Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 41/2006. (I. 26.) közgy. határozata egységes szerkezetben a 445/2010. (IX.24.) közgy. határozattal
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
2010. szeptember hó 1
TARTALOM Tartalom .......................................................................................................................... 2 Bevezető ......................................................................................................................... 3 A rendezés alá vont terület …....................................................................................... 4 A rendezés célja és eszközei ….................................................................................... 9 A rendezés várható hatásai ........................................................................................ 9 Békéscsaba településszerkezeti váza ............................................................................. 10 A 2010-ben meghozott változtatások és azok következményei a város településszerkezeti tervére …............................................................................... 17 Békéscsaba Megyei Jogú Város településszerkezeti tervlapja ….................................. 19
Tervezők: A 2000. évben jóváhagyott belterületi szerkezeti terv és a 2003. évi szerkezeti terv módosítás:
MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Felelős tervező: Dr. Nagy Béla Társtervező: Ruzsányi Tivadar A 2006. és 2008. évi módosítás: KISS ÉS TÁRSA
MŰÉPÍTÉSZ KKT.
Felelős tervező: Kiss István 2010. évi módosítás NEMES ÉS KISS KFT. Felelős tervező: Nemes Roland CSABATERV BT. Felelős tervező: Kmetykó János
2
Bevezető Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban építési törvény) szerint a településrendezés célja a települések területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Az előbbi eszköze a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat közgyűlése dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. Az építési törvény szerint a településszerkezeti terv rajzi és szöveges munkarészekből áll. Ezt annyiban pontosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hogy a településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás. A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. Jelen dokumentáció Békéscsaba Megyei Jogú Város településszerkezeti terve jóváhagyandó munkarészének leírása. ,,Békéscsaba Megyei jogú Város településrendezési terve - Településszerkezeti terv” 1:30 000 méretarányú tervlapja (a továbbiakban tervlap) a jelen dokumentációval együtt alkotja a város belterületének településszerkezeti tervét.
A rendezés alá vont terület A rendezés alá vont terület Békéscsaba Megyei Jogú Város igazgatási területe.
3
A rendezés célja Békéscsaba Megyei Jogú Város 259/2005(V.19) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott városfejlesztési koncepciója a városfejlesztés célját így határozza meg: „Békéscsaba váljék a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, vonzó várossá.“ A településrendezésnek a maga eszközeivel ezt a célt kell elősegítenie. A településrendezés során biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségletét, a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, az ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékeltávolítás és - elhelyezés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelő-helyek biztosítását, a honvédelem és a polgári védelem érdekeit, a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati, idegenforgalmi és üdülési hasznosításának elősegítését és védelmét. Az előbbiek figyelembevételével és a Békéscsaba általános rendezési terve, a város rendezésének stratégiája (készült a stratégiai csoport munkájával - BékéscsabaBudapest, 1997. november hó) c. dokumentum alapján, a rendezés célját és annak beépülését a szerkezeti tervbe a következő táblázat tartalmazza: Ssz.
1
A stratégiai komponens megnevezése
A komponens beépülése a szerkezeti tervbe
A városimázst javító elemek megjelenése a településszerkezeti és a szabályozási tervben, a kvaterner szektor bővüléséhez szükséges központi hely biztosítása a lakófunkció zavarása nélkül, az Andrássy út korzó jellegének bővítése, a perspektivikus kertvárosias elemek megőrzése,konferencia
Az Andrássy út korzó jellegét az út vonalán a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek biztosítják, melyek lehetővé teszik az igazgatási, továbbá a kereskedelmi, szolgáltató, kulturális épületek, elhelyezését. A perspektivikus kertvárosias jelleg megőrzését az arányaiban megnövekedett
4
központ a Garzon és a Fenyves szállók körzetében.
lakóterület biztosítja. A szállók körzetének besorolása: különleges terület.
2
A város ipari, logisztikai és szolgáltató fogadókészségének, az ehhez szükséges területeknek a fejlesztése az északi, a déli, illetve a kapcsolódó iparterületeken (az Ipari út, az elkerülő út, illetve repülőtér térsége, a közlekedés, az ellátó infrastruktúra fejlesztése). A településszerkezeti tervben az Ipari út kiépítésének, a tervezett Ipari Park kedvező városszerkezeti helyzetének biztosítása a Szarvasi út északi oldalán. Az Északi Iparterületen a regionális tranzit központ (logisztikai bázis), a Déli (és az Északi) Iparterületen az Inkubátorházat kinövő vállalkozások letelepedési lehetőségének előkészítése.
