ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉS LOGISZTIKAI KLASZTEREK HÁLÓZATA

ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉS LOGISZTIKAI KLASZTEREK HÁLÓZATA Prof. Dr. Cselényi József egyetemi tanár1

Dr. Illés Béla PhD. tanszékvezető egyetemi docens1

Dr. Kovács György PhD. egyetemi adjunktus1

Bálint Richárd egyetemi tanársegéd1 1Miskolci

Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Molnár István ügyvezető igazgató2 2TMB

Hungary Kft.

MLBKT XIII. Kongresszus 2005. Siófok 2005. November 16-18. 1

Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Napjainkban az egyes régiók fejlesztési tervében kiemelt szerepet kap a logisztikai hálózatok fejlesztése. Mindez annak a következménye, hogy:

-

a vállalatok versenyképességének növelésében,

-

a kis- és középvállalkozások beszállítókká válásában,

-

a jelentősen megnövekedett nemzetközi árubeszállításban való nagyobb arányú részesedés elérésében

kiemelkedő szerepet játszik a logisztikai rendszerek fejlettsége. A dolgozat azokat a fejlesztési elképzeléseket foglalja össze, amely ÉszakKelet Magyarország logisztikai központjainak és logisztikai klasztereinek a hálózatát mutatja be, kitérve a kárpát-eurorégiós, az országos és a nemzetközi logisztikai hálózatokhoz való kapcsolódásokra is. 2


Hazánk logisztikai fejlesztésének adottságai és kihívásai (1): Észak-Kelet Magyarország logisztikai fejlesztését a helyi feladatokon kívül alapvetően meghatározzák azok a kihívások, amelyek a globalizáció következtében adódnak, valamint az országnak a logisztika területén jelentkező adottsága. A globalizált világban kiemelkedő szerep jut a logisztikának, amely a következő alapvető sajátosságokból ered:

-

a termelés-szolgáltatás egy telephelyen folyó tevékenysége hálózatszerűvé, esetenként az egész világra kiterjedővé válik, aminek következménye, hogy jelentősen megnövekszik az áruk szállítási távolsága,

-

globalizálódik a beszerzés és az elosztás is, nagyméretű beszállítói-elosztási láncok, hálózatok alakulnak ki,

-

a termelő és szolgáltató vállalatok a logisztikai feladataik egy részét outsourcing-ba adják, ezért jelentős méretekben megnő a logisztikai vállalatok száma, 3


Hazánk logisztikai fejlesztésének adottságai és kihívásai (2):

-

a szolgáltatási szférában (egészségügyi-, kommunális-, banki-, pénzügyi-, turisztikai-, karbantartási-, műszaki felügyeleti-, kereskedelmi hálózati stb.) nő a logisztika szerepe, továbbá a közigazgatás területén (katasztrófa- elhárítás, közbiztonság, stb.) is, amelyek tovább növelik a logisztikai vállalatok iránti igényt,

-

a globalizáció következtében a multinacionális cégek közötti kiéleződő piaci verseny ill. egy-egy kihelyezett üzem – (leggyakrabban összeszerelő üzem) hatékonyság-növelésének és helyben tartásának egyik legnagyobb lehetősége és szabadságfoka az intern (belső) logisztikai rendszer intenzifikálása, az extern (külső) logisztikai rendszerhez történő optimális illesztése,

4



-

a termelő vállalatoknál dinamikusan változik a termékstruktúra és a termék volumen, ezért szinte folyamatos feladat a logisztikai rendszer reengineering-je, aminél elemezni kell a meglévő számítógépes információs rendszer hisztorikus adatait, figyelembe kell venni a prognosztizált jellemzőket, ki kell fejleszteni a logisztikával integrált termelésirányítást, -ütemezést, mindezekhez ki kell építeni és hasznosítani kell a termelési és a logisztikai folyamatok automatizált nyomkövetését,

-

országainkban fontos gazdasági stratégiai célkitűzés, hogy minél több KKV a nagyvállalatok beszállítójává váljon, ehhez igen fontos, hogy megfelelő logisztikai potenciállal rendelkezzenek, így ugyancsak napjaink feladata logisztikai klaszterek ill. más virtuális logisztikai hálózatok kialakítása és működtetése, 5



-

az utóbbi időszakban óriási mértékben megnövekedett a nyugat-kelet közötti áruforgalom, ennek a kezelése, a tranzit országoknál felkínált logisztikai szolgáltatások felgyorsítják a logisztikai szolgáltató központok számának, tevékenységének növekedését, ipari parkokkal való integrált kiépítését, a multimodális szállítás kibővítését,

-

a regionálisan jelentkező számos újszerű kihívás határozza meg a jelentkező nagyszámú logisztikai K+F feladatokat, amelyek sikeres megoldását, tudományos megalapozását Regionális Tudásközpontok tudják csak biztosítani.

