ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN ( )

ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN (2009.-2013.) AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSA

REFLEX KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET GYŐR 2013

Az elemzést írta és a dokumentációt összeállította: Reflex Környezetvédő Egyesület a fényképeket készítette: Reflex Környezetvédő Egyesület, valamint ÉDUVIZIG (33/1,3 és 36/1,2,3) és BLKI (35/1,2 és 38/1) készült: a WWF Magyarország (WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány) megbízásából, a tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA-2013-2376-E számú pályázata támogatta

Reflex Környezetvédő Egyesület Győr - 2013

1

TARTALOMJEGYZÉK ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN (2009.-2013.)

1. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység földrajzi, hidrológiai jellemzése……………...……..3

2. A folyószabályozások hatásai az ökológiai és hidromorfológiai állapotokra……………………5

3. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység (1-4) VGT-1 tervében (2010. április hó) megfogalmazott intézkedések (VGT. 8. pont) bemutatása………………………………………………………..7 3.1 Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések… ………………….7 3.2

Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése…14

3.3 3.4 3.5

Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések……………………15 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében… …………………19 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések…………………………… ……………..…20

3.6

Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi in-

3.7

tézkedések…………………………….……………………………………………… ………………..22 Finanszírozási igény…………………………………………………………………………………....23

4. A 2009 óta a terepen zajló beavatkozások bemutatása (terepi munkák, a terepi kivitelezéssel járó projektek indokoltsága és célja). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben javasolt intézkedések (8. pont) és a tényleges beavatkozások összehasonlítása……..…………………………25 4.1

Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések….……………..26

4.2

Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése…29

4.3 4.4 4.5

Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések…………………....30 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében…………………….33 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések…………………………………………...…33

4.6

Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi

4.7

intézkedések………………….…………………………………………………………………………34 Finanszírozási igény…………………………………………………………………………………….34

5. Terepi munkák, beavatkozások bemutatása (2009-2013.) - kiemelten az árvízvédelmi beavatkozásokra és a vörösiszap katasztrófa utáni helyreállítási munkálatokra…………………....35 5.1 Egyedi árhullámok a Marcal folyón (2013. április és június)………………………………… …..35 5.2 Vörösiszap-szennyezés a Marcal folyón (2010. október)…………………………………….. .....36 6. Az intézkedések elmaradásának kockázatai az ökológiai és hidromorfológiai állapotra – terepbejárásokat követő, de konkrét terepi vizsgálatok nélküli következtetések …....40

2

Elemzés a Marcal folyó és vízgyűjtőterületére (1-4 alegység) a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT-1) előírt feladatok alapján 1. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység földrajzi, hidrológiai jellemzése; A Marcal hazánk egyik, teljes hosszában az ország területén elhelyezkedő folyója. Forrása Sümegprága, míg a Rába folyónál lévő torkolata Győr-Gyirmót külterületén található. Teljes hossza 100,4 folyókilométer. Vízgyűjtőterülete közigazgatásilag négy megyét (Győr-MosonSopron, Vas, Veszprém és Zala megye), azokban 195 települést érint. Nagysága 3.084 km2. Ez a vízgyűjtőterület magában foglalja a Bakony nyugati részét, illetve tágabb értelemben a Bakonyhoz tartozó Keszthelyi-hegység északi keskeny bazalt-övezetét, nyugatról a Kemeneshát lejtőit, de legnagyobb részét a Marcal-medence tölti ki, mely a Kisalföld délre benyúló, erózió által formált félmedencéje. Összességében elmondható, hogy a vízgyűjtőterület túlnyomó hányada (70%) a 200 méter tengerszint feletti magasságot el nem érő síkság. Mintegy 25%-ra tehető a dombvidékinek minősülő felszínek aránya (Bakonyalja, Kemeneshát), és mindössze 5%-ban találhatók középhegységi kategóriába eső tájrészek.

3

A vízgyűjtő legmagasabb pontja az Észak-Bakonyban található Kőris-hegy (709 mBf), míg a legalacsonyabb terület a Rába-torkolat közelében 112 mBf körül van. A magyar Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben a Marcal alegysége 1-4 számon van jelölve. A Marcal-medence jelentős részén 650 mm a csapadék átlaga, amiből 10%-os lefolyási tényező és 2 l/sec/km2 fajlagos lefolyás adódik. A folyó átlagos fenékesése 0,07%. A VITUKI korábbi mérései alapján a számított éves középvízhozam elméleti értéke 6,8 m3/sec. Itt jegyezzük meg, hogy csak Karakónál (felső-szakasz) folyik ilyen jellegű és folyamatos megfigyelés. (A Marcalon mért jelentős árhullámokról az elemzés külön fejezetében részletesen kitérünk.) Tápláló vízfolyásai nagyrészt a Bakonyból (jobb part) érkezik. Ezek közül a jelentősebbek: Meleg-víz, Torna-patak, Kodó, Hajagos, Bittva-patak, Pápai-Bakony-ér, Gerence, Csángota, Bornát-ér és már csak az 1-4-es vízgyűjtő-öblözetet érintő Nagy-Pándzsa-ér. A felszín alatti vizek közül a talajvíz a völgyek alsóbb szakaszain találhatók, ahol a laza üledékkel kitöltött talajvíztározók helyezkednek el közvetlen a felszín alatt. Ezek sokszor belvízként is megjelennek. A rétegvizek az egész területen, sekély mélységben elhelyezkedő felsőpannóniai rétegben találhatók. Ezek a völgyfőkön és a kavicsrétegek mélyebb peremszintjein fakadó rétegforrásaikkal táplálják a patakokat. A Marcal vízgyűjtőjén kiemelt jelentőségű a Bakony mészkő és dolomit kőzeteiből származó, és az egész Dunántúli-középhegység területén egybefüggő víztestet képező karsztvíz. A Marcalban a lebegtetett hordalékszállítás csekély - a lassú folyású vízben inkább a leülepedés jellemző. A nagyobb esésű mellékpatakokból, mivel nagyrészt karsztos forrásokból táplálkoznak, illetve medreik agyagos rétegbe mélyülnek, ugyancsak kevés hordalék származik. Így általában a vízfolyásokra az átlátszó, tiszta víz a jellemző. Kémiailag a kalcium-hidrogénkarbonátos típusba sorolhatóak. A Marcal viszonylag jelentős keménységi szintje szintén a karsztos eredettel magyarázható.

A Marcal szelvény növényszintjei

Vízminőségileg meghatározó, hogy a nyári kisvizes időszakban a bevezetett összes (tisztított) szennyvíz megközelíti a Marcal saját kisvízi hozamát. A vízfolyás lassúsága, melyet csak fokoz a túlkotort meder méretéhez képest csekély vízhozam, hozzátéve az árnyékoló parti növényzet több szakaszon tapasztalható hiányát, a szennyezéssel együtt okozza a nagyfokú eutrofizációt, melynek végül legszembetűnőbb eredménye a vízinövények túlburjánzása. 4

2. A folyószabályozások hatásai az ökológiai és hidromorfológiai állapotokra; Gyakorlatilag a Marcal, a lefolyási tényezők miatt, három szakaszra osztható: az alsó a torkolat és Marcaltő község közötti, a középső Megyer községig terjedő szakasz és az afölötti, forrásig terjedő folyórész. A Marcal életében az első jelentősebb emberi beavatkozás az 1700-as évekre tehető. Ez a malomsoki, Rábába való betorkolás megszüntetését jelentette. A folyót a Malomsok-Marcaltő közötti Rába betorkolásnál lezárták, helyette a medret átkötötték az úgynevezett MezőRábába, mellyel a Marcal hossza cca. 30 km-el nőtt, az új, immáron Koroncó és Gyirmót közötti becsatlakozásig. Itt kell megemlíteni, hogy a Marcal 1-4 számú vízgyűjtő alegységében szerepel a jelenlegi torkolat és Győr város közötti egykori Rába vízgyűjtőterülete is, melyet a helyiek helytelenül Holt-Rába helyett Holt-Marcalnak hívnak. (Ez a XIX. század végén végzett Rába szabályozáskor alakult ki. Itt már a Marcal nem folyt.) A Rába Szabályozási Társulat a Rába alsó szakaszának csatornázásával párhuzamosan a Marcal alsó 30 km-es szakaszát is új mesterséges mederbe (csatornába) terelte (1891.-1892.) A folyó ezen szakasza az erősen módosított víztestek közé lett besorolva. Erősen csatornázott, hosszú egyenesekkel, illetve többszöri kotrásból kikerült anyag kétoldali deponálásából kialakított töltésezésével. A Rábába való betorkolás feletti 18-20 km-nyi szakaszon a NagyDuna visszaduzzasztó hatása miatt viszonylag szűk hullámtér meghagyásával, árvízvédelmi töltés épült ki mindkét parton. Ez a jobb oldalról becsatlakozó Bornát-ér alsó szakaszán is megvalósult. A folyó vízszintjének emelése, illetve a Holt-Rába vízpótlása érdekében a torkolat felett - a múlt század hetvenes éveiben - egy duzzasztó épült ki. A szabályozások által kialakított mederszelvény jellemző alakja megközelítőleg trapéz, illetve csésze, a kisvízi mederszélesség 10-15 m, a középvízi 15-25 m, esése csupán 15-20 cm/km.

A torkolat feletti vízszintszabályozó duzzasztó

A Marcal középső szakasza, a Torna torkolatától Marcaltőig (kb. 40 km) helyenként 4-5 km széles völgyben (alluviumon), a nagyon kis esés miatt alsószakasz jellegű volt, hordalékától megszabadulva szétterült, és határozott meder nélkül lassan folydogálva tőzeges mocsarakat képezett. A parttalan láppá vált Marcal bővizű mellékpatakjai, medret nem találva csak to-

5

vább növelték az elmocsarasodást. Az 1800-as évek elején először a lápos terület kétoldalán alakítottak ki - a beérkező vizek összegyűjtésére és elvezetésére - a folyóval párhuzamos övárkokat. A folyamatos feltöltődés és az egyre növekvő mezőgazdasági igény miatt jött létre 1859-ben a Marcal-Szabályozási Társaság. A természetes állapot döntően ekkor változott meg. A már kiépült, de tovább mélyített mellékcsatornák (övárkok) mellett a völgy közepén kikotrásra került a Marcal Főcsatorna. A végleges terveknél viszont ezt a „posványos terület lecsapolása” célt megváltoztatták, s a főként tőzeges, kiszáradásra hajlamos mezőgazdasági célokra nyert területek öntézési igényét is tervbe vették. Így épült ki a mesterséges medrek által szállított vizeket szabályozó kamondi vízosztó zsilip (1885.). A szabályozási munkák 1899-re készültek el teljesen. A Marcal főmedrét 1930-1943 között 36 m3/sec hozamú árvizek levezetésére is alkalmassá tették az által, hogy a medret nem mélyítették (a nedvességet igénylő tőzeges rétek kiszáradásának védelme miatt) hanem szélesítették.

Túlkotort, széles meder Megyernél

A Marcal egyes szakaszain 1950-ben, 1959-ben, 1961-ben és 1976-ban is történt mederkotrás. Egyes helyeken a vízszintemelés (vízvisszatartás) miatt terméskő keresztbukó lett beépítve. Ezt követően a ’80-as években nagyméretű meliorációs munkákat (völgyfenék drénezés) végeztek a folyó Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyei szakaszán (medermélyítés, padkás szelvény kialakítás, töltésezés). A vörösiszap-szennyezést (2010.) követő beavatkozásokat egy másik fejezetben ismertetjük. A szabályozások által kialakított mederszelvénynél a kisvízi mederszélesség 7-10 m, a középvízié 11-16 m, míg a jellemző fenékesés 30 cm/km. A meder jellegzetesen egyenes vonalvezetésű, kevés törésponttal. Sok helyen csatorna jellegű, bár ezt a sűrű parti- és medernövényzet fedi. A Marcal felső szakasza az alatta levő folyómederhez képest kevésbé érintett. Két részre osztható, egyrészt a forrásalatti, patakjellegű és méretű (4-10 m szélesség), de nagyobb esésű (kezdetben 15 m/km) részre, másrészt a Meleg-víz torkolata alatti túlméretezett mederre. Az ideérkező kevés vízmennyiség szétterül, gyakorlatilag pang, a medret teljesen benövő növényzet által erősen feltöltődő. Itt a mederesés már lecsökken 15 cm/km-re. A szabályozások évszázadokon keresztüli ismétlődése alátámasztja, hogy a Marcal folyó völgye folyamatosan regenerálja önmagát. Ökológiai szempontból a természeti sokszínűséget

6

biztosító, de megszűntetett mocsaras, lápos középső szakasz ma is Natura 2000-es, természetmegőrzési terület. A vízgyűjtőterületen megtalálható a nemzeti parki (Balaton-felvidéki NP.) besorolású, a tájvédelmi körzet (Pannonhalmi, Magas-Bakonyi, Somló és Ság-hegyi TK.) besorolású, az ezekhez is kapcsolódó Natura 2000-es madárvédelmi és természetmegőrzési területek nagyszámú mozaikja, valamint szép számban országos és helyi védettségű terület is. A vízgyűjtő közel negyede része az országos ökológiai hálózatnak.

3. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység (1-4) VGT-1 tervében (2010. április hó) megfogalmazott intézkedések (VGT. 8. fejezet) bemutatása; A vízgyűjtő alegységekre összeállított úgy nevezett Intézkedési Program (VGT. 8. fejezet) általános megfogalmazásai (távlati cél, stratégiai cél, program tervezése) országosan azonosak, ahogy a program 7 eleme is: 8.1. tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések, 8.2. Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése, 8.3. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések, 8.4. Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében, 8.5. Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések, 8.6. Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 8.7. Finanszírozási igény A 8.1 – 8.6 fejezetek az intézkedéseket a jelentős vízgazdálkodási problémák és az azokat kiváltó okok szerinti felépítésben tárgyalja, ezen belül megjelennek a jelenleg érvényben lévő intézkedések és a további, megvalósítandó intézkedések. Az egyes intézkedéscsoportok egyaránt tartalmaznak szabályozási feladatokat (vannak dominánsan szabályozási jellegű intézkedések is), illetve a szabályozással összhangban megvalósuló műszaki intézkedéseket. A szabályozás jellegű feladatokat az országos terv 8.8 fejezetében található táblázat foglalja össze, bemutatva a felelősöket és határidőket. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) A 8.7 fejezet a finanszírozási igényeket és a várhatóan forrásokat mutatja be. (A következőkben a VGT Intézkedési Terv 8. pontjának sorrendjében mutatjuk be a tervet.) 3.1 Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések A tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések a kommunális és ipari szennyvízbevezetések, illetve a talajba szikkasztott szennyvizek; a zöldség-és gyümölcsültetvényekről, valamint az intenzíven művelt szántóföldekről történő bemosódás (beszivárgás, erózió és belvíz levezetés); a pontszerű (potenciális) szennyező forrásként jelentkező állattartó telepek; az üledékből származó belsőterhelés, illetve az átfolyásos és oldaltározók halászati hasznosításából származó tápanyag bevitelt mérséklő intézkedéseket foglalja magában. Az alegység területén több vízfolyás nem éri el tápanyag és szerves anyag szempontjából a jó állapot követelményeit. A megoldást a vízgyűjtőn és a vízpartok közelében végzett mezőgazdasági termelésből, a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezéséből, a települések belterületéről, állattartótelepekről, hulladéklerakókból, halaszati és horgászati hasznosítású állóvizekből származó nitrogén-, foszfor és szerves anyag terhelések csökkentése jelenti. 3.1.1 Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése A felszín alatti vizek szennyezésének, illetve a közegészségügyi kockázatoknak csökkentése érdekében szükséges a szennyvizek megfelelőgyűjtése és kezelése valamely gazdaságosan

7

megvalósítható szennyvíz elhelyezési móddal, beleértve a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének biztosítása is. A szennyvizek elvezetése és befogadóba történő bevezetése során figyelembe kell venni a befogadó, elsősorban felszíni víz terhelhetőségét, különösen a kis vízhozamú, lassú folyású, és/vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. Körültekintően kell eljárni, mert ez az intézkedés jórészt az egyetlen, amelynek a VKI szempontjából kedvezőtlen hatásai is lehetnek, hiszen a terhelést, ha kisebb mértékben is jellemzően egyik víztestről a másikra helyezi át. Az intézkedések hozzájárulnak a tápanyag és szerves anyag terhelések mérsékléséhez a megfelelő szabályozási környezet kialakításával, amelyek költséghatékonyak és gazdaságosak, és biztosítják a létrehozott rendszerek hosszútávú és biztonságos fenntartását. A Marcal alegységre vonatkozó információk - 2015-ig megvalósuló intézkedések A 2000 LE feletti kapacitású Tét térségi szennyvíztisztító telep a jelenlegi szervesanyag túlterheltség és az agglomerációhoz csatlakozó csatornázatlan Tényő és Győrszemere községek ellátatlansága miatt a Nemzeti Szennyvíz Programban szerepel. A KEOP pályázat első fordulójában nyertes projekt teljeskörű mű szaki előkészítése folyamatban van. A 2000 LE feletti kapacitású Écs térségi szennyvíztisztító telep a jelenlegi szervesanyag túlterheltség miatt a Nemzeti Szennyvíz Programban szerepel, de KEOP pályázat 2009. április 30-ig nem került benyújtásra.

Az Écsi Szennyvíztisztító túlfolyója, becsatlakozás a Nagy-Pándzsa-érbe

Folyamatban van Jánosháza (Duka, Karakó, Keléd, Kemenespálfa, Kissomlyó, Nemeskeresztúr) és Szergény (Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Magyargencs, Vönöck) szennyvízelvezetési agglomerációk fejlesztése. Nemesszalóki szennyvízelvezetési agglomerációban a Nemzeti Szennyvíz Programmal összhangban, folyamatban van Marcalgergelyi és Vinár településeken összegyűjtött szennyvíz csatlakozása a nemesszalóki szennyvíztisztító telepre. A kommunális szennyvíztisztító telep bővítése szükséges. A telep bővítésével a felszíni víz tápanyagterhelése növekedni fog, de megfelelő üzemeltetés mellett a növekedés hatása elhanyagolható. Úrkút településen a jelenlegi szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitása, hatásfoka nem megfelelő. A Nemzeti Szennyvíz Programmal összhangban 2015-ig a település területén ki kell építeni a csatornahálózatot, valamint a megfelelő kapacitású és technológiájú szennyvíztisztító telepet. A jelenleg csatornázott településrészen a szennyvízelvezető hálózat felújítását, rekonstrukcióját kell elvégezni. KEOP forrásból a beruházás előkészítése folyamatban van. 8

Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedésével kell számolni, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. Ajka, Bakonybél települési szennyvíztisztító telepek a kibocsátási határértéknek nem megfelelően üzemelnek. A telepek szennyezőanyag terhelési kihasználtsága 100 % körüli, esetenként azt meg is haladja, ezért azt előírt tisztítási határértékeket folyamatosan nem tudja biztosítani. A szennyvíztisztító telep bővítésével, technológiai korszerűsítésével kell az elfolyó víz minőségét javítani, csökkenteni a befogadó terhelését. A szennyvíztisztító telepi rekonstrukció nem szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban, de a megvalósítás 2015-ig javasolt. A Nemzeti Szennyvíz Program szerint a hiányzó települési szennyvízelvezető hálózatot Bakonykoppány és Bakonyszűcs (1 víztestet érintő) településeken kell megvalósítani. A tervek szerint a települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével az összegyűlt szennyvíz a bébi szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra. A szennyvíztelep megfelelő hatásfokkal üzemel, a többletterhelés hatása nem kimutatható. Az intézkedés 2015.-ig KEOP forrásból megvalósítható. A nyirádi és devecseri szennyvízelvezetési agglomeráció kiépült, de a rákötések arányának növelésével csökkenteni kell a diffúz terhelést a településeken. A Gerence középsőn, Pénzesgyőrön a felszín alatti vizek védelme miatt zárt szennyvíztárolók kiépítése szükséges. Az itt összegyűlt szennyvizet a megfelelő kapacitással és TFH előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepre (Zirc, érintett víztest a Cuhai-Bakonyér felső, másik alegység) tengelyen lehet elszállítani. Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedése nem számottevő, így külön intézkedés nem szükséges. Padragi-víz (Padragkútnál) és Pápai Bakonyér (Ajkán) víztesteken a vízfolyás belterületi szakaszán feltételezhetők illegális kommunális szennyvízbevezetések, ezeket az illegális bekötéseket fel kell tárni, és meg kell szüntetni. Kommunális rendszerbe történő ipari használt- és szennyvízbevezetések felülvizsgálatának (korlátozása, szükség esetén megszüntetése) megvalósulása alapvetően a szabályozás függvénye, a megfizethetőségi problémák miatt, ütemezett megvalósítás indokolt, megfelelő türelmi idővel. A megvalósulás ennek függvénye, de 2015-ig valószínűsíthető a megvalósulás. További rákötések megvalósítása 2015-ig nagy valószínűséggel megvalósítható intézkedés a megfelelő szabályozás alkalmazásával (talajterhelési díj). - 2015 utáni feladatok A meglévő közcsatornára történő rákötések valószínűleg áthúzódnak erre az időszakra is, de az ellátott településeknek remélhetőleg már csak 5-15 % -a marad rákötetlen. Szükséges lehet továbbá a befogadó vízminőség védelme érdekében a szennyvíztisztító telepek további bővítése és tisztítási hatásfokának növelése. Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése, kommunális szennyvízkezelés megvalósítása a Holt-Marcal mellett szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésével, vagy egyedi szennyvízkezelés alkalmazásával nyerhet megoldást. Halimba településen a jelenlegi szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitása, hatásfoka nem megfelelő. A szennyvízelvezető hálózat a település egy részét érinti, állapota nem megfelelő. A szennyvíz elszivárgása elsősorban a felszín alatti vizeket veszélyezteti. A szennyvíztisztító telepre a csatornahálózat hiánya miatt nem érkezik megfelelő mennyiségű szennyvíz, alulterhelt. A település területén ki kell építeni a csatornahálózatot, valamint a jelenleg csatornázott településrészen a szennyvízelvezető hálózat felújítását, rekonstrukcióját, továbbá a jelenlegi szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját is el kell végezni. A fejlesztés 2015-ig nem szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban, megvalósítás ROP forrásból javasolt. Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedésével kell számolni, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős.

9

Gerence-patak alsó, Hunyor-patak, Kígyós-patak alsó, Meleg-víz és Torna-patak alsó víztesteken a 2000 LE alatti szennyvízterhelésnél település szintű természetközeli szennyvíztisztítást és elhelyezést lehet megvalósítani, csökkentve a települési diffúz terhelést több mint 50 településen. Hatása a felszíni vizek tápanyagterhelésének növekedését jelenti, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. A települések azon részén, ahol a szennyvízelvezetés kiépítése nem gazdaságos, ott az egyedi szakszerű szennyvízelhelyezést kell megvalósítani (CS2a). Ezen intézkedésnek a felszíni befogadókra nincs hatása, de a felszín alatti vizek jelenlegi állapotát befolyásolhatják, a talajvízszint emelkedését jelenthetik. Kiépítését előzetes talajmechanikai, talajvíz-minőségi vizsgálatoknak kell megelőzni. Folyamatos monitoringozással a hatást ellenőrizni kell. Bakonybél településen a szennyvízelvezető rendszer túlterhelésének, valamint a szennyvíztisztító telep biztonságos üzemelése érdekében a belterületi csapadékvíz elvezetést ki kell építeni. Megvalósítása mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelmét jelenti. A szűkös források miatt a szakszerű egyedi vagy település szintű természetközeli szennyvízkezelés ütemezett megvalósítása szükséges 2027-ig (forrásigény és forráslehetőségek alapján). Minimalizálni kell a zárt tárolós megoldást, mert az a legdrágább. 3.1.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A településeken a települési infrastruktúra kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységek (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetés, egyéb települési tevékenységek) hatással vannak elsősorban a felszín alatti vizek állapotára, de befogadóként a felszíni vizek állapotára is. A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. A Marcal alegységre vonatkozó információk Települési eredetű szennyezések általában a Marcal mellékvízfolyásai mentén jelentkeznek. Ezek a problémák a belterületeken és a külterületeken található kommunális hulladéklerakókból származó a felszíni és a felszín alatti vizeket szennyezőanyagok miatt alakultak ki. A sok helyütt található szennyeződések az illegális hulladéklerakók felszámolásával, rekultivációjával jelentős részben megoldhatók. Az apró falvas település szerkezetű alegység települései a kisebb vízfolyások környezetében jelentősen befolyásolják azok állapotát. A belterületi csapadék vízelvezetés megfelelő megoldásával, a szennyezett csapadékvíz elkülönítésével és szűrőmezők alkalmazásával a problémák megfelelően kezelhetők.

