ENGELBERTH ISTVÁN1 Idegenforgalom Nógrád megyében a Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc turisztikai tengely mentén Tourism in Nógrád county along the Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc tourism axis Nógrád county and the Region of Northern Hungary therein - as well as the vast majority of the people living there - are the losers of the socio-economic transition in Hungary of the 1990s. This process was basically determined by the economic structure and the related social environment inherited from the state's socialist past which elements were hard to modernise. Unfavourable economic geographically location and the underdeveloped transport infrastructure are the substantial barriers to development. Many people in Nógrád are looking for the opportunity of the development in the field of tourism. There is a very important question: how does the tourism axis work in our days? Could be the tourism a breakout point in Nógrád county? The research of the BGF Salgótarján Institute is looking for the answers to these questions."
Vajon meddig tart még az a folyamat, ami az ország keleti részein, az ország peremterületeinek folyamatos leszakadását okozza az elmúlt negyedszázadban? A kérdés feltevése rendkívül aktuális, ugyanakkor az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válsága háttérbe szorította ezt a kérdést. Mindeközben az elszegényedô régiók leszakadása hazánkban folytatódik, hatalmas társadalmiilletve szociális problémákat elôrevetítve. A statisztikai mutatókat vizsgálva a megoldás egyelôre nem látszik, de ugyanezt érzik az érintett területeken lakók is. Pedig ezeknek a régióknak az életben tartása, valamilyen mûködôképesség fenntartása egyre inkább a fejlettebb régiókra nehezedik, rontva ezzel ezeknek a versenyképességét is. Észak-Magyarország a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedének vesztese. Különösen igaz ez Nógrád megyére. Az egykor energia- és nyersanyagigényes ágazatok által erôsen meghatározott megye a nyolcvanas évek elején még a közepesen fejlett megyék táborához tartozott. A nehézipar leépülésével azonban megkezdôdött a „mélyrepülés”, és Nógrád egy nagyon mély gazdasági és ezzel együtt társadalmi (depresszióba) válságba került. Napjainkban egy sor mutatót tekintve az utolsó helyet foglalja el a megyék közötti rangsorban (pl. K+F, külföldi befektetések, ipari termelés). A leszakadás azóta is folyamatos. Még 2000-ben az egy fôre jutó GDP az országos átlag 54%-a volt, ez 2011-re 45%-ra esett. (1. ábra) A megye egy fôre jutó GDP-jét tekintve az Európai Unió legszegényebb – román és bolgár - térségeivel van egy szinten. (1. táblázat) A sok esetben személyes döntésekben megnyilvánuló reménytelenség elvándorlásra ösztönzi a lakosságot. A népesség számának csökkenése a megye adataihoz képest igen jelentôs, Nógrád lakossága 2011. január 1-jén 202 000 fôre becsülhetô (KSH), ami közel 20%-kal kevesebb, mint 1980-ban. (Összehasonlításképpen, ez olyan veszteség, mintha az ország lakossága 10 millióról 8 millióra esett volna.) Jellemzôen a fiatal, jól képzett, aktív rétegek hagyják el a megyét, pontosan azok, akik a jövôben egy társadalmi-gazdasági felemelkedés „zászlóvivôi” lehetnének. 1
BGF Pénzügyi és Számviteli Kar, Salgótarján, fôiskolai docens, PhD.
