A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI

Központi Statisztikai Hivatal

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI 2004

Budapest, 2005

 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 801 6 Készült: a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és Idegenforgalom-statisztika osztályán, a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. Főosztályvezető: Dr. Probáld Ákos Összeállította: Kaszás Krisztina Tóth Balázs

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

A kiadvány megrendelhető a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7., telefon: 345-6570, fax: 345-6699, e-mail: [email protected]), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 Információszolgálat: 345-6789, fax: 345-6788 Internet: http: //www.ksh.hu

Tartalom 1.

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................ 5

2.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI..................................... 7

3.

MEGÁLLAPÍTÁSOK ..................................................................................................... 10

TÁBLÁZATOK ....................................................................................................................... 13 1.

IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA .................... 15

2.

A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON ......... 15 2.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása ......................... 15 2.2. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje ........................................ 15 2.3. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók ................................................................................................................. 16 2.4. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók ................................................................................................................. 16 2.5. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, egynapos látogatók ............................................................................ 16 2.6. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, többnapos látogatók ........................................................................... 17 2.7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje ............... 17 2.8. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók ................................................................................................................. 18 2.9. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók ................................................................................................................. 19 2.10 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása ............................................................................................................. 20 2.11 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai ................... 21 2.12 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók................................................................................................. 21 2.13 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók................................................................................................ 22

2.14 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai .............................. 22 2.15 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók .............................................................. 23 2.16 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók ............................................................. 23 2.17 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete ............................................................................................................... 23 3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET ......... 24 3.1 A külföldre látogatók száma és aránya ...................................................................... 24 3.2 A külföldre látogatók tartózkodási ideje .................................................................... 24 3.3 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók............ 24 3.4 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók .......... 25 3.5 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók................................................................................................. 25 3.6 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók................................................................................................ 25 3.7. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként ............................. 26 3.8 A külföldre látogatók költése .................................................................................... 26 3.9 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók ................ 27 3.10 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók .............. 27 FÜGGELÉK............................................................................................................................. 29 Kérdőívek ............................................................................................................................. 29

4


1.

ELŐZMÉNYEK

A statisztikai mérés szempontjából a turizmus megfigyelése azért sajátos feladat, mert a nemzetközi és az ezekkel harmonizált hazai, a gazdasági tevékenységeket, termékeket osztályozó nómenklatúrákban önálló, külön turizmus ágazat – éppen a turizmus igen sokrétű, szerteágazó és összetett kapcsolatrendszere miatt – nem létezik. A turista az adott „piacon” mint nem magyarországi lakos van jelen, egyébként a szokásos környezetében fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy a külföldi turisták kereslete mindig addicionális az adott országban az ott lakók fogyasztásához viszonyítva. Ezért a turisták fogyasztása kedvező folyamat, elősegíti a hazai, illetve a regionális gazdasági növekedést, hiszen olyan jövedelmek elköltéséről van szó, amelyek máshol – a turisták lakóhelyének országában – keletkeztek. Ebből következik a turizmushoz kapcsolódó olyan komplex társadalmi-gazdasági információrendszer kiépítésének igénye, amely lehetővé teszi a turizmus tényeken nyugvó stratégiai tervezését, az országos turizmuspolitika formálását, illetve regionális, szakmai koordinációját, továbbá a nemzetgazdaság ágazatain átívelő jelenségnek, beágyazottságának a mérését, kölcsönhatásainak elemzését. A felhasználói igényeket (kormányzati, üzleti szféra) érzékelve a KSH első és legfontosabb feladata volt az idegenforgalom statisztikai információs rendszerének a bővítése. Hosszú évtizedeken keresztül a KSH alapvetően a kínálati oldal naturális és pénzügyi mutatóit figyelte. Ezek például: az országhatárt átlépő (be- és kiutazó) külföldiek és belföldiek száma, állampolgárság szerinti részletezése, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, vendégforgalma és bevételei (folyamatosan havonta), a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, az utazást szervező utazási irodák forgalma. A turisztikai fogyasztás valójában a keresleti oldalról figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a személyeket, területeket, időszakokat és feltételeket, amelyek alapján kiszámítható a turizmusban részt vevők fogyasztása. Nem elégséges a külföldi és belföldi látogatók fogyasztásának egyösszegű bemutatása, hanem mindezt különböző változók (utastípus, küldő régió/ország, motiváció stb.) mentén részletezni kell. A fenti szempontok figyelembevételével a KSH 2003-ban indította az ún. turisztikai keresleti felvételeket. A felvételek folyamatos, reprezentatív jellegű megfigyelések, amelyek kiterjednek a külföldiek magyarországi, a lakosság belföldi és a lakosság külföldi utazási szokásaira. Az adatfelvétel technikai lebonyolítása, a becslési eljárások végrehajtása eleinte még kísérleti jellegű volt. A tapasztalatok nyomán a kérdezési program tartalma valamelyest változott, a kikérdezés módszerei módosultak, megtörtént a feldolgozás, az adatok értékelése, illetve összevetése más statisztikai adatokkal. Ezek eredményeként a 2004. évi adatfelvétel eredményei olyan minőségűnek ítélhetők, amelyekből megbízható következtetések vonhatók le.

Ez azt jelenti, hogy 2004-től a turisztikai kereslet tekintetében a korábbiaknál bővebb, gazdagabb adatok állnak rendelkezésre, a turisztikai kereslet most olyan új mutatókkal írható le, amelyek mind ez ideig nem álltak rendelkezésre. Így pl. a látogatóforgalom szétválasztható olyan utascsoportokra, mint az egynapos (éjszakázás nélküli) utazók, ezen belül a tranzit utasok, valamint a hétvégi utazók, vagy többnapos tartózkodók csoportja, melyek az igénybe vett turisztikai szolgáltatások tekintetében lényegesen különböznek egymástól. Becslések végezhetők az egyes régiók iránt megnyilvánuló keresletre, elkülöníthetőek a különböző motivációból utazók egyes csoportjai, lehetőséget adva a tényleges turizmus (szabadidős utazások, üzleti turizmus) és a látogatóforgalom egyéb csoportjai (átutazás, napi ingázás, munkavégzés, bevásárlás stb.) közötti különbségtételre. A számított adatoknak két csoportja van: az utazók számára, tartózkodási idejére, állampolgárságára és az utazók fogyasztására (kiadásaira) vonatkozó adatok. Ez a kiadvány a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi utazásainak adatait tartalmazza, és egy kiadványsorozat első darabja. A felvételek megszervezésének előkészítéséhez szorosan hozzátartozott a külföldi tapasztalatok és az EU elvárásainak, ajánlatásainak figyelembevétele. Az alkalmazott kérdőíveket a függelék tartalmazza. A lakosság belföldi utazásaival foglalkozó kiadvány 2005. májusban jelenik meg.

