Végrehajtás Operatív Program Monitoring Bizottság ülés

Végrehajtás Operatív Program Monitoring Bizottság ülés 2013. december 5. Budapest, Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Diákotthon

Az ülés megnyitása

Huba Bence VOP IH vezető

2

A Mozgásjavító Intézet uniós projektjeinek bemutatása Révész Rita Mozgásjavító Intézet

3

Egy nevelési-oktatás intézmény és az uniós támogatások adta lehetőség

4

A kezdetek… - a ‘90-es évek

Rendszerváltás

•Hazai és nemzetközi változások •politikai •gazdasági •társadalmi •PHARE program

•1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról •Intézmények önállósodása, saját Közoktatás/köznevelés arculatuk kialakítása •Alapítványok, majd közalapítványok megalakulása •Külső hatások beáramlása stb.

MOZGÁSJAVÍTÓ

•Bátrabb pedagógiai gondolkodás •Részvétel különböző, fejlesztést jelentő programokban •Nem SNI iskolák programjaival való megismerkedés beékelődés a közoktatás rendszerébe

5

Pedagógiai fejlesztések, innovációk korszaka (2000-től)

- Minőségirányítás - Szervezetfejlesztés, vezetőképzés

LEHETŐSÉGEK

- Pályázati rendszerek

- Megújulás szándéka - Tudatos szervezeti átalakítás - Intézményi önállóság és sajátos arculat - Partneri elvárások figyelembe vétele

BELSŐ IGÉNY ÉS ELHATÁROZÁS

6

HATÁS és VISSZAHATÁS

- Integráció

inklúzió

- Változások a pedagógia, gyógypedagógia területén

KÖRNYEZET

- Fogyatékosság-fogalom átalakulása: jogok, esélyegyenlőség

- Tanulók problémája egyre komplexebb szükséges pedagógiai lépések - Tapasztalat a mozgáskorlátozott gyermekek sérülésspecifikus ellátásában a tudás megosztása, együttnevelés támogatása

INTÉZMÉNYI reakció

7

A változások útján…

TEVÉKENYSÉGEK

HATÁS

Hazai együttműködések - Szakmai szervezetek

Nyílt és rugalmas intézmény

Nemzetközi együttműködések -EUROKANS program -Játék határok nélkül -Comenius (2013. Nívódíj)

Szemléletbeli és pedagógiai megújulás

Pályázati programokba való bekapcsolódás -Hazai pályázatok -PHARE pályázat

Infrastrukturális fejlődés

+ INTÉZMÉNYI REKONSTRUKCIÓ

IGÉNY: szakmai megújulás

8

Uniós támogatások adta lehetőségek

TÁMOP-3.1.5-09/A-1-2009-0032

9

Eredmények

KÖZVETLEN • Újfajta gondolkodás kialakítása „projekt-gondolkodás” • Szervezeti tudás növelése • Tudásátadás (és annak szükségességének) megtanulása • Partneri együttműködések kialakítása • Hálózati tanulás formáinak megteremtése KÖZVETETT • Szervezeti átalakulás (funkcionális mátrix), tudatos szervezetfejlesztés + felkészülés a változásokra • Tudatos tudásmegosztás • PR és kommunikáció • Implementáció és disszemináció

10

Ami az eredmények mögött van

•

• • • • • •

Pedagógusképzésekbe, pedagógus-továbbképzésekbe való bekapcsolódás: • módszertani megújulás • korszerű pedagógiai eljárások • újabb végzettség megszerzése Újfajta oktatásszervezési formák bevezetése: projektek, témahetek (gyakorlatközpontú ismeret-elsajátítás) NAT új tartalmainak megvalósítása – pl. sport, közlekedésbiztonság, egészséges életre nevelés stb. területén Pedagógus-továbbképzések, felkészítések kidolgozása Befogadó intézmények támogatására kidolgozott programok bevezetése Megújult folyamat-szabályozás (protokollok kidolgozása) Szakmai kiadványok meg megjelentetése

11

Ami mindehhez szükséges:

• Indíték és/vagy szándék • Kreatív ötlet(ek) • Tanult tudás, gyakorlati ismeret, vitakészség, hit és tolerancia • Egy jól szervezett és vezetett folyamat, amelyben megvalósítható az ötlet • Motiváció, ami cselekvésre ösztönöz és/vagy késztet • A fenntarthatóság szándéka • Egyfajta tulajdonosi szemlélet

12

És ami a legfontosabb…

13

Köszönöm a figyelmet! Kérdések, válaszok

14

1. Napirend elfogadása


15

Napirendi pontok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Az ülés napirendjének elfogadása Az előző (2013. június 13-i) ülés jegyzőkönyvének elfogadása, hitelesítők megválasztása A VOP Monitoring Bizottság Ügyrend 4. számú módosításának bemutatása és jóváhagyása A VOP előrehaladásának bemutatása Az EMAS (Hitelesített környezetvédelmi és vezetési rendszer) bevezetése az NFÜ-ben A 2011-2013-as Értékelési terv megvalósulása VOP projektek, eredmények bemutatása A MAG Klaszterfejlesztési Iroda eredményeinek bemutatása A következő VOP MB időpontja, témái 16

2. Az előző (2013. június 13-i) ülés jegyzőkönyvének elfogadása, hitelesítők megválasztása Huba Bence VOP IH vezető

17

Észrevételek a jegyzőkönyvvel kapcsolatban

• A visszajelzések nagyrészt egyetértettek a jegyzőkönyvben foglaltakkal • Kiegészítést Beliczay Erzsébet kért hozzászólásaival kapcsolatban, amelyek megjegyzésként feltűntetésre kerültek a lábjegyzetben.

