2005 - 2006
ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2005. június 7. keddi ülés 1. RÉSZ
P6_TA-PROV(2005)06-07
HU
IDEIGLENES VÁLTOZAT
PE 357.489
HU
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P6_TA-PROV(2005)00211 Transzeurópai energiahálózatok ***I (A6-0134/2005 - Előadó: Anne Laperrouze) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és a 96/391/EK és 1229/2003/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslatról (COM(2003)0742 – C5-0064/2004 – 2003/0297(COD)) .............................................................................................. 1 P6_TA-PROV(2005)0212 Az energia végfelhasználásának hatékonysága, energiával kapcsolatos szolgáltatások ***I (A6-0130/2005 - Előadó: Mechtild Rothe) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az energia végfelhasználásának hatékonyságáról és az energiával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2003)0739 – C5-0642/2003 – 2003/0300(COD)) ....................................................................................................................... 35 P6_TA-PROV(2005)0213 Térinformációs infrastruktúra a Közösségben (INSPIRE) ***I (A6-0108/2005 - Előadó: Frederika Brepoels) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) Közösségen belüli kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0516 – C6-0099/2004 – 2004/0175(COD)) ......................................... 70 P6_TA-PROV(2005)0214 Viszontbiztosítás ***I (A6-0146/2005 - Előadó: Peter Skinner) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a viszontbiztosításról, valamint a 73/239/EGK és a 92/49/EGK tanácsi irányelv, illetve a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0273 – C6-0038/2004 – 2004/0097(COD)) ........................................................... 89
PE 357.489\ I
HU
P6_TA-PROV(2005)00211 Transzeurópai energiahálózatok ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és a 96/391/EK és 1229/2003/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozati javaslatról (COM(2003)0742 – C5-0064/2004 – 2003/0297(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0742)1, – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére, valamint a 156. cikkére, amelyeknek megfelelően a Bizottság javaslatát benyújtotta Parlamentnek (C5-0064/2004), – tekintettel az eljárási szabályzat 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság, és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A6-0134/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás:1 (2) preambulumbekezdés (2) A transzeurópai energiahálózatok prioritásai a nyitottabb és nagyobb versenyt engedő belső energiapiacból erednek, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003 június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 1
(2) A transzeurópai energiahálózatok prioritásai a nyitottabb és nagyobb versenyt engedő belső energiapiacból erednek, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003 június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 357.489\ 1
HU
98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003 június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása eredményeként. Az új prioritások figyelembe veszik az Európai Tanács Stockholmban, 2001 márciusában tartott ülésén meghozott, az energiapiac működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos következtetéseit. Különös erőfeszítéseket kell tenni a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával kapcsolatos cél elérése érdekében, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés politikájának megvalósításához. Ezt azonban a normális piaci egyensúly aránytalan megzavarása nélkül kell elérni.
98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003 június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása eredményeként. Az új prioritások figyelembe veszik az Európai Tanács Stockholmban, 2001 márciusában tartott ülésén meghozott, az energiapiac működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos következtetéseit. Különös erőfeszítéseket kell tenni a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával kapcsolatos cél elérése érdekében, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés politikájának megvalósításához. Ezt azonban a normális piaci egyensúly aránytalan megzavarása nélkül kell elérni. Teljes mértékben figyelembe kell venni a közösségi közlekedéspolitika célkitűzéseit, különös tekintettel arra, hogy a közúti fuvarozás a földgáz és az olefinek csővezetékekben történő szállítása által csökkenthető.
Módosítás: 2 (2a) preambulumbekezdés (2a) A jelen határozat rendeltetése a barcelonai Európai Tanács által kitűzött cél – az egyes tagállamok áramfejlesztő képességének legalább 10%-os mértékben történő összekapcsolása, továbbá a villamosenergia-hálózatok megbízhatóságának és biztonságának növelése, a belső piac megfelelő ellátásának és működtetésének biztosítása – felé történő előrelépés. Módosítás: 3 (3) preambulumbekezdés (3) Az energetikai infrastruktúra kiépítésében és fenntartásában általában a piacgazdaság elveinek kell érvényesülniük. Ez összhangban áll a belső energiapiac megvalósítására vonatkozó közös szabályokkal, és a nyitottabb és nagyobb versenyt biztosító belső energiapiac megteremtését célzó közös versenyjogi szabályokkal. Ennek megfelelően 2 /PE 357.489
HU
(3) Az energetikai infrastruktúra kiépítésében és fenntartásában általában a piacgazdaság elveinek kell érvényesülniük. Ez összhangban áll a belső energiapiac megvalósítására vonatkozó közös szabályokkal, és a nyitottabb és nagyobb versenyt biztosító belső energiapiac megteremtését célzó közös versenyjogi szabályokkal. Ennek megfelelően
fejlesztésre és fenntartásra közösségi pénzügyi támogatás csak rendkívül kivételes esetben adható. Az ilyen kivételeket megfelelő módon indokolni kell.
fejlesztésre és fenntartásra közösségi pénzügyi támogatás csak kivételes esetben adható. Az ilyen kivételeket megfelelő módon indokolni kell.
Módosítás: 4 (4) preambulumbekezdés (4) Az energetikai infrastruktúrát olyan módon kell kiépíteni és fenntartani, hogy az tegye lehetővé a belső energiapiac hatékony működését, nem térve el a stratégiai, és amennyiben helyénvaló, az általános szolgáltatási feltételektől.
(4) Az energetikai infrastruktúrát olyan módon kell kiépíteni és fenntartani, hogy az tegye lehetővé a belső energiapiac hatékony működését, tiszteletben tartva az érintett lakosságcsoportokkal folytatandó konzultációs eljárásokat, nem térve el a stratégiai és az általános szolgáltatási feltételektől valamint a közszolgáltatási kötelezettségektől.
Módosítás: 5 (5) preambulumbekezdés (5) A prioritások a transzeurópai energiahálózatoknak a közösségi energiaellátás biztosításában és diverzifikálásában, a csatlakozó országok energiahálózatainak csatlakoztatásában, valamint a Közösség és a szomszédos országok energiahálózatai összehangolt működtetése biztosításában betöltött növekvő jelentőségéből is adódnak. Az Európai Unióval szomszédos országok valóban létfontosságú szerepet játszanak az Unió energiapolitikájában. Ők elégítik ki az EU földgázigényének jelentős részét, ők az elsődleges energia EU-ba történő szállításának kulcsfontosságú partnerei, és fokozatosan a Közösség belső gáz- és energiapiacainak fontos szereplőivé fognak válni.
(5) A prioritások a transzeurópai energiahálózatoknak a közösségi energiaellátás biztosításában és diverzifikálásában, az új tagállamok és a csatlakozó országok energiahálózatainak csatlakoztatásában, valamint a Közösség és az érintett tagállamokkal való konzultációt követően a szomszédos országok energiahálózatai összehangolt működtetése biztosításában betöltött növekvő jelentőségéből is adódnak. Az Európai Unióval szomszédos országok valóban létfontosságú szerepet játszanak az Unió energiapolitikájában. Ők elégítik ki az EU földgázigényének jelentős részét, ők az elsődleges energia EU-ba történő szállításának kulcsfontosságú partnerei, és fokozatosan a Közösség belső gáz- és energiapiacainak fontos szereplőivé fognak válni.
Módosítás: 6 (8) preambulumbekezdés PE 357.489\ 3
HU
(8) A projektleírások valószínűleg változnak, ezért azokat indikatív módon adták meg. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy azokat naprakésszé tegye. Miután a projekteknek jelentős politikai és gazdasági hatásai lehetnek, fontos, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a jogszabályi felügyelet és a meghatározás rugalmassága között azon projektek esetében, amelyek esetlegesen közösségi támogatásban részesülhetnek.
(8) A projektleírások valószínűleg változnak, ezért azokat indikatív módon adták meg. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy azokat naprakésszé tegye. Miután a projekteknek jelentős politikai, környezeti és gazdasági hatásai lehetnek, fontos, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a jogszabályi felügyelet és a meghatározás rugalmassága között azon projektek esetében, amelyek esetlegesen közösségi támogatásban részesülhetnek.
Módosítás: 7 (10) preambulumbekezdés (10) Kedvezőbb körülményeket kell teremteni a transzeurópai energiahálózatok fejlesztése számára, főleg azáltal, hogy ösztönzik a hálózatokat működtető szervek közötti műszaki együttműködést, a tagállamokban a hálózati projektekre alkalmazott engedélyezési eljárások végrehajtásának elősegítése révén a késedelmek csökkentése érdekében, valamint lehetőség szerint a Közösség hálózati projektekre alkalmazott alapjainak, eszközeinek és pénzügyi programjainak mozgósítása révén.
(10) Kedvezőbb körülményeket kell teremteni a transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és építése számára, főleg azáltal, hogy ösztönzik a villamosenergia - és gázrendszerek működtetéséért és ellenőrzéséért felelős szervek közötti műszaki együttműködést, a tagállamokban a hálózati projektekre alkalmazott engedélyezési eljárások végrehajtásának elősegítése révén a késedelmek csökkentése érdekében, valamint lehetőség szerint a Közösség hálózati projektekre alkalmazott alapjainak, eszközeinek és pénzügyi programjainak mozgósítása révén. Az Európai Uniónak támogatnia kell a tagállamok által e célból hozott intézkedéseket.
Módosítás: 8 (10a) preambulumbekezdés (új) (10a) Mivel a transzeurópai energiahálózatokra fordítható közösségi költségvetés viszonylag szerény – és főként pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására szánják –, a Közösség strukturális alapjai, finanszírozási programjai és eszközei tehetik lehetővé – szükség esetén – az ezen hálózatok, különösen az interregionális hálózatok összekapcsolásának finanszírozását.
4 /PE 357.489
HU
Módosítás: 9 (11) preambulumbekezdés (11) A közös érdekű projektek megnevezése, leírása, illetve a prioritást élvező projektek nem érinthetik a projektek, a tervek és a programok környezeti hatásvizsgálatának eredményét.
(11) A közös érdekű projektek megnevezése, leírása, illetve a prioritást élvező – és főként az európai érdeket képviselő – projektek nem érinthetik a projektek, a tervek és a programok környezeti hatásvizsgálatának eredményét.
Módosítás: 10 1. cikk E határozat meghatározza a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokat kialakító közösségi fellépés jellegét és terjedelmét. Iránymutatásokat alakít ki a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos közösségi célok, prioritások és általános cselekvési irányok tekintetében. Ezek az iránymutatások megnevezik a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatokon belül a közös érdekű projekteket, beleértve a prioritást élvező terveket is.
E határozat meghatározza a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokat kialakító közösségi fellépés jellegét és terjedelmét. Iránymutatásokat alakít ki a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos közösségi célok, prioritások és általános cselekvési irányok tekintetében. Ezek az iránymutatások megnevezik a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatokon belül a közös érdekű projekteket, beleértve az európai érdeket képviselő, prioritást élvező terveket is.
Módosítás: 11 3. cikk, a) pont a) ösztönözze általában a belső piac és különösen a belső energiapiac hatékony működését, elősegítve az energiaforrások ésszerű és arányos termelését, szállítását, elosztását és felhasználását, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztését és bekapcsolását, az energia fogyasztói árának mérséklése, illetve az energiaforrások diverzifikációja érdekében;
a) ösztönözze általában a belső piac és különösen a belső energiapiac hatékony működését és fejlesztését, elősegítve az energiaforrások ésszerű termelését, szállítását, elosztását és felhasználását, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztését és bekapcsolását, az energia fogyasztói árának mérséklése, illetve az energiaforrások diverzifikációja érdekében;
Módosítás: 12 3. cikk, d) pont d) hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és fokozza a környezet védelmét, különösen az energia szállításához és továbbításához kapcsolódó környezeti kockázatok csökkentése által.
d) erősítse meg a fenntartható fejlődést, például a közös áramfejlesztés, az energiahatékonyság, az energiaellátási szolgáltatások és a megújuló energiaforrások terén, valamint az energia PE 357.489\ 5
HU
szállításához és továbbításához kapcsolódó társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése által. Módosítás: 13 4. cikk, 1. pont, bevezető rész 1) a villamosenergia- és a gázhálózatok tekintetében:
1) a villamosenergia- és a gázhálózatok tekintetében, különös tekintettel az olefin gázhálózatokra: Módosítás: 14 5. cikk, a) pont
a) a közös érdekű projektek, köztük a prioritással rendelkezők megnevezése;
a) a közös érdekű és prioritással rendelkező, különösen az európai érdeket képviselő projektek meghatározása;
Módosítás: 15 6. cikk, (1) bekezdés, (2) albekezdés A gazdasági életképesség értékelése költség-haszon elemzésen alapul, amely tekintetbe vesz minden költséget és hasznot, beleértve azokat is, amelyek közép- és/vagy hosszú távon, a környezeti vonatkozások, az ellátás biztonsága és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése tekintetében keletkeznek. Azokat a közös érdekű projekteket, amelyek valamely tagállam területéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamnak jóvá kell hagynia.
A gazdasági életképesség értékelése költség-haszon elemzésen alapul, amely tekintetbe vesz minden költséget és hasznot, beleértve azokat is, amelyek közép- és/vagy hosszú távon, az összes környezeti externália és más környezeti vonatkozások, az ellátás biztonsága és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése tekintetében keletkeznek. Azokat a közös érdekű projekteket, amelyek valamely tagállam területéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamnak jóvá kell hagynia.
Módosítás: 16 7. cikk, (2) bekezdés, (1a) albekezdés (új) A határokon átnyúló beruházási projektek tekintetében a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nemzeti engedélyezési eljárások keretében a két vagy több tagállam közötti rendszerösszekötő kapacitások növelését, és ily módon az európai energiaellátás biztonságának fokozását szolgáló célok a hatáskörrel 6 /PE 357.489
HU
rendelkező nemzeti hatóságok értékelésekor meghatározó kritériumok legyenek. Módosítás: 17 7. cikk, (3) bekezdés (3) A prioritást élvező projekteknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható fejlődéssel, és meg felelniük a következő kritériumoknak:
(3) A prioritást élvező projekteknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható fejlődéssel, és meg felelniük a következő kritériumoknak:
(a) jelentős hatást gyakorolnak a belső piac versenyképes működésére, és/vagy
(a) jelentős hatást gyakorolnak a belső piac versenyképes működésére, és/vagy
b) erősítik a Közösség ellátásának biztonságát.
b) erősítik a Közösség ellátásának biztonságát, és/vagy c) a megújuló energiaforrások, az energiahatékonysági szolgáltatások vagy a közös energiatermelés alkalmazásának növekedését eredményezik. Módosítás: 18 8. cikk (1) bekezdés
(1) Európai érdekűnek nyilvánítják a 7. cikkben említett prioritási tengelyen elhelyezkedő válogatott projekteket, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentős hatást gyakorolnak határokon átnyúló átviteli kapacitásra.
(1) Európai érdekűnek nyilvánítják a 7. cikkben említett prioritási tengelyen elhelyezkedő válogatott projekteket, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentős hatást gyakorolnak határokon átnyúló átviteli kapacitásra.
Ezeket a projekteket a IV. melléklet tartalmazza.
Ezeket a projekteket az I. melléklet tartalmazza. Módosítás: 19 8. cikk (8) bekezdés
(8) Ha egy projektet európai érdekűnek nyilvánítanak, akkor az érintett tagállamok a projekt minden kérdéses szakaszára megfelelően összehangolt értékelési és a nyilvánossággal történő konzultációs eljárásokat hajtanak végre a projekt engedélyezése előtt.
(8) Ha egy projektet európai érdekűnek nyilvánítanak, annak biztosítása érdekében, hogy a projektek jóváhagyási eljárásait ésszerű időn belül lefolytathassák, akkor az érintett tagállamok összehangolják a projekt minden kérdéses szakaszát valamint a környezeti és társadalmi-gazdasági hatások felmérése céljából folytatott eljárásaikat és a nyilvánossággal történő konzultációs eljárásokat hajtanak végre a PE 357.489\ 7
HU
projekt engedélyezése előtt. Módosítás: 38 10. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés (1) Az érintett tagállamokkal való tanácskozást követően a Bizottság európai koordinátort jelölhet ki.
(1) Azon projektek esetében, amelyek végrehajtásakor nehézségek mutatkoznak, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben, az Európai Parlamenttel való konzultációt követően európai koordinátort jelölhet ki.
Módosítás: 21 10. cikk, (6a) bekezdés (új) (6a) Az összehangolás szintjét a projekt költségeivel arányosan kell megállapítani, a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében. Módosítás: 22 11. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész (1) A transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és együttműködtethetősége kedvezőbb keretfeltételeinek megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében a Közösség igen nagy jelentőséget tulajdonít az alábbi intézkedéseknek és szükség esetén támogatja azokat:
(1) A transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és együttműködtethetősége kedvezőbb keretfeltételeinek megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében a Közösség figyelembe veszi a tagállamok által az ezen célkitűzésnek megfelelően tett erőfeszítéseket, és igen nagy jelentőséget tulajdonít az alábbi intézkedéseknek és szükség esetén támogatja azokat: Módosítás: 23 12. cikk
A projektek vizsgálatakor figyelembe kell venni azoknak a versenyre gyakorolt hatását. Ösztönözni kell a magánbefektetők és a gazdasági szereplők által történő finanszírozást a versenyre vonatkozó és egyéb európai uniós szabályok betartása mellett. Az EK-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, el kell kerülni a piaci szereplők közötti verseny bármilyen torzulását.
8 /PE 357.489
HU
A projektek vizsgálatakor figyelembe kell venni azoknak a versenyre és az ellátás biztonságára gyakorolt hatását. Ösztönözni kell a magánbefektetők és a gazdasági szereplők által történő finanszírozást a versenyre vonatkozó és egyéb európai uniós szabályok betartása mellett. Az EKSzerződés rendelkezéseinek megfelelően, el kell kerülni a piaci szereplők közötti verseny bármilyen torzulását.
Módosítás: 24 I. melléklet, Villamosenergia-hálózatok A 7. cikkben meghatározott prioritást élvező projektek
A 7. és 8. cikkekben meghatározott prioritást élvező projektek (beleértve az európai érdekű projekteket is) tengelyei A prioritást élvező projektek (beleértve az európai érdekű projekteket is) az alábbiakban, prioritási tengelyenként külön kerülnek felsorolásra
VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK
VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK
EL.1. Franciaország — Belgium — Hollandia — Németország: villamosenergia-hálózatok megerősítése a Benelux-államokban tapasztalt túlterhelés problémájának megoldására.
EL.1. Franciaország — Belgium — Hollandia — Németország: villamosenergia-hálózatok megerősítése a Benelux-államokban tapasztalt túlterhelés problémájának megoldására. Amelyek közül európai érdekű projektek: Avelin (FR) - Avelgem (BE) vezeték Moulaine (FR) - Aubange (BE) vezeték
EL.2. Olaszország franciaországi, ausztriai, szlovéniai és svájci határai: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.
EL.2. Olaszország franciaországi, ausztriai, szlovéniai és svájci határai: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése. Amelyek közül európai érdekű projektek: Lienz (AT) - Cordignano (IT) vezeték Új rendszerösszekötő Olaszország és Szlovénia között Udine Ovest (IT) - Okroglo (SI) vezeték S. Fiorano (IT) - Nave (IT) - Gorlago (IT) vezeték Venezia Nord (IT) - Cordignano (IT) vezeték St. Peter (AT) - Tauern (AT) vezeték Südburgenland (AT) - Kainachtal (AT) vezeték Rendszerösszekötő Ausztria és Olaszország között (Thaur-Brixen) a Brenner vasúti alagúton keresztül
EL.3. Franciaország — Spanyolország — Portugália: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése
EL.3. Franciaország — Spanyolország — Portugália: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése PE 357.489\ 9
HU
ezen országok és az Ibériai-félsziget között, és hálózatfejlesztés a szigeti régiókban.
ezen országok és az Ibériai-félsziget között, és hálózatfejlesztés a szigeti régiókban. Amelyek közül európai érdekű projektek: Sentmenat (ES) - Becanó (ES) - Baixas (FR) vezeték Valdigem (PT) - Douro Internacional (PT) - Aldeadávila (ES) vezeték és a Douro Internacional létesítményei
EL.4. Görögország — a balkáni országok — UCTE rendszer: a villamos energia infrastruktúrájának fejlesztése, hogy Görögország bekapcsolódhasson az UCTE rendszerbe, és hogy a délkelet-európai villamos energia piac lehetővé váljon.
EL.4. Görögország — a balkáni országok — UCTE rendszer: a villamos energia infrastruktúrájának fejlesztése, hogy Görögország bekapcsolódhasson az UCTE rendszerbe, és hogy a délkelet-európai villamos energia piac lehetővé váljon. Amelyek közül európai érdekű projektek: Philippi (EL) - Hamidabad (TR) vezeték
EL.5. Egyesült Királyság — a kontinentális Európa és Észak-Európa: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak kialakítása/növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása.
EL.5. Egyesült Királyság — a kontinentális Európa és Észak-Európa: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak kialakítása/növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása. Amelyek közül európai érdekű projektek: Tenger alatti kábel Anglia (UK) és Hollandia között
EL.6. Írország — Egyesült Királyság: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása.
EL.6. Írország — Egyesült Királyság: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása. Amelyek közül európai érdekű projektek: Tenger alatti kábel Írország és Wales (UK) között
EL.7. Dánia — Németország — a Balti Gyűrű (benne Norvégia — Svédország — Finnország — Dánia — Németország – Lengyelország – balti államok – Oroszország): a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása. 10 /PE 357.489
HU
EL.7. Dánia — Németország — a Balti Gyűrű (benne Norvégia — Svédország — Finnország — Dánia — Németország – Lengyelország – balti államok – Oroszország): a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése, és a tengerparti szélerőművek lehetséges bekapcsolása.
Amelyek közül európai érdekű projektek: Kassø (DK) - Hamburg/Dollern (DE) vezeték Hamburg/Krümmel (DE) -Schwerin (DE) vezeték Kassø (DK) - Revsing (DK) - Tjele (DK) vezeték V.Hassing (DK) - Trige (DK) vezeték Skagerrak 4 (DK) - (NO) tenger alatti kábel Kapcsolat Lengyelország és Litvánia között, beleértve a lengyel villamosenergia-hálózat és a PL-DE profil szükséges megerősítését, a villamosenergia belső piacán való részvétel lehetővé tétele érdekében. Tenger alatti kábel Finnország és Észtország (Estlink) között Fennoscan tenger alatti kábel Finnország és Svédország között Halle/Saale (DE) - Schweinfurt (DE) EL.8. Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Szlovákia – Ausztria – Magyarország – Szlovénia: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.
EL.8. Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Szlovákia – Ausztria – Magyarország – Szlovénia: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése. Amelyek közül európai érdekű projektek: Neuenhagen (DE) - Vierraden (DE) Krajnik (PL) vezeték Dürnrohr (AT) - Slavětice (CZ) vezeték Új rendszerösszekötő Németország és Lengyelország között Veľké Kapušany (SK) - Lemešany (SK) Moldava (SK) - Sajóivánka (HU) Gabčíkovo (SK) - Veľký Ďur (SK) Stupava (SK) – D-K Bécs (AT)
EL.9. Mediterrán tagállamok – Mediterrán Villamosenergia Gyűrű: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése a mediterrán tagállamok és Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – a
EL.9. Mediterrán tagállamok – Mediterrán Villamosenergia Gyűrű: a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése a mediterrán tagállamok és Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – a PE 357.489\ 11
HU
közel-keleti országok – Törökország között.
közel-keleti országok – Törökország között. Amelyek közül európai érdekű projektek: Kapcsolat Tunézia és Olaszország között
Módosítás: 25 I. melléklet, Gázhálózatok NG.1. Egyesült Királyság – a kontinentális Európa északi része, benne Hollandia, Dánia és Németország – Lengyelország – Litvánia – Lettország – Észtország – Finnország – Oroszország: „North Transgas” földgázvezeték és „Yamal – Europe” földgázvezeték Európa egyes fontosabb gázlelőhelyei összekapcsolására, a hálózatok együttműködtethetőségének javítása és az ellátás biztonságának növelése.
Egyesült Királyság – a kontinentális Európa északi része, benne Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország és Németország – Lengyelország – Litvánia – Lettország – Észtország – Finnország – Oroszország: földgázvezetékek Európa egyes fontosabb gázlelőhelyei összekapcsolása, a hálózatok együttműködtethetőségének javítása és az ellátás biztonságának növelése, – ideértve a „North Transgas” földgázvezetéket és „Yamal – Europe” földgázvezetéket – új gázvezetékek építése és a németországi, a dániai, a svédországi valamint az ezen országok hálózati kapacitás növelése, továbbá a lengyelországi, a cseh köztársasági, a szlovákiai, a németországi, az ausztriai, valamint az ezen országok közötti hálózati kapacitás növelése. Amelyek közül európai érdekű projektek: „North Transgas” gázvezeték „Yamal-Europe” gázvezeték Dániát, Svédországot és Németországot összekötő földgázszállító vezeték A tranzitkapacitás erősítése a Németország - Belgium - Egyesült Királyság tengelyen.
NG.2. Algéria — Spanyolország — Olaszország — Franciaország — a kontinentális Európa északi térsége: új gázvezetékek építése Algériából Spanyolországba, Franciaországba és Olaszországba, illetve a spanyolországi, franciaországi és olaszországi, és ezen országok közötti hálózati kapacitások növelése.
NG.2. Algéria — Spanyolország — Olaszország — Franciaország — a kontinentális Európa északi térsége: új gázvezetékek építése Algériából Spanyolországba, Franciaországba és Olaszországba, illetve a spanyolországi, franciaországi és olaszországi, és ezen országok közötti hálózati kapacitások növelése. Amelyek közül európai érdekű projektek:
12 /PE 357.489
HU
Algéria - Tunézia - Olaszország gázvezeték Szardínián és Korzikán keresztül átvezető Algéria - Olaszország gázvezeték egy franciaországi leágazással Algéria - Spanyolország - Franciaország a kontinentális Európa közötti Medgas gázvezeték NG.3. A Kaszpi-tenger térségének országai — Közel-Kelet — Európai Unió: új földgázvezeték-hálózatok az új lelőhelyektől az Európai Unióba, beleértve a Törökország és Görögország, a Görögország és Olaszország, illetve a Törökország és Ausztria közötti földgázvezetékeket.
NG.3. A Kaszpi-tenger térségének országai — Közel-Kelet — Európai Unió: új földgázvezeték-hálózatok az új lelőhelyektől az Európai Unióba, beleértve a Törökország és Görögország, a Görögország és Olaszország, illetve a Törökország és Ausztria közötti földgázvezetékeket, illetve a (NyugatBalkánon keresztülhaladó) Görögország Szlovénia - Ausztria közötti gázvezetékeket. Amelyek közül európai érdekű projektek: Törökország - Görögország - Olaszország gázvezeték Törökország - Ausztria gázvezeték
NG.4. LNG-terminálok Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Lengyelországban: az ellátási források és belépési pontok diverzifikálása, beleértve az átviteli hálózaton található LNG-csatlakozásokat.
NG.4. LNG-terminálok Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Cipruson és Lengyelországban: az ellátási források és belépési pontok diverzifikálása, beleértve az átviteli hálózaton található LNG-csatlakozásokat.
NG.5. Földalatti földgáztárolók Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és a Balti-tenger térségében: kapacitásnövelés Spanyolországban, Olaszországban és a Balti-tenger térségében, illetve új létesítmények kialítása Portugáliában és Görögországban.
NG.5. Földalatti földgáztárolók Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és a Balti-tenger térségében: kapacitásnövelés Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és a Balti-tenger térségében, illetve új létesítmények kialítása Portugáliában, Görögországban és Litvániában.
NG.6. Mediterrán tagállamok – Keletföldközi-tengeri gázgyűrű: Földgázvezeték-hálózatok kialakítása és növelése a mediterrán tagállamok és Líbia – Egyiptom – Jordánia – Szíria –
NG.6. Mediterrán tagállamok – Keletföldközi-tengeri gázgyűrű: Földgázvezeték-hálózatok kialakítása és növelése a mediterrán tagállamok és Líbia – Egyiptom – Jordánia – Szíria – PE 357.489\ 13
HU
Törökország között.
Törökország között. Amelyek közül európai érdekű projektek: Líbia - Olaszország gázvezeték Módosítás: 26 II. melléklet, Villamosenergia-hálózatok
1. Villamosenergia-hálózatok fejlesztése a szigetes régiók, az elszigetelt, a perem- és az ultraperem-területeken, az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése, illetve – adott esetben – e területek hálózatainak kapcsolása. • • • • •
Írország - Egyesült Királyság (Wales) Görögország (szigetek) Olaszország (Szardínia) Franciaország (Korzika) - Olaszország (kontinens) a szigeti régiók kapcsolása, beleértve a kontinenshez történő kapcsolást az ultraperem-területek kapcsolása Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában
• • • • •
Írország - Egyesült Királyság (Wales) Görögország (szigetek) Olaszország (Szardínia) Franciaország (Korzika) - Olaszország (kontinens) a szigeti régiók kapcsolása, beleértve a kontinenshez történő kapcsolást az ultraperem-területek kapcsolása Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában
2. A tagállamok közötti villamosenergiaösszeköttetéseknek a belső piac működéséhez, illetve a villamosenergiahálózatok megbízható működéséhez szükséges fejlesztése.
2. A tagállamok közötti villamosenergiaösszeköttetéseknek a belső piac működéséhez, illetve a villamosenergiahálózatok megbízható működéséhez szükséges fejlesztése.
•
•
• • • • • • • • • •
Franciaország - Belgium - Hollandia Németország Franciaország-Németország Franciaország - Olaszország Franciaország - Spanyolország Portugália - Spanyolország Finnország - Svédország Finnország - Észtország - Lettország Litvánia Ausztria - Olaszország Olaszország - Szlovénia Ausztria - Olaszország - Szlovénia Magyarország Németország - Lengyelország
14 /PE 357.489
HU
1. Villamosenergia-hálózatok fejlesztése a szigetes régiók, a természeti akadályok közé ékelt, a perem- és az ultraperemterületeken, az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése, illetve – adott esetben – e területek hálózatainak kapcsolása.
• • • • • • • • • •
Franciaország - Belgium - Hollandia Németország Franciaország - Németország Franciaország - Olaszország Franciaország - Spanyolország Portugália - Spanyolország Finnország - Svédország Finnország - Észtország - Lettország Litvánia Ausztria - Olaszország Olaszország - Szlovénia Ausztria - Olaszország - Szlovénia Magyarország Németország - Lengyelország
• • • • • • •
Németország - Lengyelország - Cseh Köztársaság - Szlovákia Magyarország Lengyelország - Litvánia Írország - Egyesült Királyság (ÉszakÍrország) Ausztria - Németország Hollandia - Egyesült Királyság Németország - Dánia - Svédország Görögország - Olaszország
• • • • • • • • • • • • •
Németország - Lengyelország - Cseh Köztársaság - Ausztria - Szlovákia Magyarország Magyarország - Szlovákia Magyarország - Ausztria Lengyelország - Litvánia Írország - Egyesült Királyság (ÉszakÍrország) Németország - Ausztria - Szlovénia Magyarország Hollandia - Egyesült Királyság Németország - Dánia - Svédország Görögország - Olaszország Magyarország - Szlovénia Málta - Olaszország Finnország - Észtország Olaszország - Szlovénia
3. A tagállamok közötti villamosenergiakapcsolások fejlesztése a tagállamok közötti kapcsolások hasznosítása, a belső piac működése és a tagállami megújuló energiaforrások kapcsolása érdekében.
3. A tagállamok közötti villamosenergiakapcsolások fejlesztése a tagállamok közötti kapcsolások hasznosítása, a belső piac működése és a tagállami megújuló energiaforrások kapcsolása érdekében.
•
•
valamennyi tagállam
valamennyi tagállam
4. Villamosenergia-kapcsolások fejlesztése nem tagállamokkal és különösképpen a csatlakozni kívánó tagjelölt országokkal, így hozzájárulva a villamosenergiahálózatok együttműködtethetőségéhez, megbízható működéshez és a villamosenergia-ellátás biztonságához az Európai Közösségben.
4. Villamosenergia-kapcsolások fejlesztése nem tagállamokkal és különösképpen a csatlakozni kívánó tagjelölt országokkal, így hozzájárulva a villamosenergiahálózatok együttműködtethetőségéhez, megbízható működéshez és a villamosenergia-ellátás biztonságához az Európai Közösségben.