6


2.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER FONTOSABB JELLEMZŐI

2.1.

A FELVÉTEL MÉRETEI, A LEFEDETTSÉG

A Magyarországra utazók számát (a be- és a kiutazókat) a Határőrség évtizedek óta nyilvántartja. Ez képezi azt az alapsokaságot, amelyből a keresleti felvételek mintái származnak. A fenti adatgyűjtés lényegében utasszámlálás, a belőle származó utasforgalmi adatok megbízhatósága az utóbbi években csökkent. Ennek oka a határon történő utasellenőrzés módszereinek és lehetőségeinek változásában keresendő. Egyrészt az egyes határszakaszokon eltérő a határt átlépők ellenőrzésének módszere, másrészt szinte minden határszakaszon „liberalizálódott” az ellenőrzés, összefüggésben azzal, hogy az EU belső határain 2007-től csak esetenkénti lesz az ellenőrzés. Jelenleg a határforgalmi adatok rendelkezésre állnak ki- és belépőkre az egyes hónapokban: állampolgárság, határátkelők, határszakaszok szerinti bontásban. Ez adja az alapját és lehetőségét a megkérdezettek kiválasztásának és a mintavételi adatgyűjtésből származó információk teljeskörűsítésének, figyelembe véve, hogy a felvétel nem vonatkozott a tehergépjármű-forgalomra, valamint a vasúton és hajón érkezőkre.

2.2. MINTAVÉTEL ÉS TELJESKÖRŰSÍTÉS A keresletfelvételek mintája kétlépcsős, rétegzett, nem valószínűségi minta. Legfontosabb jellemzői:

1 2

Célsokaság: a határon nem tehergépkocsival kilépő külföldi állampolgárok1. Mintavételi keret2: a megfigyelésbe bevont határátkelőkön nem tehergépkocsival távozó külföldi állampolgárok. Mintavételi egység: az első lépcsőben a napok, a második lépcsőben az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Megfigyelési egység: az együtt utazók (közösen költekezők) csoportja. Éves mintanagyság: 120 000 (külföldiek), 24 000 (magyarok) interjú Rétegzési szempontok: határátkelő típusa (közúti, légi), határátkelő állomás, állampolgárság, hónapok. A minta allokációja: a kérdezés hónapja, a határátkelő típusa (közúti/légi), a határállomás és az állampolgárság határozzák meg a mintavételi rétegeket. A rétegenkénti mintanagyság meghatározása a 1222 OSAP-számú Személy- és járműforgalmi jelentés egy évvel korábbi megfelelő adatainak felhasználásával történt. Az átlagosan havi 10 000 kérdőív elosztása az állampolgárságok között nem azok forgalmának arányában zajlott, a kisebb forgalmat bonyolító országok

A célsokaságban nincsenek benne a ferihegyi tranzitforgalom utasai. A mintavételi keret azon kilépő külföldiek halmaza, akiknek pozitív valószínűsége van mintába kerülni.

A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői

7

állampolgárainak mintába kerülési valószínűsége többszöröse a nagy forgalmú országokéinak. A hónapok és határállomások között az elosztás az adott ország forgalmával arányosan történt. A kiválasztás módja: a megfigyelésbe bevont határátkelők kiválasztása nem véletlen, az állomások mintája koncentrált, a forgalom jelentős részét bonyolítja; a napok kiválasztása szisztematikus véletlen; a második lépcsőben a kilépő külföldiek kiválasztása nem ismert valószínűséggel történt. A felvétel helye 24 közúti határállomás és Budapest-Ferihegy. A közúti határállomások a következők voltak: Osztrák határszakasz: Hegyeshalom, Sopron, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes Szlovén határszakasz: Rédics Horvát határszakasz: Letenye, Barcs, Udvar Szerb-montenegrói határszakasz: Tompa, Röszke Román határszakasz: Nagylak, Gyula, Csengersima, Ártánd Ukrán határszakasz: Záhony, Tiszabecs Szlovák határszakasz: Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti, Parassapuszta, Esztergom, Komárom, Vámosszabadi, Rajka A mintavétel első lépcsőjében a kérdezési napok kiválasztása szisztematikus: egy véletlen kezdőszám és lépésköz ( ≤ 6 ) határozza meg. A kiválasztás átkelőállomásonként egymástól függetlenül történik. Az nem megoldott, hogy a kiválasztott kérdezési napokon a valós forgalomnak megfelelő mennyiségű kérdőívet kérdezzenek az összeírók, a kérdőívek mennyisége a kérdezési napok között közel egyenletesen oszlik el. A Magyarországra érkező külföldiek száma és megoszlása a közlekedés módja szerint 2004-ben Magyarországra érkező (belépők) külföldiek Közúton Vasúton Hajón Repülőn

Külföldiek száma (ezer fő) 32 548 1 549 256 2 282

Összesen

Megoszlása, % 88,8 4,2 0,7 6,2

36 635

100,0

Az egyes határszakaszokon a megfigyelésbe bevont határállomások forgalmának aránya 2004-ben Határszakaszok Budapest Osztrák határszakasz Szlovén határszakasz Horvát határszakasz Szerbia-Montenegrói határszakasz Román határszakasz Ukrán határszakasz Szlovák határszakasz Regionális repülőterek Összesen