18

3. A VOP Monitoring Bizottság Ügyrend 4. számú módosításának bemutatása és jóváhagyása Huba Bence VOP IH vezető

19

A VOP Monitoring Bizottság Ügyrend 4. számú módosítása • VOP MB tagságának változása: A hatáskörök megváltozása miatt az alábbi változások kerülnek átvezetésre a VOP MB Ügyrendjében: Az Ügyrend 5.a) és 5.1 c) pontjában szereplő (szavazati joggal rendelkező) „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” helyett „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár” kerül megnevezésre Az Ügyrend 5.d) és 5.2.f) kiegészül a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel (tanácskozási joggal) Ezen változások az Ügyrend XI. Mellékletében is átvezetésre kerültek

20

4. A VOP előrehaladásának bemutatása


21

A VOP pénzügyi előrehaladása (Mrd Ft – 100%)

280 HUF/EUR árfolyamon, top-up kerettel

22

A VOP tervezett pénzügyi előrehaladása (1.)

• VOP 2.módosítás: KÖZOP TA – VOP 2. prioritás közötti átcsoportosítás a VOP MB 2013. június 13-i jóváhagyta a VOP IH benyújtotta az Európai Bizottságnak várhatóan elfogadásra kerül 2013-ban az átcsoportosítás mértéke 5,2 Mrd Ft, amely a VOP nem elszámolható résszel kiegészülve 5,7 Mrd Ft-tal növeli majd a VOP 2. prioritásának keretét

23

A VOP tervezett pénzügyi előrehaladása (2.) • Túlvállalás (VOP kereten felüli összeg megítélése): A VOP eddigi tapasztalatai alapján a projektek nem használják fel a támogatási összeg 100%-át A teljes abszorpció érdekében a VOP IH elindította túlvállalási kérelmét az NGM felé (0,87 Mrd Ft és 0,33 Mrd Ft) Cél: a várható lemorzsolódási összeg túlvállalása • Projektek tervezése: Zajlik a VOP projektek 2014 végéig való megtervezése a kedvezményezettekkel A VOP aktuális keretét várhatóan az év végéig odaítéli a VOP IH a futó projekteknek • Kifizetések: A VOP az éves munkatervében vállalt 17,2 Mrd Ft-ot várhatóan kifizeti vagy akár túl is haladja.

24

VOP n+3/n+2 cél (EUR – EU rész)

A 2014-es n+2-es cél is teljesült. 25

VOP Éves Jelentés; Éves Áttekintő Ülés • VOP 2012. évi Éves Végrehajtási Jelentése: A VOP 2012. évi Éves Végrehajtási Jelentését a VOP IH a VOP Monitoring Bizottság által tett észrevételekkel kiegészítette 2013. június 21-én benyújtotta az Európai Bizottságnak Az Európai Bizottság 2013. július 2-i levélben formailag befogadta a jelentést Az Európai Bizottság 2013. szeptember 9-i levélében elfogadta a jelentést. Kérdés nem érkezett. A végleges verzió az NFÜ honlapján elérhető: http://www.nfu.hu/doc/2524

• Éves Áttekintő Ülés: Az Európai Bizottsággal az Éves Áttekintő Ülésekre 2013. október 15-17. között került sor VOP szekció ülés nem volt

26

Ellenőrzések (EUTAF; Államkincstár)

• EUTAF ellenőrzések: Az EUTAF által végzett rendszerellenőrzés, és mintavételes projekt ellenőrzések lezajlottak az éves ellenőrzési jelentés készül • Helyszíni ellenőrzések (Kincstár): Az összes 2013-ra tervezett helyszíni ellenőrzés lezajlott, a tervhez képest egy került elhalasztásra 2014-re a Széchenyi Programiroda és a MAG Zrt. digitalizálással kapcsolatos projektje két alkalommal is ellenőrzésre került

27

Intézményrendszer

• A 1814/2013 (XI.14.) Kormányhatározat: A 2013. november 14-i kormányhatározat ismét megerősíti, hogy az Irányító Hatóságok 2014. január 1-étől a minisztériumokhoz kerülnek A központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül • A VOP továbbra is támogatja a végrehajtást: A feladatok elvégzése folyamatos A projektek finanszírozása biztosítva van

28

Felkészülés a 2014-2020-as programozási időszakra • Társadalmi egyeztetés: A 2014-2020-as operatív programok társadalmi egyeztetésére az alábbi elérhetőségeken volt lehetőség: http://www.nfu.hu/forum_pate/29 http://www.szamitaszavam.hu/ A VOP IH 2013. október 24-én tájékoztatta a VOP MB tagokat

29


30

5. Az EMAS (Hitelesített környezetvédelmi és vezetési rendszer) bevezetése az NFÜ-ben Köblő Tibor NFÜ Intézményi Gazdálkodási Főosztály osztályvezető

31

Bevezetése és működtetése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél

32

Környezetközpontú Irányítási Rendszerek (KIR)

33

Mi az ISO 14001 /2004? Mi az EMAS ?