6


Hazánk logisztikai fejlesztésének lehetőségei: Hazánk lehetőségei Marad egyszerű tranzitország

vagy

Kiváló minőségű, fejlettségű regionális logisztikai központ

Közlekedési útvonalak Logisztikai központok ipari parkok hálózata

tudáscentrumok

Hálózatszerű működés, virtualitás lehetősége, fejlett információs telekommunikáció és technológia 7


Hazánk logisztikai fejlesztésének lehetőségei: A kihívások és adottságok hazánkban szükségessé teszik a logisztika intenzív fejlesztését. E fejlesztéseknek az alapköve a logisztikai infrastruktúra fejlesztése, amely következő részekre kell, hogy kiterjedjen:

-

a közlekedési infrastruktúrára,

-

a logisztikai objektumokra (logisztikai szolgáltató központok, ipari parkokba integrált logisztikai központok, logisztikai klaszterek),

-

informatikai infrastruktúrára.,

A továbbiakban csak a logisztikai objektumok fejlesztésével foglalkozunk.

8


Hazánk logisztikai fejlesztésének lehetőségei: A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott logisztikai fejlesztési koncepció megcélozza: - a hazai gazdaság versenyképességének a javítását, amely: y logisztikai eszközökkel csökkenti a termelési és szolgáltatási ráfordításokat, y rövidíti a szállítási határidőket, y lehetővé teszi a dinamikusan változó termék- és termelési struktúrához, valamint volumenhez való gyors alkalmazkodást, y magasabb szintű vevő kiszolgálást eredményezhet,

-

a gazdasági növekedés serkentését a szolgáltatások exportjával, mindezzel az is elérhető, hogy hazánk ne csak tranzitország legyen, nyújtson magas fokú logisztikai szolgáltatásokat (pl. raktározás, komissiózás, csomagolás) az átmenő áruforgalomnak. A fentiekből következik, hogy az észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat fejlesztésénél figyelembe kell venni a logisztikai központok országos és nemzetközi hálózatát. 9


Hazánk logisztikai körzetei: Meg kell jegyezni, hogy ez egyes körzetekben megjelölt logisztikai szolgáltató központokon kívül jelen vannak a vállalati logisztikai központok is, amelyek elsősorban a saját vállalataik részére végeznek logisztikai feladatokat, szolgáltatásokat.

10


Észak-Kelet Magyarországi Régió és kapcsolatai: Az észak-kelet magyarországi régió három megyére terjed ki (megjelöltük a megye székhelyeit is): - Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc), - Heves megye (Eger), - Nógrád megye (Salgótarján). E régió Szlovákiával határos, három áruszállításra alkalmas határátkelővel rendelkezik, de a régió határvonalától 100 km-es távolságon belül találhatók ukrajnai, romániai, mintegy 150 km-re pedig lengyelországi határátkelők.

11


Észak-Kelet Magyarországi Régió fejlesztésének okai (1): Az észak-kelet magyarországi régióban a logisztikai színvonal relatíve lemaradt, a kiemelt logisztikai fejlesztések a következő okok miatt fontosak:

-

megépült az M3 autópálya, amelynek következtében a külföldi befektetők gyors növekedése várható (pl. BOSCH Miskolc, BOSCH Eger, SANMINA, stb.),

-

felgyorsult a régióban az ipari parkok fejlődése, dinamikus növekedése, 21 db ipari park van az észak-kelet magyarországi régióban,

-

kiváló együttműködést kínál a Miskolc-Kassai közös Kárpát-Eurorégiós együttműködés (pl. közös vízi-légi szállítás kialakítása),

-

a nyugat-keleti áruáramlásban csomópontonként jelenik meg a régió, a régióban egyre növekvő multinacionális cégek igénylik a logisztikai fejlesztést, 12


Észak-Kelet Magyarországi Régió fejlesztésének okai (2):

-

a Szlovákiában épülő új autógyárak, továbbá Erdélybe ill. Kárpát-Ukrajnába betelepülő gyárak lehetőséget adnak arra, hogy a régióban levő KKV-k beszállítókká váljanak, hogy a betelepülő cégek részére tudásintenzív logisztikai szolgáltatásokat biztosítsanak,

-

a Miskolci Egyetemen a logisztika területén kialakult egy olyan tudásközpont, amelynek személyi állománya a hazai és nemzetközi K+F projektekben elért eredményei és az utóbbi időszakban létrejött kutatási szerveződései jelentős hatással lehetnek a regionális logisztikai fejlesztésekre.

