A turisztikai terv célterülete

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve

Jósvafő, 2008.

Berecz Béla – Füzi Júlia – Nagy Dezső – Tolnay Zsuzsa

A turisztikai terv célterülete KIA

Km 10 5 0

Közúti határátkelő

Az Aggteleki Nemzeti Park területe

Edelényi kistérség Kazincbarcikai kistérség Ózdi kistérség

OVÁ L Z S

Nyilatkozat: Jelen kiadvány nem fejezi ki az UNEP/GEF és az UNESCO MaB bármely országra, régióra, településre vagy ezek hatóságaira, határaira vagy lehatárolására vonatkozó nézetét. Az itt megfogalmazottak eltérhetnek az UNEP/GEF és az UNESCO MaB hivatalos álláspontjától. Bármely itt megemlített vagy hivatkozott szervezet, személy, kereskedelmi termék vagy márka felé a fenti szervezetek semmilyen jogi felelősséggel nem tartoznak.


1

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés (Berecz Béla)............................................................................................................ 2 1.1. A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése .................................... 3 1.2. A tervkészítés célkitűzései és feladatai ........................................................................... 3 1.3. A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve .................................... 3 1.4. A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana................................................ 4 1.5. A projekt tervezett eredményei, hozadékai ..................................................................... 6 1.6. A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése – a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja ......................... 6

2.

Rövid helyzetelemzés (Berecz Béla)......................................................................................... 7 2.1. A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése ............................................................. 7 2.2. A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete ....................................... 10 2.3. A térség turisztikai kínálata ........................................................................................... 12 2.4. A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei ................................................. 13 2.4.1. Nem turizmus specifikus tényezők .............................................................................................. 13 2.4.2. Turizmus specifikus tényezők...................................................................................................... 14

2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 3.

Emberi erőforrás (személyi feltételek) .......................................................................... 16 A térségi turizmus szervezeti háttere............................................................................. 17 A térségi turizmus keresleti oldala ................................................................................ 18 SWOT elemzés és versenyképesség értékelés............................................................... 22

A turizmus hatásai a természeti, kulturális és emberi erőforrásokra (Nagy D. – Tolnay Zs.) 27 3.1. Hatásmechanizmusok értékelése és kezelése ................................................................ 27 3.1.1. Bioszféra rezervátumon belüli kínálati oldal jellemzése............................................... 27 3.1.2. Bioszféra rezervátumon belüli keresleti oldal jellemzése ............................................. 28 3.1.3. Bioszféra rezervátumon kívüli területek jellemzése......................................................... 28

3.2. Az integrált természetvédelmi – turisztikai – társadalmi index (Ittt).............................. 28 3.3. Az Ittt index eredményei ................................................................................................ 29 3.4. Az Ittt index alapján végzett állapotfelmérés eredményeinek értékelése ....................... 30 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4.

3.4.5.

Biológiai sokféleség változása a turisztikai célpontok környékén................................ 30 A turisták elégedettsége ................................................................................................ 31 A helyi közösség elégedettsége és részvétele a turizmusban........................................ 32 Az épített környezetben megfigyelhető jelenségek....................................................... 33 3.4.4.1. Az épületállomány állapotának változása ........................................................ 33 3.4.4.2. Stílus – az épületek építészeti megjelenése...................................................... 33 3.4.4.3. Rendezettség – a porta utcáról látható megjelenése......................................... 33 Szezonális gépjárműterhelés......................................................................................... 34

3.5. Összegzés ...................................................................................................................... 34 4.

Fejlesztési stratégia (Berecz Béla) .......................................................................................... 35 4.1. A térség turizmusfejlesztési célrendszerének meghatározása ....................................... 35 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3.

4.2. 4.3. 4.4. 5.

Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása........................................................ 36 Versenyképes térségi turisztikai termékkínálat kialakítása........................................... 38 A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése .......................................................... 39

Az ökoturizmus fejlesztési szempontjai és indikátorai.................................................. 43 Az ökoturizmus kereslete és meghatározó célcsoportjai ............................................... 45 A megvalósítás folyamata ............................................................................................. 47

A turisztikai terv megvalósításának monitorozása (Füzi Júlia)............................................... 49 5.1. A monitorozás célja és az alkalmazott módszerek ........................................................ 49 5.2. A fejlesztési stratégia monitorozása .............................................................................. 49 5.3. Adaptív menedzsment ................................................................................................... 49 Felhasznált turisztikai dokumentumok és statisztikai adatok.................................................. 53 A tervdokumentumban található rövidítések magyarázata ..................................................... 53 Linktár – Az ökoturizmussal és a térséggel kapcsolatos internetes oldalak címei .................. 54


2 1.

Bevezetés

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve „A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban” c. program (GEF program) keretében valósult meg. Az elkészült turisztikai tervdokumentum egyrészt illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplők által „társadalmasított”, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz, így a térségben tervezett fejlesztésekhez szükséges támogatások megszerzésének érdekében bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára. Az elkészült tervdokumentumot a tervezés menetében közreműködő térségi szereplők és szakmai szervezetek képviselői a térség hivatalos turisztikai dokumentumaként kezelik. Ennek megfelelően: • A tervdokumentumot az Észak-Magyarországi ROP 3.1.3 Kapcsolat projekt keretében az „Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei” címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák alkalmával – az egyes tervfejezetek véleményezése után – a program területére eső 12 önkormányzat, 15 intézmény, 7 civil szervezet és 21 turisztikai vállalkozás képviselője által alkotott ún. térségi szereplők köre elfogadta. • A tervdokumentumot – az egyes tervfejezetek véleményezése után – az ÉszakMagyarországi Turisztikai Régióban tevékenykedő nyolc szakmai szervezet munkatársaiból, valamint a Szlovák-karszt területén működő három partnerszervezet képviselőiből álló ún. konzultációs csoport elfogadta. Ezen túlmenően a stratégiai tervet: • a GEF program Országos és Helyi Tanácsadó Testülete, • az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) és • az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szintén elfogadta. Mindezek alapján az „Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve” c. tervdokumentum az észak-magyarországi turisztikai régióban található térség 200713. közötti uniós költségvetési időszakra szóló hivatalos turisztikai fejlesztési tervének tekinthető. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kézirat zárásakor még nem jött létre az a térségi turisztikai egyesület, mely tervek szerint a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából, jogilag és közgazdaságilag is előkészíteni hivatott a térségi turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját ellátó desztináció-menedzsment (DM) szervezet megalakítását. Ezért amíg a térségi munkaszervezet (DM) nem kezdi meg tevékenységét, a jelen tervdokumentumban szereplő stratégiai célok és fejlesztési prioritások csak koncepcionálisnak tekinthetőek, hiszen az elfogadott stratégia eredményes realizálása csak e menedzsment szervezet és az érintett térségi szereplők aktív, cselekvő együttműködése révén valósulhat meg. Ezek alapján megállapítható, hogy az elfogadott fejlesztési stratégia hatékony megjelenítése, a célok elérését szolgáló stratégiai programok következetes képviselete és „végigvitele”, valamint a turizmus tervezésével, szervezésével, irányításával és működtetésével kapcsolatos térségi teendők ellátása egyértelműen a megalakítandó desztináció-menedzsment (DM) szervezetre váró feladat.


1.1.

3

A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése

A három közép-európai bioszféra rezervátumban futott kísérleti program magyarországi helyszíne az Aggteleki Nemzeti Park és térsége. A hazai megvalósítást – együttműködésben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal – az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány koordinálta. A program keretében 17 különböző alprojekt valósult meg, a megalapozó kutatásoktól (pl. tájhasználat történeti kutatásai, turisztikai és ökológiai eltartóképesség vizsgálat, építészeti emlékek kataszterezése, stb.) az aktív védelmi, vagy akciószerű tevékenységeken (hagyományos gyümölcsösök kezelése és hasznosítása, a Gömör-Tornai Fesztivál megszervezése és bázisának kiszélesítése), a változatos képzéseken át a különböző tervek elkészítéséig (térségi címkerendszer és termékek kidolgozása, marketing terv, valamint iránymutatások az ökoturizmus helyi szereplői számára). E tervek sorában jött létre az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve is, mely tervdokumentum a kitűzött céloknak azáltal felelt meg, hogy az értékeket fenntartó turizmust és a természetvédelmet összehangolva, a biológiai sokféleség érdekeit szem előtt tartva készült el. A GEF program célterületén fekvő ötven település az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkedik el. 1.2. A tervkészítés célkitűzései és feladatai Az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik, ezért a térségre készült turisztikai terv stratégiai alapja a helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése. Ezen alapcélt – a térség sajátosságaiból következően – a társadalmi-gazdasági érdekek, valamint a természet- és örökségvédelmi feladatok összehangolásával szükséges elérni. Ugyanakkor az ezt megcélzó optimalizálási folyamatban a versenyképesség, a turizmus gazdasági hatékonyságának javítása is fontos súllyal szerepel, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért az elkészült stratégiai terv feladata, hogy az Aggteleki-karszton és térségében segítse a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez. 1.3.

A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve

„Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve” c. projektre való felkészülés során vált egyértelművé, hogy a program területén célként megfogalmazott turisztikai térség létrehozásának tervdokumentum szinten történő előkészítése egybeesik az országos és regionális szinten folyó desztináció-menedzsmenteket (DM) előkészítő tervezéssel. Ezért praktikusan az Észak-Magyarországi Turisztikai Régió turizmusfejlesztésének közösségi szervezeti rendszeréhez való csatlakozás térségi előkészítése és az említett készülő terv ütemezése térben és időben illeszkedett egymáshoz.

4


Ezt erősítette az a felismerés is, hogy a régió és benne a kiemelt turisztikai térségek turizmusának sikeres fejlesztése csak egy jól működő, ill. jól együttműködő rendszerben lehetséges, amire pedig leginkább ott van szükség, ahol a fogadóterület egyrészt társadalmigazdasági szempontból fokozottan hátrányos helyzetű, másrészt olyan értékes és nemzetközi hírű turisztikai potenciállal rendelkezik, mint éppen az Aggteleki-karszt és térsége. Ennek alapján létfontosságú e térségben is egy együttműködést biztosító és a turizmussal kapcsolatos teendőket koordináló szervezet létrehozása és működtetése. Tervek szerint e desztináció-menedzsment (DM) szervezet a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából a térség turisztikai termékeinek és szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését és promócióját látja el. A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszt és térsége, mint fogadóterület a tervek szerint – a GEF program célterületével összhangban – az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi statisztikai kistérség területéről ötven települést foglal magába. A tervezési folyamatot segítendő – együttműködve a Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) munkatársaival – a tervkészítés időszakában szervezett térségi fórumok kapcsolódtak az Észak-Magyarországi ROP 3.1.3 Kapcsolat projekt keretében az „Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei” címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkákhoz. Ezáltal vált összekapcsolható és egymást segítő folyamattá a GEF projekt, valamint az ÉszakMagyarországi Operatív Program (ÉMOP) – benne a DM szervezet létrehozása – és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) – benne a vidékfejlesztési turisztikai pályázatok – előkészítése is. E műhelymunkák keretében a szakmai szervezetek képviselői tájékoztatást adtak az országos és regionális (2007-2013) tervezési folyamatokról, valamint a tervezett pályázatok aktuális állásáról. Ennek megfelelően az elkészült tervdokumentum – az előkészítés során összeállított helyzetértékelésből kiindulva – a kereslet és kínálat elemzésével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával foglalkozik. A kitűzött célt elérendő a tervdokumentum javaslatot tesz a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketingkommunikáció ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére is alkalmas szervezet létrehozására. 1.4.

A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana

A tervkészítés kommunikációja a projektben kitűzött céloknak egy előre meghatározott ütemterv szerinti átgondolt és összehangolt közvetítését szolgálta a turisztikai térség kínálati és keresleti oldalának szereplői, vagyis a belső és külső célcsoportok felé. Ennek megfelelően a térségi szereplőknek szánt belső kommunikációs üzenet az Aggtelekikarszton és térségében – az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett – már meglévő vállalkozások fejlesztésének, ill. új működő egységek létrehozásának az ösztönzése. Ennek következtében – a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban – a tájba illő gazdálkodásból, ill. a népi mesterségek továbbéléséből származó termékek értékesítéséből, a természeti értékek és kulturális látnivalók bemutatásából, szállásadásból, vendéglátásból, valamint egyéb turisztikai szolgáltatásból származó, helyben termelődő bevételek növelésével – elsősorban az önfoglalkoztatást segítő – új munkahelyek teremtése, a


5

helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése az üzenet lényege. A tervkészítés során a külső kommunikáció célja az Aggteleki-karsztról és térségéről, mint turisztikai desztinációról pozitív üzenetek közvetítése a turisztikai térség keresleti oldalának potenciális szereplői, vagyis térségi termékeket és szolgáltatásokat helyben igénybevevő, ún. külső célcsoportok felé. A belső kommunikációs munkafolyamat – meghatározott munkamegosztás alapján – három szinten folyt, melyet a helyi munkacsoport, a régióban tevékenykedő szakmai szervezetek képviselőiből álló konzultációs csoport, valamint a kialakítandó turisztikai térség (Aggtelekikarszt és térsége, mint desztináció) szereplőinek köre alkotott. A külső kommunikáció keretében a közvélemény a regionális, a megyei, a térségi, valamint a helyi írott- és elektronikus sajtóból értesülhetett a térségi fórumok és a turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák részleteiről. A tervezés 2007-ben kezdődött, a végleges anyag 2008. elejére készült el, a projekt zárására májusban került sor. A munkafolyamat két fő szakasza az előkészítés és a tervkészítés volt. Az előkészítés során a munkacsoport összeállította a projektet bemutató dokumentumot (munkaterv, kommunikációs stratégia, tartalomjegyzék) amelyet a turisztikai régióban tevékenykedő szakmai szervezetek felkért munkatársai, mint a konzultációs csoport tagjai – előzetes véleményezés után – első összejövetelükön egyeztetés után elfogadtak. Ekkor történt a kistérségből összegyűjtött turisztikai dokumentumok, ill. a GEF program más projektjeiből már meglévő eredmények feldolgozása és elemzése, a meglévő fejlesztési elképzelések értékelése, valamint a területre eső turisztikai kereslet-kínálat mutatóinak számbavétele is. Az első szakasz a térségi szereplők meghívásával tartott fórummal és turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkával zárult. Itt a résztvevők konszenzus alapján elfogadták a tervkészítés céljait, további szerepet vállalva a folyamatban. Az itt elhangzott vélemények és javaslatok elemzése, valamint a hozott dokumentumok és információk értékelése után készült el a tervdokumentum első változata. A tervezés – az előkészítés során összeállított anyag továbbgondolásával – a kereslet és kínálat elemzésével, a turizmus jelenlegi hatásainak figyelembe vételével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával folytatódott. Ezt elérendő a tervdokumentum javaslatot tett a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketing-kommunikáció, ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére alkalmas szervezet létrehozására. Ezt követően az elkészült dokumentumot a konzultációs csoport tagjai és a térségi szereplők fóruma is véleményezte, majd az érdemi vélemények, észrevételek beépítése után a végleges változatot elfogadták. Továbbá eleget téve a GEF program által megfogalmazott elvárásnak az elkészült végleges tervdokumentum – a tervezés folyamatában résztvevők elköteleződésén túl – a közreműködő szakmai szervezetek képviselői által hivatalos dokumentumként került elfogadásra.

6 1.5.


A projekt tervezett eredményei, hozadékai

Az Aggteleki-karszton és térségében a stratégiai célrendszerben meghatározott térségi programok megvalósulása esetén a 2007-2013. közötti tervezési időszakban várhatóan: • növekszik a helyben élő lakosság életminősége, • erősödik a térség tárgyi és a szellemi kultúrájának átörökítése, a természeti örökség megbecsültsége, • létrejön egy térségi fenntartható, komplex turisztikai termékkínálat, • növekszik a térségi turizmus gazdasági hatékonysága és versenyképessége, valamint • e végbemenő folyamatok a fenntartható fejlődés elveivel összhangban valósulnak meg. Ennek előfeltételeként: 1. Megalakul a térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezet A DM szervezet a térségi szereplők közötti hatékony feladatmegosztás érdekében a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók térségi turizmus rendszerben betöltött szerepének és feladatainak tisztázása után menedzsment és marketing tevékenységgel járul hozzá a térségi kooperációkészség és az együttműködés megteremtéséhez, ezzel is erősítve a térségi turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkát az ismertség és elismertség növelése érdekében. 2. Javulnak a térségi turistafogadás feltételei A közeljövőben a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében minden területen (környezeti állapot, közüzemi szolgáltatások, megközelíthetőség, közlekedés, egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások, valamint szálláshelyek és vendéglátás) javul a térség turisztikai fogadóképessége. 3. Kialakul a versenyképes térségi turisztikai termékkínálat Néhány éven belül – a térség kiemelt vonzerőinek és ökoturisztikai kínálati elemeinek meghatározott kapacitású és minőségű fejlesztése után – kialakul egy komplex térségi turisztikai kínálat. A megalakuló DM szervezet ösztönzi, valamint pénzügyileg és szakmai szolgáltatásokkal is támogatja az Aggteleki-karszton és térségében – az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett – már meglévő és újonnan alakuló vállalkozások és turisztikai szolgáltatók fejlesztési, beruházási tevékenységét. Ezzel párhuzamosan fejlődik az ágazat szakképzettségi színvonala is. A projekt sajtóbeszélgetés és térségi fórum keretében az elkészült dokumentumok bemutatásával, valamint – tervek szerint – az Aggteleki-karszt és térsége Turisztikai Egyesület létrehozásának előkészítésével zárul. 1.6. A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése – a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve a 2007-13 közötti uniós költségvetési időszakra készülő olyan térségi tervdokumentum, mely segíteni kívánja a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért fontos, hogy az elkészült terv illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, továbbá a térségi szereplők által társadalmasított, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszer bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési


7

Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára a szükséges támogatások megszerzésének érdekében. Ezek alapján a turisztikai stratégiai és kezelési terv illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott országos, valamint az Észak-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiájában és operatív programjában (ROP) megjelenő regionális törekvésekhez. Így a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-13), ill. az ÉszakMagyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégia (2007-13) szemlélete, témakörei, célrendszere és kidolgozott fejlesztési eszközrendszere is tájolta a térségi stratégia készítőit. Ezáltal az átfogó célokban megtalálható közös elemek, vagyis a turistafogadás feltételeinek javítása, a versenyképes turisztikai termékkínálat kialakítása, valamint egy hatékony térségi turisztikai szervezet kialakítása és működtetése a térségi stratégia legfőbb prioritása is. A célstruktúra tartalmában hasonló, azonban szerkezete és összefüggései természetesen más súlyt képeznek regionális és országos szinten. Stratégiai célként a helyben élő lakosság életminőségének javítása, a térség népességmegtartó erejének erősítése, az „élő falvak” fenntartása, a térségi turizmus társadalmi-gazdasági, ill. természet- és örökségvédelemmel összefüggő hatásainak összehangolása, a térség tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása, a térségi turizmus gazdasági hatékonyságának és versenyképességének javítása, valamint mindezen célok eléréséhez szükséges prioritások határozódtak meg. Ezáltal a térségre megfogalmazott szakmai prioritások, célok és stratégiai beavatkozások összhangban vannak az országos és regionális prioritásokkal, természetesen nem azok sablonos leképzései, hanem az Aggteleki-karsztra és térségére jellemző sajátosságokat tükröző szakmai elképzeléseket mutatják. A dokumentum továbbá felépítésében és tartalmában is megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Egyfelől mindvégig szem előtt tartotta a Biológiai Sokféleség Egyezmény alapelveit, másfelől a program koordinátor Ökoturizmus Európában nevű szervezet által, a nemzetközi standardoknak megfelelő módszert és szempontrendszert használta. 2.