8

A Magyarországra érkező külföldiek száma (ezer fő) 2 544 12 182 1 271 1 632 3 408 5 953 2 388 7 242 15 36 635

A megfigyelésbe bevont határállomásokra érkező külföldiek száma (ezer fő) 2 267 10 483 1 047 1 198 3 049 4 402 1 590 5 740 0 29 777

aránya, % 89,1 86,1 82,4 73,4 89,5 73,9 66,6 79,3 0,0 81,3


A megvalósult havi minta teljeskörűsítése a célsokaság (az aktuális időszakra vonatkozó Személy- és járműforgalmi jelentés számai alapján) becsült nagyságára történik, a megfigyelési egységekhez tartozó súlyok a rétegenkénti átlagos bekerülési valószínűségek reciproka. A nem megfigyelt határállomások forgalmát (a lefedettségi hiányt) az adott határszakasz megfigyelt forgalma reprezentálja. Az adatfelvétel személyes kikérdezés útján történt. A kérdőbiztosok a Határőrség munkatársai voltak. A kérdőbiztosok szervezését, oktatását és ellenőrzését a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztálya és az igazgatóságok munkatársai végezték A kérdőívek a határszakasztól függően több nyelven álltak a kérdőbiztosok rendelkezésére. A külföldre utazó magyaroktól a hazautazás alkalmával kérdezték a turisztikai jellegű adatokat. A megkérdezettek (interjúk) száma 24 000 volt. 2.3. A KIADVÁNYBAN HASZNÁLT FONTOSABB FOGALMAK A kiadvány értelmezésében a nemzetközi idegenforgalom, utasforgalom, és látogatóforgalom szinonimák, mindazon személyeket jelentik, akik adott időszakban jogilag átlépik az országhatárt. A turizmus azon látogatók forgalma, akik turisztikai motivációból (lásd lejjebb) utaznak. Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint): Egynapos utazók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak, tehát nem éjszakáznak a meglátogatott helyen. Többnapos utazók: 1-3 éjszakát eltöltő (rövid idejű) utazók, 4 vagy több éjszakát eltöltő, tartós utazók. Utazási célok (motivációk): Szabadidős turizmus: üdülés; körutazás; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél. Üzleti turizmus: konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár. Vásárlás Átutazás Egyéb: munkavégzés; tanulás; egyéb utazási cél.


9

3.

MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. A MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZŐ KÜLFÖLDIEK TURISZTIKAI KERESLETE

A turisztikai szolgáltatások exportjaként, illetve importjaként értelmezett, Magyarország nemzetközi utasforgalmához kapcsolódó bevételek és kiadások pozitív egyenlege 2004-ben 243 milliárd forint, azaz 961 millió euró volt. Ugyanebben az időszakban a folyó fizetési mérleg hiánya 7123 millió euró. Ez az egyenleg úgy alakult ki, hogy a külföldiek termék- és szolgáltatásvásárlásainak értéke Magyarországon 822 milliárd forint (3263 millió euró), a lakosság külföldi utazásaihoz kapcsolódó külföldi kiadások értéke 578 milliárd forint (2301 millió euró) volt. 2004-ben Magyarországra turisztikai motivációval (szabadidős és üzleti turizmus) 12,7 millió külföldi látogatott. Ezenkívül átutazás, vásárlás, (legális és nem legális) munkavállalás, munkavégzés (pl. tehergépjárművek sofőrjei, közlekedési eszközök személyzete) és egyéb célból további 24 millió fő lépett az országba, vagyis a külföldi utasforgalom meghaladta a 36 millió főt (ebben benne vannak a tehergépjármű-vezetők is). A látogatók közel kétharmada egynapos, éjszakázás nélküli utazó volt, de további egyötödük is csak rövid időre, 1–3 napra érkezett. Az ennél hosszabb időre érkezők száma 6 millió fő (17%) körül volt. A külföldiek összesen 100 millió napot töltöttek el Magyarországon, ennek 70%-a – a látogatók 36%-a – többnapos utazók voltak. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországra látogató külföldiek az év során átlagosan mindössze 2,9 napot töltöttek hazánkban, ami elmarad a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező európai országok adataitól. Az ún. küldő országok közül a többnapos utazók számát tekintve alig van különbség Németország, Románia és Ausztria között. Az egynapos utazók legnagyobb számban Romániából, valamint Szlovákia, Ausztria, Ukrajna területéről érkeznek. Az egynapos utazók legfontosabb motivációi közül természetes módon az átutazás (45%) és a vásárlás (32%) töltik be a legfontosabb szerepet. A többnapos utazók háromnegyede turisztikai motivációból utazik, ezen belül az üzleti turizmus szerepe 13%. A legtöbb üzleti utas Németországból és Ausztriából jön. Az üzleti utasok súlya az Egyesült Királyságból érkezők esetében a legjelentősebb (az összes utas egynegyede). Az Európai Unió jelenlegi tagországaiból érkezett az összes látogató fele (51%). A több napra érkezők körében az uniós országok részesedése 60%. A turisztikai motivációval érkezetteken belül az unió részesedése ennél magasabb, 67%, az átutazók körében ez az arány csak 39%. Az eltöltött időt tekintve a legtöbb napot a németországi látogatók töltötték el, az összes vendégnap 21%-át. A második helyen Ausztria áll 16%-s részesedéssel, Románia aránya ennél valamivel kevesebb. Az összes külföldiutas-forgalomból származó bevétel 60%-a, 493 milliárd forint kötődik a szabadidős turizmushoz, 13%, 105 milliárd forint az üzleti turizmushoz, 17%, azaz 136 milliárd a bevásárlási szándékkal érkezők költésének értéke és 6%, 47 milliárd az átutazók kiadása. Összességében ez azt jelenti, hogy a turisztikai motivációból utazók 598 milliárd forintot, a munkavégzés, munkavállalás, vásárlás, vagy átutazás céljából utazók 224 milliárd forintot költöttek el. A legtöbb bevétel az osztrák, német és román utazóktól származott. Az egynapos látogatásokból származik a bevételek 23%-a, miközben a többnapos látogatások adják a bevételek 77%-át. A hozzánk látogatók átlagos napi költése 8400 Ft. Nem mutatnak lényeges eltérést az egy és több napra látogatók adatai, amit magyaráznak az egy napra látogatók magas vásárlási kiadásai. Az egyes országokat tekintve a fajlagos költés az ausztráliai látogatók esetében volt a legmagasabb, átlagosan napi 15 400 Ft. Az európai országok közül az Egyesült Királyságból

