IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

GYŐR 2005. november 30.

©KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895 4 IGAZGATÓ: NYITRAI JÓZSEF

TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI

KÉSZÍTETTE: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI

A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM 1. Az idegenforgalom országos jellemzői...............................................................5 2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma..........................................................6 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban.........................................................................................................6 2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai...............................................................8 2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai .......................................................9 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása .....................................10 2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma.............................11 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma................................................................14 2.6.1. Bakony üdülőkörzet ...................................................................................14 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet .........................................................14 2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet ................................................................................15 2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet. ..................................................................16 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet. ...............................................................16 2.6.6. Balaton partközeli települések ...................................................................17 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései.....................................................18 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet ....................................................................................18 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet ..................................................................................18 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken...................................18 2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain .............20 2.9. Vendéglátás ..................................................................................................21 TÁBLÁZATOK A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004..............................24 A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 .....................................................................................................................25 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 ....................................................................................................................26 A kereskedelemi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 ........................................................................................................30 Az üdülőkörzetek idegenforgalma, 2004..............................................................32 A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004.....................................................35 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, 2004..................................................36 A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain .......................................37 Módszertani megjegyzések..................................................................................39 Függelék ..............................................................................................................40

3

1. Az idegenforgalom országos jellemzői A turizmus a gazdasági ágak közül legközelebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz áll, melynek 2004. évi teljesítménye a nemzetgazdaság egészét jellemzőnél kisebb ütemben, 3,1%-kal nőtt. A vállalkozások közel 5%-a, szám szerint 40 ezer szervezet foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel, 60%-uk egyéni vállalkozóként. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató szervezeteinél az egy évvel korábbinál 7%-kal több munkavállalót alkalmaztak. A 148,8 ezer fő közül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 90,2 ezer forintot ért el. Egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 8%-kal nőtt az átlagkereset, ennek ellenére összege a fő gazdasági ágak közül itt a legalacsonyabb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházási ráfordításai 35,8 milliárd forintot tettek ki, ami a nemzetgazdaság egészét jellemzővel ellentétben kevesebb a tavalyinál (5%-kal). Az ágazat nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése évről-évre mérséklődik, 2004-ben aránya nem érte el az egy százalékot. A fejlesztések felét az építések jelentették, belföldi gépekre a pénzeszközök 34%-át, importgépekre 16%-át fordították. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 Mutató GDP nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

Beruházás nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

Mértékegység előző év azonos időszaka=100,0 előző év azonos időszaka=100,0

Foglalkoztatottak nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

ezer fő

Bruttó átlagkereset nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

Vendégéjszakák összesen külföldi belföldi

forint előző év azonos időszaka=100,0

I. n. év

II. n. év

III. n. év

IV. n. év

2004. év

104,3

104,2

103,7

103,8

104,0

103,8

104,1

101,8

103,3

103,1

118,9

110,0

112,7

100,3

107,8

97,8

100,5

91,2

91,6

95,1

3 891,5

3 894,1

3 906,6

3 909,2

3 900,4

144,0

143,1

151,9

155,3

148,8

140 719

143 097

139 747

159 184

145 675

87 822

89 265

86 682

97 173

90 188

109,7 114,9 104,7

99,8 103,5 95,0

98,2 99,5 96,8

106,9 113,4 99,8

101,5 104,7 97,9

2004-ben a külföldiek 36,6 millió alkalommal léptek be az országba, ami az előző évinél egy százalékkal volt több. Az Európai Unió tagállamaiból ide látogatók száma ennél nagyobb mértékben, 8%-kal emelkedett. A magyar állampolgárok esetében 17,6 millió határátlépést regisztrált a Határőrség. A román és az ukrán határszakaszon igen élénk volt a forgalom. Turisztikai céllal 12,7 millió külföldi kereste fel az országot, átutazás, vásárlás, munkavállalás, munkavégzés, illetve egyéb célból további 24 millióan érkeztek. Kétharmaduk egynapos utazó, legtöbben Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából. A hosszabb időn át maradók száma 6 millió körüli és zömében turisztikai motiváció miatt keresték fel hazánkat. Az ide látogatók átlagos napi költése 8 400 Ft volt, az európai országok közül az Egyesült Királyságból érkezők költöttek a legtöbbet, 14 500 Ft-ot. A külföldiek magyarországi fogyasztási szerkezete azt mutatja, hogy kiadásaik nagyobb részét szállásra, ajándékokra fordították, kulturális programokra már kevesebb jutott. A legtöbben a 5

harmadik negyedévben érkeztek hazánkba. Az egynapos turisták a határ menti régiókat részesítették előnyben, míg a több napra maradók leginkább a fővárost, de a leglátogatottabb régiók közé tartozott a Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. (Részletesebb elemzés a „Turizmus 2004”, illetve „A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004” c. kiadványokban található.)

2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban Az ország legfejlettebb területe Közép-Magyarország, de a régiók közül NyugatDunántúl is jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a második helyet foglalja el. A térségben a főbb nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyt az ipar képviseli, ami nem véletlen, hiszen hazánk egyik legiparosodottabb része. A GDP és a bruttó hozzáadott érték, 2003 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Megnevezés

Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft, 2003

bruttó hozzáadott értékéből való részesedése, % 2002

Ország

2003

2003. évi bruttó hozzáadott értékének az aránya, %

1 807

100,0

100,0

1,7

Közép-Magyarország

2 927

39,8

38,4

1,4

Közép-Dunántúl

1 679

10,0

9,8

1,6

Dél-Dunántúl

1 301

10,5

10,8

2,6

Észak-Magyarország

1 162

7,9

8,3

1,7

Észak-Alföld

1 187

9,6

10,2

1,7

Dél-Alföld

1 236

8,2

8,5

1,5

Nyugat-Dunántúl

1 955

14,0

13,8

2,1

Győr-MosonSopron megye Vas megye

2 176

4,2

4,2

1,3

1 902

3,2

3,5

2,1

Zala megye

1 675

6,5

6,2

3,7

Turisztikai adottságainak, kedvező földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának köszönhetően számos turista keresi fel a térséget és tölti itt a szabadidejét. 2003-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág bruttó hozzáadott értékének a 13,8%-át az ágazat nyugat-dunántúli szervezetei állították elő. Ez az érték valamelyest kisebb ugyan az egy évvel korábbinál, de még így is a második legmagasabb a régiók sorában. A Nyugat-Dunántúlon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hozzáadott értékének a 44,7%-át Zala megyében, 30,2%-át Győr-Moson-Sopronban és negyedét Vas megyében állították elő úgy, hogy az egy évvel korábbihoz képest Zalában csökkenés, Vasban növekedés, míg Győr-Moson-Sopronban stagnálás a jellemző. 2004-ben a régióban nyilvántartott vállalkozások száma gyarapodott, szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással közel 10%-uk foglalkozott, nagyobb arányban mint országosan (6,5%). Nyugat-Dunántúl megyéi közül Vasban volt a legmagasabb (9,5%) a

6

hányaduk, míg Zalában és Győr-Moson-Sopronban elmaradt az országostól. NyugatDunántúlon 11 és fél ezer szervezet tartozott ebbe az ágazatba, melynek több mint a fele zalai székhelyű, a Vas, illetve a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig ugyanakkora részarányt, 23%-ot képviseltek. Jellemző az egyéni vállalkozások túlsúlya az összes vállalkozás körében is, de az idegenforgalom területén még annál is fokozottaban. Különösen Zala megyében, ahol arányuk 86,6%, országos átlag feletti Vas megyében is (81,4%), míg Győr-Moson-Sopronban a vállalkozások kevesebb, mint kétharmadát jegyezték be ebben a formában. A külföldi tőke célterülete nem az idegenforgalom volt elsősorban, az ágazatban mindössze 188 szervezet tevékenykedett, ennek több mint fele Zala megyében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág vállalkozásainak a megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-MosonSopron kft

Vas

bt

Zala

NyugatDunántúl

egyéni vállalkozás

Ország

egyéb

2004-ben 3 és fél millió forint, az összes beruházási ráfordításnak csupán 1,1%-a került az ágazatba, melynek közel felét építésre fordították. Vasban és Zalában ennél is nagyobb hányada szolgálta az épületek, egyéb építmények építését, míg Győr-MosonSopronban nagyobb arányt képviselt a gép, berendezés, járműbeszerzés. A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó szervezeteknél az alkalmazásban állók száma valamivel több volt mint egy évvel korábban. A 10 264 foglalkoztatott közel 38%-a Győr-Moson-Sopronban, 36,2%-a Zalában és 25,9%-a Vas megyében dolgozott. A munkavállalók nagyobb hányada fizikai munkát végzett. A főbb gazdasági ágakat nézve a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozók 85 935 Ft-os bruttó átlagkeresete a legalacsonyabb, a régiós nemzetgazdasági átlagtól több mint 45 ezer forinttal, az ágazatot országosan jellemzőtől pedig mintegy 4 ezer forinttal maradt el. A régión belül Győr-Moson-Sopron megyében a bruttó átlag a 75 ezer forintot sem érte el, Vasban mintegy 86 ezer forintot tett ki, míg Zalában közel 97 ezer forint volt, ami az ágazat országos átlagát több mint 7 ezer forinttal múlta felül. Az adók és járulékok levonása után 64 030 forintot vihettek haza az idegenforgalomban tevékenykedők, Győr-Moson-Sopronban 58 ezret, Vasban közel 64 ezret és Zalában mintegy 70 ezret.