A kijelölt területeken, elsősorban a város északi részén, jelentős arányú - a gazdasági területeken belül - a kereskedelmi, szolgáltató terület (ahol elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő). A város déli részén ugyanakkor- a kialakult helyzetnek megfelelően - megőrizzük az ipari jelleget, döntően azonban a nem jelentős zavaró hatású iparjelenlétével
3
A Belváros fejlesztése: a Belváros kibővítése az Élővíz csatorna irányában; minőségi kulturális központ kialakítása (tömbbelsők megnyitása, parkolók, garázsok építése, sétáló utca, Petőfi liget rendezése); ifjúsági szórakoztató centrum (az Ifjúsági Ház, a Liget és a Könyvtár, a Kőrös Szálló és a Kossuth tér által határolt területen).
A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével.
4
A városi környezet fejlesztése: a zártrendszerű csatornahálózat kiépítésének gyorsítása; az utak pormentesítésével a porszennyezés csökkentése; a városi elkerülő út mentén védőzöld kialakítása. Zöldfelület fejlesztés a településszerkezeti tervben (ennek keretében őshonos fafajták telepítése).
A csatornahálózat fejlesztését a közművesítési javaslat tartalmazza ütemezve. A városi elkerülő úthálózat menti védőzöld kialakítását egyfelől az épített környezet fejlesztését bemutató tervlap, másfelől pedig a város belterülete zöldfelületi rendszerét tartalmazó tervlap tartalmazza. (A szabályozási tervbe beépül,hogy csatornázott területeken építési engedélyhez kötött átalakítás csak a csatornahálózatra való rákötés esetén váljon lehetővé. OTÉK: 47. § (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.)
5
Oktatási tömbök fejlesztése: iskola-centrum (Főiskola, két középiskola, kollégium) a Petőfi úti iskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium tömbjének rendezése a volt laktanya területének bevonásával.
A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével.
6
A városi közlekedéshálózati rendszer fejlesztése: Szerdahelyi úti aluljáró, Orosházi úti felüljáró korszerűsítése a vasútfejlesztéssel összhangban; a Belváros forgalmi tehermentesítése; átkötés a Gyulai és a Dobozi út között; a Lencsési lakótelep kapcsolatai (Kétegyházi út, Gyulai út, Fényes felé); Mezőmegyer kapcsolatai; a Csorvási út kapcsolatai; a Fürjesi összekötő
A tervjavaslatot a településszerkezeti terv közlekedési alátámasztó munkarésze tartalmazza.
5
út.; kerékpárút fejlesztési terv készítése és megvalósítása
7
Lakóterületek fejlesztése: bérlakásépítés helyének kijelölése, a jelenlegi lakóterületek intenzifikálása a Belvárosból kiindulva tömbbelső feltárással, a zártkertek fejlesztése. A szerkezeti és szabályozási tervben törekedni kell a minőségi lakáshiány enyhítésére és a nem telepszerű szükséglakások területének biztosítására.
A városban a lakóterületek a hatályos rendezési tervhez viszonyítva több mint 9 %-kal növekedtek. Ez biztosítja a bérlakásépítéshez szükséges területeket is, ezen belül a nem telepszerű szükséglakások elhelyezéséhez igényelhető területet. Az intenzifikációt a javasolt területfelhasználási egységek lehetővé teszik - figyelembe véve a jelenlegi szintterület sűrűség mértékét is.
8
Környezet rehabilitáció: az Élővíz-csatorna és környezetének fejlesztése (sétány, kerékpárút). A csatorna mentén a szabadidő sáv, a régi szemétlerakó helyén városi erdő jelenik meg a szerkezeti és szabályozási tervben.
A kerékpárút hálózat fejlesztését a közlekedési szakági alátámasztó munkarész, illetve javaslat tartalmazza. A régi szemétlerakó helyén cserjés-ligetes városi erdő jelenik meg a szerkezeti és a szabályozási tervben (védőerdő).
