A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI

A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI POTENCIÁLJAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE

Készült: A Vásárhelyi Vidék Jövıjéért Egyesület gondozásában HÓDMEZİVÁSÁRHELY 2009.

TARTALOM JEGYZÉK I. MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN .......................................................................... 4 I.1. NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS HATÁSOK AZ IDEGENFORGALOMBAN................................................................ 4 I.2. MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ IDEGENFORGALMÁBÓL .............................................. 4 I.3. A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE HAZÁNKBAN ........................................................................................................ 5 I.4. A TURIZMUS JELENTİSÉGE MAGYARORSZÁGON ......................................................................................... 6 I.5. A TURIZMUS HATÁSA KÖRNYEZETÜNKRE, MINDENNAPJAINKRA ................................................................. 6 II. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI HELYZETE ......................................................................................... 7 II.1. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI KÍNÁLATA .................................................................................................. 7 II.1.1. LEGFONTOSABB VONZERİK ÉS TERMÉKEK ........................................................................................ 7 II.1.2. A TURISZTIKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK KÍNÁLATA ......................................................... 12 II.1.3. KIHASZNÁLATLAN LEHETİSÉGEK, ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................... 17 II.2. TURISZTIKAI KERESLET MAGYARORSZÁGON ........................................................................................... 18 III. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ............................................................................................................................. 20 III.1. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ................................................................................ 20 III.1.1. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE ................................ 20 III.1.2. GAZDASÁGI HELYZET ..................................................................................................................... 21 III.1.3 INFRASTRUKTÚRA ......................................................................................................................... 23 III.1.4. DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATOTTSÁG ........................................................................................... 24 III.1.5. HUMÁNERİFORRÁS ....................................................................................................................... 25 III.2. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETE .................................................................................... 26 III.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK ........................................................................ 26 III.2.2. A DÉL-ALFÖLD TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA .......................................................... 35 III.2.3. A DÉL-ALFÖLD TURIZMUSÁBAN RÉSZT VEVİ SZERVEZETEK ............................................................. 36 III.2.4. A DÉL-ALFÖLID RÉGIÓ TURISZTIKAI KERESLETE ............................................................................ 37 IV. CSONGRÁD MEGYE .................................................................................................................................... 40 IV.1. CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA.......................................................................... 40 IV.1.1. CSONGRÁD MEGYE ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE ..................................... 40 IV.1.2. GAZDASÁGI HELYZET .................................................................................................................... 41 IV.1.3. INFRASTRUKTÚRA ......................................................................................................................... 42 IV.1.4. HUMÁNERİFORRÁS ...................................................................................................................... 42 IV.2. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI HELYZETE ............................................................................................ 42 IV.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK ....................................................................... 42 IV.2.2. A CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA ................................................. 45 IV.2.3. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI KERESLETE................................................................................... 46 V. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ..................................................................................................... 47 V.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ....................................... 47 V.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE........................ 47 V.1.2. GAZDASÁGI HELYZET .............................................................................................................................. 50 V.1.3. INFRASTRUKTÚRA ................................................................................................................................... 53 V.1.4. HUMÁNERİFORRÁS ................................................................................................................................ 57 V.2. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI HELYZETE............................................ 57 V.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIBEN ................................... 57 V.2.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELY.......................................................................................................................... 57 V.2.1.2. MINDSZENT ......................................................................................................................................... 63 V.2.1.3. SZÉKKUTAS ......................................................................................................................................... 63 V.2.1.4. MÁRTÉLY ............................................................................................................................................ 65 V. 2.2. A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG SWOT- ANALÍZISE .................................................................. 66 V.2.3. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA ....................................... 69 V.2.4. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KERESLETE...................................................................... 71

2

VI. POTENCIÁLIS CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA....................................................................... 74 VI. 1. CÉLCSOPORTOK ....................................................................................................................................... 74 VI.1.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ................................................................................................................. 74 VI.1.2. AZ ÖKOTURIZMUS ......................................................................................................................... 77 VI.1.3. A KULTURÁLIS TURIZMUS.............................................................................................................. 80 VI.1.4. CSALÁDBARÁT TURIZMUS .............................................................................................................. 82 VI.1.5. IFJÚSÁGI TURIZMUS ...................................................................................................................... 84 VI.1.6. SENIOR TURIZMUS......................................................................................................................... 88 VI.1.7. A FALUSI TURIZMUS ...................................................................................................................... 90 VI.1.8. AKTÍV TURIZMUS........................................................................................................................... 93 VI.1.9. BOR ÉS GASZTRONÓMIAI TURIZMUS ............................................................................................... 96 VI.1.10. HIVATÁSTURIZMUS (M.I.C.E.) ..................................................................................................... 100 VII. JAVASOLT PROGRAMOK, PROGRAMCSOPORTOK ..................................................................... 104 VII.1. PIROSKA ÚTVONAL – ’GYAKRAN GONDOLOK PIROSKÁRA’................................................................. 104 VII.2. MŐVÉSZETEK ÚTJA – ’HÓDMEZİVÁSÁRHELY, AZ ALFÖLDI MŐVÉSZVÁROS’ ..................................... 105 VII.3. KÉZMŐVESEK ÚTJA – ’HÓDMEZİVÁSÁRHELY, AZ ALFÖLDI MŐVÉSZVÁROS’..................................... 107 VII.4. ÖKOTURIZMUS – „MŐVÉSZI TÁJAK – GYALOG, VÍZEN, LÓHÁTON ÉS KERÉKPÁRON” ........................ 108 VII.5. HORGÁSZAT – „PARTI IDILL” ............................................................................................................... 111 VII.6. VADÁSZAT – „TERÍTÉKEN AZ APRÓVADAK” ........................................................................................ 112 VII.7. TANYASI TURIZMUS – „BIOGAZDÁLKODÁS ÚJ ÚTJAI” ......................................................................... 113 VII.8. EGÉSZSÉGTURIZMUS – „GYÓGYÍTÓ VIZEK” ........................................................................................ 114 VII.9. KULTURÁLIS TANYAI TURIZMUS - „TÖRÖK-HÍD” –ÁRPÁD-KORI TEMPLOMROM – TANYAI OLVASÓKÖR – SÓSHALMI BORÁSZAT .................................................................................................................................... 115 VII.10. 1 NAPOS PROGRAM DIÁKCSOPORTOKNAK HÓDMEZİVÁSÁRHELYRE ................................................ 117 VII.11. KÉT NAPOS PROGRAM, KÜLÖNBÖZİ ÉLETKORÚ (NÉMET NYELVŐ) KÜLFÖLDIEKNEK A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN ........................................................................................................... 117 VIII. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN........................................................................... 123 IX. MELLÉKLET - A KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK TEMATIKUS ÖSSZEGZÉSE ..................................................................................................................................................... 136 X. IRODALOM JEGYZÉK ................................................................................................................................ 150

3

I.

MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN I.1. NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS HATÁSOK AZ IDEGENFORGALOMBAN

A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvı ágazat, amely a nemzetközi szervezetek elırejelzései szerint további dinamikus fejlıdés elıtt áll. A turizmus keresletének szerkezetében az elmúlt években figyelemreméltó változások következtek be. •

A rendelkezésre álló, szabadon elkölthetı jövedelmek növekedtek, ezzel párhuzamosan magasabb lett az egyéni utazások iránti igény a csoportos utakkal szemben.

•

Elıtérbe került az éves szabadság több részletben való eltöltése, mely olyan aktivitásokkal párosul, mint a rövid városlátogatások, a hagyományok újraéledése, a kulturális értékek, programok keresletének erısödése.

•

Az aktív életmód hangsúlyozása a szabadidı eltöltésében is.

•

Az egészséges életvitel társadalmi felértékelıdése és terjedése következtében világszerte az egészségturizmus iránti kereslet növekedése várható.

•

Az aktív és egészséges kikapcsolódás igénye növekvı érdeklıdést támaszt a vízi és lovas sportok, valamint a környezettudatos üdülés (ökoturizmus, natúrparkok) iránt is.

•

Erısödik a fıszezonon kívüli kereslet.

A turizmusra az informatikai, politikai és távközlési (Internet) fejlıdések, a határok átjárhatósága, és a fapados repülıgépjáratok gombamód történı elszaporodása lehetıvé tette, hogy világszerte újabb és újabb országok, területek váltak elérhetı turisztikai célponttá.

I.2. MAGYARORSZÁG

RÉSZESEDÉSE

AZ

EURÓPAI

UNIÓ

IDEGENFORGALMÁBÓL

Az Európai Unió idegenforgalmi kínálata bıséges és összességében magas színvonalú. Ugyanakkor az ellátás színvonala országonként meglehetısen változó. Alapvetı hatást gyakorol a turizmus fejlıdésére az Európai Unión belül érvényesülı egységes belsı piac, amely azáltal, hogy egyszerőbbé teszi az utazást, ösztönzıleg hat az országok közötti idegenforgalomra és gyakorlatilag egységes célországgá teszi az Európai Uniót.

4

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé vált, azaz a csatlakozás jelentıs piacbıvülést jelent a turisztikai szektorban tevékenykedık számára. Az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képzıdik. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkezı vendégek teszik ki. (Emellett a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább.) A világ legnagyobb turisztikai piacán akadály nélkül, a belsı turizmus feltételeivel tevékenykedhetnek a turisztikai szolgáltatók, ami egyedülálló lehetıséget kínál az idegenforgalom számára: a szinte korlátlan fizetıképes keresletet. Ehhez azonban turizmusunkat versenyképessé kell tenni. Ez az infrastruktúra általános fejlesztésével és korszerő turisztikai termékek megteremtésével érhetı el.

Magyarország

kedvezı

földrajzi

elhelyezkedésének

és

jó

turisztikai

adottságainak

köszönhetıen a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentısebb fogadó országai között található. A turistaérkezések száma alapján megelızi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az elsı tizenöt ország között, a szektorban más európai országhoz képest alacsonynak mondható a hozzáadott érték.

I.3. A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE HAZÁNKBAN A turizmus ismertsége és elismertsége alacsony mind a politikában, mind a társadalomban. A turizmus megítélése Magyarországon még mindig ellentmondásos. Az emberek többsége nem ismeri fel a turizmus jelentıségét és benne közvetetten vagy akár közvetlenül rejlı önérdekét: az élet számos területére kihatva hozzájárulhat az országban élı emberek életminıségének (így pl. anyagi, szellemi értékeinek, egészségének) javulásához. A köztudatban a turizmus csupán annyit jelent, hogy emberek utazgatnak, legyen szó magáról a turistáról vagy éppen a turizmusban dolgozóról. Magyarországon a turizmus jelentısége messze alulértékelt, elıfordul, hogy a közvélemény feleslegesnek, vagy akár károsnak ítéli meg. A turisztikai szakmunkát végzık presztízse is nagyon alacsony. Ugyanakkor – paradox módon – a turizmus divatszakma és az ágazatban dolgozó vezetık presztízse magas. Amennyiben alternatív jövedelemszerzésrıl vagy kitörési pontról esik szó, gyakran a legelsı lehetıségként a turizmus kerül említésre. Jelenleg nincsen külön turizmusról szóló törvény: hiányzik a turizmus

5

jelentıségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektetı, a turizmus mőködésének struktúráját megállapító szabályozás. Szükségességérıl a szakma véleménye megoszlik. A törvény lehetne olyan fundamentum, amelyhez a teljes idegenforgalmi szakma igazodhatna, illetve alapot jelentene az érdekérvényesítéshez a politika felé is. A turizmus szakma egyik fıhiányossága a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenırzése, osztályba sorolás ellenırzése).

I.4. A TURIZMUS JELENTİSÉGE MAGYARORSZÁGON A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján nagyobb, mint a világban és az Európai Unióban átlagosan. A turizmus jelentısége nem csak gazdasági területen jelentkezik. A turizmus legfıbb jelentısége – mind a világban, úgy hazánkban is - társadalmi és természeti hatásaiban van. A turizmus lehetıséget biztosít az emberek rekreációjára, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához, közvetítı szerepet tölt be a különbözı kultúrák között, és erısíti a toleranciát. Elısegítheti a munkahelyteremtést, a regionális kiegyenlítıdést, az emberek ismereteinek növekedését.

I.5. A TURIZMUS HATÁSA KÖRNYEZETÜNKRE, MINDENNAPJAINKRA A turizmus hatását ma nemcsak Magyarországon, hanem sok helyen a világon elsısorban gazdasági jelentıségével mérik. A turizmus sikerét a nemzetközi turizmusból származó devizaegyenleggel, a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve az országhatárokon regisztrált forgalommal fejezik ki. A turizmus hasznosságát hasonlóan más tevékenységekhez gazdasági szempontból értékelik. Ez a szemlélet azonban megfeledkezik arról, hogy a turizmus nem gazdasági ágként indult el, hanem az új megismerésének a vágya és a pihenés, rekreáció igénye alapozta meg azt. A csupán gazdasági jelentıséget hangsúlyozók nem veszik figyelembe, hogy a turizmus jelentıs hatást gyakorol a társadalomra, a kultúrára és a környezetre is. A helyi társadalomra gyakorolt pozitív hatása abban mutatkozik meg, hogy növelheti szőkebb környezetük erıforrásainak megbecsülését, büszkeségüket, hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi élet során egy teljesebb, értékeit hasznosító, jól ellátott helyen élhessenek. Ugyanakkor a fejlesztéseknek tekintettel kell lenni arra, hogy a külsı és a helyi viszonyokat nem ismerı befektetık beruházásai ne befolyásolják negatívan az életkörülményeket (a zaj, az

6

új épületek stílusa), vagy hogy a turisztikai célterületek túlzsúfolttá, és így az ország lakói számára kevésbé élhetıvé válhatnak. A turizmus kedvezıen hathat a munkaerıre is. Hozzájárul a munkahelyteremtéshez, növekszik az iskolázottság és a nyelvismeret, továbbképzéssel javul a munkaerı állapota. Növekszik

az

életszínvonal,

az

emberek

kielégíthetik

fogyasztói

igényeiket.

Az

egészségturizmus szolgáltatásainak igénybevétele rendkívül kedvezıen hat a vendégek – közöttük egyre inkább a hazaiak – egészségi állapotára. Sıt önmagában is lehetıséget biztosít az embereknek rekreációra, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához. A turizmus az épített értékek (múzeumok, kastélyok, várak) hasznosításával elısegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz. A turizmus – elsısorban az ökoturizmus – hozzájárulhat védett természeti értékek megismeréséhez és akár természeti értékek védetté nyilvánítását is elérheti. A turisták utazásaik során a környezetvédelemrıl, a flóráról, faunáról szerzett ismereteiket hazatérve is hasznosíthatják, és ezáltal talán saját természeti környezetük védelmét is fontosnak fogják tartani. Mindemellett a turizmus közvetítı szerepet tölt be a különbözıkultúrák között, az embereket megismerteti más kultúrákkal, és toleránsabbá teszi ıket egymás iránt.

II.

MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI HELYZETE II.1. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI KÍNÁLATA II.1.1. LEGFONTOSABB VONZERİK ÉS TERMÉKEK

Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentıségő attrakciót egyedül Budapest, illetve korlátozott mértékben a Balaton jelent. A többi vonzerı, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentıségő. Emellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentıs termálvízkészletekkel– az ország területének mintegy 80%-án található hévíz – és kedvezı geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbıvebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erıforrás, ezért mindennemő beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli.

7

A hévíz-elıfordulások nagyobb részénél – a víz összetétele alapján – lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is. A hazai gyógyvízkincset a belföldi turizmus keretében az egyik legfıbb érték, egészségünk megırzésére, az életminıség javítása érdekében használhatjuk fel. Tarthatatlan ellentmondás, hogy az ország lakóinak nagy része súlyos mozgásszervi-, reumatikus-, és idegrendszeri betegségekben szenved, miközben e betegségekre orvosságként használható termálvizek tekintetében nagyhatalom vagyunk.

Hazánk folyó- és állóvizei megfelelı lehetıséget nyújtanak a vízi turizmus számára. A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók, a Duna nemzetközi vízi útja 412 kilométer hosszú. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertı tó és a Tisza-tó mintegy hétszáz négyzetkilométer vízfelülettel rendelkezik. Komoly lehetıséget jelenthet a magyar turizmus számára a vitorlásturizmus minıségének fejlesztése. A kézzel hajtott jármővek – kajak, kenu, evezıs csónak – részére 3870 kilométeres vízi út áll rendelkezésre. Azonban mind a motoros hajók használatához, mind a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges, amely csak részben biztosított.

Magyarországon a lovasturizmus az aktív turizmus egyik kiemelkedı területe. A 1990-es évek eleje óta növekszik a kereslet a lovas panziók, istállók, lovas szolgáltatásokat nyújtó intézmények iránt, ennek megfelelıen alakult a kínálat is. A lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók. Általában problémát jelent a lovasturisztikai szolgáltatások folytatásához szükséges szakismeretek hiánya, a nem megfelelı számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai, valamint a nem megfelelı lóállomány. A tevékenység jó kiegészítıje a komoly, de kihasználatlan lehetıségekkel rendelkezı falusi turizmusnak.

A kerékpáros turizmus, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak olyan turisztikai terméket jelentenek, amelyre Európa bármelyik régiója – így Magyarország is – kiváló terepet kínál. Turisztikai szempontból lényeges a Balaton körüli kerékpárút, amelynek 201,9 km tervezett teljes hosszának jelentıs része már elkészült.

Az ifjúsági turizmusban érintett korosztályok alapvetıen oktatási intézmények tanulói. A fiatalok turizmusának legalapvetıbb megjelenési formái a családi-, illetve gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, iskolai tanulmányi- és osztálykirándulások, táborozások.

8

Az ifjúsági korosztály utazásainak szervezésében kiemelkedı szerepet vállalnak az iskolák. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusoknak döntıszerepük van az ifjúsági turizmus szervezésében, ez a szerep még erıteljesebben érvényesül az anyagilag hátrányosabb helyzet csoportoknál. A fiatalok utazásainak szervezıinél szükséges megemlíteni a civil szervezetek és az egyházak szerepét, amelyek ugyancsak kiemelkedı ifjúsági munkát végeznek, szabadidıs programokat, táborokat szerveznek.

Magyarország 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínő, egyedi kultúrával rendelkezı ország. Éppen ez, a sokszínőségben való egyediség adja Magyarország megfoghatatlan misztikumát. A misztikum, mint hungarikum – egyelıre kihasználatlan lehetıség. Európa olvasztótégelyeként

hazánkban

szinte

mindenbıl

megtalálható

egy

kevés,

amely

kontinensünkön és a nagyvilágban csak szétszórtan van jelen. Magyarország: mini Európa. Erre mutat rá, hogy Magyarország nem azonosítható egyértelmően egy olyan képpel, ami könnyen kommunikálható, megjegyezhetı és az országra jellemzı. Hazánk nem rendelkezik nagy egyedi attrakciókkal, Magyarország inkább az apró kincsek országa: így nem célszerő arra építeni, hogy valamelyik attrakcióról egyértelmően beazonosítanak minket. A nyugateurópai küldıpiacokon nem létezik egy határozott Magyarország kép. Fajlagos összehasonlítás alapján Magyarország bıvelkedik természeti és kulturális világörökségi helyszínekben, azonban ezek önmagukban még nem jelentenek versenyképes vonzerıt. Éppen ezért szükséges a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történı piacra vitele, komplex termékké alakítása. Jelenleg – turisztikai szempontból – a világörökségi helyszínek menedzsmentje gyenge, attrakcióként imázsuk nem megfelelı, anyagi lehetıségeik többnyire elmaradnak az igényektıl.

Nem használjuk ki az olyan speciális érdeklıdésre számottartó értékeinket, mint a magyar tudósok öröksége, vagy építészeti értékeink. Építészeti emlékeink jó példák arra, hogy hasonló értékek máshol is fellelhetık, de a hazánkra, vagy városainkra jellemzı összetételben máshol nem. Magyarország gazdag szellemi kulturális örökséggel rendelkezik a különbözı mővészeti ágak területén, zenei és képzı mővészeti, színházi kultúránk ismert és elismert. Jelentısek népmővészeti értékeink, hagyományaink.

A hivatásturizmus különbözı formái: kongressszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus kiemelt jelentıséggel bírnak a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. A kongresszusi vendégek általában többszörösét költik, mint egy átlag turista. Magyarország ezen a területen is kiváló pozíciót mondhat magáénak, itt elsısorban Budapest szerepe 9

meghatározó. Sokáig hátráltatta ezen turisztikai ág fejlıdısét, hogy nem voltak nagy létszámú konferenciák befogadására alkalmas helyszínek. Az elmúlt idıszakban Budapest mellett, több vidéki városban is átadásra kerültek konferenciák, rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmények.

A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek, a híres termıtájainkon számos speciális „hungaricum”-ot állítanak elı. A hagyományos magyar gasztronómia olyan értéket képvisel, mely más turisztikai termékekhez kapcsolva az adott terület vonzerejét erısíti. A magyar gasztronómiáról kialakult kép az elmúlt idıszakban nem egyértelmően pozitív, ami részben annak köszönhetı, hogy a vendégek gyakran egysíkú kínálattal és gyengén, rossz minıségben kivitelezett étkekkel találkoznak. A hazai vendéglátás hosszú ideje küzd azzal, hogy a vállalkozások nagy része nem tıkeerıs, nem megfelelı a szakképzés helyzete, az ellenırzési és a besorolási rendszer hiányosságokkal küzd és a szabályok betartatása sem megfelelı. A szılıtermesztés, bortermelés hagyományai alapján a borturizmus önálló turisztikai termékként is megjelenhet. Magyarország történelmi borvidékeinek, eredetvédett borainak megismertetését célzó gasztronómiai túrák alkalmasak a magyar vendéglátás hagyományos jó hírének erısítésére.

Világörökségeink: Az UNESCO Világörökség konvenciójához Magyarország 1985-ben csatlakozott. 1987-ben Budapest (a Budai Királyi Várpalotával és a Dunaparttal), valamint Hollókı-ófalu, 1995-ben Szlovákiával közösen az Aggteleki Cseppkıbarlang, 1996-ban az 1000 éves Pannonhalmi Bencés Apátság, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, 2000-ben pedig a pécsi Ókeresztény sírkamrák váltak a Világörökség részévé. 2002-ben a budapesti Andrássy út és a Tokajhegyaljai borvidék csatlakozott a listához. Jelenleg nyolc felvett és tizenegy várományosi listán lévı helyszín található Magyarországon. Mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban egyre nı az érdeklıdés a kulturális örökségek, ezen belül a világörökségek iránt. Az üdülések kiegészítı programjaként is kedveltek az egy napos látogatások.

Turisztikai térségek, régiók A turizmus területi-, regionális, illetve hálózati alakulását a vonzerık területi elhelyezkedése, a közlekedési és domborzati viszonyok, az infrastruktúra és fogadóképesség stb. alapvetıen befolyásolják és ez többnyire teljesen független a közigazgatási és régiós határoktól. A

10

turisztikailag frekventált területek jelentıs része a megyei közigazgatási, illetve régiós határokon túlnyúló, a megyék, illetve régiók peremén elhelyezkedı térségekben van. Az ország térszerkezetét erıs különbségek jellemzik az infrastruktúra, földrajzi fekvés, iskolázottság, fejlıdés iránti fogékonyság területén, amely alapvetıen befolyásolja a turizmus fejlıdését is. A turizmus állami területi irányításának hatékonyabbá tétele érdekében az egész országot lefedı területi intézményrendszer kialakítására volt szükség: a 7 tervezési-statisztikai régió mellett a turizmus sajátosságait figyelembe véve turisztikai régiók alakultak ki. A turizmus és a területfejlesztés

intézményrendszere

közti

együttmőködés

jelenleg

ugyanakkor

csak

részlegesen biztosított. A kilenc turisztikai régió lefedi az országot teljes mértékben. Ezek közül hét turisztikai régió határa többnyire követi a megyék közigazgatási határait. Két úgynevezett tematikus régió is mőködik, kiemelten a Balaton és a Tisza-tó körül elhelyezkedı településekre vonatkozóan. A turisztikai régiók: •

Nyugat-Dunántúl

•

Közép-Dunántúl

•

Dél-Dunántúl

•

Balaton

•

Budapest – Közép-Dunavidék

•

Észak-Magyarország

•

Észak-Alföld

•

Tisza-tó

•

Dél-Alföld

11

Vendégforgalom turisztikai régiónként Vendégek (megoszlás 2006; változás 2006/2005) Nyugat-Dunántúl 10,7%; +1,0% Közép-Dunántúl 4,3%; -1,1% Észak-Magyarország 8,9%; +1,3%

Tisza-tó 1,1%;-13,3% Balaton 16,3%;+1,2%

Észak-Alföld 7,7%; +8,9% Dél-Dunántúl 5,3%; +0,7%

Budapest-KözépDunavidék 39,1%;-4,9%

Dél-Alföld 6,4%; -2,3%

1.ábra Forrás: KSH

A vendégéjszakák számának alakulása a turisztikai régiókban 2007. január - augusztus (részesedés 2007; változás 2007/2006) Nyugat-Dunántúl ( 10,0%; +0,7%) Közép-Dunántúl (4,7%;+3,7%)

Tisza-tó (1,4%; + 13,8%) Balaton (25,4%; +1,7%)

Észak-M agyarország ( 7,3%; -1,2%) Észak-Alföld ( 9,6%; +4,3%) Dél-Dunántúl ( 4,4%; -4,9%)

Dél-Alföld (5,8%; + 3,6%)

Budapest-KözépDunavidék ( 31,4%; -1,7%)

2. ábra Forrás: KSH II.1.2. A TURISZTIKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK KÍNÁLATA Szálláshelykínálat Egyes területeken már a turisztikai fogadóképességet meghaladó túlfejlesztésrıl beszélhetünk (pl. Hévíz), míg az ország több, jelentıs vonzerıvel rendelkezı pontján még mindig elégtelen a kínálat, ami a további fejlıdés lehetıségeit is hátráltatja (pl. Tisza-tónál a szállodai férıhelyek száma nem éri el az ezret). 12

A vidéki szálláshelyek jó része, fıként a három csillagosnál alacsonyabb kategóriában felújításra szorul. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetıen vidéken és a fıvárosban egyaránt nagy számban épültek 3 csillagos panziók, motelek és szállodák, amely a bel-, és külföldi turisták igényeit is maradéktalanul kiszolgálják. Továbbra is kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely és – üzemeltetık híján – a természetjárók által jogosan igényelt turistaházak-kulcsosházak rendszere is megszőnt. Egy részüket egyesületek, szakosztályok üzemeltetik – elsısorban saját tagjaik részére fenntartva – a többi kereskedelmi szálláshelynek átalakítva mőködik, vagy sorsára hagyottan tönkrement. A nem üzleti célú közösségi, szabadidı szálláshelyek (például üdülı, diákotthon, kollégium, természetjáró szálláshely) komoly, többnyire hivatalosan nem regisztrált kapacitással rendelkeznek és jelentıs forgalmat bonyolítanak. A fizetı vendéglátók nagy hányada ma már a falusi turizmus keretében adja ki szobáit. A Magyar Szálloda Szövetség, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének minısítési rendszere, illetve tagjainak sora nyújt némi igazodási pontot a kínálat minıségét tekintve, de egységes kategorizálásról még nem beszélhetünk, hiszen a jelenlegi szabályzók értelmében az illetékes közigazgatási terület jegyzıje – a szolgáltató önbesorolása alapján – határozza meg a szálláshely besorolását, és ez sok helyütt visszaélésre ad alkalmat. Továbbra is kevés az attrakcióhoz közeli szálláshely, az autentikus falusi turizmust kiszolgáló parasztház és az aktív turizmus szerelmesei által támasztott szálláshelyigényeket (biciklis, vízi, extrém sportok) kielégítı szolgáltató. A magánszálláshelyek iránt is van kereslet, ugyanakkor a lehetıségekrıl kevés és nehezen hozzáférhetı információs anyag áll rendelkezésre, mert e szolgáltatást nyújtók körét és érdekeit egyik szakmai szövetség sem fogja össze, a szállásadók egyénileg oldják meg promóciójukat, elsısorban visszatérı vendégeikre és a szájhagyományra alapozva. Az elmúlt 10 évben látványos fejlıdésnek indultak a kastélyszállók, amelyek jellemzıen a wellness, illetve konferenciapiacra pozícionálják magukat. A pozitív példák ellenére azonban Magyarország még korántsem hasznosítja olyan mértékben a kastélyokban rejlı lehetıségeket, mint pl. Franciaország, Portugália vagy Spanyolország. Egyes piacok esetében (pl. Németország, Hollandia) a turisták hiányolják a színvonalas kempingeket, fıként a gyógyfürdık környékén. A kempingezés nem egyszerően a szabadidı eltöltésének egyik módja, egyben életforma is. Nyugat-Európában a kempingek szolgáltatásai az elmúlt 10 évben folyamatosan javultak, legtöbbjük 4-5*-os besorolású. Magyarországon általában még az alacsony költés turizmus egyik formájaként tartják számon.

13

A kínálat éppen akkor bıvült nagymértékben, amikor a világturizmust kedvezıtlenül érintı folyamatok megindultak: csökkent a kereslet, a szobakihasználtság, a szállásdíj-bevétel. Az üzemeltetık elsıdleges eszközként használták az árcsökkentést, melynek hatására éles árverseny alakult ki. Ezzel párhuzamosan azonban nem volt érzékelhetı változás a marketingtevékenység terén, továbbra is hiányzik a közös érdekek felismerése és az együttmőködési készség (közös akciók, programcsomagok kidolgozása stb.). A csökkenı szállásdíj-bevételek ellensúlyozására a szolgáltatók folyamatosan átalakítják üzletpolitikájukat, mivel az árak emelése az erıs konkurenciával szemben nem lehetséges, a bevételek növelésének másik lehetısége, hogy a vendég a szállás mellett minél több szolgáltatást vegyen igénybe a szállodán belül. Ennek érdekében az üzemeltetık fejlesztik a szolgáltatási kínálatot, amelynek leggyakoribb módjai a rendezvényterem, wellness-, gyógyászati részleg kialakítás. A szállodákban, panziókban alkalmazott munkaerı képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagosnak tekinthetı, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítıkészségük nagymértékben hozzájárul a komfortérzet javításához. Vendéglátás A vendéglátóipar a turizmus elválaszthatatlan velejárója. Bonyolult, nagy odafigyelést, jó szervezést, hozzáértést igényelı, nem kevésbé munkaigényes feladat, mely a legtöbb esetben több személy együttmőködésével valósul meg. Alapvetı szükségletünket, a táplálkozást a világ bármely pontján járva szeretnénk kielégíteni. A vendéglátás nem csupán a táplálkozási igény eredeti értelemben vett kielégítése, hanem jelent egyfajta kellemes érzést, kikapcsolódást, amit az étkeztetést kiegészítı szolgáltatás eredményez. A vendéglátás célja és lényege, hogy az ételt nem magunknak kell elkészíteni, felszolgálják azt, jól tartanak minket. A vendég adott helyrıl kialakuló megítélésének egyik legfontosabb tényezıje a vendéglátásról szerzett tapasztalata. Veszélyes, ha szakképzetlen, udvariatlan személyzettel rendelkezı étterem próbálkozik vendégcsalogatással. Ebben a szektorban, mint a turizmusban általában, a humán erıforrás rendkívül fontos. Az adott térség gazdaságilag, és szociálisan akkor jár a legjobban, ha saját lakosait vonja be a vendéglátásba, vendégfogadásba mindenképpen a megfelelı képzéseket követıen.

Infrastruktúra állapota Magyarország hét országgal határos (Ausztriával, Szlovéniával, Szlovákiával, Romániával, Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal). Központi elhelyezkedése folytán

14

fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Magyarországot (és fıvárosát, Budapestet) földrajzi helyzete és kedvezı adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövıben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális logisztikai központjává váljon, továbbá hogy hídszerepet töltsön be az erıforrások nyugat-keleti irányú áramlásrendszerében. Az ország területén áthaladnak a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi útvonalak. A nagy európai tranzit útvonalak közül – a TEN-hálózat részeként – az országon három fıfolyosó halad át, és további három folyosóág kiindulási pontja is itt található. Azonban a jelenlegi hálózat korszerőtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötı utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi (beleértve a turizmust is) fejlıdését. Különösen a gyógyturizmus szolgáltatásait igénybe vevı idısebb vendégek részére megpróbáltatás a fürdı helyekre való eljutás. A tranzitforgalom színvonalas kiszolgálásához nincs meg a megfelelı infrastruktúra, ami pedig bevételt jelenthetne számos étterem, szálláshely számára. Több térségben a közvetlen közúti kapcsolat hiánya miatt közeli települések is csak kerülıvel érhetık el, és sok esetben vasúton is ugyanolyan idıigényes. Az ország közúti hálózata fıváros központú, az autópálya ellátottság pedig negyede a nyugateurópai átlagnak.

A vasúti hálózat is Budapest központú. A hálózat ellátottsági mutatója jóval meghaladja az európai átlagot, de a mőszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. A menetrendek összehangolásának hiánya – akár a többi közlekedési eszközzel, pl. buszokkal – tovább növeli az elégedetlenséget az utazók körében. Az üzemelı kisvasutak szinte kizárólag turisztikai célokat szolgálnak, bár kihasználtságuk nem teljes, így tulajdonosaik fenntartási nehézségekkel küzdenek.

Magyarország legfontosabb és egyetlen modern nemzetközi repülıtere a Ferihegyi Nemzetközi Repülıtér, amely az erıs versenyben “vesztésre áll” Béccsel és Prágával szemben. A légi közlekedés – az idıszakos, biztonsági helyzettel összefüggı visszaesés mellett – várhatóan további dinamikus bıvülésen megy keresztül, elsısorban az olcsó légitársaságok gyors elıretörése miatt. Ez utóbbiak egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensen belüli légi forgalomban, légitársaságok

visszaszorítva a

a

kínálatukban

nemzeti, szereplı

hagyományos

légitársaságokat.

célállomásoknak

komoly

A

fapados

turistaforgalmat

generálhatnak, különösen a városlátogatók számának növekedését eredményezik. A vidéki, regionális repülıterek forgalma az utóbbi években gyorsan emelkedik, ennek ellenére 15

egyelıre nem számottevı. Közülük kiemelkedik a sármelléki és a debreceni repül tér, ahol minimális szinten képesek biztosítani a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. A technikai eszközök, kiszolgáló létesítmények színvonala ugyanakkor nem felel meg a mai kor követelményeinek, gátolva a további fejlıdést. A regionális repülıterek szerepe egyre nagyobb az európai légi közlekedésben: elsısorban az olcsó légitársaságok üzletpolitikájának köszönhetıen, amelyek az olcsóbb repülıtereket veszik igénybe. A nem regionálisnak minısülı vidéki repülıterek elsısorban helyi feladatokat látnak el (sport, mezıgazdaság, egyéb), jellemzıen nem vesznek részt a nemzetközi túrarepülések lebonyolításában. Nincsen állami, – turizmussal egyeztetett – hosszú távra készült légügyi stratégia.

Hajózás: a Duna a turizmus szempontjából elsısorban lehetıségekkel rendelkezik, jelenleg azonban számos negatívum befolyásolja a turisztikai hasznosítást. Ilyen a jelentıs szennyezettség, a kikötık alacsony száma, a felsı szakaszon a bonyolult zsilipelés (amelynek köszönhetıen Rajna-Majna-Duna útvonal lehetıségei részben kihasználatlanok), valamint megoldatlan az országba való vízi úton történı belépés. Annak ellenére, hogy Budapesten nagy a folyami utasforgalom, nem épült ki megfelelıen az infrastruktúra. A Duna többi szakaszán – a Dunakanyar kivételével – szinte egyáltalán nincs kihasználva a folyami hajós turizmus. A Duna-Rajna-Majna csatorna megnyitása miatt egyre jelentısebbé váló folyami kabinos hajózást kiszolgálni képes nemzetközi hajókikötı állapota nem felel meg az igényeknek. A Tiszán a szélsıséges vízjárás, valamint az idıszakosan és lokálisan kedvezıtlen hajózóút paraméterek következtében nincs számottevı forgalom, amelynek kialakulását a korszerő kikötık hiánya is akadályozza. A Balatonon jelentıs szezonális személy- és komphajó forgalom van, de a további fejlıdést akadályozza a turizmust és a szabadidı felhasználást szolgáló jacht kikötık kapacitásának elégtelensége.

A kerékpáros turizmus lehetıségei, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak olyan turisztikai terméket jelentenek, amelyre Európa bármelyik régiója – így Magyarország is – kiváló terepet kínál. Hiányoznak a megfelelı kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.) is. A természetjárás infrastruktúra és felszerelés igénye sok tekintetben alacsonyabb, mint más turizmuságaknak, ugyanakkor a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak, gazdátlanok, az útjelzés-hálózat állapota az évek óta tartó folyamatos felújítások ellenére is több helyen elavult, amely nehezíti a tájékozódást, ezáltal rontja a kirándulók komfortérzetét. 16

II.1.3. KIHASZNÁLATLAN LEHETİSÉGEK, ÖSSZEFOGLALÁS Erıs a területi és a szezonális koncentráció. A magyarországi idegenforgalom teljesítményének közel fele Budapesten és a Balaton térségében képzıdik A ott kiépített nagy kapacitások a szezonon kívül csak alacsony kihasználtsággal tudnak mőködni. Nincsenek a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakciók, a tényleges fıidény nagyon rövid, ami rövid távú profitmaximalizálásra készteti a turisztikai szolgáltatókat. A rossz elérhetıség, a kedvezıtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítı színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra negatívan hatnak. Elsısorban az új turisztikai célterületek bevonását és a visszatérı turisták számának növelését nehezítik, hiszen a megközelítés nehézsége elriaszt, a kellemetlen emlékek hatására pedig legközelebb más úti célt választ a turista. A jelenleg gazdasági hátrányként, lemaradásként értelmezett gyenge, kiépítetlen infrastruktúra az ökoturizmus szempontjából akár elınnyé is válhat (utak és iparosítás hiányosságai). A technikai fejlıdéssel egyre szőkülı érintetlen természeti területek felértékelik azt a turisztikai kínálatot, amely nemzeti parkjainkban, tájvédelmi körzeteinkben és természetvédelmi területeinken található. A természetjárás infrastruktúra és felszerelés igénye sok tekintetben alacsonyabb, mint más turizmuságaknak, ugyanakkor a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak, gazdátlanok, az útjelzés-hálózat állapota az évek óta tartó folyamatos felújítások ellenére is több helyen elavult, amely nehezíti a tájékozódást, ezáltal rontja a kirándulók komfortérzetét. A turistaházak rendszere a szocialista nagyvállalati idıkben mőködött jól, mára azonban ez a háttér összeomlott. Egy részüket egyesületek, szakosztályok üzemeltetik – elsısorban saját tagjaik részére fenntartva –, a többi kereskedelmi szálláshelynek átalakítva mőködik, vagy sorsára hagyottan tönkrement. A falusi turizmus nem csupán szállásadás faluhelyen, hanem komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erıforrás egyaránt hozzátartoznak. A falusi turizmus magába foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét és az adottságok fenntartható használatát a természeti és épített örökség értékeinek bemutatásával és megóvásával. Egyrészt színesíti a szálláshelykínálatot, másrészt alternatív bevételi forrást jelent, ebben a tekintetben azonban hazánkban a falusi turizmus még nem tölti be a kívánatos szerepet, mint pl. a szomszédos Ausztriában. Falusi szálláshelynek az olyan hagyományos házak, falusi, tanyasi porták felelnek meg, ahol maga a fogadó épület a térségre jellemzıépítészeti jegyekkel rendelkezik, emellett ugyanolyan fontos az esztétikus

17

település összképe is, ami jelenleg sok helyen hiányzik. E terület átfogó fejlesztése érdekében a földmővelési, és vidékfejlesztési tárcával való szorosabb együttmőködés szükséges. A magyar gasztronómia az ország határain kívül is ismert, a hagyományos magyar ételek értéket, ezáltal turisztikai vonzerıt jelentenek. A hazánkba látogató külföldi olyan sajátosan magyar ételekkel találkozik, mint a töltött káposzta, a paprikás csirke, a lecsó, vagy az édességek közül a meggyes rétes és a káposztás cvekedli. A hagymás, rántásos elkészítési eljárást sehol máshol a világon nem alkalmazzák, a kalocsai vagy szegedi főszerpaprika, a makói hagyma, a téliszalámi hungarikumok. A magyar konyha egyes ételei az átlagos európai ízlésnek kissé főszeresek, esetleg zsírosak, a napjainkra kialakult életmódhoz képest kevésbé korszerőek. Problémát jelent a humán erıforrás nem megfelelı képzettsége is. A turisztikai szolgáltatók általában hiányos számítógépes- és nyelvtudással rendelkeznek, s mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. Fontos lenne, hogy a vendéggel találkozó személyzet legalább egy idegen nyelvet beszéljen társalgási szinten. A lehetı legmagasabb nemzetközi színvonal elérése és a nyújtott szolgáltatások minıségének emelése érdekében az alkalmazottakat készségeik fejlesztésére és gyakorlati képzésre kell ösztönözni. A képzéseket iskolarendszerő vagy iskolarendszeren kívüli szakképzés, felnıttképzési vagy távoktatási rendszerben mőködı továbbképzés keretében kell megvalósítani, hogy a képzési rendszer minél rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a tudást megszerezni vágyók lehetıségeikhez.