289
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A leszakadás egy ilyen - egykori nehézipari és határ menti – térség esetében természetesnek is tartható. Számtalan példa volt /van/ rá a gazdaságtörténetben. Ugyanakkor a folyamatokat vizsgálva az látható, hogy a kilábalásnak, a jövôbeni fellendülésnek és felzárkózásnak halvány jelei sem tapasztalhatóak a gazdasági és társadalmi folyamatokban. Némi túlzással megállapítható: helyi gazdaság csak nyomokban létezik. Külsô erôforrások alig érkeznek a megyébe, jelentôsebben jobbára csak a Budapesthez közeli rétsági kistérségbe. Ez aztán azt vonja maga után, hogy a piac, illetve a piaci résztvevôk „segítségével” lehetetlen pozitív folyamatok beindítása. A 2000-es évekre a legnagyobb fejlesztôkké (beruházókká) maguk az önkormányzatok váltak, természetesen külsô pályázati forrásokat bevonva. Az idô múlásának, a változásnak, a fejlôdésnek a jeleit döntôen ez a szféra volt képes jelezni a helyi társadalom számára. A fejlesztések azonban olyan – sokak által kritizált – területekre terjedtek ki, amelyek nem a termelôi szféra bôvítését eredményezték, nem teremtettek fenntartható munkahelyeket, nem pezsdítették a helyi fogyasztást. A teljesség igénye nélkül, de meg kell említeni a városközpont fejlesztéseket, ami például Szécsényben már megtörtént, Pásztón folyamatban van, Salgótarjánban illetve Balassagyarmaton megvalósítás elôtt állnak. Másrészt a turisztikai fejlesztésekben jártak élen a helyi szereplôk – gyakran önkormányzatokkal összefogva. (Például: a salgótarjáni Karancs Szálló tervezett felújítása, amire már két éve elnyert pályázati forrás van, vagy Szécsényben új hotel építése.) Az önkormányzatok ilyetén szerepvállalása a térségfejlesztésben gyakran a „kényszer” eredményei. Nyílván az önkormányzatok kötelességüknek érezték, hogy szûkebb környezetük felemelésében aktív szerepet játszanak. Ugyanakkor több ilyen beruházás eredményes térségfejlesztô hatása, fenntarthatósága megkérdôjelezhetô (például a bátonyterenyei uszoda esete). 1. ábra: Az egy fôre jutó GDP területi különbségei (2010) (érték ezer forint, alatta az országos átlaghoz viszonyítva százalékban)
Forrás: KSH
290
ENGELBERTH ISTVÁN A megye folyamatos leszakadását látva számtalan helyi tényezôben megfogalmazódott, hogy mi lehet a „kitörési pont”? Mi indíthatja el Palócföldet a gazdasági és társadalmi felzárkózás útján? Az elmúlt években több helyi gazdasági, társadalmi és gyakran politikai tényezô megfogalmazta: az idegenforgalom! De vajon a turizmus be tudja-e tölteni ilyen szerepét a térségben? Alkalmas-e a gazdasági pezsgés beindítására, a helyi gazdaság fellendítésére, és ezek által a megye problémáinak a megoldására? A Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete a közelmúltban több alkalommal igyekezett feltárni a helyi turizmus néhány olyan ismérvét, jellemzôjét, amelyek az idegenforgalom elhelyezését a helyi gazdaság viszonyai között segíthetik, a sikeres jövôépítést szolgálhatják. A megye egyik – talán legmeghatározóbb – idegenforgalmi térsége a Hollókô-SzécsényIpolytarnóc idegenforgalmi tengely (2. ábra). A megyei és kistérségi fejlesztési elképzelések gyakran erre építenek, több fejlesztési koncepcióban megjelenik a tengely fejlesztésének és jobb kihasználásának igénye. Kérdés azonban, hogy ez az idegenforgalmi tengely valójában mennyire is mûködik a jelenben? Mi jellemzi mûködését? Hogyan korrigálhatók a hiányosságai?
Helyezés
Régió
Ország
GDP uniós átlagának százalékában
1.
Severozapaden
BG
26
2.
Nord-Est
RO
27
3.
Severen tsentralen
BG
27
4.
Yuzhen tsentralen
BG
27
NÓGRÁD MEGYE
HU
29
5.
Yugoiztochen
BG
31
6
Severoiztochen
BG
32
7.
Sud-Vest Oltenia
RO
33
8.
Sud-Est
RO
34
9.
