A.) NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető .............................................................................................................................................4. 1.1 A pedagógiai program tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok ...........................................4. 1.2 Intézményünkről ................................................................................................................................4. 1.2.1 A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység...........................................7. 1.2.2 A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység ...................................8. 1.2.3 PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény .....................9.
2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................10. 2.1 Alapelvek ........................................................................................................................................12. 2.2 Alapfeladatok ...................................................................................................................................12. 2.3 Általános célok .................................................................................................................................13. 2.4 Konkrét célok - kompetenciaalapú oktatás .......................................................................................14. 2.5 Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink .............................................................................20. 2.6 Az intézmény pedagógiai irányai .....................................................................................................21. 2.7 A pedagógiai céljainkat megvalósító eszközök ................................................................................28. 2.8 Az iskolai légkör tanulóink körében ..................................................................................................28. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................29. 3.1 A tanulók személyiségének fejlesztése, ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása...29. 3.1.1 Iskolánk részvétele lakóhelyünk életében ....................................................................................31. 3.1.2 Tanulói eszményképünk ...............................................................................................................32. 3.1.3 Nevelési módszerek, eljárások......................................................................................................33. 3.2 A tanulók erkölcsi nevelése .............................................................................................................34. 3.3 A tanulók értelmi nevelése ..............................................................................................................35. 3.4 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése .....................................................35. 3.5 A tanulók érzelmi nevelése ............................................................................................................35. 3.6 A tanulók akarati nevelése ..............................................................................................................35. 3.7 A tanulók nemzeti nevelése ............................................................................................................35. 3.8 A tanulók állampolgári nevelése.......................................................................................................36. 3.9 A tanulók munkára nevelése ...........................................................................................................36. 3.10 A tanulók testi nevelése ................................................................................................................36. 4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................ 36. 4.1 Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok .....................................................................36. 4.2 Gyógytestnevelés.............................................................................................................................37. 4.3 Testnevelés ......................................................................................................................................38. 4.4 Egészségnevelés .............................................................................................................................40. 4.5 Drogstratégiánk ................................................................................................................................40. 4.6 Kapcsolataink más szervekkel .........................................................................................................41.
2
5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..41. 5.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása ....................................44. 5.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében..................44. 5.3 Az önkormányzás képességének kialakítása ..................................................................................44. 5.4 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése................................................................44. 5.5 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása ........................................................44. 5.6 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...............................................................................................................45. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................................................45. 6.1 A pedagógusok feladatai, kötelességei ............................................................................................45. 6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai ..................................................................................47. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......49. 7.1. Különleges bánásmódot igénylő tanuló ...........................................................................................49. 7.1.1 A tehetség, képesség kibontakoztatása ........................................................................................49. 7.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ................52. 7.1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése .....................................................................52. 7.1.4 Kiemelten tehetséges tanuló .........................................................................................................58. 7.2 HH, HHH - hátrányos helyzetű; halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink .....................................59. 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.62. 8.1 Diákönkormányzat ...........................................................................................................................62. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolat-tartásának formái ..........63. 9.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésének fóruma ................................................................64. 9.2 Az iskolahasználók szervezetei........................................................................................................65. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................66. 11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai ..................................................71. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................74. 13. Az intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (projektoktatás) – BÉZS .........76. Legitimáció Záró rendelkezés PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységének Helyi tanterve PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegységének Helyi tanterve PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolájának Helyi tanterve 3
A.) NEVELÉSI PROGRAM 1.
Bevezető
Intézményünk – a Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium - működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.
1.1 A pedagógiai program tartalmi elemeit meghatározó jogszabályok - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (H: 2012.09.01-jétől) - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (H: 2012.09.01-jétől) - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (H: 2013.09.01-jétől) - A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (H: 2013.08.01jétől) -51/2012 dec. 21. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (H: 2017.08.31-ig) - A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (H: 2013.07.31-ig) - A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (H: 2016.08.30-ig) - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 22/2013. (III.22. EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
1.2.
Intézményünkről
Pécel Város Képviselő-testülete 9/2011. (I. 27.) számú határozatával létrehozta a Péceli Integrált Oktatási Központot. Döntése értelmében a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Ráday Pál Gimnázium és a Szemere Pál Általános Iskola 2011. augusztus 1-jétől összevont intézményként látja el Pécelen a nevelési-oktatási feladatokat. E három intézmény jogutódjaként létrejött oktatási egység elnevezése:
4
Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium / PIOK Általános Iskola és Gimnázium Intézményi adatok: OM azonosító: Törzsszám: Az intézmény típusa:
032378 794167 Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény nyolc évfolyamos általános iskola négy/ öt évfolyamos gimnázium Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. 08. 01. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Pécel, Kossuth tér 7. Pécel város közigazgatási területe
Alapítója: Alapítás dátuma: Az intézmény fenntartója: Működtető szerve: Székhely: Működési kör: 1. Alapfeladat 1.1. Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam általános iskolai napközi otthoni nevelés 1-4. évfolyam általános iskolai tanulószobai nevelés 5-8. évfolyam gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9-13 évfolyam középiskolai tanulószobai nevelés 9-13. évfolyam felnőttoktatás gimnáziumi felnőttoktatás, levelező tagozat 9-12/13. évfolyam fejlesztő nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása 9-12/13. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 1-4. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 9-13. évfolyam iskolai intézményi étkeztetés 1.2. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység 680 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység nappali tagozat 360 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység levelező tagozat 120 fő PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája 480 fő 1.3. Iskolatípusonként az évfolyamok számát általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam gimnáziumi oktatás 9-12. évfolyam gimnáziumi oktatás 12NY; 13NY 1.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 1.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája: ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység angol idegen nyelv emelt óraszámú oktatása
5
Intézményegységek, tagintézmény:
Telephely: Telefonszám: Weboldal:
Támogatók: Maximális tanulólétszám: Az oktatás-nevelés tevékenységének sajátosságai:
PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység testnevelés emelt óraszámú oktatása (a 2014-15-ös tanévtől felmenő rendszerben) PIOK Általános iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység matematika emelt óraszámú oktatása (a 2014-15-ös tanévtől felmenő rendszerben) PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység angol idegen nyelv emelt óraszámú oktatása fejlesztő és felzárkóztató oktatás, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások nyelvi előkészítő 2009-2010-től kifutó rendszerben a PIOK Ráday Pál Gimnázium intézményegységben PIOK Szemere Pál Általános Iskola intézményegység – SNI PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység PIOK intézményegységként 4+1 évfolyamos, nappali és levelező tagozatos gimnázium 2119 Pécel Kossuth tér 7. 06 / 28 662 - 048 www.piok.hu www.raday-pecel.sulinet.hu Ráday Alapítvány 360 (nappali tagozat) 120 (levelező tagozat) - emelt szintű idegen nyelvoktatás (angol) - emelt óraszámú idegen nyelv oktatás - emelt óraszámú testnevelés oktatás - emelt óraszámú matematika - oktatás - felzárkóztatás 9. évfolyamon - utazás és turizmus minősített képzés - tehetséggondozás
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység PIOK intézményegységként 8 évfolyamos, nappali tagozatos általános iskola, SNI 2119 Pécel Kossuth tér 7. 06 / 28 547-790 www.piok.hu www.szemere-iskola.hu
PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény PIOK tagintézményként 8 évfolyamos, nappali tagozatos általános iskola 2119 Pécel Petőfi S. u.7. 06 / 28 453-792 www.piok.hu
Szemere Alapítvány 680 fő
Vásártéri Gyermekekért Alapítvány 480 fő
- emelt óraszámú idegen nyelvoktatás (angol) - BÉZS program - felzárkóztatás (magyar nyelv, matematika) - környezetvédelem - tehetséggondozás (magyar, matematika, középiskolai előkészítés) - fejlesztő foglalkozások SNI
-
-
emelt szintű ének-zene kiemelt fontosságú magyar, matematika, idegen nyelv, informatika művészeti tárgyak tehetséggondozás: középiskolai előkészítés fejlesztő foglalkozások részképesség-zavarral küzdők számára
Alapfeladatunk a péceli tanköteles korú gyermekek általános valamint a péceli és környékbeli tanulók gimnáziumi műveltségének megalapozása. Ennek megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola, 4+1 évfolyamos, nappali és levelező tagozatos gimnázium működik, valamint a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű gyermekek képzése folyik. Tanulóink képesség szerinti fejlesztését szolgálják az emelt szintű idegennyelv-, és ének-zene oktatás, a BÉZS – program, a gimnázium emelt óraszámú sportosztálya, valamint a fejlesztő és tehetséggondozó órák matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Oktatási tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nyelv és irodalmi, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. Pécel szociokulturális sajátosságai következtében a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi, kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánkat 6
ehhez kell igazítanunk: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését, tehetségük, képességeik mind szélesebb körű kibontakoztatását is biztosítjuk, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a differenciálásra. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket nevelni. Intézményünk iskoláinak hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük működő pedagógusok fő célja: emberséget, tudást adni a felnövekvő péceli polgároknak.
1.2.1 PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység
Iskolánk a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység gyermek centrikus, az általános műveltséget megalapozó, az érettségire, a továbbtanulásra és a munkába állásra is felkészítő középiskola. Pedagógiai programunkban fönn kívánjuk tartani azt a többszínűséget, amit idáig kiépítettünk, és ezzel, valamint meggyőző színvonalas munkával akarunk lehetőséget adni a városban és környezetünkben élő családok gyermekeinek, hogy gimnáziumi érettségit szerezve eredményesen tanuljanak tovább egyetemeken, főiskolákon vagy álljanak helyt - minősített szakmák megszerzésével - az életben. Pedagógusaink elkötelezettek, hogy a diákok egyéni céljaikat megvalósítsák, biztos alapműveltség és alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra tegyenek szert, képesek legyenek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Munkánk során fontosnak tartjuk diákjaink nevelését, értéktisztelő, céltudatos és harmonikus személyiségfejlesztését. Ezek eléréséhez az iskola kölcsönös bizalmon alapuló, családias légkörű közösséget alkot. Az emelt óraszámú tantárgyak oktatásával a tehetséges, érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb ismeretanyag elsajátítását kínáljuk. Intézményünk hangsúlyozott feladatának tekinti az egyes tantárgyak kompetencia alapú oktatását, a tanulók megfelelő képességeinek fejlesztését. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Igényeljük, hogy tanulóink közösségei véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását, lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt annak megvalósításában. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók lelkileg kiegyensúlyozottak, biztos tudással rendelkező ifjakként zárják le középiskolás éveiket. Mint ahogy az elmúlt 50 évben, a jövőben is határozott szerepet kíván betölteni az iskola elsősorban Pécelen és vonzáskörzetében, értékeket teremtve és megőrizve azokat.
7
1.2.2 PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység
A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység önálló intézményként fél évszázadot is meghaladó múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkezik.(volt Szemere Pál Általános Iskola) 2007 szeptemberétől – az igen impozáns, modern épület birtokbavételével – új lehetőségekkel, számos tárgyi eszközzel gazdagodott. A jól felszerelt osztály- és szaktantermek mellett hatalmas aula, informatikaterem, barátságos könyvtár teszi lehetővé a tanórai és szabadidős foglalkozásokat. A testnevelést és sportolást a gimnáziummal közös pályák, egy nagy tornaterem és tornaszoba szolgálja. A szakórákat projektorok, interaktív tábla, számítógép-használat színesíti. „A nevelés lényege a helyes vezetés..." (Platón)
Intézményünk alapfeladata a péceli tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása a nyolc évfolyamos általános iskola keretében, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és szegregált képzése révén. Tanulóink képesség szerinti fejlesztését szolgálja a hosszú múltra visszatekintő emelt szintű idegennyelv-oktatás, s az ezt kiegészítő fejlesztő és tehetséggondozó órák matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Ez is jelzi, hogy oktatási tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nyelv és irodalmi, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére. Az oktató-nevelő munkánk alapjának tekintjük a „Minden gyermek tehetséges valamiben!” elvet. Éppen ezért emberileg és szakmailag mindent megteszünk annak érdekében, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő, a megszerzett tudásukat alkalmazni tudó tanulókat bocsássunk útjukra. Célunk, hogy a ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg és testileg-lelkileg egészséges nemzedékeket neveljünk. Az erkölcsi nevelésben, a helyes viselkedéskultúra kialakításában a családi ház szerepe, a szülő értékközvetítése nélkülözhetetlen, ezért kiemelten fontos a szülőkkel való együttműködés, hiszen a szülőkkel közös értékrendet képviselve lehet a tanulókat a leghatékonyabban oktatni-nevelni. Ahogyan a szülőkkel, úgy a közvetlen környezettel is együtt kell működnünk, hiszen az iskola nem elszigetelt, szerves részét képezi településünk életének; folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a város közoktatási, közművelődési intézményeivel, civil szervezeteivel. Hagyományainkhoz hűen részt vállalunk a különféle területi, városi rendezvényeken, ünnepélyeken, versenyeken. A tanulók személyiségének fejlesztése, a gyermekek korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése az iskola legfontosabb pedagógiai feladata. Ennek értelmében olyan tanulási modellt kívánunk megvalósítani, amely az alapvető készségek és képességek kialakítására, folyamatos fejlesztésére épül. Ezek sarokkövei a kritikus gondolkodás, konfliktuskezelési módok alkalmazása, a csapatmunka és az autonóm cselekvés, az együttműködés, a felelősségérzés és felelősségvállalás, a tolerancia, a kommunikáció. Az iskola fő profilja – az emelt óraszámú idegennyelv-oktatás, a matematika és magyar nyelvi fejlesztő foglakozások –, valamint az általános tantervi programok és az alsó tagozaton bevezetett „Báb – Érzelem – Zene – Siker” projekt (BÉZS) arra adnak lehetőséget, hogy a tudás, az ismeretszerzés egyénre szabottan legyen bővíthető, sokoldalúan és eredményesen segítsük a különféle képességekkel rendelkező tanulóink fejlődését. Valljuk, hogy gyermekeink nevelésében alapfeladatunk és közös felelősségünk a helyes vezetésük. 8
1.2.3 PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény Iskolánk 27 évvel ezelőtt épült és alakult egyedüliként a városnak ezen („a vasúton túli”) részén. Nyílt, családias jellegét az évek hosszú során át megőrizte, és kertvárosi iskola lévén, nagyon sok szabadtéri programlehetőséget biztosít diákjai számára. Az épület maga három szinten 20 tanteremmel, jól felszerelt számítástechnikai szakteremmel, tornateremmel, saját könyvtárral és egy ebédlővel várja a tanulókat. A legtöbb tanterem modern technikai eszközökkel van felszerelve, amelybe beleértendő az internetes kapcsolat biztosítása is: az egész épület wifivel lefedett. Az iskola mindig szem előtt tartotta azt az alapvető fontosságú elvet, hogy: a gyermek érdeke mindenekelőtt. Ezt az elvet követjük ma is a gyermekekkel való bánásmódban, a kiválasztott tanítási módszerekben, az iskola működését meghatározó dokumentumokban. Nagyon fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyermekek örömmel, lelkesedéssel járjanak iskolába, ahol jól megalapozott, tapasztalt pedagógusok által közvetített tudást szerezhetnek. Gyakorlott, rutinos pedagógusainak munkája mellett iskolánk kiemelt feladatnak tartja a pályakezdő pedagógusok támogatását. Az iskola munkalégkörét jellemzi, hogy nálunk nagyon kicsi a fluktuáció, ami a gyermekek szempontjából is kívánatos dolog. Első osztályosaink számára a tanítók minden évben „iskolafoglaló” foglalkozásokat tartanak, melyeken megpróbálják felkészíteni őket az iskolai életre, légkörre. Zenei tagozatos osztályunkkal nemcsak diákjaink zenei képzését alapozzuk meg, hanem ezáltal más tantárgyakban elért eredményeiket is növeljük. Szoros kapcsolatban állunk a péceli Városi Zeneiskolával, ahol sok diákunk tanul valamilyen hangszeren. Jól működő szakköreink vannak, illetve hangsúlyt helyezünk a tanulók felzárkóztatására, korrepetálására, illetve a tehetséges tanulók tehetséggondozására. Az idegen nyelv oktatását már 2. évfolyamtól kezdjük, hiszen gyermekeinknek meg kell felelniük korunk követelményeinek, melynek része az idegen nyelvek birtoklása. Kínálatunkban órarendbe beépítve angol és német foglalkozások, szakkörszerűen pedig az olasz nyelv tanulása és informatikai foglalkozások is szerepelnek. Iskolai programjaink meghatározó elemei iskolai létünknek, szívvel-lélekkel készülünk rájuk, és ezzel is megpróbáljuk diákjaink esztétikai érzékét fejleszteni, lelki világát elmélyíteni. A természet közelsége miatt osztályközösségeink gyakran szerveznek kirándulásokat, természetjáró szakkörünk pedig szintén hozzájárul az egészséges életmódra való neveléshez, színes programlehetőségek biztosításához. Fontosnak tartjuk a természet szeretetének kialakításán túl a környezetvédelem fontosságának tudatosítását is. Biokertünk ápolásával, a természettel kapcsolatos vetélkedők rendezésével, rajz- és fotópályázatokkal, a madarak és fák napjáról való megemlékezéssel, valamint a Föld napjának megünneplésével próbáljuk kialakítani diákjainkban a környezettudatos mentalitást. A sportfoglalkozások színes palettája várja nálunk a sportolni vágyókat. Gyermekeink mozgásigényét ritmikus sportgimnasztika, foci, kosárlabda, kézilabda, karate, floorball, akrobatikus rock and roll illetve néptánc foglalkozások is kielégítik. Szoros együttműködést tartunk fenn szülői közösségünkkel, amelynek sokat köszönhetünk eddigi eredményeink elérésében. 9
2.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
„Gyermekeinket nem megvédeni kell az élet nehézségeitől, hanem alkalmassá tenni őket azok leküzdésére.” (Gieber Györgyi) A gyermekek szocializációjában a család mellett az iskolának van rendkívül fontos szerepe. A nevelés tartalmának kérdése, hogy milyenné neveljük a felnövekvő generációkat, napjaink egyik legsúlyosabb gondja. A nevelés tartalmát az értékrend: az embereszmény, a világnézet, az ideológiák, az eszmék, az erkölcsi értékrend a jogrendszer, a társadalmi szokások rendszere határozzák meg olyan mértékben és hatással, amennyire a sajátos értékrend a szóban forgó társadalmat átalakítja. Pedagógiai programunkban olyan iskolai életrend, légkör, ethosz megalapozására törekedtünk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, ezek hiányának hátrányos következményeit (szociális viselkedés, magatartási normák, szabályok). Az értékrend kialakításánál el kellett fogadnunk, hogy egyetlen értékrend egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a különböző érdekek és értékrendek konfliktusait kezelje, de ezzel párhuzamosan azt is ki kell jelentenünk, hogy a közösség minden tagjának a kialakított és elfogadott szabályokat önmagára nézve is kötelezőnek kell tekintenie. Ugyanis alkotni, értéket teremteni csak szabályozott keretek között lehet. Különösen fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, az emberi és a gyermeki jogok deklarációját, a jogok mellett a kötelességek megismerését, és az elfogadott szabályok betartását és betartatását, a személyes kompetencia fejlesztését (egészséges és kulturált életmódra nevelés), a segítő életmódra nevelés motívumát (tolerancia, humanitás), a vallási- világnézeti semlegesség mellett a szervezett keretek között biztosított fakultatív hit- és vallásoktatást, a nyugodt légkört, a vidámságot, a humort. Az intézményeinkben tanító pedagógusok oktató-nevelő munkájukban a fentiekben felsorolt pedagógiai alapelveket törekszenek érvényre juttatni, gyakoroltatni, hiszen azt valljuk: „ A gyerek nem az életre készül, hanem él!” Értékmegőrző és értékteremtő iskolai közeget kívánunk létrehozni, melyben minden gyermek ösztönzést és irányítást kap személyiségfejlődésének, képességének, érdeklődésének leginkább megfelelő tanulási és szabadidős tevékenységi formák megválasztására. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 10
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, toleranciára, a másság elfogadására. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
2.1.