9
A szociális ellátó hálózat területi elemeinek bővítése, fejlesztése. Lakóterületen (illetve a szóba jöhető más funkciójú területen) intézményterületek kijelölése, ezek beépítése a településszerkezeti és a szabályozási tervbe.
Az OTÉK városias lakóterületen lehetővé teszi a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület elhelyezését, továbbá oktatási, egészségügyi, szociális épület elhelyezését is.
10
Kerékpárút hálózat kiépítése a Belváros elérési lehetőségeinek javításával (a terv felülvizsgálata, módosítása, a rendezési tervbe illesztése).
A kerékpárút hálózat fejlesztését a közlekedési javaslat vizsgálja.
11
A kábelhálózat fejlesztés szabályozási feltételeinek feltárása.
A településszerkezeti terv alátámasztó szakági munkarésze a hírközlési (távközlés, műsorszórás) javaslat, amely tartalmazza szabályozás előfeltételeit.
12
A hulladékkezelés (szilárd, folyékony és veszélyes) a városi elkerülő úton kívülre helyezése, két meglévő lerakó rendezése, egy új lerakó helyének kijelölése, ahol a szerkezeti terv biztosítja - megfelelő területek rendelkezésre állása esetén - a stratégiai komponens megjelenését.
A külterületi rendezési terv módosításának előkészítése, megalapozása során fel kell tárni az arra alkalmas területeket, majd azokat be kell építeni a külterületi rendezési tervbe. Javasolt a külterületi rendezési terv módosításának előkészítése.
13
A kertvárosi területek ellátása városi szolgáltatásokkal.
A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb négylakásos, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhető még a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. Kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. Nem
6
helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület.
14
A repülőtér fejlesztése.
A projekt feltételeit a szerkezeti tervlap az érintett területek vonatkozásában tartalmazza,
15
A Sportcsarnok környéke és a Béke-kertek fejlesztése (műjégpálya, szabadidő ' centrum, vásárközpont, kereskedelem).
A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével.
16
A tömegközlekedési hálózat hosszú távú fejlesztése, a lakóterületek és az északi iparterületek összekapcsolása, P+R kiépítése (autóbusz pályaudvar, vasútállomás).
A stratégiai komponens megvalósítási lehetőségét a közlekedési szakági alátámasztó munkarész, illetve javaslat tartalmazza.
17
A felhagyott temetők rendezése.
A stratégiai komponens a város zöld felületi rendszere fejlesztésének keretében a szerkezeti tervben jelenik meg (pl. a Kastély utcai temető pihenő parkká alakítása)
18 19
A külterületek differenciált rendezése
A 2004. évi TRT módosítás szerint
Csendes övezetek kialakítása a lakóterületeken. (A stratégiai komponens az adott területek kijelölése és a forgalomtechnikai kérdések megoldása után a szabályozási tervbe épül be.)
A stratégiai komponenssel összefüggő javaslatot a közlekedési szakági alátámasztó munkarész tartalmazza: forgalomcsillapítás.
20
A Lencsési lakótelepen kulturális és szabadidő alközpont kialakítása.
A területfelhasználási egységek csak részben biztosítják a kívánt fejlesztés lehetőségét, mivel a nagyvárosias lakóterületen a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, illetve sportépítmény helyezhető el. Az OTÉK nem tiltja az egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület elhelyezését sem.
21
A jaminai termálkút környezetének hasznosítása (Aqua park)
A területfelhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést a különleges terület kijelölésével. A további fejlesztés megalapozása érdekében célszerű részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett területfelhasználási egységen
22
A téglagyári tavak hasznosítása:rekreációs központ kialakításának biztosítása a szerkezeti tervben
A területfelhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést a különleges terület kijelölésével. A további fejlesztés megalapozása érdekében célszerű részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett területfelhasználási egységen
23
A vasúti ipari átrakó áthelyezése a Szarvasi úton kívülre – amennyiben a terület rendelkezésre áll.
A belterület északi irányú bővítésével megnyílik az áthelyezés elvi lehetősége.
24
Kastélyok, kastélyparkok hasznosítása (Gerla, Póstelek).
A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést. 7
25
Az Árpád fürdő fejlesztése, területének bővítése.
A területfelhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést (különleges terület). További és egyben rendelkezésre álló terület esetén - meg kell határozni a rendezés alá vont lehatárolt területet.
A külterületre vonatkozó 2004 évi TRT módosítást megelőző tanulmányok alapján a külterület differenciált rendezése (táblázat 18. pont) során az alábbi alapelveket illetve célokat szükséges érvényesíteni: A város külterületének nyugati része a mezőgazdasági tevékenységen kívül a belterületen illetve annak közelében nem elhelyezhető üzemi létesítmények elhelyezésére alkalmas terület, a keleti részén a mező- és erdőgazdaság mellett a turizmus és nagyobb távlatban az üdülés számára is biztosítani kell a feltételeket, ezért utóbbi területen a már elhatározott repülőtér fejlesztésen kívül további környezeti terhelést eredményező infrastruktúra fejlesztést nem szabad lehetővé tenni. Az Ó-Köröst (Gerlai holtág) és a két oldalán fekvő területeket a Sikonyi kertektől a Veszei kertekig összefüggő ökológiai folyosóvá és a kiskertek teljes közművesítése utáni bevonásával nagyobb távlatban rekreációs-üdülő zónává kell fejleszteni. Elsősorban a Fényes külterületen és az Ó-Körös mentén de a magánterületeken végzett dűlőfásítás formájában a város egész külterületén az önkormányzat eszközeivel a lehetőségektől függő ütemezéssel elő kell segíteni a szél okozta talajerózió megállítását, az erdők és fásított területek arányának növekedését. A külterületi kiskerteket a tervezés távlatában mezőgazdasági területként kell szabályozni, de nagyobb távlatban a központi belterülethez közeli három kertcsoportot lehetséges lakóterületként, az Ó-Körös menti öt kertcsoportot lehetséges üdülőterületként figyelembe lehet venni. Ennek feltételeit biztosítani kell. A volt tsz. majorok közül a mezőgazdasági szerepkörüket elvesztett üzemi területeket azok területi elhelyezkedésétől függően részben a belterületi sűrűségű lakóterületek közelében nem kívánatos ipari létesítmények és részben a külterülethez kötődő lakossági és idegenforgalmi szolgáltatások elhelyezésére célszerű felhasználni. Általánosságban a külterület nyugati felé az ipari, keleti felén a szolgáltató jelleg építésjogi feltételeinek biztosítása indokolt.
8
A rendezés várható hatásai A rendezés várható hatásai a következők:
A város regionális szerepkörének fejlődése, a város-imázs javulása, a magántőke és a civil szféra bevonása a városfejlesztésbe, az együttműködés mélyülése, a perspektivikus kertvárosias elemek megőrzése, fejlesztése. A város ipari, logisztikai és szolgáltató fogadókészségének javítása, a vállalkozások letelepedési lehetőségének javulása. A Belváros további fejlesztése és ennek szabályozása, biztosítva a kertvárosi területek városi szintű szolgáltatásokkal való ellátását a területfelhasználás oldaláról. A városi környezet fejlesztése, a zárt rendszerű csatornahálózat kiépítésének gyorsítása az utak pormentesítésével a porszennyezés csökkentése, a zöldfelület fejlesztése, a környezet további rehabilitációja, a hulladékkezelés területi elhelyezésének reorganizációja. Az oktatási feltételek fejlesztése.• A városi közlekedéshálózati rendszer fejlesztése, a kerékpárút hálózat kiépítése a Belváros elérési lehetőségeinek javításával, a tömegközlekedési hálózat hosszú távú fejlesztése, csendes övezetek kialakítása a lakóterületeken. A lakóterületek fejlesztése - a jelenlegi lakóterületek intenzifikálása, a szociális ellátó hálózat területi elemeinek bővítése. A városi projektek területi feltételeinek biztosítása (a repülőtér fejlesztése; a téglagyári tavak hasznosítása, rekreációs központ kialakításával; a kastélyok, kastélyparkok hasznosítása). A külterület differenciált felhasználása harmonikusabban egészíti ki a belterületi településfunkciókat.
