Kézműves kereskedelem szabályszerűen Az egyre szaporodó kézművesek egyik legnagyobb problémája az, hogy miként, hogyan feleljenek meg a velük szemben támasztott elvárásoknak, s miként lehetnének sikeresek. A laikus kézműves megoldásokat keres, megpróbál utána nézni a világhálón, kísérletezik, újságot olvas, s az alapján értelmez mondatok, jogszabályokat. A számos adóváltozás, új adónemek, a folyamatos módosítások a tapasztalt könyvelőt is próbára teszik, ezért egy jó tanács: „Ha valamit értelmezni szeretnénk, akkor sohasem a számunkra kedvezőt, hanem a rosszabb alternatívát válasszuk!” Alábbi anyagunk nem teljes körű, minden egyedi problémára – terjedelme szűkössége miatt nem terjedhet ki, de segítséget nyújt a jogkövető magatartás folytatásához. Segítség, kézműves lettem, de miként árusíthatok szabályszerűen? Kell e járulékokat fizetnem? Hogyan vonatkozik rám az adókedvezmény? A választ az adja meg, hogy az eladásra tervezett termékkel kapcsolatban keletkezik-e, vagy sem hozzáadott érték. Általában hozzáadott értéken a termékkel kapcsolatos munkaráfordítást, átalakítást, vagy egy új termék előállítását kell értenünk. Különbséget kell tennünk a tekintetben is, hogy a hozzáadott értéket képviselő termék forrása (alapanyag) miből (kitől, honnan) ered. Egyszerű példával bemutatva: 1 kg fonalunk van, amit szeretnénk eladni. Ha ezt a fonalat korábban vásároltuk, s csak tároltuk és szeretnénk rajta túl adni, akkor nyilvánvalóan a fonalhoz nem kapcsolódik hozzáadott érték. Ha viszont a fonalat mi készítettük, vagy esetleg festettük, akkor a termék már hozzáadott értékkel rendelkezik, a saját munkánk is a termék árának részét képezi. Az előbbi esetben egyszerű háztartásban fellelhető ingó vagyontárgy értékesítéséről, míg az utóbbi esetben önálló gazdasági, más néven üzleti tevékenységről van szó, függetlenül az eladott termék számától. Tovább nehezíti döntésünket az is, hogy 2012.január 1-től, ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a jövedelem önálló gazdasági tevékenységnek minősül, ezáltal e tevékenységre is hatályos az ÁFA törvény rendelkezése. A problémakör eldöntése, mindig az eladó magánszemély kötelezettsége. Addig, amíg olyan terméket adunk el, melyhez nem tartozik hozzáadott érték, úgy az, általánosan, személyenként , éves szinten 600 ezer Ft bevételig/200 e Ft jövedelemig nyilvántartás vezetése mellett adómentes. (Szja tv. 85 §) Számlaadásra sem köteles, de ha az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerűen történik az már önálló gazdasági tevékenység, amelynél ugyan továbbra is érvényes a 600 e Ft-os bevételi /200 e Ft-os jövedelem határig az adókedvezmény személyi jövedelemadó nemben (továbbiakban:szja), de nem érvényes a tevékenységre vonatkozó jövedelem után fizetendő 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási (továbbiakban eü.) fizetési kötelezettségre. Ezen kívül sajnos: tovább bonyolítja a „helyzetet” a Kúria 2013.decemberi jogegységi döntése, melynek értelmében: a gazdasági tevékenységként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, amely után az adózónak akkor is- az önálló tevékenységből származó
1
jövedelemre vonatkozó szabályok szerint- kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfa körbe, és így áfa levonási joga nem nyílt meg. „ /Forrás: NAV:„Adóköteles az üzletszerű ingóértékesítés.2014.02.10/ Amennyiben a magánszemély saját maga által készített termékeket értékesíti, úgy ez a tevékenység az Szja tv. rendszerében önálló gazdasági tevékenységnek minősül. A már részletezett jövedelemhatárig fennálló adómentesség szabálya ugyanakkor nem érvényesíthető, mivel ez esetben az önálló tevékenység szabályait (üzletszerű tevékenység) kell alkalmazni, vagyis a jövedelem megállapítása az SZJA tv. 16-23 §-ai alapján történik. Ebből következően téves minden olyan gondolat „hogy 600 e Ft bevételig nyugodtan árulhatom termékeimet, hisz nem kell adót fizetnem.” Mit jelent az üzletszerű tevékenység?: „ Az Áfa-törvény szerint gazdasági tevékenység egyik alapvető eleme az, hogy a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres legyen. Fontos kiemelni, hogy az említett feltételek nem együttesen kell fennállnia. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az ellenérték fejében végzett tevékenység abban az esetben is lehet üzletszerű, ha az egyszeri. Másrészt az ellenérték fejében végzett gazdasági tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós vagy rendszeres, akkor a tevékenység az áfa szempontjából szintén gazdasági tevékenységnek minősül, feltéve ha a gazdasági tevékenység egyéb feltételei is fennállnak. „ /Forrás: NAV Közép-Dunántúli Reg.Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Székesfehérvár 2012.december 10./ Érvényes –e ránk az ÁFA tvr. hatálya? Magánszemélyként igen, ha ingó vagyontárgyunk(-aink) értékesítése önálló gazdasági tevékenységnek minősül, illetve ha saját magunk által előállított terméket szeretnénk értékesíteni. Mindkét esetben alanyi adómentességet kérhetünk – 2013.január 1-től- éves szinten 6 millió Ft bevétel összeghatárig. Ennek a feltétele magánszemélyként a 7-es adószám kérése. Az alapismeretekhez még egy lényeges kérdés: a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás. Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI . törvény 2012.január 1-től hatályos rendelkezése : „3 §: (1) A kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapján képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani-, a jövedelmet szerző magánszemély 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben kifizetett, juttatott, a SZJA –ról szóló törvény: a.) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó(adóelőleg) számításánál figyelembevett jövedelem után” Ha a jövedelmünk nem kifizetőtől* származik, akkor az SZJA előleggel együtt 27 % mértékű EÜ hozzájárulást kell fizetnünk. Nincs különbség a tekintetben, hogy az adózó jogállása milyen, tehát a járulék bevallási és fizetési kötelezettség nyugdíjtól, gyestől, gyedtől, minden egyéb jogviszonytól független.
