A turisztikai kereslet

2015.03.10.

A turisztikai kereslet Hogy az egyén megjelenhessen a turisztikai termékek piacán mint potenciális vásárló, 3 alapfeltételnek kell egyidej leg teljesülnie: 1. Motiváció 2. Szabadrendelkezés jövedelem 3. Elegend szabadid Amennyiben az el bb emlegetett 3 feltétel közül, bármelyik hiányzik, a kereslet nem jelenik meg a piacon.

A turisztikai kereslet alapfeltételei

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kereslet egyáltalán létrejöjjön? Ha már létrejött, mi határozza meg a nagyságát? Mit, hol, mikor és miért keresnek az emberek, tehát milyen a fogyasztók piaci magatartása?

A.) Motiváció Bels késztetés, hogy valamilyen oknál fogva útra keljen

A. Motiváció B. Szabadid C. Szabadrendelkezés

Kereslettel kapcsolatos kérdések

jövedelem

Kiváltója leggyakrabban turisztikai attrakció

valamilyen

Ez a turisztikai kereslet els feltétele

1

2015.03.10.

B.) Szabadid Az utazás id igényes és ez az igény a távolság függvényében egyre n A XIX. század második felében valósult meg a termelékenység magasabb szintje, miután már valamennyi szabadid vel rendelkeztek A XX. század folyamán a fejlett országok lakosságának szabadideje többszörösére n tt és további növekedés várható

C.) Szabadrendelkezés jövedelem A lét- és családfenntartás költségein felül megmaradó jövedelemhányad, melynek felhasználásáról az egyén relatíve maga dönthet Jelent sebb növekedése nagy tömegek számára, szintén csak jóval az ipari forradalom után valósult meg Szabadrendelkezés jövedelem = diszkrecionális jövedelemhányad

A turisztikai kereslet meghatározó tényez i

A turisztikai kereslet meghatározó tényez i Számos gazdasági és természeti tényez határozza meg. Az egyes tényez k akár mindhárom alapfeltételre hatással lehetnek.

A. Gazdasági tényez k - jövedelem, vagyon, keres k száma a családban, stb. B. Demográfiai tényez k - életkor, nem, családi állapot, család nagysága, stb.

A tényez k hatnak: a kereslet nagyságára A kereslet min ségére vagy mindkett re

C. Földrajzi tényez k A turista állandó lakhelyének jellemz i: - falun vagy városban lakik? - milyen az ottani klíma, van-e tenger? A turista általában arra vágyik ami odahaza nincs.

D. Szociokulturális és társadalmi attit dök - családi háttér, neveltetés, iskolázottság, foglalkozás, társadalmi helyzet, baráti kör, divatok, státuszszimbólumok E. Árak - A turisztikai termékek árszínvonala - A küld és fogadó ország árainak viszonya (bevásárló turizmus) F. Mobilitás Az egyén vagy család járm parkja: - a kocsik száma, egyéb közlekedési eszközök: kerékpár, lakókocsi, magánrepül gép

G. Szabályozás Állami szabályozás a küld illetve a fogadó ország részér l: - a küld országban mennyire liberalizált a polgárok kiutazása? - a fogadó ország jogi szabályozása mennyire kedvez a beutazásnak? H. Média, kommunikáció - A turisztikai cégek reklám-, és PR tevékenységének intenzitása - A turizmus divatjának súlypontjai a fogyasztó által használt médiában

2

2015.03.10.

Fogyasztói magatartás a turizmus piacán A fogyasztói magatartás vizsgálata a marketingkutatás egyik legfontosabb területe. Segítségével határozhatók meg és konkretizálhatók az alkalmazandó marketing-eszközök és a marketingmix. A vizsgálata során 7 kérdésre keresünk választ, ezt nevezik a kezd bet k miatt a piac „7 O”-jának.

I. Kik alkotják a piacot? A vev k vizsgálata a fogyasztói magatartáskutatás egyik legfontosabb területe. Cél, hogy megtudjuk: kik az adott szolgáltatás tipikus vásárlói? felderítsük, kik közülük a mi vev ink, van-e olyan jellegzetességük, ami megkülönbözteti ket a nagy átlagtól?

B.) Szervezeti vásárlók Részarányuk a turizmus összforgalmában lényegesen kisebb, mint a magánfogyasztóknak. A fejlett országokban egyre elterjedtebb incentive turizmus révén az utazásszervez k figyelme is ezen szegmens felé fordult.

A vásárlási magatartás „7 O” modellje I.

Kik képezik a piacot? (Occupants - vev k)

II. Mit vásárolnak? (Objects - termékek) III. Miért vásárolnak? (Objectives - célok) IV. Kiken keresztül történik a vásárlás? (Organisations

- szervezetek) történik a vásárlás? (Operations veletek) VI. Mikor történik a vásárlás? (Occasions - alkalmak) VII. Hol történik a vásárlás? (Outlets - boltok)

V. Hogyan

A.) Magánfogyasztók A leggyakrabban az alábbi tényez ket vizsgáljuk: A küld ország Az egy f re jutó jövedelem Keres k száma a családban A lakóhely típusa Életkor Iskolai végzettség Foglalkozás Járm park Fizetett szabadság ideje stb.

II. Mit vásárolnak? Az adott sokaság tagjai milyen turisztikai terméket fogyasztanak? A vizsgálat során választ kapunk: Melyek a legkelend bb termékeink? Melyek az inkurrens (nehezen értékesíthet ) termékek? Vajon megfelel-e a kínálati struktúránk az aktuális piaci igényeknek?

3

2015.03.10.

III. Miért vásárolnak? – Motiváció a turizmusban

Maslow szerint:

A felismert motiváció a szükséglet, amely fizet képességgel párosulva végül keresletté válik.

Szerinte az emberi szükségletek nem véletlenszer en ébrednek fel

A turisztikai kereslet létrejöttének folyamata:

Pontosan meghatározott hierarchia szerint m ködnek Modellezni leginkább a piramis formával lehet, mivel

Motiváció

csak alulról fölfelé lehet létrehozni

Szükséglet

Amíg egy szükséglet nem elégül ki, addig az emberben nem ébred motiváció a következ szint iránt

Kereslet

Motiváció és magatartás az utazási döntésekben

5. Önmegvalósítás (vitalitás, kreativitás, önfenntartás, céltudatosság)

A bels motivációs impulzust küls motivációs inger váltja ki, pl: média. A motiváció kifelé a magatartásban nyilvánul meg, a magatartás pedig a motiváció következménye. Az egyén döntését nemcsak szükségletei befolyásolják, hanem pl: barátok. A motiváció bels tényez k (motivációs impulzusok) és küls tényez k (motivációs ingerek) hatására alakul ki. Az impulzus a célra irányuló motivációs döntésekhez vezet. A döntési folyamatra a szükségletek és a rendelkezésre álló források egybevetésével kerül sor. A döntési folyamat eredménye a turizmus valamely formájában való részvétel.

4. Önbecsülés, elismerés, az érték megbecsülése iránti igény 3. Szociális szükségletek (társaság, barátság, szeretet, összetartozás) 2. Biztonság és védelem (alapigények kielégítésének a biztosítása) 1. Fiziológiai szükségletek (létszükségletek)

Az utazási motiváció szociológiai megközelítése Kiváltott turizmusfajta (kiemelt példák)

A turizmus indítékcsoportjai, indítékai Fizikai indítékok: - Pihenés - Gyógyulás - Sport

-

Üdül turizmus Gyógy és termálturizmus Sport turizmus

Pszichikai indítékok:

-

-

-

Élmény, eseményturizmus, üdül turizmus Kulturális turizmus Klub turizmus Falusi turizmus

-

Kitörés a mindennapi elszigeteltségb l -

Szórakozás Élményvágy

4

2015.03.10.

Társadalmi indítékok:

-

-

-

Baráti-, rokonlátogató turizmus Klub turizmus Kemping turizmus

-

Oktatási turizmus Ismeretszerz turizmus Kulturális turizmus Vallási, zarándok turizmus

-

Barátok, ismer sök felkeresése

Társas élet, társadalmi kapcsolatok A civilizált világból vissza a természethez

Kulturális indítékok: - Más országok szokásainak, hagyományainak, nyelvének megismerése - M vészetek iránti érdekl dés - Vallási okok Státusz- és presztízs indítékok: - Személyes kibontakozás - Elismerés és nagyrabecsülés iránti vágy

-

Üzleti-, kongresszusi-, rendezvény turizmus Élmény-, kaland turizmus

C. Hivatás- vagy konferenciaturisták, incentive

utazók - szervezeti piac területe - a döntést általában az utazók felettese vagy a szervezet vezet testülete hozza meg - a turisztikai szolgáltatóval a szervezet megbízottja lép kapcsolatba

Impulzusvásárlás: kisebb érték turisztikai termék esetén el fordulhat a hirtelen ötlett l vezérelt vásárlás. Jellemz i: Leginkább a szórakozás igénye által motivált fogyasztói döntéseknél jellemz , pl.: folklórest, hajókirándulás, stb. A marketingre és a helyi reklámra érdemes ilyenkor koncentrálni Ide tartoznak: A „fapados” repül utak Kedvez internetes ajánlatok vásárlása Alkalmanként a „last minute” utak vásárlása

IV. Ki vesz részt a vásárlásban? A. Magánutazók egyedül - az utazási döntést magánút esetén egyedül hozzák

meg turisztikai jelennek meg

- a

szolgáltatónál

vásárlóként

B. Magánutazók társaságban - a döntés szinte mindig kollektív - az együtt utazók közösen döntenek,

maguk

majd szolgáltatónál is általában együtt jelennek meg

a

V. Hogyan vásárolnak? A turisztikai vásárlás f ként problémamegoldó vásárlás Jellemz je: hosszas megfontolás több ajánlat beható vizsgálata ár/érték elemzés

VI. Mikor vásárolnak? Az utazás ideje: Több tényez határozza meg: - hagyomány, nagyvállalatok szabadságolási rendje, iskolai szünetek, stb. Legfontosabb részkérdések: - Évente hányszor utaznak az adott piac tagjai? - Melyik évszakokban utaznak? - Egy-egy alkalommal mennyi id re utaznak el?

5

2015.03.10.

A vásárlás és a tényleges utazás id különbsége A döntést az utazók általában már hónapokkal az utazás el tt meghozzák

VII. Hol vásárolnak? A turisztikai termék megvásárlásának lehetséges helyei: a. Közvetlenül a szolgáltatónál

A korai vásárló a turizmus piacán jelent s árkedvezményeket élvez, hamarosan a vásárlás is várható

b. Utazásszervez vállalkozás irodájában

A last minute vásárlók is már korábban döntést hozna, de az esetleges kedvez bb ár miatt várnak a megfelel alkalomra

c. Utazási ügynökség irodájában

A turisztikai termék megvásárlásának helyein belüli forgalom megoszlása:

Társadalmi gazdasági tényez k

lehetséges

A. Térben

d. Online vásárlással

Kulturális hatások

Motiváció

Észlelés

- a 4 lehet ség, illetve a különböz irodák között

Turista / Fogyasztó

B. Id ben - az el zetes, illetve a szolgáltatáskori vásárlások aránya C. Pénzben

Személyiség / attit dök

Tanulás

- a forgalom, költségek és a jutalék megoszlása a

csatornák és irodák között

A turisztikai keresletet befolyásoló tényez k

állami befolyásolás (államok közötti kapcsolatok, turizmuspolitika) társadalmi hatások (szabadid , vendégszeretet) természeti, építészeti környezet (vonzó vagy taszító hatás) gazdasági hatások (jövedelmi viszonyok, árak, árfolyamok) technológiai környezet (e-kereskedelem) ajánlattev k és versenytársak által kiváltott hatások (vev k piaca, er s versenyhelyzet)

Családi hatások

Egyéb referencia- csoportok

Az utazási döntés a turizmus fajtái az utazás id pontja az utazás id tartama az úti cél az utazásszervezés módja (egyéni, szervezett) az utazásra fordítandó összeg, komfortelvárás a közlekedési eszköz a szálláshely mellékszolgáltatások és aktivitások a célhelyen

6

2015.03.10.

A turizmus indítékai – az életstílust befolyásoló tényez k és az életciklus

A turizmus formái: Eredet földrajzi dimenziók szerinti megkülönböztetés (belföldi, nemzetközi) Társadalmi tartalom szerint (luxus-hagyományos) Tartózkodás szerint (rövid – hosszú id tartam) Évszakok szerint A résztvev k száma szerint A résztvev k kora szerint Közlekedési eszköz szerint Elszállásolás szerint Fizetési mérlegre gyakorolt hatása szerint (beutazókiutazó)

Életstílust befolyásoló tényez k: Jövedelem Foglalkoztatottság Egyéb életstílus tényez k (iskolai végzettség, személyes mozgékonyság)

Életciklus tényez k: Serdül kor/fiatal feln tt Házasság Nyugdíjas kor

A piacszegmentáció

A szegmentáció jelent sége a marketing eszköztárában

A piac nem homogén Különböz motivációjú, ízlés , korú, társadalmi helyzet embercsoportokra bontható A piacszegmentáció: a teljes vagy részleges piac egy részének homogén alcsoportokra azaz szegmensekre bontása

Nem kell minden kiszolgálnunk!

feltárt

piaci

szegmentációt

Szegmentáció: a nagy piac, több kisebb piacra történ felosztása A szegmentáció hatással van mind az 5P-re

cél a hatékonyabb marketingtevékenység

A szegmentáció hatása az 5P-re

D. Marketingkommunikációban:

A. Termékpolitikában:

szegmensenként eltér termékek fejlesztése, ill. a termékek pozicionálása

B. Árpolitikában: szegmensenként különböz

árkedvezmények alkalmazása

C. Elosztásban:

szegmensenként értékesítési csatornák kialakítása

árak,

különböz különböz indítása

szegmensenként reklámüzenetek, reklámanyagok, PR és SP (sales promotion) akciók

E. Humán politikában: a különböz

szegmensek számára szolgáltató munkatársak számára szegmensenként különböz bels marketing

különböz

7

2015.03.10.

A szegmentáció szintjei

A.) Tömegmarketing

Philip Kotler a szegmentáció szintjeit aszerint határozta meg, hogy az egész piacot mennyire kis egységekre bontják fel.

A szegmentáció nélküli marketinget nevezzük tömegmarketingnek. Lényege: A teljes piac számára ugyanazt a terméket szállítjuk, ugyanazzal a marketingkommunikációval!

Az egyes szintekhez meghatározott marketingtípusok tartoznak, amelyek módszereikben annál kifinomultabbak, minél kisebb szegmensekre bontjuk a piacot!

A turizmusban tömegmarketing SOHA nem alakult ki, mert ez a piac már a kezdetekt l fogva szegmentált. Tömegmarketinget alkalmaz pl.: Coca Cola, Mc Donald’s

B.) Szegmentációs marketing A teljes piacot szegmensekre bontjuk, melyekre külön marketingstratégiát alkalmazunk. Szállodaiparesetén: Már a kezdetekt l eltér típusú szállodákat fejlesztenek eltér igény utazók számára. pl.: Városi szálloda, Üdül szálloda, stb. Az utazási katalógusok eleve szegmensek szerint csoportosítanak: pl.: „városnéz utak”, „tengerparti üdülések”

D.) Lokális marketing

Vannak a szegmens peremén mikroszegmensek, melyek alapigényei hasonlóak a nagy szegmenshez, de mégis eltérnek t le. Ez ideális terepet jelent a kisvállalkozások részére. A turizmus a szegletmarketing jellegzetes területe, mivel itt a fogyasztók er sen differenciáltak. A nagy szegmenseken belül mikroszegmensek alakíthatóak ki. Nagy szegmensek: tengerparti üdül turizmus városnéz turizmus sí turizmus gyógy- és wellness turizmus hivatásturizmus

E.) Egyéni marketing

A szegmenseket a piac földrajzi felosztása alapján képezzük Az egyes területeken eltér végzünk

C.) Mikroszegmentáció - szegletmarketing

marketingm veleteket

A termékmarketingnél jelent sen megnövelheti a költségeket

A piacszegmentáció legnagyobb felbontóképesség szintje - egyetlen elem szegmens A turizmusban nagyon gyakran alkalmazzák: pl. egy elegáns étteremben, amikor a sommelier a vendégnek segít összeállítani a megfelel italokat az ételhez

8

2015.03.10.

Piacszegmentációs módszerek Middleton szerint:

a. Az utazás célja szerint: üdülés, városnézés, üzlet,

tanulás, stb.

gazdasági vagy életciklusjellemz k szerint: Életkor, nem, családi állapot, családnagyság, életciklus, stb.

e. Pszichográfiai

b. Motivációk,

szükségletek piramisa alapján

szerint:

Maslow

c. Fogyasztói

szokások szerint: az utazás gyakorisága, az igényelt szállás, közlekedési eszköz komfortja, a fizetés módja szerint, stb.

g. Ár szerint: olcsó, közepes árfekvés , drága vagy

luxus utazást keres?

h. A

turisztikai szezon függvényében: mely évszakokban utazik, mely szezont (el /f /utó) választja?

A különböz életszakaszok egymástól teljesen eltér fogyasztói szokásokat generálnak. Az egyes eltér

d. Demográfiai,

ciklusokhoz eltér

jellemz k, életstílus szerint: kalandkeres , nyugalomra vágyó, világfi, aranyifjú, szerencsejátékos, stb.

f. Földrajzi jellemz k szerint: milyen klímát és

természetes vizet kedvel, milyen partszakaszt keres, stb.

