2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! Számlakibocsátó adatai: számlakibocsátásra az köteles, (2008.01.01. törvény értelmében) aki rendszeresen saját nevében termékértékesítést végez. Ez a személy: - Adószámkiváltására kötelezett, ha évente 2-nél többször értékesít. - Aki adószámmal rendelkezik, az számlakibocsátásra kötelezett (számla, nyugta), kivéve, ha felvásárlónak értékesít. Megkülönböztetünk: - Készpénzfizetési számla (ha azonnal fizetnek), azonnal ki kell állítani - Klasszikus számla (átutalásos), mikor a termékértékesítés és a fizetés elválik, ezt a számlát 15 napon belül kell kiállítani A számla kötelező tartalmi elemei: - Kibocsátó (eladó) neve, címe, bankszámlaszáma (átutalásosnál), adószáma - Vevő neve, címe, bankszámlaszáma (átutalásosnál) - Fizetés módja
- Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál az utolsó nap) - Számla kelte Fizetési határidő (átutalásnál) Termék (szolgáltatás...) neve, vámtarifaszáma - ÁFA kulcs - Mennyiségi egység - Mennyiség Egységár (ÁFA nélkül) - Érték (ÁFA nélkül) - Számlaérték (ÁFA nélkül) - ÁFA kulcs - Számla végösszege (ÁFA-val) Az őstermelő általában „alanyi mentes”, az adószámában van egy 1-es (-1-). Számlát akkor nem kell kiállítani, ha vevő nem kér, ekkor nyugtát adunk. Nyugta tartalmi elemei: - Kiállító neve, címe, adóigazgatási azonosító száma - Bruttó összeg - Aláírás - Dátum A nyugta is (a számlához hasonlóan) szigorú számadású nyomtatvány, melyről nyilvántartó lapot kell vezetni. Számlát és nyugtát ki lehet állítani géppel is.
2. Ismertesse a mezőgazdasági őstermelői tevékenység lényegét! Ki minősül őstermelőnek? - aki 16. évét betöltötte, saját gazdaságban mezőgazdasági tevékenységet folytat (bérelheti is a földet, tanyát...). - Őstermelői tevékenység: állati termék előállítása, növénytermesztés, erdőgazdálkodás, saját termékfeldolgozás, virág és dísznövénytermesztés (200.000 Ft-ig), szőlőtermelőknél bor-előállítás és értékesítés (7.000.000 Ft-ig). - Kivétel: kutya, macska, díszmadár, versenyló...tenyészté s - Őstermelői igazolványt kiválthat, aki a fentiekkel foglalkozik (őstermelői tevékenységet folytat), a falugazdász állítja ki, ahol nyilatkozatot kell tenni a végzett és várható őstermelői tevékenységről és adózási formát kell választani. - Az őstermelői igazolvány
kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészíthető a közös háztartásban élő családtagokkal tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiállításával kívánjuk folytatni. Családtagnak minősül a házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülő. - A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). - Családi gazdaság: legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával, haszonélvezetével, használatával rendelkező gazdálkodó család, termőföldje hasznosításával legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdálkodási forma.
- Családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki: - A családi gazdaság vezetőjeként jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat - Élethivatásszerű en mezőgazdasági tevékenységet folytat - Mezőgazdasági vagy erdészeti végzettséggel rendelkezik, vagy legalább 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytat és ebből árbevétele származik - Legalább 3 év óta a bejelentett lakóhelye a családi gazdaság településén van. - A családi gazdaságba a 16 éven aluli gyermeket is be lehet vonni, mely az adózásnál lesz fontos. - Közös őstermelői igazolvány: saját családtagjainkat is ráírathatjuk, kiskorút is 16 év felett - Az őstermelői igazolványhoz
kapunk 1 betétlapot, melyre felvezetjük a bizonylat számát, összegét..., erre a betétlapra a felvásárló is bejegyezhet, valamint a támogatásokat is felvezethetjük
3. Határozza meg az őstermelői adózás lényegét tételes költségelszámolás esetén 4 millió Ft bevétel alatt! Az őstermelő kétféle módszer közül választhat az összevonás alá eső jövedelme megállapításakor. - Lehetősége van 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a jövedelem.) - Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző
tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás vehető figyelembe. Ilyen kiadásként számolhatja el pl. a bértermelés esetén a termék vagy állat kihelyező által igazolt kihelyezési értékét. (Bevétel – költség = jövedelem.) Abban az esetben, ha a bevétele nem haladja meg a támogatások összege nélkül a 4 millió forintot, akkor a jövedelemszámítás helyett élhet nyilatkozattételi jogával is, amennyiben a bevételének 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült költségeiről számlával (számlákkal) rendelkezik. Tételes költségelszámolás: bevétel + költség számlák Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...) Elszámolható költségek: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel)
kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya..., akkor az SZJA befizetési kötelezettség 0. Csak EHO-t kell fizetni (Egészségügyi hozzájárulás). Az EHO a bevételek 5 %ának a 15 %-a. Példa: a betétlapra rávezetek: 3.800.000.- Bevétel + 1.500.000.- támogatás (nem számít bele a bevételbe) __________ 5.300.000 5.300.000-nek a 20 %-a -> 1.060.000.-, ekkor az SZJA =0 EHO kiszámítása: 5.300.000 x 0,05 = 265 265 x 0,15 = 39.750.- /év
4. Ismertesse az őstermelői adózás lényegét tételes költségelszámolás esetén 4 millió Ft bevétel fölött! Tételes költségelszámolás: bevétel + költség számlák
Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...) Elszámolható költségek: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel) kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya... Kistermelői költségátalány: A kistermelői költségátalány elszámolásának feltétele, hogy tételes költségelszámolást kell alkalmazni és a jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett éves bevétele nem több 8 millió Ft-nál. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő tételek figyelembe vételével megállapított bevételének a 40 %-a számolható el igazolás nélkül költségként. Őstermelői adókedvezmény: A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt – amennyiben a bevallott jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg – az őstermelői tevékenységből származó összevont jövedelem utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg. Ha az őstermelői
tevékenységből származó jövedelme utáni adó összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezményt 100 ezer forintra kiegészítheti. A könyvelői díjkedvezmény alkalmazásának feltétele a tételes költség-elszámolási mód választása. Az adókedvezmény érvényesítésénél figyelemmel kell lennie arra is, hogy a kedvezmény összege a más jogcímen érvényesített korlátos adókedvezményekkel együtt sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Példa: 4.300.000.Bevétel (túllépte a 4 milliós határt) +1.500.000.- Támogatás 5.800.000.-
5.800.000.- 1.160.000.- (költségszámla 20%-nyi értékben) - 2.320.000.- (40 % kistermelői költségátalány) 2.320.000.2.320.000 x 0,18-os adó = 529.200.-, ha van adószámunk, akkor 529.200.-100.000.429.200.- SZJA + 255.200.- EHO (11 %) 684.000.- befizetés (Tehát nem szabad túllépni a 4
milliót, vagy rengeteg számlát kell gyűjteni, az összbevétel min. 40 %-át). Ezt a fajta adózást maximum 8 milliós árbevételig alkalmazhatjuk.