2
Az eddigiekből egyértelműen következik az is, hogy az önálló gazdasági tevékenység számlaadásra köteles, hisz az ÁFA törvény alapján nem tudjuk másképp igazolni bevételeinket, kiadásainkat, illetve igazolni azt a tényt, hogy bevételeink után nem kell 27 % mértékű forgalmi adót fizetnünk. Nyugtát, számlát akkor vásárolhatunk és állíthatunk ki, ha – a magánszemély adóazonosító jelén kívül - valamilyen további adószámmal is rendelkezünk. Tehát máris beleütköztünk az első akadályba, azaz abba, hogy hogyan lehetünk számlaképesek.
A számlaképesség feltételei: „Az Art. 16 § (1) bekezdése általános jelleggel kimondja, hogy adóköteles tevékenységet – bizonyos kivételekkel, csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Adózó, adóköteles tevékenységet adószámos magánszemélyként illetve egyéni vállalkozóként folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve, mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség. Az a körülmény, hogy a gazdasági tevékenységet milyen formában végzi (egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként), egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető. „ /Forrás: NAV Közép-dunántúli Reg. Adó Főigazgatósága Jogi , Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Székesfehérvár.2012.december 10./ Számos problémát okozhat a fentiek értelmezése, amire leginkább az ÖVJT rendszer nyújt segítséget. ÖVJT értelmezéséhez ajánlott: http://www.kekkh.gov.hu/letoltés/evig_ovtj_kodok.pdf Az önálló tevékenység: A tevékenység önálló gazdasági tevékenységnek, az ebből származó jövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezáltal része a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásának. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen az adott személy bevételhez jut, s mely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik minden olyan tevékenység, amelyet nem egyéni vállalkozóként, s nem az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységként folytatnak. Ahhoz, hogy ezt a hivatalos értelmezést pontosan értsük, szükséges még néhány fogalom ismerete is: Mit jelent a nem önálló tevékenység fogalma:
3
Egyszerűen megfogalmazva van egy munkáltatónk, aki foglalkoztat bennünket, főállásban vagy részmunkaidősként, vagy éppen családtagként. Ebből következően, munkáltatónk, nyilatkozataink alapján levonja az adóelőleget, a bennünket terhelő szja,- nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, továbbá megfizeti utánunk a bruttó bérünk szerinti járulékokat. Ez utóbbit 2012-től már szociális hozzájárulási adónak nevezzük és mértéke a bruttó bér 27 %-a. Ez mellett a szükséges havi bevallásokat a foglalkoztatónk készíti el, nyújtja be és fizeti meg, azt az összeget amit tőlünk levont, illetve azt is , amit utánunk fizetni köteles. Elvileg ha csak ilyen jövedelmünk van, akkor az éves adóbevallásunkat egyszerűsített eljárásban a NAV is elkészítheti. Önálló tevékenységből származó jövedelem: a fogalom számos tevékenységet takar, ide tartozik: - megbízási tevékenységből - EU, országgyűlési, helyi önkormányzati tevékenységből, - átalányadózást választó egyéni vállalkozó általányban meghatározott jövedelméből, - mezőgazdasági őstermelő jövedelméből, - ingó vagyon üzletszerű értékesítéséből, - ingatlan bérbeadási tevékenységből, - szellemi termékek értékesítéséből, illetve - a magánszemély minden olyan jövedelme, amiből bevételt szerző tevékenysége származik. Amennyiben az itt felsorolt tevékenységeinket nem valamely vállalkozási formában szeretnénk végezni, úgy lehetőségünk van – adószámos magánszemélyként – a 7-es adószám kiváltására. Természetesen a 7-es adószám számos lehetőséget, jogosultságot biztosít, de nem mentes a kötelezettségektől sem. A 7-es adószám önállóan nem jelent biztosítási jogosultságot, sőt nyugdíj és szolgálati idő megállapítási alapot sem. A 7-es adószám jogosultságot biztosít – meghatározott tevékenységi körökben (ÖVTJ) önálló gazdasági tevékenység folytatására, számlaadásra, nyilvántartás vezetésre, a tevékenységgel kapcsolatban felmerült bevételek/kiadások elszámolására. Az adószám kiváltásával egy időben nyilatkozatot kell tenni az ÁFA adómentességről, ezáltal elkerülhető az adónemben később feltárt hiány. A tevékenység jellege miatt nincs annak jelentősége, hogy az adott magánszemély egyéb jogviszonya milyen, tehát