Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága
EMLÉKEZTETŐ az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság üléséről HELYSZÍN:
Budapest, Közigazgatási konferenciaterme
és
Igazságügyi
IDŐPONT:
2013. február 5. 9:00 – 11:00 óra
LEVEZETŐ ELNÖK:
dr. Biró Marcell
RÉSZTVEVŐK:
a csatolt részvételi lista alapján
Minisztérium
földszinti
A Monitoring Bizottság (MB) ülése határozatképes volt, mert a 21 szavazati jogú tagból az ülésen 14-en voltak jelen. -
Az MB elnöke köszöntötte az MB tagjait. A 155/2012. (XII. 21.) ME határozat alapján az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus közigazgatás Operatív Program (EKOP) Monitoring Bizottság szétválasztásra került és új elnökök kerültek kinevezésre. Hangsúlyozta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fontosnak tartja az uniós források megfelelő felhasználását. Bemutatásra került a KIM minisztere által kinevezett miniszteri biztos, dr. Guller Zoltán, aki koordinálja egyrészt a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszakra vonatkozó közigazgatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, másrészt a KIM-hez tartozó uniós források felhasználását. Ezt is érinti az a döntés, amely eredményeképpen az uniós források felhasználása vonatkozásában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Nemzeti Államigazgatási Központ összevonásra kerül és ezáltal hatékonyabbá válik a források felhasználása. Az MB elnöke a 2012-es évet sikeresnek ítélte, amit az is igazol, hogy forrásvesztés az eddigi információk szerint nem következett be és eltökéltek a tekintetben, hogy 2013-ban se kerüljön erre sor. Kiemelte, hogy az uniós források felhasználása nem önmagában áll, hanem szorosan kapcsolódik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programhoz, annak célterületeire épülnek.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja elmondta, hogy 2012 júniusa óta több változás történt a Bizottságon belül. 2012. október 1-jével a Magyarországgal foglalkozó földrajzi egység átkerült a Jiři Švarc Úr által vezetett főosztályhoz. Folytatták az Irányító Hatósággal (IH) és a szaktárcákkal a technikai megbeszéléseket, hogy az operatív programokkal mélységükben tudjanak foglalkozni, az előrehaladás részleteit megvitatni. Tavalyi év során az Európai Bizottság összes főigazgatóságának közreműködésével elkészült egy pozíciós papír, melyet szeptemberben küldtek meg a Magyar Kormány részére. November elején történt a pozíciós papír anyagának indító megbeszélése, amin az Európai Bizottság érintett összes főigazgatósága jelen volt és bemutatták annak részletes tartalmát. A plenáris ülésen részt vett a civil oldal, az IH-k és a szaktárcák is, s ezzel indították el a nem hivatalos tárgyalásokat. A mostani állapot az, hogy
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Tel.: 474-9570∙ Fax: 474-9571 Honlap: www.nfu.gov.hu
várják a Magyar Kormány észrevételeit. A technikai részletekről Cséfalvay Zoltán államtitkár úr már többször tárgyalt Brüsszelben. A jövőre vonatkozó jogszabály tervezet csomag – melyre az operatív programok és a partnerségi megállapodás épülni fog – a nyár folyamán kerül elfogadásra. Az ülés napirendjének elfogadása Az MB tagjai az ülés napirendjét egyhangúlag elfogadták. 1/2013 (II.5.) ÁROP MB határozat: napirend elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság 2013. február 5-i ülésének elfogadott napirendje: 1.
A Monitoring Bizottság 2012.06.06-i üléséről készített emlékeztető elfogadása
2.
A Monitoring Bizottság Ügyrendjének elfogadása
3.
Beszámoló az ÁROP előrehaladásáról, az n+3/n+2-es célok teljesítéséről
4.
Az ÁROP 2007-2010 között megvalósított szervezetfejlesztési célú fejlesztések értékelésének bemutatása
5.
Egyéb
1. napirendi pont: A Monitoring Bizottság 2012.06.06-i üléséről készített emlékeztető elfogadása Az IH képviselője jelezte, hogy az emlékeztetőhöz 1 észrevétel érkezett, mely átvezetésre került.