Életciklus szerinti szegmentáció Családi életciklus: a. Fiatal egyedülállók b. Fiatal, még gyermektelen párok c. Fiatal párok, 6 évesnél fiatalabb gyerek(ek)kel d. Párok iskolás korú gyerek(ek)kel e. Középkorú és id sebb párok már gyerekek nélkül („üres fészek” 45+) f. Id s egyedülállók

A „jó” piaci szegmens tulajdonságai Elkülöníthet :

Jellemz i

pontosan

leírhatóak,

markánsan

különbözik más szegmensekt l.

anyagi helyzet

Mérhet :

Kiszámítható,

vagy

elfogadható

pontossággal

becsülhet , hogy hány fogyasztó tartozik a szegmensbe.

párosul . A „legjobb életszakasz”(?), amikor a gyerekek már kirepülnek és a párok megfelel

anyagi helyzetbe

jutnak,

utaznak

ilyenkor

komfortfokozattal.

már

gyakran

magas

Megfelel

méret : Legalább akkora legyen, hogy az elérésére

fordított extra marketingköltségek átlagos forgalmat feltételezve megtérüljenek. Egy túl kicsi szegmensre nem éri meg önálló terméket létrehozni. Elérhet :

Marketing-üzenetet

juttathatunk

el

az

adott

szegmensnek.

9

2015.03.10.

Hagyományos turisztikai szegmensek A. Üdül családok

- fiatal párok, házasok gyerek nélkül - gyerekes családok - középkorú vagy id sebb párok gyerek nélkül - egyedülálló szül k gyerekkel

C. Szabadid utazók

- VFR turizmus (visiting friends and relatives) - hétvégi kirándulók - célutazók - felfedez k - kikapcsolódók - kalandturisták

B. Egyedül utazók

- egyedülálló férfiak, n k - magányos nyugdíjasok

D. Hivatásturisták

- üzletemberek - konferenciaturisták - közlekedési eszközök személyzete - média képvisel i - incentive utazók E. Belföldi csoportos túrák - egynapos kirándulások - több napos utak kísér vel (iskolai kirándulások) - célutazások (tanulmányutak)

Új mikroszegmensek a turizmus piacán A. Szinglik: egyedülálló, manager-típusú férfiak és n k,

önálló háztartással. Magas a jövedelmük és az utazási hajlandóságuk.

B. Bio

és öko - beállítottságúak: környezet és táplálkozástudatosak, gyakran harcos környezetvéd k, vonzódnak az ökoturizmushoz és a még viszonylag érintetlen desztinációkhoz.

C. Egészségorientáltak:

ként n k, akik átlagon felül költenek az egészséges termékekre, szolgáltatásokra. A wellness turizmus lelkes fogyasztói.

D. Trendik:

ként fiatalok, akiknek nagyon fontosak a divatos úticélok, sokat költenek, akár er n felül is!

E. Nemzetközi ingázók: külföldön

dolgoznak, sokat utaznak, általában jómódúak, családjukat viszik drágább desztinációkba.

Térspecifikus turisztikai termékek, attrakciók

F. Extrém

sportok, hobbik kedvel i: kedvtelésükre hajlandóak sokat áldozni, kiváló célszegmense a kalandturizmusnak, az egzotikus vadászés búvártúráknak, expedícióknak.

10

2015.03.10.

A történelem folyamán a különböz turisztikai tevékenységek igen eltér földrajzi jellemz kkel bíró környezetekben fejl dtek ki, attól függ en, hogy adott társadalmak mely lokalitásokat preferáltak, illetve, hogy milyenek voltak a korszak közlekedésének m szaki feltételei. Térspecifikus turisztikai termékek: amelyek vonzereje, sajátosságai és infrastruktúrája az adott tér (hely) földrajzi sajátosságaiból fakadnak.

Tömegturizmus A tömegturizmus résztvev i nagy tételben – és gyakran standardizálva – veszik igénybe a turisztikai szolgáltatásokat.

Turisztikai térkategóriát: A. tömegturizmus

(partmenti/vízparti turizmus és a télisport-turizmus/síturizmus), B. vidéki - rurális (falusi) turizmus, C. városi-nagyvárosi turizmus, D. hegyvidéki, természeti és az ökoturizmus. A térspecifikus turisztikai termékek esetében a természeti adottságok és er források szerepét nyomatékosan hangsúlyozni kell. A desztináció kiválasztásában kiemelked szerepe van a hely adottságainak.

A tömegturizmus általános jellemz i

Napjainkban a tömegturizmushoz az alábbi ágazatokat soroljuk: A. partmenti/vízparti turizmus B. télisport-turizmus/síturizmus

A nyári és téli id szak f vonzer típusinak angol elnevezéséb l származtatott modellek esetében a tevékenységek végzéséhez szükséges természeti adottságok, vonzer k és eszközök (Sun, Sea, Sand illetve Snow, Slope, Ski) mellé egy-egy az id töltésre jellem z cselekvési formát társítottunk (Sex illetve Sleep). A turizmustípusok egy-egy jellemz „S” színhelyr l is elnevezhet k (Svájc, Seychelle-szigetek)

A nyári és téli 4S turizmus modellje A tömegturizmus ellentéteként a 80-as évekt l megjelent alternatív turizmustípusok közös jellemz je, hogy a résztvev turisták száma jóval alacsonyabb, és fejlesztésük összhangban van az adott desztináció sajátosságaival.

11

2015.03.10.

a.) A part menti (vízparti) turizmus A „napfény és strand” modell segítségével a turisztikai kínálat és a forgalom nagy részét is magához vonzotta, jelent sen átalakítva a tengerparti övezeteket. A tengerpartok, illetve partmenti turizmus 4S modellel (Sea, Sand, Sun, Sex) jellemzett vonzer i valóban tömegeket szolgálnak ki. A tömegturizmus esetében figyelhet meg leginkább a turisztikai terek gyökeres átalakítása.

A hagyományos part menti turisztikai desztinációk életében a tájkép átalakulása jelent snek mondható. Az egyébként is antropogén hatásokat (talajpusztulás, természetes növénytakaró elt nése stb.) magán visel mediterrán tájkép egyik f eleme lett a turisztikai létesítmények összessége. A tájban megfigyelhet elemek eltérése a mögötte meghúzódó társadalmi különbségekre is rávilágít. Viszonylag kis földrajzi egységeken belül figyelhetünk meg egymással szöges ellentétben álló jelenségcsoportokat (pl. rurális és urbánus folyamatok).

A fürd turizmus önmagában is sok környezeti gondot okoz, az egyre b vül

aktív sportolási lehet ségek

azonban tovább súlyosbítják a problémákat, hiszen növelik a turistaáradatot, illetve további part menti

A tömeges part menti turizmus megjelenése egyid s a fordista gazdasági modell elterjedésével, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a fordista turizmus megtestesít je. A posztfordizmus id szakában a fokozott differenciálódás figyelhet meg ezeknek a tereknek az életében is.

Napjainkra az egysíkú tengerparti fürd zéssel jellemezhet klasszikus üdül turizmus jellege gyökeresen átalakult: Egyre több helyen jellemz , hogy a turisták kiszolgálása érdekében egyre több sportolási (aktív turisztikai) tevékenységet is kínálnak a szolgáltatók. A motorizáció (vízi járm vek b vül felhasználása), a vízisport-eszközök alkalmazása, a számtalan sportolási lehet ség egyre fokozottabban terhelik meg a partokat is.

A fürdésre alkalmas tengerpartok különféle szolgáltató létesítményekkel történ beépítésének igen nagy területek estek áldozatul. Az építkezések eltüntetik a homokd néket, valamint a véd szerepet betölt vízparti növényzetet, a part állékonyságának csökkenésével pedig megn a parterózió, illetve az abrázió hatékonysága.

építkezéseket is generálnak.

12

2015.03.10.

A tavak mint turisztikai desztinációk meglehet sen összetett jellemz kkel rendelkeznek. Összességében a vízfelszín kompakt, jól elhatárolható területe az adott tájon belül is önálló egységet képez. A „tavi mili ” a turizmusban hasznosított tér élményelemei megélésének objektív vetülete. Ez szoros kapcsolatban van a tóval szerves egységben él kultúrtáj kialakulásával és formálódásával, hiszen a mili kialakulásának el feltétele volt a hellyel meglév személyes kontaktus.

Korunk természeti folyamatai bizonyos tótípusok megsz nését idézik el , melyet a mesterséges tavak (tározók) kialakítása részben ellensúlyoz. A rekreációs igényeket a klímaváltozás eredményeként várhatóan a jelenleginél kisebb számú tó (és annak környezete) lesz képes kielégíteni. Ez zsúfoltsághoz vezet, amely a rendelkezésre álló hely csökkenését, egymás akadályozását, végül is a rekreációs élmény csökkenését eredményezi.

A síelés növekedésének fénykorát az 1960-as évek jelentették. A hegységek hó borította területeit évente mintegy 70 millió, a lesiklás különböz formáinak hódoló vendég keresi fel. A síturisztikai érkezések száma megközelíti a 400 milliót. A sportolók és turisták kellemes id töltésér l körülbelül 15.000 felvonó és 40.000 sípálya (összhosszuk 120.000 km) gondoskodik.

A ténylegesen kialakuló „tó imázs” ett l annyival több, hogy az adott terület ismertsége folytán olyanok számára is sokat mondó, akik személyesen nem is jártak ott, csupán szocializációs közegük hatására formálódott ki bennük egy szubjektív és objektív elemeket tartalmazó kép. Amíg általában az imázs lehet negatív, addig a mili inkább pozitív fogalom. A tavak sajátossága azonban általában, hogy a legtöbb esetben mindkett egyértelm en pozitív üzenetet hordoz, hiszen ezek gyakran nagyon kedvelt desztinációk.

b.) Télisport-turizmus/síturizmus A XX. század utolsó harmadától a turizmus és a sport robbanásszer fejl désével a fejlett országok lakóinak két legkeresettebb szabadid s tevékenysége lett, az utazás és a sportolás alapvet és legnépszer bb motivációjának tekinthet rekreációs igény konjunktúrája pedig töretlen. A világszerte népszer téli sportok legkedveltebb célterületei az Alpok, a Pireneusok, a Skandinávhegyvidék, a Kárpátok, az Andok, a Szikláshegység, a Himalája, a Kaukázus, valamint ÚjZéland déli szigete.

A hó kihasználása világszerte a nagy magasságú hegységek és a magas földrajzi szélességek függvénye, jóllehet turisztikai kiaknázásuk (a síés hegyi üdül központok) olyan tereken történik, amelyek vagy a küld piacok közelében találhatóak, vagy olyan országokban, ahol megfelel társadalmi, gazdasági és technikai rendszerrel rendelkeznek a szóban forgó tevékenységek folytatásához.

13

2015.03.10.

Vidéki-rurális (falusi) turizmus

A vidéki turizmus fajtái és csoportjai

A vidéki turizmus nem egy konkrét turizmusfajta, hanem turizmusfajták és csoportok egyfajta halmazának tekinthet , amely a vidéki élmény teljességét nyújtja, az általános és egyedi elemek kell en strukturált, a természetességen és a tradíciókon alapuló diverzifikált kínálatát jelenti. A részben, vagy egészben benne szerepl turizmusfajták és csoportok vidéki környezetben, vidéki jelleg fogadókapacitással, vidékre jellemz szolgáltatásokat kínálnak komplex termékként, vagy termékelemként.

A jelenkori technikai civilizáció által fenyegetett, lassan elt hagyományos életmód lehetetlenné vált az urbanizált térségekben. A vidéki, más gazdasági tevékenységek alapján elmaradottnak min sített térségek a prognózisok szerint a jöv ben várható átrendez dések legnagyobb nyertesei lehetnek. Az agrárágazatban Európa-szerte bekövetkezett változások és válságok, a jövedelemcsökkenés és a munkanélküliség hatására az er sen mez gazdasági területek hátrányos helyzetbe kerültek.

A turizmusra azért van szükség, mert a mez gazdasági termékek értékesítése egyre inkább nehézségekbe ütközik. Az életszínvonal csökkenése miatt csökken a lakossági fogyasztás és a belföldi kereslet. A külföldi piacok elvesztése is jelent s szerepet játszott a termelés visszaesésében. Az EU közösségi piacain az érdemi el relépés elhúzódása nehezíti a magyar élelmiszerek piacra jutását. Ezen túl a külföldön elállított élelmiszerek akadály nélkül áramolnak be az országba. A termelés visszaeséséb l következ válság minden termel t súlyosan érint, és hatással van a vidéken él emberek életmin ségére.

A helyzet javítására több szempontból is alkalmasnak látszik a falusi turizmus, mely els sorban jövedelem-kiegészít célokat szolgál. A falusi turizmus a városon kívül, helyi és regionális vonzóer kkel rendelkez , gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadid -eltöltési szükségleteinek széles kör , kereskedelmi alapokon való kielégítése, és az ezt szervez helyi intézmények és szolgáltatók együttm ködése.

A falusi turizmus növeli az ország bels exportját azáltal, hogy helyben értékesíti az elállított termékeket. A turizmus új munkahelyeket teremt, a falusias családok bekapcsolódnak a vendégfogadásba, mellyel a falusi gazdaságok újjászervez dnek. Ez megalapozhatja a vidéki kisvállalkozásokat. A családok bekapcsolódása a vendégfogadásba csökkenti a vidéki munkanélküliséget, ezzel javulnak a helyi lakosság életkörülményei. A vidéki alacsony keresetek mellett kiegészít jövedelemforrásként is szerepel a turizmus. A falusi turizmus által megnövelt adóbevételek lehet séget teremtenek a település infrastruktúrájának fejlesztésére.

14

2015.03.10.

A vidéki környezetben folytatott turizmus (rural tourism) az EU-n belül tágabb értelmet nyer, nemcsak a gazdák (farmerek) nyújtotta szállást foglalja magában, hanem mindenféle idegenforgalmi tevékenységet, amely vidéki környezetben zajlik. Franciaország, Németország, Ausztria, Spanyolország és Dánia, melyek hazánktól igen eltér általános gazdasági háttérrel rendelkeznek, nagy múltra tekintenek vissza a falusi turizmus terén. A fent említett országok mindegyikére jellemz , hogy a falusi turizmus legtöbbször a mez gazdasághoz kapcsolódik (agroturizmus), vagy a szállásadó közvetlen termékértékesítése, vagy a térség mez gazdasági termékeinek felhasználása révén. Az agroturizmus nyugaton is a kedvez tlen term helyi adottságokkal rendelkez területek kiegészít jövedelemforrása.

A vidéki (falusi) turizmus történeti gyökereit Magyarországona 19. századra vezetik vissza. A modern értelemben vett falusi turizmus megjelenése az 1990-es években szervesen és közvetlenül összekapcsolódott a vidék és a mez gazdaság helyzetének gyökeres megváltozásával és átértékel désével. A falusi turizmus reneszánsza felfogható vidéki családok újító törekvéseként a rendszerváltozás utáni társadalmi átmenet kihívásaira. A spontán fejl dés után a vidéki turizmus az ezredfordulótól fokozatosan átkerült egy fejlettebb szakaszba, így ma már több mint mikrojelenség.

Egy rurális régió desztinációs zónái Átfogó jelent sége ma már abban rejlik, hogy az új szervezési és együttm ködési mintateremt folyamatot (ami az emberi és társadalmi t ke mozgósításában, hálózatszervezésben mérhet ) sikeresebben fogadják be a helyi társadalomban. A falusi turizmus igazi közösségi alkotás.

Városi és nagyvárosi turizmus A modern (a szó mai értelmében vett) városi turizmus fejl désér l csak az ipari társadalmak kialakulása után beszélhetünk. Az ipar fejl dése a városokhoz köt dött. A munkaid és a szabadid elkülönült, megn tt a városlakók pihenési szükséglete, ezért itt alakultak ki az els szabadid s létesítmények. A turizmus a nagyvárosba érkez k számára els sorban a szabadid eltöltését, míg a város számára a turisztikai ipar tárgyát, illetve közegét jelenti.

A turistákat azok a speciális szerepkörök és szolgáltatások vonzzák a városokba, amelyet azok a szabadid igényes eltöltésére kínálnak. A városok vonzásadottságaik révén környezetváltozást, élményszerzést kínálnak, és magas szint szolgáltatások igénybevételét teszik lehet vé. Eltér természet ek, vagyis méretük, arculatuk, földrajzi adottságaik, szerepük, kulturális örökségük szempontjából különböz ek és sokszín ek, ezért sohasem lesz két egyforma célváros.

15

2015.03.10.

A városok: A. magas néps ség helyek, így nagy a hajlandóság arra, hogy a barátok, rokonok felkeresése motiválja a látogatást, és indukálja a fogyasztást, B.

C.

csomópontjai, illetve végállomásai a turistaszállításnak, kapuszerepet töltenek be az érkez és távozó utasok számára, tehát az idegenforgalmi szezonon kívül is magas szinten állandósulhat a városba érkez vendégek száma, ipari, kereskedelmi, pénzügyi koncentrációk, illetve a min ségi szolgáltatások színterei is egyben, ezért számos látogatás köt dik a városban történ munkavégzéshez (üzleti utak, konferenciák, kiállítások, stb.)

A városok tehát olyan térségek, ahol a turisták (annak ellenére, hogy eredetileg egyetlen céllal érkeznek) a szabadid s szolgáltatások nagy mérték koncentrációja következtében nem tervezett tevékenységeket is folytathatnak. A „látnivaló” fogalma a nevezetességek központi, lényeges összetev jére utal, A „vonzer ”-ben az adott látnivalóról, annak környezetér l meglév információ, emóció is benne van.

D. a kultúra széles skáláját kínálják a vendégek számára, ezért vonzóak az ilyen irányú érdekl dést tanúsító turistáknak.

A város vonzerejének kialakulásában három tényez játszik szerepet: 1.

Az idegenforgalmi települések jellemz i

a látogató turisztikai szükségletei;

2. a hely jellegzetes sajátossága, ami a látogatást

motiválja;

3. a helyre vonatkozó információk.

Turistaváros: Olyan

létesítményei vannak,

szabadid höz

és

a

hosszú

melyek távú

a pihenéshez, utasforgalomhoz

szükségesek, és amelyekben ezen létesítmények jelent sen hatnak a társadalmi, gazdasági struktúrára.

16

2015.03.10.

lényegesen rövidebb a turisták átlagos tartózkodási ideje. a vendégek magasabb szint szolgáltatásokat vesznek igénybe, így nagyobbak a kiadásaik. A fér helyek kihasználtsága a városban az év folyamán kevésbé ingadozó, és azokban nagy a fizet képes külföldi vendégek aránya is. a konferenciákat, kiállításokat, üzleti tárgyalásokat túlnyomórészt azokban a központokban tartják, amelyek kiváló kontinentális, s t interkontinentális összeköttetéssel rendelkeznek.