folytatható a tevékenység önállóan más jogviszonyaitól függetlenül is. A 7-es adószám önállóan nem jelenti azt, hogy amennyiben főállásunk van, s ezután a munkáltatónk megfizeti a szociális hozzájárulási adót (27 %), úgy mentesülnénk a 7-es tevékenységből származó jövedelmünk adó és járulékfizetési kötelezettsége alól. Ennek az oka az, hogy amíg főállásban-vagy legalább 4 órás részmunkaidőben- dolgozunk (heti legalább 36 órát/20 órát) addig a bruttó bérünkből levonásra került a nyugdíjjárulék, az eüszolg. kötelezettség, a személyi jövedelemadó, ezen felül a munkáltatónk megfizeti utánunk a 27 % mértékű szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Ezzel a munkáltatói bruttó bérünk (ezt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek hívjuk) után levont járulékokkal ”biztosítottuk” nyugdíjalapunkat, szolgálati időnket, betegszabadság- és táppénzjogosultságunkat, s ingyenes orvosi ellátásunkat, azaz ez esetben teljes körűen biztosítottak vagyunk. Ezzel szemben a 7-es tevékenység önálló gazdasági tevékenységnek minősül, amely után a fentiekben jelzett jövedelemmel közel azonosan 4
16 % mértékű személyi jövedelemadót és 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. ( E járulékmértékek általános mértékek, kivételt képez ez alól, ha a 7-es adószámos kifizetőnek végez teljesítést, szolgáltatást nyújt: (például kézműves tábor), s ha annak bruttó tárgyhavi összege meghaladja a mindenkori minimálbér 30 % - át.) A leírtakból következően amennyiben alapjogviszonyainkban (Főállású /részmunkaidős foglalkozás, nyugdíjas, stb.) nem vagyunk biztosítottak, 7-es adószámosként sem válunk azzá, ezért –biztosítási jogviszony hiányában – a havi egészségügyi szolgáltatási járulék (2015-ben 6.930.-Ft/hó), fizetése akkor is fenn áll, ha magánszemélyként a 7-es adószámosként a jövedelem után, a magánszemély a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizeti. Ennek az alapvető oka az, hogy az egészségügyi szolgáltatások alapellátását (kórházi ellátás, gyógyszer, stb.,) az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, míg a táppénz, stb. ellátások fedezetét, a 27- % os szociális hozzájárulási adó teremti meg. Összességében tehát: - amennyiben alapjogon (munkaviszony, gyed, gyes, gytám., nyugdíj, ápolási díj, diák)biztosítottak vagyunk, akkor: - nem kell fizetni havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (6.930.-Ft/hó) - 7-es tevékenységünk jövedelme után ekkor is meg kell fizetni a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást a 16 % -os SZJA mellett. - amennyiben alapjogon nincs biztosításunk: - fizetnünk kell a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (6.930 Ft/hó) és - 7-es tevékenységünk jövedelme után meg kell fizetni a 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulást a 16 % mértékű SZJA mellett. Bevallás pótlása, önellenőrzés: Fentiek ismerete alapján meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan értelmeztük eddigi tevékenységünket, van-e adószámunk, adtunk be már a korábbi években személyi jövedelemadó bevallást, ha igen milyen tartalommal. Klasszikus példa erre, hogy rendszeresen árusítunk különböző internetes oldalakon, számla nélkül, bízva abban, hogy tevékenységünk 600 e Ft-os bevételig adómentes. Árulunk mindent, alapanyagot, saját magunk által készített terméket, stb. Sajnos a legrosszabb helyzetben vagyunk. . De miért is: - bárhol árulunk a Kúria már idézett jogegységdöntése alapján a gazdasági tevékenységeként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, amely után az adózónak akkor is- az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint, kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfa körbe, és így áfa levonási lehetősége sem nyílt meg. Márpedig az áfa fizetési kötelezettség a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység után akkor is fenn áll, ha az adózó jogkövető módon bejelentkezett és akkor is, ha jogsértően ezt nem tette meg.” A fenti szöveget „lefordítva” Az interneten árult termék, ha az alkalomszerű (például: 1 tv , 1 kerékpár) az általában egyszeri termékeladás, ezzel összefüggésben nem lehet megállapítani az üzletszerűséget, s a gazdasági tevékenységet sem. Az Szja 85 § - a alapján e termékek értékesítése valóban 600 e Ft bevételig adómentesek, s számla adásra sem kötelezettek.