10


érkezettek költöttek a legtöbbet, átlagosan naponta 14 500 Ft-ot. Őket a francia és olasz látogatók követik. A fajlagos költési mutatók a vásárlás céljából érkezők esetében a legmagasabb, közel kétszerese a turisztikai céllal érkezőkének. A több napra érkezők közül az üzleti utazók költöttek fajlagosan a legtöbbet, naponta átlagosan több mint kétszer annyit, mint a szabadidős látogatók. A külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete azt mutatja, hogy a legnagyobb bevételek a szállásdíjakból (étkezéssel és anélkül), valamint az eladott ajándékokból származtak. A két forrás együttesen a bevételek közel felét, 47%-át tette ki. Kulturális programokra a látogatók kiadásaik kevesebb, mint 2%-át költötték. Egészségmegőrzéssel, gyógyászattal, sporttal és fitnesszel kapcsolatos a bevételek kb. 6%-a. Az egy napra, Magyarországra érkezők vásárlásra költötték a legtöbbet, az összes kiadásaik 81%-át. A több napra utazók a kiadásaik 80%-ról vallották, hogy turizmusra költötték. A korábbi éveknek megfelelően az elmúlt évben is a hazánkba látogató külföldiek legnagyobb számban (11,7 millió) az európai főszezonnak számító harmadik negyedévben érkeztek. Ez a forgalom közel kétszerese az első negyedévinek. A negyedéves adatok alapján a többnapos látogatók legnagyobb arányban (84%) a harmadik negyedévben érkeztek hazánkba turisztikai céllal. Az egyes turisztikai régiók látogatottsága jelentős különbségeket mutat. Az egy napra látogatók elsősorban a határ menti régiókat keresték fel. A látogatások több mint egyharmada a Nyugat-Dunántúl régióban történt, amit az Észak-Alföld (22%) és a Dél-Alföld követett. A több napra érkezők legnagyobb számban a fővárost látogatták meg. Az év során a második és harmadik általuk leglátogatottabb régió a Nyugat-Dunántúl és a Balaton volt. A negyedéveket tekintve Budapest részesedése az összes látogatásokból a nyári időszakban a legalacsonyabb, a balatoni régióban a leggyengébb negyedév az első volt. A régiók közül a több napra látogatókból a legalacsonyabb a Tisza-tó részesedése, 2,7%. 3.2. A KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK JELLEMZŐI 2004-ben a magyarországi lakosok csaknem 17 millió alkalommal utaztak külföldre, az utak több mint fele, 56%-a egyetlen napra történt. A szomszédos országokba utazók 73%-a csupán egy napot töltött a meglátogatott országban. Legalább négy éjszakára a kiutazók 28%-a utazott. A kiutazók az év során átlagosan 3,7 napot töltöttek el útjuk során, a szomszédos országokban átlagosan eltöltött idő mindössze 2,1 nap volt. Az egy napra utazók 69%-a vásárlás céljából ment külföldre, és csak minden ötödik látogató célja volt a turizmus. A több napot kint töltők 91%-a jelölte meg a turizmust utazása céljának és csak 2%-uk ment vásárolni. Az egy napra utazók 99%-a a szomszédos országokat látogatta meg. Európán belül maradt a több napra kiutazók 94,5%-a, Afrikában járt a 2,6%-uk, Amerikának 1,3%-os, Ázsiának 1,2%-os részesedés jutott. A legtöbben Ausztriába, Romániába és Szlovákiába utaztak, ez igaz mind a legrövidebb – azaz egynapos utak –, mind a többnapos utak esetében, bár a hosszabban tartózkodóknál Németország kerül a harmadik helyre. A külföldre utazók ezekben az országokban 20,7 millió napot töltöttek el. Az unió tagországaiba ment a kiutazók 58%-a és ez az összes vendégnap 63%-át jelenti. A több napra utazók 68%-a utazott a jelenlegi tagországokba és az e kör által eltöltött vendégnap az összes többnapos tartózkodás idejének 65%-át tette ki. A külföldre látogatók költéseinek összege 578 milliárd Ft volt 2004-ben, ebből a turisztikai motivációval utazóké 446 milliárd forint. Az összes költés 84%-át a több napra utazók költötték el. A vásárlás céljából utazók összes költése 108 milliárd forint volt.


11

TÁBLÁZATOK

1.

IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK EXPORTJA ÉS IMPORTJA

Bevétel (Külföldiek magyaroszági költése)

Időszak

2004. I. n.év 2004. II. n.év 2004. III. n.év 2004. IV. n.év

199 220 264 138

Összesen*

822

2004. I. n.év 2004. II. n.év 2004. III. n.év 2004. IV. n.év

765 874 1 061 562

Összesen*

3 263

Kiadás (Külföldre utazó magyarok költése)

Egyenleg

Milliárd Ft 121 141 206 110

78 79 58 29

578 Millió euró 466 560 829 446

243 299 315 232 116

2 301

961

* A kerekítésekből adódóan a rész és összesen adatok eltérhetnek egymástól.

2.