Sud-Muntenia
RO
34
10.
Podkarpackie
PL
37
11.
Lubelskie
PL
37
12.
Észak-Alföld
HU
39
13.
Észak-Magyarország
HU
40
14.
Nord-Vest
RO
40
15.
Podlaskie
PL
40
16.
Warmińsko-Mazurskie
PL
41
17.
Dél-Alföld
HU
42
18.
Swietokrzyskie
PL
42
19.
Centru
RO
42
20.
Dél-Dunántúl
HU
43
Forrás: Eurostat
1. táblázat: A legszegényebb régiók az EU-ban az egy fôre esô regionális GDP, (2008) vásárlôerô-paritás szerint, EU27 átlag = 100)
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 2. ábra: A Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengely elhelyezkedése
Saját szerkesztés
3. ábra: Egy lakosra jutó vendégek száma (2009, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján)
Forrás: KSH
292
ENGELBERTH ISTVÁN 4. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (vendégéjszakák, 2000–2009)
Forrás: KSH Ha a megye idegenforgalmát megvizsgáljuk látható, hogy országos viszonylatban nem jelentôs. A tömegturizmus nem jellemzô, inkább olyan adottságai vannak, amelyek a turisták egy-egy szûkebb rétegét képesek vonzani (természeti táj, erdôk, néprajzi értékek, geológiai értékek stb.) 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma mindössze 44 935 fô volt, ami nagyon kevés mind a megye területéhez, mind pedig a lakossághoz képest. Csak a hazai átlag eléréséhez több mint háromszorosára kellene emelkednie a látogatók számának, és még a régiós átlag eléréséhez is majd másfélszeres növekedésre lenne szükség. Az elmúlt évek trendjei sem azt mutatják, hogy jelentôsen emelkedne a megyébe látogató turisták száma. Ezt támaszthatja alá a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának az adatai. Miközben az országos trendnek megfelelôen alakulnak a régiós, és a régióban lévô – Nógráddal szomszédos – Heves megye adatai, a nógrádi mutatók iránya eltérô. 2004-tôl egy enyhe emelkedési periódus figyelhetô meg az hazai és a régiós turizmusban, miközben Nógrádban inkább csökkenô a trend (4. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nyílván a térségben több napot eltöltôk számát tudja kimutatni. Nógrád turizmusának azonban éppen az az egyik legnagyobb problémája, hogy a látogatók jobbára egy napot töltenek el a megyében.
293
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Turisztikai felméréseink során 2010. nyarán Ipolytarnócon, 2011. tavaszán pedig – egy pályázati program keretében – Hollókôn és Szécsényben végeztünk kérdôíves felméréseket a látogatók körében. Ez kiváló lehetôséget nyújtott arra, hogy az idegenforgalmi tengely súlypontjait illetve turisztikai jellemzôit megismerjük és összehasonlítsuk. 5. ábra: Látogatók végzettség szerinti megoszlása (Hollókô, Szécsény, Ipolytarnóc)
Forrás: Felmérés adatai Az idegenforgalmi tengely állomásait legfôképpen a középkorúak látogatják, és ezzel kevés számú fiatal érkezik turistaként a megyébe. A látogatók között nagyon kevés az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezôk aránya, jobbára a középfokú végzettséggel illetve leginkább a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk A látogatók jellemzése szempontjából fontosak azok jövedelmi viszonyai, hiszen ez alapvetôen meghatározza szükségleteiket, lehetôségeiket. Az idegenforgalmi tengelyt meglátogatók zömében alacsony keresetûek, több mint 50%-uk jövedelme 150.000 Ft alatt – azaz a magyar átlagkereset alatt - van. Fontos kérdés: Honnan érkeznek a látogatók a megyébe? Pontosabban az idegenforgalmi tengely vonzása, milyen térségekre terjed ki. A kép egyértelmû: a vonzáskörzet kicsi és viszonylag jól behatárolható. A látogatók többsége (42%) a Pest megyébôl és Budapestrôl (Szécsény esetében ez például elérte az 51%-ot) illetve az észak-magyarországi régióból, ezen belül is
294