• • • • •
• • • • •
• •
Németország - Norvégia Hollandia – Norvégia Svédország - Norvégia Egyesült Királyság - Norvégia Balti villamosenergia-gyűrű: Németország - Lengyelország Fehéroroszország - Oroszország Litvánia - Lettország - Észtország Finnország - Svédország - Norvégia Dánia Norvégia - Svédország - Finnország Oroszország Földközi-tengeri villamosenergiagyűrű: Franciaország - Spanyolország Marokkó - Algéria - Tunézia - Líbia Egyiptom - közel-keleti országok -
• •
Németország - Norvégia Hollandia – Norvégia Svédország - Norvégia Egyesült Királyság - Norvégia Balti villamosenergia-gyűrű: Németország - Lengyelország Fehéroroszország - Oroszország Litvánia - Lettország - Észtország Finnország - Svédország - Norvégia Dánia Norvégia - Svédország - Finnország Oroszország Földközi-tengeri villamosenergiagyűrű: Franciaország - Spanyolország Marokkó - Algéria - Tunézia - Líbia Egyiptom - közel-keleti országok PE 357.489\ 15
HU
• • • • • •
Törökország - Görögország – Olaszország Görögország - Törökország Olaszország - Svájc Görögország - balkáni országok Spanyolország - Marokkó Európai Unió - balkáni országok Fehéroroszország - Oroszország Ukrajna Fekete-tengeri villamosenergia-gyűrű: Oroszország - Ukrajna - Románia Bulgária - Törökország - Grúzia
• • • • • • • • • • • • •
5. A belső piacon belül összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítása, a túlterhelést megelőző megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek átalakítása. •
•
•
A villamosenergia-hálózatokon — különösen a határkeresztező szakaszokon — a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok azonosítása. A villamosenergia-hálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a rendszerirányítás számára. Az előrejelzés és a villamosenergiahálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása érdekében szükséges kiigazítása.
Törökország - Görögország – Olaszország Görögország - Törökország Olaszország - Svájc Ausztria - Svájc Magyarország - Románia Magyarország - Szerbia Magyarország - Horvátország Olaszország - Tunézia Görögország - balkáni országok Spanyolország - Marokkó Spanyolország - Andorra Franciaország Európai Unió - balkáni országok Fehéroroszország - Oroszország Ukrajna Fekete-tengeri villamosenergia-gyűrű: Oroszország - Ukrajna - Románia Bulgária - Törökország - Grúzia Bulgária - Macedónia/Görögország Albánia - Olaszország vagy Bulgária Görögország - Olaszország
5. A belső piacon belül összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működésének javítását – különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítását, a túlterhelést megelőző megoldások kidolgozását, illetve az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek átalakítását – célzó intézkedések. •
•
•
A villamosenergia-hálózatokon — különösen a határkeresztező szakaszokon — a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok azonosítása. A villamosenergia-hálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a rendszerirányítás számára. Az előrejelzés és a villamosenergiahálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása érdekében szükséges kiigazítása.
Módosítás: 27 16 /PE 357.489
HU
II. melléklet, Gázhálózatok 6. A földgázhálózatok új régiókba, főként a szigeti, elszigetelt, perem- és ultraperemterületekre történő kiépítése, és a földgázhálózatok ilyen régiókban való fejlesztése.
6. A földgázhálózatok új régiókba, főként a szigeti, elszigetelt, perem- és ultraperemterületekre történő kiépítése, és a földgázhálózatok ilyen régiókban való fejlesztése.
• • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • •
Egyesült Királyság (Észak-Írország) Írország Spanyolország Portugália Görögország Svédország Dánia Olaszország (Szardínia) Franciaország (Korzika) Ciprus Málta Ultraperem-területek: Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában
Egyesült Királyság (Észak-Írország) Írország Spanyolország Portugália Görögország Svédország Dánia Olaszország (Szardínia) Franciaország (Korzika) Ciprus Málta Ultraperem-területek: Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában
7. A földgázhálózat kapcsolásainak fejlesztése a belső piac működése vagy az ellátás biztonságának javítása érdekében, beleértve a különálló gázhálózatok kapcsolását.
7. A földgázhálózat kapcsolásainak fejlesztése a belső piac működése vagy az ellátás biztonságának javítása érdekében, beleértve a különálló földgáz- és olefinhálózatok kapcsolását.
• • • • • • •
• • • • • • •
• • • • • • • • •
Írország - Egyesült Királyság Franciaország - Spanyolország Franciaország - Svájc Portugália - Spanyolország Ausztria - Németország Ausztria - Magyarország Ausztria - Magyarország - Szlovákia Lengyelország Ausztria - Olaszország Görögország - egyéb balkáni országok Ausztria - Magyarország - Románia Bulgária - Görögország - Törökország Franciaország - Olaszország Görögország - Olaszország Ausztria - Cseh Köztársaság Németország - Cseh Köztársaság Ausztria - Olaszország Ausztria - Szlovénia - Horvátország Egyesült Királyság - Hollandia -
• • • • • • • • •
Írország - Egyesült Királyság Franciaország - Spanyolország Franciaország - Svájc Portugália - Spanyolország Ausztria - Németország Ausztria - Magyarország Ausztria - Magyarország - Szlovákia Lengyelország Lengyelország - Cseh Köztársaság Szlovákia - Cseh Köztársaság Németország - Ausztria Ausztria - Olaszország Görögország - egyéb balkáni országok Ausztria - Magyarország - Románia Bulgária - Görögország - Törökország Franciaország - Olaszország Görögország - Olaszország Ausztria - Cseh Köztársaság Németország - Cseh Köztársaság PE 357.489\ 17
HU
• • •
Németország Németország - Lengyelország Dánia - Egyesült Királyság Dánia - Németország - Svédország
• • • • • • • • • • • •
8. A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése, a szükségletek kielégítése és a gázellátó rendszerek ellenőrzése, illetve a források és szállítási útvonalak diverzifikálása érdekében.
8. A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése, a szükségletek kielégítése és a gázellátó rendszerek ellenőrzése, illetve a források és szállítási útvonalak diverzifikálása érdekében.
•
•
valamennyi tagállam
valamennyi tagállam
9. A gázszállítás (gázvezetékek) kapacitásának fejlesztése a szükségletek kielégítése, az ellátás külső és belső forrásokból való diverzifikálása, illetve a szállítási útvonalak diverzifikálása érdekében.
9. A gázszállítás (gázvezetékek) kapacitásának fejlesztése a szükségletek kielégítése, az ellátás külső és belső forrásokból való diverzifikálása, illetve a szállítási útvonalak diverzifikálása érdekében.
•
•
• • • • • • • • • •
Északi gázhálózat: Norvégia - Dánia Németország - Svédország Finnország - Oroszország - balti államok - Lengyelország Algéria - Spanyolország Franciaország Oroszország - Ukrajna - EU Oroszország - Fehéroroszország Ukrajna - EU Oroszország - Fehéroroszország - EU Oroszország - Balti-tenger Németország Líbia - Olaszország Tunézia - Líbia - Olaszország Kaszpi-tengeri országok - EU Oroszország - Ukrajna - Moldova Románia - Bulgária - Görögország – egyéb balkáni országok Oroszország - Ukrajna - Szlovákia Magyarország - Szlovénia -
18 /PE 357.489
HU
Ausztria - Olaszország Ausztria - Szlovénia - Horvátország Magyarország - Horvátország Magyarország - Románia Magyarország - Szlovákia Magyarország - Ukrajna Szlovénia - balkáni országok Belgium - Hollandia - Németország Egyesült Királyság - Hollandia Németország Németország - Lengyelország Dánia - Egyesült Királyság Dánia - Németország - Svédország Dánia - Hollandia
• • • • • • • • • •
Északi gázhálózat: Norvégia - Dánia Németország - Svédország Finnország - Oroszország - balti államok - Lengyelország Algéria - Spanyolország Franciaország Oroszország - Ukrajna - EU Oroszország - Fehéroroszország Ukrajna - EU Oroszország - Fehéroroszország - EU Oroszország - Balti tenger Németország Oroszország - Balti államok Lengyelország - Németország Németország - Cseh Köztársaság Lengyelország - Németország - egyéb tagállamok Líbia - Olaszország Tunézia - Líbia - Olaszország Kaszpi-tengeri országok - EU
• • • • • • •
Olaszország Hollandia - Németország - Svájc Olaszország Belgium - Franciaország - Svájc Olaszország Dánia – (Svédország) - Lengyelország Norvégia - Oroszország - EU Írország Algéria - Olaszország - Franciaország Közel-Kelet — kelet-földközi-tengeri gázgyűrű— EU
• • • • • • • • • • • •
10. A belső piacon belül és a tranzitországokkal összekapcsolt földgázhálózatok működésének javítását – különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítását, a túlterhelést megelőző megoldások kidolgozását, illetve az előrejelzés és a földgázhálózatok hatékony és biztonságos működtetése módszereinek átalakítását – célzó intézkedések.
10. A belső piacon belül és a tranzitországokkal összekapcsolt földgázhálózatok működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítása, a túlterhelést megelőző megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a földgázhálózatok hatékony és biztonságos működtetése módszereinek átalakítása. •
•
•
•
A földgázhálózatokon — különösen a határkeresztező szakaszokon — a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok azonosítása. A földgázhálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a rendszerirányítás számára. Az előrejelzés és a földgázhálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése érdekében szükséges kiigazítása. A tranzitországok földgázhálózatai átfogó teljesítményének, biztonságának és védelmének növelése.
Oroszország - Ukrajna - Moldova Románia - Bulgária - Görögország Szlovénia - egyéb balkáni országok Oroszország - Ukrajna - Szlovákia Magyarország - Szlovénia Olaszország Hollandia - Németország - Svájc Olaszország Belgium - Franciaország - Svájc – Olaszország Dánia – (Svédország) - Lengyelország Norvégia - Oroszország - EU Írország Algéria - Olaszország - Franciaország Algéria - Tunézia - Olaszország Közel-Kelet — kelet-földközi-tengeri gázgyűrű— EU Gázkeverő létesítmény Winkselében, az É-D tengelyen (H nitrogénnel való keverése) Kapacitás növelése a kelet-nyugati tengelyen: Zeebrugge-Eynatten
•
•
•
•
A földgázhálózatokon — különösen a határkeresztező szakaszokon — a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok azonosítása. A földgázhálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a rendszerirányítás számára. Az előrejelzés és a földgázhálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése érdekében szükséges kiigazítása. A tranzitországok földgázhálózatai átfogó teljesítményének, biztonságának és védelmének növelése. PE 357.489\ 19
HU
11. Az olefin gáz szállítás kapacitásának fejlesztése és integrálása a belső piacon belüli kereslet kielégítése érdekében.
11. Az olefin gáz szállítás kapacitásának fejlesztése és integrálása a belső piacon belüli kereslet kielégítése érdekében.
•
•
valamennyi tagállam
valamennyi tagállam
Módosítás: 28 III. melléklet, Villamosenergia-hálózatok 1. Villamosenergia-hálózatok fejlesztése az elszigetelt régiókban
1. Villamosenergia-hálózatok fejlesztése a természeti akadályok közé ékelt régiókban
1.1 Tengeralatti kábel Írország — Wales (UK) 1.2 Az Epírosz (GR) — Puglia (IT) összeköttetés megerősítése 1.3 A déli Kikládok (GR) összekapcsolása 1.4 30 kV-os víz alatti összeköttetés Faial, Pico és S. Jorge (Azori-szigetek, PT) között 1.5 A terceirai, faiali és S. Miguel-i (Azoriszigetek, PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése 1.6 A madeirai (PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése 1.7 Tengeralatti kábel Szardínia (IT) — olasz kontinens 1.8 Tengeralatti kábel Korzika (FR) — Olaszország 1.9 Olaszország kontinens — Szicília (IT) összekapcsolása 1.10 A Sorgente (IT) — Rizziconi (IT) kapcsolat megkettőzése 1.11 A Baleári- és Kanári-szigeteken (ES) új összekapcsolások
1.1 Tengeralatti kábel Írország — Wales (UK)
2. A tagállamok közötti villamosenergiaösszeköttetések fejlesztése 2.1 Moulaine (FR) — Aubange (BE) vezeték 2.2 Avelin (F) — Avelgem (BE) vezeték 2.3 Vigy (FR) — Marlenheim (FR) vezeték 2.4 Vigy (FR) — Uchtelfangen (DE) vezeték 2.5 La Praz (FR) fázistranszformátor 2.6 További kapacitásnövelés a Franciaország és Olaszország között meglévő összeköttetésen keresztül
2. A tagállamok közötti villamosenergiaösszeköttetések fejlesztése 2.1 Moulaine (FR) — Aubange (BE) vezeték 2.2 Avelin (F) — Avelgem (BE) vezeték 2.3 Vigy (FR) — Marlenheim (FR) vezeték 2.4 Vigy (FR) — Uchtelfangen (DE) vezeték 2.5 La Praz (FR) fázistranszformátor 2.6 További kapacitásnövelés a Franciaország és Olaszország között meglévő összeköttetésen keresztül
20 /PE 357.489
HU
1.3 A déli Kikládok (EL) összekapcsolása 1.4 30 kV-os víz alatti összeköttetés Faial, Pico és S. Jorge (Azori-szigetek, PT) között 1.5 A terceirai, faiali és S. Miguel-i (Azoriszigetek, PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése 1.6 A madeirai (PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése 1.7 Tengeralatti kábel Szardínia (IT) — olasz kontinens 1.8 Tengeralatti kábel Korzika (FR) — Olaszország 1.9 Olaszország kontinens — Szicília (IT) összekapcsolása: a Sorgente (IT) — Rizziconi (IT) kapcsolat megkettőzése 1.11 A Baleári- és Kanári-szigeteken (ES) új összekapcsolások
2.7 Új összekapcsolás Franciaország és Olaszország között 2.8 Új összekapcsolás Franciaország és Spanyolország között a Pireneusokon keresztül 2.9 Kelet-pireneusi kapcsolás Franciaország és Spanyolország között 2.10 Kapcsolás Észak-Portugália és Északnyugat-Spanyolország között 2.11 Sines (PT) — Alqueva (PT) — Balboa (ES) vezeték 2.12 Valdigem (PT) — Douro Internacional (PT) — Aldeadávila (ES) vezeték és a Douro Internacional létesítményei 2.13 Új kapcsolás a Finnország és Svédország között a Botteni-öböltől északra 2.14 Lienz (AT) — Cordignano (IT) vezeték 2.15 Új kapcsolás Olaszország és Ausztria között a Brenner-hágón át 2.16 Kapcsolás Írország és Észak-Írország között 2.17 St. Peter (AT) — Isar (DE) vezeték 2.18 Tengeralatti kábel Délkelet-Anglia és Közép-Hollandia között 2.19 A Dánia és Németország közötti kapcsolások, például a Kassø — Hamburg vezeték megerősítése 2.20 A Dánia és Svédország közötti kapcsolások megerősítése
2.7 Új összekapcsolás Franciaország és Olaszország között 2.8 Új transzpireneusi összekapcsolás Franciaország és Spanyolország között 2.9 Kelet-pireneusi kapcsolás Franciaország és Spanyolország között 2.10 Kapcsolás Észak-Portugália és Északnyugat-Spanyolország között 2.11 Sines (PT) — Alqueva (PT) — Balboa (ES) vezeték 2.11a Kapcsolás Dél-Portugália és Délnyugat-Spanyolország között 2.12 Valdigem (PT) — Douro Internacional (PT) — Aldeadávila (ES) vezeték és a Douro Internacional létesítményei 2.13 Új kapcsolás a Finnország és Svédország között a Botteni-öböltől északra 2.14 Lienz (AT) — Cordignano (IT) vezeték 2.14a Somplogo (IT) — Wuermlach (AT) vezeték 2.14b Kapcsolás Ausztria és Olaszország között (Thaur-Brixen), a brenner-hágói vasúti alagút által 2.15 Új kapcsolás Olaszország és Ausztria között a Brenner-hágón át 2.16 Kapcsolás Írország és Észak-Írország között 2.17 St. Peter (AT) — Isar (DE) vezeték 2.18 Tengeralatti kábel Délkelet-Anglia és Közép-Hollandia között 2.19 A Dánia és Németország közötti kapcsolások, például a Kasso — Hamburg vezeték megerősítése 2.20 A Dánia és Svédország közötti kapcsolások megerősítése 2.21 Új kapcsolás Szlovénia és Magyarország között: Cirkovce (SI) — Hévíz (HU) 2.22 Sajóivánka (HU) — Rimavská Sobota (SK) 2.23 Moldava (SK) Sajóivánka (HU) 2.24 Lengyelország — Németoszág (Neuenhagen (DE) — Vierraden (DE) — Krajnik (PL)) 2.25 Stupava (SK) – Bécs dél-kelet (AT) 2.26 Lengyelország —Litvánia (Elk — PE 357.489\ 21
HU
Alytus) 2.27 Tengeralatti kábel Finnország és Észtország között 2.28 Váltakozóáram rugalmas továbbítására szolgáló új kapcsolások Olaszország és Szlovénia között 2.29 Új kapcsolások az UCTE és CENTREL rendszerek között 2.30 Dürnrohr (AT) — Slavětice (CZ) 2.31 Tengeralatti elektromos kapcsolás Málta (MT) és Szicília (IT) között 2.32. Új kapcsolások Olaszország és Szlovénia között 2.33 Udine Pvest (IT) — Okroglo (SI) 3. A tagállamokon belüli villamosenergiakapcsolások fejlesztése 3.1 Kapcsolás a dán kelet-nyugati tengelyen: a dán nyugati (UCTE) és a keleti (NORDEL) hálózat közötti kapcsolás. 3.2 Kapcsolás a dán észak-déli tengelyen 3.3 Új kapcsolások ÉszakFranciaországban 3.4 Új kapcsolások DélnyugatFranciaországban 3.5 Trino Vercellese (IT) — Lacchiarelle (IT) vezeték 3.6 Turbigo (IT) — Rho-Bovisio (IT) vezeték 3.7 Voghera (IT) — La Casella (IT) vezeték 3.8 S. Fiorano (IT) — Nave (IT) vezeték 3.9 Venezia Nord (IT) — Cordignano (IT) vezeték 3.10 Redipuglia (IT) — Udine Ovest (IT) vezeték 3.11 Új kapcsolások az olasz kelet–nyugati tengelyen 3.12 Tavarnuzze IT) — Casellina (IT) vezeték 3.13 Tavarnuzze IT) — S.Barbara (IT) vezeték 3.14 Rizziconi IT) — Feroleto (IT) — Laino (IT) vezeték 3.15 Új kapcsolások az olasz észak–déli tengelyen 3.16 Hálózat-átalakítások a megújuló energiaforrások olaszországi kapcsolására 3.17 Új szélerőmű-kapcsolások 22 /PE 357.489
HU
3. A tagállamokon belüli villamosenergiakapcsolások fejlesztése 3.1 Kapcsolás a dán kelet-nyugati tengelyen: a dán nyugati (UCTE) és a keleti (NORDEL) hálózat közötti kapcsolás. 3.2 Kapcsolás a dán észak-déli tengelyen 3.3 Új kapcsolások ÉszakFranciaországban 3.4 Új kapcsolások DélnyugatFranciaországban 3.5 Trino Vercellese (IT) — Lacchiarelle (IT) vezeték 3.6 Turbigo (IT) — Rho-Bovisio (IT) vezeték 3.7 Voghera (IT) — La Casella (IT) vezeték 3.8 S. Fiorano (IT) — Nave (IT) — Gorlogo (IT) vezeték 3.9 Venezia Nord (IT) — Cordignano (IT) vezeték 3.10 Redipuglia (IT) — Udine Ovest (IT) vezeték 3.11 Új kapcsolások az olasz kelet–nyugati tengelyen 3.12 Tavarnuzze IT) — Casellina (IT) vezeték 3.13 Tavarnuzze IT) — S.Barbara (IT) vezeték 3.14 Rizziconi IT) — Feroleto (IT) — Laino (IT) vezeték 3.15 Új kapcsolások az olasz észak–déli tengelyen 3.16 Hálózat-átalakítások a megújuló energiaforrások olaszországi kapcsolására
Olaszországban 3.18 Új kapcsolások a spanyol északi tengelyen 3.19 Új kapcsolások a spanyol mediterrán tengelyen 3.20 Új kapcsolások a Galícia (ES) — Centro (ES) tengelyen 3.21 Új kapcsolások a Centro (ES) — Aragón (ES) tengelyen 3.22 Új kapcsolások az Aragón (ES) — Levante (ES) tengelyen 3.23 Új kapcsolások Andalúziában (ES) 3.24 Pedralva (PT) — Riba d’Ave (PT) vezeték és a pedralvai létesítmények 3.25 Recarei (PT) — Valdigem (PT) vezeték 3.26 Picote (PT) — Pocinho (PT) vezeték (továbbfejlesztés) 3.27 A meglévő Pego (PT) — Cedillo (ES)/Falagueira (PT) vezeték és falagueirai létesítmények átalakítása 3.28 Pego (PT) — Batalha (PT) vezeték és a batalhai létesítmények 3.29 Sines (PT) — Ferreira do Alentejo (PT) I. vezeték (továbbfejlesztés) 3.30 Új szélerőmű-kapcsolások Portugáliában 3.31 Pereiros (PT) — Zęzere (PT) — Santarém (PT) vezeték és a zęzerei létesítmények 3.32 Batalha (PT) — Rio Major (PT) I. és II. vezeték (továbbfejlesztés) 3.33 Carrapatelo (PT) — Mourisca (PT) vezeték (továbbfejlesztés) 3.34 Valdigem (PT) — Viseu (PT) — Anadia (PT) vezeték 3.35 A jelenlegi Rio Major (PT) — Palmela (PT) vezeték elterelése Ribatejóba (PT) és a ribatejói létesítmények 3.36 Thesszaloniki (GR), Lamía (GR) és Patrasz (GR) alállomások és összekötő vezetékek 3.37 Az eviai (GR), lakóniai (GR) és trákiai (GR) régiók kapcsolásai 3.38 Görögország kontinens peremterületei meglévő kapcsolásainak fejlesztése 3.39 Tynagh (IE) — Cashla (IE) vezeték 3.40 Flagford (IE) — East Sligo (IE) vezeték 3.41 Kapcsolások Észak–Kelet- és Nyugat-
3.17 Új szélerőmű-kapcsolások Olaszországban 3.18 Új kapcsolások a spanyol északi tengelyen 3.19 Új kapcsolások a spanyol mediterrán tengelyen 3.20 Új kapcsolások a Galícia (ES) — Centro (ES) tengelyen 3.21 Új kapcsolások a Centro (ES) — Aragón (ES) tengelyen 3.22 Új kapcsolások az Aragón (ES) — Levante (ES) tengelyen 3.22a Új kapcsolások a dél-középspanyolországi tengelyen 3.22b Új kapcsolások a kelet-középspanyolországi tengelyen 3.23 Új kapcsolások Andalúziában (ES) 3.24 Pedralva (PT) — Riba d’Ave (PT) vezeték és a pedralvai létesítmények 3.25 Recarei (PT) — Valdigem (PT) vezeték 3.26 Picote (PT) — Pocinho (PT) vezeték (továbbfejlesztés) 3.27 A meglévő Pego (PT) — Cedillo (ES)/Falagueira (PT) vezeték és falagueirai létesítmények átalakítása 3.28 Pego (PT) — Batalha (PT) vezeték és a batalhai létesítmények 3.29 Sines (PT) — Ferreira do Alentejo (PT) I. vezeték (továbbfejlesztés) 3.30 Új szélerőmű-kapcsolások Portugáliában 3.31 Pereiros (PT) — Zęzere (PT) — Santarém (PT) vezeték és a zęzerei létesítmények 3.32 Batalha (PT) — Rio Major (PT) I. és II. vezeték (továbbfejlesztés) 3.33 Carrapatelo (PT) — Mourisca (PT) vezeték (továbbfejlesztés) 3.34 Valdigem (PT) — Viseu (PT) — Anadia (PT) vezeték 3.35 A jelenlegi Rio Major (PT) — Palmela (PT) vezeték elterelése Ribatejóba (PT) és a ribatejói létesítmények 3.36 Thesszaloniki (GR), Lamía (GR) és Patrasz (GR) alállomások és összekötő vezetékek 3.37 Az eviai (GR), lakóniai (GR) és trákiai (GR) régiók kapcsolásai 3.38 Görögország kontinens peremterületei PE 357.489\ 23
HU
Spanyolországban, különösen a szélenergia-termelő kapacitásoknak a hálózathoz való csatlakoztatása 3.42 Kapcsolások Baszkföldön (ES), Aragóniában (ES) és Navarrában (ES) 3.43 Kapcsolások Galíciában (ES) 3.44 Kapcsolások Közép-Svédországban 3.45 Kapcsolások Dél-Svédországban 3.46 Lübeck/Siems (DE) — Görries (DE) vezeték 3.47 Lübeck/Siems (DE) — Krümmel (DE) vezeték
3.48 Kapcsolások Észak-Írországban, az írországi összekapcsolásokra vonatkozóan 3.49 Kapcsolások az Egyesült Királyság észak-nyugati részén 3.50 Kapcsolások Skóciában és Angliában a villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében 3.51 Új tengerparti szélerőmű-kapcsolások Belgiumban 3.52 Borssele (NL) alállomás 3.53 Meddő teljesítményt kompenzáló berendezések telepítése (NL) 3.54 St. Peter (AT) — Tauern (AT) vezeték
3.55 Südburgenland (AT) — Kainachtal (AT) vezeték
24 /PE 357.489
HU
meglévő kapcsolásainak fejlesztése 3.39 Tynagh (IE) — Cashla (IE) vezeték 3.40 Flagford (IE) — East Sligo (IE) vezeték 3.41 Kapcsolások Észak–Kelet- és NyugatSpanyolországban, különösen a szélenergia-termelő kapacitásoknak a hálózathoz való csatlakoztatása 3.42 Kapcsolások Baszkföldön (ES), Aragóniában (ES) és Navarrában (ES) 3.43 Kapcsolások Galíciában (ES) 3.44 Kapcsolások Közép-Svédországban 3.45 Kapcsolások Dél-Svédországban 3.45a Hamburg (DE) — Schwerin régió (DE) vezeték 3.45b Halle/Saale régió — (DE) Schwerin régió (DE) vezeték 3.45c Új tengerparti és szárazföldi szélerőmű kapcsolások Németországban 3.45d A 380 kv-os németországi hálózat megerősítése tengerparti szélerőmű kapcsolás érdekében 3.48 Kapcsolások Észak-Írországban, az írországi összekapcsolásokra vonatkozóan 3.49 Kapcsolások az Egyesült Királyság észak-nyugati részén 3.50 Kapcsolások Skóciában és Angliában a villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében 3.51 Új tengerparti szélerőmű-kapcsolások Belgiumban, beleértve a 380 kV-os hálózat megerősítését 3.52 Borssele (NL) alállomás 3.53 Meddő teljesítményt kompenzáló berendezések telepítése (NL) 3.53a Fázisátalakítók és/vagy kondenzátorok felállítása Belgiumban 3.53b A 380 kV-os hálózat megerősítése belgiumban, az importkapacitás növelése érdekében 3.54 St. Peter (AT) — Tauern (AT) vezeték 3.55 Süd-Burgenland (AT) — Kainachtal (AT) vezeték 3.56 Dunowo (PL) - Zydowo (PL) Krzewina (PL) - Plewiska (PL) 3.57 Patnow (PL) - Grudziadz (PL) 3.58 Ostrow (PL)-Plewiska (PL)
3.59 Ostrow (PL)-Trebaczew (Rogowiec)(PL) 3.60 Plewiska (PL)-Patnow (PL) 3.61 Tarnow (PL)-Krosno (PL) 3.62 Elk (PL)-Olsztyn Matki (PL) 3.63 Elk (PL)-Narew (PL) 3.64 Mikulowa (PL)-Swiebodzice-Dobrzen (Groszowice) (PL) 3.65 Patnow (PL)-Sochaczew (PL) -Varsó (PL) 3.66 Krsko (SI)-Bericevo (SI) 3.67) A szlovén 220 kV-os átviteli rendszer 400 kV-ra történő továbbfejlesztése 3.68 Medzibrod (SK) - Liptovská Mara (SK) 3.69 Lemešany (SK) - Moldava (SK) 3.70 Lemešany (SK) - Veľké Kapušany (SK) 3.71 Gabčíkovo (SK) - Veľký Ďur (SK) 3.72 Kapcsolások Észak-Svédországban 3.73 Saaremaa-i ellátás transzfer 110 kVra (ET) 3.74 Az energiaellátás javítása Tartuban (ET) 3.75 Az alállomás felújítása Észtországban (300 kV) 3.76 Az alállomások felújítása Kiisaban (ET), Püssiben (ET) és Viljandiban (ET) (110 kV) 3.77 Nošovice (CZ) - Prosenice (CZ) : az egyvezetékes vonal (400 kV) 400 kV-os kétvezetékes vonallá való átépítése 3.78 Krasíkov (CZ) - Horni Životice (CZ): új 400 kV-os kétvezetékes vonal 3.79 Új szélerőmű kapcsolások Máltán (MT) 4. A villamosenergia-kapcsolatok fejlesztése nem tagállamokkal 4.1 Neuenhagen (DE) — Vierraden (DE) — Krajnik (PL) vezeték 4.2 Brunsbüttel (DE) — Dél-Norvégia összekapcsolás 4.3 S. Fiorano (IT) — Robbia (CH) vezeték 4.4 Új kapcsolás Olaszország és Svájc között 4.5 Filippi (GR) — Marica 3 (Bulgária) vezeték 4.6 Aminteon (GR) — Bitola (FYROM)
4. A villamosenergia-kapcsolatok fejlesztése nem tagállamokkal
4.4 Új kapcsolás Olaszország és Svájc között 4.5 Filippi (EL) — Marica 3 (Bulgária) vezeték 4.6 Aminteon (EL) — Bitola (FYROM) PE 357.489\ 25
HU
vezeték 4.7 Kardíca (GR) — Elbasan (Albánia) vezeték 4.8 Elbasan (Albánia) — Podgorica (Szerbia és Montenegró) vezeték 4.9 Mostar (Bosznia-Hercegovina) alállomás és összekötő vezetékek 4.10 Ernestinovo (Horvátország) alállomás és összekötő vezeték 4.11 Új kapcsolások Görögország és Albánia, Bulgária és FYROM között 4.12 Filippi (GR) — Hamidabad (TR) vezeték 4.13 Tengeralatti kábel Északkelet-/KeletAnglia és Norvégia között 4.14 Eemshaven (NL) — Feda (NO) összekapcsolás 4.15 Tengeralatti kábel Dél-Spanyolország és Marokkó között (a meglévő kapcsolás megerősítése) 4.16 Kapcsolások a balti villamosenergiagyűrűn: Németország — Lengyelország — Oroszország — Észtország — Lettország — Litvánia — Svédország — Finnország — Dánia — Belorusszia 4.17 Dél-Finnország — Oroszország összekapcsolások 4.18 Németország — Lengyelország — Litvánia — Belorusszia — Oroszország összekapcsolás (kelet-nyugati nagyteljesítményű összekapcsolás) 4.19 Lengyelország — Litvánia összekapcsolás 4.20 Tengeralatti kábel Finnország és Észtország között 4.21 Új kapcsolások Észak-Svédország és Észak-Norvégia között 4.22 Új kapcsolások Közép-Svédország és Közép-Norvégia között 4.23 Borgvik (S) — Hoesle (NO) — Oslo (NO) régió közötti összekapcsolás 4.24 Új kapcsolások az UCTE és a CENTREL rendszer között 4.25 Új kapcsolások az UCTE/CENTREL rendszer és a balkáni országok között 4.26 Kapcsolások és interfész a bővített UCTE rendszer és Belorusszia, Oroszország és Ukrajna között, beleértve a korábban Ausztria és Magyarország, Ausztria és a Cseh Köztársaság, illetve 26 /PE 357.489
HU
vezeték 4.7 Kardíca (EL) — Elbasan (Albánia) vezeték 4.8 Elbasan (Albánia) — Podgorica (Szerbia és Montenegró) vezeték 4.9 Mostar (Bosznia-Hercegovina) alállomás és összekötő vezetékek 4.10 Ernestinovo (Horvátország) alállomás és összekötő vezeték 4.11 Új kapcsolások Görögország és Albánia, Bulgária és FYROM között 4.12 Filippi (EL) — Hamidabad (TR) vezeték 4.13 Tengeralatti kábel Északkelet-/KeletAnglia és Norvégia között 4.14 Eemshaven (NL) — Feda (NO) összekapcsolás 4.15 Tengeralatti kábel Dél-Spanyolország és Marokkó között (a meglévő kapcsolás megerősítése) 4.16 Kapcsolások a balti villamosenergiagyűrűn: Németország — Lengyelország — Oroszország — Észtország — Lettország — Litvánia — Svédország — Finnország — Dánia — Belorusszia 4.17 Dél-Finnország — Oroszország összekapcsolások
4.21 Új kapcsolások Észak-Svédország és Észak-Norvégia között 4.22 Új kapcsolások Közép-Svédország és Közép-Norvégia között 4.23 Borgvik (S) — Hoesle (NO) — Oslo (NO) régió közötti összekapcsolás 4.25 Új kapcsolások az UCTE/CENTREL rendszer és a balkáni országok között 4.26 Kapcsolások és interfész a bővített UCTE rendszer és Belorusszia, Oroszország és Ukrajna között, beleértve a korábban Ausztria és Magyarország, Ausztria és a Cseh Köztársaság, illetve
Németország és a Cseh Köztársaság között működő HVDC egyenáramú áramátalakítók áthelyezését 4.27 Kapcsolások a fekete-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Oroszország — Ukrajna — Románia — Bulgária — Törökország — Grúzia 4.28 Új kapcsolások a fekete-tengeri térségben a bővített UCTE rendszer és az érintett országok hálózatainak együttműködtethetősége végett 4.29 Új kapcsolások a földközi-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Franciaország — Spanyolország — Marokkó — Algéria — Tunézia — Líbia — Egyiptom — közelkeleti országok — Törökország — Görögország — Olaszország 4.30 Tengeralatti kábel Dél-Spanyolország és Északnyugat-Algéria között 4.31 Tengeralatti kábel Olaszország és Algéria között
4.32 Új kapcsolatok a Barents-tengeri régióban/területen
4.33 Olaszország és Szlovénia között flexibilis, váltakozó irányú átviteli rendszerek telepítése 4.34 Új összeköttetés Olaszország és Szlovénia között 4.35 Tengeralatti kábel Olaszország és Horvátország között 4.36 A Dánia és Norvégia közötti kapcsolások megerősítése 5. A belső piacon az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működését
Németország és a Cseh Köztársaság között működő HVDC egyenáramú áramátalakítók áthelyezését 4.27 Kapcsolások a fekete-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Oroszország — Ukrajna — Románia — Bulgária — Törökország — Grúzia 4.28 Új kapcsolások a fekete-tengeri térségben a bővített UCTE rendszer és az érintett országok hálózatainak együttműködtethetősége végett 4.29 Új kapcsolások a földközi-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Franciaország — Spanyolország — Marokkó — Algéria — Tunézia — Líbia — Egyiptom — közelkeleti országok — Törökország — Görögország — Olaszország 4.30 Tengeralatti kábel Dél-Spanyolország és Északnyugat-Algéria között 4.31 Tengeralatti kábel Olaszország és Észak-Afrika (Algéria, Tunézia és Líbia) között 4.31a Villamosenergia-kapcsolás Tunézia és Olaszország között 4.32 Új kapcsolatok a Barents-tengeri régióban/területen 4.32a A Dánia és Norvégia közötti kapcsolások emgerősítése 4.32b Obermooreweiler (DE) — Meiningen (AT) Bonaduz (CH): új kapacitásnövelés 4.32c Békéscsaba (HU — Arad (RO) 4.32d Pécs (HU) — Zsombor (YU) 4.32e Pécs (HU) — Ernestinovo (HR) 4.32f Veľké Kapušany (SK) határ — Ukrajna 4.32g Andrall (ES) Encamp (AND) - a 220 kV-os kapacitás megerősítése 4.32h Spanyolország — Andorra — Svájc: a kapcsolások megerősítése
5. A belső piacon az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működését PE 357.489\ 27
HU
javító tevékenységek (Nincs meghatározva leírás.)