A hegyi turisztikai termékek csoportjai:

Hegyvidéki turizmus Itt a fizikai környezet alkotóelemei a legextrémebb módon nyilvánulnak meg (sajátos klíma, meredek domborzat, burjánzó növényzet, stb.). Ez a legkevésbé tönkretett természeti közeg. A hegyvidéki zónák általában különböz természeti és kulturális örökséget is hordoznak.

A kalandturizmus legfontosabb színterei, kiemelten a hegyvidékek

A. hó turizmus (alpesi és északi síelés, valamint az

újabban divatba jött „hó-deszka” változatok)

B. zöld turizmus (amely magában foglalja a hegyvidéki

természeti parkok és a nemzeti parkok látogatását is)

C. hegyi vizekkel (tavakkal, patakokkal, tározókkal és

gyógyforrásokkal) kapcsolatos turizmus (vadvízi sportok, horgászat, balneológia, stb.) D. történelmi-m vészeti-kulturális hegyi er forrásokon és hagyományokon alapuló turizmus E. kalandturizmus

Természeti és ökoturizmus a. Természeti turizmus A természeti turizmus magában foglalja mindazokat a turistákat, akik a természeti környezet miatt keltek útra. A természeti turizmusnak része a túrázás, a hegymászás, az állat- és növénymegfigyelés, a természetfotózás, a horgászat, a halászat, a vitorlázás, a sífutás és a nemzeti parkok felkeresése, és az ökoturizmus is. A természeti turizmus tágabb fogalom az ökoturizmusnál, mert kiterjed szinte az összes természetben végzett tevékenységre, ugyanakkor sz kebb meghatározás is, mert nem értékorientált, nem irányul a kulturális értékek megismerésére és a környezeti szempontok is kisebb szerepet kapnak. Ezzel szemben az ökoturistákat a környezet megismerésének a vágya, a tanulás is hajtja.

A természeti értékeken alapuló turizmusfajták esetében természetesen nagyon különböz lehet a természeti környezethez való viszony. Ezzel összefüggésben a felfedez jelleg vadon turizmus (wildlife tourism) színterei a Földön er sen visszaszorulóban vannak, mára gyakorlatilag a távoli és extrém természeti adottságú környezetekre korlátozódtak. Nagyon fontos a természeti turizmus típusainak viszonya a fenntarthatósághoz, ez a kalandturizmustól kezdve a természetalapú turizmuson és a vadon él közösségek megismerésén keresztül az ökoturizmusig tart.

17

2015.03.10.

A természeti környezet, az alternatív turizmusfajták és a fenntarthatóság kapcsolata

b. Ökoturizmus Az ökoturizmus értelmezésénél négy fontos szempontot kell figyelembe venni, a kis csoportokat, a természetre alapozottságok, a fenntartható módon történ irányítást, illetve az oktatást és értelmezést.

Az ökoturizmus dimenziói

A 20. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejl désének napjainkban is tapasztalható iránya éppen azoknak a természeti értékeknek a pusztulásához vezet, amelyek a turisztikai termékek alapját képezik. Megindul a kutatás olyan megoldási lehet ségek után, amelyek a turizmus hosszú távon fenntartható fejl désének alapjául szolgálhatnak. (Teszik mindezt a keresleti oldal egyre növekv nyomásának hatására.) A természetvédelem részér l világszerte elterjedt az a törekvés, hogy az egyes országok természeti és táji kincsekben leggazdagabb területeit nemzeti parkká nyilvánítsák, és így rizzék meg nemcsak a maguk, hanem az eljövend generációk számára is.

A turizmus fenntartható fejl désének elmélete megköveteli tehát az adott fogadóterületen él k aktív közrem ködését, és azt, hogy a fejlesztések folyamán garantálják a részükre biztosított el nyöket.

A turizmus által attrakcióként hasznosítható er források fogalma, köre és típusai

18

2015.03.10.

A termelési tényez k és a turisztikai er források összefüggései

„A turisztikai er források” A. természeti er források B.

kulturális er források

C. humán er források D. infrastrukturális er források E.

pénzügyi er források

Attrakcióvá válás feltételei A. A turisztikai er források csak megfelel szolgáltatásokkal kiegészítve válnak fogyasztható (gazdaságilag hasznosítható) attrakciókká. A vonzer vé válásban a szolgáltatások két nagy csoportja játszik szerepet: 1.

élményszolgáltatások – ezek célja a turisztikai attrakció fogyasztásával nyerhet élmény fokozása, min ségének javítása, pl. idegenvezetés, rendezvények, programok, stb. révén;

2.

szabadid s/utazási szolgáltatások – céljuk az attrakciók fogyasztásának lehet vé tétele a megközelíthet ség, a szállás, a vendéglátás, a kereskedelmi ellátás, a közbiztonság és az egészségügyi ellátás biztosításával.

Egy adott természeti vagy kulturális attrakció jellegzetességei nem determinálják a rájuk építhet vonzer k tulajdonságait. Egy különlegesen szép tengerpart például elméletileg az alábbi fejlesztési alternatívákat nyújtja: nemzeti park (látogatóközpont létrehozása, túraútvonalak kialakítása, bemutatóhelyek létesítése, stb.) B. üdül hely-fejlesztés az ökoszemlélet érvényesítésével (tájba ill , kisebb kapacitású szálláshelyek építése, egyéb beavatkozások minimalizálása, stb.) C. üdül hely-fejlesztés a tömegturizmus jegyében (nagy kapacitású szállodák építése a vízpart közelében, számos egyéb szolgáltatás kialakítása, autópálya- és/vagy repül térépítés, stb.) D. nyaralótelep-fejlesztés (terület közm vesítése és felparcellázása magánszemélyeknek való értékesítés céljából, vitorláskiköt építése, kerékpárút-építés, stb.) A.

B. Szükséges, hogy az adott er forrásnak vonzó imázsa alakuljon ki, vagyis a potenciális látogatók körében minél többen legyenek olyanok, akik pozitív elképzelésekkel rendelkeznek a helyszínr l és magáról a bemutatni kívánt értékr l. A látogatónak ugyanis az esetek túlnyomó többségében nincs helyismerete, a felkereshet helyszínekr l viszont meglehet sen sok információt kap – ezek közül azokat fogja ténylegesen meglátogatni, amelyeket az általa hitelesnek tekintett információforrások (barátok és ismer sök, média, filmek és irodalmi alkotások, stb.) érdekes, figyelemre méltó helyként említenek.

Lehetséges fejlesztési területek szolgáltatás-fejlesztés élménykínálat fejlesztése jellegzetes helyi termékek, ajándékés emléktárgyak kínálatának fejlesztése a turisták vagy a turisztikai szolgáltatók által igénybe vett fogyasztási cikkek kínálatának fejlesztése infrastruktúra fejlesztés szaktudás és kompetencia fejlesztése

19

2015.03.10.

A turizmus fejlesztési modellje A termékfejlesztési tevékenységet a térségi marketing, illetve tágabban szemlélve a desztináció - menedzsment „koronázza meg”, amennyiben a különféle irányú és tartalmú fejlesztéseket, illetve az ezek eredményeképpen kialakuló sokrét turisztikai kínálatot strukturáltan, a megcélzott fogyasztói csoportok igényei szerinti rendszerben és számukra vonzó arculattal jeleníti meg.

Közjavak hasznosításának területei (védelme) a turizmusban Természeti és kulturális javak védelme (hatékonyabb természet- és örökségvédelmi eszközök alkalmazása, a kereslet id beni és térbeli átcsoportosítására) Az infrastruktúra fejlesztése és fenntartása (általános infrastruktúra + a turisztikai termék változatosságát növel infrastruktúra + kulturális, sport rekreációs és szórakoztató létesítmények) Oktatás és kutatás (humán t ke fejlesztése) Fejlesztésbarát gazdasági környezet kialakítása (kkv + állami részr l a fejlesztések és az innovatív tevékenység ösztönzése) Desztináció - marketing megvalósítása (az ország turisztikai kínálatát saját termékként kezel marketingtevékenység – MT Zrt.)

A szabad javak szerepe a turizmusban Hagyományos értelemben véve a szabad javak közé a természet kimeríthetetlen er forrásai tartoznak, mint a napenergia, a leveg , a nagy sivatagok homokja vagy az óceánok vize. Tágabb értelemben véve szabad jószágnak tekinthetünk mindent, ami gazdasági szempontból nem bizonyul sz kösnek, vagyis a fogyasztás nem csökkenti érzékelhet en a jószág rendelkezésre álló mennyiségét.

ködési modellek a Desztináció –marketingre : A. A szolgáltatók támogatása közös marketingakciókkal – ez gyakorlatilag a szolgáltatók m ködési költségeinek csökkentését jelenti, ami egyenérték a számukra nyújtott exporttámogatásokkal. Saját marketingköltségeiken jelent s megtakarításokat elérve ugyanis kedvez bb versenypozícióból léphetnek fel a nemzetközi piacon; az állami támogatások tehát végs soron a kínálati oldalt „er sítik”. B. Központi, „szolgáltató-független” marketingtevékenység folytatása – ez esetben közvetlenül a potenciális küld területek fogyasztóit célozzák meg a (szolgáltatói szempontból) semleges ország kampányok, azaz a kereslet felfuttatását kívánják elérni, a fogyasztókra bízva a számukra legmegfelel bb szolgáltatók megtalálását. A f cél mindkét esetben a többletbevételek realizálása nemzeti szinten.

A legfontosabb hagyományos szabad javak a turizmus számára az alábbiak: Napfény Légkör Felszíni vizek Csapadék Földfelszín Él világ Települések Hagyományok, életmód Gazdálkodás, földhasználat Nyelv

20

2015.03.10.

Pozitív és negatív externáliák a turizmusban

A turisztikai fejlesztésekhez köt küls gazdasági hatások (magánszféra)

küls gazdasági hatások - bizonyos gazdasági tevékenységb l származó költség (kár) vagy haszon (el ny) másoknál realizálódik úgy, hogy azokat okozóik nem térítik meg (károknál) ennek a haszonnak az értékét nem fizetik meg

A turisztikai fejlesztésekhez köt küls gazdasági hatások (közszféra)

A természeti er forrás: esztétikai élményt nyújt pihenési (rekreációs) lehet ségeket biztosít nyugalmat sugároz sporttevékenységeknek és más aktív id töltéseknek ad „keretet” el segíti az egészségmeg rzést tanulási lehet ségeket nyújt támogathatja az önmegvalósítást

A.) Természeti er források és természeti attrakciók szerepe, jelent sége és típusai a turizmusban

A természeti er források típusai: Tengerek – partjaik az egyik legnépszer bb turisztikai terméknek, az üdülésnek nyújtanak otthont. Ugyanakkor a tenger vize és él világa még több más termék kialakítását is lehet vé teszi (vitorlázás, yacht-turizmus, hullámlovaglás, búvárkodás, tengeri hajóutak). Szigetek – a világ többi részét l való elzártság (elszigeteltség) érzetének keltésével pszichésen fokozzák a turista pihenési élményét – nem véletlenül élveznek megkülönböztetett figyelmet az üdül utak piacán. Folyók – kisebb részben üdülési céllal keresik fel partjaikat a turisták (egy helyben tartózkodva vagy yachton hajózva), jellemz bben azonban sportolási szándékokkal (kajak, kenu, evezés). Különösen népszer az utóbbi években a folyók „adrenalinszint-növel ” tevékenységek céljából történ igénybevétele (rafting, jetski). A békésebb szakaszokon a horgászturizmus fejl dése is lehetséges.

21

2015.03.10.

Tavak, mocsarak – az el bbiek klimatikus adottságaik és a vonatkozó szabályozások függvényében szolgálhatják az üdül -, a sport-, a természetjáró és a horgászturizmust; az utóbbiak túlnyomórészt védett természeti értékekként az él világ iránt érdekl ket vonzzák (madármegfigyelés). A különlegesen szép környezetben lev tavak esetében el fordulnak a „vízen kívüli” (azaz fürd zés nélküli) rekreációs tevékenységek is (pl. a számos alpesi tónál). Vízesések – különleges szépségüknél fogva látogatók széles körét vonzzák, akár egyedileg is (vagyis a környék egyéb természeti értékeit l függetlenül). A vízesések esetében nem annyira a természeti érték, hanem a „csoda”, a „szenzáció” ragadja meg a látogatókat. Így könnyebben megbocsátják a környék jelent s beépültségét is (pl. Niagara). Források – önálló vonzer vé leginkább a meleg viz , gyógyhatású vizet felszínre hozó források fejleszthet ek – ezek szó szerint a gyógyturizmus legfontosabb forrásainak min sülnek.

Sivatagok – a turizmus általában csak a biztonságosan megközelíthet területekbe (sivatag széle, oázisok) „kóstol bele”, a különleges természeti környezet megismerése céljából. Mivel a sivatag önmagában csak rövid id re biztosít látnivalót, a termékfejlesztés során gyakran kiegészül sport- vagy kulturális jelleg „adalékokkal” (tevegelés, motorozás, buckaszörf, látogatás egy „hagyományos” faluban, stb.). Szavannák, sztyeppék – leg látványos faunájukkal vonzzák az érdekl ket (szafarik). A termékfejlesztés során sokszor vegyülnek kaland-elemek is az alapélménybe (sátorban éjszakázás, tábort znél evés, éjszakai vadles, stb.). Jégmez k, gleccserek – a széls séges éghajlati viszonyok miatt itt is a természetjáró és a kalandturizmus hibridjér l beszélhetünk. A Föld legkevésbé látogatott területei is ebbe a kategóriába tartoznak (Antarktisz).

B.) Kulturális er források és kulturális attrakciók szerepe, jelent sége és típusai a turizmusban

Hegyek – otthont adnak az egyik legkeresettebb sportturisztikai terméknek, a síelésnek. Emellett számos más aktivitásnak is teret nyújtanak (hegymászás, sziklamászás, túrázás, hegyikerékpározás, paragliding, stb.), és kiemelked a jelent ségük az üdülési termékek kialakítása terén. A pusztán csak „szép tájak” iránt érdekl autós turisták számára is különösen vonzóak. Dombvidékek – kevésbé „extrém” felszíni formákkal bírnak, mint a hegyek, de éppen ezért alkalmasabbak is azoknál bizonyos tevékenységre, els sorban a kerékpározásra és a lovaglásra. Viszonylag gyakoriak a vegyes (természeti és kulturális vonatkozású) termékek is, mint pl. a borturizmus. Barlangok – turisztikailag csak megfelel kiépítettség esetén hasznosíthatóak, akkor viszont gyakorlatilag mindenki potenciális látogatónak számít. Zömmel másodlagos attrakciókként ajánlhatók bármilyen els dleges vonzer kiegészítéseképpen. A különlegesen szép vagy érdekes cseppk barlangok önállóan is vonzóak lehetnek („barlangturizmus”). A barlangok rendkívül tiszta leveg je az egészségturisztikai hasznosítást is lehet vé teszi.

Erd k – mérséklet égövön f leg az üdülést és a természetjárást szolgálják, trópusi éghajlaton a kalandjelleg dominál („túlél túrák”), bár itt is az érdekl k jelent s részétképezik a „klasszikus” természetbúvárok. Vulkánok, gejzírek – különlegességüknél és veszélyességüknél fogva a természetbarátok mellettaz „adrenalin-turistákat” is vonzzák. slénytani lel helyek – általában a megrögzött természetbúvárok kedvencei, bár a híresebb/látványosabb helyszínek (pl. Magyarországon Ipolytarnóc) a nagyközönség ingerküszöbét is elérik. Különleges él helyek – egyes ritka állat- és növényfajok el fordulási területei – ha eléggé „látványosak” – nagyszámú turistát képesek vonzani, a rendszeres természetjárókat csakúgy, mint az ismeretterjeszt filmek világát egyszer-egyszer „él ben” is megtapasztalni kívánókat. A különlegesség és a fokozott érdekl dés a természeti alapú termékek átlagához képest igen magas árfekvés termékek kialakítását is lehet vé teszi (pl. Galápagos-szigetek, Nagy Korallzátony, Ngorongoro-kráter).

A kulturális er források nagy változatosságot mutatnak – jóformán az az egyetlen közös jellemz jük, hogy valamilyen emberi tevékenység nyomán jöttek létre. Nem minden ilyen tevékenység eredményét tekinthetjük potenciális kulturális er forrásnak, csak az emberi lét „gyümölcseinek” egy viszonylag sz k részét – nevezetesen azokat a javakat, amelyeket a közvélekedés általában kulturális értéknek tekint. A kulturális er forrásokat a legegyszer bben úgy határozhatjuk meg, mint a turisztikai kínálatba ténylegesen bevonható emberi alkotások és tevékenységek összességét.

22

2015.03.10.

A kulturális turisztikai er források szerepe 1.

vel dési lehet séget nyújtanak – az úgynevezett „általános veltség” szintjének emelése sokak számára folyamatosan érvényesül, többé-kevésbé tudatosan követett életcélt jelent, ami ösztönz leg hat a „kulturális tapasztalatszerzésre”;

2.

élvezetre adnak alkalmat – a kulturális er források egy sz kebb csoportját alkotó m vészeti alkotások (mind az ún. „magas kultúra”, mind a populáris kultúra „termékei”) az erre fogékony emberek számára különleges esztétikai és szellemi élményeket nyújtanak;

A kulturális er források csoportosítása (1.) A. Kulturális örökség – ide tartozik minden olyan

érték, amely valamely múltbéli emberi tevékenység eredményeképpen jött létre.

B.

Él kultúra – egyfel l a napjainkban él emberek életvitele, szokásai és tevékenységei, az általuk fenntartott tradíciók sorolhatók ide, másrészt a szórakoztató vagy éppen hagyomány rz céllal teremtett események.

