Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008
0 Kolumbia
Izrael
Malajzia
Wal Mart Stores
Toyota Motor
Exxon
Sumitomo
Görögország
Marubeni
Royal Dutch Shell
Dél-Afrikai Köztársaság
Itochu
Lengyelország
Szaud-Arábia
Mitsui & Co.
Ford Motor Co.
Norvégia
Thaiföld
General Motors
GDP, illetve értékesítési árbevétel (mrd USD)
Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége – ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye
160
140
120
100
80
60
40
20
Nemzetgazdaságok munkamegosztása helyett multinacionális és transznacionális vállalatok munkamegosztása Eltérő fejlettségű országok eltérő szerep a termelésben és a kereskedelemben – Fejlett és fejlődő országok: hagyományosan a fejlettek késztermékeket, a fejlődők nyersanyagokat (mg-i termék, energiahordozó, ásványkincs, fa stb.) exportálnak. Ez ma már nem igaz.
Fogalmak
Külkereskedelem: az országhatárokat átlépő áruk és szolgáltatások, melyeket alapesetben vámok és illetékek terhelnek – Probléma: vám- és illetékmentesség (lásd Schengeni Egyezmény)
export – kivitel; import – behozatal – a kettő különbsége a külkereskedelmi mérleg (mrd USD, vagy €) – A külkereskedelmi teljes volumene a GDP arányában = (export + import) / GDP *100 – export a GDP arányában = export / GDP *100 (%) – import a GDP arányában = import /GDP *100 (%) – nettó export a GDP arányában = export – importból származó export / GDP*100 » importból származó export (reexport, félkész termékek beépítése)
A külkereskedelem tipizálása – Reálkereskedelem (áruk és szolgáltatások) – kb. 12,5 ezer mrd USD/év – Pénzügyi- és tőkekapcsolatok (főleg számlapénz, többnyire spekulációs céllal) néhány nap alatt az egész éves reálkereskedelem értékének megfelelő összeg megfordul a nemzetközi pénzpiacon.
A külkereskedelmi mérleg hiánya az utóbbi években Magyarországon az utóbbi években jelentősen javult (2005-ben és 2006-ban), így annak értéke 2007-re 0,5 milliárd €-ra csökkent, az export teljes összegéhez viszonyítva pedig 1% alá csökkent
Forrás: KSH 2007
Külkereskedelemi cserearány: az € vagy $ forintban meghatározott nominális árfolyamának %-os változása a magyar árszintváltozás mértékéhez viszonyítva vagyis: külkereskedelmi cserearány=exportárak változása /importára változása
pl. Egy országban 2005-ról 2006-re az exportárak 9, míg az importárak 11%-kal emelkedtek, miközben az adott ország 4,5%-kal növelte exportjának volumenét. 1. lépés Külkereskedelmi cserearány = 1,09/1,11=0,982 Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban 1,8%-kal romlott a külkereskedelmi cserearány (0,982-1= - 0,018) Fontos: Mint látható a számolásnál egy bázishoz viszonyított %-os aránnyal számolunk, vagyis esetünkben nem a 9 és a 11%-os értékkel, hanem a 109 és 111%os értékkel! 2. lépés Import volumenének változása = az export változása * külkereskedelmi cserearány vagyis 1,045*0982 = 1,02619 Tehát a cserearány 1,8%-os romlása és az export 4,5%-os bővülése mellett az import 2,6%-kal növekedhet úgy, hogy a külkereskedelmi mérleg változatlan marad.
