Méltányos kereskedelem

Méltányos kereskedelem A modul szerzője: Tomory Ibolya

p o l g á r

a

d e m o k r á c i á b a n

SZKA_211_16

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

A 11. ÉVFOLYAM

220 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

tanÁRI

MODULVÁZLAT Tevékenységek – időmegjelöléssel

A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek

Munkaformák és módszerek

Eszközök/mellékletek Diák

Pedagógus

I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése Előzetes feladat A

Az osztály tanulói (és a tanár is) a foglalkozást megelőző két-három hétben címkéket gyűjtenek, amelyeket külföldi termékekről (gyümölcsökről vagy élvezeti cikkekről) vettek le.

Segédletek gyűjtése a foglalkozáshoz

Egyéni gyűjtőmunka

Az érdeklődés felkeltése

Csoportmunka – közös feladatmegoldás

Doboz a címkék számára

I/a Honnan jönnek? A

A tanár kiteríti a világ térképét a földre vagy egy nagy asztalra. A tanulók 3-4 fős kiscsoportokat alakítanak, és körbeállják a térképet. Minden csoport kap néhányat az összegyűlt címkékből. Megpróbálják kitalálni, hogy milyen termékről származnak, és a kis papírokat elhelyezik a térkép azon területén, ahonnan az árucikk hozzánk érkezett. 10 perc

Előzetes ismeretek felidézése Tájékozódás a térben Együttműködés

Világtérkép (nagy) Összegyűjtött élelmiszercímkék

P1 (Háttér-információk)

tanári Méltányos kereskedelem – 11. évfolyam

Tevékenységek – időmegjelöléssel



221


Pedagógus

I/b Te mit választanál? A

A tanulók az előzőleg kialakult kis csoportokban dolgoznak tovább. Közös megegyezéssel kitöltik a D1 feladatlapot, s közben mérlegelik a hagyományos és a méltányos kereskedelmi forgalomból származó áruk előnyeit. Terméktípusonként haladva, a csoportok megosztják egymással választásaik indokait. Végül megbeszélik, hogy mit jelent a termékek nevében az FT (fair trade) rövidítés. 15 perc

Személyes állásfoglalás kérése

Csoportmunka – közös döntés

Mérlegelés Érvelés Konszenzuskeresés Döntés

Csoportos szóforgó

A probléma felvetésének előkészítése

Egész csoportos gyakorlat – tájékozódás a világtérképen

D1 (Feladatlap)

II. Új tartalom feldolgozása II/a Hol termesztik? A

A tanár ismerteti a tanulókkal a banántermesztésre alkalmas éghajlat jellemzőit, majd olyan sárga szívű, banán alakú kis papírokat oszt szét közöttük, amelyik mindegyikére egy-egy ország neve van írva. A tanulók ismét a térkép köré gyűlnek, és elhelyezik papírjaikat a termelési helyszíneken. 10 perc

Térbeli tájékozódás Összehangolt tevékenység

Világtérkép (nagy) Sárga, banán alakú papírformák – országnevekkel



tanÁRI



Az osztály közösen felidézi, hogy milyen márkaneveket látnak leggyakrabban a banáncímkéken, és felírják ezeket a táblára. Közösen átgondolják, hogy vajon honnan szerzik be áruikat ezek az exportcégek. A P3 alapján a tanár szükség szerint kiegészíti a listát. Ezután minden csoport megkapja a D2 feladatlapot, és megpróbál válaszolni annak kérdéseire. A válaszokat megosztják egymással, a tanár pedig szükség szerint kiegészíti azokat. 15 perc

Egy világméretű probléma exponálása

Frontális munka – irányított beszélgetés

Összefüggéslátás Logikus gondolkodás Véleményalkotás Fogalmazás

Csoportmunka – közös feladatmegoldás

Minden csoport egy-egy kinyomtatott kép-párt kap a tanártól. A feladatuk az, hogy kitalálják, mit ábrázolnak a képek, és a párok tagjai milyen kapcsolatban vannak egymással. Az azonos képekkel dolgozók egyeztetik gondolataikat. 15 perc