Illegális hulladéklerakás a Marcal koroncói szakaszán (Bika-rét)

10

Folyamatban van a Területi Hulladékgazdálkodási Terv, a 2007-2016 közötti időszakra vonatkozó Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Támogatási Stratégia és a megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása. Az ajkai kommunális hulladéklerakó 2009. január 01.-után is tovább működhet, az esetleges diffúz szennyezés ellenőrzése céljából, hatósági felülvizsgálat ill. a lerakó működtetési feltételeinek előírása, a devecseri kommunális hulladéklerakó rekultivációjára vagy felszámolására vonatkozóan környezetvédelmi hatósági kötelezés előírása szükséges. Szigorúbb szabályozási és szankcionálási gyakorlatot kell megvalósítani az illegális hulladék lerakások visszaszorítása érdekében. Az illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása érdekében, önkormányzati hatósági intézkedés-előírás szükséges pl.: Pénzesgyőr, Káptalanfa, Csabrendek, Gyepükaján, Devecser településeken. Valószínűleg 2015 után is folytatódik az illegális hulladéklerakók felszámolása, de remélhetőleg a feladatoknak már csak a 20-30 %-át jelenti. A belterületi csapadékvíz-elvezetést és elhelyezést szolgáló intézkedések az alegység területén a Regionális Operatív Program (ROP) támogatási rendszer keretén belül valósulnak meg. Az ide tartozó intézkedések: Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás (TE2) Belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok (TE3) Belterületi csapadékvíz-elvezetés ütemezett és tervszerű megvalósítása 2015 utánra is áthúzódhat forráshiány miatt. Az intézkedés megvalósulása alapvetően a szabályozás függvénye, a megfizethetőségi problémák miatt ütemezett megvalósítás indokolt, megfelelő türelmi idővel. Elsősorban hosszú távon megoldandó feladat. A települések területéről származó diffúz szennyezés csökkentéséhez, ill. megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a településfejlesztési tervekkel összehangolva kell megtervezni. Ennek érdekében a „jó belterületi gyakorlat” szabályozására önkormányzati kötelezés előírása szükséges. Ide tartozik a települési növénytermesztés és állattartás módja, a közterületek használata és fenntartása, belvizes, magas talajvízállású területeken a temetkezési eljárás szabályozása, környezeti szempontból kedvezőbb természeti szokások preferálása stb. Kiemelt feladat a belterületi csapadékvíz-elvezetés szabályozása, programjának megalkotása és a megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazása. Szükséges továbbá a teljeskörű „jó belterületi (vízvédelmi) gyakorlat” megalkotására önkormányzati kötelezés (és tartalmára vonatkozó szabályok) megalkotása. 3.1.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések Az ipari használt-és szennyvíz közvetlen bevezetéseket ebben az alfejezetben a szerves-és a tápanyagterheléssel összefüggésben tárgyaljuk, de a veszélyes anyagok szennyezésének csökkentésére is vonatkoznak. A Marcal alegységre vonatkozó információk Ipari szennyvíz bevezetéseket 3 víztesten (Franciavágás, Ajka, Pápa) felül kell vizsgálni. A szennyezés-csökkentést, ezen belül a technológiák hazai alkalmazásának bővítését, fejlesztését kell ösztönözni, illetve kikényszeríteni. A kárelhárítási tervekben előírtakat meg kell valósítani, szükség esetén kidolgozni. 3.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező 11

puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal). A felszín alatti vizeknél a nitrátszennyezés jelenti a legnagyobb gondot, melynek területi előfordulása jellemzően inhomogén. A meglévőproblémák (melyek sok esetben még a múltbeli terhelésekre vezethetők vissza) csökkentése és a felszín alatti vizek jövőbeli megóvása érdekében ésszerű tápanyag-gazdálkodásra van szükség.

Hígtrágyás talajjavítás a Sokorói-dombságban

Figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság az élelmiszerbiztonság és a foglalkoztatottság terén stratégiai jelentőségű ágazat. A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelőszintre szükséges mérsékelni. A vizek szennyezése a termelő számára sem gazdaságos, mivel a termőterületre kihelyezett tápanyag hasznosulásában érdekelt, ehhez azonban tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás szükséges. A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegységhez tartozó víztest egyikében sem mutattak ki számottevő növényvédőszer szennyezést. Így a növényvédőszerek esetében a meglévő EU-előírások szerinti általánosan alkalmazott intézkedéseken (forgalmazás, használat ellenőrzése), és a rendszeres monitoringon kívül egyéb intézkedéseket nem igényelnek. NYDOP-4.2.1/A-2008-0002 Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja keretében megvalósul a Nagy-Pándzsa vízgyűjtőjén az erózióveszélyes területeken az erózióvédelmi műszaki létesítmények, hordalékvisszatartás, sankolóterek kialakítása. A Marcal alegysége nagyobb részben dombvidéki, kis részben síkvidéki terület. Habár az esés viszonyok nem olyan nagyok, mégis a területhasználatok miatt számolni kell az erózióval. A terület legnagyobb része szántóterület, ez komoly kockázatot jelent az erózió szempontjából. A terület erdősültségének növelésével a nitrát és az erózió érzékeny területeken jelentősen csökkenteni lehetne az eróziós károkat. Alternatívaként a vízfolyások környezetében a parti fássávok és a szántóföld széli védősávok 12

között a gyepek, legelők kialakításával további javulások érhetők le a diffúz szennyezések csökkentésében. 3.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A nem megfelelő halászati és horgászati gyakorlat hidromorfológiai és ökológiai problémákat okozhat a felszíni vizekben, ugyanakkor, mint vizes élőhelyek ökológiai, természetvédelmi szerepük sem megkérdőjelezhető. Az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a halgazdálkodás, a vízminőség-védelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges. (Ez ma nem áll fenn, célszerű ezt az országos szabályozáson keresztül elérni.)

A vízgyűjtőterületen lévő számos halastó egyike (Ravazd - az őszi lecsapolás után)

A Marcal alegységre vonatkozó információk Az intézkedések célja a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összeegyeztetése, így az oldaltározós halastavakból történő megfelelő vízleeresztés, mint a jó tógazdasági gyakorlat része (FŐ1 intézkedés), illetve halászati vagy horgászati hasznosítású állóvizek, völgyzárógátas tározók megfelelő vízminőségének, illetve vízleeresztésének biztosítása (FŐ2, FŐ3, FŐ4 intézkedés). A tervezési alegység területén ezek az intézkedések a halastavak leeresztése és a jó horgászati gyakorlat szempontjából 8 vízfolyás víztestet érintenek. A szabályozásból adódó teendők a terület minden halas és horgászvizére vonatkoznak. Az alegységen ennek a problémának a megoldására jelenleg nincs futó projekt. Az intézkedések megvalósítása 2015-ig aránytalanul magas terheket jelentene. Meg kell kezdeni a jó gyakorlat jogszabályi hátterének kialakítását. A társadalmi igényeknek megfelelően a vízhasználatokat felül kell vizsgálni. A vízhasználók terheléscsökkentő beruházásainak megvalósítása szükséges (a vízminőségjavító halszerkezet telepítése és az ahhoz szükséges műszaki feltételek biztosítása stb.) A megvalósulás alapvetően a szabályozás függvénye (amely 2015-ig bevezethető), azonban a vízhasználók teherviselő-képességét figyelembe kell venni (pl. megfelelő türelmi idővel stb.) Ezért az intézkedések áthúzódhatnak 2015 utánra is. A völgyzárógátas halastavakból, tározókból (Nagy-Pándzsa és Vezseny-ér, Csigere-patak, Bitva-patak, Kígyós-patak, Padragi-víz, Mezőlaki (Kis) séd, Kígyós patak, Gerence-apatak) vízleeresztésének meg kell felelni a „jó tógazdasági gyakorlatban” előírtaknak. Olyan jó horgászati gyakorlat alkalmazása szükséges, amely megakadályozza a horgász13

vízként hasznosított tározók, holtágak, vízfolyások esetében a többlet tápanyag bevitelt. Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. A „jó tógazdálkodási gyakorlat” szabályainak jogszabályi szintű kialakítása 2012-ig várható. Az érintett vízhasználók (pl.: Horgászegyesületek) a szabályok betartásából eredőfeladatokra támogatási forrásokat vehetnek igénybe (Európai Halászati Alap), így a szükséges intézkedések (gyakorlat alkalmazása) 2015-ig megvalósíthatók. Hallépcsők, megkerülő csatornák létesítése a nagy műtárgyaknál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. Sík-és dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációja. Tározók, duzzasztók üzemeltetésének felülvizsgálata, ill. fenntartása ökológiai céllal. 3.1.6 A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Az intézkedések megfelelően kialakított jogszabályi háttér alapján történő alkalmazását foglalja össze a Terv 8-1., 8-2. és 8-3. táblázata, a vízfolyásokra, az állóvizekre és a felszín alatti vizekre. (A jelen elemzés a táblázatokat nem tartalmazza, azok a VGT-ben találhatóak meg.) A táblázatok egyes oszlopainak magyarázata: Előkészítés: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedés alkalmazása előkészítő vizsgálatokat igényel (ez vonatkozhat az intézkedés víztestenkénti tartalmának pontosításra, esetleg szükségességének igazolására). A viszonyítási alap az adott problémával (ebben az esetben a tápanyag vagy szervesanyag terhelés) jelentős mértékben érintett víztestek száma. A környezeti célkitűzés eléréséhez szükséges alkalmazások: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedés alkalmazására a környezeti célkitűzés elérése érdekében szükség van (az intézkedés elmaradása esetén a jó állapot/potenciál nem érhető el, illetve valószínű a jelenlegi állapot romlása). A viszonyítási alap ugyancsak az adott problémával jelentős mértékben érintett víztestek száma. A táblázat külön mutatja a 2015-ig és azután tervezett alkalmazások számát. Az összes alkalmazás: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedést alkalmazzák. Az előzőhöz képest itt azok a víztestek is megjelennek, ahol az intézkedés alkalmazására azért kerül sor, mert az intézkedési program vagy a jogszabály az alkalmazást nem a környezeti célkitűzéshez köti, hanem a feltételeket általánosan fogalmazza meg (Pl. Szennyvíz Program, Nitrát Akcióprogram, illegális tevékenységek megszüntetése), tehát ezeket az intézkedéseket alkalmazhatják olyan víztestek esetében is, ahol a környezeti célkitűzés ezt nem igényelné. Természetesen az intézkedés ebben az esetben is hozzájárul a víztest állapotának javításához, csak ennek mértéke a környezeti célkitűzéstől szempontjából nem szignifikáns. Vannak olyan általánosan alkalmazott intézkedések, amelyek vagy minden potenciálisan szóba jöhető víztesten alkalmazhatók, vagy azok a víztestek, ahol alkalmazni fogják az intézkedést még nem ismertek. A szürke cella azt jelzi, hogy az adott intézkedést csak a célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzák, így az ebben az oszlopban lévő számok csak amiatt változnak, mert más a viszonyítási alap. 3.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Az egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések felölelik a veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedéseket, a balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzését, illetve a növényvédőszerek fenntartható használatát. Biztosítani szükséges továbbá a használt termálvizek okozta terhelések csökkentését a felszíni vizeknél. További feladatot jelent a kutak rossz állapotából adódó jelenlegi és potenciális szennyezések megakadályozása, valamint a közlekedésből származó szennyezések mérséklése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Használt termálvíz-bevezetés 1 darab víztesten (Pápai-Bakony-ér, Pápai termálfürdő) van, amit felül kell vizsgálni. A szennyezés-csökkentést, ezen belül a technológiák hazai alkalma-

14

zásának bővítését, fejlesztését kell ösztönözi, illetve kikényszeríteni. A kárelhárítási tervekben előírtakat meg kell valósítani, szükség esetén kidolgozni. Általában, így erre az alegysége is érvényes, hogy a kémiai monitoring – különösen a mikroszennyezők tekintetében – nem megfelelő sűrűségű ahhoz, hogy megbízhatón értékeljük a víztestek kémiai állapotát és az egyes kibocsátók hatását. Ezért a monitoring fejlesztése általános intézkedésnek számít. Az alegységen több főútvonal és az M1 is keresztülhalad, de ezek valamely víztestre vonatkozó, közvetlen szennyező hatása nem ismert, így mint potenciális szennyezőforrás említhető. A Marcal alegységet érintőkármentesítések: • KOMSZOL Győr, Pápai úti lerakónál történt ammóniaszennyezés (műszaki beavatkozásra kötelezett: résfal, monitoring, talajvíztisztítás) és Zn, Cd, Ni, Pb, TPH szennyezés (tényfeltárásra kötelezett). • Két ásványolaj szennyezés történt Nyúlon a Pannon-Víz Rt. Vízmű telepén és a tarjánpusztai Tartalékgazdálkodási Kht. ilaki lerakóján (utóellenőrzésre kötelezettek). • Ammóniumszennyezés Csikvándon (tényfeltárásra kötelezett). • A Celldömölk MÁV állomás területén CH kármentesítési munkát végeztek, a záró dokumentáció elkészült, elbírálása folyamatban van. • Az alegységen műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakók, ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó talaj-talajvízszennyezések találhatók. Ezeknek a kommunális hulladéklerakóknak a felszámolása, illetve rekultivációja folyamatban van. • Az ipari és mezőgazdasági szennyeződések lokális jellegűek, talajvíznél mélyebb vízadó szinteket nem érintenek. A vízgyűjtő egészét tekintve hatásuk, jelentőségük nem számottevő, de helyi problémákat okozhatnak. • Néhány lokális jelentőségű kármentesítési projekt is folyik a területen (pl. Ajka, Sümeg, Pápa). Kárelhárítási tervek készültek, a szabályozás működik. • (megjegyzés az ajkai vörösiszap-szennyeződés a program összeállítása, 2010. április után következett be, melyről külön pontban írunk.) Helyi jelentőségű kármentesítési feladatként az alegység területén a felsorolt helyszíneken zajlik környezeti kármentesítés. A szennyezőanyag csaknem valamennyi helyszínen valamilyen szénhidrogén származék. A kármentesítési feladatok végrehajtása a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítőintézkedéssel történik. Az alegységen a kármentesítési feladatokat a Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezéseiben előírt ütemezésnek megfelelően kell végrehajtani. Az ismertté vált szennyező források, szenynyeződések felszámolása folyamatosan történik. 3.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a (i) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, (ii) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint (iii) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. (A vízjárást módosító vízhasználatok hatásának enyhítését szolgáló intézkedésekkel a Terv 8.4 fejezete foglakozik). Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni. 3.3.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések A mederrehabilitációs intézkedések célja a hossz-, keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben

15

ez műszaki szempontból, reális költségek mellett - társadalmi konszenzus alapján - megvalósítható. Az intézkedés magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevőfenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg.