5
Amennyiben az interneten árult termék például 3 tv, vagy 3 kerékpár, itt már gondban vagyunk, mert eladóként a terméket már egészen biztosan nem 1 alkalommal hirdettük meg, illetve a NAV állásfoglalása szerint ekkora mennyiség eladása, már nem életszerű. És ekkor „esünk bele a csapdába”, hisz nem kértünk adószámot (7-est), s nem kértünk áfa szempontjából (6 millió Ft-ig) alanyi adómentességet sem. Hiába van szja adónemben 600 e Ft-ig alanyi adómentességünk , elmulasztottuk a bejelentést, ezért előáll , hogy a bevétel 27 % - a ÁFA köteles , ezt pedig nem vallottuk be és nem fizettük meg. Amennyiben nincs 7-as adószámunk elsősorban annak pótlása szükséges. (Adószám kérése) Adószám birtokában, amennyiben korábban egyáltalán nem nyújtottunk be bevallást (nem volt adóköteles jövedelmünk), akkor az elmaradt bevallás pótlásáról beszélünk. Amennyiben volt bevallásunk s abban nem szerepeltettük 7-es tevékenységből származó jövedelmünket akkor a korábbi bevallás önellenőrzését kell elvégeznünk. Bármelyikről is van szó, egységesen önellenőrzésről beszélünk és minden esetben az önellenőrzés évében hatályos 53-as bevallást (például 2012 évi önellenőrzés esetében a 1253-as) kell használnunk. Határon túli ügyletek: Az internetes kereskedelem terjedésével, ma már jelentősnek tekinthetők a határon túli ügyletek. A határon átnyúló internetes kereskedelem sok esetben veti fel, hogy határon túli magyarjaink, vagy éppen külföldi állampolgáraink hogyan értékesíthetnek hazánkban. A választ az alábbi jogszabályi rendelkezések adják meg: Az Adózás rendjéről szóló (2003.évi XCII törvény) 3 § - a szerint a törvény hatálya: 1. A Magyarország területén: a.) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyre, b.) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemélyre (a…d…továbbiakban személy)adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény szabályait kell alkalmazni. A Személyi Jövedelemadóról szóló ( 1995. CXVII törvény) II. fejezet. 2 §. 4. bekezdése szerint: A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed . A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó , vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. A belföldi illetőségű magánszemély fogalmát az SZJA tv. 3 § 2. pontja részletezi, e szerint: - a magyar állampolgár (feltéve, ha nem rendelkezik másik állampolgársággal is Magyarországon nincs lakó-vagy tartózkodási helye) - aki legalább 183 napi Magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik, - a hontalan személy (további részletezést lásd e törvény helyen) A jövedelemszerzés helye: önálló tevékenységből származó jövedelem annak szerzésénél a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye útján folytatja, akkor a telephely szerinti állam.
6
Összefoglalva az előbbieket: A vállalkozás jellegétől függetlenül azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek magyarországi székhellyel vagy telephellyel, továbbá azok a magánszemélyek, akik nem minősülnek belföldi illetékességű magánszemélynek, őrájuk az adott ország adózási rendje vonatkozik, s a szerint kell eljárniuk . A 7-es adószámos tevékenység önálló tevékenységnek minősül, ezért ha a külföldi magánszemélynek van Magyarországon telephelye, akkor ezt a tevékenységet a Magyarországi szabályok szerint számolja el és tesz eleget nyilvántartási, bevallási kötelezettségének is. Ha nincs Magyarországon a magánszemélynek telephelye, úgy a jövedelemszerzés helye sem Magyarország, ezáltal a Magyarországról származó bevételek és kiadások elszámolására az illetőség szerinti állam jogszabályai az irányadók. Gyakran felmerülő kérdés: „Külföldön élek, magyar állampolgár vagyok, hogyan mit csináljak, ha Magyarországon szeretném termékeimet értékesíteni?”A fentiek alapján a kérdésre már részben, választ is adtam. Alapelvként annak van jelentősége, hogy a tevékenység folytatásához, van-e Magyarországon telephelyünk, vagy nincs. Ha van, akkor a kézműves tevékenység folytatására az itt részletezett jogszabályok és leírtak az irányadók. Ha nincs, akkor a tevékenységet kizárólag közösség adószám birtokában, a székhely, lakhely, telephely szerinti ország jogszabályai szerint lehet folytatni. Belföldiek határon túli ügylete: Belföldiek határon kívüli tevékenységének alapelve, hogy Magyarországon kívül, az EU más tagállamaiban csak akkor értékesíthetünk, tevékenységünk érdekében alapanyagokat csak akkor vásárolhatunk, illetve külföldinek minősülő vállalkozás szolgáltatását csak akkor vehetjük igényben, ha van közösségi adószámunk. A közösségi adószámot a változás bejelentő nyomtatványon kérhetjük meg. A közösségi adószám kérése ingyenes. (Tulajdonképpen a 7-es adószám előtt lesz egy HU megjegyzés , illetve a 7-es adószám rövidül, elmarad az utolsó három számjegy) Alapvetően téves az álláspont, hogy alanyi adómentes tevékenységhez nem kérhető közösségi adószám. Ennek azaz oka, hogy az alanyi adómentesség csak Magyarországon érvényes, egyébként a határon túli értékesítés területi hatályon (Magyarországon) kívülinek minősül. Értékesítés:A határon túli értékesítés, az értékesítésnek olyan speciális esete, amikor is Magyarországi eladó termékét, nem Magyarországi