2. Kultúrtörténeti értékek a) b) c) d) e) f) g) h) j)

megszokottól eltér gondolkodásmód és életvitel „megízlelése” vagy kisebb-nagyobb mérték átvétele sokak számára a kikapcsolódás leghatásosabb módját jelenti – vannak, akik utazásaik során kifejezetten a mindennapi élet er teljes „másságából” fakadó „kultúrsokkot” szeretnék megtapasztalni;

el segítik a személyiségfejl dést – a másképp él , gondolkodó emberekkel való találkozás, az emberi hitvilág másfajta kifejezési módjainak megismerése és általában véve a társadalmi lét sokszín ségének megtapasztalása elvileg növeli az emberek toleranciaszintjét, megért bbé teszi ket mások problémái iránt – a turizmust ilyen szempontból is méltán nevezhetjük a „béke iparágának”.

5.

„megfoghatóbbá” tehetik az álmokat – sokan vannak, akik hajlamosak magukat beleálmodni egy nem létez világba: valamely let nt korba vagy egy tisztán képzelet szülte környezetbe – a történelmi városok vagy a kedvenc regényeik, mozifilmjeik helyszíneinek meglátogatása számukra álmaik „valóságosabb” átélését, már-már valóra váltását jelentheti;

3.

i)

4. életmódváltást jelentenek – az idegen szokások, a

szociokulturális értékek – sember-lel helyek, társadalomtudományi múzeumok, történelmi ruhagy jtemények, koronázási ékszerek, bútormúzeumok, játékmúzeumok történelmi személyiségekkel összefügg értékek – pl. fest k, írók, zenészek életének és alkotómunkájának helyszínei történelmi események színhelyei – pl. csatamez k, koronázások helyszíne tudományos értékek – természettudományi múzeumok, technológiaifejlesztési központok, tudományos bemutatóhelyek az él világ történetével kapcsolatos értékek – rezervátumok, állatkertek, tengeri akváriumok, geológiai feltárások katonai értékek – várak, csataterek, repül terek, kiköt k, hadifogolytáborok, katonai múzeumok népirtással kapcsolatos emlékek – gettók, koncentrációs táborok gasztronómia – nemzeti és nemzetiségi konyha borkultúra – történelmi borvidékek

A kulturális er források csoportosítása (2.) 1. M emlékek és m tárgyak képz vészeti gy jtemények – a régi korok m vészetét bemutató képtárak, szoborgy jtemények, régészeti és iparm vészeti múzeumok b) galériák és kiállítóhelyek – f képp kortárs m vészet, id szakos kiállítások c) uralkodói és nemesi rezidenciák – vidéki kastélyok, városi paloták d) kertek és parkok – történelmi kertek, kastélyparkok, arborétumok e) vallási m emlékek – székesegyházak, templomok, kolostorok, zarándokhelyek, szentélyek a)

3. Gazdaságtörténeti értékek a)

b)

c) d)

e)

mez gazdasági és nyersanyagtermel i tevékenységgel összefügg értékek – hagyományos mez gazdasági üzemek, tanyák, farmok, tejgazdaságok, sz ültetvények, borospincék, falumúzeumok, halászatok, bányák, öntözési rendszerek kézm ipari központok és m helyek – kézm ves termékekkel és eljárásokkal összefügg értékek, hagyományos mesterségek pl. malmok, fazekas- és kovácsm helyek, illetve fémm vesek, takácsok, üvegfúvók, selyemszöv k, kelmefest k, stb. feldolgozóipari tevékenységgel összefügg értékek – porcelángyárak, sörf zdék, autógyárak, gazdaságtörténeti múzeumok közlekedési értékek – közlekedési múzeumok, turisztikai vasútvonalak, nosztalgiavonatok, csatornák, régi hajók, repül k és gépkocsik szolgáltatóipari és kereskedelmi értékek – történelmi éttermek, cukrászdák, szállodák, hagyományos üzletek, patikák, vásárok, vásárcsarnokok

23

2015.03.10.

4. Komplex kulturális értékek városok és városképek – városközpontok, utcahálózat, épületcsoportok, városfalak; ezek mellett kiemelked en érdekes lehet a városok mindennapi élete b) falvak – történelmi formában fennmaradt települések, illetve az ezek épületállományát „megment ” skanzenek; a hagyományos (vagy annak vélt) falusi élet is vonzó lehet c) tájak és védett területek – emberi tevékenység nyomát visel kultúrtájak, nemzeti parkok (az „érintetlen” védett területek nem tartoznak ide) a)

C.) Az infrastrukturális er források szerepe, jelent sége és típusai a turizmusban

Eszerint az infrastruktúra elemének tekinthet ek a különféle: A. termelési szolgáltatások (kereskedelem, áruszállítás, raktározás, kommunikáció, ingatlanforgalmazás, logisztikai tevékenység, pénzügyi tevékenységek, stb.) B. közszolgáltatások (oktatás, kutatás, m vel dés,

egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közigazgatási tevékenység, köztisztaság, honvédelem, rend- és zvédelem, igazságszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység, stb.).

5. Események és rendezvények vallási események – egyházi ünnepek, zarándoklatok b) fesztiválok és parádék – történelmi vásárok és fesztiválok, „múltidéz ” ünnepségek, folklórfesztiválok c) el adó-m vészeti értékek – színházi és operael adások, koncertek, szabadtéri és utcai programok, performance, színház a)

Az infrastruktúra fogalma alatt általános megközelítésben a gazdaság hatékony m ködéséhez, illetve az emberi közösségek megfelel életviteléhez szükséges alapvet rendszereket, intézményeket értjük. Az infrastruktúra elemei nem részei a termelési folyamatoknak, viszont azok nélkülözhetetlen feltételeit alkotják. Tágabb értelemben véve az infrastruktúrához sorolhatók a szolgáltatások, illetve m szaki és intézményi hátterük nagy része.

A sz kebb (és köznapi) értelmezés szerint az infrastruktúra alatt els sorban azokat a rendszereket értjük, amelyek: a települési közm ellátást végzik (víz-, gáz-, áram- és távh - szolgáltatás); a településeken belüli, azokba irányuló, illetve azokból kimen vagy azokon átmen közlekedési-szállítási szükségletek kielégítését biztosítják; az ipari létesítményekben, háztartásokban, közösségi szervezetekben keletkez hulladék és más szennyez anyagok (pl. szennyvíz) gy jtésével, eltávolításával, feldolgozásával, megsemmisítésével foglalkoznak; az információ áramlását, tárolását, feldolgozását segítik el (posta, telefonhálózat, m holdas összeköttetés, internet).

24

2015.03.10.

A különféle infrastrukturális er források szerepe és jelent sége az alábbiak szerint foglalható össze:

D.) Humán er forrás szerepe, jelent sége és típusai a turizmusban

A. lehet vé teszik a természeti és kulturális er források

attrakcióvá válását,

B. támogatják a turisztikai kereslet térbeni és id beni

koncentrációjának csökkentését

C. nagymértékben befolyásolják egy-egy turisztikai

célterület jövedelem-termel képességét

D. dönt mértékben hatnak a vendégek elégedettségére

A turizmus egyik meghatározó jellemz je, hogy jelent s az él munka igénye, tekintettel a turisztikai szolgáltatások er sen személyes jellegére és a technikai „helyettesíthet ség” korlátozott voltára. Bár a fogyasztók közvetlen internetes elérhet sége veszélyezteti a munkahelyek egy részét az utazásközvetít i szektorban, a világszerte b vül turisztikai kereslet számos olyan új munkahely létrehozására ad lehet séget, amely nincs kitéve hasonló fenyegetéseknek.

3.

Turizmus által látogatott területek lakossága – a helyi lakosok munka-er forrást jelenthetnek az el leg említett szervezetek számára, de közvetlenül is érintkezhetnek a turistákkal mindennapi tevékenységeik során. A lakosságtól általánosságban nem várhatók el speciális turisztikai szakismeretek, de a turistabarát hozzáállás elvileg igen.

A turisztikai humán er forrás összetev i 1.

Turisztikai vállalkozások vezet i és alkalmazottai – a kizárólag vagy els sorban turistákat fogadó/kiszolgáló szervezetek dolgozóit sorolhatjuk ide (pl. szálláshelyek, információs irodák). Az adott vállalkozás versenyhelyzetét dönt en befolyásolja az, hogy ezek a személyek rendelkeznek-e megfelel nyelvtudással, turisztikai szakismeretekkel és szolgáltatási attit ddel.

2.

Turizmus által érintett szervezetek tagjai – olyan vállalkozások vagy intézmények dolgozói tartoznak ide, melyek alapvet en vagy nagyobbrészt a helyi lakosságot szolgálják ki, de mellette turistákat is fogadnak (pl. közlekedési vállalatok, kulturális intézmények). A dolgozók szaktudása e helyeken nem turisztikai jelleg , de elvben felvértezhet ek kiegészít szakismeretekkel.

A humán er források szerepét és jelent ségét az alábbiakkal érzékeltethetjük: a)

b)

c)

megvalósítják a szolgáltatásokat – az infrastruktúra erre önmagában, folyamatos emberi közrem ködés nélkül nem képes; a szolgáltatás „lelke” az emberi munka, az intézmények és vállalkozások ehhez csak a kereteket biztosítják; közrem ködésükkel növelik az attrakciók értékét – a természeti és kulturális értékekhez csatlakozó idegenvezetéssel, programokkal és más „él ” interpretációs technikákkal az emberek fokozhatják az attrakciók által nyújtott élményt, növelvén a turisztikai fogyasztás „élvezeti értékét”; kulturális er forrásként, illetve attrakcióként „szerepelnek” – egy terület lakossága önmagában is érdekes lehet a turisták számára, akár a múltbéli hagyományok fenntartása okán, akár modern életvitelének kulturálisan inspiráló jellege miatt;

25

2015.03.10.

d)

e)

f)

„emberi kapcsolatot” teremtenek a meglátogatott területhez – a turisták megcsodálhatják a felkeresett térség „holt” attrakcióit, de „lelki kapcsolódás” leginkább csak akkor alakul ki, ha rokonszenvesnek, magukhoz közel állónak találják a terület lakosságát – e „kapocs” ereje nagyban befolyásolja a látogatók visszatérési hajlandóságát a megújulás hajtóerejét jelentik – egy terület kulturális, természeti és infrastrukturális er forrásai „maguktól” nem változnak pozitív irányba, hasznosíthatóságuk és min ségi javulásuk az ket kezel , m ködtet emberi er források színvonalán, innovativitásán múlik; befolyásolják a látogatók hangulatát – egy-egy hely „szelleme” vagy hangulata, ami alapvet en befolyásolja a turisták megelégedettségét, dönt en az ott él k viselkedésén, szokásain múlik, melyek ezáltal kiemelt jelent ségre tesznek szert a turisztikai marketingben is.

E.) Pénzügyi er források szerepe, jelent sége és típusai a turizmusban

A pénzügyi er források felhasználási területei: A turizmus pénzügyi er forrásainak számítanak mindazok a kepiaci vagy kormányzati pénzeszközök, amelyeket igénybe lehet venni a turisztikai kínálat b vítése vagy a turizmus m ködési feltételeinek javítása céljából.

a természeti er források esetében a meg rzés és a bemutatás az els dleges szempont; b. a kulturális er forrásoknál a fenntartásra, az interpretációra és a fejlesztésekre kell összpontosítani; c. az infrastrukturális er források esetében a létrehozás és a megújítás a domináns (alapvet en ke-jelleg er forrásként pénzügyi er források nélkül nem is létezhetnek); d. a humán er forrásoknál a motiválás és a min ségjavítás a f cél. a.

A turizmus területén alapvet en kétféle forrásból lehet finanszírozási lehet ségeket biztosítani: I.

kepiac – a profit-orientáltan m köd szervezetek (vállalkozások) alapvet finanszírozási forrása. A turizmus fel l nézve meg szoktak különböztetni „szakmai” és „pénzügyi” befektet ket aszerint, hogy egy turisztikai vállalkozás terjeszkedésér l van-e szó, vagy az ágazaton kívüli befektet k érdekl désér l.

II.

Közösségi források (állami, regionális, vagy helyi költségvetési pénzek) – elvben olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyek piaci alapon nem lennének jövedelmez ek (pl. természeti értékek meg rzése, kulturális intézmények létrehozása, stb.). Emellett támogatásokat nyújthatnak a vállalkozási szférának is a versenyfeltételek javítása érdekében.

A magánt ke-tulajdonosok által finanszírozott beruházások a turizmusban ugyanazokon az elveken ködnek, mint bármely más profitorientált iparágban. A befektet k jövedelem realizálására számítanak abból, hogy a terméket a turisták vagy a kiszolgáló szektor részére értékesítik, és kialakítják döntési szabályaikat és módszereiket a különböz projektek kiértékelésére.

26

2015.03.10.

A közösségi finanszírozású beruházások motivációja a különféle társadalmi hasznok elérése. Ezért a közlekedési infrastruktúra, a turisztikai információs irodák, a látogatóközpontok, a nemzeti parkok, stb. kiépítése mind-mind olyan beruházás, melyet indokoltabb közösségi szint költség-haszon elemzések alapján megvalósítani, mint pusztán a jövedelmez ség vizsgálata szerint. A közösségi beruházásoknak gazdasági értelemben véve mindenképpen pozitív externáliákat kell eredményezniük.

1. Szakmai trendek: A globalizációval együtt a turizmus is globalizálódik, ma a világ bármely részében szabadon utazhatnak az emberek. a turizmus globalizációja a turizmusban folyamatban lév demográfiai változások új fogyasztói magatartás jelenik meg új igényekkel pl. katasztrófaturizmus individualizáció a potenciális turisták egyre inkább saját maguknak állítják össze az utat jellemz a több, de rövidebb utazás fapados légitársaságok megjelenése biztonsági kérdések el térbe kerülése ITC – Internet Computer Technology új elektronikus jelenségek a turizmusban és azok kihasználtsága az utazásközvetít k az EU-ban nyomás alá kerülnek, mert úgy nik egyre kevesebb szükség van rájuk

Rugalmasabb foglalkoztatási struktúra: A távmunka részaránya n ni fog felszabadul sok id , az utazásra szánt id t jobban be tudják osztani több, rövidebb id tartalmú utazás.

2. Általános trendek: Az EU kib vülésének pozitívumai és negatívumai: Bizonyos t keberuházások megjelenése az új tagállamokban – ez kb. 3 millió pótlólagos munkahelyet jelent és kb. 46M GDP-t. Az új tagállamok kevésbé értenek ahhoz, hogyan vigyék turisztikai termékeiket a piacra. Az állami és a magánszektor még nem tud zökken mentesen együttm ködni. Sok esetben az országok nem felelnek meg az EU-s szabványoknak. Magasabb diszkrecionális jövedelem: Lebontották a t ke és munkaer áramlásának korlátait növekedni fognak a szabadon elkölthet jövedelmek az új országokban is.

Demográfiai változások: A.) növekszik a fiatal utazók aránya: A

15-26

év közöttiek

20%-át teszik

ki

a

nemzetközi

turistaérkezéseknek. A foglalási szokások változása: Személyesen összeállított, nem standard termékek növelése egyre kevesebben foglalnak utcai utazási irodákban.

A fiatalok önállóbbak. Az EU-ban csökken az árszínvonal, mert

A fogyatékkal él k: Egyre inkább utaznak és egyre több szolgáltatást nyújtanak nekik, pl. a szállodák is egyre inkább így épülnek.

megfizethet és biztonságos utazás, más fiatalokkal is akarnak

az árak összehasonlíthatóak, könny és olcsó utazást szervezni. A fiatalok speciális turisztikai termékeket igényelnek, pl. találkozni, multikulturális rendezvényeken részt venni.

27

2015.03.10.

B.) Európában egyre n a 60 év feletti népesség aránya: Az utazók között n a részarányuk. Min séget és kényelmet szeretnének, magasabb kategóriájú szálláshelyeken szállnak meg. Olyan utazást akarnak, ahol mód van a rekreációra és a

Az egészségtudatosság er södése: A potenciális európai utazók kezdik azokat az utazásokat el nyben részesíteni, amit az öregek. Konferenciáknál pl. inkább olyan szállodákat választanak, ahol van wellness és fitness részleg is. Azokat az utazásokat lehet jól eladni, amik feldolgozott termékeket kínálnak.

wellnessre. Utazásaik széthúzzák a szezonokat, amivel mindenki jól jár. C.) Az EU-ban n

a háztartások száma, de a létszám csökken:

Az EU-ban emelkedik a képzettség szintje és az ismeretek: az igény a kultúrák megismerése és olyan utazási termékek iránt is, amik speciálisak (m vészeti utak), tanulással foglalkoznak kreatívabb marketing kell!

Szinglik, akik szintén utazni akarnak többször, rövidebb ideig. Diszkrecionális jövedelmük magasabb az átlagnál.

Csökken a szabadid (régebben növekedett): A fizetett szabadságnapok száma csökken vagy legalábbis nem emelkedik az alacsony költés turisztikai termékek iránti kereslet „city break” – el térbe kerül, amiket a fapados járatok is el segítenek. Rövidebb id alatt kell elérni a rekreációt, mint eddig. A f üdülésekre fordított id is csökken és inkább több, alacsonyabb költés rövidebb utat választanak.

Életmódváltozások: A világban az a trend, hogy a termékek egyre feldolgozottabbak lesznek, egyre kevésbé lehet eladni a kevésbé feldolgozott termékeket, mert a teljes kikapcsolódást keresik az európaiak. Egyre fontosabb a személyre szabottság (individualizmus) – n az igény a személyes emberi hangra (kisebb panziók, házak hotelek lesznek kedveltek), az utazásszervez k olyan termékeket akarnak létrehozni, ami még nem volt a termékek teljes diverzifikálása a feldolgozottság felé.

Az utazási tapasztalatok n nek, b vülnek: A fogyasztók egyre tapasztaltabbak lesznek a kelet-európai országokban is. Egyre tudatosabbak lesznek, jogaikat tekintve egyre tájékozottabbak egyre szigorúbb elvárásaik lesznek a min séggel szemben, magasabb lesz az ár/érték arány elvárásuk. er södik a verseny az utazás és a pénzköltés egyéb formái között. Er södik a verseny az egyes desztinációk között. Azok a desztinációk vagy termékek, amelyek az elvárt színvonalat nem teljesítik, kiesnek és ez a kiesés most sokkal tartósabb a globalizáció miatt. A fogyasztói magatartás is megváltozik – nem mindig ugyanazokat az utakat akarják, a változatosságok kedvelik. Várható hogy bizonyos desztinációk által csökken a lojalitás, régen bizonyos emberek minden évben ugyanoda utaztak, de ez kezd megsz nni.