5. Vázolja fel az őstermelői adózás lényegét átalányadózás esetén! A mezőgazdasági kistermelő a kétféle költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat. A tevékenység megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az őstermelői igazolvány kiváltásakor nyilatkozhat. Ha Ön a mezőgazdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, az átalányadózást mindkét tevékenységre nézve különkülön választhatja. Az egyes tevékenységek bevételének nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetnie. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek abból a részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az így kiszámított jövedelmeit összeadva kapja meg az adó alapját. Az átalány adóalap nem része az összevont adóalapnak, az adóját a kétkulcsos adótáblával külön kell megállapítani (az
1.700.000 forintot meg nem haladó része 18%, afölött 36% az adó). Bevétel: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, plusz ehhez tartozik a támogatás is, de nem számítjuk bele. Ez 8 millió Forintig mehet, támogatás nélkül. Átalányadózásnál a növénytermesztésből származó bevételünknek a 15 %-a jövedelem, vagyis adóalap ( 85 %-ot elismer az APEH költségnek). Állatértékesítésnél a bevétel 6 %-a jövedelem, azaz adóalap (94 %-ot ismernek el költségként), továbbá az állatok után járó támogatás 15 %-a is jövedelemnek minősül. Példa: 3.800.000.- Bevétel – >ebből 1.900.000.növénytermesztésből + 1.900.000.- állatérték. + 1.500.000.- Támogatás 5.300.000.1.900.000 285.000.1.900.000 114.000.1.500.000 225.000.-
x
0,15
=
x
0,06
=
x
0,15
=
624.000.Az adó 25 %-a lesz az EHO: 624.000 x 0,18 (SZJA) = 112.320.- /év adó 112.320 x 0,25 (EHO) = 28.080.- /év EHO 140.400.befizetési kötelezettség /év
Ennél az adózási módnál nem kell gyűjtögetni a számlákat, csak átalányt fizetünk. 2009.01.01-től számlatartási kötelezettséggel tartozunk, vagyis lehetőleg rakjuk el a számlákat, ha bármit számlára vásárolunk. A bevételünk 8 millióig mehet.
6. Határozza meg az őstermelői adózás lényegét közös őstermelői igazolvány és családi gazdálkodás esetén! Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...). A bevételek megosztása létszám alapján történik. Költségek meghatározása: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel) kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya... A költségek megosztása szintén létszám alapú megosztás.
Közös őstermelői igazolvány, vagy családi gazdálkodás esetén mindenképpen azonos adózási módot kell választani. A betétlapra minden bevételt és támogatást rá kell vezetni, költségszámlákat is kell gyűjteni, de az mindegy, hogy a közös őstermelői igazolványon vagy családi gazdaságon belül kinek a nevére szól a számla. Példa: 4 tagú család, 2 felnőtt + 2 gyerek
bevételének a 20 %-át fizeti járulékként. Példa: 3.800.000.- (bevétel) +1.500.000.- (támogatás) ___________ 5.300.000.- ->20 %-a = 1.060.000.1.060.000 x 13,5 % = 143.100.- Ft Ez magában foglalja a nyugdíjalapot és az egészségügyi hozzájárulást is, ami negyedévente fizetendő: 143.100.-/4 = 35.775.- Ft
Értékesítésből származó bevétel: 25.000.000.- /4fő = 6.250.000.- > ez 8 mill./fő alatt van Támogatás: 5.000.000.-/4fő = 1.250.000.30.000.000.7.500.000.-
7. Mutassa be az őstermelők társadalombiztosítási jogviszonyának jellemzőit! 2007. Január 1-től az őstermelők is biztosítottá váltak (nyugdíj és egészségügyi szolgáltatás). Munkaviszonnyal rendelkező vagy nyugdíjas őstermelőnek nem kell járulékot fizetni. Kezdő őstermelő a minimálbér 44,5 %-a után fizet járulékot. A következő évben az előző év
8. Ismertesse az őstermelők ÁFA rendszerbeli jellemzőit! 2008.01.01-től adószámot kell kiváltani, ami számla és nyugtaadási kötelezettséget von maga után. Kompenzációs felár rendszere (nem áfa-alany): az őstermelő a felvásárlónak értékesít, akkor mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A felvásárló felvásárlási jegyet állít ki. A kompenzációs felárra az jogosult, aki önálló vállalkozó és egy másik társaságban nem lehet 25 %-nál több tulajdona. Kompenzációs felár: 7 %. Felvásárlási jegy tartalmi elemei: a vevő állítja ki
-
-
-
-
vevő neve, címe, adószáma, aláírása a mezőgazdasági adóalanynak (eladónak) minden adata, azonosítója (neve, címe, tajszáma, szül.helye, ideje, anyja neve, adóazonosítója, adószáma, őstermelői igazolvány száma termék megnevezése, statisztikai besorolása, mennyisége, egységára, felvásárlási ára, kompenzációs felár %-os mértéke, összege dátum, mezőgazdasági termelő aláírása abban az esetben, ha a termelő vállalja, hogy ő maga ráírja az őstermelői betétlapra a bevételt.