-
Az MB a 2012.06.06-i ülésről készített emlékeztetőt egyhangúlag elfogadta. 2/2013 (II.5.) ÁROP MB határozat: Az ÁROP-EKOP MB 2012.06.06-i üléséről készített emlékeztető elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság elfogadta a Monitoring Bizottság 2012. június 6-i üléséről a titkárság által készített emlékeztetőt. 2. napirendi pont: Monitoring Bizottság módosított ügyrendjének elfogadása -
Az IH képviselője elmondta, hogy a módosítás fő oka a már említett 155/2012. (XII. 21.) ME határozat, mely kettéválasztotta az ÁROP és az EKOP MB-t és egy kiegészítés, hogy az ülést megelőzően legalább 8 munkanappal meg kell, hogy küldje az IH az ülésen tárgyalandó napirendi pont dokumentációit, továbbá módosításra került az ügyrend mellékletében található delegált tagok listája.
Az MB a módosított ügyrendet egyhangúlag elfogadta. 3/2012 (II.5.) ÁROP MB határozat: Az MB módosított ügyrendjének elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság a 155/2012. (XII. 21.) ME határozatnak megfelelően és a 21. pont és a melléklet változtatásával módosítja az ügyrendjét.
Adobe Acrobat Document
2
3. napirendi pont: Beszámoló az ÁROP előrehaladásáról, az n+3/n+2-es célok teljesítéséről -
Az IH képviselője először tájékoztatta az MB tagjait, hogy az OP 2011. évi Éves Jelentését az Európai Bizottság elfogadta. Az Éves Jelentésre az Európai Bizottság részéről érkezett észrevételek átvezetésre kerültek. Ezután bemutatásra került az ÁROP előrehaladása.
Microsoft Office PowerPoint 97-2003 bemutató
-
Az IH képviselője bemutatta az ÁROP teljes keretének függvényében a meghirdetett keretet, a nettó meghirdetett keretet, a támogatói döntések, a támogatási szerződések, a kedvezményezetti kifizetések és az Európai Bizottság általi kifizetések aktuális állapotát forintban és százalékban az OP-ra és az egyes célkitűzésekre egyaránt. Külön megemlítésre került 2011-re, 2012-re, illetve 2013-ra vonatkozóan a kifizetés tekintetében a cél és a tényleges abszorpció nagysága. Az 1 év alatti alacsony kifizetés okaként felmerült az akciótervek módosítása, új projektek akciótervben való nevesítése, meglévő projektek szakmai tartalmának módosulása, folyamatos támogatás szerződés módosítások a kedvezményezettek részéről. Az IH 2012-ben nagy hangsúlyt fektetett a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásra annak érdekében, hogy a projektek előrehaladását minél jobban tudja nyomonkövetni, az eseteges problémák minél előbb feltárásra és orvoslásra kerülhessenek és a szükséges beavatkozásokat az IH minél előbb megtehesse. Röviden bemutatásra kerültek a 2012-ben meghirdetett és a 2013-ra tervezett projektek listái. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) célja az, hogy 2013. február 28-ig a lehető legtöbb projekt esetében a felhívás kibocsátása megtörténjen. Bemutatásra került az n+2/n+3 szabály szerinti előrehaladás: az Európai Bizottság által meghatározott célokhoz képest összevetésre került, hogy mekkora az abszorpció szintje, mely az Európai Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatban szereplő számlák nagyságát mutatja. Ez alapján látható, hogy a 2012. évben a benyújtott költségnyilatkozat értéke alapján a kitűzött cél teljesítésre került, a költségnyilatkozatok vizsgálata az Európai Bizottság részéről jelenleg folyamatban van, ennek eredményéről visszajelzést az IH nem kapott. OP szinten 2013-ban hozzávetőleg 10 milliárd forintnyi számlát kell az Európai Bizottsághoz benyújtani, melyből a Közép-magyarországi régiót (KMR) érintő rész 3 milliárd forint. Az IH 2013ban is tovább folytatja a kedvezményezettektől való havi kifizetési ütemek bekérését a közreműködő szervezeten keresztül. A támogatási szerződések módosítására irányuló kérelmeket