vásárló veszi meg, függetlenül attól, hogy közösségi (EU-s) partnerről, vagy harmadik országban lakó vásárlóról van e szó. Az értékesítés során különbséget kell tennünk a tekintetben, hogy kisszériás, magánszemély felé történő értékesítésről beszélünk, vagy termékeinket rendszeresen, külföldi vállalkozás felé értékesítjük. Bármelyikről is van szó a számlát magyar nyelven , (EU tagállami értékesítés esetén közösségi adószám feltüntetésével )állítjuk ki Ft-ban . Mivel a teljesítés helye Magyarország, ezért ha magánszemély felé értékesítünk akkor a számlában az áfa tartalom az vagy 27 % mértékű , vagy ha alanyi adómentesek vagyunk , akkor AAM-t tüntetjük fel, természetesen áfa az utóbbi esetben O %. Ha külföldi vállalkozás felé történik az értékesítés akkor szükségünk van a külföldi vállalkozó közösségi adószámára, a számla nettó módú, azaz egyáltalán nem tartalmaz áfát. Ez esetben lényegtelen hogy áfásak vagy alanyi adómentesek vagyunk. A számlára fel kell 7
tüntetni a külföldi vevő közösségi adószámát illetve a számlára kötelező ráírni, hogy a számla fordítottan adózik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külföldi vevő a számla érték utáni áfát, saját országa jogszabálya szerint köteles bevallani és külön megfizetni. Nekünk, mint számlakibocsátónak ezzel összefüggésben viszont bevallási kötelezettségünk is keletkezik. Így kell eljárnunk abban az esetben is, ha termékeinket külföldi honlap közbeiktatásával értékesítjük, ugyanis a belföldi státuszunk nem változott, s belföldi révén - ha nincs külföldön telephelyünk, akkor a hazai jogszabályokat kell alkalmaznunk. Külföldi szolgáltatás igénybevétele: Gyakorlatilag az előzőekben leírtaknak a fordítottja. Leggyakoribb eset az, ha külföldi szolgáltató (internetes honlap) szolgáltatását vesszük igénybe, mely szolgáltató többnyire társas vállalkozás. A jogharmonizációs elvek szerint a szolgáltató – a fordított áfázásszabályai szerint állítja ki a számláját, mely után nekünk kell a 27 % mértékű áfát bevallani és megfizetni függetlenül attól, hogy áfásak vagy alanyi mentesek vagyunk e. (Mivel az alanyi adómentesség csak Magyarországon érvényes, az alanyi adómentesség területen kívül nem alkalmazható) Nekünk, mint szolgáltatást elfogadónak, ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségünk is keletkezik. Külföldi magánszemélytől történő vásárlás esetén csak a számlakiegyenlítésben van feladatunk. Külföldi adóalanytól történő termékbeszerzés áfáját szintén nekünk kell bevallani és megfizetni. Ez utóbbi áfa a bevallás során levonásba is helyezhető, de csak akkor, ha Áfa körösök vagyunk, alanyi adómentesnek nincs áfa levonási joga. Határon túli ügyletek számlázása, átszámítási előírások: A számlát magyar nyelven, forintban vagy az MNB hivatalos árfolyamlistáján szereplő valutanemben állítjuk ki. 2012.január 1-től a külföldi számláját, ha az angol, német vagy francia nyelvű nem kell hivatalosan lefordítatni, minden más esetben továbbra is kötelező. Külföldi pénznemben kifejezett adóalap: „ Az áfa törvény 80 §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénznemben kifejezett adóalap átszámításánál kétféle árfolyam lehetséges : - a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyama vagy - a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzétett devizaárfolyama Ez utóbbi árfolyam alkalmazása csak akkor lehetséges, ha erről a döntéséről az adószámos magánszemély az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. A közösségi adószám kiváltásával egyidejűleg nyilatkozhat az MNB árfolyam alkalmazásáról.” / Forrás: NAV Székesfehérvár, 2011/
Tekintettel arra, hogy az MNB devizaárfolyam naprakészen lekérhető célszerű az alkalmazásnál az MNB devizaárfolyamát kérni. Határon túli ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettség:
8
Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekkel, termékbeszerzésekkel, szolgáltatásnyújtásokkal, a szolgáltatás igénybevételekkel összefüggésben bevallási és esetleges adófizetési kötelezettségünk van, mely bevallások elkészítéséhez szükségünk van az eladó és a vevő közösségi adószámára. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a speciális adózói körbe tartozó alanyi adómentes adózóknak (értelemszerűen a 7-esesek is) már 2010 óta a Közösségi Kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteikről (a termékértékesítés kivételével) a 65-s (áfa) bevalláson kell számot adniuk. Sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt is, hogy az alanyi adómentesség okán hiába nem kötelezettek áfa bevallás benyújtására, ha közösségi ügyletünk van áfa bevallási kötelezettségük is keletkezik. Főszabályként két bevallási kötelezettségünk van az egyik a 15A60-as összesítő bevallás, a másik pedig a 1565-ös ÁFA bevallás. Az áfa bevallást azért kell elkészíteni és benyújtani, mert a 15A6O-as bevalláson eleget kell tettünk adatszolgáltatási kötelezettségünknek a kapcsolódó áfa bevalláson pedig pontosan megjelenik a fizetendő áfa összege is. Szintén főszabály az is, hogy az áfa körösök e két bevallási kötelezettségüknek bevallási gyakoriságuk szerint tesznek eleget, az alanyi adómentesek azonban az „esemény” bekövetkeztét