A nemzetközi idegenforgalom Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008
Történelmi előzmények Már a rómaiak is… Középkor (tanulás, szakmai képzés) Ipari forradalom hatása (szabadidő növekedése + tőkefelhalmozás) •Arisztokraták, polgárság (Baden Baden, Karlovy Vary, Marienbad) •Ipari munkások – növekvő szabadidő (városon belüli zöld területek, nagyvárosok környéki pihenőhelyek) II. világháborút követő időszak – nemzetközi turizmus fellendülése •jóléti állam kiépülése •közlekedés fejlődése (légi közlekedés)
Fogalmak Turista: Aki üdülés, pihenés, szakmavégzés céljából nem az állandó lakóhelyén legalább 24 órát tölt. Felső határ elvileg nincs (12 hónap felett már semmiképp nem turista) Belföldi turizmus – Nemzetközi turizmus határátlépők száma = turisták száma a regisztráció hiánya miatt ma már ez sem pontos (lásd Schengen) Felmérés legpontosabb módszere – reprezentatív felmérés a határt átlépők körében (utazási szokások vizsgálata). Fontos: A turisták száma a látogatók és nem a személyek számát jelenti!
Kereskedelmi férőhelyek száma: az engedéllyel rendelkező, állandóan vagy időszakosan működő, éjszakai tartózkodásra és elszállásolásra szolgáló, üzletszerűen üzemeltetett létesítmények (férőhely és szálláshely adatok is vannak – kapacitás, kihasználtság, vendégéjszakák száma) Deviza bevételek és kiadások: •Bevételnek számít a külföldiek által elköltött pénzösszegnek a nemzetközi fizetési mérlegben megjelenő része (tehát a devizaszámlák forgalma nem tartozik ide) •Kiadásnak számít a külföldön elköltött pénzösszeg, ami az adott cél ország nemzetközi fizetési mérlegében megjelenik A belföldi turizmusban keletkező bevételekhez vendégéjszakák száma adhat kapaszkodót
a
belföldi
A turizmus típusai Az utazás célja szerint csoportosítva szabadidős (rekreációs) – klasszikus üdülés. Speciális változata a gyógykezelés, egészségmegőrzés, melyet bizonyos adatforrások külön kezelnek, a vadászturizmus, a rendezvénylátogatás, a rokonlátogatás stb. üzleti turizmus – konferencia, kiállítás, vásár stb. Elsősorban Európában és Észak-Amerikában növekszik gyorsan a turizmus ezen ága. vallási turizmus (zarándoklat) bevásárló turizmus (határmenti térségek, nagyvárosok átutazás egyéb
A nemzetközi turisták megoszlása a látogatás célja szerint (2006, WTO): Rekreációs turizmus 51% Rokon- és barát látogatás, egészségügyi, vallási turizmus 27% Üzleti turizmus 16% Ismeretlen 6%
Az utazás módja szerint csoportosítva A turisták megoszlása az utazás módja szerint (2006, WTO): Közúti közlekedés 43% Légi közlekedés 46% Vízi közlekedés 7% Vasúti közlekedés 4%
A szervezés jellege szerint csoportosítva Egyénileg szervezett – nem utaztatási jogkörrel rendelkező szervezet által szervezett Szervezett – utaztatási jogkörrel rendelkező szervezet által - utazási irodák ill., ügynökségek által – szervezett utazás, mely lehet egyéni és társas utazás is (legalább 10 fő csoport esetében beszélhetünk társas utazásról)
A nemzetközi turizmus jelentősége 1950-ben 25 millió fő
2006-ban 840 millió fő
A közvetlen bevétel: kb. 730 milliárd USD Egyéb közvetett bevétel: kb. 1000 milliárd USD A legintenzívebb növekedés: Afrika (évi 9%), Ázsia és a Pacifikus térség (évi 8%), Európa és Amerika (évi 4-5%) Pl.: Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Fülöp-szigetek, Kína, Balti államok
A turizmus helyzete napjainkban A WTO helyzetértékelése szerint az utóbbi években a következő tényező hatottak/hatnak a világturizmus alakulására: •Terrorizmus (illetve a terrorcselekményektől való félelem – lásd 9/11) •Természeti katasztrófák (hurrikánok, cunami) •Egészségügyi pánik (lásd madárinfluenza, SARS) •Politikai és gazdasági bizonytalanság (lásd Irán, Észak-Afrika stb.) •Növekvő olajárak (a Brent kb. 100 USD) •Sportrendezvények (téli- és nyári olimpia, labdarugó EB és VB) – Németországban 2006-ban a VB hatására a turisztikai bevételek 11,5%kal nőttek. •Évfordulók (Picasso születésének 125., Mozart születésének 250., Rembrandt születésének 400. évfordulója) •Gyors gazdasági növekedés (az utóbbi hónapokat leszámítva)
A gazdasági növekedés és a turizmus közötti kapcsolat igen szoros!