9. Határozza meg a 600.000 Ft őstermelői bevételt el nem érő gazdálkodó adó és járulékfizetési kötelezettségeit!
A 600.000.Ft-os árbevételnél a támogatás összegét nem kell hozzáadni. 600.000.- Ft árbevétel alatt nem kell
adóbevallást készíteni. Az árbevételt az őstermelői betétlapra kell rávezetni a támogatás összegével együtt. Ha biztosított az őstermelő, akkor járulékot kell fizetnie a következők szerint és a támogatással növelt összeg után: Példa: 3.800.000.- (bevétel) +1.500.000.- (támogatás) ___________ 5.300.000.- ->20 %-a = 1.060.000.1.060.000 x 13,5 % = 143.100.- Ft Ez magában foglalja a nyugdíjalapot és az egészségügyi hozzájárulást is, ami negyedévente fizetendő: 143.100.-/4 = 35.775.- Ft 10. Vázolja fel a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó adó és járulékfizetési jellemzőit! Bevétel ugyanaz, mint az őstermelőnél, de végezhet mezőgazdasági szolgáltatást is. Nincsenek olyan kedvezményei, mint az őstermelőnek. Adó: adóalapjának 50 %-át fizeti, alábbi felbontásban: 16 + 4 % SZJA, megmaradó összeg 25 + 14 % EHO Járulékot a minimálbér után fizet havonta, ha van munkaviszonya, akkor a minimálbér közel 50%-a.
11. Vázoljon fel munkaszerződést!
egy
Kötelező alaki elemek: írásba kell foglalni Kötelező tartalmi elemek: - személyi alapbér (időbér, órabér..) - munkakör megjelölése - munkavégzés helye - munkáltató és munkavállaló adatai (név, cím, cégjegyzékszám, székhely...) Határozott ill. határozatlan idő feltüntetésének jelen tősége: Határozott idejű munkaviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel - rendkívüli felmondással - próbaidő alatt azonnali hatállyal Munkaszerződés érvénytelen, ha nem foglalták írásba. 2 módja van: - megtámadhatósá g: 6 hónap - semmisség (bárki) Munkaszerződés érvénytelensége lehet: - teljes érvénytelenség (pl. érvénytelen rész nélkül a munkaszerződés létre sem jött volna, ha nincs végzettsége a munkavállalónak )
-
részleges érvénytelenség: pl. ha a munkáltató a minimál bérnél alacsonyabb bért határozott meg
12. Vázolja fel egy Kft. Alapításának menetét! Társasági szerződés: gazdasági társaság alakításához társasági szerződés megkötése szükséges. - GT: Társasági szerződés - RT: Alapszabály - Egyszemélyes GT: Alapító okirat (Kft is lehet egyszemélyes GT) A Társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia (ügyvéd vagy közjegyző előtt), határozatlan időtartamra jön létre. A Társasági Szerződésben meg kell határozni: - cégnév - székhely, - telephely, fióktelephely, - tagok neve (anyja neve, lakcím!), - főtevékenység, továbbá azok a tevékenységek, melyeket a cég folytatni kíván, - jegyzett tőke, törzstőke, - a társaság képviselete, - cégjegyzés módja - ki jogosult egyszemélyben aláírni, - vezető tisztségviselő (k), úgymint ügyvezető, könyvvizsgáló, felügyelőbizottsági tagok.. - működés időtartama Törzstőke: törzsbetétekből áll, amik üzletrészeket jelentenek (apport is lehet),