•

• • • •

Nemzetközi szabvány a Környezetközpontú Irányítási Rendszerekről (ISO=International Organization for Standardization), amit 1996-ban dolgoztak ki; Az új, érvényben lévő verzió 2004. november 13-án jelent meg; 5 évente felülvizsgálat és ez alapján minősítés Az EMAS alapját képezi! AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1221/2009/EK RENDELETE (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (Eco- Management and Audit Scheme = EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről;

•

Hasonlóan az ISO 14001 szabványhoz, ez is csak a követelményeket fogalmazza meg a rendszer működtetéséhez , az évenkénti Környezetvédelmi nyilatkozat készítéshez és annak hitelesítéséhez;

34

Az ISO 14001 és az EMAS közötti alapvető különbségek ISO 14001 • •

•

•

Nem követeli meg az előzetes átvilágítást. A jelentős környezeti tényezők tárgyában történő kommunikációról dönteni kell. Megelégszik a jogszabályi megfelelésre való törekvés szándékának igazolhatóságával. Nem előírt, inkább csak a szabvány logikájából következik a munkatársak bevonása.

EMAS •

Megköveteli a szervezet előzetes környezeti átvilágítását.

•

Környezeti politika, a program, a KIR és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők.

•

Megköveteli az összes vonatkozó környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelést , amit rendszeresen értékelni kell.

•

A munkatársak aktív bevonása kifejezetten előírt követelmény, hogy a rendszer fejlődését segítsék.

35

Miért hasznos az EMAS, milyen előnyökkel jár? •

Belgium: A Vallon Regionális Környezetvédelmi minisztérium a támogatások

•

Cseh Köztársaság: Az EMAS-nyilvántartásba vett szervezeteknek lehetőségük van integrált engedélyt kapni.

•

Dánia: Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.

•

Olaszország: Az IPPC-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés-

•

Luxemburg: Gyors ügyintézésű és hosszabb időtartamra szóló

megítélését az EMAS kötelező megvalósításához köti a lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében.

megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az EMAS-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak nyújtott, az EMAS tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással. engedélyek az EMAS és/vagy ISO minősítésű szervezeteknek.

•

Hollandia: Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves

•

Norvégia: Kevésbé gyakori felülvizsgálat az EMAS-t bevezető

környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el. Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs ilyen rendszer). szervezeteknél. A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb. (50%)

36

Miért hasznos az EMAS, milyen előnyökkel jár? • Magyarország: • elkötelezettség a környezeti teljesítmény folyamatos javítása mellett, ami végül a kevesebb szennyezés kibocsátás formájában jelentkezik, • garancia a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre, • transzparencia, áttekinthetőség (adatok, dokumentáció, nyilvántartások), • kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal • Példamutatás a környezet, ill. az egész társadalom számára • jelenleg 29 hitelesített EMAS rendszer van (pl. Audi, Mercedes, MNB)

37

EMAS A BEVEZETÉS FOLYAMATA; A LEGFONTOSABB FELADATOK ÉS VÉGREHAJTÁSUK; DOKUMENTUMOK.

38

Végrehajtás Operatív Program /2.6 Esélyegyenlőség és fenntarthatóság/

Az EU Bizottság által jóváhagyott VOP programdokumentumban az NFÜ vállalta az EMAS bevezetését: „Az NFÜ tervezi továbbá az Európai Unió Hitelesített Környezetvédelmi Vezetési Rendszer (EMAS) minősítésének megszerzését.”

39

A megvalósítás során végrehajtandó legfontosabb feladatok összefoglalása • • • • •

• • • • • • • •

Környezetvédelmi tanácsadó kiválasztása és szerződéskötés; A tanácsadó bevonásával előzetes helyzetfelmérés és a vonatkozó jogszabályok azonosítása; A jogszabályi megfelelést szolgáló intézkedések (alapbejelentések, éves és egyéb jelentések, stb.); Az EMAS szerinti környezetvédelmi állapotfelmérés, bevezetési ütemterv; Az EMAS rendszer tervezéséhez, működtetéséhez, ellenőrzéséhez, hatálybahelyezéséhez szükséges dokumentációs és feljegyzési rendszer létrehozása, a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámainak kialakítása; Elnöki utasítás az EMAS bevezetéséről; Az NFÜ környezeti politikájának kiadása; Általános munkatársi oktatások és speciális (pl. belső auditor, vezetőségi, EMAS Környezetvédelmi Bizottsági tagok) tréningek; Tanácsadói audit, belső audit és Vezetőségi Felülvizsgálat; A Környezetvédelmi Nyilatkozatunk elkészítése; Hitelesítő kiválasztása és szerződéskötés; Hitelesítési audit, az esetleges nem-megfelelőségek kijavítása, a sikeres hitelesítés elérése; Az EMAS nyilvántartásba vétel kérelmezése az OKTVF-től 40

A környezetvédelmi tanácsadónk: a NECS Környezetvédelmi Tanácsadó Kft.