Alapelvek
Az intézményben tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni: Tanulóinknak a képességeik, készségeik szerinti megfelelő fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Számukra korszerű ismereteket nyújtunk, igyekszünk felkészíteni őket az egész életen át tartó tanulásra, a változó társadalmi elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra.
11
2.2.
A tanulóink számára korszerű, a mindennapi életben jól hasznosítható, megfelelő alapot nyújtó, az életkorhoz igazodó alapműveltséget biztosítunk. Ezzel lehetővé tesszük számukra a változó világ elvárásaihoz igazodó alaptudás megszerzését. Mindehhez szükséges, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás különböző módszereit, segítségünkkel kialakítsák magukban az önművelés igényét.
Alapfeladatok
Az iskola feladata a tehetségkutatás, a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása és pedagógiai eszközökkel történő megelőzése, illetve ellensúlyozása. A mai felgyorsult, intenzív élettempót, univerzális képességeket és rugalmas alkalmazkodást elváró társadalmunkhoz igazodóan alapfeladatunknak tekintjük a kulcskompetenciák fejlesztését. Tudnivaló, hogy ezekre mindenkinek alapvető szüksége van személyes fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az életben való eligazodásához, boldogulásához, a munkához jutáshoz. E nagy feladat megvalósításának módját a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Öndefiníciónknak megfelelően alapfeladatunknak tekintjük a szellemileg, erkölcsileg és testileglelkileg egészséges nemzedék nevelését. Ennek alapja – ugyanakkor következménye is – az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítása, a társadalmi együttélés szabályainak ismerete és betartása, a tolerancia, a hagyományaink tisztelete, a nemzeti történelmünk, valamint saját és más népek kultúrájának ismerete és elfogadása. A munkaerőpiac, a változó világ diktálta követelmények okán alapfeladatunk az is, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóinkra külön figyelmet fordítsunk, számukra gazdag tevékenységrendszert kínáljunk, amelyben minden gyermek sikerélményhez juthat, s nyilvánvalóvá válhat számunkra és számukra egyaránt, hogy az élet mely területein hasznosíthatják legjobban a képességeiket. Ennek érdekében: Önbizalmat építünk, hogy az ismeret elsajátítása, a tanulás élményforrást jelentsen számukra. A képzés során mindvégig érvényesítjük az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést, a korrekciós és terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az oktatás egész folyamatában. Az egyéni képességeket figyelembe vevő, differenciálásra épülő tananyaggal és pedagógiai eljárásrendszerrel dolgozunk.
2.3.
Általános célok
Az alapvető emberi, valamint az egyetemes és nemzeti kulturális értékek befogadására képes személyiségek fejlesztése a cél, melynek eredményeként a tanulók rendelkeznek általános kulturáltsággal, alapvető, szokássá vált erkölcsi és magatartási formákkal, az egészséges életmód, a környezetvédelem fontosságának felismerésével, a kulturált viselkedés alapjaival, 12
szociális készségekkel, a közösségi és közéleti tevékenységre való képességgel (az egyén és közösség harmóniájának megteremtése), az életvezetési és szociális kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztésével, megfelelő önismerettel, együttműködési készséggel, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetbe való beilleszkedés- és eligazodás képességével, a tanulni tudás képességével (az élethosszig tartó tanulás elsajátításával), a középiskolai tanulmányokra való megfelelő felkészültséggel, az európai kultúra, történelem, életmód ismeretével, magyarságtudattal, lokálpatriotizmussal (a helyi értékek megbecsülésével, képviseletével), életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő tanulási és munkaszokásokkal, kötelességtudattal, az önálló ismeretszerzés képességével. informatikai alapismeretekkel és a felhasználói programok alkalmazásának képességével.
A tanítás-tanulás folyamatának megszervezésével, az iskolai gyermekközpontú (azonos követelmények) és személyiségközpontú (differenciálás lehetősége) oktatást valósítjuk meg. Az egyéni különbségek figyelembevétele kompetenciaalapú oktatásunkra épül; a nyugodt, alkotó légkör motiváló hatására alapozottan szilárd, alkalmazáskész tudás elsajátíttatása a célunk, melynek eredményeként továbbtanulásra képes tanulók hagyják el iskolánkat, akik rendelkeznek: az anyanyelvi és nyelvi kommunikációs készség megfelelő szintjével, alapvető matematikai, problémamegoldó gondolkodási készségekkel, képességekkel, valamint az informatikai ismeretek alapszintjével, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek legalapvetőbb szintjével, a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikáció és a hálózatokban való részvétel képességével, az egészséges életmód, életvitel alapját képező testi és lelki egyensúllyal, a káros szenvedélyek veszélyeinek felismerésével, a haladási nehézségekkel küzdő tanulói réteg az alapismeretek képességeikhez mért legoptimálisabb szintjével, a tehetséges tanulók a korai tehetségfelismerés és menedzselés tanórai, tanórán és iskolán kívüli formáival, az egyes magasabb szintű megmérettetés lehetőségével, az esztétikai szükségletek kialakításánál – az egyén és természeti – tárgyi környezete közötti harmónia megteremtésének igényével, a természethez való konstruktív és felelősségteljes viszonyulással, a tehetségük kibontakoztatásának lehetőségével, az önmegvalósítással, melyhez folyamatos lehetőséget kapnak a megfelelő tájékozódó képességgel az értékek világában, a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képességével, a társadalmi életben való aktív részvétel képességével, hatékony és konstruktív konfliktusmegoldó képességekkel, 13
2.4.
a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet eszközeivel – történő kreatív kifejezésének képességével.
Konkrét célok → kompetenciaalapú oktatás
A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az elsajátításhoz, valamint az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti. A kompetencia érzésének megélése azért különösen fontos, mert ha a gyerek nem bízik saját képességeiben, gyakran bele sem kezd a tőle elvártak teljesítésébe. Azok, akik megtapasztalhatták, hogy tudásuk egyre gyarapodik, egyre többre lesznek képesek, önbizalomra tesznek szert. Tudatosul bennük teljesítőképességük, s ez fontos és motiváló tapasztalat a számukra, egyúttal jobban meg tanulnak bízni önmagukban. Kompetenciaalapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kulcskompetenciák érvényre jussanak a tanulók személyiségében, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai a, A tanulók tekintetében a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodás, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, digitális írástudás elterjesztése. b,
A pedagógusok tekintetében a kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, válasz, metódusok a mai világ diktálta kérdésekre.
A kompetenciaalapú oktatás egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, színvonalas pedagógiai kultúra biztosítása iskolánkban. Ennek érdekében az oktatási – nevelési folyamat során minden pedagógusnak érvényesítenie kell az alábbi szempontokat: A differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat. Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia. Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése más-más módszert kíván. 14
A változatos munkaformák, mert motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia). Életszerű, élet közeli, a tanulók számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés. A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanítás-tanulás központi szerepet kap az oktatási folyamatok tervezésében.
Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével lehet elérni, hogy a tanítás-tanulási folyamatban a tanulók motiváltan vegyenek részt és megszerzett ismereteik mellett kulcskompetenciáik is fejlődjenek. Ennek érdekében iskolánk pedagógusaival szembeni elvárások: A pedagógus gyerekekkel szembeni beállítódása igenlő legyen, ne ambivalens, s legfőképp ne előítéletes. Alkalmazza a hatékony tanuló-megismerési technikákat. A nevelési stílus megfelelő legyen, azaz együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös. (Differenciálás heterogén csoportban.) A pedagógus tudása megfelelő legyen. (IKT eszközhasználat, web-alapú tanulásirányítás). Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések teljesítése a differenciált tanulásszervezéshez. 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az oktatómunka területén kulcsfontosságú az anyanyelvi alapműveltség tartalmi – magatartásbeli elemeinek kialakítása. Mivel az anyanyelvi képzés a teljes oktatási-nevelési folyamatot átszövi, kiemelt területként kezeljük. Céljainkat az alábbiakban rögzítjük: A kezdő szakaszban minden gyerek legyen képes a folyamatos olvasásra, életkorának megfelelő szövegértésre és szövegalkotásra, rendezett, megfelelő ütemű írásra. A kezdő szakasz végére a tanulók többsége sajátítsa el a nyelvtani szabályokat és azokat képes legyen alkalmazni. A fejlesztő szakasz végére a többség képes legyen gondolatait szóban és írásban értelmesen, szabatosan, választékosan kifejezni. A fejlesztő szakasz végére minél több tanuló rendelkezzen irodalmi alapműveltséggel, ismerje fel az olvasás fontosságát. A tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget magasabb szintű nyelvművelés elsajátítására az anyanyelv alaposabb megismerése érdekében. Az SNI tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. Folyamatos feladat a beszéd formai és tartalmi oldalának javítása, korrigálása, fejlesztése. Olyan szituációkat, helyzeteket teremtünk számunkra, amelyekkel a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikácós feladatok megoldásában. Ezek a feladatok az oktatás-nevelés teljes szakaszát átölelik. A tanuló rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel, amelynek segítségével képes eligazodni a kortárs közösségek életében és a felnőtt világban. 15
A kezdő szakasz végére rendelkezzen minden tanuló alapfokú, a 8. osztály végére szélesebb körű honismerettel. A fejlesztő szakasz végére az anyanyelvi ismeretek bővülése által minél több lehetőséget kapjanak az információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez, megoldásához. Az általános iskola végéig sajátítsák el a NAT-ban előírt minimális követelményeket. Fogadják el önmagukat és társaik másságát, képesek legyenek beilleszkedni a közösségbe. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás és az önművelődés igénye. Alapozódjon meg náluk az iskolába járási fegyelem, a következetes munkavégzés. Az önkontroll és önismeret egyéni fejlesztésével folyamatosan javuljon a tanulók magatartása és szolgalma. Minden tanuló vállaljon érdeklődése és képessége szerint feladatokat a közösségben. Tudjanak a gyerekek különböző helyzetekben, a különböző céloknak megfelelően élni a kommunikáció eszközeivel. Legyenek képesek o a különféle üzenetek közlésére, illetve azok megértésére, megértetésére írásban és szóban egyaránt. o a szövegértés, szövegalkotás különféle formáinak gyakorlására: a különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatására és megértésére, valamint a tömör és világos beszédre, o az üzenetátadás sikerességének megfigyelésére, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezésére, folytatására és befejezésére is. o különféle szövegek értő, értelmező olvasására és megértésére a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és a szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazására, o különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotására, a szövegalkotás folyamatának nyomon követésére (a vázlatkészítéstől az önellenőrzésig). o írásbeli információk, adatok és fogalmak keresésére, gyűjtésére és feldolgozására a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezésére; a fontos információk kiszűrésére a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. o saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazására szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevételére. o komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotására, az előadáshoz vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazására.
2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése A tanulók a fejlesztő szakasz végére képesek legyenek kommunikálni idegen nyelven. Ennek érdekében céljaink, feladataink: Motiváljuk a tanulókat arra, hogy érdeklődjenek más népek élete, kultúrája iránt. Tudatosuljon bennük, hogy az anyanyelvükön kívül más nyelven is ki tudják fejezni magukat. Tanulják meg az idegen nyelv tanulásának sajátos módszereit. Küzdjék le nyelvi gátlásaikat, merjenek megszólalni idegen nyelven. 16
Értsék meg a kommunikációs helyzeteknek megfelelő (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról szóló) szóbeli üzeneteket. Kezdeményezzenek, folytatassanak és fejezzenek be beszélgetést ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegeket olvassanak és értsenek meg, valamint alkossanak különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegeket megfelelő helyzetekben. Tudjanak megfelelő segédeszközöket használni (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.
Az emelt szintű nyelvoktatásban részesülők esetében céljaink, hogy a tanulók rendelkezzenek az általános műveltségnek a helyi tantervben meghatározott elemeivel, tegyenek szert a helyi tanterv tantárgyi követelményeinek megfelelő tárgyi tudásra, legyenek képesek ismereteik rendszerezésére, gyakorlati alkalmazására, magasabb szintű nyelvi kultúrával rendelkezzenek, legyen lehetőségük a fejlesztő szakasz végére az alapfokú nyelvvizsga letételére. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha tanulóink képesek lesznek a tanultakat a mindennapi életben alkalmazni. 2.4.3. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása: o összeadás és kivonás, o szorzás és osztás, o százalékok és törtek, o mértékegységek o a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás), a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete), az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre, az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése 17
és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.
2.4.4. Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése. 2.4.5. Digitális kompetencia fejlesztése Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, a tanulásban és a szabadidőben egyaránt, a szükséges készségek kialakításánál a következőket tartjuk fontosnak: o elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása, o a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából, o internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata, o az IKT (információs és kommunikációs technológia) eszközök megismerésével az ITT (információs társadalom technológiáinak) használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és az iskolában.
2.4.6. A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése Kiemelt célunk: A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányításának felismertetése. Alakuljon ki a gyerekekben a tanulás időbeosztása, a kellő autonómia, a fegyelem, a kitartás és az információkezelés a tanulási folyamat során. Képesek legyenek hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentrációra. Formálódjon bennük a tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. 18
A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott nyelv, vagy beszélt hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.