II.2.

TURISZTIKAI KERESLET MAGYARORSZÁGON

A belföldi kereslet alakulását több tényezı befolyásolja: példaként említve az incentive utak terjedése, általánossá kezd válni az évi többszöri rövidebb szabadság, nı a kereslet a wellness, gyógyszállók, gyermekes családok számára programokat kínáló szállodák iránt.

A látogatók magas száma ellenére Magyarország turizmusára általában jellemzı az alacsony jövedelemtermelı képesség. Világviszonylatban is magas a látogatók száma, ugyanakkor lényegesen kisebb a világturizmus bevételeibıl való részesedésünk. Az alacsony költés mellett a turisták rövid idıt töltenek kereskedelmi szálláshelyeken: az átlagos tartózkodási idı 3 nap. Az alacsony jövedelemtermelı képesség legfontosabb okai: •

Az infrastrukturális háttér hiányossága.

18

•

A közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra hiányosságai mellett a turisztikai infrastruktúra elégtelensége is megmutatkozik (a magas színvonalú szálláshelyek alacsony száma, a kiszolgáló létesítmények és szolgáltatások sokszor nem kielégítı színvonala, a választék szőkössége akadályozza a bevételek növelését).

•

Nem megfelelı ár/érték arányú szolgáltatások és a komplex termékek hiánya jelenti. Kistérségi szinten a sikeres termékkialakítás és értékesítés az egyes turisztikai és egyéb szolgáltatók összefogásán, együttmőködésén múlik. A kistérségi együttmőködésnek jelenleg vannak mőködı példái (többek között az agráriumban). Ezen kezdeményezések azonban eddig lényegében nem terjedtek ki a turisztikai szolgáltatók körére, sem az értékesítés vagy a marketing területen. Ezek az együttmőködések többek között a vidék lakosságának megtartására is szolgáló falusi turizmus alapját is jelentenék.

Összehasonlításképpen a közel azonos számú turistát vonzó Ausztriában az egy turistára esı bevétel a magyarnak mintegy ötszöröse.

Közelebbrıl megvizsgálva a hazai turisztikai kereslet két részre bontható a belföldiek által a hazai turisztikai termékek iránt támasztott keresletre (belföldi kereslet) és a külföldiek által megjelenített keresletre (beutazó turizmus).

19

III. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ III.1. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA III.1.1. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék alkotta dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli területén helyezkedik el. Magyarország legnagyobb kiterjedéső régiója (területe 18339 km2), az ország egyötödét adja, népsőrősége azonban alacsony (74 fı/km2), a második legritkábban lakott régió. Délen és délkeleten Jugoszláviával és Romániával határos, nyugaton természetes határa a Duna és észak felé az Alföld többi része. (3. számú ábra)

3. ábra Forrás: Internet Az Alföld legváltozatosabb felszínő és természeti adottságú része, a folyókkal szabdalt régió tengelye a Tisza. A napsütéses órák száma kiemelkedıen magas, évrıl évre meghaladja a kétezer órát. Ez az alföldi régió is gazdag gyógy és hévizekben. Természeti adottságai kedveztek a sokoldalú, s több egyedi magyar terméket is elıállító mezıgazdaságnak (kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza). A régió földterületének nagy része alkalmas mezıgazdasági hasznosításra, területének 85%-a termıterület, ennek 84%-a mezıgazdasági terület.

20

A régióban három nemzeti park mőködik (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), ezek területe az országban lévı összes NP területének 21 %-át adja; a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található.

A régió sajátos környezeti problémái a felszíni vizekben importált és a szennyvíztisztítás alacsony szintje miatt bekövetkezett erısen szennyezett talajvíz, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátságon a talajvízszint csökkenése miatt beálló sivatagosodás.

A Dél-Alföld településszerkezete magán viseli a történelem lenyomatát. A másfél évszázados török uralom okozta pusztulás után az élet „újraindításához” szervezetten telepítettek a térségbe szlovákokat és németeket. Ennek eredményeként az addigi laza településszerkezet eltőnt. Ma aprófalvakat nem, de a földmőveléshez és állattartáshoz szorosan kapcsolódó tanyákat találni a Dél-Alföldön. III.1.2. GAZDASÁGI HELYZET A legfıbb természeti kincs a termıföld, az ipar szerkezetében az élelmiszeripar és a textilipar a meghatározó, a térség jelentıs KKV szektorral rendelkezik, de kevés közép- és nagyvállalat található a térségben, amely jelentıs beszállítói hálózatot mőködtetne. Kevés a beáramló mőködı tıke, alacsony a munkaerı megtartó képesség.

A Dél- Alföldön szembetőnı a mezıgazdaság magas súlya. Az ország mezıgazdasági GDPjének mintegy egynegyedét itt állítják elı. A térségnek kiemelkedı szerepe van a zöldségtermesztésnek. Több év adatát összehasonlítva megfigyelhetı a mezıgazdaság súlyának lassú csökkenése.

A régióban jelenleg 27 ipari park mőködik. A vállalkozások több, mint 10%-a sorolható az iparba, ebbıl viszont kiemelkedik az élelmiszeripar és a textilipar. Az agrárgazdaság vállalkozásai a régióban 9%-ot képviselnek, az összes ilyen jellegő vállalkozás több, mint egyötöde ebben a régióban mőködik, ami a helyi sajátosságokra, hagyományokra utal. A vállalkozások méretstruktúrájában nem figyelhetı meg számottevı eltérés az országoshoz képest. A régióban is a mikro-vállalkozások képviselnek döntı hányadot, a társas vállalkozások kb. 90%-a, az egyéniek majdnem mindegyike ebbe a csoportba tartozik. A mikrovállalkozások nagy száma kedvez a turisztikai kínálat fejlıdésének. A régió ágazati struktúrájában

21

tükrözıdnek a természeti, társadalmi adottságok, termelési hagyományok, a korábbi ágazati struktúra hagyatékai.

A Dél-alföldi régió összes foglalkoztatottjainak 12,5%-a a mezıgazdaságban, 31,6%-a az iparban és az építıiparban, 55,9%-a a szolgáltatási ágazatokban fejti ki tevékenységét. Az országos átlaghoz képest a mezıgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a Dél-Alföldön felülreprezentált,

a

szolgáltatás

jellegő

ágazatokban

foglalkoztatottak

részaránya

alulreprezentált, míg az iparban és az építıiparban foglalkoztatottak arányában nincs szignifikáns különbség a regionális és az országos arányszám között.

A régió megyéiben a vállalkozások 1-4%-a fogadott külföldi tıkét, legkisebb mértékben Békés, legnagyobb arányban Csongrád. A Dél-Alföldre irányuló összes külföldi befektetés 23 %-át a szolgáltatási szektorba fektették be, elsısorban a privatizáció keretein belül, az addig állami tulajdonú cégek megvásárlásával (mint például a telekommunikációs vállalatok). Szuper- és hipermarketek formájában vannak zöldmezıs beruházások, de a banki és a biztosítási szektorban is jelen van a külföldi tıke.

A

szolgáltató

szektor

térszerkezete

kistérségek,

településhierarchia-szintek,

továbbá

tevékenységi körök szerint erısen differenciált képet mutat. Csongrád megye a vállalkozások számában, továbbá a szektor által foglalkoztatottak, illetve a szektor által termelt GDP-bıl való részesedés alapján is kitőnik. Bács-Kiskun megyébe szerényebb szerep jut a szolgáltatásoknak, Békés megye pedig a termelıi és lakossági szolgáltatásokkal legkevésbé ellátott térsége a régiónak.

A Dél-Alföldet az erıs K+F szektor jellemzi. Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adatok többségében a Dél-Alföld a régiók sorrendjében közvetlenül a központi régió mögött helyezkedik el. Az egy fıre jutó szabadalmak számát tekintve szintén második helyet ér el a Régió Közép-Magyarország után. Akár a Régióban dolgozó kutatók és fejlesztık létszámát, akár a ráfordításokat vizsgálva megállapítható, hogy 70% körüli arány köthetı Csongrád megyéhez.

A

tudományos

fokozattal

rendelkezı

kutatók

is

Csongrád

megyében

koncentrálódnak, nagy valószínőséggel Szegeden dolgoznak. A régióban kimagasló a K+F, Közép-Magyarország után itt a legjelentısebb, de ez erısen Szegedre koncentrálódik. Szegeden kívül elenyészı a K+F, így a régióközponton kívül szinte csak Kecskeméten, Szarvason és Szentesen vannak meg az innovációs háttér elemei. 22

2006-ban a Dél-Alföld az EU-átlag 40%-án állt, az egy fıre jutó bruttó hazai terméket tekintve. Az egy fıre jutó GDP-t tekintve 1995-tıl 2006-ig a Dél-Alföldi Régió az országos átlag 83%áról (1995) annak 68,7%-ára (2006) esett vissza. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a Délalföldi régióban az egy fıre jutó GDP ezen idıszak alatt reálértéken csökkent volna, hanem csak azt, hogy az ország többi régiójához képest relatív helyzete romlott. A régiók egyenlıtlen gazdasági növekedésébıl arra lehet következtetni, hogy Magyarországon – az EU szándékainak ellenére – egyre inkább nınek a területi különbségek. Jövedelmek tekintetében a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében lassú a gazdasági növekedés, kb. fele az országos átlagnak, emiatt az EU-átlaghoz viszonyítva stagnálásról beszélhetünk, emellett az országon belüli területi különbségek nıttek, a Dél-alföldi régió és megyéi relatív helyzete fokozatosan romlik. A régió megyéiben az országos átlagtól egyre inkább elmarad a munkatermelékenység, összhangban a gazdasági növekedéssel. A természeti adottságokra, kulturális értékekre és hagyományokra alapozott turizmus fejlesztés ellensúlyozhatja a további lemaradást. III.1.3

INFRASTRUKTÚRA

A régió közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvezınek mondható, hiszen az országot érintı legfontosabb tranzit-irányban (ÉNY-Európa–DK-Európa, illetve Közel-Kelet) útvonalon fekszik. Ennek folyományaként az EU transzeurópai hálózatához tartozó folyosók közül három (IV., X.B szárazföldi és VII. víziközlekedési) is érinti. A kedvezı földrajzi adottságokkal erıs ellentétben van a közlekedési létesítmények kiépítettsége, valamint állapota.

Az úthálózat minısége az országosnál minden kategóriában rosszabb, magas a rossz, illetve nagyon rossz minısítést kapott elemek aránya. A régión két európai fıközlekedési útvonal halad át. Az egyik az M5-ös autópálya, amely Budapestet, ezen keresztül Közép- és Nyugat-Európát köti össze a Balkánnal, a másik a Budapest-Bukarest villamosított vasúti fıvonal. Készül az M8-as autópálya, amely Dunaújvárost Kecskeméttel köti össze. Az országot átszelı majdani M9-es gyorsforgalmi út a dél-alföldi térséget mintegy keresztbe szeli, így kapcsolva jobban a régiót Európa és az ország közlekedési vérkeringésébe. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú utak nemcsak a fıvárossal, hanem – kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendő fıúttal – a Régió megyeszékhelyei között is közvetlen fıhálózati összeköttetést biztosítanak, ami kedvezı a Régió belsı kapcsolatrendszere szempontjából. Ma ezek az utak, illetve a részleges megyeszékhelyi funkciókat betöltı Baját a Fıvárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötı 23

41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendő fıutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. A Dél-Alföld belsı kapcsolatrendszerét erısíti még a Kecskemétet Gyulával összekötı M44-es út, amely a Románia és Balkán felé zajló tranzitforgalmat segíti. Fontos közlekedési ütıér a Battonya-(országhatár)-Orosháza –Szentes -Kiskunfélegyháza közlekedési útvonal is. Miközben az M5-ös autópálya 2006. március 11. óta eléri az országhatárt, így Bács-Kiskun és Csongrád megyét bekapcsolja a nemzetközi autópálya-hálózatban, addig Békés megye szempontjából jelentıs hiányosság, hogy ez hazánk egyetlen olyan megyéje, melyet még csak nem is érint egyszámjegyő fıútvonal. A 44-es út Békéscsaba és Gyula közötti szakaszának megépítésével a helyzet javult, sıt az út továbbépítésétıl számos új település fellendülése várható.

A vasúti közlekedés rövid és középtávon megoldhatatlan problémái közé a szárnyvonalak kérdésköre sorolható. A régió déli (Szerbia-Montenegro) és keleti (Románia) határainak átjárhatósága a másfélı évtizeddel ezelıtti helyzethez képest érezhetıen javult.

A víziközlekedés ma ki nem aknázott potenciál. A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása húzódik, addig csupán magyar és szerb lobogók alatt volna (elvben) hajózható, Szegedig akár 1000 t-s, Tokajig 300 t-s vízkiszorítású egységekkel. A széleskörő szállítási lehetıségek szinte vonzzák a logisztikai bázisok megtelepedését a régióban.

A kerékpárút hálózatok fejlesztése folyamatos a régióban, de a jelen állapot két komoly strukturális gyengeséget mutat: egyik részrıl a települési összekötı szakaszok nem alkotnak egységes térségi, különösen régiós hálózatot, másrészt a településen belüli elemek nem állnak össze térben összefüggı rendszerré.

A Régió több repülıtérrel is rendelkezik. A Békéscsabai és Szegedi Repülıtér rendelkezik ún. vámrepülıtér státusszal, ideiglenes határnyitás keretében bonyolítva a nemzetközi légi forgalmat. III.1.4. DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATOTTSÁG A Régiónak 45 városban és 209 községben összesen 1.354.938 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el három megye között: Bács-Kiskun 540.499 fı, Csongrád 424.849 fı és Békés megye 389.590 fı (Forrás: KSH 2006.). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékő. 24

A regisztrált munkanélküliek száma 2006.-ban 59.954 fı volt a régióban, Békés megyében 18.145 fı, ami a 2005. szeptemberihez képest 13%-os növekedést jelent, Bács-Kiskun megyében 23.376 fı, Csongrád megyében pedig 18.433 fı, mindkét megyében 8%-kal nıtt a munkanélküliség. III.1.5. HUMÁNERİFORRÁS A Dél-alföldi Régió viszonylag ritkán lakott régiója az országnak. A régió demográfiai mutatói az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. A térségre vonatkozó népességprognózis alapján 2020-ra a Dél-Alföldön az 1990-es népesség mintegy 91%-a fog élni. A népesség kb. 16%-a lesz gyermekkorú (14 év alatti) és 25%-a idıskorú (60 év feletti). A demográfiai problémák természetesen nemcsak a Dél-Alföld, hanem az ország egészének problémái, így kezelésükre országosan kell megoldást találni.

Bár a régió kiemelkedı szellemi és kulturális értékeket tud felmutatni, a lakosság életminısége, átlagos szociális, egészségi és iskolázottsági színvonala nem éri el az országos szintet. A humán intézményrendszer többnyire átlagos, egyes ágazatokban, illetve térségekben átlagon aluli szolgáltatásokat tud nyújtani.

A régió valamennyi megyéjében biztosított az óvodai és általános iskolai neveléshez, oktatáshoz szükséges intézményi infrastruktúra. Az intézményrendszer férıhely kapacitása meghaladja az óvodás, illetve általános iskolai korcsoportba tartozó gyermekek által támasztott igényt. A Dél-Alföldön szakmunkás, szakiskolai- és középiskolai nappali tagozatos iskolarendszerő képzés mintegy 38 településen van. Ezek a középfokú oktatási intézmények a régióban jelentkezı képzési igények jelentıs részét képesek kielégíteni. Az elmúlt években a gyerekszám csökkenés ellenére jelentısen bıvült a régió oktatási kínálata. A középfokú oktatásban a régióban kiemelkedı szerep jellemzi Szegedet. A régióközpont gimnáziumai és egyes speciális képzést nyújtó szakközépiskolái nemcsak a megyébıl, hanem távolabbi területekrıl is vonzanak tanulókat. Fontos regionális jelentıségő szerepet tölt be még Békéscsaba és Kecskemét.

A felsıoktatási intézmények régión belüli elhelyezkedését elsısorban Szeged túlsúlya határozza meg ahol közel húszezer diák tanul. A második legnagyobb diákcentrumban

25

Kecskeméten négyezret meghaladó a felsıoktatásban résztvevık száma. Felsıoktatási intézményeket találhatunk még Békéscsabán, Baján, Szarvason és Hódmezıvásárhelyen.

III.2. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETE III.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A Régiónak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhetı, ami lehetıvé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív és az egészségturizmus számára. A Régió turisztikai vonzerejét a mindinkább kedvezı kilátások jelentik a növekvı jóléti turizmus piacán, valamint a gazdag gyógy- és termálvíz készletek. Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, továbbá érdekes, változatos környezet (jellemzı tanyás településszerkezet), különbözı kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi és minıségi környezet jellemzi a Régiót.

Fıbb vonzerık •

Termál- és gyógyfürdık

•

Kulturális turizmus (építészeti értékek, Szeged, Baja, Kecskemét belvárosa, Kodály öröksége, a népi építészet példái, ipartörténeti emlékek, egyházi épületek, múzeumok (alföldi festészet, szobrászat, népmővészet, iparmővészet, nemzetiségek hagyományai, rendezvények, fesztiválok)

•

Puszták, folyók, tavak, nemzeti parkok, illetve azok növény- és állatvilága

•

Horgászat a folyókon, tavakon,

•

Lovas turizmus,

•

Falusi turizmus,

•

Kerékpártúra-lehetıségek,

•

Vadászat,

•

Konferenciatermek – kiemelten Szeged, fontos még: Kecskemét és Gyula,

•

Tranzitszerep az M5-ös autópályának köszönhetıen, emellett nagy szerepet játszik az E75-ös és az 53-as fıút is.

26

Gyógy- és egészségturizmus Magyarország évszázados fürdıkultúráját a gyógyító hatású termálvizekre alapított fürdık teremtették meg. A XIX. század elején sorra nyíltak a Dél-Alföld fürdıi. E táj földjének mélyén az évezredekkel ezelıtt itt lévı Pannon tenger ajándékaként megmaradtak a hévizek. Az alföldi melegvizek nagy részét az 1950-es évek olajkutató tevékenysége, és az 1960-as évektıl kezdıdı ivóvíz-, artézikút-fúrások során tárták fel. A régió meleg éghajlata és a sok napsütés, a termálvizek, és a különbözı ásványi sókat tartalmazó gyógyító hévizek együtt eredményesek az egészség fenntartásában, az erınlét fokozásában, vagy helyreállításában és számos betegség megelızésében és gyógyításában. A Dél-Alföldi Régió gyógyvízkészletei nemzetközi vonzerıt képviselı turisztikai termékek kialakítását teszik lehetıvé. A gyógyturizmus fejlesztése egyben egy fontos természeti erıforrásunk hatékony hasznosítását és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elı. Fontosabb termál és gyógyfürdık: Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Szeged, Szentes, Makó, Mórahalom, Gyula, Békéscsaba, Orosháza-Gyopárosfürdı.

Kulturális és örökségturizmus A „Hírös város”, Kecskemét, Kodály Zoltán zeneszerzırıl, kutatóról és pedagógusról, kertészeti kultúrájáról és a fütyülıs barackpálinkáról is nevezetes. Gyulát középkori váráról (Közép-Európa legrégibb gótikus stílusban épült téglavára) és várfürdıjérıl messze földön emlegetik, a középkor jeles képzımővészének, Albrecht Dürernek családja innen vándorolt ki a németországi Nürnbergbe, a város szülötte a magyar opera megteremtıje és a nemzeti himnusz szerzıje: Erkel Ferenc. Ezeken a tájakon győjtötte a falusi kultúra gyümölcseit, a népdalokat Bartók Béla és Békéscsabán és Gyulán élte ifjúkorát a nagy magyar festı, Munkácsy Mihály. A Duna mellett fekszik a történelmi városmagját megırzı Baja és az érseki székhely Kalocsa, a Körös partján a Bolza grófok arborétumáról (Pepi kert) és a holtágáról nevezetes Szarvas, a Tisza partján a valamikori kedves halászfalu emlékeit is örzı Csongrád, de Hódmezıvásárhely, Orosháza, Kiskunfélegyháza, Kiskırös és a többi kedves alföldi település mind-mind hozzáadnak egy-egy egyedi árnyalatot a régió arculatához. Tovább árnyalják, és színesítik a képet a régióban elıállított, fellelhetı, nemzeti oltalom alá esı „hungaricumok”: főszerek, étkek, kézmőves remekek és termékek és más, csak a térségre jellemzı népmővészeti, képzımővészeti alkotások.

27

Nagyon fontos egyedi terméke a Dél-Alföldnek a világszerte ismert és keresett halasi csipke, amely a St. Louisi, a Milánói, a Párizsi és a Brüsszeli Világkiállításokon számtalan díjat kapott. Feltétlenül említésre érdemesek a kalocsai hímzés és falfestés, a szegedi papucs, a tiszakécskei kékfestett kelme, a hódmezıvásárhelyi fazekasok munkái, és a szentesi fekete kerámia. A régió múzeumaiban általában a település környékének értékes leleteit mutatják be eredetiben, vagy másolatban. A régészek a vidék régmúltját - települések, temetık feltárásakor talált ékszerek és használati tárgyak, harci eszközök segítségével rekonstruálják, s ismertetik meg a nagyközönséggel. A bajai Türr István és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum régészeti kincsei, Hódmezıvásárhelyen a termékenység istenségét szimbolizáló ún. Kökénydombi, vagy a Szegváron látható Sarlós isten-szobor tárlója elıtt a látogató elmereng az emberi alkotótehetségérıl, a mővészet kortalanságáról. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás mementójaként született meg az 1970-es évek elején. Az 1895-ös millenniumi ünnepségekre készült Árpád-emlékmő körül már többször munkához láttak a régészek. Az 55 hektáros emlékparkban fokozatosan kialakult a szabadtéri néprajzi győjtemény részeként az alföldi tájjellegő porták utcasora. Késıbb megépült Feszty Árpád és mővésztársai monumentális körképének, A magyarok bejövetelének befogadó csarnoka a Szer monostora és kora kiállítással, a világ körképeit és a magyarsággal rokon népeket bemutató tárlattal, a Magyar Királyok Panoptikumával, a XIX. század vége városi-falusi viseleteit megelevenítı életképek Promenád 1896 címő bemutatójával.

Gasztronómiai és borturizmus Az alföldi táj lakói nagy tehetséggel megáldottak az ismert ízek kombinálásában. A hagyományos alföldi konyha mindennapi ételei a magyaros levesek, a pörköltek, a paprikás csirke, a lecsó és a halászlé, ami ha szegedi, akkor csípıs, ha bajai, akkor pedig tésztával tálalják. A Pick szalámi, a Csabai és a Gyulai kolbász, az Orosházi libamáj a régió híres termékei, melyek mind a hagyományırzı gasztronómiát hirdetik a világban. Fıként a falusi turizmusban tevékenykedık kialakított komplex termékcsomag keretében hagyományos környezetben mutatják be az alföldi tradicionális ételek elkészítésének technológiáját. Ezeket a programokat gyakran színesítik hagyományırzı együttesek fellépésével, vagy élı zenét szolgáltató együttes fellépésével. A 90-es évek elején a falusi vendéglátás újraélesztésével egyre több vendéglátó specializálódott falusi programok szervezésére.

28

A gasztronómiai programok másik fajtája a periodikusan megszervezett fızıversenyek, melyek lehetnek térségi, helyi vagy nemzetközi szervezésőek. (pl. Mórahalmi böllér napok, Pusztamérgesi töltött káposzta fızı verseny) A dél-alföldi régióban három borvidék található: •

A Hajós - bajai borvidék

•

A Kunsági borvidék

•

A Csongrádi borvidék

A sok nemes fajta mellett ki kell emeljük a Kunsági Kadarkát, a Kövidinkát, az Izsáki Ezerjót és finom pezsgıket, a Pusztamérgesi Olaszrizlinget, a csongrádi és a hajósi Kabernét és Kékfrankost, Soltvadkert és Kiskörös roséit és más finom nedőket.. A borok mellett az alföldi pálinka is méltán népszerő, hiszen aki kóstolta már a kecskeméti "fütyülıs" barackpálinkát, a kisüstit, a geszti szilvapálinkát vagy az "ágyas" pálinkát, az biztosan érezte a "tüzes-csodás" gyümölcsízt, mely jólesı melegséggel árasztja el a fogyasztóját.

Kulturális rendezvények, fesztiválok A különbözı rendezvények sokszínőségébıl válogathat, aki a Dél-Alföldre érkezik. Januártól decemberig, napvilágnál és rivaldafényben, patinás színházakban, tóparton felállított vagy várfalak által befogadott, csillagtetıs szabadtéri színpadon, a legkisebb falutól a legnagyobb városig valahol mindig "zajlik az élet". A régió fontosabb eseményei: •

Alföldi Állattenyésztési Napok

Hódmezıvásárhely

•

Bajai halászlé fesztivál

•

Békés-Tarhosi Zenei Napok

-

Békés

•

Borverseny

-

Ruzsa

•

Böllérnap

-

Mórahalom

•

Bugaci Napok

-

Bugac

•

Csabai kolbászfesztivál

-

Békéscsaba

•

Dinnyefesztivál

•

Gasztronómiai Fesztivál

-

Kiskunfélegyháza

•

Gyomaendrıdi Sajt, -és Túró fesztivál

-

Gyomaendrıd

•

Gyulai Várszínház

-

Gyula

•

Gyulai Pálinka és Kisüsti Fesztiválra

-

Baja

-

-

Medgyes

Gyula

29

•

Hírös Hét Fesztivál

-

Kecskemét

•

Hunniális

-

Ópusztaszer

•

Kakaspörkölt fızı verseny

-

Pusztamérges

•

Kiskırösi Szüret

-

Kiskırös

•

Körös Toroki Napok

-

Csongrád

•

Magyarországi kenyérverseny

•

Makói Hagymafesztivál

-

Makó

•

Nemzetközi makói hagymafesztivál

-

Makó

•

Orbán-napi Borünnep

-

Hajós

•

İszibarackfesztivál

-

Szatymaz

•

Paprikanapok

-

Kalocsa

•

Rózsafesztivál

-

Szıreg

•

Sárréti piknik

-

Vésztı

•

Szárnyasfesztivál

-

Orosháza

•

Szegedi halászléfesztivál

-

Szeged

•

Szegedi Ifjúsági Napok

-

Szeged

•

Szegedi Szabadtéri Játékok

-

Szeged

•

Szentesi Sport Napok

-

Szentes

•

Szilvanap

-

Szarvas

•

Végvári Esték

-

Gyula

-

Csongrád

Ökoturizmus, természetjárás Az ökoturizmus egyrészt szemléletet, másrészt egy győjtıfogalmat jelent. Mint szemlélet lényegében a fenntartható turizmus eszméjét képviseli, mint fogalom pedig mindazon természeti vonzerıkön alapuló turizmusformák győjtıneve, amelyek tiszteletben tartják a fogadó térségek természeti és kulturális örökségét. A Dél-alföldi régió ökoturizmusát természeti földrajzi adottságai alapozzák meg. A DélAlföldet Magyarország 5 legnagyobb folyójából 4 érinti illetve átszeli. Ártereik, holtágaik védett madárfajok élıhelyei Szintén számottevı turisztikai vonzerıt jelentenek az alföldi tavak, amelyek vagy madár- és növényviláguk, vagy üdülési célú hasznosításuk miatt jelentısek A régió területén ezeken kívül még sok védett természeti érték található, amit az is bizonyít, hogy három nemzeti park területe is megtalálható vagy átnyúlik a térségbe.

30

A nemzeti parkok és természetvédelmi területek, Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik területe), Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park területei, a méltóságteljesen hömpölygı Duna és a "szıke" Tisza, a Körösök, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres. A dévaványai-ecsegi puszták területén a fokozottan védett állatfajok száma meghaladja a harmincat. Ezek közül kiemelhetı a túzokrezervátum, melynek bemutatóhelyén megcsodálható a 22 túzokfaj közül az Európában honos kettı, amely csak Spanyolországban,

a

FÁK-államokban

és

Magyarországon

él.

A

Kardoskúti

Látogatóközpontban a Fehér-tónál pihenı vándormadarak megfigyelésére nyílik alkalom. Biharugra vízivilága a ramsari egyezmény védettségét bírja. A Kiskunság homokdőnéi (fülöpházi buckavidék) vagy a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert), a természetjárók, és az erre engedélyezett területeken a vadászok, horgászok, valamint kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt. Mártély a régi halászfalu képét ırzi, a közeli holtágak vidéke pedig élményt nyújtó növény- és madárrezervátum, a nyár elején megmegismétlıdı természeti csodával: a "tiszavirágzással", azaz az egyik kérészfaj rövid ideig tartó nászrepülésével.

Vízi turizmus, horgászat A felszíni vizekben gazdag Dél-Alföldön a vízi és a vízparti turizmus egyre nagyobb tért hódít. A Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros elsısorban a vízi túrázók paradicsoma, míg a holtágak és a tavak a vitorlázók, vízisíelık és a családok kedvelt üdülıhelyei. A régió bebarangolásakor négy nagy folyó kíséri utunkat. A Duna magyarországi alsó szakaszának bal partján Kalocsa és Baja vonzáskörzetét járjuk be, majd a Tisza, aztán a Maros szalagja főzi fel a látnivalókat, végül a Körösök mentén túrázunk együtt. Kalocsa vonzáskörzetének falvai a Dunához kötıdnek. Egyszerre jelent ez pusztítást, védelmet, együtt-tartást és elzárást a környéktıl. A környék legkedveltebb kirándulóhelye tavasztól ıszig a Szelidi-tó, melyet a Duna vize mélyített ki. Itt alakult ki Baja turizmusának központja a Duna-Rajna-Majna vízi út fontos kikötıjével. Körös torkolatának vidéke csupa mozgalmasság. A Tisza kanyarulatának homorú oldalán több, mint fél kilométer hosszan aranyszínően homokos és lapos a part. Mártély az árvízvédelmi töltés mentett oldalán kedves hangulatú halászfalu, ahol a hullámtér szolgál üdülıterületként. Mártélytól délebbre, a Körtvélyesi-holtág felé csöndes a világ: természetvédelmi területen járunk, ez az Alsó-Tisza-völgy legszebb hullámtéri területe. A Tisza vonulatától keletre

31

eltávolodva már a Hármas-Körös és a Maros közrezárta vidéken járunk. A Fehér-Körös a dobozi közigazgatás alatt álló Szanazugnál ömlik a Fekete-Körösbe, innen származik a KettısKörös elnevezés. A Békésig egyenesen haladó folyó zegzugos-kanyargós, erdıs horgászvízzé válik, ahol sok vízimadár talál fészkelıhelyet magának. A folyó Köröstarcsa után egyesül a Sebes-Körössel. A Hármas-Körös itt elég mély, széles és gyors folyású, magas agyagos löszfal határolja és a folyószabályozás óta számtalan holtág kíséri. Az elsı a Félhalmi-holtág, amelynek felsı ágán alakult ki több horgászegyesület kikötıje, horgásztanyája, büféje. Kunfehértó a ligetek, a puszták és a vizek együttesét élvezık törzshelye, itt a tóparti csöndben a halak mozgását figyelık nemcsak a horgászszerencsében, hanem a halbıségben is bízhatnak. Vízi strandok •

Békés - Békés-Dánfoki strand (5630 Békés-Dánfok, Üdülıtelep) Elhelyezés 2-3 ágyas motelszobákban, vizesblokkos kı- és faházakban.

•

Csongrád - Körös-toroki strand (6640 Csongrád, Körös-torok)

•

Doboz - Doboz-Szanazug (5624 Doboz, Szanazug)

•

Dunapataj - Szelidi-tó (6328 Dunapataj)

•

Kunfehértó - Kun-Fehér-tó (6413 Kunfehértó)

•

Lakitelek - Tıserdei strand (6065 Lakitelek, Tıserdı)

•

Mártély - Mártélyi strand (6636 Mártély)

•

Mindszent – Szabadstrand (6630 Mindszent)

•

Soltvadkert - Vadkerti-tó ( Soltvadkert)

•

Szarvas - Liget Camping (5540 Szarvas, Erzsébet liget, Pf. 16)

•

Szentes – Szabadstrand (6600 Szentes)

•

Szentes - Termál Üdülıházak (6600 Szentes, Csallány G. part 4.)

•

Tass – Strand (6098 Tass)

•

Tiszakécske - Tisza-parti szabadstrand (Tiszakécske)

Vízi sportok, vízi túrák •

Baja - Akvavit Üdülıház-Camping (6500 Baja-Dunafürdı, Pf.: 27/1108)

•

Baja - Bárka Pihenıház (6500 Baja-Dunafürdı, Bárka u. 75. Pf. 1120.)

•

Gyomaendrıd - Vízitúra a Körösön (Pájer Sándor 5500 Gyomaendrıd, Bocskai u. 58/1.)

•

Körösladány - Sebes-Körös menti Vendégházak (5516 Körösladány, Nádorér 229/2.)

•

Szarvas - Túra a Sebes- és a Hármas-Körösön (Kajak-Kenu Vízisport- és Szabadidı Klub 5540 Szarvas, Erzsébet u. 6.)

32

•

Szentes - Kalandozás a Kurcán kenuval (Sport- és Idegenforgalmi Központ 6600 Szentes, Kossuth tér 6.)

•

Szentes - Termál Üdülıházak (6600 Szentes, Csallány G. part 4.)

Vadászturizmus A vízparti galériaerdık, különösen a Gemencben található erdıterületek gazdag vadállománya kedvezı lehetıséget nyújt a vadászturizmus fejlesztése számára. Bács-Kiskun megyében több, mint 800 ezer ha-on folyik vadgazdálkodás, ahol esısorban apróvadban gazdag területek találhatóak, de a nagyvadas területeken nemzetközi szinten jelentıs trófeák is szerezhetıek. Lovasturizmus A régióban különös jelentısége van a lótartásnak, és az ahhoz kapcsolódó lovas turizmusnak. A puszta egykori lakóinak, a betyároknak, szegénylegényeknek egykori életét felelevenítı, nagy ügyességet igénylı lovasbemutatók nem hiányozhatnak a kirándulások programjából. A lovaglás kedvelıit számos jól felszerelt lovastanya, panzió várja, ahol képzett vezetık segítségével egyre több kijelölt túraútvonalat bejárva ismerkedhetnek meg a környék nevezetességeivel. A ló sporteszköz is, hiszen az emberi testre igen jó hatást gyakorol, megmozgatva a vázizomzat minden részét. A vadászatba is bevonható a természettel harmonizáló lovas, lovas szán, vagy kocsi. A lovas turizmus az elmúlt években – noha voltak pályázati lehetıségek – talán nem fejlıdött az elvárt mértékben. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség adatai szerint a Délalföldi régióban mőködı 34 minısített lovas turisztikai központ – köztük olyan emblematikus helyek, mint Bugacpuszta vagy Mezıhegyes – a patkós minısítés mellett négy kategóriába sorolható: kiemelt bemutatós hely, bemutatós hely (ezek passzív lovas turisztikai szolgáltatást nyújtanak), illetve „nomád” és „ménes”. Ma még jórészt hiányzó, de igen perspektivikus szolgáltatás a gyógylovaglás. A Régióban két fı pólus alakult ki: Kecskemét és környéke valamint a Mezıhegyes-Szeged központ. A pár órás programtól, a pár napos vagy hetes túrákon át a csillagtúrákig minden megvalósítható a kínálatban. Azok a lovas gazdák, akik lótartással foglalkoznak és kapcsolódnak az idegenforgalomhoz, ismerik a környezetük természeti adottságait, legérdekesebb látnivalókat, melyek bemutatása a legizgalmasabb élményt tárja a vendég szeme elé. A hagyományok ırzése, a lótartással járó szokások, bemutatók, fogathajtások, szerszámok, hagyományos és legısibb bırdíszmőves szakma felelevenítése mind-mind új, autentikus, valódi alföldi élményekkel, a hazai örökség különleges elemével gazdagítják a látogatót.

33

Konferencia turizmus A konferenciaturizmus olyan sajátos termék, amely alkalmas a szezonalitás mérséklésére, jelentıs gazdasági szerepe van és elısegíti a versenyképesség javítását. A kongresszusi és a konferenciaturizmus alappillérei a kutatóintézetek, a régió egyeteme, annak egyetemi és fıiskolai karai, a mővelıdési központok és azok a szállodák, ahol alkalmas elıadótermek és szemináriumtermek találhatók. Az intézmények sokszínősége, a termek felszereltségének különbözısége, a szálláshelyek változatossága, a település látnivalói és a konferencia idıpontjában a közelben tartott rendezvények lehetıséget adnak minden konferenciaszervezı számára, hogy kiválassza a legalkalmasabb helyszínt. A konferencia turizmus meglévı bázisai a megyeszékhelyekre és fıleg Szegedre valamint Kecskemétre koncentrálódnak. A hivatásturizmus szerepére ösztönzıleg hat a megyék határokon átnyúló kapcsolatrendszerének fejlıdése és a Nyugat és Délkelet-Európa valamint a Balkán közti összekötı szerep erısödése. Az üzleti turizmus ugyanakkor számos sajátos jellemzıvel rendelkezik. Legfontosabb tényezıi a gyorsaság, a minıség és a kényelem. A régió infrastrukturális hiányosságai hátráltatják a turizmus ezen ágának fejlıdését. Javítani kellene mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket.

Falusi turizmus A vidéki, még érintetlen táj szépsége, élı népi kultúránk és hagyományaink és a vidéki ember vendégszeretete olyan vonzerı lehet, amelyre komoly forgalmat is alapozhatunk. Ehhez persze korszerő marketing eszközök alkalmazására és jelentıs fejlesztésekre van szükség a humán és anyagi szférában egyaránt. A falusi turizmus nem fizetıvendéglátó tevékenység, hanem a település agrárgazdasági termékeinek, kulturális és környezeti szolgáltatásainak komplex csomagként történı értékesítését jelenti. A falusi tanya turizmus azzal, hogy erısíti a helyi identitástudatot, kiegészítı tevékenységet, pótlólagos jövedelemforrást jelent, segíti a falvak népességének megtartását, a kedvezıtlen helyzető területek gazdaságának erısödését. A régió településszerkezetébıl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus tovább bıvülhet. Ehhez járulnak hozzá a Dél-alföldi régió sajátos éghajlati adottságai és természeti értékei, amelyek további alapot szolgáltatnak ezen turisztikai ág fejlıdésére. A régió településszerkezetébıl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus van kialakulóban, illetve fejlıdıben.

Ennek

minıségi

formájával

találkozunk

például

a

Csongrád

megyei

34

Pusztamérgesen, Mórahalmon, a Bács-Kiskun megyei Kerekegyházán, Fülöpszálláson, vagy Békés megyében Békésszentandráson, illetve a városok tanyás térségeiben. A Dél-alföldi régió sajátos éghajlati adottságai és természeti értékei, jellegzetesen megırzött tanyás térségei alapul szolgálnak a falusi turizmus fejlıdésének. A településekre jellemzı kézmőves ipar és gasztronómiai kultúra vonzerı lett, a vendég bekapcsolódhat a házigazdák mindennapos életébe

Ifjúsági és sport turizmus A 1970-80-as években fıleg politikai célú rendezvények voltak. Napjainkban a pihenést, a rekreációt és a kikapcsolódást szolgálják. Ilyen rendezvények pl. Csongrádi Körös toroki Napok, Szentesi Sport Napok, Szegedi Ifjúsági Napok. A sport rendezvények általában egy-egy sport klub ill. önkormányzat által rendezett programok, de jelen vannak a nemzeti, illetve nemzetközi sportrendezvények is (pl. Maty ér) III.2.2. A DÉL-ALFÖLD TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA A dél-alföldi régió az ország területének egyötödét foglalja magában. A kereskedelmi szálláshelyeken mért hivatalos adatok alapján 2006-ban az ország vendégforgalmából 6,3 % realizálódott a régióban. A turisták több mint 77 %-a belföldi. 2006-ban a Dél-alföldi régióban összesen 281 kereskedelmi szálláshely mőködött, ezen belül 101 panzió, 72 szálloda, 44 turistaszálló, 5 ifjúsági szálló, 28 üdülıház és 3 kemping. A Dél-alföldi régióban a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása az elmúlt években fokozatosan emelkedett, a kiadható férıhelyek száma 2006-ben közel 28 ezer volt, ami 1995-ös értékhez képest mintegy 32%-os emelkedést mutat, ami évente 5-6%-os bıvülést jelent régió férıhelyinél. A Régióban a kereskedelmi szálláshelyek közül leginkább a szállodák és a kempingek száma nıtt 2002. és 2006. között. Ennek ellenére – hasonlóan a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák számához - a kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák száma, szobaszáma, férıhelyeinek száma és az összes kereskedelmi szállásférıhely száma a dél-alföldi régióban a második legalacsonyabb, csak az észak-magyarországi régiót elızi meg. Az összes kereskedelmi szálláshely számát vizsgálva azonban ez már nem mondható el A Dél- alföldi régióban 5 csillagos szálloda nem üzemel. A vendégszám alakulást vizsgálva elmondható, hogy 2005-2007 között számukhoz viszonyítva fajlagosan a legnagyobb forgalmat a gyógy- és wellness szállók bonyolítják.