9
Békéscsaba településszerkezetének váza
Békéscsaba Megyei Jogú Város településszerkezetének alapvető vonásait meg-határozó komponensek világos és kiegyensúlyozott szerkezetet eredményeznek. Ennek következtében egy gyakorlatilag körszimmetrikus struktúrát kapunk, amelyik belül a város hagyományos központja köré szerveződik. Ehhez illeszkednek a közlekedési kapcsolatok által is elválasztott településrészek, majd a szerkezetet kívülről a városi elkerülő út határolja.
A jelenlegi Belváros a magterület közepén - „T" alakban szerveződik az Élővíz-csatornától nyugatra, az Andrássy út és a Dózsa György utca, mentén. Távlatilag a terület kelet felé kiterjed az Élővíz-csatornán túli területekre is a Széchenyi utca és a Gyulai út mentén.
A városközponttól északra lévő ipari terület kiválóan kapcsolódik a 44-es úthoz és a vasúthoz is, de közvetlen kapcsolatai vannak a belső területekhez is.
10
A Nagyrét a tervezett lakóterületi fejlesztések potenciális területe. Az igényes lakóterület a korábbi meliorációs területet is magában foglalja, a város lakóterületi fejlesztésének egyik meghatározó területi eleme.
A déli lakóterületeket alkotja a már kialakult József Attila (Lencsési) lakótelep és környezete. A területhez jó fekvése ellenére több fejlesztési feladat is kötődik, mely elkülönültsége miatt kiemelt kezelést igényel. Bár az épületállomány állapota megfelelő, figyelmet érdemel a lakótelep egyidejűleg megvalósult jelentős lakásállományának várhatóan egyidőben jelentkező felújítási (rehabilitációs) igénye.
A Jamina (Erzsébethely) a város jellegzetes alacsony intenzitású, családi házakkal betelepedett hagyományos lakóterülete. Alvóváros jellegének felszámolása, a komplex településszerkezet (lakások, ellátás, gazdasági területek, stb.) kialakításának igénye és fizikaí elkülönülése is önálló településszerkezeti egységgé teszik.
11
A városrészek közötti csatlakozási pontok és a közlekedési hálózatok főbb elemeinek metszéspontjai által kijelölt, un. „központi helyek", a városfejlesztés potenciális csomópontjai. Ezek a csomópontok alkalmasak gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató központok telepítésére a Szarvasi és a Békési út csomópontjaiban.
A 44-es út mentén, a várostesthez kapcsolódóan a repülőtér területén (a felszállópálya korrekcióját követően) olyan beépítendő terület alakul ki, mely logisztikai szempontból is kiválóan alkalmas Innovációs Központ (InnoPark) kiépítésére.
A Jaminában a téglagyári tavak rekultivációjával horgász és szabadidős terület alakulhat ki a tavak hasznosításával. A rekultiváció és a természetközeli környezet kialakítását szolgálja a „Víziskanzen", mely igazi különleges területté emeli a volt téglagyári tavak környezetét.
A fő közlekedési tengelyek szinte sugárirányban közelítik meg a városközpont, a központi mag területét (Szarvasi út, Békési út, Gyulai út, Orosházi út, illetve Kétegyházi - Kígyósi - út). A 12
magterületet övező főhálózati elemek biztosítják a belső városrészek tehermentesítését, ugyanakkor a nagyobb városszerkezeti egységek megfelelő feltárását és egyidejűleg kapcsolatrendszerét is. A város szerkezetét a vasútvonal tagolja.
A sugárirányú főutakat (Szarvasi utat és a Gyulai utat) köti össze a tervezett elkerülő szakasz, mely így nemcsak tehermentesíti a belső szakaszokat, de megfelelő feltárást biztosít a regionális szerepet betöltő fejlesztési területeknek (reptér, InnoPark, Ipari Park, stb.).
A településszerkezetet a hagyományos külső településrészek teszik teljessé: Mezőmegyer, Gerla és Fényes).