A turisták számának várható bővülése 2020-ig
A jövőben várható az Ázsia és Pacifikus térség felértékelődése, valamint Európa visszaszorulása
A nemzetközi turizmus, 2006 (WTO) régió gió
Érkező rkező nemzetkö nemzetközi turistá turisták szá száma (millió (millió fő)
a nemzetkö nemzetközi turizmusbó turizmusból szá származó rmazó bevé bevétel (milliá (milliárd USD)
Egy fő főre jutó jutó költé ltés (USD/fő (USD/fő)
846
733
870
Euró Európa
460,8
374,5
810
Északszak-Euró Európa
54,9
59,9
1090
NyugatNyugat-Euró Európa
149,8
130,8
870
Közép és KeletKelet-Euró Európa
91,2
37,3
410
Dél-Euró Európa
164,9
146,5
890
Ázsia
167,2
152,6
910
94
74,3
790
Dél-kelet Ázsia
53,9
40,6
750
Óceá ceánia
10,5
26,3
2500
Dél-Ázsia
8,8
11,5
1290
Afrika
40,7
24,3
600
Északszak-Afrika
14,9
8,5
570
Dél-Afrika (Szahará (Szaharától dé délre)
25,8
15,8
610
Amerika
135,8
154
1130
Északszak-Amerika
90,7
112,5
1240
Karibi té térsé rség
19,4
22,1
1140
7
5,4
770
18,8
14
750
Vilá Világ összesen
Északszak-kelet Ázsia
Közép-Amerika Dél-Amerika
A legfontosabb országok (2006) Franciaország Spanyolország USA Kína Olaszország Nagy-Britannia Németország Mexikó Ausztria
A fogadott turisták száma alapján 79,1 Lengyelország 58,5 Görögország 51,5 Horvátország 49,6 Csehország 41,1 Magyarország 30,7 23,6 21,4 20,3
Ausztrália Thaiföld Hong Kong (Kína) Malajzia Indonézia Fülöp-szigetek Dominikai Közt Puerto Rico
5 13,9 15,8 17,5 4,9 2,8 4 3,7
Forrás: WHO
Argentína Kuba Marokkó Tunézia Egyiptom Dél-Afrikai Közt. Szaúd-Arábia Szíra
15,7 16 8,7 6,5 9,3
4,2 2,2 6,6 6,6 8,7 8,4 8,6 4,4
A keletkezett bevételek alapján (milliárd USD) USA
Spanyolország Franciaország Olaszország Kína Nagy-Britannia Németország
Thaiföld Hong Kong Malajzia Indonézia Fülöp-szigetek Dominikai Közt Puerto Rico Argentína Kuba
85,7 51,1 42,9 38,1 33,9 33,6 32,8
12,4 11,6 9,6 4,5 2,5 3,8 3,2 3,3 2,2
Ausztrália Törökország Ausztria Lengyelország Görögország Magyarország Horvátország Csehország
17,8 16,9 16,7 7,2 14,3 4,5 7,9
Tunézia Marokkó Egyiptom Dél-Afrikai Közt. Szaúd-Arábia Szíria
2,2 6 7,6 7,9 5 2,2 (2005)
5
A GDP-hez viszonyított aránya akár 10% is lehet!