szigorúbban fogják elbírálni, ugyanis az éven túli hosszabbítást csak megfelelő indoklással és az NFÜ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyását követően fogadják el. A 1345/2012. (IX. 7.) Korm. határozat értelmében a nem megfelelő ütemű projektvégrehajtást, elmaradást vizsgálni szükséges és amennyiben az akciótervben, illetve a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest a projekt 30%-ot meghaladó elmaradásban van (időben, szakmai tartalom, indikátor illetve pénzügyi előrehaladás szempontjából), úgy az NFM miniszternek joga van az elállást és az akcióterv módosítását kezdeményezni. Jelenleg az ÁROP akcióterve módosítása alatt van, melynek célja az ÁROP forrásainak hatékony és megfelelő felhasználása. Amennyiben egyfordulós pályázat is kerül az akciótervbe, úgy az MB tagjainak részére írásos szavazás formájában megküldésre kerülnek a kiválasztási kritériumok. Az IH munkatervében 2013-ra 14 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást tűzött ki és 11 milliárd forint kifizetést tervezett.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja tájékoztatta az MB tagjait a benyújtott költségnyilatkozat vizsgálatáról és az n+3/n+2 helyzetről. A konvergencia régióról a KMR-re bizonyos források átkerültek a forrásvesztés elkerülés végett és az a döntés született, hogy részlegesen kerül elfogadásra a költségnyilatkozat: csak a megfelelő célkitűzésen benyújtott összegeket 3
fogják kifizetni. Az átvezetett tételek visszavonásra (decommitment) kerülnek. A DG Regio-nak ugyanez volt az állásfoglalása. -
Az IH másik képviselője megkérdezte, hogy a hivatalos választ mikor fogják megkapni, egyeztetést tudnak-e folytatni és milyen lépéseket határoztak meg. Ismertette, hogy informális egyeztetések voltak a költségnyilatkozatok benyújtását megelőzően, illetve a költségnyilatkozat benyújtásakor hivatalos levélben is tájékoztatták az Európai Bizottságot, hogy milyen módosításokat tettek a költségnyilatkozatban. Az MB tagjainak elmondta, hogy a lépéseket - egyeztetve a megfelelő kollégákkal - azért lépték meg, mert a magyar fél álláspontja szerint erre a módosításra lehetőséget nyújtott az Operatív Program és a kapcsolódó jogszabályok. A hivatalos levelet értékelni fogják, amennyiben megérkezik, hogy milyen lehetséges további lépéseket tehet a tagállam. A döntés negatívan érintené mindkét operatív programot. Ez azt jelentené, hogy 2012-ben forrásvesztés következne be.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja elmondta, hogy a kifizetés 60 napon belül meg fog történni: 2013. február 28-ig meg fog érkezni a pénz, azt azonban tudni kell, hogy az Európai Bizottságnak cash-flow problémája van, nincsen elég ESZA forrás. A válaszlevél, a főigazgatók által rövid időn belül megküldésre kerül. Elmondta, hogy a tagállam részéről nem hivatalos megkeresést kaptak és arra nem adtak támogató választ. Arra a kérdésre, hogy milyen szinten történt meg a döntés, azt a választ adta, hogy egyeztetés folyt a főigazgatóságokon belül, a főigazgatóságok között, a saját jogi egységekkel és a központi jogi szolgálattal.
-
Az IH másik képviselője kifejtette, hogy ugyan az Európai Bizottság részéről merültek fel előzetesen aggályok, ugyanakkor nem vétózták meg a tervezett lépést, hanem kérték, hogy a költségnyilatkozat benyújtásával egy időben a tagállam küldjön egy hivatalos tájékoztató, állásfoglalást kérő levelet. Az utolsó informális egyeztetésen az Európai Bizottság részéről biztató volt az, hogy amennyiben találnak eszközt, lehetőséget, akkor azt meg fogják tenni, mert közös érdek a forrásvesztés elkerülése.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja jelezte, hogy minden lehetséges módozatot átvizsgáltak, de nem maradt más megoldás.