Rövid helyzetelemzés

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai kínálati és keresleti oldalának számbavétele és elemzése a térségi adatok értékelésével, valamint a régiós és megyei társadalmi-gazdasági folyamatokból levonható következtetések alapján készült. 2.1. A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése A turisztikai terv célterületén (lásd első belső borító) fekvő települések az északmagyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkednek el. A kiválasztott térségben lévő ötven település napjainkban három statisztikai kistérséghez tartozik az alábbi bontásban: Edelényi kistérség (31 település): Aggtelek, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Debréte, Égerszög, Galvács, Hídvégardó, Jósvafő, Komjáti, Martonyi, Meszes, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Viszló Kazincbarcikai kistérség (13 település): Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Imola, Kánó, Ragály, Rudabánya, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy Ózdi kistérség (6 település): Bánréve, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Putnok, Serényfalva

8


A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, határ menti részén elterülő változatos és mozaikos felszínnel rendelkező Aggteleki-karszt és térsége földrajzi fekvése szerint főként az alacsony hegységi-dombsági szintben foglal helyet, középhegységi régióhoz tartozónak csak a legmagasabb, többnyire nyíltkarsztos térszínek minősíthetők. A domborzati, földtani és történelmi okokból különböző nevekkel illetett terület (Gömör-Tornai-karszt, Aggtelekikarszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység, Aggteleki-karsztvidék, Sajó-Bódva köze, ÉszakBorsodi karsztvidék, stb) szerkezetileg az Észak-nyugati-Kárpátok belső vonulatához tapadt és részben a medence térszínre is áthúzódó Gömör-Tornai-karszt része. A karsztvidék sajátossága, hogy a Pelsőc–Aggtelek–Teresztenye települések között meghúzható vonaltól északra fekvő terület tipikus fedetlen karszt, karbonátos, viszonylag vékony talajtakaróval borított, felszínre is kibukkanó kőzetekkel, míg a délre eső hegyvidék fedett karszt, ahol a lesüllyedt mészkőrögöket fiatalabb, nem karsztos üledékes kőzetek borítják. A táj arculatának változásán is jól nyomon követhető e felépítésbeli különbség. Míg az északi hegyvidék mély bevágódású völgyeivel, bővizű és állandó karsztforrásaival, nagy kiterjedésű töbrös karsztfennsíkjaival típusos középhegységi karsztvidék, addig a déli területekre alacsonyabb, lankás dombhátakkal, lapos völgyekkel tagolt felszín a jellemző. A terület legmagasabb magyarországi pontja a Jósvafő közelében fekvő Nagy-oldalon található Fertős-tető (604 m), a karsztfennsíkok átlagmagassága 500-600 m közötti, a fedett karszt hegyhátainak átlagmagassága 300 m körüli, a legalacsonyabb pont (150 m) pedig a Bódvavölgyben található. E sajátos természetföldrajzi adottságok határozzák meg a terület természetes növény- és állatvilágának arculatát is, melynek legjellemzőbb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. A karsztvidék földrajzi helyzetének köszönhetően önálló flórajárást képvisel (Tornense) a kárpáti és a pannon flóratartomány határvidékén. A karsztos felszín geológiai és mikroklimatikus adottságaival kombinálódva különösen nagy élőhely- és fajdiverzitást eredményez: a kutatások alapján az eddig megtalált növények fajszáma meghaladja az ezret, az állatoké pedig megközelíti a nyolcezret. A terület 75 %-át borító különböző erdőtípusok között a gyertyános-tölgyesek dominálnak, amelyek a gazdag madárvilág fészkelő- és táplálkozóhelyéül is szolgálnak. A hűvös északi oldalakon, szurdokokban található bükkösökben bukkannak fel a Kárpátok közelségét jelző, magashegységekre jellemző fajok. A száraz-meleg, déli lejtőkön melegkedvelő-tölgyeseket, a meredek, sziklás oldalakon molyhos-tölgyes bokorerdőket találunk, ezekben már kontinentális és szubmediterrán fajok is otthonra lelnek. A meredekebb, déli hegyoldalakon a bokorerdőket sztyepprét- és sziklagyepfoltok tarkítják. A magasabb fennsíkok irtás eredetű kaszálórétjei fajgazdag félszáraz gyepek. Ezek a gyeptípusok szolgálnak élőhelyül számos különösen értékes növény- és rovarfaj számára. A nyílt karszt növényzetétől eltérő, savanyú talajt kedvelő vegetáció alakult ki a karszt déli részén elterülő úgynevezett fedett karszton. A karsztvidék formálásában, mai képének kialakításában évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott az emberi tevékenység, ennek következtében a terület magán viseli az emberi jelenlét nyomait. Így őskori leleteket találtak a Baradla-barlangban, a Telekes-völgyi Ördöggát-barlangban, valamint az esztramosi Szentandrási-barlangban. A középkori vaskohászat emlékei, a Trizs illetve az Imola melletti vaskohók maradványai már csak kiállításokon tekinthetők meg. Szögliget község határában az 1250-es években emelt Szádvár romjai még ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, az 1347-ben alapított martonyi pálos kolostor állagmegóvási és helyreállítási munkái pedig megkezdődtek. A román kori műemlékek közül említést érdemel a szalonnai református templom, amely a XI. sz. végén épült, valamint a hazánkban és Európában is egyedülálló ikerszentélyes tornaszentandrási templom. Barokk stílusú műemlék a tornanádaskai Hadik kastély, a különálló harangtoronnyal rendelkező jósvafői református templom és a bódvaszilasi római katolikus templom. Külön ki kell emelni a jósvafői és a tornakápolnai templomok kazettás


9

festett mennyezetét, melyek a XVIII. sz.-ból való alkotások. Többnyire a templomok közelében találhatók meg a falvak temetői, melyek közül említésre méltó többek között a teresztenyei, az égerszögi, a kánói és a tornakápolnai fejfás temető. A népi épületek közül legtöbbet Jósvafőn, Szögligeten, Perkupán és az elnéptelenedő Tornakápolnán láthatunk. A míves oldaltornácú lakóházak, az udvart kettéosztó nagyméretű csűrök igazi értéke abban rejlik, hogy a mai napig őrzik az egykori gazdálkodás központját, a hagyományos parasztportát. A karsztvidéken, amely eredetileg nagyrészt erdős táj volt, a középkortól kezdve a fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzőek, amelyek mozaikos szerkezetű kultúrtáj kialakulásához vezettek. Megmaradt a természeti tájelemek kapcsolata, egyensúlya, és ezzel együtt kialakult a területre jellemző biológiai sokféleség. Mivel a terület átmenetet képez a főleg mezőgazdasági jellegű síkság, és az erdős felvidék között, régebben fontos utak vezettek rajta keresztül Rozsnyó, Igló és Kassa felé. A Szögliget fölé magasodó hegy tetejére épített Szádvár, távolabb a Bódva-völgy peremén, sziklás mészkőgerincen emelkedő Torna vára és a kuruc idők hangulatát idéző Krasznahorka azt bizonyítja, hogy komoly érdekek fűződtek e terület birtoklásához, útjai ellenőrzéséhez. E sok tekintetben kedvező peremhelyzetet vágta el a trianoni határvonás, amelynek következtében a korábban jól gazdálkodó, életképes területből a két világháború közötti időre már egy „Isten-hátamögötti” vidék lett. A két világháború között és a II. világháború után is a szerény önellátás kényszere vezetett oda, hogy szinte minden talpalatnyi művelhető földet valamilyen módon használtak, a szénatermést adó réteket az utolsó négyzetméterig lekaszálták, az erdőket pedig gyors vágásfordulókban letermelve sarjaztatták. A II. világháború után bekövetkezett „szocialista fejlődés” következtében szinte teljesen felszámolódott a hagyományos paraszti gazdálkodás, eltűnt a helyi kisipar, ill. megszakadt a hosszú évszázadok során letisztult népi kultúra átörökítésének folyamata. Az elvándorlások következtében a kisebb településeken jelentős népességcsökkenés következett be, ami a demográfiai szerkezet torzulásához vezetett. Az 1990-es politikai rendszerváltás következtében a gazdasági szerkezetátalakítás időszaka következett. A mesterségesen létrehozott „szovjet típusú” politikai és gazdasági rendszer teljesen összeomlott. A bányák, az ipari nagyüzemek, a termelőszövetkezetek többnyire megszűntek, felszámolták őket, vagy átalakultak, így jelentősen csökkent az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ami nagyfokú munkanélküliség kialakulásához vezetett. Közben a karszton – elsősorban a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében – védett természeti terület alakult az alábbiak szerint: • 1978. december 18-i hatálybalépéssel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978. OKTH. számú határozatával Aggteleki Tájvédelmi Körzet néven védetté nyilvánította az Aggteleki Karszt a fenti határozatban megjelölt területeit, beleértve a már korábban védett természeti területként nyilvántartott Baradla-, Béke-, Szabadság- és Vass Imre-barlang felszíni területeit és a Tornanádaskai Kastélyparkot. E határozat úgynevezett „szigorúan védett" területeket is meghatározott. • 1979. július 23-án kelt oklevelében az UNESCO a MAB program keretében az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet teljes területével bioszféra rezervátummá nyilvánította, és a szigorúan védett területek egy részét magterületként jelölte ki. (A területet észak felől határoló Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzet, majd Szlovák-karszt Nemzeti Park szintén bioszféra rezervátum terület.) • A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982.(III.15.) MT rendelet 11. és 13. § alapján az Országos Környezet- és

10

• • •


Természetvédelmi Hivatal Elnöke 7/1984.(XII.29.) OKTH rendelkezésében 1985. január 1-jei hatállyal Aggteleki Nemzeti Park néven nemzeti parkká nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Az említett OKTH rendelkezést módosította az 1/1990.(VI.13.) KöM rendelet, amely mellékletében meghatározta az Aggteleki Nemzeti Park fokozottan védett területeit. A terület az IUCN által 2-es kategóriába sorolt Nemzeti Park. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án az Aggteleki- és Szlovák Karszt barlangjait – Magyarország első természeti világörökségeként – felvette a Világörökség listára. A Baradla-barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek 2001-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket számon tartó Ramsai Egyezmény hatálya alá kerültek. A nemzeti park az Európai Unió által létrehozott egységes NATURA 2000 hálózaton belül, mint Kiemelt Jelentőségű Természetvédelmi Terület és mint Különleges Madárvédelmi Terület szerepel, de a NATURA 2000 hálózat által érintett terület több, mint 28 300 hektár jelen terv célterületén.

Ennek következtében védett természeti területen belül két falu Aggtelek és Jósvafő található. A térségben további húsz település – Bódvarákó, Bódvaszilas, Égerszög, Hídvégardó, Imola, Komjáti, Martonyi, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szuhafő, Teresztenye, Tornakápolna, Tornanádaska, Trizs, Varbóc, Tornaszentandrás – határát érinti a nemzeti park. Az épített örökség állapotát tekintve a térség több településén maradtak fenn értékes népi épületek, épületegyüttesek, melyek közül több ma már műemléki védettséget élvez. Így Jósvafő népi építészeti értékekben gazdag ófalui részét, az ősi településszerkezet és a hagyományos településkép megőrzése érdekében 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Perkupa nevezetes építészeti emlékei a Petőfi utcában található díszes homlokzatú lakóházak és kőhidak. A hagyományos népi építészet jegyeit viselő védett lakóházak találhatók Aggteleken, Bódvarákón, Gömörszőlősőn, Keleméren, Rudabányán, Zádorfalván és Égerszögön. 2.2.

A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete

Az Aggteleki-karszt és térsége a történelmi Magyarország három vármegyéjében: Gömör, Abaúj-Torna és Borsod megyében helyezkedett el. Gazdasági centrumai Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Tornalja és Kassa voltak, e városok a térség kereskedelmi központjaiként működtek. Az I. világháborút lezáró trianoni szerződés alapján meghúzott határok Borsod megyét nem érintették, de Abaúj-Torna és Gömör megye területének jelentős részét az akkori Csehszlovákiához csatolták, így a korábbi gazdasági és kereskedelmi központok, valamint a legfontosabb közúti és vasúti közlekedési útvonalak is a határ túloldalára kerültek. A II. világháború után Borsod-Abaúj-Zemplén megye a nehézipar intenzív fejlesztése következtében nagyipari térséggé vált. A szakmai hagyományokra épülve a borsodi szénbányák (Miskolc, Putnok és Edelény környéke) valamint az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek jelentős fejlesztések révén a munkások tízezreit foglalkoztatták. A mezőgazdasági termelésre amúgy sem kifejezetten alkalmas falvakból az emberek a munkahelyet adó városok lakótelepeire költöztek, az otthon maradó ingázók legfeljebb kisebb háztáji gazdaságokat működtettek. A falvak elnéptelenedtek, elöregedtek, így a térségben jellemzően aprófalvas településszerkezet alakult ki. Az elmúlt évszázad történelmének következtében innen „az utak már nem vezettek sehova”, így a települések lassú elhalásra lettek ítélve.


11

A rendszerváltás után a vaskohászat és a szénbányászat krízise következtében a térségben található települések munkavállaló lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált. Az elmúlt 18 év folyamatai azt eredményezték, hogy az észak-borsodi térségben a válság folyamatosan mélyült, s szinte visszafordíthatatlan leszakadási folyamat indult el. Napjainkban a vizsgált térség központi települései (Putnok, Szendrő, Rudabánya, Bánréve, Bódvaszilas) nem bírnak jelentős térségszervező erővel, területükön általában hiányos a vállalkozói infrastruktúra, nem kielégítő a szolgáltatások minősége, valamint az önkormányzati intézményi ellátás sem illeszkedik teljesen az igényekhez. Részben ennek köszönhető, hogy a térségben csekély az újonnan létrejövő munkahelyek száma. A már működő vállalkozások száma alacsony, elsősorban az egyéni vállalkozási forma jellemző, de a társas vállalkozásokra is a minimális tőke és az alacsony számú foglalkoztatott a jellemző. A legtöbb vállalkozás a lakossági alapellátáshoz tartozó kereskedelemmel, (élelmiszer, ruha, iparcikk), építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel (kőműves, vízvezeték szerelő, villanyszerelő), vendégfogadással és –látással, valamint pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal (könyvelő, ügynök) foglalkozik. Az ipari tevékenységek közül az olcsó távol-keleti áru megjelenése következtében a korábban nagyobb foglalkoztatást biztosító textil- és ruhaipar gyakorlatilag megszűnt. Ugyanez vonatkozik a ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokra is, akik sorra zárják be üzleteiket a kínai konkurencia miatt. Az élelmiszer-kereskedők az alapellátást biztosítják, így helyzetük biztos lehetne. A nagy áruházak azonban ma már a napi bevásárlások több mint 50 %-át lefedik, sok esetben áron aluli értékesítést megvalósítva. Mindez a kisebb élelmiszer-kereskedők helyzetét nehezíti, egyre többen kényszerülnek arra, hogy bezárják üzleteiket. Annak ellenére, hogy a térség erdőiben fakitermelés folyik, feldolgozására alig van példa. Pedig, ha a megfelelő termékcsoportokat sikerülne megtalálni és az értékesítést is megszervezni, akkor ez az ágazat biztos megélhetést nyújthatna több családnak. Annál is inkább a feldolgozás felé kell keresni a megoldást, mert a faanyag-kereskedelem a közeli szlovák kereskedők előnyösebb helyzete révén versenyképtelen helyzetbe került. A térségben napjainkban a tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. 25 településen már általános iskola sem működik. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, egészségügyi funkciók megosztását és a települések közti együttműködést is. A demográfiai adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 500 főnél kisebb lakosú aprófalvak aránya 38%. A vizsgált kistérségek közül az edelényi a leginkább aprófalvas térség, ahol a települések 63%-ban 500 főnél alacsonyabb a lélekszám, de a kazincbarcikai és ózdi kistérségben található aprófalvak zöme is a vizsgált területen található. A tízezer főt egyik térségben lévő település sem éri el, az ezer főt is csak 8 település népessége haladja meg. A térségre tehát általánosan jellemző az alacsony lakónépesség. A térségben település elnéptelenedésére még nem volt példa, azonban a helyi lakosság számának csökkenése néhány esetben már elindította az üdülő, ill. a romafalvak kialakulásának folyamatát. Ez a folyamat azért nem szerencsés, mert egy adott település üdülőfaluvá alakulásával párhuzamosan megszűnik a hagyományosan élő, működő, prosperáló falu és egy egészen más hangulat, szerkezet és arculat jön létre ezekben a falvakban. Másrészt a néhány településen nagyszámban élő, jellemzően alacsony iskolázottsági fokkal rendelkező roma lakosság rendkívül kedvezőtlen szociális helyzetben él, ami a környezet állapotára is negatív hatással van.

12 2.3.


A térség turisztikai kínálata

Mint láthattuk napjainkban az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik. A térségben nemzeti park, a Világörökség részét képező, különböző látogatható barlangok, változatos természeti és táji értékek, a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei, valamint különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek sora várja a turistákat. Ezek sorában: • Hat látogatható barlangban, az év minden napján tíz különböző hosszúságú, időtartamú és nehézségű túratípusból lehet választani. • Négy helyszínen hatféle vezetett felszíni túra keretében lehet megismerni a karsztfelszín természeti és kulturális értékeit. • Kijelölt tereputakon és tanösvényeken szabadon túrázhatnak, kerékpározhatnak, ill. lovagolhatnak az érdeklődők. • Különféle környezeti nevelési és erdei iskolás programok várják az iskolásokat. • A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat és az évente július második felében megrendezendő Gömör-Tornai Fesztivál változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncerteket, táncházakat és a népi hagyományokat felelevenítő farsangi, húsvéti, vásártéri és szüreti programokat kínál a látogatóknak. • Néhány kézműves műhelyben kipróbálhatóak a bemutatott mesterségek fogásai, a térségi ajándékboltokban, pedig megvásárolhatóak a helyi termékek. • Több településen templomokban, múzeumokban és tájházakban lehet ismerkedni a könyék kulturális örökségével és népi kultúrájával. E kínálati elemek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség regionális, országos és nemzetközi tekintetben egyaránt elismert turisztikai potenciállal rendelkezik. A térségi kínálat sajátossága, hogy a természeti és kultúrtörténeti értékek védelmében és turisztikai bemutatásában meghatározó szerepe van az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A karszton kialakított természetvédelmi területen az 1985-ben létrehozott nemzeti park a természet védelmén és kutatásán túl, az oktatásban, valamint a turisztikai bemutatásban is alaptevékenységet végez. További területi sajátosság, hogy ez idáig nem jött létre a turizmus kínálati oldalát koordináló térségi szakmai szervezet, ezért helyzetéből fakadóan a nemzeti park a fogadóterületen jelenleg működő turisztikai szolgáltatások koordinációját és kiajánlását – az évenként megjelenő turisztikai programajánló kiadvány, az ANPI saját honlapja és a Tourinform Iroda adatbázisa segítségével – csak informálisan tudja felvállalni. A turisztikai kínálat alapját a Világörökség részét képező – a nagyközönség számára megnyitott – barlangok jelentik, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb vonzerői is egyben. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domica-barlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. E barlangot, mint a térség és a nemzeti park legismertebb és legnagyobb vonzerejét, a működtetés és a fejlesztések tekintetében is külön szükséges kezelni, mert amíg ebben az esetben a – hagyományos értelemben vett – tömegturizmus fejlesztéséről és szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték – mint potenciális ökoturisztikai elem – esetében más megközelítés és szabályozás szükséges. Az ökoturizmus fogalma nem túl régen nyert létjogosultságot. Témánk szempontjából az a legfontosabb, hogy a turizmuson belül fokozott hangsúlyt kap a környezet szeretete,


13

védelme, a természet, a táj és a helyi kultúra értékeinek bemutatása, megismerése. Ez új szemléletmódot is jelent. A céltudatos természetvédelemben a turisztikai kereslet motivációi között – új, kiegészítő motivációként – jelentkezik a XXI. századi tudatos környezet és tájszeretet. Ennek megfelelően az ökoturizmus is gyűjtőfogalom, amely több, korábbi hasonló utazási motivációra épülő célcsoportot és turisztikai terméket fog össze. Az ökoturizmus így elsősorban jövőorientált környezeti szemléleten alapul, tehát fontos tényező az adott természeti táj teherbíró képessége, azaz mekkora az a turisztikai forgalom, amelyet az adott terület a környezet károsodása nélkül képes fogadni. Azt is látni kell, hogy az ökoturizmus a nemzetközi gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata, de a világszerte tapasztalható konjunktúrát idehaza eddig csak keveseknek sikerült kiaknázni. Ugyanakkor fontos, hogy ne várjunk csodákat. A turizmusnak ez a válfaja inkább kereset kiegészítést, s nem önálló jövedelmet nyújt a vidéken élő és a rendszerben réseket kereső helyieknek. Mivel a természeti értékeket 1-2 napos kirándulás keretében is meg lehet tekinteni, – többnyire ezt teszik az Aggteleki Nemzeti Parkot felkeresők is – ezért a természeti és kulturális vonzerőket együtt célszerű programcsomagokká gyúrni. Fontos, hogy a térségben élők összefogva szervezzék meg a szelíd, vagyis a környezetet nem háborgató turizmust, a tájba illő gazdálkodást, a népi mesterségek továbbélését és bemutatását. Ezzel az együttműködéssel mindenki csak jól jár: a nemzeti parkok több látogatóhoz, így több bevételhez jutnak, a helyi közösségek pedig szállásadóként, a tájra jellemző termékek előállítójaként profitálhatnak a növekvő forgalomból. Bár a térségben az elmúlt időszakban történtek jelentős turisztikai célú fejlesztések, a vonzerők állapota még mindig számos helyen kifogásolható. A beruházásokhoz szükséges erőforrások pályázati támogatásból igényelhetők, de sajnos a forráshiány továbbra is az egyik leggátlóbb tényező az alapvető térségi turisztikai infrastruktúra megteremtésében, ill. korszerű fejlesztésében. 2.4.