35

Kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a Dél-alföldi Régióban 2007.

60 55,2

50

42,5

szo b a/férı h e ly

40

38,1

40,5

35,1

Kapacitás kihas ználts ág s zoba 29,9

30

29,3

Kapacitás kihas ználts ág férıhely

27,6 25,3 23,5 22,3 25,5

15,5

18

20 16,9

15,4 15,2

10,1

10 7,6

K em ping

Ü dülıház

T urista+Ifjúsági szálló

P anzió

W ellnessszálló

G yógyszálló

*

**

3*+ 4*+ 5*-os

S zállodaösszesen

0

4. ábra Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás kihasználtságát a Dél- alföldi régióban az jellemzi, hogy mind férıhely, mind pedig szobakapacitás- kihasználtság tekintetében a gyógy- és a wellness szállók kihasználtsága kiemelkedı. A gyógyszállók 40%, a wellnesszállók 30%-os szoba kihasználtsági adatokkal büszkélkedhetnek.

III.2.3. A DÉL-ALFÖLD TURIZMUSÁBAN RÉSZT VEVİ SZERVEZETEK
A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB, 1998. óta mőködik)
A Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI, 1998-tól RIB-titkárság, 2000. óta RMI)
TourInform Irodák a Régióban
DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

36

III.2.4. A DÉL-ALFÖLID RÉGIÓ TURISZTIKAI KERESLETE A vendégéjszakák száma 2003-ban átlépte az 1 milliót és azóta is felette van annak. Ennek hátterében a belföldi vendégforgalom folyamatos növekedése áll, amely a visszaesı külföldi vendégforgalmat is ellensúlyozta. 2007-ben tovább emelkedett a vendégek és a vendégéjszakák száma a régióban. A növekedés jellemzıen a belföldi vendégek körében figyelhetı meg.

A vendég- és vendégéjszakák száma a Dél-alföldi régióban, 2008

Vendégek száma (ezer) Vendégéjszakák száma (ezer)

2006 445 1105

2007 470 1 118

2008 477 1 151

1. táblázat: Forrás: KSH

2007-ben a külföldi vendégszám 12,8 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 17,5 %-kal nıtt az elızı év hasonló idıszakában regisztrált adathoz képes. A belföldi vendégszám 5,6 %-kal nıtt, a vendégéjszakák száma szintén 5,4 %-kal volt magasabb a 2006-os adathoz képest. Az összes vendégszám tekintetében 7,1 %-os, az összes vendégéjszaka-szám esetében pedig 8,1 %-os emelkedést mért a KSH. Ennek ellenére a vendégforgalomban a Dél-Alföldi Régió az Észak-Alföldi Régió után átlagosan a hetedik helyen található. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek számának 7%-át, az összes vendégéjszakák 6,7%-át regisztrálták a régió három megyéjében lévı kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2008 évben elérte a 477 ezer fıt. A belföldi vendégéjszakák száma az országos érték mintegy 10%-át teszi ki, míg a külföldi vendégéjek száma az országosnak mintegy 3,4%-át adják. 2008-ban a vendégéjszakák száma 1.151, mely jelentısen elmarad a többi régió adataitól. A vendégéjszakák számát tekintve elmondható, hogy a régió megyéi közül Csongrád megyében töltötték el a legtöbb vendégéjszakát 2008-ban. Csongrád megye magas látogatottságára a továbbiakban bemutatásra kerülı kiemelkedı számú program, jó közlekedési lehetıségek és szálláshelyek mennyisége a magyarázat. 2007-re a magánszállásadók száma nıtt, ahogy a kiadható ágyak és férıhelyek száma is. (Ez részben köszönhetı a kedvezı támogatási lehetıségeknek is.) Az átlagos tartózkodási idıt vizsgálva megállapítható, hogy a megye nemcsak a regionális, hanem az országos átlag feletti értéket mutat (3 nap). A táblázatból jól látható az évek óta tartó trend: a vendégek a rövidebb, 2-3 napos tartózkodási idejő utazásokat részesítik elınyben, népszerőek a hosszú hétvégés családi vagy wellness programok.

37

Tartózkodási idı a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban 2005-2007. között

tartózkodási idı

5 4 3 2 1 0 4*

3*

2*

*

Panzió

T urista szálló

Ifjúsági szálló

Üdülı ház

Kemping

2005

1,7

2,6

1,9

2,6

1,9

2,8

3,7

2,6

3,5

2006

1,7

2,6

2,2

2,6

2,1

2,7

3,1

2,8

4,1

2007

1,7

2,4

2

2,8

2,1

2,4

3,4

2,8

3,5

5*

Gyógy szálló

Wellness szálló

3,4

1,8

5. ábra Forrás: KSH A szállástípusonkénti tartózkodási idıt vizsgálva, megállapítható, hogy a népszerő hosszú hétvégés wellness programok javítják a négycsillagos szálloda kihasználtsági mutatóit.

Vendégszám alakulása a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban 2005-2007. között 250000

fı

200000 150000 100000 50000 0 4*

3*

2*

*

Panzió

T urist a szálló

Ifjúsági szálló

Üdülı ház

Kemping

2005

32 127

164 821

41 306

1 506

98 153

47 335

4 050

33 817

31 738

2006

35 350

169 690

46 036

2 252

87 179

43 762

3 120

31 027

26 792

2007

39 622

196 686

42 131

2 355

84 639

37 713

3 676

32 309

31 202

5*

Gyógy szálló

Wellness szálló

61 099

28 142

6. ábra Forrás: KSH

38

Vendégéjszakák számának alakulása a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban 2005-2007. között 500000

vendégéj

400000 300000 200000 100000 0 5*

Panzió

T urista szálló

Ifjúsági szálló

Üdülı ház

3*

2*

*

2005

53 876

423 215

79 283

3 857

187 992 132 916

15 042

88 225

112 593

2006

60 890

432 974

99 210

5 811

182 664 116 928

9 628

87 518

108 969

2007

68 293

474 812

82 499

6 485

180 752

12 644

90 908

110 592 206 469

91 435

Kemping

Gyógy szálló

4*

Wellness szálló

51 144

7. ábra Forrás: KSH 2007 évben a vendégéjszakák száma a gyógy és wellness szállókban az elızı évekhez képest kiugró értéket mutatnak, megfelelnek az országos és nemzetközi turisztikai trendeknek. Ehhez persze, az is szükséges, hogy a kínálati oldalon is megjelenjenek valamint bıvüljön ezen szolgáltatástípusok száma.

Összegzésként elmondható tehát, hogy a Dél-Alföldön eltöltött vendégéjszakák száma a kirándulók és tranzitutasok számához képest nagyon alacsony. Következtetni lehet arra, hogy megfelelı szálláshelyfejlesztésekkel és marketingmunkával potenciálisan még egy millió vendégéjszakát lehetne elérni.

39

IV. CSONGRÁD MEGYE IV.1. CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA IV.1.1.

CSONGRÁD MEGYE ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE

Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletrıl Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbia-Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban.

Csongrád megye az átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, 60 településének lakónépessége közel 426 ezer fı. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. Szeged, a megyeszékhely a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Gazdag történeti múlttal rendelkezik továbbá Hódmezıvásárhely, Csongrád, Szentes, Makó, míg Kistelek, Mórahalom és Mindszent újonnan városi rangra emelt, fejlıdı települések. A lakosság 9 százaléka külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyán él. A megyében hét statisztikai kistérség található: a csongrádi, a hódmezıvásárhelyi, a kisteleki, a makói, a mórahalmi, a szegedi és a szentesi kistérség. Csongrád Bács-Kiskun és Békés megyével együtt alkotja a Délalföldi régiót.

Csongrád megye vízrajza változatos: felszínét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvéső területei. A megye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde a megyében található. Itt halmozódtak fel az ország legjelentısebb kıolaj- és földgáz-készletei is, melyek a hazai kitermelés több mint felét biztosítják. A térség az ország napfényben leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, és az évi középhımérséklet (10,5-11°C) magasabb az országos átlagnál. A megye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középsı részét öntéstalajok, míg keleti részét nagyon jó minıségő mezıségi talajok borítják.

40

IV.1.2.

GAZDASÁGI HELYZET

Csongrád megye az egy fıre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban (az ország 19 megyéjét és a fıvárost tekintve) a 10. helyet foglalja el. Ezzel a gazdasági teljesítménnyel Csongrád megelızi az ország három keleti régiójának valamennyi megyéjét.

Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál hangsúlyosabban jelenik meg a mezıgazdaság. Csongrád megye átlag feletti mezıgazdasági potenciállal rendelkezik, mely a jó minıségő termıföldnek és a kedvezı éghajlatnak köszönhetı. A megyei területhasználatot a szántóföldek kiemelkedıen magas aránya jellemzi. Eredet megjelölési oltalmat kapott a szegedi főszerpaprika-ırlemény, a makói vöröshagyma, a szıregi rózsa. Kiemelhetık továbbá a például a Szentesen termesztett zöldségfélék, a szatymazi ıszibarack. Annak ellenére, hogy a megyei baromfiágazat az elmúlt évtizedben nagy veszteségeket szenvedett el, még mindig a második legnagyobb országos szinten a megyék között. Csongrád megye sertéságazata országos viszonylatban is jelentıs. A térségben számottevı a tejtermelés is.

Az iparban kiemelkedı az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépipar, a kerámiaipar valamint az energiaszektor súlya. Csongrád megyében 11 ipari park található (Szegeden 5db, Hódmezıvásárhelyen, Makón, Szentesen, Csongrádon, Mórahalmon, Nagylakon egy-egy). Az ipar a foglalkoztatottak számából közel 30%-kal, a mezıgazdaság 6%-kal részesedik. A nagyobb vállalatok közül említésre méltó a Pick Szegedi Szalámigyár Rt., a Szegedi Paprika Rt., a Villeroy & Boch Rt, SOLE Hungária Rt., Heavytex Újszegedi Szövı Rt, Hungerit Rt.A megyében sok, fıként kis- és középvállalkozás mőködik, ami a lakosság aktivitását és vállalkozási hajlandóságát tükrözi.

A gazdasági átalakulás idıszakában Csongrád megyében országosan is kiemelkedı vállalkozási aktivitás elaprózott vállalkozási és üzemi struktúrát eredményezett csaknem valamennyi ágazatban. A megye iparában magas a kisszervezetek aránya, ezek információs háttere bizonytalan, megújulásra és alkalmazkodásra való képessége gyenge. A délszláv háború befejezését követıen Csongrád megye az országos átlagot meghaladó mértékben vonzotta a külföldi befektetıket: a külföldi érdekeltségő vállalatok száma 1700 felett van, a befektetett tıke meghaladja a 35 milliárd forintot. Magas a francia tıke aránya a gáz-, az áram- és a telefonszolgáltatásban, illetve az olasz részesedés a tej- és húsfeldolgozásban. A német tıke elsısorban a kis- és középvállalkozásokban van jelen.

41

IV.1.3.

INFRASTRUKTÚRA

Szeged nemzetközi tranzit-útvonalak találkozásánál fekszik, területén kiépített ROLA terminál mőködik, repülıtere nemzetközi kereskedelmi repülıtérré fejleszthetı, valamint a várost átszelı Tisza folyón közforgalmú nemzetközi és országos jelentıségő kikötı található. Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged közötti szakaszának kiépítése 2006-ra várható. Csongrád megyét nemzetközi vasúti fıvonal nem érinti, de az Országos Területrendezési Tervben szerepel ilyen irányú fejlesztési igény. Az aktív turizmusnak lehetıséget adó kerékpárút hálózat is fejlesztésre szorul. IV.1.4.

HUMÁNERİFORRÁS

A megye továbbra is kedvezıtlen demográfia mutatószámokat regisztrál, a népességfogyás üteme tovább növekedett. A természetes fogyás 4,8 ezrelékes mértéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag.

Csongrád megye széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsıoktatási szinten. A megye mind a négy nagy szakterületen belül (humán, mőszaki, gazdasági szolgáltatási, agrár) széles skálájú középfokú oktatási kínálattal rendelkezik. Csongrád megye felsıoktatási intézményeinek diáklétszáma dinamikusan növekedett az elmúlt években. A 2003-as tanév elején már megközelítette a 31 ezer fıt. A megye szerepe az ország felsıfokú szakemberképzésében továbbra is meghatározó jelentıségő: minden 1000 lakosból 72 egyetemista vagy fıiskolás (az országos 40 egyetemista, illetve fıiskolás adattal szemben). A gazdasági-szolgáltatási képzés kiterjed a vendéglátás-idegenforgalom területére is.

IV.2. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI HELYZETE IV.2.1.

FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK

Csongrád megye turisztikai vonzereje természeti adottságain, élénk kulturális, szellemi és tudományos életén, kultúrtörténeti értékein, néprajzi és gazdálkodási hagyományain, a mindezeket a turisták elé táró rendezvényeken, programokon alapul.

Csongrád megye gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik. A feltörı hévizek, minısített gyógyvizek, a különleges gyógyhatású, izotópos marosi iszap a mozgásszervi és

42

reumatikus megbetegedések gyógykezelésén túl fontos szerepet kapnak az egészség megırzését elıtérbe helyezı wellness programok kialakításában is. A megye 8 településén gyógy- ill. termálvizes fürdı üzemel (Csongrád, Hódmezıvásárhely, Makó, Mórahalom, Szeged, Szentes, ill. Ásotthalom, Kistelek). A termálvíz adta lehetıségek hasznosításához -Szeged kivételével-, Csongrád megyében nem épültek ki a szálláshelyek. Szegeden a fürdı mellé épített Forrás Szálló be tudja fogadni az idelátogató vendégeket. A felújított mórahalmi fürdı vendégei azonban csak panzióban és falusi vendéglátó szálláshelyen tudnak megpihenni. Makó fürdıje, amelynek kiváló gyógyhatása miatt a nyugat-európai vendégek is szívesen felkeresnék, alig rendelkezik szálláshellyel. A makói fürdı a gyógyterápiás és wellness szolgáltatások mellett feszített tükrő versenyuszodával, élménymedencével várja a látogatókat. A Maros Makónál izotópos iszapot ülepít le, melynek gyógyhatását a különféle kezeléseknél is alkalmazzák. A megyében további termálfürdık is üzemelnek. A szentesi kistérségben a termálkutakra alapozva jövedelmezı zöldség- és virágtermesztés alakult ki. A szentesi tározótó Európa legnagyobb termálvíz tava, kihasználatlan turisztikai lehetıségekkel. A székkutasi Kakasszéki-tó gyógyvízét kihasználva épült fel a kakasszéki gyógyintézet, ahol a tófürdı, a fürdıház, a fizikoterápiás részleg beutaló nélkül is igénybe vehetı.

Mőemlékek a megye településeinek több mint egyharmadában láthatók, számuk összesen mintegy kétszáznegyven. Tizenöt településen múzeum, kiállítóhely vagy győjtemény várja az érdeklıdıket. Szeged és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark épített környezete, kultúrtörténeti emlékei, múzeumai, kiállításai, rendezvényei összességével nemzetközi vonzerıvel bír.

A népszokások, hagyományok életben tartása, bemutatása a turisták számára élményt, a vidéki emberek számára pedig az életminıség javításának esélyét jelentik. Hódmezıvásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népmővészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megırzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát. Kapcsolódik mindehhez a megye tájjellegő konyhamővészetének és borkultúrájának ápolása is. A Csongrádi borvidék szılı- és bortermelési hagyományai a borturizmus, a zöldségés gyümölcskultúra a falusi (agro-) turizmus. fejlesztését is segítheti. A falusi vendégfogadók száma meghaladja a hetvenet.

43

Természeti értékek az egyre népszerőbbé váló öko vagy zöld- és aktív turizmus révén felértékelıdnek. A Csongrád megyei országosan védett területek 156,46 km2 területnyi nemzeti parkból, 243,83 km2 tájvédelmi körzetbıl és 5,97 km2 természetvédelmi területbıl állnak. A helyi jelentıségő védett természeti területek és emlékek száma 24. Az alföldi tájat szívesen keresik fel a kerékpáros turisták is. Az eddig elkészült kerékpárutak néhány kivételtıl eltekintve elsısorban a településeken belüli forgalombiztonságot szolgálják vagy a szomszédos települések közötti hivatásforgalmi igényeket elégítik ki.

A folyók mentén és a holt-ágakon, tavakon és környezetükben számos üdülésre, vízi sportolásra, horgászatra alkalmas hely található. Strandfürdı a megye tíz településen üzemel. A megyében mintegy 25 horgászegyesület mőködik, a kedveltebb horgászhelyek száma meghaladja a 30-at.

Lovaglásra mintegy 30 helyen van lehetıség megyénkben. Általában problémát jelent a lovasturisztikai szolgáltatások folytatásához szükséges szakismeretek hiánya, a nem megfelelı számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai. Csongrád megye az ország legértékesebb apróvadas területei közé tartozik. A vadgazdálkodás a lakosság számára az egyik megélhetési lehetıség, a vadászturizmus fontos térségfejlesztı tényezı lehet.

A falusi turizmus magában foglalja a tanyai turizmust, a mezıgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézmővességet bemutató kulturális rendezvényeket. A munkáltatótól kapott, a dolgozót további jó munkára ösztönzı, pihenést, élményszerzést célzó út. A kiterjedt tanyavilág, a hozzá kapcsolódó életforma kedvezı feltételeket teremt a falusi, különösen a tanyai és agroturizmus számára. A térség településeinek jelentıs részén találhatunk szálláshelyeket kínáló falusi vendégfogadókat. A szegedi kistérségben falusi vendéglátás Deszken, Szatymazon és Zsombón folyik. Deszk és Zsombó külön kiemelést érdemel, mivel ezeken

a

településeken

tudatos

a

turizmusfejlesztés,

rendelkeznek

idegenforgalmi

koncepcióval, aminek végrehajtásaként turisztikai termékfejlesztést végeznek. Zsombón turisztikai egyesület jött létre. Szegedi székhellyel mőködik a Napraforgó- Falusi Vendéglátók Dél-Tisza menti Egyesülete. A mórahalmi kistérségben Pusztamérges a falusi turizmus egyik elsı hazai újjáélesztıje. A kisteleki kistérségben igényesen kialakított, számos szolgáltatást nyújtó házak mőködnek (Ópusztaszer, Balástya, Pusztaszer). A csongrádi kistérségben Csanyteleken és Csongrádon, a 44

hódmezıvásárhelyi kistérségben Mártélyon és Mindszenten, Makó térségében pedig Csanádpalotán és Nagylakon találhatunk falusi vendéglátásra berendezkedett szállásadókat. A szentesi térségben a természeti adottságok, gazdálkodási hagyományok, változatos programok kedveznek a falusi vendégfogadásnak, mellyel Szegváron és Derekegyházon lévı családok foglalkoznak. IV.2.2.

A CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA

Szálláshelyek A 2007. évi fıszezonban, a megyében 98 kereskedelmi szálláshely összesen 12.381 férıhellyel várta a vendégeket. A szállodák és az egyéb kereskedelmi szálláshelyek kiadható férıhelyeinek száma összességében közel 20%-kal emelkedett. A legmagasabb színvonalú szolgáltatást a szállodák nyújtják. A megyében jelenleg mőködı 20 szálloda (Szegeden 14, Hódmezıvásárhelyen és Csongrádon 2-2, Makón és Balástyán 1-1) összesen közel 2.310 férıhellyel áll a vendégek rendelkezésére. A szentesi és a mórahalmi kistérségben szálloda nem üzemel. A panziók jellege inkább családias és gyakran szakosodnak a terület jellemzı turisztikai termékéhez igazítva szolgáltatásaikat. A számuk a megyében 31, férıhelyeiké 1.392 volt. A megyében 14 kemping üzemel sátorférıhelyekkel és nyaralóházakkal. Egy részük jellemzıen az átutazók egy éjszakás elszállásolását szolgálja. A turistaszállások és ifjúsági szállások alacsonyabb komfortfokozatú, olcsóbb árfekvéső szálláshelyek. A kapacitás nagy részét nyáron az egyetemi, fıiskola és középiskolai kollégiumok teszi ki. Ezen kívül a megyében több helyen találhatók olyan turistaházak, amelyek biztos fogadóhelyet jelentetnek a zömmel fiatal korosztályból álló vendégkör számára. A fizetıvendéglátó szobák a megye minden városában igénybe vehetık, férıhelyeik száma összesen 850 körül alakul. Falusi szálláshelyek minden kistérségben, összesen 21 településen találhatók. A megye több mint 80 falusi-tanyai vendégfogadója közel 550 férıhellyel várja a vendégeket, s egyre több olyan is akad köztük, aki a szállásadáson kívül más szolgáltatásokat, programokat is nyújt.

Vendéglátás Csongrád megye vendéglátó-hálózatát több mint 2000 egység alkotja. Ezek döntı többsége közel kétharmada étterem, illetve cukrászda, több mint egynegyede bár vagy borozó, 7

45

százaléka pedig a munkahelyi vendéglátást szolgálja. A kereskedelmi vendéglátóhelyek közel 60 százalékát, a munkahelyi vendéglátóhelyek 37 százalékát egyéni vállalkozás mőködteti. IV.2.3.

CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI KERESLETE

A megye idegenforgalma hosszabb ideje csökken vagy stagnál. A megye szálláshelyei rendkívül kedvezıtlen, 2-17 százalékos férıhely-kihasználtsággal mőködtek. A vendégek tartózkodási idejét szállástípusonként vizsgálva kedvezı változást tapasztalhatunk.

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Csongrád megyében (2008)

Vendég belföld

külföld

4. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma régiónként,kistérségenként,megyénként,településenként 2008. ÉV Elızı év=100,0% Vendégéjszaka összes külföld belföld összes külföld belföld összes

Elızı év=100,0% külföld belföld összes

Csongrád megye Csongrádi Csongrád Hódmezıvásárhelyi Hódmezıvásárhely

421 2033

3 721 7691

4 142 9724

62,5

85,7

82,6

987 7859

10 650 18568

11 637 26427

52,4

107,7

98,9

2 027

6 830

8 857

83

120,4

109,1

7 847

17 025

24 872

43,9

128,2

79,8

1 5

244 617

245 622

0 15,6

103 54,5

103,4 53,4

4 8

549 994

553 1 002

0 23,5

151,7 43,8

152,8 43,5

125

2 864

2 989

68,3

69,3

69,3

280

4 799

5 079

100,4

66,2

67,5

534 0 1 749

1 587 409 1 960

2 121 409 3 709

48,5 0 104

252,7 79,7 98

122,7 75,5 100,7

856 0 2 419

7 238 914 3 720

8 094 914 6 139

70 0 98

553,8 83,5 106,2

319,9 81,3 102,8

5 016

2 426

7 442

196,6

135,9

171,6

6 450

3 253

9 703

158,1

110,3

138

0

12

12

0

54,5

54,5

0

44

44

0

125,7

125,7

Mórahalom

657

4 631

5 288

111,5

99,7

101

1 833

12 674

14 507

139,8

102,6

106,2

Zákányszék

30

41

71

54,5

34,2

40,6

145

269

414

100,7

77,1

84

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

137

419

556

82

112

102,8

240

992

1 232

85,7

102,8

99

Szatymaz

856

1 158

2 014

182,5

156,1

166,3

904

3 379

4 283

169

143,1

147,8

Röszke

314

537

851

148,1

98

112

547

1 930

2 477

227

239,8

236,8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 44 960 18

407 89 409 473

407 134 369 491

0 104 72

52,2 93,2 113,4

52,2 96,6 111,1

0 83 148 56

860 175 301 4 673

860 258 449 4 729

0 114,5 39,4

101,9 93 187,4

101,9 99 179,5

1 885

7 380

9 265

95,1

120,4

114,2

7 278

17 727

25 005

85,6

120,2

107,5

58

299

357

58

94,6

85,8

161

712

873

81,3

147,4

128,2

58 793

125 424

184 217

105,6

95,9

98,8

113 163

267 703

380 866

100,3

100,5

100,5

Mindszent Mártély Kisteleki Ópusztaszer Balástya Baks Kistelek Makói Makó Mórahalomi Ruzsa

Pusztamérges Ásotthalom Szegedi

Kübekháza Sándorfalva Szeged Algyı Szentesi Szentes Szegvár Csongrád megye megye összesen

3. táblázat: Forrás: KSH

46

A szálláshely kapacitását bıvíti a magánszállás kínálat, amely a városokban a fizetıvendéglátást, a kisebb településeken a falusi vendéglátást jelenti.

V.

HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG V.1.

HÓDMEZİVÁSÁRHELYI

KISTÉRSÉG

ÁLTALÁNOS

BEMUTATÁSA V.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE Hódmezıvásárhelyi kistérség Csongrád megye Tiszántúli részén a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt, Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el. A kistérség két kistájat, a Dél-Tisza völgyét (Mindszent) és a Csongrádi-síkot érint.

A Dél-Tisza völgye ártéri szintő síkság, melynek tengerszint feletti magassága 77 és 91 m közötti. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át, kiegészülve a Mindszent térségében található parti dőnék homokanyagával. A hosszan elnyúló folyóvölgyi kistájban a legnagyobb területi részaránnyal réti öntés és réti talajok alakultak ki. A Csongrádi-sík (Hódmezıvásárhely, Mártély, Székkutas) tengerszint feletti magassága 80 és 101 m közötti. A kistáj földtani adottságára jellemzıen az agyagos, iszapos felszín-közeli üledékeket keletrıl nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Ehhez jelentıs hasznosítható építıipari nyersanyag elıfordulások kötıdnek: téglaanyag (Hódmezıvásárhely 5,8 Mm2) illetve az egykori medrek vonalain homok (Hódmezıvásárhely). Az igen kiterjedt kistáj takarója viszonylag változatos. A csernozjom talajtípusok a talajtakaró összfelületének nagyobb részét teszik ki. Ezen belül a legnagyobb területre agyagos vályog, vályog mechanikai összetételő, gyengén savanyú kémhatású, mélyben sós réti csernozjom talajok terjednek ki. A védett ártéren a humuszos öntéstalajok, a hullámtéri részen pedig nyers öntéstalajok a jellemzıek.

A kistérség éghajlatára jellemzı a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg ısz, mérsékelten hideg tél. A napfénytartam évi összege 2100-2150 óra között változik. A terület

47

csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 550 mm körül várható. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb pedig januárban hullik.

A kistérségben a természeti adottságokból következıen számottevı ipari nyersanyag nincs, viszont mezıgazdaságilag jól hasznosítható, értékes termıterületek találhatók. A talajtani adottságok (réti, réti öntés, csernozjom) a szántóföldi mővelésnek kedveznek elsısorban, legelterjedtebb termesztett haszonnövények a búza, a vöröshagyma, kukorica és a lucerna. A kistérség másik természeti erıforrását a felszíni és felszín alatti vízkészletek jelentik. A földtani adottságoknak köszönhetıen jelentıs szilárd ásványanyag készletek (építıipari nyersanyagnyerı-helyek) találhatók e kistérségben. Mindszent környékén elsısorban az akkumulálódott

parti

dőnék

homokanyaga,

Hódmezıvásárhely

térségében

pedig

a

téglagyártáshoz és a kerámia-iparhoz nélkülözhetetlen agyag, valamint a helyi építıipar igényeit kiszolgáló homok.

A kistérség még kiaknázatlan természeti erıforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A megújuló energiaforrások (szél-, nap- és geotermikus energia). A napenergia-felhasználást tekintve Hódmezıvásárhely kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. Hódmezıvásárhely kistérségében az átlagos szélsebesség nem éri el az energiatermeléshez szükséges minimális szélsebességet (4-5 m/s), bár az utóbbi években kifejlesztettek egy úgy nevezett tornádó típusú átalakító berendezést, melynek mőködéséhez 0,5 m/s minimális szélsebesség elegendı. A terület legismertebb, bár nem a legkörnyezetkímélıbb módon igénybe vett megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. Hódmezıvásárhely térségében a kitermelhetı fajlagos hévízkészlet 50 m3/d. km2. Természeti értékek. A térségben a nagy termıképességő csernozjom-talajok döntı súlyának következményeként homokterületeken

jellemzıen agrártáj, kultúrtáj némi

gyümölcsös

alakult

ki tanyás

térségekkel, a

(Hódmezıvásárhely-Kishomok),

szılı

(Hódmezıvásárhely-Sóshalom) ültetvényekkel. Szintén a talajadottságoknak tudható be a táj fában szegény volta is. A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. A térségre jellemzı a gerinctelen állatok nagy diverzitása, a kivételesen gazdag a madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), de vadászható nagyvadként megjelenik az ız, néha szarvas és a hullámtéren vaddisznó. Kísérletek folynak a hódok újbóli megtelepítésére.

48

A Tisza folyó szabályozását követıen az úgy nevezett mártélyi szakaszon különösen szép hullámtér alakult ki. 1972-ben a Tisza folyó 197-210 fkm közötti szakaszán összesen 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet megnevezéssel. A tájvédelmi körzet területén két vízoldali holtág található a Mártélyi és a Körtvélyesi holtág. A tájvédelmi körzet legısibb állapotában megmaradt része a Körtvélyes-sziget, és a tıle délre elterülı Barci-rét. A tájvédelmi körzet jellemzı élıhely típusai: nyílt víz, tavi kákás, magas sásos, pántlikafüves, ecsetpázsitos, mandulalevelő füzes, fehérfüzes, főz-nyár erdı, fehérnyáras, főz-nyár-kıris erdık, tölgyes, nemesnyár erdık, zöldjuharosok, amerikai kıris, gyalogakácosok, irtások, szántók. A védett terület legjelentısebb természeti értékét a hullámtéri gém fészektelepei képviselik. A hazai madárfaunából napjainkig 254 faj elıfordulását regisztrálták, melybıl 112 faj költött a területen. A terület az egyik legnagyobb tiszai réce-félék telelıhelye, a feketególya elıfordulása és fészkelése is rendszeres. A tájvédelmi körzet északi része a pihenés, az üdülés céljait szolgálja. A tájvédelmi körzet egyben nemzetközi jelentıségő vadvíz (Ramsari terület).

Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kırıs-Maros Nemzeti Park, Kardoskúti Fehér-tó néven védetté nyilvánított terület. A zömmel szikestavi - szikespusztai élıhelykomplexum, a madárvonulásban kiemelt jelentıségő pihenıhely. A szikes talajoknak és a külterjes

gazdálkodásnak köszönhetıen

Székkutas-Kardoskút

a

Pannon medence

legkülönlegesebb és legértékesebb területeit ırizte meg, különlegesebbet, mint a Tisza folyó hullámtere. A Fehértótól délre fekvı terület, az egykori vásárhelyi szikes puszták a Fehér-tó bıvítéseként ma már szintén védelmet élvez, Hódmezıvásárhely Kishomok-pusztai területével egyetemben. Helyi védelmet élvez Hódmezıvásárhelyen az Epreskert TT, fák és fasorok TÉ, Népkert és Strand TT.

A táj az adottságokhoz képest is „elfátlanosodott”. A mezıgazdaság táblásítása, de elsısorban a melioráció következményeként megszőntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása mind a természetvédelem mind a talajvédelem és nem utolsósorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálná. Az eredeti sztyeppvegetáció gyakorlatilag megsemmisült, viszont a parlagterületeken (felhagyott szántókon) a gyomosodás veszélye áll fenn.

Egy térség környezetállapotát a térség földrajzi adottságai, elhelyezkedése, az iparosodás aránya és szerkezete, a mezıgazdaság helyzete, az urbanizáció foka és az infrastruktúra fejlettsége határozza meg. A térség földrajzi adottsága, hogy nyugati része döntıen egy 5-10 49

km szélességő holocén korú ártérhez tartozik. Az ár- és belvízmentesítési rendszerek kiépítésével – melyek alapvetıen embert szolgáló funkciókat látnak el – megszüntették a természetes állapotokat. Árvizek levonulása, nagyobb esızések, párosulva a talajadottságokkal elöntéssel veszélyeztetik e területre települt gazdasági értékeket, és ma már nem kívánatos környezetállapotot hoznak létre. A kistérségben azonban sem a víz okozta erózió, sem a szél okozta defláció nem okoz jelentıs talajpusztulást.

V.1.2. GAZDASÁGI HELYZET A Dél-alföldi Régióban, Csongrád megye Hódmezıvásárhelyi kistérségéhez négy település tartozik (Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, Mindszent város, Mártély, Székkutas községek), összesen 707,81 km2 közigazgatási területtel, 59 958 lakossal. Hódmezıvásárhely és kistérsége Csongrád megye Tiszántúli részén a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el. A kistérség két kistáját, a Dél-Tisza völgyét (Mindszent) és a Csongrádi-síkot érint.

Hódmezıvásárhely hazánk egyik legrégebben lakott területe (a leletek 6000 év történéseirıl tanúskodnak), 1461-tıl mezıváros, 1950-62 között Csongrád megye székhelye. Mindszent és Mártély honfoglalás kori települések, Mindszent 1993 óta város. Székkutas a múlt század közepéig a hódmezıvásárhelyi puszta része volt, azóta népesült be.

A kistérségben a természeti adottságokból következıen számottevı ipari nyersanyag nincs, viszont mezıgazdaságilag jól hasznosítható, értékes termıterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke kistérségi szinten 28,12 AK (Hmvhely 30,4 AK, Mindszent 27,74 AK, Mártély 24,7AK, Székkutas 29,62 AK), a mezıgazdasági mővelés alatt álló terület aránya kistérségi szinten 84,8%, ami régiós és országos szinten is igen magas.

Az utóbbi években Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, a Dél-alföld viszonylatában is kiemelkedı, környezetvédelmi célú beruházást valósított meg (szennyvíztisztító telep, regionális

kommunális

hulladéklerakó

építése,

csatornahálózat-fejlesztési

munkák,

kerékpárutak építése, termál csurgalékvíz visszasajtolás). A kistérségben Mártély-Székkutas öntözırendszer kiépítésével megoldották a Mártélyi-holtág rehabilitációjához szükséges vízfrissítést is.

50

A kistérségben – országosan is – a talajok fizikai szerkezetének romlása, tervszerőtlenül végzett talajerı-utánpótlás, és a parlagon hagyott területek elszaporodása figyelhetı meg.

A kistérség gazdasági szerkezetére fıbb vonalakban jellemzı, hogy az iparnak, fıleg a feldolgozóiparnak a megyei, illetve az országos aránynál magasabb a részesedése. A mezıgazdaság, az építıipar, a szolgáltatások a megyei és/vagy országos arányhoz hasonlóak. A mőködı vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitőnik, hogy a mezıgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya, de ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól. Jelentısen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedı ipari vállalkozások aránya.

A kistérségben mőködı vállalkozások számát tekintve a legjelentısebb a kereskedelmi és javítási szolgáltatás. Ezt követik az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások. A kistérségben alig van jelen mőködı szövetkezet, illetve mezıgazdasági szövetkezet. Az összes ágazatnál szembetőnı a Megyei Jogú város centralizált munkahelyteremtı szerepe. A kistérségben még a textíliagyártás nevezhetı számottevınek, míg a világpiacon az olyan modern, lendületben lévı, bıvülı piacú, kis nyersanyagigényő és kedvezı profitlehetıségő iparágak közül, mint az iroda- és számítógépgyártás, ill. a híradástechnikai termékek gyártása a kistérségben alig van jelen.

Mezıgazdaság A zömében kiváló minıségő termıterület termelési szerkezetében - korábban is, jelenleg is -, a szántómővelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés és állattartás a meghatározó. Az agráralkalmasság mutatói alapján a hódmezıvásárhelyi kistérség termıföldjének több mint háromnegyede a legmagasabb minıségi kategóriába tartozik, mely arány sokkal magasabb a megyei, de még inkább az országos aránynál. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza ıszi árpa, kukorica) és az olajnövények (napraforgó és a repce) a dominánsak, de jó hagyománya van a vetımag elıállításnak is (kukorica, búza, lucerna). A kert, gyümölcs, szılı és kertészeti ágazat részaránya és súlya nagyon alacsony

51

Ipar A kistérségre a feldolgozóipar jellemzı. A feldolgozóipar ágazatait tekintve a kistérség ipari szerkezete azonban egyoldalú: az ipari vállalkozások közel 40%-a két ágazatban, a fémfeldolgozási termékek gyártásában, illetve a nem fém ásványi termékek gyártásában tevékenykedik. A kistérség vállalkozásainak közel 37%-a mőködik a feldolgozóiparban, míg ez arány egész Csongrád megye tekintetében nem éri el a 12%-ot. A mőködı vállalkozások számát tekintve a mőszerek és gépek gyártása, valamint a textíliagyártás nevezhetı számottevınek, azonban a világpiacon lendületben lévı, bıvülı piacú, kis nyersanyagigényő és kedvezı profitlehetıségő iparágak közül az iroda- és számítógépgyártás, ill. a híradástechnikai termékek gyártása a kistérségben alig van jelen, az elıbbi erısen alulreprezentált, az utóbbi pedig teljesen hiányzik. A kistérségben jelen van a mezıgazdasági

termékfeldolgozás,

élelmiszeripar

is:

kenyérgyár,

baromfi

vágóhíd,

szeszfızdék, gyógynövény feldolgozás (Herbária), növényolajgyártás, tejfeldolgozás. A Hódmezıvásárhelyi kistérségben a feldolgozóiparban alkalmazásban állók létszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett. A foglalkoztatottak ágazati megoszlásának tekintetében a térség nagy hagyományokkal bíró ágazatai, a nem fém ásványi anyagok gyártása és a textíliagyártás játszanak vezetı szerepet. A textíliagyártás - kiegészülve a másik két klasszikus könnyőipari ágazattal, a ruházati termékek ill. a bırtermékek gyártásával – a foglalkoztatottak létszámának emelkedését tekintve a legdinamikusabban növekvı ágazat is egyben. A foglalkoztatottak létszám-kategóriái alapján a kistérségben egyetlen 1000 fı feletti ipari foglalkoztató van, a Villeroy & Boch Magyarország Rt.

A kistérségben az ipari tevékenység városi jelenség, a városokra korlátozódik. A feldolgozóipari

vállalkozások

a

várakozásnak

megfelelıen

Hódmezıvásárhelyre

koncentrálódnak: a 74 mőködı vállalkozásból 67 a megyei jogú városban található, a fennmaradó 7 vállalkozás mindegyike pedig a másik városban, azaz Mindszenten mőködik. A jogi személyiségő társas vállalkozásokat alkalmazotti létszám szerint vizsgálva kitőnik, hogy a mikrovállalkozások kisebb arányban képviseltetik magukat a kistérség gazdaságában, mint a megyében vagy az országban. Ezzel szemben a 21-50 fıt alkalmazó cégek aránya több, mint kétszerese az országos átlagnak, és jócskán meghaladja a megyei átlagot is. Emellett az 51-300 fıs vállalkozások aránya is átlag feletti.

52

Egy kistérség gazdaságának szerves részét a gazdasági, üzleti szolgáltatások és a lakossági szolgáltatások, amelyek térben viszonylag egyenletesen, a népességeloszláshoz alkalmazkodva mindenütt megtalálhatók. V.1.3. INFRASTRUKTÚRA A hódmezıvásárhelyi kistérség közlekedési helyzete ellentmondásos. Közlekedés-földrajzi adottságai jók: a kiépülı, legközelebbi transzeurópai közlekedési folyosóhoz (IV sz.) való csatlakozás lehetısége adott, a fıvárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi – meglevı és lehetséges – romániai és szerbiai

határátkelık

elérhetısége megfelelı, minden települése

rendelkezik vasúti

közlekedéssel. A folyami hajózásba és légi közlekedésbe való bekapcsolódás megoldható. A közlekedési infrastruktúra, a létesítmények jelentıs részének kiépítettsége, szerkezete, illetve mőszaki állapota, azonban nem megfelelı, s ez korlátozza az adottságok kihasználását.