A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON

2.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása Többnapos látogatók Egynapos látogatók

1-3 éjszakát eltöltők

Időszak száma (ezer fő) 2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév ÖSSZESEN Ebből: szomszédos országokból

aránya (%)

száma (ezer fő)

aránya (%)

4 vagy több éjszakát eltöltők száma aránya (ezer fő) (%)

Látogatók összesen száma (ezer fő))

aránya (%)

3 586 5 645 7 143 5 348

59,3 65,7 61,2 70,2

1 156 1 412 2 235 1 537

19,1 16,4 19,1 20,2

1 306 1 538 2 298 731

21,6 17,9 19,7 9,6

6048 8595 11 675 7 616

100,0 100,0 100,0 100,0

21 722

64,0

6 340

18,7

5 872

17,3

33 934

100,0

18 035

73,2

4 057

16,5

2 544

10,3

24 636

100,0

2.2. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje Többnapos látogatók

Időszak

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév ÖSSZESEN Ebből: szomszédos országokból

Egynapos látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap)


4 vagy több éjszakát eltöltők

Látogatók által eltöltött idő

tartózkodási ideje összesen (ezer nap)

által átlagosan eltöltött idő (nap/fő)

tartózkodási ideje összesen (ezer nap)

3 586 5 645 7 143 5 348

3 292 3 966 5 561 3 763

2,8 2,8 2,5 2,4

13 722 15 026 23 332 7 169

10,5 9,8 10,2 9,8

20 600 24 636 36 036 16 280

3,4 2,9 3,1 2,1

21 722 18 035

16 582 10 147

2,6 2,5

59 249 26 414

10,1 10,4

97 553 54 596

2,9 2,2


által átlagosan eltöltött idő (nap/fő)

összesen (ezer nap)

átlagosan (nap/fő)

15

2.3. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók % Szabadidős turizmus

Időszak

Turisztikai motiváció együtt

Üzleti turizmus

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév

14,4 18,5 13,4 14,8

1,5 1,7 1,6 2,0

15,9 20,2 15,0 16,8

43,6 34,9 23,3 32,3

34,2 37,8 58,0 45,6

6,3 7,2 3,7 5,4

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

15,2

1,7

16,9

31,9

45,8

5,4

100,0

2.4. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók % Szabadidős turizmus

Időszak


Üzleti turizmus

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


65,2 67,4 69,9 65,9

14,2 14,2 13,9 5,5

79,4 81,7 83,8 71,4

4,6 4,6 1,8 2,4

5,6 5,6 6,1 22,1

10,4 8,1 8,3 4,1

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

64,0

9,8

73,9

3,0

16,1

7,1

100,0

A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók

Üz le ti turiz mus 10%

Sz abadidős turiz mus 64%

Vásárlás 3% Átutaz ás 16%

Egyé b 7%

2.5. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, egynapos látogatók % KözépDunavidék

NyugatDunántúl

ÉszakMagyarország

29,9 24,8 17,2 16,5

31,3 32,4 34,2 35,8

4,3 2,6 8,4 4,7

0,4 0,6 1,3 1,3

0,1 0,1 0,9 0,9

10,2 12,6 12,0 16,5

14,4 17,1 12,2 11,9

3,9 2,9 3,8 3,0

100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen 7,2 0,8 21,8 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek.

33,5

4,9

0,9

0,5

13,0

14,0

3,4

100,0

Időszak

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. n. év 2004. IV. n. év

16

Budapest 4,9 6,4 8,4 8,8

0,6 0,5 1,6 0,7

ÉszakAlföld

Balaton

Tiszató

KözépDunántúl

DélAlföld

DélDunántúl

Összesen


2.6. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása többnapos látogatók % KözépDunavidék

ÉszakAlföld

NyugatDunántúl

4,9 5,7 4,8 6,1

18,5 17,5 13,7 17,6

5,1 3,6 5,3 5,7

5,5 13,4 25,6 8,1

1,9 2,6 3,3 2,4

10,6 9,8 10,1 13,4

12,0 8,2 4,6 5,1

6,1 5,2 4,7 5,1

100,0 100,0 100,0 100,0

28,9 3,6 5,3 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek.

16,4

4,9

15,3

2,7

10,6

7,3

5,2

100,0

Budapest

Időszak

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. n.év 2004. IV. n..év

31,4 31,4 24,2 31,9

4,1 2,6 3,5 4,6

Összesen

ÉszakMagyarország

Balaton

Tiszató

KözépDunántúl

DélAlföld

DélDunántúl

Összesen

2.7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje

Országok, országcsoportok

Egynapos látogatók

Többnapos látogatók 4 vagy 1-3 több éjszakát éjszakát eltöltők eltöltők száma (ezer fő)

Látogatók összesen

Többnapos látogatók 4 vagy Egynapos Látogatók 1-3 több látogatók éjszakát összesen éjszakát eltöltők eltöltők tartózkodási ideje (ezer nap)

Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA

3 168 31 97 87 971 492 943 246 4 952 56 44 2 466 3 993 511 1 974 63

834 115 90 60 128 211 634 139 1 319 52 37 685 725 27 339 115

1 067 146 128 127 48 205 1 377 194 651 94 63 234 393 12 139 188

5 069 292 315 274 1 147 908 2 954 579 6 922 202 144 3 385 5 112 550 2 452 366

3 168 31 97 87 971 492 943 246 4 952 56 44 2 466 3 993 511 1 974 63

2 270 380 259 172 315 553 1 773 409 3 112 141 112 1 730 1 838 69 812 361

10 129 1 339 1 211 1 237 382 1 752 13 970 1 624 8 795 970 607 2 200 3 338 78 1 492 2 207

15 567 1 749 1 568 1 496 1 669 2 797 16 686 2 279 16 859 1 167 763 6 396 9 170 658 4 277 2 631

EU-15 EU-9*

4 751 5 518

2 075 1 129

3 366 738

10 191 7 385

4 751 5 518

5 888 2 912

32 562 6 268

43 201 14 698

21 609 43 0 68 1

6 041 125 5 153 16

5 397 184 13 255 23

33 048 352 18 476 40

21 609 43 0 68 1

15 643 380 16 486 56

54 003 1 895 124 2 983 243

91 255 2 319 141 3 537 300

33 934

21 722

16 582

59 249

97 553

Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália

ÖSSZESEN 21 722 6 340 5 872 * A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül.