ENGELBERTH ISTVÁN Nógrád megyébôl illetve Hevesbôl érkezik. A Dunától keletre fekvô további megyékre a vonzás már gyengébb. A Dunántúlt tekintve viszont kijelenthetô, hogy nagyon gyenge (kb. 6%). Az idegenforgalmi tengely két súlypontjához képest Hollókôt sokban eltérô adatok jellemzik. A vonzáskör tágabb, és differenciáltabb. (Meg kell jegyezni, Hollókôn a felméréseket húsvétkor végeztük, ami kiemelt esemény a világörökség számára. A hollókôi turizmust az eseményturizmus jellemzi, azaz kiemelt programok során látogatnak sokan a településre, például borfesztivál, pünkösd, augusztus 20. stb.) Ehhez képest Szécsény és Ipolytarnóc látogatottsága éves viszonylatban jóval kisebb, és ezzel együtt kiegyensúlyozottabb. A Hollókôbe látogatók kisebb aránya Pest megyei vagy fôvárosi (33%), és nagyobb a dunántúliak aránya is (11%). A külföldi látogatók száma is itt a legmagasabb, a vizsgált idôpontban az általunk megkérdezettek 8%-a volt nem magyar állampolgár. A tapasztalatok szerint sokan Magyarországon élô külföldiek, akik itt vállalnak munkát, telepedtek le ideiglenesen hazánkban. Az idegenforgalmi tengely másik két településén elenyészô – néhány százalék – a nem magyar állampolgár látogatók száma. Ez azért is „érdekes”, hiszen mind Ipolytarnóc és mind Szécsény határ menti települések, és a „túloldalon” Szlovákiában jelentôs számban élnek magyarok. Tehát a látogatást az anyanyelvi közeg elviekben pozitívan befolyásolhatná. 6. ábra: A megkérdezettek földrajzi megoszlása (Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc)
Forrás: Felmérés adatai Fontos információ, hogy a látogatók döntô többsége családdal vagy élettárssal érkezik (közel háromnegyedük), és elenyészô a csoportosan, baráti társaságban vagy éppen egyedül érkezôk aránya. Ezt erôsíti, hogy például Hollókôn arra a kérdésre, hogy egyéni szervezésben vagy szervezett formában (utazási iroda) érkezett-e, 100%-ban az elôbbi kérdést jelölték a megkérdezettek.
295
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A tengely mûködése szempontjából fontos kérdés, hogy melyik útvonalon érkeznek a megyébe. (Alapvetôen két megközelítés lehetséges: egyrészt az M3-as és a 21-es út mentén (Hatvan-Pásztó) illetve a 2-es és a 22-es útvonalakon át (Szécsényen át). A kérdést vizsgálva kitûnik Hollókô kiemelt szerepe, fontossága a turisztikai tengely szempontjából. A hollókôi vendégek 70%-a a 21-es útvonalon át érkezett. De a szécsényi látogatóknak is közel 60 %a Hollókôn át – azaz a 21-es út felôl jött. Nem meglepô, Hollókô a turisták szempontjából elsôdleges célja lehet egy nógrádi látogatásnak, emellett Szécsény kiegészítô jellegû úti cél. (Ezt a látogatottsági adatok is alátámasztják!) A tengely mûködése szempontjából – és ezzel a Nógrádba látogató turisták számának növelése okán is – kiemelt feladat a 21-es út korszerûsítése, négysávúvá fejlesztése. (Ennek megvalósítása lassan már „végtelen történetnek” tûnik.) Ezt még inkább indokolja, hogy a látogatók 85%-a személygépkocsival érkezett a tengely menti településekre. Hollókô kiemelt szerepe azért is fontos, mert itt lehetne sokkal aktívabban tájékoztatni a látogatókat a közeli idegenforgalmi célpontokról. Ez már csak azért is indokoltnak látszik, mert a látogatók közel a fele válaszolta azt, hogy nem kapott megfelelô információkat más nógrádi látnivalókról (7. ábra). A látogatók információhoz juttatása, más szomszédos illetve közeli megyei idegenforgalmi célpontok marketingje a helyszíneken további lehetôségeket rejtenek magukban. Interjúk során azt tapasztaltuk, hogy ennek egyik akadálya az összefogás, az együttmûködés hiánya a térségben. 7. ábra: Megfelelô információkat kapott-e a településen más Nógrád megyei látnivalókról?