követő hó 20-áig az Áfa bevallással együtt. További rossz hír, hogy amíg az ÁFA bevallások papíralapon is benyújthatók, úgy az A60-as nyomtatvány csak elektronikusan, melyhez ügyfélkapu használata szükséges. Bevallások, adóelőleg, jövedelem után fizetendő adó mértékének megállapítása, bevételek, elszámolható kiadások: 7-es adószámos magánszemély egyszerű bevétel /kiadás nyilvántartására kötelezett, különösen akkor, ha alanyi adómentes. A nyilvántartás lehet: pénztárkönyv, kézi nyilvántartás, bármely gépi nyilvántartás, a cél az, hogy a nyilvántartás átlátható legyen. Az átláthatóságot minden bevételi /kiadási számlának, idősorban való feltüntetését, s ellenőrzésének biztosítását jelenti. A nyilvántartás vezetése lényegesen egyszerűbb. A 7- es adószámos magánszemély jövedelmének, adózásának módszere eltér minden egyéb vállalkozási formától. Ennek egyik fontos része, hogy a bevételek /kiadások sorokon ténylegesen csak azokat az összegeket lehet megjelentetni, amik a tárgyévben beérkeztek/átvettünk illetve amelyeket ténylegesen kifizettünk. Ez az jelenti, hogy ezen adózóknál amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket a veszteség nem vihető át következő évre, azaz nincs veszteség elhatárolás. Nem létezik az időbeli elhatárolás fogalma sem, amikor is számláztunk egy eladást, de a bevétel csak tárgyévet követő hóban érkezett meg részünkre. Ez esetben ez a bevételünk nem a tárgyévi bevételt, hanem a következő évi bevételünket növeli. Természetesen az előírások a kiadásaink tekintetében fordítva is igazak Jövedelmünkkel évente egyszer, a tárgyévet követő év május 20-áig kell elszámolnunk az éves SZJA bevallásunk keretében, a bevallást önmagunknak kell elkészíteni. A bevallásban egyéb jövedelmeink (munkabér, stb.) bevallása mellett itt teszünk eleget 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási bevallási kötelezettségünknek. Az éves egyszeri bevallás mellett azonban negyedévente adóelőleget kell fizetnünk, ezért célszerű bevétel/kiadás nyilvántartásunkat negyedéves bontásban vezetni. Bevételek:
9
Bevételként kell elszámolni minden olyan bevételt, amelyre a számlaadási kötelezettség alapján az adott évben számlát (nyugtát) kiállítottunk. Bevételként a 7-es adószám tekintetében csak azok az összegek számolhatók el, amelyek a tárgyévi utolsó napjáig megfizetésre is kerültek. 7-es adószámos tevékenységnél bevételek nem határolhatók el, nem mutatható ki vevői követelés sem. Nem számolhatók e tevékenységgel összefüggésben olyan bevételek sem, amik nem a tevékenység érdekében merültek fel, így például tárgyi eszköz, ingóság eladásából származó bevétel, bérleti díj, stb. Jellemzően előforduló bevételek: - előállított termék értékesítéséből származó bevétel - közvetített szolgáltatással (posta) kapcsolatos bevétel - árfolyam különbözetből adódó bevétel - az adószám keretén belül végzett szolgáltatás (például: szervezett tanfolyam) bevétele. A bevételeket mindig forintban a kerekítés szabályai szerint kell megállapítanunk. Készpénzbevétel esetén az utolsó számjegy vagy 0, vagy 5 Ft lehet. Kiadások A fenti alapelvből kiindulva csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a 7-es adószámos tevékenységgel összefüggésben merültek fel és számlák, vagy egyéb hiteles bizonylatok alátámasztják a kiadások valódiságát, és azok a tárgyév utolsó napjáig megfizetésre kerültek. Nem mutatható ki e tevékenység keretén belül szállítói tartozás, költséget elhatárolni nem lehet, illetve költségként nem számolható el megfizetett adó- kivéve a magánszemély által megfizetett 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás. Lényeges, hogy a 7-es adószámos tevékenységnél, a tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le, tehát kiadási többlet, veszteség a következő évre nem vihető át. A tevékenység jellegére való tekintettel a kiadások kétféle módon számolhatók el: bizonylat nélküli költségelszámolással (10 %) vagy tételes költségelszámolással. Nagyon fontos, hogy a kétféle elszámolási módszer egy adott évben egyszerre nem alkalmazható, tehát vagy az egyiket vagy a másikat választjuk, attól nem lehet adott évben eltérni. Mit is jelent ez: Az önálló tevékenység része, nem csak a 7-es adószámos tevékenység, hanem a megbízási jogviszony mellett számos olyan tevékenység is (pld. tisztségviselői tevékenység, ingatlan bérbeadási, egyéni vállalkozói tevékenység) amivel kapcsolatban esetleg a kifizető felé adóelőleg megállapítási kötelezettségünk keletkezik, s mellyel kapcsolatban nyilatkoznunk kell, legkésőbb az első kifizetést megelőzően. Annak ellenére, hogy ezek mindegyike önálló, külön-külön jogviszonynak minősül, nem tehetjük meg azt, hogy a különböző jogviszonyokhoz kapcsolódó költségeket eltérő számítási móddal állapítsuk meg. Tehát saját magunk döntsük el, hogy a tárgyévre való tekintettel minden jogviszonyra a 10 %-os vagy a tételes költségelszámolást alkalmazzuk. Kifizető - aki vevői minőségben jár el - alatt nem a konkrét vásárlót kell érteni, hanem olyan céget, vállalkozást, amelytől nem önálló tevékenységből származó jövedelem vagy azon túl egyéb (költség-elszámolási nyilatkozattal terhelt) jövedelmünk származik.