javító tevékenységek (Nincs meghatározva leírás.) Módosítás: 29 III. melléklet, Földgázhálózatok
6. A földgáz új régiókba való bevezetése 6.1 A gázhálózat fejlesztése Belfasttól Észak-Írország (UK) észak-nyugati régiója irányában és adott esetben Írország nyugati partja felé 6.2 LNG Santa Cruz de Tenerifében, Kanári-szigetek (ES) 6.3 LNG Las Palmas de Gran Canariában (ES) 6.4 LNG Madeirában (PT) 6.5 A svéd gázhálózat fejlesztése 6.6 A Baleári-szigetek (ES) és Spanyolország-kontinens összekapcsolása 6.7 Nagynyomású vezeték Trákiába (GR) 6.8 Nagynyomású vezeték Korinthoszba (GR) 6.9 Nagynyomású vezeték ÉszaknyugatGörögországba (GR) 6.10 A Lolland- (DK) és a Falster-sziget (DK) összekapcsolása
7. A gáz-kapcsolások fejlesztése a belső piac keresletének kielégítése vagy az ellátás biztonságának erősítése érdekében, beleértve a különböző gázhálózatok összekapcsolását 7.1 További gázvezeték-összekapcsolás Írország és Skócia között 7.2 Észak-déli összekapcsolás, beleértve a Dublin — Belfast gázvezetéket 7.3 Kompresszorállomás a Lacq (FR) — Calahorra (ES) gázvezetéken 7.4 Kompresszorállomás a Lacq (FR) — Calahorra (ES) gázvezetéken 7.5 Perpignan (FR) — Barcelona (ES) gázvezeték 7.6 A Portugáliát a Dél-Spanyolországon, 28 /PE 357.489
HU
6. A földgáz új régiókba való bevezetése 6.1 A gázhálózat fejlesztése Belfasttól Észak-Írország (UK) észak-nyugati régiója irányában és adott esetben Írország nyugati partja felé 6.2 LNG Santa Cruz de Tenerifében, Kanári-szigetek (ES) 6.3 LNG Las Palmas de Gran Canariában (ES) 6.4 LNG Madeirában (PT) 6.5 A svéd gázhálózat fejlesztése 6.6 A Baleári-szigetek (ES) és Spanyolország-kontinens összekapcsolása 6.7 Nagynyomású vezeték Trákiába (EL) 6.8 Nagynyomású vezeték Korinthoszba (EL) 6.9 Nagynyomású vezeték ÉszaknyugatGörögországba (EL) 6.10 A Lolland- (DK) és a Falster-sziget (DK) összekapcsolása 6.11 LNG Ciprus szigetén, Vasilikos energetikai központ 6.12, Kapcsolás a vasilikosi LNG létesítmények (CY) és a moni-i erőmű között (CY) 6.13 LNG Kréta szigetén (EL) 6.14 Nagynyomású vezeték Patrába (EL) 6.15 LNG Máltára 7. A gáz-kapcsolások fejlesztése a belső piac keresletének kielégítése vagy az ellátás biztonságának erősítése érdekében, beleértve a különböző gázhálózatok összekapcsolását 7.1 További gázvezeték-összekapcsolás Írország és Skócia között 7.2 Észak-déli összekapcsolás, beleértve a Dublin — Belfast gázvezetéket 7.3 Kompresszorállomás a Lacq (FR) — Calahorra (ES) gázvezetéken 7.4 Kompresszorállomás a Lacq (FR) — Calahorra (ES) gázvezetéken 7.5 Perpignan (FR) — Barcelona (ES) gázvezeték 7.6 A Portugáliát a Dél-Spanyolországon,
illetve a Galíciát és Asztúriát Portugálián át ellátó gázvezetékek szállítási kapacitásának növelése 7.7 Puchkirchen (AT) — Burghausen (DE) gázvezeték 7.8 Andorf (AT) — Simbach (DE) gázvezeték 7.9 Wiener Neustadt (AT) — Sopron (HU) gázvezeték 7.10 Bad Leonfelden (DE) — Linz (AT) gázvezeték 7.11 Északnyugat-Görögország — Elbasan (AL) gázvezeték 7.12 A Görögországot és Olaszországot összekötő gázvezeték 7.13 Kompresszorállomás a görögországi főgázvezetéken 7.14 Az osztrák és a cseh hálózat összekötése 7.15 Gázszállító folyosó DélkeletEurópában Görögországon, Macedónián (FYROM), Szerbián és Montenegrón, Bosznia Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián át 7.16 Gázszállító folyosó Ausztria és Törökország között Magyarországon, Románián és Bulgárián át 7.17 Északnyugat-Európa főbb lelőhelyeit és piacait összekötő gázvezetékek az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország között 7.18 Északkelet-Németország (a berlini régió) és Északnyugat-Lengyelország (a szczecini régió) összekapcsolása a Schmöllnből Lubminba (DE, a greifswaldi régió) irányuló vezetékkel
7.19 Az Északi-tengerben a tengeri létesítmények összekapcsolása, vagy a dán tengeri létesítmények és az Egyesült Királyság parti létesítményeinek összekapcsolása 7.20 A Franciaország és Olaszország közötti szállítási kapacitás növelése
illetve a Galíciát és Asztúriát Portugálián át ellátó gázvezetékek szállítási kapacitásának növelése 7.7 Puchkirchen (AT) — Burghausen (DE) gázvezeték 7.8 Andorf (AT) — Simbach (DE) gázvezeték 7.9 Wiener Neustadt (AT) — Sopron (HU) gázvezeték 7.10 Bad Leonfelden (DE) — Linz (AT) gázvezeték 7.11 Északnyugat-Görögország — Elbasan (AL) gázvezeték 7.12 A Görögországot és Olaszországot összekötő gázvezeték 7.13 Kompresszorállomás a görögországi főgázvezetéken 7.14 Az osztrák és a cseh hálózat összekötése 7.15 Gázszállító folyosó DélkeletEurópában Görögországon, Macedónián (FYROM), Szerbián és Montenegrón, Bosznia Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián át 7.16 Gázszállító folyosó Ausztria és Törökország között Magyarországon, Románián és Bulgárián át 7.17 Északnyugat-Európa főbb lelőhelyeit és piacait összekötő gázvezetékek az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország között 7.18 Északkelet-Németország (a berlini régió) és Északnyugat-Lengyelország (a szczecini régió) összekapcsolása a Schmöllnből Lubminba (DE, a greifswaldi régió) irányuló vezetékkel 7.18a. Cieszyn (PL) - Ostrava (CZ) gázvezeték 7.18b. Görlitz (DE) - Zgorzelec (PL): földgázhálózat-bővítés és rendszerösszekötés 7.18c. Bernau (DE) - Szczecin (PL) bővítés 7.19 Az Északi-tengerben a tengeri létesítmények összekapcsolása, vagy a dán tengeri létesítmények és az Egyesült Királyság parti létesítményeinek összekapcsolása 7.20 A Franciaország és Olaszország közötti szállítási kapacitás növelése PE 357.489\ 29
HU
7.21 A balti gáz-összeköttetés Dánia, Németország és Svédország között
8. A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése 8.1 LNG Le Verdon-sur-mer-ben (FR, új terminál) és gázvezeték a lussagneti (FR) tárolóhoz 8.2 LNG Fos-sur-mer-ben (FR) 8.3 LNG Huelvában (ES), meglévő terminál bővítése 8.4 LNG Cartagenában (ES), meglévő terminál bővítése 8.5 LNG Galíciában (ES), új terminál 8.6 LNG Bilbaóban (ES), új terminál 8.7 LNG a valenciai régióban (ES), új terminál 8.8 LNG Barcelonában (ES), meglévő terminál bővítése 8.9 LNG Sinesben (PT), új terminál 8.10 LNG Revithoussában (GR), meglévő terminál bővítése 8.11 LNG az Adriai-tenger északi partján (IT) 8.12 Tengeri LNG az Adriai-tenger északi részén (IT) 8.13 LNG az Adriai-tenger déli partján 8.14 LNG a Jón-tenger partján (IT) 8.15 LNG a Tirrén-tenger partján (IT) 8.16 LNG a Ligur-tenger partján (IT) 8.17 LNG Zeebruggében/Dudzelében (BE, meglévő terminál bővítése) 8.18 LNG a kenti Isle of Grainen (UK) 8.19 Második LNG-terminál építése Görögországban 8.20 Földalatti gáztároló kapacitások fejlesztése Írországban 8.21 A dél-kavalai (GR) tároló, a tengeri kimerült gázmező átalakítása 30 /PE 357.489
HU
7.21 A balti gáz-összeköttetés Dánia, Németország és Svédország között 7.22. Gázkeverő létesítmény Winksele-ben (BE) 7.23. Zeebrugge (BE) - Eynatten (BE) közötti kapacitás növelése 7.24. Az Észak-Nyugat tengely menti kapacitás növelése: Zelzate (BE) Zeebrugge (BE) 7.25. Dániát Hollandiával összekötő gázvezeték építése, a fekete-tengeri meglévő termelőlétesítmények bekapcsolásával. 8. A cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése 8.1 LNG Le Verdon-sur-mer-ben (FR, új terminál) és gázvezeték a lussagneti (FR) tárolóhoz 8.2 LNG Fos-sur-mer-ben (FR) 8.3 LNG Huelvában (ES), meglévő terminál bővítése 8.4 LNG Cartagenában (ES), meglévő terminál bővítése 8.5 LNG Galíciában (ES), új terminál 8.6 LNG Bilbaóban (ES), új terminál 8.7 LNG a valenciai régióban (ES), új terminál 8.8 LNG Barcelonában (ES), meglévő terminál bővítése 8.9 LNG Sinesben (PT), új terminál 8.10 LNG Revithoussában (EL), meglévő terminál bővítése 8.11 LNG az Adriai-tenger északi partján (IT) 8.12 Tengeri LNG az Adriai-tenger északi részén (IT) 8.13 LNG az Adriai-tenger déli partján 8.14 LNG a Jón-tenger partján (IT) 8.15 LNG a Tirrén-tenger partján (IT) 8.16 LNG a Ligur-tenger partján (IT) 8.17 LNG Zeebruggében (BE, a kapacitásnövelés második szakasza) 8.18 LNG a kenti Isle of Grainen (UK) 8.19 Második LNG-terminál építése a kontinentális Görögországban 8.20 Földalatti gáztároló kapacitások fejlesztése Írországban 8.21 A dél-kavalai (EL) tároló, a tengeri kimerült gázmező átalakítása
8.22 A lussagnet-i tároló (FR, meglévő telep bővítése) 8.23 A pecorade-i tároló (FR, kimerült olajmező átalakítása) 8.24 Tároló elzászi területen (FR, sótárnák kiaknázása) 8.25 Tároló a középső régióban (FR, talajvizet tartalmazó réteg) 8.26 Tároló a spanyolországi északi-déli tengelyen (új telepek) Kantábriában, Aragóniában, Castilla y Leónban, Castilla La Manchában és Andalúziában 8.27 Tároló a Spanyolország földközitengeri tengelyén (új telepek): Katalóniában, Valenciában és Murciában. 8.28 Tároló Carriçóban (PT, új telep) 8.29 Tároló Loenhutban (BE, a meglévő telep bővítése) 8.30 Tároló Stenlillében (DK) és Lille Torupban (DK, meglévő telep bővítése) 8.31 Tároló Tønderben (DK, új telep) 8.32 Tároló Puchkirchenben (AT, új telep), beleértve a Penta West rendszerhez Andorf közelében csatlakozó gázvezetéket 8.33 Tároló Baumgartenben (AT, új telep) 8.34 Tároló Haidachban (AT, új telep), beleértve az európai gázhálózathoz csatlakozó vezetéket 8.35 Földalatti gáztárolók kialakítása Olaszországban
9. A gázszállítási kapacitások (gázvezetékek) fejlesztése 9.1 Az északi gázhálózat csatlakozásainak kialakítása és fejlesztése: Norvégia — Dánia — Németország — Svédország — Finnország — Oroszország — balti államok — Lengyelország 9.2 A közép-északi gázvezeték: Norvégia, Svédország, Finnország 9.3 Az észak-európai gázvezeték: Oroszország, Balti-tenger, Németország 9.4 Gázvezeték Oroszországból Németországba Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül, beleértve a
8.22 A lussagnet-i tároló (FR, meglévő telep bővítése) 8.23 A pecorade-i tároló (FR, kimerült olajmező átalakítása) 8.24 Tároló elzászi területen (FR, sótárnák kiaknázása) 8.25 Tároló a középső régióban (FR, talajvizet tartalmazó réteg) 8.26 Tároló a spanyolországi északi-déli tengelyen (új telepek) Kantábriában, Aragóniában, Castilla y Leónban, Castilla La Manchában és Andalúziában 8.27 Tároló a Spanyolország földközitengeri tengelyén (új telepek): Katalóniában, Valenciában és Murciában. 8.28 Tároló Carriçóban (PT, új telep) 8.29 Tároló Loenhutban (BE, a meglévő telep bővítése) 8.30 Tároló Stenlillében (DK) és Lille Torupban (DK, meglévő telep bővítése) 8.31 Tároló Tønderben (DK, új telep) 8.32 Tároló Puchkirchenben (AT, új telep), beleértve a Penta West rendszerhez Andorf közelében csatlakozó gázvezetéket 8.33 Tároló Baumgartenben (AT, új telep) 8.34 Tároló Haidachban (AT, új telep), beleértve az európai gázhálózathoz csatlakozó vezetéket 8.35 Földalatti gáztárolók kialakítása Olaszországban 8.36 Tároló Wierzchowiceben (PL): a telep bővítése 8.37 Tároló Kossakowoban (PL), földalatti tárolás fejlesztése 8.38 Málta (MT) - Szicília (IT) gázvezeték 8.39 Tárolás Litvániában (új telep) 9. A gázszállítási kapacitások (gázvezetékek) fejlesztése 9.1 Az északi gázhálózat csatlakozásainak kialakítása és fejlesztése: Norvégia — Dánia — Németország — Svédország — Finnország — Oroszország — balti államok — Lengyelország 9.2 A közép-északi gázvezeték: Norvégia, Svédország, Finnország 9.3 Az észak-európai gázvezeték: Oroszország, Balti-tenger, Németország 9.4 Gázvezeték Oroszországból Németországba Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül, beleértve a PE 357.489\ 31
HU
Lettországban kialakítandó földalatti tárolókat 9.5 Finnország — Észtország gázvezeték 9.6 Új gázvezetékek Algériából Spanyolországba és Franciaországba és ezzel összefüggésben ezen országok belső hálózatának kapacitásbővítése 9.7 Az Algéria — Marokkó — Spanyolország (Córdoba) gázvezeték szállítási kapacitásának bővítése 9.8 Córdoba (ES) — Ciudad Real (ES) gázvezeték 9.9 Ciudad Real (ES) — Madrid (ES) gázvezeték 9.10 Ciudad Real (ES) — Földközi-tenger partja (ES) gázvezeték 9.11 Vezetékek Castilla La Manchában (ES) 9.12 Bővítés Északnyugat-Spanyolország felé 9.13 Algéria — Spanyolország tengeralatti gázvezeték, és gázvezetékek a Franciaországhoz való kapcsolódáshoz 9.14 Az orosz forrásoktól az Európai Unióba Ukrajnán, Szlovákián és a Cseh Köztárságon át vezető szállítási kapacitások növelése 9.15 Az orosz forrásoktól az Európai Unióba Belorusszián és Lengyelországon át vezető szállítási kapacitások növelése 9.16 A Yagal Sud gázvezeték (a német, francia, svájci háromszögbe vezető STEGAL gázvezeték között) 9.17 A keleti SUDAL vezeték (a Heppenheimhez közeli MIDAL vezeték és az ausztriai PENTA vezeték burghauseni csatlakozása között)
9.18 Gázvezeték a líbiai lelőhelyektől Olaszországba 9.19 Gázvezeték a kaszpi-tengeri országok lelőhelyeitől az Európai Unióba 32 /PE 357.489
HU
Lettországban kialakítandó földalatti tárolókat 9.5 Finnország — Észtország gázvezeték 9.6 Új gázvezetékek Algériából Spanyolországba és Franciaországba és ezzel összefüggésben ezen országok belső hálózatának kapacitásbővítése 9.7 Az Algéria — Marokkó — Spanyolország (Córdoba) gázvezeték szállítási kapacitásának bővítése 9.8 Córdoba (ES) — Ciudad Real (ES) gázvezeték 9.9 Ciudad Real (ES) — Madrid (ES) gázvezeték 9.10 Ciudad Real (ES) — Földközi-tenger partja (ES) gázvezeték 9.11 Vezetékek Castilla La Manchában (ES) 9.12 Bővítés Északnyugat-Spanyolország felé 9.13 Algéria — Spanyolország tengeralatti gázvezeték, és gázvezetékek a Franciaországhoz való kapcsolódáshoz 9.14 Az orosz forrásoktól az Európai Unióba Ukrajnán, Szlovákián és a Cseh Köztárságon át vezető szállítási kapacitások növelése 9.15 Az orosz forrásoktól az Európai Unióba Belorusszián és Lengyelországon át vezető szállítási kapacitások növelése 9.15a „Yamal - Európa II” földgázszállító csővezeték 9.16 A Yagal Sud gázvezeték (a német, francia, svájci háromszögbe vezető STEGAL gázvezeték között) 9.17 A keleti SUDAL vezeték (a Heppenheimhez közeli MIDAL vezeték és az ausztriai PENTA vezeték burghauseni csatlakozása között) 9.17a A STEGAL gázvezeték szállítási kapacitásának növelése a kiegészítő gázmennyiségnek a Cseh Köztársaság és Németország közötti határtól, valamint a Lengyelország és Németország közötti határtól Németországon át egyéb tagállamokba való szállítására. 9.18 Gázvezeték a líbiai lelőhelyektől Olaszországba 9.19 Gázvezeték a kaszpi-tengeri országok lelőhelyeitől az Európai Unióba
9.20 Görögország — Törökország gázvezeték 9.21 Az orosz forrásoktól a Görögországba és más balkáni országokba Ukrajnán, Moldován, Románián és Bulgárián át vezető szállítási kapacitások növelése 9.22 Sztara Zagora (BG) — Ihtiman (BG) gázvezeték
9.20 Görögország — Törökország gázvezeték 9.21 Az orosz forrásoktól a Görögországba és más balkáni országokba Ukrajnán, Moldován, Románián és Bulgárián át vezető szállítási kapacitások növelése 9.22 Sztara Zagora (BG) — Ihtiman (BG) gázvezeték 9.22a Transzadriai gázvezeték - a kaszpitengeri, oroszországi és közel-keleti régióból importált földgáz szállítására szolgáló, Olaszország és Délkelet-Európa energetikai piacát bekapcsoló gázvezeték
9.23 Összekötő vezetékek a német, a cseh, az osztrák és az olasz hálózatok között 9.24 Gázvezeték az orosz forrásoktól Olaszországba Ukrajnán, Szlovákián, Magyarországon és Szlovénián át 9.25 A Hollandiát Németországon át Olaszországgal összekötő TENP gázvezeték szállítási kapacitásának növelése 9.26 Taisnieres (FR) — Oltingue (CH) gázvezeték 9.27 Gázvezeték Dániából Lengyelországba, esetleg Svédországon át 9.28 Nybro (DK) — Dragør (DK) gázvezeték, beleértve a stenlillei (DK) tárolóhoz vezeto összekötő vezetéket 9.29 A Barents-tengeri lelőhelyektől az Európai Unióba Svédországon és Finnországon át vezető gázhálózat 9.30 Gázvezeték a Corrib mezőtől (IE, tengeri) 9.31 Az algériai forrásoktól Olaszországba Szardínián átvezető gázvezeték korzikai leágazással 9.32 A közel-keleti lelőhelyektől az Európai Unióba vezető gázhálózat 9.33 Gázvezeték Norvégiából az Egyesült Királyságba
9.23 Összekötő vezetékek a német, a cseh, az osztrák és az olasz hálózatok között 9.24 Gázvezeték az orosz forrásoktól Olaszországba Ukrajnán, Szlovákián, Magyarországon és Szlovénián át 9.25 A Hollandiát Németországon át Olaszországgal összekötő TENP gázvezeték szállítási kapacitásának növelése 9.26 Taisnieres (FR) — Oltingue (CH) gázvezeték 9.27 Gázvezeték Dániából Lengyelországba, esetleg Svédországon át 9.28 Nybro (DK) — Dragør (DK) gázvezeték, beleértve a stenlillei (DK) tárolóhoz vezeto összekötő vezetéket 9.29 A Barents-tengeri lelőhelyektől az Európai Unióba Svédországon és Finnországon át vezető gázhálózat 9.30 Gázvezeték a Corrib mezőtől (IE, tengeri) 9.31 Az algériai forrásoktól Olaszországba Szardínián átvezető gázvezeték korzikai leágazással 9.32 A közel-keleti lelőhelyektől az Európai Unióba vezető gázhálózat 9.33 Gázvezeték Norvégiából az Egyesült Királyságba 9.34 Pécs (HU) - Horvátország kapcsolás 9.35 Szeged (HU) - Arad (RO) kapcsolás 9.36 Vecsés (HU) - Szlovákia kapcsolás 9.37 Beregdaróc (HU) és Ukrajna közötti kapacitás növelése 10. A belső piacon belüli összekapcsolt gázhálózatok működését javító intézkedések
10. A belső piacon belüli összekapcsolt gázhálózatok működését javító intézkedések
PE 357.489\ 33
HU
(Nincs meghatározva leírás.)
(Nincs meghatározva leírás.) Módosítás: 30 IV. melléklet Ez a melléklet törölve.
34 /PE 357.489
HU
P6_TA-PROV(2005)0212 Az energia végfelhasználásának hatékonysága, energiával kapcsolatos szolgáltatások ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az energia végfelhasználásának hatékonyságáról és az energiával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2003)0739 – C5-0642/2003 – 2003/0300(COD)) (Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0739)1, – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Bizottság javaslatát benyújtotta Parlamentnek (C50642/2003), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság állásfoglalására (A6-0130/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság javaslata
A Parlament módosításai Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés
(1) Az Európai Közösségben szükség van az energia végfelhasználása hatékonyságának növelésére, valamint az energiakereslet szabályozására, mivel viszonylag korlátozottak a lehetőségek az energiaellátási és az elosztási feltételek rövid és középtávú további 1
(1) Az Európai Közösségben szükség van az energia végfelhasználása hatékonyságának növelésére, valamint az energiakereslet szabályozására és a megújuló energiaforrások termelésének támogatására, mivel viszonylag korlátozottak a lehetőségek az
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 357.489\ 35
HU
befolyásolására, mind új kapacitások kiépítése, mind az átvitel és az elosztás javítása révén.
energiaellátási és az elosztási feltételek rövid és középtávú további befolyásolására, mind új kapacitások kiépítése, mind az átvitel és az elosztás javítása révén. Ezáltal ez az irányelv hozzájárul az ellátás nagyobb biztonságához.
Módosítás: 2 (2a) preambulumbekezdés (új) (2a) A veszélyes éghajlatváltozás elkerülése általános céljának a globális átlaghőmérsékletnek az iparosodás előtti szintet legfeljebb 2°C-kal meghaladó szinten tartása által történő elérése érdekében konkrét politikákat és intézkedéseket kell végrehajtani. Módosítás: 3 (2b) preambulumbekezdés (új) (2b) A fokozott energiahatékonyság lehetővé teszi az energiamegtakarítási potenciál költséghatékony és gazdaságilag hatékony kihasználását. Az energiahatékonysági intézkedések és a keresletoldali szabályozás lehetővé teszik ezeket az energiamegtakarításokat, és így elősegítik Európa energiaimporttól való függőségének csökkentését. Az energiahatékonyabb technológiák felé történő elmozdulás továbbá, amint azt a Wim Kok által elnökölt magas szintű szakértői csoport által a lisszaboni stratégiáról készített jelentés is hangsúlyozza, fokozhatja Európa innovációs és versenyképességét. Módosítás: 4 (2c) preambulumbekezdés (új) (2c) A javasolt energiamegtakarítási célkitűzések nem vezetnek automatikusan energiacsökkentéshez minden tagállamban, illetve az EU szintjén, és ezért nem érik el automatikusan a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésének általános célját.
36 /PE 357.489
HU
Módosítás: 5 (6a) preambulumbekezdés (új) (6a) Ennek az irányelvnek tehát nem csak az a célja, hogy tovább támogassa az energiaszolgáltatások kínálati oldalát, hanem az is, hogy megteremtse a keresleti oldal erősebb ösztönzését. Ezen oknál fogva a közszférát minden tagállamban kötelezni kellene arra, hogy a beruházások, a karbantartás, illetve más, energiafogyasztó berendezésekre, energiával kapcsolatos szolgáltatásokra és más energiahatékonysági intézkedésekre fordított kiadások tekintetében jó példát mutasson. Módosítás: 6 (7a) preambulumbekezdés (új) (7a) Az Európai Parlament az Európai Közösségben az energiahatékonyság javítását célzó bizottsági cselekvési tervről szóló 2001. március 14-i állásfoglalásában1 megerősítette korábbi véleményét, miszerint az energiaintenzitás évenkénti 2,5%-os mérséklése elérhető, és hangsúlyozta az energiahatékonyság jelentőségét a lisszaboni célok elérésében. -----------------1
HL C 343., 2001.5.12., 190. o.
Módosítás: 7 (8) preambulumbekezdés (8) A tagállamoknak ezért nemzeti célkitűzéseket kell elfogadniuk az energia végfelhasználása hatékonyságának előmozdítása és az energiaszolgáltatási piac további bővülésének és életképességének biztosítása érdekében.
(8) A tagállamoknak ezért kötelező nemzeti célkitűzéseket kell elfogadniuk az energia végfelhasználása hatékonyságának előmozdítása és az energiaszolgáltatási piac további bővülésének és életképességének biztosítása, valamint ezáltal a lisszaboni stratégia megvalósításához történő hozzájárulás érdekében. A tagállamoknak megállapodásokat kell kötniük megfelelő szabványok elfogadására az energiahatékonyság PE 357.489\ 37
HU
növelése érdekében. Módosítás: 8 (11) preambulumbekezdés (11) Az energiaelosztó és az energia kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó vállalatok javíthatják az energiahatékonyságot az Európai Közösségben, ha olyan energiával kapcsolatos szolgáltatásokat árulnak, amelyekhez hozzátartozik a hatékony végfelhasználás, ilyen például a hatékony hőkomfort, az otthoni melegvíz, a hűtés, a megvilágítás és a mozgatóerő. E vállalatok számára a profitmaximalizáció szorosabban kötődik majd az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak a lehető legtöbb fogyasztó részére történő értékesítéséhez, mint ahhoz, hogy minden fogyasztónak a lehető legtöbb energiát adják el.
(11) Az energiaelosztó és az energia kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó vállalatok, valamint az egyéb, energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtók javíthatják az energiahatékonyságot az Európai Közösségben, ha olyan energiával kapcsolatos szolgáltatásokat árulnak, amelyekhez hozzátartozik a hatékony végfelhasználás, ilyen például a hatékony hőkomfort, az otthoni melegvíz, a hűtés, a megvilágítás és a mozgatóerő. E vállalatok számára a profitmaximalizáció szorosabban kötődik majd az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak a lehető legtöbb fogyasztó részére történő értékesítéséhez, mint ahhoz, hogy minden fogyasztónak a lehető legtöbb energiát adják el. Annak érdekében, hogy az energiával kapcsolatos szolgáltatások minden szolgáltatójára egyenlő feltételek vonatkozzanak, szigorúan tiltani kell az energiaszolgáltatók és energiaelosztók különböző tevékenységei közötti kereszttámogatásokat. A nemzeti szabályozó hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy elkerüljék a verseny bárminemű torzulását e területen.
Módosítás: 9 (11a) preambulumbekezdés (új) (11a) A kínálat finanszírozása és a keresleti oldal költségei fontos szerepet játszanak az energiával kapcsolatos szolgáltatások számára. Az olyan alapok létrehozása, amelyek energiahatékonysági programok és más energiahatékonysági intézkedések végrehajtását támogatják és előmozdítják az energiával kapcsolatos szolgáltatások piacának fejlődését, ezért fontos eszköze egy ilyen piac diszkriminációmentes kezdeti finanszírozásának.
38 /PE 357.489
HU
Módosítás: 10 (12) preambulumbekezdés (12) Az állami szektornak valamennyi tagállamban jó példát kell mutatnia a beruházások, a karbantartás, illetve az energiafelhasználó berendezések egyéb költségei, az energiával kapcsolatos szolgáltatások, valamint az egyéb energiahatékonysági intézkedések tekintetében.
törölve
Módosítás: 11 (13a) preambulumbekezdés (új) (13a) A végfelhasználóknak elosztott és/vagy értékesített energiamennyiség vonatkozásában az energiamegtakarítást szolgáló mechanizmusok meghatározásakor figyelembe kell venni az energiaméréssel kapcsolatos technológiai fejlesztések széles körű alkalmazása révén elért hatékonyságnövekedést. Módosítás: 12 (15a) preambulumbekezdés (új) (15a) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat szerint kell meghozni1. _________ 1
HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
Módosítás: 13 (15b) preambulumbekezdés (új) (15b) Ez az irányelv összhangban van a 2003/54/EK irányelv rendelkezéseivel. Módosítás 14 2. cikk, (3) bekezdés (3) A tagállamok kizárhatják az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK
(3) A tagállamok kizárhatják az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK PE 357.489\ 39
HU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében felsorolt épületeket ezen irányelv hatálya alól.
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében felsorolt épületeket, csakúgy, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelvek hatálya alá tartozó létesítményeket. Módosítás: 15 3. cikk, a) pont
a) „Energia”: energia villamos energia, földgáz (beleértve a cseppfolyósított földgázt és a cseppfolyósított propán-bután gázt), távfűtés és -hűtés, tüzelőanyag, szén és lignit, közlekedési üzemanyagok (a repülőgép-üzemanyagok és a külföldi bunkerolajok kivételével), valamint erdészeti és mezőgazdasági energiatermékek és hulladékok formájában.
a) „Energia”: energia villamos energia, gáz (beleértve a cseppfolyósított földgázt és a cseppfolyósított propán-bután gázt), távfűtés és -hűtés, tüzelőanyag, szén és lignit, közlekedési üzemanyagok, valamint a területrendezésből keletkező erdészeti és mezőgazdasági energiatermékek és hulladékok formájában.
Módosítás: 16 3. cikk, aa) pont (új) aa) „Energiahatékonyság”: az energiafogyasztás csökkentése technológiai és/vagy gazdasági változtatások és/vagy a viselkedés megváltoztatása révén, aminek eredményeként ugyanolyan vagy magasabb színvonal, illetve kényelem nyújtható. Módosítás:17 3. cikk, ab) pont (új) ab) „Energiamegtakarítás”: az az érték, amelyet egy bizonyos (energiahatékonysági) intézkedés végrehajtása nélküli és az ezen intézkedés végrehajtásával jelentkező energiafogyasztás összehasonlításával kapunk az energiafogyasztást befolyásoló egyéb külső feltételeket figyelembe véve.