Az információs technológia behatolása az utazási mélyrétegekbe – elterjedése (ICT): Ennek alapvet vetülete hogy az internethez való hozzáférés és turisztikai információgy jtés van. A turizmuson belül vizuális megjelenítés – olyat is meg tudnak jeleníteni, amit korábban nem alapvet en megváltoztatja a turizmus szerkezetét, egyre kevesebben járnak utazási irodába. A turisták egyre inkább maguknak állítják össze a termékeket, felértékel dnek a nem profitorientált turisztikai szervezetek szerepe, pl. Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. (NTONemzeti Turisztikai Szervezetek), amik ingyen információkkal látják el a turistákat, azért hogy azt a desztinációt válasszák (RTO – Regional Tourist Organisation, LTO – Local Tourist Organisation).

28

2015.03.10.

A viszonteladók szerepe csökken, k is megpróbálják digitalizálni magukat. Megpróbálják elérni, hogy a honlapjukon ne csak egy touroperator termékei legyenek rajta. Megjelennek az utazáshoz ugyan nem, de a számítástechnikához ért cégek, akik átveszik az utazási irodák szerepét. Mivel interneten lehet fizetni, n a kés i foglalások aránya, mivel a pénz azonnal levonódik a kártyáról, így ráér foglalni. az igény a biztonságos on-line foglalások és fizetések iránt. Ezek a legfejlettebb országokban figyelhet k meg a legjobban.

Közlekedés: az összes légi forgalom 35%-a 2010-re a diszkont légitársaságokra esett (IATA). Az internetes kereskedelem miatt az árak is változnak. Itt a szolgáltatási szint állandó, tehát az ár dönt. Megjelennek a nagysebesség vonatok, amik versenyt támasztanak a repül knek (f leg Franciaország, Németország). A közlekedésben fokozódik a zsúfoltság, sokan a közepesebb távolságokra a vonatot választják. Az autóbuszos utak jelent sége alapvet en csökken.

Környezetvédelem – fenntartható fejl dés: Tovább er södik a környezet iránti felel sségérzet, olyan desztinációkba mennek, ahol van környezetvédelem. Ha gyakoribbá válik a repülés, s södik a közlekedés, ami szennyezi a környezetet. Fontos a vízmin ség, az ivóvizek tisztasága, ami fokozott védekezést tesz szükségessé. Biztonság iránti igény: Az EU-t is fenyegeti a terrorizmus, amivel szembe kell nézni. Olyan intézkedések kellenek, amik védekeznek a terrorizmus ellen. A repül tereken a jegy, reptéri illeték, jegykiállítás, kerozin felár mellett már biztonsági díjat is szednek a biztonsági költségek emelkednek. Ha egy országban pl. robbantásos merénylet történik, akkor az utazásszervez knek új desztinációt kell ajánlani.

A keresleti trendek alakulása: nemzetközi utazásban résztvev k száma emelkedi az utazások ideje csökken, gyakorisága n maximális élmény, minimális id alatt

növekszik az egészségtudatosság, amely a táplálkozáskultúra, a mozgáskultúra és a gyógyászati kultúra területén valószín sít nagy változásokat növekszik a környezettudatosság, el térbe kerül a természeti-, a társadalmi-, a kulturális, az építészeti környezet kímélése és

öreged népesség miatt a senior turizmus növekedése

tartós meg rzésére irányuló törekvés és elvárás

környezeti problémák iránti érzékenység növekszik

várható a nem anyagi szempontok fokozottabb figyelembevétele

kulturális turizmus, ökoturizmus, és tematikus parkok

er södik az ismeretek és a társadalmi kapcsolatok b vítésére

iránti érdekl dés emelkedik

irányuló törekvés

az internet használata gyakoribbá válik

29

2015.03.10.

növekszik az élmény és élvezet orientáció, a változatosság

er södik a biztonság iránti igény jogi, pénzügyi, fizikai

iránti igény

tekintetben

a szabadid

tartalmas eltöltésére nagyobb hangsúly

magasabb

érték

szolgáltatások,

növekv

igények,

helyez dik, a hagyományos programok mellett új üdülési

nagyobb választék kerül el térbe

formákat, programokat, szabadid

várható a tömegközlekedési eszközök nagyobb mérték

töltési lehet ségeket

kell kidolgozni

igénybevétele

fokozódik a helyi lakosságnak a nemzetközi és a belföldi

„életmin ség orientált fogyasztók” - a potenciális turisták

turizmusba való integrálódása, a turisták aktív részvétele

számának

a helyi programokon az információs és az animációs

átstrukturálódása várható

és

arányának

emelkedése,

a

kereslet

tevékenység er södése által

Aktuális trendek a hazai kiutazó turizmusban Utazás típusok – Nyaralóprogram: Általában minimum 1 hetes (8 nap / 7 éj) Lényege a nyaralás, pihenés Konkrét programokat nem tartalmaz az utazás Helyszínen fakultatív programok vehet k igénybe Mindenki maga dönti el, hogy mennyit szeretne kirándulni és mennyit pihenni a nyaralás alatt Fontos a szálláshely min sége

Ciprus, Málta, Szicília Bulgária – Albena, Nesebar, Napospart Tunézia - Sousse, Hammamet Marokkó – Agadir, Marrakesh Egyiptom – Hurghada, Sharm el Sheikh

Legkedveltebb nyaralóprogramos desztinációk NYÁRON Görögország – Kréta, Korfu, Rodosz, Észak- Görögország Olaszország – Észak – Adria (Bibione, Caorle, Lido di Jesolo) Spanyolország – Mallorca, Costa Brava (Lloret de Mar, Tossa de Mar), Costa del Sol (Marbella, Torremolinos) Törökország – Török Riviéra (Kemer, Belek, Side, Alanya, Antalya)

Legkedveltebb nyaralóprogramos desztinációk TÉLEN Thaiföld – Pattaya, Phuket, Phi Phi Kuba - Varadero, Havanna Mexico - Cancun Maldív-szigetek Mauritius

30

2015.03.10.

Kenya – Mombasa Zanzibár Sri Lanka Egyesült Arab Emirátusok – Dubai, Sharjah

Körutazáshoz kapcsolódó desztinációk Bármelyik desztináció lehet, ahol érdekesebb turisztikai attrakciót találunk.

Városlátogatáshoz kapcsolódó desztinációk Bármely európai nagyváros lehet célpont: London, Róma, Párizs, Barcelona, Madrid, Milánó, Amsterdam

Körutazás Általában minimum 2 napos Az utazás módja nem egyénileg történik A körutazás csoportos utazás Idegenvezetés és programok is vannak az utazásban Kevésbé fontos a szállás Gyakori költözés A programban kevés, vagy egyáltalán nincs pihenés Nagyon kicsi gyerekeknek nem ajánlott Több várost, akár több országot is érinthet

Városlátogatás A kirándulás célja, hogy néhány nap alatt egy nagyobb várost nagyjából megismerjünk Az utazás történhet autóbusszal vagy repül vel Az utazás id tartalma min. 3 nap / 2 éj max. 5 nap / 4 éj Viszonylag fontos a szálloda Az ellátás reggeli vagy maximum vacsora Részleges idegenvezetés van A program általában tartalmaz olyan id szakot, amikor nincs idegenvezetés

Hajóút Lehet Nílusi hajóút, és tengeri hajóút A program lényege, hogy maga a hajó a szálloda Kikötések alkalmával – esetlegesen idegenvezet segítségével – a turistalátványosságokat van lehet ség megnézni

31

2015.03.10.

Tengeri hajóút

Földközi tengeri hajóút

Nyugat-karibi barangolások

BARANGOLÁS SPANYOL VIZEKEN LOUIS MAJESTY HAJÓVAL

Nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6. 7. 8.

Útvonal Genova (Olaszország) Marseille (Franciaország) Palma de Mallorca (Spanyolo.) Almeria (Spanyolország) Malaga (Spanyolország) Tanger (Marokkó) Ibiza (Spanyolország) Barcelona (Spanyolország) Genova (Olaszország)

Érkezés 08:30 10:00 11:00 20:00 09:00 16:00 08:00 12:00

Indulás 19:00 17:00 15:30 12:00 24:00 14:00 21:00 14:00

Nílusi hajóút

Nap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kiköt Miami (Florida, USA) tengeren Labadee (Haiti) Ocho Rios (Jamaica) Nagy-Kajmán (Kajmán-szigetek) Cozumel (Mexikó) tengeren Miami (Florida, USA)

Érkezés

Indulás 17:00

08:00 09:00

17:00 17:00

08:00 10:00

16:00 19:00

07:00

Sí utak A nyaralóprogramokhoz tartozik Nincs meghatározott id tartalma A f program a téli sportok Minden korosztálynak ajánlott Kevés helyen jellemz a magyar nyelv asszisztencia A fakultatív programok is a téli sportokhoz tartoznak pl.: síoktatás, síovi, snowboard, stb.

Sí utakhoz kapcsolódó desztinációk Szlovákia Franciaország Olaszország Ausztria Lengyelország

Sport utak A cél valamilyen sportesemény megtekintése 1-2 napos utazások, ha a f cél maga a sportesemény ként férfiak veszik igénybe

32

2015.03.10.

Sport utakhoz tartozó desztinációk Nagy-Britannia Spanyolország Olaszország Franciaország Németország Hollandia Bárhol a világon, ahogy nagyobb sportesemény zajlik (Olimpia, VB, EB, stb. )

Animáció

Vegyes utazások Körút + nyaralás pl.: Nílusi hajóút + nyaralás Hurghadán Városlátogatás + nyaralás pl.: Barcelona városnézés ( több napos ) + nyaralás Tossa de Marban

Az animáció kialakulása, feladata, helye és szerepe a turizmusban. Az animáció fogalma, tényez i

Az animáció és az animátor fogalma, bemutatása Az animáció a Révai Új Lexina szerint: a latin animus, anima szóból ered, melynek eredeti jelentése lélek, életer illetve a mozgókép készítés válfaja, vagyis „életre keltés” A filmiparban animáció alatt a rajzfilmfigurák életre keltését értik. Az animál szó: serkentést, buzdítást, ösztönzést jelent A szabadid iparban, a szállodák programjainak esetében azt jelenti, hogy minden alkalmat ki kell használni, hogy ámulatba ejtsük a vendégeket. Szórakozni, új barátságokat kötni, új élményeket szeretnének szerezni, aktívnak lenni és élvezni a nyaralásukat. Az animátorok biztosítják a környezetet, a programokba való bekapcsolódást, részvételt, ami lehet vé teszi az önfeledt élményt a szakmai irányításukkal

”Egy közösséget, és személyenként annak tényleges és potenciális tagjait aktivizálni, lelkesíteni valamilyen tevékenységre”

33

2015.03.10.

Szocio - kulturális animáció

Az animáció céljai: 1. Megadni a lehet séget, hogy részt vehessenek… 2. Feltárni az egyénben lakozó kreativitást 3. El segíteni a közösségbe való beilleszkedés lehet ségét 4. Támogatni az emberek közötti kapcsolat kialakítását, a közös célok megvalósulását

„Olyan stabilizációs technika, melyet a különböz társadalmi testületek, szervezetek, …egyesületek keretében alkalmaznak, melynek legf bb célja az állam szociális destabilizációs tényez inek felszínre hozása, és közösségi körülmények között szakszer alkalmazása.”

Stabilizálja az egyént … a küls környezetet, és a társadalmat

…és még: Az animátor: életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki gondoskodik a vendégek (tagok vagy lakók) jó hangulatáról

A legfontosabb tulajdonsága az animátornak, hogy barátságos és tud a vendégekkel kommunikálni A vendégek els benyomása egy boldog, mosolygó animátor kell hogy legyen, még miel tt tanulmányozni kezdené a programokat. Az animátor a szórakoztató, közösségi és sport programok lebonyolításán túl, a „házigazda” szerepét is betölti, melynek segítségével a vendégek közelebb hozására törekszik Tájékoztatja a vendégeket a programokról, ösztönzi (motiválja) és nem kényszeríti, hogy vegyenek részt abban

Házigazda funkciók 1) Fogadás, köszöntés 2) Tájékoztatás 3) Segítségnyújtás a másokkal való megismerkedéshez 4) Jelenlét, elérhet ség (animációs programiroda) 5) Tör dés, gondoskodás, megértés 6) Különlegeset szervezni a vendégeknek - velük együtt 7) Elbúcsúzás

Elvárások az animátortól 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

mentálisan és fizikálisan egészséges ne szenvedjen krónikus betegségben ne legyen napallergiája ne legyen büntetett el élet ne legyen se letöltend , se felfüggesztett büntetése beszéljen több idegen nyelven ne legyen alkohol vagy drog függ

34

2015.03.10.

8. kommunikatív, aki könnyen teremt kapcsolatot 9. kedves, jó kedély 10. szervez készsége mutatkozzon meg a programok

során 11. rendezett, ápolt küls , megnyer fellépés 12. A bizalomgerjeszt megjelenésen túl az egyenruha, a ruházat szerepet játszhat a „cég” arculatának kialakításában, a vendég ez alapján azonosítja be, hogy kihez fordulhat kérdéseivel

Az animáció üzemgazdasági, marketing céljai: Versenyel ny Egyedi értékesítési termék

Vendég köt dés vendég-szálloda, vendég-animátor, vendég-vendég

Bevételnövelés Jó a program - tovább marad - tovább fogyaszt (+20-30%)

Szezon hosszabbítás +programok beiktatása: es túra, téli-, tavaszi programok

Az animáció kialakulása – történeti áttekintés 50-es évek

Tömegturizmus

(elt nt a házigazda szerepkör)

Club Mediterranée (Mallorca 1950) Gerard Blitz, Gilbert Trigano Robinson (TUI 1970) Aquaris („a másik francia klub”) Fram Club Aldiana (Neckermann klub 1968) Club Tihany (1987)

Az animáció gyökerei Magyarországon 70-es évek:

Népm vel – „Kultúros”

cél: a szabadid értelmes és kultúrált eltöltése, egészség meg rzése, személyiség formálása (HUNGUEST Hotel Béke, Hajdúszoboszló 1963.) A nevel munka f területei: vészeti nevelés A népm vel szakma f területei: esztétikai nevelés Szabadid -szervez olvasóvá nevelés Feln tt oktató zenem vészet Animátor Közösségi munkás

Az animáció tényez i Csoportmunka (feladatok és felel sség megosztása, elosztása) Empátia Animátortól való függés a. Pro-függ ség b. Kontra-függ ség Közösen kialakított állásfoglalás

A csapat identitása – csapathoz való tartozás A csapat összehangolása, harmonikus együttm ködés Cél: Pozitív kép kialakítása az „animátor”-ról Megjelenés Reklám (a programról)

sikeres aktivitás

35

2015.03.10.

Jellemz problémák Tájékoztatás Programok id beli elosztása és intenzitása „Jó kapcsolat” a környezettel, intézménnyel Specializáció vagy „jolly joker” A vezet animátor koordinációs szerepe

Az animátor alapvet kötelessége, hogy minden vendéggel egyformán bánjon! Bármilyen kapcsolat, ami kívül esik a munkakapcsolatokon csak a szabadid re koncentrálódhat

Csoportszellem alakulása elszigetel dés, konfliktusok) Animátori csapatszellem (rivalizálás, irigység) Alkalmazott hangnem Tárgyi feltételek Érzelmi motivációk Siker- és kudarcélmények

(rivalizálás, romlása

A pszichológiai alapfogalmak, pszichológiai típusok, a pszichológia alkalmazása az animációban

Ez kizárólag magánügy, és nem tartozik az animátori feladatok közé

A pszichológia alkalmazása a turizmusban Nagyfokú felel sségtudat Üzleti, hivatali érdekképviselet Emberközpontú szemlélet Emberismeret, empátia, türelem, megértés Koncentrált figyelem, alkalmazkodás (zavaró körülmények esetén) Emlékezet (audio-vizuális) Bizalom

Szükségletek és az animáció kapcsolata MASLOW SZÜKSÉGLETPIRAMISA

5. Önmegvalósítás 4. Elismerés, az érték megbecsülése iránti igény 3. Szociális szükségletek (társaság, barátság) 2. Biztonság iránti igény (alapigények kielégítésének a biztosítása) 1. Fiziológiai (létszükségletek)

36

2015.03.10.

A szükségletek csoportosítása 1. Velünk született szükségletek a. b.

Élettani szükségletek Pszichés szükségletek (kompetencia drive, kíváncsiság drive)

2. Tanult szükségletek Esztétikai-, erkölcsi-, érzelmek, stb.

szociális

szükséglet,

Meghatározó társadalmi események és a játék kapcsolata Játék és a jog (bírósági tárgyalás) Játék és a m vészet (színjáték) Játék és a tudomány (alkotó kreativitás) Játék és a háború (vetélkedés a „fair play” jegyében – totális háború) Játék és a politika (szónoki tevékenység, meggy zés) Játék és a sport (amat rök – professzionalisták) Játék és a szocializáció (személyiség alakítása, fejlesztése)

A játék fajtái pszichológiai és animációs szempontból Izomjáték (a funkció öröme) Szimbolikus játék (minden mindennel helyettesíthet ) Szerepjáték (azonosulás szerepekkel) Szabályjáték (játékszabályok alkalmazása – megszegés esetén szankciók) Konstrukciós játék (különféle anyagokkal) Folytatólagos, képzeletbeli játék (a valóságból átvett minta, információ újrakombinálása)

Kreativitás, mint az animáció központi eleme „KÉPESSÉG ÚJ GONDOLATOK LÉTREHOZÁSÁRA, MELLYEL MINDENKI RENDELKEZIK” Kreativitási szintek (Taylor szerint): 1. Kifejez (a kifejezés függetlensége) 2. Produktív (a környezet valamely része feletti uralom) 3. Inventív (feltaláló) 4. Innovatív (újító) 5. Teremt kreativitás (teljesen új elv)

Extrovetált – Introvertált típusok (C.G.Jung tipológiája)

Pszichológiai típusok Karakterológia (jellemtan) Vérmérsékleti típusok (Hippokratész és Galenosz szerint) szangvinikus

Extrovertált

Introvertált

Személyiség problémák: kolerikus

melankolikus flegmatikus

Beilleszkedési nehézségek Önfegyelem csökkenése, hangulati ingadozások Alacsony érzékenységi küszöb (túlérzékenység) Depresszív hajlam Szereplési vágy (túlzott) Neurotikus állapot (ingadozó közérzet) Pszichopata (problémáikat elrejtik) Társadalmi beilleszkedési zavar (széls séges személyiségén, viselkedésén nem tud úrrá lenni)

37

2015.03.10.