Túlszabályozott meder Mersevátnál

A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegység vízfolyásainak túlnyomó részén a medrek nagymértében szabályozottak, egyenesek, nincsenek váltakozó sebességű terek és a zonáció hiányzik, a fenntartás gyakorisága nem megfelelő. Az erősen módosított víztesteknél a legtöbb esetben továbbra is indokolt az erősen módosított állapot fenntartása árvízvédelmi (Marcal), belvízvédelmi (Holt-Marcal, Nagy-Pándzsa) céllal. Ezeken a víztesteken a jó ökológiai potenciál elérése a cél. Vízminőség javító kotrást és üledék-kezelést végeznek a Nagy-Pándzsa alsó szakaszán. NYDOP-4.2.1/A-2008-0002 Nagy-Pándzsa vízgyűjtőrevitalizációja tartalmazza egy NATURA 2000 terület vízpótlásának megoldását. Szükséges a Marcal alsó szakaszán a korábbi meliorációs munkák felülvizsgálata, az agrártámogatási rendszer keretei között. Meg kell oldani a sík-és dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációját és ökológiai mederrendezését. Az alegység kisvízfolyásainak legnagyobb részén szükséges a mederrehabilitáció, beleértve a különböző fenékgátak, fenékküszöbök felülvizsgálatát, szükség esetén átépítését vagy esetleg lebontást, valamint az üledék és a nem odaillő növényzet egyszeri eltávolítását. Fontos a medrek folyamatos fenntartása (felesleges biomassza eltávolítása, mederbeli lágyszárú növényzet gondozása). Ezekre az alegység területén jelenleg pályázaton elnyert pénz nincs, így ezek megvalósulása ütemezetten 2015 után várható. A megfelelő ökológiai állapot eléréséhez szükséges természetes parti növénysávok kialakítása és a mezőgazdasági területek, valamint a vízfolyás közötti védősáv ütemezett kialakítása. A Marcal felsőszakasza is jelentősen szabályozott vízfolyás, egyenes vonalvezetéssel, padkás keresztszelvénnyel, felette depóniával. Ez a szerkezet a nagyobb vízhozamok elvezetésére lett kiépítve, ezzel a kialakítással a vízfolyás árterét szűkítették le. A vízfolyás esetében ezért rendkívül fontos, hogy a kisvízi mederben a lefolyási viszonyok javításával változatosabb

16

élőhely kínálatot hozzunk létre az élőlények számára. KEOP-Marcal revitalizációja, célja a kisvízi meder lefolyási viszonyainak javítása az élővilág igényei szerint. A víztesteknél mindenhol jelentős javulást lehetne elérni ezekkel az intézkedésekkel. 3.3.2. Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával).

Szerves egységet alkotó meder és parti flóra (Marcaltő)

A Marcal alegységre vonatkozó információk A helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termőterületekről kimosódó szerves- és tápanyagokat. A parti sávra vonatkozó szabályok megalkotása 2012-ig valószínű, így a szabályozási és támogatási rendszer megfelelő alakítása esetén a szükséges intézkedések 2015-ig megvalósíthatóak/alkalmazhatóak. NYDOP-4.2.1/A-2008-0002 Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja keretében megvalósul a vízfolyás meder rehabilitációja, gyepes sáv létesítése a mezőgazdasági területek és a meder között. Szelektív növényirtást a Nagy-Pándzsa teljes hosszán. Belterületi szakaszokon (pl. Ajka, Győr) az árvízi biztonság messzemenő figyelembevétele mellett a vízfolyások rendezését az esztétikai és ökoturisztikai igényeknek megfelelően kell kialakítani. A munkák elvégzése mellett meg kell vizsgálni azokat a fenntartási munkálatokat, amelyek a kedvező ökológiai állapot kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak, és ki kell választani az optimális megoldást. További jelentős javulás érhető el a vízfolyások ökológiai állapotában a nyílt ártéren a megfelelő földhasználati szerkezet kialakításával, mely harmonizál a vízfolyások ökológiai igényeivel, vagy ellenkezőesetben a puffersávok kialakításával a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők. Az alegység egyetlen nagy folyója a Marcal mely több víztestből áll és az alsó torkolati szaka17

sza töltésezett, mesterségesen egyenes mederben folyik és szűk hullámtér jellemzi. A tervezett intézkedések között szerepel a Marcal szabályozottságának csökkentése, nyílt ártér kialakítása a Rába-Marcal közben a Mórichida alatti 0+000-2+000 fkm és 16+000-18+000 fkm szakaszokon. Esetleg töltésáthelyezéssel bővíthető a Marcal hullámtere. 3.3.3 A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása Völgyzárógátas tározók létesítése, vízfolyások duzzasztása vagy zsilipekkel történő elzárása, állóvizek vízszintszabályozása, a hajózást biztosító és kiszolgáló tevékenységek és létesítmények olyan vízhasználatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják a víztest ökológiai állapotát. Az intézkedések célja a hosszirányú átjárhatóság, a vízállás és sebességviszonyok és az alvízi szakaszok megfelelő vízjárásának helyreállítása érdekében ezeknek a vízhasználatoknak a felülvizsgálata és szükség esetén módosítása/megszűntetése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegység vízfolyásainak túlnyomó részén a medrek nagymértében szabályozottak, egyenesek, nincsenek váltakozó sebességű terek és a zonáció hiányzik, a fenntartás gyakorisága nem megfelelő. Az erősen módosított víztesteknél a legtöbb esetben továbbra is indokolt az erősen módosított állapot fenntartása árvízvédelmi (Marcal), belvízvédelmi (Holt-Marcal, Nagy-Pándzsa) céllal. Ezeken a víztesteken a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A Holt-Marcal ökológiai vízpótlása a Marcal torkolati szakaszán. A Holt-Marcal vízellátásának javítása, a hossz-és keresztirányú átjárhatóság biztosítása a műtárgyak átalakításával, a víztest többcélú hasznosításának a lehetőségét az ökológiai szempontok figyelembevételével. A részletes intézkedési elemeket, amelyeket a hozzászólások említenek, a későbbi tervezési fázis tartalmazza, most nem lehet része a tervnek.

Az 1-4-es vízgyűjtőterülethez besorolt Holt-Marcal (egykori Rába)

A „Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása” /KEOP7.2.1.1/1f-2008-0012/ projekt keretében átépül a Holt-Marcal beeresztőzsilip, amely megteremti a Holt-Marcal megfelelő vízellátásának feltételeit. A projekt keretében a Marcal duzzasztómű árapasztó csatornájának rekonstrukciója a halak számára való átjárhatóvá tétele is megvalósul. További tervezett holtág rehabilitáció 14+900 - 14+600 fkm között a Marcal bal parton Kisbabotnál. 18

Duzzasztók és zsilipek felülvizsgálata a Bitva-patakon és a Meleg-vizen. Hallépcsők, megkerülő csatornák a nagyobb műtárgyaknál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. A felülvizsgálat alapján, ahol szükséges az üzemeltetési engedélyek módosítása. A vízhasználatokra vonatkozó ökológiai szempontú műszaki követelmények megalkotása szükséges, oly módon hogy az alvízi vízjárás és átjárhatóság megfelelően biztosítható legyen (ezek alapján az engedélyek módosítása szükséges). 3.3.4 A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Az intézkedések alkalmazásának statisztikai adatait mutatja be a Terv 8-5. táblázata. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) 3.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében A fenntartható vízhasználatok elősegítése alapvetően szabályozáson keresztül valósítható meg. Ennek célja az ökológiai szempontok érvényesítése, a felszín alatti vizek esetében a víztestek jó mennyiségi állapotának elérése és megtartása érdekében a hatékonyság és takarékosság ösztönzése egyrészt a jelenlegi víz-és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatával és szükség esetén módosításával, másrészt gazdasági szabályozókkal. Ide tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Mivel vízmérleg tekintetében az alegység k.4.1 vízteste nincs jó állapotban, ezért korlátozó intézkedésekre van szükség. Az alegység által érintett Tapolca, Nyírád, Pápa-Tapolcafő térségében található karsztvíztest mennyiségi szempontból az egykori bányászati vízkitermelés következtében gyenge állapotú. A bányák bezárása óta a karsztvízszint regenerálódása folyik, ami előre láthatóan 2027-ig elhúzódik. A bányavízemelés hatására sok forrás elapadt, vagy hozamuk jelentősen csökkent. A vízfelengedést követően Nyirádon fennmaradtak a bányavízemelés időszakában létesített, de ivóvízellátásra is alkalmas kutak, a kiépített regionális vízellátó rendszer vízbázisaként működnek jelenleg is. Pápa-Tapolcafőn a regionális karsztvízszint-süllyedés hatására elapadt a valamikori vízellátást biztosító forrás, mellette ivóvízkutakat létesítettek, azokból jelentős termelés folyik azóta is, mindemellett azonban a tapolcafői források kezdenek újra megszólalni. A tapolcai Malom-tó forrás hozama jelenleg újra megközelíti az eredeti nagyságát. A nagy vízkivételek térségében azonban soha nem fog visszaállni a források eredeti vízhozama, a megmaradó legnagyobb vízkivétel (Nyirád) közelében a karsztforrások nem fognak megszólalni (Melegvíz-patak forrásai). A Pápa-Tapolcafői forrásokon 15-20 ezer l/percet, Pápakovácsi Atya-majori források esetében összességében 2000 l/p-et meghaladó hozam nem várható 2027 után sem. A NYUDU-KÖVIZIG területén a felszín alatti vízhasználatok jelentős részét a közműves ivóvízellátás céljából történő vízkivételek teszik ki. Ezek a vízbázisok a felszín alatt mélyebb helyzetben lévő rétegvizet termelnek. A területen jelentős ipari vízkivétel nincs. A felszín alatti vízhasználatok szempontjából kiemelt helyet foglalnak el a termálvízhasználatok. Az érintett vízgyűjtőn termálvizet hasznosító létesítmények Celldömölk, Mesteri és Borgáta, Pápa és Sümeg településeken találhatók.

19

A várhatóan növekvő tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elő kell írni a visszasajtolást. Karsztvíz kivételeket szabályozni kell. Törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására. Nyírád térségében további jelentős vízkivételek csak korlátozott mértékben engedélyezhetők. A területen valaha működő források jelenlegi állapotának, hozamának felülvizsgálata, foglalt, hasznosított források esetében a felhasznált és túlfolyó mennyiségek mérése. (KÖVÍZIG, vízmű források esetében vízmű üzemeltetők feladata) A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazásának statisztikai adatait mutatja be a Terv 8-6. és 8-7. táblázata. A táblázatok értelmezésével kapcsolatban lásd a 8.4. fejezetet. (A jelen elemzés a táblázatokat nem tartalmazza, azok a VGT-ben találhatóak meg.) 3.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések A megfelelő ivóvíz biztosítása a VKI szerint is kiemelt, általános érvényű feladat. Három részfeladatra bontható: (i) megfelelő vízkezeléssel biztosítani az ivóvízminőséget, (ii) óvni a vizeket a szennyezésektől, olyan mértékben, hogy az emberi hatásra bekövetkező vízminőség változások ne igényeljék a technológia megváltoztatását, (iii) hosszú távon biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vízkészletet.