40 /PE 357.489
HU
Módosítás: 18 3. cikk, b) pont b) „Energiahatékonysági intézkedések”: minden piaci szereplő, beleértve a kormányokat és hatóságokat is, valamennyi olyan tevékenysége – például energiával kapcsolatos szolgáltatások, energiahatékonysági programok és mechanizmusok vagy hasonló tevékenységek –, amely az energia végfelhasználása hatékonyságának igazolható és mérhető javulásához, és ezáltal energia-végfelhasználási megtakarításokhoz vezet a mérés időtartama alatt.
b) „Energiahatékonysági intézkedések”: minden piaci szereplő, beleértve a kormányokat és hatóságokat is, valamennyi olyan tevékenysége – például energiahatékonysági szolgáltatások, energiahatékonysági programok és mechanizmusok vagy hasonló tevékenységek –, amely az energia végfelhasználása hatékonyságának igazolható és mérhető javulásához, és ezáltal energia-végfelhasználási megtakarításokhoz vezet a mérés időtartama alatt.
Módosítás: 101 3. cikk, c) pont c) „Energiával kapcsolatos szolgáltatás”: az energia és az energiát felhasználó technológia kombinációjából, valamint bizonyos esetekben a minőségi teljesítményi követelményeknek megfelelő szolgáltatás nyújtásához és az energiahatékonyság javításához kapcsolódó üzemeltetésből és karbantartásból az energia végfelhasználói számára származó fizikai kényelem (például beltéri hőkomfort, világítási komfort, háztartási meleg víz, hűtés, termékek előállítása stb.), melyre meghatározott időtartamú szerződést kötnek, és amelyet közvetlenül a szolgáltatásban részesülő fogyasztó vagy annak meghatalmazottja fizet.
c) „Energiával kapcsolatos szolgáltatás”: az energia és az energiát felhasználó technológia kombinációjából, valamint bizonyos esetekben a minőségi teljesítményi követelményeknek megfelelő szolgáltatás nyújtásához és az energiahatékonyság javításához kapcsolódó üzemeltetésből és karbantartásból az energia végfelhasználói számára származó fizikai kényelem (például beltéri hőkomfort, világítási komfort, háztartási meleg víz, hűtés, termékek előállítása stb.), melyre meghatározott időtartamú szerződést kötnek, és amelyet közvetlenül a szolgáltatásban részesülő fogyasztó vagy annak meghatalmazottja fizet. Az energiával kapcsolatos szolgáltatások egyedi szolgáltatáselemeinek nyújtása – például energetikai tanácsadás vagy energiamegtakarító berendezések beépítése – szintén ezen irányelv hatálya alá tartozik. Az ilyen egyedi szolgáltatáselemeknek az tüzelőanyagot értékesítő energiaelosztók és kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok által történő nyújtása során ezen energiaelosztóknak és vállalatoknak be kell tartaniuk a jelen irányelv szerinti kötelezettségeiket.
PE 357.489\ 41
HU
Módosítás: 20 3. cikk, ca) pont (új) ca) „Energiahatékonysági szolgáltatás”: olyan energiával kapcsolatos szolgáltatás, amely igazolható és mérhető javuláshoz vezet az energia végfelhasználási hatékonyságában, és így energiavégfelhasználási megtakarítással jár a mérési időszak folyamán. (Ez a módosítás az egész javaslatra vonatkozik, azaz az „energiával kapcsolatos szolgáltatás” kifejezés helyébe az egész irányelvben mindenütt az „energiahatékonysági szolgáltatás” kifejezés lép.) Módosítás: 21 3. cikk, g) pont g) „Finanszírozási szerződés harmadik féllel”: az energiaszolgáltató mellett olyan harmadik felet is bevonó pénzügyi megállapodás, amely energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt és finanszírozza a beruházást. Az energiahatékonyság javulása révén keletkezett megtakarítás pénzügyi értéke meghatározza a költségek megtérülési arányát, amely magában foglalja az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó nyereségét is.
g) „Finanszírozási szerződés harmadik féllel”: az energiaszolgáltató, illetve az energiahatékonysági intézkedés kedvezményezettje mellett olyan harmadik felet is bevonó szerződéses megállapodás, amely az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtja, rendszerint finanszírozza a beruházást, és a kedvezményezettnek az energiahatékonysági intézkedés eredményeként elért energiamegtakarítás egy részével megegyező mértékű díjat számol fel.
Módosítás: 22 3. cikk, h) pont h) „Szerződés energiateljesítményre”: olyan pénzügyi megállapodás, amely garantálja, hogy az energiával kapcsolatos adott szolgáltatás teljesítése eredményeképpen megállapított mértékű energiahatékonyságjavulás valóban teljesüljön.
42 /PE 357.489
HU
h) „Szerződés energiateljesítményre”: olyan szerződéses kötelezettségvállalás, amelynek révén a szerződés időtartama alatt garantált, hogy az energiával kapcsolatos adott szolgáltatás teljesítése eredményeképpen a megállapított mértékű energiahatékonyság-javulás valóban teljesül. Ezen, valamely vállalat által vállalt kötelezettségvállalással együtt jár az eredmény élérésének vállalása is, amivel a nyújtott szolgáltatást garantálja (kényelem, a szolgáltatás jellege stb.).
Módosítás: 23 3. cikk, j) pont j) „Energiaelosztó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a végső fogyasztókhoz történő energiaszállítást végzi vezetékeken és csőrendszereken keresztül („hálózathoz kötött”), például (közepes és alacsony feszültségű) villamos energia, földgáz és távfűtés esetében, vagy pedig szállítási és elosztási hálózatokon keresztül, melyek olyan energia szállítására szolgálnak, mint a tüzelő- és fűtőanyagok, a szén, a lignit és a közlekedési üzemanyagok.
(Nem érinti a magyar változatot.)
Módosítás: 24 3. cikk, m) pont m) „Energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalat” (ESCO): olyan vállalat, amely energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, energiahatékonysági programokat és egyéb energiahatékonysági intézkedéseket nyújt a felhasználók berendezései számára, és ezzel bizonyos fokú műszaki és időnként pénzügyi kockázatot vállal. A nyújtott szolgáltatás kifizetése (részben vagy egészben) a minőségi teljesítménynormák teljesítésén és/vagy az energiahatékonyság javításán alapszik.
m) „Energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalat” (ESCO): olyan vállalat, amely energiahatékonysági szolgáltatásokat, energiahatékonysági programokat és/vagy egyéb energiahatékonysági intézkedéseket nyújt a felhasználók berendezései számára.
Módosítás: 25 3. cikk, oa) pont (új) oa) „Közszféra”: magába foglalja a 2004/18/EK1 irányelv 1. cikkének (9) bekezdése és a 2004/17/EK2 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi államigazgatási hatóságot, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat. _______________________ 1
Az 1874/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 326., 2004.10.29., 17. o.) módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra PE 357.489\ 43
HU
irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.). 2
Az 1874/2004/EK bizottsági rendelettel módosított, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.). Módosítás: 26 3. cikk, ob) pont (új) (ob) „Energiamegtakarítási teljesítményszerződések”: olyan szerződések, amelyek alapján energiaszolgáltató vállalatok állami költségvetési finanszírozás nélkül felújítják és modernizálják a meglévő épületeket/létesítményeket. A vállalatok felelősek a mindenkori projekt finanszírozásának és korszerűsítésének biztosításáért, és több éven keresztül visszatérítést kapnak a korszerűsítésből származó garantált megtakarítások alapján. Módosítás: 27 3. cikk, oc) pont (új) oc) „A köz- és a magánszféra partnersége”: az állami szektor és a magánszektor közötti együttműködés azon formája, amely az ezen irányelvben meghatározott feladatok hatékony elvégzésére irányul, amely feladatokat hagyományosan az állami szektor végez el. Az állami szervek lehetséges szerződő partnerei az energiaiparban működő magánszervezetek lehetnek, amennyiben energiát szolgáltatnak, vagy egyéb energiával kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak.
44 /PE 357.489
HU
Módosítás: 28 4. cikk, (1) bekezdés (1)A tagállamok elfogadnak és teljesítenek egy, az energiával kapcsolatos szolgáltatásokból, energiahatékonysági programokból és a III. mellékletben felsoroltakhoz hasonló típusú egyéb energiahatékonysági intézkedésekből származó, kötelező, kumulatív éves energiamegtakarítási célkitűzést.
(1)A tagállamok elfogadnak és teljesítenek az energiával kapcsolatos szolgáltatásokból, energiahatékonysági programokból és a III. mellékletben felsoroltakhoz hasonló típusú egyéb energiahatékonysági intézkedésekből származó, kötelező, kumulatív energiamegtakarítási célkitűzéseket.
Módosítás: 29 4. cikk, (2) bekezdés (2) A célkitűzés a megtakarítandó energia éves mennyiségéből áll, ami megfelel a végső fogyasztóknak elosztott és/vagy értékesített energiamennyiség 1%-ának, ahogy azt az I. mellékletnek megfelelően a bázisévre kiszámolták. Az e célkitűzés elérése érdekében elfogadott intézkedések költségei nem léphetik túl a belőlük származó hasznokat.
(2) A célkitűzések megtakarítandó energiamennyiségből állnak, amely az I. melléklet szerinti számítások alapján megfelel a végső fogyasztóknak elosztott és/vagy értékesített energiamennyiség legalább 3%-ának az irányelv átültetését követő első három évben együttvéve, majd az ezen energiamennyiség legalább 4%ának az azt követő három évben, illetve 4,5%-ának a rá következő három évben. Az e célkitűzések elérése érdekében elfogadott intézkedések költségei nem léphetik túl a belőlük származó hasznokat.
Módosítás: 30 4. cikk, (2a) bekezdés (új) (2a) Minden tagállam programokat és intézkedéseket dolgoz ki az energiahatékonyság javítására. Módosítás: 31 4. cikk, (3) bekezdés (3) .A végső fogyasztók számára történő elosztás és/vagy kiskereskedelmi értékesítés során elért, e célkitűzésnek megfelelő első megtakarítások ezen irányelvnek a nemzeti jogrendszerekbe történő átültetését követő első naptári évben teljesítendők. Ezek a megtakarítások
(3) A végső fogyasztók számára történő elosztás és/vagy kiskereskedelmi értékesítés során elért, e célkitűzésnek megfelelő első megtakarítások ezen irányelvnek a nemzeti jogrendszerekbe történő átültetését követő első naptári évben teljesítendők. Ezek a megtakarítások PE 357.489\ 45
HU
folyamatosan növekszenek a következő évek célkitűzéseinek halmozott alkalmazásával a 2012-es év végéig, de legfeljebb 6 éven keresztül.
folyamatosan növekszenek a következő évek célkitűzéseinek halmozott alkalmazásával 2015 végéig.
Módosítás: 32 4. cikk, (4a) bekezdés (új) (4a) Amennyiben a 14. cikk (2) bekezdése szerinti jelentés azt mutatja, hogy a tagállam által végrehajtott intézkedések nem vezetnek a (2) bekezdés szerint meghatározott energiahatékonysági növekedéshez, az érintett tagállam köteles további intézkedéseket végrehajtani ezen célok elérése érdekében. Módosítás: 33 4. cikk, (5) bekezdés (5) A tagállamok rendelkeznek egy vagy több új vagy létező, független állami hatóság vagy ügynökség kijelöléséről, amelyek feladata a (2) bekezdésben foglalt célkitűzések elérését szolgáló keretrendszer átfogó ellenőrzése és felügyelete, és ezen keresztül az energiával kapcsolatos szolgáltatások, programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések révén elért megtakarítások igazolása, valamint az eredményekről való jelentéstétel.
(5) A tagállamok rendelkeznek egy vagy több új vagy létező, független állami hatóság vagy ügynökség kijelöléséről, amelyek feladata a (2) bekezdésben foglalt célkitűzések elérését szolgáló keretrendszer átfogó ellenőrzése és felügyelete, és ezen keresztül az energiával kapcsolatos szolgáltatások, programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések révén elért megtakarítások – beleértve a már meglévő nemzeti energiahatékonysági intézkedéseket – igazolása, valamint az eredményekről való jelentéstétel.
Módosítás: 34 4. cikk, (5) bekezdés, (1a) albekezdés (új) Részfeladatok át lehet ruházni magánszervezetekre. Módosítás: 104 4. cikk, (6) bekezdés (6) Azon időszak letelte után, amelyre a célkitűzés vonatkozik, a Bizottság felülvizsgálja a (2) bekezdésben szereplő célkitűzést és megvizsgálja, hogy célszerű lenne-e javaslatot tenni az időbeli hatály meghosszabbítására, illetve a célkitűzés 46 /PE 357.489
HU
(6) Azon időszak letelte előtt legalább két évvel, amelyre a (2) bekezdésben szereplő célkitűzések vonatkoznak, a Bizottság javaslatot terjeszt elő, melyben további kötelező energiahatékonysági célkitűzéseket határoz meg, amelyek az említett időszak
megváltoztatására.
végén lépnek érvénybe. Módosítás: 107 4. cikk, (7a) bekezdés (új) (7a) A Bizottság az ezen irányelv hatálybalépését követő egy éven belül alkalmazhatja a 14a. cikk szerinti bizottsági eljárást kötelező differenciált nemzeti célkitűzések kidolgozása és elfogadása céljából. E százalékarány kiszámításakor figyelembe kell venni az egyes tagállamok által elért energiahatékonysági szinteket (valamint az energiahatékonysági intézkedések révén a CO2-kibocsátás tekintetében elért csökkenést). Összességében ezeknek a differenciált nemzeti célkitűzéseknek meg kell felelniük a 4. cikk (2) bekezdése szerinti uniós szintű kötelező hároméves célkitűzéseknek. Az I. melléklet 3. pontja a továbbiakban nem alkalmazandó. Módosítás: 108 4. cikk, (7b) bekezdés (új) (7b) A tagállamok ágazati energiahatékonysági mutatók alapján megállapított, közös, uniós szintű referenciaértékek elérésére törekednek annak érdekében, hogy valamennyi lényeges területen javítsák az energiahatékonyságot. A 14a. cikkben meghatározott eljárással összhangban a Bizottság harmonizált energiahatékonysági mutatókat és ezeken alapuló referenciaértékeket dolgoz ki a IVa. mellékletben meghatározott energiaátalakítási piacokra és részpiacokra vonatkozóan. A Bizottság legkésőbb három évvel a végrehajtást követően jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a mutatók és referenciaértékek kidolgozása terén elért előrehaladásról. PE 357.489\ 47
HU
Amint a Bizottság a tagállamokkal együtt – a 14a. cikkben meghatározott eljárással összhangban – mutatókat dolgoz ki a IVa. mellékletben felsorolt energiaátalakítási piacok és részpiacok számára, a tagállamok együtt döntenek arról, hogy a 4. cikk (2) bekezdése szerinti általános célkitűzéseket felváltsák-e referenciaértékekkel, amennyiben a referenciaértékek elérése révén megtakarított energiamennyiség megfelel a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított kötelező célkitűzéseknek. Módosítás: 38 5.cikk, (1) bekezdés (1) A tagállamok elfogadnak és teljesítenek egy kötelező éves energiamegtakarítási célkitűzést az állami szektorban, amelyet az energiával kapcsolatos szolgáltatások, energiahatékonysági programok és az energia-végfelhasználás hatékonyságát célzó egyéb intézkedések közbeszerzésén keresztül valósítanak meg. Ez a célkitűzés a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzés részcélja lehet, ami azt jelenti, hogy az állami szektor célkitűzésének teljesítése hozzájárul az általános célkitűzés megvalósításához.
(1) A tagállamok elfogadnak és teljesítenek kötelező energiamegtakarítási célkitűzéseket az állami szektorban, amelyeket az energiával kapcsolatos szolgáltatások, energiahatékonysági programok és az energia-végfelhasználás hatékonyságát célzó egyéb intézkedések közbeszerzésén keresztül valósítanak meg. Ezek a célkitűzések a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések részcéljai lehetnek, ami azt jelenti, hogy az állami szektor célkitűzéseinek teljesítése hozzájárul az általános célkitűzések megvalósításához.
Módosítás: 39 5. cikk, (2) bekezdés (2) A közszférában elérendő célkitűzés az e szektorba elosztott és/vagy az e szektornak értékesített energiából való legalább 1,5%-os éves megtakarításából áll, amit a 4. cikk (3) bekezdésének és az I. mellékletben található módszernek megfelelően osztanak el és számítanak ki. Az összehasonlítás és az elsődleges energiává történő átváltás céljából a II. mellékletben meghatározott átváltási tényezőket alkalmazzák.
48 /PE 357.489
HU
(2) A közszférában elérendő célkitűzések az e szektorba elosztott és/vagy az e szektornak értékesített, és a 4. cikk (3) bekezdésének, valamint az I. mellékletben található módszernek megfelelően elosztott és kiszámított energiából való megtakarításokból állnak, amelyek az irányelv hatálybalépésétől számított első három évben összesen legalább 4,5%-ot, az azt követő három évben legalább 5,5%ot, a rá következő három évben pedig legalább 6%-ot tesznek ki. Az összehasonlítás és az elsődleges energiává történő átváltás céljából a II. mellékletben meghatározott átváltási tényezőket
alkalmazzák. Módosítás: 40 5. cikk, (3) bekezdés (3) A tagállamok új vagy meglévő szervezetet vagy szervezeteket jelölnek ki a közbeszerzésre vonatkozó célkitűzés teljesítésével, valamint az energiahatékonyságra vonatkozó tanácsadással és beszerzési iránymutatásokkal kapcsolatos adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Ezek lehetnek a 4. cikk (5) bekezdésében említett független állami hatóságok vagy ügynökségek.
(3) A tagállamok új vagy meglévő szervezetet vagy szervezeteket jelölnek ki a közbeszerzésre vonatkozó célkitűzések teljesítésével, valamint az energiahatékonyságra vonatkozó tanácsadással és beszerzési iránymutatásokkal kapcsolatos adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Ezek lehetnek a 4. cikk (5) bekezdésében említett független állami hatóságok vagy ügynökségek.
Módosítás: 41 5. cikk, (4) bekezdés, bevezető rész (4) Az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott célkitűzés elérése érdekében a tagállamok használhatnak közbeszerzési iránymutatásokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a közigazgatási szervek számára az energiahatékonysági megfontolások integrálását beruházási és működési költségvetésükbe és tevékenységükbe energiával kapcsolatos szolgáltatások, energiahatékonysági programok és más energiahatékonysági intézkedések alkalmazásán keresztül. A nemzeti és közösségi, közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak tiszteletben tartása mellett az iránymutatások a következőkre terjedhetnek ki:
(4) Az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott célkitűzések elérése érdekében a tagállamok közbeszerzési iránymutatásokat határoznak meg annak érdekében, hogy kötelezzék a közigazgatási szerveket arra, hogy integrálják az energiahatékonysági megfontolásokat beruházási és működési költségvetésükbe és tevékenységükbe energiával kapcsolatos szolgáltatások, energiahatékonysági programok és más energiahatékonysági intézkedések alkalmazásán keresztül, valamint hogy az energiahatékonyságot írják elő értékelési kritériumként a közbeszerzések kiírásakor. A nemzeti és közösségi, közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak tiszteletben tartása mellett az iránymutatások legalább a következőkre terjednek ki:
Módosítás: 43 5. cikk, (4) bekezdés, (1a) albekezdés (új) A tagállamok közzéteszik a közbeszerzésekre vonatkozó, az energiahatékonyság figyelembevételével kiadott iránymutatásokat, a Bizottság pedig értékeli ezeket azon mindenkori időszak PE 357.489\ 49
HU
letelte után, amelyre a (2) bekezdésben szereplő célkitűzés vonatkozik. Módosítás: 44 5. cikk, (5) bekezdés (5) Azon időszak letelte után, amelyre a célkitűzés vonatkozik, a Bizottság felülvizsgálja a (2) bekezdésben szereplő célkitűzést és megvizsgálja, hogy célszerű lenne-e javaslatot tenni az időbeli hatály meghosszabbítására, illetve a célkitűzés megváltoztatására.
(5) Azon időszak letelte után, amelyre a célkitűzések vonatkoznak, a Bizottság felülvizsgálja a (2) bekezdésben szereplő célkitűzéseket és megvizsgálja, hogy célszerű lenne-e javaslatot tenni az időbeli hatály meghosszabbítására, illetve a célkitűzések megváltoztatására. A Bizottság emellett megvizsgálja a közszféra energiahatékonyságának előmozdítását szolgáló harmonizált iránymutatásokra és intézkedésekre vonatkozó javaslat célszerűségét.
Módosítás: 45 5a. cikk (új) 5a. cikk Energia-végfelhasználási hatékonyság egyéb szektorokban A vállalkozások megállapodásokat köthetnek a szektorukon belül az energia végfelhasználási hatékonyságának előmozdítására. E célból a vállalkozások kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz, amely két hónapon belül jelzi, hogy az adott szektorban lehet-e kötelező energiamegtakarítási célkitűzéseket meghatározni. Módosítás: 46 6. cikk, bevezető rész A tagállamok felszámolják az energiával kapcsolatos szolgáltatások kereslete elé háruló akadályokat és biztosítják, hogy az energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok, amelyek villamos energiát, gázt, távfűtést és/vagy fűtőolajat adnak el:
50 /PE 357.489
HU
A tagállamok felszámolják az energiahatékonysági intézkedések, az energiahatékonysági szolgáltatások kereslete elé háruló akadályokat, valamint az azok végrehajtását érintő korlátozásokat, és az energiapiaci liberalizáció célkitűzéseinek megfelelően biztosítják, hogy az energiaelosztók
és/vagy kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok, amelyek villamos energiát, gázt, távfűtést és/vagy fűtőolajat, szenet, illetve üzemanyagot adnak el: Módosítás: 47 6. cikk, a) pont a) energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, és azokat aktívan előmozdítják az energia elosztásának és/vagy értékesítésének szerves részeként a fogyasztók számára, közvetlenül vagy más energiaszolgáltatókon keresztül. Ügyfeleik számára az energiaellenőrzéseket ingyenesen kell biztosítani, amíg 5%-uk nem részesül az energiával kapcsolatos szolgáltatásokban.
a) energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, és azokat aktívan előmozdítják az energia elosztásának és/vagy értékesítésének szerves részeként a fogyasztók számára, közvetlenül vagy más energiaszolgáltatókon keresztül.
Módosítás: 48 6. cikk, b) pont b) ne folytassanak olyan tevékenységeket, amelyek meggátolhatják az energiával kapcsolatos szolgáltatások, az energiahatékonysági programok és az egyéb energiahatékonysági intézkedések teljesítését, illetve amelyek általánosságban akadályozhatják az energiával kapcsolatos szolgáltatások és az energiahatékonysági intézkedések piacának fejlődését/kialakulását. A 4. cikk (5) bekezdésében megjelölt hatóságok, illetve ügynökségek kötelesek meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy véget vessenek az ilyen jellegű tevékenységeknek, ahol azok előfordulnak;
b) ne folytassanak olyan tevékenységeket, amelyek gátolhatják az energiával kapcsolatos szolgáltatások, az energiahatékonysági programok és az egyéb energiahatékonysági intézkedések iránti keresletet és azok teljesítését, illetve amelyek általánosságban akadályozhatják az energiával kapcsolatos szolgáltatások és az energiahatékonysági intézkedések piacának fejlődését/kialakulását. A tagállamok kötelesek meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy véget vessenek az ilyen jellegű tevékenységeknek, ahol azok előfordulnak;
Módosítás: 49 6. cikk, c) pont c) végfelhasználóknak ügyfeleikről annyi információt szolgáltatni, amennyi a kijelölt hatóságok vagy a 4. cikk (4) bekezdésében megbízott ügynökségek számára elegendő ahhoz, hogy megfelelően megtervezzék és megvalósítsák energiahatékonysági
c) végfelhasználóknak ügyfeleikről annyi információt szolgáltatni, amennyi a kijelölt hatóságok vagy a 4. cikk (4) bekezdésében megbízott ügynökségek számára elegendő ahhoz, hogy megfelelően megtervezzék és megvalósítsák energiahatékonysági PE 357.489\ 51
HU
programjaikat és népszerűsítsék az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint az energiahatékonysági intézkedéseket. Ebbe az információba bele kell tartoznia a múltbéli és jelenlegi végfelhasználói fogyasztásról, a terhelési profilokról, fogyasztói elosztásról és a fogyasztók földrajzi elhelyezkedéséről szóló információnak – adott esetben – az üzleti szempontból érzékeny információk egységének és bizalmasságának megőrzése mellett.
programjaikat és népszerűsítsék az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint az energiahatékonysági intézkedéseket. Ebbe az információba bele kell tartoznia a múltbéli és jelenlegi végfelhasználói fogyasztásról, a terhelési profilokról, fogyasztói elosztásról és a fogyasztók földrajzi elhelyezkedéséről szóló információnak – adott esetben – az üzleti szempontból érzékeny információk egységének és bizalmasságának megőrzése, valamint a végfelhasználó magánéletét védő nemzeti, illetve európai jogszabályokból eredő kötelezettségek betartása mellett.
Módosítás: 50 6 cikk, (1a) bekezdés (új) (1a) A tagállamok kielégítő ösztönzőket, azonos versenyfeltételeket, esélyegyenlőséget és átláthatóságot garantálnak azon vállalkozásoknak, amelyekre ez a cikk nem vonatkozik, hogy függetlenül kínálhassanak és nyújthassanak energiával kapcsolatos szolgáltatásokat. Módosítás: 51 7. cikk, (1) bekezdés (1) A tagállamok biztosítják, hogy az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, az energiahatékonysági programokat, illetve az egyéb energiahatékonysági intézkedéseket valamennyi jogosult fogyasztónak felkínálják, beleértve a kis- és középvállalkozásokat, a végső fogyasztókat és a kisfogyasztók önkéntes csoportosulásait; valamint biztosítják, hogy ezeket az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, programokat és egyéb intézkedéseket minősített szervek teljesítik és hajtják végre, ideértve a berendezések üzembe helyezőit, az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat, az energiaügyi tanácsadókat és szakértőket.
52 /PE 357.489
HU
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, az energiahatékonysági programokat, illetve az egyéb energiahatékonysági intézkedéseket valamennyi jogosult fogyasztónak felkínálják, beleértve a kis- és középvállalkozásokat, a végső fogyasztókat és a kisfogyasztók önkéntes csoportosulásait; valamint biztosítják, hogy ezeket az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, programokat és egyéb intézkedéseket minősített szervek teljesítik és hajtják végre, ideértve az üzembe helyezőket, az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat, az energiaügyi tanácsadókat és szakértőket.
Módosítás: 52 7. cikk, (1a) bekezdés (új) (1a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemanyag- és közlekedési ágazat megfeleljen a rá vonatkozó sajátos energiahatékonysági és energiamegtakarítási követelményeknek.
Módosítás: 53 7. cikk, (1b) bekezdés (új) (1b) A tagállamok biztosítják, hogy az energiaipar minden ágazata teljesítse a rá vonatkozó sajátos energiahatékonysági és energiamegtakarítási kötelezettségeket, amelyeket az ágazat gazdaságban betöltött szerepe és az utóbbi évek fogyasztási tendenciái alapján határoznak meg. Módosítás: 54 7a. cikk (új) 7a. cikk Tájékoztatás és tanácsadás 1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az iskolai oktatásban, a szakképzésben, az egyetemi oktatásban, a továbbképzésben és a felnőttképzésben nagyobb szerepet kap a végfelhasználói energiahatékonyság népszerűsítése. 2. A tagállamok megfelelő feltételeket és ösztönzőket alakítanak ki a piaci szereplők számára, hogy azok javítsák a végső fogyasztók számára nyújtott, végfelhasználói energiahatékonyságról szóló tájékoztatást és tanácsadást. 3. A tagállamok támogatják ezen irányelv célkitűzéseit nemzeti tájékoztatási politikájukon keresztül. Módosítás: 55 7b. cikk (új) 7b. cikk Contracting PE 357.489\ 53
HU
A tagállamok intézkedéseket fogadnak el abból a célból, hogy a contracting piacainak fejlődése útjában álló jelentős akadályokat elhárítsák, és ösztönzőket alakítsanak ki contracting minták számára. Módosítás: 56 10. cikk, b) pont b) az elosztó vállalatok által az energiavégfelhasználói oldalon végzett beruházások költségei visszanyerhetőek legyenek, azáltal, hogy beleveszik azokat elosztási díjszabásaikba, adott esetben, az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat végző egyéb szolgáltatók számára az egyenlő verseny és az azonos feltételek biztosítása szükségességének kellő figyelembevételével. A költségek visszanyerését olyan költségek esetében megengedhető, amelyek a 6. cikk a) pontjának megfelelő energiával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek teljesítése során merültek fel, feltéve, hogy ezeket a költségeket az illetékes hatóság elfogadhatónak és versenyképesnek ítéli.
törölve
Módosítás: 57 11. cikk, (1) és (2) bekezdés (1) A Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül a tagállamok létrehozhatnak olyan alapot vagy alapokat, amelyek energiahatékonysági programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések teljesítését támogatják, és elősegítik az energiával kapcsolatos szolgáltatások piacának fejlődését, beleértve az energiaellenőrzés, az energiamegtakarításokat szolgáló pénzügyi eszközök, valamint – adott esetben – a jobb mérés és az informatív számlázás előmozdítását. Az alapoknak magasabb tranzakciós költségeket, illetve magasabb rizikószektorokat kell megcélozniuk, és támogatniuk kell az energiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalatok (ESCOk), valamint az egyéb, energiával 54 /PE 357.489
HU
(1) A Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül a tagállamok létrehozhatnak egy vagy több alapot abból a célból, hogy energiahatékonysági programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések teljesítését támogassák, és elősegítsék az energiával kapcsolatos szolgáltatások piacának fejlődését, beleértve az energiaellenőrzés, az energiamegtakarításokat szolgáló pénzügyi eszközök, valamint – adott esetben – a jobb mérés és az informatív számlázás előmozdítását. Amennyiben létrehoznak ilyen alapokat, azoknak a magasabb tranzakciós költségekkel, illetve nagyobb kockázatokkal rendelkező végfelhasználói szektorokat is meg kell célozniuk, és támogatniuk kell az energiával kapcsolatos
kapcsolatos szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók – beleértve a független energiatanácsadók és a berendezések üzembe helyezőinek – fejlődését.
szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók piacainak fejlődését.
(2) Az alapoknak támogatásokat, kölcsönöket, pénzügyi garanciákat és/vagy egyéb olyan finanszírozási módokat kell biztosítaniuk, amelyek garantálják az eredményeket..
(2) Amennyiben létrehoznak alapokat, azok támogatásokat, kölcsönöket, pénzügyi garanciákat és/vagy egyéb olyan finanszírozási módokat biztosíthatnak, amelyek garantálják az eredményeket.
Módosítás: 58 11. cikk, (3) bekezdés (3) Az alapoknak az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, energiahatékonysági programoknak és egyéb energiahatékonysági intézkedéseknek valamennyi, a belső piaci szolgáltatáspiacon működő, minősített szolgáltatója – például az ESCO-k, a független energiatanácsadók és a berendezések üzembe helyezői – számára nyitva kell állniuk. A versenytárgyalási eljárást a hatályos közbeszerzési szabályok teljes mértékű betartásával kell lefolytatni, biztosítva azt is, hogy az alapok kiegészítik az üzleti alapon finanszírozott energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, energiahatékonysági programokat és egyéb energiahatékonysági intézkedéseket, nem pedig versenyeznek azokkal.
(3) Az alapok nyitva állnak az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, energiahatékonysági programoknak és egyéb energiahatékonysági intézkedéseknek valamennyi, a belső piaci szolgáltatáspiacon működő, minősített szolgáltatója – például az ESCO-k, a független energiatanácsadók és az üzembe helyezők – számára. A versenytárgyalási eljárást a hatályos közbeszerzési szabályok teljes mértékű betartásával kell lefolytatni, biztosítva azt is, hogy az alapok kiegészítik az üzleti alapon finanszírozott energiával kapcsolatos szolgáltatásokat, energiahatékonysági programokat és egyéb energiahatékonysági intézkedéseket, nem pedig versenyeznek azokkal.
Módosítás: 59 11. cikk, (3a) bekezdés (új) (3a) A létrehozandó alap(ok) a díjakra vagy árakra felszámított felárakkal, az energetikai piac szereplőinek a 6. cikk szerinti hozzájárulásával, energiaadóval vagy más finanszírozási konstrukciókkal finanszírozható(k). Módosítás: 60 11. cikk, (3b) bekezdés (új) (3b) A tagállamok céljaikat energiamegtakarítási teljesítményszerződéseken keresztül is PE 357.489\ 55
HU
elérhetik, amelyek alapján egy vállalatot megbíznak az állami létesítményekben lévő energetikai berendezések és szolgáltatások korszerűsítésével, úgy, hogy nem vesznek igénybe meghatározott rendeltetésű költségvetési forrásokat. Az érintett vállalatok felelősek a mindenkori projekt finanszírozásának és korszerűsítésének biztosításáért, és több éven keresztül díjazásban részesülnek a korszerűsítésből származó garantált megtakarítások alapján. Módosítás: 61 12. cikk A tagországoknak biztosítaniuk kell független, magas minőségű energiaellenőrzési rendszereket, amelyek arra vannak tervezve, hogy azonosítsák a potenciális energiahatékonysági intézkedéseket és az energiával kapcsolatos szolgáltatások szükségleteit, és felkészüljenek megvalósításukra. Az ellenőrzéseknek a kisebb belföldi, kereskedelmi és kis- és középméretű, viszonylag magas tranzakciós költségekkel rendelkező ipari helyszínek és vállalkozások számára is elérhetőknek kell lenniük.