2.4.7. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák fejlesztése Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a sokféleségből adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. 2.4.8. Állampolgári kompetenciák fejlesztése A gyermekek életkoruknak megfelelően vegyenek részt a település/lakóhely életében, ismerjék meg a nemzeti és európai szintű döntéshozás formáit. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. Ismerjék meg az ország közintézményeivel való hatékony érintkezés formáit. Fogalmazzák meg magukban az EU által kínált lehetőségek kihasználásának esélyeit. Sajátítsák el az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségeket.
2.4.9. Vállalkozói kompetencia fejlesztése Ismerjék meg a tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Sajátítsák el a projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségeket. Alakuljon ki közöttük az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka képessége. Ismerjék fel a személyes erősségeiket és gyengeségeiket. Tapasztalják meg az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás képességét. Legyenek képesek a kockázatok felmérésére, kellő időpontban és módon történő vállalásáre. 2.4.10. Kulturális kompetencia fejlesztése Támogatandó a különböző kifejezésmódokon keresztül történő, a saját tehetségnek megfelelő művészi önkifejezés. 19
a kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. a saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok valamint megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.
2.4.11. Az egészséges életmód, a testnevelés - tanítás célkitűzései „Ép testben ép lélek.” Fontos hogy minden tanítványunk természetes alapszükségletévé váljék a mindennapos mozgás, a játék, a sportjátékok szabályainak megismerése, siker- és kudarctűrés. az eredményes szakköri úszásoktatás, a tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése. az egészségügyi szokások, a személyi higiénia, a környezet iránti igényesség magasabb szintre emelése. a kiemelten tehetséges tanulók iskolai sportkörbe a városi sportegyesületekbe irányítása, felkészítése versenyekre, versenyeztetése.
2.5. Nevelési-oktatási és fejlesztési követelményeink Olyan nevelési rendszert kívánunk létrehozni, működtetni, amelyben tanítványaink megtanulhatják és gyakorolhatják azt, hogyan lehet értékes, boldog emberré válni. A tanulók számára az iskola maga az élet, a természetes közeg, amelyben az évek során kialakulnak életvezetési szokásaik, együttműködési formáik, alkalmazkodási és normakövetési képességük. A hétköznapi gyakorlat, az iskolai mindennapok mutatják meg számukra, hogy milyen a világ. Konfliktusaik, sikereik, kudarcaik, erőfeszítéseik közvetlen eredménye pedig alakítja jellemüket, szokásaikat, értékrendjüket. Ezzel biztosíthatónak véljük a külső motivációs hatások belsővé válását. A tanulási motiváció adja leginkább a személyiségük fejlődésének biztos hátterét. 2.5.1. Alapkövetelmény, hogy a kezdő szakasz végén
a tanuló értse meg, hogy az emberi magatartások kölcsönösen hatnak egymásra, legyen életkorának megfelelő szabály- és kötelességtudata, tudatosodjon benne, hogy az emberi tulajdonságok fejleszthetőek, vegye számba, hogy önmaga hibái kiküszöbölhetők, erényei fokozhatók, érezze, hogy a családi feladatok és az iskolai megbízatások teljesítése felelősséget ró rá, alakuljon ki felelősségtudata, amivel környezetének tartozik, fokozatosan kezdődjön el közösségi felelősségérzetének kialakulása, a tanuló értse, hogy közvetlen környezetének közösségi jelenségei különböző jelentőségűek, alakuljon ki az egyéni viselkedése az adott szituációban, tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet, és a vélemények különbözhetnek, 20
legyen képes önállóan gyűjteni iskolán kívüli forrásokból, és tudjon ezen ismereteiről beszámolni, ismerje fel, hogy közvetlen környezetének (család, osztály, iskola, lakókörnyezet) hagyományait, ünnepeit méltóképpen illik tiszteletben tartani, tudjon különbséget tenni konkrét esetekben a jó és rossz között.
2.5.2. Alapkövetelmény, hogy a fejlesztő szakasz végén
2.6.
tudatosuljon a tanulóban, hogy az ember egyszerre biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi lény, aki ebben a mivoltában bonyolult személyiséggel rendelkezik, ismerje saját képességeit, törekedjen önismeretének minél sokoldalúbb fejlesztésére, és tudatosuljon benne, hogy leendő pályája és alakuló személyisége milyen kölcsönös meghatározottságban állnak egymással, tudja elméleti tudását konkrét helyzetekben felhasználni, legyen képes információkat gyűjteni és rendszerezni egy-egy konkrét jelenséggel kapcsolatban, tudjon különbséget tenni különféle tények és vélemények között, törekedjen folyamatos önművelésre és önnevelésre. alakuljon ki benne az a felismerés, hogy az emberi konfliktusok megoldásának egyetlen eredményes útja csak a konfliktusoldó kommunikációs kapcsolat fenntartása és az érdekek egyeztetése lehet, tanulmányai és közösségi élete során szerezzen olyan alapvető készségeket, amelyek birtokában képes életkori szintenként elemezni és értékelni egyes társadalmi és politikai jelenségeket, legyen képes az elvont társadalmi és állampolgári ismereteket konkrét helyzetekre és esetekre alkalmazni.
Az intézmény pedagógiai irányai – a pedagógiai célok megvalósítását, a kompetenciaalapú oktatást segítő eszközök, eljárások, módszerek
2.6.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyamon végig tartó bevezető szakasz Jellemzői: Az elemi szintű készségek és képességek kialakítása, ezek szilárd alapokra helyezése. A családi és óvodai nevelés eredményeire építve, a helyes önértékelés, énkép megalapozására törekvés. Az iskolai értékrend elfogadtatása. A tanuló kíváncsiságának folyamatos kielégítése, az őt körülvevő világ ok-okozati összefüggésének megismertetése. A szocializációs folyamatok továbbépítése, a közösség tagjává válásának elősegítése. A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamon végig tartó kezdő szakasz 21
Jellemzői:
Az alapkészségek és képességek megerősítése, ezek fokozatos kiszélesítése. Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása a gondolkodás absztrakt műveleteinek kialakulásával. Értelmes, összefüggésekre épülő tanulás és az önálló problémamegoldás fejlesztése. A társak felé fordulás ideje, ezért fontos a csoportképzés és képződés támogatása. Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyamon végig tartó alapozó szakasz
Jellemzői: A hagyományos tantárgyak erősítésének szakasza. A képességek szerinti tudástartalmak és ezek átadásának megvalósítása. A képességcsoportok közötti átjárhatóság biztosítása. A tehetség kibontakoztatása, tehetséggondozás, a diákok képességeik szerinti magas szintű teljesítményre ösztönzése. Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák elsajátítása. Az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése. A kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése. A szociális kompetenciák fejlesztése. A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása. A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyamon végig tartó fejlesztő szakasz
Jellemzői: A differenciálódás szakasza. Az érdeklődés, a képesség és a pályaválasztás szerinti specializálódás ideje. A felnőttekről való leválás pozitív formáinak felkínálása. A szaktárgyi ismeretekre és a sikerélményekre épülő tudatos alkotó tevékenység biztosítása. A reális önismeret és önértékelés fejlesztése. Célirányos tehetséggondozás, szükség esetén felzárkóztatás. A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés.
2.6.2
2.6.3
A középfokú nevelés-oktatás szakasza A kilencedik évfolyamon kezdődő és a 12. vagy 13. évfolyam végéig tartó gimnáziumi szakaszban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Az oktatás módszerei, tanulásszervezési eljárásai 22
Tevékenységközpontú pedagógiák. Olyan módszertani és tanulás szervezési eljárások alkalmazását jelenti, amely egyszerre szolgálja a tanulók motiváltságának erősítését, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismerését és a hatékony együttnevelést is. (Tömbösítés, integrált műveltségterület, moduláris oktatás, projektoktatás, témahét és egyéb változatos módszertan.) Tanórai differenciálás heterogén csoportokban. Az alkalmazott módszerek az egyéni fejlődés különbségének és a szükségleteknek megfelelő fejlesztési módszereket jelenti. Adaptív oktatás- és tanulásszervezés. A gyerekek közötti különbségeket természetesnek tartja, és alkalmazkodik azokhoz. A cél az, hogy lehetővé tegyük a gyerekeknek a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk számukra, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptívoktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít.
Ahogyan viszonyul:
a
különbségekhez
A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI
ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS
Igyekszik azokat csökkenteni.
Természetesnek veszi.
felderíteni
és
Célok:
A minimumkövetelmények teljesítése.
Minden tanuló növelése.
teljesítményének
Célcsoport:
Rosszul teljesítő gyermekek.
Minden gyermek.
Mire koncentrál:
Lemaradó gyermekek igényei.
Minden gyermek szükséglete.
Attitűd a különbségekkel szemben:
Negatív.
Pozitív.
Kooperatív tanulás. A kooperatív tanulás módszerei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a kulcskompetenciák fejlődésére. Multikulturális nevelés. A társadalmi előítéletek csökkentése, az iskolai környezet és kultúra előítélettől mentes fejlesztése, a tanulók aktív közreműködésével. Hatékony tanuló-megismerési technikák és egyéni fejlesztési programok alkalmazása. Árnyalt tanulóértékelés. Fejlesztő célú értékelés alkalmazása a tanítási gyakorlatban, hatékony szülői kommunikáció. 23
Projektpedagógia alkalmazása. A kulcskompetenciák fejlesztése a projektmunkák osztály és iskolai szintű megszervezésével és alkalmazásával. (Témahét, háromhetes projekt, projektoktatás stb.) Drámapedagógia. Dramatikus módszerek, technikák alkalmazása az együttnevelés érdekében. 2.6.4. A tanulásszervezés módszerei a, Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. b, Motiváló módszerek: páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték (drámapedagógia), vita, kutató-felfedező módszer, kooperatív módszerek, projekt módszer. c, A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele, o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése, szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia, o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. ● motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-és projektmódszer, drámapedagógia. 2.6.5
Módszertani elemek óvoda-iskola átmenet, hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás, habilitációs és rehabilitációs tevékenység, az inkluzív nevelés, attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak, multikulturális tartalmak, tanórai differenciálás (heterogén csoport), kooperatív tanulás, a drámapedagógia eszközei, tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, projektmunka (egyéni és csoportos), prezentációs technikák, tanulói értékelési formák gazdagítása, 24
2.6.6
módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A kompetenciaalapú oktatás gyakorlata
Kompetenciaalapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ennek célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva ezzel az ismeretek elsajátításáról, tehát a kompetenciaalapú oktatás során az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. A kompetenciaalapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetenciaalapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, s ne a tantárgyat. Az ehhez szükséges szemléletváltozás mind intézményi, mind pedig pedagógusi szinten bekövetkezett. Egyértelmű számunkra, hogy a kizárólag “hagyományos” tanítási módon nem lehet új kompetenciákat elsajátíttatni, hiszen a módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. A szemléletvátásnak köszönhetően a pedagógusok módszertani kultúrája az elmúlt időben erőteljesen javult, s folyamatosan bővül annak érdekében, hogy a tanórák minősége megváltozzon; s az oly jellemző frontális osztálymunka háttérbe szorításával, a differenciálással, a kooperatív technikák, projektek alkalmazásával megújuljon, a korszerű követelményekhez, jogos elvárásokhoz igazodjék. Ennek érdekében minden pedagógusnak folyamatosan elemeznie kell a tanmenetét, a saját tantárgyán belüli képességfejlesztés lehetőségeit, az alkalmazott módszereit az egyéni munka/ páros munka/ csoportmunka alkalmazásának lehetőségeit, a projektmódszer alkalmazását, a munkája eredményességét abban a tekintetben, hogy az alkalmazott metódusai, eszközei megfelelő módon hozzájárulnak-e a tanulók kulcskompetenciáinak a fejlődéséhez. A kompetenciaalapú nevelés hatékony bevezetése és fenntartása érdekében szükséges a továbbképzési terv állandó felülvizsgálata és módosítása a hiányzó pedagógus-kompetenciák megszerzése érdekében, valamint pedagógusaink folyamatos továbbképzése, hogy felfrissítsék, illetve kiegészítsék módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismereteiket. A tudatos képességfejlesztés érdekében minden pedagógusnak meg kell ismernie a készség- és képességfejlesztés alapjait, saját tantárgyának új módszertani lehetőségeit, a kooperatív technikákat, a projektmódszert, a differenciálást, a tanulás tanítását. Miután a mérés-értékelés az utóbbi években kiemelt területté vált az oktatásban, szükséges, hogy minden pedagógus tisztában legyen a mérésmetodika, a feladatlap-készítés alapjaival.
25
Továbbra is teljesítendő feladataink közé tartozik, hogy minden pedagógus rendelkezzen megfelelő számítástechnikai-informatikai ismerettel, tudja használni az internetet, a korszerű audiovizuális eszközöket. Egyúttal arra is törekednünk kell, hogy minden teremben segítse aktív tábla vagy projektor, számítógép a többoldalú interakciót, a tanítás-tanulás folyamatát. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása érdekében a tankönyvek, taneszközök tudatos választását is kiemelten kezeljük. Továbbra is olyan könyveket, munkafüzeteket, egyéb eszközöket választunk, amelyek a tanulók életkorát figyelembe veszik, ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciálásra, valamint életközeli és tevékenykedtető feladatokat tartalmaznak. A páros, csoportos munkához megfelelő tantermi berendezésre van szükség. Ahhoz, hogy a tanulók egy órán többféle módszerrel dolgozhassanak, a tanterem bútorzatát is ezt segítendő kell megválasztani. A mozgatható asztalok, székek gyors átalakítást tesznek lehetővé, ezért a jövőben csak ilyeneket szerezünk be. A kompetenciafejlesztés érdekében használjuk fel az országos mérések statisztikáit. A pontos iskolai adatok érdekében minden gyermek feladatlapját kijavítjuk, és a szoftver felhasználásával értékeljük, elemezzük. A felmérés eredményei nemcsak a tanulók, hanem a pedagógus munkáját is segíti, minősíti, ezért a hozzáadott pedagógiai érték figyelembevételével felhasználjuk a pedagógusmunka értékeléséhez. Az intézményben folyó munka nyomon követését a belső mérési, értékelési rendszerünk működtetése teszi lehetővé. A kidolgozott és alkalmazott mérési rendszerünkkel a képességek vizsgálata, valamint a tanulók tudásának ellenőrzése folyamatosan zajlik. A kompetenciaalapú oktatás során figyelemmel kísérjük a gyermekek fejlődését, hogy szükség eseten korrigálni tudjunk.
A továbbiakban a tankönyv- és ismeretközpontúság helyett a személyiségközpontú tanítást és a tantárgyköziséget helyezzük előtérbe. a teljesítményközpontú folyamattervezés helyett a fejlesztésközpontú folyamattervezést valósítjuk meg. a minősítő, szelektáló értékelés helyett a visszajelző, megerősítő, motiváló, prognosztizáló, fejlesztő értékelésre törekszünk. az irányító, ismeretközlő, ellenőrző minősítő tanárszerepek elsőbbsége helyett a szervező, feltáró, fejlesztő, korrigáló, megerősítő, segítő szerepek válnak elsődlegessé. a megmerevedett, egysíkú metodika helyett változatos, a célszerű, hatékony tanítási, tanulási technikák alkalmazását helyezzük előtérbe. 2.6.7. Kiemelt fejlesztési irányaink az alapkészségek tekintetében
Olvasáskészség
Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Fontos, hogy a betűző olvasáskészséget gyakorlott olvasáskészséggé fejlesszük, annak érdekében, hogy a szövegértés szintjére juthassanak tanulóink. 26
Íráskészség
Informatikai társadalmunkban továbbra is fontos szerepet játszik az íráskészség, a kézírással működő írásbeli kifejezés. A tevékeny és hatékony iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kell az íráskészséget, a begyakorlás hiánya miatt alig olvashatóvá esik szét. Ezért kiemelten fontos, hogy iskolánkban az 5-6. évfolyamokon is fordítsunk gondot a kiírt íráskészség kifejlesztésére.
Elemi számolási készség
Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, ezért ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket.
Elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség
Az elemi kombinatív képesség, s annak elemi írásbeli szintje szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. Fejlesztése a legszélesebb körben valósítható meg, ezért nem csak a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztett területét érinti, hanem minden tantárgy esetében lehetőség kínálkozik ennek a képességnek magasabb szintre emelésére. A szakaszhatárok elérésének és továbblépésének képzési, pedagógiai feltételei a helyi tantervünkben, arra az életkorra, évfolyamra jelölt minimális követelmények teljesítése. A tanulmányi előmenetel éves tendenciája, a belső és a külső mérések eredményei határozzák meg a képzési szakaszok átlépésekor értékelhető szinteket.