7

2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai 2004-ben a nyugat-dunántúli háztartások által tett belföldi utazások közül a legnagyobb arányt, 90,1%-ot az egynaposok képviselték, számuk 13,6 ezer. A 2-4 napos utaké valamivel több, mint ezer, míg az 5 és többnaposoké az 500-at sem érte el. Az ország régiói közül Nyugat-Dunántúlon regisztrálták a legkevesebb belföldi utazást. A többnapos belföldi utazások megoszlása a lakóhely és a célrégió szerint, 2004 (százalék) Célrégió

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

megye

Ország

Balaton

35,0

25,5

22,1

27,5

15,4

Budapest, KözépDunavidék Dél-Alföld

11,5 4,0

17,0 3,6

13,1 1,8

13,5 3,0

20,1 9,6

Dél-Dunántúl

2,8

3,6

7,5

4,9

7,9

Észak-Alföld

5,3

4,1

1,0

3,3

13,4

ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl

5,1 6,8

0,8 3,6

1,2 5,0

2,5 5,3

13,1 9,4

Nyugat-Dunántúl

28,8

41,2

47,5

39,3

8,3

1,5

0,5

0,2

0,7

2,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Tisza-tó Összesen

A több napra történő utazások többsége a régión belül történt, de több mint 400 alkalommal keresték fel a Balaton parti településeket, ennek közel felét tette ki a Budapestre és a Közép-Dunavidékre tett utak száma. Ezek az elsőrendű úticélok általában jellemzik a dunántúli háztartások belföldi utazásait. A Duna másik felén az első két célrégió a saját régió, illetve Budapest és a KözépDunavidék volt, de ezen felül például az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi, egymással szomszédos régiókban jellemző még az oda-vissza történő utazás is. A délalföldi háztartásokat nézve közel ugyanolyan számú utazást tettek a Balatonhoz, illetve Észak-Magyarországra. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a legtöbb utazás a Balatonhoz történt, ezt követték a régión belüli utak. Vas és Zala megyében a fő úticél megegyezett az előbbivel csak a sorrend volt fordított. Azok a háztartások, melyekre nem jellemző a több napos utazás, a távolmaradás legfőbb okának az erre fordítható pénzeszközeik szűkösségét, illetve egészségügyi problémákat jelöltek meg. Ez jellemzi az ország egész területét. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Zala megyében a legmagasabb (38,2, illetve 26,5%) azon háztartások aránya, akik az előbbi két ok miatt nem utaztak el sehová.

8

A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004

Szoktak, de most nem 17%

Nem volt kivel utazni 1%

Egyéb 1%

Nem szeret utazni 3% Munkából adódó kötelezettségek 19%

Családi, baráti kötelezettségek 5%

Egészségügyi problémák 22%

Anyagiak 32%

2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai 2004-ben a Magyarországra több napra látogató külföldiek a legtöbb esetben Budapestet keresték fel, de a leglátogatottabb régiók között van Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. A látogatások negyedévenkénti alakulására jellemző, hogy a harmadik negyedévben fokozódik a balatoni forgalom, a fővárosi csökken, míg a nyugat-dunántúli az első negyedévben a legmagasabb. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, 2005 (többnapos látogatók) Dél-Alföld 7%

Dél-Dunántúl 5% BUDAPEST 29%

Közép-Dunántúl 11%

Tisza-tó 3% Közép-Dunavidék 4%

BALATON 15%

Észak-Alföld 5% ÉszakMagyarország 5%

NYUGATDUNÁNTÚL 16%

Az Európai látogatások egyenletesebben oszlanak meg az egyes turisztikai régiók között, mint az Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából érkezőké, ugyanis ez utóbbiak legnagyobb hányada a fővárost keresi fel. Az osztrák turisták több mint 40%-a a Nyugat-dunántúli régióba tesz több napos utazást, ami értelemszerűen összefüggésben van

9

azzal, hogy a térség az osztrák-magyar határ mentén található. Ugyancsak ezzel magyarázható a szlovén látogatások száma is, ami 35,1%-ot ért el. Nagyobb arányt, 19,1%ot képvisel még a német forgalom is, ami a Balatoni és a Budapesti után a harmadik. Az egynapos utakra elsősorban a határ menti régiók felkeresése a jellemző, több mint harmaduk a Nyugat-dunántúli régióban történt, ezt követi Észak- és Dél-Alföld. 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása Az ország kereskedelmi szálláshely-kapacitásának 17,5%-a található a NyugatDunántúlon. Szállástípusonként nézve a szállodai férőhelyek 16 és fél %-ával, a panziók és a kempingek kapacitásának egyaránt a 20%-ával rendelkezik. 2004. július 31-én Nyugat-Dunántúlon a kereskedelmi szálláshelyek közel 59 ezer férőhellyel várták a vendégeket, melyek legnagyobb hányadát, 42%-át Zala megyében regisztrálták. Nyugat-Dunántúl szállodai, turistaszálló és üdülőház kapacitásának több mint a fele Zala megyében, az ifjúsági szállókénak 81,4%-a, a panziókének a 40,9%-a GyőrMoson-Sopronban található, a kempingek 44,4%-a ugyancsak itt és 39,2%-a pedig Zalában. A legkisebb befogadóképességgel Vas megye szálláshelyei rendelkeztek. A régió szálláshelystruktúrája nem teljesen azonos az országossal, míg a térségben a legnagyobb arányt, 35,1%-ot a kempingek képviselik, addig az országban a szállodák 33,5%-kal. A többi szálláshelynél a férőhely szerinti rangsor megegyezik az országossal, csak arányaiban mutatkozik eltérés. Jelentős hányaduk a városokra koncentrálódott, ugyanis a kapacitás 54,9%-a itt található. Zala megyében ennél nagyobb az arányuk, 63,8%, GyőrMoson-Sopronban 51,7%. Kereskedelmi szálláshely-kapacitás szállástípusonkénti megoszlása, 2004 100% 90%

Kemping

80%

Üdülőház

70% 60%

Ifjúsági szálló

50% 40%

Turistaszállás

30%

Panzió

20%

Szálloda

10% 0% Győr-MosonSopron megye

Vas megye

Zala megye

Nyugat-Dunántúl

Ország

Az ország magánszálláshely kapacitásának közel 16,3%-át a nyugat-dunántúli szálláshelyek adják. A 39,2 ezer férőhely több mint háromnegyedével Zala megye, 7,4%ával Győr-Moson-Sopron és 15,5%-ával Vas rendelkezett. Az országoshoz hasonlóan a magánszálláshelyek férőhelyeiből a fizetővendéglátás képviselt nagyobb arányt a régióban, de míg Vasban jóval magasabb a falusi szállásférőhelyek hányada, addig Zalában kilenctizedük fizetővendéglátó. Győrben nem ilyen markáns a különbség, de több férőhellyel várták az idelátogatókat a falusi vendéglátók.