A tagországoknak biztosítaniuk kell független, magas minőségű energiaellenőrzési rendszereket, amelyek arra vannak tervezve, hogy azonosítsák a potenciális energiahatékonysági intézkedéseket és az energiával kapcsolatos szolgáltatások szükségleteit, és felkészüljenek megvalósításukra. Az ellenőrzéseknek a kisebb belföldi, kereskedelmi és kis- és középméretű, viszonylag magas tranzakciós költségekkel rendelkező ipari helyszínek és vállalkozások számára is elérhetőknek kell lenniük; adott esetben az Energiahatékonyság-kezelési és Ellenőrzési Rendszer (E2MAS) alkalmazandó.
Módosítás: 62 12a. cikk (új) 12a. cikk Átállás más energiahordozókra és energiafogyasztó berendezésekre Ezen irányelv átültetése után legkésőbb két évvel a Bizottság megvizsgálja, milyen mértékű energiahatékonyságot sikerült elérni, illetve lehet még elérni a más energiahordozókra és berendezésekre történt átállás, mint például a külön fűtőkazánokról a távfűtésre való átállás, vagy a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra való átállás
56 /PE 357.489
HU
révén. Ezt a vizsgálatot kiegészítő eszközként használják majd a tagországok, hogy magasabb megtakarítási potenciált és több ökológiai előnyt érjenek el energiamegtakarítási céljaik megvalósításakor. Módosítás:63 13. cikk, (1) bekezdés (1) A tagállamok biztosítják, hogy:
(1) A tagállamok az energetikai vállalatokkal együttműködve biztosítják, hogy:
a hálózathoz kötött energiát elosztó és/vagy kiskereskedelmileg értékesítő vállalatok valamennyi végfelhasználó fogyasztója el legyen látva versenyképes árú különálló mérőeszközökkel, amelyek pontosan mutatják a fogyasztó tényleges energiafogyasztását és a használat tényleges idejét.
a hálózathoz kötött energiát elosztó és/vagy kiskereskedelmileg értékesítő vállalatok valamennyi végfelhasználó fogyasztója minden alkalommal, amikor új bekapcsolás történik, vagy egy meglévő mérőórát le kell cserélni, és egyéb esetben amennyiben ez műszakilag lehetséges, pénzügyileg elfogadható és a megtakarítási potenciállal arányban áll, el legyen látva versenyképes árú különálló mérőeszközökkel, amelyek pontosan mutatják a fogyasztó tényleges energiafogyasztását és a használat tényleges idejét.
Módosítás: 64 13. cikk, (2) bekezdés (2) A tagállamok biztosítják, hogy:
(2) A tagállamok biztosítják, hogy:
a számlázás a tényleges fogyasztást tükrözi érthető módon, és kellő gyakorisággal történjék annak érdekében, hogy a fogyasztókat képessé tegye saját energiafogyasztásuk szabályozására. A hálózathoz kötött energia tekintetében, adott esetben, ugyanazon a számlán kell feltüntetni az elosztási költségeket és az energia díját.
a számlázás a tényleges fogyasztást tükrözze érthető módon. A fogyasztók rendszeres tájékoztatást kapnak energiafogyasztásukról annak érdekében, hogy képesek legyenek annak szabályozására. A hálózathoz kötött energia tekintetében, adott esetben, ugyanazon a számlán kell feltüntetni az elosztási költségeket és az energia díját.
Módosítás: 65 13. cikk, (3) bekezdés, bevezető rész (3) A tagállamok biztosítják, hogy:
(3) A tagállamok az energetikai PE 357.489\ 57
HU
vállalatokkal együttműködésben biztosítják, hogy: Módosítás: 66 13. cikk, (3) bekezdés, b) pont b) adott esetben a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért energiafogyasztás grafikus formában történő összehasonlítása;
b) adott esetben a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért energiafogyasztás összehasonlítása, adott esetben korrekciókkal, pl. az időjárási viszonyok következtében;
Módosítás: 67 13. cikk, (3) bekezdés, c) pont c) egy átlagos hitelesített vagy összehasonlítási alapként használt, ugyanazon kategóriába tartozó energiafelhasználóval történő összehasonlítás,
c) egy átlagos, hitelesített vagy összehasonlítási alapként használt, ugyanazon kategóriába tartozó energiafelhasználóval és egy átlagos, hitelesített vagy összehasonlítási alapként használt, az ökológiailag a leghatékonyabb helyettesítő kategóriába tartozó energiafelhasználóval történő összehasonlítás,
Módosítás: 68 13. cikk, (3) bekezdés, d) pont d) a fogyasztás céljára elosztott vagy értékesített energia környezeti hatása, mint például a CO2;
d) a fogyasztás céljára elosztott vagy értékesített energia környezeti hatása, mint például a CO2. A villamosenergia-ipar esetében a 2003/54/EK irányelv 3. cikk (6) bekezdésének b) pontja elsőbbséget élvez e rendelkezés előtt.
Módosítás: 69 13. cikk, (3) bekezdés, e) pont e) a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, így a weblapok is, ahol az energiával kapcsolatos szolgáltatásokról, energiahatékonysági programokról és más energiahatékonysági intézkedésekről, valamint az energiafelhasználó berendezések technikai adatairól szerezhető be információ.
58 /PE 357.489
HU
e) a fogyasztói központok, energiaügynökségek vagy hasonló szervezetek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, így a weblapok is, ahol az energiával kapcsolatos szolgáltatásokról, energiahatékonysági programokról és más energiahatékonysági intézkedésekről, összehasonlító végfelhasználói profilokról, valamint az energiafelhasználó
berendezések technikai adatairól – ideértve a piacon beszerezhető esetleges Factor 4berendezésekéit is – szerezhető be információ. Módosítás: 70 13a. cikk (új) 13a. cikk Az energiamegtakarítási mechanizmusok meghatározása Az energiamegtakarítási mechanizmusok a végső fogyasztónak elosztott és/vagy értékesített energia mennyiségén alapuló meghatározása során figyelembe kell venni az energiamérés területén elért technológiai újítások széles körű alkalmazásából eredő hatékonyságnövekedést. Módosítás: 71 14. cikk, (1) bekezdés (1) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv általános adminisztrációjáról és végrehajtásáról. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia a meghozott vagy tervezett intézkedésekről, beleértve az energiaszolgáltatók minősítését, tanúsítását és/vagy akkreditációját. A jelentésnek az energiaellenőrzési rendszerekre, az energiamegtakarítás érdekében felhasznált pénzügyi eszközökre, a fogyasztás továbbfejlesztett mérésére, valamint az informatív számlázásra vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. Tájékoztatást kell tartalmaznia az intézkedések várt hatásáról és finanszírozásáról is.
(1) A tagállamok egy évvel az irányelv átültetésének időpontja után jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv általános adminisztrációjáról és végrehajtásáról. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia a meghozott vagy tervezett intézkedésekről, beleértve az energiaszolgáltatók minősítését, tanúsítását és/vagy akkreditációját és az alulról felfelé történő összegzés rendszerének (bottom-up system) alkalmazását. A jelentésnek az energiaellenőrzési rendszerekre, az energiamegtakarítás érdekében felhasznált pénzügyi eszközökre, a fogyasztás továbbfejlesztett mérésére, valamint az informatív számlázásra vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. Tájékoztatást kell tartalmaznia az intézkedések várt hatásáról és finanszírozásáról is.
PE 357.489\ 59
HU
Módosítás: 72 14. cikk, (2) bekezdés (2) Az irányelv elfogadása után legkésőbb 2 éven belül, és azt követően minden harmadik évben 2012-ig bezárólag a tagállamok a Bizottság számára jelentést nyújtanak be eredményeikről a 4. cikk (1) bekezdése szerinti éves nemzeti energiamegtakarítási célkitűzés elérésével kapcsolatban, az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott, állami szektorra vonatkozó célkitűzéssel kapcsolatosan, valamint a 6. cikk a) pontjában meghatározott energiával kapcsolatos szolgáltatások fejlődésére vonatkozóan. Megfelelően meg kell határozni és mennyiségileg is meg kell adni azon előző években foganatosított intézkedések hatását, amelyeket a megtakarítások kiszámításánál figyelembe vettek. Ezt folyamatosan, a 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzés utolsó évére vonatkozó jelentés elkészítéséig kell végezni.
(2) Legkésőbb 2009. október 1-ig, és azt követően minden harmadik évben 2015-ig bezárólag a tagállamok a Bizottság számára jelentést nyújtanak be eredményeikről a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti energiamegtakarítási célkitűzés elérésével kapcsolatban, az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott, állami szektorra vonatkozó célkitűzésekkel kapcsolatosan, valamint a 6. cikk a) pontjában meghatározott energiával kapcsolatos szolgáltatások fejlődésére vonatkozóan. Megfelelően meg kell határozni és mennyiségileg is meg kell adni azon előző években foganatosított intézkedések hatását, amelyeket a megtakarítások kiszámításánál figyelembe vettek. Ezt folyamatosan, a 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzés utolsó évére vonatkozó jelentés elkészítéséig kell végezni.
Módosítás: 74 14. cikk, (3) bekezdés (3) A tagállamok jelentései alapján a Bizottság felméri, hogy milyen mértékben haladtak előre a tagállamok nemzeti célkitűzéseik teljesítésében. A Bizottság legkésőbb 3 évvel ezen irányelv elfogadása után, majd azt követően minden harmadik évben jelentésben hozza nyilvánosságra következtetéseit. A jelentéshez – adott esetben és amennyiben szükséges – az Európai Parlament és a Tanács számára a további intézkedésekre tett javaslatait is mellékeli.
60 /PE 357.489
HU
(3) A tagállamok jelentései alapján a Bizottság felméri, hogy milyen mértékben haladtak előre a tagállamok nemzeti célkitűzéseik teljesítésében. A Bizottság legkésőbb négy évvel ezen irányelv átültetése után, majd azt követően minden harmadik évben jelentésben hozza nyilvánosságra következtetéseit. A jelentéshez – adott esetben és amennyiben szükséges – az Európai Parlament és a Tanács számára a további intézkedésekre tett javaslatait is mellékeli. A Bizottság gondoskodik a legjobb energiamegtakarítási gyakorlatokra vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről.
Módosítás: 75 14. cikk, (3a) bekezdés (új) (3a) A Bizottság az irányelv átültetése után legkésőbb két évvel költség-haszon elemzést tesz közzé, amely a végfelhasználói energiahatékonyságra vonatkozó uniós normák, jogszabályok, elgondolások és intézkedések közötti kapcsolatot vizsgálja meg. Módosítás: 76 14a. cikk (új) 14a. cikk Bizottsági eljárás (1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, annak 8. cikkét is figyelembe véve. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében foglalt időtartam három hónap. (3) A bizottság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. Módosítás: 77 16a. cikk (új) 16a. cikk További jogi aktusok A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb 2007. január 1-ig új irányelvjavaslatot nyújt be, amely előmozdítja a teljes üzemanyag- és közlekedési ágazat energiahatékonyságát és energiaszolgáltatásait.
PE 357.489\ 61
HU
Módosítás: 78 I. melléklet, 1. pont 1. A tagállamok kiszámítják a teljes belföldi energiafogyasztás számtani átlagát az ezen irányelv végrehajtását megelőző legutóbbi olyan öt naptári év időszakára, amelyről vannak hivatalos adatok, és ezt bázisidőszakként használják ezen irányelv teljes időbeli hatálya alatt. Ez az adat a végső fogyasztóknak az adott időszakban elosztott vagy értékesített energiamennyiség, amit nem igazítanak a hőfokhídhoz, a strukturális változásokhoz és a termelési változásokhoz sem.
1. A tagállamok kiszámítják a teljes belföldi energiafogyasztás számtani átlagát az ezen irányelv végrehajtását megelőző legutóbbi olyan öt naptári év időszakára, amelyről vannak hivatalos adatok. Ezen érték alapján számítják ki az elérendő energiamegtakarításokat. A bázisértéket ezen irányelv teljes időbeli hatálya alatt alkalmazzák. Ez az adat a végső fogyasztóknak az adott időszakban elosztott vagy értékesített energiamennyiség, amit nem igazítanak a hőfokhídhoz, a strukturális változásokhoz és a termelési változásokhoz sem.
Módosítás: 79 I. melléklet, 2. pont 2. Az éves energiamegtakarítási célkitűzéseket a bázisidőszakra számítják ki és abszolút értékben fejezik ki GWhban, vagy a II. melléklet átváltási arányainak felhasználásával ezzel egyenértékű mértékegységben.
2. Az energiamegtakarítási célkitűzéseket az ötéves időszak átlagos energiafogyazsztására számítják ki, és abszolút értékben fejezik ki GWh-ban, vagy a II. melléklet átváltási arányainak felhasználásával ezzel egyenértékű mértékegységben. Ez a módszer független a bruttó hazai termék növekedésétől.
Módosítás: 80 I. melléklet, 3. pont 3. Az egy adott évben jelentkező olyan energiamegtakarításokat, amelyek egy korábbi évben, de 1991 után bevezetett energiahatékonysági intézkedés eredményei, figyelembe kell venni az éves megtakarítások kiszámítása során. Ezeknek az energiamegtakarításoknak az ezen irányelv IV. mellékletében szereplő iránymutatásoknak megfelelően mérhetőeknek és ellenőrizhetőeknek kell lenniük.
62 /PE 357.489
HU
3. Az ezen irányelv hatálybalépését követően egy adott évben jelentkező olyan energiamegtakarításokat, amelyek egy korábbi évben, de 2000 után bevezetett energiahatékonysági intézkedés eredményei, és tartós hatással bírnak, figyelembe kell venni a megtakarítások kiszámítása során. Ezeknek az energiamegtakarításoknak az ezen irányelv IV. mellékletében szereplő iránymutatásoknak megfelelően mérhetőeknek és ellenőrizhetőeknek kell lenniük.
Módosítás: 81 III. melléklet, bevezetés Ez a melléklet példákat sorol fel arra, hogy mely területeken alakíthatók ki és valósíthatók meg energiahatékonysági programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések. Ahhoz, hogy a 4. és 5. cikkben megjelölt energiatakarékossági célkitűzések eléréséhez figyelembe vehetők legyenek, az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, az energiahatékonysági programoknak és az egyéb energiahatékonysági intézkedéseknek olyan tevékenységeket kell tartalmazniuk, amelyek igazolható és mérhető, az energiafelhasználást csökkentő megtakarítást eredményeznek a környezeti kihatások növelése nélkül. Az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, az energiahatékonysági programoknak és más energiahatékonysági intézkedéseknek költséghatékonyaknak kell lenniük, valamint létrehozásuknak és alkalmazásuknak nyitottnak kell lennie minden tanúsított, minősített és/vagy akkreditált energiával kapcsolatos szolgáltatás, energiahatékonysági program és más energiahatékonysági intézkedés számára. Ez a lista nem kimerítő felsorolás, mindössze iránymutatásul szolgál.
Ez a melléklet példákat sorol fel arra, hogy mely területeken alakíthatók ki és valósíthatók meg energiahatékonysági programok és egyéb energiahatékonysági intézkedések. Ahhoz, hogy a 4. és 5. cikkben megjelölt energiatakarékossági célkitűzések eléréséhez figyelembe vehetők legyenek, az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, az energiahatékonysági programoknak és az egyéb energiahatékonysági intézkedéseknek olyan tevékenységeket kell tartalmazniuk, amelyek igazolható és mérhető, az energiafelhasználást csökkentő megtakarítást eredményeznek a környezeti kihatások növelése nélkül. Az energiával kapcsolatos szolgáltatásoknak, az energiahatékonysági programoknak és más energiahatékonysági intézkedéseknek költséghatékonyaknak kell lenniük, valamint létrehozásuknak és alkalmazásuknak nyitottnak kell lennie minden tanúsított, minősített és/vagy akkreditált energiával kapcsolatos szolgáltatás, energiahatékonysági program, az energiahatékonyságot elősegítő berendezés és más energiahatékonysági intézkedés számára. Ez a lista nem kimerítő felsorolás, mindössze iránymutatásul szolgál.
Módosítás: 82 III. melléklet, (1) bekezdés, a) pont a) fűtés és hűtés (pl. új, hatékony bojlerek, távfűtő/hűtő rendszerek telepítése/hatékony modernizálása stb.);
a) fűtés és hűtés (pl. hőszivattyúk, új, hatékony bojlerek, távfűtő/hűtő rendszerek telepítése/hatékony modernizálása stb.);
Módosítás: 83 III. melléklet, (1) bekezdés, aa) pont (új) aa) mobilitás (pl. üzemanyag-hatékony motorok, hibrid járművek, elektromos járművek, trolibuszok, villamosok, földalatti vasútrendszer, vasúti áruszállítás, kötöttpályás teherszállítás). PE 357.489\ 63
HU
Módosítás: 84 III. melléklet, (1) bekezdés, ab) pont (új) ab) kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés, amit a lehető legkisebb mértékben kell támogatni az energiaforrások lehető legmagasabb termodinamikai kihasználtságának biztosítása érdekében. Támogatni kell a villamosenergia-hálózat átalakításait, hogy az így megtermelt villamos energiát be lehessen táplálni az elosztórendszerbe.
Módosítás: 85 III. melléklet, (1) bekezdés, ba) pont (új) ba) az épületek külső falának és szerkezetének olyan javításai, amelyek a kellemes nyári feltételek energiafelhasználás nélküli vagy alacsony energiafogyasztással történő elérésére irányulnak, mint például a hőáramlások és a napsugárzás elleni védelemre szolgáló technológiák (a falak jobb hőszigetelése, alacsony kisugárzási együttható, napfény elleni védőüvegezés, a nap melege ellen szigetelt szellőztetett tetők), az épületet nyáron alacsony hőmérsékletű forrásokkal összekapcsoló technológiák (összekapcsolás a talajjal levegő- vagy vízkeringetés révén, éjszakai szellőztetés megnövelt hőmennyiséggel); az épületek külső falának és szerkezetének olyan javításai, amelyek a kellemes téli feltételek elérésére irányulnak (vastagabb falak, tető- és pinceszigetelés, alacsony hőelvezetéssel és alacsony áteresztéssel rendelkező ablakkeretek, alacsony kisugárzási együtthatójú üvegezés); Módosítás: 86 III. melléklet, (1) bekezdés, d) pont d) világítás (pl. új, hatékony izzók és előtétek, digitális vezérlőrendszerek stb.);
64 /PE 357.489
HU
d) világítás (pl. új, hatékony izzók és előtétek, digitális vezérlőrendszerek, mozgásérzékelők használata az üzletek egész napos kivilágítása helyett stb.);
Módosítás: 87 III. melléklet, (1) bekezdés, f) pont f) egyéb felszerelések és készülékek (pl. új, hatékony eszközök, időkontroll az optimális energiafelhasználás érdekében, a készenléti üzemmód energiaveszteségeit megakadályozó rendszer stb.);
f) egyéb felszerelések és készülékek (pl. hőt és villamos energiát kapcsoltan használó készülékek az innovatív technológiákon belül, mint például távvezérléssel irányított egyedi mérőeszközök, új, hatékony eszközök, időkontroll az optimális energiafelhasználás érdekében, a készenléti üzemmód energiaveszteségeit csökkentő rendszer, készenléti üzemmódban lévő készülékek számának csökkentése stb.);
Módosítás: 88 III. melléklet, (1) bekezdés, ja) pont (új) ja) munkahelyi energiahatékonysági és energiamegtakarítási oktatás; Módosítás: 89 III. melléklet, (1) bekezdés, jb) pont (új) jb) a végső fogyasztók fosszilis energiahordozókról megújuló energiaforrásokra történő átállására irányuló intézkedések; Módosítás: 90 III. melléklet, (1) bekezdés, k) pont, (6a) francia bekezdés (új) - nagy kenőképességű olajok és kis súrlódási együtthatójú gumiabroncsok bevezetésére irányuló intézkedések; Módosítás: 91 III. melléklet, (1) bekezdés, ka) pont (új) ka) a bioüzemanyaggal hajtott járművekre történő átállásra irányuló intézkedések; Módosítás: 92 III. melléklet, (1) bekezdés, kb) pont (új) kb) a közlekedést összességében PE 357.489\ 65
HU
hatékonyabbá tevő intézkedések; a tömegközlekedési eszközök használatát növelő intézkedések; Módosítás: 93 III. melléklet, (1) bekezdés, kc) pont (új) kc) optimalizáló és vezérlőtechnológiák (pl. épületirányítási rendszerek, világításszabályozási rendszerek, időjáráselőrejelzésen alapuló vezérlés stb.) Módosítás: 94 III. melléklet, (1) bekezdés, l) pont, második francia bekezdés - autómentes napok a gyermekek ingyenes iskolába és óvodába szállításával;
- autómentes napok;
Módosítás: 95 III. melléklet, (1) bekezdés, l) pont, negyedik a, b és c francia bekezdés (új) - a közlekedés iránti igényt csökkentő megközelítések és intézkedések; - a tömegközlekedési eszközök használatát támogató megközelítések és intézkedések; - a vasúti áruszállítás alkalmazását támogató megközelítések és intézkedések. Módosítás: 96 III. melléklet, (1) bekezdés, la) pont (új) la) a Top-Runner elv bevezetése, normák felállítása vagy nemzeti energetikai címkézés bevezetése. Módosítás: 98 IV. melléklet, 1. szakasz, (1) bekezdés, bevezetés Az energiamegtakarításokat az intézkedés bevezetése előtti becslés és/vagy mérés és az intézkedés bevezetése utáni felhasználás adatainak összehasonlításával kell meghatározni, biztosítva az energiafelhasználást leggyakrabban befolyásoló külső körülményeknek megfelelő kiigazítást és normalizálást. Az energiafelhasználást leggyakrabban 66 /PE 357.489
HU
Az energiamegtakarításokat az intézkedés bevezetése nélküli felhasználás becsült és/vagy mért, és az intézkedés bevezetése nyomán elért felhasználás adatainak összehasonlításával kell meghatározni, biztosítva az energiafelhasználást leggyakrabban befolyásoló külső körülményeknek megfelelő kiigazítást és normalizálást. Az energiafelhasználást
befolyásoló körülmények időszakosan is változhatnak. Ezeket a körülményeket valószínűleg az alábbi konkrét tényezők befolyásolhatják (a felsorolás nem teljes):
leggyakrabban befolyásoló körülmények időszakosan is változhatnak. Ezeket a körülményeket valószínűleg az alábbi konkrét tényezők befolyásolhatják (a felsorolás nem teljes):
Módosítás: 99 IV. melléklet, 1. szakasz, (2) albekezdés A 4. cikkben meghatározott energiamegtakarítások mérésekor egy alulról felfelé történő összegzésen alapuló modellt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy kilowattórában (kWh), joule-ban (J) vagy kilogramm olajegyenértékben (kgoe) meg kell mérni az adott energiával kapcsolatos szolgáltatáson vagy energiahatékonysági programon, intézkedésen vagy projekten keresztül elért energiamegtakarítást, majd azt össze kell adni más konkrét szolgáltatásból, programból, intézkedésből vagy projektből származó megtakarításokkal. A 4. cikk (5) bekezdése szerint kijelölt közhatóságok vagy szervek biztosítják az energiahatékonysági intézkedések kombinációjából származó energiamegtakarítások többször történő elszámolásának kiküszöbölését.
A 4. és 5. cikkben meghatározott energiamegtakarítások mérésekor egy alulról felfelé történő összegzésen alapuló modellt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy kilowattórában (kWh), joule-ban (J) vagy kilogramm olajegyenértékben (kgoe) meg kell mérni az adott energiával kapcsolatos szolgáltatáson vagy energiahatékonysági programon, intézkedésen vagy projekten keresztül elért energiamegtakarítást, majd azt össze kell adni más konkrét szolgáltatásból, programból, intézkedésből vagy projektből származó megtakarításokkal. A 4. cikk (5) bekezdése szerint kijelölt közhatóságok vagy szervek biztosítják az energiahatékonysági intézkedések kombinációjából származó energiamegtakarítások többször történő elszámolásának kiküszöbölését. A 14a. cikk szerinti bizottság feladata, hogy az irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül egy világos, átlátható és bürokráciamentes, európai szinten harmonizált, alulról felfelé történő összegzésen alapuló rendszert dolgozzon ki, és annak bevezetését lehetővé tegye. Ez a rendszer az egyes országokban már kidolgozott, bürokráciamentesen és hatékonyan működő, alulról felfelé történő összegzésen alapuló rendszereken alapul. A kiértékelési költségek nem haladhatják meg a programok költségeinek 2%-át, a kísérleti programok kivételével. A tagállamok legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül alkalmazzák ezt az európai szinten harmonizált, alulról felfelé történő PE 357.489\ 67
HU
összegzésen alapuló rendszert az energiamegtakarítások mérése és ellenőrzése során. Az alulról felfelé történő összegzésen alapuló rendszer egyszerűsített formában alkalmazható olyan energiahatékonysági programokra (pl. támogatási programok vagy ingyenes energiamegtakarítási tanácsadás), amelyek esetében előreláthatólag összességében 40 millió kWh/év-nél kevesebb energiamegtakarítás várható: pl. megtakarítás kWh-ban = egy adott típusú intézkedésből származó megtakarítás x az intézkedések száma (résztvevők és résztvevőnkénti intézkedések száma, amennyiben pedig ezek nem állnak rendelkezésre, akkor kiszámíthatóak pl. piaci adatok, jelzőszámok vagy reprezentatív, szúrópróbaszerű felmérések alapján végzett előzetes számítások segítségével). Ennek során az adott típusú intézkedésre megállapított megtakarításba már bele kell számolni például a járulékos hatások miatti csökkenést. Az olyan energiával kapcsolatos szolgáltatások (pl. energiamegtakarítási kiszerződés vagy díj ellenében igénybe vehető energiamegtakarítási tanácsadás) kiértékelésekor, amelyek esetén fogyasztónként előreláthatólag kevesebb mint 40 000 kWh/év megtakarítás várható, az energiahatékonysági programok egyszerűsített eljárása alkalmazható. A horizontális intézkedések kiértékelésekor energiahatékonysági mutatószámok használhatók, ha azoknak a horizontális energiahatékonysági intézkedések nélküli alakulása meghatározható. Ennek során azonban a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni a célzott energiahatékonysági programok, az energiával kapcsolatos szolgáltatások és más politikai eszközök révén elért megtakarítások halmozott számbavételét. Ez különösen érvényes az energia- vagy CO2 ( széndioxid)-adókra és tájékoztató
68 /PE 357.489
HU
kampányokra.
Módosítás: 109 IVa. melléklet (új) IVa. MELLÉKLET Az alábbi energiaátalakítási piacokra és részpiacokra vonatkozóan referenciaértékeket lehet kidolgozni: 1. A háztartási gépek/információs technológia és világítás piaca: 1.1. Konyhai készülékek; 1.2. Szórakoztató/információs technológia 1.3. Világítás. 2. A háztartási fűtéstechnika piaca: 2.1. Fűtés; 2.2. Melegvízellátás; 2.3. Légkondicionálás; 2.4. Szellőztetés; 2.5. Hőszigetelés; 2.6. Ablakok; 3. Az ipari kemencék piaca. 4. A gépi meghajtású ipari berendezések piaca. 5. A közintézmények piaca: 5.1. Iskolák/közigazgatás; 5.2. Kórházak; 5.3. Uszodák; 5.4. Közvilágítás. 6. A közlekedési szolgáltatások piaca.
PE 357.489\ 69
HU
P6_TA-PROV(2005)0213 Térinformációs infrastruktúra a Közösségben (INSPIRE) ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) Közösségen belüli kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0516 – C6-0099/2004 – 2004/0175(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2004)0516)1, – tekintettel az EK Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyeknek megfelelően a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0099/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság jelentésére (A6–0108/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha javaslatát érdemben módosítani kívánja, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (15) preambulumbekezdés (15) Hálózati szolgáltatásokra van szükség annak érdekében, hogy a Közösségen belüli közhatóságok különféle szintjei között megvalósuljon a térbeli adatok megosztása. Ezen hálózati szolgáltatások teszik lehetővé a térbeli adatok megtalálását, átalakítását, megtekintését és letöltését, továbbá a térbeli adatok és e1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
70 /PE 357.489
HU
(15) Hálózati szolgáltatásokra van szükség annak érdekében, hogy a Közösségen belüli hatóságok különféle szintjei között megvalósuljon a térbeli adatok megosztása. Ezen hálózati szolgáltatások teszik lehetővé a térbeli adatok megtalálását, átalakítását, megtekintését és letöltését, továbbá a térbeli adatok és e-kereskedelmi
kereskedelmi szolgáltatások alkalmazását. A hálózat szolgáltatásainak összhangban kell állniuk az általánosan elfogadott előírásokkal és minimális teljesítési feltételekkel annak érdekében, hogy a tagállamok által létrehozott infrastruktúrák interoperabilitása biztosítva legyen. A szolgáltatások hálózatának továbbá tartalmaznia kell feltöltési lehetőséget is, hogy a közhatóságok elérhetővé tehessék saját térbeliadat-készleteiket és szolgáltatásaikat.
szolgáltatások alkalmazását. A hálózat szolgáltatásainak összhangban kell állniuk az általánosan elfogadott előírásokkal és minimális teljesítési feltételekkel annak érdekében, hogy a tagállamok által létrehozott infrastruktúrák interoperabilitása biztosított legyen. A szolgáltatások hálózatának továbbá lehetővé kell tennie a hálózati csatlakozást is, hogy a hatóságok hozzáférést tudjanak biztosítani saját térbeliadat-készleteikhez és -szolgáltatásaikhoz.
Módosítás: 2 (16) preambulumbekezdés (16) A tagállamokban tapasztaltak azt mutatják, hogy a térinformációs infrastruktúra sikeres végrehajtása érdekében fontos, hogy a nyilvánosság számára a szolgáltatások egy minimális körét ingyenesen elérhetővé tegyék. A tagállamok tehát – minimumként és ingyenesen – elérhetővé teszik a térbeliadatkészletek felkutatását és megtekintését lehetővé tevő szolgáltatásokat.
(16) A tagállamokban tapasztaltak azt mutatják, hogy a térinformációs infrastruktúra sikeres kialakítása érdekében fontos, hogy a nyilvánosság számára a szolgáltatások egy minimális körét ingyenesen elérhetővé tegyék. A tagállamoknak és az Európai Uniónak tehát – ingyenesen – elérhetővé kell tenniük legalább a térbeliadat-készletek keresését és megtekintését lehetővé tevő szolgáltatásokat.
Módosítás: 3 (20a) preambulumbekezdés (új) (20a) A pénzügyi természetű korlátozások kizárása a használat szintjén nem gátolja, hogy a térbeliadat-készleteket és szolgáltatásokat nyújtó hatóságok pénzügyi ellenszolgáltatásban részesüljenek az ezen térbeliadat-készleteket és -szolgáltatásokat felhasználó hatóságoktól. Módosítás: 4 (22) preambulumbekezdés (22) A térinformációs infrastruktúrák hatékony végrehajtása megköveteli az együttműködést mindazoktól, akik akár szolgáltatóként, akár felhasználóként érdekeltek az ilyen infrastruktúrák létrehozásában. Mind tagállami, mind közösségi szinten létre kell tehát hozni a megfelelő koordinációs rendszert.
(22) A térinformációs infrastruktúrák hatékony végrehajtása megköveteli a koordinációt mindazoktól, akik akár szolgáltatóként, akár felhasználóként érdekeltek az ilyen infrastruktúrák létrehozásában. Létre kell tehát hozni a megfelelő koordinációs rendszert, amely különböző kormányzati szintekig terjed, PE 357.489\ 71
HU
valamint figyelembe veszi a feladat- és hatáskörök megosztását is a tagállamokon belül. Módosítás: 5 (23) preambulumbekezdés (23) Az európai szabványügyi testületek megfelelő tapasztalatai hasznosítása érdekében az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket támogatnák az európai szabványügyi testületek által a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadott szabványok. _______________ 1
HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
(23) Az európai és nemzetközi szabványügyi testületek megfelelő tapasztalatainak hasznosítása érdekében célszerű, ha az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések azokon a szabványokon alapulnak, amelyeket az európai szabványügyi testületek által a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott eljárásnak megfelelően fogadtak el, valamint amelyeket a nemzetközi szabványügyi testületek fogadtak el. _______________ 1
HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. Módosítás: 6 1. cikk (1) bekezdés 1. Ez az irányelv meghatározza a Közösségben a térinformációs infrastruktúra létrehozására, a közösségi környezetpolitika céljaira és azokra a politikákra és tevékenységekre vonatkozó általános szabályokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatással lehetnek a környezetre.