A külkereskedelmi cserearány Magyarországon az utóbbi években folyamatosan romlott, melynek oka egyrészt az energiahordozók árának növekedése, másrészt a magyar export (különösen a gépek és berendezések) forintárszintjének mérsékelt növekedése
-1,4% -2,2%
Forrás: KSH 2007
A külkereskedelmi mérleg alakulása Németországban, Japánban és az USA-ban, 2001-2005
Forrás: OECD
A külkereskedelem szabályozása I. – Kereskedelmi szerződés két vagy több ország között létrejöhet, melynek fajtái: » legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve: A szerződő felek minden olyan kedvezményt megadnak (akár egyoldalúan is) amit lehetővé tesz az adott ország(ok) jogrendszere –pl. USA, EU egyfajta gazdasági támogatásként adja meg (Kelet-Európa, Afrika stb.) » viszonyosság elve: kölcsönös bánásmódot feltételez (a szerződő országok egymásnak ugyanolyan kedvezményeket adnak) » egyenlő elbánás elve: azonos elbánásban részesíti egy ország minden partnerét (nincs kiemelt kör!) – Árucsere-forgalmi megállapodások: Ezek az áruforgalom nagyságát és összetételét szabályozzák. – Nemzetközi áruegyezmények » árhatárok rögzítése » kivitel behatárolása, korlátozása » piacok felosztása » termelés korlátozása » kiegyenlítő készletek tartása – Fizetési megállapodások: klíring (számlapénzforgalom), barter
A külkereskedelem szabályozása II. – Külkereskedelmi ügyletek típusai: » áruügyletek: fedezett vagy fedezetlen áruügylet, barter, reexport, tranzit ügyletek, switch ügyletek (devizában történő vásárlás tartozás kiegyenlítésére). » külkereskedelmi ügyletek: lízing, franchise, licenc értékesítés, termelési együttműködés » szolgáltatásokra között külkereskedelmi ügyletek: a szolgáltatások mindegyike ide sorolható. – Speciálisan a külkereskedelem szabályozása céljából jött létre a korábban ismertetett GATT/WTO is (a nemzetközi szervezeteknél lesz majd róla szó) Fő célja a LIBERALIZÁCIÓ (vámok, illetékek, protekcionizmus)
A külkereskedelem legfontosabb adatai
Az utóbbi évtizedben töretlenül fejlődik (Orosz válság 1997-ben, Indonézia 1998-ban, 9/11, majd Argentína 2002-ben) Éves bővülés: kb. 6-7%
Forrás: OECD 2006
A világkereskedelem volumene (szolgáltatások nélkül 10 ezer milliárd USD, + a szolgáltatások kb. 2.500 mrd USD ¾-e az OECD országokhoz, kb. negyede egyéb országokhoz köthető.
Az áruforgalom összetétele: – kb. 70%-a ipari termék, kb. 20%-a bányászati termékek (fémes- és nemfémes ásványkincsek, energiahordozók), és kb. 10%-a mg-i termék – a növekedési ütem is hasonló sorrendbe állítható
Forrás: WTO 2006
A külkereskedelem legfontosabb trendjei Az USA, az EU, Kína és Japán a külkereskedelmi áruforgalom nagy részét lefedi Folyamatosan nő Kína részesedése (várható Oroszország felzárkózása + a gyorsan növekvő fejlődő országok + Kelet-Európa) A szénhidrogének terén kiemelkedő az OPEC országok és néhány független termelő (pl. Norvégia, Oroszország) részesedése (felvevőpiacuk a fejlett világ – pl. USA) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében meghatározó a fejlett országok (elsősorban az EU) szerepe A bányászati termékek esetében szintén az EU vezet, de a Közel-Kelet szorosan a nyomában van (szénhidrogének révén) A textil- és textilruházati (+ cipő stb.) iparban a fő exportőrök K- és DK-Ázsiában vannak (Kína, India, Vietnam) Egyes országok között konfliktusok (EU vs. USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland a mg-i termékek esetében, EU vs. USA a banán esetében) ágazat fő importálók fő exportálók mezőgazdaság EU, Ázsia EU, Ázsia, Észak-Amerika bányászat Európa, Ázsia Ázsia, Európa, Közel-Kelet feldolgozóipar EU, Ázsia, Észak-Amerika EU, Ázsia, Észak-Amerika
Néhány fontos árucikk fő exportőrei és importőrei Árucikk
kivitel
behozatal
Szén
Ausztrália, USA, Afrikai Közt.