A kistérség közúthálózat sőrőségi mutatója a megyén belül is legalacsonyabb, ami összefügg a településsőrőségi mutatókkal is. A kistérségben a településsőrőség (db/km2) mutatója a legalacsonyabb a megyében, kisebb 0.1-nél. Az útsőrőség (26km/100km2), az egyik leggyengébb a megyében, ami az országos átlagnál (32.4 km/100km2) és a megyei átlagnál (31,6 km/100km2) is lényegesen alacsonyabb. A kistérségben nincs autópálya, de autóút és I. rendő fıútvonal sincs. A fı közlekedési tengely K–Ny-i irányú, (Szeged–Hódmezıvásárhely– Orosháza-Békéscsaba–Debrecen) 47.sz fıút, amelynek jelentısége mind a belsı mind a külsı kapcsolatokban kiemelkedı. Erre merıleges É–D–i irányú, másik fıútvonal, a 45. sz. fıút /Hódmezıvásárhely–Szentes–Kunszentmárton/, amelynek jelentısége és forgalma elmarad a 47. sz. fıút forgalmától. Jóllehet a közúti közlekedés alaphálózata kiépítettnek tekinthetı egyetlen település sincs zsákhelyzetben (csak külterületi lakott helyek, pl. Kútvölgy). Ugyanakkor a települések és külterületi központok közötti kapcsolatok bıvítése és hiányzó földútszakaszok kiépítése megoldandó feladat. Általában problémát jelent az elkerülı utak hiánya, amely legkedvezıtlenebbül Hódmezıvásárhelyet érinti, de gondokat vet fel Székkutason és valamilyen szinten a másik két településen is. A kistérség Tisza menti határszakaszán, Algyı térségében található közúti és vasúti híd. Kompközlekedés mőködik Mindszent és Baks között. A hódmezıvásárhelyi kistérség útjainak összesített, átlagos terhelése - különösen a 47. sz. fıút Hódmezıvásárhely – Szeged között – meghaladja a megyei átlagot. A forgalmi terhelése, meghaladja az országos átlagot, nehézgépjármő forgalma is jelentıs, esetenként a forgalmi 53

kapacitás kimerülés jeleit mutatja. A 45. Sz. fıút a megye fıútjai közül a legalacsonyabb forgalmú, amelynek a szerepe a jövıben növelhetı. Az alsóbbrendő utak közül térségi szerepe miatt jelentıs forgalma van a 4415. sz. Makó – Hódmezıvásárhely és a 4521. Sz. Szentes – Hódmezıvásárhely közötti utaknak. A kistérség szempontjából meghatározó jelentıségő lehet a 4523. sz. (ún. Mihási) út, amely a 45. sz. fıutat köti össze Mindszenttel, illetve a kompon keresztül a Duna –Tisza közével. Hasonlóan fontos szerepet kaphat a Hódmezıvásárhelyet a Tiszával összekötı, önkormányzati tulajdonú mellékút, - az ún. bodzási út – a tiszai hajózás beindulása kapcsán.

A közutak mőszaki állapota, a nyomvályús utak aránya (a hálózat közel 25 %-án a mért nyomvályú mértéke meghaladja a kritikus értéket) a kistérségben az országos átlagnál rosszabb, elsısorban az elégtelen teherbírású utak nagy aránya miatt. Alacsony a korszerőnek tartott aszfaltbeton kopóréteg hosszaránya. További hiányosságot jelent – elsısorban az autóbusszal járt mellékútvonalakon – az elégtelen burkolatszélesség, a felületi bevonatkészítés elmaradása, a profiljavítás, a teherbírás javítás elmaradása. A kistérségben mindössze 2 db különszintő közúti – vasúti keresztezés található, Hódmezıvásárhelyen. A különszintő keresztezıdések mellett nagyon hiányoznak az elkerülı utak is, hiszen a baleseti helyzet rossz, mind a megyében, mind a kistérségben. Az adatok alapján az országos rangsor utolsó helyein szerepelnek Csongrád megye térségei. A kistérség legveszélyesebb útszakasza a 47. sz. fıút hódmezıvásárhelyi átkelési, a város és az Algyıi híd (195.00 – 210.50 km szelvények) közötti szakasza. A kistérség területén – önkormányzati közremőködéssel – a kilencvenes évek elején megépült a Batida – Farkirét közötti összekötı út. A térségben több további összekötı út hiányosság van (Rárós – Nagymágocs, Rárós – Ótompahát, stb.), amelyeknek a kiépítése további összefogást igényel. Sajátos, jogos igényként jelenik meg a Hódmezıvásárhely körüli, külterületi központok – Kútvölgy-Erzsébet-Szikáncs-Batida – közötti, közvetlen közúti összeköttetés kiépítése. A kistérség településeinek belterületein az önkormányzati úthálózat kiépítettsége a megyei átlagot meghaladja, több mint 80 %-os, Mindszenten és Mártélyon közel 100 %-os. A kistérség területén a külterületi földúthálózat kezelési, fenntartási, karbantartási faladatainak ellátása a feltételek hiányában nem megoldott. A külterületi lakosság és a mezıgazdasági termelés részére emiatt nem használhatóak egész évben a földutak. A kerékpárút hálózat fejlesztésre Hódmezıvásárhely belterületén, Hódmezıvásárhely – Kishomok, és Hódmezıvásárhely–Mártély között került sor jelentıs eredménnyel. További 54

helyi és helyközi kerékpárút fejlesztés is indokolt a kistérségben, mind a 47. sz. fıút mellett, mind a külterületi lakott részek felé, mind a turisztikai célú helyközi hálózatot érintıen.

A hódmezıvásárhelyi kistérség valamennyi települést érinti a vasúti közlekedés. A kistérség Makó–Hódmezıvásárhely-

(-Mártély–Mindszent-)

-Szentes–Szajol–Szolnok

irányon

át

közvetlen budapesti személyszállítási vasúti összeköttetéssel rendelkezik. E vonalon egy sebesvonat-pár közvetlen budapesti eljutást is biztosít. A Szeged –Hódmezıvásárhely – (Székkutas) - Orosháza – Békéscsaba – Gyula vasútvonal -, a valamikori Alföld – Fiumei vasút részeként – a kistérséget K–NY–i irányban tárja fel. A vasútvonalak kiépítettsége, mőszaki állapota - különösen Hódmezıvásárhely állomáson - elavult, kedvezıtlen, az eljutási idık magasak, a szolgáltatási színvonal elégtelen. A vasútvonalak többségét húsz-harminc éve nem korszerősítették, és ezért, illetve a felépítmény gyengébb paraméterei miatt csak 60 km-es sebességgel haladhatnak a vonatok, és a maximális tengelyterhelés csak 20 tonna. A kistérség vasúti ellátottságának és vasúti összeköttetésének kérdése összefügg a megye, a régió vasúti kapcsolataival, hiszen hosszú ideje az is hiányos (pl. Szeged–Temesvár, a volt Alföld–Fiumei vasút stb.). A kombinált szállítás feltételei nem elegendıek, a Szeged–Budapest közötti szők keresztmetszetek korlátokat jelentenek.

A kistérséget érintı Tisza szakaszon – a megye és a folyó teljes szakaszához hasonlóan – a vízi közlekedés és szállítás feltételei adottak, és a kistérség több gazdasági szereplıje igényelné a vízi szállítást. A Tisza ezen a szakaszon az Európai Gazdasági Bizottság kategorizálása szerinti IV. osztályú vízi útnak minısül, ami 1000-1500 tonna terheléső hajókkal, minimális korlátozások mellett hajózható. A lehetıségek kihasználásának legnagyobb akadályát az jelenti, hogy a tiszai vízi út jelenleg nem minısül nemzetközi vízi útnak, a megfelelı parti létesítmények hiányoznak, valamint nem áll rendelkezésre – fıleg a teherszállításra – a megfelelı hajópark sem. A kistérség külsı közlekedési kapcsolatainak bıvítését szolgálná, a hódmezıvásárhelyi hajóállomás létesítése.

A megyében üzemelı három repülıtér közül az egyik, a hódmezıvásárhelyi, sport és mezıgazdasági célú repülıtér. A regionális légi forgalomba való bekapcsolódás lehetısége jelenleg a szegedi repülıtér segítségével valósítható meg. A kistérségben található Algyıi vasúti híd állapota jó, az Algyıi közúti híd mőszaki állapota megfelelı. A közúti híd a kétnyomú kiépítettség miatt azonban kapacitás elégtelenséggel küzd,

55

amelyet a 47. sz. út gyorsforgalmi paraméterekkel történı kiépítésével egyidejőleg problémát jelenthet.

A hódmezıvásárhelyi kistérség tömegközlekedésében - a megye többi kistérségéhez hasonlóan –, az autóbusz közlekedés jóval gyakoribb a vasúti közlekedésnél. Az autóbusz közlekedés a kistérség egész területén mőködik, valamennyi település be van kapcsolva a Tisza Volán Rt. által mőködtetett megyei, közúti, tömegközlekedési hálózati rendszerbe. A távolsági személyszállításban – különösen a budapesti utazásoknál – a vasút szerepe növekvı. A vásárhelyi kistérség egy részénél ez a Szeged–Budapest között közlekedı IC vonatok igénybevételét jelenti, viszonylag jó csatlakozási lehetıségek mellett.

A kábeltelevíziós szolgáltatások biztosítottak a kistérségben. Hódmezıvásárhelyen és Mindszenten üzemel kábeltévés szolgáltatás, Székkutason 2004-ben tervezik megvalósítani. A kistérségben az elmúlt idıszak során, elıtérbe került az informatika alkalmazása. A közigazgatás, az intézmények és a versenyszféra egyaránt az alkalmazók között áll. Külön hangsúlyt kapott az elmúlt idıszak során a „Teleház” mozgalom, mint civil kezdeményezés. A kistérség minden településén mőködik Teleház. Számos egyedülálló számítógép és több helyi hálózat (LAN) is mőködik, mely az internetes technológia további elterjedésével a városi hálózatra csatlakozhat, ami a jövıbeni kistérségi hálózatnak lehet része. Sajnos a személyi tulajdonú számítógépek aránya - a fıvárosihoz képest, még Hódmezıvásárhelyen is -, rendkívül alacsony, így az otthoni informatikai és internetes „kultúra” csak csekély mértékben terjed.

A kistérségben – elsısorban Hódmezıvásárhelyen –a helyi elektronikus (városi TV, rádió) sajtó önálló objektumokkal, feltételekkel és rendszeres mősorokkal rendelkezik. A tömegtájékoztatáshoz szervesen hozzátartozó helyi újság - a megyei lapok helyi mutációi mellett – Hódmezıvásárhelyen, Mindszenten és Mártélyon jelenik meg. A kistérség településeinek földgázellátása az országos nagynyomású gázszállító vezetékekrıl kiépült. A vezetékes földgázzal főtött háztartások száma Hódmezıvásárhelyen 13 385; Mártélyon 274; Mindszenten 2 393; Székkutason 606. Összességében a kistérség lakásállományának 74 %-a ellátott. Ennél csak a szegedi kistérség 91 %-os ellátási helyzete kedvezıbb. Jelentısebb fejlesztés az elmúlt három évben elsısorban Hódmezıvásárhelyen történt, ahol a Kishomok, Kakasszék és Erzsébet nevő településrészek gázhálózata épült ki. Ezek a fejlesztések lakossági, illetve önkormányzati kezdeményezésre történtek meg. A 56

térségben jelenleg kapacitásprobléma mutatkozik Mindszent településen, de folyamatban van a kapacitásnövelı vezeték tervezése. V.1.4. HUMÁNERİFORRÁS A kistérség továbbra is kedvezıtlen demográfia mutatószámokat regisztrál, a népességfogyás üteme tovább növekedett. A természetes fogyás 4,9 ezrelékes mértéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag.

A kistérség széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsıoktatási szinten. A kistérség mind a négy nagy szakterületen belül (humán, mőszaki, gazdasági szolgáltatási, agrár) széles skálájú középfokú oktatási kínálattal rendelkezik. A kistérség egyetlen felsıoktatási intézménye Szegedi Tudományegyetem Mezıgazdasági Fıiskolai Kara, amelynek diáklétszáma sajnos csökkenést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a kistérség szerepe az ország agár-felsıfokú szakemberképzésében továbbra is meghatározó

jelentıségő.

A

gazdasági-szolgáltatási

képzés

kiterjed

a

vendéglátás-

idegenforgalom területére is.

V.2.

HÓDMEZİVÁSÁRHELYI

KISTÉRSÉG

TURISZTIKAI

HELYZETE V.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIBEN V.2.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELY Mőemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületek, villák, lakóépületek, népies téglaépületek szép számmal találhatók a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bıvelkedik szobrokban, szabadtéri képzımővészeti alkotásokban, amely igazolja, hogy alföldi mővészvárosban járunk. A város fıtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenıhelye az itt lakóknak. A teret körbevevı századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült, melyek meghatározzák a város arculatát. Elıttük széles, zöld terület helyezkedik el köztéri szobrokkal: Korsós lány, I. Világháborús emlékmő, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmő, Szántó Kovács János emlékmőve. Hódmezıvásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezıváros történelmi fejlıdésérıl. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült kıépületek a 18.

57

századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az idıben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A Református Ótemplomot a Kossuth tér északkeleti oldalán láthatjuk. 1713-ban Gróf Károlyi Sándor, a neki elmaradt adó egy részét a református templom tornyának építésére engedi át. 1725-ben tették a toronyba a Rákóczi- csengıt, melyet a város földesura, Gr. Károlyi Sándor adott el az egyháznak . Érdekesség, hogy a torony órája az elsı egymutatós kovácsoltvas óra az országban. Az óra és a csengı elızıleg II Rákóczi Ferenc fejedelem nagyecsedi kastélyában szolgált. A toronyban 1798-ban építettek ırszobát és sétálót. 1741-42ben égetett téglából épült a lıréses védfal, melynek északi és déli része helyén 1890-ben templombazárt alakítottak ki. 1739-ben két – kazettás, festett fatáblás homlokzatú és mennyezető, stilizált virágmintás ornamentikájú- karzatot építettek (ma az Iparmővészeti Múzeumban látható), melyet 1892-ben kovácsoltvas szerkezetőre cseréltek. A város elsı artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyérıl az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délrıl keretezı Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bıvült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla mőveit láthatják az érdeklıdık. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi İszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzımővészeti és fotó szimpóziumokat kísérı idıszaki kiállítások. 2008.-ban itt került kiállításra a híres Picasso győjtemény. Az 1772. óta mőködı református iskola 1896-ban emelt épületében, a Bethlen Gábor Gimnáziumban látható Hódmezıvásárhely neves szülötteinek panteonja. A gimnázium mögött húzódik az alföldi város egyik építészeti különlegessége, a kıfal. A szegedi nagyárvizet követıen 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felıl pedig téglafalat („kőfal”) emeltek 3 km hosszan. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengıjébıl csodálatos panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsıháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain vásárhelyi festımővészek képei árulkodnak a város ma is pezsgı képzımővészeti életérıl.

58

A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye. A Kossuth tértıl északra, a Dr. Rapcsák András utcán találjuk a Petıfi Mővelıdési Központot, amely mellett a Görögkeleti templom áll. Szemben a Tornyai János Múzeum, melyben sokféle idıszaki kiállítást rendeznek. A város és tágas határa már hatezer éve lakott terület. A neolitikumból származó híres „Kökénydombi Vénusz” szobrocska és a különbözı korokból származó régészeti emlékek a Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák A. u. 16-18.) állandó régészeti kiállításán láthatók. A Múzeum néprajzi kiállítással és idıszakos képzımővészeti kiállítással is várja a látogatókat. Kiss Lajos, néprajztudós rakta le a Tornyai János Múzeum gazdag néprajzi győjteményének alapjait. A Tornyai János Múzeum régészei és restaurátorai együttmőködve a Petıfi Mővelıdési Központ mővelıdésszervezıivel közös programokat szerveznek a múzeumlátogatók részére. A Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállítása a „Hétköznapok Vénuszai” címmel, a Kr. e. 7 évezred vége – Kr. e. 5 évezred közepe közötti idıszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon. A látogató az újkıkor emberének mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon – megtekinthetı a Körös-kultúra Tiszajenı - Szárazparton feltárt házának rekonstrukciója, Európa különbözı tájairól érkeznek látogatók, hogy közvetlen közelrıl vehessék szemügyre a kökénydobi oltárt és Vénuszokat, vagy éppen a szegvári sarlós Istent. A város fıutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom, melynek középsı hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A fıbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiaknak címere látható. Továbbhaladva az 1794-ben épült klasszicista uradalmi tiszttartóház hosszan elnyúló, középen tümpanonnal díszített épülete látható. Magyarország elsı Emlékpont-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerőbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetıségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezıvásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendıben. Emlékpontunk mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendı nem álom: azzal, hogy távolodunk tıle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta több mint negyven ezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. 59

Az épület építtetıje és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt. Az Andrássy úti emeletes épületet 1924-ben építtették. A 140 öl nagyságú 5179 sz. beltelket 1923. október 22-én vásárolta meg fele-fele részben feleségével, Majsay Juliannával. Az emeletes épületben 12 szoba volt, a földszinten pedig üzletek voltak. Elkanyarodva az utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, elıtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található. Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik, amelynek közepét Nagy András János kútja díszíti. Az 1882-ben fúrt artézi kút mögött az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma, az Újtemplom áll. A tér északkeleti oldalán a zsidó hitközség által 1893-ban emelt épület látható, amely ma a Péczely Attila Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynek ad otthont. Továbbhaladva a jobb oldalon látható az izraelita templom eklektikus épülete. A mór stíluselemeket is felhasználó impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítéső épületét a város a Holokauszt. 60. évfordulójára korhően felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a „Magyar tragédia 1944.” megrázó kiállításnak ad helyt. A Holokauszt Múzeum anyagát a Terror Háza szakmai segítségével állították össze. A Szent István téren felállított Szent István lovas szobor, Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István Római Katolikus templom áll. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezıvásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitőnı agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élı és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparmővész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklıdıket, mőhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként mőködik (Rákóczi u. 101.) Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetıs vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentısebb, virágos festéső, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentıségőek a régi tiszántúli hímzés Hódmezıvásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szırhímzéső párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki.

60

A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belsı tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szırhímzés mai készítıit a Hímzımőhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.). A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petıfi u. 6.), magángyőjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának. A régi népi életmóddal a Kopáncsi Tanyamúzeumban (47-es út Szeged felé) ismerkedhetünk meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt a Vásárhelytıl 13 km-re fekvı kiállítóhely.

A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. A városközponttól 13 km-re találjuk. A város látnivalói minden belföldi és külföldi turistának felejthetetlen élményt nyújtanak. A múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok mellett a strandfürdı, és fedett uszoda is várja az idelátogató vendégeket. A vásárhelyi fürdıélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza – a város központjában már 1930-tól üzemel fürdı. A Városi Strand-, Termál és Gyógyfürdı Városi Sportuszoda sokszínő szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. Hódmezıvásárhely szívében, nagy kiterjedéső, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthetı helyen, nyugodt környezetben több, szabadtéri termálvizes medence kínál enyhülést a reumatológiai panaszok enyhítésére. A strand mellett épült nemzetközi szintő sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerő Városi Sportuszoda sokszínő szolgáltatással várja a sportolni vágyókat.

Turisztikai ajánlatok: Kirándulások a város környékén A téglagyári kubikgödrök Hódmezıvásárhely ÉK-i részén, közvetlenül a belterület határán helyezkednek el, mintegy 20 ha kiterjedésben. A természetes élıhelyet egy tanösvényen járhatjuk be. A terület kerékpár- és közúton is megközelíthetı. A látogatókkal, diákcsoportokkal a 11 állomást 1,5 -2 óra alatt tehetjük meg. A tanösvény teljes hossza 2400 m. Közvetlen szomszédságában a 19-20. század fordulós Téglagyári épületek láthatók. A vizes élıhely mellıl a város 19. századi képe tárul elénk. A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdısávokkal határolt szikes legelıi, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé. 61

6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élı-Tisza kedvelt fürdıhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetıséggel. A két települést összekötı kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dőlıutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetıséget. A mártélyi

üdülıterületen a

Bodnár Bertalan

Természet-

és

Környezetvédelmi

Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvı nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. Kiválóan alkalmas erdei iskolák oktatási céljaira, elıadások, foglalkozások megtartására, továbbá cégek továbbképzéseinek, meetingjeinek, tréningjeinek helyszínéül. 2005. évben került átadásra a 2.650 m, átlagosan 2-2,5 óra alatt teljesíthetı ártéri tanösvény. A városban évente megrendezendı kulturális és mővészeti programok is színes kínálattal rendelkeznek.

Népszerő rendezvények

Vásárhelyi Promenád – június-szeptember A „hírös” Vásárhelyi Promenád hagyománya elevenedik meg a város fıterén minden nyáron. A korzózó polgárokat június közepétıl szeptember végéig minden vasárnap délután színes kulturális programok, bemutatók szórakoztatják a Fekete Sas elıtti téren.

Szent István ünnepe az egész város ünnepe lett A Szent István-naphoz kötıdı kulturális fesztiválon szabadtéri színházi elıadások, folklór és zenei produkciók sora várja több napon keresztül a vendégeket. A rendezvényre és az azt kísérı borfesztiválra több tízezren voltak kíváncsiak az elmúlt években.

Vásárhelyi İszi Tárlat és kísérırendezvénye, a Kézmőves kiállítás és vásár (október eleje) Hódmezıvásárhelyen jelentısek az idıszakos, regionális, illetve csoportos és egyéni mővészeti kiállítások, mővészeti és kulturális szimpóziumok és konferenciák. Keramikusok alkotóhelye lett a város, Vásárhelyen a festık érezhetik a város szeretetét és támogatását, és a fotómővészek is új otthonra leltek. A kiállítások közül kiemelkedik az országosan is egyedülálló folyamatosságra visszatekintı képzımővészeti kiállítás, az alföldi realista festıiskola hagyományaiból táplálkozó Vásárhelyi İszi Tárlat. 1954. óta az 54. ıszi tárlat került megrendezésre 2007 októberében. A kísérı rendezvényen a térség kézmőveseinek 62

bemutatókkal egybekötött kiállítását és vásárát tekintheti meg a nagyközönség. Az İszi Hetek programsorozata egészen decemberig tart. V.2.1.2. MINDSZENT

Mindszent hangsúlyos kulturális értéke, a XX. század elején épült, szárazkapus parasztpolgár lakóházban helyet kapó, a település múltját bemutató, az 1960-as évek óta gyarapodó honismereti győjtemény. Parasztkonyha és szobaberendezés, népi cserépedények, takácsmőhely, 1864-bıl való patikabútor, a halászat és a kubikosság eszközei, valamint a település hıseinek emlékkiállítása látható a múzeumban. A Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjteményt 1996ban Keller Lajos plébánosról nevezték el, aki a XIX. és XX. század fordulóján megírta Mindszent 1700-1900 közötti történetét. Mindszent egyik legfontosabb természeti adottságára épülı turisztikai kincse a mindszenti tiszai strand, amely a 2008-as évben került felújításra. A Tisza a horgászturizmus kedvelıinek tartogat páratlan lehetıséget. V.2.1.3. SZÉKKUTAS A településen a II. Világháború elıtt több olvasókör mőködött, közöttük tíz, tanyán. Az egyiknek a Puszta-Feketehalomnak az épülete, a pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjébe került. A neoromán Református templom az Erkel Ferenc utcában található. A vásárhely-kutasi reformátushívek elıször az orvosi lakban tartották istentiszteleteiket. A templom építését elısegítette, hogy erre a célra Elek Mihály 64 holdas tanyáját adományozta az egyháznak. Az 1925. szeptember 13-i alapkı-elhelyezés után már 1926. október 17-én felszentelésre került a templom, melynek 9x16 méteres belsı terében 200 ülıhely van. A hatváltozatos orgonát Barakovics István készítette 1936-ban. A Mester utcában áll a falu neogótikus Római Katolikus temploma. Orosházán 1922-ben új, neoromán katolikus templomot építettek. A lebontott régi templom anyagát 1923-ban a hódmezıvásárhelyi egyházközség megvásárolta és ennek felhasználásával épült fel 1924/1925ben Kruzslitz Károly tervei alapján, Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében bı egy év alatt a székkutasi templom. A templombelsıt 1974-ben Perczel Dénes építész tervei alapján átépítették.

63

A Mővelıdési Ház és az ABC között látható „Tóth Valéria: Anya gyermekével” címő bájos szobra. Hódmezıvásárhely felé négy km-re a sóshalmi iskola autóbuszmegállójához érve a környék tanyavilágában élık közadakozásából a 20-as évek végén áthelyezett, I. Világháborús emlékmőre figyelhetünk föl. melyet a faluba költözésükkor hoztak át a néptelenné vált, ún. belsı szırháti iskolájuk mellıl. A sóshalmiak olvasókörének is helyet adó iskolában, a tanterem falán pedig a két világháború emléktábláit helyezték el. Figyelmet érdemel még a Piroska-féle szélmalom, a Békéscsaba felé tartó vasútvonal túloldalán, az állomástól 750 méterre. Az 1920-as években, diák korában a faluban vendégeskedett Hugo Hartung (1902-1972), akibıl késıbb ismert író lett. Kutaspusztai élményeit örökítette meg az: Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) címő regényében, amit 1954-ben írt meg. Mind a könyv, mind a belıle készült film világhírő lett. A szép magyar nyelvre fordított könyvet Dr. Sipka Sándorné Serfızı Rózsa kitartó, fáradhatatlan munkájának köszönhetjük. Hugo Hartung könyve az egyetlen regény a világirodalomban, amelynek cselekménye a kutasi pusztán és környékén játszódik. A könyv nyomán megelevenedik a kor, a falusi és a városi élet, s érdekes mindezt egy külföldi diák élményein keresztül látni. A költészet és a valóság élvezetes olvasmánnyá fonódik a regényben. Ma már tudjuk, hogy a fıszereplı Piroskát nem is Piroskának hívták, és azt is, hogy nem az állomásfınök lánya volt. A legenda azonban közismert. Ma már senki sem csodálkozik, ha betéved a faluba egy-egy idegen rendszámú autó, és keresi a „doktor-házat”, és a vasútállomást. A falu lakói közül legtöbben csak annyit értenek meg hogy „Piroska”. A Mővelıdési Ház emeleti kistermében került kialakításra a „Hugo Hartung emlékszoba”, ami a Könyvtár nyitvatartási idejében látogatható (hétfıtıl – szerdáig: 8-12, 13-16,30; csütörtök-péntek: 8-12, 13-18; szombat: 9-11,30; vasárnap: zárva). A községtıl hat kilóméterre Orosháza felé van Kakasszék, közigazgatásilag Székkutas IV. kerülete. A Kakasszéki-tó vizének gyógyhatását a környék lakossága már régóta ismerte, gennyedı sebekre gyakorolt hatását Genersich Antal egyetemi magántanár bizonyította be. Erre alapozva épült fel 1932-ben a száz ágyas Kakasszéki Gyógyintézet. A reuma- és mozgásszervi szanatórium jelenleg a Hódmezıvásárhelyi Erzsébet Kórház reuma- és rehabilitációs osztálya. Termálkútból nyert gyógyvizét az idült reumás betegségek és krónikus nıgyógyászati gyulladások kezelésének eredményesen alkalmazzák. Parkját 100-130 éves fák díszítik.

64

A falutól nyolc kilóméterre, már Békés megyében található a Kardoskúti-Fehér-tó. A 488 hektáros természetvédelmi terület hírét madárvilágának és a tó körüli, jellegzetes pusztai tájnak köszönheti. E terület a Kiskunsági Nemzeti Part kezelésében van. Székkutastól délkeletre földutakon járható be az egészen a Kardoskúti rezervátumig elnyúló székkutasi, vagy ficséri puszta. A pusztán fıleg a szikes foltokon terem ma is a kamilla, jelenleg is mőködik az ország egyik Herbária Kirendeltsége a községben. Sok kamillát és egyéb gyógynövényt győjtenek be az itt élı emberek. E viszonylag háborítatlan puszta több védett madár – túzok, nagy goda, bíbic – élıhelye. V.2.1.4. MÁRTÉLY A Mártély-Körtvélyesi Tájvédelmi Körzet mintegy 10 km hosszan húzódó 2232 hektárnyi terület. A Tisza szabályozásakor (1887) itt kialakult két U alakú holtág közül az egyik a Mártélyi, a másik a Körtvélyesi-Holt-Tisza; az elsı az Ányás-szigetet, a másik Körtvélyes és Petres földnyelvét tartja az ölében. A két morotva között húzódik a Kutyafenék rétje, a körtvélyesi holtág alatt pedig a Barci-rét. A Mártélytól három kilométerre délre esı körtvélyesi holtágat a töltésen és a parton egyaránt elérhetjük. A körtvélyesi holtágat elıször Anonymus említi 1200 körül írott mővében, a Gesta Hungarorumban Körtvélytó néven, melyet Árpádtól Ond, Ete apja kapott volna meg Alpártól idáig terjedı birtokai határaként. E holtág a maga szigetével és a Barci-réttel már a madarak (és kutatóik) birodalma. A madárvilágot és vele a szabályozás kori Tisza-ártér ránk maradt kicsiny foltját óvja a védettség. A fél évszázados megfigyelés során 37 halat, 34 emlıst, 119 fészkelı és 124 átvonuló madárfajt vettek számba. A természet háborítatlan csendje fogadja az idelátogatót. Kora tavasszal, rendszerint már márciusban megérkezik az elsı áradás, a víz órák alatt gáttól gátig nyúló tengerré válik, 2-3 m-es víz borítja el a hullámteret. Az árvíz alakulása kiszámíthatatlan. Egyik évben be sem következik, máskor néhány nap alatt levonul, de vannak esztendık, amikor hetekig is elidızik. Ilyenkor többnyire utoléri a "zöldár", a Tisza lombfakadáskor esedékes - második tavaszi árvize. Az évszázados nyárasok, füzesek mellett, a holtágakon tenyészik a rucaöröm, a békatutaj, a tündérrózsa, és itt van a Tisza mente egyik legszebb ecsetpázsitos mocsárrétje az igen megritkult "harsogó" harissal. A Körtvélyes-sziget a fekete gólyák gyülekezıhelye, de elıfordul rétisas, halvány geze, kis kócsag és üstökös gém is. A nyári napforduló táján csodálatos esemény tanúi lehetünk: kivirágzott a Tisza! A tiszavirág három évig él az iszapban, a folyó agyagos partfalában. A villásfarkú hímek vizet szántva várják a fölröppenı nıstényeket. Mikor egy-egy fölbukkan, ırjöngı, örvénylı kavargással 65

veszik közre. A kérészek rendjének e nevezetes képviselıje a rövid ideig tartó nászrepüléssel éltét még napnyugta elıtt befejezi. "Temetı a Tisza, mikor kivirágzik"- szól a tévesen Dankó Pistának tulajdonított, valójában Dancs Szilárd és Salacz Elemér költötte nóta a hálót javítgató halászok ajkán. "A te szerelmed is ilyen kérész élet, Alig született meg, máris semmivé lett." A tiszavirág lárvái - a keliszek - igen jó harcsacsalogatók a horgokon, s a madarak is összegyőlnek rajzásukkor, fogdossák a repülı kérészeket. A tiszavirág-rajzások az utóbbi években valamelyest erısödnek. Sokasodásuk, fogyatkozásuk a vizet minısíti. A tájvédelmi körzet látogatható, a gémtelep kivételével. A Körtvélyes-szigeten s a Barci-réten nem szabad motoros jármővel közlekedni, táborozni, rádiózni.

V. 2.2. A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG SWOT- ANALÍZISE

Erısségek 1. Kedvezı földrajzi adottságok (az ország legnaposabb vidéke)  Értékes természeti adottságok (pl. tájvédelmi körzet, ártéri erdık, gyógyvíz, hal-, vadállomány, Vásárhelyi Puszta, vizes élıhelyek madarai)  Jó közlekedési infrastruktúra (kerékpárutak, négysávos fıút Szeged felıl)  Országos hírő mővészeti és kulturális élet, több, hagyományosan megrendezésre kerülı színvonalas rendezvény, képzı- és iparmővészeti hagyományok (İszi Tárlat 54. éve, alkotó közösségek: Mártélyi alkotóház)  Hagyományırzés és –ápolás, tájjellegő gasztronómia  Építészeti értékekben gazdag, jellegzetes mezıvárosi település arculat (Fekete Sas, Zsinagóga, köztéri szobrok, kutak, szélmalmok)  Egyedi kiállítóhelyek (Emlékpont, Holokauszt Múzeum, Alföldi Galéria, népmővészeti kiállítóhelyek stb.)  A kistérség központja olyan dinamikusan fejlıdı nagyváros, amely rendelkezik a legtöbb fontos intézménnyel és szolgáltatással (korszerő szennyvíztisztítás, hulladékkezelés)

Gyengeségek  A fıvárostól való nagy távolság  Összehangolatlan turisztikai tevékenység, komplex turisztikai termék hiánya, gyenge beutaztatás, gyenge marketingmunka  Tıkehiány, kevés és nehezen elérhetı fejlesztési forrás  Erıtlen szolgáltatói szektor, egyenetlen színvonalú szolgáltatások  Egyes turisztikai vonzerık (pl. Mártélyi üdülıkörzet) létesítményeinek minıségi elavulása, fejlesztések hiánya  Szálláskapacitási hiányosságok, minıségi problémák  Magas kategóriájú szálláshely hiánya  A termálvízre épülı gyógy- és /vagy wellness szálló hiánya  A külföldi vendégek alacsony száma

66

    

 

Környezı települések színes programkínálata, természeti értékeik (Szeged, Szentes, Ópusztaszer, Orosháza) Vendégszeretet Az országos átlagnál jobb közbiztonság a térségben Jól mőködı testvérvárosi kapcsolatok Térségi, szakmai szervezetek, egyesületek aktivizálódása (pl. Helyi LEADER Akciócsoport, Kereskedelmi és Ipari Kamara, Hódmezıvásárhely és térsége turizmusáért Egyesület, Tourinform Iroda ) Szakemberképzés helyi lehetıségei adottak (pl. kereskedelmi és vendéglátóipari, informatikai képzés) Minden település rendelkezik közúti és vasúti összeköttetéssel

67

Lehetıségek  A térség turisztikai imázsának javítása  A turizmus jelentıségének felismerése, központi és területi irányításának korszerősítése, a fejlesztési források decentralizálása  Az EU-s pályázati lehetıségek segítik a területfejlesztések megvalósulását (DAOP, ÚMVP).  Belföldi turizmus erısödése, üdülési csekk elfogadóhelyek növekedése a kistérségben  Megnövekedett kereslet a speciális termékek, az újdonságok és a szép, érintetlen természeti környezet (ökoturizmus) iránt  Élénkülı kereslet a többszöri, rövid idıtartamú utazások iránt  Regionális turisztikai marketingszervezetek megerısödése  Rendezvények színvonalának emelése  Kistérségi együttmőködés növelése  Külföldi kapcsolatok erısítése  Pályázati aktivitás és hatékonyság növelése  Szorosabb együttmőködés kialakítása a gazdasági szereplıkkel  Helyi termékek bekapcsolása a turizmusba  Szakképzett emberi erıforrás  Közlekedési infrastruktúra fejlesztése  Turisztikai fejlesztések munkahelyteremtı képessége  Határközeli település – román, szerb vendégforgalom erısödése  Kerámia Központ – kerámiaklaszter létrehozása újabb fejlesztéseket generál  Újonnan létesülı 4 csillagos városi szálloda

Veszélyek  Romló gazdasági környezet  Általános centralizáció  Turisztikai forgalom stagnálása  Konkurens turisztikai desztinációk versenyképességének erısödése  Környezı nagyvárosok „vendég-elszívó” hatása, hasonló programkínálat (Szeged, Makó, Orosháza)  Forráshiány a turisztikai szervezeteknél  Kevés és gyenge reklám és propagandatevékenység régiós szinten  Tıkehiány állandósulása szempontok  Környezetvédelmi elhanyagolása  Együttmőködés nem erısödik a turizmus szereplıi között  Turisztikai vállalkozások terheinek növekedése  Kistérségi együttmőködés sikertelensége  További környezetszennyezések (pl. Tisza katasztrófája)  A Dél-alföldi Régió további pozícióvesztése a dunántúli területekkel szemben  A kistérség Dél-alföldi Régióban betöltött alacsony jelentısége miatt a turisztikai fejlesztésre felhasználható támogatások nagyrészt az idegenforgalmilag frekventáltabb területekre (pl. Gyula, Szeged), kerülnek  Általános gazdasági válság

68

V.2.3. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA Kereskedelmi és magán (falusi és fizetıvendéglátás) szálláshelyek száma, kategóriája, összes kapacitása

Szálláshely megnevezése Hódmezıvásárhely Hotel Pelikán Hotel Fáma Kenguru Hotel Égetı Panzió Papa Csárda Fogadó Vándorsólyom Fogadó Dél-alföldi Lovasudvar Nyugdíjas Lakópark Hódmezıvásárhelyi Alkotóház Söndör Tanya Szabadidı Központ Frédi vendégház Hotelek és panziók Thermál Kemping

Típusa

Kategóriája

Szobák száma

Férıhely

Szálloda Szálloda Szálloda/panzió Panzió Panzió Panzió

*** *** *** ** ** ***

18 15 28 8 9 11

51 43 78 21 22 25

Vendégház/faház

**

8

25

Vendégszobák Vendégszobák

*** ***

5 5

13 12

Üdülıház

**

4

12

Üdülıház

** összesen ** ** összesen: ** **

4 115 4 4 100 100

14 316 16 50 66 300 300

összesen: *** *** **/***

200 5 3 17

600 10 10 94

összesen: ÖSSZESEN

25 344

114 1 096

*** *** *** ** ** **

4 5 5 8 6 5

12 10 10 20 24 15

Faház Sátorhely

Kemping SZTE Kollégium ifjúsági szálláshely Cseresnyés ifjúsági szálláshely Kollégium Ifjúsági szálláshelyek Molnár Tanya Vendégház Huszár-Virág Vendégház Fizetıvendég szállások Magánszálláshelyek SZÁLLÁSHELYEK HÓDMEZİVÁSÁRHELYEN Mártély Hotel Mártély Fény Panzió Hunnia Panzió Nádirigó Panzió Tisza Panzió Fekete Lovastanya

Panzió Panzió Panzió Panzió Panzió Vendégház

69

Faluház Vendégszobák Panziók Döme Vendégház Mátyás Vendégház Vízparti Üdülı Fekete Gáborné Kun Tanya Szabó Tanya Falusi szálláshelyek Tiszapart Camping

Vendégszobák

Vendégház Vendégház Vendégház Vendégszobák Vendégház Vendégszobák

Apartman Faház Jurta sátor Erdei Iskola Ifjúsági szálláshely SZÁLLÁSHELYEK MÁRTÉLYON Székkutas Kutasi Puszta Vendégház Vendégház Piroska Vendégház Vendégház Éva Vendégház Vendégház SZÁLLÁSOK SZÉKKUTASON

**

4

14

összesen *** *** *** *** *** *** összesen: ** * C ÖSSZESEN

37 3 3 4 3 2 2 17 1 14 16 10 95

105 10 8 10 10 5 8 51 6 52 136 50 400

**

3

8

**** *** ÖSSZESEN

2 2 7

4 10 22

Mindszent Apor Vendégház Vendégház *** 4 Vendégház Vendégház ** 8 Mihály János Lovastanya/sátorhely ** Szeri István Üdülıje Üdülıház ** 7 Tisza-parti sátorhely ** Strandfürdı és Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen: 19 Verók Vendégház Vendégház *** 5 Juhász István Vendégszobák ** 3 Nagy Ferencné Vendégszobák ** 2 Kenderesi János Vendégszobák ** 2 Magánszálláshelyek összesen: 12 SZÁLLÁSOK MINDSZENTEN ÖSSZESEN: 31 SZÁLLÁSHELYEK A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN Kereskedelmi szálláshelyek összesen: 375 Magánszálláshelyek összesen: 61 Szálláshelyek összesen: 436 4. tábla Forrás: Internet

14 45 30 19 125

233 10 8 6 8 32 265 1 564 219 1 783

A Hódmezıvásárhelyi kistérségben található szálláshelyek közül minıségi szálláshelyként az összes szálláshely alig 20%-a tekinthetı. Jellemzıen az átmenı forgalmat és nem a tartózkodó turizmus igényeit szolgálják ki a szálláshelyek 80%-án. Kevés a szolgáltatás, és a 70

60 szálláshely közül csak 8 szálláshelyen található étterem vagy egyéb étkezési lehetıség. Egy szálláshely rendelkezik fürdımedencével.

Szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek kapacitás adatai Hódmezıvásárhely 50 km-es körzetében 2005. évben

Település

Szállodák száma

Szeged Mórahalom Orosháza Szentes Makó Hódmezıvásárhely Összesen:

15 1 2 0 1 2 21

Egyéb kereskedelmi szálláshelyek száma 1894 42 62 0 164 8 0 7 49 6 94 7 2263 70 5. tábla Forrás: KSH Szállodai férıhelyek száma

Egyéb ker.szh. férıhelyek száma 6791 0 453 329 307 180 8060

2005 óta Hódmezıvásárhelyen a kereskedelmi szálláshelyek számának növekedése 15,3 %.