A termelési körülmények bemutatása

Csoportmunka – asszociációs játék

Asszociációs készség

Kooperatív tanulás – csoportforgó



Pedagógus

II/b Banáncégek és banánországok A

B

D2 (Feladatlap)

P3 (Háttér-információk és útmutató)

A tanár által kinyomtatott képek

P4 (Kinyomtatható fényképek)





223


Pedagógus

A tanár által kinyomtatott képek

P5 (Kinyomtatható képsorozat)

II/c A banán utazása: a hagyományos kereskedelmi folyamat A

B

A tanár a banán útját bemutató, kinyomtatott fényképeket oszt szét a csoportok között. A képek a termelőtől a fogyasztóig követik a déli gyümölcs útjának legfőbb állomásait. A diákok feladata, hogy kitalálják, a folyamat melyik mozzanatát ábrázolja a náluk lévő kép, majd a többiekkel egyeztetve sorba rendezik a képeket a padlón. A szóvivők ismertetik a képen látható tevékenységet. A tanár szükség szerint kiegészíti az elhangzottakat, és elmondja, hogy ezek a hagyományos kereskedelem általános fázisai. 15 perc

A hagyományos kereskedelem folyamatának bemutatása

A tanár a képekhez tartozó ismertetőket és történetleírásokat ad a csoportoknak. A diákok öszszevetik ezeket a saját korábbi elképzeléseikkel. A most kapott információk alapján átgondolják, hogy mit jelent a kereskedelemnek ez a formája a termelők számára, és milyen hatással van életükre. Kiválasztanak egy mozzanatot, és jelenetté formálják azt az érintettek szemszögéből. A csoportok egymást követően előadják jelenetüket. 15 perc

A termelők kiszolgáltatottságának érzékeltetése történetek segítségével

Elemző készség Logikus gondolkodás Együttműködés

Problémaazonosítás Empátia Kreativitás Együttműködés

Csoportmunka – kerekasztal Frontális munka – csoportos szóforgó és tanári magyarázat

Csoportmunka – megbeszélés

Kiscsoportos improvizáció

D3 (Életképek és feladatok)




tanÁRI



Pedagógus

II/d Méltányos kereskedelem (fogalmak, alapelvek) A

B

A P6 melléklet alapján a tanár ismerteti a tanulókkal a méltányos kereskedelem elemeit és legfontosabb alapelveit. (Az első 45 perc vége.) 10 perc

Új ismeretek nyújtása

A tanulók megbeszélik, hogy mit találtak érdekesnek és tanulságosnak az előadásokban. Milyen érzelmek, problémák és gondolatok kerültek felszínre, és mi motiválta ezeket? (Az első 45 perc vége.) 10 perc

A látott jelenetek értékelése

Frontális munka – tanári magyarázat


Figyelem Befogadás Frontális munka – értékelés és megbeszélés

Problémaazonosítás Szóbeli kifejezőkészség

II/e Méltányos kereskedelem – hagyományos kereskedelem A

Minden tanuló megkapja a D4 és a D5 szöveget, amit figyelmesen elolvas, és aláhúzással kiemeli belőle a leglényegesebb gondolatokat. Ezután mindenki húz vitakártyát (D6), amelynek alapján eldől, hogy melyik kereskedelmi forma előnyei mellett kell érveket felsorakoztatnia. 15 perc

Új ismeretek szerzése, a meglévők rendszerezése Szövegértés Lényegkiemelés

Egyéni olvasás és szövegfeldolgozás

D4 (Szöveg) D5 (Szöveg) D6 (Vitakártyák)



B

A tanulók csoportokban elolvassák a méltányos kereskedelemről szóló ismertetőt (D4). Maguk elé képzelik, hogyan változna meg a fényképeken látható emberek élete, ha kapcsolódnának ehhez a kereskedelmi formához. 15 perc