összege minimum 500.000.Ft, ebből 250.000 Ft-ot azonnal rendelkezésre kell bocsátani. Aláírási címpéldány: közjegyző készíti, fel kell tüntetni rajta: - cégnév - székhely - cégjegyzésre jogosult neve (anyja neve, lakcíme) - képviselet jogcíme (vezető, munkavállaló...) - cégjegyzés módja (önálló, együttes) - aláírásminta Cégbíróság: a megyei bíróság mellett működik, 2008.07.01-től kötelező az elektronikus cégeljárás. A Cégbíróság nyilvántartja a cég adatait, kérésre (illeték ellenében) cégkivonatot (fennálló adatokat tartalmazza), cégmásolatot (fennálló és törölt adatokat is tartalmazza), cégbizonyítványt (kérelemtől függően a fennálló vagy a törölt adatokat, vagy mindkettőt tartalmazza, pl. bizonyos időre kérjük ki).
13. Mutassa be az egyéni vállalkozói igazolványt! Egyéni vállalkozói igazolványt kaphat: az a belföldi természetes személy, aki cselekvőképes, lakóhelye van és egyébként nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.
Egyéni vállalkozó igazolványt nem kaphat: - akinek köztartozása van (adó vám, TB...de csak amíg ki nem egyenlíti), - akinek már visszavonták köztartozás miatt (csak amíg ki nem egyenlíti), - Gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (KKT vagy BT tagja), - aki foglalkoztatási tilalom alá esik (akit valamely foglalkozás gyakorlásától eltiltották), - akit végrehajtandó szabadságvesztés re ítéltek jogerősen (gazdasági, vagyonelleni bűncselekmény miatt), amíg nem mentesül - szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó és végrehajtandó szabadságvesztés re ítéltek Vállalkozói igazolvány tartalma: - név, születési hely, idő, anyja neve, állampolgárság - székhely, telephely, fióktelephely
tevékenységi kör adószám nyilvántartási szám Vállalkozói igazolványt a Polgármesteri Hivatalban kell igényelni, az igényléshez kell: - erkölcsi bizonyítvány - igénylőlapkérelem (részletes) - illetékbélyeg -
14. Mutassa be a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás közötti különbségeket! Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek az a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Kezdeményezheti: (a felszámoló) - adós - hitelező - végelszámoló
- cégbíróság 60 napon túli tartozás esetén lehet kezdeményezni. Végelszámolás: legfőbb szerv határozhatja el (tagok gyűlése) Olyan eljárás, amelynek során a fizető képes gazdálkodó szervezet a jogutód nélküli megszűnését elhatározva a hitelezőit kielégíti. A végelszámolást kezdeményezheti: végelszámoló, aki a cég képviselője. Alapja: a taggyűlési jegyzőkönyv, azaz a legfőbb szerv határozata. Fizetésképtelenség: a felszámolásnál van. Fizetésképtelenséget a Bíróság állapítja meg, ha a tartozást, az esedékességet követő 60 napon belül a cég nem egyenlítette ki, vagy a cég ellen folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesített. Vállalkozás megszüntetése: mindkettő jogutód nélküli megszűnést von maga után. Felszámolásnál előfordulhat, hogy kielégítetlen marad a hitelező, végelszámolásnál ez nem történhet meg, mert akkor átalakul felszámolási eljárássá. Társaság képviselője: a Bíróság jelöli ki a felszámolásnál, hogy ki legyen a felszámoló, végelszámolásnál a legfőbb szerv dönt a végelszámoló személyéről, általában a cég vezetője.