10

Magánszálláshely kapacitás megoszlása megyénként, 2004

Győr-MosonSopron megye 7% Vas megye 16%

Zala megye 77%

2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma Míg az ország kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbihoz képest nőtt a forgalom, addig a régióban annál szerényebb ütemben, 2,8%-kal emelkedett a vendégek száma, a vendégéjszakáké pedig 0,5%-kal csökkent. A régió megyéi közül csak Zalában maradt el az egy évvel korábbitól, Győr-Moson-Sopronban közel ugyanolyan mértékben (3,4, illetve 3,5%-kal) nőtt a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma, Vasban pedig a vendégforgalom 7 és fél %-os bővülését nem kísérte a vendégéjszakák jelentős növekedése (0,9% volt). Nyugat-Dunántúl szálláshelyein a vendégek és a vendégéjszakák számának a változása, 2004 (előző év=100,0) Magánszálláshelyek Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda -30

-20

-10

0

10

vendég

20

30

40

50

60

vendégéjszaka

Az előző évihez képest az országoshoz hasonlóan a Nyugat-Dunántúlon is a szállodákba és az ifjúsági szállókba érkezett több vendég. Az általuk eltöltött éjszakák száma az előbbiben az országosnál kisebb mértékben, 3,8%-kal nőtt, az utóbbiban pedig több mint negyedével (országosan fogyás a jellemző). A többi szállástípus esetében a forgalom csökkenéséről számolhatunk be. A régión belül az összességében csökkenő idegenforgalmat elkönyvelő Zala megyei szálláshelyek közül csak a szállodák vendégszáma nőtt 1%-kal, a turistaszállásoké pedig 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig mindenhol csökkent. Győr-Moson-Sopronban a szállodák szolgáltatásait 12,2%-kal több vendég vette

11

igénybe, az ifjúsági szállókét 1,6-szer annyian, a kempingekét pedig 0,9%-kal többen. A vendégéjszakák száma csak ezeken a szálláshelyeken emelkedett, az előbbi sorrendben 8,6, 45,4, illetve 25%-kal. Vas megyében csak a szállodák bonyolítottak nagyobb forgalmat, ugyanis negyedével több vendég, 15,1%kal több éjszakán át tartózkodott ott. A régióban általában jellemző, hogy a legtöbb vendégéjszakát, két és fél milliót a szállodák könyvelhették el. A kempingek és a panziók vendégei 395 ezer, illetve 374 ezer éjszakán át maradtak szálláshelyükön. Az átlagos tartózkodási idő (3,8 éjszaka) magasabb volt az országosnál. A leghosszabb ideig (4,3 éjszaka) a Zala megyei szálláshelyeket vették igénybe. A tartózkodási idő a kempingekben volt a legtöbb, 5,9 éjszaka, de a szállodákban is átlagosan 3,6 éjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a megoszlása szállástípusok szerint, 2004

Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% Szálloda

Panzió

20% Turistaszállás

40% Ifjúsági szálló

60% Üdülőház

80%

100%

Kemping

A magánszálláshelyek vendégeinek a száma még az országosnál is jóval nagyobb mértékben, 26,3%-kal emelkedett a régióban, de a vendégéjszakáké ennek ellenére 5,6%kal csökkent (ez mérsékeltebb az országosnál, ami 8,8% volt). Nyugat-Dunántúlon a vendégéjszakák 62%-át a Zala megyei szálláshelyeken, közel harmadát pedig a Vas megyeieken produkálták. A fizetővendéglátók forgalma nagyobb volt, mint a falusi szállásadóké, ugyanis a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak a 85%-át ők regisztrálták. Az egy évvel korábbihoz képest a fizetővendéglátás szolgáltatásait többen vették igénybe és több éjszakán át maradtak ott, míg a falusi szállásadóknál elmaradtak az idén a vendégek és ezáltal a vendégéjszakák száma is jelentősen visszaesett. Ez utóbbi országosan is jellemző tendencia, csak mérsékeltebb ütemű. Az országossal ellentétben a régióban 1,9%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, míg a belföldiek által eltöltötteké 1,2%-kal növekedett. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákból közel 1,3 milliót a belföldiek, 1,7 milliót pedig a külföldiek töltöttek el. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodákban az az előbbi az országosnál is nagyobb mértékben, 9,1%-kal emelkedett, az utóbbi pedig stagnált. A kempingek vendégkörének jelentős részét a külföldről érkezők teszik ki, a vendégéjszakák 92,9%-át ők realizálták. A szállodákban ez az arány 56,7%. A turistaszállásokon, az ifjúsági szállókban és az üdülőházakban a belföldi vendégéjszakák túlsúlya a jellemző, arányuk 90% fölötti, ez utóbbit kivéve, ahol a 80%-ot közelít.

12

Nyugat-Dunántúl megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a vendégéjszakák nagyobb hányadát, 65%-át töltötték el a belföldi vendégek, míg Vas és Zala megyében a régiós, illetve az országos átlag fölötti a külföldi vendégéjszakák aránya (58,7, illetve 61,2%). A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya a régió különböző típusú szálláshelyein, 2004 Összesen Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0%

20%

40% Belföldi

60%

80%

100%

Külföldi

A régió magánszálláshelyein eltöltött éjszakákat nézve ugyancsak a külföldi forgalom a nagyobb, hányaduk 62,4%, országosan 52,8%. Győr-Moson-Sopron megyét kivéve Vasban és Zalában is valamivel több az arányuk. A falusi szállásadóknál a hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma a magasabb mindhárom megyében, míg a fizetővendéglátóhelyeket nézve ismét Győr-Moson-Sopron a kivétel, ahol belföldi többlet a jellemző. A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-MosonSopron megye

Vas megye Belföldi

Zala megye

NyugatDunántúl

Ország

Külföldi

Az országoshoz hasonlóan a külföldi forgalom legnagyobb hányadát az Európai Unió országaiból érkezők teszik ki, azon belül is a legtöbben és a legtöbb éjszakát (1,1 milliót) a Németországból érkezők töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, pedig forgalmuk nem érte el az egy évvel korábbit. A régió német vendégéjszakáinak a legnagyobb hányadát, 63,2%-át a Zala megyei szálláshelyeken regisztrálták, negyedét a vasi forgalom adta. A három megye közül csak a közel 12%-os részarányt képviselő Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, 7,2%-kal az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A német forgalom 72%át a szállodák bonyolították, Zala megyében ez az arány a 80%-ot is elérte, Győr-MosonSopronban 64 és Vasban 55,7%. A második legtöbb vendégéjszakával az osztrákok

13

rendelkeztek, ami Zala megyét kivéve meghaladta a tavalyit. Különösen Vas megye szállodáiban nőtt a forgalmuk (25,5%kal). Ennél szerényebb, de a többihez képest nagyobb a holland és az olasz vendégéjszakák száma a régió mindhárom megyéjében. Dinamikájuk eltérően alakult, ugyanis az olasz emelkedett, de a holland vendégéjszakák száma Zalában stagnált, a másik két megyében pedig csökkent, Vasban jelentősen. Zala és Vas megye szálláshelyein a cseh vendégéjszakák képviseltek még nagyobb arányt, számuk Vasban több mint 25 ezer volt és 28,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg Zalában ennek fele, ami viszont 11,6%-kal kevesebb volt. Győr-Moson-Sopronban Franciaországból 7,2 ezer, az Egyesült Királyságból közel 6 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, míg előbbi 43,1%-kal nőtt, addig az utóbbi 3,8%-kal csökkent. A francia forgalom Zalában is erősödött 26,4%-kal, az éjszakák száma 9,4 ezer volt. Említést érdemel még az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták eltöltött vendégéjszakák száma is, mely mindhárom megyében emelkedett, különösen Zalában és Győr-Moson-Sopronban. 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma Az ország 26 üdülőkörzetéből kilencben megtalálhatók a régió települései, közülük a Sopron-Kőszeghegyalja, a Göcsej, a Nyugati-határszél és a Szigetköz teljes egészében a régió településeiből áll, míg a Balaton, a Bakony, a Dél-Zala és a Rába-Marcal mente üdülőkörzeteknek csak egy részét képezik. (Az üdülőkörzetekhez tartozó településjegyzéket a függelék tartalmazza.) A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának a megoszlása üdülőkörzetenként, 2004 Göcsej 6%

Dél-Zala 1%

Balaton további 8%

Bakony 0%

SopronKöszeghegyalja 28%

Szigetköz 8% Balaton partközeli 42% Rába-Marcal mente 2%

Nyugati-Határszél 5%

2.6.1. Bakony üdülőkörzet Az üdülőkörzetnek a régióból, azon belül is Győr-Moson-Sopron megyéből egy település – Bakonyszentlászló – a tagja, ahol egy turistaszállás és egy üdülőház várta az idelátogatókat, 52 férőhellyel. A szálláshelyeket valamivel több mint ezren keresték fel, zömében hazai vendégek és mintegy 2 500 éjszakát töltöttek el ott. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent a forgalom. 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet Az üdülőkörzetet alkotó települések Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatók. A szálláshelyek széles választékával várják idelátogatókat. A férőhelyek legnagyobb hányadát a kempingek, a magánszálláshelyek és a szállodák adták. A szálláshely-kapacitás az üdülőkörzetek közül a Balaton partközeli településeket követően itt a legnagyobb, több mint 25,7 ezer férőhellyel. A vendégforgalom csak a szállodákban, a magánszálláshelyeken