A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Új ismeretek szerzése

Munkaformák és módszerek Egyéni olvasás és fantáziagyakorlat

Szövegértés Kreativitás

II/e Érvek és ellenérvek – jó megoldások A

B

Két nagy csoport alakul, amelyek 3-3 kisebbre oszlanak. A kis csoportok érveket gyűjtenek a kereskedem egyik vagy másik formájának hasznossága mellett. A kis csoportok egy-egy nagy plakáton összesítik érveiket. A plakátok felkerülnek egymás mellé a falra, a diákok pedig szerepet cserélnek. A plakáton szereplő érvek felhasználásával, váltott megszólalással megpróbálják meggyőzni a másik oldalon lévőket arról, hogy a saját maguk által képviselt kereskedelmi forma képviseli a követendő utat. 30 perc

Érvek és ellenérvek megfogalmazása a kétféle kereskedelmi gyakorlat mellett

Csoportmunka – érvek gyűjtése, felkészülés vitára

Véleményalkotás Érvelés Nézőpontváltás Vitakészség

Egész csoportos gyakorlat – moderált vita váltott megszólalással

A diákok elmondják egymásnak a bennük megfogalmazódott gondolatokat. A felvetődött ötletek közül minden csoport kiválaszt egyet, amit jelenet formájában kidolgoz, érzékeltetve, hogy az új kereskedelmi forma milyen változást hozna a szereplők életében. A csoportok egymásnak bemutatják a jeleneteket. 30 perc

A megszerzett tudás átélése jelenetalkotáson keresztül

Csoportmunka – jelenettervezés

Empátia Kreativitás Önkifejezés

Drámajáték – jelenetek bemutatása

225

Eszközök/mellékletek Diák D4 (Szöveg)

Pedagógus


tanÁRI

Eszközök/mellékletek



A tanulók az eredeti kiscsoportokba rendeződnek. Minden csoport elkészít egy témahálót (D7), amelybe a kereskedelem hatásait gyűjtik össze. Ezután lépésről lépésre átgondolják, hogy melyek azok a pontok, ahol mérlegelni kell a folyamat méltányosságát a termelők nézőpontjából. Ezeket aláhúzással jelölik meg. Végül kiválasztanak közülük egy problémát, amelyet részleteiben is végiggondolnak. Olyan megoldásokat próbálnak találni, amelynek révén méltányosabbá válhat a kereskedelem gyakorlata a jelenleginél. A szóvivők bemutatják a többieknek a csoport munkájának eredményeit, és ismertetik megoldási ötleteiket. 15 perc

A kereskedelem hatásainak áttekintése, a méltányosság szempontjából problémás pontok azonosítása

Csoportmunka – témaháló készítése és elemzése, megoldások tervezése

D7 (Témaháló)

A csoportok kampányt szerveznek a méltányos kereskedelem népszerűsítése érdekében. Megtervezik és rögzítik a lépéseket. Elképzelik, hogy kiket keresnének meg, és milyen támogatást kérnének tőlük. A terveket kifüggesztik a táblára vagy faliújságra. 15 perc

Az aktív állásfoglalásra mozgósító gyakorlat

Csoportmunka – kampány tervezése

Csomagolópapír Vastag filctollak Ragasztógyurma


Diák

III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a Léteznek megoldások…?! A

B

Problémaazonosítás Összefüggéslátás Problémamegoldás Együttműködés

Kreativitás Folyamattervezés Hatáskeltés Együttműködés

Pedagógus





III/b Tudatos vásárlás A

B

A tanár röviden ismeretei a hírt, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalban csak méltányos kereskedelemből származó élvezeti cikkeket fogyasztanak. A tanulók sorban megfogalmazzák, hogy milyen okok húzódhatnak meg e döntés mögött. 15 perc

Példa felmutatása

Saját kampánygondolataikra reflektálva, a tanulók arról beszélgetnek, hogy ténylegesen milyen lehetőségeink vannak annak elősegítésére, hogy tőlünk távol élő emberek ne kerüljenek kizsákmányolt helyzetbe, és megkapják munkájukért azt a fizetést, amit a mi földrészünkön mi is elvárunk magunknak. 15 perc

A téma személyes közelségbe hozása

Frontális munka – beszélgetőkör

Összefüggéslátás Véleményalkotás Szóbeli kommunikáció

Empátia Szolidaritás Felelősségérzet

Frontális munka – beszélgetőkör

227


Pedagógus

228 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Tanári segédletek P1 Címkék, származási helyek A déligyümölcsökön gyakran találunk címkéket, amelyeken szerepel a származási ország neve, vagy következtetni lehet arra. Leggyakoribbak Dél-Amerika országai. A származási helyek azonosításában segítséget jelenthet a P2 melléklet listája.