Alsó évfolyamok jellemzői o a szülői igények figyelembevételével napköziotthonos működés, o heti értékelés évfolyamonkénti egységes elvi és pedagógiai fontossága, o a szabadidős tevékenységek nevelési-oktatási célkitűzéseinek meghatározása, heti tervének kidolgozása, koordinálása, helyi hagyományok ápolása, o korszerű eljárások alkalmazása – alternatív módszer kipróbálása, o nívócsoportos differenciált képességfejlesztés – tehetséggondozás, felzárkóztatás, o iskolai sportkör, o kézműves foglalkozások, o logopédiai foglalkozás, o könyvtárhasználati foglalkozások, 27
o o o o
2.7.
2.8.
számítógép használat, IKT használat, erdei iskola, úszásoktatás (szülői igények szerint)
Felső évfolyamok jellemzői o az informatika 5. osztálytól alapképzés keretén belül, a délutáni időszakban gépidő biztosítása, o IKT-használat, o emelt szintű nyelvoktatás az alapozó és fejlesztő szakaszban – harmadikos és a negyedikes iskolai teljesítmények alapján, o személyiségfejlesztés – énkép, önismeret segítése, lelki előkészület a pályaválasztásra, o fejlesztés a matematika és a magyar nyelv tantárgyakból heti plusz egy-egy tanóra biztosításával, o tehetséggondozás és felzárkóztatás szakköri keretben, o iskolai sportkör működtetése – a délutáni időszakban, o tanulószobai foglalkozás, vagy klubnapközi biztosítása az 5-8. évfolyamon (1 csoport).
A pedagógiai céljainkat megvalósító eszközök A felső évfolyamokon a délelőtti és a délutáni foglalkozások egységének megteremtése – változatos és tervszerűen irányított szabadidő-eltöltés. Nevelési rendszerünk permanens korszerűsítése, javítása. A nevelőtestületen belüli munkamegosztás arányosítása, a munkaközösségek szerepének állandó erősítése. A pedagógusok munkakultúrájának folyamatos fejlesztése. A gyerekek szocializációjának segítése. Magántanulóink egyéni tanrend keretében való felkészítése. A tantervek átdolgozása, helyi tantervek kimunkálása, a szükséges korrekciók folyamatos végrehajtása. A nevelőtestület munkahelyi közérzetének, alkotó légkörének és a demokratikus gyakorlatnak a megerősítése, továbbfejlesztése, a konfliktusok feloldása.
Az iskolai légkör tanulóink körében
Intézményünkben olyan egymás kölcsönös tiszteletén alapuló, a szabályokat betartó és betartató, fegyelmezett viselkedésen alapuló légkört kívánunk teremteni, amelyben tanulóink az általuk is alakított, kulturált, biztonságos környezetben otthon érezhetik magukat. Hisszük és valljuk, hogy mindehhez nélkülözhetetlen a támogató szülői háttér, ezért minden lehetőséget megragadunk a konstruktív együttműködésre. 28
Ennek értelmében és érdekében a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, s mindezt viszont is elvárjuk. fontosnak tartjuk a tanulást segítő iskolai légkör meglétét, amelyet a biztonságérzet, és az alkotó rend jellemez. a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a DÖK munkájához segítő támogatást adunk. a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, egyben segítünk a helyes önértékelés kialakításában. diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. az iskola életében szeretetteljes, a kölcsönös tiszteleten alapuló emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között.
3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
3.1 A tanulók személyiségének fejlesztése, ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatban a NAT-ban képviselt értékek (az egységes, alapvető követelmények, az ezekre épülő differenciált képességfejlesztés) azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ezért pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A személyiségfejlesztés célja a személyes és a szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése. A kompetenciák fejlesztésével a cél az alkalmazásképes tudás fejlesztése, mivel csak így válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket is figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetenciaalapú oktatás egyik kiemelt feladata a tanulás iránti motiváció fejlesztése. A kompetenciaalapú oktatás keretében törekedni kell a tanulók sikerességének biztosítására a tanulási folyamatban. 29
A tantárgyak közti kapcsolatok feltárásával biztosítani kell az oktatás és nevelés egységes feladatellátását. A kompetenciaalapú oktatás tevékenységrendszere az örömet adó aktivitás lehetőségének biztosításával hozzájárul a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez. Az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása egyrészt jól szolgálja a játékszeretet fenntartását, másrészt a játék, a játékosság, a kísérletek gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás lehetőségének elterjesztését. Úgy kell alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség- és közösségfejlesztéshez nélkülözhetetlen a csoportmunka és páros munka alkalmazása. A tanulók értékelésében a tanulási folyamat értékelésére és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe kiemelt szerepe van a szociális kompetenciák fejlesztésének Az iskola helyi tanterve előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják Intézményünkben a tanulók személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Az öndefinícióban megfogalmazottak szerint szellemileg, erkölcsileg és testileg-lelkileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből / tanulókból. Ennek érdekében
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető általános műveltséget nyújt. az iskola, oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a tolerancia képességének kifejlesztésére. segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat. törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. 30
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, Pécel nagyjaival, Szemere Pál, életével, a nemzeti öntudatot formáló irodalmi és nyelvújító tevékenységével, Ráday Pál történelmi alakjával. Tudatosítjuk bennük, hogy mindezen értékek megbecsülése, tisztelete révén él mindannyiunkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. fontosnak tartjuk azt is, hogy tanítványaink tudjanak egy idegen nyelvet, Európa jelentse számukra azt a közösséget, amelyben tudnak mozogni, képesek az ide érkezőkkel kommunikálni, és képesek az európai munkaerőpiacon érvényesülni. gyerekeink értsenek az informatikához, legyen számukra természetes az Internet használata. az SNI-s tanulóink esetében oktató-nevelő munkánk minden területén élünk a differenciálás lehetőségével. Pedagógiai meggyőződésünk szerint a nevelési-oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, műveltség-, készség-, képesség-, kompetencia területén vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen tanulásban akadályozott tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában. A szakmai teamet alkotó gyógypedagógusaink az oktatás-nevelés elemeit az egyedi sajátosságokhoz, a sérülés fokához igazítják, mert tudjuk, hogy a tanulásban akadályozott tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt nem képesek megfelelő tanulási technika elsajátítására. Ezért az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a taneszközök helyes használatát. A technikai jellegű feladatokban a pontos mintakövetést, a lépések elsajátítását. Folyamatosan végzett tevékenység a tanulásban szükséges motiváció megteremtése. A felső tagozaton az elsajátított tanulási módszerek alkalmazását várjuk el. Az SNI-s tanulóinknál nagyon fontos feladat a jó közösség kialakítása, ami egyben eszköze, módszere, formája a személyiség minden oldalú fejlesztésének. A közösségi magatartás formálása szempontjából fontos a morális magatartás és tevékenységformák gyakorlásán alapuló hatás együttesek alkalmazása.
3.1.1 Iskoláink részvétele lakóhelyünk életében Miután iskoláink nem elszigetelt, zárt, önmagában létező intézmények, a város szerves részeként működnek, folyamatosan részt vállalunk lakóhelyünk életében. Ez kölcsönös érdekkapcsolatot jelent, hiszen az értékközvetítés szervesen kapcsolódó területeit jelenti az iskola és a környezete. Az integrált nevelés sikeres megvalósításának is fontos feltétele a helyi társadalom érzékenységének felkeltése és az integrációs program iránti pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetenciaalapú oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési formák mellett alkalmazzuk: tematikus fórumokat, rendhagyó szülői értekezleteket, családi nap, értékelő megbeszélés, közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére. Ezeknek az alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítsunk ki az érintettekben, segítő és támogató kommunikációs illetve konfliktus-megoldási technikákat adjon át. Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai: a kisebbségi önkormányzatok, a gyermekjóléti szolgálatok, a helyi média.
31
Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai (saját honlap az interneten, iskolaújság), ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel (közös versenyek, nevelési értekezletek, szakmai tapasztalatcserék), nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskoláink - eddigi hagyományaikhoz híven továbbra is képviseltessék magukat a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában is részt vegyünk.
3.1.2. Tanulói eszményképünk Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, 32
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
3.1.3. Nevelési módszerek, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a fentebb felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben eddig is, és a továbbiakban is meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
33
Közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását Követelés. Gyakoroltatás. A tanulói közösség tevékenységének célzó, beidegző Segítségadás. Ellenőrzés. megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. módszerek Ösztönzés Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. 2. Magatartási modellek Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. bemutatása, közvetítése Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. 3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó magatartási A tanulók önálló elemző normákról. Vita. munkája.
Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze, amelyben minden gyermek ösztönzést kap személyiségfejlődésének, képességének, érdeklődésének leginkább megfelelő tanulási és szabadidős tevékenységi formák megválasztására.
3.2
A tanulók erkölcsi nevelése - „Tedd a jót, és kerüld a rosszat!”
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 35. §, valamint a 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet rendelkezéseinek alapján - a 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben - az állami fenntartású általános iskolák első és ötödik évfolyamán meg kell szervezni az erkölcstan és a helyette választható hit-és erkölcstan oktatást. A törvényi előírások értelmében a szülő írásban nyilatkozhat, hogy gyermeke erkölcstanoktatásban vagy hit-és erkölcstan oktatásban kíván-e részt venni. Amennyiben a szülő írásban nem nyilatkozik, a gyermek automatikusan erkölcstan-oktatásban részesül. (ld.: iskolai helyi tantervek) Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek rögzítése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása Az egyén és közösség harmóniájának megteremtése. Felkészítés a közösségi- közéleti tevékenységre. Az én-tudat fejlesztése. Olyan énkép kialakítása, amely a másokhoz való tartozás tudatát is magában foglalja.
34
3.3
A megfelelő tájékozódó képesség kialakítása az értékek világában. Nagyobb súlyt helyezünk az értékorientáló-mintakövető nevelésre (pl. A történelmi személyiségek és magatartások követendő mintaként való bemutatására). A gyermekek az erkölcsi normákat tartsák magukra nézve kötelezőnek, és a nevelés során fokozatosan váljon sajátjukká: o Ebben a folyamatban komoly szerepe van a szülői háznak, ahonnan a gyermekek az elsődleges „erkölcsi mintákat” veszik. Az egyén erkölcsi jellegű tetteit részben világnézete, részben az ebből eredő értékrendje befolyásolja.
A tanulók értelmi nevelése
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek továbbfejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az értelmi képességek fejlesztése (figyelem, emlékezet, megfigyelés, képzelet, alkotó gondolkodás). Korszerű műveltségi alapok kialakítására. Felkészítés az önálló értékválasztásra és döntésre.
3.4 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályai gyakorlásának magasabb szintre emelése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség növelése. A kulturált magatartás és kommunikáció továbbfejlesztése.
3.5
A tanulók érzelmi nevelése
Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek elmélyítése.
3.6
A tanulók akarati nevelése
Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény növelése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség erősítése.
35
3.7
A tanulók nemzeti nevelése
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének mélyebb megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése.
3.8
A tanulók állampolgári nevelése
Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. A fogékonyság növelése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
3.9
A tanulók munkára nevelése
Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. Önellenőrzésre nevelés. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkához való helyes viszony, kötelességtudat, felelősségtudat, igényesség kialakítása.
3.10 A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény megteremtése. A káros szenvedélyek veszélyének felismerése.
4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.1. Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására.” (Egészségfejlesztési Charta). 36
Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legelső legfontosabb területen az ifjúság körében fogalmazódtak meg a cél, hogy az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza növekedjen és javuljon az életminőség. a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Kiemelt célok:
a dohányzás visszaszorítása, alkohol, drogprevenció, az egészséges táplálkozás – a táplálkozással kapcsolatos betegségek csökkentése, az egészségi állapot javítása, az aktív testmozgás, gyógytestnevelés, a megbetegedések, fogyatékosságok, elhalálozások megelőzése, szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján/.
A biológia tantárgy tantervi anyaga, az osztályfőnöki órák témái lehetővé teszik a fenti célok elérését. Prevenciós videofilmek megtekintésére a tanórákon lehetőség adódik. A gimnáziumban és a 6. és 8. osztályban a dohányzás, alkoholfogyasztás, az „AIDS”, és a fertőző betegségek kiemelten STD-k, a drog káros hatása az emberi szervezetre témakörök feldolgozhatók. Az osztályfőnöki órákon a védőnő, az iskolaorvos és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az egészséges táplálkozásról a felnőtté válásról, és a káros szenvedélyekről előadást tart. A Környezetvédelmi hét keretében szakértő bevonásával kerül sor előadások megtartására, mind a diákok, mind a szülők számára. A témában kiírt pályázatokat minden évben, előnyben részesítjük. Fontosnak tartjuk tanulóink számára a mindennapos testnevelés mellett további sportolási lehetőségek megteremtését 1-8. évfolyamon, illetve a gimnázium évfolyamain is, a szabadidősport minden tanuló számára elérhető legyen, testnevelés órákon a teljesítmény teszt adatai alapján a tanulók fizikai állapotának összehasonlítására legyen lehetőség.
4.2.
Gyógytestnevelés
Feladataink: a már kialakult testi elváltozások korrekciója a szervezet általános fejlesztése, a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók speciális igényeihez alkalmazkodva, a betegség előrehaladásának megállítása, az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának felhasználásával, prevenció. 37
A könnyített vagy gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelés óra alóli felmentés előfeltétele, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Diagnóziscsoportok: mozgásszervi elváltozások belgyógyászati elváltozások. A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, legkésőbb az adott tanév október 15-ig az iskolaorvos végzi. El kell érnünk, hogy minden tanulónk az állapotának megfelelően iskolai testnevelésben részesüljön. Az egységes prevenció szemlélet kialakításához szükséges a tantestületen belül és az iskola egészében a tények ismerete és a prevenció felvállalása. A prevenció formái: Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítések. Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyek célja a betegségek megelőzése. Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része, a drogprevenció.
4.3.
Testnevelés
Legnagyobb kincs az egészség. Jó testi erőnlétre, edzettségre, fizikai, szellemi harmóniára, jó közérzetre van szüksége az embernek. A mozgásszegény életvitel, életmód, a helytelen táplálkozás háttérbe szorította a fizikai képességek fejlődésének előrehaladását. Az egészség megóvása, a szervezet edzettségének biztosítása a testnevelés feladata. Erre jó lehetőséget teremt a mindennapos testnevelés. Az edzett szervezet ellenállóbb a betegségekkel szemben. A testedzésnek többféle szerepe van: Preventív – edzettség által növekszik a munkabíró-képesség, a szervezet ellenállóvá válik. Rekreációs – a szervezet fizikai- szellemi munkaképességét, teljesítőképességet megújítja, feltöltődés, felfrissülés, jó közérzet biztosítása. Rehabilitációs – betegségek utókezelésében felgyorsítja a gyógyulást. A testedzés, sportolás növeli az akaraterőt, önfegyelmet, rendszerességet, kitartást, türelemre nevel. Segít az idegfeszültség megszüntetésében, feloldja a szorongást és a stresszt. Esztétikai eredményhez is vezet, a formás alak növeli az önbizalmat. Az életmód megváltoztatása, - életre szóló cél egy hosszú távú egészséges életmód kialakítása. Diákjainkban tudatosítsuk, hogy a képességeikhez mérten maximálisan részt kell venni a testnevelés órákon. A tartós élettani hatást, az edzettséget a terhelés fokozatos növelésével lehet elérni. A rendszeres és fokozatos terhelés hatására a szervezet áthangolódik, alkalmazkodó teljesítőképessége nő. 4.3.1. A testnevelés tantárgy feladata Egészséges, edzett emberi szervezet kialakítása, a fizikai képességek fejlesztése. 38
4.3.2. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés nemcsak a testi képességekre lokalizálódik, hanem a pozitív személyiségjegyek fejlesztését is elősegíti. A kor igénye a több mozgás. A túlterhelés miatt a gyerekek életéből kényszerűen elmarad a játék, a szabad mozgás öröme. Ezért több játékot, versengést iktatunk be a programba. Úgy gondoljuk, hogy azok, akik mint nézők, élvezik a szünetbeli programokat, legközelebb majd aktív résztvevőivé válnak azoknak. Az önálló kezdeményezéseknek, bemutatóknak szabad teret biztosítanunk. Célunk, hogy a testedzés váljék elismert értékké tanulóink, tanáraink és a szülők körében. A heti 5 testnevelés óra keretén felül a fennmaradó időben lehetőleg az iskola valamennyi tanulójának az önkéntesség elvének figyelembe vételével biztosítani szeretnénk szervezett testedzési sportolási lehetőséget. Az óraközi szünetekben rendszeres mozgást végeznek a tanulók. A délutáni, tanórán kívüli sportolási lehetőség az iskolában adott. A program megvalósítása az egészséges életmódra nevelés részeként kap helyet az iskola működési rendjében. A mindennapos testnevelés – tanórán kívüli - további megvalósulás módjai: A testnevelők sokféle sportág elhivatottjai, így a munkába bárki bekapcsolódhat, edzéseket látogathat. Az napközis nevelők túrát sportfoglalkozásokat szerveznek a tanulás után. Aktivizáljuk a sportot, mozgást kedvelő szülőket- sportdélutánok, sporthétvégék szervezése. Házi versenyek indítása, sportünnepély, diákolimpia. Jutalmazási rendszer- a rendszeresen sportoló osztály tanulói számára- vándorserleg. Napközis foglalkozásokon o az órarendi 3 óra mellett a szabadidős órakeret terhére heti 2 óra játékos testnevelés osztályonként a délutáni időszakban. Ennek anyagát a napközis nevelők határozzák meg. o a mindennapos testedzés megszerettetését szolgálják a sportköri órák, melyeken a kisiskolásokat is sport- és versenyélményekhez juttatjuk. o sportlétesítmények látogatása. o DÖK/ iskolai, iskolán kívüli sportprogramok. 4.3.3
Programjaink az óraközi szünetekben, a tanórák után és hétvégéken futball, játékos gyerektorna, osztályok közti tömegsportfutások, turisztika, zenés torna, bemutatók o kerékpár, o görkorcsolya, o pingpong, művészeti torna, 39
tájfutás, játékos képesség, ügyességfejlesztés, osztálybajnokságok, versengések.