14

és a legkisebb forgalmú ifjúsági szállókban emelkedett. A szálláshelyeken összesen 368,6 ezren szálltak meg és 1,3 millió éjszakát töltöttek el ott. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodák szolgáltatásait közel 220 ezren vették igénybe és 712 256 éjszakán át maradtak ott, az előző évihez képest 15,6%, illetve 11%-os a növekedés. Közel ugyanannyi éjszakával rendelkeztek a belföldi és külföldi vendégek, arányuk 48:52 %. A kempingekben több mint 30 600 vendéget és mintegy 198 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 16,8, illetve 9,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a szálláshely a külföldiek körében kedvelt, ugyanis az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 95,8%. A magánszálláshelyeket, ahol szintén nőtt a forgalom, kevesebb mint 30 ezren keresték fel és valamivel több mint 183 ezer éjszakán át maradtak ott. A panziók forgalma nem érte el az egy évvel korábbit, de a különböző típusú szálláshelyekét meghaladta. A közel 46 ezer vendég – több mint kétharmaduk belföldi – mintegy 107 ezer éjszakát töltött el. Az üdülőházakban 24 ezer vendég fordult meg, ami jóval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az általuk eltöltött éjszakák ennél kisebb mértékben, 8,3%-kal csökkentek, számuk 81,4 ezer volt. A vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként a Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzetben, 2004 Magánszálláshely 14%

Kemping 15% Szálloda 54%

Üdülőház 6% Ifjúsági szálló 1% Turistaszállás 2%

Panzió 8%

2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései teljes egészében Győr-Moson-Sopron megyéből kerültek ki. Mindenféle típusú szálláshely megtalálható itt. Az 8 960 fős férőhely-kapacitással az üdülőkörzetek között a középmezőnyben helyezkedik el. A legtöbb férőhellyel, több mint 2 800-zal itt is a szállodák rendelkeztek, ennek felét tette ki a panzióké, míg a kempingek és a magánszálláshelyek közel ugyanannyi hellyel, több mint 1 200-zal várták az idelátogatókat. Csak a szállodák forgalma (vendégéjszakák száma) bővült az előző évihez képest, a többi szálláshelyen elmaradtak a vendégek, a legnagyobb mértékű csökkenést az üdülőházak szenvedték el. A szállodákat 126 300-an keresték fel és 294 862 éjszakát töltöttek el ott, az egy évvel korábbinál 23,8, illetve 17,4%-kal többet. A külföldi vendégéjszakák aránya 53,1% volt. A panziókban 34 523 vendég szállt meg, többségük belföldi, azonban ennek ellenére a 70 741 éjszakából nagyobb arányt, 51,2%-ot képviseltek a külföldiek. A magánszálláshelyek vendégforgalma 7 715 volt, a vendégéjszakák száma pedig 22 127, melyből a külföldiek által eltöltöttek aránya 47,5%. A kempingekben több vendég volt (4 400), mint az ifjúsági szállókban, de a vendégéjszakák száma ennek ellenére ez utóbbiban volt magasabb,

15

16 371, a kempingekben regisztráltnak a duplája. Az ifjúsági szállók szolgáltatásait csak hazai vendégek vették igénybe, míg a kempingek vendégeinek a 69,7%-a külföldről érkezett. A vendégéjszakák megoszlása a Szigetköz üdülőkörzetben szállástípusonként, 2004

Szálloda 67%

Panzió 16%

Turistaszállás 5% Ifjúsági szálló 4% Kemping 2% Magánszálláshely 5%

Üdülőház 1%

2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet Az üdülőkörzet Vas megye nyugati részén terül el. Szálláshelyeinek a befogadóképessége 5 406 volt. A legtöbb férőhellyel, 1 670-nel a panziók várták az idelátogatókat. A magánszállások kapacitása meghaladta az ezret. Az ifjúsági szállón kívül minden típusú szálláshely megtalálható itt. Az üdülőkörzetben a belföldi forgalom túlsúlya a jellemző. A vendégek száma csak a szállodákban és a turistaszállásokon nőtt, míg a vendégéjszakáké ez utóbbiban és a magánszálláshelyeken. A szállodákat közel 27 ezren keresték fel és több, mint 50 ezer éjszakán át tartózkodtak ott. A hazai forgalom magasabb volt mint a külföldi. A panziókban ennél többen szálltak meg, 33 235-en, és 65 528 éjszakát töltöttek el ott. Itt is a belföldi forgalom a domináns. A magánszállások vendégeinek a száma nem érte el az 5 ezret, a vendégéjszakák száma közelítette a 29 400-at. Az üdülőházakban kevesebb, mint 10 ezer éjszakát regisztráltak. 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet Szálláshely-kapacitása szűkös, az előbbihez hasonlóan csak ifjúsági szállója nincs. Az üdülőházak, a turistaszállások és a magánszálláshelyek kivételével több vendég érkezett ide, de az éjszakák száma csak a kempingekben nőtt. A legtöbb vendéget a szállodákban fogadták, több mint 5 ezret, többségük belföldi volt, a vendégéjszakák száma 10 848. A kempingekben kevesebb vendéget, 3 384-et regisztráltak, de a vendégéjszakáik száma mégis 4 805-tel több volt a szállodákénál. A panziókat 3 841 vendég kereste fel, viszonylag rövid ideig maradt ott, 6 314 éjszakán át.

16

2.6.6. Balaton partközeli települések Az üdülőkörzet települései a régióból Zala megyében találhatók. Nyugat-Dunántúl üdülőkörzetei közül ezeknek a partközeli településeknek a kapacitása és egyben a vendégforgalma is a legnagyobb. A Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településeinek a szálláshely-kapacitása, 2004 Szálloda 20%

Panzió 3%

Turistaszállás 1% Ifjúsági szálló 0%

Magánszálláshely 59%

Üdülőház 2% Kemping 15%

A harmadik olyan körzet, ahol mindenféle típusú szálláshely megtalálható. Szállásférőhelyeinek a száma 39 438, melynek több mint fele magánkézben volt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák 7 721 férőhellyel, a kempingek pedig 5 991gyel várták a turistákat. A vendégek száma a legkisebb forgalmat bonyolító ifjúsági szállókban és a magánszállásokon nőtt, a többiben csökkent. Ugyanakkor a vendégéjszakák minden szállástípus esetében elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vendégéjszakák megoszlása a Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településein, 2004 Magánszálláshely Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0%

20%

40% külföldi

60%

80%

100%

belföldi

A kempingek és a magánszálláshelyek kivételével a hazai vendégek száma volt magasabb, míg a vendégéjszakákat nézve a turistaszállásokon és az ifjúsági szállókon kivűl a külföldről érkezők több éjszakát töltöttek el, mint a belföldiek.

17

A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban könyvelhették el, 1,1 milliót, ami az üdülőkörzet összes forgalmának közel a háromnegyede. A magánszálláshelyeken eltöltötekt száma 229,6 ezer, ennek kevesebb mint a felét regisztráltak a kempingekben (101,1 ezret), míg a legkisebb forgalommal a kisebb kapacitású turistaszállások és ifjúsági szállók rendelkeztek. 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései A Balaton üdülőkörzet azon települései, melyek nem a part mentén találhatók szintén rendelkeznek szálláshelyekkel. A turistaszállást és az ifjúsági szállót kivéve itt is található szálloda, panzió, üdülőház, kemping és magánszálláshely, melyek együttes férőhelykapacitása közelíti a 7 100-at. A vendégek száma a szállodákban és az üdülőházakban nőtt, míg a vendégéjszakáké a szállodákban is emelkedett, de emellett csak a kempingekben haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban regisztrálták, összesen 217 922-t, ezt követte a magánszálláshelyek forgalma 111,5 ezerrel. Míg az előbbiben közel megegyezett a külföldi és a belföldi forgalom, addig az utóbbiban 90,3%-ot képviseltek a külföldi vendégéjszakák. A kempingekben 46 983 éjszakát töltöttek a vendégek, 93,5%-ukat a külföldiek. A legkisebb forgalmat bonyolító panziókban is jellemző a külföldi többlet. Ugyanakkor az üdülőházakban sokkal több hazai vendég fordult meg. 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései Zala megyében találhatók, kapacitását tekintve a középmezőnyt képviseli. Az 5 313 férőhelyből a turistaszállások 1 818-cal rendelkeztek, de 1 512 férőhelyet kínáltak a magánszálláshelyek is. A többi szállásé alacsonyabb ennél, ifjúsági szállója nincs az üdülőkörzetnek. A vendégszám a turistaszállásokon, a panziókban és a magánszálláshelyeken, a vendégéjszakáké pedig ez utóbbi kettőben nőtt. A legtöbb vendég a szállodákat és a panziókat kereste fel, mindkét esetben számuk több mint 16,5 ezer. A legtöbb vendégéjszakával 51,6 ezerrel a panziók rendelkeztek, míg a magánszálláshelyek könyvelhették el a második legnagyobb forgalmat az üdülőkörzetben (39,5 ezer éjszakát). A külföldi vendégéjszakák száma csak az üdülőházakban és a kempingekben haladta meg a belföldiekét. 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet A régió kilencedik üdülőkörzete, a második legkisebb befogadóképességű, mindössze 1 319 férőhellyel. Ifjúsági szállója és kempingje nincs. A legtöbb férőhellyel (670) a turistaszállások várták az idelátogatókat, de a legtöbb vendég (6 662) a szállodákban szállt meg, ettől csak ezerrel maradt el a panziók és turistaszállások vendégforgalma. Az egy évvel korábbihoz képest csak a panziókban és a magánszálláshelyeken vették többen igénybe a szálláshelyek szolgáltatásait, ennek ellenére a vendégéjszakák száma csak a szállodákban emelkedett. Az üdülőkörzet szálláshelyeinek a vendégköre a hazai turistákból került ki. 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A kereskedelmi szálláshelyek 2004. évi bevétele 35 595 millió forint volt, melynek 41,8%-a a szállásdíjból származott, egyaránt 29,1%-át teszi ki a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás bevétele. A bevételek összetétele a régió megyéiben másképpen alakult, GyőrMoson-Sopronban közel ugyanannyi a szállásdíjé és a vendéglátásé, míg az egyéb szolgáltatásé csak 15,5%-ot képviselt. Vas megyében a legnagyobb része a szállásdíjból származott, a vendéglátásé pedig valamivel több, mint az egyéb. Zala megyében is nagyobb része a szállásdíjból folyt be, de nem érte el a másik két megyében képviselt arányt, míg a második legnagyobb összeget az egyéb szoltatás kötelező reggelivel jelentette.