A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei

2.4.1. Nem turizmus specifikus tényezők A fogadóterület környezeti állapota jónak mondható, mivel a korábbi évtizedekben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli ipari fejlesztések többnyire elkerülték a térséget, a környékre korábban jellemző bányászati tevékenység napjainkra szinte teljesen megszűnt, a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységből származó, ill. a közlekedési eredetű terhelés nem számottevő, így a levegő minősége jó. A felszín alatti vizek tekintetében a terület döntő része fokozottan érzékeny vízbázisként kezelendő. Napjainkban a karsztvíz készlet minősége jó. A felszíni vizek állapotában javulás figyelhető meg, azonban a térségben található patakoknál néhány esetben a szennyvízkezelés megoldatlansága következtében gondot okoz, hogy a lakossági szennyvíz egy része tisztítatlanul kerül a vízfolyásokba. További problémákat vet fel a medrek esetleges „szabályozása”, aminek következtében megszűnik a patakok természetes jellege és csökken öntisztuló képességük. A forrásfoglalások és a szárazság hatására néhány vízfolyás időközben kiszáradt, vagy időszakossá vált. A folyókat és patakokat kísérő élőhely-rendszerek, az ún. regionális ökológiai folyosók az elmúlt évtizedek vízgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatának következtében jelentősen károsodtak.

14


A településeken szervezetten zajlik a lakóházaktól történő rendszeres hulladékszállítás és kezelés, a szelektív hulladékgyűjtés viszont jelenleg csak a településeken elhelyezett gyűjtőszigeteken lehetséges. Örvendetes, hogy több településen a közelmúltban fejeződtek be a szennyvízcsatorna beruházások, de így is a települések több mint fele még csatornázatlan. Sajnos néhány településen gondozatlanok a közterületek, ill. a helyi lakosság körében az illegális szemételhelyezés és a tavasszal gyakorta előforduló égetések miatt a környezettudatos szemléletmód további fejlesztésre szorul. A turizmusból fakadó terhelés elsősorban a két fő fogadóközpont (Aggtelek, Jósvafő) környékén számottevő. A központokat összekötő közutak forgalma nem jelentős, így a jelenlegi gépkocsiforgalom környezeti hatása elhanyagolható. A kijelölt turistautak forgalma csekély, környezetkárosító hatás jelenleg nem érzékelhető. A térségben – ahol a határ menti elhelyezkedés és a terepviszonyok miatt 14 település zsákfalu – a közművek állapota, a közlekedés feltételei, valamint az egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások minősége egyaránt vegyes képet mutat. A településeket összekötő közutak és a településeken belüli utak állapota nem megfelelő, általában felújításra szorulnak. A helyközi autóbuszjáratok száma és járatsűrűsége sem megfelelő, a közeli városokba való eljutás lehetősége csak alapszinten megoldott. A vasúti közlekedés leépülőben van, a települések jelentős része nem rendelkezik vasútállomással. Üzemanyagtöltő helyek Aggteleken, Bódvaszilason, Putnokon és Szendrőben találhatóak. A helyi kiskereskedelem elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki, szinte minden településen működik legalább egy vegyesbolt. A térség központi településein Bánrévén, Bódvaszilason, Putnokon, Rudabányán és Szendrőben további kiskereskedelmi szolgáltatások vehetők igénybe. A turisztikai fogadóközpontokban – elsősorban Aggteleken és Jósvafőn – működő kiskereskedelmi egységeknél néha zavart okoz a kereslet időbeni koncentráltsága, de helyiek összességében jól alkalmazkodnak a turizmus következtében megváltozott kereslethez. Azonban a turisztikai főszezon idején a fogadóközpontokban működő kiskereskedelmi egységek nyitva tartása nem mindig igazodik a turisták igényeihez. A közbiztonság helyzete eltérő képet mutat térségen belül. A települések jelentős részén és a turisztikai fogadóközpontokban is megfelelő a helyzet. A vendégek és a helyiek méltán érezhetik magukat nyugalomban és a biztonságban. Néhány településen azonban akadnak problémák (autófeltörés, -lopás), amire célszerű felkészíteni a térségbe látogatókat is. Az egészségügyi ellátottság nem megfelelő. Szükség esetén munkaidőben a meghatározott településeken rendelő háziorvosokhoz, ezen kívül a Szendrőben és a Rudabányán található ügyeletetekhez lehet fordulni. Körzeti rendelőintézet és kórház Edelényben és Kazincbarcikán, ill. megyei hatáskörrel Miskolcon működik. Az egészségügyi szolgáltatás színvonala ezekben az intézményekben az országos tendenciákhoz hasonlóan vegyes képet mutat. 2.4.2. Turizmus specifikus tényezők Szervezett túravezetés csak a turisztikai fogadóközpontokban vehető igénybe, így a térség hat barlangjában, valamint felszínen Aggtelek, Gömörszőlős, Jósvafő és Kelemér településeken van ilyen szolgáltatás. A térségben egyetlen helyen működik turisztikai információs központ, ez a Baradla-barlang aggteleki bejáratánál található Tourinform Iroda, melyet a nemzeti park üzemeltet. Utazási iroda nem működik a térségben, de a megyében jelen lévő irodák sem a beutazó turistaszervezéssel és -fogadással, hanem a kiutaztatással foglalkoznak elsősorban.


15

A wellness, szabadidő és sportfeltételek közül a Cseppkő Szálló vendégei vehetnek igénybe wellness szolgáltatást, a szabadidő hasznos eltöltésében a térségben található tájházak, templomok, várromok látogatása, a helyi gasztronómiai bemutatókon való részvétel, valamint a kijelölt ösvényeken való gyalogtúrázás jelenthet programot. Kerékpározásra a térségi, csekély forgalmú közutak, valamint a kijelölt tereputak adnak lehetőséget. Ehhez kapcsolódóan a térségben csak a Szögligeten található Szalamandraházban nyílik mód kerékpárkölcsönzésre. Kiépített, megfelelő infrastruktúrával ellátott strand és uszoda nincs a térségben, ellenben a régióban az utóbbi időben számos strand és gyógyfürdő, valamint uszoda került az igényeknek megfelelően felújításra, korszerűsítésre (Kazincbarcika, Miskolc-Tapolca, Bogács, Mezőkövesd, Eger, Egerszalók). Az elmúlt években tovább fejlődtek a pénzügyi-banki, valamint az ún. személyi szolgáltatások. Néhány szolgáltatásért már bakkártyával és üdülési csekkel is lehet fizetni, azonban pénzváltásra kevés helyen nyílik mód és kevés a sportolási és a sporteszköz kölcsönzési lehetőség is. A térségben, a megyében, de a régióban sem működik korszerű, vendégbarát turisztikai kártyás kedvezményes szolgáltató rendszer és a turistabarát interaktív szolgáltatást nyújtó Touch-info megoldások is hiányoznak még. A térségben lévő szálláshelyek területi elhelyezkedését és kategóriák szerinti összetételét az 1. táblázat tartalmazza települési bontásban. A vizsgált 50 településből a KSH adatai szerint mindössze 20 településen van nyilvántartott szálláshely. Aggteleki-karszt és térségének szálláshely kapacitása – 2005. Települések Aggtelek Alsószuha Bódvaszilas Égerszög Galvács Gömörszőlős Jósvafő Kelemér Martonyi Meszes Perkupa Putnok Szalonna Szendrő Szin Szögliget Szőlősardó Teresztenye Tornakápolna Tornanádaska Összesen

Szálláshelyek száma 39 2 2 2 1 4 17 1 2 2 8 3 2 2 1 11 3 11 2 1 116

Férőhelyek száma 842 15 13 40 8 16 188 16 16 20 76 17 48 20 8 175 54 122 12 5 1711

1. táblázat Ebből Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Szálláshelyek Férőhelyek Szálláshelyek Férőhelyek száma száma száma száma 8 615 31 227 – – 2 15 – – 2 13 1 32 1 8 – – 1 8 – – 4 16 2 87 15 101 – – 1 16 – – 2 16 – – 2 20 1 34 7 42 – – 3 17 1 42 1 6 – – 2 20 – – 1 8 2 110 9 65 – – 3 54 1 24 10 98 – – 2 12 – – 1 5 16 944 100 767 Forrás: KSH

16


Ezek alapján a térségben lévő 116 szálláshelyen összesen 1711 férőhely található. Ebben a 16 kereskedelmi szálláshely 944 férőhellyel, a 100 magánszálláshely, pedig 767 vendégággyal szerepel. Mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeknél Aggtelek (842 fh.), Jósvafő (188 fh.), Szögliget (175 fh.) és Teresztenye (122 fh.) rendelkezik meghatározó férőhelyszámmal. Ez Aggtelek és Jósvafő esetében elsősorban a természetes-, épített- és kulturális értékek koncentráltsága, valamint a Világörökség részét képező barlangok közelsége miatti kiemelt szereppel magyarázható. Szögligeten ebben a volt határőrlaktanya átalakítása után szálláshelyként üzemelő Szalamandra-háznak van döntő szerepe, bár az utóbbi években a magánszálláshelyek száma is 9-re, a férőhelyeké pedig 65-re nőtt. Teresztenyén pedig egyértelműen a magánszálláshelyek adják a vendégágyak (98 fh.) zömét. A térségi szállásférőhely kínálat területileg, ill. a nyújtott szolgáltatások színvonala szerint is egyenetlen. A 16 kereskedelmi szálláshely között 2 szálloda, 2 panzió és 12 turistaszállás található. Kemping csak Aggteleken és Szögligeten kapcsolódik szálláshelyhez. A falusi szálláshelyek száma növekedett az utóbbi öt évben, minőségileg is történtek előrelépések, de a szálláshelyek többségének állapota nem felel meg a kor követelményeinek, többnyire fejlesztésre szorulnak. Hiány mutatkozik a konferencia turizmust kiszolgáló létesítmények körében, annak ellenére, hogy a Cseppkő Szálló 150 fő, a Tengerszem Szálló, pedig 43 fő befogadására és elszállásolására alkalmas létesítmény. A térségben Aggteleken és Jósvafőn, két szállodához kapcsolódó és két önálló étterem működik. Ezen kívül Szendrőben, Putnokon és Kelemérben található vendéglátóhely. Sajnos továbbra sincs a karszt, vagy egy-egy település jellegzetességeihez kötődő a helyi hagyományokra támaszkodó fogadó. A kereslethez igazodva 2002 óta a gasztronómiához kapcsolódó fesztiválprogram lett a hagyományos recept alapján készült helyi ételek kóstolója. A Gömör-Tornai Fesztivál keretében a Jósvafőn rendezett vásártéren az érdeklődők azon túl, hogy kipróbálhatják a bemutatkozó mesterségek fogásait és vásárolhatnak a termékekből, megkóstolhatnak néhány helyi ételt is. 2.5.

Emberi erőforrás (személyi feltételek)

A térségi turizmus személyi feltételeit vizsgálva érdemes visszatekinteni a szocializmus időszakára, ill. a rendszerváltás kezdeti éveire. Az 1990-es évek első felében az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás következtében a térségben munka nélkül maradó alkalmazottak a kapott végkielégítéssel és a munkanélküli járadékkal egy ideig fenntartották magukat és családjukat, majd a források elapadása után vagy kényszervállalkozók lettek, vagy végleg lesüllyedtek a munkanélküliséget életformaként elfogadók közé. A vállalkozói tevékenységet választók többsége tőke és vállalkozói alapismeretek nélkül vágott bele egy olyan létformába, aminek az akkori Magyarországon nem volt élő gyakorlata, így a bukás többnyire elkerülhetetlenné vált. Ehhez járult még hozzá az a mentalitásbeli hátrány is, ami a tömegeket foglalkoztató szocialista nagyvállalatok alkalmazottait szinte alkalmatlanná tette a vállalkozásra. Ha egy munkavállaló azért kap fizetést, hogy minden nap meghatározott időben ellásson egy olyan feladatot, amelynek minden lépését mások már meghatározták, ami saját gondolkodást, egyedi megoldást nem igényel, sőt nem is tűr el, akkor egy idő után ez az ember szinte


17

képtelen lesz saját döntéseket hozni, a nap minden percében készenlétben állni és az állandóan változó feltételekhez igazodva megfelelni a kihívásoknak. Ezért nehéz a térségben élőknek önmaguknak munkahelyet teremtve vállalkozóvá válni, vagy munkavállalóként megfelelni a már működő turisztikai szolgáltatóknál. Ebben segíthet a régió turisztikai oktatási rendszere, mely térségben élő fiatalok, potenciális munkavállalók és turisztikai vállalkozók számára a különféle turisztikai szolgáltatások biztosításához, ill. meglévők fejlesztéséhez szükséges képzettség megszerzésében nyújthat segítséget. Bizonyára ennek is betudható, hogy a régió egyre több kistérségében és településén van már alkalmazásban turisztikai referens, akik szakmai munkájukkal jelentősen segítik az adott település, vagy kistérség bekapcsolódását a regionális és országos turizmusba. Sajnos a vizsgált térségben jelenleg csak Putnokon és Szendrőben van alkalmazásban művelődésszervezéssel és turizmussal foglalkozó munkatárs, pedig ez minden olyan helyen indokolt lenne, ahol komolyan kívánnak foglalkozni a turizmussal. Bár az is tény, hogy a térségben működő, többnyire forráshiányos kis települési önkormányzatok anyagi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé. A térség legnagyobb turisztikai foglalkoztatója az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, feladatai ellátásához megfelelő szakemberekkel rendelkezik. Közöttük találunk barlangi és felszíni túravezetőket, recepciósokat, bolti eladókat, Tourinform irodában tevékenykedő informátorokat, rendezvényszervezéssel foglalkozó munkatársakat és takarítónőket is. Továbbá a Cseppkő Szálló és néhány étterem foglalkoztat még a térségből nagyobb számú munkavállalót. A térségi szálláshelyek zömét magánemberek működtetik, akik falusi szállásadóként vesznek részt a vendégfogadásban. A régió, a megye és a kistérségek szakmai munkaszervezeteiben megfelelő szaktudással rendelkező munkatársak segítik a térségi folyamatokat. E tervdokumentum előkészítése során is jó munkakapcsolat alakult ki az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaival. 2.6.

A térségi turizmus szervezeti háttere

A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszton és térségében jelenleg nincs egységes turisztikai szervezet, mely a térség turizmusával kapcsolatos teendőket koordinálná, ill. a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját látná el. Ezért a térségben megvalósult marketing akciók nem egy marketing és kommunikációs stratégia mentén, hanem eseti kampányokként, egymástól elszigetelten valósulnak meg. Ennek hiányában az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság lát el bizonyos szervező és információs feladatokat. A környező településekkel – a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban – a térség jövőjét meghatározó turizmus fejlesztésében és koordinálásában működik együtt. Ennek keretében a térségben jelenlévő turisztikai szolgáltatásokat az évenként megjelenő turisztikai programajánlóban és a Tourinform Iroda adatbázisában szerepelteti. A térségben a Galyaság területén működik szállásadókat összefogó vendégfogadói egyesület. Tevékenységeik között szerepel, hogy közös kiadványban jelentetik meg szálláskínálatukat, a tagok részére szakmai kirándulásokat szerveznek, valamint egyfajta érdekképviseletet fejtenek ki a tagság érdekében.


18

A Gömör-Tornai Fesztivál előkészítését és működtetését egy határon átnyúló térségi ideiglenes munkaszervezet végzi, melynek jelenleg huszonkettő Magyarországon és tíz Szlovákiában működő szervezet az állandó tagja. Ezzel összefüggésben a közreműködő településeken a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók együttműködésével valósulnak meg a fesztivál programok. Természetjárásban a Szendrői Természetjáró Egyesület, ill. a Bánrévei Vasutas Természetjáró Egyesület működtet aktív természetjáró szakosztályt és szervez különféle térségi szinten, valamint országosan is (pl. Vitézlő teljesítménytúra Szendrőben és környékén) ismert és közkedvelt teljesítménytúrát. A térségi turisztikai vállalkozások többnyire önállóan és elszigetelten működnek, nincs egységes szakmai szervezetük. A térségben lévő településeket is képviselő kistérségi társulások menedzserei is kifejtenek turizmust szervező, támogató tevékenységet. A térséget érintően a turisztikai fejlesztések előkészítésében és koordinálásában az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi kistérségi, valamint a megyei és a regionális szakmai munkaszervezetek az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaitól kérhető segítség. 2.7.

A térségi turizmus keresleti oldala

A térségben regisztrált keresleti adatokat az alábbi diagramm, ill. a 2. és 3. táblázat mutatja be. A Baradla-barlang látogató statisztikája 275000 250000 225000 200000 150000 125000 100000 75000 50000 25000

1

4

7

0

3

6

9

2

5

8

1

4

7

0

3

6

9

2

5

195

195

196

196

196

196

197

197

197

198

198

198

199

199

199

199

200

200

0

195

fő

175000

évek

Forrás: ANPI


19

Aggteleki-karszt és térsége, összesített szálláshely adatok – 2005. 2. táblázat Kereskedelmi és magánszálláshelyek összesen Összesen Külföldi Belföldi Összesen Külföldi Belföldi Vendégek száma Vendégéjszakák száma

Települések

15268

1641

13627

27482

2513

24969

Alsószuha

39

4

35

152

12

140

Bódvaszilas

96

2

94

208

8

200

Égerszög

396

0

396

751

0

751

Galvács

36

0

36

108

0

108

Gömörszőlős

10

0

10

203

0

203

3589

307

3282

7533

547

6986

Kelemér

52

0

52

102

0

102

Martonyi

29

0

29

141

0

141

Meszes

20

0

20

60

0

60

Perkupa

453

46

407

2191

350

1841

Putnok

22

5

17

202

15

187

Szalonna

51

0

51

98

0

98

Szendrő

129

17

112

547

98

449

6

0

6

36

0

36

2501

54

2447

5597

77

5520

Szőlősardó

237

0

237

844

0

844

Teresztenye

842

2

840

2478

2

2476

Tornakápolna

40

0

40

135

0

135

Tornanádaska Összesen:

11

0

11

27

0

27

23827

2078

21749

48895

3622

Aggtelek

Jósvafő

Szin Szögliget

45273 Forrás: KSH

Aggteleki-karszt és térsége, szálláshelyek adatai bontásban – 2005. Kereskedelmi szálláshelyek Külf. Belf. Össz Külf. Belf. Vendégek száma Vendégéjszakák száma

3. táblázat Magánszálláshelyek Össz Külf. Belf. Össz Külf. Belf. Vendégek száma Vendégéjszakák száma

Települések

Össz.