15. Vázolja fel termékértékesítési szerződésszegés eseteit!
a
Teljesítési határidő: amiben a felek megállapodnak, és írásba foglalják Szerződésszegést kiváltó okok: teljesítés lehetetlenné válása, hibás teljesítés, teljesítés megtagadása, kötelezett késedelme, jogosult késedelme Jogkövetkezmények a kötelezetti késedelemnél:követelheti a teljesítést vagy elállhat a szerződéstől 1. Jogosult késedelme: felelős őrzésbe veszi és követelheti az ellenszolgáltatás megfizetését, tárolnia kell, de a megrendelő költségére, felelősségére, terhére 2. Hibás teljesítés: ha a termék nem felel meg a szerződésben rögzítetteknek, ekkor elállhatunk vagy kötbért kérhetünk, vagy árleszállítást kérhetünk 3. Ellehetetlenülés: mindkét fél maga viseli a kárát, ha nem felróható, ha a kötelezett a felelős a teljesülés elmaradásáért, a jogosult kártérítést követelhet 4. Teljesítés megtagadása: a jogosult késedelem esetén követelheti a teljesítést, elállhat, kártérítést követelhet Kötbér: mértékét a szerződésben határozzák meg, de nem lehet kevesebb, mint a törvény által meghatározott minimum.
Törvényes kötbér mértéke késedelem esetén: - első 30 nap folyamán napi 0,8 ezrelék - következő 30 nap folyamán napi 1,2 ezrelék - ezt követő késedelem: napi 1,8 ezrelék - legfeljebb összesen 12 % - szerződésszerű teljesítéshez szükséges intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi 0,8 ezrelék, legfeljebb 6 % Lehetetlenülés: kötbér mértéke 12 % lehet Hibás teljesítés esetén a kötbér mértéke min. 8 % lehet 16. Vázoljon fel egy termőföld értékesítésről szóló ajánlatot! Alaki kellékek: írásba foglalás Tartalmi kellékek: ki kell tűnnie, hogy ez egy vételi ajánlat. Az ajánlatot tevő (tulajdonos) minimális adatait fel kell tüntetni, továbbá az ingatlan (föld) helyrajzi számát, terület nagyságát, művelési ágát, Arany-korona értékét, ingatlant terhelő jogokat (tulajdonlapról), vételárat, fizetési feltételeket, annak megjelölését, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e (nyilatkozhat a személyes adatok nyilvánosságra kerüléséről) Megküldési kötelezettség: a Polgármesteri Hivatalnak kell megküldeni, aki illeték
ellenében kifüggeszti, a Magyar Vagyonkezelési ZRT-nek (MNV), mivel a magyar állam is elővásárlásra jogosult. Kifüggesztés: 15 napig