A bajnokságok, sportnapok szervezésével sokkal több tanulót tudunk sport- és versenyélményhez juttatni és elősegíteni a sportolás iránti igényük kialakítását sportkultúrájuk fejlesztését.
4.4.
Egészségnevelés
4.4.1. Tantárgyi koncentráció: Természetismeret – biológia – egészségtan – osztályfőnöki óra 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
-
egészséges táplálkozás a serdülőkör problémái szexualitás fogamzásgátlás
9-12. évfolyam – komplex témakörök Az órákon az iskolai ifjúsági védőnő, az iskolaorvos és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskola-egészségügy programja szerint tart felvilágosító órákat. Egészségnevelési programunkhoz tartozik: az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai. A közegészségügyi szabályok betartása, illetve betartatása minden pedagógus feladata. Az egészséges életmód nemcsak egyéni, de társadalmi követelmény is. Épp ezért is alapvető cél: egészséges, edzett tanulók nevelése, egészséges életmód kialakítása, fejlett társadalmi öntudattal, és ítélőképességgel rendelkező polgárrá váljanak tanítványaink. Az iskolai egészségvédelem sikeréhez a pedagógusok újszerű felkészülése és munkamódja szükséges, hiszen a pszichológia és a gyermeklélektan sajátos alkalmazásáról van szó. Az iskolai egészségvédelem szükségességére a szülői értekezleteken, fogadóórákon is felhívjuk figyelmet, valamint a gyereket veszélyeztető hatások és azok kiküszöbölésére (a média negatív hatásai, a drog, dohányzás, alkohol káros hatása a szervezetre), teszünk javaslatokat a szülőknek.
4.5.
Drogstratégiánk
Az iskola elsősorban egészség-promóciós rendszer, amelyben a pedagógus testi és lelki egészsége, modellnyújtása, konfliktuskezelő képessége, kommunikációs készsége, központi jelentőségű. A drogmegelőző programunk a prevenciót a személyiségfejlesztésre alapozza. Olyan érzelmi egyensúly kiépítésére törekszünk, amelynek birtokában tanítványainknak nem lesz szükségük különböző szerekre, - hogy jól érezzék magukat. 40
Ennek érdekében az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni:
4.6.
Információ: életkori sajátosságoknak megfelelő információk a szerekkel kapcsolatosan Önismeret: önbizalom, önbecsülés fejlesztése, pozitív énkép kialakítása Önelfogadás: ennek értelmében mások elfogadása pozitív tulajdonságok felkutatása Döntéshozatal: mérlegelés (pozitív- negatív hatások), vállalni kell a kellemetlen döntést Stressz-kezelés: a stressz testi jelei; relaxáció, érzelmi egyensúly megteremtése Pozitív döntés: tudni kell „NEM”-et mondani, a cél elérésében fontos a kapcsolattartás diáktanár-osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős-család között. Nagy a jelentősége a családlátogatásnak, fontos a szülőkkel való együttműködés
Kapcsolataink más szervekkel
A kapcsolatunk egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel rendszeres. Videokazettákat, propagandaanyagot biztosítanak tanulóink számára. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, ANTSZ, Iskolaorvos, iskolai ifjúsági védőnő, rendőrség, egészségnevelők. 4.6.1. Az ezekhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek:
5.
pályázati programok benyújtása, „önismereti tréning” szakköri formában, kiadványok eljuttatása a diákokhoz és szüleikhez, a prevenciós program működésével kapcsolatos híradás, iskolaújságban prevenciós témájú cikkek megjelentetése, videofilmek vetítése, a szülői közösség számára előadás szervezése, a városi prevenciós előadásokon való részvételre ösztönzés.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösségek ráhatásán keresztül érvényesül. Iskolánkat a közösségfejlesztéssel szemben megnövekedett társadalmi elvárások versenyhelyzetbe szorítottsága, valamint anyagi lehetőségei olyan rendszerré alakítják, melynek minden elemét a minőség, hatékonyság, eredményesség határozza meg a képzésben és a nevelésben. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Ennek érdekében a tanulókkal meg kell ismertetni jogaikat és kötelezettségeiket.
41
A tanuló joga, hogy a közösség aktív, azt formálni képes tagja legyen, a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja, az oktatási intézményben biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyiségét, emberi méltóságát, jogait és vallási, világnézeti meggyőződését tiszteletben tartsák, védelmet biztosítsanak számára a fizikai, lelki erőszakkal és a testi fenyítéssel szemben, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához nélkülözhetetlen információkhoz, tájékoztassák őt a joggyakorláshoz szükséges eljárásokról; megismerje az iskolai dokumentumokat, bármilyen problémájával megkereshesse a nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét; érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon, kérdést intézzen az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon, indokolt esetben a szülő kérésére az igazgató engedélyével magántanulóként folytassa tanulmányait, válasszon, illetve választható legyen, részt vehessen diákkörök, valamint a diákönkormányzat munkájában, és kezdeményezhesse azok létrehozását, éljen mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából fakadnak, az iskolai közösségek életének bármely területére vonatkozóan véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen. Véleménynyilvánítása történhet egyénileg vagy a diákönkormányzaton keresztül, de minden esetben mások személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. a diákönkormányzat tagjaként is éljen véleményezési jogával az iskolai élet bármely részével kapcsolatban, részt vegyen a diákönkormányzat által szervezett gyűléseken, ahol beszámolót hallgathat meg a tanulói jogok érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról; valamint egyéb, a tanulókat érintő kérdésekről, szervezési feladatokról, feladatot vállaljon közösségi programok összeállításában, lebonyolításában, a diákönkormányzat szervezésében egy tanítás nélküli munkanap programjáról döntsön, az adatvédelmi törvény szerint kezelt személyes adatainak szabályszerű kezelésébe betekintést nyerjen, részt vegyen az iskolai és az iskolán kívüli sport- és kulturális szervezéseken, programokon; az iskola által szervezett iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken (pl.: tanulmányi kirándulás, erdei iskola, nyári tábor stb.), amelyek esetében is érvényesítendők a házirend előírásai, a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjon, ezért részt vehet; o napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon, o korrepetálásokon, o sportköri foglalkozásokon, o szakkörök munkájában, szakköri foglalkozásokon, o különböző tanulmányi versenyeken, 42
o pályázatokon, o a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken, igénybe vegye és a védő - óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit, példamutató magatartás, folyamatosan jó tanulmányi eredmény, kiemelkedő közösségi munka, tanulmányi versenyeken való eredményes részvétel, az iskola hírnevének öregbítése esetén jutalomban részesüljön.
A jutalmazás formái:
szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, főigazgatói dicséret igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, „Az évfolyam tanulója” cím, „Jó tanuló - jó sportoló” cím, „Környezetünkért Díj” „Az év tanulója” cím, Petőfi-díj, Szemere-díj, Ráday-díj.
A tanuló kötelessége, hogy azonosuljon a PIOK Általános Iskola és Gimnázium, azon belül pedig az iskola, az osztály célkitűzéseivel, tetteivel, segítse azok megvalósulását, ápolja az iskolai hagyományokat, ünnepi alkalmakkor, iskolai ünnepélyeken ünnepi öltözéket: fehér blúzt vagy inget, sötét szoknyát / nadrágot viseljen, a tanórai foglalkozásokon az életkorának megfelelő, nem hivalkodó, szolid öltözékben, tiszta, ápolt külsővel jelenjen meg, a tanórákon és szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon tartsa be a kulturált viselkedés szabályait, választott tisztségét, megbízatását lelkiismeretesen teljesítse, egyénileg is felelősséggel viseltessen a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személyes tulajdon megőrzéséért, védelméért, vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a gyermekfelelősök kéréseit, tartsa be a balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat, tartsa tiszteletben a tanulótársai, az iskola tanárai és valamennyi dolgozójának emberi méltóságát és jogait, 43
tudja, hogy jogellenes a mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi eljárással büntethető.
A fegyelmező intézkedések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés, szaktanári intő, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő, igazgatói megrovás, főigazgatói megrovás fegyelmi eljárás.
5.1 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
5.2 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásához.
5.3 Az önkormányzás képességének kialakítása Lásd.: 8. fejezet
5.4.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
5.5.
Közösségünk egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása
Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 44
5.6 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, ezen belül is a diákok legközvetlenebbül osztálykeretben az osztályfőnöki órákon alakíthatják diákéletüket. Itt kaphatnak elsőként osztályfőnöküktől tájékoztatást az iskolai élet eseményeiről, itt fogalmazhatják meg közvetlenül az órai és órán kívüli tanulási nehézségekkel, iskolai rendezvényekkel kapcsolatos kérdéseiket, kéréseiket. Az osztályfőnök mindezeket megválaszolja, orvosolja vagy összegyűjtve közvetíti a szaktanárokhoz, a nevelőkhöz, a tantestülethez és iskolavezetéshez.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: o A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. o Csoportbontás.
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1 A pedagógusok feladatai, kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt, helyi tantervekben rögzített tananyag átadása, elsajátíttatásának ellenőrzése, sajátos nevelésű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Minden pedagógus feladata, hogy betartsa a NAT, a kerettantervek, a helyi tantervek alapelveit, munkáját az iskolai pedagógiai program alapelveinek, cél- és feladatrendszerének figyelembe vételével végezze, szakmailag állandóan képezze magát. A pedagógus munkáját, pedagógiai tevékenységét a törvényi előírásoknak megfelelően, az iskolai érdekeket szem előtt tartva kell, hogy végezze. Mindenkor
45
tanúsítson pedagógushoz méltó magatartást, őrizze meg a hivatali titkot. Munkájában, feladatai végzésekor „a gyermek mindenek feletti érdeke” elv az elsődleges. A pedagógus oktató - nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, mozdítsa elő erkölcsi fejlődésüket, óvja a felügyeletére bízott gyermekek, tanulók testi, érzelmi és morális épségét. Tegyen meg mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében. Feladata, hogy egyénileg foglalkozzon a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, segítse a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását, differenciáltan foglakozzon a tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal. Nevelje a gyermekeket egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre. A szülői házzal, a tanulók törvényes képviselőjével tartson kapcsolatot, adjon tájékoztatást a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tartsa tiszteletben. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, e szerint irányítsa a tanulók tevékenységét. A pedagógus feladata megismerni a köznevelésre, a szakterületre vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket, az iskola belső szabályzatait. Fontos, hogy feladatainak végzése közben, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival, más intézményekkel. Munkájukat munkaközösségekbe szerveződve végzik. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:
a tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készít, a tanítási órákra alaposan, lelkiismeretesen felkészül, szakóráit színvonalasan és pontosan megtartja, a tanulók írásbeli munkáit, füzetét, dolgozatait, házi feladatait javítja, a tanulók munkáját rendszeresen, következetesen és objektíven értékeli, a pedagógiai munka adminisztratív teendőit precízen ellátja, a tanulók érdemjegyeit az osztálynaplóba beírja, a tanulókkal az ellenőrzőbe beírattatja és aláírásával hitelesíti, a félévi és év végi értékelést a tanulók megfelelő számú érdemjegye alapján, határidőre az osztálynaplóba bejegyzi, a megtartott tanítási órákat pontosan dokumentálja, az elmaradó órákat vezeti, felelősséggel végzi az előírt helyettesítéseket, azokat időben és pontosan dokumentálja, az érettségi, különbözeti, felvételi, javító, osztályozó és egyéb vizsgákat lebonyolítja, felügyeli, az érettségi jegyzői feladatokat megbízás szerint ellátja, tanulmányi versenyeket szervez, arra lelkiismeretesen felkészíti tanítványait, igény szerint a verseny helyszínére kíséri versenyzőit, tervezett differenciálással segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását, figyelembe veszi az egyéni fejlődés ütemét, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot, differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat, felügyeletet lát el vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 46
iskolai kulturális, sportprogramokat, tanulmányi kirándulásokat, iskolai ünnepségeket és egyéb rendezvényeket szervez, részt vesz az iskolai ünnepségeken és rendezvényeken, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el, együttműködik a szakmai közösségekkel, munkaközösségekkel, az osztályfőnökökkel és a tanulók szüleivel, szülői értekezleteken vesz részt, fogadóórákat és fogadóesteket tart, a szülői értekezleteken, a fogadóórákon, a fogadóesteken valamint az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a szülőket/gondviselőket a tanuló előmeneteléről, a tanulót érintő aktuális eseményekről, részt vesz a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, aktívan részt vesz az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában, ügyeletet lát el az óraközi szünetekben, iskolai rendezvények alkalmával, ellátja a tanulók felügyeletét a tanórán kívüli foglalkozásokon, ebédeléskor, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkát elvégzi, a rábízott osztálytermet, szaktantermet, szertárat, tárgyakat, a rendelkezésére bocsátott oktatástechnikai eszközöket, számítógépet, projektort stb. rendben tartja, osztálytermét, szaktantermét dekorálja és rendezi, a szakleltárt elkészítését segíti, gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki, az igazgató/igazgatóhelyettes figyelmét kötelezően felhívja az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra.
A pedagógusok feladatait, az adott tanévre érvényes aktuális, személyre szabott feladatok leírását, a tanév elején kiadott munkaköri leírás tartalmazza.
6.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melyek élén vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterv, az SZMSZ és az éves munkaterv alapján végzi, s havonta pótlékban, valamint órakedvezményben részesül. Az osztályfőnök erkölcsi és pedagógiai felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért; kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról az intézményvezető/igazgatóhelyettes kérésére írásban/szóban beszámol. Irányítja, szervezi a rábízott tanulóközösség iskolai életét, jelentős nevelő hatást fejt ki, érdemben foglalkozik a gyermekek egyéni gondjaival. Az egységes értékrend megvalósítása érdekében koordinálja a fejlesztő nevelő hatását, ellenőrzi az osztályban folyó pedagógiai tevékenységet.
47
Az osztályfőnök felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ az osztályközösség tanulmányi eredményessége, a tanulók neveltsége, viselkedése. Az osztályfőnök a pedagógusi feladatokon túl a következő feladatokat látja el: az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, nevelői munkáját osztályfőnöki tanmenetben tervezi, az osztályfőnöki órákra a tanulók érdeklődését, aktivitását figyelembe véve alaposan felkészül, segíti a tanulóközösség kialakulását, ehhez kirándulást, klubfoglalkozást, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet szervezhet, segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogathatja (rendkívüli esetekben látogatja) osztálya tanítási óráit, foglalkozásait, az észrevételeket megbeszéli az érintett nevelőkkel, együttműködik és segíti a DÖK (diákönkormányzat) törekvéseit, céljait, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, havonta minősíti és értékeli az osztályban a diákokkal együtt a tanulmányi előmenetelt, a magatartást és szorgalmat, minősítési javaslatát meghatározott időben vagy szükség esetén a nevelőtestület elé terjeszti, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, szülői értekezletet, fogadóórát tart, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket, melyek: osztálynapló és digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, felkészíti tanulóit az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, összehangolja a család és az iskola nevelési elveit, problémák esetén a szülőkkel együttműködve, szükség szerint végez családlátogatásokat az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősével együtt, folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztésről, a dicséretekről és elmarasztalásokról, köteles az igazgató/igazgatóhelyettes figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. 48
Az osztályfőnök adott tanévre érvényes, személyre szabott feladatainak leírását, a tanév elején kiadott munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnöki feladatok ellátására az intézmény vezetője kéri fel a pedagógusokat, kikérve a munkaközösség-vezetők véleményét.