10
2012.január 1-től változtak a kifizető által levonható költségek szabályai, melyek 2015.-évre is hatályosan. A változás értelmében nem kérhető az, hogy a kifizető a díjból szja előleget ne vonjon le . A kifizető vagy a 10 % mértékű költséghányadot vagy a tételes költség elszámolási módot választó magánszemély nyilatkozata alapján , de legfeljebb 50 % mértékéig veheti figyelembe a költségek mértékét. A tételes költség elszámolási módot választó ennek ellenére továbbra is költségként elszámolhatja akár bevételei 100 % - át, éves adóbevallása alapján. Az 50 % korlát kizárólag a kifizető felé tett nyilatkozatra vonatkozik, s nem tévesztendő össze más önálló tevékenységgel kapcsolatban tett nyilatkozatunkkal. Bizonylat nélküli költségelszámolás: Az egyszerűbb elszámolási mód, lényege, hogy a bevétel 10 % - a elismert költség és azt nem kell számlával igazolni. Előnye: nem kell számlákat gyűjteni, költségnyilvántartást vezetni Hátránya: Számos felmerült, valós többlet költség nem számolható el. A leírtak szerint más, önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is csak 10 % mértékben számolható el. A bizonylat nélküli költség elszámolási mód, leginkább a „lustáknak”, illetve azoknak ajánlott, akiknek jelentős egyéb ilyen jellegű bevétele van és nincs vele szemben arányos költség-elszámolási lehetősége. Tételes költségelszámolás: Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében, a naptári évben felmerült (kifizetett), szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Kivétel ez alól az olyan átalány költség, melyet a kiadás tényleges felmerülésétől függetlenül elismer az SZJA tv. Elszámolható költségek: Szja törvény 3.sz. melléklet és 4.sz.melléklet 3.pont szerint. Szabályszerűen igazolt kiadás: Ha az önálló tevékenységhez vásárolt termék vagy szolgáltatás értékesítője a 2007.évi CXXVII törvényben (Áfa tv.) meghatározott bizonylat kiadására kötelezett, akkor a kiadást az áfa tv.szerinti bizonylattal (ide nem értve a nyugtát) kell igazolni. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Kiadásként (költségként) még akkor sem számolható el nyugta, ha az érintett vásárló alanyi adómentes. Saját gépkocsi használatának elszámolása: Lényeges, hogy kizárólag olyan gépkocsi használatát számoljuk el, mely a nevünkön, vagy egy háztartásban élő családtagunk nevén van. Tehát pl. ne vegyünk bérbe autót, hogy költségeinket elszámolhassuk. Ez jelentős többletadót eredményez, melyet a bérbeadó nagy valószínűséggel továbbhárít ránk, illetve ha a bérbeadás szja tartalma nem kerül bevallásra és megfizetésre, hát bizony nagyon ráfizethetünk. Tehát, ha van olyan szerencsénk, hogy tevékenységünkkel összefüggésben indokolt” rohangálásainkat” (anyagbeszerzés, postára, bankba futkosás, stb.) saját gépkocsinkkal intézhetjük, akkor ennek a költségeit az alábbi szabályok szerint számolhatjuk el: Saját személygépkocsi használatot két féle módon számolhatunk el, vagy az APEH norma szerint, vagy tételes elszámolással. Miután az utóbbi nagyon sok többlet adminisztrációval jár, 11
ezért mindenkinek az egyszerűbb módszert javaslom, ez pedig az APEH norma szerinti elszámolás. Az elszámolás alapja az útnyilvántartás. Ennek sok féle változata létezik, célszerű a nyomtatvány boltban a legfrissebbet kérni. APEH aktuális norma elszámolásához, szükség van: - az adott tárgyhavi hivatalos normaköltségre - a gépkocsi fogyasztási normájára - a gépkocsi típusára, rendszámára - a tevékenység miatt felhasznált km mennyiségre. Fentieken kívül a további gépkocsi átalány mértéke: 9 Ft/km A 78 % -os szabály értelmezése, legális tippek az adóalapok csökkentésére: A leírtak alapján két féle adónemben keletkezhet járulékfizetési kötelezettségünk, mindkettő alapja a jövedelem, ami nem más, mint a bevétel-kiadás különbözete. A bevallás alapja a ténylegesen megérkezett bevétel és az általunk ténylegesen kifizetett költség (kiadás) azaz a jövedelem. A már említettek szerint az összevont adóalap fogalmába számos olyan jövedelem tartozhat melyre, eltérő szabályozás vonatkozik. Főszabályként, ha a magánszemély az összevont adóalapba tartozó jövedelem után kötelezett Tb járulék és egészségügyi hozzájárulás megfizetése (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették) a megállapított jövedelem 78 % - át kell jövedelemként figyelembe venni. (78 % -os szabály). Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál azonban, 2012-től már nem alkalmazható az u.n. 78 %-os szabály akkor sem, ha a jövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetni. A fent hivatkozott Szja tv. 3.sz. melléklet 10 pontja alapján a magánszemélyt terhelő 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulás kiadásként elismert költség, ezért, az kiadásként elszámolható. E törvényhely alapján a 78 % - os szabály akkor sem alkalmazható, ha a magánszemély a kiadással nem számolt el. Legális tippek adóalap csökkentésére: -
-
bevételeink csökkentése akkor lehetséges, ha a megrendelt termék fizetési határidejében a vevővel egyeztetve a következő évben állapodunk meg, ez azonban a teljesítési időtől függően legfeljebb 15 nap lehet. Különösen igaz ez akkor, ha előre rendelnek meg termék előállítást és azzal nem készülünk el tárgyévben. Kiadásainkat előre is hozhatjuk, tehát vásároljunk alapanyagot, fizessünk előre közvetítői díjat, ha lehetőségünk van minden fizetési kötelezettséget hozzunk előre. Nézzük meg , hogy a felsorolt , elszámolható kiadások közül , melyek azok amelyeket ténylegesen érvényesíthetünk, amivel eddig nem is számoltunk, mert eszünkbe sem jutott. 12
-
Vezessük folyamatosan nyilvántartásainkat, negyedévente zárjuk, eszközvásárlási lehetőségeink időben mérjük fel. Kalkuláljuk azzal, hogy egyes tárgyi eszközbeszerzéseinket kiadásaink között csak korlátozottan számolhatjuk el, ezért célszerű az eszköz beszerzések évenkénti megvalósítása.