-
Az MB elnöke rákérdezett, hogy további egyeztetésre van-e lehetőség.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja elmondta, hogy a részleges kifizetést megteszik, a levelet rövid időn belül megküldik.
-
Az MB elnöke jelezte, hogy keresni fogja a tárgyalásra a lehetőséget.
-
Az IH másik képviselője a tagoknak tájékoztatásul jelezte, hogy nagyságrendileg 700 millió forint van veszélyben.
-
A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek delegáltja jelezte, hogy minél hamarább meg kell hirdetni a konstrukciókat a forrásvesztés elkerülése végett. Örömmel konstatálta, hogy a 2013-ban meghirdetendők között szerepel az ÁROP1.A.6 Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése konstrukció. Érdeklődött a tartalmáról, hogy mennyiben változott a korábban társadalmi egyeztetésre megküldött anyaghoz képest, illetve indokolt lehet egy újabb társadalmi egyeztetés, amennyiben a szakmai tartalom jelentősen megváltozott.
-
Az IH képviselője válaszában kifejtette, hogy a korábban társadalmi egyeztetésen lévő pályázatos konstrukció a Partnerség a közjóért címmel a 2007-2008 és a 20092010-es akciótervben szereplelt a Partnerség erősítése részeként, mely végül nem került meghirdetésre. , Az említett ÁROP-1.A.6-os konstrukció szakmai tartalma jelenleg egyeztetés alatt van és véglegesítését követően társadalmi egyeztetésre kerül.
4
4. napirendi pont: Az ÁROP 2007-2010 között megvalósított szervezetfejlesztési célú fejlesztések értékelésének bemutatása -
Az IH képviselője elmondta, 2007-2010 között több pályázat és kiemelt projekt valósult meg szervezetfejlesztés témában és ezeknek az értékelését végezte el az AAM Consulting tanácsadó cég.
-
Az NFÜ Koordinációs IH képviselője röviden beszámolt a beszerzés hátteréről és az értékelési tevékenységről. 3 éves értékelési terv alapján dolgoznak egyeztetve az IHkal és a szaktárcákkal. Törekednek, hogy az értékelések lehetőleg objektívak legyen és tényeken alapuljanak. 2012-ben új értékelési keretrendszert dolgoztak ki: 8 részben – 6 szakpolitikai és 2 módszertani – közbeszerzés alapján tanácsadó cégekkel kötöttek szerződést. Az értékelésekre jellemző, hogy nem csak a végrehajtási problémákra tudnak koncentrálni, hanem az egyre több lezárt projekt miatt az eredményekre és a hatásokra is tudnak fókuszálni. Törekedtek arra, hogy az értékelések javaslatai a jelen ciklusra felhasználhatók legyenek, ugyanakkor inputként szolgáljanak a következő 2014-2020-as programozási időszakra.