Ivóvíz-kivételi kút a Marcal alsó vízgyűjtőjén (Ravazd - építés alatt)

A Marcal alegységre vonatkozó információk Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízminőség biztosítása érdekében összesen 28 település érintett a tervezési alegységen: Borszörcsök (arzén, ammónium), Várkesző (nitrit), Kamond (ammónium, mangán), Békás, Egyházaskesző, Mezőlak, (ammónium, vas), Adorjánháza, Apácatorna, Karakószörcsök, Külsővat, Kerta, Őszkáz, Nagypirit, Marcalgergelyi, Vinár (ammónium), Bodorfa, Nemeshany, Gyepükaján (fluorit), Káptalanfa (fluorit, vas) Káld, Borgáta, Duka, Egyházashetye, Kissomlyó, Szergény, Magyargencs, Kemeneshőgyész, Mersevát (ammónium). Jelenleg a program előkészítése van folyamatban, a távlati cél az, hogy 2013-ig a közüzemi vízellátásában felszámoljuk az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvíz-minőségi problémát. Az Ivóvízminőség-javító Program távlati célja, hogy 2013-ig az egész ország közüzemi vízellátásában felszámoljuk az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvíz-minőségi problémát. Néhány település már benyújtotta pályázatát a beruházás támogatására. A vízminőség-javító program végrehajtása indokolt és szükséges a vízgyűjtőn. 20

Az ivóvízminőség-javító Program keretében különböző megoldásokkal (vízkezelési technológia vagy kistérségi rendszerek alkalmazása vagy áttérés másik vízbázisra) a megfelelő ivóvízminőség biztosítása. Adorjánháza és térsége KEOP támogatást nyert a beruházás előkészítésére. Az ivóvízbázis-védelmi intézkedések célja az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén (i) a jelenlegi állapot feltárása (diagnosztikai fázis), valamint (ii) az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes, jó vízminőség hosszú távú megőrzése (biztonságba helyezési fázis) (mindkettő ŐV2 intézkedés). Amennyiben a vízkivételt veszélyeztető szennyezőforrást tárnak fel, hatásuk csökkentése vagy felszámolásuk egyéb intézkedések keretében történik (TA1-TA3 intézkedések, TA7 intézkedés, TE1-TE3 intézkedések, CS1-CS5 intézkedések, PT1-PT5-intézkedések, KK1-KK2-intézkedések, KÁ1 és KÁ3 intézkedések). Az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása folyamatban van. Az alegység területére eső sérülékeny, üzemelő ivóvízbázisok: Pápa-Tapolcafő, Kislőd, Városlőd, Bakonybél, Hárskút, Ajka, Devecser, Nyirád, Bakonyszentlászló, Bejcgyertyános, Celldömölk, Boba, Jánosháza, Mesteri, Nagysimonyi, Vönöck és Nyúl vízbázisai. Ezek túlnyomó részén a diagnosztikai vizsgálat megtörtént, a vízbázisok biztonságba helyezésére KEOP-os pályázat során van lehetőség támogatás elnyerésére. 5 db vízbázis esetében a vízbázisvédelmi beruházás még nem kezdődött el, a hátralévő vízbázisok közül azonban egyik sem jelentős nagyságú. A tervezési alegységen nem ismert olyan szennyezés, mely ivóvízbázist veszélyeztetne. Az alegységen található távlati vízbázisok: Gyirmót, Rábapatona, Mérges, Árpás-Kisbabót, Malomsok-Árpás, Rábapaty-Csönge-Ostffyasszonyfa. Rábapaty-Csönge-Ostffyasszonyfa vízbázisnak a védőterülete kijelölő határozattal rendelkezik. A Gyirmót, Malomsok-Árpás, Rábapatona vízbázisok határozatának kiadása folyamatban van, ill. V/a vízakna vízbázis védelmi diagnosztikai munkái folyamatban vannak, még nem zárult le. A folyamatban levő diagnosztikai vizsgálatok bejezése, védőidomok meghatározása a Gyirmót távlati vízbázison. Mérges távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata, védőidomának meghatározása (KEOP-2.2.3/C-20080003 projekt) folyamatban.

Diagnosztikai mérőkút a gyirmóti távlati vízbázison - vízjárta ártéri réten

21

3.6

Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Ezen fejezet tartalmazza a védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket (kivéve az ivóvízbázisok védőterületeit és a nitrát-és tápanyagérzékeny területeket). 3.6.1 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre (továbbiakban védett élőhelyek, vagy természeti értékei miatt védett területek) vonatkozó intézkedések rendszere öszszetettebb, mint az eddig tárgyalt intézkedések. Ennek oka az, hogy az intézkedések szinte mindegyike befolyással van a védett élőhelyek állapotára. Ez a fejezet tartalmazza a természeti értékei miatt védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket, valamint mindazon egyéb - már korábban bemutatott - intézkedéseket is, amelyek igen hatékonyak a védett élőhelyek állapotának javításában is. Ezeket az intézkedéseket együttesen természetvédelmi intézkedéseknek tekintjük. A víztől függővédett élőhelyek állapotának javítását, illetve fenntartását szolgáló természetvédelmi intézkedések első csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődleges célja a védett területek állapotának fenntartása, javítása, maga az intézkedés a védett területre és nem a víztestre vonatkozik. A Marcal alegységre vonatkozó információk A VGT. 5.3.4 fejezetében ismertetett élőhely-károsodások és a károsodásokat kiváltó okok az 1-4 Marcal tervezési alegységen a Terv 8-8. táblázatában összefoglalt intézkedéssel javíthatók, illetve ezekkel előzhetők meg a további károsodások. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) Az alegység kis-és közepes vízfolyásairól, az egyéb víztől függő élőhelyekről és összefüggésekről kevés az ismeretanyag, és ezen az alegységen sem kielégítő természetvédelmi és hidrobiológiai-ökológiai monitorozás. Ezért mind a károsodás elsődleges-v. másodlagos mivoltát, mind pedig a kiváltó okok meghatározását azok fontossági sorrendjét illetően sok a bizonytalanság. Több esetben a természetvédelmi kezelési tervek is hiányoznak, de ahol vannak, ott sem lehetett még érvényesíteni a VKI szempontjait. Ezek beépítésére a kezelési tervek felülvizsgálata során kerülhet csak sor. A felszíni és/vagy felszín alatti vízhiányra visszavezethető károsodásra a fontos intézkedések közé tartozik a VT3 csoport. Ez az intézkedéscsoport ugyancsak megjelenik a legtöbb víztest/élőhely esetében. Általánosan javasolt a HM1 vagy HM2, a dombvidéki v. síkvidéki mederrehabilitáció, ill. a HA2, a partmenti védősáv kialakítása. Ez alkalmasint megvalósítható a mederrehabilitáció későbbre tolódása esetén is. Nagy-Pándzsa alsó és a Holt-Marcal víztesteken a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága által javasolt intézkedések: A Nagy-Pándzsa torkolati duzzasztott szakaszának és a Holt-Marcalt alkotó régi medernek a rendbetétele, rehabilitációja (jelenleg nádas-sásos-cserjés), a Holt-Marcal szükséges vízpótlásának biztosítása, a medrek mentén végig parti sáv kialakítása (árnyaló állomány kialakítás, pufferzóna). Holt-Marcal víztesten az eutróf tavak hínárnövényzete (3150 Természetes eutróf tavak Magnópotamion vagy Hydrocharition növényzettel) értékes, fajgazdag társulás, irtása nem engedhető meg és káros is (tápanyag kivétel miatt), kizárólag élőhely javítás, folyó rehabilitáció céljából indokolható! 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei: vízellátás javítása, (pl.: Holt-Marcal) rendszeres elöntés biztosítása.

22

3.6.2 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazásának statisztikai adatait mutatja be a Terv 8-9. és 8-10. táblázata. A táblázatok értelmezésével kapcsolatban lásd a 8.6.1 fejezetet. (A jelen elemzés a táblázatokat nem tartalmazza, azok a VGT-ben találhatóak meg.)

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és Natura 2000-es védettségű terület a Marcal torkolati szakaszán

3.6.3 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések A halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik, amelynek alapján kijelölésre kerültek a magyarországi „halas” vizek. Az alegységen nincs jogilag kijelölt „halas víz”. 3.6.4 Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések A Marcal alegységre vonatkozó információk Jelenleg az alegységen 1 db kijelölt és engedélyezett természetes fürdőhely (Nagytevel) található. Az alegységterv erre vonatkozó speciális intézkedést nem tartalmaz. 3.7 Finanszírozási igény (tájékoztatási jelleggel csatolva) A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények (hasznok), közvetett, társadalmi hatások ”élvezőjeként”. Az intézkedések jelentős része állami, közösségi finanszírozást igényel. A terv tartalmazza azon intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig, amelyek állami/EU forrásokat igényelnek. A terv nem tartalmaz költségbecslést azokra az intézkedésekre (főként szabályozás), amelyekhez az érintettek alkalmazkodnak és ezt saját forrásból finanszírozzák a szennyező fizet elv, vagy a felhasználó fizet elv alapján. A finanszírozási igények alátámasztását, a költségbecslést, a költségek részvízgyűjtő, alegység, régió és megye szerinti bontását részletesen az országos 8-4. háttéranyag mutatja be. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a 20072013 közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik. E források két részre oszthatók. A források döntőhányada már determinált, így ezen források a VGT céljaira rendelkezésre állónak tekinthetők. A másik, kisebb résznél

23

feltételezhető, hogy a VGT-ben foglalt szempontrendszereket érvényesítik majd az új pályázati kiírásokban, várhatóan ezen források is figyelembe vehetők a jó állapot eléréséhez rendelkezésre álló források tekintetében. A 2015-ig elérhető eredményeket a 2014-2021 közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A rendelkezésre álló, valamint a tervezett forrásokat mutatja be a következő táblázat (nincs csatolva). Ugyanígy országos költségbecslés készült az alapintézkedésekre és a kiegészítő intézkedések közül az intézkedések előkészítésére, valamint az átfogó intézkedésekre. A tervezés során részletes, víztestenkénti intézkedések alapján területi szintű költségbecslés is készült a 2014-2027 időszakra a kiegészítő intézkedésekre. 3.7.1 Alap- és további alapintézkedések országos szinten Az alap-és további alapintézkedések megvalósításához szükséges becsült országos finanszírozási igényt és a rendelkezésre álló, valamint tervezett forrásokat foglalja össze a 8-11. táblázat. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) Az alap-és további alapintézkedések megvalósítására 2007-2013 között rendelkezésre álló teljes forrás mintegy 1 180 Mrd Forint (amely tartalmazza a pályázatok kedvezményezetti önrészét is). Az alap-és további alapintézkedések megvalósításához további források lesznek szükségesek a 2014-2020 költségvetési időszakban mintegy 270 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázisvédelmi feladatok, a kármentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. 3.7.2 Kiegészítő intézkedések 3.7.2.1 Intézkedések előkészítése és átfogó intézkedések országos szinten Az előkészítő és átfogó intézkedések országos forrásigénye (fejlesztés és működtetés együtt) 2010-2027-ig 18 év alatt, közel 70 Mrd Ft, a fejlesztési forrásszükséglet mintegy 5,5 %-a, amelynek mintegy felét szükséges 2015-ig megvalósítani. Ennek is jelentős része (pl. monitoring és információs rendszerek fejlesztése, előkészítő vizsgálatok, jogalkotási feladatok) már 2010-2012 között elvégzendő feladatok megvalósításához kell. Tehát szükséges lenne már a 2007-2013-as forrásokból, illetve a költségvetésből e célokra forrásokat összpontosítani. Ezen források megléte alapvető fontosságú a terv végrehajtásához. 3.7.2.2 Beruházások, fejlesztések országos szinten A tervezés 2009. évi árszinten folyt. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedésekre 2007-2013 év között rendelkezésre áll mintegy 286 Mrd forint. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések várható forrásigénye 2014-2027 között mintegy 987 Mrd Ft-ra tehető, amely figyelembe véve, hogy ezen időszakra két EU támogatási időszak esik (2014-2020, 2021-2027), a kiegészítő intézkedések forrásigénye mintegy fele a 2007-2013 időszakban alapintézkedésekre rendelkezésre álló forrásoknak. A finanszírozási terv szerint 2015-ig 465 Mrd forint finanszírozási igény jelentkezik. A következő költségvetési tervezési időszak első két évében, 2014-2015-ben a becslések szerint közel 180 Mrd Ft forrásigény jelentkezik e területeken. Összességében 2014-2027 között mintegy 1270 Mrd forint szükséges az intézkedések megvalósítására. A fontosabb intézkedési programok végrehajtására az alábbi pénzigények tervezhetők 20142027 között: A szennyvízkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos költségek mintegy 210 Mrd forintot tesznek ki. A hulladéklerakók rekultivációjára 40 milliárd forintra van szükség. 24

A vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések becsült forrásigénye, amit 2027ig ütemezetten kell végrehajtani, várhatóan mintegy 138 Mrd Ft. E költségek döntőrésze, mintegy 80%-a mederrehabilitáció. A mederrehabilitációra vonatkozóan az itt szerepelő összeg felső költségbecslésnek tekinthető, a részletes tervek készítésekor várhatóan az összeg akár 20-30%-kal is csökkenhet. Az állóvizekre vonatkozóan a hidromorfológiai beavatkozások mintegy 80 milliárd forintba fognak kerülni. Az agrárintézkedéseket érintő teljes forrásigény 2027-ig két EU költségvetési időszakra mintegy 515 Mrd forint, amely összeg a vízvédelmi területek lehatárolásával pontosodni fog. A tervezett forrásigény a 2007-2013 időszakra becsült VKI célú ÚMVP forrásoknál kevesebb ugyan, azonban a források jelentős részét kitevő agrár-környezetvédelmi intézkedések jelenlegi összege nem minden célprogram esetében VKI szempontok szerint kerül felhasználásra, ezért a jövőben a vízvédelmi zónarendszerre vonatkozó intézkedések hangsúlyosabb támogatása szükséges, kiemelten az erdő-, gyep-és vizes élőhely művelési ágváltások, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése. 3.7.2.3 Beruházások, fejlesztések alegységi szinten A költségtervezés a 2014-2027 közötti időszakra készült a víztest szintű intézkedések alapján. 3.7.2.4 Működtetési források országos szinten A források tervezésekor nem elégséges a fejlesztési, beruházási jellegű források felmérése, hanem a működési, fenntartási (beleértve a tisztán működési, fenntartási jellegű és a beruházások eredményeinek megőrzését biztosító működési, fenntartási forrásokat is) forrás-igény felmérése is szükséges. Az előzetes költségbecslés szerint, ahogy ütemezetten megvalósulnak a hidromorfológiai beavatkozások, akkor a 2010-2015 közötti időszakban már összesen 5,5 Mrd forint körüli fenntartási költség merül fel. Ez a fenntartási igény 2016-2021 között évi 9 Mrd forint lesz. E költségeket a hidromorfológiai beavatkozások megvalósítói, azaz a KÖVIZIG-ek, nemzeti park igazgatóságok, társulatok és önkormányzatok költségvetésében biztosítani kell. A jelentős összegű pénzigényből látható, hogy nemcsak a fejlesztési források megszerzése a fontos, hanem a költségvetési intézmények működtetési forrásainak stabil, államilag garantált finanszírozási rendszerének kialakítása, illetve a társulatok megfelelő érdekeltségi rendszerének megteremtése is elengedhetetlen.