(1) Ez az irányelv meghatározza a Közösségben a térinformációs infrastruktúra létrehozására kialakított stratégiai tervezés alkotóelemeit és alappilléreit a Közösséggel kapcsolatos fenntartható fejlesztési politika céljaira és azokra a politikákra és tevékenységekre vonatkozóan, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hatással lehetnek a környezetre és a területgazdálkodásra.
Módosítás: 7 1. cikk (2) bekezdés (1) albekezdés 2. A Közösségben a térinformációs 72 /PE 357.489
HU
(2) A Közösségben a térinformációs
infrastruktúra alapjául a tagállamok által létrehozott és működtetett térinformációs infrastruktúrák szolgálnak.
infrastruktúra alapjául a tagállamok által létrehozott és működtetett térinformációs infrastruktúrák, valamint bármely vonatkozó, közösségi szinten már létező infrastruktúrák szolgálnak. Módosítás: 8 2. cikk
2. cikk
törölve
1. Ezen irányelv szabályozása alá tartoznak azon térbeli adatok azonosítható gyűjteményei (a továbbiakban: térbeliadat-készletek), amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: a) egy tagállam joghatósága alá tartozó területével vagy kizárólagos gazdasági zónájával/kutatási és mentési területével vagy ezzel egyenértékű területével kapcsolatosak; b) elektronikus formátumban vannak; c) a következők valamelyike rendelkezik felettük: i) közhatóság, közhatóság hozta létre vagy fogadta, vagy ilyen hatóság kezelésében áll vagy frissítette; ii) közhatóság nevében eljáró természetes jogi személy; iii) olyan harmadik fél, aki számára a 17. cikk (3) bekezdése értelmében a feltöltési lehetőségek rendelkezésre állnak; d) az I., II. vagy III. mellékletben szereplő listák valamelyik témájával állnak kapcsolatban. 2. Ez az irányelv – az 1. bekezdésben meghatározott térbeliadat-készletek mellett – szabályozza azokat a műveleteket is, amelyeket – számítógépes alkalmazás igénybevétele mellett – azon adatkészletekben szereplő térbeli adatokon vagy a kapcsolatos metaadatokon végeznek, amelyek a továbbiakban térbeliadat-szolgáltatásként kerülnek utalásra. PE 357.489\ 73
HU
3. Azon térbeliadat-készletek esetében, amelyek megfelelnek az 1. bekezdés c) pontjában szereplő feltételeknek, de amelyek felett egy harmadik fél szellemi tulajdonjogokkal rendelkezik, a közhatóság ezen irányelv alapján csak a harmadik fél hozzájárulásával intézkedhet. 4. Az I., II. és III. mellékletet a Bizottság a 30. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban fogadhatja el, figyelembe véve a környezetre közvetlenül vagy közvetve hatással bíró közösségi politikák támogatását szolgáló térbeli adatokra vonatkozó növekvő igényt. Módosítás: 9 4. cikk A közhatóság által vagy nevében nyilvántartott térbeliadat-készletek esetén a 2. cikk (1) bekezdése c) pontja értelmében, ha a hatóság a tagállamon belül a közigazgatás legalsó fokán működik, ez az irányelv csak azokra a térbeliadat-készletekre vonatkozik, amelyek gyűjtése vagy terjesztése egy másik közhatóság koordinálása alá tartozik vagy azt a nemzeti jog követeli meg.
Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. „térinformációs infrastruktúra”: bármely olyan infrastruktúra, amelynek alkotóelemei közé tartoznak a metaadatok, térbeliadat-készletek és térbeliadatszolgáltatások; hálózati szolgáltatások és technológiák; a megosztásra, hozzáférésre és használatra vonatkozó megállapodások; valamint a koordinációs és ellenőrzési mechanizmusok, folyamatok és eljárások, amelyeket ezen irányelvnek megfelelően hoztak létre, üzemeltetnek, illetve tesznek hozzáférhetővé; 2. „térbeli adat”: bármely olyan adat, amely közvetlenül vagy közvetve utal egy meghatározott helyre vagy földrajzi területre;
74 /PE 357.489
HU
3. „térbeliadat-készlet”: térbeli adatok bármely azonosítható gyűjteménye; 4. „térbeliadat-szolgáltatások”: bármely olyan művelet, amelyet – számítógépes alkalmazás segítségével – a térbeliadatkészletekben található térbeli adatokon, illetve a hozzátartozó metaadatokon végezhetnek; 5. „tértárgy”: bármely olyan absztrakt megjelenítése egy valós tárgynak, amely kapcsolatban áll egy meghatározott hellyel vagy földrajzi területtel; 6. „metaadat”: a térbeliadat-készleteket és térbeliadat-szolgáltatásokat leíró információ, amely lehetővé teszi azok megtalálását, tárolását és felhasználását; 7. „hatóság”: a) bármely kormányzati vagy egyéb közigazgatási szerv, beleértve a tanácsadó közigazgatási szerveket, nemzeti, regionális vagy helyi szinten; b) bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a nemzeti jog alapján olyan közigazgatási feladatkört lát el, amely a környezettel kapcsolatban alkalmi technológiai támogatással gyakorolt hatásköröket, tevékenységeket és szolgáltatásokat foglal magában; és c) bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely közhatalmi hatáskörrel vagy feladatkörrel bír, vagy közszolgálatot lát el, az a) vagy b) pont alá tartozó testület vagy személy ellenőrzése alatt; a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben a szervek vagy intézmények igazságszolgáltatási vagy jogalkotói minőségükben járnak el, ezen irányelv alkalmazásában nem tekinthetők hatóságnak; 8. „harmadik személy”: bármely, a hatóságoktól eltérő természetes vagy jogi személy.
Módosítás: 10 PE 357.489\ 75
HU
5. cikk Ezen irányelv alkalmazásában az alábbiak minősülnek közhatóságnak:
(1) Ezen irányelv hatálya alá tartoznak azon térbeliadat-készletek, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
a) kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve a nyilvános tanácsadó testületeket nemzeti, regionális és helyi szinten;
a) olyan területre vonatkoznak, amelyre a tagállam joghatósága kiterjed;
b) bármilyen természetes vagy jogi személy, aki a nemzeti jog alapján közigazgatási feladatkört lát el, ideértve a környezettel kapcsolatos különleges kötelezettségeket, tevékenységeket és szolgáltatásokat;
b) elektronikus formátumban vannak;
c) bármely természetes vagy jogi személy, aki állami feladatkört vagy funkciót lát el vagy nyilvános szolgáltatást végez, az a) vagy b) pont alá tartozó testület vagy személy felügyelete alatt.
c) a következő szervek birtokában vannak vagy azok megbízásából tárolják őket:
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben a testületek vagy intézmények igazságszolgáltatási vagy jogalkotói minőségükben járnak el, ezen irányelv alkalmazását tekintve nem tekinthetők közhatóságnak.
i. hatóság, miután hatóság hozta létre vagy kapta kézhez őket, vagy e hatóság kezeli vagy frissíti őket;
ii. olyan harmadik személy, aki számára a 17. cikk (3) bekezdése értelmében a feltöltési szolgáltatások rendelkezésre állnak; d) az I., II. vagy III. mellékletben szereplő témák közül eggyel vagy többel kapcsolatban állnak. (2) Ez az irányelv az (1) bekezdésben említett térbeliadat-készletekben lévő adatokkal kapcsolatos térbeliadatszolgáltatásokra is vonatkozik. (3) Azon térbeliadat-készletek esetében, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés c) pontjában szereplő feltételnek, de amelyek felett egy harmadik személy szellemi tulajdonjogokkal rendelkezik, a hatóság ezen irányelv alapján csak a harmadik személy hozzájárulásával járhat el. (4) Az (1) bekezdéstől eltérve ezen irányelv csak abban az esetben vonatkozik az adott 76 /PE 357.489
HU
tagállamban a közigazgatás legalacsonyabb fokán működő hatóság által vagy megbízásából tárolt térbeliadatkészletekre, ha a szóban forgó térbeliadatkészletek gyűjtését vagy terjesztését másik hatóság koordinálja, illetve azt nemzeti jogszabály írja elő. (5) Az I., II. és III. mellékletben említett térbeliadat-témákat a Bizottság a 30. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően módosíthatja, a térbeli adatok terén fennálló igények alakulásának figyelembevétele céljából, azon közösségi politikák támogatásaként, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a környezetet. Módosítás: 11 6. cikk 6. cikk
törölve
Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: (1) a „térbeli adat”: bármely olyan adat, amely közvetlenül vagy közvetve utal egy meghatározott helyre vagy földrajzi területre; (2) „tértárgy”: bármely olyan absztrakt megjelenítése egy valós tárgynak, amely kapcsolatban áll egy meghatározott hellyel vagy földrajzi területtel; (3) a „metaadat”: olyan információt jelent, amely térbeliadat-készletek és térbeliadat-szolgáltatások leírását adja és lehetővé teszi azok megtalálását, tárolását és felhasználását; (4) a „harmadik személy”: bármely, a közhatóságoktól eltérő természetes vagy jogi személy. Módosítás: 12 7. cikk 7. cikk
törölve PE 357.489\ 77
HU
A tagállamok ezen irányelvvel összhangban térinformációs infrastruktúrákat hoznak létre és működtetik azokat. Módosítás: 13 8. cikk (2) bekezdés b) pont b) a térbeliadat-készletek és -szolgáltatások használati joga;
b) a térbeliadat-készletek és -szolgáltatások használati joga és az ezzel kapcsolatban esetlegesen felmerülő összes költség;
Módosítás: 14 8. cikk (3) bekezdés 3. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a metaadatok teljesek és kiváló minőségűek legyenek.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a metaadatok teljesek és megfelelő minőségűek legyenek.
Módosítás: 15 9. cikk a) és b) pont a) az I. és II. mellékletben felsorolt témák egyikének vagy többnek megfelelő térbeliadat-készletek esetén [ezen irányelv hatálybalépését követő harmadik évre] ;
a) az I. és II. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó térbeliadat-készletek esetén legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépését követő három éven belül];
b) a III. mellékletben felsorolt témák egyikének vagy többnek megfelelő térbeliadat-készletek esetén [ezen irányelv hatálybalépését követő hatodik évre]
b) a III. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó térbeliadat-készletek esetén legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépését követő hat éven belül].
Módosítás: 16 11. cikk (1) bekezdés a) pont a) harmonizált térbeli adatokra vonatkozó előírások;
a) a térbeli adatok harmonizációjára vonatkozó előírások;
Módosítás: 17 11. cikk (2) bekezdés
78 /PE 357.489
HU
(2) Azok a személyek, akik a térinformációs infrastruktúrában játszott szerepük természeténél fogva kapcsolatban vannak a térbeli adatokkal, ideértve a felhasználókat, az előállítókat, az értéknövelt szolgáltatások nyújtóit és a koordináló testületeket, lehetőséget kapnak az (1) bekezdésben előírt végrehajtási szabályok előkészítésében való részvételre.
(2) A tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű képviselői, akik a térbeli adatok előállítóiként, birtokosaiként és szolgáltatóiként való jelentőségük folytán, valamint azok a személyek, akik a térinformációs infrastruktúrában játszott szerepük természeténél fogva kapcsolatban vannak a térbeli adatokkal, ideértve a felhasználókat, az előállítókat, az értéknövelt szolgáltatások nyújtóit és a koordináló testületeket, lehetőséget kapnak az (1) bekezdésben előírt végrehajtási szabályok tartalmával kapcsolatos előkészítő megbeszéléseken való részvételre azt megelőzően, hogy 30. cikkben említett bizottság megvizsgálná azokat.
Módosítás: 18 12. cikk 1. A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában biztosított végrehajtási szabályokat úgy kell kialakítani, hogy oly módon tegyék lehetővé a térbeliadat-készletek összekapcsolását, szolgáltatások esetén pedig a közös működtetést, hogy az eredmény a térbeliadat-készletek vagy szolgáltatások olyan, koherens kombinációját adja, amely hozzáadott értéket képvisel anélkül, hogy humán operátor vagy valamely gép részéről további beavatkozást igényelne.
(1) A 11. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási szabályokat úgy kell kialakítani, hogy oly módon tegyék lehetővé a térbeliadat-készletek összekapcsolását, szolgáltatások esetén pedig a közös működtetést, hogy az eredmény a térbeliadat-készletek vagy szolgáltatások olyan, koherens kombinációját adja, amely többletértéket képvisel anélkül, hogy az a kezelő személy vagy gép részéről további beavatkozást igényelne.
2. A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában biztosított végrehajtási szabályok meghatározzák a térbeli adatok tekintetében érintett tértárgyak fogalmát és osztályozását, továbbá ezen térbeli adatok földrajzi vonatkozásának milyenségét.
(2) A 11. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási szabályok meghatározzák a térbeli adatok tekintetében érintett tértárgyak fogalmát és osztályozását, továbbá ezen térbeli adatok földrajzi vonatkozásának részleteit.
Módosítás: 19 13. cikk (1) bekezdés 1. Az I. vagy II. mellékletben felsorolt témák egyikének vagy többnek megfelelő térbeliadat-készletek esetén a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában biztosított végrehajtási szabályok megfelelnek a (2),
(1) Az I. vagy II. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó térbeliadat-készletek esetén a 11. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási szabályok meg kell, hogy feleljenek a (2), (3) és (4) bekezdésben PE 357.489\ 79
HU
(3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
meghatározott feltételeknek.
Módosítás: 20 13. cikk (2) bekezdés c) pont c) az alapvető tulajdonságok és az ezeknek megfelelő, a tematikus politikák széles köre számára együttesen megkövetelt többnyelvű fogalomtár;
c) az alapvető tulajdonságok és az ezeknek megfelelő, a környezetre közvetlenül vagy közvetetten hatással lévő tematikus politikák számára együttesen megkövetelt többnyelvű fogalomtár;
Módosítás: 21 14. cikk A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott végrehajtási szabályokat a következő időrendi táblázatnak megfelelően kerülnek elfogadásra:
A 11. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási szabályokat a következő időrendi táblázatnak megfelelően kell elfogadni:
a) az I. mellékletben felsorolt témák egyikének vagy többnek megfelelő térbeliadat-készletek esetén [ezen irányelv hatálybalépését követő második évre];
a) az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó térbeliadat-készletek esetén legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépését követő két éven belül];
b) a II. vagy III. mellékletben felsorolt témák egyikének vagy többnek megfelelő térbeliadat-készletek esetén [ezen irányelv hatálybalépését követő ötödik évre].
b) a II. vagy III. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó térbeliadat-készletek esetén legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépését követő öt éven belül].
Módosítás: 22 15. cikk A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott megfelelő előírások elfogadásának időpontjától számított két éven túl gyűjtött vagy frissített térbeliadat-készleteket a térbeliadat-készletek hozzáigazítása vagy átalakítása útján az előírásoknak megfelelően összehangolják.
A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő előírások elfogadásának időpontjától számított két éven túl gyűjtött vagy frissített térbeliadat-készleteket a térbeliadat-készletek hozzáigazítása vagy átalakítása útján az előírásoknak megfelelően összehangolják.
Módosítás: 23 16. cikk (2) bekezdés 80 /PE 357.489
HU
2. Annak biztosítása érdekében, hogy a két tagállam közti határon átnyúló helyzetű térjellemzőre vonatkozó térbeli adatok koherensek legyenek, a tagállamok – ahol szükséges – kölcsönös egyetértésben határozzák meg az ilyen közös térjellemzők leírásának módját és helyzetét.
(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a két vagy több tagállam közötti határon átnyúló helyzetű térjellemzőre vonatkozó térbeli adatok koherensek legyenek, a tagállamok – szükség esetén – kölcsönös egyetértésben határozzák meg az ilyen közös térjellemzők leírásának módját és helyzetét.
Módosítás: 24 17. cikk 1. A tagállamok azzal a céllal hozzák létre és működtetik a feltöltési szolgáltatásokat, hogy a 18. cikk (1) bekezdésében hivatkozott szolgáltatásokon keresztül elérhetővé tegyék a metaadatokat, a térbeliadat-készleteket és -szolgáltatásokat.
(1) A tagállamok azzal a céllal hozzák létre és működtetik a hálózati csatlakozási szolgáltatásokat, hogy a 18. cikk (1) bekezdésében hivatkozott szolgáltatásokon keresztül elérhetővé tegyék a metaadatokat, a térbeliadat-készleteket és szolgáltatásokat.
2. A közhatóságok számára elérhetővé kell tenni az (1) bekezdésben említett feltöltési szolgáltatásokat.
(2) A hatóságok számára elérhetővé kell tenni az (1) bekezdésben említett hálózati csatlakozási szolgáltatásokat.
3. Az (1) bekezdésben említett feltöltési szolgáltatásokat kérésre elérhetővé kell tenni harmadik felek számára, amennyiben térbeliadat-készleteik és -szolgáltatásaik megfelelnek azoknak a végrehajtási szabályoknak, amelyek kötelezettségeket fogalmaznak meg különösen a metaadatokra, a hálózati szolgáltatásokra és az interoperabilitásra vonatkozóan.
(3) Az (1) bekezdésben említett hálózati csatlakozási szolgáltatásokat kérelem alapján elérhetővé kell tenni harmadik személyek számára, amennyiben térbeliadat-készleteik és -szolgáltatásaik megfelelnek a végrehajtási szabályoknak, így különösen azoknak, amelyek kötelezettségeket fogalmaznak meg a metaadatokra, a hálózati szolgáltatásokra és az interoperabilitásra vonatkozóan.
Módosítás: 25 18. cikk (1) bekezdés (2) albekezdés Ezen szolgáltatások a nyilvánosság számára könnyen használhatók és az interneten vagy bármely megfelelő távközlési eszközön keresztül elérhetők kell, hogy legyenek.
Ezen szolgáltatások könnyen használhatók, a nyilvánosság számára hozzáférhetők és interneten vagy bármely megfelelő távközlési eszközön keresztül elérhetők kell, hogy legyenek.
Módosítás: 26 20. cikk (1) bekezdés 1. A tagállamok biztosítják, hogy a 18. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 18. cikk PE 357.489\ 81
HU
(1) bekezdése a) és b) pontjában említett szolgáltatások a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé válnak.
(1) bekezdése a) és b) pontjában említett szolgáltatások a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetők legyenek. A hatóságok térbeli adatokon fennálló szellemi tulajdonjogának védelme érdekében, a 18. cikk (1) bekezdése b) pontjában hivatkozott megtekintést biztosító szolgáltatáson keresztül elérhető adatok formátuma lehet olyan, amely meggátolja a kereskedelmi céllal történő újrafelhasználásukat, és kialakítható egy olyan „kattintásos engedély” az interneten, amely korlátozza az adatok esetleges felhasználását. Módosítás: 27 22. cikk a) pont
a) a 17 cikk (1), a 18. cikk (1) és a 20. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírásokat, továbbá a technológiai fejlődést figyelembe véve, a minimális mértékű teljesítési feltételeket ezen szolgáltatásokra vonatkozóan;
a) a 17 cikk (1) bekezdésében, a 18. cikkben és a 20. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírásokat, továbbá a technológiai fejlődést figyelembe véve, a minimális mértékű teljesítési feltételeket ezen szolgáltatásokra vonatkozóan;
Módosítás: 28 23. cikk (1) bekezdés (2) albekezdés Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a használat szintjén eleve megakadályoznak mindenféle – különösen tranzakcionális, eljárási, jogi, intézményi vagy pénzügyi természetű – megszorítást.
Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a használat szintjén eleve megakadályoznak mindenféle – különösen ügyleti, eljárási, jogi, intézményi vagy pénzügyi természetű – megszorítást. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen intézkedések végrehajtása a térbeliadatkészletek és -szolgáltatások elérhetőségét ne érintse hátrányosan.
Módosítás: 29 23. cikk (2) bekezdés 2. A térbeli adatok megosztásának az (1) bekezdésben biztosított lehetősége nyitva áll az olyan nemzetközi egyezmények által alapított testületek számára, melyekben a Közösség vagy a tagállamok felekként vannak jelen, mégpedig azon feladataik végrehajtása érdekében, amelyek a környezetre közvetlen vagy közvetett 82 /PE 357.489
HU
(2) A térbeli adatok megosztására vonatkozó, az (1) bekezdésben foglalt intézkedésekkel azonos intézkedéseket kell alkalmazni az olyan nemzetközi megállapodások által alapított testületekre, amelyekben a Közösség vagy a tagállamok részesek, mégpedig azon feladataik végrehajtása érdekében, amelyek a
hatással bírhatnak.
környezetre közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek. Módosítás: 30 23. cikk (3) bekezdés
3. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a verseny torzulásának megelőzése érdekében azon esetekben, ahol a közhatóságok a közfeladataik ellátásától függetlenül kereskedelmi tevékenységet is végeznek, továbbá ezeket az intézkedéseket nyilvánosságra hozzák.
(3) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket a verseny torzulásának megakadályozása érdekében.
Módosítás: 31 23. cikk (4) bekezdés 4. A Közösség intézményei és testületei hozzáférést kapnak az (1) bekezdésben biztosítottakon túli térbeliadat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz. A Bizottság a Szerződés 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az ilyen hozzáférést és a kapcsolódó használati jogokat érintő végrehajtási szabályokat.
(4) A Közösség intézményei és testületei összehangolt feltételek szerint hozzáférhetnek a térbeliadat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz. A Bizottság a Szerződés 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az ilyen hozzáférést és a kapcsolódó használati jogokat érintő végrehajtási szabályokat.
Módosítás: 32 24. cikk (1a) bekezdés (új) A közös felhasználási engedélyek létrehozása nem korlátozza szükségtelenül az adatok újbóli felhasználásának és a szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, valamint nem használható fel a verseny korlátozására. Módosítás: 33 25. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés 1. A tagállamok kijelölik a megfelelő struktúrákat és mechanizmusokat mindazok hozzájárulásának koordinálására, akik térinformációs infrastruktúráik miatt érdekeltek, mint például a felhasználók, szolgáltatók, az értéknövelt szolgáltatások nyújtói és a koordináló testületek.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy megtörténjen a megfelelő struktúrák és mechanizmusok kijelölése a különböző közigazgatási szinteken mindazok hozzájárulásának koordinálására, akik térinformációs infrastruktúráik miatt érdekeltek. Azon személyek körébe, akik a tagállamok térinformációs infrastruktúráiban érdekeltek, beletartoznak a felhasználók, szolgáltatók, PE 357.489\ 83
HU
az értéknövelt szolgáltatások nyújtói és a koordináló testületek. Módosítás: 34 26. cikk (2) bekezdés 2. Az irányelvvel kapcsolatban minden tagállam kijelöli a Bizottsággal fenntartott kapcsolatért felelős közhatóságot.
(2) Ezen irányelvvel kapcsolatban minden tagállam közli a Bizottsággal fenntartott kapcsolatért felelős koordinációs szervezet nevét, figyelembe véve a feladat- és hatáskörök megoszlását a tagállamokban.
Módosítás: 35 27. cikk Ezen irányelv végrehajtását az európai szabványügyi testületek által a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban elfogadott szabványok támogathatják.
Ezen irányelv végrehajtását az európai szabványügyi testületek által a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással összhangban elfogadott szabványok, valamint a nemzetközi szabványügyi testületek által elfogadott szabványok segíthetik.
Módosítás: 36 28. cikk (3) bekezdés 3. Az (1) bekezdésben biztosított felügyelet eredményeként keletkező információt a Bizottság számára állandó jelleggel kell hozzáférhetővé tenni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt felügyelet eredményeként keletkező információt a nyilvánosság és a Bizottság számára állandó jelleggel hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás: 37 29. cikk (1) bekezdés e) pont e) a közhatóságok között keletkezett megosztási szerződések leírása;
e) a hatóságok között az információ harmonizálásáról és megosztásáról létrejött megállapodások leírása;
Módosítás: 38 31. cikk (1) bekezdés A Bizottság [a hatálybalépést követő hetedik]…-tól kezdve hat évenként
84 /PE 357.489
HU
A Bizottság – a tagállamok 29. cikkben említett jelentései alapján – [a
beszámolót nyújt be az irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
hatálybalépést követő hetedik évben] és attól kezdve hatévenként jelentést nyújt be ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás: 39 I. melléklet 4. pont A nemzeti felségterület helyi, regionális és nemzeti igazgatási egységekre osztva. A közigazgatási egységeket közigazgatási határvonalak választják el egymástól. Továbbá idetartoznak az államhatárok és a partvonal is.
A nemzeti felségterületet helyi, regionális és nemzeti igazgatásra osztó közigazgatási egységek. A közigazgatási egységeket közigazgatási határvonalak választják el egymástól. Továbbá idetartoznak az államhatárok és a partvonal is.
Módosítás: 40 II. melléklet 5a. pont (új) 5a. Földtan Az összetétel, a szerkezet és a rétegződése során bekövetkezett változások és szerkezetátalakulás szerint jellemzett földtan. Ide tartozik a fekükőzet és a geomorfológia. Módosítás: 42 III. melléklet 3. pont A talaj és az altalaj jellemzése a mélység, állag, szerkezet, a részecskék és organikus anyagok jelenléte, a köves jelleg, és ahol lehetséges az átlagos lejtés és az előrelátott víztárolási képesség alapján.
A mélység, szerkezet, struktúra és részecske, valamint szervesanyag-tartalom, kövesség, erózió, valamint – adott esetben – az átlagos lejtés és a várható víztároló képesség szerint jellemzett talajok és altalaj.
Módosítás: 41 III. melléklet 4. pont 4. Földtan
törölve
Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan. Ideértve a fekükőzetet és a geomorfológiát. Módosítás: 43 III. melléklet 6. pont PE 357.489\ 85
HU
A környezet minőségével közvetlenül (járványok, betegségek terjedése, környezeti stressz hatására bekövetkező egészségkárosodások, légszennyezés, kémiai anyagok, az ózonréteg elvékonyodása, zaj stb.) vagy közvetve (élelmiszer, genetikailag módosított szervezetek, stressz stb.) kapcsolatos betegségek előfordulásának földrajzi eloszlása.
A környezet minőségével közvetlenül (járványok, betegségek terjedése, természeti katasztrófák, környezeti stressz hatására bekövetkező egészségkárosodások, légszennyezés, kémiai anyagok, az ózonréteg elvékonyodása, zaj stb.) vagy közvetve (élelmiszer, a hatályos közösségi jogszabályok értelmében vett genetikailag módosított szervezetek, stressz stb.) kapcsolatos megbetegedések és halálozások földrajzi eloszlása. A közúti balesetek földrajzi eloszlása.
Módosítás: 44 III. melléklet 7. pont 7. A közigazgatás által biztosított ellátások és a környezet megfigyelését végző állomások
7. Közüzemi szolgáltatások és közszolgáltatások
A közigazgatás által biztosított ellátások helyszíne, a kórházak és gyógyellátó helyek, iskolák, óvodák stb. Ide tartozik a közhatóságok által vagy számára üzemeltetett szennyvíz- és hulladékkezelő helyek, az energiaellátás, a termelőhelyek és a környezet megfigyelését végző állomások.
A közüzemi szolgáltatások és közszolgáltatások magukban foglalják a föld alatti és föld feletti közüzemi hálózatokat és létesítményeket, mint például az alagcsövek, hulladékkezelés, energiaellátás, távközlés és vízellátás, valamint az olyan igazgatási és szociális közszolgáltatásokat, mint a hatóságok, iskolák és kórházak. 7a. A környezet megfigyelését végző létesítmények A környezet megfigyelését végző létesítmények telepítése és üzemeltetése magában foglalja a kibocsátásoknak, a környezet állapotának (tengeri környezet, belvízi vízfelületek és rétegvizek, levegő és talaj) állapotának, valamint az ökológiai rendszer egyéb paramétereinek (biológiai sokféleség, ökológiai feltételek a növények növekedéséhez stb.) megfigyelését és mérését a hatóságok által vagy megbízásából.
Módosítás: 45 III. melléklet 10. pont
86 /PE 357.489
HU
A népesség földrajzi eloszlása a térképhálózat, régió, közigazgatási egység vagy más analítikus egység alapján csoportosítva.
A népesség földrajzi eloszlása a térképhálózat, régió, közigazgatási egység vagy más analítikus egység alapján csoportosítva. Ide tartoznak a népesség jellemzői és tevékenységi szintjei is.
Módosítás: 46 III. melléklet 11. pont Az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű jelentések készítése céljából irányított, szabályozott vagy használt területek. Ide tartoznak a lerakóhelyek, az ivóvízforrásokat övező korlátozás alá tartozó területek, a nitrátérzékeny területek, a tengerek vagy nagy kiterjedésű belvizek szabályozott hajózóútjai, hulladéklerakásra kijelölt OSPAR területek, zajvédelmi zónák, előkészítő és bányászatiengedély-köteles területek, folyómedri területek, az OSPAR jelentésekért felelős egységek és a tengerparti igazgatási térségek.
A nemzetközi, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű jelentések készítése céljából irányított, szabályozott vagy használt területek. Ide tartoznak a lerakóhelyek, az ivóvízforrásokat övező korlátozás alá tartozó területek, a nitrátérzékeny területek, a tengerek vagy nagy kiterjedésű belvizek szabályozott hajózóútjai, hulladéklerakásra kijelölt területek, zajvédelmi zónák, előkészítő és bányászatiengedély-köteles területek, a folyók vízgyűjtő területeihez tartozó körzetek, a tengerparti igazgatási térségek és a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentésekért felelős egységek.
Módosítás: 47 III. melléklet 11a. pont (új) 11a. Az emberi eredetű stressz által érintett területek Az emberi eredetű stressz által érintett területek, beleértve a szennyezett területeket, valamint a zaj- és sugárzási zónákat. Módosítás: 48 III. melléklet 12. pont Természeti veszélyek (mindenféle légköri, hidrológiai, szeizmikus, vulkanikus és futótűzjelenség, ami – helye, súlyos volta és előfordulási gyakorisága alapján – magában hordozza a komoly társadalmi károk okozásának lehetőségét), pl. árvizek, földcsuszamlások, lavinák, erdőtüzek, földrengések, vulkánkitörések alapján jellemzett sérülékeny térségek.
Természeti veszélyek (mindenféle légköri, hidrológiai, szeizmikus, vulkanikus és futótűzjelenség, amely – helye, súlyos volta és előfordulási gyakorisága alapján – potenciálisan súlyos társadalmi károkat okozhat), pl. árvizek, hólavinák, lavinák, erdőtüzek, földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások és földkéregsüllyedések alapján jellemzett sérülékeny térségek.
PE 357.489\ 87
HU
Módosítás: 49 III. melléklet 19a. pont (új) 19a. Megújuló energiaforrások
88 /PE 357.489
HU
P6_TA-PROV(2005)0214 Viszontbiztosítás ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a viszontbiztosításról, valamint a 73/239/EGK és a 92/49/EGK tanácsi irányelv, illetve a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0273 – C6-0038/2004 – 2004/0097(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0273)1, – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésére és 55. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0038/2004), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0146/2005), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz. A Bizottság által javasolt szöveg
A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (11) preambulumbekezdés (11) Ezen irányelv azon viszontbiztosítási (11) Ezen irányelv azon viszontbiztosítási vállalkozásokra vonatkozik, amelyek vállalkozásokra vonatkozik, amelyek kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet közvetlen biztosítási tevékenységet nem, folytatnak, és nem folytatnak közvetlen hanem kizárólag viszontbiztosítási biztosítási tevékenységet; ezen irányelv a tevékenységet folytatnak; ezen kívül vonatkozik a biztosítási csoportok biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről szóló 98/78/EK biztosítóintézeteinek kiegészítő 2 európai parlamenti és tanácsi irányelv által felügyeletéről szóló 98/78/EK európai 1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 357.489\ 89
HU
érintett, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi vállalkozások (de nem biztosítási vállalkozások) által létrehozott vagy ezek tulajdonában lévő, ún. „captive” viszontbiztosítási vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek célja kizárólag azon vállalkozások kockázatainak viszontbiztosítása, amelyeknek a tulajdonát képezi.
parlamenti és tanácsi irányelv által érintett, pénzügyi vállalkozások (de nem biztosítási vagy viszontbiztosítási vállalkozások, illetve biztosítási vagy viszontbiztosítási vállalkozások egy csoportja) által, illetve egy vagy több, nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás által létrehozott, vagy ezek tulajdonában lévő, ún. „captive” viszontbiztosítási vállalkozásokra, amelyek célja kizárólag azon vállalkozások kockázatainak viszontbiztosítása, amelyeknek a tulajdonát képezi. Amennyiben ebben az irányelvben hivatkozás történik viszontbiztosítási vállalkozásokra, a hivatkozásnak tartalmaznia kell a „captive” viszontbiztosítási vállalkozásokat is, kivéve, ha a „captive” viszontbiztosítási vállalkozásokra külön rendelkezések vonatkoznak. A „captive” viszontbiztosítási vállalkozások nem biztosítanak fedezetet a csoporthoz tartozó biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozás külső, közvetlen biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységeiből eredő kockázataira. Ezenkívül, pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozások nem birtokolhatnak „captive” intézeteket.