Alapfogalmak Az illem, az erkölcs és az animáció kapcsolata, speciális erkölcsi kérdések. Az animátorok magatartásának formai és tartalmi követelményei, általános illemszabályok

Magatartás: A másik emberhez való viszonyunkat jelenti, mely a viselkedésen keresztül fejez dik ki (kölcsönös tisztelet, határozottság, mértéktartás) Erkölcs: Az emberi magatartást értékel , szabályozó normák és szokások összessége (jellem, lelkiismeret, önkontroll, felel sség, kötelességtudat)

Illem (viselkedéskultúra): A társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés szabályainak koronként változó összessége Etikett: A társadalmi érintkezés formáinak megszabott és megmerevedett rendszere – „szertartás rendszer” Protokoll: Viselkedéskultúra + szertartásrend + rendezvény szervezés, a hivatalos kapcsolattartás, a diplomáciai szertartások szabályai Formái: 1. Hétköznapi protokoll 2. Diplomáciai protokoll

Speciális erkölcsi kérdések az animációban Munkája és magatartása befolyásolja a vendégek véleményét – jó vélemény alakuljon ki a vendégekben Képzettség + segít készség, empátia, becsületesség Tapintatosság (más kultúrákkal, szokásokkal szemben)

Ne legyen diszkrimináció, kizárás „Borravaló” – nem kérheti, elfogadhatja

Az Animátor szakmai etikája Ne sértsd mások érdekeit! Minden embert tekints partnerednek! A félelmek és gátlások emberi dolgok! Fogadj el minden résztvev t olyannak amilyen! Hozd ki minden résztvev l a legtöbbet! Feltétlenül bízzál a vendég tudásában, képességeiben! Segítsd t, hogy felismerje igényeit és érdekeit, hogy ezeket önállóan is megvalósíthassa!

de

Az animátorok társasági megnyilatkozási formái Passzívák: azok a mozzanatok, amelyek cselekv közrem ködésünk nélkül is jellemzik illemtani kulturáltságunk színvonalát

Aktívák: azok a társasági megnyilatkozások, amelyeknek a megnyilvánulásához cselekv közrem ködésünk, interakciónk szükséges

38

2015.03.10.

PASSZÍVÁK A magatartás A magatartás

tartalmi követelményei:

formai követelményei:

Megjelenés, fellépés, öltözködés (ápolt, tiszta, alkalomhoz ill ) Illedelmesség, jó modor Pontosság

AKTÍVÁK Köszönés (magázó, tegez , pótlék köszönési formák) Kézfogás Kézcsók Meghajlás Megszólítás (hivatalos, nem hivatalos, keresztnéven) Bemutatás

Udvariasság El zékenység Figyelmesség Tapintat Szerénység Türelem

Bemutatkozás Társalgás (privát beszélgetés vitaest, talkshow) Partnerség (saját rangunknak megfelel személyhez fordulunk) Tüsszentés Köhögés

Az animációs stílusok és módszerek 1. Auteriter

Az animációs stílusok és módszerek. Az animációs programtípusok és a m ködési területek összefüggései

2. Laissez-faire 3. Asszociatív (demokratikus) 4. Non-direktív (tartózkodó)

39

2015.03.10.

A demokratikus stílust gátló tényez k

Animációs (program) típusok Animáció-típus

Nagy létszám Csoporttagok „érettségének” hiánya Tevékenység típusa Rendelkezésre álló id Szokások Adminisztratív szabályok

Animáció-típus 4. Kulturális animáció

Kulturális ismereteink fejlesztése, b vítése

5. Látvány- animáció

Flóra-fauna és a kultúrák megismerése

helyi

gasztronómiai, vinikultúrális (borászati) ismereteink vítése 7. Atipikus szórakozások Presztízsb l és / vagy animációja kalandvágyból ered igényeink kielégítése

2. Sport-programok Aquarobic, aquajogging Bodyboard Callanetics Curling Floorball Kitebuggy Kitesurf Kneeboard Korfball

1. Rekreációs animáció

Szellem és fizikum újratermelése

2. Animáció az egészségmeg rzés jegyében

Egészségünk meg rzése, helyreállítása

3. Animáció a lelki kondicionálás jegyében

Érzékenység bizonyos vallások, kultúrák iránt

1. Szórakoztató célú animációs programok

Motívumok

6. Gasztronómiai animáció

Motívumok

Aperitif

– játék (matracos váltóverseny, úszóverseny, székekkel a vízen játék, vízi lufi-lukasztó verseny, vak vízhordás, stb.) BINGO Esti programok / show m sorok

(táncos

sorok)

Kávéjáték

(délutáni szárazföldi, kevesebb aktivitást igényl játékok)

Mini Olimpia Trampolin

Pétanque, Boccia Chi Kung (Tai Chi Chuan) Rafting, trecking SCUBA diving (Self Contained Underwater Breathing Apparatus) Spinning Tae-bo Terrarobic Wake-board

40

2015.03.10.

Különböz csoportok animálása A különböz csoportok (gyermek, ifjúsági, feln tt, id skorú, beteg-mozgássérült) animálása

Gyermek animáció (3-6, 7-12 évesek) Képzel er , konstruktivitás, koncentráció fejlesztése (m vészetek) Visszaállítani az ember „ si viszonyulását” a m vészetekhez (gondolatok kifejezése) Kreativitás, komplexitás, együtt dolgozás Az egyéni képesség különbségeinek ne legyen meghatározó szerepe A részvétel tét nélküli (nincs kudarc)

Programlehet ségek: Rajzolás Mozaik Edények készítése Ékszerkészítés Gyöngyf zés, - szövés Nemezkészítés Textilfestés Metszetek, nyomatok Sportos játékok

I. II.

Gyermek animáció (3-6, 7-12 évesek) Az ifjúsági csoportok animálása (13-17, 18-24 évesek) III. A feln ttek animálása (25-60 évesek) IV. Az id skorúak (nyugdíjasok) animálása (60 felettiek) V. A beteg, mozgássérült csoportok animálása

Az élmény átélése Sokszín ség, kötetlenség (mindenki megtalálja a számára legjobbat) Különböz anyagok, eszközök, technikák, ábrázolási módok, kifejezési lehet ségek használata Nem érdemes a program témáját és tartalmát keretek közé szorítani

Az ifjúsági csoportok animálása (13-17, 18-24 évesek) Aktívak, részvételi és vezetési lehet séget igényelnek Szívesen vannak feln ttek nélkül Esetekben mégis igénylik a feln ttek segítségét Fontos az önirányítás feltételrendszerének megteremtése Amennyiben a tagok már képesek önálló javaslatokra – az animátor „készenléti helyzetben” marad

41

2015.03.10.

Korosztály különbségek, jellemz k 1. Gyerekek: Szórakozás, játék a hasonló

korúakkal 2. Serdül k:

családi kötöttségek és ellen rzés nélküli összejövetelek, viták, szórakozás, sport 3. Fiatal feln ttek: u.e., de a felel sségérzet nagyobb

A feln ttek animálása (25-60 évesek) Különböz élethelyzetek a motiválóak, nagy korkülönbség 1. Fiatal feln ttek: család, gyermeknevelés, szakmai munka, el relépés, jöv stabilitás 2. Id sebbek: egészségi állapot, munkahelyi probléma, közelg nyugdíj, megélhetési gondok

Célok – programlehet ségek: A napi munka fáradalmainak kipihenése – kompenzációs tevékenység Személyes kiteljesedés – ismeretnövelés, gazdagodás Családi együttlét – a családi kapcsolat er sítése (pl.: kirándulás) Étkezés (piknik, bankett)

Programlehet ségek: Szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek Természeti és társadalmi környezet megfigyelése Manuális m helymunkák Teremben végezhet játékok vészeti foglalkozások Audiovizuális technikák

Ideális feln ttkor jellemz i: Képes az értékrendszer kialakítására Megkülönbözteti a lényegest a lényegtelent l Reálisan elemzi a történéseket Józan, kiegyensúlyozott életvitel Világosan, szelektíven és toleranciával értékeli környezetét Hivatásában önkritikus, alkotóan tevékeny

Az id skorúak (nyugdíjasok) animálása (60 felettiek) ven rendelkeznek szabadid vel Esetekben nyugdíjpótló gazdasági- és a családot segít tevékenység Izolálódástól, elszigetel dést l, elhagyatottságtól való félelem Aktív pihenés utáni vágy „Hasznosság érzése” iránti igény „Valamire való” képesség, társadalmi megbecsülés iránti igény

42

2015.03.10.

Programlehet ségek:

Fontos figyelni az alábbiakra: A csoport és az egyes tagok teherbíró képességére figyelni

Közösséghez való tartozás: hagyomány rz egyesületek, zenekarok, kórusok, képz vészeti csoportok, hobbikörök Alkalmi összejövetelek: ünnepségek, bálok, közös kirándulások, utazások

Az egyes emberek türelmes meghallgatása (inkább beszélni, és nem beszélgetni akarnak)

A beteg, mozgássérült csoportok animálása Fokozott empátia Állapotjavító gyakorlatok ismertetése Nagyszámú, változatos játékötlet Eszközök biztosítása és alkalmazásuk hatásmechanizmusának ismerete (szükség esetén szakért k bevonása)

Animátor csapat kialakítása 100-150 vendégre 1 animátor (nyáron 5-7, télen 1-2 vagy „Jolly Joker”) …de, mindig a vendégkörhöz és a létszámhoz igazítani a csapatokat Kiválasztani egy vezet t Feladatai: koordináció, feszültség feloldás, ösztönzés, mindenkivel egyformán bánni „Életre kelteni” a szálloda többi dolgozóját is

Az animátorok által vezetett foglalkozások el készítése és vezetése. A vezet animátor feladatai

Programok szervezésének menete 1. 2. 3. 4. 5.

Programok el készítése Vendégek összetételének vizsgálata Programtervezet elkészítése Egyeztetés a többi animátorral A vendégek fogadása (a programfüzet kiosztása)

43

2015.03.10.

Példa:

Szálláshelyen kívüli programok

Reggel „átmozgató foglalkozás” Délel tt oktatás Délután vetélked („bajnokság”) (Lehet ség egyéni, személyre szabott oktatásra) Egyéb kiegészít programok: gyermekprogramok, játszóházak, klubok Esti órákban: vetélked k, táncest, zeneiirodalmi estek

Az animációs programterv kialakítása A programterv minimálisan tartalmazza: A program megnevezését A program kezdési és befejezési id pontját Nevezés (esetleges), regisztráció információi A program lebonyolításának helyszíne, kellékei A programért felel s animátor megnevezése

7. Információ (mikor, hogyan, kinek) 8. El készületek (anyagok, költségek)

felszerelés,

személyzet,

9. Alternatívák (id járás függ en) 10. Lebonyolítás (id zítés) 11. Hatás (Mit szeretnénk elérni?)

Túrák (gyalogos, kerékpár, vízitúra) Bemutatásra kerül a környék növény- és állatvilága, néprajzi értékei, népm vészet, táji folklór, népi mesterségek. Városnéz program Zenei, irodalmi, képz vészeti értékek, múzeumok, kiállítások (a programok periodikus ismétlése turnusonként kedvez lehet)

Programséma 1. Program (neve, terület) 2. Jellemzés (impovizált vagy szervezett) 3. Létszám 4. Attrakció jellege (részt vesznek vagy nézik) 5. Id (el készületek kezdete, megvalósítás id pontja) 6. Helyszín (kint vagy bent)

Program check-lista

Tervezési és értékelési lista

Standard programlista

Aminációs program részletes kidolgozása A program sikerét befolyásolja azok id beli elosztása és az események intenzitása

44

2015.03.10.

Különböz esti programok szervezése a heti ritmus alapján

(ébreszt torna, jogging)

2. Délel tt

(aktív és egyedülálló programok) Gyermek animációs programok (passzívak)

3. Ebéd után

(gyerekeknek-aktív programok, tinédzsereknek és feln tteknek passzív programok) – kevésbé intenzív programok

Amennyiben megfelel számú sportoktató áll rendelkezésre - személyre szabott sportoktatás

4. Esti program („fénypont”)

vetélked k, táncestek, tábort z, szalonnasütés, show-k, folklór est, el adói est, kulturális beszélgetések, vitaest

Aktivitás és élménypotenciál

1. Reggelenként

1. Csúcspont, Játékos vetélked k, (Nemzeti est, Beach party) programok Ismerkedési est Els este, Welcome party

Csúcspont SHOW

Búcsúest

Pihenés, kiscsoportos programok

Utazás

Érkezés, stressz

Kapcsolatteremtési fázis

Élmény fázis

Csúcspont és lecsengés fázisa

Napok: 1-7

Táncest

KÜLÖNLEGES VACSORA

3. Az élmény-programok szerepe

Soha nem szabad olyan programot beiktatni a rendezvényekbe, amely bármelyik vendég számára is kellemetlenséget okozhat!

4. A csúcspont programok funkciója

(pl.: tortadobálás, szépségverseny, stb.)

1. Welcome – programok funkciója 2. Az ismerkedési programok funkciója

Játékos vetélked

Színpadi show

Animációs programok hirdetése (reklámozás, toborzás) A különböz érzékelési területekre hat: A. Szem: plakátok, szórólapok, meghívókártyák B. Fül: közvetlen beszélgetés, mikrofon, szócs , házi videó

C. Orr és nyelv: látványkonyha, borkóstoló D. Tapintás: agyag, gipsz, gyertya, homok E. A váratlan, hirtelen fellép inger

Az animáció során alkalmazható reklámeszközök a. Szóbeli közlés b. Írott, rajzolt plakátok c. Házi rádió, videó

rádió,

Alapvet követelmény: pontos helyszín és kezdési id pont (esetleges) anyagi vonzat (esetleges) nevezés / regisztráció kezdési és befejezési ideje

helye,

45

2015.03.10.

Értékelés

Reklámhordozók

1. Fázis: Visszacsatolás (feedback)

Animátor ruhája: póló, sál, kabát, sapka, sort, fürd ruha, stb. Meghívó kártyák, plakátok Oklevelek, ajándékok Egyes eszközök, kellékek

2. Fázis: A jelen elemzése 3. Fázis: A jöv re vonatkozó álláspontok

értékelése

Az értékelés típusa Az értékelési eljárás eszközei Spontán Pontos

Az értékelés eljárási módjai 1. Egyéni értékelés (kis csoportban, 5-6 f )

Közvetlen meghallgatás és megfigyelés Kérd ívek Egyéni és csoportos interjúk Témaorientált játékos vetélked k

2. Alcsoportokban (7-8 f ) 3. Csoportban (12-15 f )

Az animációs szolgáltatás személyi feltételei

Az animáció személyi, tárgyi, dologi feltételei

Meghatározó, befolyásoló tényez k: A szálláshely adottsága A szálláshely sportlétesítményei A természetes és az ember alkotta környezet A szálláshelyen rendelkezésre álló felszerelések és eszközök A vendégkör összetétele A turistaváltások id pontjai A szálláshely vezet jének különleges kérései

46

2015.03.10.

Az animátorokkal szemben támasztott követelmények

Animátor típusok A. B. C. D. E. F.

Alapkövetelmények (kapcsolatteremt , kommunikációs készség, szakképzettség, lelkesedés, motiválás)

Vezet animátor Gyermek animátor Ifjúsági animátor Sport animátor Tánc- és show animátor Technikus animátor

Képességek (spontaneitás, személyiség, nyelvismeret)

Szükséges tulajdonságok (fegyelem, fellépés, rugalmasság, tervezési szervezési képesség, emberismeret, empátia, együttm ködés, helyismeret, gyakorlati tapasztalat)

sajátos

Jártasságok (kézm ves ismeretek, hangszeren játszás, tánc, színpadi tapasztalat)

Rendezvényszervezés

Alapfogalmak Rendezvényszervezés: el re meghatározott célból adott helyen és id ben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes kör el készít , szervez , összehangoló munka. Cél: társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, sport, egyéb.

Szükséges: infrastruktúra, helyszín, technika, tolmácsolás, kiszolgáló egységek biztosítása szállás, étkezés, kísér programok a résztvev k számára. Színház rendszeres szolgáltatás, de a 100. el adás ünnepi rendezvény; id szaki kiállítás megnyitójarendezvény, de az állandó kiállítás nem számít rendezvénynek Esküv , temetés, tüntetés.

47

2015.03.10.

A rendezvény csoport tevékenység A rendezvény csoport tevékenység!

Látogatók (néz k és vendégek) Sajtó (fontos, nemzetközi és hazai média, pozitív, negatív vélemény) VIP (Very Important Person; Látogató vagy el adó)

Összetev i: eltér funkcióval rendelkez emberek. Szervez k (a rendezvény lebonyolításában aktívan vesznek részt) Résztvev k, közrem köd k (el adók, küldöttek, m soros szerepl k)

A rendezvények csoportosítása Tervezett Spontán (nem bejelentett tüntetés) Gazdasági cél szerint: Nyereség-orientált, Nem nyereség-orientált. Helyszín szerint: Zárt térben, épületben Szabad téren bonyolított Egyhelyszínes Többhelyszínes

Rendezvényszervez k: hivatásosak, nem hivatásosak

Rendezvények típusai: 1. 2.