Forrás: Felmérés adatai Hollókô kiemelt szerepét, a többi településhez viszonyított erôsebb vonzerejét támasztja alá az is, hogy a világörökséget meglátogató vendégek jóval nagyobb aránya járt már korábban a településen (58%, de Szécsényben ez 30%). Ugyancsak erre következtethetünk abból, hogy a hollókôi látogatók közel 88%-a megérkezése elôtt nem állt meg más településen turisztikai céllal, még a Szécsénybe érkezôk 72%-a igen. Nekik is közel 60%-uk Hollókôt említette megelôzô állomásként!
296
ENGELBERTH ISTVÁN Hollókô kiemelt helyzete arra is ösztönözheti a megyei turizmus fellendítésében érdekelteket, hogy ezen a településen érdemes kiemelt marketing tevékenységet folytatni, tájékoztatni a vendégeket, milyen lehetôségek, látnivalók találhatóak még a megyében. Az adatfelvétel során szembesülhettünk azzal például, hogy rengeteg Hollókôbe érkezô turista azt sem tudta, hogy hol van pontosan Ipolytarnóc, és milyen látnivalók találhatóak a községben? A megye illetve a tengely menti települések meglátogatása szempontjából fontos információ, hogy nagyon rövid idôt töltenek el a vendégek Nógrádban. A megkérdezettek mindössze 4%-a töltött el több napot az idegenforgalmi tengely valamelyik településén. Feltételezve, hogy többek számára az idegenforgalmi tengely csak egy állomás egy hosszabb nógrádi kirándulás során, megkérdeztük, hogy mennyi idôt töltenek el a megyében. A látogatók többsége, 58%-a egy napra érkezett a megyébe, 25%-uk maradt 2 illetve 3 napra, és 17% 3-nál több napot töltött el Nógrádban. A szálláshelyüket tekintve elég változó a kép, nincs egy olyan kiemelt település, ahol a látogatók több éjszakára tömegesen megszállnának. Ebben sem a nagyobb városok (például Salgótarján vagy Szécsény), sem más kisebb települések nem játszanak meghatározó szerepet.
8. ábra: Érkezése elôtt megállt-e turisztikai céllal valamely településen?