V.2.4. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KERESLETE A Hódmezıvásárhelyi kistérség vendégforgalmi adatai az alábbiak szerint alakultak 20052008. között. A Hódmezıvásárhelyi Kistérségbe érkezı vendégek száma az elmúlt 4 évben 10 500 és 9 500 fı között mozgott. A vendégek száma tehát évrıl évre hasonló értéket mutat. A vendégek számának alakulása nagyban függ a települések vonzerejétıl és fogadókészségétıl. A szálláshelyet foglaló turisták a mai kor igényeinek megfelelı szállást keresnek. A keresleti oldalon jelentkezı változásokra a helyi piac nehezen és késın reagált. Az elmúlt években nyitott néhány új szálláshely, és 3 szálláshelyen pályázati források bevonásával minıségi fejlesztést hajtottak végre.

71

Vendégforgalom alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. között Vendégforgalom alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. 40 000

33 827

30 281

fı

30 000

26 427

23 545

vendég

20 000 10 509

10 240

9 511

vendégéj

9 724

10 000 0 2005

2006

2007

2008

évek

8. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa

A térségbe érkezı vendégek közel 30%-a külföldi. A belföldi vendégek nagyobbrészt a másodlagos turizmus keretében látogatnak a térségbe, rokonlátogatás, illetve munkavégzés céljából. A belföldi turisták részére is megfelelı minıségő szálláshelyeket, élményekkel teli programkínálatot, és megfelelı ár-érték arány alapján képzett árakat kell nyújtani. A szálláshelyek közül csak 1-2 fogad el üdülési csekket, mely szintén korlátozza a tartózkodó turizmus bıvülésének lehetıségét a térségben.

Turisták megoszlása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. között Vendégek megoszlása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. 10 000

8 355

fı

8 000

7 845

7 037

7 691 belföldi

6 000 4 000 2 000

külföldi 1 885

2 664 2 474

2 033

Lineáris (külföldi)

2005

2006

2007

2008

évek

9. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa A vendégéjszakák alakulása a térségben a belföldiek szempontjából kiegyensúlyozottnak mondható, a trendeknek megfelelıen az elmúlt évben emelkedést mutat. A külföldiek tartózkodása nagy szórást mutat. 2006-2007 években kiemelkedıen magas volt a térségben tartózkodó külföldiek száma, ami arra utal, hogy a térségben hosszas külföldi érdekeltségő 72

beruházás zajlott. A külföldi vendégek tartózkodási ideje hosszabb, mint a belföldi vendégeké. Vendégéjszakák alakulása a Hódmezıvásárhely Kistérségben 2005-2008. között Vendégéjszakák alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008.

vendégéj

20 000 17 754 15 000 10 000

18 207

17 928 18 568 15 899

belföldi vendégéj

12 614 7 859

külföldi vendégéj

5 791 Mozgó átl. 2 sz. (külföldi vendégéj)

5 000 0 2005

2006

2007

2008

évek

10. ábra Forrás: Magyar Turizmus ZRt. adatbázisa

A turisták tartózkodási ideje az országos átlagnál magasabb, bár erıs ingadozást mutat. A szezonalitás hatásai kimutathatók a tartózkodási idı hosszában, hiszen a nyári idıszakban, a kempingekben, és vendégházakban, fıleg a vízpartok közelében magas a vendégek száma és tartózkodási ideje. Fıként Mártélyon jellemzı az üdülıturizmus, akár hetes turnusokban is üdülnek a vendégek.

Tartózkodási idı alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. között Tartózkodási idı alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben 2005-2008. 4,0 3,6

éj

3,0 2,0

2,9

2,7

2,3

tartózkodási idı

1,0 0,0 2005

2006

2007

2008

évek

11. ábra Magyar Turizmus ZRt. adatbázisa

73

6. tábla Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank

VI. POTENCIÁLIS CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA VI. 1.

CÉLCSOPORTOK

VI.1.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján: „A magyar turisztikai szektor elsıdleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülı kínálatfejlesztés legfontosabb eleme.” Az elkövetkezı 10 évben a termék belföldi és nemzetközi versenypozíciójának javítása a cél. Ez egyrészt folyamatos fejlesztéseket igényel a termék minden vonatkozásában, elsısorban a komplex termékek kialakítása érdekében. Szükséges olyan létesítmények megvalósítása, amelyek a nemzetközi trendeknek megfelelve nemzetközi versenyképességet, elsıszámú motivációt jelentenek. A Magyarországon wellness szolgáltatást igénybe vevık 70 százalékát a megelızés, 23 százalékát az aktív pihenés motiválja, és a legtöbben a nemzetközi

74

viszonylatban is az élvonalba tartozó wellness szolgáltatásaink miatt választanak magyar wellness helyszínt. A gyógy-, illetve termálturizmus a kistérség turizmusának kiemelkedı jelentıségő és nagy fejlıdési potenciállal rendelkezı területe. A legnagyobb értéket a kistérség termálvíz kincse jelentheti, amelynek többsége gyógyhatású (Kakasszéki Gyógyintézet) és differenciált igények kielégítésre alkalmas. A kistérség azon célkitőzése érdekében, hogy a térség hangsúlyos termálturisztikai központjává váljon, elengedhetetlen a térségi arculathoz illeszkedı, meghatározott piaci szegmensek elvárásainak megfelelı tudatos település- és fürdıfejlesztés. A fürdık fejlesztésekor tehát figyelmet kell fordítani arra, hogy a szükséges fejlesztések irányát, mértékét a megcélzott piaci szegmens igényeihez igazodó szolgáltatások jellege

(gyógy-/wellness/élményfürdı)

és

köre

(csupán

élmény/rekreáció

és/vagy

gyógyellátás is) határozza meg. A termálturizmus esetében a hangsúly a szórakoztató pihenésen és kikapcsolódáson van. Az igények erıteljesen növekednek a szolgáltatások színvonala, komplexitása, illetve specialitása szempontjából.

Az egészség-turizmus célcsoportjai: •

Hagyományos „beutaltak”, elsısorban idısebb betegek,

•

a

prevencióra

figyelmet

fordító,

egészség-tudatos,

magasabb

jövedelmő

középkorosztály, •

gyermekes családok a fürdık, strandok élmény-medencékre épülı használói,

•

a

fiatalok

a

sportolás

keretében,

úszás,

fittnes,

wellness

programokkal,

szolgáltatásokkal, •

öngyógyító fürdızı, üdülı idısebb korosztály.

Az egészségturizmus kategória összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. A látogatók alapvetı motivációja az egészségi állapot javítása, gyógyulás, illetve az egészség megırzése, a betegségek megelızése.

1. Gyógyturizmus: betegsége miatt, orvosi diagnózis alapján, az orvos javaslatára és elıírása szerint veszi igénybe a beteg azokat a gyógyhatású szolgáltatásokat, melyeket az egészségügyi szolgáltatók nyújtanak (pl.: gyógyfürdı, klímaterápiás intézet stb.). A gyógyturizmus nem kórházi kezelés, hanem a gyógyító szolgáltatás igénybevétele, miközben a beteg a gyógyhely közelében száll meg.

75

2. Wellness-turizmus: az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó egészségmegırzı turizmus, melyet az egészséges személy vesz igénybe egészségmegırzés céljából.

3. Élményfürdı: vízi attrakciók szórakoztató jelleggel, tartózkodási idıt növelı fürdızés. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az élmény és a víz egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, várható tehát, hogy az élményfürdık jelentısége a közeljövıben tovább nı.

Célok megfogalmazása Az egészségturizmust a kistérség többféle turisztikai szolgáltatást integráló vezértermékévé kell fejleszteni, mely révén elérendı a hagyományos gyógyturizmus fejlesztési program kiszélesített tartalmú megújítása, a turizmus szezonalitásának csökkentése, a térségben eltöltött idı és az itt tartózkodás során megvalósult költés mértékének növelése. Az egyedi adottságú helyek révén megalapozott a Rekreációs Kistérség imázs- és ismertség-növelı, valamint kedvezı kép-formáló hatásának erısítése. Az egészségturizmus, mint fejlesztési irány (prioritás) az alábbi célok eléréséhez tud eredményesen és mérhetı módon hozzájárulni: •

A kistérségben élık jólétének növelése, a régióturizmus eltartó képességének fokozása.

•

Turisztikai vonzerı erısítése, arculatformálás az önálló turisztikai tájegységek fejlesztésének eredıjeként

•

Humánerıforrás-fejlesztés, turisztikai vállalkozás-tanácsadási rendszer kialakítása, együttmőködés erısítése

•

A Régió versenyképességének és piaci részesedésének erısítése.

Tudatos marketingstratégia, összefogás, mint feladat K  ínálat bıvítése és specializáció: fıként a wellness szolgáltatások területén szők a jelenlegi kínálat, ezért a gyógy-, és a wellness turizmus területén szükséges bıvíteni a szolgáltatásokat, és szükséges a szolgáltatók specializációja, illetve az egyedi arculat megteremtése, valamint egyértelmő piaci kommunikációja. Többgenerációs kínálat: a kínálat bıvítése egyben azt is jelenti, hogy a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a kereslet szegmenseinek eltérı igényeit. R  egionális kereslet fejlesztése: a wellness szolgáltatások kereslete, és a pihenésre való igény is fontos keresleti elemként jelenik meg, ez azt jelenti, hogy az egyes egészségturisztikai

76

szolgáltatóknak a helyi/regionális kereslet felé is jelentıs kommunikációs feladataik vannak, (helyben és környéken lakók megnyerése). K  omplex szolgáltatók: nemzetközi trend, hogy az egészségügyi szolgáltatások és a szálláshelyek egy része közvetlen fizikai kapcsolatban van egymással, de ez a Hódmezıvásárhelyi kistérség egészségturisztikai szolgáltatói és szálláshelyadói jelentıs részénél még nem valósult meg erıteljesen.

VI.1.2. AZ ÖKOTURIZMUS A kistérség táji adottságaira jellemzı sokszínőség mellett gazdag természeti értékekkel is rendelkezik. Természeti értékeink gazdagsága, az ökológiai sokszínőség kiváló terepet nyújtanak az ökoturizmus fejlesztésére. Az ökoturisták elsıdleges motivációja a természet megfigyelése, ezen kívül azonban a helyi, hagyományos kultúrák megismerése is cél. E motivációnak a kistérség adottságai megfelelıek, hisz tájegységre a természet és kultúra szimbiózisa jellemzı, mely természetközeli kultúrtájat eredményez. A kistérségben számos országos jelentıségő védett természeti terület található. A természetvédelmi területek jelentıs részét a Kiskunsági Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park kezeli. Az elmúlt években az önkormányzatok és a nemzeti parkok felismerték, hogy természeti örökségünk megismerésére szélesebb társadalmi igény mutatkozik, és a táj teherbíró képességét figyelembe véve az érdeklıdı közönség számára az infrastruktúra fejlesztésével a természeti értékek megismerését biztosítani lehet. A turizmusban rejlı lehetıségek kihasználása érdekében kialakulóban vannak a vendégek eredményes fogadásához szükséges feltételek. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kiskunksági Nemzeti Park szakmai összefogásával 2004.-ben a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben kialakításra került a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelni Oktatóközpont. Az oktatóközpont a folyamatos fejlesztések eredményeként számos lehetıséget (tanösvény, kalandpark, kerékpár és kenukölcsönzı) nyújt a látogatók részére.

Az ökoturizmus további fejlesztése érdekében az alábbi intézkedésekre érdemes koncentrálni: •

Rendezvények szervezése, konferenciák, találkozók, értekezletek

•

Közösségi információs rendszer kialakítása és mőködtetése

77

•

Helyi tradicionális kis-mesterségek életre hívása és támogatása (kézmővesség központjai, Népi kismesterségek háza stb.)

•

A fenntartható turizmus elterjesztése és fejlesztése. Kiemelt terület: öko- és agroturizmus.

(információs

és

továbbképzı

központ:

tájékoztatás,

oktatás,

szakkísérık, ökotúra-útvonalak, bemutatóhelyek, komplex programcsomagok) •

Erdei Iskolai programok kidolgozása, erdei iskolák mőködtetése

•

Tematikus táborok szervezése megtartása

Célok megfogalmazása A

kistérség

a

„megırizve

fejlıdni”

elvét

követve,

turizmusában

az

ökológiai

megalapozottságot tartja szem elıtt. Az ökoturizmus fejlesztése a térség stratégiai programjaiból illeszkedik a fenntarthatóságra épülı alapelvhez, valamint a turisztikai vonzerı erısítéséhez. Általános cél, hogy a kistérség megırzött természeti értékeire alapozott fenntartható turizmusa megerısödjék, a térség kultúrtája attraktív, vonzó ökoturisztikai ajánlatokkal rendelkezzenek, új, egyedi kínálattal rendelkezı területek kerüljenek bevonásra, így ökoturisztikai kínálata egységben jelenjen meg. Cél továbbá olyan fejlesztések létrehozása, amely 

az egységes ökoszisztéma fennmaradása mellett, lehetıvé teszi az emberi hasznosítást is, hozzájárul a helyiek megélhetéséhez,



a környezeti terhelést minimalizálja,



a fejlesztések a helyi emberek bevonásával, az İ érdekeiket figyelembe véve történnek, és a helyieknek munkalehetıséget biztosítsanak,



a térség ökoturizmusban érintett szervezetei együttmőködnek, az egységes piaci megjelenésre törekedve,



környezetbarát technológiákat alkalmaznak.

Fejlesztési eszközök •

Élményszerőségen alapuló attrakciófejlesztés o Ökoturisztikai helyszíneken látogatóközpontok építése, és további fejlesztése o Tanösvények létrehozása o Bemutatóhelyek létrehozása o Élıhely-rekonstrukciók

78

o - Hagyományos gazdálkodás bemutatása o - Információs rendszer kiépítése (táblarendszer) •

Új területek bevonása o kutatás, felmérés az eddigi turisztikailag kevésbé frekventált területeken o ökoturisztikai fejlesztési tervek készítése o szervezeti/szakmai háttér létrehozása

•

Programfejlesztés o célcsoport orientált programok o komplex

programcsomagok

(együttmőködés

szolgáltatókkal,

utazási

irodákkal) •

Helyi termékek fejlesztése o - tájegységre jellemzı speciális termékek feltárása, turisztikai bemutatása, értékesítése o - helyi termékek minısítése o - natúrbolt hálózat létrejöttének elısegítése

•

Hagyományokon, termékeken alapuló rendezvények o - kézmőves programok, bemutatók o - gasztronómiai programok, fesztiválok

•

Környezetbarát szolgáltatások kialakítása o - zöld szálláshelyek feltételrendszerének meghatározása, ajánlások készítése o - környezetbarát technológiák alkalmazása a fejlesztésekben o - környezetbarát közlekedés az öko-területeken o - Ökokódex létrehozása, viselkedési kódex turistáknak

•

Oktatás, képzés, kutatás o - környezeti nevelés, erdei iskola, oktatóközpontok o - ökoturisztikai szakvezet_k képzése o - szakmai programok, konferenciák o -

ökoturizmus

eredményeinek,

hatásának

kutatása

(hatásvizsgálatok,

terhelhetıség vizsgálat, kereslet, kínálat, költésstruktúra) •

Együttmőködés, marketingtevékenység o - ökoturizmusban érintett szervezetek kooperációja o - natúrparkok régiós hálózatának létrehozása o - közös ajánlatok kidolgozása

79

o - hatékony marketingkommunikáció VI.1.3. A KULTURÁLIS TURIZMUS A kulturális turizmus a kulturális látnivalók felkeresésére, új információk, élmények szerzésére irányuló turizmusfajta. A kulturális turizmusnak ma is meghatározó motivációja az örökség, a múlt emlékeinek, a mővészeti értékeknek felkeresése, bár az elmúlt évtizedben az un. kreatív iparágak (film, design, média) is egyre nagyobb szerephez jutnak. Új trend a hétköznapi emberek életének megismerését célzó attrakciók, a történelmi eseményekhez, személyekhez kötıdı vonzerık utáni érdeklıdés. A Hódmezıvásárhelyi kistérség egyik kiemelt vonzereje a kulturális öröksége. A Kulturális rendezvénykínálat kiemelkedıen sokszínő, köztük több az elmúlt években nemzetközi színvonalúvá emelkedett (İszi Tárlat, „a hírös” Vásárhelyi Promenád, Emlékpont Múzeum programkínálata). Cél a kulturális, történelmi emlék- és kiállítóhelyek turisztikai hasznosításának további bıvítése, valamint az országosan is kiemelkedı jelentıségő, rendezvények szervezése, melyek mind tartalmilag, mind minıségileg megfelelnek a turisztikai célcsoportok igényeinek, ezáltal növelve a kistérség országos és nemzetközi vonzerejét, az itt eltöltött vendégéjszakák számát és a költés mértékét. Az elmúlt idıszak egyik legjelentısebb, a kulturális örökséget érintı beruházása az Emlékpont Múzeum létesítése volt. A kulturális turizmusban jelentıs szerepet játszó tematikus útvonalak kialakítása is elindult, bár ezen a területen jelentıs eredmények még nem születtek elsısorban a források szőkössége miatt. Ezért a tervezési idıszakban ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Célok megfogalmazása A kulturális vonzerık hozzájárulnak a Hódmezıvásárhelyi kistérség turisztikai kínálatának diverzifikálásához és az adott terület imázsának javításához. A kulturális turisztikai vonzerık széles skálája több szegmenst is érint és több turisztikai termék kiegészítıje. Fontos a térség épített örökségeinek turisztikai funkciókkal való ellátása, meglévı kiállító- és bemutatóhelyek turisztikai szempontú fejlesztése. Általános cél a kistérség gazdag kulturális örökségének megırzése és bemutatása, a turisztikai piacon történı megjelenítése, ezáltal a térség versenyképességének javítása. Cél, hogy kulturális vonzerıink járuljanak hozzá a régió arculatához (sokszínőség), ugyanakkor az egyes települések önálló arculatát is erısítsék. A kulturális turizmusnak nagy szerepe van a térségi identitás erısítésében is, hisz kulturális örökségünk kötıdéseinket is meghatározzák. 80

Fontos hogy a kistérség értékeit a kistérségen belül is ismerjék és büszkék legyenek rá az itt lakók. További célok: •

A már meglévı egyedi kulturális örökségre alapozó innovatív kulturális termékek létrehozása.

•

Kreatív, újszerő kulturális fejlesztések ösztönzése (pl. elhanyagolt ipari területek kulturális funkcióval való megtöltése, rés-szegmenseknek szóló ajánlatok).

•

Tematikus útvonalak menedzsmentjének, marketingjének hatékonyabbá tétele.

•

Kulturális és turisztikai szektor hatékonyabb együttm_ködése, programkoordináció.

Fejlesztési eszközök Nagy - nemzetközi, országos hatású - rendszeresen megtartandó rendezvények további rendezése, újak létrehozása, fejlesztése. Üdülı, valamint a látogató, kiránduló turizmus számára programok összeállítása, bemutató programok kialakítása (városnézı-túrák, irodalmi túrák). Hagyományokra épülı termékek (néprajz, folklór, kézmővesség) •

Népi építészeti emlékek megırzése, hasznosítása (szabadtéri múzeumok fejlesztése, bemutatók, programok)

•

Helytörténeti győjtemények fejlesztése, létrehozása

•

Nemzetiségi kultúra megırzése

Fesztiválok, rendezvények, garantált programok •

Kiemelt évfordulókhoz kötıdı nagyrendezvények koordinációja, marketingje, a kistérség arculatában való megjelenítése nemzetközi piacokon is.

•

Történelmi, kulturális fesztiválok, karneválok, rendezvények Történelmi, zenei eseményekhez

kötıdı

rendezvények

minıségi

színvonalának

emelése,

kommunikációjának erısítése. •

Szabadtéri színház kialakítása, mőködtetése

•

Bor– és gasztronómiai fesztiválok létrehozása

Kultúra és turizmus összekapcsolása alapját képezi a kulturális örökség, kulturális programok fenntarthatóságának, gazdaságos mőködtetésének. A kulturális termékfejlesztésnél fontos szempont, hogy a helyiek igényeit is kielégítse, a helyieknek is szóljon, hisz a folyamatos fenntartásának a helyiek is részesei kell hogy legyenek. A kulturális örökség attrakcióvá

81

fejlesztésénél és annak hosszú távú fenntarthatóságánál elengedhetetlen a helyszínnel kapcsolatba kerülı minden érdekelt bevonása már a tervezés kezdeténél (történészek, régészek, mőemlékvédelem, civilek, politikai döntéshozók). A fejlesztéseknél fontos, hogy a mai kor igényeinek megfelelı minıségi attrakciók jöjjenek létre, melyek különös, egyedi élményt nyújtanak. Így tudnak megfelelni az egyre kritikusabb és nagyobb elvárásokkal rendelkezı látogatóknak, és így lehetnek versenyképesek a kulturális turizmus piacán

VI.1.4. CSALÁDBARÁT TURIZMUS Minden térség igyekszik magát markánsan megkülönböztetni más térségektıl. Nem véletlen, hisz a vendégekért való küzdelem óriási a piac szereplıi között. A családbarát kistérség megteremtése a vendég meghódításának, illetve elhódításának gondolatát tőzte zászlajára. Érdemes kellıképpen gondoskodnia holnap vendégeirıl. Aki megszerzi magának a fiatal korosztályt, az megszerzi magának az idısebbeket is. A gyerek, a kamasz ma már beleszól abba, hová utazzon a család. Valójában nem csak a holnap turistái ık, hanem azok is, akik magukkal hozzák a szülıket, nagyszülıket. Családbarát egy térség, ha kínálatában a családot egységként, de ugyanakkor annak tagjait egyénenként, egyéniségekként is kezeli. A fogalomhoz szervesen kapcsolódik a gyerekbarát, bababarát fogalompár is. A családbarát helyek iránt folyamatosan nı a piaci igény. Az egyre nagyobb piaci erıt képviselı gyermekes családok olyan helyet választanak pihenésre, üdülésre, ahol nem jelent problémát a gyermek, felnıtt kamasz jelenléte, ugyanakkor megoldott a jó minıségő ellátás, szórakozás, szórakoztatás. A családbarát desztináció egyrészt a család egészére gondolva hat a szülıre, ugyanakkor a gyereknek nyújtott szolgáltatások, programok által könnyíti meg a szülı választását. Családbarát egy térség, ha családbarát vendéglátást folytat, melybe beletartozik a vendégek elszállásolása, ellátása valamint szórakoztatása. A családbarát gondolat szervesen és szabadon kapcsolódhat a turizmus különbözı formáihoz, mint falusi, aktív, kulturális, wellness turizmus, ezzel is gazdagítva a kínálati elemek tárházát.

Kistérségnek az alábbi hármas követelménynek kell megfelelnie: Családbarát szolgáltatások - Családbarát programok - Családbarát árak

Célok megfogalmazása A családbarát régió kialakításához elsıként rögzítenünk szükséges a meglévı hiányosságokat, gyengeségeket, avagy problémákat: 82

•

Nincs családbarát filozófiánk.

•

A fogalom sokszor elvtelen, tartalom nélküli használatával találkozunk.

•

Minimum követelmények meghatározása még nem történt meg.

•

Hiányzik a valóban családokat várók megjelenítése egységes, tematikus turisztikai kiadványban.

Családbarát kistérség kialakítása – alapvetı célkitőzések: •

E  gységesség: családbarát fogalmat jelentı tartalmi elemek meghatározása

•

P  artnerség: vállalkozói kör létrehozása, aki hajlandó és képes a programban részt venni

•

K  ölcsönösség: vállalkozókat segítı támogatási rendszer kidolgozása

•

M  egkülönböztethetıség: a családbarát szolgáltatást nyújtók egységes szimbóluma

Családbarát kistérség kialakítása – általános feladatok: •

A családbarát koncepcióhoz igazodó vonzerıleltár elkészítése.

•

Meglévı családbarát turisztikai termékgondozás.

•

Családbarát turisztikai termékfejlesztés.

•

Partnerkutatás, tájékoztatás, oktatás.

•

Egységes, áttekinthetı kölcsönösségen alapuló támogatási rendszer kidolgozása.

•

Turisztikai ágakban animáció bevezetése speciálisan a gyerekekkel való foglalkozásra.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek Családbarát kistérség kialakítása – minimum szolgáltatások körének meghatározása: •

Szálláshely tekintetében: o Családi szoba o Gyerekszoba o Pelenkázó o Gyermekmedence

•

Étkezés tekintetében : o Gyermekétlap o Gyerekszék o Gyereksarok o Játéksarok

83

o Gyermekbüfé •

Szórakozás, szórakoztatás tekintetében: o Korcsoportokhoz igazodó animáció o Sport o Természetjárás

Családbarát kistérség kialakítása – attrakciófejlesztés, mint családbarát vonzerık: •

Városi attrakciók

•

Természeti, történeti attrakciók

•

Kulturális attrakció

•

Különleges attrakciók

VI.1.5. IFJÚSÁGI TURIZMUS Az ifjúsági turizmus az egyik legösszetettebb és legsajátosabb formája a turizmusnak. A fiatalok turizmusának legalapvetıbb megjelenési formái: •

a kifejezetten gyermekek részére szervezett üdülések és utazások,

•

az iskolai tanulmányi- és osztálykirándulások, a táborozások és a természetjárás, erdei iskolák, valamint

•

a fiatal felnıttek önállóan lebonyolított kül- és belföldi utazásai.

Az ifjúsági turizmusban résztvevık elsısorban a hazai oktatási intézmények tanulói, akik önálló jövedelemmel még nem rendelkeznek. A nemzetközi szervezetek ajánlása szerint a 626 éves korosztály képezi az ifjúság „nemzedékét”. A résztvevık komforttal és kényelemmel szembeni elvárásaik általában kisebbek, viszont lényegesen nagyobb aktivitást és színesebb programot kívánnak meg, amelyek rendszerint nem az egyszerőbb kikapcsolódást szolgálják, hanem különleges tapasztalatokat és ismereteket is nyújtanak A fiatalok olyan speciális turisztikai termékeket igényelnek, amelyek megfizethetıek, valamint kulturális élményeket, más fiatalokkal való találkozási lehetıséget, multikulturális rendezvényeket nyújtanak, illetve lehetıvé teszik a társadalmi és környezeti elkötelezettséget vagy képzési tevékenységet. Ezen felül a fiatalok speciális szálláshelyeket, közlekedést és ezekhez kapcsolódó kedvezményeket igényelnek. Nemzetközi adatok igazolják, hogy az összes turistaérkezés mintegy 20%-át jelenleg az ifjúság adja, melynek a 70%-a az európai országokban realizálódik. Mint új

84

tagállam komoly potenciállal rendelkezünk mind a fiatalok turisztikai desztinációjaként, mind küldı országként. A KSH „Ifjúsági szálláshelyek jellemzıi” c. anyaga alapján is megállapítható, hogy a térségi ifjúsági turisztikai szolgáltatások kínálata mind mennyiségi, mind minıségi szempontból fejlesztésre szorul. A meglévı kielégítetlen kereslet mellett számos szempont indokolja, hogy kiemelten foglalkozzunk e turisztikai területtel. Az ifjúsági turizmusban részt vevı turisták a jövı potenciális turistái. A térségben szerzett ifjúkori pozitív tapasztalatok elısegítik, hogy a késıbbiekben akár családosként, felnıttként, seniorként igénybe vegyék szolgáltatásainkat. A fiatalok szabadidejükben a többi korosztályhoz képest szívesebben és gyakrabban kelnek útra. Ezzel szerves összefüggésben áll, hogy más turizmuságakhoz képest a szezonalitás kevésbé érzékelhetı. Az ifjúsági turizmus közösségi célkitőzéseket szolgál. Támogatja a pedagógusok oktatási, nevelési feladatait, szerepet játszik a közösségformálásban és elısegíti a családi és közösségi értékek elsajátítását. Az élményorientált programcsomagok megkönnyítik az ismeretek átadását. Az ifjúsági turizmus ifjúságpolitikai kérdés, amelynek jelentıs szociálpolitikai és turisztikai vonatkozásai vannak. Az állami szerepvállalás fontossága és szükségessége vitathatatlan. Jelenleg több tárca költségvetésében is találhatók pénzügyi források az ifjúsági turizmushoz rendelve: ICSSZEM, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárság. Mindemellett a szocializációs, rekreációs, kultúraközvetítı funkció mellett egyre jelentısebb a gazdasági funkciója. Az ifjúsági turizmus kiemelten kapcsolható egyes turisztikai termékekhez: kulturális turizmus, rendezvényturizmus,

ökoturizmus,

vízi-

és

kerékpárosturizmus,

lovasturizmus,

egészségturizmus szolgáltatásaihoz. Várhatóan 2009 ıszén az ÚMVP forrásaiból kerül kialakításra a Mártélyi Tájvédelmi körzetben a Holt-Tisza partján létesítendı 55 ifjúsági szálláshellyel bíró tábor, amely a térség meghatározó ifjúsági szálláshelye lesz. A tábor közvetlen szomszédságában üzemel a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont, ahol az ifjúság számára tanösvény, kalandpark, kenu és kerékpárkölcsönzés is elérhetı.

Célok megfogalmazása •

A Régióban élık jólétének növelése, a régióturizmus eltartó képességének fokozása.

•

Turisztikai vonzerı erısítése, arculatformálás- fiatalosság-nyitottság, jövıorientáltság mint egyik elem a régió-képben.

•

A Régió versenyképességének és piaci részesedésének erısítése. 85

•

A fenntartható fejlıdés lehetıségeinek megteremtése.

Általános cél: Legyünk mind a hazai, mind a környezı országok diákjainak találkozó helye! A cél ilyetén való megfogalmazása egyértelmően jelzi, hogy a fejlesztés során: •

meg kell tartani a kistérség erısségét képezı turisztikai sokoldalúságot, törekedve azok összekapcsolásából eredı szinergia-hatások kihasználására, (ifjúsági turizmus és borturizmus, ifjúsági turizmus és aktív turisztikai elemek, ifjúsági turizmus és kulturális turizmus vetületei stb.),

•

a kistérség váljon országosan az ifjúsági turisztikai területen meghatározó súlyú területté, amely mind a vendégek száma, mind az itt töltött napok és az itt költött összeg növekedésében jelenjen meg,

•

az ifjúsági turizmusban részt vevı külföldi vendégek relatíve igen alacsony számát növelni kell, vonzó termékfejlesztésekkel,

•

a meglévı és újonnan teremtendı vonzerıkre épülve egy hatékony és jól értékesített, kommunikált kínálat kialakítása a cél, melynek megteremtésével, a gazdasági, társadalmi és környezeti célokat egyaránt szolgálva kell eljárni.

További cél, hogy minden egyes „turisztikailag értékes” egység képes legyen fogadni a jövı potenciális turistáit, a fiatalokat. A térség ifjúsági turizmusának jövıképében a mennyiségi és minıségi fejlesztések megvalósítása kívánatos. Szükséges a meghatározó turisztikai egységenként legalább egy nagy férıhely-kapacitású és az ifjúsági turizmus kategóriájában színvonalas ifjúsági szálláshely létrehozása, mőködtetése. Mivel az ifjúsági turizmus kínálata alapvetıen a helyi turisztikai értékekre épül /kulturális turizmus, rendezvényturizmus, ökoturizmus, vízi- és kerékpárosturizmus, lovasturizmus, egészségturizmus/ elengedhetetlen a szolgáltatók hálózati együttmőködése. Az ifjúsági korosztály turisztikai programjainak és utazásainak szervezésében kiemelkedı szerepet vállalnak az iskolák. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusoknak döntı szerepük van az ifjúsági turizmus szervezésében, ez a szerep még erıteljesebben érvényesül az anyagilag hátrányosabb helyzető csoportoknál. A fiatalok utazásainak szervezıinél szükséges megemlíteni a civil szervezetek és az egyházak szerepét, valamint egy-két vállalkozást, amelyek ugyancsak kiemelkedı ifjúsági munkát végeznek, szabadidıs programokat, táborokat szerveznek. Az ifjúsági turizmusban részt vevık körét szükséges kibıvíteni a külföldrıl érkezı turistákkal, a nemzetközi piacon is versenyképessé kell tenni az ifjúsági szálláshelyeket. A 2004. évi ifjúsági turizmus statisztikai

86

adatai alapján csupán a vendégek 6,6%-a érkezett határokon túlról. Várhatóan az uniós csatlakozás következményeként, valamint a tervezett fejlesztések eredményeként a külföldi újdonságra fogékony fiatalok mind nagyobb számban látogatnak hozzánk.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek A fenti célok eléréséhez a kistérség ifjúsági turizmusának minıségi és mennyiségi fejlesztésére van szükség, amely az alábbi eszközök és területek alkalmazását, középpontba állítását igényli. •

Vonzerıfejlesztés o Célcsoportorientált vonzerıfejlesztés. o Kapacitásbıvítés /szálláshely, vendéglátás/. o Meglévı adottságokon alapuló szolgáltatások csomagba szervezése.

•

Táji kohézió erısítése o A szektorok közötti párbeszéd erısítése /iskolák, önkormányzatok, civilek, egyházak, vállalkozások, magánszemélyek/. o Vertikális és horizontális hálózati együttmőködés.

•

Képzések Az érintettek (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók, programszervezık,

élményvezetık, pedagógusok) számára tematikus, szükség szerint tájspecifikus, modulrendszerő felnıttképzési tervek kidolgozása. Oktatási programok megvalósítása: nyelv,

kommunikáció,

rendezvényszervezés,

vállalkozásvezetés,

hálózati

turizmusmarketing,

együttmőködés

témakörökben.

gasztronómia, Szaktanácsadási

programok az érintettek részére. •

Marketingkommunikációs aktivitás erısítése Tematikus

régiós

(lovas,

öko/bio,

agro,

stb.),

valamint

tájegységi

marketingkommunikációs anyagok létrehozása. Az online marketing erısítése, tájegységi szintő információs táblák elhelyezése. •

Piackutatás és monitoring rendszer bevezetése. Folyamatos adatgyőjtés, véleménykutatás a vendégkör körében. Marketing és

Monitoring Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése. Az ifjúsági turizmus területén különféle földrajzi „sávokat” célszerő meghatározni a különféle csoportok elvárásainak

megfelelıen.

Az

ifjúsági

turizmus

„termékeként”

eladható

szolgáltatásokat, programokat, látnivalókat komplex csomagokba kell szervezni,

87

fokozottabb együttmőködést kialakítva ezzel a térség vállalkozói között. A már meglévı turisztikai attrakciók mellett tudatosan törekedni kell újak „kitalálására”. Itt elsısorban olyan kulturális, illetve sport rendezvényekre gondolunk, melyek témájukban közel állnak a fiatalokhoz, és képesek akár országosan is látogatókat vonzani. Külön elınyt jelent, ha ezek valahogy illeszkednének a térség történelméhez, hagyományaihoz. A lehetıségek tehát szinte korlátlanok, megfelelı szervezéssel és ismétléssel akár a kistérség és/vagy egy település egyfajta védjegyévé is válhatnak.

VI.1.6. SENIOR TURIZMUS A senior turizmus avagy a „harmadik korosztály turizmusa” egyre jellemzıbb a kistérségben, elsıdlegesen a gyógyturizmushoz kapcsolódóan. A senior turizmus irányába elvárás, hogy pszichológiai és orvosi szempontból egyaránt elısegítse, hogy az idıs emberek növeljék általános fizikai képességeiket, megszakítsák az egyhangúságot, kiszakadjanak a mindennapi életbıl, szórakozzanak, aktívan pihenjenek, új benyomások érjék ıket. Fontos kiemelten foglalkozni a senior korosztállyal, mint turisztikai célcsoporttal. Az aktuális trendek, különösen a demográfiai változások elıtérbe helyezik a senior turizmust. Európában nı a 60 év feletti népesség aránya, ahogy mondják „elöregszik a kontinens”. Ebbıl elsısorban az egészség-, gyógy- és a kondicióban tartó aktív turizmus profitál, ami a jövıben növekedni fog. A társadalom korösszetétele és egészségügyi állapota indokolja a speciális szükségletek kielégítését. A népesség 10%-a valamilyen módon már fogyatékkal élınek minısül és egyre nagyobb

számú

az

ideiglenes

fogyatékosságú

vagy

életkora

miatt

korlátozott

mozgásképességő. Különleges bánásmódra van szükségük, ami infrastrukturális fejlesztést követel /pl. akadálymentesítés/. A senior célcsoport az egyetlen olyan turisztikai vendégkör, akik viszonylag szabadon rendelkeznek szabadidejükkel, kevésbé szezonális a jelenlétük az idegenforgalomban. A speciális nyugdíjasoknak szóló programokkal elısegíthetı a szezon meghosszabbítása, avagy az elı- és utószezon kapacitáskihasználtságának növelése. Mindeközben a hazai nyugdíjas korosztály programkínálata összeállítása során figyelemmel kell lenni a diszkrecionális, szabadon felhasználható jövedelemre. A Magyar Állam a hazai alacsony jövedelmő nyugdíjasok számára - az esélyegyenlıség jegyében - támogatást nyújt az üdülési csekken keresztül. A Régióban mőködı szolgáltatók többsége NÜSZ csekk elfogadóhely.

88

Mint a fentiekben említettük a kistérség seniororientált kínálatában domináns a fürdı, továbbá az ajánlásokban szerepel a természetjárás, üdülés, bor és gasztronómia, kerékpáros turizmus. Az említett fejlesztési prioritások szinergiában vannak a senior turizmussal.

Célok megfogalmazása A senior turizmus feltételrendszerének kiépítése, korszerősítése elısegíti a regionális turizmus eredményességének,

jövedelemtermelı-képességének,

foglalkoztatásának

javítását.

A

korosztályhoz kötött turisztikai vonzerık több szegmenst is érint és több turisztikai terméket kapcsol össze. •

A Régióban élık jólétének növelése, a régióturizmus eltartó képességének fokozása.

•

Turisztikai vonzerı erısítése, arculatformálás az önálló turisztikai tájegységek fejlesztésének eredıjeként.

•

Elérhetıség javítása

Cél: Senior turisták vendégszámának, vendégéjszakáinak növelése.Szezonalitás csökkentése, az elı- és utószezon megnyújtása a speciális seniorprogramokkal.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek •

Vonzerıfejlesztés Célcsoportorientált vonzerıfejlesztés: o seniorok, o mozgáskorlátozottak Célcsoportorientált termékfejlesztések egy-egy táj, település, településcsoport adottságaira építve. Meglévı adottságokon nyugvó szolgáltatások felfőzése a senior célcsoport

elvárásainak

figyelembe

vételével

(szálláshely,

vendéglátás,

események/programok). •

Táji kohézió erısítése A szektorok közötti párbeszéd intenzívvé tétele (önkormányzatok, egészségügy, természetgyógyászat, vállalkozások, civilek, magánszemélyek). Hálózatba szervezés (érdekközösségek).

•

Képzések Az

érintettek

(szálláshely-szolgáltatók,

vendéglátók,

programszervezık,

élményvezetık) számára tematikus, szükség szerint tájspecifikus, modulrendszerő felnıttképzési tervek kidolgozása. Oktatási programok megvalósítása: nyelv,

89

kommunikáció, rendezvényszervezés,

vállalkozásvezetés, hálózati

turizmusmarketing,

együttmőködés

témakörökben.

gasztronómia, Szaktanácsadási

programok az érintettek részére. •

Marketingkommunikációs aktivitás erısítése

•

Piackutatás és monitoring rendszer bevezetése. o Folyamatos adatgyőjtés, véleménykutatás a vendégkör körében. o Marketing és Monitoring Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése. VI.1.7. A FALUSI TURIZMUS

A kistérség falusi turizmusában rejlı lehetıségek országos összehasonlításban is markánsnak tekinthetıek. A vidéki turizmus a hagyományos gazdálkodásnak, a kézmőipari tevékenység és népi kismesterségek felélesztésének, a helyi hagyományoknak és a lokális épített örökségnek, a tájételeknek komplex turisztikai termékként történı kínálata és értékesítése a térségi vidékfejlesztés egy jól bevált eszköze. Az attrakció mellett a kínálati rendszer része az összehangolt marketing és a képzett, együttmőködı szolgáltatók közössége. A kistérség tanyasias jellege kifejezetten lehetıvé teszi a sokszínőség megjelenítését a falusi turizmus eszközrendszerén keresztül. A falusi turizmus az elmúlt években örvendetesen fejlıdött a térségben. A kistérség falusi turizmusának elért eredményességében mérhetı szerepe van a korábban megfogalmazott turizmusstratégiának, valamint az együttmőködés szereplık által történt felismerésének és alkalmazásának. A tevékenységterület megyei szervezetei emelkedı taglétszámúak. A megvalósult képzések (pl. Katedra Alapítvány – Falusi vendéglátó, panziós képzés), a minısítések eredményesen járultak hozzá a humánerıforrás és a szolgáltatások fejlıdéséhez. A belföldi turizmusban játszott szerepét kedvezıen segítette az üdülési csekk elterjedése is. Az eredményesség különösen tetten érhetı a falusi turizmusban részt vevı személyek, vállalkozások szervezeteinek erısödésében, bıvülésében, a minısített szolgáltatók számának változásában, a településesztétika pozitív irányú elmozdulásában. A sikeresség további mérhetı mutatója, hogy a szolgáltatók egyre inkább programokkal, eseményekkel kombinált csomagokat kínálnak a potenciális vendégeknek. A megjelentetett online és offline marketingkommunikációs anyagok mind gyakrabban tesznek bizonyságot a nélkülözhetetlen együttmőködésrıl. Egyre több szolgáltató érzi szükségesnek a korszerő falusi turisztikai módszerekkel, marketingeszközökkel való megismerkedést, az információs szolgáltatások összehangolását. Kevés kivételtıl eltekintve a falusi turizmus elsısorban, mint kiegészítı

90

jövedelemszerzési forma járul(-hat) hozzá a rurális térségekben élık egzisztenciájának biztosításához.