17. Nevezze meg termőföldvásárlás akadályait!
-
a
Elővásárlásra jogosultak köre: - haszonbérlő, feles bérlő, részes művelő - helyben lakó szomszéd - helyben lakó - magyar állam Kivétel: közeli hozzátartozók között történik az adás-vétel, tulajdonostársak között, ill. ha a terület zárt kertnek minősül. Külföldi személy: Külföldi magán illetve jogi személy nem szerezhet termőföldet, természetvédelmi területet. Gazdasági Társaság: Belföldi jogi személy illetve jogi személyiség nélküli szervezet nem szerezhet meg termőföldet, kivéve az állam, közalapítvány, polgármesteri hivatal. Maximális termőföld tulajdon: Belföldi magánszemély tulajdonában 300 ha, vagy 6000 AK termőföld lehet. 18. Vázoljon fel egy rendes felmondást munkaadói oldalról! Kötelező alaki elemek: mindig írásban kell közölni Kötelező tartalmi elemek:
-
-
-
-
-
felmondási idő megjelölése a felmondási idő felére a M.T. alapján mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól, az átlagkereset azonban erre az időre is megilleti a felmentési időt jogosult a kívánságának megfelelően kivenni a végkielégítésről szóló tájékoztatás tájékoztatni kell a munkavállalót arról is, hogy a felmondási időre járó munkabérét, a végkielégítést, a szabadságra igénybe nem vett megváltást távolléti díjjal fizetik meg munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást és egyéb dokumentumot az utolsó munkában töltött napon kell átadni a munkavállalónak az átadott eszközöket átadásiátvételi nyilatkozattal szintén az utolsó munkában töltött napon kell átadnia és azt is bele kell foglalni, hogy kinek köteles átadni fontos a jogorvoslatról szóló tájékoztatás (a felmondástól számított 30 napon belül hova fordulhat –pl. Munkaügyi Bírósághoz)
-
indokolási kötelezettség: amely csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal összefüggő ok lehet (az indoklás fontossága: azért kell, mert ha nem az előbb felsoroltakkal megegyező dolgok egyike, akkor jogellenes a felmondás
Jogellenes felmondás következményei: - 30 napon belül - Itt kérhetjük azonnal, hogy az eredeti munkakörbe helyezzen vissza a Bíróság - Ha a munkáltató kérésére a Bíróság ezt mellőzi, akkor a Bíróság a munkáltatót legalább 2 heti, legfeljebb 12 havi átlagkereset megfizetésére kötelezheti. - Felmerült kárunkat a munkaadó köteles megfizetni, kivéve, ha ez időközben megtérült Jogorvoslat: 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel bíró Munkaügyi Bírósághoz kell fordulni ( a vállalkozó székhelye szerintihez) 19. Vázolja fel egy Kft. Taggyűlési jegyzőkönyvét! 1. Helyszín, időpont, jelenlévők (tagok)
2. A Kft székhelyén kell megtartani, ettől eltérni akkor lehet, ha a tagok mást szavaznak meg 3. Nap, óra-ra meg kell határozni 4. Jelenlevők szavazatszám szerint (ki milyen szavazati aránnyal bír a tulajdonrészének megfelelően) 5. Tárgy: pl. névmódosítás, tőkeleszállítás... 6. Valaki előterjeszti a javaslatokat (ált. az ügyvezető) 7. Rögzíteni kell a szavazati arányokat 8. Határozatok könyvében rögzíteni kell az ügyvezetőnek mindent, ennek a Társaság székhelyén kell mindig lennie, és a tagoknak biztosítani kell a betekintés lehetőségét 9. Bejelentési kötelezettség a Cégbíróság felé, amit az ügyvezetőnek kell megtenni 10. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy hitelesítő tag írja alá, általában a másik tulajdonos Cégjegyzék kötelező tartalma: - cégjegyzék szám, cégnév, székhely - fő tevékenység, egyéb tevékenységi körök - jegyzett tőke összege
-
-
-
-
képviselet módja, a cég képviseletére jogosultak neve (anyja neve, lakhelye) cég adószáma valamennyi pénzforgalmi számlája (bankszámlaszáma) a végzés meghozatalának időpontja cégközlönyben történő közzététel időpontja
20. Mutassa be egyszerűsített végelszámolás közzétételét!
az
Egyszerűsített végelszámolás: KKT, BT szüntethető meg vele Hol történik a közzététel: a Cégközlönyben Kinek a feladata a közzététel: a végelszámolóé, aki lehet a korábbi üzletvwezető (ekkor nem kell külön aláírási címpéldány) Közzétételi díj: 15.000.Ft Elemei: (mit szeretnénk közzétenni) - cég neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma - azt a tényt, hogy a társaság egyszerűsített végelszámolásról határozott - a végelszámolást megindító határozat keltét (taggyűlés idejét)
-
-
-
-
végelszámolás kezdő időpontját (120 napon belül be kell fejezni a végelszámolást) a végelszámoló nevét (anyja neve, lakhelye) a korábbi vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnésének tényét a hitelezőknek szóló felhívást