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók Az iskolai oktató - nevelő munka egyik fontos feladata, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tanulmányi munkáját segítsük, iskolai életét nyomon kövessük. Nagy súlyt helyezünk azon gyermekek fejlesztésére, akik különleges bánásmódot igényelnek, mert sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdenek, vagy kiemelten tehetségesek.
7.1.1. A tehetség, képesség kibontakoztatása A tehetséggondozás leglényegesebb fázisa a tehetség felismerése. Ehhez meg kell ismerni azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségre utalnak testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, emocionális. Célunk, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetséggondozás kiemelt feladatunk, ezért nem csak nagyobb óraszám biztosításával, de külön feladatokkal, foglalkozásokkal, egyéni bánásmóddal is mindent megteszünk annak érdekében, hogy diákjaink sikerélményhez jussanak. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére, a nívócsoportos oktatásra, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyakra, az emelt óraszámú nyelvi képzésre, emelt óraszámú matematika képzésre emelt óraszámú testnevelés képzésre emelt szintű ének-zenei képzésre, BÉZS-program sikeres megvalósítására, a tehetséggondozó foglalkozásokra, szaktárgyi versenyek, házibajnokság, sportversenyek szervezésére, tehetséggondozó táborokra, az iskolai sportkörre, a szakkörökre, felvételi előkészítő szakkörökre, 49
a továbbtanulás segítésére, ha lehetőség van rá, erdei iskola szervezésére, a szabadidős foglalkozásokra (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára, diákújság megjelentetésére, sulirádió működtetésére.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát:
differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák.
Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: Individuális tanulás Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. Kooperatív tanulás A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Projektmódszer Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Az adott téma feldolgozása egyénileg vagy csoportban történik, feloldva a hagyományos osztály- ill. tanórakereteket, a végeredmény pedig egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. Az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll:
Célmeghatározás Tervezés, szervezés o Célok és feladatok megfogalmazása o A komplex téma kezelhető egységekre bontása 50
o Tanulócsoportok megszervezése o A munkavégzés helyszíneinek kiválasztása o Munkaformák meghatározása - tanulói tevékenységek tervezése Kivitelezés o Adatgyűjtés o A téma feldolgozása o Menet közben szükséges korrigálás / visszacsatolások alapján o A produktum összeállítása A projekt / produktum bemutatása A projekt értékelése, tanulságok összegzése
A tehetség, képesség kibontakoztatásának feltételei Tárgyi feltételek Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény; Számítógép, mint fejlesztőeszköz; Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz; Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal). Személyi feltételek Jól képzett pedagógus o színvonalas tanórák, o hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása, o IKT eszközhasználat, Folyamatos kapcsolat a családdal. Az iskola és a tanár számára sem közömbös, hogy a tanítványok közül hányan vesznek részt szaktárgyi versenyen, s milyen sikerrel, milyen az OKÉV-mérés, illetve a saját mérési rendszer eredménye, vagy épp a középiskolai továbbtanulási statisztika. Ezek (is) jelzik az iskolában folyó oktatónevelő munka hatékonyságát, igen ösztönzőek a tanulókra.
7.1.2. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavart az EPSZ állapítja meg. Az iskola feladata, hogy ezen tanulók tanulási nehézségeinek leküzdéséhez minden segítséget megadjon, fejlessze a gyermekek személyiségét. Különösen fontos, hogy az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse, az osztályfőnökök, szaktanárok odafigyeljenek, külön törődjenek ezekkel a gyermekekkel, beilleszkedési és magatartási nehézségeinek enyhítésével. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy az iskolába járó gyerekek között sajnos egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, akik szociális, művelődési és műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Az első osztályba beiratkozott tanulók között is évente nő az ilyen 51
kisdiákok létszáma. Gyakorta csonka családból, munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvéve, nehéz anyagi körülmények között élő tanulókról van szó. Emiatt hátrányos helyzetűvé válnak is, akikre nagy hatással van mind a mikro- és makrokörnyezet kedvezőtlen hatása, akiket különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetűvé tehát nem születtek, hanem személyiségfejlődésük során váltak. Sok esetben tanulási nehézségekkel terhelt a helyzetük. Mindent megteszünk a hátránnyal küszködő, tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatásának érdekében. A BTM-s tanulók egyéni fejlesztését a fejlesztőpedagógus látja el, aki a gyermek szakvéleményére alapozva tervezi meg az adekvát fejlesztő eljárásokat (prevenció, korrekció, egyéni, vagy kiscsoportos keretekben) konzultál a gyermek pedagógusaival, az intézményben dolgozó gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel. A fejlesztőpedagógus fontos munkája az egyénre szabott fejlesztés módszertani megoldása, amely abból indul ki, hogy minden gyermeket képességeinek megfelelően kell terhelni a testi,az érzelmi és szociális színterek bevonásával,a fejlesztésnek az adott gyermek problémájának okaihoz kell illeszkedjék a képességek (motoros,percepciós, kognitív) és a személyiség ( érzelem, motiváció, szociális) szintjén. A fejlesztés megadja a fejlesztendő területeket, majd a területeket lebontja feladatokra, így segítheti, hogy az beépülhessen a tananyagba is. A gyermek fejlesztéséhez a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési tervet készít, tevékenysége során szorosan együttműködik, szakmai segítséget nyújt a gyermek pedagógusainak, osztályfőnökének. A BTM-s tanulók kudarcainak leküzdésében a szaktanároknak is nagy feladatuk van, a fejlesztőpedagógusokkal együttműködve, az ő szakmai útmutatásai alapján foglalkoznak a gyermekkel. A szaktanárok figyelembe veszik a szakvéleményben foglalt megállapításokat, a tananyagot, a gyermekkel szemben támasztott követelmények meghatározásánál figyelembe veszik a gyermek egyéni haladási tempóját, eltérő fejlődési ütemét. A fejlesztési feladatokat beépítik a foglalkozásokba, tanórai gyakorlásokba. Differenciáltan foglalkoznak a tanulóval. Rendszeresen konzultálnak a gyermek fejlesztőpedagógusával, szükség esetén a gyógypedagógussal. Az osztályfőnök koordinátor egy-egy diák fejlesztésében, összekötő a szaktanárok között, különösen odafigyel a tanulási nehézséggel küzdő gyermek iskolai életére, a gyermek fejlődésének érdekében szoros kapcsolatot tart a szülői házzal. Minden színtér közös célja: a diák motivációs bázisának kialakítása, a tanulási kudarcok leküzdése, csökkentése, a tanulók egyéni megsegítése, célok, jövőkép megerősítése.
7.1.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése Sajátos nevelési igényű gyermeknek minősül az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: 52
a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokásosnál nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása - nevelése Intézményünk felvállalja a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulónak minősülő gyermekek integrált oktatását. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelés megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:
A pedagógusoknak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vesz a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus, aki a tanuló szakvéleményében foglaltak szerint elkészíti a gyermek egyéni fejlesztési tervét. Az előírt időkeretben egyéni fejlesztéssel segíti a sajátos nevelési igényű tanuló hátrányainak leküzdését. Ezen kívül
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.), 53
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Az integrált SNI tanulók fejlesztésében kiemelt feladat hárul a gyermek szaktanáraira, akik a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak, a tanórai tevékenységekbe beépítik, a foglalkozások során felhasználják a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek, alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az osztályfőnök összekötő a szaktanárok között, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai életének, tanulmányi munkájának folyamatos nyomon követésében igen nagy szerep hárul rá. Az SNI tanulóknál az egyéni képességekhez igazodó, egyéni fejlesztések alapján történő speciális készség- és képességfejlesztés kiemelt jelentőségű. Az egyénre szabott nevelés – differenciált tartalmakban a sérülés jellegéhez igazodó módszerek, terápiás eljárások alkalmazásában – a tanórákon, az egyéni- és csoportos rehabilitációs és fejlesztő órákon valósulnak meg. A fejlesztés feladata a sérült funkciók korrigálása és a hiányzó funkciók kompenzálása.
A fejlesztés területei: motoros és orientációs képességek szenzoros integráció (szeriális fokozat) (intermodális fokozat), kognitív képességek (észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, megfigyelő képesség), matematikai gondolkodás, dislexiaprevenció reedukációs terápia, a beszéd tartalmi és alaki oldalának fejlesztése (nyelvi korrekciós képességek, non verbális kommunikációs képességek), grafomotoros fejlesztés, rendszerezési képességek fejlesztése. 54
A fejlesztéshez alkalmazott módszerek: komplex fejlesztő program (Porkolábné dr. Balogh Katalin) a kognitív képességek fejlesztésére, Sindelar-program a részképességek fejlesztéséhez, Frostig-terápia a vizuális percepció fejlesztésére, labdaterápia, alapozó terápia, mozgáskotta, Meixner- féle dyslexiaprevenció és reedukáció, logopédiai terápiák: pöszeség, megkésett beszédfejlődés, diszfázia, kooperatív projektek. Az iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy mind a BTM-s, mind a sajátos nevelési igényű tanulók az iskolai élet minden színterén segítséget kapjanak. Feladatunk a gyermekek személyiségének fejlesztése, amit az iskolában az alábbi szervezeti keretek között folyamatosan végzünk: Osztályfőnöki óra (konfliktuskezelés, prevenció), Egyéni foglalkozás (egyéni bánásmód, tolerancia), Külső szakértők igénybevétele, Gyermek-és ifjúságvédelmi programban hangsúlyozott elemként szerepeljen, A tanulók és tanulók személyes kapcsolatainak kiépítése, Felzárkóztató foglalkozások, Differenciált és nívócsoportos oktatás, Aktív kapcsolattartás a szülőkkel, személyes, egyéni tanácsadás A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkájában megkülönböztetett odafigyelés a tanulók beilleszkedési és magatartási nehézségeinek enyhítésére. A tehetséggondozó foglalkozások, A pályaválasztás segítése, Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, Tanulószobai foglalkozások. A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett és sajátos nevelési igényű tanulóinknak a felzárkóztatásának, prevenciós céllal az alábbiak szerint járunk el: Belső jelzőrendszer működtetése a lemaradás veszélyének időbeni felismerésére. Ennek részei: iskola alkalmassági vizsgálatok, DIFER mérések, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása, követő mérések, negyedéves magatartás-és szorgalomértékelés, egyéni elbírálás A tanulási folyamatok differenciált tervezése. Egyéni fejlesztés és külön figyelem a rászoruló tanulóknak. Az életvezetés és a pályairányítás támogatása, szülők bevonása a folyamatba. A család szerepének erősítése, szoros együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. 55
Kompetenciaalapú pedagógiai gyakorlat alkalmazása segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projektmódszer elterjesztése, tevékenységközpontú pedagógiák, individuális tanulás előtérbe helyezése, fejlesztő foglalkozások, az alapozó időszak elnyújtása, fejlesztő értékelés bevezetése, tanulószoba, napközi, a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatása - nevelése Az integrált sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése mellett intézményünk külön tagozaton szegregált oktatást biztosít enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekeknek. A szegregált tagozaton folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét, nevelési gyakorlatunk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire épülnek, melyet az iskola nevelőtestülete elfogad. A tagozat nevelő- oktató munkáját a humanista értékrend határozza meg, valamint nagy figyelmet fordítunk a differenciált, individualizált, s sérülés-specifikus képességfejlesztésre. Helyzetünkből adódóan – mivel enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését látjuk el szegregált tagozatként többségi iskolába integrálva – alapelvünknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamat motiválását, aktivizációját, és a normál társas kapcsolatok kialakítását. Mind ez a fejlettségi szinthez, életkorhoz igazított tartalommal, a tanítási- tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzésével, értékelésével. Fontos olyan demokratikus magatartás alapjait lerakni, illetve olyan demokratikus magatartásra felkészíteni tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Nem hanyagolható el az sem, hogy a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek szilárd alapjait rakjuk le és sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk (egyéni képességeik figyelembe vételével). Oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását. Nem hanyagoljuk az egyén és a társadalom felelősségét, a társadalmunk lehetőségeit, feladatait az emberiség előtt álló problémák megoldásában, a földet, az emberiséget fenyegető környezeti veszélyeket, más népek, kultúrák iránti nyitottságot, hagyományaik, kultúrájuk, szokásaik megismerését, megbecsülését, a másság elfogadását. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képesség56
fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel a gyermekeink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási- tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktivizációját, mert valljuk, hogy a gyermek ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a gyermeket egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a gyermek teljesítményét, biztosítja a gyermeknek a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a gyermek pozitív személyiségfejlesztéséhez. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják iskolánk minden nevelési területét. Ezek a nevelési területek a következők: az értelmi nevelés, hon- és népismeret, testi- lelki egészség, pályaorientáció, erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, érzelmi nevelés, közösségi nevelés, kommunikációs nevelés, környezeti nevelés, tanulásra nevelés. Az alapelvek megfogalmazása már meghatározta a célokat is. Mivel tagozatunk enyhe fokban értelmi fogyatékos (e csoportba integrálva a középsúlyos értelmi fogyatékos és autista) gyermekek oktatását nevelését látja el, gyermekeink nagy része gyermekvédelmi ellátásban részesül, így tagozatunk általános és speciális célkitűzései, tanulóink speciális szükségleteinek és egyéni, személyes érdekeinek figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra: minden gyermek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, igyekszünk minden gyermek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit (egyénre szabottan), a szabadság, önállóság biztosítása, ugyanakkor az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban, a társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból, olyan felnőtteket neveljen a tanulókból, akik tanulmányaik befejezése után képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz és önállóan vagy kis segítséggel eligazodni a társadalom állandó változásaiban, nevelésünk- oktatásunk folyamatában fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását, egyéni helyzetünkből adódóan fontosnak tartjuk, hogy a tanítványaink az iskolából kikerülve, nem pusztán az élet passzív alanyai legyenek, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni, felelős, tisztességes és emberséges polgárrá váljanak, képesek legyenek 57
különbséget tenni a társadalom negatív és pozitív hatásai között, képesek legyenek önállóan vagy kis segítséggel konstruktív életvezetésük megalapozásában részt venni, a személyiség erkölcsi bázisának megalapozása, megszilárdítása,a felelős egészség- é s környezeti magatartás kialakítása, testedzett fiatalokat nevelése, egészséges szokásrendszer kialakítása. Az SNI tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. Folyamatos feladat a beszéd formai és tartalmi oldalának javítása, korrigálása, fejlesztése. Olyan szituációkat, helyzeteket teremtünk számunkra, amelyekkel a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Ezek a feladatok az oktatás-nevelés teljes szakaszát átölelik. Tanulóink esetében oktató-nevelő munkánk minden területén élünk a differenciálás lehetőségével. Pedagógiai meggyőződésünk szerint a nevelési-oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, műveltség-, készség-, képesség-, kompetencia területén vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen tanulásban akadályozott tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában. A szakmai teamet alkotó gyógypedagógusaink az oktatás-nevelés elemeit az egyedi sajátosságokhoz, a sérülés fokához igazítják, mert tudjuk, hogy a tanulásban akadályozott tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt nem képesek megfelelő tanulási technika elsajátítására. Ezért az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a taneszközök helyes használatát. A technikai jellegű feladatokban a pontos mintakövetést, a lépések elsajátítását. Folyamatosan végzett tevékenység a tanulásban szükséges motiváció megteremtése. A felső tagozaton az elsajátított tanulási módszerek alkalmazását várjuk el. Az SNI-s tanulóinknál nagyon fontos feladat a jó közösség kialakítása, ami egyben eszköze, módszere, formája a személyiség minden oldalú fejlesztésének. A közösségi magatartás formálása szempontjából fontos a morális magatartás és tevékenységformák gyakorlásán alapuló hatásegyüttesek alkalmazása Az eredményes iskolakezdés érdekében a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert, a DIFER mérést végezzük el az első osztályban. Az óvodával történő együttműködés során célszerű, hogy az óvoda már 4 éves korban végezze el ugyanezt a mérést. Az ennek eredményére épülő tudatos pedagógiai munkával elősegíthető a sikeresebb iskolakezdés, másrészt láthatóvá válik a két mérés közötti időszak fejlődési üteme. Kiemelt jelentőségű a szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, valamint a megyei pedagógiai szakszolgálat tevékenysége. Iskolánk a gödöllői EPSZ-szel, rajtuk keresztül az 1. sz. TKVSZRB-vel tart konkrét esetekben munkakapcsolatot.