Célok megfogalmazása •

A

vidékfejlesztés

hatékony,

hosszú

távon

érvényesülı

eszköze,

amely

munkahelyteremtı hatása révén elısegíti a helyi foglalkoztatást, hozzájárul a falvak népességmegtartó erejének növekedéséhez, és a falusi (nemzeti) kulturális örökség ápolásához. •

Turisztikai vonzerı erısítése, arculatformálás az önálló turisztikai egységek fejlesztésének eredıjeként.

•

A fenntartható fejlıdés lehetıségeinek megteremtése.

•

Humánerıforrás-fejlesztés, turisztikai vállalkozás-tanácsadási rendszer kialakítása, együttmőködés erısítése.

A kistérség falusi turizmusának jövıképében egyre inkább a specializáció irányába való elmozdulás a kívánatos. A célcsoport-specifikus és tematikus ajánlatok rendszer típusú kínálata az alábbi területek szerint főzhetı fel: lovasudvarok, életmód táborok gyermekeknek, családoknak, tematizált agroturizmus, gyermekbarát falusi porták, öko/bio/gyógynövény vendégházak, pihenıházak mozgáskorlátozottaknak, népi hagyományok, népi mesterségek, gasztronómia (tájételek, tájborok). A célterület kínálatában a szálláshely – vendéglátás – program hármasságának megfelelı szolgáltatási rendszer hálózati kiépítése szükséges. Tekintettel arra, hogy ez egy–egy szolgáltató esetében nehezen megvalósítható, a falusi turizmus kínálati rendszerében részt vevıket rendszerbe, hálózatba célszerő szervezni. A kistérség turizmusának talán leginkább többszereplıs tevékenységterületérıl van szó. A falusi turizmus szervezésében és kínálatában magánszemélyek, intézmények, önkormányzatok, nonprofit és pofitorientált szervezetek, egyházak egyaránt részt vesznek. A külsı piacok sikeres elérésében és a vendégek kiszolgálásában kiemelten fontossá válik a minıségileg magasan pozicionált termékek és szolgáltatások értékesítése az együttmőködés erısítésén, a képzések megvalósításán keresztül. A térség vonzerejének fejlesztésében a tájegységileg jól szervezett falusi turizmus egyedi kínálatával növelheti a vendégéjszakák számát speciális célcsoportok körében. A falusi turizmus fejlesztésének átfogó célja, hogy a célterület az eddigieknél erıteljesebben járuljon hozzá a vidéken élık megélhetési forrásainak kiegészítéséhez, a vidék eltartó-

91

képességének javításához és ezáltal a vidék megtartó képességének erısítéséhez. A falusi turizmus, mint fejlesztési prioritás ehhez elsısorban azokon a földrajzi területeken képes hozzájárulni, ahol a táji-természeti adottságokra, a szellemi hagyományokra, értékekre, az épített örökségre, a gasztronómiai különlegességekre épülı szolgáltatási rendszerek felfőzhetıek. A célterület fejlesztésének specifikus célja, hogy egyrészt a kistérség falusi turizmusban periférikus tájegységei a vonzerıleltár alapján integrálódjanak ebbe a területbe, másrészt erısödjön a hálózati együttmőködés tematikusan (akár megyei-régiós szinten szinten), illetve integráltan (tájegységi szinten) a versenyképesség növelése érdekében. Mindezeket a szálláshely – vendéglátás – programkínálat hármasságának következetes figyelembe vételével célszerő fejleszteni.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek A fenti célok eléréséhez a kistérség falusi turizmusának minıségfejlesztésére van szükség, amely az alábbi eszközök és területek alkalmazását, középpontba állítását igényli. •

Vonzerıfejlesztés o Turisztikai értékkataszter (vonzerıleltár) létrehozása a periférikus földrajzi területeken. o Különös figyelmet érdemlı területek fejlesztése: _ agroturisztikai fejlesztések, _ tájtermékek elıtérbe helyezése, _ hagyományok (szellemi, kézmőipari) bemutatása, o Célcsoportorientált vonzerıfejlesztés: _ gyermekek, fiatalok, _ családok, _ mozgáskorlátozottak o Kapacitásbıvítés (szálláshely, vendéglátás) a periférikus földrajzi területeken. o Termékfejlesztések egy-egy tájegység, település, településcsoport adottságaira építve. o Meglévı adottságokon nyugvó szolgáltatások felfőzése, csomagba szervezése a turisztikai hármasság figyelembe vételével (szálláshely, vendéglátás, események/programok): _ tematikus utak, _ élményutak, 92

_ tanösvények. o Üdülési csekk rendszer kiszélesítése •

Tájegységi kohézió erısítése. o A

szektorok

közötti

párbeszéd

intenzívvé

tétele

(önkormányzatok,

vállalkozások, civilek, magánszemélyek). o Hálózatba szervezés (érdekközösségek). •

Képzések o Az érintettek (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók, programszervezık, élményvezetık)

számára

tematikus,

szükség

szerint

táj-specifikus,

modulrendszerő felnıttképzési tervek kidolgozása. o Oktatási programok megvalósítása: nyelv, kommunikáció, vállalkozásvezetés, turizmusmarketing,

gasztronómia,

rendezvényszervezés,

hálózati

együttmőködés témakörökben. o Szaktanácsadási programok az érintettek részére. •

Minısítési rendszer teljeskörővé tétele és folyamatos karbantartása, a minıségi fenntarthatóság biztosítása. o Monitoring rendszer kidolgozása. o Szolgáltatási sokszínőség biztosítása és a színvonal emelése.

•

Marketingkommunikációs aktivitás erısítése o Tematikus

régiós

(lovas,

öko/bio,

agro,

stb.),

valamint

tájegységi

marketingkommunikációs anyagok létrehozása. o Az online marketing erısítése, o Tájegységi szintő információs táblák elhelyezése. •

Piackutatás és monitoring rendszer bevezetése. o Folyamatos adatgyőjtés, véleménykutatás a vendégkör körében. o Marketing és Monitoring Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése.

VI.1.8. AKTÍV TURIZMUS A Hódmezıvásárhelyi kistérségben az utóbbi években kedvezıen alakul az aktív turizmus kínálata. Ezen belül is a kerékpáros, víziturizmus, lovasturizmus, különbözı extrém sportokhoz kapcsolódó turizmus. Az elmúlt öt évben a kistérség kerékpáros turizmus fejlesztése

példaértékőnek

mondható.

Kiépült

a

Mártély-Mindszenti

továbbá

a

93

Hódmezıvásárhely-Barattyosi kerékpárút szakasz. A kistérség települései közül Székkutas kivételével az összes megközelíthetı kerékpárúton. A kerékpáros jövıkép és stratégia a változatos tájra,

vonzó településekre, vizes élıhelyekre, népi kultúrára építı határozott

arculatú, dinamikus kerékpáros kistérséget képzel el. A víziturizmus kérdését, kiemelten a Tisza víziturizmusának fejlesztését a RIB is prioritásként kezelte. Tanulmánytervek készültek kikötıhelyek, pihenıhelyek létrehozására, és ezek megvalósításához pénzügyi forrásokat is rendeltek. A kistérségben két szabadstrand üzemel az egyik a Mártélyi Holt-Tisza partján a másik Mindszentnél az élı Tiszán.

Célok megfogalmazása Az aktív turizmus kínálati elemei a turizmus piaci trendjének megfelelı vonzerıket kínálnak, melyek az élet minıségének javításához, az egészséges életmódhoz, rekreációhoz kapcsolódnak,

valamint

jól

kiegészítik

a

kistérség

többi

termékének

kínálatát

(egészségturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus). Az aktív turizmus fajtái közül régiónkban a kerékpáros turizmus prioritását szeretnénk hangsúlyozni, melyet leginkább versenyképesnek tartunk. Általános célunk, hogy az aktív turizmus kínálata önálló és kiegészítı termékként is piacképes, minıségi szolgáltatási láncolatot alkosson, beépüljön a térség komplex kínálati elemeibe. Cél, hogy a Hódmezıvásárhelyi kistérség kerékpárosok kistérsége legyen, hogy az ideérkezı látogató összefüggı kerékpárút-hálózaton tudja bejárni tájainkat, ahol kerékpárbarát szolgáltatások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek), szervizháttér, információs rendszer szolgálja igényeit. Cél, hogy a Tisza természetes állapotának megırzése mellett egy egységes arculatú turisztikai termék legyen, minıségi szolgáltatásokkal, az aktív üdülés, az ökoturizmus, a kulturális turizmus iránt érdeklıdı turisták számára komplex szolgáltatást nyújtson, és a helyiek számára bevételi forrást jelentsen. Ehhez a vízi, a bakancsos, a kerékpáros és a lovas turizmus fogadóállomásait kell tovább fejleszteni.

Fejlesztési eszközök Kerékpáros turizmus fejlesztése •

A kistérség kerékpárút-hálózatának fejlesztése, útépítés o Hódmezıvásárhely-Székkutas közötti kerékpárút létesítése o Településeken belüli kerékpárutak teljes kiépítése

•

Hálózati rendszer fejlesztése (kölcsönzı, szállító, szerviz, segélyhálózat) o Kistérségi kerékpáros központok kialakítása, fejlesztése 94

•

Kerékpárbarát minısítési rendszer bevezetése o Minısítési folyamat elvégzése o Kerékpárbarát szolgáltatók fejlesztéseinek támogatása

•

Marketingtevékenység o Kerékpáros kistérség arculatának, imázsának erısítése o Promóciós, információs eszközök készítése

•

Kerékpáros rendezvények támogatása o Kerékpáros maratonok, versenyek o Speciális kerékpáros versenyek szervezése

Viziturizmus fejlesztése (TA Tisza turizmus fejlesztése) •

Infrastrukturális fejlesztés o Fogadókapacitás fejlesztés o Logisztikai rendszer o Információs rendszer

•

Vonzerıfejlesztés o a Tisza mente látnivalóinak bemutatása o rendezvénykínálat bıvítése

•

Humán erıforrás fejlesztés o menedzsment szervezet létrehozása o koordinációs iroda kialakítása o vízitúra-vezetı képzés

•

Marketingtevékenység o egységes arculati elemek, promóciós eszközök o kommunikációs eszközök

Lovasturizmus fejlesztése •

A már mőködı lovasbázisok szolgáltatásfejlesztése, fedeles lovardák építése.

•

Lovastúra útvonalak kialakítása, túraajánlatok kidolgozása.

•

Gyógylovagoltatás fejlesztése

•

A Magyar Lovasturisztikai Szövetség patkós minısítési rendszerének átfogó alkalmazása, illetve ennek megkövetelése.

95

Természetjárás, horgászat, golfturizmus, vadászturizmus feltételeinek javítása •

A túraútvonalak mentén található objektumok, létesítmények felújítása, újak építése (pihenıhelyek, kilátók, erdei tornapályák).

•

Tematikus túraútvonalak kidolgozása, túrafüzetek kiadása

•

Különbözı fokozatú teljesítménytúrák szervezése.

•

Menetrendszerő, rendszeres természetjáró túrák beindítása az üdülıövezetekben.

•

Horgászturizmus feltételeinek javítása

Egyéb aktív tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés •

Extrém sportok

•

Légi sportok

•

Íjászat, falmászás, teke.

Sportturizmus (sporteseményekhez köthetı aktív vagy passzív turizmus) •

Nemzetközi és hazai sportrendezvények megvalósítása a kistérségben o Roland Ring versenyei o Balogh Imre Sportcsarnok sportrendezvényei o Gyarmati Dezsı Sportuszoda sporteseményei o Csomorkány Kupa (vívás)

VI.1.9. BOR ÉS GASZTRONÓMIAI TURIZMUS Magyarországon általános helyzet, hogy a Borút Rendszerek többnyire a minısítésre koncentrálnak, és egyelıre az azokhoz kapcsolódó innovatív szolgáltatásfejlesztés nem igazán jellemzı. A Hódmezıvásárhelyi kistérség borászainak, borturisztikai szereplıinek ezen a helyzeten kellene változtatniuk.

Célok megfogalmazása •

A kistérség versenyképességének és piaci részesedésének erısítése.

•

A fenntartható fejlıdés lehetıségeinek megteremtése.

•

Turisztikai vonzerı erısítése tudatos termékfejlesztéssel és attrakciószervezéssel, arculatformálás az önálló turisztikai tájegységek fejlesztésének eredıjeként.

96

•

Humánerıforrás fejlesztés, turisztikai vállalkozás-tanácsadási rendszer kialakítása, együttmőködés erısítése.

A borturisztika hangsúlyos turisztikai vonzerıvé történı fejlesztése, valamint a gasztronómiai hagyományok ápolása, felelevenítése révén helyi, kiegészítı turisztikai termékek, kulturális programok kialakítása. A nemzetközileg is ismert borkultúra turisztikai hasznosítása nagymértékben imázs-formáló és egyéb turisztikai termékek hatékony kiegészítıje. Átfogó cél a térség borturizmus vonzerejének növelésének, a minıségi borturizmus szakmai fejlıdésének elısegítése. Specifikus célok: A kistérségben található borászok külön-külön célokkal rendelkezı egységbe tömörüljenek. Az egyedi speciális termékekkel egyenértékő jelentıséget kapnak a kínálat-fejlesztésben a különleges élményt biztosító nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, amelyek kiemelkednek a széles körben elérhetı szép, érintetlen természeti környezetbıl. Színvonalas, innovatív szolgáltatások nyújtására ösztönzés. Innovatív környezet, a szolgáltatásfejlesztésben való együttmőködés támogatása. Speciális cél a hálózati együttmőködés kiterjesztése, fejlesztése.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek A kistérség karakteres borai, a térségi konyha hírneve és a gasztronómiai turizmus nemzetközi térnyerése indokolttá teszik e terület önálló programként való kezelését. Egy-egy település, térség turizmusának vezértermékeként gyakran jelenik meg egy speciális termék, gyümölcs, stb. Az agrártermékekre, élelmiszerekre, ételekre, a gasztronómiára építendı turisztikai attrakciók, programok olyan térségekben is vonzerıt eredményezhetnek, amelyek a hagyományos, természeti és épített vonzerıelemek vonatkozásában nem rendelkeznek kedvezı adottságokkal.

Vonzerıfejlesztés •

Borturisztikai rendezvények A meglévı turisztikai szolgáltatások fejlesztése és kistérségi szinten új borturisztikai programok kidolgozása és bevezetése, melyek a vidéket átfogó, az érintett szervezeteket,

vállalkozásokat

integráló

programok.

Olyan

komplex

szolgáltatáscsomagok bevezetése, amelyek a borturizmust szorosan összekapcsolják a térség más kulturális, természeti értékeinek bemutatásával.

97

Infrastrukturális fejlesztések •

Turisztikai irányító táblák o Egységes irányítótábla rendszer tervezése és kihelyezése

•

Borturisztikai információs idegenforgalmi platform. o Internet alapú elektronikus megjelenés, borturisztikai információs rendszer létrehozása.

•

Borház létrehozása, fejlesztése

Humán erıforrás fejlesztés •

Képzések Oktatási programok indítása szükséges, melynek célja a szılırıl, borról, a bor kulturált fogyasztásáról szóló, az általános mőveltséghez tartozó ismeretek átadása a vendéglátó, kereskedelmi szakközép- és szakiskolák számára.

Gasztronómia: A kistérség gazdag gasztronómiai kultúrával rendelkezik, melybe beletartozik a tájhoz tartozó ételek sokszínősége, valamint a borászok gazdag borválasztéka. Nem mellékes szempont, hogy a népi hagyományokhoz, szokásokhoz mindig kapcsolható az alkalmakhoz illı egyszerő, de kifinomult ételek sokasága, mely hosszú idın keresztül szállt anyáról lányára. A táji ételek tetten érhetık olyan közösségi alkalmakkor, mint, falunap, farsang, húsvét, karácsony, s még folytathatnánk a sort. Bármely turizmusstratégiát is vizsgálunk, melyek az elmúlt években készültek, a gasztronómia mindig kellı hangsúllyal jelenik meg, mint a kísérı rendezvények egyik rendkívül vonzó lehetısége.

A gasztronómiához kapcsolódó problémafelvetés: •

Gasztronómiánk nem jelent elsıdleges vonzerıt a turista tudatában

•

Az esetek többségében kísérı rendezvényként jelentkezik

•

A kísérı rendezvény legtöbbször borkóstolásra korlátozódik

•

A hagyományos ételek készítése, technológiája feledésbe merül

•

A vendéglátás képzésében nem jelentkezik a tájételek készítése, ápolása

•

A gasztronómia zászlóvivıi az éttermek, vendéglık, de színvonaluk sokszor elmarad az elvártaktól

98

•

A minıség-ellenırzés szemlélete sokkal inkább hatósági szemszögő, mint turista szemlélető

A gasztronómiához kapcsolódó alapvetı célkitőzések: •

A táji ételek megırzése, felelevenítése, oktatása, megjelenítése

•

A hagyományok és táji ételek kapcsolatának hangsúlyozása

•

A táji ételek és e területre esı borvidék borainak szakszerő párosítása

•

Gasztronómiára épülı turisztikai termék kialakítás

•

Gasztronómiai termékek turisztikai termékcsoportba illesztése

•

Szakmai szemlélető minıségbiztosítás

A gasztronómiai termékfejlesztés lehetséges területei: •

A turizmusban részt vevık egyszerő társas étkezései

•

Adott termékre építhetı gasztronómiai rendezvények

•

Történelmi hagyományokra épülı gasztronómiai rendezvények

•

Hagyományokra épülı gasztronómiai rendezvények: o Ünnepek ételei / húsvét, farsang./ o Szokásokhoz kapcsolódó ételek/ legényavatás, búcsú, leányvásár…/ o Tevékenységhez kapcsolódó ételek /vadászat, halászat, szüret, aratás/ o Tájegységhez kapcsolódó ételek

•

A kulinaritást elıtérbe helyezı gasztronómiai rendezvények: o Borkóstolás, borkóstoltatás o A táj klasszikus étel és ital párosításai

•

Szakmai jellegő gasztronómiai rendezvények: o Gasztronómiai versenyek o Gasztronómiai bemutatók, vásárok o Mesterkurzus o Borértı napok o Fızzünk hazait!

99

VI.1.10.

HIVATÁSTURIZMUS (M.I.C.E.)

A turista motivációja alapján a turizmust két csoportra oszthatjuk: a szabadidı turizmusra, illetve a hivatásturizmusra. Nem is oly régen a hivatásturizmust a konferencia turizmus és üzleti turizmus fogalompárokkal azonosították. Sok szakember számára sajnos a hivatásturizmus a mai napig nem is jelent mást. Az általános gazdasági növekedés, az üzleti kapcsolatok fejlıdése, a továbbképzések szerepének erısödése és a globalizáció eredményeképpen a hivatásturizmus jelentısége tovább nı. A hivatásturizmus a turizmus egyik leghatékonyabb területe. A szakmai fejlıdést, a hatékony munkavégzést, a csapatszellem, a céghőség és az üzleti partnerkapcsolatok erısítését szolgáló rendezvények, utazások, a turizmus legdinamikusabban fejlıdı üzletága.

A szakmában M.I.C.E./ meeting, incentive, congress, events/ mozaikszóval nevezett üzletágat ma már meeting industryként is emlegetik, ezzel is jelezve hatalmas keresleti és kínálati oldalát. Mára szinte önálló iparággá nıtte ki magát. A hosszabb idıt igénybe vevı nagyobb koncentrálást, kreativitást igénylı találkozókat/ M / a vállalkozások házon és munkahelyen kívülre viszik, mivel nincsenek zavaró körülmények, s a résztvevık mindegyikében jobban tudatosul a téma. Az incentive / I / utazást leginkább ösztönzı jutalomutazásként lehetne definiálni. A nagyvállalatok éves marketing terveiben már külön tételként szerepelnek az incentive utak, s tervezésüket egy évvel korábban megkezdik. Az utazásokat gyakran kötik össze szakmai továbbképzésekkel, termék és szolgáltatás bemutatókkal. A hivatásturizmuson belül a szakmai fejlıdést a szaktudás frissítését leginkább a konferencia turizmus/ C / szolgálja. Töretlen, dinamikus fejlıdése a részvételbıl adódó tudásbıvítésnek, a tapasztalatok kicserélésének, a magasabb tudományos fokozat elérésének köszönhetı. A mozaik utolsó eleme az events, / E / a vállalati események rövidítésébıl ered, de a hivatalos statisztikák a kiállításokat és a vásárokat sorolják ide. Miért fontos a kistérség számára a hivatásturizmussal foglalkozni? Bár konkrét üzleti számokat a szolgáltatók nem hoznak nyilvánosságra, ám az elérhetı anyagokból, a tapasztalatokból megállapítható, hogy az egy fıre esı fajlagos költés magasabb, mint a szabadidı turizmus esetében. Sok tanulmány az átlagos költés háromszorosával számol. Mindez a turizmusbevétel szempontjából nem elhanyagolható tényezı.

Mára a M.I.C.E szegmensben a kínálati piac jellemzı, a verseny egyre élesebb. A megrendelı cégek döntésénél nem csupán a terem mérete, technikai felszereltsége, a

100

szolgáltatások minısége a döntı, hanem egyrészt a jól felkészült szakmai személyzet, másrészt a kiegészítı szolgáltatások, a kísérı programok gazdagsága, a szórakozás lehetısége, a helyszín presztízs értéke. A kínálati piacból adódóan a szolgáltatók markánsabb marketingtechnikákat alkalmaznak a kitőzött cél, azaz a „hivatásturista” megszerzéséért. Hódmezıvásárhelyen a kilencvenes évek óta a hivatásturizmus erıteljesen fejlıdik. Az újonnan épített szállások konferenciatermekkel, wellness és fittness részlegekkel épültek. A régebbi szállások is bıvítettek, korszerősítettek. Természetesen megjelentek a konferenciák különleges helyszínei is. Az oktatási intézményekek elıszeretettel bonyolítanak le kisebb konferenciákat. Olcsó áraikkal teremtenek konkurenciát a szállásadoknak. Jelentıs beruházás indult meg az idei évben Hódmezıvásárhelyen, ahol egy négy csillagos szállodai (Ginko Sas) beruházás kezdıdött meg. A hivatás-turizmus egyéb ágai (kiállítás, vásár, stb.) a gazdasági élet fejlettségét, jelentıs potenciálját feltételezik. A konferencia központ jó kiegészítıje lehet a vásár és szakkiállítás.

Hivatásturizmussal kapcsolatos – problémafelvetés: •

Budapest központú konferenciaturizmus jellemzı hazánkban. A kistérségnek nehéz felvenni a versenyt a gazdag szolgáltatás- és programdömpinggel szemben.

•

A térség teremthetne alternatívát, de megfelelı mérető konferenciaközpont jelenlegi hiánya miatt nem sok eséllyel pályázik nagy létszámú nemzetközi, akár hazai tudományos és gazdasági konferencia elnyeréséért.

•

A szekciótermek általános hiánya miatt kizárólag plenáris üléssel dolgozó konferenciák kerülnek lebonyolításra.

•

A rendezvényt bonyolítók sokszor nincsenek tisztában önnön objektív és szubjektív felkészültségükkel, mely túlvállaláshoz, ugyanakkor jövendı üzletek elvesztéséhez vezet.

•

A hivatásos rendezvényszervezık a kínálati piacot kihasználva jelentıs jutalékért dolgoznak.

•

A szakemberképzéssel, a jelenlegi felkészültséggel sok esetben jelentıs problémák vannak.

•

A másodvonalban dolgozók nyelvtudásának hiánya.

•

Nem látni tisztán, hogy a kistérség, milyen kapacitással, technikai háttérrel, tartalékokkal rendelkezik.

101

Célok megfogalmazása Versenyképesség növelése, mely nem jelenti feltétlenül új és nagyobb konferenciaközpontok létrehozását, hanem sokkal inkább azok mőködésében, mőködtetésében bekövetkezı minıségi változást. Elérendı a konferenciaturizmusra jellemzı rövid szezonális idıszak meghosszabbítása, a hivatásturizmus évenként változó piaci trendjeihez való igazodása, a biztonság és elérhetıség, mint elsı helyen álló igények maradéktalan megteremtése. Markánsan megkülönböztethetı kistérségi M.I.C.E kínálatot kell létrehozni.

Fejlesztési eszközök, tevékenységterületek A hivatásturizmus fejleszthetıségének fontos feltételei vannak. A kiemelkedı infrastruktúra (minıségi

szálláshely,

konferenciatermek

stb.)

igények,

szervezési,

szolgáltatási

(programszervezés, közlekedés, személyes szolgáltatások, vonzó természeti környezet, kulturális és szabadidıs programok, stb.) kínálat megléte mellett többnyire csak olyan helyen gazdaságos, ahol a rendezvények szervezıinek szakmai partnerei vannak. A konferencia, kongresszusi turizmus éppen ezért csak ott alakul ki nemzetközileg is értékelhetı mértékben, ahol tudományos, felsıoktatási központok vannak.

Kiemelt feladatok: •

Szállodakorszerősítések- szolgáltatásnövelés

•

A Vásárok, kiállítások számának növelése

•

A rövidülı ülésszakok bevételkiesésének kompenzálása

•

Markáns,

hatékony,

speciális,

a

hivatásturizmust

segítı

marketingtechnikák

bevezetése •

Megarendezvényekhez kapcsolódó elı- és utókonferenciák lebonyolítása

•

Változatos, a különbözı igényekhez igazodó programkínálat

•

Magas színvonalú turistabarát szolgáltatások megvalósítása

•

A hivatásturizmus társadalmi jellemzıinek figyelemmel kísérése o Demográfiai tényezık o Hölgyek növekvı száma o Delegáltakat kísérı családtagok megjelenése

•

A konferenciaturizmusban bekövetkezı technikai újítások és fejlesztések feltárása, adaptálása

•

Korszerő weboldal, on-line foglalási rendszerfejlesztés

102

•

Konferenciaturizmushoz kapcsolódó termékfejlesztés: o Családbarát szolgáltatások és programok o Színes, változatos kísérı programok o Hölgyprogramok o Demográfiai tényezıkhöz igazodó szolgáltatás és programkínálat

•

Hölgy központú konferenciával és incentivvel kapcsolatos szolgáltatásbıvítés o Több szállodai tükör o Kalóriaszegény étrend o Wellness o Fittnes o Kényeztetés

•

A differenciált szállásigényekhez igazodó korrekt partnerbázis leltárba vétele, szolgáltatásokkal, kondíciókkal

•

A vállalatok egyéni jutalmazásra irányuló incentív termékfejlesztés

•

Az incentív turizmusban a csapatépítés igényéhez igazodó változatos, eredeti termékfejlesztés

•

Gyakorlat-centrikus szakemberképzés, továbbképzés.

•

A képzéshez igazodó korszerő didaktika, magasan képzett oktatógárda

•

Mindenhol találni manapság a minden igényt kielégítı konferencia központokat, konferencia szállodákat. Ami mégis dönthet a turista választásában, az a STORY FEELING, ami körbelengi a helyet magát. Ez az a plusz, ami dönt irányunkba. Ennek megtalálása, kitalálása közös feladatunk.

Együttmőködés, partnerség, közös marketing tevékenység Fontosnak tarjuk a hivatásturizmusban érintett szervezetek folyamatos kooperációját, a hivatásturisztikai

szereplık

kistérségi

létrehozását.

hálózatának

A

hatékony

marketingkommunikációhoz elengedhetetlen a közös megjelenés, hiszen egy-egy települést adunk el és nem egy intézményt a potenciális konferenciaturistáknak.

Marketingkutatások Folyamatos

adatgyőjtés,

véleménykutatás

szükséges

a

rendezvényeken

résztvevık

(konferenciaturista, vásárlátogató, kiállító, konferenciaszervezık) vendégkör körében.

103

Marketing Információs Rendszer kiépítése és mőködtetése nélkül nem képzelhetı el a sikeres marketing munka.

VII. JAVASOLT PROGRAMOK, PROGRAMCSOPORTOK Az elızıekben vázolt természeti és kulturális adottságokra épülı tematikus útvonalakat mutatunk be, melyek alapul szolgálhatnak a helyi szolgáltatók összefogásával kialakított programcsomagokhoz.

VII.1.

PIROSKA ÚTVONAL – ’GYAKRAN GONDOLOK PIROSKÁRA’

(Hódmezıvásárhely – Székkutas) 1921. nyarán egy német egyetemi hallgató érkezett Hódmezıvásárhely – Kutasipusztára egy diákcsere – akció keretében. Ez a diák – Hugo Hartung, az ismert német író – 30 évvel késıbb egy regényben elevenítette fel magyarországi élményeit. A regénybıl sikeres film is készült 1957-ben, melyet azóta is folyamatosan vetítenek a német televízióban. A regényt Dr. Sipka Sándorné, a hódmezıvásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára, 1987-ben fordította magyarra. Ma már tudjuk, hogy a Kutasi pusztán és környékén játszódó regény fıszereplıjét, Piroskát nem is Piroskának hívták, és azt is, hogy nem az állomásfınök lánya volt. A legenda azonban közismert. Senki sem csodálkozik, ha nyáron idegen rendszámú kocsik állnak meg a faluban, és keresik a „doktor-házat”, a vasútállomást, a malmot.

Hódmezıvásárhelyrıl a 47-es úton 20 km-re érjük el Székkutast, akár vasúton is. A Csongrád megye határán lévı falu nevét már a középkorban is említik okiratok. A XX. század elején még tanyaközpont volt Kutas, az I. világháborút követıen a Hódmezıvásárhelyhez tartozó terület mindinkább falusias jelleget öltött. 1950-ben vált önállóvá, s a Vásárhelykutasról Székkutasra átkeresztelt község országhatáron is túlnyúló hírnevét Hartung regényének köszönheti.

A székkutasi Mővelıdési Házban (Vásárhelyi út) tekinthetı meg a Hartung Emlékszoba, ahol a német író hagyatéka, a regény helyi vonatkozású tárgyi emlékei kaptak helyet. A 104

vasútállomástól 700 m-re található a Piroska-féle szélmalom, mely Hartung regényének egyik színhelye.

A székkutasi sétát kövesse egy kirándulás a falutól 6 km-re fekvı kakassszéki Júlia-fürdıhöz. A 30-as években épült gyógyintézet korabeli hangulatot árasztó kertjében tegyünk egy sétát. A kardoskúti pusztán (8 km-re Székkutastól), a Fehér-tó körül háborítatlan környezetben páratlan madárélıhely található. A falu környéki pusztában gyógynövények győjthetık.

VII.2.

MŐVÉSZETEK

ÚTJA

– ’HÓDMEZİVÁSÁRHELY,

AZ

ALFÖLDI

MŐVÉSZVÁROS’

(Hódmezıvásárhely – Mártély) A város és tágas határa már több ezer éve lakott terület. A neolitikumból származó híres „Kökénydombi Vénusz” szobrocska és a különbözı korokból származó régészeti emlékek a Tornyai János Múzeum (Szántó K. J. u. 16.) állandó régészeti kiállításán láthatók. A múzeum néprajzi kiállítással és idıszakos képzımővészeti kiállítással is várja a látogatókat. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában győjtötte a népmővészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezıvásárhelyi mővészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. 1910-ben mővészeti lapot indítottak Jövendı címmel. Tornyai Hódmezıvásárhelyen 1908-ban rendezte elsı kollektív tárlatát. A Tornyai János Múzeumban a már több mint ötvenéves múltra visszatekintı, rangos képzımővészeti kiállítást, a Vásárhelyi İszi Tárlatot, minden év október elsı vasárnapján nyitják meg. A Mártélyi Képzımővészeti Szabadiskola nyári alkotótáborának kiállítása, a Csongrád megyei képzımővészek Tavaszi Tárlata is itt kerül megrendezésre.

A Kossuth teret délrıl keretezı Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla mőveit láthatják az érdeklıdık. Itt érzékelhetı, hogy az önálló mővész egyéniségek milyen sokféle képen látják, láttatják az alföldi tájat. Tornyai sötét-világos kontrasztja, Koszta piros-fehér-kék izzása, Endre harmonikus líraisága, Rudnay ember és természet bensıségessége, Fényes idillikus tájai, Tóth Menyhért gyermeki szemmel világra

105

csodálkozó egyszerősége, mind az a végtelen horizontú táj által ihletett individuális értékő alkotások. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi İszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzımővészeti és fotó szimpóziumokat kísérı idıszaki kiállítások.

A pezsgı képzımővészeti élet ma is nyomon követhetı a városban és környékén. A Hódmezıvásárhelytıl 6 km-re fekvı, ma már kerékpárúton is megközelíthetı festıi kis halászfaluban, Mártélyon lakott 1910-tıl Tornyai János. Itt festette alföldi tájképeinek sorozatát. Lakóházában ma Óvoda mőködik, az emléktáblát a látogató a Tiszai utcában láthatja.

Több nyarat töltött a faluban Frank Frigyes, expresszionista festı is. A mővészeket megihletı Holt-Tisza töltése mellett, a Tájvédelmi Körzet bejáratánál állítottak emléket a Mártélyon valaha is alkotó mővészeknek, a „Festık dombján”.

Gyalogtúra keretében meglátogathatjuk Szalai Ferenc festımővészt mőterem szélmalmában, B. Kovács Emıke festımővésszel megismerkedhetünk az anyagozás és festészet rejtelmeivel.

Ajánlott sétaútvonal: Hódmezıvásárhely,Tornyai János Múzeum – Alföldi Galéria – Kollektív Mőterem (Kohán György u.) – Kerámia Mővésztelep (Széchenyi tér 1.) – Mártély, Tornyai lakóház (Tiszai u.) – Festık dombja – Holt-Tisza part – Késmárki-féle szélmalom •

Tavaszi Tárlat

április - május

•

Fotó szimpózium

május – június

•

Mártélyi Képzımővészeti Szabadiskola

augusztus elsı két hete

•

Kerámia szimpózium szeptember

október

•

Festı szimpózium

október - november

•

İszi Tárlat

október - november

106

VII.3.

KÉZMŐVESEK

ÚTJA

– ’HÓDMEZİVÁSÁRHELY,

AZ

ALFÖLDI

MŐVÉSZVÁROS’

(Hódmezıvásárhely – Mártély – Mindszent – Székkutas) A XX. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezıvásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitőnı agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élı és még dolgozó fazekasok között nem egy a népmővészet mestere.

Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetıs vásárhelyi gazda XVIII. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben a Mária Terézia korabeli katonaszoba belsı tárul a látogató szeme elé.

A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklıdıket, mőhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. Az egyedülálló vásárhelyi szırhímzés mai készítıit a Hímzımőhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.)

Mártélyon a helyi Vendégváró Közhasznú Egyesület tagjai fogadják a népmővészet iránt érdeklıdıket.

Elızetes

bejelentéssel

meglátogathatjuk

a

pékmester

mőhelyét,

megismerkedhetünk a halászháló készítés, a szárazvirág kötés és a csutkaállatok készítésének rejtelmeivel.

Kézmőves mőhelyek: •

Ambrus Sándor fazekasmester Belvárosi Fazekasház – Hódmezıvásárhely, Lánc u. 3.

•

Török Ferenc fazekasmester – Hódmezıvásárhely, Hóvirág u. 17.

•

Szénási János fazekasmester – Hódmezıvásárhely, Eke u. 41.

•

Bálint Józsefné - Hódmezıvásárhely, Puskin u. 11.

•

Pápai Kata keramikus – Hódmezıvásárhely, Révai u. 1.

•

Geráné Szemenyei Olga gyékénytárgy készítı – Hódmezıvásárhely, Malom u. 47/A.

•

Igaz Antalné csipkeverı – Hódmezıvásárhely ,Dózsa Gy. u. 21.

107

•

Nagy Béláné népi iparmővész – Hódmezıvásárhely, Csengettyő köz 8.

•

Rostás Zoltánné népi hímzés – Hódmezıvásárhely, Ifjúság u. 5.

•

Szakál László népi hangszerek – Hódmezıvásárhely, Eke u. 63.

•

Varga Sándor fafaragó – Hódmezıvásárhely, Rákóczi u. 73.

•

Vargáné Varga Annamária – Hódmezıvásárhely, Rákóczi u. 73.

•

Hímzımőhely – Hódmezıvásárhely, Szent István u. 70.

•

Városi

Díszítımővészeti

Kör

és

Szövı

Szakkör

(Mővelıdési

Ház)

–

Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák A. u. 7. •

Hofecker József díszmőüveges – Hódmezıvásárhely, Szabadság tér 71.

•

Békési Sándor bútorasztalos – Mártély, Kinizsi u. 17.

•

Takács Béla pék – Mártély, Fı u. 36.

•

Lantos Sándorné virágkötı – Mártély, Fı u. 46.

•

Pataki Mónika üvegfestı – Mindszent, Rákóczi u. 53.

•

Szabó Rezsıné gyemekjáték készítı – Mindszent, Csokonai u. 12.

•

Borsi Sándorné faégetı – Székkutas, Morgács K. u. 13.

VII.4.

ÖKOTURIZMUS – „MŐVÉSZI TÁJAK – GYALOG, VÍZEN, LÓHÁTON ÉS

KERÉKPÁRON”

(Hódmezıvásárhely – Mártély – Mindszent – Székkutas) Hódmezıvásárhelyt több mint 6 km-es kerékpárút köti össze a halászfaluval, Mártéllyal. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971. óta védett, 2232 hektáros területén. A terület 1979. óta szerepel a „Ramsari jegyzékben”, mint nemzetközi jelentıségő vízi vadvédelmi terület. A védettséget a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékei, valamint a sajátos alföldi látnivalók indokolták. A védett terület három, egymástól nagymértékben különbözı részbıl áll: •

Az északi terület, amely a Mártélyi-holtág, valamint az általa körbeölelt Ányásszigetbıl áll. A holtág külsı részén vendéglık, strand, hétvégi házak, üdülık és a Bodnár Bertalan Oktatási Központ sorakoznak.

•

A holtágtól délre a Kutyafenék, majd a Körtvélyesi-holtág (a Körtvélyesi-szigettel) terül el.

•

A déli részen elterülı Barci-rét társulásai, növényzete nagyrészt megegyezik az elıbbivel, állatvilága azonban – a zavartalanság miatt – jóval gazdagabb.

108

A Tájvédelmi Körzetben vezetıvel járhatjuk be a 2.650 m, átlagosan 2 – 2,5 óra alatt teljesíthetı ártéri tanösvényt. Erdıjárásra, madárlesre nyílik alkalom a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Lehetıség van tiszai csónakázásra, vízibicklizésre. Gyalogtúrát tehetnek egy mártélyi tanyára, ahol az ıshonos magyar állatfajtákat: bivalyt, szürkemarhát, mangalicát láthatnak. A programokat a Mártélyi Vendégfogadók Közhasznú Egyesülete (Tel: 30/322-5617) szervezi.

Természetjárás az Alföldi Kék-túra útvonal Csongrád megyei V. szakaszán: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Levelény - Mindszenti Rév - Mindszent vasútállomás VI. szakasz: Mindszent - Koszorúhalom - Ludas-halom (45. sz. út) - Ördöngös major, az Ördöngös majorból turistaút vezet Derekegyházára, a Károlyi-kastélyig E7-Európai Hosszútávú Vándorút Csongrád megyei szakasza: A mindszenti révtıl a Tisza bal partján vezet a Marostorokig, majd a Maros jobbparti töltésén halad a nagylaki határátkelıhelyig

Mindszenten a tiszai szabad strand, s az élı Tisza homokos parti része tökéletesen alkalmas fürdızésre is.

Nagy hagyománya van a területen a lótartásnak. A város évszázadok óta híres kitőnı lovairól, a Monarchia közös hadserege innen vásárolta a legtöbb remondalovat. Magyarország legnagyobb területő mezıvárosában, Hódmezıvásárhelyen, a nagy távolságok miatt olyan ló, lófajta alakult ki és terjedt el, amely alkalmas volt a mindennapi hámos-igás munkák, és a könnyő hámos feladatok ellátására is. Az Aranyági Ménes, a már 150 éve kitenyésztett Furioso-North Star lóállomány fenntartásán, a genológiai vonalak megırzésén túl populáció szinten végzi az egyedek kipróbálását, teljesítmény vizsgálatát. Lovagoltatással magánemberek is fogalakoznak a város környéki tanyákban, a Vásárhely melletti Dél-alföldi Lovasudvar 4 patkós minısítéső lovas tanya. A mindszenti Mihály Lovas Tanya csatlakozott a Magyar Lovas Turisztikai Szövetséghez és végez szervezett formában vándor- és csillagtúrákat. A mindszenti Lovaspálya az egyik legszebb és legjobb adottságokkal rendelkezı az országban. Mind díjugratásra, mind fogathajtásra alkalmas.