A

Budapesti székhelyű, de

rendszeresen vezet környezetvédelmi projekteket itthon és külföldön is; Szolgáltatásaik lefedik egy beruházás vagy projekt teljes életciklusát a terület kiválasztásától egészen a tevékenység befejezéséig, a projekt lezárásáig; Tárgyalóképesek angolul is; Sokrétű tapasztalattal rendelkező, külsős szakértői bázisuk van; Ügyfeleik között multinacionális cégek és hazai gyártó vállalkozások, környezetvédelmi szolgáltatók egyaránt megtalálhatóak ( http://necs.hu/referenciak); A velük kötött szerződés lejárta 2013. december 31.

www.necs.hu 41

HITELESÍTŐ AUDITÁLÁS: A DQS Hungary Tanúsító és Hitelesítő Kft. • Magyarországon jelenleg csak 3 akkreditált hitelesítő van és közülük kettő jogosultsága terjed ki a közigazgatás területére; • A kiválasztás eredményeként a hitelesítési auditra és a 12, illetve 24 hónap múlva esedékes felügyeleti auditra a Kft.-vel történt szerződéskötés;

• A DQS egy nemzetközi, az egész világra kiterjedő működési területű minősítő cég. • Az EMAS hitelesítésre jogosult auditor: FERJANCSIK ZSOMBOR HUV-V-0003/2012 (NACE-kód: O 84.11), aki a Magyarországon hitelesített 29 EMAS rendszerből 12 auditálását végezte. 42

A FOLYAMAT LEGFONTOSABB ELEMEI

I. A működési szabályok, felelősök, adminisztrációs rendszer; II. A rendszer hatályba léptetése /8.sz. Elnöki utasítás/ III. Az NFÜ környezeti politikájának kiadása IV. Oktatás, tréningek V. Környezetvédelmi Nyilatkozat VI. Auditálás-hitelesítés VII.Nyilvántartásba vételi kérelem 43

I. A RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ELVE (PDCA: Plan-Do-Check-Act ciklikus, spirálszerű ismétlése) •

Plan – – –

•

Do – – – – –

•

vezessük be a rendszert a szervezet minden szintjére, felelősökkel, a képzés, a kommunikáció aspektusaival, megfelelő dokumentáltsággal a mindennapi működést kellő részletességgel szabályozva, nem megfeledkezve a vészhelyzetekről sem.

Check – – – – –

•

azonosítsuk a környezeti tényezőinket a rájuk vonatkozó jogszabályi hátteret, a meglévő tényezők hatásainak csökkentésére alakítsunk ki célokat és programokat.

kísérjük figyelemmel a céljaink megvalósulását, a környezetvédelemmel kapcsolatos paramétereket és a jogszabályi követelményeknek való megfelelést, hajtsunk végre megelőző intézkedéseket és helyesbítéseket, ezekről és a rendszer többi eleméről is készítsünk feljegyzéseket, majd a vizsgáljuk át a rendszert a belső audit keretein belül, hogy a rendszer hibáit felderíthessük.

Act – –

végül a vezetőség értékelje a rendszer működését és szabja meg a továbbfejlesztés irányait a rendelkezésére álló információk alapján.

EMAS-EU4 6 A működés szabályozása_rev03.docx

44

I. AZ AMINISZTRÁCIÓS RENDSZER

•

A kialakított rendszer minden munkatársunk számára elérhető a \\gvvrcommon01\gvvrcommon01\MST\NFÜ\IGF publikus dokumentumok. publikus könyvtárban;

• 1. 2. 3. 4. 5.

Felépítése: Érvényes dokumentumok Érvényes feljegyzés-minták Feljegyzések EMAS oktatási anyagok Archiv dokumentumok

•

Az archiválás azonosítási rendszerét a: EMAS ELJÁRÁSOK FELJEGYZÉSEK Azonosítás-Rendezés alapelvei és jelölései.docx file mutatja be.

•

45

II. A rendszer hatálybaléptetése

46

III. AZ NFÜ KÖRNYEZETI POLITIKÁJA

47

IV. OKTATÁS, TRÉNINGEK

• Oktatás igényfelmérés, illetve ütemterv szerint, a részvétel dokumentálásával: - A teljes munkatársi állomány részére (e-learning és internetes felmérés a részvételről, valamint az anyag megértéséről) ahol több mint 70%-os aktív együttműködési arányt sikerült elérni - A vezetőség részére - Az Üzemeltetési osztály részére - A gondnok és a karbantartó szakmunkások részére - A belső auditorok részére

48

V. KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT

49

VI. AUDITÁLÁS-HITELESÍTÉS

50

VII. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI KÉRELEM

51

AZ EMAS BEVEZETÉSÉNEK EREDMÉNYE •

Látható - Pontos, rendezett adminisztráció, - Érvényesített környezetvédelmi nyilatkozat, - Hitelesített EMAS Rendszer, - Az EMAS szerint hitelesített szervezetek nyilvántartásába való felvétel az OKTVF által

•

Kevésbé észrevehető – Rendszeres és szakszerű hatósági adatszolgáltatás – A kialakított rendszer eredményeként az intézményünk működése a környezetünket – mutatószámokkal is kifejezhető módon és mérhetően - kevésbé terheli!