Szécsény
Hollókô
Forrás: Felmérés adatai (Hollókô, 2011. április 24. Húsvét, Szécsény 2011. május)
297
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 9. ábra: Ipolytarnóci látogatása elôtt illetve után megállt-e az alábbi településeken idegenforgalmi céllal? Elôtte:
Utána:
Forrás: Felmérés adatai (Ipolytarnóc, 2010.) A kérdéseink során igyekeztünk megtudni, hogy az idegenforgalmi tengely egy állomásának meglátogatása során felkeres-e más látnivalót, vagy települést? Hollókôn a turisták 60%-a nem szándékozott mást is felkeresni, ugyanakkor 40% válaszolta azt, hogy igen. (A kérdés elég nagy bizonytalanságot hordoz, hiszen nem tudtuk ellenôrizni (mérni), hogy a szándék meg is valósult-e?) A legtöbben Szécsénybe készültek (15%), Pásztót (11%) viszont értékei ellenére kevesen igyekeztek Ipolytarnócra (3%) vagy a megyeszékhely Salgótarjánba (5%). Szécsényben egészen más adatokat kaptunk. A látogatók nagyobb része szándékozott más településen is megállni (63%). Az helyszínek közül egyértelmû Hollókô fölénye (54%), és jelentôs Ipolytarnóc súlya is (23%). Ez megint csak Hollókô kiemelt szerepét (vonzerejét) mutatja a tengelyben. Tanulságos az is, hogy a Szécsénybe ellátogatók nagyobb eséllyel folytatják útjukat Ipolytarnócra, mint a hollókôi látogatók. Ebben szerepet játszhat a közelség is, illetve a Szécsénybe (is) ellátogatók eltérô érdeklôdési köre, turisztikai igényei. Ugyanakkor a Szécsénybe érkezôkre az is jellemzô a „hollókôiekkel” szemben, hogy a nagyobb arányban vannak közöttük, akik több napot töltenek el a megyében: közel kétharmaduk több napra érkezett Nógrádba. (Ugyanez az arány Hollókôben egyharmad.) Ipolytarnócon szintén igyekeztünk felmérni – ami a tengely mûködése szempontjából fontos – hogy mennyire látogatnak el más helyszínekre a turisták? A látogatók több mint egyharmada látogat el ipolytarnóci tartózkodása alkalmával – elôtte vagy utána – Hollókôbe és/vagy Szécsénybe. A látogatók közel egynegyede az, aki mindkét települést felkeresi, azaz az idegenforgalmi tengely fôbb településeit végiglátogatja. Az idegenforgalmi tengely mûködése szempontjából lényeges, hogy a turisták, honnan szerezték információikat a meglátogatni kíván helyszínekrôl (10. ábra). Erre mind a három helyszínen hasonló válaszokat kaptunk. Kiemelkedô a szerepe az internetnek illetve az ismerôsöktôl történô információszerzésnek, de jelentôs korábbi látogatások súlya is. Fôleg utóbbi kettô szerepét együtt érdemes értékelni, hiszen ezek alapvetôen attól függnek, hogy
298
ENGELBERTH ISTVÁN milyen tapasztalatokat szerzett egy turista korábbi látogatása során, milyen élményekkel távozott onnan. Tehát helyben, a helyszínen a látogatás során dôl el! Éppen ezért szükséges arra törekedni, hogy megfelelô turisztikai kínálatot, élményeket és információkat nyújtsanak a turistáknak. Egyszerûbben fogalmazva: a legjobb marketing a látogatók maximális kiszolgálása! Az erre irányuló kérdéseinket vizsgálva azonban ezen a téren elég pozitív a helyszínek megítélése. A látogatók döntô része elégedett a helyszínen a látnivalókról kapott információkkal. (Szécsény 80%, Hollókô 85%). Ugyanakkor elgondolkodtatóan alacsony a „hatásfoka” (1%) az Utazás Kiállításnak, bármelyik helyszínen is vizsgáltuk a kérdést. Szécsényben egyenesen 0% volt a válasz, Hollókôn 5%.) 10. ábra: Honnan jutott Ön információkhoz a kirándulását megelôzôen a látnivalókról?
Forrás: Felmérés adatai A felméréseink alátámasztják, hogy összességében a tengely mûködése gyenge, mindenképpen javítandó. A látogatók csak kis része látogatja végig a turisztikai tengely településeit. Ennek oka egyrészt az, hogy nincs megfelelô tájékoztatás, marketing, mindenképpen célszerû lenne az egyes „állomásokon” kiterjedtebben informálni a turistákat más helyszínek látnivalóiról. Ugyancsak probléma, hogy – a kevés Nógrádba látogató turista mellett – nagyon rövid idôt töltenek el a megyében, ami természetesen nem segíti több turisztikai célpont felkeresését. A nagyobb turistaforgalom érdekében (is) elkerülhetetlen a megye megközelíthetôségének javítása. Ebben kulcsfontosságú a 21. számú fôútvonal haladéktalan (Hatvan-Salgótarján) illetve a Pásztó és Hollókô – folytatva Szécsényig – közötti út felújítása. A megyébe látogatók nagy többsége – felméréseink szerint például mind Hollókôbe, mind pedig Ipolytarnócra – ezen az útvonalon érkezik. Ennek hátterében az áll, hogy a látogatók relatív többsége a fôváros és agglomerációjából érkezik. De más megyékbôl látogatók is ezt az útvonalat használják.