Aggtelek

14036 –

1580 –

12456 –

25457 –

2402 –

23055 –

1232

61

1171

2025

111

1914

39

4

35

152

12

140

–

–

–

–

–

–

96

2

94

208

8

200

317 –

0 –

317 –

567 –

0 –

567 –

79

0

79

184

0

184

36

0

36

108

0

108

–

–

–

–

–

–

10

0

10

203

0

203

2980 –

307 –

2673 –

5920 –

547 –

5373 –

609

0

609

1613

0

1613

52

0

52

102

0

102

Martonyi

–

–

–

–

–

–

29

0

29

141

0

141

Meszes

–

–

–

–

–

–

20

0

20

60

0

60

370

40

330

1940

320

1620

83

6

77

251

30

221

Alsószuha Bódvaszilas Égerszög Galvács Gömörszőlős Jósvafő Kelemér

Perkupa


20 Putnok Szalonna Szendrő Szin Szögliget Szőlősardó Teresztenye Tornakápolna Tornanádaska Összesen:

–

–

–

–

–

–

22

5

17

202

15

187

44 –

0 –

44 –

88 –

0 –

88 –

7

0

7

10

0

10

129

17

112

547

98

449

–

–

–

–

–

–

6

0

6

36

0

36

2318 –

52 –

2266 –

5085 –

75 –

5010 –

183

2

181

512

2

510

237

0

237

844

0

844

120 –

0 –

120 –

326 –

0 –

326 –

722

2

720

2152

2

2150

40

0

40

135

0

135

–

–

–

–

–

–

20185

1979

18206

39383

3344

36039

11 3642

0 99

11 3543

27 9512

0 278

27 9234

Forrás: KSH A térség keresleti statisztikai adatait megvizsgálva az alábbi megállapítások tehetők: • A látogatók számát illetően a Baradla-barlang az Észak-Magyarországi Turisztikai Régió egyik leglátogatottabb turisztikai vonzereje. A térségi látogatóturizmus döntően erre a barlangra koncentrálódik. • A térségi turizmus legfontosabb jellemzője a szezonalitás, ill. térbeli és időbeli koncentráltság. • A Baradla-barlangot az utóbbi tíz évben évente 127-186 ezer fő kereste fel, ennek az aggteleki barlangszakasz átlagosan a 70 %-át, a jósvafői barlangszakasz pedig a 30 %-át bonyolította. (A legmagasabb látogatószám az 1980-as években 210 ezer volt.) • Az aggteleki szakaszon található rövidtúra a legismertebb és leglátogatottabb túratípus 98.998 és 136.994 közötti látogatószámmal. • A vörös-tói túraszakaszon résztvevők aránya emelkedőben van, 2006-ban, a felújítás utáni első teljes évben 32.424 fő vett részt ezen túrán. • A havi bontás azt mutatja, hogy a nyári hónapokra koncentrálódik a forgalom mintegy 80%-a, melyhez a turisztikai szezon természetes koncentrációja és a látogatói szokások is hozzájárulnak. • A 20 településen nyilvántartott 116 szálláshelyen 2005-ben összesen 23.827 vendég fordult meg, 48.895 vendégéjszakát töltve a térségben. Így az átlagos tartózkodási idő 2 éjszaka. • A 16 kereskedelmi szálláshelyen 20.185 vendég, 39.383 vendégéjszakát töltött, ami térségi vendégszám közel 85%-a, a maradék 15% a magánszálláshelyeken realizálódott. • Mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeknél Aggteleket, Jósvafőt, Szögligetet és Teresztenyét kereste fel a legtöbb vendég, ill. itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát is. • Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában a külföldiek aránya kb. 9%. • A vendéglátó- és a szálláshelyek kihasználtsága alacsony, összességében kevés a vendég és a vendégéjszaka, valamint az átlagos tartózkodási idő is alacsonynak mondható. • Az ökoturisztikai programok (barlangtúrák további öt barlangban, felszíni túrák, lovas-, kerékpáros- és kézműves programlehetőségek, rendezvények, stb) ismertsége és kihasználtsága alacsony fokú. Mindezekből levonható következtetések: • A Baradla-barlang országos ismertsége – feltehetően a közoktatásban való megjelenése miatt – különösen magas, nem szükséges alapvető megismertetése. (Bár a jósvafői barlangszakaszt, jóval kevesebben ismerik.) A nemzetközi piacokon ugyanilyen ismertségről természetesen nem beszélhetünk.


• •

•

• •

• •

•

•

• • • • •

21

A Baradla-barlang elsősorban a látogatóturizmus színtere, ugyanakkor a szolgáltatási kínálat révén erősödik az üdülőturizmus, a több napot itt töltők aránya. A Baradla-barlang látogatói, turista szegmensei elsősorban a következők: - gyermekes családok, mint hétvégi kirándulók, - iskolai – erdei iskolás és tanulmányi kiránduló – csoportok, - senior turista csoportok, - baráti társaságok, közösségek (túrázók, természetjárók stb.) A látogatás feltételeinek javítása, s egy eredményes marketing munka jelentős mértékben növelheti a vendégszámot, annak érdekében, hogy a jósvafői szakaszon is az aggteleki szakaszhoz hasonló vendégszám jelenjen meg, ill. a tavaszi és az őszi idényben is magasabb látogatószám legyen elsősorban a diákok szervezett tanulmányi kirándulásai, ill. a harmadik generációs turizmus révén. Magyarországon szinte nincs olyan ember, aki életében ne keresné fel legalább egyszer a Baradla-barlangot, ugyanakkor egyre jellemzőbb a többszöri látogatás az életciklus különböző szakaszaiban. (gyerekként, szülőként stb.) A Baradla-barlang látogatásának van egy természetes minimum szintje, mely szinte mindenfajta értékesítési aktivitás nélkül is realizálódik. Ez becslés, s az évtizedekre visszanyúló statisztikák szerint évi 120-150 ezer fő. Ugyanakkor tudatosabb marketing munkával, az elmúlt évtizedben szinte egyáltalán nem ösztönzött szervezett turizmussal a fenti szám megduplázható. Az ehhez szükséges kulturált és környezetbarát fogadás feltételei már a jósvafői szakaszon is biztosítottak. A kapcsolódó ökoturisztikai programok szintén a kereslet növekedését eredményezhetik. A megvalósult vörös-tói korszerűsítéssel a jósvafői barlangszakaszon is megteremtődtek egy nagyobb látogatószám kiszolgálási lehetőségei, melynek következtében mindkét helyszínen, hosszabb távon az évi 140-150 ezer fő vendégszám elérése reálisan tervezhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy van egy 120-150 ezer fő körüli évi átlagos látogatószám, akik többnyire csak a Baradla-barlangot keresik fel, tartózkodásuk a területen 2-3 órára korlátozódik. Többségük kiránduló diák, megjelenésük szezonálisan a májusi-júniusi és a szeptemberi iskolai kirándulások időszakára esik. A látogatók egy része átlagosan két éjszakát tölt a területen. Egyénileg, vagy csoportosan érkeznek. Látogatásuk áprilistól augusztusig átlagos eloszlású, a nyári hónapokban tetőzik. A barlanglátogatáson kívül más programigényük is van, létszámuk 23.827 fő volt 2005-ben. A térséget meglátogatók 90 %-a belföldi, 10 %-a külföldi. A turisztikai forgalom zöme a Baradla-barlangra, mint legvonzóbb térségi attrakcióra, a Baradla-barlang aggteleki, ill. jósvafői fogadóterére koncentrálódik. A turizmusból fakadó terhelés elsősorban a két fogadóközpont környékén számottevő. A központokat összekötő közutak forgalma nem jelentős, így a jelenlegi gépkocsiforgalom környezeti hatása elhanyagolható. A kijelölt turistautak forgalma csekély, környezetkárosító hatás jelenleg nem érzékelhető. Jellemzően alacsony a turizmusból származó bevétel. A szerényebb bevételi részesedés okai az elmaradott infrastruktúrában, a szolgáltatási színvonal alacsony voltában, valamint turizmus térségi szerkezetében keresendő.


22 2.8.

SWOT elemzés és versenyképesség értékelés

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai kínálati és keresleti oldalának számbavétele és elemzése a térségi adatok értékelésével, valamint a régiós és megyei társadalmi-gazdasági folyamatokból levonható következtetések alapján készült. A feltárt alaphelyzetet az alábbi SWOT elemzés foglalja keretbe. Turisztikai kínálat

-

-

Erősségek védett természeti környezet, nemzeti park Világörökség részét képező, egész évben látogatható barlangok változatos természeti és táji értékek a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek környezeti nevelési- és erdei iskolás programok éves rendezvénysorozat változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncertekkel és táncházakkal vonzerők nemzetközi mércéhez igazodó sokszínűsége kedvező ár-érték arány Gyengeségek a térségi termékkínálat struktúrája és színvonala a térségi vonzerők állapota a térségi vonzerők megközelíthetősége ökoturisztikai programok ismertsége és kihasználtsága rendezvényi forráshiány, főszezoni koncentráltság a kínálati elemek többségének a Nemzeti Park két központi településéhez való kötődése nemzetközi erősségű vonzerők hiánya műemlékek egy részének funkció nélkülisége és rossz fizikai állapota egységes, határozott területi alapú imázs hiánya Lehetőségek életmódváltás és a növekvő jövedelmek miatti emelkedő belföldi turizmus kereslet a nemzetközileg jól ismert, világörökség „termékek” iránt erősödő kereslet nem hagyományos küldő piacok erősödő kereslete a környező országokból (Lengyelország, Szlovákia) növekvő mértékben érkező turisták egyik hagyományos célpontjává válik a desztináció a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai kereslet élénkülése az egyedi, helyi örökségre épülő termékek iránti kereslet növekedése különleges attrakciók iránti igény növekedése a térség területi alapú turisztikai arculatának, márkájának kialakulása Veszélyek világgazdasági, európai és hazai dekonjunktúra, recesszió fennmaradása, keresletcsökkenés a térségi turisztikai piacon a csökkenő kereslet nehezen megforduló trendje a meglévő kereslet szezonalítása, ill. térbeni és időbeni koncentráltsága környező országok, régiók, térségek kínálatának erősödése, versenyképességének növekedése ár-érték arány romlása


23

Turisztikai Erősségek infrastruktúra - emberléptékű aprófalvas környezet és - megfelelő környezeti állapot szolgáltatások - a turizmusból fakadó csekély terhelés - javuló közúti megközelíthetőség - kijelölt gyalogos, kerékpáros és lovas túraútvonalak - ANP védjeggyel ellátott ajándéktárgyak - rendelkezésre álló térségi motívumgyűjtemény - az ajándéktárgyak térségi hagyományos motívumok felhasználásával történő tervezése és készítése - változatos igényeket kielégíteni képes szálláslehetőségek - falusi gasztronómiai hagyományok - hasznosítható, olcsó ingatlanok Gyengeségek - elhanyagolt táj, felhagyott, műveletlen földek - vizek szennyezése, árvízveszély - közművek állapota, a közlekedés feltételei, valamint az egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások minősége - a településeket összekötő közutak és a településeken belüli utak állapota - közutak téli tisztítása - helyközi autóbuszjáratok száma és járatsűrűsége - elavult épületállomány, leromlott településkép - illegális szemételhelyezések - közterületek állapota és tisztasága - szálláshelyek szerkezete és minősége - térségi szállásférőhely kínálat területi egyenetlensége - a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások színvonala - a vendéglátóhelyek csekély száma, ill. azok teljesítménye - tájjellegű kínálati elemek hiánya, ill. igénytelen kínálat - a nyitva tartás nem vendégorientált kialakítása - a specifikus ajándéktárgy kínálat szegénysége - normatív, speciális programok hiánya - ingyenes, szabadtéri rendezvények magas aránya - térségi termékek egységes arculati hiánya - piacképes térségi termékek és szolgáltatások alacsony száma - mezőgazdasági termékek értékesítési csatornáinak gyengesége - hitelkártya kevés helyen történő elfogadása - egészségügyi ellátás, betegszállítás gyengeségei Lehetőségek - turisztikai fejlesztések kiszámítható ágazati és regionális támogatási rendszere - a tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése a turizmusban - a fenntarthatóság alapkövetelményként való megjelenése - természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelődése - a határ menti fekvés felértékelődése, turisztikai befektetések erősödése - a térségben eddig kevéssé kihasznált vonzerők intenzív fejlesztése Veszélyek - a fenntartható fejlődés elvének sérülése - az infrastrukturális fejlesztések stagnálása - a környezettudatosság terén nem történik pozitív változás


24 Emberi erőforrás

Erősségek - tehetséges fiatalok - kisebb körben, de érezhető változtatási és tanulási szándék - fiatalok erősödő nyelvtudása, külföldi tapasztalatcserék, nyelvtanfolyami lehetőségek - műveltségi színvonal emelkedése - falusi vendégszeretet - pályázati aktivitás Gyengeségek - életképes gazdasági szereplők hiánya, vállalkozások alacsony száma és gyenge versenyképessége - fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szűk belső piac - fölöslegesen kiáramló források - vállalkozásokra jellemző minimális tőke és alacsony számú foglalkoztatott - csekély újonnan létrejövő munkahelyek száma - kevés komplexen gondolkodó szakember - környezettudatos gondolkodás hiánya - nyelvi kommunikációs problémák - nyelvismeret hiánya - szolgáltatás-orientáltság gyengesége - személyes szolgáltatásoknál emberi és szakmai minimumok hiánya (kulturáltság, jó modor stb.) - helyi értékek ismeretének hiánya - a turizmus alacsony társadalmi elismertsége - nem vendégként kezelt turisták, idegenek tiszteletének hiánya - inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya - alacsony jövedelmek - fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülő szegénység - változást, összefogást gátló széthúzások, fejletlen kooperációs képességek -

Lehetőségek erős, színvonalas szakképző intézmények, a régióban erősödő felsőoktatási szakmai képzési struktúra a régió, a megye és a kistérségek szakmai munkaszervezeteiben megfelelő szaktudással rendelkező munkatársak segítik a térségi folyamatokat város-vidék kapcsolatok átalakulása Veszélyek a jellemzően nagyfokú tőkehiányban nem lesz változás, a befektetők érdeklődése továbbra is alacsony szinten marad turisztikai képzés strukturális aránytalanságai tanfolyami képzési aránytalanságok


A térségi turizmus szervezeti háttere

-

25

Erősségek biztató együttműködési bázis a térségi turizmus szereplői között kialakult térségi kapcsolatrendszer a rendezvények területén az ANPI térségi szervező és információs tevékenysége a Galyaság területén működő vendégfogadói egyesület a Gömör-Tornai Fesztivál előkészítését és működtetését végző, határon átnyúló térségi ideiglenes munkaszervezet fejlődőképes új kezdeményezések sokszínű fejlesztési intézményi háttér rendszeres, évenként megjelenő térségi kínálatot bemutató kiadvány (Turisztikai Programajánló) hazai és külföldi utazási kiállításokon, vásárokon való rendszeres megjelenés polgárőrség kezdeményezések Gyengeségek turisztikai vállalkozások nem kellő szakmai felkészültsége térségi turisztikai vállalkozások önálló és elszigetelt működése egységes térségi turisztikai szervezet hiánya gyenge kapcsolati háló, civil szerveződések hiánya térségi településeken tevékenykedő turisztikai referensek minimális száma térségi programcsomagok hiánya egységes térségi honlap hiánya alacsony on-line szolgáltatási arány térségi kiadványok esetleges megjelenése, aktuális pályázati forrásoktól való függősége Lehetőségek egyházak, megyei, regionális és országos civil szervezetek tevékenységének erősödése országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelődése hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái a hálózati turizmus erősödésével, ill. a térségi DM szervezet megalakulásával létrejövő hatékony kooperáció Veszélyek helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer előállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése országon belüli turizmusfejlesztési aránytalanságok fennmaradása a hatékony desztináció-menedzsment szervezetek működésének feltételei nem teljesülnek a liberális gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek további szűkülése

A helyzetelemzés és versenyképesség értékelés alapvető feladata a térségi turizmus fejlesztéséhez szükséges beavatkozási területek és stratégiai prioritások előrejelzése volt. Ezek alapján a térségi turizmus stratégiai célrendszerének meghatározása előtt a fejlesztési prioritásokat is jelző és befolyásoló tényezőket megvizsgálva, az alábbiakban összegezhető a térségi turizmus rendszer jelenlegi helyzete: 1. Az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik. A térségben nemzeti park, a Világörökség részét képező, különféle látogatható barlangok, változatos természeti és táji értékek, a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei, valamint különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek sora várja a turistákat.

26


2. A térségben az elmúlt időszakban ugyan történtek jelentős turisztikai célú fejlesztések, de a vonzerők állapota még mindig számos területen kifogásolható. Sajnos a forráshiány továbbra is az egyik leggátlóbb tényező az alapvető térségi turisztikai infrastruktúra megteremtésében, ill. korszerű fejlesztésében, így a beruházásokhoz szükséges erőforrások elsősorban pályázati támogatásból, esetleg vállalkozói tőke bevonásával igényelhetők. 3. A vizsgált térség központi települései (Putnok, Szendrő, Rudabánya, Bánréve, Bódvaszilas) napjainkban nem bírnak jelentős térségszervező erővel, területükön általában hiányos a vállalkozói infrastruktúra, nem kielégítő a szolgáltatások minősége, valamint az önkormányzati intézményi ellátás nem illeszkedik teljesen az igényekhez. Részben ennek köszönhető, hogy a térségben csekély az újonnan létrejövő munkahelyek száma. A jelenleg működő vállalkozások száma alacsony, elsősorban az egyéni vállalkozási forma jellemző, de a társas vállalkozásokra is a minimális tőke és az alacsony számú foglalkoztatott a jellemző. 4. A térség jelenlegi turisztikai termékkínálatának struktúrája és színvonala, a szálláshelyek szerkezete és minősége, valamint a vendéglátóhelyek száma és azok teljesítménye közepesre értékelhető. A térségi szállásférőhely kínálat területileg, ill. a nyújtott szolgáltatások színvonala szerint is egyenetlen. 5. A környezeti állapot jónak mondható, mivel a korábbi évtizedekben a Borsod-AbaújZemplén megyén belüli ipari fejlesztések többnyire elkerülték a térséget, a környékre korábban jellemző bányászati tevékenység napjainkra szinte teljesen megszűnt, a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységből származó, ill. a közlekedési eredetű terhelés nem számottevő. A turizmusból fakadó terhelés elsősorban a két fogadóközpont (Aggtelek, Jósvafő) környékén számottevő. A központokat összekötő közutak forgalma nem jelentős, így a jelenlegi gépkocsiforgalom környezeti hatása elhanyagolható. A kijelölt turistautak forgalma csekély, környezetkárosító hatás jelenleg nem érzékelhető. 6. A térségben a közművek állapota, a közlekedés feltételei, valamint az egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások minősége egyaránt vegyes képet mutat. A településeket összekötő közutak és a településeken belüli utak állapota nem megfelelő, általában felújításra szorulnak. A helyközi autóbuszjáratok száma és járatsűrűsége nem megfelelő, a közeli városokba való eljutás lehetősége csak alapszinten megoldott. A vasúti közlekedés leépülőben van, a települések jelentős része nem rendelkezik vasútállomással. 7. A térség legnagyobb turisztikai foglalkoztatója az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A jelenleg működő kevés számú turisztikai vállalkozásra a minimális tőke és az alacsony számú foglalkoztatott a jellemző, akik többnyire önállóan és elszigetelten működnek, ezért innováció képesség és kooperációkészség tekintetében nem megfelelő a helyzetük. A személyi feltételek tekintetében a szakképzettség és az idegen nyelvtudás nem megfelelő, de a régióban a felsőoktatási kínálat megfelel a tényleges keresleti mennyiségi, s alapvetően a minőségi igényeknek is. 8. Az Aggteleki-karszton és térségében jelenleg nincs egységes turisztikai szervezet, mely a térség turizmusával kapcsolatos teendőket koordinálná, ill. a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját látná el. Így az értékesítés és a kommunikáció gyenge, hiányzik e tevékenységek stratégiai tervezettsége és a kooperációs előnyök kihasználása. A megvalósuló marketing akciók eseti kampányokként, egymástól elszigetelten jönnek létre. Ezért a továbblépés érdekében mindenképpen tisztázni szükséges a térségi turizmusban érdekelt nemzeti park, önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, társadalmi szervezetek és magánszemélyek rendszerben betöltött szerepét és feladatát.