17

A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 I. 2004 II. 2004 III. 2004 IV. 2004 I. 2004 II. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév egynapos többnapos utazók utazók

Budapest Észak-M agyarország Dél-Alföld

Közép-Dunavidék Balaton Dél-Dunántúl

Észak-Alföld Tisza-tó

2004 III. negyedév

2004 IV. negyedév

Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

2.8. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, egynapos látogatók ezer fő Országok, országcsoportok

Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus


Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


757 2 5 4 136 23 51 4 385 2 0 192 1 115 101 456 6

80 1 1 1 14 6 17 2 48 1 1 33 101 10 39 1

837 3 6 5 150 29 68 6 433 3 1 225 1 216 110 495 7

1 408 0 1 1 599 13 28 2 1 493 1 0 681 1 358 325 922 1

786 27 90 82 204 449 845 238 2 953 51 43 1 531 854 30 260 55

136 0 0 0 18 1 3 1 72 0 0 30 566 46 297 0

3 168 31 97 87 971 492 943 246 4 952 56 44 2 466 3 993 511 1 974 63

EU-15 EU-9*

826 1 293

104 123

930 1 416

1 440 1 711

2 239 1 775

142 616

4 751 5 518


3 295 7 0 6 0

364 3 0 2 0

3 659 10 0 8 1

6 921 2 0 1 0

9 854 29 0 59 0

1 175 2 0 0 0

21 609 43 0 68 1

ÖSSZESEN

3 309

369

3 678

6 924

9 943

1 177

21 722

* A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül..

18


2.9. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint, többnapos látogatók ezer fő Országok, országcsoportok


Üzleti turizmus


Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


1 512 180 140 137 102 294 1 530 223 872 102 70 437 767 28 233 217

108 65 43 27 22 39 232 52 82 22 19 55 74 4 24 60

1 621 246 183 163 124 334 1 763 275 954 124 89 492 841 32 257 277

60 2 1 1 10 9 11 3 109 0 1 41 32 0 52 1

103 5 24 17 34 67 184 35 710 18 6 305 74 4 81 11

117 9 10 6 7 6 53 21 197 4 4 80 172 3 88 13

1 901 261 218 186 176 416 2 011 333 1 970 146 100 919 1 119 39 478 302

EU-15 EU-9*

4 099 1 281

621 162

4 720 1 443

83 44

402 190

235 190

5 441 1 867


7 270 210 10 297 32

1 036 73 5 80 6

8 306 283 15 377 38

360 4 0 2 0

1 943 8 0 13 0

829 15 3 16 1

11 438 309 17 408 39

ÖSSZESEN

7 819

1 200

9 019

366

1 964

863

12 212

* A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint

Vásárlás; 7 290 e z e r fő; 21%

Üz le ti turiz mus; 1 569 e z e r fő; 5%

Átutaz ás; 11 907 e z e r fő; 35% Egyé b; 2 040 e z e r fő; 6%

Sz abadidős turiz mus; 11 128 e z e r fő; 33%


19

2.10 A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók* szerinti megoszlása, többnapos látogatók % Országok, országcsoportok

Budapest

KözépDunavidék

ÉszakAlföld

ÉszakNyugatMagyarDunántúl ország

Balaton

Tiszató

KözépDunántúl

DélAlföld

DélDunántúl

Összesen


12,2 63,0 47,5 31,1 18,0 25,6 23,8 36,7 27,1 33,1 48,0

2,1 5,3 4,4 3,8 2,3 3,4 2,9 4,6 4,2 4,9 4,6

0,9 1,5 2,3 2,6 0,9 13,4 2,3 2,3 12,1 2,1 2,0

41,5 6,8 10,7 12,6 14,9 4,3 19,1 13,2 6,2 15,9 7,8

2,8 3,2 4,6 5,3 1,5 17,1 4,2 4,7 4,3 3,5 5,0

17,8 7,1 10,8 20,9 20,0 18,3 24,9 13,6 8,2 18,2 12,6

1,2 2,0 2,0 3,5 1,4 4,3 2,5 3,2 5,4 1,9 3,9

13,4 5,7 9,2 10,2 7,7 5,4 10,5 9,8 7,2 9,5 7,0

1,8 2,6 4,0 3,7 5,3 5,4 3,9 4,8 21,2 3,8 4,8

6,3 2,7 4,5 6,2 27,8 2,8 5,9 7,0 4,1 7,0 4,2

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

26,3 19,6 16,2 22,6 55,5

3,9 4,3 0,1 1,7 5,3

5,2 3,8 0,3 49,3 1,7

3,9 11,9 35,1 1,3 9,1

1,6 9,8 0,8 8,5 4,7

6,5 15,9 30,8 4,7 8,0

2,2 3,0 0,2 5,5 1,9

3,9 25,4 5,0 1,7 8,2

41,6 2,6 3,4 3,4 2,5

4,9 3,8 8,1 1,3 3,1

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

EU-15 EU-9**

26,5 22,2

3,1 4,0

1,7 5,3

24,3 12,1

3,8 10,0

18,8 17,4

2,1 3,1

10,9 18,8

3,2 3,5

5,7 3,7

100,0 100,0


26,2 66,0 67,5 56,5 68,6

3,4 4,9 1,3 5,3 4,6

5,5 2,0 4,8 2,1 0,9

17,1 6,5 1,0 8,4 3,0

4,9 3,7 5,8 4,7 2,8

16,0 5,0 6,0 7,6 9,5

2,8 1,3 2,6 2,2 0,7

10,9 6,9 7,5 7,5 6,0

7,7 2,0 1,7 2,3 1,5

5,4 1,9 1,8 3,3 2,3

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN 28,9 3,6 5,3 * A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek.