Kőolaj
Szaúd-Arábia, Norvégia, USA, Japán, Dél-Korea, Franciaország, Irán, Oroszország, Olaszország Venezuela
Vasérc
Brazília, Ausztrália, India, Japán, Kína, Nagy-Britannia, USA Kanada
Búza
USA, Kanada, Ausztrália, Egyiptom, Olaszország, Brazília, Japán, Franciaország, Argentína Dél-Korea
Rizs
Thaiföld, India, Vietnam, Fülöp-szigetek, Irán, Indonézia, Brazília, Kína, USA Banglades
Kukorica
USA, Franciaország
Argentína, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Kína
Nyers hús
USA, Franciaország, Kína, Dánia
Hollandia, Japán, Oroszország, Kína, Németország, Ausztrália, Olaszország
Dél- Japán, Dél-Korea, Németország
Az egyes áruk külkereskedelmét (annak volumenét és értékét) jelentősen befolyásolja az ár (kereslet-kínálat) Napjainkban magas pl. az energiahordozók (főleg az olaj), az acél, a nemesfémek világpiaci ára. Fő ok Kína és India fogyasztásának a növekedése – Pl. az arany ára ma kb. 900 USD/uncia, miközben 2000-ben kb. 300 USD volt – Az olaj ára (különböző árak!) átlag 100 USD/hordó körül van, miközben 2000-ben „csupán” 40-45 dollár körül volt (reálértéken) – A kukorica ára a chicagói árutőzsdén 12 USD/véka áron vehető (1 véka=35,3 liter), de hasonló a helyzet szinte minden élelmiszer esetében
A nemzetközi kereskedelem megoszlása (export alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió
Áruk Mrd USD
Szolgáltatások %
Mrd USD
%
Világ összesen
10159
100,0
2415
100,0
Észak-Amerika
1478
14,5
422
17,5
355
3,5
68
2,8
4372
43,0
1245
51,6
4001
39,4
1121
46,4
340
3,3
42
1,7
244
2,4
-
-
Afrika
298
2,9
57
2,4
Közel-Kelet
538
5,3
55
2,3
2779
27,4
525
21,7
Kína
762
7,5
74
3,1
Japán
595
5,9
108
4,5
Közép- és Dél-Amerika Európa EU-25 FÁK Oroszország
Ázsia
A nemzetközi kereskedelem megoszlása (import alapján) az egyes régiók között, 2005 Régió
Áruk Mrd USD
Szolgáltatások %
Mrd USD
%
Világ összesen
10511
100,0
2345
100,0
Észak-Amerika
2285
21,7
366
15,6
298
2,8
70
3,0
4543
43,2
1120
47,8
4135
39,3
1038
44,3
216
2,1
62
2,6
125
1,2
-
-
Afrika
249
2,4
69
2,9
Közel-Kelet
322
3,1
85
3,6
2599
24,7
573
24,4
Kína
660
6,3
83
3,5
Japán
515
4,9
133
5,7
Közép- és Dél-Amerika Európa EU-25 FÁK Oroszország
Ázsia
Az egyes régiók részesedése a külkereskedelmi árufogalomból (export alapján), 2005 (milliárd USD) Régió
mezőgazdaság
bányászat
feldolgozóipar
összesen
Észak-Amerika
136,6
178,8
1102,9
1477,5
Közép- és DélAmerika
93,5
131,5
120,9
354,98
396,1
405,4
3485,3
4371,9
FÁK
26,5
204,4
95,9
340,2
Afrika
32,3
194,2
63
297,7
Ázsia
154,5
252,6
2308
2778,8
12,4
381,6
135,4
538
851,9
1748,5
7311,5
10159
Európa
Közel-Kelet Összesen
A legnagyobb külkereskedelemmel jellemezhető országok rangsora, 2005 (Forrás: WTO 2006) Ország EU-25 (egymás közötti kereskedelem nélkül)
export
import
egyenleg
1328,3
1462,5
-134,2
Németország
969,9
773,8
196,1
USA
904,4
1732,4
-828
Kína
762
660
102
Japán
594,9
514,9
80
Franciaország
460,2
497,9
-37,7
Hollandia
402,4
359,1
43,3
Egyesült Királyság
382,8
510,2
-127,4
Olaszország
367,2
379,8
-12,6
Kanada
359,4
319,7
39,7
Belgium
334,3
318,7
15,6
Dél-Korea
284,4
261,2
23,2
Oroszország
243,6
125,3
118,3
Ország
export
import
egyenleg
Írország
109,9
68
41,9
Ausztrália
105,8
123,3
-17,5
Lengyelország
89,3
101
-11,7
Csehország
78,2
76,7
1,5
Finnország
66
59
7
62,1
66
-3,9
32
35,3
-3,3
Magyarország Szlovákia
Magyarország külkereskedelmi mérlege 2006-ban kb. 2 milliárd €, 2007-ben pedig kb. 0,5 milliárd € volt (elhanyagolható hiány).
Az EU-25 külkereskedelme (áruforgalom alapján), 2005 (Forrás: WTO 2006) Import az EU-ba Európa
Export az EU-ból
Egyenlege (Mrd USD)
4543
100%
4372
100 %
-171
3193,729
70,3
3200,304
73,2
6,575
1567,335
34,5
2916,124
66,7
1348,789
263,494
5,8
284,18
6,5
20,686
Észak-Amerika
258,951
5,7
397,852
9,1
138,901
Dél- és KözépAmerika FÁK
81,774
1,8
56,836
1,3
-24,938
181,72
4
109,3
2,5
-72,42
Afrika
136,29
3
113,672
2,6
-22,618
90,86
2
113,672
2,6
22,812
554,246
12,2
332,272
7,6
-221,974
Európán belüli kereskedelem EU-25 Egyéb európai országok
Közel-Kelet Ázsia
A földgáz külkereskedelme, 2005
Az LNG külkereskedelme, 2005
A szén külkereskedelme, 2005
A vasérc külkereskedelme, 2005