Tevékenység szüneteltetése: Egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként is lehetőségünk van tevékenységünk szüneteltetésére, de addig, amíg egyéni vállalkozóként a tevékenység szüneteltetését a NAV felé be is kell jelentenünk, addig 7-es adószámosként ilyen kötelezettségünk nincs. 7-es adószámosként elegendő, ha internetes oldalunkon boltunkat átmeneti időre szüneteltetjük, de a 7-es adószám fennállása alatt, éves bevallásunk ide vonatkozó sorai - ha nullásan is - legyenek kitöltve, s ekkor is tegyünk eleget bevallási kötelezettségünknek. Kötelezően alkalmazott nyomtatványok: A NAV rendszerében a szükséges nyomtatványok, bevallások azonos rendszerre épülnek, ami azt jelenti, hogy van egy nyomtatványtípus fő szám szerint, előtte pedig kétjegyű szám szerepel, amely arra az évre utal, melyre a nyomtatvány vonatkozik. Azok a nyomtatványok, amelyekhez betűk nem csatlakoznak, azok mindig bevallások. A betűvel is ellátottak kétfélék lehetnek, (például T-sek, melyek működéssel kapcsolatos bejelentők/változás bejelentők , vagy kifizető általi igazolások ( Ny-es M-es) , melyek sosem minősülnek bevallásnak, tehát az utóbbival további teendőnk van. Lényeges: ha már van 7-es adószámunk, akkor éves adóbevallásunkat (SZJA) minden esetben önállóan kell elkészítenünk és az adóhatóság felé határidőig benyújtani. Sosem mellékelünk a bevallásunkhoz számításokat. A bevallás egy másodpéldányával, azokat legalább 5 + 1 évig kell megőriznünk. A 27 % mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettségünknek szintén az éves SZJA bevallásunkban teszünk eleget. Nyomtatványtípusok: (2015.évre) 15T101 Bejelentő és változás bejelentő: Ez a nyomtatvány alkalmas arra, hogy a 7-es adószámot megkérjük, illetve ez szolgál az esetleges változások(pl lakcím változás, vagy áfa változás, tevékenységi kör bővítés) bejelentéséhez is. Szintén itt kérhetünk Közösségi Adószámot is illetve ezen a nyomtatványon jelöljük meg azt, hogy a külföldi pénznem átváltása során milyen árfolyamot alkalmazunk, ha már korábban bejelentkeztünk, akkor a V (változás-bejelentés) megjelöléssel. 15T1011 Egészségügyi szolgáltatási járulékra való bejelentkezés: A korábban részletezettek szerint ilyen járulék havi megfizetésére a nem biztosított magánszemély köteles, függetlenül attól, hogy van–e 7-es adószáma, vagy nincs. Ha valaki évközben biztosítási jogviszonyt szerez (munkaszerződést köt, vagy olyan szerződést, mely után a járulékokat megfizetik) nincs teendője, mert a munkáltató (kifizető) bejelentése alapján –e kötelezettsége megszűnik. 1553 SZJA bevallás (2014.évre 1453): Benyújtási határidő: tárgyévet követő év május 20.
13
15A60 Összesítő nyilatkozat és 1565 ÁFA bevallás a határon túli ügyletekkel kapcsolatos bevallási kötelezettségekre: a korábban részletezettek szerint. A 7-es adószámos magánszemély nem foglalkoztathat más személyt, bért, járulékokat nem számolhat el, nem minősül kifizetőnek, ebből következően 08-as bevallás benyújtására jogosultsága nincs. Minden nyomtatványról legyen másolatunk (postai feladás esetén az ajánlott szelvénnyel együtt). A T 201-esből több példányt is célszerű másolni, mert ez alapján tudunk a nyomtatványboltban nyugtát, számlát vásárolni, illetve piaci értékesítés esetén ez igazolja az áru eredetét, illetve annak a jogosultságát is. Alkalmazott NAV bankszámlaszámok: NAV személyi jövedelemadó beszedési számla: NAV egészségügyi hozzájárulás számla(27%) NAV önellenőrzési pótlék számla: NAV Egészségbiztosítási alapot megillető Bevételi számla ( Szolgáltatási Járulék)
10032000-06056353 10032000-06056212 10032000-01076301 10032000-06056229
Adóelőlegek, járulék utalása esetén minden esetben tüntessük fel a közlemény rovatban a 7-es adószámunkat és 8-assal kezdődő adóazonosító jelünket! Összeállította: Hrjadel Sándorné Gazdasági mérnök, Reg. mérlegképes könyvelő Tatabánya, 2015.február hó
14