18

A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek az összetétele, 2004

Ország Nyuga-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0%

20% szállásdíj

40%

60% egyéb

80%

100%

vendéglátás

A régió kereskedelmi szálláshelyeinek a bevétele nem egyenletesen oszlott meg a megyék között, ugyanis több mint a fele Zala megyében realizálódott, 23,7%-a Győr-MosonSopron-ban és 21,4%-a pedig Vasban. Ezen belül a szállásdíj bevételek 51,7%-a a Zala megyei szálláshelyeken keletkezett, közel azonos hányadot ért el Győr-Moson-Sopronban és Vasban is. A vendéglátásból származó bevételek legnagyobb arányt ugyancsak Zalában értek el, de a második legnagyobb hányaduk, több mint harmaduk Győr-Moson-Sopronban realizálódott, 20%-uk pedig Vasban. Az egyéb bevételek tekintetében Zala megye még nagyobb arányt, 68,5%-ot képviselt, míg Vasban 18,8%-uk, Győr-Moson-Sopronban pedig 12,6%-uk keletkezett. A legnagyobb bevételt a drágább árfekvésű, de magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, azaz a szállodák és a panziók produkáltak, az összes 96,0%-át adták. A régióban a szállásdíjbevétel 61,3%-a származott a külföldi vendégektől, ami alacsonyabb az országosan jellemzőnél (70%). Zala és Vas megyében a régiós átlagnál magasabb volt ez az arány, Győr-Moson-Sopronban közelítette az 50%-ot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj összege 4 143 Ft volt, ami 1 108 Ft-tal alacsonyabb az országosnál. A régió megyéi közül Zalában volt a legmagasabb 4 252 Ft, ettől nem sokkal maradt el Vasban, míg Győr-Moson-Sopronban nem érte el a 4 ezer Ft-ot. Ugyanakkor az egy külföldi vendégéjszakára jutó szállásdíj ez utóbbiban volt a legmagasabb, 5 143 Ft, ami a régiós átlag fölött alakult, de az országosnál még mindig kevesebb. Összege Zalában 4 588, Vasban 4 389 Ft-ot tett ki. A különböző típusú szálláshelyeket nézve a vasi szállodákban a legmagasabb a szállásdíj, a panziókat és a turistaszállásokat illetően GyőrMoson-Sopron vezet. Az ifjúsági szállókban egy éjszakára Zala megyében kellett átlagosan többet fizetni, az üdülőházak esetében Vas megye az első, míg a kempingeknél ez a mutatószám Vasban és Zalában is ugyanannyi, Győr-Moson-Sopronban pedig alacsonyabb. A régióban átlagosan jellemző egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak összegét nézve általában magasabb a mutató értéke az országban, kivétel ez alól turistaszálló és a kemping.

19

Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft, 2004

Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0

1000

2000

3000

4000

5000

Nyugat-Dunántúl

6000

7000

8000

Ország

2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain A régió határállomásain 16,5 millió alkalommal léptek a külföldiek hazánkba, ami 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Különösen Győr-Moson-Sopronban erősödött a forgalom (13,4%-kal), ahol 12,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak. Vasban ennek csak töredékét, 2,1 milliót, Zalában pedig 2 milliót tartott nyílván a Határőrség. Az idegenforgalmi szezonban nagyobb a forgalom, de az idényen kívüli határátlépések száma is eléri a 6 700-at. A külföldre utazó magyarok határátlépései a külföldi belépéseknek a felét jelentette. A kifele irányuló magyar forgalom csökkent 3,1%-kal. A Vas megyei határszakaszon viszont 1,2%-kal emelkedett, a Győr-Moson-Sopron megyein 1%-kal lett kevesebb, míg a zalain jelentősen visszaesett, az egy évvel azelőttinek a háromnegyedét sem érte el. A nemzetközi idegenforgalom Nyugat-Dunántúl határállomásain, 2004 18 000

ezer

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2000

2001

Magyarországra érkező külföldi

20

2002

2003 Külföldre utazó magyar

2004

2.9. Vendéglátás Az ország vendéglátóhelyeinek a 11,5%-a, összesen 6 389 a Nyugat-dunántúli régióban található, ahol számuk évről-évre emelkedett. A térség megyéi közül Győr-MosonSopronban működött a legtöbb (2 810), de Zalában is több mint kétezer kínálta a szolgáltatásait, míg a legkevesebb (1 517) Vasban tevékenykedett. A vendéglátóhelyek megoszlása, 2004

Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0%

20% étterem, cukrászda

40% bár,borozó

60%

80%

100%

munkahelyi vendéglátóhely

91,5%-uk kereskedelmi vendéglátóhely, azon belül a legnagyobb hányadot (70,8%-ot) az éttermek és a cukrászdák teszik ki. A bárok, borozók száma valamivel több, mint 1 700. Míg a legtöbb étterem és cukrászda Győr-Moson-Sopronban és Zalában található, addig a bárok és borozók Győr-Moson-Sopron mellett Vas megyében fordultak elő nagyobb hányadban. A vendéglátó egységek több mint felét egyéni vállalkozók működtették.

21

TÁBLÁZATOK

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

megye

A gazdasági ág részesedése a 2003. évi bruttó hozzáadott értékből, % Regisztrált vállalkozások száma összesen Ebből: vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság szövetkezet betéti társaság egyéni vállalkozás

NyugatDunántúl

Ország

NyugatDunántúl az országos %ában

1,3

2,1

3,7

2,1

1,7

123,5

2 677

2 695

6 201

11 573

78 253

14,8

426 4 1 462 1 732

251 1 − 232 2 195

277 7 1 508 5 369

954 12 2 1 202 9 296

8 892 93 28 10 397 58 206

10,7 12,9 7,1 11,6 16,0

50

34

104

188

1 262

14,9

8,7

13,8

20,9

16,4

82,8

19,8

1 029

873

1 605

3 507

41 966

8,4

389

500

845

1 734

17 561

9,9

3 889

2 658

3 717

10 264

80 694

12,7

3 290

2 321

3 347

8 958

71 035

12,6

686

553

899

2 138

17 698

12,1

74 614

86 042

96 988

85 935

89 978

95,5

82,9

95,6

107,8

95,5

x

x

Külföldi érdekeltségű vállalkozások: száma összesen egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Gazdasági szervezetek beruházásai b): értéke, millió Ft, ebből: épület, egyéb építmény Alkalmazásban állók száma összesen Ebből: teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből: szellemi foglalkozású Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: forint a nemzetgazdasági átlag %-ában

24

A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 (százalék)