13


Észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat koncepciója:

14


Észak-Kelet Magyarországi Régió ipari parkjai: Sorsz

Megye Borsod-Abaúj-Zemplén

1

BorsodChem Ipari Park Kazincbarcika

Abasári Ipari Park

Balassagyarmati Ipari Park

2

Sátoraljaújhelyi Ipari Park (LDC)

Bélapátfalvai Ipari Park

Bátonyterenyei Ipari Park

3

Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc)

Egri Ipari Park (LDC)

Rétsági Ipari Park

4

Kazincbarcikai Ipari Park (LDC)

Gyöngyösi Ipari Park

Salgótartjáni Városkapui Ipari Park (LDC)

5

Mezőkövesdi Ipari Park (LDC)

Hatvani Ipari Park (LDC)

6

Miskolc-Alsózsolcai Ipari Park

7

Szikszói Ipari Park

8

Felsőzsolcai Ipari Park

9

Encsi Ipari Park

10

Ózdi Ipari Park

11

Sajóbábonyi Vegyipari Ipari Park

12

Tiszaújvárosi Ipari Park (LDC)

Heves

Nógrád

15


Észak-Kelet Magyarországi Régió logisztikai szolgáltatói:

A régióban 82 db, 0,25 MEuro/év árbevételtől nagyobb logisztikai szolgáltató található, ezekből 7 vállalat évi árbevétele 250 MEuro felett van. Ha figyelembe vesszük a logisztikai szolgáltatást igénylő termelő és szolgáltató vállalatok szétszórtságát is, akkor csak egy decentralizált logisztikai szolgáltató központ, amely virtuális vállalatként működik és számítógépes hálózattal irányított, képes e feladatokat jól megoldani.

16


Észak-Kelet Magyarországi Régió logisztikai hálózatának működése: A logisztikai decentrumok a hálózat irányításában, az osztott intelligenciás elveknek megfelelően, autonóm, kooperatív egységekként vesznek részt. Ki kell dolgozni az optimális működtetési stratégiát, amely pontosan meghatározza, hogy: - mikor döntenek önállóan a decentrumok, - mely kérdések döntése marad a VLC hatáskörében. A cél az, hogy az egyes logisztikai feladatok megoldása az előírt feltételek mellett: - a legkisebb ráfordítással, - a logisztikai erőforrások optimális kihasználásával, - a legrövidebb átfutási idő alatt kerüljenek elvégzésre.

17


Észak-Kelet Magyarországi Régió logisztikai hálózatának információs kapcsolatai:

18


Észak-Kelet Magyarországi és Kelet-Szlovákiai Régió logisztikai együttVirtuális logisztikai hálózattal koordinált együttműködés az Észak-Magyarországi Régió – Kassa működése: Besztercebányai Kerületek között Spišská Nová Ves Nový Domov IP

Chemstar Vel’ký Meder Log. Közp

Besztercebányai terület

Tőketerebes

Kassai Logisztikai Központ

Gemtex Rožňava Log. Közp.

Malý Krtíš IP

Haniska pri Košiciach (Interport)

Nagymihály DobraÁgcsernyő

Kechnec Ipari Park

Logisztikai Központ

Rozsnyói Ipari Park HA3

Beszterce bánya IP

Detva IP

Kassai terület

Spišská Nová Ves EMBRACO IP

Ladmica Hajókikötő HA1

Királyhelmec

HA2

HA4 Sátoraljaújhelyi Logisztikai Decentrum

Zólyom Logisztikai Központ

Miskolci Logisztikai Központ

Salgótarjáni Logisztikai Decentrum

Tiszaújvárosi Logisztikai Decentrum Mezőkövesdi Logisztikai Decentrum

Határátkelők: HA1: Hidasnémeti HA2: Sátoraljaújhely HA3: Somoskőújfalu Kiépített Ipari Park és Logisztikai Központ

19


KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 20


ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉS LOGISZTIKAI KLASZTEREK HÁLÓZATA

Recommend Documents