13
Békéscsaba Megyei Jogú Város településszerkezeti tervlapja A településszerkezeti tervlap tartalmazza • a bel és külterületeket, továbbá • a beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területeket. A település igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg beépítésre nem szánt területbe, (amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%) kell sorolni. A településszerkezeti tervlap tartalmazza továbbá • a település szerkezetét meghatározó közterületeket (főútvonalak, nagyobb kiterjedésű közparkok stb.), azok tagozódását, • a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket, a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, • a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat - figyelembe véve a szabályozási igényt. Az építési törvény szerint az előbb említett egyes területeken belül • fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot, • a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket. • Fel kell továbbá tüntetni a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet(különös tekintettel arra, hogy építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet), • továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. Figyelembe véve az OTÉK előírásait is a jóváhagyandó munkarészre vonatkozóan, a településszerkezeti tervlap az előbbiek közül azokat tartalmazza, melyek besorolhatók a területfelhasználási egységek közé, illetve amelyek befolyásolják a területfelhasználást, vagy várhatóan szabályozást igényelnek. A településszerkezeti tervben a területek tagolására alkalmazott területfelhasználási egységek az igazgatási területen belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségí intenzitású területrészek - általános és sajátos építési használatuk szerint - az OTÉK előírásainak megfelelően. A város belterületén a területfelhasználási egységek területi megoszlásában a 2000-ben jóváhagyott szerkezeti tervében meghatározott változások jellemzője az, hogy a legjelentősebb növekedés a kertvárosias lakóterületeknél található. Ez több tényezőre vezethető vissza. Részben abból fakad, hogy a jövőben városias jelleg megerősödésével számolunk. Ezen belül és karakteresen a kertvárosias lakóterületek bővülésével, összhangban a közművesítéssel. A kertvárosias lakóterületeknél a növekmény döntően a falusias lakóterületekből származik, és összességében a teljes „funkcióváltásra" javasolt területeknek mintegy a felét
14
teszik ki (a területfelhasználásban a változás a belterületi övezetek területének 21,5 %ára terjed ki - a közlekedési közterületek nélkül.) A leglényegesebb változás az, hogy míg a falusias lakóterületen elhelyezhető mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, addig a kertvárosi lakóterületen csak kivételesen helyezhető el a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A falusias lakóterületek közé tartoznak azon belterületi kertek is, amelyek szerkezeti elhelyezkedésüknél fogva, illetve a közműellátás jelenlegi helyzete és várható fejlődése szempontjából leginkább ebbe a területfelhasználási egységbe illeszkednek. Mindezek alapján jobban kiegyenlítetté vált a város területfelhasználási eloszlása. Érdemes ugyanis megfigyelni, hogy míg az aktuális állapot szerint a város lakóterületi területfelhasználásán belül a falusias lakóterületek meghaladják a városias összegét (ahol egyébként figyelmen kívül hagytuk a kertművelésű területeket), addig a tervben Békéscsaba városias lakóterületei már cca. 38 %-kal haladják meg a falusias lakóterületeket. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a jövőt tekintve és a területi nagyságrendeket illetően - összhangban a közművesítéssel - ez a város fejlődésének egyik fontos tendenciája. Figyelemre méltó a településközponti vegyes és a központi vegyes besorolású területfelhasználási egységek csökkenése. Ez abból fakad, hogy az OTÉK lehetővé teszi néhány olyan funkció beillesztését a lakóterületekbe (ezek elsősorban az intézmények), melyek korábban külön besorolást kaptak. Ezért a településközponti vegyes területek egy része átkerült a lakóövezetbe. Ugyanakkor a központi vegyes besorolású („megkülönböztetésű") területek egy részét - éppen az OTÉK előírásai miatt - különleges területként különböztetni meg a terv. A 2000-ben elhatározott belterületbe vonások a legnagyobb növekedést – kb. 130 %-ot - az ipari területeknél okozták. A 2003-ban elhatározott központi belterület és Mezőmegyer közti belterületbe vonások a megnövekedett területet további 150 %-kal növelték. Általános használat szerinti terület lakó
vegyes gazdasági
Sajátos használat szerinti terület nagyvárosias kisvárosias kertvárosias falusias településközponti központi kereskedelmi, szolgáltató jelentős mértékű zavaró hatású ipari egyéb ipari
különleges
15
Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség - OTÉK szerint 3.0 1.5 0.6 0.5 2.4 3.5
Békéscsabán megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 3.0 1.5 0.6 0.5 2.0 3.0
2.0
1.2
1.5
0.8
1.5 2.0
0.8 0.8
A területfelhasználási egységek eleget tesznek annak is, hogy az OTÉK szerint a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben kell gondoskodni a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében • a telkek növényzettel fedett részéből, • a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alak-tani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. (A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.) A szerkezeti terv az előbbieken túlmenően olyan további elemeket is tartalmaz, amelyek egyfelől a szabályozási terv megalapozásához szükségesek, másfelől pedig olyanokat, melyeket - mivel a szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie - az eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti terv előzetes módosítása során figyelembe kell venni. Jelen településszerkezeti terv leírás és a településszerkezeti terv 1:30 000 léptékű lapja együttesen alkotja a településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarészeit.