3.

27

A turizmus hatásai a természeti, kulturális és emberi erőforrásokra

A GEF program részét képezte a terület turisztikai és ökológiai eltartó képességének vizsgálata, valamint egy hosszabb távú programot előkészítő indikátor és monitoring rendszer kidolgozása. A jövőbeli fejlesztési irányok stratégiai meghatározásához alapvető fontosságú ezen vizsgálatok figyelembe vétele. A bioszféra rezervátum területén és közvetlen környezetében fekvő 50 település jelentősen eltérő adottságokkal rendelkezik mind a természeti értékek sérülékenysége, mind a turizmus jellege, intenzitása és potenciális hatásai tekintetében. Indokolatlan lenne tehát valamennyi települést azonos módon és mélységben vizsgálni. Az erőforrások optimális kihasználása érdekében a nemzeti park területén fekvő, azt érintő ill. vonzáskörzetében fekvő települések csoportokba sorolása megtörtént és a csoportok jellegüknek megfelelő, eltérő módszerekkel való vizsgálata is elkészült. 3.1.

Hatásmechanizmusok értékelése és kezelése

3.1.1. Bioszféra rezervátumon belüli kínálati oldal jellemzése Turizmusról 1806-tól beszélhetünk a területen. Ez a jeles évszám a Baradla-barlang első, látogatási célból elvégzett „kiépítésének” dátuma. Az eltelt két évszázad során részben az újabb barlangok feltárása, részben a mutatkozó látogatói igények új barlangbejáratok megnyitását hozták. A jelenlegi látogatói forgalom szempontjából az aggteleki bejáratok mellett legfontosabb a vörös-tói (1890) és a jósvafői (1929) mesterséges tárók kialakítása. A huszadik század elejétől kezdve ezen a három ponton kezdett el kiépülni a barlangi turizmust kiszolgáló látogatói infrastruktúra (jegypénztár, túravezetői tartózkodó, szálláslehetőségek, étkezési lehetőségek, ajándék üzletek, nyilvános WC-k, stb.) Ezen barlangbejáratok közvetlen vonzáskörzete, szükségszerűen bizonyos mértékű területfoglalással járt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság megalakulása (1985) után fokozatosan átvette a vagyonkezelői jogokat és feladatokat ezen objektumok fölött, csakúgy, mint a barlang fölött. Fennállása óta szinte kizárólag csak olyan beruházásokat végzett, amelyek a meglévő objektumok állagmegóvását és korszerűsítését célozták. Bizonyos mértékig zöld mezős beruházásnak tekinthetjük a vörös-tói bejárat új látogatóépületének létesítését 2005-ben, azonban meg kell jegyezni, hogy korábban három alaklommal is állt már itt kisebb épület, amelyek idővel megsemmisültek. Külterületen ezen kívül, turisztikai szempontból értékelhető objektumok a Jósvafő melletti Béke-barlang terápiás bejárata és kapcsolódó épülete, az ÉKÖVIZIG kezelésében működő egykori Papp Ferenc Kutatóház, az Észak Erdő Zrt.-hez tartozó Szelcepusztai épületegyüttes (első sorban vadászturizmus!) és a mesterségesen létesített Ménes-tó, valamint Derenk romközség és a Szádvár romjai Szögliget határában. Meg kell még említeni a Teresztenye közelében lévő Éger Turistaszállót is. Ezeken a helyeken az elmúlt tíz évben sem felújítási, sem bővítési munkák nem zajlottak. A Szögliget melletti Szalamandra-házban, az Esztramos-hegy egykori bányaterületen, valamint a Martonyi tömbben lévő kolostortemplomon szintén az Aggteleki Nemzeti Park végzett állagmegóvó munkálatokat. Külön említést érdemel a turista utak és tanösvények hálózata. A természetjárás, túrázás a barlang látogatásához viszonyítva csak később, az 1930-as években erősödött meg, ekkora már kialakult néhány jelzett út. Ezek összhosszúsága napjainkra jelentősen megnőtt (közel 250 km), azonban a tapasztalatok szerint a megtett kirándulások hossza viszont csökkent. A legkedveltebb az Országos Kék Túra nyomvonala, azon belül is az AggtelekJósvafő közötti szakasz. A természetvédelmi érdekek szem előtt tartásával történt meg az A zónát érintő Országos Kék Túra útvonalának áthelyezése a B és C zónákba, a többi jelölt

28


turista útvonal ebből a szempontból nem jelent problémát. A területen lévő régebben és újonnan kialakított tanösvények meglévő feltáró- és tereputakon létesültek, további terhelést nem okozva a természetben. Összességében tehát elmondható, hogy a bioszféra rezervátum területén lévő jelentősebb létesítmények vagy belterületen, vagy a C zónában találhatók, ezekhez kapcsolódó beruházások jobbára az ANPI égisze alatt folytak. A más turisztikai desztinációk közelében tapasztalható befektetői nyomás és a terület ebből adódó degradációja nem tapasztalható. Mivel Aggtelek és Jósvafő teljes belterületével a védett területen belül helyezkednek el, és első sorban a barlangi turizmushoz kapcsolódnak, az épületek állagmegóvására csak pozitív hatással van a turizmus. Sajnos, amint azt később látjuk, nagyon kevés példa van a hagyományos épületek turisztikai hasznosítására, illetve a hagyományos megoldások alkalmazására működő szolgáltató helyeken. 3.1.2. Bioszféra rezervátumon belüli keresleti oldal jellemzése Az eltartóképesség vizsgálatok során a turizmus koncentráltságából fakadóan a természetvédelmi területen első sorban a taposás jelentkezik a turista utakon, más típusú igénybevétel (pl. quadok, terepjárók, cross motorok, hegyi kerékpárok turisztikai jellegű használata nem jellemző, illetve nincs). A látogatószokások vizsgálatával kijelölhető volt három mintaterület a legfrekventáltabb turistautak mentén. A botanikai-cönológiai vizsgálatok képezték a terhelés mérésének alapját. A vizsgálat a következő megállapítással zárult: „…a taposás a növekvő terhelés hatására önmagában az egész nemzeti park messze leglátogatottabb (szezonban átlagosan 180 fő/nap), a Baradla aggteleki bejárata felett kialakított kilátóhely közelében jelent veszélyt. Egyedül itt javasolható az út nyomvonalának valamilyen szabályozása, hogy egy megadott szélességet ne lépjen túl. … A kilátóponttól távolabb, az egyébként is jóval kevésbé látogatott ösvény esetében erre nincsen szükség.” (BENKHART 2006). Aggtelek és Jósvafő települések belterületükön is rendelkeznek turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal, de turizmusból adódó terhelések itt sem lépik át a határértékeket. 3.1.3. Bioszféra rezervátumon kívüli területek jellemzése A turizmusból fakadó terhelés ezeken a területeken minimális. A kis számú turistaúttal és néhány, a közútról is könnyen elérhető célponttól eltekintve a természeti értékek nem érintettek (ez alól kivétel pl. a keleméri Mohos-tavak), bizonyos fokú terhelés csak néhány településen mutatkozik (pl. Gömörszőlős). 3.2.

Az integrált természetvédelmi – turisztikai – társadalmi index (Ittt)

A fentiek alátámasztására a „Turizmus a természetért” program indikátor- és monitoring rendszerének eredményei szolgálnak. Az index használható mint önálló indikátor, segít megismerni a térség településeinek aktuális státusát, ezáltal kiválaszthatóak azok a települések, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani mind tervezési, mind a fejlesztésiműködési fázisokban. Az Ittt index meghatározása: Ahhoz, hogy lehetőség szerint objektív legyen az értékelés, mutatók kerültek meghatározásra. A mutatók természetvédelmi, turisztikai és társadalmi szempontokat képeznek le, arra törekedve, hogy a későbbiekben is könnyen kiszámíthatóak legyenek.


29

Összesen 8 tényező vizsgálta zajlott, ezek összege adja meg az integrált természetvédelmi – turisztikai – társadalmi indexet (Ittt), amelynek maximális értéke 40 pont lehet. Természetvédelmi mutatók: Tv.1. A település területének természetvédelmi státusza Ez megadja, hogy az település külterületét milyen természetvédelmi védettségi kategóriák érintik. Tv.2. A település területén előforduló természeti értékek jelentősége A település külterületén megtalálható természeti értékek unikalitásuk, jelentőségük szerint kerültek besorolásba.

Turisztikai mutatók: Tu.1. A településen rendelkezésre álló vendégágy kapacitás A településen nyilvántartott vendégágyak abszolút száma. Tu.2. Éves vendégszám A településen nyilvántartott szállóvendégek abszolút száma. Tu.3. Helyi látványosságok száma A településen nyilvántartott turisztikai látványosságok száma. Tu.4. Tervezett, vagy folyamatban lévő jelentős turisztikai fejlesztések A településen tervezett, vagy folyamatban lévő jelentős turisztikai fejlesztések, amelyek jelentősen befolyásolhatják a település látogatottságát.

Helyi társadalomi mutatók: Ta.1. A település népessége A település 2004 évben nyilvántartott lakónépessége. Ta.2. Népesség – turista arány A településen 2004 évben nyilvántartott lakónépesség és az éves vendégszám hányadosa.

A mutatók képzése során többször is szembesülni kellett a turisztikai adatok bizonytalanságával, amely főként az adatszolgáltatások hiányosságából adódott. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy ez alapvetően nem befolyásolta az elemzés eredményét. Az adatszolgáltatási morál gyengesége is jelzés értékű, amely a turisztikai szektor fejletlenségét, az önkormányzatok felkészületlenségét, közömbösségét jelzi. 3.3.

Az Ittt index eredményei

Az elemzés eredményeit a 4. táblázat mutatja be, ahol a települések mutatónkénti és összesített pontszáma is látható. Települések integrált természetvédelmi – turisztikai – társadalmi indexe 4. táblázat Természet- Természeti VendégLátványos- Tervezett Vendég Népesvédelmi értékek ágy ságok turisztikai szám ség státusz jelentősége kapacitás száma fejlesztés 5 5 5 5 5 5 1 Aggtelek 5 5 3 3 5 5 2 Jósvafő 2 2 2 2 5 5 4 Gömörszőlős 3 3 2 2 3 0 4 Égerszög 4 2 4 3 3 0 1 Szögliget 3 3 0 3 1 0 5 Teresztenye 3 3 1 3 1 0 4 Varbóc 3 3 2 2 1 5 2 Tornaszentandrás 3 3 1 2 1 5 1 Martonyi 3 4 0 0 2 5 3 Bódvarákó 3 3 2 0 3 0 5 Tornakápolna 3 3 3 2 3 0 1 Perkupa 3 3 2 3 3 0 0 Szalonna 4 4 0 2 3 0 0 Bódvaszilas 2 4 2 1 3 0 1 Kelemér 4 4 0 0 3 0 1 Hidvégardó 4 4 0 0 2 0 2 Komjáti 4 2 2 0 3 0 1 Szin 2 2 0 2 1 0 3 Szőlősardó

Népesség - vendég arány 5 4 3 3 3 5 5 1 1 0 0 1 2 1 1 0 0 0 2

Ittt 36 32 25 20 20 20 20 19 17 17 16 16 16 14 14 12 12 12 12


30 Tornanádaska Rudabánya Szinpetri Meszes Putnok Szendrő Szuhafő Debréte Imola Tornabarakony Trizs Alsószuha Becskeháza Viszló Zubogy Alsótelekes Bódvalenke Kánó Galvács Dövény Felsőkelecsény Hét Ragály

4 2 4 2 2 3 3 2 3 2 3 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2

4 4 2 2 2 3 3 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2

0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3 3 3 3 5 4 1 0 0 0 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 3 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 2 3 0 0 3 5 3 5 2 2 5 4 1 3 3 3 3 2 2 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

12 11 11 10 10 10 10 9 9 9 9 8 8 8 8 7 7 7 7 6 6 6 6

Az elért pontszámok alapján a településeket négy kategóriába lehetett sorolni: I. kategória 40-30 pont Jelentős, sérülékeny természeti értékekkel (bioszféra rezervátum magterület, barlangok) rendelkező települések, ahol a turizmus is magas volumenű, meghatározó a települések életében. Két település tartozik ide: Aggtelek és Jósvafő. II. kategória 29-17 pont Jelentős természeti értékekkel rendelkező települések, ahol a turizmus mérsékeltebb formában már jelen van, és növekedése várható, ezek mellett a helyi közösség alacsony lélekszáma miatt fokozottan sérülékeny. 8 település került a kategóriába. III. kategória 16-11 pont A bioszféra rezervátum peremterületein fekvő, jelentős természeti értékekkel rendelkező települések, ahol a turizmus jelenleg alacsony szinten van jelen és legtöbbjüknél középtávon sem várható számottevő növekedés. 12 település került a kategóriába. IV. kategória 10-0 pont A bioszféra rezervátumtól távolabb fekvő települések, ahol a turizmus nem számottevő mértékű, s jelentős növekedése sem várható. Ide tartoznak a térség kisvárosai is. Így 28 település került a kategóriába. 3.4.

Az Ittt index alapján végzett állapotfelmérés eredményeinek értékelése

3.4.1. Biológiai sokféleség változása a turisztikai célpontok környékén Az turisták által intenzíven látogatott természeti területek egyik jellemző károsodási módja a növényzet és talajfelszín taposásból eredő degradációja. Ennek szélsőséges esete, amikor a növényzet teljesen elpusztul és megindul a talajfelszín eróziója is. Számos összetevő befolyásolja ezeket a folyamatokat (domborzat, lejtőszög, kitettség, a növényzet jellege, talajtípus, stb.) de legfőképpen a turizmus intenzitása és a kirándulók viselkedése a meghatározó tényező, tehát az ilyen eróziós jelenségek előfordulása és kiterjedése jelzésértékű ezekre nézve. A növényzet ilyen mértékű károsodása csak a tömegesen látogatott turisztikai célpontok környezetében következik be, a projekt területen Aggtelek és Jósvafő a legexponáltabb település. A terület terheltségének vizsgálatához két, turizmus és taposási hatás szempontjából leginkább érintett mintaterület került kijelölésre:


• •

31

Aggtelek községhatárhoz tartozó Vörös-tó, Medve sziklák környéke a Baradla-barlang aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő tanösvény mentén; Aggtelek barlangbejárat, Baradla-tető – a Baradla-barlang aggteleki bejárata fölötti igen népszerű kilátópont és környéke.

Eredmények, várható tendenciák: A vizsgálati területeken, azok jellegének megfelelően főként tág ökológiájú, társulásalkotó és zavarástűrő fajok fordulnak elő leginkább, de a taposott területeken a gyomjellegű növények is megjelennek. Nem fordul elő védett faj, de nincs a területen inváziós faj sem. A jövőre nézve feltehető, hogy ha a terület turisztikai terhelése nem növekszik, és a földutat nem használják gépjárművek, akkor a jelenleg fedetlen foltok benövényesednek, sőt a taposást tűrő fajok átadják a helyet a mezofil gyepfajoknak, és ez a terület képes teljes egészében regenerálódni. 3.4.2. A turisták elégedettsége Az 1. és 2. csoportba tartozó települések közül azokon volt adatgyűjtés, ahol tapasztalat szerint rendszeresen sok turista fordul meg, tehát volt kit megkérdezni. Közvetlen megkérdezés Jósvafő, Aggtelek, Gömörszőlős, Szögliget és Varbóc településeken, szállásadókon keresztüli megkérdezés pedig Jósvafő, Aggtelek, Szögliget, Varbóc és Égerszög településeken történt. Eredmények: A megkérdezettek 85%-a Jósvafő és Aggtelek településeken tartózkodott. A többi településen csak szórványos a turistaforgalom, ami elsősorban alkalmi rendezvényekhez és a vendégházakhoz kapcsolódik. A vizsgálat eredményeit az 5. táblázat mutatja. Vélemények átlagértékei (súlyozott átlag) (Vélemény: 1: rossz, elfogadhatatlan, 5: kiváló, kedvező; )

5. táblázat

Aggtelek Gömörszőlős Varbóc Szögliget Égerszög Össz. Össz. Nincs átlag válasz tapasztalata

Kérdések

Jósvafő

Tömegközlekedési összeköttetés Település állapota körny., településkép Természeti környezet állapota Zsúfoltság (turistaforgalom) Helyi lakosság viszonya a turizmushoz Szállások minősége Szállások ára Szállások környezetbarát működtetése Vendéglátóhelyek árszínvonala Szórakozási lehetőségek, programok Programok ára Természet megismerésének lehetőségei Étkezési lehetőségek színvonala Közbiztonság Turiszt. információhoz jutás lehetősége A térségi ismeretszerzés lehetősége Helyi szolgáltatások (bolt, posta, stb)

3,1 4,3 4,6 4,0 4,7 4,4 4,4 3,9 3,6 4,4 4,2 4,6 4,2 4,7 4,6 4,5 3,9

2,0 3,9 4,4 3,4 4,2 4,0 3,9 3,4 3,1 3,6 3,3 4,3 3,8 4,3 4,3 4,2 3,6

2,3 4,6 4,2 4,5 4,6 4,4 4,0 4,3 4,3 4,1 4,3 4,5 4,5 4,8 4,4 4,4 3,3

1,0 4,5 4,5 5,0 4,5 4,5 n.a. 5,0 n.a. n.a. n.a. 5,0 n.a. 3,0 4,5 4,0 2,5

2,5 3,3 3,8 4,5 4,6 4,2 3,8 4,4 3,5 3,0 3,0 4,9 4,3 4,4 4,4 4,8 4,2

1,0 3,0 3,3 3,0 4,0 4,5 4,8 4,5 4,0 3,0 3,0 4,5 4,3 4,7 4,3 4,0 2,5

átlag

4,2

3,8

4,2

4,0

4,0

3,7

2,5 4,1 4,4 3,8 4,5 4,3 4,2 3,8 3,4 4,0 3,8 4,5 4,1 4,5 4,4 4,4 3,7 4,0

183 184 186 182 183 185 185 182 180 183 185 183 185 185 184 184 185

64 % 8% 3% 6% 29 % 40 % 46 % 52 % 27 % 33 % 36 % 4% 30 % 21 % 7% 13 % 31 %

32


A vélemények átlaga azt mutatja, hogy a vizsgált településeken megforduló turisták összességében 4,0-re értékelték a térséget a lehetséges 5 pontból, ami az adottságokat figyelembe véve magas elégedettséget tükröz. Az egyes települések között viszonylag kicsi a különbség 0,5 pont, a legmagasabb értéket Jósvafő és Gömörszőlős érte el (4,2), a legalacsonyabbat Aggtelek (3,8) és Égerszög (3,7) kapta. Átlag alatti pontszámokat kaptak a helyi szolgáltatások minőségére és a szállások, programok árára vonatkozó kérdések, azonban ezek értéke is 3,4-3,8 között volt, ami a közepesnél jobb értékelést jelent. Itt is igazolódott az az általános tapasztalat, hogy a turisták az őket közvetlenül érintő anyagi kérdésekben a legkritikusabbak. A legjobb megítélést a közbiztonság, a lakosság turizmushoz való viszonya és a természet megismerésének lehetősége kapott (4,5), de a többi kérdés is 4-nél magasabb értékelést kapott. 3.4.3. A helyi közösség elégedettsége és részvétele a turizmusban Nagyon fontos kérdés, hogy a helyben élő emberek mit érzékelnek a turizmus hatásaiból a saját életükben, hogyan vélekednek a turizmussal kapcsolatos folyamatoktól, milyen a viszonyuk a turistákhoz. Ugyanakkor a turizmus helyi erőforrásokra támaszkodik, s ezért illő, hogy a helyi közösség javát is szolgálja. A helyi erőforrások megőrzése, bölcs használata a helyi közösségtől várható, hiszen ha ez megélhetést biztosít, akkor érdekelt az erőforrások fenntartásában is. Fontos, hogy a helyi erőforrások hasznaiból közvetlen, vagy közvetett módon, minél több helyi ember részesedjen. A vizsgálatok, amelyek az 1. és 2. kategóriába sorolt településeken zajlottak, azt mutatták, hogy a válaszadók többsége (84,5%) pozitívnak értékeli a turizmust a település életében, negatívnak 7,5% tartja. 10% feletti negatív vélemény 3 településen született, ezek közül Bódvarákón és Martonyiban minimális a vendégforgalom, Jósvafőn viszont jelentős a turisták száma. A pozitív hatások közül az alapinfrastruktúra fejlődését, a település szépülését és a hagyományok újjáélesztését tartják kiemelkedőnek, ezek fejlődését ítéli a lakosság a turizmus legjelentősebb eredményének. Legalacsonyabbra a munkahelyteremtést, a nyelvtudás bővülését és a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek bővülését értékelték. Települési bontást tekintve Jósvafőn és Aggteleken értékelték a legmagasabbra a turizmus kedvező hatásait, a legalacsonyabbra Varbócon. Összességében a helyi lakosság örömmel látja a turistákat, alapvetően pozitívnak ítéli a turizmus hatásait a településén. Ezek mellett a konkrét kérdések kapcsán alig érzékelhetőnek tartják ennek tényleges pozitív és negatív hatásait. Ez legtöbb településen annak tudható be, hogy nagyon alacsony volumenű a turizmus mértéke, nagyon kevés családot érint ténylegesen, hatásai nem érvényesülnek markáns módon a falu életében. Elgondolkodtató viszont, hogy azokon a településeken sem jelentkeznek a turizmus kedvező hatásai a közmegítélésben, ahol jelentős a vendégforgalom (Aggtelek és Jósvafő), csupán néhány tized ponttal pozitívabb az értékelés, mint más falvakban. A kérdések közül egyedül a turizmus településképre gyakorolt pozitív hatása emelkedik ki. A vizsgált települések háztartásainak csak 12,9%-a van valamilyen közvetlen kapcsolatban a turizmussal. Ezen háztartások felében valaki alkalmazottként dolgozik turisztikai cégnél, vagy intézménynél, negyedének saját vállalkozása, másik negyedének alkalmi kapcsolata van a turizmussal. A háztartások 87,1%-nak semmilyen közvetlen kapcsolata sincs a vendégforgalommal.