16,4

4,9

15,3

2,7

10,6

7,3

5,2

100,0

** A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerint megoszlása

Köz ép-Dunántúl 12%

Dé l-Alföld 11%

Tisz a-tó 2% Balaton 8%

20

Dé l-Dunántúl 4%

Budapest 18% Köz é p-Dunavidé k 2%

Ész akMagyarorsz ág 5%

Ész ak-Alföld 13% Nyugat-Dunántúl 25%


2.11 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai Egynapos látogatók Időszakok

millió forint

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév ÖSSZESEN Ebből: szomszédos országok

Többnapos látogatók

egy fő egy napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)



millió forint

millió forint


40 191 50 052 56 387 45 640

11,2 8,9 7,9 8,5

158 802 170 435 207 630 92 663

9,3 9,0 7,2 8,5

198 993 220 487 264 017 138 302

9,7 8,9 7,3 8,5

192 269 167 871

8,9 9,3

629 531 209 219

8,3 5,7

821 800 377 090

8,4 6,9

A magyarországra érkező külföldi látogatók átlagos, egy napi költése fő/nap 11 000 Ft 9 000 Ft 7 000 Ft 5 000 Ft 2004 I. negye dé v

2004 II. negyedév


2004 III. ne gye dé v

T artózkodók

2004 IV. negyedév Látogatók összesen

2.12 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Időszak

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév ÖSSZESEN


Üzleti turizmus


Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen

4 690 8 482 8 158 6 060

863 1 309 1 521 1 465

5 553 9 791 9 679 7 526

29 624 32 621 28 608 27 207

4 277 6 451 17 207 9 699

736 1 188 894 1 208

40 191 50 052 56 387 45 640

27 391

5 158

32 549

118 060

37 634

4 027

192 269


21

2.13 A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Szabadidős turizmus

Időszak

Üzleti turizmus


Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


102 576 124 564 172 168 66 070

33 406 31 375 19 405 15 254

135 981 155 939 191 573 81 324

8 400 2 355 3 827 3 166

950 829 4 627 2 780

13 471 11 313 7 604 5 393

158 803 170 435 207 630 92 663

ÖSSZESEN

465 378

99 440

564 817

17 748

9 185

37 780

629 531

2.14 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai

Egynapos látogatók Országok; országcsoportok

millió forint


egy fő egy napjára jutó költés, ezer Ft

millió forint



millió forint



52 149 217 610 515 6 841 2 115 6 471 1 296 38 180 352 230 29 745 20 743 3 143 17 071 631

16,5 7,0 6,3 5,9 7,0 4,3 6,9 5,3 7,7 6,3 5,3 12,1 5,2 6,2 8,6 10,0

115 887 24 888 19 088 14 195 4 580 14 534 145 012 26 369 39 861 11 064 8 506 17 734 23 207 1 048 6 902 31 083

9,3 14,5 13,0 10,1 6,6 6,3 9,2 13,0 3,3 10,0 11,8 4,5 4,5 7,1 3,0 12,1

168 036 25 105 19 698 14 710 11 420 16 648 151 483 27 665 78 041 11 416 8 736 47 479 43 950 4 191 23 973 31 714

10,8 14,4 12,6 9,8 6,8 6,0 9,1 12,1 4,6 9,8 11,5 7,4 4,8 6,4 5,6 12,1

EU-15 EU-9*

62 230 27 771

13,1 5,0

392 345 50 590

10,2 5,5

454 575 78 360

10,5 5,3


190 667 822 1 739 40

8,8 19,0 5,9 10,8 42,1

545 136 34 096 2 128 43 577 4 594

7,8 15,0 15,1 12,6 15,4

735 802 34 918 2 129 44 316 4 634

8,1 15,1 15,1 12,5 15,5

ÖSSZESEN

192 269

8,9

629 531

8,3

821 800

8,4

* A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül.

22


2.15 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, egynapos látogatók Ft Időszak



Üzleti turizmus

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


9 100 8 100 8 500 7 700

16 500 13 600 13 300 13 800

9 700 8 600 9 000 8 400

18 900 16 600 17 200 15 800

3 500 3 000 4 200 4 000

3 300 2 900 3 400 4 200

11 200 8 900 7 900 8 500

ÖSSZESEN

8 300

14 000

8 800

17 100

3 800

3 400

8 900

2.16 A Magyarországra látogató külföldiek átlagos, egy napi magyarországi kiadásai utazási célok szerint, többnapos látogatók Ft Időszak



Üzleti turizmus

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen


9 500 9 400 7 400 9 700

19 700 18 400 15 800 18 700

10 900 10 400 7 900 10 600

20 900 15 600 11 000 12 300

3 400 2 300 2 300 2 200

3 500 3 200 3 500 3 100

9 300 9 000 7 200 8 500

ÖSSZESEN

8 600

18 200

9 500

15 300

2 300

3 400

8 300

2.17 A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi fogyasztásának szerkezete millió Ft Külföldi látogatók költése Költéselemek

Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Magyarországon befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Egyéb ajándék vásárlás Tanulás Egyéb költés ÖSSZESEN

egynapos látogatók

többnapos látogatók

együtt

410 99 16 088 48 315 943 479 81 263 16 112 1 149 96 4 233 4 143 1 811 459 277 77 520 288 19 502

159 205 57 743 60 910 42 722 21 005 2 942 1 743 3 941 28 899 14 240 2 587 16 572 14 203 28 561 6 479 2 443 88 594 1 755 74 987

159 615 57 843 76 998 91 036 21 948 3 422 1 825 4 204 45 011 15 390 2 683 20 804 18 346 30 372 6 937 2 720 166 114 2 043 94 488

192 269

629 531

821 800


23

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ TURISZTIKAI KERESLET

3.1 A külföldre látogatók száma és aránya Többnapos látogatók Egynapos látogatók száma (ezer fő)

4 vagy több éjszakát eltöltők száma (ezer aránya (%) fő)


Időszak aránya (%)

száma (ezer fő)

aránya (%)

Látogatók összesen száma (ezer fő)

aránya (%)


1 390 2 475 2 682 2 916

46,5 60,3 49,0 67,9

582 624 738 684

19,5 15,2 13,5 15,9

1 018 1 005 2 049 697

34,0 24,5 37,5 16,2

2 990 4 103 5 468 4 297

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

9 462

56,1

2 627

15,6

4 768

28,3

16 858

100,0

3.2 A külföldre látogatók tartózkodási ideje

Egynapos látogatók Időszak összesen (ezer nap)



Látogatók

4 vagy több éjszakát eltöltők

1-3 éjszakát eltöltők átlagosan eltöltött idő (nap)


átlagosan eltöltött idő (nap)


átlagosan eltöltött idő (nap)