16
A 2010-ben meghozott rendezési tervi változtatások és azok következményei a város településszerkezeti tervére A rendezés alá vont terület Az alig több mint 20 db változtatás egymástól függetlenül a város bel- és külterületét érinti, a rendezési terv szelvényeinek mintegy egyharmadát. A rendezés célja A rendezési tervi változtatásoknak olyan meghatározó és a város fejlesztését irányba terelő célja nem volt, melyet a város általánosságban megfogalmazhatott. A változtatások többsége nem is településszerkezeti változás, hanem a szabályozások megváltoztatása. Így az eddig érvényben lévő településfejlesztési koncepció, az 1997. november hóban létesült a város rendezésének stratégiája, a településszerkezeti terv (leírása és terve) továbbra is érvényben lévőnek tekinthető, és ezzel a kiegészítéssel újra elfogadott. A településszerkezetet érintő változások
1 A településszerkezetet nem módosító változtatások A településszerkezetet lényegében nem érintő változások A településszerkezetet módosító változások Visszamondott módosítás
2
3
4
5
6
7
×
8 / 1
8 / 2
×
× K ö
× K ö
× tf
× tf
8 / 3
8 / 5 7
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
1 8
×
× K ö
× K ö
× K ö
× tf
1 0
9
× K ö
×
× T f
×
Kö: Közlekedéssel kapcsolatos változás tf : Területfelhasználással kapcsolatos változás.
17
× tf
1 9
2 0
×
×
2 1
2 2
×
2 4
25
×
×
× K ö
tf × K ö
× tf
×
2 3
×
×
A településszerkezetet lényegében nem érintő változások általában lakó és szervizutak kijelölését, szabályozási szélességének változtatását esetleg azok áthelyezését fedik, de ezek a közvetlen környezetén kívül különösebb ráhatással nincsenek a városszerkezetre. A településszerkezetet módosító változások közül a 8-as és a 9-es változtatás mely mélyebben érinti a város szerkezetét. A 8-as változtatás összefügg a Budapest – Lökösháza vasútvonal korszerűsítésével. A korszerűsítés nagyobb haladási sebességet, kevesebb szintbeli kereszteződést jelent. A Kígyós felől bevezető országos mellékút belterületi szakasza új nyomvonalra kerül így megszűnik számos vasúti szintbeli kereszteződés és megváltozik több utca besorolása és ennek következtében a forgalmi rend is. A 9-es változtatás a külterületen eddig is meglévő mellékutak nyomvonalán a Szarvasi út és a Csanádapácai út összekötését jelenti, s ebből országos mellékút lesz. Ez a mellékút segít abban, hogy az ország déli részéből az ország közepébe tartó közúti szállítás ne a város belterületén történjen. Ez tulajdonképpen mint egy megkerülő út funkcionál a főforgalmi megkerülő út megvalósulásáig. A többi változtatás egy-egy terület felhasználási módjának módosulását jelenti, melyet a napi gyakorlat kényszerített ki. Így: Má mezőgazdasági területből Má mezőgazdasági területből K különleges területből LKe kertvárosi lakóterületből Z zöldterületből LKe kertvárosi lakóterületből Lf falusi lakóterületből
→ → → → → → →
KS LKe LKe KK LKe Ee LKe
különleges sportterület kertvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület kisvárosi lakóterület kertvárosi lakóterület egészségügyi erdőterület kertvárosi lakóterület
( 5) ( 3) (15) ( 4) (11) (12) (23)
lesz. Egyéb lényeges változtatás a településszerkezetben nem történt. A TSZT leírása továbbra is érvényes és használható ez utóbbi fejezet kiegészítésével.
18