4. A 2009 óta a terepen zajló beavatkozások bemutatása (terepi munkák, kivitelezéssel járó projektek indokoltsága és célja). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben javasolt intézkedések (8. fejezet) és a tényleges beavatkozások összehasonlítása; Ezen fejezetben részletesen elemezzük a 2009. május hónapban (pontosítva és kiegészítve 2010. április hó) kiadott „A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 1-4 Marcal” anyagát és a 2013-ig a VGT-1 Intézkedési Terve 8. pont (előző, 3. pontban ismertetve) alapján befejezett, folyamatban lévő, késedelmet szenvedő, valamint nem megkezdett kivitelezési munkákat. Külön, kiegészítő elemként bemutatjuk az előre nem várt vörösiszap-szennyezés hatásait, a jobbító beavatkozásokat, valamint a 2013-as egyedi, az NQ1%-os (!) árvízi eseményeket és az ezek alapján leszűrt tapasztalatokat. A VGT-1 keretében megvalósult hibás beruházás (Nagy-Pándzsa-ér revitalizációja - Nyugat-Dunántúli Operatív Program - NYDOP) mellett ismertetünk egy, a kivitelezés előtt álló, jelentős részben pozitív alapú és a VKI szelleméhez igazodó beruházást (Marcal jobb parti árvízvédelmi fejlesztése és az ahhoz kapcsolódó teendők - Környezet és Energiai Operatív Program - KEOP) is, mint szűrőket, egyben mint mintákat (VGT. 8.3.1. és 8.3.3. pont).

25

A VGT-1 programtervi része két részre osztható. Egyrészt általános kívánalmakat fogalmaz meg (például a mező-, erdő-, táj-, településgazdálkodás) a vízvédelem szempontjából. Másrészt viszont konkrétumokat tartalmaz. Ezek elemzése rámutat arra, hogy az előkészítés, engedélyezés alatt lévő, vagy már meglévő tervek, projektek beillesztésére törekszik. Rendkívüli egyveleg-helyzetet teremtve ezzel. Az Európai Uniós alapelv, mármint, hogy a „vizeink jobb állapotba kerüljenek” számos esetben nem is találkozik, a direkt, nem egyszer technokrata, erőltetetten tervbeillesztett teendőkkel, mint meghatározott jövőbeni beavatkozásokkal. Vélhetően ezen okból minősítette az Európai Unió szakbizottsága a magyar Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet specifikus szemléletű, úgy nevezett „bussines as usual” anyagnak. Ezért használta azt a minősítést, hogy -„Az anyagból kiolvasható a környezetvédelmi és a fenntartható vízgazdálkodási szemlélet gyenge megértése és alkalmazása.” Az alábbiakban elemezzük a Marcal Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének Intézkedési Program pontjai szerint, az abban meghatározott teendőket, és a négy év alatt történt tevékenységeket. 4.1 Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések 4.1.1 Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése Az elmúlt négy évben - a Marcal Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéhez (VGT-1) igazodó, illetve azt kiegészítő (a terv még nem tartalmazta) megkezdett, vagy befejezett kommunális szennyvíz programok listája: forrás KEOP KEOP KEOP KEOP KEOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP KDOP NYDOP NYDOP NYDOP NYDOP

Megnevezés Écs és térsége szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése* Győrszemere-Tényő szennyvízelvezetése a téti szennyvíztisztítóhoz* Téti szennyvíztisztító-telep korszerűsítése* Sümeg és térsége szennyvízhálózat kiépítése és a tisztítótelep bővítése Úrkút község szennyvízelvezetése és tisztítása* Apácatorna szennyvízkezelési projektje Borszörcsök szennyvízelvezetési és tisztítási beruházása Doba község szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztése Halimba település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása* Káptalanfa és térsége szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése Kolontár község szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Külsővat község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása Magyargencs szennyvízelvezetése és tisztítása Nagyacsád község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása Nagypirit-Kispirit szennyvízelvezetése és tisztítása Nemesgörzsöny szennyvízelvezetése és tisztítása Noszlop község szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító kialakítása Pusztamiske szennyvízelvezetése és tisztítása Somlóvásárhely-Somlójenő szennyvízkezelésének javítása Tüskevár község szennyvízelvezetése és tisztítása Bakonygyirót község szennyvíztisztítása és szennyvízelvezetése Kemenesmihályfa község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása Sitke község szennyvízkezelése Tápszentmiklós község szennyvízelvezetése és tisztítása (Jelmagyarázat: * = a VGT-1 terv tartalmazza)

Vitathatatlanul nem csak a vizsgált területre igaz, de országos tendencia, hogy a lakossági folyékony hulladék, a kommunális szennyvíz elvezetése, gyűjtése, tisztítása, a szennyvíziszap 26

elhelyezése egyre szélesebb és szélesebb körben lesz megoldott. A Marcal térségére betervezett ezen tevékenységek is ezt igazolják.

KEOP támogatás által korszerűsítés alatt lévő téti - kistérségi - szennyvíztisztító

4.1.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A szennyvíz programokhoz hasonlóan a települési szilárd, kommunális hulladékok kezelése is elfogadhatóbb szintre kerül. Az elmúlt években a regionális rendszerű, általában a szelektív begyűjtéssel egybekötött technológia terjedt el a Marcal vízgyűjtőterületén. Ezek közül támogatásban (Környezet- és Energia Operatív Program) is részesült beruházások az alábbiak: forrás Megnevezés KEOP Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítása * KEOP Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén a bezárt települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja * KEOP Az Észak-Balatoni Térség Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 34 darab települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítása *

A pannonhalmi lakossági szilárd hulladékgyűjtő-udvar (KEOP)

27

Amíg a győri rendszer Győr-Sashegy központtal, addig az Észak-Balatoni rendszer Királyszentistván központtal működik. Az előbbi 112 település hulladékát fogadja, melyhez 2 helyszínen átrakó, 41 helyszínen hulladékgyűjtő-udvar, 336 darab szelektívgyűjtő-sziget és 43 települési, rekultívált, egykori lerakó kapcsolódik. A tervben is megfogalmazott Devecser és környékén lévő települések hulladéka, ajkai átrakással, az Ajka és környékén begyűjtött kommunális hulladékkal együtt kerülnek a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központba. A Marcal vízgyűjtőn, a két nagy beruházás mellett, az elmúlt években NYDOP támogatással megvalósult a káldi TFH és TSZH lerakó rekultivációja. Továbbá számos, önerőből és önkéntes munkával megszűntetett illegális hulladéklerakó említhető meg. Utóbbiakból kiemelhető a celldömölki zúglerakók felszámolása. A VGT-1 nem konkretizálta, csak általánosságban tartotta szükségesnek a település csapadékvizek elvezetését, kezelését. A vizsgált négy évben jelentős számban (tucatnyian) vettek részt települések a Regionális Operatív Program által támogatott kivitelezésekben. Ezek: forrás Megnevezés KDOP Béb község vízrendezési rendszerének fejlesztése KDOP Devecser és Kolontár települések vízrendezése KDOP Nemesszalók község csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése KDOP Pápa, Somlai u. - Munkás u. közötti városrész csapadékvíz elvezetése KDOP Pápa, Szent István úti csapadékvíz-elvezetés KDOP Somlószőlős belterületi vízrendezése I. ütem KDOP Sümeg csapadékvíz elvezetés fejlesztése KDOP Ugod község települési vízrendezése II. ütem NYDOP Bögöte község belterületi csapadékvíz elvezetése NYDOP Győr MJV. Belterületi vízrendezése (négy városrészben) NYDOP Győrság község belterületi csapadékvíz-elvezetése I. ütem NYDOP Veszprémvarsány település északi, belterületén csapadékvíz-elvezetése Habár a községeknél természetszerűen a csapadékvíz a szennyvíztől függetlenül került elvezetésre (zömében burkolt, nyílt útárokban), azért meg kell említenünk, hogy ez Győr és Pápa városnál már nem igaz. Itt egyesített rendszerre lett kötve a csapadékvíz-elvezető hálózat. 4.1.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések A terv három szennyező települést (Ajka, Franciavágás, Pápa) említ. Ezekre, de a kisbebocsátókra is általánosítható, hogy jelentős előrelépés csak a hatósági engedélyezésben meghatározott felső kibocsátási szinthatárig érvényesül. Egyedül a vörösiszap-szennyezés jelentett nagyobb előrelépést, követelményt az ajkai kohászati szennyvíz-kezelésében. 4.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A Marcal Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve konkrétumok nélkül fogalmazza meg azokat a kívánalmakat, amik a következő évekre is szükségszerű intézkedéseket jelentenek. Érthető a VGT óvatos fogalmazása, hiszen több évtizedes talajt és talajvizet terhelő károkozást egy-két év alatt nehéz helyrehozni. Az Intézkedési Program bizonytalanságát jelzi, hogy egy mondaton belül jelöli célként a vízvisszatartás hiányából eredő eróziós bemosódás megszüntetését és a tápanyagban gazdag belvizek levezetését. A tervezett beavatkozásokból (*) a Nagy-Pándzsa-ér újraélesztési programját lehet megemlíteni, melyről a 3.3.1. fejezetben rövid ismertetést adunk. A szükségszerű, tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás még várat magára, ahogy a területhasználatnál na-

28

gyobb mértékben, arányban megjelenő erdősítés, gyepek, legelők kialakítása, vagy éppen a parti fássávok és szántóföld széli védősávok visszatelepítése is. 4.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A Marcal alegységen a vízminőség-ökológiai szempontok-átjárhatóság-vízleeresztés egységes rendszerének kezelése továbbra is csupán terv. A völgyzárógátas halastavak (bérhorgászat, kereskedelmi célú tenyésztés) ezeknek a feltételeknek nem tudnak megfelelni. Ennek meghatározó oka a magas költségvonzat. Jelenleg erre nincs is futó projekt. A Marcal folyó átjárhatósága, a migráció biztosítása civil szervezeti javaslatok alapján a torkolati duzzasztónál meg fog valósulni (hallépcső), viszont a felső (Megyer, Kemeneshőgyész) kőbukók átépítésére eddig nem került sor. A folyóhoz kötött - horgászati kezelésű - levágott oldalágak közül a Győr feletti egykori Rába (Holt-Marcal) vízpótlása kivitelezés alatt van. 4.1.6 A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása A pont tervezési-kivitelezési szempontból releváns, az elemzést nem érinti. A VGT-1 ezen sorai általánosságokat tartalmaznak és az országos tervekhez (Nitrát Akcióprogram, Szennyvíz Program) való kapcsolódást javasolja. 4.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Az Intézkedési Program konkrét feladatként a Pápai termálfürdő vízének Pápai-Bakony-érbe történő bevezetését, annak felül vizsgálatát jelölte meg, amely felülvizsgálat még ma is feladat maradt.

A pápai termálfürdő vizeinek kifolyócsövei (3 darab)

Továbbá a terv a korábban megtörtént havária eseteket mutatja be. Viszont, hiába az egyre jobb hatósági feladatellátás, a balesetszerű események előre nem tervezhetőek. Lásd az ajkai vörösiszap-szennyezés, vagy az alegységet ért árvizek (későbbi pontokban ezeket bemutatjuk) az elmúlt években is egyedi, nem várt esetekként megtörténtek. Hiányosságnak, melyre az eltelt négy évben nem történt előrelépés, a nem ismert egyedi, de közvetlen szennyező hatások (pl. autópálya, nemzetközi közműfolyosó, urbanizáció, stb.) nevezhetőek. A Marcal vízgyűjtőjén három környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség érintett (Észak-, Közép- és Nyugat-Dunántúli KÖTEVIFE - Győr, Székesfehérvár és Szombathely), melyek munkájáról elmondható, hogy egyre hatékonyabb. A kármentesítés terén a helyi lakosság aktív hozzáállása adott, a katasztrófavédelem és a honvédség szakszerűsége pedig elfogadott.