1 390 2 475 2 682 2 916

1 821 1 841 2 255 1 974

3,1 3,0 3,1 2,9

8 982 9 044 19 799 6 473

8,8 9,0 9,7 9,3

12 193 13 360 24 735 11 363

4,1 3,3 4,5 2,6

ÖSSZESEN

9 462 9 400

7 891 5 464

3,0 2,9

44 298 12 526

9,3 7,6

61 650 27 390

3,7 2,1

Ebből: szomszédos országokból

3.3 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, egynapos látogatók % Időszak


Üzleti turizmus


Tanulás

Vásárlás

Egyéb

Összesen


16,3 21,2 17,6 17,0

1,4 1,8 2,1 2,4

17,8 23,0 19,7 19,4

0,1 0,6 0,3 0,4

73,5 69,6 68,9 66,3

8,6 6,8 11,0 13,9

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

18,2

2,0

20,2

0,4

69,0

10,5

100,0

24


3.4 A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint, többnapos látogatók % Időszak



Üzleti turizmus

Tanulás

Vásárlás

Egyéb

Összesen


79,9 80,3 90,6 79,2

7,2 10,2 4,3 9,2

87,1 90,4 94,9 88,4

1,3 1,0 0,6 0,9

2,7 2,4 1,6 3,9

8,9 6,2 2,9 6,8

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

83,9

7,1

91,0

0,9

2,4

5,7

100,0

A külföldre látogatók megoszlása utazási célok szerint többnapos látogatók S zabadidős turizmus 84% Üzleti turizmus 7%

Egyéb 6%

Vásárlás 2%

Tanulás 1%

3.5 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, egynapos látogatók Időszak

Szomszédos országok

EU-15

EU-9

EU

Európa

Ázsia

Afrika

Amerika

Ausztrália

Összesen

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. n.év 2004. IV. n..év

99,6 99,7 99,3 98,9

28,3 23,8 20,7 30,0

24,7 27,6 25,2 23,3

53,0 51,4 45,9 53,3

100,0 100,0 100,0 100,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

99,3

25,5

25,2

50,7

100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

100,0

Amerika

Ausztrália

Összesen

3.6 A külföldre látogatók megoszlása fontosabb régiók és földrészek szerint, többnapos látogatók Időszak

Szomszédos országok

EU-15

EU-9

EU

Európa

Ázsia

Afrika

2004. I. negyedév 2004. II. n.év 2004. III. n.év 2004. IV. n.év

51,5 46,1 45,5 48,0

52,4 48,5 45,7 48,8

23,9 17,6 16,4 21,1

76,3 66,1 62,2 69,9

93,6 93,6 95,7 94,5

1,8 1,7 0,5 1,2

2,9 2,8 2,7 2,0

1,5 1,7 0,9 1,7

0,3 0,2 0,3 0,6

100,0 100,0 100,0 100,0

ÖSSZESEN

47,4

48,4

19,2

67,5

94,5

1,2

2,6

1,3

0,3

100,0


25

3.7. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként

Országok, országcsoportok





száma (ezer fő)



tartózkodási ideje (ezer nap)


2 378 2 0 0 86 17 24 5 2 370 1 0 276 2 082 274 1 935 0

1 098 103 235 129 309 302 791 569 916 219 47 155 770 41 219 60

3 476 105 235 129 395 319 815 575 3 286 220 47 431 2 851 315 2 154 60

2 378 2 0 0 86 17 24 5 2 370 1 0 276 2 082 274 1 935 0

5 807 1 468 2 027 1 027 2 238 1 636 6 361 4 660 4 900 1 709 648 745 3 143 175 980 1 754

8 186 1 470 2 027 1 027 2 324 1 653 6 384 4 665 7 270 1 710 648 1 021 5 224 449 2 915 1 754

EU-15 EU-9*

2 412 2 382

3 576 1 419

5 988 3 801

2 412 2 382

27 282 6 666

29 694 9 048


9 462 0 0 0 0

6 991 87 194 99 24

16 452 87 194 99 25

9 462 0 0 0 0

46 163 1 235 1 930 2 505 355

55 624 1 235 1 930 2 506 355

ÖSSZESEN

9 462

7 395

16 858

9 462

52 188

61 650

* A 2004. május elsején csatlakozott tagállamok Magyarország nélkül.

3.8 A külföldre látogatók költése Egynapos látogatók Időszak

millió forint


egy fő egy napjára jutó költés, Ft

millió forint


Látogatók összesen millió forint



15 189 23 637 27 517 26 925

10 927 9 550 10 260 9 233

106 120 117 476 178 745 82 877

9 823 10 793 8 105 9 811

121 309 141 114 206 262 109 802

9 949 10 562 8 339 9 663

ÖSSZESEN

93 268

9 858

485 218

9 297

578 487

9 383

26


3.9 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, egynapos látogatók millió Ft Időszak


2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév ÖSSZESEN

Üzleti turizmus


Tanulás

Vásárlás

Egyéb

Összesen

1 898 2 849 2 588 3 146

245 425 1 953 1 045

2 143 3 274 4 541 4 191

7 81 58 70

12 381 19 937 21 652 21 474

658 345 1 266 1 190

15 189 23 637 27 517 26 925

10 480

3 668

14 148

217

75 443

3 460

93 268

A külföldre látogatók költései utazási célok szerint

S zabadidős turizmus 70%

Üzleti turizmus 7%

Egyéb 3%

Tanulás 1%

Vásárlás 19%

3.10 A külföldre látogatók költései utazási célok szerint, többnapos látogatók millió Ft Időszak


Üzleti turizmus


Tanulás

Vásárlás

Egyéb

Összesen


82 377 89 407 155 103 66 351

8 174 11 365 9 706 9 069

90 551 100 772 164 809 75 420

1 718 1 099 1 383 1 273

7 201 12 081 9 583 3 236

6 650 3 524 2 970 2 948

106 120 117 476 178 745 82 877

ÖSSZESEN

393 238

38 314

431 552

5 473

32 101

16 092

485 218


27

28


FÜGGELÉK Kérdőívek

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ÉS A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI

Recommend Documents