P2 Banántermelő övezetek, országok A banán fejlődésének a meleg, párás éghajlat kedvez leginkább, ahol a hőmérséklet nem esik 10 fok alá, gyakran van 30 fok feletti hőség, és sokszor esik az eső. Ilyen klíma az Egyenlítő két oldalára jellemző, az északi és déli szélesség 30. foka között. Az övezetben található országok egyik fő mezőgazdasági terméke a banán. Sokféle banán létezik. Ezek közül nálunk csak az édes, azonnali, nyersen is fogyasztásra alkalmas fajtákat árusítják. A banántermelő országokban azonban jóval szélesebb körű a különböző fajták felhasználása. Főzve és sütve is fogyasztják. Afrikában gyakran a főétkezés részeként, a tört krumplihoz hasonló köretet készítenek az apró, zöld, főzőbanánokból, vagy faszénen sütik meg a banánt.

tanÁRI

A legfontosabb banántermelő országok listája: India

Brazília

Fülöp-szigetek

Ecuador

Thaiföld

Indonézia

Mexikó

Honduras

Kolumbia

Costa Rica

Panama

Burundi

Tanzánia

Pápua Új-Guinea

Banglades

Guatemala

Kenya

Ruanda

Ghána

Sierra Leone

Sierra Leone

Uganda

Venezuela

P3 Banánimportáló cégek és országok a) A déligyümölcsök export-importját néhány nagy és több kisebb cég uralja a világon. A kereskedelmi cégek hazánkba is szállítanak különböző árucikkeket, és nagy valószínűséggel szerepelni fognak az összegyűjtött címkék között. Nekik köszönhető, hogy olcsó banánhoz jutunk. (1 kg banán átlagosan 300 Ft vagy annál olcsóbb, míg 1 kg Fair Trade banán ára jelenleg 700 Ft.) Nem minden banántermelő országban vásárolnak fel gyümölcsöt. Vannak kiemelt területek és országok, ahonnan nagy mennyiségben érkezik a gyümölcs hozzánk. A banáncímkéken leggyakrabban előforduló cégnevek: Chiquita, Dole, Del Monte, Fyffes, Noboa, Dogan A banánt legnagyobb mennyiségben exportáló országok: Ecuador, Costa Rica, Fülöp-szigetek, Honduras, Kolumbia, Panama, Guatemala, Elefántcsontpart, Nicaragua


b) A feladat megoldásakor – amikor a tanulók összevetik a banántermelő országok listáját az exportáló országokéival – nyilvánvalóvá válik, hogy banánt sok helyen termelnek, de a banán exportja ennél jóval kevesebb országot érint. Az asztalunkra kerülő banán származási helye jóval körülhatárolhatóbb. Ennek oka, hogy a piacot uraló cégek azokból az országokból vásárolnak, ahonnan olcsóbban tudják beszerezni az árut. Gyakran ők birtokolják a termőföldeket, ültetvényeket, és olcsó bérmunkásokat alkalmaznak. A kistermelőktől is olcsón szerzik be terményeiket, mivel azok nem ismernek más lehetőséget, és a mindennapi megélhetésükhöz szükségük van a bejáratott kereskedelmi kapcsolatokra. Országon belül nehezebb jó áron eladni a gyümölcsöt, mivel sokan vannak, akik piacot akarnak biztosítani saját terményeiknek.