3.

vészeti jelleg (el adás, koncert, fesztivál) Tudományos (konferencia, szimpózium, bemutató) Közm vel dési (fesztiválok, szokásokhoz programok)

Funkciója szerint 4.

5. 6. 7.

8. 9.

Társadalmi, politikai (közgy lés, közösségi akció, felvonulás) Egyházi (körmenet, felvonulás, avatási ünnepség) Sport (versenyek, bemutatók, EB, VB, Olimpia ) Kereskedelmi (árubemutató, kiállítás, vásár, akciós rendezvény) Egyéb Komplex rendezvények

Kongresszus, konferencia (kerek asztal, közgy lés, vándorgy lés, értekezlet) El adó-m vészeti él sorok (koncert, színház) Versenyek Kiállítások

48

2015.03.10.

Kvíz játékok Látványfelvonulások, demonstrációk, nagygy lések Szertartások, protokolláris események,fogadások, megemlékezések

Forgatókönyv elemei Összefoglaló információ: id pont, id tartam, helyszín, létszám (résztvev k, látogatók, közönség) Események: esemény (kongresszus, konferencia) Mellékesemény (kiállítás, m soros program) Kiegészít esemény (termékbemutató, kirándulás) Protokolláris esemény (nyitó - záró ceremónia); protokolláris személyek, védnökök

Több funkciós komplett rendezvények

Szervezeti rendszer Szervezési stáb: munkamegbeszélések, forgatókönyv-készítés, szerz dések, megállapodások, központi levelezés Humán-infrastruktúra: titkárság szervezése, feladatkövetés (számítógépen vagy gépi úton), protokoll feladatok, irattárazás, gondnokság

Technika és m szak Infrastruktúra, berendezések, felszerelések, díszlet Finanszírozás (fizetés kp., átutalás, bankkártya, valuta, forint) Ügyvitel: gépi vagy kézi feldolgozás Energia, közlekedés, szállítás, közegészségügy (víz, WC), rendészet, biztonság ( rzés, védelem)

Kommunikáció: bels , küls , hírverés

A rendezési jog elnyerése

Rendezvények szervezése és lebonyolítása

Megfelel forgót ke szükséges Szponzorálás Bizalom és személyes kapcsolatok Marketing munka marketingeszközök A legjobb marketingeszköz a jó referenciamunka és a pozitív hírérték Pályázás el tt a korábbi rendezvények megismerése

49

2015.03.10.

El kalkuláció, árajánlat és szerz déskötés

El kalkuláció, árajánlat és szerz déskötés

Árajánlatok bekérése a szervez k versenyeztetése El kalkuláció résztvev k száma, a rendezvény hosszúsága, a kért technikai feltételek (termek, berendezések), részvételi díj, étkezések száma Nemzetközi rendezvény esetén valutanem

•

•

Programkészítés

El kalkuláció, árajánlat és szerz déskötés A szerz dés tartalma: - A megbízó neve, címe - A megbízott neve, címe - Helyszín - Id pont - Technikai feltételek - A szerz felek szolgáltatásai és azok határideje - Formai követelmények (bírósági, felmondási, opciós, kártérítési)

Értesít k kiküldése Értesít k tartalma: Program Rendezvény neve, címe Rendezvény tartalma, témája Kinek a részvételére számítunk és miért Mikor és hol kerül sor a rendezvényre Költségek és azok tartalma Regisztrálás módja, feltételei Különleges kikötések, társadalmi programok A szervez neve, címe, elérhet sége

1.

Kalkulációs tételek: Fix költség: teremdíj, berendezések díja, el adók költsége, marketing költségek, szinkrontolmácsok, hostess-ek díja Változó költségek: étkezések, kávészünetek, kiegészít programok költsége részvételi díj Részvételi díj = fix költség / várható létszám + fejenkénti változó költség Részvételi díj mértéke

-

A program percre beosztott id sémát, jól megszervezett közlekedést, hasznos szakmai ismereteket jelent látogatásokat és vonzó társadalmi lehet ségeket foglal magában. Az id beosztást befolyásolhatja: az el adók az id járás a helyszín kialakítása a közlekedés protokoll

Értesít k kiküldése 2. Jelentkezési lap: Pontos név, foglalkozás, beosztás Munkahely cím, telefon, fax Érkezési és elutazási id pont, járatszám Kísér személy Programon való részvétel igénye Részvételi díj (valutanem, mit tartalmaz, fizetési feltételek, határid k) 3. Szállodafoglalás

50

2015.03.10.

Programszervezés

A rendezvényekkel kapcsolatos egyéb teend k

Szakmai programok meghatározása (ülések, kiállítás, szakkirándulás) Az ülés napirendjének összeállítása Az el adók, védnökök, szponzorok felkérése Nyomtatványok megfogalmazása, fordítása és elkészítése Pénzügyi m veletek Nyilvántartás, adatfeldolgozás Technikai berendezések megrendelése, ellen rzése Forgatókönyv összeállítása

Felel ségek meghatározása Nyitó-, eligazító- és munkaértekezlet Köszönt levél elhelyezése Részletes program kifüggesztése Információs tábla elhelyezése Névtáblák Névkit k Konferenciatáska összeállítása

Társadalmi programok

-

A fogadás és a koktélparti jellemz i

A társadalmi programok közül a leggyakoribbak: Az álló alkalmak (fogadások, koktélpartik) Ültetéses alkalmak (munka- és díszétkezések) Élménygasztronómia Congress Gastronomy

-

-

Fogadás Kezdési id pontja és menetrendje kötött Fogadóbizottság köszönti az érkez ket A vendégek maguk választanak a büféasztalról Koktélparti A megadott tól-ig id határon belül bármikor érkezhet és távozhat Pincérek kínálják az italokat és a kis falatokat

Az ültetett étkezések jellemz i Nagyon fontos a fogások sorrendje, színharmóniája Több étkezés esetén menüegyeztetés Tradicionális ételek Vegetáriánusok részére is menükészítés Ültetési rend sor esetén mindenki lássa

íz-

és

Diplomáciai rendezvények szervezése

51

2015.03.10.

Diplomáciai rendezvények felosztása Kétoldalú: meghívó + egy ország képvisel i Többoldalú: meghívó ország + több ország képvisel i

Kétoldalú rendezvények szervezése 2. Lebonyolítás: Érkezés segítése Programegyeztetés a vendégekkel Végrehajtás ellen rzése Búcsúztatás 3. Utólagos feladatok: Számlák ellen rzése, kifizetése Utókalkuláció Elszámolás

Többoldalú diplomáciai rendezvények szervezése 4. Érkezés el tti feladatok: Költségvetés, ütemterv Id pont, helyszín Szállás lekötés Program összeállítás Meghívólevél, meghívó Programfüzet, tájékoztató nyomtatványok

Kétoldalú rendezvények szervezése 1. El készítés feladatai: Információ gy jtés Szálloda foglalás Kormányváró, VIP váró lefoglalása Szállítóeszköz biztosítása Munkarend meghatározás Tárgyalóterem biztosítás Programok összeállítása Forgatókönyv készítés Eligazítás, ellen rzés

Többoldalú diplomáciai rendezvények szervezése 1. Rendezvény vállalása, engedélyezése 2. F felel s, szervez bizottság kialakítása 3. Albizottságok létrehozása Szervezési Személyi Pénzügyi szaki Sajtó Biztonsági

Többoldalú diplomáciai rendezvények szervezése 5. Érkez k fogadása Fels szint delegációk fogadása Check-in Transzfer 6. Étkezések: Fogadás Díszvacsora

52

2015.03.10.

Többoldalú diplomáciai rendezvények szervezése 7. Technikai feltételek biztosítása 8. F események lebonyolítása 9. Résztvev k elutaztatása 10. Utólagos feladatok Eszközök visszarendezése Pénzügyi elszámolás A rendezvény értékelése

A rendezvény lebonyolításának szakaszai

1. Az építési szakasz

A rendezvény lebonyolítás bb szakaszai: 1. 2. 3. 4.

Ez a szakasz akkor kezd dik, mikor a rendezvény megtartásához szükséges helyszínt megkaptuk és addig tart, ameddig az els vendég át nem lépi a küszöböt. Ebben a szakaszban kell a helyszínt úgy "felépíteni" (technikai eszközök felszerelése, dekoráció, catering) hogy a rendezvényt ténylegesen el tudjon kezd dni. Kezdetének id pontját, id tartamát és így befejezését is értelemszer en az építési forgatókönyv tartalmazza.

Építés Lebonyolítás Bontási szakasz Utómunkálatok, utókövetés

Emlékeztet ül az építési forgatókönyv a következ fontos elemeket tartalmazza:

Milyen feladatok elvégzését kell figyelemmel kísérnie a rendezvényszervez nek ebben a szakaszban?

Építési forgatókönyv Rendezvény megnevezése, helyszíne, dátuma

Id pont (Hónap, nap)

Érkezés

Távozás

Beszállító

Feladat

Felel s

Az építésben részvev küls és bels munkatársak szempontjából a rendezvényszervez a házigazda. Ez azt jelenti, hogy az els beszállító érkezése el tt a szervez nek ott kell lennie a helyszínen, kezében a részletes forgatókönyvvel, helyszínrajzzal és stáblistával. Miel tt megkezd dik a rendezvény helyszínének építése, ajánlatos és célszer a helyszíni feltétek ismételt ellen rzése. Minden beérkez beszállítót fogadni kell. Még egyszer pontosítani kell a helyszínrajz és a forgatókönyv szerint a feladataikat, a feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló id t. Gondoljunk arra, hogy nem biztosan olyan munkatársak érkeznek az egyes beszállítóktól, akikkel korábban beszéltünk. Az is lehet, hogy a beszállító illetékes f nöke kés bb érkezik, viszont a befejezési id t nekünk tartani kell.

53

2015.03.10.

Tisztázzuk a saját munkatársaink és a beszállítók feladatait, az elkészülési id pontot, a helyszínt, akkor ezeket az el írásokat folyamatosan, az építési szakasz teljes id tartama alatt ellen rizni kell a forgatókönyv szerint. Az ellen rzés természetesen nem csak azt jelenti, hogy összevetjük a tényleges helyzetet a forgatókönyv adataival, hanem ha eltérést tapasztalunk (ami a legtöbb esetben késést jelent), akkor intézkednünk kell az elveszett id behozására. A jó forgatókönyvnek megfelel tartalék id t tartalmaz az esetleges csúszások behozatalára. Az egyes feladatokhoz rendelt kezdési és befejezési id pontok pontos, percre való meghatározása nem azt jelenti, hogy nem biztosítunk magunknak a lehetséges logisztikai pontokban tartalék id t. Természetesen egyetlen olyan pont van, aminek csúszása nem megengedhet , ez pedig a rendezvény kezdési id pontja.

Az utolsó ellen rzés Ajánlatos, legalább harminc perccel a rendezvény megkezdése el tt végigjárni az úgynevezett közönségforgalmi útvonalakat (azokat az útvonalakat, amelyeken majdani vendég megfordul, vagy megfordulhat). Ellen rzés területei: tisztaság, a parkolási lehet ségek, a rendezvény helyszínén belül minden készen áll-e, például hova fog állni a megérkez ket köszönt vendéglátó, vagy vendéglátók, a regisztráció, ruhatár, a mosdók, a közrem köd k öltözete, megjelenése, személyi higiéniája, általában milyen a hangulat, milyen a látvány?

Mikor érdemes f próbát tartani? Érdemes elpróbálni a m sort, megnézve, hogy azt kapjuk-e, amit kívántunk, azonos id tartalomban, úgy, ahogy a forgatókönyv el írja. Technikai próbákat kell tartani. Célszer megnézni, megvizsgálni a hangosítást, a vetítést, az egyes technikai berendezések készültségi fokát. Ne feledkezünk el az áramellátás terhelési próbájának megtartásáról sem. A hálózatnak ki kell bírnia az esetleges átkapcsolásokat vagy kismérv túlterhelést.

2. Lebonyolítás Elkezd dött a rendezvény, érkeznek a vendégek. Itt már tulajdonképpen csak a vészhelyzeteken tudunk valami módon javítani. Lényeges, hogy el relátók legyünk. Ez azt jelenti, hogy nekünk a forgatókönyv szerint éppen folyó esemény el tt kell járnunk legalább egy félórával. Mire kell itt figyelnünk?

Ekkor még van id nk néhány apró hiba kijavítására.

Amire figyelni kell! a VIP vendégek kezelésére, a megkülönböztetett bánásmód biztosítására. Ugyanígy, a vendéglátás folyamatát ellen riznünk kell Fel kell készülnünk a vendégek távozására. A legkorábban várható távozási id pont el tt ugyancsak egy félórával figyelmet kell fordítanunk a hostessekre - ott vannak-e a helyükön, várják-e a vendégek távozását, hogy segíteni tudjanak -, a búcsúajándékok a helyükön vannak-e és tudják-e azt az átadók, hogy mikor, kinek, mit kell átadniuk. A ruhatárra, a taxikra, illetve, ha a sof rök által vezetett gépkocsik távolabb parkolnak, az el állás biztosítására. Ha a rendezvény fogadásszer en zajlik, és meghatározott id ben történik a vendégek távozása, akkor az elbúcsúzó vendéglátók sorfalának felállítása, illetve a szükséges figyelmeztetések elvégzése szintén fontos feladat.

klimatizálás, vagy a fények beállítása, Felügyelni, figyelni a vendégek reakcióit, hangulatát, egyes dolgokra való fogékonyságukat. Ha kell programokat, eseményeket kihagyni, a történéseket gyorsítani vagy éppen lassítani, stb. Éljük át a vendégek közt az eseményeket és reagáljunk, hisz végül is minden miattuk van! A protokoll. Ha nincsenek olyan külföldi vendégek, akikre különleges protokoll vagy ellátási el írások vonatkoznak, akkor is figyelni kell arra, hogy a f vendégek kezelése a kívánalmaknak megfelel en történjen. A protokoll-hibák a legjobban szervezett és lebonyolított rendezvényt is tönkretehetik. Ezért nem árt, ha rendezvény egész id tartalma alatt különleges figyelmet fordítunk ezekre a kérdésekre.

54

2015.03.10.

A rendezvény lebonyolítási szakaszába külön figyelmet kell fordítanunk azokra a beszállítókra, akik már a rendezvény ideje alatt eltávoznak. Ilyenek lehetnek például a m soros programok egyes szerepl i. Célszer , hogy az eltávozó beszállítóknál részben értékeljük a munkájukat, tehát egy gyors helyszíni értékelést adjunk, akár néhány szóban is, és igazoljuk, vagy ne igazoljuk a teljesítést.

A forgatókönyv részei: Id pont Esemény (érkezések, elkészülési id k, programelemek, stb.) Felel s (név, elérhet ség)

Miért van szükség a lebonyolítási forgatókönyvre? A rendezvény minden fontos mozzanatát tartalmazza Hibázási lehet ségek a minimumra csökkennek Keretet ad a rendezvénynek Minden közrem köd ez alapján dolgozik A rendezvényhez tartozó dokumentációk egyik fontos eleme

3. A bontás A rendezvény bontása csak az utolsó vendég eltávozása után kezdhet meg. Ahogy korábbi munkánknak a vezérdokumentuma a forgatókönyv volt, a bontásnak is annak kell lennie. Ellen rizni kell a beszállítók által visszavitt anyagokat, kellékeket, a saját lebontott és visszaszállítandó anyagainkat. Feltétlen fontos arra figyelnünk, hogy a területet, amelyet átvettünk, rendezni, áttekinteni, takarítani kell, és a megállapodás szerint az esetleges javításokat el kell végezni. A kiégett világítótestek, az áramköri hibák, az esetleg megsérült vagy eltörött bútorzat, dekoráció helyreállítása egy következ megrendelés elnyerésének a lehet ségét rejti magába. Ugyanebb l a tekintetb l nagyon fontos, hogy a helyszínt jegyz könyvvel adjuk át a felel s vezet nek, az esetleges viták elhárítása érdekében.

4. Utómunkák Ha rendbe hoztuk, és visszaadtuk a helyszínt, még nem fejeztük be minden feladatunkat, következnek a rendezvény utómunkálatai.

Mindenekel tt magunk között kell értékelnünk az elvégzett munkát. Ennek elengedhetetlen el feltétele, hogy még a rendezvény idején szondázzuk a részvev k elégedettségét. Igyekezzünk meggy dni arról, hogy mennyire elégedettek a látottakkal, hallottakkal, kapottakkal, milyen volt az eltávozásukkor a hangulatuk. A tapasztalatoknak a rögzítése, méghozzá írásban való rögzítése, egy további min ségi fejl désnek az el feltétele lehet. Ezért minden rendezvény után érdemes egy utólagos értékelést elkészíteni, rögzíteni és a részvev kkel ismertetni. Természetesen nem hagyható el a saját munkatársaink és a beszállítókat anyagi elszámoltatása sem.

55

2015.03.10.

A rendezvény-emlékeztet nek az elkészítése, a részvev knek (vagy azok egy részének) köszönetnyilvánítások elküldése, esetleg ajándékok kíséretében. Az utólagos köszön levél vagy telefon a részvev knek újra emlékezetébe idézi a rendezvényt. Igaz, nem csak a jó, hanem az esetleges kellemetlen dolgokat is eszébe juttatja. A rendezvényszervez nek általában kötelezettsége a tudósítások megszervezése, azaz a hírverés. Ajánlatos a fotó és videó anyagok, kés bbiekben a sajtóanyagok összegy jtése.

A marketing-mix egy marketingstratégia és az azt szolgáló eszközök kombinációja Mc Charty (4P) 1. Termék (product) 2. Ár (price) 3. Értékesítési csatorna (place) 4. Marketing kommunikáció(promotion) Booms és Bitner kiegészíti (7P) 5. Emberi tényez (people) 6. Tárgyi elemek (physical evidence) 7. Folyamat (process)

A rendezvényszervezés területén a termék maga a nyújtott szolgáltatás Konferencia Megnyitó Esküv Bankett Sajtótájékoztató Állófogadás Koktél party

Ültetett díszétkezés Garden party

Marketingmix alkalmazása a rendezvényszervezésben

A rendezvényszolgáltatás, mint különleges termék „nem fizikai természet ” kínálati elem - megfoghatatlan Feloldása, ha tudatosítjuk a szolgáltatás: • tartalmát, módját, min ségét, id pontját, id tartamát, ár/érték arányát • Bizalmi viszony • Márka, márkanév kialakítása •

Ár Nagy szolgáltatók alakítják az árat a piacon. Nagyon változó lehet az egyes szolgáltatóknál Árpolitikai megoldások: • árdifferenciálás(szezonár) • presztízsárat kér cégek(luxus) • Árkedvezmények • ingyenes kipróbálások • törzsvásárlói kedvezmények

56

2015.03.10.