-
Az AAM Tanácsadó Zrt. képviselője bemutatta a szervezetfejlesztések értékelését, menetét, a megállapításokat, javaslatokat, kiemelve a főbb üzeneteket. Az értékelés tárgya a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése pályázati konstrukció és 2 kiemelt projekt volt: az ÁNTSZ és OVSZ szervezetfejlesztése és a Büntetésvégrehajtási intézetek szervezetfejlesztése. Az értékelés módszertana több eszközt alkalmazott. A legtöbb információt a projektekben elkészített dokumentumok feldolgozása szolgáltatta. Elemezték az indikátorokat és a költségszerkezetet számlatétel szinten. A pályázatos konstrukció 288 települést érintett, azokból is jellemzően a városokat érintve. Felhívta a figyelmet, hogy a szervezetfejlesztési projektek végrehajtása jellemzően több mint 1 év volt. A megvalósított tevékenységekről a legjobb képet a költségszerkezet elemzése mutatta. A legtöbb forrást a folyamat hatékonyság fejlesztésére fordították – melyek jellemzően eljárások, szabályzatok átalakulását, egyszerűsítését és gyorsítását szolgálták. A következő legtöbb forrást készségfejlesztési képzésekre fordítottak. Meglepően magas arányban IT fejlesztést is igénybe vettek. Sok önkormányzat komplexen próbálta meg átgondolni az őt érintő problémát és erre komplex megoldást próbáltak találni. Kisebbségben voltak azok a szervezetek, akik szűk fókusz mentén valósították meg a szervezetfejlesztést. Sokkal inkább jellemző volt, hogy széles spektrumon tervezték meg a fejlesztéseket, viszont nem volt feltétlen az önkormányzati vezetőknek hosszú távú gondolkodásuk. A hatályba lépett fejlesztés a vizsgálat alapján kb. a költségek 1/3-ra tehető. A széles spektrum miatt több helyen a cél az volt, hogy megalapozzák a további fejlesztéseket. A kiemelt projektek közül az ANTSZ-OVSZ esetében egy komplex szervezeti átalakítás és ebből egy megállapításra kerülő fejlesztési javaslatok kivitelezése volt a cél. A büntetés végrehajtás esetében a már ismert feladatkörhöz és azon belül gazdasági hatékonysági célokhoz igazította a kiemelt projekt a szervezetet – a beszerzések központosítására és a fejlesztésekhez és a hatékonysághoz kapcsolódó információs rendszereknek a bevezetésére és egy feladat alapú gazdasági tervezésnek a megteremtésére fókuszált. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése esetében sok projektnél emelkedett a stratégiailag megalapozott döntések száma és a folyamat fejlesztések száma, gyorsult az ügyintézés és/vagy szakszerűbb lett a lebonyolítás. Jelentősen javult a belső kohézió. A konstrukció erőssége volt, hogy hangsúlyos elemként kezelte a partnerséget. Tanulság volt, hogy a szakértők elfogadottsága csökkent, mert nem volt tökéletes az összhang az önkormányzati munkatársak és a szakértők között. Egyedi eredmények születtek és jelentős új tapasztalat született az innovatív fejlesztésekből fakadóan. A belső kohézió javult. Első projektként itt szerezték meg az első tapasztalatokat is. A kiemelt projektekről elmondható, hogy megvalósultak és a célokat elérték. A büntetés végrehajtás teljes sikernek tekinthető, mert stabil volt a szakmapolitikai környezet, a vezetés kellően odafigyelt és a szervezeti kultúra befogadó volt abban az értelemben, hogy fel sem merült a végre nem hajtás gondolata, a struktúra parancsvezéreltsége 5
miatt. Javaslatként merült fel a következő kiírásokhoz, hogy biztosítani kell a helyi vezetői motivációt, az önkormányzat és külső szakértők valós, motivált együttműködését. 2014 után érdemes lesz komplex projektekben gondolkodni és rugalmas támogatásközvetítési megoldást alkalmazni.
Microsoft Office PowerPoint 97-2003 bemutató
-
Az IH harmadik képviselője elmondta, hogy az értékelés tapasztalatait hogyan építették be és hogyan fogják felhasználni a jövőben megjelenő konstrukciókban. Bemutatta, hogy melyek voltak azok az intézkedések, amely az értékelés óta eltelt időszakban a tapasztalatok beépítésére szolgáltak a két megjelenés előtt álló szervezetfejlesztési kiírásnál, ahol a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban ismertetett 4 beavatkozási terület alapján állították össze a szakmai tartalmat. Törekedtek arra, hogy az értékelés tapasztalatait beépítsék a saját munkájukban és a pályázati kiírás esetében az önkormányzatok is egymásra épülő fejlesztésekben gondolkodjanak. Bemutatta a tapasztalatok beépítésének két csoportját: az egyik az IH munkáját segítő, a másik pedig azok az intézkedések, amik a szakmai tartalom szempontjából tűntek hasznosnak.