29

A vörösiszap-áradat levonulása után Devecserben

4.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A Terv három intézkedési területet jelöl meg: - meder, hullámtér és ártér, valamint a műtárgyak. Minimális javaslatot tesz a jobbításra, s azt is csak két korábban megírt projektre (Pándzsa-ér kotrása és a Marcal töltés emelése) fogalmazza meg. Az alábbi pontok szólnak ezekről, de a műtárgyakkal való konkrét teendőkről sajnos egy szót sem ejt az anyag, melynek emiatt nincs összehasonlító értékelhetősége. 4.3.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések Az intézkedési terv helyesen állapítja meg a teendőket, melyek: - a mederforma és meder vonalvezetésének módosítása, - kiöblösödések kialakítása, - kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítása, vagy megszüntetése, - ökológiai szempontú meder- és partfenntartás. A terv - több pontban is felemlítve - részletesen és egyedüliként említi a Nagy-Pándzsa-ér revitalizációját (NYDOP-4.2.1/A/2008-0002). A VGT-1 időszakában befejeződött, több, mind egy milliárd forintos beruházás nagyszámú ütközési pontot tartalmaz a VKI előírásaival szemben. Az Intézkedési Terv ideillő jelzői a vízminőség javító kotrás, az üledékkezelés, a Natura 2000-es terület vízpótlása, a meder rehabilitációja, a parti gyepes sáv létesítése és a szelektív növényirtás. Valójában a beruházás az EU által is megfogalmazott „bussiness as usual” szinten értékelhető. A program elemei nem a jobb állapotú vízminőség elérését szolgálják. Szükségesnek ítéli a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Intézkedési Programja a Marcal-térségi meliorációs munkák felülvizsgálatát is. A nyolcvanas évek - három megyét érintő - meglehetősen drasztikus beavatkozását valóban újra kellene értékelni. A vizes élőhelyek felszámolásával, a felesleges és indokolatlanul nagy kiterjedésű drénezéssel, táblásítással, számos időszakos kisvízfolyás felszámolásával, mezővédő árokparti növényzet és erdősávok kiirtásával járó beruházás értékelése elmaradt, ahogy a különböző fenékgátak, fenékküszöbök felülvizsgálata, avagy szükség szerinti elbontása is. Ahogy a terv írja: „Ezekre az alegység területén jelenleg pályázaton elnyert pénz nincs.” Amire van/volt az a vitathatóan, a VKI szemlélettől távol álló Nagy-Pándzsa-ér revitalizációja (*).

30

Képek a Nagy-Pándzsa-ér Natura 2000-hez kötött revitalizációs munkáiról:

bal: a projekthez költségben kötött, Holt-Rábán átépített Helbényi-zsilip, a Pándzsa-érhez szerep nem köti jobb: zsilipek itt is, ott is, duzzasztó is, levegőben lógó hallépcső is a Pándzsa-éren - jelentősebb indok nélkül

bal: a VGT problémaként veti fel a túlszabályozott medret, de jó példaként a Pándzsa-ér kotrását említi… jobb: Natura 2000-es projekthez hogyan köthető kilométeres betonozott + kövezett külterületi mederszakasz?

bal: ahol a Natura területet tápláló vízkivételnek kellene működnie ott a szeméttelepi „csurgalékvíz” van (?!) jobb: az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a jobb állapotú vizek eléréséhez nem túlzott költségű és felesleges műtárgyakat kellett volna építeni, s nem hulladékkal teli és túlburjánzott vízfolyást kellett volna „újraélesztés” cím alatt kialakítani.

31

4.3.2. Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A parti sávra (puffer zóna) vonatkozó szabályozási és támogatási rendszer hiányában a 2015re előirányzott gyepes-bokros-fás zóna kialakítása, alkalmazása csak felvetés és nem megvalósítható tervként szerepel az anyagban. Itt ismét példaként (egyetlen) említi az elemzés az előző oldalon leírt Nagy-Pándzsa-ér újraélesztését. Felvet a terv egy sokak által javasolt igényt is - a Marcal folyó alsó, túlszabályozott szakaszán a nyílt ártér megvalósítását, a töltések áthelyezését. Ez az elmúlt négy évben tapasztalt ágazati hozzáállás alapján könnyelmű és minden alapot nélkülöző célkitűzés volt. Jelenleg is az. 4.3.3 A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása Habár a Terv ezen pontja is általános megállapításokat mond, ismétel (túlszabályozott meder, a zónáció és a jó ökológiai állapot hiánya) azért itt található a VGT-1 és a felszíni vizek jobb állapotba hozásához jó példa is. A folyó torkolati szakaszán - elsődlegesen települések (Gyirmót, Koroncó) árvízvédelme miatt - KEOP forrásból megkezdődött a Marcal jobb parti védvonalának erősítése (*). A VKI-hez közvetlenül sem a töltésmagasítás, sem a szivattyúállások és gátőrházak felújítása nem kapcsolható, de civil szervezetek (környezetvédő és horgász egyesületek) javaslata alapján az árvízvédelmi terv kiegészült: - a torkolati duzzasztó melletti árapasztó kék folyosónkénti (hallépcső), a migrációt biztosító átalakításával - jelentősen befolyásolható a folyó jobb ökológiai állapotának elérése, - a Holt-Marcal beeresztő zsilipjének átépítésével (nagyobb keresztmetszet) rendszeresen frissíthető a közel 15 kilométeres holtág vízkészlete.

A duzzasztó (balra) és az árapasztó (jobbra) átépítésével biztosítható lesz a folyó hosszirányú átjárhatósága

A Terv ezen pontja fontosnak ítéli a Marcalon lévő terméskőbukók (Megyer, Marcaltő) és az oldalágakon (Bitva-patak, Meleg-víz) található duzzasztók és zsilipek szükségességének felülvizsgálatát. Ez még várat magára, ezekre az elmúlt négy évben nem került sor. 4.3.4 A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Az általánosságokat tartalmazó (helyszín, tárgy, tevékenységek és időszak nélküli) táblázat nem ad lehetőséget az elemzésre.

32

4.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Az Intézkedési Terv ezen pontja kiemelt fontosságúnak tartja a rossz állapotú víztestek védelmét. Okaként a bányászati vízkitermelést, a lesüllyedt, alacsony hozamú, vagy éppen elapadt forrásokat, víznyerő-helyeket említi. A Marcal vízgyűjtőterületén lévő leggazdagabb és minőségileg is ásványvíz-szintű forrásokról az anyag azt írja, hogy: „Pápa-Tapolcafőn a regionális karsztvízszint-süllyedés hatására elapadt a valamikori vízellátást biztosító forrás.”, illetve, hogy: „A Pápa-Tapolcafői forrásokon 15-20 ezer liter/percet meghaladó hozam nem várható 2027 után sem.” Ez már a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megírásakor (2009.) sem volt igaz, hiszen a bányászati vízkiemelés már régen megszűnt, és a tárgyi források több évre visszamenően igazolt átlagos vízhozama 20.850 liter/perc (!!!).

A térség legjobb minőségű és legbővizűbb forrásai Pápa-Tapolcafőnél a felszín közelében találhatóak

Jelenleg az alábbi 68 darab vízkitermelés van a vízgyűjtőn: vízbázis üzemeltetője települési vízbázisok száma Bakonykarszt Zrt. 30 darab Vas megyei Víz- és Csatornamű Zrt. 10 darab Pannon-Víz Zrt. 9 darab Pápai Vízmű Zrt. 7 darab önkormányzati üzemeltető 4 darab egyéb üzemeltető 8 darab A tervezet megemlíti, hogy várhatóan növekvő tendenciát fog mutatni az energetikai célú vízkivétel, de az elmúlt négy évben ez nem volt tapasztalható. Ilyen igény nem jelentkezett. 4.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Az Európai Unió által megfogalmazott, és Magyarország által is jóváhagyott Víz Keretirányelv szerint kiemelt, általános érvényű feladat a megfelelő ivóvíz biztosítása. Az alegység számos településén (28 db) ez problémát jelent, mely a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával folyamatosan oldódik meg. Itt kell megemlíteni, hogy a Marcal térségében lévő vízbázisoknál jelenleg is vízdiagnosztikai vizsgálatok folynak. Az Ivóvízminőség-javító Program távlati célja, hogy 2013-ig az egész ország közüzemi vízellátásában felszámoljuk az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvíz-minőségi problémát, még várat magára, de jelentős előrelépés történt, melyet a következő táblázatban mutatunk be.

33

Folyamatban lévő, illetve az elmúlt négy évben (2009-2013) befejezett vízminőség-javító és magasabb szintű vízellátást biztosító beruházások: forrás Megnevezés KEOP Káld kistérségi vízmű vízminőség javítása KEOP Káptalanfa és térsége vízellátó rendszer vízminőség javítása KEOP Kerta, Adorjánháza, Egyházaskesző vízellátó rendszer és vízminőség javítása KEOP Marcalgergelyi-Vinár-Szergény-Magyargencs-Kemeneshőgyész ivóvízminőség javítása KEOP Mersevát-Külsővat ivóvízminőség javítása KEOP Somló környéki települések ivóvízminőségének javítása KEOP Somlóvásárhely és Somlójenő ivóvízminőség javítása KEOP Úrkút ivóvízellátás biztonságának javítása OTH Devecser-Pusztamiske-Kolontár kistérségi vízellátó rendszer kiépítése A területen kiépített vízdiagnosztikai vizsgálatok támogatási forrása és helyei forrás megnevezés KEOP Jánosháza üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata KEOP Pázmándfalu sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata vízbázisok védelme Gyirmót távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata * vízbázisok védelme Malomsok-Árpás távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata * A terv megállapítása, hogy a tervezési alegységen nem ismert olyan szennyezés, mely ivóvízbázist veszélyeztetne - igaz. Viszont a megjelölt meglévő és jövőbeni vízbázisokon való gazdálkodás szabályozás-nélküli, így jelenleg még fennállhat a sérülés lehetősége. 4.6 Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 4.6.1 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések Kimondottan a Marcal 1-4 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve természetvédelmi feladatokat nem írt elő, csupán a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által megjelölt teendőket építette be, melyek az alábbiak voltak (értékeléssel): - Nagy-Pándzsa-ér és Holt-Marcal rendbetétele - részben megvalósult, - Holt-Marcal vízutánpótlásának kialakítása - megkezdett kivitelezés, folyamatban, - mocsárrétek rendszeres elöntése - nem valósult meg, - tiltások a Holt-Marcal eutróf hínárnövényzetének irtására - betartva. 4.6.2 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása Intézkedést nem tartalmaz. 4.6.3 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Intézkedést nem tartalmaz. 4.6.4 Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések Intézkedést nem tartalmaz. 4.7 Finanszírozási igény A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv ezen fejezete országos viszonylatban írja le a várható költségeket, melyek elemzése nem érinti közvetlen a Marcal 1-4 alegységét.

34

5. Terepi munkák, beavatkozások bemutatása (2009-2013) - kiemelten az árvízvédelmi beavatkozásokra és a vörösiszap katasztrófa utáni helyreállítási munkákra; 5.1 Egyedi árhullámok a Marcal folyón (2013. április és június) Vízháztartás szempontjából a Marcal több, mind háromezer km2-es vízgyűjtőjén két meghatározó terület található. A bakonyi karsztterület és a Marcal-medence tőzegpaplanja. Mindkettő rendkívül nagy mennyiségű víz tározására alkalmas, ami folyamatos lefolyást, vagy telitettség esetén intenzív, nagy és gyors lefolyású vizeket okoz. Ilyen volt 2010 tavasza, amikor párnapos lefolyású árhullám alakult ki a tápláló kisvízfolyásokon, s az egyedi nagy, az NQ1%-ot meghaladó árhullám 2013. április hónap első napjaiban érte a Marcalt. Ekkor a Bakonyban lehullott csapadék mennyisége a több hónapos összevont átlagnak felelt meg. Gyakorlatilag a vízgyűjtő tárolóterei feltöltődtek, s az elmúlt hat évtized legnagyobb árhulláma jött le a Marcalon. Ez árvízvédelmi intézkedéseket kívánt olyan területeken, mint Marcaltő, ahol a vízhozam túllépte a 40m3/sec-ot, visszaidézve az utolsó és hasonló 1950-es árhullámot.

A Marcaltő táblánál való árvízi védekezés (2013. április 6-án) és ugyanez a terület pár hónappal később

A Marcalon kialakult másik árhullám is csúcsot döntött 2013-ban, de ez esetben az alsó, torkolathoz közeli szakaszon. Mivel a kisalföldi folyószakaszon minimális (0,2%) a fenékesés, ezért rendszeres, hogy a Nagy-Duna visszaduzzasztó hatással bír a befolyó vízrendszerekre. Ez évben, június hónap első napjaiban folyt le a Dunán az eddig mért legnagyobb vízhozam (10.116 m3/sec), mely a Mosoni-Dunán, Rábán, Marcalon keresztül, a dunai torkolattól közel harminc kilométerre lévő Bornát-éren, Koroncó községnél az eddigi legnagyobb, a honvédség légi egységeinek bevonását is igénylő, árvízi védekezést követelt meg.