52

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK ÉVES KIBOCSÁTÁSA CO2 EGYENÉRTÉKBEN

53

A RENDSZER FOLYAMATOS MŰKÖDTETÉSE

A vezetéstől továbbra is elkötelezettséget és a változtatásra való hajlandóságot kíván; Minden munkatárstól pedig nyíltságot, őszinte szembenézést az egyes esetleg meglévő hiányosságokkal, hibákkal; Az EMAS bevezetése többlet terhet jelentett az NFÜ munkatársainak és szervezeti egységeinek, de ezt követően is számos, rendszeres, ill. ismétlődéssel jelentkező adminisztratív és gyakorlati teendővel jár. A hitelesítés megtartása érdekében mindezeket folyamatosan , következetesen kell végezni, tehát az igazi munka a hitelesítés után következik

54

A RENDSZER FOLYAMATOS MŰKÖDTETÉSE Környezeti politika frissítése (szükség szerint, általában évente-kétévente) Környezeti tényezők azonosítása, értékelése (szükség szerint, általában évente-kétévente) Jogszabályi követelmények azonosítása, a teendők meghatározása, a megfelelőség kiértékelése (havonta, a megfelelőség kiértékelése szükség szerint, de legalább évente egyszer) Célok, előirányzatok, programok (szükség szerint) Javaslatok, Elfogadás, Nyomon követés, erről Jelentés a vezetőségnek Felelősségek és hatáskörök meghatározása az EMAS követelményeinek megfelelően, mindezek dokumentálása (munkaköri leírások, stb.) – éves illetve szükség szerinti frissítés Képzési igények felmérése, képzési terv és a végrehajtás dokumentálása – éves illetve szükség szerinti frissítés Kommunikáció a hatóságokkal, érdekelt felekkel engedélyeztetési, illetve egyéb környezetvédelmi ügyekben – szükség szerint A dokumentumok, eljárások, feljegyzések naprakészen tartása – folyamatosan A működés szabályozása (eljárások, gyakorlati szempontból) – évente, illetve szükség szerint A vészhelyzeti felkészültség szabályozása, gyakorlat szervezése – évente, illetve szükség szerint hamarabb A környezeti teljesítmény értékelése szempontjából fontos adatok figyelemmel kísérése – folyamatosan (legalább havi rendszerességgel) Belső audit – tipikusan évente 1 alkalommal, több részletben (auditterv, jelentések írása, nemmegfelelőségek kezelése) Környezeti nyilatkozat frissítésének elkészítése – kb. 1 hónap / év – több osztály bevonásával, külső szakértői kontrol az első években valószínűleg szükséges lesz Vezetőségi átvizsgálás – előterjesztés készítése, annak megtárgyalása, dokumentálni a döntéseket A felügyeleti audit előkészítése, a frissített környezetvédelmi nyilatkozat hitelesítésnek elérése A OKTVF nyilvántartásban maradás kérelmezése

55

56


57

6. A 2011-2013-as Értékelési terv megvalósulása

Kenyeres Kinga NFÜ Koordinációs Irányító Hatóság főosztályvezető-helyettes

58

Értékelési tevékenység 2011-2013-ban Több értékelést készítettünk ebben az időszakban, mint terveztük => igényvezérelt működés A prioritásokat és a konkrétan elindított témákat az IH-kal és szaktárcákkal aktuálisan folyamatosan egyeztettük => folyamatos felülvizsgálat A 2007-2013 nagy tématerületeit sikerült lefednünk, azonban maradtak még témák.

59

A 2011-2013-as Értékelési Terv megvalósulása számokban

- A 2011-2013-os Értékelési Terv 39 értékeléséből: • 29 elkészült (a 2012-13-as értékelési keretszerződésen belül vagy ezen kívül), ebből - 19 változatlan fókusszal - 10 részben módosult fókusszal • 2 nagy értékelés folyamatban (ex-ante, SKV) • 2 nem indult • 6 téma maradt még hátra (2014-2015-re) - Az Értékelési Tervben nem szereplő 8 értékelés is elkészült (mellékelt táblázat)

60

A 2012-13-as értékelési keretszerződés rendszere A 2012-13-as értékelési keretrendszerben összesen 33 ongoing és ex post értékelést készítettünk. (33 záró workshop) • Cél: az értékelési eredmények és ajánlások: - véglegesítése a részletes egyeztetéseket követően - visszacsatolása az érintetteknek a 2007-2013-as végrehajtás és 2014-2020-as tervezés támogatása érdekében • Célcsoportok: IH-k, KSZ-k, tervezők (szaktárcák), egyéb érintettek részvételével (pl. szakmai szervezetek, kedvezményezettek) • 8 tématerület (lot)

61

Elkészült értékelések – 1

1. lot: 2 db értékelés • Foglalkoztathatóságot javító beavatkozások célcsoport- és hatásvizsgálata • Hatásvizsgálat a „Komplex vállalati technológia-fejlesztés kis- és középvállalkozások számára” konstrukciókról • Módszertani lotként 2 további értékelés ökonometriai fejezetei (egészségügy és leszakadó térségek) 2. lot: • 15 értékelésben vettek részt (módszertani, a többi értékelést kérdőíves és interjúkon/fókuszcsoportokon alapuló adatfelvétellel támogató lot)