Microsoft Office PowerPoint dia
-
A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek delegáltja megkérdezte, hogy az önkormányzati hatások, eredmények értékeléséhez milyen módszertant használtak, illetve a célcsoportoktól kértek-e visszajelzést, pl. a civil partnerektől. Érdeklődött, hogy a továbbiakban tervezik-e ezen projektek nyomon követését, de mindenféleképpen szükségesnek tartja, hogy a célcsoportoktól is visszajelzéseket kérjenek azért, hogy legyen érdemi információ a partnerek értékeléséről.
-
Az AAM Tanácsadó Zrt. képviselője elmondta, hogy a projektben történt felméréseket is felhasználták, de mivel a projektek lezárultak, így kiemelten a civileket nem kérdezték meg. Elmondta, hogy az önkormányzatok jelentős részénél az ügyfél elégedettség mérését továbbra is elvégzik és így be tudják csatornázni a véleményüket. A komplex hatásmechanizmusok miatt viszont nehézkes a tisztán civil partnerek véleményéből következtetéseket levonni a fejlesztésekre vonatkozóan. Például tipikusan a kisebb önkormányzatoknál a projektek megkezdése előtt is magas volt az elégedettségi mutató és alig változott a fejlesztés hatására, mert bár gyorsabb/szakszerűbb lett az ügyintézés, de kis településen az ügyfelek véleményét a személyes ismeretség határozza meg.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja jó gyakorlatnak tartotta az értékelés bemutatását. Megkérdezte, hogy a projekt keretében elvégzett kutatás milyen jellegű volt, megvizsgálták-e, hogy milyen arányban távoztak azon munkatársak, akik képzésekben vettek részt. Mi volt az oka az ÁNTSZ esetében, hogy a gyakorlatokat nem sikerült kellő mértékben átvenni és végül, hogy hol lehet a jelentést elolvasni.
-
Az AAM Tanácsadó Zrt. képviselője elmagyarázta, hogy kutatás alatt olyan tudásbővítő felméréseket, tanulmányokat értenek, ahol nem a koncepció megvalósítása volt a cél, hanem bővíteni akarták a vezetés számára az információkat. Például a hatékonyságot szerették volna javítani az informatika segítségével, de nem voltak tisztában azzal, hogy erre milyen informatikai megoldások, technológiák állnak rendelkezésre. A fluktuációra vonatkozóan tételesen nem kértek adatot az önkormányzatoktól, mert például kihívás volt olyan embert találni, akinek a végrehajtás alatt érdemi szerepe volt. Maguk a projektek ellene hatottak a fluktuációnak, de ennek ellenére magas volt a távozók száma, aminek az alapvető 6
oka az évek óta stagnáló bérszint. Az ANTSZ esetében a szakpolitikai prioritások megváltozása volt az ok, hogy a kidolgozott koncepciókat nem tudták megvalósítani. -
Az NFÜ Koordinációs IH képviselője jelezte, hogy az értékelést meg fogják jelentetni az NFÜ honlapján az értékelések között.
-
Az IH képviselője kiegészítette, hogy a honlapon túl az MB tagjainak elektronikusan is megküldik.
5. napirendi pont: Egyéb -
Az IH képviselője tájékoztatásul közölte, hogy ha az akcióterv módosítás keretében olyan egyfordulós pályázat kerül elfogadásra, melynek pontozásos szempontok alapján történik meg a kiválasztása, azt írásbeli szavazás keretében fogják megküldeni az MB tagjainak. A folyamatban lévő akcióterv módosítást még a kormányülés előtt megküldik véleményezésre az MB tagjainak.
-
A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek delegáltja nehezményezte azt az eljárást, hogy a szakmai véleményezésre megküldött kiemelt projekt útmutatókból értesült arról, hogy a fenntarthatósági szempontoknál a környezeti szempontokat kivették. Elvárható és korrekt lett volna, ha az MB szakmai területen illetékes tagjainak véleményét kikérik, vagy legalább tájékoztatják a változásról. A szakmai egyeztetés során az IH ígért tájékoztatást a következő, tehát a mostani MB ülésre.