P4 Kinyomtatható páros életképek (külön mappában) 1. teaültetvény – teaszedő munkáslány (1-2.) 2. fűszerkészítmény – ugandai kistermelők (3-4.) 3. kávécserje – kávészüretelők (5-6.)

P5 A banán útja képekben – Kinyomtatható képek (külön mappában 7-16.) 1. Banántermelés és szüretelés 2. Csomagolás 3. Szállítás 4. Importáló

229

5. Nagykereskedés 6. Kiskereskedés 7. Fogyasztó

P6 A méltányos kereskedelem „A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára kívánja a fenntartható fejlődést előmozdítani, elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint szemléletformáló kampányokkal a fejlett országokban. A méltányos kereskedelem alapelvei szerint a világkereskedelemben kialakult arányok igazságtalanok, és olyan óriási kiszolgáltatottságot jelentenek a szegény országok lakosságának, amely egyre csak mélyül a kereskedelem hagyományos formáinak fenntartásával… A Fair Trade mozgalmak a harmadik világ jellegzetes exporttermékeit forgalmazzák, főleg kávét, teát, cukrot, mézet, kakaót, banánt, kézműves termékeket. A minősített Fair Trade áruk forgalma a huszonegyedik század elején évi 400 millió dollár, amely ugyan csekély a „normál” kereskedelem mértékéhez képest, mégis biztató irányokat mutat. „A mozgalom legtávolabbi gyökerei a 19. század végi angol és olasz szövetkezeti mozgalomba nyúlnak vissza, melynek célja az volt, hogy a termelőtől a kereskedőig egységes gazdasági láncokat hozzon létre. A második világháború után sok segélyszervezet figyelme az úgynevezett fejlődő országok felé fordult. Amerikai vallási csoportok (pl. a Ten Thousand Village) már akkor elkezdtek közvetlenül a termelőktől vásárolni, ezzel támogatva a megélhetésüket.

230 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A 60-as évektől kezdve a mozgalmak legfontosabb célja, hogy a fejlődő országok kimozduljanak a monokultúrából – tehát a nyersanyagot a belső piacra termeljék, és az általuk feldolgozott, értéknövelt termékeket exportálják inkább. Az egyszerű segélyezésen túl az Oxfam 1964-ben elindította a „Bridge” nevű programot: harmadik világbeli kézművesek termékeit megvették az importőröktől, és az eladásukból gyűjtöttek segélyekre. A mai Fair Trade-hez hasonló első program 1975-ben indult. A 70-es és 80-as években egyre több termelőszövetkezet jött létre, elsősorban azért, mert a kávé és kakaó világpiaci ára drámaian lecsökkent. Ezek a szövetkezetek eredményesebben tudtak tárgyalni a felvásárlókkal. A 80-as évek végén egy holland egyházi segélyszervezet két szociális munkásának fejében született meg egy egységes fair trade márka gondolata – így lehetővé vált, hogy a kiskereskedők nagy tömegben és egyszerűen vegyenek részt a harmadik világbeli munkások támogatásában. 1988-ban mutatták be Hollandiában a Max Havelaar kávét, amely egy év alatt 3%-os piaci részesedésre tett szert. Az elkövetkező években sok helyütt létesültek más hasonló szervezetek és márkák. Ezek összefogására született meg 1997-ben a FLO (Fairtrade Labelling Organisation), amely egy 17 tagból álló ernyőszervezet.

tanÁRI

Míg 2003-ban 150-féle terméket forgalmaztak a fair trade láncban, 2004-re ez a szám már 834-re nőtt. A fair trade termékek piaca egyre nő, akár évi 40-90%-os piacbővülést is mutatva. Nagy-Britanniában 2001-ben például 46 millió font értékű, fair trade árut adtak el. Kanadában, 1998-ban 3 millió USA dollár bevételt hozott a méltányos kereskedelem – ez 12 500 új munkahelyet teremtett a fejlődő országokban. A világ kávétermelőinek 3%-a tagja valamilyen méltányos kereskedelmet garantáló szövetkezetnek.” (Forrás: Fair Trade, Védegylet, 2005)

Méltányos kereskedelem

Recommend Documents