62

Elkészült értékelések - 2 3. lot: 3 db gazdaságfejlesztési értékelés • GOP 2. prioritás - A kkv-k technológia-fejlesztési konstrukcióinak tapasztalatai • GOP 4. prioritás - A JEREMIE pénzügyi eszközeinek tapasztalatai • A GOP 1. prioritás és tükörkonstrukciói (K+F és innováció) 4. lot: 6 db környezeti vonatkozású értékelés • Fenntartható városfejlesztés • KEOP végrehajtás egyes feltételeinek értékelése • Jelentős környezeti hatású konstrukciók várható együttes hatása a környezet állapotára és a hazai környezetvédelmi célrendszer teljesülésének alakulására • Környezeti tárgyú költség-haszon elemzések hazai és nemzetközi tapasztalatai • Ivóvíz-, és szennyvíz-fejlesztések egyes kérdései • Fenntartható életmód és fogyasztás

63

Elkészült értékelések - 3 5. lot: 5 db a végrehajtási rendszert és a közigazgatási fejlesztéseket célzó értékelés • • • •

•

Szabályozási kötöttségek értékelése A 2007-2013-as időszak végrehajtási funkcióinak értékelése Az ÁROP 2007-2010 között megvalósított szervezetfejlesztési célú támogatási konstrukcióinak értékelése Az EKOP eredményindikátor (átlagos ügykezelői időráfordítás az államigazgatási szervek egyes eljárásainál) értékének visszaméréséről Az EKOP forráslehívási helyzetéről és a forrásmentési akcióterv lehetséges elemeiről

Elkészült értékelések - 4 6. lot: 3 db közlekedésfejlesztési értékelés • A kerékpáros közlekedésfejlesztés időközi értékelése 2007-2013 időszakban • A közösségi közlekedési szolgáltatás értékelése menetrendi és utasszolgáltatási adatok alapján • Városi és elővárosi közösségi közlekedési konstrukciók értékelése a 2004-2013 időszakban 7. lot: 8 db társadalmi vonatkozású fejlesztési értékelés • A középületek akadálymentesítését szolgáló fejlesztések értékelése • Az ifjúsági munkanélküliség kezelése • A foglalkoztathatóság javítását szolgáló intézkedések értékelése • A közoktatási fejlesztések értékelése • A kulturális intézményrendszer oktatást támogató szolgáltatási és infrastrukturális fejlesztéseinek értékelése • A felsőoktatási fejlesztések értékelése • Az egészségügyi fejlesztések értékelése • A társadalmi befogadást elősegítő konstrukciók értékelése

65

Elkészült értékelések - 5

8. lot: 5 db területfejlesztési értékelés • Az EU-s támogatások területi kohézióra gyakorolt hatásai • A fejlesztési források szerepe a leszakadó térségek dinamizálásában • A turizmusfejlesztés területi kohéziós dimenziói • Városhálózati hatásértékelés • Területi koordinációs kapacitások

66

Értékelések hasznosulása, kommunikációja 2012-13 Cél: visszacsatolás a 2014-20-as tervezéshez és a 2007-13-as végrehajtáshoz az érintettek értékelési projektekbe történő, folyamatos bevonásával (többfajta kommunikációs csatornán keresztül) Célcsoportok: hazai döntéshozók, tervezők , a végrehajtási management, az EU Bizottság és EU-s értékelési hálózat tagok, a nemzetközi szakma Kommunikációs csatornák - események és kiadványok 2013-ban: – 32 értékelési záró workshop (2012-2013-as értékelési keretrendszer) – 5 tematikus workshop az EU Bizottsággal, hazai tervezőkkel – 4. Nemzetközi értékelési konferencia – Ex ante értékelések, felkészülés 2014-20-ra a DG Regio, Empl, Envi and Agri értékelési egységeivel együttműködésben (EU-s értékelési hálózatokkal, tervezőkkel) – Értékelési Évkönyv 2013 (25 értékelési jelentés) – Honlap: http://www.nfu.hu/elemzesek_ertekelesek Folyamatban: – ex ante és SKV-értékelésekhez kapcsolódó workshopok

67

Értékelési workshopok a Bizottsággal - 5 tematikus workshop az EU Bizottsággal, hazai tervezőkkel • Gazdaságfejlesztési értékelési workshop: 2013.04.24. • Közlekedésfejlesztési ért. workshop: 2013.04.24. • Területfejlesztési ért. workshop: 2013.04.25. • Környezeti, energetikai és klíma tárgyú ért. ws:2013.04.25. • Társadalmi fejlesztések értékelései workshop: 2013.04.30. - Cél: a 2014-20-as OP-tervezés támogatása az értékelési eredmények disszeminációja révén - Célcsoportok: Európai Bizottság, tervezők (szaktárcák)