33

3.4.4. Az épített környezetben megfigyelhető jelenségek 3.4.4.1. Az épületállomány állapotának változása Az épületek fizikai állapota az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza a lakhatási körülményeket, és jelentős szerepe van a településkép alakításában is. A felmérésre az 1., 2., kategóriák településein került sor (Aggtelek, Bódvarákó, Égerszög, Gömörszőlős, Jósvafő, Martonyi, Szögliget, Teresztenye, Tornaszentandrás, Varbóc), az összes lakó és középület jellemzésével, ezen túl a felmérés kiterjedt még azokra az építményekre is, amelyek meghatározók lehetnek a településkép szempontjából. Minden településen épületenként felmérésre kerültek a következő paraméterek: • Az épület fizikai állapota • Az épület jellege, stílusa • A porta utcáról látható megjelenése, rendezettsége • Az épület és porta illeszkedése az utcaképbe • A portán álló csűr állapota Eredmények: A 10 településen összesen 1465 épület került felvételezésre. A felmérés általános tapasztalata, hogy a vizsgált településeken a legtöbb épület jó, vagy kisebb felújítást igénylő állapotú (80-90%). Ez azzal is összefüggésben van, hogy a turisztikailag frekventáltabb településeken ilyen célra is felújítják, hasznosítják az épületeket. 3.4.4.2. Stílus – az épületek építészeti megjelenése A vizsgált települések építészeti képük alapján két csoportba kerültek. Az egyik csoportot a nagyobb népességű, viszonylag jobb gazdasági háttérrel rendelkező települések alkotják. Jellemző rájuk az új (1980 után) épült házak nagyobb aránya, amelyek a szórvány előfordulás mellett önálló utcákat, utcarészeket is alkotnak. (Aggtelek, Jósvafő, Szögliget, Martonyi). A települések másik részében már csak szórványosan fordulnak elő újabb építésű házak, dominánsak az eredeti jellegükben fennmaradt, vagy részben átépített épületek, amelyeket még a II. világháború előtt építettek. Az eredeti stílusú házak viszonylag nagy számban maradtak fenn a vizsgált településeken. Ezek azok az épületek, amelyek állapotuktól függetlenül szépek a szemnek, ezek különböztetik meg, teszik kívánatossá a turisták számára a települést. Jól érzékelhető, hogy a szegénység konzerválta, mentette meg az utókornak ezeket az építészeti remekeket. A módosabb településeken lényegesen kevesebb régi épület maradt fenn eredeti állapotában. A hagyományos régi épületeket egyre nagyobb számban városiak vásárolják meg és újítják fel. A felújítás kisebb-nagyobb sikerrel, de általában megőrzi az épületek karakterét. Nagyon gyenge, de pozitív tendencia az, hogy egyre több az újonnan épített, a térség építészeti hagyományait követő épület, melyek harmonikusan illeszkednek a hagyományos épületek közé és jelentősen hozzájárulnak a hagyományos településkép megőrzéséhez is. A felmért közel 1500 épület között 10 ilyen található. 3.4.4.3. Rendezettség – a porta utcáról látható megjelenése A településkép meghatározó tényezője a porták tisztasága, rendezettsége. A felmérés azt mutatja, hogy a településeken a porták döntő többsége rendezett, tisztán tartott. Néhány tendencia itt is megfigyelhető.


34

Jelentős azoknak a portáknak az aránya, amelyeken érdemi tevékenység nem történik, a hagyományos paraszti gazdálkodás már megszűnt, állatot nem tartanak. Itt a porta megjelenése is ehhez idomul: betonozzák, burkolják a közlekedésre szolgáló felületeket, nyírott gyep, sövények kerülnek a konyhakertek helyére, örökzöldek veszik körül a házat. Indikátornak a rendezett porták arányát tekintjük az összes portához képest, amiről elmondható, hogy nagyon magas, 91 %-os arányt képvisel. 3.4.5. Szezonális gépjárműterhelés A közlekedés jelentős tényezője a helyi környezetminőség alakulásának. A térség rossz tömegközlekedési ellátottsága miatt a turisták nagyobb része személygépjárművel közelíti meg a látványosságokat, ami azt eredményezi, hogy a főszezonban többszörösére nő a településekre irányuló és áthaladó forgalom, és ezzel arányosan nő annak légszennyezőanyag kibocsátása, zajemissziója és a balesetveszély is. Az ebből adódó környezetterhelés növekedés jól jellemezhető a forgalom növekedésének mértékével. A térség turisztikai szempontból legexponáltabb települései, Aggtelek és Jósvafő voltak a vizsgálat helyszínei. Eredmények: A forgalom összetételére a személygépjárművek dominanciája jellemző (75-85%), a tehergépjárművek részaránya az összes forgalomból alig 1-5% körül mozog. Hasonló az autóbuszok aránya is, de a turizmus hatását jól mutatja, hogy a turisztikai szezonban ezek száma is 2-3-szorosára nő. Hétvégén mindkét településen 10-40%-kal magasabb a gépjárműforgalom, mint a hétköznapokon. Aggteleken több mint kétszeresére, Jósvafőn több mint háromszorosára nő a gépjárműforgalom a főszezonban. A két időszakban a forgalom összetétele nem változik lényegesen. 3.5.

Összegzés:

A területre gyakorolt terhelés még olyan alacsony mértékű, hogy a „hagyományos”, illetve ajánlott módszerekkel pontos határérték nem jelölhető ki. A jelenleg tapasztalható pozitív hatások növelése lehetséges, sőt kívánatos és szükséges. A negatív hatások, eltérések, illetve jelzések olyan finomak, hogy • még alig számszerűsíthetők, így a szükséges változtatások is csak ajánlások, nem pedig a látogatóforgalom számokban kifejezhető csökkentését írják elő, • a területspecifikusság és a károsodást még alig okozó látogatószám miatt a látogatószámnövekedés várható hatásai (minimális kivételtől eltekintve) csak hosszabb távú monitoring során állapíthatóak meg, és jelölhetőek ki az ajánlott küszöbértékek.


4.

35

Fejlesztési stratégia

A térség turisztikai kínálati és keresleti oldalának, valamint a turizmus természeti és társadalmi hatásainak számbavétele és elemzése után jól láthatóak a fenntartható turizmus fejlesztéséhez szükséges célrendszer elemei. Ezek alapján a térségi turizmus stratégiai alapja a helyben élő lakosság életkörülményeinek javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése. Ezen alapcélt – a térség sajátosságaiból következően – a társadalmi-gazdasági érdekek, valamint a természet- és örökségvédelmi feladatok összehangolásával szükséges elérni. Ugyanakkor az ezt megcélzó optimalizálási folyamatban a versenyképesség, a turizmus gazdasági hatékonyságának javítása is fontos súllyal szerepel, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért a fejlesztési stratégia készítésének célja, hogy az Aggteleki-karszton és térségében segítse a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez. 4.1.

A térség turizmusfejlesztési célrendszerének meghatározása

A fenti szempontok alapján a térségi turizmus stratégiai célrendszere az alábbiak szerint alakul: Átfogó alapcél: Az Aggteleki-karszt és térsége fenntartható, komplex turisztikai fejlesztése, a térségi turizmus gazdasági hatékonyságának és versenyképességének növelésével, a helyben élő lakosság életlehetőségeinek biztosításával, a térség belső tartalékainak kihasználásával, a természeti és kulturális örökség megőrzése mellett. Stratégiai célok: • A helyben élő lakosság életminőségének javítása, a térség népességmegtartó erejének erősítése, az „élő falvak” fenntartása • A térségi turizmus társadalmi-gazdasági, ill. természet- és örökségvédelemmel összefüggő hatásainak összehangolása • A térség tárgyi és a szellemi kultúrájának ápolása • A térségi turizmus gazdasági hatékonyságának és versenyképességének javítása A átfogó és stratégiai célokat a térség turisztikai piaci kínálatának fejlesztésével lehet elérni, melynek érdekében három területen szükséges beavatkozni a jelenlegi térségi rendszerbe. Ezért az alábbi stratégiai programok és fejlesztési prioritások kerültek meghatározásra: 1. Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása: A térségi szereplők közötti hatékony feladatmegosztás érdekében a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók térségi turizmus rendszerben betöltött szerepének és feladatainak tisztázása után menedzsment és marketing tevékenységgel szükséges ösztönözni a kooperációkészséget és az együttműködést, ezzel is erősítve a térségi turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkát az ismertség és elismertség növelése, valamint az egységes arculat kialakítása érdekében.

36


2. Versenyképes térségi turisztikai termékkínálat kialakítása: A komplex turisztikai kínálat megteremtése, továbbá a turisztikai piacon történő intenzívebb megjelenés érdekében szükséges a térség kiemelt vonzerőinek és ökoturisztikai kínálati elemeinek meghatározott kapacitással és minőséggel rendelkező szintre való fejlesztése. Ennek keretében ösztönözni, valamint pénzügyileg és szakmai szolgáltatásokkal is támogatni szükséges az Aggteleki-karszton és térségében – az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett – már meglévő és újonnan alakuló vállalkozások és turisztikai szolgáltatók fejlesztési, beruházási tevékenységét. Ezzel párhuzamosan fejleszteni szükséges az ágazat szakképzettségi színvonalát is. 3. A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése: A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében a fogadóképességet minden területen (környezeti állapot, közüzemi szolgáltatások, megközelíthetőség, közlekedés, egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások, valamint szálláshelyek és vendéglátás) javítani szükséges. Az elkészült és a térségi szereplők által elfogadott stratégia feladata, hogy az országos és regionális közösségi típusú turizmusfejlesztés számára megmutassa azokat az irányokat, amelyek a támogatási és beruházási források hatékony térségi felhasználásához szükségesek, mert az Aggteleki-karszton és térségében csak ezáltal alakulhat ki a turizmus rendszer fenntartható egyensúlya. Ezért a tervdokumentum javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a térségben lévő szervezetek és szolgáltatók felé a térségi turizmus tervezésével, szervezésével, irányításával és működtetésével kapcsolatos kérdésekben. Ennek eredményeként a turisztikai szereplők a közös érdekek mentén a szükséges fejlesztések részleteinek meghatározásában összehangolhatják tevékenységüket a forráskeresés, a kapacitások maximális kiaknázása, a hiányzó térségi turisztikai munkaszervezet, ill. a közös marketing és értékesítés kialakításának érdekében. Javasolt továbbá e szemléletet közvetítése a szomszédos – országhatáron belüli és kívüli – turisztikai térségek felé is, mert a bevételek remélt növekedése ezáltal nem a szomszédos területek rovására, hanem velük együttműködve, a közös érdekek mentén valósulhat meg. Ennek sorában a legfontosabb feladat a határ túloldalán található Szlovák-karszttal, mint turisztikai desztinációval a fejlesztési stratégiák összehangolásával egy tervszerű együttműködés kialakítása. Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai célrendszere ezáltal kapcsolódik az Észak-Magyarország Régió turizmusfejlesztési célkitűzéseihez, mert mind az átfogó-, mind a stratégiai célokban és feladatokban, mind a stratégiai programokban megfogalmazott fejlesztések tartalmában, azonosságot mutat. Ebben egyrészt a helyben élő lakosság életkörülményeinek javítása, a térség népességmegtartó erejének erősítése, a társadalmi-gazdasági, ill. a természet- és örökségvédelmi célok, valamint a versenyképesség erősítése és a turizmus gazdasági hatékonyságának növelése kerültek kiemelésre. Másrészt közösek a hármas beavatkozási területen meghatározott fejlesztési elképzelések is, melyek egy hatékony szervezeti rendszer kialakítása, a turistafogadás feltételeinek javítása, valamint a vonzerő és termékfejlesztés érdekében születtek. 4.1.1. Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása A nemzetközi és hazai turisztikai trendek és versenyképesség vizsgálatok, valamint az Észak-Magyarországi Régióban végzett elemzések is igazolják, hogy a növekvő és egyre komplexebbé váló vendégelvárások közepette csak azok a desztinációk tudnak versenyben


37

maradni, ahol megvalósul a turisztikai piac szereplőinek sokrétegű, termék- és terület specifikus együttműködése. Az elemeire töredezett kínálat egyre kevésbé vonzó, az így működő vállalkozások egyre kevésbé versenyképesek. Ezért az Aggteleki-karszton is a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók térségi turizmus rendszerben betöltött szerepének és feladatainak tisztázása után – a szereplők közötti hatékony feladatmegosztás érdekében – menedzsment és marketing tevékenységgel szükséges ösztönözni a kooperációkészséget és az együttműködést, ezzel is erősítve a térségi turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkát az ismertség és elismertség növelése, valamint az egységes arculat kialakítása és az örökségvédelem érdekében. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor olyan sokrétű turizmusfejlesztés indulhat el, melynek következtében komplex, jól pozícionált turisztikai kínálattal és határozott turizmus marketinggel megjelenve, igazi desztinációként működhet a térség a turisztikai piacon. A hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása érdekében az alábbi fejlesztési prioritásokat határozza meg a stratégia: 1. Humán erőforrás feltételek javítása • Ökológiai szemlélet kialakítása és erősítése az önkormányzati, civil és vállalkozói szférában • Közép- és felsőfokú, szakmai specifikus képzésekre való beiskolázás • Iskolarendszeren kívüli speciális képzések (túravezetői, biogazdálkodói, falusi vendégfogadói, stb.) • Küldő területeknek megfelelő nyelvek oktatása • Önkormányzatok turisztikai szakértői hátterének (referensek) biztosítása 2. Szervezeti és együttműködési hálózati fejlesztés • Térségi turisztikai szervezet (DM) létrehozása és működtetése • Térségi programcsomagok kialakítása és értékesítése • Mini-klaszterek, szolgáltatói hálózatok létrehozása • Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, a közös megjelenés, a kapcsolt programok és kínálat szervezése érdekében • Turisztikai térségek közötti kapcsolat kialakítása 3. Turizmus marketing fejlesztés • Marketingszemlélet kialakítása és erősítése az önkormányzati, civil és vállalkozói szférában • A térség imázsának növelése, tudatos márkanév kialakítása, a térséghez kötődő termékek márkázása • Térségi minőségbiztosítási védjegyrendszer kialakítása és működtetése • Termékfejlesztés 4. Információs rendszerek, telekommunikáció fejlesztése • Az aggteleki Tourinform Iroda tevékenységének minőségi fejlesztése, valamint további információs pontok kialakítása a térségben • Térségi turisztikai honlap kialakítása és folyamatos karbantartása • Szóróanyagok mennyiségi és minőségi fejlesztése • Tájékozódást és tájékoztatást szolgáló egységes térségi információs táblarendszer kiépítése és továbbfejlesztése (tereputak, ösvények, közutak, települések belterületei) • Térségi hírlevél létrehozása

38


4.1.2. Versenyképes térségi turisztikai termékkínálat kialakítása A komplex turisztikai kínálat megteremtése, továbbá a turisztikai piacon történő intenzívebb megjelenés érdekében szükséges a térség kiemelt vonzerőinek és ökoturisztikai kínálati elemeinek meghatározott kapacitással és minőséggel rendelkező szintre való fejlesztése. Ennek keretében ösztönözni, valamint pénzügyileg és szakmai szolgáltatásokkal is támogatni szükséges az Aggteleki-karszton és térségében – az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett – már meglévő és újonnan alakuló vállalkozások és turisztikai szolgáltatók fejlesztési és beruházási tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a létrejövő vállalkozások versenyképességének megteremtése, ill. a szolgáltatások szakszerű működtetése érdekében szükséges fejleszteni az ágazat szakképzettségi színvonalát is. A térségi turisztikai kínálat alapját a Világörökség részét képező – a nagyközönség számára megnyitott – barlangok jelentik, melyek kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a terület legnagyobb vonzerői is egyben. E körből is kiemelkedik a BaradlaDomica-barlangrendszer, mely a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának, egyben a térség és a nemzeti park legismertebb vonzerejének számít. E barlangot működtetés és fejlesztések szempontjából is külön szükséges kezelni, mert amíg ebben az esetben a – hagyományos értelemben vett – tömegturizmus szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték – mint potenciális ökoturisztikai elem – tekintetében más megközelítés szükséges. Ezért minden turisztikai fejlesztési program és projekt esetében a természeti és kulturális örökségvédelmi szempontokat a fejlesztési kritériumok közé kell sorolni. Az eddigi megalapozó jellegű beruházások után a további fejlesztéseknél a minőség a legfőbb követelmény, ezért túlnyomórészt a már létrehozott és meglévő kapacitások minőségi továbbfejlesztésével, ill. azokkal a projektekkel kell foglalkozni, amelyek földrajzilag is kiszélesítik a lehetőségeket, új látogatható attrakciókat létrehozva. Mindeközben szem előtt kell tartani a térség sajátos arculatát, a táj – jellegéből fakadó – potenciálját, melynek megtartása csak tudatosan összehangolt fejlesztésekkel lehetséges. A vonzerőfejlesztéssel párhuzamosan a térségben további termék-, ill. szolgáltatásbővítésre van szükség, melyet a már működő kisvállalkozások további fejlesztésével, ill. új működő egységek létrehozásával lehet elérni. Mindezt a tájba illő gazdálkodás, a népi mesterségek továbbéléséből származó tájspecifikus termékek előállításának és értékesítésének, a természeti értékek és kulturális látnivalók bemutatásának, valamint egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztésével célszerű megteremteni. A versenyképes térségi turisztikai termék-kínálat kialakítása érdekében az alábbi fejlesztési prioritásokat határozza meg a stratégia: 1. Barlangi turizmus fejlesztése • A Baradla-barlang aggteleki fogadótérségének komplex fejlesztése • További öt látogatható barlang ökoturisztikai fejlesztése és túrakínálatának bővítése • Béke-barlang gyógyászati fejlesztése 2. Ökoturisztikai fejlesztések • Jósvafői ökoturisztikai mintaterület kialakítása • Esztramosi fogadókapu és látogatóközpont komplex fejlesztése • Ökoturisztikai fogadó-, és látogatóközpontok létrehozása és programkínálatuk kidolgozása • Az ifjúsági turizmus fejlesztését szolgáló környezeti nevelési program kínálat kialakítása