Megnevezés

Győr-MosonSopron

Vas

Zala

megye

NyugatDunántúl

Vendégek száma az előző évi %-ában Szálloda

112,2

125,1

101,0

109,0

Panzió

98,0

95,9

96,1

96,8

Turistaszállás

61,7

−

100,1

86,3

Ifjúsági szálló

163,5

−

80,3

147,4

Üdülőház

68,2

87,2

96,0

77,9

Kemping

100,9

79,8

90,9

88,8

Kereskedelmi szálláshelyek összesen

103,4

107,5

99,6

102,8

Fizetővendéglátás

100,3

231,8

145,4

149,5

Falusi szállásadás

112,6

36,6

119,9

71,1

Magánszálláshelyek összesen

105,0

99,9

142,4

126,3

Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Szálloda

108,6

115,1

98,6

103,8

Panzió

95,7

86,3

94,3

91,9

Turistaszállás

64,9

−

84,8

81,2

Ifjúsági szálló

145,4

−

71,5

126,5

Üdülőház

83,4

79,3

80,3

81,8

Kemping

125,0

84,7

94,8

94,2

Kereskedelmi szálláshelyek összesen

103,5

100,9

96,9

Fizetővendéglátás

100,2

150,3

93,2

104,6

Falusi szállásadás

121,6

30,5

105,4

60,4

Magánszálláshelyek összesen

108,8

90,7

94,2

94,4

99,5

25

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye

NyugatDunántúl az országos %-ában

Szálloda Szoba

2 203

1 594

4 233

8 030

47 611

16,9

Férőhely

5 143

3 588

9 923

18 654

112 769

16,5

Vendég

238 602

143 458

321 176

703 236

4 570 856

15,4

Ebből: külföldi

118 032

65 236

135 346

318 614

2 744 786

11,6

Vendégéjszaka

565 778

510 247 1 432 499

2 508 524

12 638 477

19,8

Ebből: külföldi

226 251

316 507

880 453

1 423 211

8 106 140

17,6

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

2,4

3,6

4,5

3,6

2,8

53,6

Ezen belül: külföldi

1,9

4,9

6,5

4,5

3,0

150,0

Panzió Szoba

1 423

1 101

908

3 432

16 652

20,6

Férőhely

3 639

2 910

2 359

8 908

45 201

19,7

Vendég

65 853

59 754

35 573

161 180

832 307

19,4

Ebből: külföldi

25 098

15 781

10 288

51 167

206 144

24,8

134 330

129 149

110 870

374 349

2 023 626

18,5

52 639

41 367

42 860

136 866

622 542

22,0


2,0

2,2

3,1

2,3

2,4

95,8


2,1

2,6

4,2

2,7

3,0

90,0

Vendégéjszaka Ebből: külföldi

Turistaszállás Szoba

698

−

809

1 507

8 410

17,9

Férőhely

2 716

350

3 116

6 182

34 827

17,8

Vendég

11 804

21 746

19 572

53 122

330 440

16,1

1 102

698

969

2 769

23 476

11,8

31 128

49 854

47 638

128 620

857 605

15,0

3 988

2 937

2 899

9 824

68 817

14,3


2,6

2,3

2,4

2,4

2,6

92,3


3,6

4,2

3,0

3,5

2,9

120,7

Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi

26

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás)

Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl


Ország

megye Ifjúsági szálló Szoba

113

−

37

150

5 356

2,8

Férőhely

725

−

166

891

21 890

4,1

12 627

−

1 489

14 116

244 467

5,8

63

−

30

93

35 110

0,3

36 043

−

6 093

42 136

702 384

6,0

Ebből: külföldi

101

−

420

521

111 792

0,5


2,9

−

4,1

3,0

2,9

103,4


1,6

−

14,0

5,6

3,2

175,0

Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka

Üdülőház Szoba

291

7

436

734

6 895

10,6

Férőhely

815

212

1 050

2 077

22 862

9,1

22 086

8 844

11 554

42 484

279 819

15,2

1 436

318

4 263

6 017

44 402

13,6

78 763

21 522

42 432

142 717

923 351

15,5

4 350

936

23 628

28 914

238 014

12,1


3,6

2,4

3,7

3,4

3,3

103,0


3,0

2,9

5,5

4,8

5,4

88,9

Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi

Kemping Szoba

−

−

−

−

−

−

Férőhely

9 180

3 385

8 116

20 681

98 945

20,9

Vendég

16 857

23 143

26 747

66 747

358 554

18,6

Ebből: külföldi

13 926

19 637

23 150

56 713

215 950

26,3

Vendégéjszaka

67 165

156 935

170 418

394 518

1 754 040

22,5

Ebből: külföldi

60 600

147 777

158 114

366 491

1 360 804

26,9


4,0

6,8

6,4

5,9

4,9

120,4


4,4

7,5

6,8

6,5

6,3

103,2

27


Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye


Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szoba

4 728

3 257

6 423

14 408

84 924

16,9

Férőhely

22 218

11 964

24 730

58 912

336 494

17,5

Vendég

367 829

256 945

416 111 1 040 885

6 616 443

15,7

Ebből: külföldi

159 657

101 670

174 046

435 373

3 269 868

13,3

Vendégéjszaka

913 207

867 707

1 809 950 3 590 864

18 899 483

19,0

Ebből: külföldi

347 929

509 524

1 108 374 1 965 827

10 508 109

18,7


2,5

3,4

4,3

3,4

2,9

131,0


2,2

5,0

6,4

4,5

3,2

171,9

Fizetővendéglátás Szoba

524

725

13 076

14 325

89 514

16,0

Férőhely

1 179

1 686

27 198

30 063

196 011

15,3

Vendég

10 313

21 004

86 467

117 784

550 395

21,4

3 463

13 859

54 332

71 654

295 712

24,2

35 733

154 548

371 739

562 020

2 598 587

21,6

7 531

91 850

278 927

378 308

1 525 627

24,8


3,5

7,4

4,3

4,8

4,7

102,1


2,2

6,6

5,1

5,3

5,2

101,9

Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi

Falusi szállásadás Szoba

727

1 983

1 377

4 087

18 383

22,2

Férőhely

1 730

4 405

3 031

9 166

44 365

20,7

Vendég

7 016

6 917

9 612

23 545

129 869

18,1

Ebből: külföldi

2 604

1 075

2 160

5 839

22 217

26,3

Vendégéjszaka

29 072

30 957

37 078

97 107

495 637

19,6

Ebből: külföld

10 306

7 202

13 724

31 232

106 970

29,2


4,1

4,5

3,9

4,1

3,8

107,9


4,0

6,7

6,4

5,3

4,8

110,4

28


Megnevezés

GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl

Ország

megye


Magánszálláshelyek összesen Szoba

1 251

2 708

14 453

18 412

107 897

17,1

Férőhely

2 909

6 091

30 229

39 229

240 376

16,3

Vendég

17 329

27 921

96 079

141 329

680 264

20,8

6 067

14 934

56 492

77 493

317 929

24,4

Vendégéjszaka

64 805

185 505

408 817

659 127

3 094 224

21,3

Ebből: külföldi

17 837

99 052

292 651

409 540

1 632 597

25,1


3,7

6,6

4,3

4,7

4,5

104,4


2,9

6,6

5,2

5,3

5,1

103,9

Ebből: külföldi

Kereskedelmi és magánszálláshelyek összesen Szoba

5 979

5 965

20 876

32 820

192 821

17,0

Férőhely

39 547

18 055

54 959

112 561

576 870

19,5

Vendég

385 158

284 866

512 190

1 182 214

7 296 707

16,2

Ebből: külföldi

165 724

116 604

230 538

512 866

3 587 797

14,3

Vendégéjszaka

978 012 1 053 212 2 218 767

4 249 991 21 993 707

19,3

Ebből: külföldi

365 766

2 375 367 12 140 706

19,6

608 576 1 401 025


2,5

1,6

4,3

2,8

3,0

93,3


2,2

5,2

6,1

4,6

3,4

135,3

29

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 Összesen Ország

előző év=100,0

száma

Ebből: szállodákban előző száma év=100,0

Győr-Moson-Sopron megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok Ausztria

347 929

109,5

226 251

112,1

261 956

107,3

164 217

108,3

4 829

149,8

4 167

161,0

68 779

104,1

37 324

96,8

Belgium

4 203

86,4

2 411

87,9

Csehország

5 385

133,3

2 658

105,7

7 211

143,1

5 128

157,6

13 011

97,6

6 309

128,3

Franciaország Hollandia Izrael

796

247,2

445

251,4

Horvátország

1 305

193,0

804

170,3

Szerbia és Montenegró

2 350

106,5

986

106,9

Lengyelország

4 431

163,7

3 295

220,5

Egyesült Királyság

5 999

96,2

4 481

104,3

Németország

133 147

107,2

85 325

108,1

Olaszország

13 443

111,5

10 099

112,1

Oroszország

2 108

114,6

1 600

132,5

Románia

12 390

107,1

9 175

136,2

Szlovákia

3 860

80,8

2 821

76,3

991

135,9

690

180,2

5 675

88,7

4 509

76,8

98,2

316 507

106,3

435 636

97,5

261 156

108,2

2 775

113,6

1 799

82,5

Ausztria

128 905

104,4

90 303

125,5

Belgium

2 228

83,3

620

71,2

25 334

128,2

19 446

127,0

Franciaország

2 039

106,6

1 110

81,3

Hollandia

7 341

86,2

2 517

87,3

Izrael

494

279,1

471

336,4

Horvátország

584

71,0

242

115,2


490

52,6

264

52,2

Szlovénia Ukrajna

Vas megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok

Csehország

509 524

Lengyelország

3 147

114,0

1 148

130,5


3 746

117,5

2 894

108,6

Németország

277 845

94,2

154 751

100,8

Olaszország

7 912

105,9

4 783

88,8

Oroszország

508

99,0

367

172,3

Románia

2 060

44,7

1 130

30,7

Szlovákia

3 047

114,1

2 164

104,6

Szlovénia

1 212

103,0

914

143,0

490

84,2

168

56,6

Ukrajna

30

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 (folytatás) Összesen Ország

előző év=100,0

száma

Ebből: szállodákban előző száma év=100,0

Zala megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok Ausztria Belgium Csehország Franciaország Hollandia Izrael Horvátország Szerbia és Montenegró