Módosítás: 2 (12a) preambulumbekezdés (új) (12a) Ezen irányelv nem alkalmazható valamely tagállam által, vagy a tagállam teljes garanciavállalásával, komoly közérdek okán, végső viszontbiztosítóként nyújtott viszontbiztosításra, különösen abban az esetben, ha − egy egyedi piaci helyzet következtében − megfelelő kereskedelmi fedezet nem biztosítható; ebben a tekintetben a „megfelelő kereskedelmi fedezet hiánya” főként elégtelen piaci helyzetet jelent, amelyet a biztosítási ajánlatok megfelelő választékának nyilvánvaló hiánya jellemez, bár a rendkívül magas biztosítási díjak önmagukban nem utalhatnak az 90 /PE 357.489
HU
adott kereskedelmi fedezet nem megfelelő voltára. Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja a biztosítási vállalkozások közötti azon megállapodásokra is vonatkozik, amelyeket a 73/239/EGK és a 2002/83/EK irányelv érint, és amelyek célja a komoly kockázatokból, például terrorizmusból származó, pénzügyi jellegű kártérítési igények összevonása. Módosítás: 3 (12b) preambulumbekezdés (új) (12b) A viszontbiztosítási vállalkozásnak a viszontbiztosításra és a kapcsolódó műveletekre kell korlátoznia feladatait. Ez a követelmény lehetővé teheti a viszontbiztosítási vállalkozás számára, hogy például olyan tevékenységeket folytasson, mint statisztikai vagy biztosításmatematikai tanácsadás, kockázatelemzés vagy kutatások végrehajtása az ügyfelei számára. Holdingtársaság feladatát is elláthatja, illetve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítási vállalkozások és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 2. cikkének 8. pontja szerinti pénzügyi ágazati tevékenységnek megfelelő tevékenységeket folytathat. Ebben az esetben ez a követelmény nem teszi lehetővé nem kapcsolt banki és pénzügyi tevékenységek folytatását. ________________________________ HL L 35., 2003.2.11., 1. o.
Módosítás: 4 (13) preambulumbekezdés (13) Ennek az irányelvnek egyértelműen (13) Ennek az irányelvnek egyértelműen meg kell határoznia az illetékes hatóságra meg kell határoznia az illetékes hatóságra PE 357.489\ 91
HU
ruházott hatásköröket és felügyeleti eszközöket. A viszontbiztosítási vállalkozás székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai felelősek a viszontbiztosítási vállalkozások pénzügyi helyzetének figyelemmel kíséréséért, ideértve a fizetőképességet, a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok megállapítását, és e tartalékok minőségi eszközökkel történő fedezetbiztosítását is.
ruházott hatásköröket és felügyeleti eszközöket. A viszontbiztosítási vállalkozás székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai felelősek a viszontbiztosítási vállalkozások pénzügyi helyzetének figyelemmel kíséréséért, ideértve a fizetőképességet, a megfelelő biztosítástechnikai és kiegyenlítési tartalékok megállapítását, valamint e fedezetek és tartalékok minőségi eszközökkel történő biztosítását is.
Módosítás: 5 (14a) preambulumbekezdés (új) (14a) A portfóliók átruházása tekintetében irányadó rendelkezéseknek összhangban kell lenniük az ebben az irányelvben előírt egységes engedéllyel. E rendelkezések vonatkoznak a különböző típusú portfóliók viszontbiztosítási vállalkozások között történő átruházására, például viszontbiztosítási vállalkozások egyesülése eredményeként vagy a társasági jog egyéb eszközei által végbement portfólióátruházásokra, vagy a még nem rendezett káresetek portfólióinak egy másik viszontbiztosítási vállalkozás számára történő átruházásaira. Továbbá, a portfóliók átruházása tekintetében irányadó rendelkezéseknek tartalmazniuk kell a különösen a letelepedés szabadságára vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozva létrejött szerződés-portfóliók másik viszontbiztosítási vállalkozás számára történő átruházására vonatkozó rendelkezéseket.
Módosítás 6 (19) preambulumbekezdés (19) Attól a viszontbiztosítási vállalkozástól, amely hitelbiztosítással kapcsolatos 92 /PE 357.489
HU
(19) Attól a viszontbiztosítási vállalkozástól, amely hitelbiztosítással kapcsolatos
viszontbiztosítási üzleti tevékenységet folytat, amelynek hitelbiztosítási üzleti tevékenysége több annál, hogy teljes üzleti tevékenységében csak kis arányt jelentsen, meg kell követelni, hogy hozzon létre egy kiegyenlítési tartalékot, amely nem képezi részét a szavatoló tőkének; ezt a tartalékot a 73/239/EGK irányelvben meghatározott, egymással egyenértékűnek elismert módszerek egyike szerint kell kiszámítani; továbbá ennek az irányelvnek meg kell engednie a saját tagállamnak, hogy azoktól a viszontbiztosítási vállalkozásoktól is megkövetelje kiegyenlítési tartalékok létrehozását a hitelbiztosítás viszontbiztosításán kívüli kockázati osztályokra, amelyek tevékenységvégzésének központja a területükön van, annak a saját tagállamnak a szabályait követve.
viszontbiztosítási üzleti tevékenységet folytat, amelynek hitelbiztosítási üzleti tevékenysége több annál, hogy teljes üzleti tevékenységében csak kis arányt jelentsen, meg kell követelni, hogy hozzon létre egy kiegyenlítési tartalékot, amely nem képezi részét a szavatoló tőkének; ezt a tartalékot a 73/239/EGK irányelvben meghatározott, egymással egyenértékűnek elismert módszerek egyike szerint kell kiszámítani; továbbá ennek az irányelvnek meg kell engednie a saját tagállamnak, hogy azoktól a viszontbiztosítási vállalkozásoktól is megkövetelje kiegyenlítési tartalékok létrehozását a hitelbiztosítás viszontbiztosításán kívüli kockázati osztályokra, amelyek tevékenységvégzésének központja a területükön van, annak a saját tagállamnak a szabályait követve. Az IFRS 4 nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány bevezetését követően ezen irányelvnek egyértelművé kellene tennie az ennek megfelelően kialakított kiegyenlítési tartalékok óvatos kezelését. Mivel azonban a viszontbiztosítási felügyeletet a Fizetőképesség II projekt keretein belül újra kell vizsgálni, ezen irányelv nem kerül elébe semmilyen jövőbeni viszontbiztosítási felügyeletnek a Fizetőképesség II keretei között.
Módosítás: 7 (20) preambulumbekezdés (20) A viszontbiztosítási vállalkozásnak (20) A viszontbiztosítási vállalkozásnak rendelkeznie kell eszközökkel a olyan eszközökkel kell rendelkeznie a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként, biztosítástechnikai és kiegyenlítési amelyek figyelembe veszik a tartalékok fedezetére, melyek figyelembe veszik a viszontbiztosítási vállalkozás által viszontbiztosítási vállalkozás által végrehajtott tevékenység típusát, végrehajtott tevékenység típusát, különösen a várható kártérítésiigénykülönösen a várható kártérítésiigénykifizetések természetét, összegét és kifizetések természetét, összegét és futamidejét, oly módon, hogy biztosítsák a futamidejét, oly módon, hogy biztosítják a megfelelőséget, a likviditást, a biztonságot, megfelelőséget, a likviditást, a biztonságot, a nyereségességet és a befektetéseknek a nyereségességet és a befektetéseknek való megfelelést, amelyek tekintetében az való megfelelést, amelyek tekintetében az intézet biztosítja a sokféleséget és intézet biztosítja a sokféleséget és megfelelő elosztást, amely lehetővé teszi megfelelő elosztást, amely lehetővé teszi az intézet számára, hogy megfelelően az intézet számára, hogy megfelelően PE 357.489\ 93
HU
reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy nagy hatású, katasztrofális eseményekre.
reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy nagy hatású, katasztrofális eseményekre.
Módosítás: 8 (21a) preambulumbekezdés (új) (21a) A halálozási kockázatra fedezetet biztosító élet viszontbiztosítás és a nem életbiztosítás viszontbiztosítása közötti hasonlóságok, különösen a biztosítási kockázatok fedezete és az élet viszontbiztosítások futamideje figyelembevételével, az élet viszontbiztosítás tekintetében előírt szavatoló tőkét az ebben az irányelvben, a szükséges nem-élet viszontbiztosítás kiszámítására megállapított rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni; a székhely szerinti tagállamnak azonban lehetővé kell tennie, hogy alkalmazza a 2002/83/EK irányelv által előírt szabályokat a szükséges szavatoló tőke megállapítására a befektetési alapokhoz vagy nyereségrészesedéses szerződésekhez kapcsolódó élet viszontbiztosítási tevékenységek tekintetében. Módosítás: 9 (25a) preambulumbekezdés (új) (25a) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítási tevékenységekre, ezért ennek az irányelvnek az alkalmazásában szükségszerű meghatározni a korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítás fogalmát; mivel ez a viszontbiztosítási tevékenység különleges területe, a székhely szerinti tagállamnak meg kell adni a lehetőséget, hogy különleges rendelkezéseket állapítson meg a korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozóan. E rendelkezések számos ponton különbözhetnek az ebben az 94 /PE 357.489
HU
irányelvben megállapított általános rendszertől. Módosítás: 10 (25b) preambulumbekezdés (új) (25b) Ezen irányelv szabályokat ír elő azon különleges célú biztosítási eszközökre vonatkozóan, amelyek kockázatot vállalnak át biztosítási- és viszontbiztosítási vállalkozásoktól. E különleges célú eszközök − amelyek nem biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozások − különleges természetük miatt egyedi rendelkezések megállapítását igénylik a tagállamoktól. Továbbá, ennek az irányelvnek elő kell írnia, hogy a székhely szerinti tagállam állapítson meg részletesebb szabályokat azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett egy biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozás a különleges célú biztosítási eszközökből származó kifizetetlen összegeket eszközként használhatja biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként. Az irányelvnek azt is elő kell írnia, hogy a különleges célú biztosítási eszközöktől behajtható összegek levonhatónak tekinthetők viszontbiztosítási vagy visszaengedményezési szerződések értelmében, az ebben az irányelvben megállapított korlátokon belül, a biztosítóintézet által az illetékes hatósághoz benyújtott kérelemtől függően, és az említett hatóság jóváhagyását követően. Módosítás: 11 (29) preambulumbekezdés (29) Fontos rendelkezni arról, hogy az olyan viszontbiztosítási vállalkozásokkal szemben, amelyeknek tevékenységi központja a Közösségen kívül található, és viszontbiztosítási tevékenységet a Közösségben folytatnak, nem alkalmazható olyan bánásmód, amely kedvezőbb, mint az, amelyben azok a viszontbiztosítási
(29) Fontos rendelkezni arról, hogy az olyan viszontbiztosítási vállalkozásokkal szemben, amelyeknek tevékenységvégzési központja a Közösségen kívül található, és amely viszontbiztosítási tevékenységét a Közösségben folytatja, nem alkalmazható olyan rendelkezés, amely kedvezőbb bánásmódot eredményez, mint az, amelyben PE 357.489\ 95
HU
vállalkozások részesülnek, amelyek tevékenységi központja egy tagállamban van.
azok a viszontbiztosítási vállalkozások részesülnek, amelyek tevékenységvégzési központja egy tagállamban van.
Módosítás: 12 (33) preambulumbekezdés (33) A biztosításra vonatkozó meglévő közösségi jogi keretet illeszteni kell ahhoz, hogy számolni lehessen a viszontbiztosítási vállalkozások ezen irányelv alapján újonnan meghatározott felügyeleti rendszerével, valamint hogy a szabályozási keret a biztosítási ágazat egészére következetes legyen. Ezen belül, adaptálni kell azokat a meglévő rendelkezéseket, amelyek megengedik a viszontbiztosítási vállalkozások „közvetett felügyeletét”, a közvetlen biztosítótársaságok felügyeletében illetékes hatóságok részéről. Emellett azokat a jelenlegi rendelkezéseket el kell törölni, amelyek szerint a tagállamok megkövetelhetik a biztosítótársaság biztosítástechnikai tartalékait fedező eszközök zálogjoggal történő megterhelését, amikor a biztosítót ezen irányelv alapján engedélyezett viszontbiztosítási vállalkozás vagy egy biztosítótársaság viszontbiztosítja. Végül, rendelkezni kell arról, hogy a viszontbiztosítási tevékenységeket végző biztosítótársaságoktól megkövetelt szavatoló tőke – amikor az ilyen tevékenységek jelentős részt képviselnek üzleti tevékenységükben – az ebben az irányelvben a viszontbiztosítási vállalkozásokra előírt fizetőképességről szóló szabályok hatálya alá tartozzon. A 73/239/EGK a 92/49/EGK és a 2002/83/EK irányelveket ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(33) A biztosításra vonatkozó meglévő közösségi jogi keretet a viszontbiztosítási vállalkozások ezen irányelv alapján újonnan meghatározott felügyeleti rendszerének figyelembe vételével kell módosítani, valamint oly módon, hogy a szabályozási keret a biztosítási ágazat egészére következetes legyen. Ezen belül, adaptálni kell azokat a meglévő rendelkezéseket, amelyek megengedik a viszontbiztosítási vállalkozások „közvetett felügyeletét”, a közvetlen biztosítótársaságok felügyeletében illetékes hatóságok részéről. Emellett azokat a jelenlegi rendelkezéseket el kell törölni, amelyek szerint a tagállamok megkövetelhetik a biztosítótársaság biztosítástechnikai tartalékait fedező eszközök zálogjoggal történő megterhelését, bármilyen formában történik is ez, amikor a biztosítót az ezen irányelv alapján engedélyezett viszontbiztosítási vállalkozás vagy egy biztosítótársaság viszontbiztosítja. Végül, rendelkezni kell arról, hogy a viszontbiztosítási tevékenységeket végző biztosítótársaságoktól megkövetelt szavatoló tőke – amikor az ilyen tevékenységek jelentős részt képviselnek üzleti tevékenységükben – az ebben az irányelvben a viszontbiztosítási vállalkozásokra előírt fizetőképességről szóló szabályok hatálya alá tartozzon. A 73/239/EGK a 92/49/EGK és a 2002/83/EK irányelveket ezért ennek megfelelően módosítani kell.
Módosítás: 13 (34a) preambulumbekezdés (új) (34a) A Tanács a jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (34) bekezdésének megfelelően1 a tagállamokat 96 /PE 357.489
HU
arra ösztönzi, hogy önmaguk és a Közösség érdekében fogalmazzák meg és hozzák nyilvánosságra összefoglalójukat, amely a lehető legjobb módon szemlélteti ezen irányelv és az átültetés érdekében hozott intézkedések közötti kapcsolatot. ____________________________ 1
HL C 321., 2003. 12. 31., 1. o.
Módosítás: 14 1. cikk, (2) bekezdés (2) Ezen irányelv nem vonatkozik a következőkre:
(2) Ezen irányelv nem vonatkozik a következőkre:
a) a 73/239/EGK és a 2002/83/EK irányelv által érintett biztosítási vállalkozások;
a) a 73/239/EGK és a 2002/83/EK irányelv által érintett biztosítási vállalkozások;
b) a 73/239/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett tevékenységek és szervek;
b) a 73/239/EGK irányelv 2. és 3. cikkében említett tevékenységek és szervek;
c) a 2002/83/EK irányelv 3. cikkében említett tevékenységek és szervek;
c) a 2002/83/EK irányelv 3. cikkében említett tevékenységek és szervek;
d) egy tagállam kormánya által végzett viszontbiztosítási tevékenység, ha a tagállam komoly közérdek okán, végső viszontbiztosítóként cselekszik, amennyiben ezt a fellépést a piaci helyzet megköveteli, mivel nyilvánvaló, hogy lehetetlen kereskedelmi fedezetet biztosítani.
d) valamely tagállam kormánya által, vagy a kormány teljes garanciavállalásával végzett viszontbiztosítási tevékenység, ha a tagállam komoly közérdek okán, végső viszontbiztosítóként cselekszik, beleértve az olyan körülményeket is, amikor ezt a fellépést a piaci helyzet megköveteli, mivel gyakorlatilag nem lehetséges megfelelő kereskedelmi fedezetet biztosítani.
Módosítás: 15 1. cikk (1) bekezdés a) pont a) a viszontbiztosítás egy biztosító társaság, egy másik viszontbiztosító társaság, vagy az Európai Parlament és a Bizottság közös 2003/41/EK irányelve alá eső foglalkozási nyugdíjfolyósító intézet1 általi kockázatvállalási tevékenységet jelent.
a) a viszontbiztosítás egy biztosító társaságnak vagy egy másik viszontbiztosító társaság általi kockázatvállalási tevékenységét jelenti. A Lloyd’s-ként ismert kezességi szindikátus esetében viszontbiztosítás a Lloyd’s-ként ismert biztosítótársaságok társulásán kívüli biztosító vagy viszontbiztosító társaság által vállalt, a Lloyd’s tagja által átruházott kockázatot is jelenti. PE 357.489\ 97
HU
1
HL L 235., 2003.9.23., 10. o.
Módosítás: 16 2. cikk, (1) bekezdés, aa) pont (új) aa) a „captive” viszontbiztosítási vállalkozás olyan viszontbiztosítási vállalkozást jelent, amely pénzügyi vállalkozás, vagy a 98/78/EK irányelv által érintett biztosítási-, illetve viszontbiztosítási vállalkozások csoportja, vagy egy nem pénzügyi vállalkozás (biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozások kivételével) tulajdonában van, és amely célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyek tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a „captive” viszontbiztosítási vállalkozás tagja; Módosítás: 17 2 cikk, (1) bekezdés, n) pont n) a pénzügyi vállalkozás a következő jogi (n) a céges viszontbiztosító társaság olyan személyek egyikét jelenti: viszontbiztosító társaságot jelent, amely vagy i. egy hitelintézet, egy pénzintézet vagy egy egy olyan pénzügyi vállalkozás, amely nem biztosítótársaság, viszontbiztosító társaság vagy biztosító vagy viszontbiztosító társaságok csoportja, amire a 98/78/EK irányelv alkalmazandó, vagy egy vagy több nem pénzügyi vállalkozás, melyeknek célja, hogy kizárólag azon vállalat, vagy vállalatok kockázataihoz szolgáltasson viszontbiztosítási fedezetet, melyhez vagy melyekhez tartozik, vagy azok csoportjába tartozó vállalkozás vagy vállalkozások számára, melynek vagy melyeknek a kapcsolt viszontbiztosító társaság részét képezi.
kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző vállalkozás a 2000/12/EK irányelv 1. cikk (5) és (23) bekezdés jelentése szerint; ii. egy biztosítótársaság, egy viszontbiztosító társaság, vagy egy biztosító holding társaság a 98/78/EK irányelv 1. cikk (i) bekezdés jelentése szerint; iii. egy befektetési vállalkozás, vagy egy pénzügyi vállalkozás a 2004/39/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdés 1) pont jelentése szerint; iv. egy vegyes pénzügyi holding társaság a 2002/87/EK irányelv 2. cikk (15) bekezdés jelentése szerint.
Módosítás: 18 2. cikk (1) bekezdés na) pont (új)
98 /PE 357.489
HU
na) a különleges célú biztosítási eszköz (KCBE) minden olyan bejegyzett vagy nem bejegyzett vállalkozás (a létező biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozások kivételével), amely átvállalja a kockázatot a biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozásoktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy adósságkibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által, amely esetében az ilyen adósság- vagy más finanszírozási mechanizmus szolgáltatójának törlesztési jogai alárendeltek az ilyen eszköz viszontbiztosítási kötelezettségeinek. Módosítás: 19 2. cikk (1) bekezdés nb) pont (új) nb) a végső viszontbiztosítás olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség − amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered − korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel: i. a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás; ii. szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek s ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás.
Módosítás: 20 2. cikk (2) bekezdés (1) és (2) albekezdés (2) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az 2003/41/EK európai parlamenti és bizottsági irányelv hatálya alá tartozó tevékenységnek kell tekinteni, ha egy viszontbiztosító társaság fedezetet PE 357.489\ 99
HU
2. Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egy vállalat a tagállam területén lévő bármilyen állandó jelenléte ugyanúgy kezelendő, mint egy kirendeltség vagy fióktelep jelenléte akkor is, ha ez a jelenlét nem kirendeltség vagy fióktelep, hanem pusztán egy iroda, amit a vállalkozás saját személyzete vagy egy olyan személy vezet, aki független, de állandó hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy intézkedjen a vállalat nevében, ahogy egy kirendeltség esetében.
biztosít egy olyan foglalkozási nyugdíjfolyósító intézet számára, mely ezen irányelv hatálya alá tartozik, ahol az intézet tagállama megenged ilyen rendelkezést. Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egy viszontbiztosító társaság a tagállam területén lévő bármilyen állandó jelenléte ugyanúgy kezelendő, mint egy kirendeltség vagy fióktelep jelenléte akkor is, ha ez a jelenlét nem kirendeltség vagy fióktelep, hanem pusztán egy iroda, amit a vállalkozás saját személyzete vagy egy olyan személy vezet, aki független, de állandó hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy intézkedjen a vállalat nevében, ahogy egy kirendeltség esetében.
Az (1) bekezdés i. pontja alkalmazásában, valamint a 7. és 14. cikkek kontextusában és a 14. cikkben említett holding más szintjeire a 2001/34/EK irányelv 92. cikk szerinti szavazati jogok veendők figyelembe.
Az (1) bekezdés i. pontja alkalmazásában, valamint a 12. 19-23. cikkek kontextusában és a 19-23. cikkekben említett holding más szintjeire a 2001/34/EK irányelv 92. cikk szerinti szavazati jogok veendők figyelembe.
Módosítás: 21 23. cikk cím Minősített holdingok: Az illetékes hatóság jogköre
Holdingok minősítése: Az illetékes hatóság jogköre
Módosítás: 22 28. cikk (1) bekezdés, bevezető rész 1. A 24-27. cikkek akkor nem akadályozzák az információcserét ugyanazon tagállamon belül, amikor több illetékes hatóság létezik, vagy pedig a tagállamok között, az illetékes hatóságok között, és:
1. A 24 és 27. cikkek akkor nem akadályozzák az információcserét ugyanazon tagállamon belül, amikor több illetékes hatóság létezik, vagy pedig a tagállamok között, az illetékes hatóságok között, és:
Módosítás: 23 32. cikk (3) bekezdés (3) Ha a székhely szerinti tagállam engedélyezi, hogy bármilyen technikai intézkedést olyan viszontbiztosítókkal szembeni követeléssel fedezzenek, akiket nem ezen irányelv alapján ellenőriznek, vagy olyan biztosítótársaságokkal, akiket nem a 73/239/EGK vagy a 2002/83/EK
100 /PE 357.489
HU
(3) Ha a székhely szerinti tagállam engedélyezi, hogy bármilyen technikai intézkedést olyan viszontbiztosítókkal szembeni követeléssel fedezzenek, akiket nem ezen irányelv alapján ellenőriznek, vagy olyan biztosítótársaságokkal, akiket nem a 73/239/EGK vagy a 2002/83/EK
irányelvek alapján ellenőriznek, akkor a székhely szerinti tagállam határozza meg az így megengedett százalékarányt.
irányelvek alapján ellenőriznek, akkor a székhely szerinti tagállam határozza meg az ilyen követelések elfogadásának feltételeit.
Módosítás: 24 34. cikk (1) A székhely szerinti tagállam előírja A biztonságtechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközök figyelembe veszik a minden viszontbiztosítási vállalkozás számára, hogy a 33. cikkben említett viszontbiztosítási vállalkozás által végrehajtott tevékenység típusát, biztosítástechnikai és kiegyenlítési különösen a várható kártérítésiigénytartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket a következő szabályokkal összhangban kifizetések természetét, összegét és fektesse be: futamidejét, oly módon, hogy biztosítsák a megfelelőséget, a likviditást, a biztonságot, a nyereségességet és a befektetéseknek való megfelelést, amelyek tekintetében az intézet biztosítja a sokféleségét és megfelelő elosztást, amely lehetővé teszi az intézet számára, hogy megfelelően reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy nagy hatású, katasztrofális eseményekre. a) az eszközök figyelembe veszik a viszontbiztosítási vállalkozás által végrehajtott tevékenység típusát, különösen a várható kártérítésiigénykifizetések természetét, összegét és futamidejét, oly módon, hogy biztosítsák a megfelelőséget, a likviditást, a biztonságot, a nyereségességet és a befektetéseknek való megfelelést; b) a viszontbiztosítási vállalkozás biztosítja az eszközök sokféleségét és megfelelő elosztását, amely lehetővé teszi az intézet számára, hogy megfelelően reagáljon a változó gazdasági körülményekre, különösen a pénzügyi piacok és az ingatlanpiacok fejleményeire vagy nagy hatású, katasztrofális eseményekre. Az intézetnek fel kell mérnie a rendszertelen piaci körülmények által az eszközeire gyakorolt hatást, hogy csökkentse az ilyen hatást; c) olyan eszközökbe történő befektetést, amelyeket nem bocsátanak értékesítésre, minden körülmények között ésszerű PE 357.489\ 101
HU
szinten kell tartani; d) a származékos pénzügyi eszközökbe történő befektetés mindaddig lehetséges, amíg azok hozzájárulnak a befektetési kockázat csökkentéséhez vagy elősegítik a hatékony portfóliókezelést. Ezek értékét körültekintően, az alapul szolgáló eszközök figyelembevételével kell meghatározni, és bele kell számítani az intézet eszközeinek értékelésébe. Az intézet kerüli a csak az egyik részt vevő fél vagy származékos művelet által jelentett túlzott kockázatot; e) biztosítani kell, hogy az eszközök megfelelő mértékben változatosak legyenek, oly módon, hogy elkerüljék a túlzott mértékű függést egy adott eszköztől, kibocsátótól vagy vállalatcsoporttól, illetve összességében a kockázat felhalmozódását a portfólióban. Azonos kibocsátó vagy azonos csoporthoz tartozó kibocsátók által kibocsátott eszközökbe történő befektetés nem jelent túlzott kockázati koncentrációt az intézet számára; A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem alkalmazzák az e) pontban említett követelményeket államkötvényekbe történő befektetéskor. (2) A tagállamok nem írják elő a területükön székhellyel rendelkező viszontbiztosítási vállalkozások számára, hogy bizonyos típusú eszközökbe fektessenek be. (3) A tagállamok nem írnak elő semmiféle előzetes jóváhagyási vagy rendszeres értesítési kötelezettséget a területükön székhellyel rendelkező viszontbiztosítási vállalkozások befektetési döntései tekintetében vagy a befektetésekért felelős személy számára. (4) Az (1)−(3) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére, a székhely szerinti tagállam előírhatja a területén központtal rendelkező valamennyi viszontbiztosítási vállalkozás számára a következő mennyiségi szabályokat, feltéve, hogy 102 /PE 357.489
HU
azok prudenciálisan megalapozottak: a) 30%-ban kell korlátozni a bruttó biztosítástechnikai tartalékok befektetését olyan pénznemekbe, amelyek nem azonosak azzal a pénznemmel, amelyben a biztosítástechnikai tartalékot megállapították; b) 30%-ban kell korlátozni a bruttó biztosítástechnikai tartalékok befektetését olyan részvényekbe és más, részvényként, kötvényként, kölcsönkötelezvényként kezelt átruházható értékpapírokba, amelyek nem bocsáthatók értékesítésre szabályozott piacokon; c) a székhely szerinti tagállam előírhatja minden viszontbiztosítási vállalkozás számára, hogy bruttó biztosítástechnikai tartalékainak legfeljebb 5%-át fektetheti be részvényekbe és más, részvényként, kötvényként, kölcsönkötelezvényként kezelt átruházható értékpapírokba, illetve egyéb, ugyanazon intézettől származó pénz- és tőkepiaci eszközökbe, továbbá, bruttó biztosítástechnikai tartalékainak legfeljebb 10%-át fektetheti be részvényekbe és más, részvényként, kötvényként, kölcsönkötelezvényként kezelt átruházható értékpapírokba, illetve olyan intézetektől származó egyéb pénz- és tőkepiaci eszközökbe, amelyek ugyanazon csoport tagjai. (5) Ezenkívül, a székhely szerinti tagállam megállapíthat részletesebb szabályokat a különleges célú biztosítási eszközökből származó kifizetetlen összegeknek az e cikk szerinti biztosítástechnikai tartalékok számára fedezetet biztosító eszközökként történő felhasználásának feltételeire vonatkozóan. Módosítás: 25 36. cikk (1) bekezdés b) pont b) a kötelező és szabad tartalékok, amelyek nem felelnek meg a konzorciális felelősségnek;
b) a kötelező és szabad tartalékok, amelyek nem felelnek meg a konzorciális felelősségnek vagy amelyeket kiegyenlítési tartaléknak sorolnak be; PE 357.489\ 103
HU
Módosítás: 26 37. cikk (3) bekezdés (6) albekezdés Az így kapott összeget be kell szorozni az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó összeg tekintetében fennálló aránnyal, amely a visszaengedményezés értelmében behajtható összegek levonását követően a viszontbiztosítási vállalkozás számára fennmaradó, kifizetendő követelések összege és a követelések bruttó összege között áll fenn; ez az arány nem lehet kevesebb 50%-nál.
Az így kapott összeget be kell szorozni az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó összeg tekintetében fennálló aránnyal, amely a visszaengedményezés értelmében behajtható összegek levonását követően a viszontbiztosítási vállalkozás számára fennmaradó, kifizetendő követelések összege és a követelések bruttó összege között áll fenn; ez az arány nem lehet kevesebb 50%-nál. A viszontbiztosítási vállalkozás által a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága számára biztosított bizonyítékkal és e hatóság jóváhagyásával, az ezen irányelv 44b. cikkében említett, különleges célú biztosítási eszközöktől behajtható összegek szintén levonhatók visszaengedményezésként.
Módosítás: 27 37. cikk (4) bekezdés (8) albekezdés Az így kapott összeget be kell szorozni az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó összeg tekintetében fennálló aránnyal, amely a visszaengedményezés értelmében behajtható összegek levonását követően a viszontbiztosítási vállalkozás számára fennmaradó, kifizetendő követelések összege és a követelések bruttó összege között áll fenn; ez az arány nem lehet kevesebb 50%-nál.
Az így kapott összeget be kell szorozni az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó összeg tekintetében fennálló aránnyal, amely a visszaengedményezés értelmében behajtható összegek levonását követően a viszontbiztosítási vállalkozás számára fennmaradó, kifizetendő követelések összege és a követelések bruttó összege között áll fenn; ez az arány nem lehet kevesebb 50%-nál. A viszontbiztosítási vállalkozás által a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága számára biztosított bizonyítékkal és e hatóság jóváhagyásával, az ezen irányelv 44b. cikkében említett, különleges célú biztosítási eszközöktől behajtható összegek szintén levonhatók visszaengedményezésként.
Módosítás: 28 38. cikk (1) A 40. cikkre is figyelemmel, az életági viszontbiztosítási tevékenységek tekintetében előírt szavatoló tőkét a 2−7. 104 /PE 357.489
HU
(1) Az életági viszontbiztosítási tevékenységek tekintetében előírt szavatoló tőkét ezen irányelv 37. cikkével
bekezdésben megállapítottak szerint kell meghatározni, a vállalt viszontbiztosítási osztályoknak megfelelően.
összhangban kell meghatározni.