299
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A megyébe érkezôk köre területileg erôsen koncentrált. Két térségre mindenképpen érdemes a jövôben jobban odafigyelni, több potenciális látogatót megszólítani. Az egyik a Dunántúl, ahonnan nagyon kevés turista érkezik a térségbe. A másik az „északi irány”, a szlovákiai határ menti térségek, ahol bár jelentôs magyar kisebbség él, csekély a látogatók száma. Ugyanakkor a szlovák anyanyelvûek is potenciális turisztikai fogyasztókat jelenthetnének! Nógrád egyik problémája a kedvezôtlen közlekedésföldrajzi helyzet. Ennek egyik eleme, hogy észak felé – hiába a schengeni határ – gyakorlatilag elzárt a megye. Vasúti összeköttetés gyakorlatilag nem mûködik (éppen 2011. májusában szûnt meg például a Fülek-Somoskôújfalu rendszeres személyszállítás) és nem mûködik a BalassagyarmatSzécsény-Ipolytarnóc-Losonc összeköttetés sem. A vasút szerepe különösen érdekes a térségben. Az elmúlt években többször szóba került a Balassagyarmat-Szécsény-Ipolytarnóc vonal megszüntetése, ami ellen a helyi politikai és közéleti erôk érthetôen tiltakoztak. Az egyik indok éppen a térség megközelíthetôség, a turizmus feltételeinek a romlása volt. Ugyanakkor felmérésünk azt mutatja, hogy vasúttal alig érkeznek a látogatók Szécsénybe vagy Ipolytarnócra. (A Budapesttôl 3 órás menetidô, az átszállások ezt teljesen érthetôvé is teszik.) Véleményem szerint ilyen minôségû vasúti szolgáltatás egyáltalán nem tudja segíteni a térség – többek között turisztikai – fellendülését. A vonal vagy felújításra szorul, vagy értelmetlen a fenntartása, olyan kevés a helyi utas rajta, más térségekbôl érkezôk meg szinte nincsenek. (Szécsény és Ipolytarnóc között a vasúttal párhuzamosan fut a közút.) A térség megnyitását, és ezzel a turisztikai tengely nagyobb forgalmát segítheti több jelenleg zajló fejlesztés a térségben. 2011 folyamán átadásra kerül a Ráróspuszta–Ráro Ipoly-híd, mely az Ipoly felsô folyásszakaszán teremt kapcsolatot a magyar oldali 2205. számú Szécsény-Ipolytarnóc összekötô út és a szlovák oldali II/585 sz. Vel’k Krti (Nagykürtös) –Lu enec (Losonc) közötti úttal. 2011 júniusában adják át a Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és Petôháza közötti hidat. A hidak javítják a térség közúti megközelíthetôségét. Hogy a turizmusra ezek milyen hatással lesznek kérdéses. Ugyanis Ipolytarnóc hiába közvetlenül megközelíthetô a szlovák oldalról, elenyészô a határon túli látogatók száma. Ugyancsak az észak felé nyitást szolgálhatja a magyarországi és szlovákiai tájakat összekötô Hollókô-Murány 190 km hosszú kerékpárút, melynek tervei Európai Uniós támogatással készülnek. A tervezet szerint a magyar oldalon 15, míg szlovákon 25 települést köt össze a világörökségi palóc faluból, Hollókôrôl induló új kerékpárút – mely érinti többek között az ipolytarnóci ôslábnyomos területet, a füleki várat vagy a nyáron is népszerû kokavai síterepet is – a felvidéki Losonc és Rimaszombat érintésével Salgótarjánon át visszatér Hollókôre. A kerékpáros turizmus az idegenforgalom egyik igen gyorsan fejlôdô ága, ami mindenképpen új szint hozhat a természeti szépségekben és ritkaságokban bôvelkedô térségben. Remélhetôleg ez megnöveli a kerékpárral látogatók számát, mind kutatásunk alátámasztja az ezzel közlekedô turisták száma néhány százalék a térségben.