A Körös-Maros Nemzeti Park egyik törzsterülete a vásárhelyi puszta egyik ékessége Kardoskút, melynek fı nevezetessége madárvilága. Közép-Európa egyik legfontosabb 109

madárszállójává válik ısszel és tavasszal a kardoskúti Fehér-tó. Madárleshez vezetıt a Bodnár Bertalan Oktatási Központtól igényelhetnek

Hódmezıvásárhely ÉK-i határában folyt a hagyományos fazekasipar és téglagyártás alapanyagának bányászata. Az agyagbányászat megszőnése után a természet birtokba vette a bányamővelés eredményeként létrejövı 1 km2 alapterülető vizet, ahol is magas sókoncentrációjú, a Dél-alföldre oly jellemzı szikes tavi élıhely jött létre. A téglagyári kubikok tanösvényen megismerkedhetünk a területen fészkelı fokozottan védett madárfajokkal. A hüllıket a vízsikló, mocsári teknıs, fürgegyík, míg a kétéltőeket a zöldvarangy, a tarajos és pettyes gıte, valamint a kecskebéka képviselik.

A várostól 6 km-re elterülı Rárós - Kéktó helyi védetté nyilvánítása folyamatban van. A 350 hektáros terület szikes legelı, melyet erdısávok határolnak. Ökoturisztikai jelentıségét madárvilágának köszönheti. Fehér gólya, nagy kócsag, barna rétihéja, szalakóta és kis ırgébics figyelhetı meg a térségben.

Programajánló Hódmezıvásárhely •

Dél-Alföldi Lovasudvar, Tanya 4010 (Bodzási út)

•

Aranyági Ménes http://www.hodmezogazda.hu/magyar/aranyagifuriosomenes

•

Kucsora István

•

Fiáker – Molnár János

•

Fjord Lovasfarm Hódmezıvásárhely, Mártélyi út, Hrsz.:0839/8

•

Babérliget Lovasklub 6800 Hódmezıvásárhely, Bercsényi utca 19.

•

Berei Lovastanya 6800 Hódmezıvásárhely Lelei út mellett

•

Söndör Tanya 6800 Hódmezıvásárhely Tanya 3140

Mártély •

Mártélyi Vendégfogadók Közhasznú Egyesülete 6636 Mártély, Fı u. 80.

•

Tóth Ibolya- pónilovaglás

Mindszent •

Mihály János (30/306-5752)

•

Mindszenti Lovas-klub (30/254-0046)

Természetjárás, madárles

110

•

Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont ((MártélyÜdülıterület, Darvassy István u. 19. Levelezési cím: HMJV Polgármesteri Hivatal, 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1.

•

Körös-Maros Nemzeti Park – Kotymán László (30/475-1770)

•

Mártélyi-Körtvélyesi Tájvédelmi Körzet Iroda (6630 Mártély, Községház u. 24. T:62/228-054)

•

Téglagyári Kubikok – Bejelentkezés, információ: Szent István Általános Iskola, 6800 Hódmezıvásárhely, Szent István u. 75. tel/fax: 62/245-066, e-mail: [email protected]

•

Mártélyi Vendégfogadók Közhasznú Egyesülete

VII.5.

HORGÁSZAT – „PARTI IDILL”

(Hódmezıvásárhely – Mártély –Mindszent) A Mártély melletti hullámtéren, a Kiskunsági Nemzeti Park részeként 1971-ben létrehozott tájvédelmi körzet a folyószabályozások elıtti, kiterjedt vízi világot tárja szemünk elé. A védett terület ütıere a Tisza és két holtága, a körtvélyesi és a mártélyi, alapvetıen meghatározzák a gátak közé szorított vízi élıhelyek gazdagságát. A hullámtérnek az áradás adja az éltetı erıt. A gát menti sekély vizeken ívnak a halak, a megtelt mocsarakon pedig béka ármádiák szolgálnak táplálékul a szomszédos gémteleprıl idelátogató nagy kócsagoknak, szürke gémeknek és a faluban költı fehér gólyáknak. A gyorsan áradó folyóról a tıkés récék, kárókatonák is behúzódnak a hullámtér elöntött rétjeire. A mártélyi Tiszaholtágon szinte karnyújtásnyi távolságra bevárják csónakunkat a másutt ritka üstökös gémek, kis kócsagok.

A Tisza védgátján legegyszerőbb kerékpárral közlekedni, emellett a gát magasából széttekintve gyönyörködhetünk az alföldi tájban. A közelben kubikerdık, kaszálórétek, távolabb szıkülı búzamezık, mögöttük a remegı párában Mindszent, Mártély, Vásárhely templomtornyai tőnnek szemünk elé.

Szegvár és Mindszent között torkollik a Tiszába az egykori Körös mellékág, a Kurca-patak. A Dél- Tiszántúl legépebben megmaradt szabályozatlan kisvízfolyása, a Tisza menti

111

kaszálórétekkel, tavakkal együtt egy változatos vízi életközösségnek ad otthont. Halban gazdag a Kórógy-ér is Derekegyház mellett.

Hódmezıvásárhely és környékén az élı Tisza vidékei, holtágak, patakok, erek, horgásztavak csalogatják a jó horgászhelyek felfedezıit, a mindig újra kíváncsi horgászokat. A kistérség természetes vízvilága igen sokszínő. Könnyen megközelíthetı horgászhelyein sokféle hal fogható: harcsa, ponty, süllı, kecsege, márna. Vásárhely határában a Tisza-ágak vadregényes vidéke, Mártély gazdag élıvilágú Tájvédelmi Körzete, Mindszenten az élı Tisza nyújt lehetıséget a horgászat szerelmeseinek.

Szállást a bodzási úti tanyában, mártélyi és mindszenti üdülıkörzet szálláshelyein találnak az érdeklıdık. Horgászjegy váltása legkönnyebben a Horgász Presszóban lehetséges

Horgászegyesületek, horgászhelyek •

Dobó Ferenc Horgászegyesület, 6800 Hódmezıvásárhely, Zsoldos u. 1. (A mártélyi holtág, saját vízterületük, horgászati kezelésben.)

•

HÓDKVINT Kft., 6800 Hódmezıvásárhely, Szántó K. J. u. 10.

•

Mindszenti Horgászegyesület, 6630 Mindszent, Bajcsy-Zs. u. 33.

•

Pintér-hídi horgásztó, Mindszent

•

Horgászati lehetıségek a Kurca mentén a Ludasi-tó, és a Csongi-tó (horgászjegy váltása a helyszínen)

•

Székkutasi Horgászegyesület, Kakasszéki-tavak

VII.6.

VADÁSZAT – „TERÍTÉKEN AZ APRÓVADAK”

Hódmezıvásárhely környéke az ország egyik leggazdagabb apróvadas területe: mezei nyúl, fácán, vízi vad, ız vadászatára nyílik itt lehetıség. A Tisza árterében, a vadászok által „kis Gemencként” emlegetett területen, nagyvadként megjelenik a vaddisznó és a szarvas is.

A vadásztársaságok a város környékén 22-23 ezer hektár bruttó területen (16-17 ezer ha nettó terület) végeznek vadgazdálkodást. A hódmezıvásárhelyi „Elıre” Vadásztársaság és Szakszervezeti

Vadásztársasság

mellett

Székkutason

és

Mindszenten

is

mőködik

vadásztársaság. A területen két vadászatszervezéssel foglalkozó utazási iroda is mőködik.

112

Vadászatszervezık •

Elıre Vadásztársaság, 6800 Hódmezıvásárhely, Zrínyi u. 40.

•

Szakszervezeti Vadásztársaság, 6800 Hódmezıvásárhely, Táncsics M. u. 25.

•

Mindszenti Vadásztársaság, 6630 Mindszent Árpád u. 1.

•

Székkutasi Petıfi Vadásztársaság, 6821 Székkutas, VII.ker 4.

•

Natura – Hód Kft. 6800 Hódmezıvásárhely, Ady Endre utca 37.

VII.7.

TANYASI TURIZMUS – „BIOGAZDÁLKODÁS ÚJ ÚTJAI”

Hódmezıvásárhely határában a 19. században még hatezer tanyában gazdálkodtak a földet mindennél többre becsülı parasztemberek. A földbirtokok, a családi gazdaságok meghatározták a mezıvárosi fejlıdést is. A nagygazdák mecénási adományai alakították a századfordulós városképet.

Vidékünkön a falusi turizmus kezdetei az 1920-as, ’30-as évekre vezethetık vissza. Napjainkban egyre több tanyán folyik ismét korszerő gazdálkodás, ahol lehetıség nyílik vendégfogadásra is. A tanyasi turizmus lényege túlmutat szimpla szállásbiztosításon. Lényege a

tiszta,

egészséges

környezet

és

annak

fenntartása,

komoly

szerepe

van

a

környezetvédelemben, a rekreációs lehetıségek biztosításában is. Ösztönzi a szolgáltatások kiépülését és a mezıgazdasági termékek értékesíthetıségét.

Héjja Kálmán bemutató gazdasága - 6800 Hódmezıvásárhely –Kútvölgy, Tanya 18159. Az országban 44 darab bemutató gazdaság mőködik, ezek közül egy Hódmezıvásárhelyen. Héjja Kálmán 5 éve foglalkozik ökológia gazdálkodással, és a hódmezıvásárhelyi kistérségben elsıként, 3 éve rendelkezik minısített, átállt területtel, egy tanyaközponttal és a hozzá tartozó közel 6 ha szántóval és kerttel, melyhez 13 ha területet bérel. Az ökológiai gazdálkodást zöldségekkel, gyümölcsökkel és gabona termesztésével mőveli. Növénytermesztés mellett méhekkel is foglalkozik. Hódmezıvásárhelyen megtermelt biozöldségeket és biogyümölcsöket helyben adják el.

113

VII.8.

EGÉSZSÉGTURIZMUS – „GYÓGYÍTÓ VIZEK”

A vásárhelyi fürdıélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza – a város központjában már 1930-tól üzemel fürdı. A kakasszéki Júlia-fürdı a 30-as évektıl fogadja a gyógyulni vágyókat. A korabeli hangulatot árasztó gyógyintézet ma a vásárhelyi Erzsébet Kórház kihelyezett reumatológiai osztályának ad helyet.

A Városi Strand-, Termál és Gyógyfürdı Hódmezıvásárhely szívében, nagy kiterjedéső, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthetı helyen, nyugodt környezetben több, szabadtéri termálvizes medence kínál enyhülést a reumatológiai panaszok enyhítésére. A fürdızık kényelmét szolgálja az új, korszerő 600 férıhelyes szekrényes öltözı. A fürdı területén masszírozás, víz alatti masszázs vehetı igénybe, a helyi Erzsébet Kórház szakembereinek közremőködésével.

A vásárhelyi strand mellett 2003-ban épült nemzetközi szintő sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerő, fedett Városi Sportuszoda sokszínő szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. A fedett uszoda 50 x 25 m-es, 2, 20 m-es állandó vízmélységő, 10 pályás, hosszoldalon feszített víztükrő, 26 – 28°C vízhıfokú versenymedencéje, eredménykijelzıvel és iramórával ellátott. A versenymedence rövidpályás versenyek megrendezésére is alkalmas, illetve keresztben 3 vízilabda pálya is kialakítható területén. Megfelelı számú parkolóhely, valamint 4 autóbusz fogadására is alkalmas parkoló; szekrényes férfi és nıi öltözı, zuhany, WC és mosdó kialakítással, játékvezetıi, edzıi külön öltözıkkel várjuk a versenyzı csapatokat. Az emeleti lelátón 640 fı foglalhat helyet – a mozgássérültek az elıcsarnok üvegfalán keresztül követhetik figyelemmel a versenyeket. A tanmedence 21 x 11 m-es, körben feszített víztükörrel, változó 0,8 - 1,1 m-es vízmélységgel, 28 -30oC vízhıfokú, a nagymedence mellett található. A rekreációs részlegben szauna, merülıkád, zuhanyzók, szolárium és masszázs helyiség található. A közlekedı végén erıfejlesztı konditerem áll a sportolók rendelkezésére.

114

VII.9.

KULTURÁLIS

TANYAI TURIZMUS

- „TÖRÖK-HÍD” –ÁRPÁD-KORI

TEMPLOMROM – TANYAI OLVASÓKÖR – SÓSHALMI BORÁSZAT

Hódmezıvásárhely Újváros városrészén át, az Erzsébeti úton érhetı el a 30 km-re fekvı Békéssámson. Határában, a Száraz-éren ível át a nép által „Török-hídnak” emlegetett, a gróf Károlyi család egykori birtokában lévı majorhoz vezetı, valószínőleg a 19. század elején, saját monogramjukkal ellátott téglából épített kétlyukú híd. Festıi szépségő, amely sok képzı- és fotómővészt megihletett. Érdemes a hídon átmenni a sámsoni majorban lévı, a híddal egykorú, szintén téglából készült, többszintes magtárépületet is megnézni. Innen visszafelé haladva az Erzsébeti úton, jobbra letérünk a Pusztaszéli útra, és átmegyünk a Csomorkányi útra.

Hódmezıvásárhelytıl 16 km-re fekszik az egykori Csomorkány mezıváros országosan védett, Árpád-kori mőemléke, a templomrom. (Megközelítése az újvárosi városrészbıl kivezetı Csomorkányi úton is lehetséges.) Az út mintegy 6 km-es szakasza földes, amely száraz idıben, vagy terepjárón utazható végig. Az Erzsébeti útról Békéssámson, ill. a vásárhelyi Puszta felıl érkezve, a templomrom jobbra esik, közvetlen a földes út mellett.

A templomromnál dr. Béres Mária szegedi régész az 1990-es években végzett alapos ásatást. A föltárás három, jól elkülöníthetı építési korszakot állapított meg. Ebbıl a 13. században készült oldalfalak egy része maradt meg. A korszakot a még álló, ablaknyílásokkal rendelkezı falszakasz mutatja, amelyen az alsó ablak félköríves, késı román, a felsı csúcsíves, kora gótikus jellegő. Az egyik oldalfalon kívül épült sekrestyével, cinteremmel rendelkezı templom belsejében és külsı falánál több sírt tártak föl. Az egyik nıi sírban velencei csipkét találtak, amely jelentıs gazdagságra utalt. Az eddig ismert, vonatkozó oklevélben a Csomorkány név elsı említése, mint „birtok” csak 1447-bıl ered. (A templom elsı felépítése ennél korábbi idıpontot mutat.) A település gyors fejlıdésére jellemzı volt, hogy 1450-1470 között épült föl a támpilléres, egyhajós csarnoktemplom. A templomot szegélyezı földháton épült az egykori település. Az itt megalakult termelıszövetkezet elsı mélyszántásai után edénytöredékek és a családi tőzhely nyomai is elıkerültek.

Innen Székkutas irányában, a 47-es útra kijutva, elıbb térjünk be a Sóshalmi Olvasókörbe. Az épület a 20. század elején, két tantermes tanyai iskolának készült, amelyet a külterületi oktatás 115

megszőnésével a Németh László Városi Könyvtár kapott meg, és itt adott helyet az országban másodikként 1987. ápr. 15-én újraalakult Sóshalmi Olvasókörnek. Régi hagyományokkal rendelkezı gazdakör volt ez valaha, amelyet a mai kör továbbéltet. Az iskolaépület Székkutas felıli, külsı sarkán találunk egy elsı világháborús mőkıemlékmővet és kopjafákat, amelyek a tanyai 1848-as, illetve második világháborús hısöknek állít emléket. Az udvaron emlékoszlopot helyeztek el a kör elhalt vezetıinek és tagságának. A nagyteremben biliárdasztal van, a falakon archív dokumentumfotók mutatják be az egykori köri életet. Itt helyezték el Csete Ildikó textílmővész két táblaképét, Jószai Sándor Szent György ikonját, fafaragók vallási jelképeit Lantos Györgyi szobrászmővész reliefjét az elsı köralapítóról, és egy tablón a kör jeleseinek portréi láthatók. Köztük van a vásárhelyi származású Nagy Jocó arcképe is, aki a Magyar Televízió fıoperatıreként több dokumentumfilmet forgatott a körrıl és vezetıinek életérıl. A könyvtár- és olvasószobában megtekinthetjük a kör könyvállományát és további régi fényképfelvételeket. A kör rendszeresen ad helyet idıszakos képzı- és iparmővészeti, kézmőves és népmővészeti kiállításoknak.

Gyakoriak a könyvbemutatók és kulturális események. Valamennyi közül kimagaslik a Vásárhelyi İszi Tárlatok napján délután hagyományosan itt nyíló Vásárhelyi Képzımővészek Kiállítása.

Az olvasókör megtekintése után, Székkutas irányában, a körtıl alig egy kilométer távolságra találjuk a Sóshalmi Borászatot , ahol kellemes körülmények között tarthatunk borkóstolót az itt termelt híres alföldi, homoki borokból, és elıre megrendelés alapján, egy tál bográcsos ételt is fogyaszthatunk. A bejáratnál fogad bennünket Holler László festımővész Szent Mártont, az utak, a szılı és bor védıszentjét ábrázoló, teljes alakos kerámiaképe. Innen térjünk be a borfeldolgozó és tároló pincészetbe, ahol szakszerő vezetést kapunk. Tekintsük meg a festett népi bútorokkal, egykori, hagyományos tárgyakkal berendezett, parasztszobára emlékeztetı fogadóhelyiséget. Nyáron árnyas, nyitott, kerti helyiségben fejezhetjük be a vendéglátással végzıdı napi túránkat. Sóshalmi Borászat (Vásárhelyi Róna Mezıgazdasági és Szolgáltató Kft. Sóshalmi Szılıtelep)

116

VII.10. 1 NAPOS PROGRAM DIÁKCSOPORTOKNAK HÓDMEZİVÁSÁRHELYRE

Forgatókönyv: •

10.00 óra

Érkezés Hódmezıvásárhelyre, autóbusz leállítása a Penny Market

parkolójában (Tóalj u.). •

10.10 Séta az Erzsébet Ligeten keresztül a belvárosba, a Tornyai János Múzeumba (Tóalj u. – Szınyi u. – Dr. Rapcsák András u. 16-18., 600 m).

•

10.30 A Tornyai János Múzeum régészeti kiállításának megtekintése – „Az újkıkor az Alföldön” állandó kiállítás betekintést enged a gyerekeknek a 6000 évvel ezelıtt élt ember mindennapjaiba. A letelepült ember legfıbb tevékenységeit követhetik nyomon a gyerekek a kutatók által rekonstruált földkunyhóban. A kunyhóban a különbözı használat tárgyak is láthatók: kıszerszámok, gabonatároló edények, a hitélet tárgyai, szövıszék, a vadászatból származó állati bırök, a halászathoz használt szigonyok és persze a gyerekek játékai, színes kavicsok, szalmabábok.

•

12.00 Ebéd

•

13.30 Kirándulás a Téglagyári Tanösvényre, a történelem programcsomag alapján foglalkozás a tóparton kialakított paticsolt földkunyhónál kialakított kültéri tanteremben (Rárósi út végén, a városjelzı tábla után jobbra kb. 4 km). A foglalkozáson asztali korongok mellett a neolit kori emberek felrakásos technikájával tároló edények készítése. (Rossz idı esetén a programot a Petıfi Mővelıdési Központ emeleti termében tartjuk meg (Dr. Rapcsák András u. 7.).

•

16.00 Hazaindulás

VII.11. KÉT

NAPOS PROGRAM, KÜLÖNBÖZİ ÉLETKORÚ (NÉMET NYELVŐ)

KÜLFÖLDIEKNEK A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN

Forgatókönyv: 1. nap •

10.30 Érkezés Hódmezıvásárhelyre, az alföldi mővészvárosba. A szállás elfoglalása.

117

•

11.00 Fogadás a Városháza dísztermében, rövid városismertetı, majd gyalogos séta a szomszédos Alföldi Galériába, ahol a Vásárhelyi festıiskola hajdani és jelenkori mővészeinek győjteményes kiállítását tekintjük meg.

•

13.00 Ebéd a Fekete Sas teraszán (rossz idıben, a Sörözıben).

•

14.30 Gyalogos séta a Tornyai János Múzeumba, a régészeti kiállítás megtekintése – „Az újkıkor az Alföldön” állandó kiállítás betekintést enged a 6000 évvel ezelıtt itt élt emberek mindennapjaiba. A letelepült ember legfıbb tevékenységeit követhetik nyomon a látogatók a kutatók által rekonstruált földkunyhóban. A kunyhóban a különbözı használat tárgyak is láthatók, az ısi agyagtároló edények az elsı kerámiák, melyek vidékünkön készültek.

•

16.00 Látogatás egy helyi fazekasmőhelyben, ahol ki is próbálhatják a vendégek az edénykészítést.

•

17.00 Pihenı

•

18.00 Vacsora a Rendezvénycsárdában, folklór programmal.

2. nap •

9.00

Az Emlékpont megtekintése. Magyarország elsı EMLÉKPONT-ja állandó

kiállítás keretében, a legkorszerőbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetıségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezıvásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendıben. Ez a történet nem lehet sem fekete, sem pedig fehér, hiszen a hétköznapok szürkeségén át mindig megcsillan a benne élık életöröme, életakarása. •

Frissítı a Retró Kávézóban.

•

11.00 A vásárhelyi Zsinagóga és Holokauszt kiállítás megtekintése. Az egykori zsidó iskolában berendezett tárlat Magyarország 1944. évi tragédiáját mutatja be, és emléket állít

a

vásárhelyi

zsidóságnak,

különösen

nagy

hangsúlyt

fektetve

a

gyermekáldozatokra. •

12.00 Ebéd

•

13.30 Indulás Székkutasra, a Hugo Hartung Emlékszoba megtekintése. 1921. nyarán egy német egyetemi hallgató érkezett Hódmezıvásárhely – Kutasipusztára egy diákcsere – akció keretében. Ez a diák – Hugo Hartung, az ismert német író – 30 évvel késıbb egy regényben elevenítette fel magyarországi élményeit. A regénybıl sikeres film is készült 1957-ben, melyet azóta is folyamatosan vetítenek a német televízióban.

118

A regényt Dr. Sipka Sándorné, a hódmezıvásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára, 1987-ben fordította magyarra. Ma már tudjuk, hogy a Kutasi pusztán és környékén játszódó regény fıszereplıjét, Piroskát nem is Piroskának hívták, és azt is, hogy nem az állomásfınök lánya volt. A legenda azonban közismert. Senki sem csodálkozik, ha nyáron idegen rendszámú kocsik állnak meg a faluban, és keresik a „doktor-házat”, a vasútállomást, a malmot. Induljunk el hát Piroska nyomában! A székkutasi Mővelıdési Házban (Vásárhelyi út) tekinthetı meg a Hartung Emlékszoba, ahol a német író hagyatéka, a regény helyi vonatkozású tárgyi emlékei kaptak helyet. A vasútállomástól 700 m-re található a Piroska-féle szélmalom, mely Hartung regényének egyik színhelye. •

15.30 Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetıs vásárhelyi gazda XVIII. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben a Mária Terézia korabeli katonaszoba belsı tárul a látogató szeme elé. A tájház termeiben a vásárhelyi Hímzımőhely asszonyai mutatják be a vásárhelyi hímzés technikáját a látogatóknak.

•

17.00 Pihenı

•

18.00 Gyertyafényes vacsora élızenével.

•

Reggel továbbindulás Hódmezıvásárhelyrıl.

Forgatókönyv: 1. nap •

10.00 Érkezés Hódmezıvásárhelyre, a szállás elfoglalása.

•

10.30 Fogadás a Városháza dísztermében, rövid városismertetı, majd gyalogos séta a szomszédos Alföldi Galériába, ahol a Vásárhelyi festıiskola hajdani és jelenkori mővészeinek győjteményes kiállítását tekintjük meg.

•

12.00 Ebéd a Fekete Sas teraszán (rossz idıben, a Sörözıben).

•

13.30 Gyalogos séta a Tornyai János Múzeumba, a régészeti kiállítás megtekintése – „Az újkıkor az Alföldön” állandó kiállítás betekintést enged a 6000 évvel ezelıtt itt élt emberek mindennapjaiba. A letelepült ember legfıbb tevékenységeit követhetik nyomon a látogatók a kutatók által rekonstruált földkunyhóban. A kunyhóban a különbözı használat tárgyak is láthatók, az ısi agyagtároló edények az elsı kerámiák, melyek vidékünkön készültek.

119

•

15.00 Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetıs vásárhelyi gazda XVIII. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben a Mária Terézia korabeli katonaszoba belsı tárul a látogató szeme elé. A tájház termeiben a vásárhelyi Hímzımőhely asszonyai mutatják be a vásárhelyi hímzés technikáját a látogatóknak. Egy helyi fazekasmester bemutató tart.

•

16.30 Pihenı

•

17.30 Élızenés vacsora egy helyi csárdában.

2. nap •

9.00

Az Emlékpont megtekintése. Magyarország elsı EMLÉKPONT-ja állandó

kiállítás keretében, a legkorszerőbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetıségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezıvásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendıben. Ez a történet nem lehet sem fekete, sem pedig fehér, hiszen a hétköznapok szürkeségén át mindig megcsillan a benne élık életöröme, életakarása. Frissítı a Retró Kávézóban. •

11.00 A vásárhelyi Zsinagóga és Holokauszt kiállítás megtekintése. Az egykori zsidó iskolában berendezett tárlat Magyarország 1944. évi tragédiáját mutatja be, és emléket állít

a

vásárhelyi

zsidóságnak,

különösen

nagy

hangsúlyt

fektetve

a

gyermekáldozatokra. •

12.00 Ebéd

•

13.30 Kirándulás a Papi-féle szélmalomhoz (13 km). Csanki Bálint építtette 1856ban, 1890-tıl a Papi családé. A téglafalú, zsindelyfedéső malom 1942-ig üzemelt. Berendezése ma is eredeti és igen jó állapotú.

Program-variáció: •

13.30 Kirándulás a Csomorkányi templomromhoz (13 km). A félköríves apszisú, támpilléres, román és gótikus stílusú téglatemplom a XIII-XIV. században épült. A romokat 1830 körül megerısítették. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkı-ırleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták. Hossza a nyújtott félköríves apszissal együtt

120

közel 27, szélessége 8 méter volt. Az Árpád-korból származó Csomorkány település a XIV. században fejlıdött mezıvárossá, majd 1596-ban pusztult el, és romjaiból sohasem éledt újjá. •

15.30 A Vásárhelyi Pusztán madármegfigyelés

•

15.30 Strandolás a termálfürdıben.

•

19.00 Vacsora a Sóshalmi Borpincében, borkóstoló a helyi homoki borokból.

•

Reggel továbbindulás Hódmezıvásárhelyrıl.

Forgatókönyv: 1. nap •

10.00 Érkezés Hódmezıvásárhelyre, a szállás elfoglalása.

•

10.30 A Tornyai János Múzeum régészeti kiállításának megtekintése – „Az újkıkor az Alföldön” állandó kiállítás betekintést enged

a 6000 évvel ezelıtt élt ember

mindennapjaiba. A letelepült ember legfıbb tevékenységeit követhetik nyomon a látogatók a kutatók által rekonstruált földkunyhóban. A kunyhóban a különbözı használat tárgyak is láthatók: kıszerszámok, gabonatároló edények, a hitélet tárgyai, szövıszék, a vadászatból származó állati bırök, a halászathoz használt szigonyok. •

12.00 Ebéd (menü rendelhetı 480,- Ft-tól)

•

13.30 Kirándulás Mártélyra, a Bodnár Bertalan Oktatóközpontba. A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközponthoz kapcsolódó ártéri felfedezıút a Mártélyi Tájvédelmi Körzet északi, Korhány elnevezéső részterületét mutatja be. Kr. e. V. évezredben itt telepedett le az ısi Körös-kultúra, melynek leleteit, valamint az 1282-ben lezajlott Hód-mezei csata tömegsírját rejtette magában. Korhány-halmot az 1877-es árvíz után a védtöltésbe építették be. Helyén értékes élıvilágú, a Tisza évszázadokkal ezelıtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megırzı ártéri erdı maradt fenn.

•

A 8 bemutató állomást felölelı ártéri túraút 2.650 m hosszú, átlagosan 2-2,5 óra alatt teljesíthetı. Az ártéri tanösvényt bejárva a vezetı megismerteti a csoporttal a Mártélyi holtág kialakulását, a Tisza-szabályozás korabeli munkálatainak maradványait, az árvízi védekezés történetét, valamint az ártéri erdı gazdag élıvilágát.

•

Csónakázási lehetıség.

•

18.00 Vacsora

121

2. nap •

9.00

Rendhagyó történelemóra Magyarország elsı EMLÉKPONT-jában. Az

állandó

kiállítás

keretében,

a

legkorszerőbb

kiállítási

technológiákkal

és

múzeumpedagógiai lehetıségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezıvásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendıben. Feladatlapos vetélkedı a kiállítói termek anyagából. Frissítı a Retró Kávézóban. •

11.00 A vásárhelyi Zsinagóga és Holokauszt kiállítás megtekintése. Az egykori zsidó iskolában berendezett tárlat Magyarország 1944. évi tragédiáját mutatja be, és emléket állít

a

vásárhelyi

zsidóságnak,

különösen

nagy

hangsúlyt

fektetve

a

gyermekáldozatokra. •

12.00 Ebéd

•

13.30 Kirándulás a Csomorkányi templomromhoz (13 km). A félköríves apszisú, támpilléres, román és gótikus stílusú téglatemplom a XIII-XIV. században épült. A romokat 1830 körül megerısítették. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkı-ırleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták. Hossza a nyújtott félköríves apszissal együtt közel 27, szélessége 8 méter volt. Az Árpád-korból származó Csomorkány település a XIV. században fejlıdött mezıvárossá, majd 1596-ban pusztult el, és romjaiból sohasem éledt újjá.

•

15.30 Lovasbemutató egy lovasudvarban, lovaglási lehetıség, állatsimogató.

•

17.00 Hazaindulás

122

VIII. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN A rendezvény neve

Idıpont

Helyszín

Újévi Operettgála

január 12.

Petıfi Sándor Mővelıdési központ

Szervezı Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

Magyar Kultúra Napja

január 22.

XI. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium

január 25.

Németh László Városi Könyvtár

Alföldi Galéria kiállító termei 6. Fotószimpózium - idıszaki kiállítás A mősorváltoztatás joga fenntartva!

február - március

Városi Sportnap

február 20.

Petıfi Sándor szavalóverseny

február 22.

A város különbözı részein

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

www.hodmezovasarhely.hu Németh László Városi Könyvtár 6800, Hódmezıvásárhely, Andrássy út 44. Tel: 62/246-811 E-mail: [email protected] Tornyai János Múzeum 6800 Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. Tel: 62/242-224 E-mail: [email protected] m.koznet.hu www.hodmezovasarhely.hu Polgármesteri Hivatal 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Horváth Zoltán, sportreferens [email protected] Tel: 62/530-100/276; 30/746-8620

123

Városi Farsang

február 28.

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Jelmezes lovas farsang A mősorváltoztatás joga fenntartva! Tavaszi tábor és tavaszköszöntı túra A mősorváltoztatás joga fenntartva! Lovas Fesztivál Gyermek ügyességi és amatır lovasversenyek A mősorváltoztatás joga fenntartva!

február március

Dél-Alföldi Lovasudvar, Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. (Bodzási út)

április

Gazdanapi kiállítás

március 3.

Huszárnapok Éneklı Ifjúság Kórustalálkozó Húsvéti Játszóház

március 15. április 4. április 9.

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Erdıs Péter festımővész győjteményes kiállítása

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

április

Alföldi Galéria

április

Bethlen Gábor Gimnázium (Szınyi u. 2.) - Kása-erdı, Csomorkány,

V. 50 ezer lépés a "Holdon" teljesítménytúra Gyalogos és kerékpáros túrák

Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu

Tornyai János Múzeum 6800 Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. Tel: 62/242-224 E-mail: [email protected] m.koznet.hu Téry Ödön SE Hódbakancsos Szakosztály – Hódmezıvásárhely 6800 Hódmezıvásárhely, Rákóczi u. 72 Tel: 62/231-626, 30/420-5225,

124

Óföldeák, Maroslele

Hódmezıvásárhely környékén: Kása-túra, Három torony, Csomorkány túra. A túraútvonalak útleírásai megismertetik az indulókat Hódmezıvásárhely történetével. A mősorváltoztatás joga fenntartva!

Magyar Költészet Napja

Határjárás, Pásztorélet kiállítás

április 10-11.

április 24.

A város különbözı részein

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

30/557-8667 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Németh László Városi Könyvtár 6800, Hódmezıvásárhely, Andrássy út 44. Tel: 62/246-811 E-mail: [email protected] Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

XV. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár Guiness Világrekorder kézi birkanyírása, fızıverseny, zenés lovas karusszel, fogatdíjlovas-, csikós bemutató, lovastorna, dáma lovas bemutató, lovas játék, díjugrató verseny, tenyészállat felvezetés, "Állati jó show" gyerekeknek, malacfogó verseny, agárverseny, kutyás agility akadályverseny

április 24-26.

Hód-Mezıgazda Rt. Kiállítási Centruma 47-es út orosházi kivezetı szakaszán

Hód-Mezıgazda ZRt. 6800 Hódmezıvásárhely, Serház tér 2. Tel: 62/530-630, fax: 62/530-631 E-mail: [email protected] www.hodmezogazda.hu

Mezıgazda Expo Napok Növénytermesztési és Kertészeti Szakkiállítás Szántóföldi gyakorlati bemutató

XXVI. Szent - György napi

SZTE Mezıgazdasági Fıiskolai Kar

125

Juhászverseny Szakkiállítás és termékbemutató Borfesztivál, birkapörkölt fızıverseny, népmővészeti kirakodóvásár, folklórmősor

Tánc Világnapja

április 26.

április 28.

SZTE Mezıgazdasági Fıiskolai Kar Tanüzemének juh mintafarmja (47-es út, 194. km)

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

6800 Hódmezıvásárhely, Andrássy út 15. Tel: 62/246-466, fax: 62/241-779 www.mfk.uszeged.hu/stgyorgy/index.html

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

Tavaszi Tárlat Hagyományos képzımővészeti kiállítás A mősorváltoztatás joga fenntartva!

Tornyai János Múzeum április-május Alföldi Galéria

Hódok, mi újság Vásárhelyen? április

Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont

május 1-3. május 30 - június 1.

Mindszent

A mősorváltozás joga fenntartva!

Lovas hosszú hétvége

www.hodmezovasarhely.hu Tornyai János Múzeum 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. Tel: 62/242-224 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Polgármesteri Hivatal Kistérségi és Területfejlesztési Csoport 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel: 62/530-100/252 vagy 279-es mellék Fax: 62/530-140

Mihály Tanya Mihály János Tel: 30/419-4714; 30/432-4302

126

Díjugrató bajnokság

Válogatás az Antal-Lusztig győjteménybıl

május 9-10.

május

Mindszenti lovaspálya

Alföldi Galéria

Pünkösdi lovas hétvége A mősorváltoztatás joga fenntartva!

május

Túra szombat A mősorváltoztatás joga fenntartva!

június

Ünnepi Könyvhét

május vége, június eleje

Németh László Városi Könyvtár

Technikák Találkozása (családi délután a szélmalomnál)

május 25.

Papi féle szélmalom

Csudanap-gyereknap

május 26.

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Dél-Alföldi Lovasudvar

Mindszenti Lovas-klub Apró András Tel: 62/227-502; 30/254-0046 Tornyai János Múzeum 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. Tel: 62/242-224 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu

Németh László Városi Könyvtár 6800, Hódmezıvásárhely, Andrássy út 44. Tel: 62/246-811 E-mail: [email protected]

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

127

Fotószimpózium A mősorváltoztatás joga fenntartva!

június

Alkotóház

„Barátom a természet” napközis lovas tábor

június 15-19.

Mindszent

Múzeumok éjszakája, Zene Ünnepe Szabadtéri rendezvények, koncertek A mősorváltoztatás joga fenntartva!

június vége

Hódmezıvásárhely valamennyi múzeuma, Kossuth tér

Polgármesteri Hivatal 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel: 62/530-100 fax: 62/530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu Mihály Tanya Mihály János Tel: 30/419-4714; 30/432-4302

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317

Szent Iván napi rendezvény

június 22.

Mindszenti Napok

június 26-28.

Mindszent

Mihály Tanya Mihály János Tel: 30/419-4714; 30/432-4302

Dél-kelet Magyarország Regionális Fogathajtó Bajnokság

június 27-28.

Mindszenti lovaspálya

Mindszenti Lovas-klub Apró András Tel: 62/227-502; 30/254-0046

[email protected]

128

Lovastábor

június 29 - július 5.

Mindszent

Lovas tábor A mősorváltoztatás joga fenntartva!

június - augusztus

Dél-Alföldi Lovasudvar

İstörténeti Találkozó

július

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Mihály Tanya Mihály János Tel: 30/419-4714; 30/432-4302

Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

„Hogyan éltek nagyszüleink?” napközis lovas tábor

július 13-17. Mindszent

Lovas csapattúra

Zenei tábor koncertsorozata

Mihály Tanya Mihály János Tel: 30/419-4714; 30/432-4302

július 19-26.

augusztus

Hódmezıvásárhely templomai, közmővelıdési intézményei

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

129

Falunapok Székkutason Négy megyére kiterjedı szántóverseny, kulturális és sportvetélkedık, pörköltfızı verseny A mősorváltoztatás joga fenntartva! Mindszenti Rockfesztivál Koncertek - belépı nélkül A mősorváltoztatás joga fenntartva!

Szent István napi kulturális rendezvények, V. Borfesztivál Szabadtéri színházi elıadás, musical és operett gála, komoly- és könnyőzenei koncertek, szabadtéri diszkó.

augusztus

Székkutas, sportpálya

augusztus

Mindszent, Városi Sportpálya

augusztus 19-20.

Hódmezıvásárhely, Kossuth tér

Polgármesteri Hivatal 6821 Székkutas, Béke u. 2. Tel/fax: 62/593-050 30/903-0189 E-mail:[email protected] www.szekkutas.hu Hevesi János Tel: 30/468-2924 E-mail:[email protected] www.rockfesztival.hu

Polgármesteri Hivatal 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel: 62/530-100 fax: 62/530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu ~ Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

11. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium idıszaki kiállítás A minden évben megrendezésre kerülı kerámia szimpóziumon résztvevı mővészek elızı évi munkáinak kiállítása A mősorváltoztatás joga fenntartva!

szeptember

Hódmezıvásárhely, Alföldi Galéria földszinti kiállító termei, Kerámia Mővésztelep

Alföldi Galéria 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 8. Polgármesteri Hivatal Tel: 530-183 fax: 530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

130

Kulturális Örökség Napjai Állatbarát családi nap Szent Mihály napi Juhász számadás

szeptember 20.

Tornyai János Múzeum Emlékpont Humán Oktatási Központ

szeptember

Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

Túra szombat A mősorváltoztatás joga fenntartva!

İszi vigasságok Mindszenten Szilvalekvárfızés üstben, kézmőves bemutató, folklór programok, játékos vetélkedık, paprikafesztivál A mősorváltoztatás joga fenntartva! Autómentes Nap Hagyományos futóverseny a Kossuth téren, kerékpáros túra a Kubik tanösvényhez, madármegfigyelés, szabadidıs programok, kiállítások a Kossuth téren Idıutazás a kubikoknál Családi nap a Téglagyári Tanösvényen – történelmi korok szokásai elevenednek meg a tanösvény Néprajzi Parkjában és a természetjáró állomások pontjain.

szeptember

Dél-Alföldi Lovasudvar

szeptember

Mindszent, Tisza Mővelıdési Ház elıtti tér

szeptember 22.

Hódmezıvásárhely

szeptember-október

Hódmezıvásárhely (Rárósi út vége)

Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu

Városvédı és Szépítı Egyesület 6630 Mindszent, Szabadság tér 37. Tel: 62/526-081 E-mail: [email protected] www.mindszent.hu Polgármesteri Hivatal 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel: 62/530-100/276 fax: 62/530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu Zöld Kapocs Oktatóközpont (Szent István Általános Iskola), Hódmezıvásárhely és térsége Turizmusáért Egyesület E-mail: [email protected] Tel: 62/245-066, 530-132

131

Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria földszinti kiállító termei 56. Vásárhelyi İszi Tárlat Az alföldi realista festıiskola hagyományaiból táplálkozó rangos képzımővészeti kiállítás megnyitója minden évben, október elsı vasárnapján

Kézmőves Kiállítás és Vásár A Vásárhelyi İszi Tárlat megnyitójának kísérı rendezvénye Népi iparmővészek bemutatóval egybekötött kiállítása, garabonciások mősora gyerekeknek egész nap

október 4 - december Alföldi Galéria emeleti része

október 4.