68

4. Nemzetközi értékelési konferencia • •

• •

•

2 napos nemzetközi értékelési konferencia – 2013. szeptember 26-27. Központi téma: a Partnerségi Megállapodás és OP-tervezési dokumentumok kötelező részét képező ex ante és SKVértékelések („Ex ante értékelések, felkészülés 2014-20-ra”) Cél: a bizottsági ex ante és SKV értékelési elvárások és a tagállami aktuális helyzet tapasztalatcseréje Célcsoportok: - a Bizottság 4 főigazgatósága (4 EU-s alap képviselője - a Regionális, Foglalkoztatási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Főigazgatóságok) - EU-s tagállami értékelési hálózatok mind a 4 alap vonatkozásában - hazai tervezők (szaktárcák), értékelői szakma Széles körű nemzetközi részvétel: - 26 nemzetközi előadó, 3 hazai előadó - 140 résztvevő (16 országból, EU és USA)

69

Értékelési évkönyv 2013 • Megjelenése: hagyományosan a nemzetközi értékelési konferenciára (2013. szeptember) • 25 értékelés legfontosabb tanulságai, ajánlásai • Tématerületek: - foglalkoztatás és munkaerőpiac, - gazdaságfejlesztés, - oktatás és kultúra, - egészségügy, - közlekedés, - környezet és fenntarthatóság, - területi és társadalmi kohézió, - közigazgatás és - végrehajtás

70

Honlap

• Értékelések a honlapon (magyarul és angolul) • Értékelési események (nemzetközi értékelési konferencia, tematikus workshopok az EU Bizottsággal)

http://www.nfu.hu/elemzesek_ertekelesek

71

Aktuális információk és tervek Folyamatban vannak a 2014-2020 OP-k ex-ante és SKV értékelései, melyek végigkísérik a tervezést (a Partnerségi Megállapodás és az új OP-k kötelező elemei) Együtt indult a tervezéssel, konzultatív tervezés-támogató folyamat 5 szakmai területnek megfelelő ex-ante értékelői team 1 SKV csapat, szoros együttműködés az ex-ante értékelőkkel OP felelősségek, ugyanakkor intenzív módszertani és szakterületi koordináció (együttműködést kezdeményeztünk az összes ex-ante értékeléssel is) 2013-2015 értékelési keretrendszer beszerzése és menedzsmentje 2011-13 értékelési terv megvalósításának folytatása és befejezése 2007-13 OP zárások támogatása EUB 2007-13 ex-post értékelések támogatása 2014-2020 tervezés további támogatása

72


73

7. A MAG Klaszterfejlesztési Iroda eredményeinek bemutatása

Keller Péter Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

74

A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések

Klaszter jellemzői ●

Elhelyezkedés

●

●

Szereplők

●

●

Piacorientáltság

● ●

Hatás a versenyképességre

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

●

Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények

● ●

A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén

Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése

●

A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások

●

A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt

A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez 75

Klaszterfejlesztési programok Magyarországon

Az első megalakuló klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Kezdeményező a Gazdasági Minisztérium A három nagy hazai autógyártó (Suzuki, GM, Audi) és több mint 50 KKV bevonása

Klaszterek működését támogató pályázati kiírások a Strukturális Alapokból

2000 Az I. Széchenyi Terv keretében hazai forrásból kiírásra kerülnek klaszterek megalakítását célzó pályázatok

A 2007-2013 EU költségvetési időszak lehetővé tette hosszú távú klaszterfejlesztési koncepció megalkotását Pólus Program (2008-2010) Új Széchenyi Terv klaszterfejlesztési program (2010)

2005

2010

A klasztertámogatások hatására kb. 50 klaszter működik Magyarországon

76

A MAG – Klaszterfejlesztési Iroda létrehozása és működtetése

●

A MAG – Klaszterfejlesztési Iroda operatív programokon belüli klaszterfejlesztéssel összefüggő szervező, koordináló, elemző feladatainak ellátása

Projekt azonosító

●

VOP – 1.1.1-11-2011-0002

Projekt megvalósítás időtartama

●

2011. október 10 – 2013. december 31.

Projekt elszámolható költségei összesen

●

154 278 000 HUF

Támogatás mértéke

●

91,85% VOP forrás + 8,15% hazai forrás

Projekt címe

77

A klaszterfejlesztés szervezeti kereteinek változása 2011-ben

A Pólus Programiroda integrációja 2011. április 1-től – az érintett szervezetekkel (NFÜ, NFM, MFB) egyeztetve - a Pólus Programiroda Kft. klaszterfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a MAG Zrt. keretein belül létre jövő Klaszterfejlesztési Iroda vette át.

A szervezeti változásból fakadó előnyök • • •

Egységes végrehajtás Közvetlenebb információáramlás Jelentős erőforrás-megtakarítás

E-mail: [email protected]

Pólus Programiroda

Klaszterfejlesztési Iroda

MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

Web: www.klaszterfejlesztes.hu

78

2011-től a MAG – Klaszterfejlesztési Iroda felelős az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért

Klaszterpolitika

Kommunikáció, kooperáció, koordináció

Keller Péter - irodavezető

MAG – Klaszterfejlesztési Iroda Somkuti Mátyás - koordinátor

Nemzetközi tevékenységek

Akkreditáció; Klaszter- támogatások menedzsmentje Klaszter- elemzések

Juhász Miklós – stratégiai elemző 79

Klaszterfejlesztési Iroda kapcsolódásai

Kommunikáció

Jog (szerződéskötés, közbeszerzés)

Klaszterfejlesztési Iroda

Kontrolling

Üzemeltetés

Nemzetközi ügyek osztálya

80

Klaszterfejlesztési Iroda feladatai 1.