Az egy turistára jutó bevétel alapján (USD 2002) Dánia Luxemburg Kolumbia Ausztrália USA Új-Zéland Izrael India Németország Venezuela Peru . Malajzia Fülöp-szigetek Maldív-szigetek Srí Lanka Thaiföld . . Magyarország
2878 2495 1778 1671 1589 1427 1389 1233 1066 1083 994 510 901 656 644 727 103 (450)
A legtöbbet költő országok
A kontinensek közötti kapcsolat erőssége Afrika
Amerika
EAP
Európa
KözelKelet
DélAfrika
Afrika
41,6
4,1
2,3
38,3
3
0,5
Amerika
0,3
71,8
7,3
17,9
0,2
0,3
EAP
0,5
7,3
76,9
11,3
0,4
1,5
Európa
0,6
6,6
3,2
86,3
0,4
0,4
KözelKelet
3,3
6
5,5
35,4
37,5
7,7
DélAmerika
2,6
9,1
12
46
4,1
23,7
Egyesült Államok Évi 50 millió külföldi turista + belföldi turizmus (csak a nemzetközi turizmusból a magyar GDP több mint felének megfelelő bevétel – az amerikai GNP mindössze 1%-a) •Turisztikai centrumok •Forgalmas repülőterek (Atlanta és Chicago éves forgalma 70-80 millió fő) •Nemzeti parkok (Yosemite N. P. , Yellowstone N. P., Lake Mead N. P., Glacier N. P.) – évente kb. 350 millió látogató! •Alaszka (Nemzeti Parkok, Denali) •Florida, Kalifornia •Hawaii •Történelmi emlékhelyek
Mount Rushmore – Dél-Dakota
Gettysburg National Military Park - Pennsylvania
Edgar Allan Poe Nemzeti történeti emlékhely - Virginia
Denali – Alaszka
• A turisztikai bevételek és kiadások mérlege pozitív! • az egy turistára jutó bevétel magas (kb. 1600 dollár – pl. Las Vegas, Atlantic City ebben sokat segít) • 4 millió szállodai szoba (a világ legnagyobb férőhely kapacitásával rendelkezik) • több mint 5 millió foglalkoztatott • A külföldi turisták döntő többsége repülővel érkezik (New York, Miami, Los Angeles, Chicago) •Az ide érkező turisták 2/3-a nyugat-európai (főleg brit) és távol-keleti (főleg japán) •A külföldre utazó amerikaiak fő célterületei: Nyugat-Európa (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) és távol-kelet (Japán, Kína)
A turisták megoszlása (%) Az USA-ba utazó külföldi turisták
Külföldre utazó amerikaiak
Nyugat-Európa Egyesült Királyság Németország Franciaország
45,8 21,2 6,5 3,8
Kelet-Európa Karibi térség (Bahama, Jamaica) Dél-Amerika Távol-kelet Japán Dél-Korea
1,9
Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország Németország Olaszország Hollandia Kelet-Európa Karibi térség
47 18 9 9 5 2 4 9
Ausztrália és Óceánia Közel-Kelet
3,2 2,5
Dél-Amerika Távol-kelet Japán Kína Dél-Korea India Thaiföld Ausztrália és Óceánia Közel-Kelet
7 28 7 7 4 3 2 4 3
5,4 8,1 28,5 18,4 3,1
Franciaország • A legtöbb fogadott nemzetközi turista (80 millió fő), 43 mrd USD bevétel + jelentős belföldi turizmus (600 ezer szállodai szoba) •A bevételek és a kiadások mérlege pozitív (kb. 20 mrd USD) •A turisták nagyobb része közúton és vasúton érkezik •Turisztikai vonzerők: •Természeti adottságok (tengerpart, Alpok, Pireneusok stb.) •Gasztronómia (sajtok, bor – 17 borrégió) •Kultúra, építészet (Párizs, Loire-völgy – 40 ezer műemlék, 1000 fesztivál) Turisztikai centrumok: •Párizs: kultúra, divat, építészet, gasztronómia, üzleti turizmus •Cǒte d’ Azur (Marseille, Cannes): parfüm, szerencsejáték, sport, tengerpart, műemlékek