300
ENGELBERTH ISTVÁN Ugyancsak a térség idegenforgalmára gyakorolhat pozitív hatást az észak-déli kiterjedésû 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést érintô, a történelmi Nógrád Vármegye egy részét, a szétszakadt palóc tájat és közösségeket újra egyesítô Novohrad - Nógrád Geopark, mely az Európa Diplomával elismert Ipolytarnóci Ôsmaradványokat és a Világörökség részét képezô Hollókôt és Szécsényt is magában foglalja. A tervezett kerékpárút gyakorlatilag ennek a térségnek a bejárást teszi lehetôvé. A fent említett fejlesztések a jövôben arra a kérdésre is választ adhatnak, hogy milyen módon bôvíthetô az idegenforgalmi tengely látogatottsága annak esetleges „bôvítésével”. Ennek egyik lehetôsége a határon túli idegenforgalmi célpontok bekapcsolása lehet. Erre a tervezett kerékpárút vagy a Geopark már önmagukban is megteremtik a feltételeket. Ugyanakkor a térség idegenforgalmi kínálatában új elem is megjelenhet, ami olyan csoportok megjelenését is eredményezheti, akik nem elsôsorban a természeti vagy kulturális értékek, ritkaságok iránt érdeklôdnek. A szlovák oldalon mûködô alsósztregovai termálvizes strand (Ráróspusztától néhány kilométerre) megközelíthetôsége például a magyar területekrôl jelentôsen javul. Ugyancsak termálvizes aquaparkot terveznek építeni az Ipoly menti, szlovákiai Rapp településen. Kiemelendô, hogy hasonló jellegû létesítmény jelenleg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem található a Rapp körüli száz kilométer sugarú körben. A „problémakör” még számos kérdést felvet, melynek vizsgálata még szükséges a továbbiakban. Fentebbi kis tanulmány, még inkább a vizsgálatok egyik elsô állomásaként tekintendô, mint sem végeredménynek. Ugyanakkor a munkában résztvevôk mindannyian reméljük, hogy ezzel, és ezekkel az információkkal is segíthetünk világosabban megérteni a megyei idegenforgalom helyzetét, lehetôségeit a jövôben.
301
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011
IRODALOMJEGYZÉK BARÁTHI O. (2009) Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (Kézirat) ENGELBERTH I. (2010) Fejlesztések és fokozódó lemaradás – In: 20 évesek az önkormányzatok. Születésnap vagy halotti tor? (országos konferencia, konferenciakötet, szerk: Kákai László) Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszéke, Pécs 2010. pp. 323-334. FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS ATTITÛD SALGÓTARJÁNBAN ÉS TÉRSÉGÉBEN – BGF PSZK Salgótarján, 2010. p.44.
Statisztikai kiadványok MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest NÓGRÁD MEGYEI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK, Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN – Központi Statisztikai Hivatal, Salgótarján 2009. február p.15. STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ - Nógrád megye, 2010/4 – Központi Statisztikai Hivatal, 2011. március p. 4.
Honlapok AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HONLAPJA - www.eurostat.eu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HONLAPJA - www.ksh.hu ÉSZAK MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG HONLAPJA www.norda.hu
302