7.1.4. Kiemelten tehetséges tanuló Kiemelten tehetséges gyermek az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
58
A tehetség meghatározásának ismérvei 1. Átlag feletti képesség a) Általános képesség Magas szintű elvont verbális és számgondolkodás Jó memória, folyékony beszéd. Téri viszonyok átlátása. Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja magát. Gyors, pontos szelektív információfeldolgozás. b) Speciális képességek A fenti képességek különböző kombinációinak egy vagy több speciális területen történő alkalmazása. 2. Kreativitás Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás. Nyitottság a tapasztalatokra. Fogékonyság az új és különös, akár irracionális gondolatokra, tevékenységekre, alkotásokra. Kíváncsiság. merészség és szellemi játékosság, esetleg gátlástalanságig jutó kockázatvállalás. Bizonytalan helyzetek toleranciája. 3. Feladatelkötelezettség Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége valamely problémában. Kitartás, állhatatosság képessége. Önbizalom, énerő, hit a saját képességben. Mentes a kisebbségi érzéstől.
7.2 HH, HHH - hátrányos helyzetű; halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulóink egy része sajátos nevelési igényű (SNIa, SNIb), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) gyermek, jelentős részük más okokból minősül hátrányos helyzetűnek. Az esélyegyenlőség megvalósításához minden esetben szükség van a tudatosan felépített képesség-kibontakoztatásra és megfelelő hátránykompenzációra. Ennek a tevékenységünknek a során – az esélyegyenlőség megteremtése érdekében – az alábbiakra törekszünk. 7.2.1 A HHH- és a nem HHH-tanulók aránya Az osztályok kialakításakor az iskola gondot fordít arra, hogy az egyes osztályon belül arányosan kerüljenek elosztásra a HHH-tanulók; hogy évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya ne haladja meg a huszonöt százalékot. 7.2.2 Óvoda–iskola átmenet Az óvodának kiemelkedő szerepe van a gyerekek eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok csökkentésében, az alapkészségek sikeres fejlesztésének előkészítésében. Az óvoda-iskola közötti átmenet lehetséges problémáinak csökkentése érdekében 59
iskolánk szoros együttműködést alakít ki az óvodákkal. A HHH - gyerekek beazonosítása, az adatgyűjtés a beiskolázás előkészítése miatt ott is indokolt, így ezen a területen a beiskolázási időszakban már egyeztetést folytatunk az óvodákkal. Az eredményes iskolakezdés érdekében a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert, a DIFER mérést végezzük el az első osztályban. Az óvodával történő együttműködés során célszerű, hogy az óvoda már 4 éves korban végezze el ugyanezt a mérést. Az ennek eredményére épülő tudatos pedagógiai munkával elősegíthető a sikeresebb iskolakezdés, másrészt láthatóvá válik a két mérés közötti időszak fejlődési üteme. 7.2.3 Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés Szülőkkel való kapcsolattartás Fontos, hogy a HHH-tanulók esetében az iskola megkezdése előtt a pedagógus tájékozódjon, különösen a következő kérdésekben: • Milyen volt a szülő kapcsolata a gyereket befogadó, gondozó intézményekkel, elsősorban az óvodával? Voltak-e problémák? Hogyan oldották meg azokat? • Mi teremtett bizalmi és bizalmatlansági helyzetet a szülőben? • Volt-e már kapcsolata az iskolának a szülővel? Ha igen, milyen? • Milyen gyakoriságú és intenzitású kapcsolat várható el a szülőtől? A tájékozódásnak az a célja, hogy az első osztályban tanító pedagógus már az első találkozáskor meg tudja teremteni a partneri kapcsolat alapjait. Célunk, hogy a szülők ne legyenek bizalmatlanok az intézménnyel szemben, kapjanak olyan jelzéseket, illetve információt, amely ösztönzi őket az együttműködés kialakítására. Rendszeresen tájékoztatjuk őket minden, gyermekük iskolai előrehaladását, iskolai életét érintő kérdésben. Törekszünk arra, hogy minél részletesebben beavassuk őket abba a folyamatba, melyben gyermekük részt vesz. Kikérjük véleményüket gyermekük tanulmányi eredménye, a továbbtanulásra való felkészítés, az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek, egyenlő bánásmód (diszkriminációmentesség, egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség), az iskola és szülői ház együttműködése tárgyában is. Szervezetekkel való együttműködés Az iskola társadalmi és szakmai környezetében lévő szervezetekkel törekszünk rendszeres információcsere megvalósításával szoros kapcsolatot tartani. Lehetőség szerint együtt jelöljük ki azokat a célokat és feladatokat, amelyeket közösen eredményesebben, hatékonyabban tudunk elvégezni. Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal A kisebbségi önkormányzat – többek között – segítséget nyújt a szülői házzal való kapcsolattartás, a kisebbségi programok megszervezése, valamint a tanulói életpálya követése, ezen túl a tanórák multikulturális tartalmakkal való színesítése során. Iskolánkban a tanulók büszkén vállalhatják identitásukat, kultúrájukat. Együttműködés a civil szervezetekkel A civil szervezetek (egyházak, sport- és kulturális egyesületek, klubok, alapítványok stb.) segítségére elsősorban a szülőkkel való kapcsolattartásban és az iskolán kívüli foglalkozások 60
szervezésében lehet számítani. A helyi civil szervezetek munkája jó példája az aktív és önkéntes közéleti tevékenységnek. Meglátogatásuk, az egyes programjaikon való részvétel (esetleg közös szervezés, együttműködés) a demokráciára nevelésnek is fontos eszköze. Az iskola minden ösztönzést, támogatást, segítséget megad halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak a civil szervezetek által szervezett programokon való részvételre. Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel A középfokú oktatási intézményekkel való együttműködés fontos a tanulói utánkövetés, a tanulók középfokú intézményben folytatott tanulmányainak követése szempontjából. A középfokú oktatási intézmények visszajelzést küldenek a tanulók 9–10. évfolyamon nyújtott teljesítményéről. A pályaválasztási felelős feladatköre, hogy nyomon kövesse és nyilvántartást vezessen a HHH-tanulók eredményeiről. Az iskolai felzárkóztatás és tehetségfejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a HHH tanulókat minél nagyobb számban készítse fel érettségit adó középiskolákban való továbbtanulásra. A középiskolai előkészítő foglalkozásaink is e célt szolgálják. A PÁV felelős feladatköre annak szorgalmazása és koordinálása, hogy a HHH tanulók részt vegyenek a beiskolázási nyílt napokon, pályaorientációs programokon. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal A HHH-tanulók esetében kiemelkedő jelentősége van a szociális területen működő szervezetek és az iskola együttműködésének, amely kiterjedhet a tanulók iskolán kívüli fejlesztésére is. Jártassága révén a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a pedagógusok munkájához a gyermekek jogai, veszélyeztetettségének megállapítása terén. A gyermekjóléti szolgálat közvetít a hátrányos helyzetű családok, közösségek és a helyi döntéshozók között is. Együttműködés a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal A HHH-tanulók szempontjából is kiemelt jelentőségű a szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, valamint a megyei pedagógiai szakszolgálat tevékenysége. Iskolánk a gödöllői EPSZ-szel, rajtuk keresztül az 1. sz. TKVSZRB-vel tart konkrét esetekben munkakapcsolatot.
7.2.4. A lemorzsolódással és a továbbtanulással kapcsolatos adatok rögzítése Iskolánk fontos feladata, hogy a HHH-tanulók lemorzsolódási aránya csökkenjen, iskolai eredményessége javuljon, és minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. Az intézményünkben folyó oktató – nevelőmunka, a pedagógiai kultúra önmagában elősegíti ennek a célkitűzésnek a megvalósítását. Kiemelten figyelünk arra, hogy a felzárkóztatásban és tehetséggondozásban részt vegyenek HHH-tanulóink, ezzel is növelve tanulmányi sikerességüket, sikeres továbbtanulásaikat. A szabadidő hasznos eltöltésére szervezett programjainkba való bevonásuk is jótékonyan hat a lemorzsolódás csökkentésére.
61
7.2.5 A „tanítást-tanulást segítő eszközrendszer” elemei A HHH-tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, az integráció érdekében a kompetencia alapú nevelés, oktatási módszertan, a kulcskompetenciák fejlesztésére alapuló kompetenciaalapú oktatás megvalósulása nagyon fontos. Előtérbe helyezzük az egyéni haladási ütemet elősegítő differenciált tanulásszervezési módokat, a kooperatív tanulásszervezést, projektmódszert, drámapedagógiát. A HHH-tanulók esetében nagy hangsúlyt helyezünk: az önálló tanulás képességének kialakulását segítő fejlesztésre, szociális kompetenciák fejlesztésére, az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésére, tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzésére, a tanulók önálló, életkoruknak megfelelő, kreatív tevékenységekre épülő foglalkoztatására, a tanulási motiváció erősítésére és fenntartására, tantárgyi képességfejlesztő programokban való részvételre, kommunikációs képességek fejlesztésére, közösségfejlesztő, közösségépítő programokon való részvételre, mentálhigiénés programokon való részvételre. 7.2.6 Multikulturális tartalmak A multikulturális nevelés keretében olyan környezetet teremtünk, amelyben a gyerekek , a HHH-s tanulók is ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájáról. Célja a tanulók különbözőségének elismerése a diákok és családjaik kulturális hátterének felhasználásával. A multikulturális szemlélet megjelenése nagymértékben hozzájárulhat az előítéletek csökkentéséhez. 7.2.7 A hátrányos helyzetű tanulók mérési eredményeinek nyomon követése A kompetenciaalapú oktatás megvalósulásával, és a kapcsolódó módszertan alkalmazásával biztosított a HHH-tanulóink differenciált fejlesztése. Ezen felül a hátránykompenzálás fontos eleme, hogy a HHH-tanulók OH mérési eredményeit elkülönítetten kezeljük, megvalósítjuk a kompetenciamérések követő elemzését, ezek ismeretében tervezzük és szervezzük ezen tanulók egyéni haladásának, felzárkóztatásának, tehetséggondozásának megvalósulását. 7.2.8 IKT eszközök alkalmazása a hátránykompenzálásban Az IKT eszközök széleskörű felhasználásával olyan eljárások, módszerek, szoftverek alkalmazására törekszünk, amelyek alkalmasak a hátránykompenzációra.
8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8 illetve a 9-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati 62
vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákjogok gyakorlásának iskolánkban kialakult legmagasabb szintű fóruma a diákönkormányzat, melynek élén segítő tanár irányítása mellett diákönkormányzat vezetője áll. A diákönkormányzat vezetősége képviseli a diákközvéleményt az iskola érdekképviseleti fórumain. E diáktestület állást foglalhat minden olyan kérdésben, melyet a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata jogköreként meghatározott. A diákönkormányzati SZMSZ előkészítésében a diákok aktív részvétele elengedhetetlen. Működése során saját anyagi alapot hozhat létre, mellyel önállóan gazdálkodhat. Döntési joga van: saját közösségi életének megszervezéséről, tisztségviselőinek megválasztásáról, hatásköreinek gyakorlásáról, egy tanításmentes nap programjáról, diákújság és diákrádió működtetéséről. Véleményezési és javaslattevői joga van: a diákság egészét érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók előkészítésében, elfogadásában, az iskolai diáksportkör, könyvtár működési rendjének meghatározásában, a házirend kialakításában, a diákkal szemben nyílt fegyelmi tárgyalás döntésében a DÖK tisztségviselők delegálása révén. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az intézmény mindazoknak a jóakaratát meg akarja nyerni, akik tevékenységét érintik. Az iskolahasználók nemcsak az intézményhez, hanem egymáshoz is számos fontos módon kapcsolódnak. Egy meghatározott közösség erősen befolyásolhatja egy másik közösségnek az intézménnyel szembeni attitűdjét vagy magatartását. Ha egy iskola tanulói elégedettek, jól érzik magukat az iskolában, lelkesedésük át fog tevődni szüleikre, barátaikra, akik potenciális iskolahasználók lehetnek. A lelkesedés fokozni fogja az oktatók tanításra fordított figyelmét, a szülők támogatják az iskola célkitűzéseit. Az iskolahasználók elválaszthatatlan „szövetségesei” az iskolának. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az intézményegység vezető, illetve a tagintézmény-vezető legalább kétszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, 63
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejfödéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az és az osztályfőnökök tájékoztatják az intézményegység vezetők, illetve a tagintézmény-vezető legalább félévente egyszer az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
9.1 A szülők és a pedagógusok együttműködési fórumai 9.1.1. Szülői értekezlet A legközvetlenebb információs és egyeztető fórum a személyes beszélgetéseket követően. Kiemelkedő lehetőségeket biztosít a tanulói közösség formálására. Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
9.1.2. Fogadóóra és fogadóest
Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
64
A fogadóórákat évente 2 alkalommal szervezzük iskolai szinten. Az osztályfőnökök és szaktanárok heti egy alkalommal előre meghirdetett időpontban, előzetes bejelentkezést követően egyéni fogadóórákat is tartanak. A szülői értekezletek és fogadóórák rendjéről a szülőket a diákok tájékoztató füzetein keresztül értesítjük. Szükség esetén mód nyílhat előzetes egyeztetés alapján külön megbeszélésekre is a szülő és a pedagógus közt. 9.1.3. Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Félévente előzetes bejelentkezés nélkül is minden szülő számára biztosítjuk az óralátogatás lehetőségét. A beiskolázás idején iskolánk segíti a tájékozódni kívánó szülőket és tanulókat az iskolaválasztásban. Annak érdekében, hogy a leendő elsős szülők választását megkönnyítsük, a beiratkozást megelőzően minden alkalommal bemutatkozó szülői értekezletet szervezünk. A nagycsoportos óvodások részére előkészítő foglalkozásokat tartunk. Egy-egy megjelölt alkalommal a szülők is rész vehetnek, hogy megismerkedjenek a leendő első osztályos tanító nénikkel. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 9.1.4. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk az iskola fontosabb eseményeiről és az aktuális évfolyam fontosabb céljairól, teendőiről. A szülők évente négy alkalommal tájékoztatást kapnak a gyermeküket érintő tanulmányi helyzetről.
9.2.
Az iskolahasználók szervezetei
9.2.1. Iskolaszék Az iskolai élet demokratikus működését szolgáló, azt meghatározó fóruma az Iskolaszék. Rajta keresztül a szülők befolyásolhatják a pedagógiai munkát, működésében megvalósul a szülői érdekek kollektív képviselete. A testület döntési jogkörrel bír:
saját szervezeti, működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásában, tisztségviselőinek megválasztásában, 65
az ügyekben, melyeket a nevelőtestület vagy a fenntartó az iskolaszék jogkörébe utal, szülőknek szóló programokban, a saját maga által teremtett anyagi források felhasználásában. Egyetértési és javaslattevői jogkörrel bír: a Házirend elfogadásában, az intézményi SZMSZ elfogadásában, a működését érintő valamennyi kérdésben. Az iskolaszék köteles megvizsgálni a hozzá forduló diák és szülő kéréseit, javaslatait és első ülését követő 30 napon belül érdemi választ adni rá. 9.2.2. Szülői Közösség A szülői közösség az iskolai választmányába minden osztály két fő választmányi tagot delegál, mely 5 fős vezetőséget választ, akik megválasztják a munkájukat irányító választmányi elnököt. A választmány működéséért az igazgató a felelős, közvetlenül vele tartja az elnök a kapcsolatot. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai választmány az elnökön és az igazgatón keresztül tart fenn a nevelőtestülettel információs kapcsolatot. Az iskolai választmány egy évben legalább két ülést tart, az érvényes jogszabályokban foglalt feladatellátás céljából. Ezeken az üléseken az igazgató minden esetben részt vesz. Az osztályok szülői közösségeit – az igazgató és az osztályfőnök mellett – az iskolai választmány tagjai informálják a választmány és nevelőtestület munkájáról. A szülői közösség iskolai választmányát döntési, egyetértési, véleményezési, jogkörébe tartozó kérdések ügyében mindenkor a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt kell informálni.