39

3. Térségi vonzerővel rendelkező, egyedi kínálati elemek fejlesztése • Összehangolt térségi rendezvénykínálat megteremtése a Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat és a Gömör-Tornai Fesztivál bázisán • Falusi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése, a helyi népi értékek, hagyományok turisztikai termékké formálása • Konferenciaturizmus térségi kínálatának kialakítása • Kerékpáros túraútvonalak és szolgáltató hálózat kialakítása, csillagtúrák kidolgozása 4. Kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése • Lovas szolgáltatások hálózatának kialakítása, komplex csomagok létrehozása • Az épített örökség turisztikai hasznosítása, tematikus utak kidolgozása • Helyi gasztronómiai bemutatóhelyek kialakítása • Térségi termékbolt hálózat kialakítása, helyi kézműves termékek fejlesztésével • A térségi kézműves műhelyek fejlesztése, látogathatóvá tétele 4.1.3. A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében a fogadóképességet minden területen (környezeti állapot, közüzemi szolgáltatások, megközelíthetőség, közlekedés, egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások, valamint szálláshelyek és vendéglátás) javítani szükséges. A turistafogadás feltételeinek fejlesztése során az alábbi területeken történő programok megvalósítására van szükség: 1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének az Aggteleki-karszt és térsége megközelíthetőségét, azon belül is a kiemelt vonzerők elérhetőségét kell szolgálnia, hiszen e feltétel minősége az utazási célpont megválasztásának fontos kritériuma. A közlekedésfejlesztés a területfejlesztési operatív programokban nem a turizmus szakmaterületénél jelenik meg, ezért fontos, hogy a térséget érintő infrastrukturális fejlesztések meghatározásánál az alábbi intézkedések kapjanak kiemelt prioritást: • A térségen belüli közúthálózat fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása • A turisztikai látogató- és fogadóközpontokhoz, a bemutatóhelyekhez, valamint a településeken belüli vonzerőelemekhez vezető belső utak fejlesztése • Gyalogos túraútvonalak és bemutató ösvények fejlesztése • Térségi kerékpártúra útvonalhálózat kialakítása • Térségi lovastúra útvonalhálózat kialakítása 2. A szálláshelyek fejlesztése során, mivel a térségben jelenleg működő szálláshelyek többségének állapota nem felel meg a kor követelményeinek, továbbá az előrejelzések alapján enyhén növekvő keresletre, ill. ehhez igazodó szálláshely struktúra átalakulásra számíthatunk, ezért részben új férőhelyek létesítésére, részben a meglévő kereskedelmi és magánszálláshelyek korszerűsítésére van szükség. Ennek következtében a tervezett fejlesztések hatására várhatóan 150 szálláshelyen 2500 férőhely szerepel majd a térségi kínálatban. Ezek sorában megvalósítandó: • A térségben működő két szálloda minőségi fejlesztése, valamint egy új, magas minőségű szálloda létesítése


40 • • • •

A meglévő két panzió minőségi fejlesztése, valamint két új kialakítása A meglévő 100 falusi szálláshely minőségi fejlesztése, valamint az egyenetlen térségi kínálat csökkentése érdekében néhány súlyponti településen 20 új szálláshely kialakítása A meglévő 12 turistaszálláshely és 2 kemping minőségi fejlesztése Az ifjúsági turizmus (tanulmányi kirándulás, erdei iskolai programok, nyári táborok) fejlesztéséhez a már meglévő 5 szállás- és bázishely továbbfejlesztése, valamint 5 új kialakítása

3. A vendéglátás terén a meglévő 9 vendéglátóhely fogadási feltételeinek fejlesztésén túl a karszt, ill. egy-egy település jellegzetességeihez kötődő, a helyi hagyományokra támaszkodó két új fogadó létesítése várható. Ezen túl a fogadótérség frekventált településein – a kereslethez igazodva – néhány hagyományos recept alapján készült helyi étel kóstoltatása érdekében 8-10 alkalmi vendéglátóhely (falusi vendégasztal) kialakítása prognosztizálható. 4. A környezeti állapot tudatos fejlesztésénél fontos elem a műemléki környezet, a települési arculat, az épített örökség fizikai állapotának megóvása és felújítása. Ezen rehabilitáció-típusú település fejlesztések más szakmai területfejlesztési operatív programban kaphatnak támogatást, azonban fontos, hogy a térség még meglévő és megóvható értékei, védendő településrészei és épületei e téren is kapjanak prioritást. Ide tartozik a kastélyok, a kúriák és várak állagának megőrzése és felújítása, ill. turisztikai hasznosításra való átalakítása, valamint a településenkénti szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges feltételek megteremtése, a hulladékgazdálkodás, a meglévő tájképi sebek eltüntetése, a zöldterületek fejlesztése és a vízbázisok védelme. 5. Az egyéb (köz)szolgáltatások terén elsősorban a tömegközlekedés, az e-közigazgatás, az egészségügy és a közbiztonság területén szükséges a közösségi, önkormányzati szféra fokozottabb odafigyelése és szerepvállalása. Továbbá közvetett eszközökkel célszerű befolyásolni a piaci alapon működő szolgáltatások „turista-barát” jellegének erősítését (a kereskedelemi egységek nyitva tartási idejét, a higiénés feltételek biztosítását, a postai és pénzügyi szolgáltatásokat, stb.). A térségi turizmus stratégiai célrendszerét a 6. táblázat foglalja keretbe. A térségi turizmus stratégiai célrendszere 6. táblázat Stratégiai programok, ill. fejlesztési prioritások 1. Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása

Alprogramok

Intézkedések 1.1.1.

1.1.

1.1.2.

Humán erőforrás feltételek javítása

1.1.3 1.1.4. 1.1.5.

Ökológiai szemlélet kialakítása és erősítése az önkormányzati, civil és vállalkozói szférában Közép- és felsőfokú, szakmai specifikus képzésekre való beiskolázás Iskolarendszeren kívüli speciális képzések (túravezető, biogazdálkodó, falusi szállásadó, stb) Küldő területeknek megfelelő nyelvek oktatása Önkormányzatok turisztikai szakértői hátterének, referensi biztosítása

Lehetséges források KEOP UMVP ÉMOP UMVP HEFOP HEFOP ÉMOP UMVP


1. Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása

1.2.1. 1.2.

1.2.2.

1.2.3. Szervezeti és együttműködési hálózati fejlesztés 1.2.4. 1.2.5. 1.3.1. 1.3. 1.3.2. Turizmus marketing fejlesztés

1.3.3. 1.3.4. 1.4.1.

1.4.

1.4.2.

Információs 1.4.3. rendszerek, telekommunikáció fejlesztése 1.4.4. 1.4.5. 2. 2.1.

2.1.1.

Térségi turisztikai szervezet (DM) létrehozása és működtetése

ÉMOP HU-SK CBC ÉMOP Térségi programcsomagok kialakítása és értékesítése UMVP ÉMOP Mini-klaszterek, szolgáltatói hálózatok létrehozása UMVP Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, a közös megjelenés, kapcsolt programok és kínálat HU-SK CBC szervezése érdekében ÉMOP Turisztikai térségek közötti kapcsolat kialakítása UMVP ÉMOP Marketingszemlélet kialakítása és erősítése az UMVP önkormányzati, civil és vállalkozói szférában HU-SK CBC A térség imázsának növelése, tudatos márkanév ÉMOP kialakítása, a térséghez kötődő termékek márkázása UMVP ÉMOP Térségi minőségbiztosítási védjegyrendszer UMVP kialakítása és használata HU-SK CBC ÉMOP Termékfejlesztés UMVP Az aggteleki Tourinform Iroda tevékenységének ÉMOP minőségi fejlesztése, valamint további információs HU-SK CBC pontok kialakítása a térségben Térségi turisztikai honlap kialakítása és folyamatos ÉMOP karbantartása UMVP ÉMOP Szóróanyagok mennyiségi és minőségi fejlesztése UMVP Tájékozódást és tájékoztatást szolgáló egységes térségi információs táblarendszer kiépítése és ÉMOP továbbfejlesztése (tereputak, ösvények, közutak, UMVP települések belterületei) ÉMOP Térségi hírlevél létrehozása HU-SK CBC A Baradla-barlang aggteleki fogadótérségének ÉMOP komplex fejlesztése További látogatható barlangok fejlesztése és ÉMOP túrakínálatuk bővítése ÉMOP Béke-barlang gyógyászati fejlesztése

Versenyképes 2.1.2. térségi Barlangi turizmus turisztikai fejlesztése 2.1.3. termékkínálat kialakítása 2.2.1. Jósvafői ökoturisztikai mintaterület kialakítása 2.2. Ökoturisztikai fejlesztések

2.2.2. 2.2.3. 2.2.4.

2.3.

2.3.1.

41

Esztramosi fogadókapu és látogatóközpont komplex fejlesztése Ökoturisztikai fogadó-, és látogatóközpontok létrehozása és programkínálatuk kidolgozása Az ifjúsági turizmus fejlesztését szolgáló környezeti nevelési program kínálat kialakítása Összehangolt térségi rendezvénykínálat megteremtése (A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat és a Gömör-Tornai Fesztivál bázisán) Falusi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése, a helyi népi értékek, hagyományok turisztikai termékké formálása

Térségi vonzerővel 2.3.2. rendelkező, egyedi kínálati 2.3.3. Konferenciaturizmus térségi kínálatának kialakítása elemek fejlesztése Kerékpáros túraútvonalak és szolgáltató hálózat 2.3.4. kialakítása, csillagtúrák kidolgozása

ÉMOP UMVP ÉMOP ÉMOP ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP UMVP ÉMOP ÉMOP UMVP


42

2.4.1. 2.4. Kínálat színesítő egyéb vonzerők fejlesztése

2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 3.1.1.

3.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

3.1.2. 3.1.3.

Lovas szolgáltatások hálózatának kialakítása, komplex csomagok létrehozása Az épített örökség turisztikai hasznosítása, tematikus utak kidolgozása, Helyi gasztronómiai bemutatóhelyek kialakítása Térségi termékbolt hálózat kialakítása, helyi kézműves termékek fejlesztésével A térségben működő kézműves műhelyek látogathatóvá tétele A térségen belüli közúthálózat fejlesztése, a tömegközlekedés feltételeinek javítása A turisztikai látogató- és fogadóközpontokhoz, a bemutatóhelyekhez, valamint a településeken belüli vonzerőelemekhez vezető belső utak fejlesztése Gyalogos túraútvonalak és bemutató ösvények fejlesztése

3.1.4. Térségi kerékpártúra útvonalhálózat kialakítása 3.1.5. Térségi lovastúra útvonalhálózat kialakítása 3.2.1. Szállodák minőségi fejlesztése

3. A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése

3.2.2. Kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése 3.2. Szálláshelyek fejlesztése

3.2.3. Falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése 3.2.4. Turistaszálláshelyek és kempingek fejlesztése

ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP UMVP UMVP UMVP KÖZOP ÉMOP ÉMOP ÉMOP ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP ÉMOP

Ifjúsági turizmus fejlesztéséhez szükséges szállás- és ÉMOP bázishelyek kialakítása és továbbfejlesztése Vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi ÉMOP 3.3.1. fejlesztése UMVP 3.2.5.

3.3 Vendéglátás kínálatának fejlesztése és színvonalának emelése

3.3.2.

Tájjellegű és célcsoportonként differenciált vendéglátó infrastruktúra megteremtése

Településközpontok arculatának és (köz)szolgáltatásainak fejlesztése 3.4. Kastélyok és várak állagának megőrzése, felújítása, 3.4.2. Környezeti állapot turisztikai hasznosításra való átalakítása tudatos fejlesztése Településenkénti szelektív hulladékgyűjtéshez 3.4.3. szükséges feltételek megteremtése 3.4.1

ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP ÉMOP UMVP KEOP

A fenti stratégiai célrendszer, mint az Aggteleki-karszt és térsége 2007-13. közötti uniós költségvetési időszakra szóló hivatalos turisztikai fejlesztési stratégiája egyrészt illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplők által „társadalmasított”, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz. Ezáltal az elfogadott célrendszer keretbe foglalja és kijelöli a térségi turizmus 2013-ig szóló stratégiai irányait, ill. meghatározza az eredményes realizáláshoz szükséges teendőket. Ennek keretében a létrehozandó térségi turisztikai munkaszervezet által a fejlesztési stratégia további „társadalmasítására” van szükség, így: • Fórumokat, szakmai vitákat szükséges szervezni, ahol tovább finomodhatnak a megfogalmazott törekvések, megtervezhető a résztvevők közvetlen érintettsége és méginkább láthatóvá válnak a kapcsolódási pontok. • A stratégiát fokozatosan konkretizáló projektek kidolgozásával az érintettek számára egyre közvetlenebbé válnak a megvalósításból eredő teendők és előnyök, melyek révén


•

43

erősödik az elfogadás, létrejön a megvalósítás érdekében szükséges konszenzus, amely biztosíthatja a feladatvállalási készséget és a végrehajtásban való aktív közreműködést. Ennek keretében a tervezési folyamat alatt született projektötletek kibontása, konkretizálása is a következő időszak feladata lesz. (E konkrét projektötletek már a tervezés időszakában hozzájárultak a fejlesztési stratégia irányainak meghatározásához, azonban a felelősségi és partnerségi körök tisztázatlansága miatt e dokumentumban nem kerülnek közlésre. A konkrét projektek kidolgozásával párhuzamosan a tervezett fejlesztésekhez szükséges források meghatározása is elengedhetetlen feladat. Ezért a pénzügyi tervezés az egyes fejlesztési projektek előkészítésének és megvalósításának időbeni ütemezése során válik fontos teendővé.

Ezzel összefüggésben, mivel a forráshiány az egyik leggátlóbb tényező az alapvető térségi turisztikai infrastruktúra megteremtésében, ill. korszerű fejlesztésében, ezért a táblázatban szereplő stratégiai célok eléréséhez szükséges források leginkább pályázati támogatásból igényelhetők. Ezért a fenti táblázatban lehetséges forrásként az alábbi jogcímek kerültek megjelölésre: • ÉMOP – Észak-magyarországi Operatív Program turisztikai pályázatai • UMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési turisztikai pályázatai • KEOP – Környezet és Energia Operatív Program pályázatai • KÖZOP - Közlekedés Operatív Program pályázatai • HEFOP – Humán Erőforrás Operatív Program pályázatai • HU-SK CBC – Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program pályázatai 4.2.

Az ökoturizmus fejlesztési szempontjai és indikátorai

A turizmus fenntarthatóságának biztosítása a legnagyobb kihívás azok számára, akik ennek a folyton változó szektornak a fejlesztésében, szakmai irányításában és napi működésében érintettek és érdekeltek. Az ágazat növekedése a következő évtizedekben csak az alábbi fenntarthatósági szempontok minél hatékonyabb érvényesítése mellett biztosítható: • a turizmusfejlesztés alapját képező természeti adottságok optimális hasznosítását valósítja meg támogatva annak fenntartását, valamint a biológiai sokféleség megőrzését, • hozzájárul a fogadó közösség társadalmi-kulturális hagyományainak, épített örökségének megőrzéséhez, illetve a kultúrák közötti kapcsolatok fejlődéséhez, • a turisztikai vállalkozások számára hosszú távú, kiszámítható működési feltételeket, a helyi közösségek számára folyamatos foglalkoztatást és megélhetést biztosít, hozzájárul a szegénység felszámolásához és a társadalmi különbségek csökkentéséhez. A térség elfogadott stratégiai célrendszere a terület adottságaira, sajátosságaira és lehetőségeire alapozva, a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével, a fenntartható turizmusfejlesztés elveit követve készült. Ebből következően a térség legmegfelelőbb turizmus formája, az ökoturizmus. Az ökoturizmus a nemzeti parkok és más védett természeti területek felkeresése mellett általánosságban arra vonatkozik, hogy a látogatók természeti környezetben végeznek olyan tevékenységeket, amelyek nem károsak a fogadókörnyezetre, gondolva annak társadalmi, kulturális és gazdasági hatásaira egyaránt. A térségben az ökoturizmus főként a felkeresett természeti környezet vonzerőire épít, míg az azzal szoros kapcsolatban lévő más formák a helyi közösségek kulturális és társadalmi

44


adottságaira, hagyományaira, vagy a természeti környezet adta egyéb aktív tevékenységek végzésére támaszkodik. Mint láttuk a térségben a turisztikai kínálat alapját a Világörökség részét képező – a nagyközönség számára megnyitott – barlangok jelentik, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb vonzerői is egyben. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domica-barlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. E barlangot, mint a térség és a nemzeti park legismertebb és legnagyobb vonzerejét, a működtetés és a fejlesztések tekintetében is külön szükséges kezelni, mert amíg ebben esetben a – hagyományos értelemben vett – tömegturizmus fejlesztéséről és szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték – mint potenciális ökoturisztikai elem – esetében más megközelítés és szabályozás szükséges. A vonzerőfejlesztéssel párhuzamosan a térségben további termék-, ill. szolgáltatásbővítésre van szükség, melyet a már működő kisvállalkozások további fejlesztésével, ill. új működő egységek létrehozásával lehet elérni. Mindezt a tájba illő gazdálkodás, a népi mesterségek továbbéléséből származó tájspecifikus termékek előállításának és értékesítésének, a természeti értékek és kulturális látnivalók bemutatásának, valamint egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztésével célszerű megteremteni. Mindezt erősíti, hogy az Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési stratégiájában a kiemelt turizmus fejlesztési területek között a bor és gasztronómia, az aktív-, az öko- és a falusi turizmus az a forma, ahol a regionális stratégiai célok elérése érdekében megvalósuló funkcionális fejlesztések közösségi forrásokkal történő támogatása különösen eredményes lehet a 2007-2013 közötti időszakban. A térségi turizmus szempontjából tehát alapvető fontosságú az ökoturizmus kiemelése, bár mint láttuk a GEF projekt által érintett területen mindegyik említett prioritás reális fejlesztési lehetőséget jelent, ill. közvetlenül és közvetve is megjelenhet a térségi kínálatban. A regionális stratégiában szereplő ökoturizmus fejlesztési prioritás az alábbiakat tartalmazza: Cél: A turizmus leginkább fenntartható fejlesztési iránya az ökoturizmus. A prioritás célja, hogy a megfelelő célcsoportok számára olyan desztinációk alakuljanak ki, melyekben a megvalósuló turisztikai tevékenység úgy járuljon hozzá a táj és a benne élő közösség fenntartásához, hogy ne veszélyeztesse a társadalmi és a természeti táj egyensúlyát. Az Északmagyarországi régió egyes tájainak ökológiai tűrőképességéhez viszonyított mértékű fejlesztések megvalósítása a térségben, lehetőleg a helyi közösségek minél nagyobb fokú részvételével. Különösen kiemelt helyszínként jelentkezik a kapcsolódó Tisza-tó, a turisztikai régióval való együttműködés keretében. Tartalom: Az ökoturizmus elsősorban új szemléletmódot is jelent. Az ökoturizmus magában foglalja mind a természeti, táji értékek iránti érdeklődésen alapuló túrázást, mind a természetben való pihenést, a szabadidő eltöltését, strandolást, horgászást, természetvédelmi területek, nemzeti parkok gyalogos, vagy kerékpáron történő bejárását is. Az ökoturizmus helyszíne a háborítatlan természeti környezet, amelybe számos turisztikai motiváció által inspirált turista látogat el, és vesz igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Az ökoturizmus a jövőorientált környezeti szemléleten alapul, fontos tényezőnek ítéli az adott természeti táj teherbíró képességét: azaz mekkora az a turisztikai forgalom, amelyet az adott terület a környezet károsodása nélkül képes fogadni. Felelős, kedvezményezett szervezetek: RIB, ÉM-RFÜ, nemzeti parkok, az érintett települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, a természetvédelmi területén tevékenykedő civil szervezetek


45

A támogatandó projektek kiválasztási kritériumai között az alábbiak érvényesítését javasolja a regionális stratégia: • A projekt munkahely-megőrzési, illetve teremtési kapacitása • A megvalósítás helyéül szolgáló kistérség foglalkoztatottsági és gazdasági elmaradottsága • A program költség-hatékonyság szerinti megalapozottsága • A táji terhelés minimalizálásának garanciája • A helyi partnerség megalapozottsága és mélysége, a nemzeti parkok pozitív hozzáállása és aktív részvétele • A saját források megléte és felhasználási hatékonysága A tervezett fejlesztések következtében kialakuló térségi turizmus rendszer fenntartható működésének vizsgálatára szolgáló indikátorok mérésére javasolt regionális monitoring mutatók: • szálláshelyek számának növekedése • szervezett programok száma, hossza • a létrehozott tanösvények, látogató centrumok száma • a megvalósított ökotúrák száma • az életmód-turizmusban résztvevő turisták száma A fentiek ismeretében még tisztábban látszik, hogy a regionális közösségi forrásokhoz való minél hatékonyabb hozzájutás érdekében kiemelt feladat hárul a térségben megalakítandó desztináció-menedzsment (DM) szervezetre. Az elfogadott fejlesztési stratégia regionális szinten való hatékony megjelenítése, a célok elérését szolgáló stratégiai programok, alprogramok és intézkedések térségben történő következetes képviselete és „végigvitele”, a térségi szereplőkkel egyeztetett termékfejlesztési stratégiák és lépések összehangolása, a konkrét fejlesztésekhez szükséges források megszerzésére irányuló pályázatok elkészítése és menedzselése mind-mind e munkaszervezetre váró feladat. 4.3.