1 108 374

94,9

880 453

95,4

999 082

95,7

787 247

96,0

6 446

188,2

5 108

215,3

221 987

99,6

178 343

100,6

7 303

121,2

5 123

146,4

12 436

88,4

10 270

95,0

9 443

126,4

7 355

123,5

15 966

100,4

4 031

115,8

632

85,5

562

103,7

3 299

121,5

2 637

171,9

836

57,1

535

44,9

Lengyelország

5 881

90,0

2 964

104,0


6 231

70,6

5 028

96,0

Németország

707 177

93,8

567 044

93,7

Olaszország

12 283

104,6

9 729

113,8

Oroszország

7 849

99,1

7 338

122,1

Románia

2 036

75,7

1 347

136,9

Szlovákia

3 063

122,9

2 062

110,0

Szlovénia

4 643

94,5

3 998

114,6

Ukrajna

1 317

132,5

961

125,8

Nyugat-Dunántúl Összesen

1 965 827

98,1

1 423 211

100,0

Ebből: Európai Unio országai együtt

1 696 674

97,8

1 212 620

100,0

14 050

154,5

11 074

155,1

419 671

101,8

305 970

106,3

Amerikai Egyesült Államok Ausztria Belgium

13 734

101,3

8 154

114,6

Csehország

43 155

114,0

32 374

113,1

Franciaország

18 693

129,6

13 593

128,5

Hollandia

36 318

96,2

9 257

114,0

Izrael

1 922

155,3

1 478

172,1

Horvátország

5 188

123,1

3 683

166,2


3 676

79,9

1 785

71,8

Lengyelország

13 459

112,1

7 407

141,8


15 976

87,6

12 403

101,6

1 118 169

95,3

807 120

96,3

Németország Olaszország

33 638

107,6

24 611

107,3

Oroszország

10 465

101,8

9 305

125,2

Románia

16 486

87,4

11 652

102,2

Szlovákia

9 970

100,3

7 047

92,3

Szlovénia

6 846

100,4

5 602

124,2

Ukrajna

7 482

93,8

5 638

81,3

31

Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004

Megnevezés

Szálloda

Panzió

Turistaszállás

Ifjúsági szálló

Üdülőház

Kemping

Magánszálláshelyek

Férőhelyek számab) Bakony

−

−

36

−

16

−

−

4 744 2 813

2 951 1 427

967 1 856

433 292

825 98

10 160 1 220

5 666 1 254

Nyugati-határszél

765

1 670

1 162

−

409

350

1 050

Rába-Marcal mente

196

196

13

−

155

655

488

7 721

1 177

431

82

828

5 991

23 208

1 377 521

40 791

− 1 818

− −

70 36

1 240 635

4 358 1 512

120

168

670

−

12

−

349

Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz

Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala

Vendégek száma Bakony

−

−

879

−

133

−

−


219 538 126 299

45 642 34 523

10 655 6 591

8 746 3 881

23 913 2 238

30 658 4 381

29 413 7 715

Nyugati-határszél

26 998

33 235

15 287

−

3 969

1 355

4 956

5 026

3 841

68

−

677

3 384

954

232 605

10 775

1 162

1 000

7 795

17 622

64 796

55 273 16 543

556 16 865

− 11 736

− −

2 538 608

5 389 3 302

14 138 8 365

6 662

5 679

5 549

−

35

−

1 411

Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala

Ebből: külföldi vendégek száma Bakony

−

−

−

−

126

−

−


90 161 80 117

14 784 16 258

174 1 020

63 −

572 766

28 025 3 055

15 383 4 497

Nyugati-határszél

10 875

6 208

602

−

277

597

384

1 487

2 271

4

−

13

1 666

227

109 750

5 072

121

30

3 368

15 398

44 102

16 393 5 808

373 4 144

− 104

− −

202 397

4 639 2 875

10 152 1 329

2 491

307

743

−

18

−

132


a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései. b) Július 31-én.

32

Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004 Megnevezés

Szálloda

Panzió

Turistaszállás

Ifjúsági szálló

Üdülőház

Kemping


Vendégek száma az előző évi %-ában Bakony

−

−

86,0

−

54,3

−

−


115,6 123,8

92,6 98,4

55,7 97,0

252,0 91,3

75,9 61,3

83,2 32,7

260,1 93,0

Nyugati-határszél

101,5

95,1

107,5

−

66,7

89,0

94,0

Rába-Marcal mente

111,1

114,4

13,3

−

57,1

142,0

80,8

99,1

86,8

71,6

157,5

91,0

89,4

171,6

117,3 84,4

68,4 102,4

− 107,4

− −

126,6 64,8

90,2 95,3

95,1 108,0

99,1

110,8

97,0

−

15,3

−

137,4


Vendégéjszakák száma Bakony

−

−

2 156

−

304

−

−


712 256 294 862

106 681 70 741

24 392 20 458

19 672 16 371

81 351 5 455

197 586 7 565

183 114 22 127

Nyugati-határszél

50 391

65 528

33 601

−

9 951

2 671

29 384

Rába-Marcal mente

10 848

6 314

201

−

3 223

15 653

3 625

1149140

41 579

6 421

4 600

34 389

101 146

229 634

217 922 31 988

2 690 51 587

− 25 955

− −

4 852 1 296

46 983 20 374

111 461 39 454

9 937

9 450

11 466

−

98

−

10 332


Ebből: külföldi vendégéjszakák száma Bakony

−

−

−

−

286

−

−


358 125 156 677

37 822 36 209

705 3 812

101 −

2 103 2 014

189 199 5 677

100621 10 509

Nyugati-határszél

24 660

14 699

2 404

−

870

1 274

1 869

1 828

3 113

4

−

13

11 604

758

751 879

23 656

1 471

420

20 681

94 398

181 044

108 806 12 873

2 054 14 882

− 418

− −

893 995

43 916 18 568

100 594 7 641

4 178

544

1 009

−

966

−

872


a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései.

33

Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004

Megnevezés

Szálloda

Panzió

Turistaszállás

Ifjúsági szálló

Üdülőház

Kemping


Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Bakony

−

−

81,1

−

56,0

−

−


111,0 117,4

89,3 98,2

55,4 91,6

241,0 98,5

91,7 47,0

90,6 89,8

168,5 88,9

Nyugati-határszél

98,2

86,3

107,6

−

61,3

81,8

133,6

Rába-Marcal mente

95,5

92,8

14,9

−

72,2

177,1

77,9

Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej

97,8

79,2

71,8

99,4

87,1

91,0

91,0

105,0 85,1

70,6 116,1

− 88,8

− −

52,6 52,9

101,3 97,4

94,0 106,5

Dél-Zala

101,8

94,6

83,3

−

13,4

−

95,9

a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései.

34

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004 (millió forint) Szállástípus

Bevétel összesen

szállásdíj

Ebből: egyéb szolgáltatás kötelező reggelivel

vendéglátás

Győr-Moson-Sopron megye Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

5 961 2 113 76 39 153 106 8 448

2 797 569 52 39 72 71 3 601

1 174 65 5 0 36 30 1 309

1 990 1 479 20 0 44 5 3 538

1 856 50 1 − 11 35 1 953

1 526 516 0 − 26 3 2 071

7 001 52 3 2 10 33 7 101

4 220 497 17 5 5 3 4 747

Vas megye Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

6 130 1 000 76 − 107 292 7 604

2 748 433 75 − 69 254 3 579 Zala megye

Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

18 047 932 99 18 137 312 19 544

6 826 383 78 11 122 276 7 696

Nyugat-Dunántúl Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

30 138 4 045 251 57 396 709 35 595

12 371 1 386 205 50 263 601 14 876

10 031 166 9 2 57 98 10 364

7 735 2 492 38 5 75 10 10 356

37 420 1 295 74 223 356 415 39 782

42 236 8 354 260 71 441 59 51 420

Ország Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

164 213 17 188 1 588 1 506 3 017 2 933 190 445

84 558 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459 99 243

35

A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, 2004 Szállástípus

Szállásdíj-bevétel, millió Ft összesen


2 797 569 52 39 72 71 3 601


2 748 433 75 − 69 254 3 579


6 826 383 78 11 122 276 7 696


12 371


84 558 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459 99 243

36

1 386 205 50 263 601 14 876

ebből: külföldi

Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft összesen ebből: külföldi

Győr-Moson-Sopron megye 1 449 4 944 254 4 238 7 1 655 0 1 078 17 916 63 1 064 1 790 3 943 Vas megye 1 820 5 386 165 3 356 7 1 499 − − 3 3 196 241 1 618 2 237 4 125 Zala megye 4 579 4 765 169 3 457 6 1 631 1 1 749 71 2 881 258 1 618 5 085 4 252 Nyugat-Dunántúl 7 848 4 932 588 3 702 20 1 586 1 1 175 91 1 844 562 1 524 9 112 4 143 Ország 63 430 6 690 2 810 3 726 128 1 463 338 1 726 781 2 404 1 999 1 402 69 486 5 251