Értékesítési csatorna Nehezen értelmezhet Személyes kapcsolat Sávos kedvezmények - hosszú távú kapcsolatot eredményezhetnek Kizárólagos szerz déskötések - monopolisztikus helyzet

Emberi tényez Szolgáltató személyzet - min ségi aspektusa Dolgozó viselkedése, problémakezelése fontos Alkalmazottak egymáshoz való viszonya meghatározza a vendéggel való kapcsolatot

Promóció-marketingkommunikáció Probléma, hogy el re nem bemutatható, nem ábrázolható (megfoghatatlanság) Imázs, szimpátiareklám (rendezvényfotó, videó) Cégarculat (fiatal terület, így nem alakult ki), név fontos

Marketing eszközök: Személyes eladás (PS) Eladás ösztönzés (SP) Direct Mail Szájreklám

Szolgáltatás tárgyi elemei Tárgyi környezet Termékel nyök hangsúlyozása

Turizmus formák: Hivatásturizmus általános jellemz i: - nem saját er

Hivatásturizmus (MICE)

l történik

- nem mindig szezonális - kevésbé árérzékeny - érzékeny a politikai, gazdasági hatásokra - nem célja a pihenés

57

2015.03.10.

Szabadid s turizmus általános jellemz i: - nagy tömegeket érint - er s szezonalitás - kapcsolódó turisztikai szolgáltatások igénybevétele - célja: pihenés, kikapcsolódás - saját er l történik - saját szabadid terhére

MICE (Meetings, Incentive, Conferences, Exhibitions) 1. 2. 3. 4.

Üzleti utak Incentive utak Konferenciák Kiállítások

1. Üzleti turizmus A kommunikáció egyik formája a személyes találkozás; fontos a személyes benyomás, a bizalom az üzletben számít. Vállalati kiadások(?) - nem kiadás, hanem befektetés, ami kés bb térül meg Trendek hatottak a szolgáltatásokra is - repül n business class

- szállodákban hölgy szobák Corporate szerz dések (éves szerz dés cégekkel)

Általában munkaid ben bonyolódik Szezonalítása ellentétes a szabadid s-turizmussal A költséget az esetek többségében a cég fizeti (le van szabályozva) Cél: az üzleti kapcsolatok ápolása, üzletkötés Presztízs-fogyasztás jellemzi (legmagasabb min ség szolgáltatások) Költségek csökkentése Internet elerjedése

2. Incentive turizmus (ösztönz turizmus) Nem egyszer jutalom út Legjobban teljesít részére szervezett út mélyebb ismeretek a cégr l, pozitív élmények intenzívebb munka a cégprofit Összetett program (díjkiosztó v. gála, szakmai szeminárium, termékbemutató, kikapcsolódás és élményszerzés ’60-as évek USA elterjedés Magyarországra nem jellemz , inkább célterület Multinacionális cégeknél pl.: gyógyszergyárak orvosok

Exklúzív környezetben, full extra, magas színvonalú szolgáltatás, teljes ellátás (VIP) Olyan elem legyen benne, amit nem tudnának a résztvev k megfizetni Általában szezonon kívüli (pl.: jan., febr., márc.) 3-7 nap, általában középkorúak (30-50 év) 6-12 hónappal korában foglalják le

58

2015.03.10.

3. Konferenciaturizmus Incentive utazás- értékesítési verseny eredményeként kapják. Ahol sok az ügynök, eladó (leginkább biztosítók, kozmetikai cégek, gyógyszer gyártók) Egyszeri és megismételhetetlen (nem lehet utazási irodában megvenni) „tailor mode”, a cég igényei szerint „testre szabott”. Cél: olyan emléket adjon az embernek, ami a céghez való köt dését er síti

Konferencia turizmus = desztináció turizmus A terület fontosságát jelzi, ha konferenciát rendeznek ott. Minél kisebb a település, annál inkább érezhet a hatása a konferenciának a desztináció kapja a pénzt, annak gazdaságát élénkíti. A világ áll egymással versenyben! Amikor egy szervezet keres helyszínt ülésének, amit minden évben máshol tart, ugyanúgy számba veszik Budapestet, mint New Yorkot, Tokiót, Johannesburgot, Bécset, Prágát.

A legnagyobb tartalékot azok a szervezetek jelentik, ahol van magyar tag Konferencia-követ

Cél: Megtalálni, meggy zni ket, hogy hívják meg a szervezetet Magyarországra

Helyszín: szálloda, kongresszusi Palota, egyetemi el adó, régi kastély, hajó Rövid id re (2-3 napra) szervezik egymást nem ismer embereknek Tudományos, politikai célú Témák, kapcsolatteremtés (videó konferencia) Programok Fontossági sorrend (el adásból tanuljon, jó el adókat hallgasson, találkozzon a kollegákkal, kirándulás, szórakozás stb.)

Nemzetközi szervezetek ülései UIA - Union of International Association (Nemzetközi Szervezetek Szövetsége) az utóbbi id ben sok nemzetközi szervezet jött létre: társadalmi átalakulások és a tudomány fejlettsége miatt. ICCA - International Congress & Convention Association (Kongresszusi és Konferenciaszervez k Nemzetközi Szövetsége) IACVB - International Association of Convention and Visitors Bureau (Kongresszusi Irodák Nemzetközi Szövetsége)

Hazai konferenciák esetében nem vesznek igénybe szervez irodát, hanem a cég maga szervezi Magyarországon Budapesten kívül Sopronnak van városi kongresszusi irodája. MKI – Magyar Kongresszusi Iroda (HCB -Hungarian Convention Bureau)

59

2015.03.10.

4. Kiállítás – vásárturizmus

Miért mennek az emberek konferenciára ? Érdekli ket a téma (Az ország vagy város szépsége kevésbé játszik szerepet) A személyes kapcsolatteremtés lehet sége olyan emberekkel, akikkel csak levelezett, telefonon beszélt, újságban v. máshol olvasta publikációját. A színvonalas társadalmi programok, a szabadid s programok, amelyek általában a konferencia témájához kapcsolódnak

-

Kiállítások Lehet: Önálló Egy komplexebb rendezvény része Típusa alapján: Szakkiállítás Közönségvásár A kett kombinációja

Kiállítások A stand látogatottságát befolyásolják: A bejáratok A stand kivitelezése, megvilágítása A többi stand látványa A versenytársak elhelyezkedése A tömeg mozgásának iránya Az éttermek A zaj

Kísérik a konferenciát, ezért felértékel dött a jelent ségük A terméket nem lehet megfogni, ott az információ van jelen. (UTAZÁS Kiállítás) Nagyközönségnek vagy a szakmának szól Költségek: kiállítási terület bérlése Installáció fogadások a standon vagy ezen kívül

Kiállítások Standok fajtái: Sorstand Sarokstand Fejstand Szigetstand A stand dekorálásánál ügyelni kell: A cég imázsa, színei és szlogenje megjelenjen Az információk szemmagasságban legyenek

A sajtó Sajtókommüniké Sajtókonferencia Szaksajtó (TTG, 2Heti Turizmus, GSZT, Turizmus Bulletin, Panoráma Bulletin)

60

2015.03.10.

A rendezvényekhez kapcsolódó alap szolgáltatások Szállás (igényeknek megfelel ) Étkezés (pl.: nyitófogadás, záró-bankett, kávészünet, ebéd, vacsora, stb. mit tartalmaz a rendezvény?) Transzfer (megérkezés, elutazás, programokon való részvétel)

A rendezvények személyi háttere

A rendezvényekhez kapcsolódó kiegészít szolgáltatások A regenerálódást, kikapcsolódást és testi- lelki felüdülést biztosító sport, játék és egyéb szórakozási lehet ségek biztosítása. Pl.: keretprogramok, fakultatív idegenforgalmi-, kulturális- és egyéb szervezése

programok, programok

PCO, a konferencia szervez je PCO = Professional Congress Organiser (Szakmai Konferencia Szervez ) Professzionális, azaz szakmailag képzett és erre a tevékenységre szakosodott kongresszusszervez k nemzetközi elnevezése. tevékenysége: a kongresszusi, üzleti és incentive turizmus szervezése.

A rendezvényekhez kapcsolódó kiegészít szolgáltatások -

-

Kirándulások: Szakmai kirándulások (Study-tour) Sportprogramokkal kombinált ülések Túrák a kongresszus el tt és után a tartózkodási id növelése hölgyprogramok

A PCO f bb feladatai Kapcsolattartás, tárgyalások, szerz déskötés Jelentkezési lap, programfüzet, honlap készítés Ülések el készítése, termek, berendezések bérlése Titkársági szolgálat Résztvev k regisztrálása, regisztrációs és információs pult m ködtetése Elszállásolás megszervezése Kísér - és hölgyprogramok szervezése Sajtókapcsolatok Költségvetés és elszámolás

61

2015.03.10.

Szervez csoportok: El készít bizottság = PCO + szakmai szervez k

Mit kell tudnia a PCO-nak a feladatai elvégzéséhez?

Szakmai szervez k

Oda kell figyelni arra, amit a megrendel elmond Meg kell érteni a megrendel célját és elképzeléseit Tanácsokat kell adnia a megrendel nek Jól kell tudnia kalkulálni Rugalmasnak kell lennie Részletes elemzést kell adnia Biztos nyelvtudás Találjon szponzort a rendezvényhez

Szakmai titkárság - írásos anyagok - szakkiállítások - szakmai programok, el adások - szakmai látogatások - reklám- propaganda - hírközlés

Kongresszusi iroda - keret programok - kísér programok - fakultatív programok - utazás,transzfer - szállás - ellátás, étkezés - ügyvitel/pénzügy - technikai feltételek

Meeting planner

Mindkett nek feladata

Meeting planner = „ülés megrendel je” Az MP egy vállalat, szervezet, vagy szövetség foglalkoztatásában áll, nem döntéshozó, hanem az ülések megrendel je, kivitelez je. Mindenfajta rendezvényt megszerveznek Ismerik a lehetséges helyszíneket Tanulmányutakon vesznek részt

levelezés nyomtatványok eszköz- és anyagszükséglet személyi feltételek

Kongresszusi Iroda Az Iroda egy városban, területen, országban szervezetileg összefogja a kongresszusi turizmusban érdekelt feleket, szolgáltatókat annak érdekébe, hogy az adott helyen minél több rendezvényre kerüljön sor. Az Iroda: - marketing tevékenységet végez, - tagdíjból és közpénzb l tartja fenn magát, - versenysemleges és - nem nyereségorientált.

-

Legf bb feladata: az általa képviselt város, vagy ország mint kongresszusi célterület általános megismertetése, népszer sítése elfogadtatása a hazai és a külföldi megrendel k körében. Marketing feladatai: Megpályázza a nemzetközi rendezvényeket Fogadja a helykiválasztó bizottságot Informálja a hazai és a nemzetközi sajtót Egyezteti tagjai üzleti ajánlatait Népszer sít prezentációkat tart Promóciós anyagokat készít.

62

2015.03.10.

Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés Szervezeti felépítés: - Magyar Turizmus Zrt. (Marketing Igazgatóság, Termék Csoport) Alapítás éve: 1990 (MKIE) Partnerek száma: 419 Weboldala: www.hcb.hu

Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés A Konferencia Nagyköveti Program A program célja, hogy minél több nemzetközi ülés kerüljön megrendezésre Magyarországon. Nemzetközi szövetségek, szervezetek üléseinek, kongresszusainak elnyerésére lehet pályázni. Min. 150 f s kongresszus, közgy lés elnyerésére lehet pályázni. Már elnyert/eldöntött helyszín konferenciára támogatás nem igényelhet .

Tolmácsok Szinkron- vagy szimultán tolmácsolás: az él beszéddel egy id ben történik a fordítás (1 nyelvre, vagy több nyelvre) Konszekutív tolmácsolás: a beszél szavait egyes gondolatsorok elhangzása után a tolmács más nyelven megismétli. Nincs tolmácsolás: közös munkanyelvben egyeznek meg.

Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés Marketing tevékenysége: Saját kiadványok Weboldal: www.hcb.hu Hirdetések, mellékletek szaklapokban Turisztikai konferenciák szervezésében való közrem ködés Study tour-ok szervezése Konferencia Nagyköveti Program Nemzetközi kiállításokon való részvétel Business Travel Show Hosted Buyer program

Szakmai szervez bizottság Tagjai: az adott szakma, terület prominens vezet személyiségei, akik az ülés érdemi részéért, tartalmáért tartoznak felel sséggel. Tevékenységük a konferencia elnyerését l a pénzügyi lezárásig tart. A szakmai szervez bizottság, a PCO és az ülésez k közötti kapocs, mindkett vel szoros kapcsolatban áll.

Hostessek Feladatuk: vendégek fogadása, irányítása, regisztrálása, fakultatív programok szervezése, programok lebonyolítása, tolmácsolás, segítségnyújtás, a családtagok kalauzolása.

63

2015.03.10.

Egyéb szolgáltatók Idegenvezet k Szállodák Légi közlekedési vállalat Éttermek Buszvállalkozók, hajótársaságok Nyomdák, fotósok, reklámszakemberek

A konferenciák világa Rendezvények helyszínei és technikai feltételei

Az ülések fajtái A rendezvény (konferencia) fajtája függ: - a résztvev k számától - a tanácskozás jellegét l Közös vonásuk: - konkrét témakört vitatnak meg - következtetések vonnak le - az id tartalom el re meghatározott - résztvev k: válogatott szakmai társaság

Az ülések földrajzi csoportosítása Helyi Regionális Nemzeti Nemzetközi A világon megrendezett összes ülésnek mindössze 9%-a nemzetközi.

El adás Fórum Kerekasztal-konferencia Konferencia Kongresszus Közgy lés Plenáris ülés Szeminárium Szimpózium Telekonferencia

Az ülések megrendezésének legfontosabb szempontjai Teremkapacitás Világítás Székek és asztalok min sége Hangszigetelés A terem szell ztetése mérséklet

64

2015.03.10.

Teremberendezési lehet ségek Széksoros Iskola típusú Tárgyalóasztal U alakú asztal T alakú asztal E alakú, vagy többnyeles asztal Karám asztal Bankett Álló büféétkezés Ültetett büféétkezés

Bútorzat

-

Technikai követelmények Hangtechnika Konferenciahangosítás Hangrögzítés Tolmácsberendezések Vetítéstechnika Szavazatszámláló berendezés Kommunikációs lehet ségek Fénytechnika Multimédiás termékek egyéb

Miért érdemes kongresszus - szervezéssel foglalkozni?

Székek Asztalok Pl.: táblaasztal, szerviz asztal, konferencia asztal Alakjuk szerint: kör, négyzetes, egyéb Egyéb bútorok pl.: pulpitus, regisztrációs asztal, paraván, éttermi kocsi, drinkbár-pult, megállító táblák, kordonok, állófogasok, gyerekülések

A kongresszusi turizmus iránti igény minden más turisztikai ágazat igényénél dinamikusabban, gyorsabb ütemben n Kedvez a vendégek fajlagos költése Jó deviza bevételi forrás „Szezonhosszabbító” hatása van Növeli az idegenforgalmi kapacitások kihasználtságát Jelent s szerepe van a magasan kvalifikált munkaer iránti igény növekedésében

A kongresszusi turizmus továbbfejlesztésének legfontosabb feladatai Magyarországon

Kongresszusok helyszínei lehetnek:

Az ország infrastruktúrájának továbbfejlesztése Egységesebb tudatos marketing tevékenység Kongresszus-szervez szakemberek képzése és továbbképzése A kongresszus megrendezésére alkalmas létesítmények számának, min ségének növelése országszerte

1. Kongresszusi központok: minden a tökéletes munkakörülményeket szolgálja; mivel nem tud másból bevételt szerezni, nem tud játszani az árakkal. (A kongresszusi központok a világon sehol sem nyereségesek) 2. Szállodák: transzfer nem szükséges, mivel nem ebb l élnek, hanem a szobafeltöltésekb l, olcsóbban oda tudják adni a termeket. (ma már nem építenek vagy nem újítanak fel szállodát ülésterem nélkül)

65

2015.03.10.

Kongresszusok helyszínei 3. Egyetemek, klinikák: tudományos háttér helyben van, de technikai felszereltségük nem olyan tökéletes. Munkacsoportok megbeszéléseire alkalmas termek. Olcsóbbak, de csak oktatási id szakon kívül tudnak konferenciákat befogadni (plusz bevételi forrás) 4. Egyéb (pl.: hajó - Magyarországon az Európa 1000 s konferenciahajó)

Kongresszusok helyszínei Kongresszusi szállodák - „minden egy fedél alatt” elv El nyök: - egy helyszín közlekedés id ben és pénzben megtakarítás - középnagyság - szolgáltatás-orientált szemlélet - kényelem - rugalmas árpolitika

Kongresszusi központok: - multifunkcionális teremkoplexumok - az összes ülés több, mint 1/3-át itt rendezik - Budapest Kongresszusi Központ (BKK), 1985-ben épült új neve: Novotel Budapest Congress

Kongresszusok helyszínei Kongresszusi szállodák Hátrányok: - a résztvev k alig mozdulnak ki a szállodából - a technika általában hiányos - a termek alacsonyak, nem megfelel a szell ztetés - drága az étkezés

Konferencia szezon: tavasz és sz A szezon meghosszabbítására az egészségturizmuson kívül a kongresszusi turizmus is alkalmas. A nyár a szabadságolások id szaka, nem a munkaid ben zajló konferenciáké. Magyarországon a Tavaszi Fesztivál is segít a konferenciák idevonzásában.

66