(2) A viszontbiztosításnak a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, az életbiztosítástól különböző, befektetési alapokhoz kapcsolódó formái tekintetében, illetve a 2. cikk (3) bekezdésében említett műveletek tekintetében előírt szavatoló tőke egyenlő az alábbi két eredmény összegével:
(2) Az (1) bekezdés ellenére, a székhely szerinti tagállam előírhatja, hogy a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja által érintett, befektetési alapokhoz vagy részesedési szerződésekhez kapcsolódó életbiztosítási tevékenység viszontbiztosítási besorolásai, illetve a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 2. cikke (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett műveletek tekintetében az előírt szavatoló tőkét a 2002/83/EK irányelv 28. cikkével összhangban kell meghatározni.
a) első eredmény: A visszengedményezett ügyletek viszontbiztosítási kárigényeihez kapcsolódó matematikai tartalékok 4%-át meg kell szorozni az utolsó pénzügyi évre a visszengedményezett ügyletek levonásával számított összes matematikai tartaléknak a bruttó összes matematikai tartalékhoz viszonyított arányával. Ez az arány semmiképpen sem lehet 85%-nál kevesebb; b) második eredmény: Azoknál a szerződéseknél, ahol a kockáztatott tőke nem negatív, az ilyen, a viszontbiztosítási vállalkozás által vállalt tőke 0,3%-át meg kell szorozni az utolsó pénzügyi év tekintetében a visszaengedményezett ügyletekhez kapcsolódó teljes kockáztatott tőke visszengedményezése után a vállalkozás kötelezettségeként fennmaradó teljes kockáztatott tőke arányával; ez az arány semmi esetre sem lehet 50%-nál kisebb. A legfeljebb három éves időszakon belüli elhalálozásra vonatkozó ideiglenes viszontbiztosítás esetén ez a százalékarány 0,1%. A három évnél több, de öt évnél kevesebb időtartamra szóló ilyen viszontbiztosítás esetén, a fenti PE 357.489\ 105
HU
százalékarány 0,15%. (3) a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kiegészítő biztosítás viszontbiztosítása esetén a kötelező szavatoló tőke egyenlő a viszontbiztosítási vállalkozások tekintetében előírt szavatoló tőkével, ezen irányelv 37. cikkében megállapítottak szerint. (4) a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, fel nem mondható állandó egészségbiztosítás viszontbiztosítása esetén a kötelező szavatoló tőke egyenlő a következőkkel: a) a matematikai tartalékok 4%-a, e cikk (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően számítva; valamint b) a viszontbiztosítási vállalkozások tekintetében előírt szavatoló tőke, ezen irányelv 37. cikkében megállapítottak értelmében. Azonban, ezen irányelv 37. cikke (6) bekezdésének b) pontjában előírt feltételt, amely szerint tartalékot kell létrehozni az életkor növekedése esetére, fel kell váltani az arra irányuló követelménnyel, hogy a tevékenységet csoport alapon lehessen folytatni. (5) A 2002/83/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett tőkésítési műveletek viszontbiztosítása esetén, a kötelező szavatoló tőke egyenlő az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban számított matematikai tartalékok 4%-ával. (6) A 2002/83/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett tontinák viszontbiztosítása esetén, a kötelező szavatoló tőke egyenlő az eszközeik 1%-ával. (7) a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja által érintett, befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosítási tevékenység viszontbiztosítási besorolásai, illetve a 2002/83/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett műveletek tekintetében az előírt 106 /PE 357.489
HU
szavatoló tőke egyenlő a következők összegével: a) amennyiben a viszontbiztosítási vállalkozás befektetési kockázatot visel, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított biztosítástechnikai tartalékok 4%-a; b) amennyiben a viszontbiztosítási vállalkozás nem visel befektetési kockázatot, de az igazgatási költségek nagyságát több, mint öt évre rögzítették, a biztosítástechnikai tartalékok 1%-a, e cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámítva; c) amennyiben a viszontbiztosítási vállalkozás nem visel befektetési kockázatot, és az igazgatási költségek nagyságát nem rögzítették több, mint öt évre, az előző pénzügyi év adott biztosítási ágra vonatkozó nettó ügyviteli kiadásainak 25%-ával azonos összeg; d) amennyiben a viszontbiztosítási vállalkozás halál esetére szóló kockázatot vállal, az e cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően kiszámított kockázati tőke 0,3%-a. Módosítás: 29 43. cikk (5) bekezdés b) pont b) nincs, vagy jelentéktelen a kockázat a visszaengedményezési szerződések esetén
b) nincs, vagy korlátozott a kockázat a visszaengedményezési szerződések esetén
Módosítás: 30 IIIa. cím, cím és 44a. cikk (új) IIIA. CÍM – A KORLÁTOZOTT KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL JÁRÓ VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES CÉLÚ BIZTOSÍTÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK PE 357.489\ 107
HU
44a. cikk A korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítás (1) A székhely szerinti tagállam különleges rendelkezéseket állapíthat meg a korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítási tevékenységek folytatására, a következők tekintetében: – kötelező feltételek, amelyeket minden kibocsátott szerződésbe bele kell foglalni; – hatékony ügyviteli és számviteli eljárások, megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési előírások; – számviteli, prudenciális, és a statisztikai információkra vonatkozó követelmények; – biztosítástechnikai tartalékok létrehozása annak biztosítására, hogy e tevékenységek megfelelőek, megbízhatóak és tárgyilagosak; – befektetés biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközökbe, annak biztosítására, hogy figyelembe veszik a viszontbiztosítási vállalkozás által végrehajtott tevékenység típusát, különösen a várható kártérítésiigénykifizetések természetét, összegét és futamidejét, oly módon, hogy biztosítsák a megfelelőséget, a likviditást, a biztonságot, a nyereségességet és az eszközöknek való megfelelést; – a rendelkezésre álló szavatoló tőkére, a kötelező szavatoló tőkére és a minimális rendkívüli tartalékalapra vonatkozó szabályok, amelyeket a viszontbiztosítási vállalkozás fenntart a korlátozott kockázatvállalással járó viszontbiztosítási tevékenységek tekintetében. (2) Az átláthatóság érdekében és az (1) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a nemzeti jogukban megállapított valamennyi intézkedés szövegét. Módosítás: 31 108 /PE 357.489
HU
44b. cikk (új) 44b. cikk Különleges célú biztosítási eszközök (KCBE), amelyek biztosítási- vagy viszontbiztosítási vállalkozásoktól vállalnak át kockázatot (1) Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy lehetővé teszi területén különleges célú biztosítási eszközök létrehozását ezen irányelv értelmében, erre vonatkozóan előzetes hivatalos engedélyre van szüksége. (2) Azon tagállam, ahol különleges célú biztosítási eszközt létesítettek, megállapítja azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével egy ilyen intézet folytathatja tevékenységeit. E tagállam különösen a következők tekintetében állapít meg szabályokat: – az engedély hatálya; kötelező feltételek, amelyeket minden kibocsátott szerződésbe bele kell foglalni; – jó hírnév és megfelelő szakképesítés − az eszköz végrehajtásával foglalkozó személyek esetében; – helyes és megfelelő követelmények a részvényesekre vagy azon tagokra vonatkozóan, akik minősített tulajdoni hányaddal rendelkeznek a különleges célú biztosítási eszközben; – hatékony ügyviteli és számviteli eljárások, megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok és kockázatkezelési előírások; – számviteli, prudenciális, és a statisztikai információkra vonatkozó követelmények; – a különleges célú biztosítási eszközök fizetőképességével kapcsolatos szabályok. (3) Az átláthatóság érdekében a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a nemzeti jogukban a (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban megállapított valamennyi intézkedés szövegét. PE 357.489\ 109
HU
Módosítás: 32 49. cikk Az illetékes hatóságnak értesítenie kell a Bizottságot:
Az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot és másik tagállam illetékes hatóságát::
a) közvetlen vagy közvetett leányvállalat bármilyen engedélyezéséről, aminek egy vagy több anyavállalatára egy harmadik ország jogszabályai az irányadók.
a) közvetlen vagy közvetett leányvállalat bármilyen engedélyezéséről, aminek egy vagy több anyavállalatára egy harmadik ország jogszabályai az irányadók.
b) ha egy ilyen anyavállalat részesedést szerez egy közösségi viszontbiztosító társaságban, ami az utóbbit leányvállalattá alakítja.
b) ha egy ilyen anyavállalat részesedést szerez egy közösségi viszontbiztosító társaságban, ami az utóbbit leányvállalattá alakítja.
A Bizottság ennek megfelelően értesíti a Biztosítási Bizottságot.
A Bizottság ennek megfelelően értesíti a Biztosítási Bizottságot.
Ha engedélyt adnak egy közvetlen vagy közvetett leányvállalatnak, aminek egy vagy több anyavállalatára egy harmadik ország jogszabályai az irányadók, akkor a csoport felépítését az illetékes hatóságoknak meg kell határozni a Bizottsághoz intézett értesítésben.
Ha engedélyt adnak az a) pont szerint egy közvetlen vagy közvetett leányvállalatnak, melynek egy vagy több anyavállalatára egy harmadik ország jogszabályai az irányadók, akkor a csoport felépítését az illetékes hatóságoknak meg kell határozni a Bizottsághoz intézett értesítésben..
Módosítás: 33 51. cikk 51. cikk Meglévő viszontbiztosítási vállalkozások által szerzett jogok (1) Ezen irányelv hatálya alá tartozó viszontbiztosítási vállalkozások, amelyek számára engedélyezték vagy amelyek jogosultak arra, hogy ezen irányelv hatályba lépése előtt viszontbiztosítási tevékenységet folytassanak azon tagállam rendelkezéseivel összhangban, ahol a központjuk található, a 3. cikkel összhangban jogosultnak kell tekinteni. Mindazonáltal, e viszontbiztosítási vállalkozások megfelelnek ezen irányelv a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseinek, illetve a 6. cikk a), c) és d) pontjában, a 7., 8. és a 12. cikkben, valamint a 32−41. cikkben megállapított követelményeknek, a 61. cikkben említett végrehajtás napjától 110 /PE 357.489
HU
törölve
számítva. (2) Az (1) bekezdésben említett azon viszontbiztosítási vállalkozások számára, amelyek ezen irányelv hatályba lépésekor nem felelnek meg a 6. cikk a) pontjában, a 7., 8., és a 32−41. cikkben megállapított követelményeknek, a tagállamok engedélyezhetnek egy [2 éves] időszakot a 61. cikkben említett napot követően abból a célból, hogy megfeleljenek e követelményeknek. Módosítás: 34 52. cikk 52. cikk
törölve
Tevékenységüket megszüntető viszontbiztosítási vállalkozások (1) Nem vonatkozik ezen irányelv azokra a viszontbiztosítási vállalkozásokra, amelyek [ezen irányelv 61. cikkének (1) bekezdésében magállapított végrehajtás napja]-ig megszüntették új viszontbiztosítási szerződések kötését, és kizárólag abból a célból igazgatják a meglévő portfóliójukat, hogy tevékenységüket megszüntessék. (2) A tagállamok jegyzéket állítanak össze az érintett viszontbiztosítási vállalkozásokból, és e jegyzéket közlik a többi tagállammal. Módosítás: 35 55. cikk (1) bekezdés (1) A Bizottságot a 91/675/EKG irányelv 1. cikkben felállított Biztosítási Bizottság segíti
(1) A Bizottságot a 2004/9/EK1bizottsági határozat által létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkozási Nyugdíjbizottság segíti. _____________________________ 1 HL L 3., 2004. 1. 7., 34. o
Módosítás: 36 57. cikk 3) pont 15. cikk (3) bekezdés (73/239/EGK irányelv) (3) A 15. cikk, (3) bekezdés helyébe a
(3) A 15. cikk, (2) és (3) bekezdés helyébe a PE 357.489\ 111
HU
következő lép:
következő lép: „2. A tagállamok köteleznek minden, a területükön bejegyzett biztosítótársaságot, hogy fedezzék a 88/357/EGK irányelv 15a. cikkében meghatározott technikai tartalékokat és kiegyenlítési tartalékot a 6. cikk előírásaival összhangban lévő eszközök segítségével. Tekintettel az Európai Közösségen belüli kockázati szituációkra, ezeket az eszközöket a Közösségen belül kell elhelyezni. A tagállamok nem kötelezik a biztosítótársaságokat, hogy eszközeiket valamely meghatározott tagállamban helyezzék el. A vállalakozásnak otthont adó tagállam engedélyezheti, hogy az eszközlokalizációs szabályokon enyhítsenek.
„(3) A tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan, a technikai tartalékképzésre vonatkozó bruttó tartalékolási rendszert, amely eszközlekötést tesz szükségessé, hogy fedezze a meg nem keresett felárat és a biztosító kinnlevő eszközeit, ha a biztosító egy olyan biztosító társaság, melyet a jelen, a 200./../EK [viszontbiztosítási] vagy a 2002/83/EK irányelv szerint engedélyeztek.
(3) A tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan, a technikai tartalékképzésre vonatkozó bruttó tartalékolási rendszert, amely eszközlekötést tesz szükségessé, hogy fedezze a meg nem keresett felárat és a biztosító kinnlevő eszközeit, ha a biztosító egy olyan biztosító társaság, melyet a jelen, a 200./../EK [viszontbiztosítási] vagy a 2002/83/EK irányelv szerint engedélyeztek.
Ha a saját tagállam engedélyezi, hogy bármely technikai tartalékot a viszontbiztosítóval szemben fennálló követeléssel fedezzenek, amely viszontbiztosítót nem ezen, a 200./../EK vagy a 2002/83/EK irányelv szerint engedélyeztek, akkor a tagállamnak kell megállapítania az így megengedett százalékarányt.
Ha a saját tagállam engedélyezi, hogy bármely technikai tartalékot a viszontbiztosítóval szemben fennálló követeléssel fedezzenek, amely viszontbiztosító nem ezen, a 200./../EK vagy a 2002/83/EK irányelv szerint engedélyeztek, akkor a tagállamnak kell megállapítania az ilyen követelések elfogadásának feltételeit."
Módosítás: 37 57. cikk, 3a) pont (új) 16. cikk, (2) bekezdés, b) pont (73/239/EGK irányelv) 3a) A 16. cikk (2) bekezdés, b) pont helyébe a következő szöveg lép: „b) tartalékok (kötelező vagy szabad tartalékok), amelyek kötelezettségek aláírásához nem kapcsolódnak, vagy
112 /PE 357.489
HU
kiegyenlítési tartalékként sorolták be;
Módosítás: 38 57. cikk 4a) pont (új) 16a. cikk (3) és (4) bekezdés (73/239/EGK irányelv) (4a) A 16a. cikk (3) bekezdése hetedik albekezdése, és a 16a. cikk (4) bekezdésének hetedik albekezdése a következő szöveggel egészül ki: „Alkalmazáskor, a biztosítóintézet által a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága számára benyújtott bizonyítékkal és e hatóság jóváhagyásával, az Európai Parlament és a Tanács 200./../EK irányelve [viszontbiztosítási irányelv]* 44b. cikkében említett, különleges célú biztosítási eszközöktől behajtható összegek visszaengedményezésként levonhatók. _____________________________ * HL L ... . ”
Módosítás: 39 57. cikk, 5. pont 17b. cikk (73/239/EGK irányelv) 1. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács* 200./../EK irányelve [viszontbiztosítási irányelv] 56. cikkének c) pontja értelmében növeli az említett irányelv 37. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt kötelező szavatoló tőke kiszámításához használt összegeket, minden tagállam alkalmazza az említett irányelv 35−37. cikkének rendelkezéseit a területén központtal rendelkező biztosítási vállalkozásokra, azok esedékes viszontbiztosítási igényei tekintetében, amennyiben teljesül egy a következő feltételek közül:
Minden tagállam előírja a viszontbiztosítási tevékenységet folytató, és területén központtal rendelkező biztosítóintézet számára, hogy az egész vállalkozásra vonatkozóan hozzon létre egy minimális rendkívüli tartalékalapot a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 40. cikkével összhangban, amennyiben teljesül egy a következő feltételek közül:
a) a beszedett viszontbiztosítási díjak
a) a beszedett viszontbiztosítási díjak PE 357.489\ 113
HU
meghaladják a biztosítási vállalkozások összes biztosítási díjának 10%-át;
meghaladják a biztosítóintézet összes biztosítási díjának 10%-át;
b) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az 500 000 EUR összeget;
b) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az 50 000 000 EUR összeget;
c) a biztosítási vállalkozások viszontbiztosítási kárigényeiből származó biztosítástechnikai tartalékok meghaladják a biztosítástechnikai tartalékainak 10%-át;
c) a biztosítóintézet viszontbiztosítási kárigényeiből származó biztosítástechnikai tartalékok meghaladják a biztosítástechnikai tartalékainak 10%-át;
(2) Az a viszontbiztosítási vállalkozás, amelyre az (1) bekezdés vonatkozik, minimális rendkívüli tartalékalapot hoz létre az egész vállalkozásra vonatkozóan, összhangban a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 40. cikkének (2) bekezdésével.
(2) Minden tagállam alkalmazhatja az (1) bekezdésben említett, területén központtal rendelkező biztosítási vállalkozások tekintetében a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 34. cikkének rendelkezéseit e biztosítási vállalkozások viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos tevékenységeire, amennyiben az (1) bekezdésben megállapított feltételek egyike teljesül.
* HL L…..”
Ebben az esetben a vonatkozó tagállam előírja, hogy a biztosítóintézet által a viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként alkalmazott valamennyi eszközt el kell különíteni, és a biztosítóintézet közvetlen biztosítási tevékenységeitől külön kell kezelni és rendezni, az átvitel lehetősége nélkül. Az ilyen esetekben, és csak amennyiben a viszontbiztosítási kárigényekkel kapcsolatos tevékenységeket érinti, a biztosítási vállalkozásokra nem vonatkozik a 92/49/EGK irányelv 20−22. cikke és a 88/357/EGK irányelv I. melléklete. Minden tagállam biztosítja, hogy illetékes hatóságaik ellenőrzik az előző albekezdésben előírt elkülönítést. (2a) Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács* 200./../EK irányelve [viszontbiztosítási irányelv] 56. cikkének c) pontja értelmében növeli az említett irányelv 37. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt kötelező szavatoló tőke kiszámításához használt összegeket, minden tagállam alkalmazza az (1) bekezdésben említett biztosítási vállalkozások tekintetében az említett irányelv 35−39. cikkének
114 /PE 357.489
HU
rendelkezéseit, azok viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos tevékenységei tekintetében.” Módosítás: 40 57. cikk 5a) pont (új) 20a. cikk, (4) bekezdés (73/239/EGK irányelv) 5a) A 20a. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy − viszontbiztosítási alapon − behatárolják a szavatoló tőke csökkenését a 16a. cikkben meghatározottakkal összhangban, amennyiben: a) a viszontbiztosítási szerződések természete vagy minősége jelentősen megváltozott az utolsó pénzügyi év óta; b) a viszontbiztosítási szerződések értelmében nincs, vagy korlátozott mértékű a kockázatáthárítás.” Módosítás: 41 58. cikk 2a) pont (új) 21. cikk (1) bekezdés, bevezető (92/49/EGK irányelv) 2a) A 21. cikk (1) bekezdésében a bevezető helyébe a következő szöveg lép: „(1) A székhely szerinti tagállam nem engedélyezheti a biztosítási vállalkozások számára, hogy az alábbi kategóriákba tartozó eszközöktől különböző eszközökkel biztosítson fedezetet biztosítástechnikai és kiegyenlítési tartalékai számára:”
Módosítás: 42 58. cikk, 2b) pont (új) 21. cikk (1) bekezdés b) pont f) alpont (92/49/EGK irányelv) 2b) A 21. cikk (1) bekezdése b) pontja f) alpontja helyébe a következő szöveg lép: „f) viszontbiztosítók által birtokolt adósság, beleértve a viszontbiztosítók PE 357.489\ 115
HU
részesedését a biztosítástechnikai tartalékokból, és a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 44b. cikkében említett különleges célú biztosítási eszközök által.” Módosítás: 43 58. cikk, 2c) pont (új) 21. cikk, (1) bekezdés, (3) albekezdés (92/49/EGK irányelv) 2c) A 21. cikk (1) bekezdésében a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az első albekezdésben felsorolt bármely eszköz vagy eszközkategória beszámítása nem jelenti azt, hogy ezeket az eszközöket automatikusan el kell fogadni a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként. A székhely szerinti tagállam részletesebb szabályokat állapít meg az elfogadható eszközök felhasználásának feltételeire vonatkozóan.” Módosítás: 44 58. cikk, 2d) pont (új) 22. cikk (1) bekezdés, bevezető (92/49/EGK irányelv) 2d) A 22. cikk (1) bekezdésében a bevezető helyébe a következő szöveg lép: „(1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközök tekintetében a székhely szerinti tagállam minden biztosítóintézet számára előríja, hogy legfeljebb a következő mértékben fektessen be:”
Módosítás: 47 59. cikk, 6. pont 20. cikk, (4) bekezdés, (2) albekezdés (2002/83/EK irányelv) Ha a saját tagállam engedélyezi, hogy bármely technikai tartalékot a viszontbiztosítóval szemben fennálló követeléssel fedezzenek, amely viszontbiztosítót nem ezen, a 200./../EK 116 /PE 357.489
HU
Ha a saját tagállam engedélyezi, hogy bármely technikai tartalékot a viszontbiztosítóval szemben fennálló követeléssel fedezzenek, amely viszontbiztosítót nem ezen, a 200./../EK
vagy a 73/239/EK irányelv szerint engedélyeztek, akkor a tagállamnak kell megállapítania az így megengedett százalékarányt.
vagy a 73/239/EK irányelv szerint engedélyeztek, akkor a tagállamnak kell megállapítania az ilyen követelések elfogadásának feltételeit.
Módosítás: 45 59. cikk, 6a) pont (új) 23. cikk (1) bekezdés b) pont, f) alpont (2002//83/EK irányelv) 6a) A 23. cikk (1) bekezdése b) pontjának f) alpontja helyébe a következő szöveg lép: „f) viszontbiztosítók által birtokolt adósság, beleértve a viszontbiztosítók részesedését a biztosítástechnikai tartalékokból, és a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 44b. cikkében említett különleges célú biztosítási eszközök által.”
Módosítás: 46 598. cikk 6b) pont (új) 23. cikk (3) bekezdés, (1) albekezdés (2002/83/EK irányelv) 6b) A 23. cikk (3) bekezdés (1) albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az (1) bekezdésben felsorolt bármely eszköz vagy eszközkategória beszámítása nem jelenti azt, hogy ezeket az eszközöket automatikusan el kell fogadni a biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként. A székhely szerinti tagállam részletesebb szabályokat állapít meg az elfogadható eszközök felhasználásának feltételeire vonatkozóan.”
Módosítás: 48 59. cikk 7a) pont (új) 28. cikk (2) bekezdés a) és b) pont (2002/83/EK irányelv) 7a) A 28. cikk (2) bekezdésének a) pontjának, illetve a 28. cikk (2) bekezdés b) pontjának első albekezdése a következő szöveggel egészül ki: PE 357.489\ 117
HU
„Alkalmazáskor, a biztosítóintézet által a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága számára biztosított bizonyítékkal és e hatóság jóváhagyásával, a 200./../EK irányelv (viszontbiztosítási irányelv) 44b. cikkében említett, különleges célú biztosítási eszközöktől behajtható összegek szintén levonhatók visszaengedményezésként.”
Módosítás: 49 59. cikk, 8. pont 28a. cikk (2002/83/EK irányelv)
Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács* 200./../EK irányelve [viszontbiztosítási irányelv] 56. cikkének c) pontja értelmében növeli a 37. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt kötelező szavatoló tőke kiszámításához használt összegeket, a székhely szerinti tagállamok alkalmazzák a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 35−39. cikkének rendelkezéseit a biztosítási vállalkozások tekintetében, azok viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozóan, amennyiben a következő feltételek egyike teljesül:
(1) Minden tagállam alkalmazza a területén központtal rendelkező biztosítási vállalkozások tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 200./../EK irányelve [viszontbiztosítási irányelv] 35−39. cikkének rendelkezéseit e biztosítási vállalkozások viszontbiztosítási kárigényekkel kapcsolatos tevékenységeire, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:
a) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az összes biztosítási díj 10%át;
a) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az összes biztosítási díj 10%át;
b) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az 500 000 EUR összeget;
b) a beszedett viszontbiztosítási díjak meghaladják az 50 000 000 EUR összeget;
c) a viszontbiztosítások esedékes kárigényeiből származó biztosítástechnikai tartalékaik meghaladják az összes biztosítástechnikai tartalékuk 10%-át;
c) a viszontbiztosítások esedékes kárigényeiből származó biztosítástechnikai tartalékaik meghaladják az összes biztosítástechnikai tartalékuk 10%-át; (2) Minden tagállam alkalmazhatja az (1) bekezdésben említett, területén központtal rendelkező biztosítási vállalkozások tekintetében a 200./../EK irányelv [viszontbiztosítási irányelv] 34. cikkének
118 /PE 357.489
HU
rendelkezéseit e biztosítási vállalkozások viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos tevékenységeire, amennyiben az (1) bekezdésben megállapított feltételek egyike teljesül. Ebben az esetben a vonatkozó tagállam előírja, hogy a biztosítóintézet által a viszontbiztosítási kárigényeivel kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként alkalmazott valamennyi eszközt el kell különíteni, és a biztosítóintézet közvetlen biztosítási tevékenységeitől külön kell kezelni és rendezni, az átvitel lehetősége nélkül. Az ilyen esetekben, és csak amennyiben ez a viszontbiztosítási kárigényekkel kapcsolatos tevékenységeket érinti, a biztosítási vállalkozásokra nem vonatkozik a 2002/83/EK irányelv 22−26. cikke. Minden tagállam biztosítja, hogy illetékes hatóságaik ellenőrzik a második albekezdésben előírt elkülönítést. Módosítás: 50 59. cikk 8a) pont (új) 37. cikk (4) bekezdés (2002/83/EK irányelv) 8a) A 37. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy − viszontbiztosítási alapon − behatárolják a szavatoló tőke csökkenését a 28. cikkben meghatározottakkal összhangban, amennyiben: a) a viszontbiztosítási szerződések természete vagy minősége jelentősen megváltozott az utolsó pénzügyi év óta; b) a viszontbiztosítási szerződések értelmében nincs, vagy korlátozott mértékű a kockázatáthárítás.” Módosítás: 51 IX. cím, cím és 61. cikk (új) PE 357.489\ 119
HU
IX. CÍM – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
IX. CÍM – ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 61. cikk Meglévő viszontbiztosítási vállalkozások által szerzett jogok (1) Ezen irányelv hatálya alá tartozó viszontbiztosítási vállalkozásokat, amelyek számára engedélyezték vagy amelyek jogosultak arra, hogy ezen irányelv hatálybelépése előtt viszontbiztosítási tevékenységet folytassanak azon tagállam rendelkezéseivel összhangban, ahol a központjuk található, a 3. cikkel összhangban jogosultnak kell tekinteni. Mindazonáltal, e viszontbiztosítási vállalkozások kötelesek megfelelni ezen irányelvnek a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseinek, illetve a 6. cikk a), c) és d) pontjában, a 7., 8. és a 12. cikkben, valamint a 32−41. cikkben megállapított követelményeknek a 61. cikk (1) bekezdése által meghatározott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések végrehajtásától számítva, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e viszontbiztosítási vállalkozások ennek az irányelvnek megfeleljenek. (2) Az (1) bekezdésben említett azon viszontbiztosítási vállalkozások számára, amelyek ezen irányelv hatályba lépésekor nem felelnek meg a 6. cikk a) pontjában, a 7., 8., és a 32−40. cikkben megállapított követelményeknek, a tagállamok engedélyezhetnek egy ….-ig tartó időszakot* abból a célból, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek. * A 61. cikk (1) bekezdésében említett naptól számított 12 hónap Módosítás: 52 61a. cikk (új) 61a. cikk Tevékenységüket megszüntető
120 /PE 357.489
HU
viszontbiztosítási vállalkozások (1) Ezen irányelv nem vonatkozik azokra a viszontbiztosítási vállalkozásokra, amelyek …-ig* megszüntették új viszontbiztosítási szerződések kötését, és kizárólag abból a célból igazgatják a meglévő portfóliójukat, hogy tevékenységüket megszüntessék. (2) A tagállamok jegyzéket állítanak össze az érintett viszontbiztosítási vállalkozásokról és e jegyzéket közlik a többi tagállammal. * A 61. cikk (1) bekezdésében említett nap. Módosítás: 53 61b. cikk (új) 61b. cikk Átmeneti időszak az 57. cikk (3) bekezdése és az 59. cikk (6) bekezdése tekintetében A tagállamok ….-ig* elhalaszthatják ezen irányelv 57. cikke (3) bekezdésében − amely a 73/239/EGK irányelv 15. cikkének (3) bekezdését módosítja − foglalt rendelkezések, illetve ezen irányelv 59. cikke (6) bekezdésében − amely a 2002/83/EK irányelv 20. cikkének (4) bekezdését módosítja − előírt rendelkezés alkalmazását. * A 61. cikk (1) bekezdésében említett napot követő 12 hónap.
Módosítás: 54 61. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés 1) A tagállamok hatályba léptetik azon jogszabályokat, szabályzatokat és adminisztratív rendelkezéseket, amelyek ezen irányelv betartásához szükségesek legkésőbb ..-ig. A tagállamok haladéktalanul közlik a bizottsággal ezen szabályok szövegét és az ezen irányelv és azok a szabályok közötti összefüggések jegyzékét.
(1) A tagállamok jelen irányelv hatályba léptetik azon jogszabályokat, szabályzatokat és adminisztratív rendelkezéseket, amelyek ezen irányelv betartásához szükségesek legkésőbb a hatálybalépés napjától számított 24 hónapon belül. A tagállamok haladéktalanul közlik a bizottsággal ezen szabályok szövegét. PE 357.489\ 121
HU
Módosítás: 56 1. melléklet A viszontbiztosítási vállalkozások formája:
A viszontbiztosítási vállalkozások formája:
– a Belga Királyság esetében: 'société anonyme/naamloze vennootschap', 'société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen', 'association d'assurance mutuelle/onderlinge verzekeringsvereniging', 'société coopérative/coöperatieve vennootschap';
– a Belga Királyság esetében: 'société anonyme/naamloze vennootschap', 'société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen', 'association d'assurance mutuelle/onderlinge verzekeringsvereniging', 'société coopérative/coöperatieve vennootschap'; – a Cseh Köztársaság esetében: 'akciová společnost';
– a Dán Királyság esetében: 'aktieselskaber', 'gensidige selskaber';
– a Dán Királyság esetében: 'aktieselskaber', 'gensidige selskaber';
– a Német Szövetségi Köztársaság esetében: 'Aktiengesellschaft', 'Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit', 'Öffentlich-rechtliches Wettbewerbsversicherungsunternehmen';
– a Német Szövetségi Köztársaság esetében: 'Aktiengesellschaft', 'Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit', 'Öffentlich-rechtliches Wettbewerbsversicherungsunternehmen';
– a Francia Köztársaság esetében: 'société anonyme', 'société d'assurance mutuelle', 'institution de prévoyance régie par le code de la sécurité sociale', 'institution de prévoyance régie par le code rural' and 'mutuelles régies par le code de la mutualité';
– az Észt Köztársaság esetében: 'aktsiaselts';
– Írország esetében: incorporated companies limited by shares or by guarantee or unlimited;
– a Spanyol Királyság esetében: 'sociedad anónima';
– a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: 'société anonyme';
– a Francia Köztársaság esetében: 'société anonyme', 'société d'assurance mutuelle', 'institution de prévoyance régie par le code de la sécurité sociale', 'institution de prévoyance régie par le code rural' and 'mutuelles régies par le code de la mutualité';
– a Holland Királyság esetében: 'naamloze vennootschap', 'onderlinge waarborgmaatschappij';
– Írország esetében: incorporated companies limited by shares or by guarantee or unlimited;
– az Egyesült Királyság esetében: incorporated companies limited by
– az Olasz Köztársaság esetében: 'società per azioni';
– az Olasz Köztársaság esetében: 'società per azioni';
122 /PE 357.489
HU
– a Görög Köztársaság esetében: "ανώνυµη εταιρία", "αλληλασφαλιστικός συνεταιρισµός";
shares or by guarantee or unlimited, societies registered under the Industrial and Provident Societies Acts, societies registered under the Friendly Societies Acts, "the association of underwriters known as Lloyd's"; – a Görög Köztársaság esetében: "ανώνυµη εταιρία", "αλληλασφαλιστικός συνεταιρισµός"; – a Spanyol Királyság esetében: 'sociedad anónima'; – a Portugál Köztársaság esetében: 'sociedade anónima', 'mútua de seguros'; – az Osztrák Köztársaság esetében: 'Aktiengesellschaft', 'Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit'; – a Finn Köztársaság esetében: 'keskinäinen vakuutusyhtiö/ömsesidigt försäkringsbolag', 'vakuutusosakeyhtiö/försäkringsaktiebolag', 'vakuutusyhdistys/försäkrings-förening'; – a Svéd Királyság esetében: 'försäkringsaktiebolag', 'ömsesidigt försäkringsbolag'.
– a Ciprusi Köztársaság esetében: 'Εταιρεία Περιορισµένης Ευθύνης µε µετοχές' ή 'Εταιρεία Περιορισµένης Ευθύνης µε εγγύηση; – a Lett Köztársaság esetében: 'akciju sabiedrība', 'sabiedrība ar ierobežotu atbildību'; – a Litván Köztársaság esetében: 'akcinė bendrovė', 'uždaroji akcinė bendrovė'; – a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: 'société anonyme', 'société en commandite par actions', 'association d’assurances mutuelles', 'société coopérative'; – a Magyar Köztársaság esetében: 'biztosító részvénytársaság', 'biztosító szövetkezet', 'harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe'; – a Máltai Köztársaság esetében: 'limited liability company'; – a Holland Királyság esetében: 'naamloze vennootschap', 'onderlinge waarborgmaatschappij'; – az Osztrák Köztársaság esetében: 'Aktiengesellschaft', 'Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit'; – a Lengyel Köztársaság esetében: 'spółka akcyjna', 'towarzystwo ubezpieczeń wzajemnych'; – a Portugál Köztársaság esetében: 'sociedade anónima', 'mútua de seguros'; – a Szlovén Köztársaság esetében: 'delniška družba'; – a Szlovák Köztársaság esetében: 'akciová spoločnost' PE 357.489\ 123
HU
– a Finn Köztársaság esetében: 'keskinäinen vakuutusyhtiö/ömsesidigt försäkringsbolag', 'vakuutusosakeyhtiö/försäkringsaktiebolag', 'vakuutusyhdistys/försäkrings-förening'; – a Svéd Királyság esetében: 'försäkringsaktiebolag', 'ömsesidigt försäkringsbolag', ' – az Egyesült Királyság esetében: incorporated companies limited by shares or by guarantee or unlimited, societies registered under the Industrial and Provident Societies Acts, societies registered under the Friendly Societies Acts, "the association of underwriters known as Lloyd's".
124 /PE 357.489
HU