6 403 4 819 1 759 1 584 3 852 1 044 5 143 5 750 3 998 2 490 − 2 844 1 632 4 389 5 201 3 939 2 223 3 100 3 018 1 634 4 588 5 514 4 295 2 114 2 806 3 138 1 536 4 635 7 825 4 513 1 855 3 024 3 281 1 469 6 613

A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain

Megnevezés

Győr-MosonSopron

Vas

Zala Nyugat-Dunántúl

megye Magyarországra érkező külföldiek, ezer 2000

9 435

2 125

2 125

13 685

2001

9 100

2 121

1 927

13 148

2002

10 490

2 115

1 835

14 440

2003

10 953

2 147

1 830

14 930

2004

12 416

2 118

1 975

16 509

Előidény

2 167

364

316

2 847

Főidény

3 075

502

674

4 251

Utóidény

1 991

360

346

2 697

Idényen kívül

5 183

892

638

6 713

113,4

98,6

107,9

110,6

2004. év az előző év %-ában

Külfölde utazó magyarok, ezer 2000

4 172

1 566

715

6 453

2001

4 267

1 669

612

6 548

2002

5 042

1 740

693

7 475

2003

5 134

1 649

746

7 529

2004

5 083

1 668

547

7 298

Előidény

887

274

105

1 266

Főidény

1 012

332

121

1 465

865

306

108

1 279

2 318

756

214

3 288

99,0

101,2

73,3

96,9

Utóidény Idényen kívül 2004. év az előző év %-ában

37

Módszertani megjegyzések Bruttó hozzáadott érték: az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelő-felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátási alapáron, a folyó termelő felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékeljük. Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2003. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEAOR ’03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), amely üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Az adatok tartalmazzák az egyéni vállalkozók által üzemeltetett szálláshelyek adatait is. A 2004. évi adatok az 5-nél több szobával, illetve 10-nél több ággyal (kempingek esetében az 5-nél több hasznosított területegységgel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az indexek számításakor az összehasonlíthatóságot biztosítottuk. A kapacitásadatok − a „regisztrált egységek” számára vonatkozó adatok kivételével − csak a működő egységekre vonatkoznak. Magánszállásadói tevékenység: A 110/1997. (VI. 25.) Korm. Rendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Szállásdíj: a vendégeknek leszámlázott (általános forgalmi adót tartalmazó) bevétel reggeli és egyéb szolgáltatás nélkül. Idegenforgalmi idények: előidény: május01.−június 30., főidény: július 01. −augusztus 31., utóidény: szeptember 01.−október 31., idényen kívül: január01.−április 30. és november 01.−december 31. Vendéglátóhely: a 4/1997. (I.22.) kormányrendeletnek és módosításainak megfelelő működési engedéllyel rendelkező, állandóan vagy ideiglenesen nyitva tartó hálózati egység. Az adatok a KSH kiskereskedelmi és szálláshelyi regiszteréből (KISREG) származnak.

Módszertant lásd bővebben a megyei statisztikai évkönyvekben.

Jelölések:

-

= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

0

= A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

X

= A mutató nem értelmezhető.

39

Függelék A települések üdülőkörzetekbe sorolása a 2012/1986. (VI.17.) MT h. számú, valamint az ezt módosító 1027/1988. (IV.15.) MT, 1116/1989.(VIII.24.) MT, az 1066/1990.(IV.9.) MT határozatok és a 2000. évi CXII. törvény alapján történt. Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései: Bakony üdülőkörzet: Bakonyszentlászló Sopron-Kőszeghegyalja: Sopron, Fertőd, Kapuvár, Ágfalva, Agyagosszergény, Bozsok, Bő, Bük, Cák, Csapod, Csepreg, Ebergőc, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gór, Gyöngyösfalu, Gyalóka, Harka, Hegykő, Hidegség, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Kópháza, Lövő, Lukácsháza, Nagycenk, Nagylózs, Nemescsó, Nemeskér, Ólmod, Peresznye, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, Und, Velem, Vitnyéd, Völcsej, Zsira Szigetköz: Győr, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét, Abda, Ásványráró, Bezenye,Bőny, Börcs, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Écs, Feketeerdő, Felpéc, Gönyű, Gyömöre, Győrladamér, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Ikrény, Kajárpéc, Károlyháza, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Koroncó, Kunsziget, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonszentmiklós, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pázmándfalu, Pér, Püski, Rábapatona, Rajka, Ravazd, Rétalap, Sokorópátka, Tarjánpuszta, Tényő, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének Nyugati-határszél: Szombathely, Körmend, Szentgotthárd, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Bucsu, Csákánydoroszló, Csörötnek, Daraboshegy, Dozmat, Döbörhegy, Felsőcsatár, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszölnök, Gasztony, Gencsapáti, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Horvátlövő, Ispánk, Ivánc, Ják, Katafa, Kemestaródfa, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kisrákos, Kondorfa, Magyarlak, Magyarnádalja, Magyarszombatfa, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nagyrákos, Nárai, Narda, Nemesmedves, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Perenye, Pinkamindszent, Pornóapáti, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Sé, Szaknyér, Szakonyfalu, Szalafő, Szarvaskend, Szatta, Szentpéterfa, Szőce, Torony, Vasalja, Vaskeresztes, Vasszentmihály, Velemér, Vép, Viszák Rába-Marcal mente: Mórichida, Celldömölk, Vasvár, Alsóújlak, Bérbaltavár, Borgáta, Bögöte, Csehi, Csehimindszent, Csempeszkopács, Csönge, Döröske, Duka, Egyházashetye, Egyházashollós, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Kám, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Magyarszecsőd, Meggyeskovácsi, Mesteri, Mikosszéplak, Molnaszecsőd, Nagysimonyi, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Püspökmolnári, Rábahídvég, Rábapaty, Rábatöttös, Rum, Sitke, Tokorcs, Uraiújfalu, Vásárosmiske, Vashosszúfalu, Zsennye, Balaton partközeli települések: Hévíz, Keszthely, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy,

Alsópáhok,

Balatongyörök,

Balaton további települések: Zalakaros, Balatonmagyaród, Galambok, Garabonc, Karmacs. Nagyarada, Nemesbük, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalavár

40

Göcsej: Zalaegerszeg, Lenti, Letenye, Zalalövő, Alsószenterzsébet, Babosdöbréte, Baglad, Bagod, Bak, Baktüttös, Barlahida, Belsősárd, Bocfölde, Boncodfölde, Borsfa, Böde, Bödeháza, Búcsúszentlászló, Csatár, Csertalakos, Csesztreg, Csonkahegyhát, Csöde, Csömödér, Csörnyeföld, Dobri, Dobronhegy, Egervár, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gellénháza, Gombosszeg, Gosztola, Gősfa, Gutorfölde, Hagyárosbörönd, Hernyék, Hottó, Iborfia, Iklódbördőce, Kálócfa, Kányavár, Kávás, Keménfa, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkaszentmihály, Kerkateskánd, Kiscsehi, Kiskutas, Kispáli, Kissziget, Kozmadombja, Kustánszeg, Külsősárd, Lakhegy, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Lickóvadamos, Lovászi, Magyarföld, Maróc, Márokföld, Mikekarácsonyfa, Milejszeg, Murarátka, Muraszemenye, Nagykutas, Nagylengyel, Nagypáli, Nemehetés, Nemesnép, Németfalu, Nova, Ormándlak, Ortaháza, Ozmánbük, Páka, Pálfiszeg, Pethőhenye, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pölöske, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Ramocsa, Rédics, Resznek, Salomvár, Sárhida, Söjtör, Szécsisziget, Szengyörgyvölgy, Szentkozmadombja, Szentmargitfalva, Szentpéterfölde, Szijártóháza, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Tornyiszentmiklós, Vasboldogasszony, Vaspör, Zalabaksa, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaháshágy, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszombatfa, Zalatárnok, Zebecke Dél-Zala: Nagykanizsa, Belezna, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kisrécse, Liszó, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrécse, Nemespátró, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalaszentjakab, Zalaújlak,

41

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Recommend Documents