Az ökoturizmus kereslete és meghatározó célcsoportjai

Az ökoturizmus keresletére vonatkozóan a nemzetközi kutatások három alcsoportot különböztetnek meg: • Megrögzött: tudományos kutatók, ill. altruista motivációból olyan utazásokat keresők, ahol valamilyen nemes cél érdekében (pl. szemétgyűjtés, állatmentés) dolgozhatnak • Elkötelezett: olyan személyek, akik kifejezetten védett területeket akarnak felismerni, ahol céljuk a helyi természet és kultúra megismerése • Átlagos: akik olyan ismert desztinációkat keresnek, ahová szokatlan utakat lehet szervezni Az ökoturizmus által érintett GEF területen alapvetően mind a három kereslet típus megjelenik, bár arányaik a lehetőségekhez képest nem hasonló mértékben kiaknázottak. A motivációs vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az öko-irányultságú látogatókat sem minden esetben a természet felkeresése, ill. annak megismerése motiválja. Az azonosított motivációk között ezért megtalálható: • a természet megismerése • a fizikai aktivitás • a vállalkozó- és felfedező vágy kiélése

46 • • • • •


a hasonló érdeklődésű emberekkel való találkozás új életstílusok, kultúrák megismerése a természetben való gyönyörködés a (ki)menekülés és a kikapcsolódás is.

A természet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások iránt érdeklődők pszichográfiai jellemzői igen jól megkülönböztethetők az ún. tömegturizmus keresletének sajátosságaitól. Ezért e vizsgálatok eredményeit a térség fejlesztési elképzeléseinél – a versenyképes termékek és szolgáltatások kialakítása érdekében – célszerű figyelembe venni. Ezen túl az Aggteleki-karszton és térségében a kitűzött stratégiai célok elérése érdekében a turisztikai piacon történő intenzívebb megjelenéshez szükséges kiemelt térségi vonzerők és ökoturisztikai kínálati elemek meghatározott kapacitással és minőséggel rendelkező szintre való fejlesztéséhez fontos beazonosítani a megszólítandó célcsoportokat is. Mivel a fejlesztések eredményeképpen kialakuló tervezett versenyképes, komplex turisztikai kínálatában a meghatározó ökoturisztikai elemeken kívül, egyéb fontos kiegészítő vonzerőelemek is megjelennek, ezért a célcsoportok meghatározásánál figyelembe kell venni az aktív-, a kulturális- és a falusi turizmus célcsoportjait is. Az Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési stratégiájában szereplő meghatározó célcsoportok közül ezért az alábbiak kerültek kiemelésre: Az ökoturizmus célcsoportjai: • A nyugat-európai országból érkező 30-50 év közötti korosztály az, amely elsődlegesen érdeklődik a természeti különlegességek iránt. • A magyarországi iskolai oktatásban résztvevők alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támogatásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg, kiemelten hangsúlyozni kell ebben az erdei iskolák szerepét • Emellett az ökoturizmus a nemzetközi hivatásturizmusban és egészségturizmusban résztvevők kiegészítő programjává válhat. A kulturális turizmus célcsoportjai: • A történelmi emlékhelyek megismerése iránt érdeklődők, tanulmányaikat elmélyítő, kiegészítő diákok, iskolai csoportok, egyetemisták • Családi hétvégi kirándulók, az ún. 3. generációs kirándulók, akiknél az aktuális úti cél kiválasztásában döntő, ill. megerősítő kritériumként jelenik meg egy-egy rendezvény is • Szórakozni vágyó fiatalok illetve társaságok, művészetkedvelők, „művészet-sznobok”, akiknél az adott esemény (fesztivál, találkozó, színházi program-sorozat stb.) képezi a vonzerőt • A régióban üdülő vendégek, akiknél a programok „kiegészítő” jellegűek, színesítik, élményekben gazdagabbá teszik a régióban töltött időt, ösztönzik a hosszabb itttartózkodást, a nagyobb költést Aktív turizmus célcsoportjai: • A régió lakosságának fiatalsága, diákok, felsőoktatási hallgatók • A környező területek mozgósítható turistái • A nyugat-európai, modern, mozgásban gazdag életmódot folytató turisták • A nyugdíjasok azon rétegei, akik a mozgásban gazdag életmód hívei • A különböző sportokat űző turisták


47

A falusi turizmus célcsoportjai: • Az aktív pihenést választó középkorúak • A nyugalmat kereső sokgyerekes családok • A hazai fizetőképes közép- és nagyvárosi nyugdíjasok • Külföldi urbanizált területeken élő nyugdíjasok • A fiatalok természet közeli aktivitásra fogékony rétegei • A megfelelő egzisztenciával rendelkező „gyökérkeresők” 4.4.

A megvalósítás folyamata

Az elkészült turisztikai tervdokumentum erénye, hogy illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplők által „társadalmasított”, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz. Azonban mint minden stratégiára, erre is érvényes az a megállapítás, hogy csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ezért a dokumentum zárásaként érdemes megfogalmazni azokat a lépéseket és feladatokat, amelyek biztosíthatják a stratégia minél hatékonyabb megvalósulását. Az első lépés megtörtént azáltal, hogy a térségi szereplők képviselői a tervkészítés menetében tartott térségi fórumok alkalmával megismerték, véleményezték és elfogadták a stratégiai célokat és fejlesztési prioritásokat, hiszen az elfogadott stratégia realizálása csak akkor lehet eredményes, ha az érintettek azonosulni tudnak a kitűzött célokkal. Ennek megfelelően: • A tervdokumentumot az Észak-Magyarországi ROP 3.1.3 Kapcsolat projekt keretében az „Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei” címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák alkalmával – az egyes tervfejezetek véleményezése után – a program területére eső 12 önkormányzat, 15 intézmény, 7 civil szervezet és 21 turisztikai vállalkozás képviselője által alkotott ún. térségi szereplők köre elfogadta. • A tervdokumentumot – az egyes tervfejezetek véleményezése után – az ÉszakMagyarországi Turisztikai Régióban tevékenykedő nyolc szakmai szervezet munkatársaiból, valamint a Szlovák-karszt területén működő három partnerszervezet képviselőiből álló ún. konzultációs csoport elfogadta. Ezen túlmenően a stratégiai tervet: • a GEF program Országos és Helyi Tanácsadó Testülete, • az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) és • az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szintén elfogadta. Mindezek alapján az „Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve” c. tervdokumentum az Észak-Magyarországi Turisztikai Régióban található térség 2007-13. közötti uniós költségvetési időszakra szóló hivatalos turisztikai fejlesztési tervének tekinthető. Így a térségben tervezett fejlesztésekhez szükséges támogatások megszerzésének érdekében bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési Tanács, ill. a BorsodTorna-Gömör Helyi Leader Közösség számára. A második lépés előkészítése a tervkészítés folyamatában tartott térségi fórumokon megtörtént, ennek megfelelően a közelmúltban szándék szinten történt próbálkozás a hiányzó térségi szervezet alakuló összejövetelének előkészítésére. Azonban a tervek ellenére a kézirat zárásakor még nem alakult meg az a térségi turisztikai egyesület, mely a szükséges

48


legitimitást biztosítva a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából, jogilag és közgazdaságilag is előkészíteni hivatott a térségi turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját ellátó desztináció-menedzsment (DM) szervezet létrehozását. Mivel várhatóan 2008. második felében megjelenik a térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezet létrehozására kiírt pályázat, ezért térségi elemi érdek, hogy a közeljövőben megalakuljon az említett Aggteleki-karszt és térsége Turisztikai Egyesület. A harmadik lépés megtétele már a megalakult térségi turisztikai egyesület dolga lesz. Ez pedig a Regionális Operatív Program keretében megjelenő pályázat előkészítése és benyújtása után, a remélt támogatás felhasználásával az Aggteleki-karszt és térsége desztinációmenedzsment (DM) szervezet létrehozása. A megalakult térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezet legfontosabb feladata az elfogadott stratégia sikeres megvalósítása érdekében szükséges tevékenységek meghatározása és azok következetes végigvitele. Ennek keretében a fejlesztési stratégia további „társadalmasítására” van szükség. Ennek érdekében: • Fórumokat, szakmai vitákat szükséges szervezni, ahol tovább finomodhatnak a megfogalmazott törekvések, megtervezhető a résztvevők közvetlen érintettsége és méginkább láthatóvá válnak a kapcsolódási pontok. • A stratégiát fokozatosan konkretizáló projektek kidolgozásával az érintettek számára egyre közvetlenebbé válnak a megvalósításból eredő teendők és előnyök, melyek révén erősödik az elfogadás, létrejön a megvalósítás érdekében szükséges konszenzus, amely biztosíthatja a feladatvállalási készséget és a végrehajtásban való aktív közreműködést. Az Aggteleki-karszt ismertségének és elismertségének növelése, valamint az egységes arculat kialakítása érdekében végzett turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkája mellett a térségi menedzsment (DM) szervezetre váró további feladat a területalapú térségi minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kidolgozása elfogadtatása és bevezetése, valamint a stratégia végrehajtását követő, ellenőrző monitoring rendszer kialakítása is. A monitoring rendszer elemei: • A térségi turizmus legfontosabb folyamatainak, eseményeinek nyomon követése, rögzítése. • A folyamatok szakmai hatékonyságának és eredményességének kutatási, elemzési munkával való értékelése. • A termékek, szolgáltatások és folyamatok vizsgálatára szolgáló indikátorok alakulásának számbavétele, értékelése. • Az időközi értékelések tapasztalatainak visszacsatolása a stratégia céljaiban, programjaiban szükséges módosítások és továbbfejlesztések elvégzése érdekében. • Együttműködés kialakítása a Szlovák-karszton, valamint a régión belül működő desztináció-menedzsment szervezetekkel. Végezetül megállapítható, hogy az elfogadott fejlesztési stratégia hatékony megjelenítése, a célok elérését szolgáló stratégiai programok következetes képviselete és „végigvitele”, valamint a turizmus tervezésével, szervezésével, irányításával és működtetésével kapcsolatos térségi teendők ellátása egyértelműen a megalakítandó desztináció-menedzsment (DM) szervezetre váró feladat.


5.

A turisztikai terv megvalósításának monitorozása

5.1.

A monitorozás célja, az alkalmazott módszerek

49

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve „A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban” c. program (GEF program) keretében valósult meg. A program célja Csehország, Lengyelország és Magyarország hegyvidéki biológiai sokféleségének megőrzése a kiválasztott védett területek turisztikai célú fejlesztésével és új, innovatív menedzsment rendszerek kialakításával. A program a résztvevő országok partnerségét hivatott elősegíteni, melynek eredményeként egy, a fenntartható turizmus fejlesztés szemléletét alkalmazó és a biológiai sokféleség megőrzésére való törekvést szervesen ötvöző környezet jön létre. A GEF program iránymutatást adott a térségi szereplők által elfogadott turisztikai fejlesztési stratégia megvalósulását segítő monitorozására. Az iránymutatás szerint a monitoring program a kitűzött stratégiai célokhoz és ezek alprogramjaihoz igazodó • indikátorokat jelöl meg, • meghatározza ezek mérésének gyakoriságát, és módját, • a méréshez használt adatok forrását, • a mérésért felelős személyt/szervezetet, • a mérések eredményéről jelentő felelőst, és a jelentés módját, ill. • meghatározza a monitoring eredmények menedzsment folyamatokba való visszacsatolásának módját. Ezen irányelvekkel a fókuszban került összeállításra a monitoring rendszer, amely segítségével és alkalmazásával megfoghatóvá és mérhetővé válik a megvalósult turisztikai fejlesztések és azok majdani menedzsmentjének gyakorlati hozzájárulása és hatása az átfogó célok által jellemzett területekre. A monitoring a turisztikai fejlesztési stratégia célkitűzéseit veszi alapul, ezeket használja tartópillérekként, hiszen ezek megvalósításán keresztül teljesülnek a térségi turizmus fejlesztését kitűző átfogó fejlesztési célok. A monitorozás ebből következően a kitűzött célok megvalósulásának mértékét mutatja. 5.2.

A fejlesztési stratégia monitorozása

Az elfogadott térségi turisztikai fejlesztési stratégia monitorozása során az indikátorok meghatározása mellett sor került ezek alkalmazási módjának, ill. a monitoring tevékenység ismétlésének időbeli pontosítására is. A 7. táblázatban látható monitoring program a turisztikai tervben meghatározott stratégiai célokat, ill. fejlesztési prioritásokat követi. 5.3.

Adaptív menedzsment

Követve a GEF programban meghatározott elveket fontos, hogy a közvélemény és a szakma számára helyi és regionális szinten éves jelentés mutassa be az adott időszak turisztikai fejlesztései hatására bekövetkezett társadalmi-gazdasági és környezeti változásokat. A fejlesztéseket követő monitoring tevékenység eredményét felhasználva az eredmények számszerűsítve leírhatók és összevethetőek a kitűzött célokkal. A térségi menedzsment (DM) szervezet egyik feladata az adott időszakban történt események értékelése és ezekről való jelentés készítése. Az éves értékelés, és jelentés alapot szolgáltat a jövőre vonatkozó turizmus menedzsment döntések meghozatalához. Az éves értékelés eredményei alapján, erre reagálva kell újratervezni a fejlesztési és menedzsment folyamatokat.

50



51

52



Felhasznált turisztikai dokumentumok és statisztikai adatok: • Az Aggteleki Nemzeti Park turizmusfejlesztési terve, Jósvafő, 1999. • A Gömöri kistérség helyzetfeltáró értékelése, Gömörszőlős, 2000. (Sapard) • A Gömöri kistérség stratégiai programja, Gömörszőlős, 2000. (Sapard) • A Gömöri kistérség operatív programja, Gömörszőlős, 2001. (Sapard) • Ökoturizmus Magyarország védett területein, (Marketing terv), Budapest, 2004. • Az Aggteleki Nemzeti Park középtávú marketing stratégiai terve, Gömörszőlős, 2005. • A természetvédelem turisztikai koncepciója, Budapest, 2004. • Ökológiai és turisztikai eltartóképesség vizsgálat, Debrecen, 2006. • Az Észak-Magyarországi Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13, Miskolc, 2006. • Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, vitaanyag, Budapest, 2004. • Észak-Magyarországi Operatív Program 2007-13, (elfogadva 2006. december) • A fenntartható vidékfejlesztés elősegítése az Aggteleki-karszt magyarországi részén (Gazdasági környezet vizsgálat), Miskolc, 2005 • A Felső-Bódva-völgyi Helyi Akciócsoport LEADER+ helyi vidékfejlesztési terve, Perkupa–Szendrő, 2005. • Az Edelényi kistérség komplex fejlesztési terve, Edelény, 2005. • Aggtelek-Domica határmenti térség területrendezési tanulmányterve (Térszerkezeti és övezeti tervjavaslat) VÁTI Kht. Térségi Tervezési Iroda Bp. 2006 • Statisztikai adatok (KSH, BOKIK, ANPI)

A tervdokumentumban található rövidítések magyarázata: • GEF – Világ Környezetvédelmi Alap (Global Environment Facility) • DM – desztináció-menedzsment • ÉMOP – Észak-magyarországi Operatív Program • Észak-magyarországi ROP – Észak-magyarországi Regionális Operatív Program • UMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program • ÉM-RMI – Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság • NORDA – Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség • Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség – Az UMVP Leader program keretében alakult térségi vidékfejlesztési közösség

53

54


Linktár – Az ökoturizmussal és a térséggel kapcsolatos internetes oldalak címei: Minisztériumi és kormányzati honlapok: www.kvvm.hu – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.nemzetipark.gov.hu – magyarországi nemzeti parkok közös portálja www.okm.gov.hu – Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja www.bm.hu – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (Turizmusért Felelős Szakállamtitkárság) www.nfu.hu (UMFT pályázatok elérhetősége) www.fvm.hu Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (Leader, UMVP pályázatok elérhetősége) Szervezetek honlapjai: www.kult-tura.hu - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet wwww.ecolinst.hu - Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány ww.norda.hu Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség www.nca.hu – Nemzeti Civil Alapprogram Ökoturisztikai információk: www.okoturizmus.hu – hasznos információk a témával kapcsolatosan www.zoldtech.hu – magazin és piactér – megújuló energiaforrásokról mindenkinek www.ceeweb.org – Közép- és Kelet-Európában természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata Pályázati elérhetőségek: www.sansz.org – aktuális pályázatok honlapja www.pafi.hu – pályázatfigyelő www.baz.hu – Borsod–Abaúj–Zemplén megye hivatalos honlapja Térségi honlapok: www.anp.hu – Aggteleki Nemzeti Park www.gomortornaifesztival.hu a Gömör-Tornai Fesztivál honlapja www.galyasag.celodin.hu – Galyasági Településszövetség http://www.sopsr.sk/slovkras/ – Szlovák-karszt Nemzeti Park Turisztikai szervezetek: www.hah.hu – Magyar Szállodaszövetség www.fatosz.hu – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Turisztikai információk: www.itthon.hu - Magyar Turizmus Zrt. www.nordtur.hu Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság www.baztour.hu –Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Idegenforgalmi oldalai www.vilagorokseg.hu – magyarországi világörökségek www.vendegvaro.hu – Magyarország vezető turisztikai tartalomszolgáltató portálja

Berecz Béla – Füzi Júlia – Nagy Dezső – Tolnay Zsuzsa


Jósvafő, 2008.

Készült az Ökológiai Intézet Alapítvány és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében megvalósított Turizmus a természetért (a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése résvén közép- és keleteurópai bioszféra rezervátumokban) című program keretében www.tourism4nature.org

A kiadvány megjelenését a GEF (Világ Környezetvédelmi Alap) és az UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) támogatta GLF+2328-2714-4829

Írta: Berecz Béla – Füzi Júlia – Nagy Dezső – Tolnay Zsuzsa Szerkesztette: Berecz Béla Borító fotók: ANPI archív – első külső borító; Gömör-Tornai Bt. archív – hátsó belső borító; Gömör-Tornai Bt. archív – hátsó külső borító Térkép: Virók Viktor Kiadta: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1., www.anp.hu) Felelős kiadó: Salamon Gábor, igazgató ISBN 978-963-87082-3-6 Nyomdai előkészítés és nyomdai munkák: Litoplan Kft., Kazincbarcika Felelős vezető: Tóth Zoltán Készült: 400 magyar, 100 angol, 100 szlovák nyelvű példányban

A turisztikai terv célterülete

Recommend Documents