•Atlanti partvidék (La Rochelle, St-Nazaire, Cherbourg, Boulogne, Brest, Bordeaux, Bayonne): tengerpart, sajátos hagyományok és népszokások, természeti környezet, műemlékek, gasztronómia – borturizmus •Alpok: síelés, extrém turizmus – Chamonix, Albertville, Grenoble, természeti környezet – Route de Napoleon (panorámaút) •Pireneusok: téli sportok, zarándokhely (Lourdes), •Massif Central: természeti környezet (egykori vulkánok), gyógyfürdők (Vichy), rekreációs turizmus, cseppkőbarlangok •Kelet-Franciaország (Burgundia, Lotharingia, Elzász: természeti környezet, falusi turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus (Strassbourg) •Korzika: Természeti környezet, kultúra (+ robbantások). •Külbirtokok: Reunion, Francia-Guyana, Polinézia – főleg a téli szezonban népszerűek
Fontosabb tengerparti üdülőhelyek
Francia borrégiók
Spanyolország • 60 millió fogadott nemzetközi turista 52 mrd USD bevétel + nem annyira jelentős belföldi turizmus (a külföldi vendégéjszakák száma kétszerese a hazainak) •Az egy turista által elköltött összeg magas (tengerparti üdülés, 1-2 hetes turnusok) •A turisták többsége repülővel érkezik (a Baleár-szigetekre máshogy nem igazán lehet) •Több a szállodai szoba, mint Franciaországban (680 ezer) – főleg a tengerparti sávban találhatóak Turisztikai centrumok: •Atlanti-partvidék – Costa Verde, Costa Real •Földközi-tenger partvidéke – Costa Brava, Costa del Sol, Costa de la Luz, Costa Blanca
•Madrid •Andalúzia •Valencia •Katalónia •Baleár-szigetek, Kanári-szigetek •Belső Spanyolország (Madrid, La Mancha, Kasztília, Leon, Aragónia, Pamlóna •Hegyvidékek (Pireneusok, Sierra Nevada)
A vendégéjszakák száma az egyes régiókban
Horvátország • 9 millió fogadott nemzetközi turista, 8 mrd USD bevétel + ehhez képes szinte elhanyagolható belföldi turizmus •140 ezer foglalkoztatott •Az egykori Jugoszlávián belül ingen fontos üdülőhely volt – akkor még a belföldi turizmus is dominált (összesen évente kb. 10 millió külföldi turista) •A háború miatt visszaesés – az utóbbi 10 évben dinamikus növekedés •Az egy turista által elköltött összeg magas (tengerparti üdülés, 1-2 hetes turnusok) •A turisták többsége autóval érkezik (az utóbbi években kiépített autópályák) – a turisták 80%-a szgk-val érkezik, 10%-a busszal. •A turisták 4/5-e visszatérő (elégedettek)
Turisztikai vonzerő: tengerpart (a turisták többsége ide érkezik) – tiszta víz, sok sziget, (búvárkodás, vitorlázás) kulturális örökség (ókori és középkori épületek)
Turisztikai centrumok: Dalmácia (Zadar, Trogír, Split, Makarska, Dubrovnik) Isztriai-félsziget (Pula, Fiume) Zágráb
Egyetlen nagy hátrány: erőteljes szezonalitás!
Fontosabb célpiacok