MAG – Klaszterfejlesztési Iroda

Klaszterpolitika

•Részvétel a hazai klaszterpolitika alakításában és végrehajtásában •Együttműködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek •GINOP 1.0 – 3.0 •Több mint 35 egyeztetés kormányzati szereplőkkel

81



Kommunikáció, kooperáció, koordináció

•2 hazai konferencia (ca. 180 résztvevő) •Közel 80 bilaterális egyeztetés •3 Klasztermenedzser Klub találkozó (ca. 120 résztvevő) •Közel 30 előadás megtartása •3 kiadvány megjelentetés az Akkreditált Klaszterekről •Saját honlap kialakítása, adminisztrálása (www.klaszterfejlesztes.eu)

82



Nemzetközi tevékenységek

•Aktív részvétel nemzetközi együttműködésekben: CE, SEE, CIP, ECA •Nemzetközi konferencia szervezése Visegrádon (220 résztvevő 24 országból) •Külföldi delegációk fogadása 6 alkalommal

83



Klasztertámogatások menedzsmentje

•Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülő pályázatok stratégiai tervezésében • ROP PEMCS-ek • GOP DEB-ek •Akkreditációs rendszer működtetése

84

Az Akkreditált Innovációs Klaszter címpályázat bemutatása

A pályázat célja Olyan hálózati együttműködések, klaszterek kiválasztása, melyek innovatívak, export orientáltak és magas hozzáadott értéket képesek előállítani.

Tények •2011. június: az ÚSZT szempontjainak megfelelően átdolgozott pályázati kiírás •Azóta 7 körben 47 beérkezett és leértékelt pályázat, 27 címmegítélés, melyből 5 esetben az akkreditáció megújítása •Jelenleg 22 akkreditált innovációs klaszter, ebből 12 klaszter 2008 óta folyamatos akkreditációval rendelkezik •5 ünnepélyes oklevél átadó rendezvény •Jelenleg rekordszámú (26db) értékelés alatt álló pályázat

85

Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon

Akkreditált klaszterek Iparága

Száma

Informatika

8

Egészségipar

5

Környezetipar

2

Gépipar/járműipar 3 Építőipar/ Energetika

2

Csomagolástechnika/ műanyagipar

1

Bútoripar

1

• 22 Akkreditált Innovációs Klaszter többsége a régió központokhoz köthető; • Összes klasztertag száma: 782, összes KKV tagvállalatok száma: 677; • AIK tagvállalatoknak megítélt támogatás GOP 1-3. prior.: ≈116 Mrd Ft (K+F: ≈82 Mrd Ft); • Tagvállalatok által foglalkoztatottak összlétszáma: ≈70.000 fő.

Összesen

22 86



Klaszterelemzések

•3 átfogó gazdasági elemzés a hazai klaszterekről, külsős szakértők bevonásával •Vonatkozó Operatív Programok előrehaladásának folyamatos nyomon követése, elemzése •Az akkreditáció értékelési rendszerének szimulációs felülvizsgálata

87

Klaszterfejlesztés eredmények 2007-13

88

A klaszterfejlesztés eredményei

Fejlődési szint

Induló együttműködés

Fejlődő klaszter

Akkreditált Innovációs Klaszter

▪ 22 Akkreditált Innovációs Klaszter

▪ 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011)

Eredmények

▪ 177 támogatott induló együttműködés ▪ 41 támogatott fejlődő klaszter ▪ 7,8 milliárd forint megítélt támogatás

▪ Dedikált kiírásokon: 206 támogatott innovációs projekt ▪ GOP, KMOP K+F+I: 92 Mrd Ft megítélt támogatás (teljes GOP K+F+I prioritásban megítélt támogatás kb. 25%-a) ▪ Gazdaságfejlesztés (GOP+KMOP): 127 Mrd forint megítélt támogatás

89

Akkreditált Innovációs Klaszterek tagvállalatai által elnyert gazdaságfejlesztési célú támogatás

90

A Regionális Operatív Programok 2011-es körében támogatott klaszterek tagvállalatai által elnyert gazdaságfejlesztési célú támogatás

91

Klaszter-tagvállalatok erős pályázati aktivitása

92

Jövőbeli feladatok

Kiemelt fókusz a már múlttal rendelkező klaszterek tovább fejlesztésén tagok közötti bizalom hosszabb múltra tekint vissza; a klasztermendzsement szervezet állandósága, nyújtott szolgáltatásainak színvonala meghatározó

• Klasztermenedzsment szervezet fejlesztése, MENNYISÉG – MINŐSÉG • Túl a vissza nem térítendő támogatásokon; • Minősítési rendszer fenntartása (erős szűrő kritériumokkal); • Klasztertagság nemzetközisítése, nemzetközi piacra jutás elősegítése; • Klaszter jelenség elterjesztése; • Projekt hosszabbítási kérelem 2014.06-30-ig. 93

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! MAG – Klaszteriroda [email protected]

94


95

8. A következő VOP MB időpontja, témái


96


97

Végrehajtás Operatív Program Monitoring Bizottság ülés

Recommend Documents