-
Az IH képviselője elmondta, hogy a döntést követően soron következő MB ülés nem volt, s a tájékoztatást más fórumokon korábban megtették. Jelezte, hogy nem IH, illetve nem operatív program specifikus döntés született. A NFÜ-n belül egységes döntés született, hogy a horizontális szempontokat abban az esetben kell és kötelező alkalmazni, amennyiben az adott operatív program indikátorainak teljesítéséhez közvetlenül hozzájárul. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a projekteknél nem, vagy nehezen lehet értelmezni a horizontális szempontokat. Nagy nehézséget okoz a pályázóknak és a végrehajtás, illetve nyomon követés során egyaránt a szankcionálás egy olyan szempont esetében, ami a projekthez közvetlenül nem kapcsolódik. Az ÁROP és az EKOP esetében kötelezővé tették az esélyegyenlőségi tervet, az ÁROP esetében a társadalmi fenntarthatósági szempontok közül pedig kettőt tettek kötelezővé. Környezeti fenntarthatósági szempontok közül közvetlen OP szintű indikátor teljesüléséhez hozzájáruló szempont nem volt, ezért az NFÜ döntésnek megfelelően ezen szempont kötelező vállalása nem került az útmutatókba. Ebből fakadóan az esélyegyenlőségi, a környezeti fenntarthatósági és a társadalmi fenntarthatósági útmutatók módosításra kerültek.
-
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának delegáltja megemlítette, hogy évente 2 db MB ülést kell tartani, de tudják, hogy a tavalyi év döntően sok feladattal volt teljes, de idén törekedni kell arra, hogy legalább 2 db ülés megtartásra kerüljön. Kérte az IH-t, hogy küldje meg az MB tagjainak a pozíciós papírt, mely az Európai Bizottság állásfoglalását tartalmazza, és felhívta a figyelmet, hogy évente 1 db ESZA rendezvényt kell tartani minden érintett OP vonatkozásában.
Az ülés zárásaként az MB levezető elnöke megköszönte a jelenlévőknek az ülésen való részvételt és jelezte, hogy a következő MB ülés 2013. június 11-én, az azt követő ülés pedig 2013. december 3-án lesz.
7
Az ÁROP MB 2013. február 5-i ülésének részvételi listája Tagok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Biró Marcell
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága
Ferencz Dóra Csapody Dániel dr. Bárdiné Metzker Erika Elek Ildikó Gunics Nikolett
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Nagy Tímea
A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója
Dönsz-Kovács Teodóra
Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Roma delegált, Országos Roma Önkormányzat Országos Fogyatékosügyi Tanács Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Képviselői Oldal Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Munkavállalói Oldal Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége
dr. Gyergyák Ferenc
Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
Vicze Gábor
Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület
dr. Futó Iván
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Guller Zoltán
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eközigazgatásért felelős helyettes államtitkárság
Fekete Gábor dr. Rupp Zoltán
Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma
Sári Károly Lencsés Gábor
Vidékfejlesztési Minisztérium
Szabó Teréz Krisztina
Belügyminisztérium
Tóth Judit
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati infokommunikációért felelős államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Véghelyi Balázs
Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős Szabó Zoltán államtitkárság
8
Tanácsadói minőségben résztvevő állandó tagok
Európai Bizottság, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság
Somody Katalin
Európai Bizottság, Regionális Főigazgatóság
Deák Sarolta
Magyar Államkincstár - Igazoló Hatóság
Szász Ágnes
Nemzetgazdasági Minisztérium - Központi Harmonizációs Egység
dr. Tóth Gábor
Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
Kárpáti-Duics Annamária
Nyugat-Dunántúli RTKF Gucsi-Véghné Dobos Éva
Közép-Dunántúli RTKF Észak-Magyarországi RTKF Dél-Alföldi RTKF
Vízhányó Ferenc
Dél-Dunántúli RTKF Észak-Alföldi RTKF Közép-Magyarországi RTKF MAG
Kovács Zsolt Meghívott résztvevők
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – Koordinációs IH
Sötét Zsuzsa
AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.
Cserneczky Tamás
9