Hódmezıvásárhely, Alföldi Galéria és a Tornyai János Múzeum közötti útszakasz

Tornyai János Múzeum 6800, Hódmezıvásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18 Tel:62/242-224 E-mail: [email protected] ~ Alföldi Galéria 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 8. Polgármesteri Hivatal Tel: 530-183 fax: 530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Vadász lovaglás A mősorváltoztatás joga fenntartva!

október

Hódmezıvásárhely, Dél-Alföldi Lovasudvar

Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu

132

11. Képzımővészeti Szimpózium idıszaki kiállítás A minden évben megrendezésre kerülı szimpóziumon résztvevı mővészek kiállítása A mősorváltoztatás joga fenntartva!

október - november

Hódmezıvásárhely, Alföldi Galéria földszinti kiállító termei

Kistérségi Amatır Mővészeti Fesztivál november Petıfi Sándor Mővelıdési Központ

Adventi készülıdés

Polgármesteri Hivatal 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel: 62/530-100 fax: 62/530-140 E-mail: [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected]

Márton napi liba és újbor ünnep

november 10.

Márton napi kilovaglás A mősorváltoztatás joga fenntartva! Mikulás ünnep a Dél-Alföldi Lovasudvarban A mősorváltoztatás joga fenntartva! Szilveszteri kilovaglás A mősorváltoztatás joga fenntartva!

november

www.hodmezovasarhely.hu

Hódmezıvásárhely, Dél-Alföldi Lovasudvar december

Dél-Alföldi Lovasudvar 6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 4010. Tel: 70/311-3993 E-mail: [email protected] www.lovas-sport.hu

133

Városi Mikulás Karácsonyi Vásár

december

Kossuth tér

Gyermek karácsony

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Hódmezıvásárhelyi állandó programok: Promenád - Vásárhelyi Korzó A "hírös" vásárhelyi Promenád hangulatának felelevenítése a város fıterén. Június közepétıl augusztus végéig minden vasárnap 5 és 7 óra között színes programok szórakoztatják a korzózókat.

június – augusztus

Kossuth tér, Hódmezıvásárhely

Tornyai János Múzeum és Közmővelıdési Központ, Petıfi Mővelıdési Központ 6800, Hódmezıvásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Tel: 62/533-317 [email protected] www.hodmezovasarhely.hu

Emlékpont Múzeum, Andrássy út 34. Tel: 62/530-940 www.emlekpont.hu E-mail: [email protected] A kommunista diktatúra idıszakát a város történetén keresztül meséli el a legmodernebb, multimédiás „múzeumi eszközökkel”. Nyitva tartás: hétfın zárva, keddtıl vasárnapig 10.00-18.00. Belépık: felnıtt: 800 Ft; diák, nyugdíjas (65 éves korig): 400 Ft; csoportbelépı (15 fıtıl) felnıtteknek: 600 Ft; diák, nyugdíjas: 300 Ft. Minden hónap elsı szombatján ingyenes belépés 26 év alattiaknak, valamint 18 éven aluli gyermeknek és két kísérıjének! Hungary Card-ra 50% kedvezmény, Sodexo Pass Kultúra utalványt elfogadnak! Helyi lakosoknak továbbra is ingyenes! Tárlatvezetés magyar nyelven: 3000 Ft; idegen nyelven: 5000 Ft.

134

Kardoskút vízi világa Csoportok vezetése a kardoskúti vizes élıhely megtekintésére. A kilátónál ismertetı. Visszaúton pusztai falatok a Csomorkányi Romtemplomnál, madárvédelmi pálinka elfogyasztása kíséretében. A templomrom történetének ismertetése.

áprilistól októberig

Hódmezıvásárhely Szarvasbogár-nász a kéktói tölgyesben Csoportok vezetése Rárós-Kéktópusztán, Magyarország legnagyobb mérető rovarfaja látványos nászidıszakának bemutatására. Túra közben a Kéktó néprajzi és természeti értékeinek bemutatása.

Jelentkezés: [email protected], Sirkó Zoltán Tel: 70/942-9023

június

7. tábla Forrás: www.hodmezovasarhely.hu Bıvebb információk: Tourinform Iroda 6800, Hódmezıvásárhely Tel: 06-62/249-350 Fax: 06-62/530-132 E-mail: [email protected]

135

IX. MELLÉKLET - A KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK TEMATIKUS ÖSSZEGZÉSE Hódmezıvásárhely Épített értékek Csomorkányi templomrom (Hódmezıvásárhely, külterület) A település elsı okleveles említése 1231-bıl származik. Végsı pusztulását pedig Petrev pasa 1566-os hadjárata okozta. Az 1991-ben megkezdett feltáró ásatás eredménye szerint a templom építésének idıpontja a XV. század közepe. Többször átépítették, a román és gót stílus elemei találhatók az épület maradványon. Református Ótemplom (Hódmezıvásárhely, Zrínyi u. 5) 1713-ban elıször a négyzet alaprajzú tornyot építették fel, majd az egyhajós, népi barokk stílusú templomot Helbing János budai építımester tervei alapján és kivitelezésében 1721-23 között építették. A szép ornamentikájú papok padját a Tornyai János Múzeumba helyezték át. A templom északi falának tövében temették el Füredi Mihály, Füredi Sándor és Szınyi Benjámin lelkipásztorokat. Ótemplomi magtár: (Hódmezıvásárhely, Kossuth tér) Az egyházi szolgáltatások terménybeni ellenértékének tárolására építették 1744-ben a magtárt. Az épület népi barokk stílusú, a homlokzat kivételével, melyet a XIX. században építettek át. Római Katolikus Szentháromság Templom: (Hódmezıvásárhely, Szent István tér 4.) 1754-ben elkezdıdött a máig álló templom építkezése, melyet 1758-ban fejeztek be. A római katolikus hívek lélekszámának növekedésével az egyhajós, barokk stílusú templom szőknek bizonyult, és 1860-ban Ybl Miklós tervei szerint két oldalhajóval bıvítették. A barokk korból származik a fıoltárkép és e korbeli az Inzám János alkotta szószék valamint Szent István és Szent Imre szobor. Református Újtemplom: (6800 Hódmezıvásárhely, Kálvin János tér.) A templom építését 1792-ben kezdték meg Fischer Boldizsár és fia Ágoston kecskeméti építészek tervei szerint és kivitelezésében. Az egyhajós, késıbarokk stílusú templomot 1799ben szentelték fel. Tájház: (6800 Hódmezıvásárhely, Árpád u. 21.) A Hódtó partján fekvı lakó és épületegyüttest a XVIII. században Nagygyörgy János építtette. A város 1974-ben megvásárolta, felújította és tájházként rendezte be az objektumot.

136

Tiszttartó ház: (6800 Hódmezıvásárhely Andrássy út 13.) A korábbi kisebb mérető tiszttartó ház helyére Kopold Imre tervei szerint 1794-ben épült fel klasszicista stílusban az új tiszttartó ház, melyet 1802-ben bıvítettek, és az 1808. évi tőzvész utáni átalakítás adta meg mai formáját. Az itt székelı inspektor irányította a Károlyiak alföldi birtokainak mind a négy (Vásárhely, Szentes, Csongrád, Békéscsaba) uradalmát. 1902-ben, a Római Katolikus Egyház megvásárolta a Károlyi családtól. Serház: (6800 Hódmezıvásárhely Serház tér 2.) A Károlyi uradalom építtette 1804 és 1808 között a klasszicista stílusú épületet. A város 1873-ban megvásárolta az objektumot, egy részében huszárlaktanyát, keleti sarkában pedig kórházat helyezett el. A két világháború között méntelep mőködött benne. 1950-tıl különbözı neveken gazdasági központok mőködtek benne. Két helyiségét 1903-tól 1918-ig Tornyai János, Pásztor János valamint itt tartózkodása alatt Rudnay Gyula mőteremként használta. Görögkeleti templom: (6800 Hódmezõvásárhely, Szántó Kovács János u. 7.) II. József türelmi rendelete tette lehetıvé a görögkeleti vallásúak számára templom építését. Elıírta azonban, hogy nem építhetı a templom utcafrontra. Ezért áll háttal a fıútvonalnak az 1807-ben késı barokk stílusban épült templom. Jelenlegi tornyát 1889-ben alakították ki. A szentélyt a középcsarnoktól a XVIII. század végén és a XIX. század elején különbözı festık által alkotott barokk ikonosztáz választja el. Református lelkész-lak: (6800 Hódmezıvásárhely, Vörösmarty u. 28.) A Református Egyház az újtemplom mellé 1810 körül klasszicista paplakot építtetett. Az épületben mőködött postahivatal, és használták lakásként is, majd a 70-es évek végén az Alföldi Porcelángyár üzemi múzeum és bemutató terem céljára használta. 1997-ben az eredeti tulajdonos, a Református Egyház visszakapta és általános iskolát mőködtet benne. Alföldi Galéria (Ógimnázium): (6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 8.) Keleti része 1820-ban épült klasszicista stílusban. 1882-ben nyugat felé bıvítették. 1897-ben, amikor gimnáziumi funkciója megszőnt, ismét átépítették, ekkor bontották le a keleti rész kis harangtornyát is. A XX. században különbözı célokra használták (nyomda, iroda, posta, stb.). 1985 óta emeletén az Alföldi Galéria mőködik. Gazdasági Egyesület Székháza /Samu ház/: (6800 Hódmezıvásárhely Mátyás u. 8.) A XIX. század elején a Dunántúlról Vásárhelyre áttelepült Samu család klasszicista stílusú, dór oszlopos, tornácos lakóházat építtetett. 1978-ban a város kisajátította az épületet. Présház (Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola): (6800 Hódmezıvásárhely, Szent István tér 2.)

137

Eredetileg a Károlyi uradalom présházának, szeszfızdéjének épült. A klasszicista stílusú épületet 1892-ben átépítették, majd 1896-ban és 1995-ben bıvítették. Mőködött benne óvónıképzı, leánylíceum, tanítıképzı is. 1957-tıl 1981-ig középiskola, majd Ének-Zenei Általános iskola mőködik benne. Zsinagóga: (6800 Hódmezıvásárhely, Szent István tér 2.) A növekvı és erısödı gyülekezet számára 1852-ben Busch Miklós tervei szerint építtette fel új zsinagógáját az Izraelita Egyház. Ezt 1906 és 1908 között Müller Miksa tervei szerint átépítették, mór elemeket is alkalmazó eklektikus stílusban. Szélmalom: (6800 Hódmezıvásárhely, Tanya 2310.) A múlt században mőködött számos szélmalom közül a Csanki Bálint által 1856-ban építettet az Országos Mőemléki Hivatal támogatásával 1975-ben a Tornyai János Múzeum vásárolta meg és tartja fenn kiállítóhelyként. Katolikus népiskola (Eötvös József Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola): (6800 Hódmezıvásárhely Szent Antal u. 5.) A Római Katolikus Egyház 1874-ben Belák János tervei szerint elemi iskolaként építtette romantikus stílusban. 1960-61-ben átépítették, bıvítették és ez idıtıl szakközépiskolaként hasznosítják. Árvédelmi fal: Az 1879-es szegedi árvízi katasztrófa komoly figyelmeztetést jelentett a város vezetésének. Hasonló tragédia elkerülése érdekében építtettek 1879 és 1881 között a város védelmére földkörgátat, a város déli, Hódtó felöli részén pedig mintegy 3 km hosszú árvédelmi téglafalat húztak fel. A rajta történı közlekedést eredetileg négy, késıbb kilenc kocsi valamint négy gyalogos átjáró szolgálta. (A népnyelv kıfalként emlegette, holott egyetlen darab kı sincs a téglaépítményben.) Nagy András János kút: (6800 Hódmezıvásárhely, Kálvin János tér.) A város második, az elsınél bıvebb vízhozamú ártézi kútja Nagy András János harmincezer forintos adományából, Zsigmondy Béla mérnök kivitelezésében 1883-84-ben készült el, neoreneszánsz stílusban. Városháza: (6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1.) Két év alatt épült meg az eklektikus stílusú, (túlnyomóak a reneszánsz elemek) 123 méter hosszú, 50 méter széles, 56 méter toronymagasságú, kétszintes épület. Két alkalommal (1970, 1971) is tőzkárt szenvedett. Református Bethlen Gábor Gimnázium: (6800 Hódmezıvásárhely Szınyi u. 2.)

138

A XIX. század végére a nyolc osztályos fıgimnázium elhelyezésére szőknek bizonyult a Kossuth téri ógimnázium épülete. Sándy Gyula tervei szerint 1898-ban már az új préstéglás, eklektikus stílusú épületben kezdıdött meg a tanítás. A földszinten és az elsı emeleten tantermek, a második emeleten különbözı szertárak, elıadótermek kaptak helyet. A növekvı tanulói létszám szükségessé tette a bıvítést, melyet 1962-ben, a fıépület nyugati része és a tornaterem közötti területen Beszédes Kornél tervei szerint valósítottak meg. A gimnázium igen gazdag képzımővészeti alkotásokban. Tanyamúzeum: (6800 Hódmezıvásárhely, 3440-es tanya) A századfordulón, a város lakosságának mintegy 40 %-a több mint hétezer tanyában élt. Ennek az elterjedt, és az ismert okok miatt igen megcsappant települési és életformának az emlékeként vásárolta meg a Tornyai János Múzeum városi segítséggel 1974-ben a Kovács családtól a 12 holdas birtokhoz tartozó, a századelején épült tanyát, a hozzá tartozó telekkel és gazdasági épületekkel. Fekete Sas: (6800 Hódmezıvásárhely Kossuth tér 3.) A múlt század végének gazdasági fejlıdése szükségessé tette új, a réginél nagyobb, modernebb szálloda és étterem építését. A Pártos Gyula által tervezett eklektikus stílusú (barokk és rokokkó elemek) épületet 1905-ben vették használatba. Emeleti nagyterme mind méretével (hossza 32 méter, szélessége 15 méter, magassága 11 méter), mind laparanyos díszítményességével impozáns. Bank (Nagytakarék): (6800 Hódmezıvásárhely Kossuth tér 5.) A város elsı pénzintézetét 1868-ban alapították. Erıteljes fejlıdése tette lehetıvé, hogy Müller Miksa által tervezett impozáns, szecessziós stílusú székházat építsen 1906/7-ben. Az épület kezdettıl különbözı cégnevek alatt szolgált pénzintézeti célokat. Posta: (6800 Hódmezıvásárhely Hódi Pál u. 2.) Eredetileg bérházként építtette fel a Hódmezıvásárhelyi Takarékpénztár a székháza melletti telken 1906-ban. A posta 1928-ban vásárolta meg, és költözött át az épületbe korábbi helyérıl, az ógimnáziumból. Lakó és üzletház (görögpalota): (6800 Hódmezıvásárhely Dr. Rapcsák András u. 1.) A vagyoni erejében megerısödött görögkeleti egyház 1909-ben Müller Miksa szecessziós tervei szerint építtette fel az egy emeletes, földszinten üzlethelyiségeket, az emeleten lakásokat magába foglaló bérházat. (Az építtetı miatt nevezték görögpalotának.) 1950-tıl a rendırség, és az ÁVH használta, alakíttatta át céljainak megfelelıen az épületet. Unitárius templom: (6800 Hódmezıvásárhely, Völgy utca)

139

Kovács József téglagyáros komoly adományával a város által juttatott telken 1910-ben Kruzslicz Károly és Líbor József terve szerint és kivitelezésében gótikus ihletéső, eklektikus stílusban épült fel az unitárius hívek temploma. Genersich palota: (6800 Hódmezıvásárhely Dr. Rapcsák András u. 10.) Szántó Kovács János u. 10. A Szántó Kovács János utca jobb oldali elejének eklektikus házsora a 10. számig együtt mőemléki védelmet élvez. Külön figyelmet érdemel azonban a Dr. Genersich Antal kórházigazgató fıorvos által Ybl Alajossal “ónémet” stílusban terveztetett, 1911-ben felépült lakóház, melyet az építtetırıl általában Genersich palotának neveztek. Evangélikus Templom: (6800 Hódmezıvásárhely, Márton u. 1.) A felvidékrıl a városba települt evangélikusok hitéletének szolgálatára 1841-es kezdéssel három év alatt építették fel a késıbarokk templomot. Zsindelyes toronysisakját 1889-ben bádogfedésőre cserélték át. Baky-kút (ártézi kút): (6800 Hódmezıvásárhely Szınyi u. -Oldalkosár u. sarok) Az egészséges ivóvíz biztosítására 1878 és 1880 között Zsigmondy Béla kivitelezésében fúratta meg a város az Alföld elsı közhasználatú ártézi kútját. A kút felépítményét Sternberg Adolf tervezte és kivitelezte. Központi kávéház (Péczely Attila Zeneiskola):(6800 Hódmezıvásárhely Kálvin János tér 4.) A mai zeneiskola helyén a XIX. század közepétıl vendéglı állt. A helyi izraelita hitközség 1893-ban Petrecz Pál tervei szerint és kivitelezésében hitéleti helyiségeket, valamint kereskedelmi és vendéglátó egységeket is magába foglaló egy emeletes épületet készíttetett, (utóbbi funkciója miatt nevezték központi kávéháznak). Polgári Fiúiskola (Testnevelés Tagozatos Általános Iskola): (6800 Hódmezıvásárhely Szent István tér 3.) 1897-ben épült fel az egy emeletes, historizáló, neoreneszánsz polgári fiúiskola. 1948-óta elıbb általános, majd 1976-tól Testnevelés Tagozatos Általános Iskola kapott benne helyet. Városi Erzsébet Kórház: (6800 Hódmezıvásárhely Dr. Imre József u. 2.) A négy utca által határolt kórházi, egészségügyi komplexum mintegy 100 év alatt különbözı idıben alakult ki. Elsıként 1898-ban, a mai bırgyógyászati pavilon épült meg Sándy Gyula tervei szerint. Ezt követte 1909-ben hat, Hübner Jenı által tervezett pavilon. 1928-ban a sebészeti pavilont kétemeletesre bıvítették. Ugyanez évben Jendrasik Alfréd terve szerint épült fel az ötszintes szemészeti, fül, orr, gégészeti, gyermekgyógyászati, laboratórium és

140

gyógyszertári egység. 1956-ban Bálint Ferenc tervével konyha, Bornyai Pál terve szerint 1961-ben proszektúra épült. Újvárosi Református templom: (6800 Hódmezıvásárhely Kálvin J. tér 7.) A fejlıdı újváros református lakossága hitéleti igényének kielégítésére épült 1898-ban Sándy Gyula tervei szerint eklektikus stílusban, préstégla burkolattal a református templom. Pávás ház (6800 Hódmezıvásárhely Andrássy út 33.): A magyaros szecesszió sajátos karakteres házát Czukor Márton építtette a századforduló idején Sztrucskó József terve szerint és kivitelezésében. Egy ideig Benes Gyula Ármentesítı Társulati mérnök használta lakóházként. Az 50-es évektıl irodaház (Belsped, Tefu, Volán) volt benne, jelenleg bútorüzletként hasznosul. A homlokzat hangsúlyos, dekoratív motívuma miatt hívják “pávás háznak”. Központi Általános Iskola (Polgári Leányiskola): (6800 Hódmezıvásárhely Petıfi u. 6.) A Vallás és Közoktatási Minisztérium támogatásával Baumgartner Sándor magyaros szecessziós tervezésében 1901-ben építették fel a lánypolgári iskola épületét. 1948 óta általános iskolaként mőködik. Kaszinó: (6800 Hódmezıvásárhely Zrínyi u. 1.) A Sándy Gyula által a szecesszió magyaros változatában tervezett székházat 1900/1-ben építtették. 1945 után különbözı szervezetek használták. Városi Bíróság: (6800 Hódmezıvásárhely Kossuth tér 4.) Az Igazságügy Minisztérium 1902-ben építtette Wagner Gyula tervezésében az eklektikus, jobbára reneszánsz szellemiségő bírósági épületet, mely egyben az ügyészségnek is helyet ad. Gregus Máté Mezıgazdasági Szakközépiskola (régi zárda) (6800 Hódmezıvásárhely Andrássy út 15.) A város elsı kétemeletes épületét Kruzslicz Péter tervei szerint 1902-3-ban a római katolikus egyház leánynevelı intézetként építtette meg. (Mivel a Domonkosrendi apácák tanítottak és laktak benne, a köznyelv zárdaként emlegette az épületet, melyhez korábban kápolna is tartozott, ezt azonban az államosítás után, amikortól szakoktatási célokat szolgál az épület, átalakították.) Tőzoltólaktanya (Szarvas vendéglı): (6800 Hódmezıvásárhely Szent István tér 1.) A mostani tőzoltó laktanya helyén már a XVIII. század közepén földszintes vendéglı állt. Rangosabb elhelyezést a Szarvas vendéglı 1903-4-ben László Richárd és Ferenczi Aladár tervei alapján kapott. A két világháború között mőködött az épületben zeneiskola, anya és csecsemıvédı intézet is. 141

Tabáni Református templom: (6800 Hódmezıvásárhely Pálffyi u. 78.) A református egyháztanács már 1897-ben elhatározta a templom építését. A megvalósítás azonban 1905-ig - részben a pénzügyi fedezet megteremtése körüli nehézségek, részben mert építés közben a bolthajtás leszakadt, - húzódott. A terveket Borsos József készítette. Tornyai János Múzeum: (6800 Hódmezıvásárhely Dr. Rapcsák András u. 16) Eredetileg dr. Imre József kórházigazgató fıorvos 1899-ben lakóháznak építtette. A város 1913-ban állami támogatás felhasználásával múzeum és könyvtár céljára vásárolta meg a Sándy Gyula által tervezett préstégla burkolatos épületet. A könyvtár 1938-ban történt elköltözése óta kizárólag a múzeum használja. A múzeumot az 1950-es államosításkor a 18. szám alatti Klein házzal bıvítették. Susáni Református templom: (6800 Hódmezıvásárhely Klauzál u.-Tornyai u. sarok) A református egyház tervszerő templomépítési programjának megfelelıen Borsos József tervei szerint 1909-10-ben épült fel a vakolatlan téglaburkolatú szecessziós ihletéső susáni templom. Ennek északi részén emelkedik a 42 méter magas téglasisakos torony. Simon palota (6800 Hódmezıvásárhely Kinizsi utca 1.): A szecessziós stílusú épületet Magyar Ede és Takács János tervei szerint Simon János szabóipari szövetkezeti elnök építtette 1912-13-ban. Eredetileg üzletházként és lakásként, a két világháború között pedig anya és csecsemıvédı intézetként hasznosult. Korzó mozi: (6800 Hódmezıvásárhely, Andrássy út. 45.) A mozi egy ideig a lebontott Koncz palotában, majd a Fekete Sasban mőködött. Mígnem 1924-ben dr. Langfelder Artúrné Koncz Pál és Koncz Péter tervei szerint és kivitelezésében megépíttette a ma is mőködı Korzó mozit. Strandfürdı: (6800 Hódmezıvásárhely Ady E. u. 1.) A város 1927-ben a svéd Speyer Bankház által nyújtott kölcsön felhasználásával a népkert nyugati részében építtette meg a Reich Ede által tervezett kétszer 50 m-es betonmedencés, 600 kabinos strandfürdıjét. Fıiskola: (6800 Hódmezıvásárhely, Andrássy út. 15.) Az igények növekedése késztette arra a római katolikus egyházat, hogy Szabó Sándor tervei alapján 1928-ban újabb kétemeletes oktatási intézményt építtessen (új zárda). Az államosítás után elıbb mezıgazdasági technikum, majd 1968-tól Állattenyésztési Fıiskola mőködik az épületben, melyet további épületrészekkel bıvítettek 1967-68-ban. Római Katolikus Szent István Templom: (6800 Hódmezıvásárhely Andrássy út 11.) A Fábián Gáspár által tervezett ókeresztény stílusú Szent István templom 1937. augusztus 20ára elkészült, de a berendezés és felszerelés hiánya miatt csak 1938-ban szentelték fel. 142

Természeti értékek Holt Tisza Mártélynál, Körtvélyesnél Szabályozás után visszamaradt sajátos élıvilág és gazdálkodási forma. Ártéri erdık (Mártély Polgármesteri Hivatal, Rákóczi tér 1.) Rárós kenyere ér Kormorán telep İsgyep szentesi út mellett Ludasnál Fatérkép A város belterületén található értékes fák, kor fajta, forma szerint, a legszebbek térképen megjelölve. Téglagyári kubikok A város belterületén található értékes fák, kor fajta, forma szerint, a legszebbek térképen megjelölve. Kása erdı Telepített erdı a város egyetlen nagy zöld felületet adó szabad része.

Mártély Épített értékek I. és .II. vh. Emlékmő: A régi temetıben van. A Faluvédı és Szépítı Egyesület kezdeményezésére készült. Vasútállomás: Az 1900-as évek elején készült, restaurálására 1987-88-ban került sor a Faluvédık jóvoltából. Festık dombja: (Üdülıtelepi feljáró mellett) A töltés tövében található, az elhunyt Mártélyhoz kötıdı mővészek nevei olvashatók a jelképes festıállványhoz vezetı lépcsı két oldalán elhelyezett emléktáblákon. 1996-ban készült. Tornyai János "hóttig nyögöm háza": (6636 Mártély Petıfi u. 9.) Ma az óvoda mőködik benne, 1910 körül vásárolta a mővész. Római Katolikus Templom: (6636 Mártély Fı u. 66.) 1910-ben tették le az alapkövét, 11-ben készült el. Fıtér: Községi ünnepségek színhelye. 1995-ben építették. Csete György tervei alapján Erdıs Péter festımővész, Nagy István fafaragó és Szabó László munkája. 143

Szélmalom: (A várostól keletre 15 km-re az Erzsébeti út mellett áll.) Szalay Ferenc festımővész tulajdona. Eredeti állapotában látogatható. Erdei Iskola: (6636 Mártély, Fı u. 45.) Fı u. 45. sz. alatti épületben volt a község elsı állandó kıépülető iskolája. 1906-ban épült, ma erdei iskola mőködik benne. Kotormány Norbert: Szárnyas angyal szobor Faluház elıtt látható,1956-nak állít emléket. Polgármesteri Hivatal elıtt Mihály Árpád Szent László legenda sorozatának egyik tagja látható.

Természeti értékek Mártély Tájvédelmi Körzet: (Információ: Mártély-Körtvélyesi Tájvédelmi Körzet Iroda Mártély, Községház u. 24.) Fıleg nyárfa, főzfa, gyalogakác található benne. Az ártér fontos az árvizek idején, mert felfogják az itt élı fák a víz erejét és ezért kisebb erıvel nyomja a víz a gátat. Jellegzetes állataink: Fehérgólya, kócsag, tıkésréce, fülesbagoly, feketególya A lágyszárú rétek jellegzetes növényei: a főfélék, sóvirág, zsálya, gyermekláncfő, árvacsalán, pásztortáska, rétiboglárka, cickafark található meg a körzet területén.

Mindszent Épített értékek: Római Katolikus Templom (Mindszent, Kossuth u. 48.) A 38 m hosszú és 17 m széles mőemlék jellegő késı barokk stílusú templomot nagy valószínőséggel olasz mester tervezte, melyet 1798-18oo-ig a mindszentiek építtették. A templomról részletesebb leírást kapunk Gacsári Kiss Sándor: Mindszent egyháztörténete (Mindszent, 199l.) címő könyvébıl. Vasútállomás A Hódmezıvásárhely - Szentes vasútvonal 1893. október 21-én nyílt meg. Ebben került átadásra az állomás is. A vonal és az állomás 1993 ıszén ünnepelte 100 éves fennállását. Ebben került elhelyezésre az állomás falán az emléktábla. Birkacsárda Árpád u. 2. sz.

144

Az 1880-as években épült. A park (Köztársaság tér) felöli részmalomnak épült, gızmalomként üzemelt is. A malom az 1920-as években megszőnt, helyette italbolt nyílt. Helytörténeti Győjtemény (1899-ben épült) (Mindszent Köztársaság tér 25.) 1996. április 01-tıl a Keller Lajos Városi Könyvtár gondozza a "Helyismereti Győjtemény"-t. Mindszent múltjának tárgyi emlékeit mutatja be /135 m2/ melynek fıbb területei: •

Mindszent ısi mesterségei (halászat, kubikusság, takács, cipész mesterség)

•

Mindszent háborús emlékei.

•

Szent István Patika 1864-bıl

•

Paraszti konyha, szoba

Református Imaház (Mindszent Köztársaság tér 19.) A Köztársaság téren épült világos színő téglaberakásos polgári házak körében találjuk a századfordulón épített Református Imaházat, mely a korábbi idıszakban is védett épületeink közé

tartozott.

Felújításához

segítséget

nyújtott

–1999-ben

–

Mindszent

Város

Önkormányzata is. Iskolasor (Mindszent Szabadság tér 2-4.) Fiúiskola: 1905-ben készült el, és 1906. január 1-jén adták át. Leányiskola: 1903. nyarán készült el. 1903. szeptember 14-én adták át. Az újvilág kerthelységben a Károly óvoda mellett épült föl. İrgróf Pallavicini Sándor és neje gróf Széchenyi Irma fiuk, Károly, emlékére alapították az óvodát. Az épületet az ırgróf saját telkén és saját költségén építette; 1902. március 16-án készült el az óvoda. Bankpalota (Mindszent Szabadság tér) Az épület 1905-ben épült. Eredetileg bankpalotának készült. A bank helységeit tervezték alulra, a tisztviselık lakásait felülre. Romantikus stílusban díszítették, uralkodó szín a kék volt. Sajnos a felújításnál leverték a díszeket. Az OTP Csongrád Megyei Igazgatósága 1956 szeptemberében nyitotta meg a mindszenti fiókot. Az épület nem mőemlék, de folyamatban van a kérelem, hogy azzá nyilvánítsák. Városháza (Mindszent Köztársaság tér 31.)

145

Rimár József okleveles építészmérnök, építımester terve alapján 1938-ban építették a park közepén. A különlegesen szép, "kastélyszerő" városházát övezı parkban kellemes séta kínálkozik az öreg platánsor alatt. A

városháza

kiemelkedı

színfoltja

a

házasságkötı

terem,

ahol

Fodor

József

hódmezıvásárhelyi festımővész pannóját láthatjuk, megörökítve Mindszent alapításának mondáját. Tiszai szabadstrand Sátras kemping( Főzfa u. 2.) A tiszai strand lehetıséget biztosít a kulturált kikapcsolódásra, szórakozásra. Gyermekek részére kézmőves, játékos foglalkozásokat szervezünk. Felnıttek és gyermekek részére sport programokat kínálunk.

Természeti értékek: Bokorfüzesek Ezek a társulások közvetlenül a folyó partján találhatók. Puhafa – ligeterdık A bokorfüzeseket az ártéri puhafa ligeterdık keretezik a folyótól távolabb. Ennek a társulásnak az arculatát a magasra növı füzek és nyárak határozzák meg, és könnyen felismerhetık a kissé ezüstösen csillogó lombozat alapján. Keményfa ligeterdık A keményfa ligeterdık a magas ártéren alakulnak ki. Ilyen hírmondó fákkal (hagyásfa) találkozhatunk mi is Mindszenten: a Nagyrévnél levı halászkunyhó mellett áll néhány tölgy, vagy a gáton a Nagyrév felé haladva: egy hatalmas tölggyel áll a fiatal nyáras közepén, amelynek sajnos élettere leszőkült a köré ültetett nemesnyárasnak köszönhetıen. Az ártéri erdık állatvilága Az ártéri erdık dús vegetációja az állatoknak is sajátos élıhelyet teremt. A Tisza rendszeres áradásának következtében erıs szelekciónak, kiválasztódásnak vannak kitéve. Az ízeltlábúak elsısorban a lombozatot fogyasztják. Közéjük sorolhatjuk a levélbogarakat, a nagytermető levéldarazsak több faját, a púposszövı lepkéket és a bagolylepkéket. Ezekre jellemzı, hogy hazánkban nagy elterjedési területőek, mivel tápnövényüket szinte mindenütt megtalálhatják. De elıfordul itt a védett magyar színjátszólepke is. Olykor láthatunk fecskefarkú lepkéket, nyárfalepkét, rókalepkét, nappali pávaszemet, nyárfaszendert, főzfabaglyot, piros övesbaglyot. Ezek a lepkék fıleg az erdei tisztásokon fordulnak elı az ott élı növények különbözı részeit fogyasztva. Az idıs, korhadó puhafás ligeterdık kitőnı

146

otthont biztosítanak a rovarok fejlıdı lárváinak. Elıfordul itt a kis szarvasbogár, a márványos virágbogár és a nyárfacincér. A gyepszinten gyakran feltőnik a barna varangy, az ásóbéka és az erdei béka a természetjárók fürkész szemei elıtt. Hüllık közül megtalálható a fürge gyík, a teknıs és a sikló. Megtalálhatjuk itt a sárgarigót, zöldikét, kakukkot, a zöld küllıt, nagy és a kis fakopácsot, ırgébicset, nádiposzátát. Így az érdeklıdı természetbúvár sokféle gázlómadárral találkozhat, így például a nagy kárókatonával, szürkegémmel, a ritka és védettséget élvezı nemes kócsaggal, kanalasgémmel. Gyakoribb a kis kócsag, tıkésréce, és szárcsa. A Tisza partján néha szembetőnik meredek löszös, iszapos falaival, a magas part. Ez a hely ad otthont a partifecskének és a gyurgyalagnak. Sok helyen elıfordul az ártéri irtásokon a mezei nyúl. Az erdıben menedéket találó nagyvadakról sem feledkezhetünk el, szarvasok mellett elıfordul térségünkben a vaddisznó is. Vízi élıvilág Mindszent a Tisza és a Kurca torkolatához közel fekszik. A folyók vízi élettereihez színes növény és állatvilág tartozik. A Tisza a partján élıkkel bıkező és adakozó. Folyóvízi növényvilág A Tisza Mindszentnél közepes vízálláskor közel 200 m széles. Mégis a vizet hihetetlen mennyiségő növény népesíti be, túlnyomó részüket azonban nem látjuk – ezek mikroszkopikus egysejtőek, vagy sejtkolóniákban élı algák, melyek a vízben lebegnek. A magasabb rendő növényeket képviseli a jégkorszak idejébıl ránk maradt, védett rucaöröm, amely a nyár utolján tömegesen lepi el a folyót. Erre a növényvilágra épül a fajgazdag állatvilág. Állóvizeink növényvilága A Kurca lassú folyású folyó. Ebben, illetve az ártéri kubikokban, fokokban már sem az erıs sodrással, sem a nagy hullámzással nem kell a növényeknek megküzdeniük. A védett vízfelületek elınyeit kihasználva így növényviláguk jóval gazdagabb a gyorsfolyású Tiszához viszonyítva. Lebegı hínárok A növények ezrei varázsolják zölddé a felszínt, kihasználva a napsugárzást. Ilyen felszínen lebegı faj az apró békalencse, a púpos békalencse. Megtalálhatjuk itt a világ legkisebb növényét, a vízi darát is, mely többnyire hirtelen, vízivirágzás-szerően jelenik meg, és ugyanilyen hirtelen tőnnek el állományaik. Vízivirágzáskor rendkívül vékony, sőrő, szinte filmszerő bevonatot alkot a sőrő, mikroszkópikus vegetáció. 147

Gyökerezı hínárok A gyökerezı hínárok az aljzatba rögzülnek, ugyanakkor leveleikkel a víz színén szétterülnek. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, különféle találmányokhoz folyamodtak: mint levegıtartó szövetek, léghólyagok, sőrő, apró szırzet. Közülük a legmutatósabb a tenyérnyi virágú, védett tündérrózsa, de a sárga vízitök is élénk színfoltja a kubik-gödröknek, sekélyebb Kurcaszakaszoknak. Gyakran találkozunk a jégkorszaki reliktummal, a védett sulyommal is, melynek termésén a tüskék szúrása nem egy kellemes élmény. Ezt a termést ínséges idıben lisztté ırölve kenyérsütésre is használták. Nádasok A Kurca és a kubikok, fokok sekély szélein gyakran találkozunk sőrő, magas, mégis kecses mozgású növényzettel, a nádassal. Említésre méltó fajok még e gazdag élıhelyrıl: az ágasbéka-buzogány, felelı-sás, vízihidır, rétifüzény, melynek lila virágzata színpompába öltözteti ezt a vadregényes tájat. A Mindszent környékén található vizekben elıfordulnak kisebb férgek, rovarlárvák, apróbb rákok, tejfehér planária, vízipoloskák, búvárpoloska, nagycsíbor. A ponty, csuka, lesıharcsa, süllı ma is megtalálható. Békafajok közül otthonra lel itt a kecskebéka és a vöröshasú unka. Tavaszi estéken csodálatos békaszerenádokat adtak az errejáróknak. Kubikgödrökben megtalálhatunk tarajos gıtét.

Székkutas Épített értékek Tájház (József A. u. 12.) Egy Önkormányzati tulajdonú „Oncsa” házban kapott helyet. Megtalálhatók benne Hugo Hartung relikviáák, a Fehérgárda képekben, Vásárhelykutas (1950-ig) tárgyi és fotó emlékei. Nagy Lajos magángyőjteménye (IV. ker. 8.) A régi népi kultúra tárgyi és fotó emlékei győjti egybe. Református templom (Erkel F. u. 22.) Neoromán stílusú. A templom építés céljára Elek Mihály 64 holdas tanyáját adományozta az egyháznak. Az 1925-ben elhelyezett alapkı letétel után 1926. október 17-én felszentelésre került a templom. Katolikus templom (Szabadság u. 3.) Neogótikus stílusú. Az Orosházán lebontott katolikus templom anyagát 1923-ban a hódmezıvásárhelyi egyházközség megvásárolta és ennek felhasználásával épült fel 1924/1925-ben Kruzslicz Károly tervei alapján. 148

Szélmalom (VII. ker. 23.) Székkutas határában a 47-es számú fıút közelében áll az 1880-ban épült Kádár Imre-féle szélmalom. Földmagasításon lévı magas, csonka kúp formájú, sárba rakott téglafalazaton két bejárattal bírt. Jelenleg a hódmezıvásárhelyi Csende Gábor tulajdona. Szobor (Mővelıdési Ház melletti park) Tóth Valéria: Anya gyermekével címő bájos kıszobra 1979. óta díszíti Székkutast. 1848-as kopjafa (Mővelıdési Ház elıtt) Készítıje Ifj. Szelekovszki László. A tölgyfából készített kopjafa közepén fı motívum egy stilizált magyar címer, két oldalán egy-egy forgó rozetta, a hátoldalon négy tulipánt ábrázoló népi motívum. Fehérgárdisták kopjafája (Mővelıdési Ház elıtt) A Fehérgárda parasztmozgalom vezetıinek a halálra ítélt és 1951. március 30-án kivégzett Blahó János orosházi és Kovács István székkutasi lakosok emlékére állították. Alkotója Balázs Antal Sepsiszentgyörgyi fafaragó. Murgács Kálmán emléktábla A Hídi M. u. 12. sz. ház falán található. A zeneszerzı ebben a házban is élt és alkotott 12 éves számőzetése alatt.

Természeti értékek Székkutasi puszta (Székkutas, Külterület) Székkutas, Külterület Székkutastól délkeletre földutakon járható be az egészen a Kardoskúti rezervátumig nyúló kutasi puszta. Itt a szikes foltokon terem ma is a kamilla. E viszonylag háborítatlan puszta több védett madár – túzok, nagy goda, bíbic élıhelye. Kardoskúti Fehér-tó (Információ: Körös-Maros Nemzeti Park, Szarvas, T:66) 313-855) A Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A szikes tó a vonuló vadludak, darvak és récecsapatok gyülekezı helye. Tavasszal a vízhez közel építi fészkét a gulipán. Az ısi löszgyepfoltokon értékes és ritka fajok élnek, mint a vetıvirág és a közönséges borkóró. A Nemzeti Park Sóstói telepén magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh állomány található. Kakasszéki tó (Székkutas, Orosházi út) Termálvizének gyógyhatását a környék lakossága régóta ismerte,az egészségre gyakorolt jótékony hatását Genersich Antal egyetemi magántanár bizonyította be. Ezért épült fel a Kakasszéki gyógyintézet. A tó alkáli sókban gazdag vize és az iszap gyógyítóan hat a reumára és a mozgásszervi betegségekre is. A gyógyintézet parkját 100-130 éves fák díszítik. 149

X.

IRODALOM JEGYZÉK •

Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, Budapest-Pécs

•

Csizmadia L. (1992): Falusi turizmus – környezetbarát turizmus oktatási összefüggései. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzı, Budapest, 62.

•

Nanszákné (1996): Turisztikai termékfejlesztés. Kereskedelmi és Gazdasági Fıiskola, Szolnok, 52.

•

Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete

•

KSH adatbázisa

•

Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa

•

Dél-alföldi Turizmus Fejlesztési Stratégia 2007-2013

•

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005

•

Csongrád megye turisztikai koncepciója 2004

•

Dél-Alföldi Regionális Operatív Program tervezési dokumentumai

150