A Bornát-ér 2013. június első napjaiban és az árvíz levonulását követően Koroncó községben.

35

5.2 Vörösiszap-szennyezés a Marcal folyón (2010. október) A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv összeállítását követő őszön, október 4-én a délben átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő 24 hektáros, ajkakolontári X.-es számú vörösiszap-tározó gátja. A becslések szerint a közel egymillió köbméternyi, 7-8%-os iszaptartalmú lúg elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egyes részeit, mintegy 40 km2-es területen. A vörösiszap-áradat 10 ember életét oltotta ki, 390 helyi lakó házát pusztította el, a termőterületekből 800 hektár javíthatatlanul károsodott (forrás: WWF). A 13-14 pH értéket is elérő szennyeződés a Torna-patakon, majd a befogadó Marcalon a teljes élővilágot kipusztította.

A vörösiszap-szennyezés a X.-es tározótér sokszorosán szinte mindent elpusztított

A szennyeződés - habár a Marcal alsó szakaszán viszonylag lelassult, de - három napon belül (október 7-én reggel) már mérhető volt a Rábában is. Az ismeretlen, újszerű és nagymennyiségű vörösiszap-folyam felkészületlenül érte nemcsak a települések lakóit, de a szakmai műhelyeket is. Elsődleges feladat volt az élet és a vagyon védelme, majd a szennyezés lokalizálása, hatásának mérséklése, csökkentése, lehetséges semlegesítése. A következő oldalakon lévő fényképek is igazolják, hogy: - a szennyeződés magas iszap- és lúgtartalommal gyors lefolyású, pár napos volt, de a vízgyűjtőterületen, a vízfolyások parti sávján kirakódott, valamint a mederben kiülepedett vörösiszap - a folyamatos és intenzív eltávolítása ellenére is - több, mind egy éven át szennyezte a Marcalt. A 2011-es évben még folyamatosan vörös színű volt a folyó felső szakasza. - a lúg hatásának csökkentését és az iszap lehetőség szerinti minél nagyobb felfogását az érintett vízügyi igazgatóságok hamar megtették. Közel 18 ezer tonna gipsz került a szennyezett vízbe, egy millió liter feletti volt a bejuttatott ecetsav és 6 darab duzzasztóhatású kőgát épült az iszap kiülepítése miatt a folyómederbe. Majd egy évig, a vízminőségi kárelhárítási készültség fenntartása mellett, lett végrehajtva a mederkotrás (iszap és gipsz eltávolítása), a parti sávok, völgyszelvények iszapletermelése, az ideiglenes szállítási utak, zagytározók kiépítésére, majd bontására, a kitermelt szennyezett talaj X.-es tározótóba történő visszaszállítására, a kőbukók vissza, vagy elbontására, stb. Az iszaptározó töltését jelenleg is még javítják, építik. A terület nagy részén, Kolontárnál és Devecsernél megtörtént a talajcsere, illetve ahol kisebb volt a felületi szennyeződés, ott energiaerdőt telepítettek.

36

Marcal folyó a bobai vasúti hídnál (2010. október 19. - két héttel a szennyezést követően - iszapáradás)

Marcal folyó a bobai vasúti hídnál (2011. április 21. - fél évvel a szennyezést követően - bemosódás)

Marcal folyó a bobai vasúti hídnál (2013. október 4. - három évvel a szennyezést követően - öntisztulás)

37

Védekezés módja 1. - a lúgos szennyeződés megkötése gipsszel

Védekezés módja 2. - a lúgos szennyeződés semlegesítése savval

Védekezés módja 3. - a vörösiszapot és a gipszet kiülepítő, egyben a folyót levegőztető kőbukók építése

38

Az átszakadt ajkai X.-es zagytároló töltésének helyreállítása még folyamatban van

A kolontári terület talajcsere után (holdbéli-táj)

Az erősen szennyezett területen emberi fogyasztásra alkalmas növénykultúra helyett erdőtelepítést végeztek el

39

A vörösiszap-szennyeződés okainak feltárása, a károk felmérése mellett nagyon fontos eleme a tevékenységeknek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervből hiányolt alapadatgyűjtés, felmérés és monitoring. A minimális adatbázis mellett rendkívüli értéknek bizonyult a 2008-2010 között, a Magyar Haltani Társaság (Harka-Szepesi) által elvégzett „A Marcal mellékpatakjainak halfaunisztikai vizsgálata” (Pisces Hungarici 5 - 2011). A felmérés igazolta, hogy a Marcal újraéledéséhez az adottságok (fajszám, darabszám) a szennyezéstől mentes bakonyi patakok által megvannak. Ezt a vörösiszap-árat követő három évben, három alkalommal, a Magyar Tudományos Akadémia ÖK. Balatoni Limnológiai Intézetének „Hal és Bentosz” munkacsoportja által elvégzett faunisztikai felmérés is igazolta. Az élővilág - emberi beavatkozás nélküli - helyreállásának fontos szerepelője volt a hatóság, mely teljes tilalmat rendelt el a folyón való horgászatra és halászatra. Itt kell megemlíteni, hogy a partokon való legeltetés és kaszálás is - a tiltás által - szüneteltetve volt közel másfél évig. A győri Reflex Környezetvédő Egyesület is kisebb méréseket végzett a kisvízfolyások táplálékláncának állapotáról, valamint a Marcal vízkémiai állapotának javulásáról, illetve annak az élővilágra gyakorolt pozitív szerepéről. Ezek a mérések elsősorban a táplálékpiramis alsó, mikroszkopikus szintjeit, a rákok, lárvák, férgek szintjét vizsgálták. Biztató megállapítást nyert a szervezetek részéről, hogy a Marcal él. Minden újra meg van benne, csak kis számban és méretben. Szakmai műhelyek vitatták, hogy a területhasználati tiltó intézkedések feloldása előtt haltelepítés (előnevelt süllő és ponty) történt a folyón. Ez a szakmai érv nemcsak a Marcalra nem igazán jellemző telepített fajok miatt volt, de az alsóbb rendű „táplálékkészlet” megfelelő elszaporodása előtt, annak kárát jelentő, kierőszakolt és megalapozatlan beavatkozás miatt is. Ugyancsak vita tárgyát jelentette, hogy a vízügyes jobbító beavatkozások miért nem tartalmazták a felesleges zárások egyből való elbontását, megszüntetését, illetve a kotrások által lehetőség lett volna a folyó oldalágainak, mélyterületeinek újraélesztésére. Sajnos ezek elmaradtak. Talán a VGT-2-ben szerepelni fognak!

A Marcal megyeri és a kemeneshőgyészi kőzárásai a jó vízminőség és a migráció miatt károsak, elbontandóak

6. Az intézkedések elmaradásának kockázatai az ökológiai és hidromorfológiai állapotra – terepbejárásokat követő, de konkrét terepi vizsgálatok nélküli következtetések A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Marcal alegységére (1-4) több tapasztalatot is nyújt. Egyrészt a négy év összehasonlításra ad lehetőséget. Így összehasonlítható a terv intézkedési része a végrehajtással, melyet korábbi fejezetben („A 2009 óta a terepen zajló beavatkozások

40

bemutatása (terepi munkák, kivitelezéssel járó projektek indokoltsága és célja). A Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben javasolt intézkedések (VGT. 8. pont) és a tényleges beavatkozások összehasonlítása.” - 24. oldal) részletesen elemeztünk. Másrészt az időszak alatti nem várt események a terv ökológiai és a fenntartható vízgazdálkodási elemeket felvállaló újragondolására (hiányzó, kimaradt, nem oda illő részek, stb.) adtak okot, valamint általuk hasznos információkat kaptunk a VGT-2 tervezéséhez is. A bauxitbányászat leállításával rövid idő alatt helyreállt nagy mennyiségben és kiváló minőségben a felszín alatti karsztvíz-készlet. A vörösiszap-szennyezést követő tiltások (horgászati és halászati, legeltetési és kaszálási tilalom) másfél éve alatt rendbe jött a folyó minősége, s egyre jobban helyreáll a Marcal természeti sokszínűsége is. Tehát érdemes tervezési szinten felmérni azt a lehetőséget, hogy a VKI előírásai megvalósíthatók azzal a módszerrel is, ha nem nyúlunk hozzá a természetes adottságokhoz, nem erőltetjük rá a sokszor megkérdőjelezhető mesterséges beavatkozásokat. A Marcal több száz évét vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy az ember hibás döntéseinek következményeit kell a VGT által megszüntetni! Viszont mérlegelendő, hogy kell-e beavatkozás, s ha igen, akkor hol, milyen mértékű és módszerű legyen.

bal: a vízjárta területek szántóföldi művelése milyen mértékű legyen, vagy inkább a belvizek megmaradjanak? jobb: a kisvízfolyásokon való időközönkénti, kíméletes mederfenntartás a vízminőség szempontjából javasolt.

A Marcal völgyére is igaz, hogy a domborzati adottságok miatt újra kell értékelni a csapadékokkal való kapcsolatot. A vízmegtartás érdekében nagyobb súlyt kell helyezni a beszivárgásra, a mikroklíma érdekében a párolgásra és az árvízi biztonság megtartása mellett kell csak szerepet kapnia - a jó ökológiai állapotot előtérbe helyező vízgazdálkodású - lefolyásnak. A felszínalatti vízkészletek viszonylag biztonságban vannak a vízgyűjtőn. Az agrárgazdálkodás, a vegyszerek használatának, a korszerű állattartásnak, a folyékony és szilárd hulladékok szakszerű kezelésének szabályai folyamatos javulást biztosítanak. A meglévő és a jövőbeni, kijelölt vízbázisok és puffer-zónáiknak a védelme viszont további szigorítást igényel. A vízgyűjtő-terület számos pontján, települések összefogásában épülnek ki a jobb minőségű és a jobb ellátást biztosító ivóvízhálózatok. A programok hiányossága a párhuzamosan kiépítendő szennyvízrendszer elmaradása. Jelenleg is az alegység nagy része nincs csatornázva, számos 1000 fő feletti település (pl. Lovászpatona, Pápateszér) nem rendelkezik a VKI szempontjából meghatározó infrastruktúrával. A települési csapadékvizek elvezetése megoldott, még a 2013. tavaszi, kiemelkedően magas mennyiség sem okozott nagyobb problémát. Vizsgálandó viszont, hogy a meg/visszatartásuk milyen formában (tározótó, vizes élőhely, nedves terület) segítené a vízhiányos időszakok leszűkítését, a helyi mikroklíma jobb állapotát.

41

A külterületi vízjárta, általában belvizes területek (rétek, legelők, tocsogók) védelme, mind a vízkészlet, mind az ökológia szempontjából újraértékelendő. Az elmúlt húsz-huszonöt évben került ezen területek egy része szántóföldi művelésbe, lett feltörve. Ezek vízjárta területté való visszaállítását érdemes megvizsgálni. Ehhez hasonlóan a korábbi évtizedekben nagy kiterjedést elérő meliorációs területek visszaállítását is vizsgálat tárgyává kell tenni (ezt a VGT1 is javasolta már - sajnos nem történt meg). A felszíni vízfolyások között a Marcal hosszirányú átjárhatósága megoldandó. Számos kőzárás (lásd. 39. oldal fotói) elbontandó. Vízszintemelő funkciójukat a folyó meanderezését elősegítő műtárgyakkal (a szinte teljesen kiegyenesített meder visszaalakítása érdekében pl. sarkantyúkkal) lehet biztosítani, ami már nem akadályozza a fajok migrációját. A VGT 1-ben szereplő konkrét intézkedések elsősorban vízépítői, semmint vízminőségi, vízgazdálkodási és ökológiai célokat tartalmaznak. A mellékvízfolyások, patakok, belvízcsatornák ugyanakkor beavatkozást alig igényelnek. Megoldásra vár viszont a tavak, tározók, levágott oldalágak és holtágak frissítése, újraélesztése, a feliszapolódás optimális szinten való tartása.

bal: a Marcal vízgyűjtő-területén már működik a hidrológiai adatgyűjtő-rendszer (pl. Gerence-patak - Takácsi). jobb: a folyó civil monitoring munkáihoz ésszerű hozzákapcsolni a környezeti nevelést és a szemléletformálást.

Az elmúlt négy évben minimális előrelépés volt a víztestek felmérésében, monitoringjában és a kezelhető információs rendszer megvalósítása terén. A terv nem tartalmazta, de a Rába árvízi előrejelző rendszeréhez kapcsolódva a Marcalon és néhány bakonyi patakon kiépült az elektronikus hidrológiai jelzőrendszer, melynek adatai az interneten folyamatosan elérhetőek. Hiányosságként kell megemlíteni a helyi érdekcsoportok erőteljesebb bevonásának elmaradását. A Terv megjelenését követő években a VGT-hez 39 darab olyan támogatott projekt köthető, mely a lakossági, az intézményi (elsősorban iskolák) és a civil szervezeti közreműködéshez biztosított forrást.

Zöld civil szervezetek által megfogalmazott alapkövetelmény: A folyó hadd folyjon szabadon és tisztán!

42