10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei
10.1 Tanulmányok alatti vizsgákról A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok ld: intézmények helyi tantervénél 10.1.1 A tanulmányok alatti vizsgák és a szervezésükre vonatkozó alapszabályok A tanulmányok alatti vizsgáknak minősülnek:
osztályozó vizsga: A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha magántanuló, 66
felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték; tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból; a tanuló előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezése esetén; a megengedhető időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet (összesen 250 tanítási órát meghaladó hiányzás esetén, vagy ha egy adott tantárgyból a tanuló hiányzása meghaladja az éves óraszám 30%-át) más iskolából lépett át, és az előzőekben tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; fegyelmi büntetésként kizárták az iskolából, de osztályozóvizsga letételét számára megengedték; a tanórákon nem tanult tantárgyból (valamilyen idegen nyelv) osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. különbözeti vizsga: A különbözeti vizsga azokra a tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult. Pótló vizsga: pótló vizsgát az igazgató hozzájárulásával akkor tehet a tanuló, ha a vizsgáról fel nem róható okból (vagyis olyan okból, amely nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartására) elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról a válaszadás befejezése előtt engedéllyel távozik. javítóvizsga: javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Ha a vizsgázó az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, szintén javítóvizsgát tehet.
Osztályozóvizsga Iskolai szintű vizsgaidőszakot egy tanévben három alkalommal a levelezős írásbeli vizsgaidőszakokkal összhangban szervezünk: 1. iskolai vizsgaidőszak: november harmadik hete; 2. iskolai vizsgaidőszak: április harmadik hete; Év végi iskolai vizsgaidőszak: június első hete. Az osztályozó vizsgára írásban történik a jelentkezés. A jelentkezést követően az írásbeli vizsgákat két héten belül meg kell szervezni. Szóbeli vizsga szervezése szaktanári kompetencia. Évfolyam lezárásához osztályozó vizsgát a magántanuló minden tárgyból (beleértve a készségtárgyakat is) köteles tenni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor tájékoztatni kell. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet szervezni.
67
Javítóvizsga Javítóvizsga letételére az augusztus 23-tól augusztus 31-ig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsga időpontjáról és a vizsgakövetelményekről legkésőbb a tanévzáró ünnepség időpontjáig az osztályfőnök a szaktanár segítségével tájékoztatja a tanulót. A vizsga kezdete előtt legalább három héttel az iskola igazgatója írásban is értesíti a szülőt vagy nagykorú tanuló esetén a tanulót a vizsga időpontjáról és anyagáról. A vizsgaidőpontot a helyben szokásos módon is (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) közzé kell tenni. 10.1.2 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A vizsgákat a tanulók háromtagú, az iskola tanáraiból szervezett vizsgabizottság előtt teszik le. A vizsgabizottság tagjai lehetőleg azok a tanárok legyenek, akik a tanulót előzően tanították vagy vizsgáztatták. A vizsgabizottság munkáját a vizsgabizottság elnöke irányítja (felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, vezeti a vizsga jegyzőkönyvét, szükség esetén szavazást rendel el, kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázó tanuló kizárását stb.). A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 10.1.3 Az írásbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 68
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább 10 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A vizsgáztató tanár értékelését a vizsgabizottság elnöke rávezeti a vizsga jegyzőkönyvére. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. 10.1.4 A szóbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre, kivéve osztályozóvizsga esetén az idegen nyelvi feleletet (ez esetben nincs felkészülési idő). A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama min. 10, max. 15 percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 69
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére újabb felkészülési idővel. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 10.1.5 A vizsgák értékelése és eredményének rögzítése A tanuló vizsgán nyújtott teljesítményének végső értékelése a két felelet átlagának százalékos megállapításával, érdemjegyre történő átváltásával történik. Ha a tanuló csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgát tesz egy vizsgatárgyból, értékelése a szóbeli felelet százalékos eredménye alapján történik. A százalékos értékelés érdemjegyre történő átváltásának szabályai munkaközösségenként kerülnek megállapításra a vizsgatípusok függvényében. A százalékos értékelés érdemjegyre történő átváltásának szabályairól a vizsgázót az eredmény kihirdetésekor tájékoztatni kell. A munkaközösségek által megállapított tantárgy-specifikusértékelési szabályokat a munkaközösségvezetők ismertetik a tanulókkal. A tanuló vizsgán elért eredményét az osztályfőnök rávezeti a tanuló törzslapjára, beírja bizonyítványába. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, a legközelebbi javítóvizsga időszakban a tanulónak javítóvizsgát kell tenni. A javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló tanulmányait az adott évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem ismételhető meg. 10.1.6 A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó egyéb szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell, lehetővé kell tenni a) a hosszabb felkészülési időt (a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján legfeljebb 10 perccel növelhető a felkészülésre fordított idő) b) írásbeli felelet esetében a válaszadásra a meghatározottnál több időt (a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján legfeljebb 30 perccel növelhető a válaszadásra megadott idő) c) az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, d) szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
70
10.1.7 Év végi vizsgaidőszak speciális szabályai Az éves munka lezárása, s az érettségire való megbízható, eredményes felkészüléscéljából a 9-11. évfolyam tanulói az év végi vizsgaidőszakban: matematika tantárgyból írásbeli vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból írásbeli vagy szóbeli vizsgát tesznek, évfolyamonként 2 szóbeli vizsgán számolnak be éves tudásukról a következők szerint: o 9. évfolyam: történelem és informatika (gyakorlati vizsga); o 10. évfolyam: idegen nyelv (választható) és a földrajz vagy kémia tantárgyak valamelyike. o 11. évfolyam: magyar nyelv és irodalom és a biológia vagy fizika tantárgyak valamelyike. A 10. és 11. évfolyamon a nem kötelező érettségi tantárgyak közül, hogy a kettő közül melyik lesz az év végi szóbeli vizsgatárgy, május elején döntünk. A szóbeli vizsgaidőszak az aktuális tanítási év június hónapjának első hetében kerül lebonyolításra délutánonként. Az eredményesebb munkavégzés érdekében a vizsgaidőszak hetében 4 tanítási órát tartunk. Az írásbeli vizsgákat a szóbeli vizsgákat megelőző héten délelőtt a tanítási órák keretében bonyolítjuk. A 12. évfolyam tanulói április végén próba érettségi keretében a matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és 1. idegen nyelv tantárgyakból az érettségi írásbelihez illeszkedő írásbeli vizsgát tesznek. Szóbeli vizsgára a kötelező érettségi tantárgyakból a szaktanár megítélésének függvényében kerülhet sor. 10.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Szóbeli felvételi vizsgát a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége nem szervez.
11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. A tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt. Az intézmény vezetője a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. 11.1 A felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvények
71
Nyílt napok A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége az általános iskolás tanulók és szüleik számára nyílt napokat szervez. A nyílt napokon megjelenő vendégeink számára tájékoztatást nyújtunk az iskolánkban folyó oktató- és nevelőmunkáról, az intézménybe való bekerülés lehetőségeiről, és lehetőséget biztosítunk tanórák látogatására is. A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegysége és PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézmény 8. osztályos tanulóinak külön nyílt napot szervezünk. A beiskolázási körzet általános iskoláiban meghirdetett pályaválasztási illetve szülői értekezleteken, beiskolázási börzéken és egyéb rendezvényeken részt veszünk. 11..2 A PIOK Ráday Pál Gimnáziumának felvételi eljárásának rendje 01-es kódú: 4 évfolyamos, kerettantervre épülő, emelt szintű (5 óra/hét) angol nyelv és 02-es kódú: 4 évfolyamos, kerettantervre épülő, általános tantervű. Választható idegen nyelvek: angol, német, francia. Az első nyelv az angol, a második nyelvet az iskola választja a tanulók jelentkezése alapján. A választott nyelvet a jelentkezési lapon fel kell tüntetni. 11.3 Felvételi tájékoztató A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége minden év október 31-ig elkészíti a következő tanévre szóló beiskolázási tájékoztatóját. A beiskolázási tájékoztató megjelenik az iskola honlapján és a közoktatási információs rendszerben is. A felvételi tájékoztatóban bemutatjuk iskolánkat, ismertetjük a felvételi eljárási rendet, a felvételi vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, időpontját, helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvényeket és foglalkozásokat, a felvételivel kapcsolatos időpontokat illetve a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályokat. A felvételi tájékoztatóban iskolánk közli azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat, megjelölve a tanulmányi területeket és kódjaikat. 11.4 A felvételi eljárás szakaszai Iskolánkba a tanulók az általános és a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel. A felvételi kérelem A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége a jelentkező diákok középfokú iskolai jelentkezési kérelmét az Oktatási Hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon fogadja. A vizsgázó teljesítményének értékelése A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége jelentkező tanulók felvételét iskolánk a központi felvételi vizsgán való részvételhez köti. Szóbeli vizsgát nem tartunk. A felvételizők rangsorát mindkét osztályban a hozott pontok és a központi írásbelin szerzett pontok összege alapján állapítjuk meg. A hozott pontszám kiszámításánál a hetedik év végi és a nyolcadik fél évi magyar nyelv72
és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott tantárgy osztályzatát vesszük figyelembe duplázva, amely maximum 100 pont lehet. A központi írásbelin szerezhető pontszám is maximum 100 pont lehet. A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegysége és a PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolája tagintézményébe járó tanulóknak iskolánk biztosítja a felvételt, amennyiben a jelentkező tanuló első helyen jelöli meg a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységét és hozott pontjainak száma eléri a 80-at. A kiértékelt feladatlapok megtekintése, az észrevételezés lehetősége A kiértékelt dolgozatokat a vizsgázó és szülője iskolánk intézményegység vezetője által meghatározott helyen és időben az iskola képviselőjének jelenlétében megtekinthetik. A megtekintésre egy munkanapot biztosítunk. A megtekintéskor a feladatlapokról kérésre költségtérítés mellett másolatot készítünk. A vizsgázó illetve szülője a hivatalos javítókulcstól eltérő értékelés esetén az értékelésre írásban észrevételt tehet a megtekintést követő első munkanap végéig. Észrevétel benyújtása esetén az intézményegység vezető gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására és azt lehetőség szerint az észrevételt tevővel és az értékelő pedagógussal közösen érdemben elbírálják. A központi írásbeli vizsgák eredményeinek közzététele A központi írásbeli vizsga eredményéről iskolánk a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat azzal, hogy a vizsga részletes eredményeit tartalmazó értékelőlapot minden tanulónak átadja. A tanuló ennek ismeretében nyújtja be jelentkezési lapját és vesz részt az általános felvételi eljárásban. Ideiglenes felvételi jegyzék Iskolánk a meghirdetett teljesítményértékelés alapján minősíti a felvételre jelentkezőket. A minősítés alapján a jelentkező vagy sorszámot kap, vagy elutasítást. A sorszám kifejezi iskolánk felvételi szándékát és egyben a sorszámmal az adott tanulmányi területen rangsoroljuk a tanulót. Az elutasítás azt fejezi ki, hogy a felvételre jelentkező nem teljesítette a felvétel iskolai követelményeit. Az ideiglenes felvételi jegyzéket iskolánk nyilvánosságra hozza. A jegyzék a gimnázium aulájában kifüggesztve és a titkárságon tekinthető meg. Végleges felvételi jegyzék A Felvételi Központ a felvételi jegyzékek és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján és az iskolánk által megadott keretszám figyelembevételével megállapítja, hogy melyik tanulót, melyik iskolába és melyik tanulmányi területre vették fel. Tájékoztatás a középfokú felvételi eljárás eredményéről Iskolánk a Felvételi Központtól megkapott egyeztetett felvételi jegyzék alapján a felvételre jelentkező minden tanulónak és minden általános iskolának írásbeli értesítést küld a felvételről vagy az elutasításról.
73
Jogorvoslati lehetőségek Az iskolába történő jelentkezés elutasítása esetén az intézményegység vezető felhívja a kiskorú jelentkező és szülőjének figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárásban az elbírálást legkésőbb június 1-ig be kell fejezni. A felvételivel kapcsolatos iratok kezelése, adatvédelem A felvételi eljárás során és az azzal kapcsolatban keletkezett valamennyi iskolai dokumentum kezelésére és tárolására, valamint a jelentkezők személyes adatainak kezelésére az iratkezelési és az adatkezelési szabályzat előírásai az irányadóak. 11.5 A tanulók átvételének feltételei Az év közben érkező tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél elsősorban a tanulmányi eredményt, és a magatartást vesszük figyelembe. A továbbhaladáshoz a tantárgyi rendszerek összehasonlítása után az igazgató különbözeti vizsgát vagy vizsgákat írhat elő, melyeket maximum 2 hónap elteltével vizsgabizottság előtt kell teljesítenie a tanulónak. A tanuló átvételéről szóló írásbeli kérelmet a szülőnek az igazgatóhoz kell benyújtania.
12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, fizika, (égési sérülések), kémia (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), és testnevelés óra) valamint délutáni csoportfoglalkozásokon, témahetek, szakkör, önképző körökön (pl. túrázás balesetvédelmi ismeretei), valósul meg iskolánk intézményegységeiben és tagintézményében. 12.1 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Ennek javítására a gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtással foglalkozó programok és ismeretek átadása, megismertetése alkalmasak és hatásosak lehetnek. Az elsősegélynyújtás ismeretek átadásával a legfőbb cél: a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek elhárítása és az állapot további romlásának kivédése, illetve az ismeretek birtokában a szaksegítség megérkezéséig a korszerű segítségnyújtás. a tanórai foglalkozásokon idő hiányában a pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése lehet és a legfontosabb ismeretek átadása és képességnek a kialakítása, hogy a tanuló képes legyen
Az elsősegélynyújtás szükségességének felismerésére Az életveszély tüneteinek megszüntetésére Az újraélesztés elvégzésére A keletkezett sebek, törések kezelésére A gyakoribb rosszullétek, mérgezések elsősegélyére 74
Helyes segélykérésre
ezt követően érdemes a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt).
12.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Tanórákon az elméleti ismeretek átadása (helyi tantervekbe beépítve) Prezentációk Bemutató órák Tesztek Témanapok szervezése Megjegyzés: ennek alapja, hogy a NAT-ban EMBER ÉS TERMÉSZET műveltségi terület
BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége - Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. - Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. - Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. 9-12. évfolyam Az ember megismerése és egészsége - Háziorvosi és szakorvosi ellátás, szűrővizsgálatok rendszere. - Sugár-egészségügyi alapismeretek. - Alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek. FIZIKA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. KÉMIA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. 9-12. évfolyam Az ember megismerése és egészsége Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén. 75
13. Az intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (projektoktatás) - BÉZS PIOK Szemere Pál Általános Iskola A Báb- Érzelem- Zene- Siker - BÉZS program célja A program kiemelt célja a gyermekek személyiségének megismerése és fejlesztése, a társas kompetenciák javítása, a szorongás és a beilleszkedési zavarok csökkentése, az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése, valamint a tanulási nehézségek redukciója. A program alkalmas arra, hogy felkészítse a gyermekeket a felnőtt létben szükséges önállóságra, az önálló és élethosszig tartó tanulásra, a megszerzett ismeretek konstruktív alkalmazására. Hosszú távon tanulóinknak módjuk nyílhat arra, hogy képességeik és tehetségük alapján fejlődjenek azon készségeik, melyek lehetővé teszik számukra, hogy produktív, cselekvőképes, környezetükbe sikeresen beilleszkedni tudó polgárokká váljanak. A program konkrét céljai:
Pozitív énkép kialakítása és fejlesztése Szociális készség fejlesztése Feladattudat fejlesztése Figyelem fejlesztése Koncentráció fejlesztése Csoportos együttműködési készség fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Finom-motorika fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Önkifejező készség fejlesztése Szülők érdeklődésének felkeltése Tolerancia kialakítása, fejlesztése Kapcsolatteremtési készség fejlesztése
A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport: az 1. évfolyam, majd felmenő rendszerben további alsós évfolyamok az évfolyamon tanító pedagógusok Közvetett célcsoport:
tanítók, napközis nevelők fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok szülők
76
A program tartalma, tevékenységei A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos program kiemelt feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg életközeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek, és ezekben az interakciós helyzetekben hatékony konfliktus-megoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki. Mindezt projektorientált oktatás keretén belül valósítjuk meg. Havonta egy alkalommal 4-4 órában a tantárgyi koncentráció elvére építve versek, mondókák, mesék feldolgozására, bábok, díszletek, meseillusztrációk elkészítésére kerül sor. Évfolyam:
1.
további évfolyamok
Óraszám/hó Minden hónap utolsó péntekén
4 óra
4 óra
Tantárgyi koncentráció
magyar technika ének-zene vizuális nevelés
magyar technika ének-zene vizuális nevelés
Mivel a projekttel való foglalkozás nem illeszthető a megszokott 45 perces tanítási időkeretbe, ezek a tanítási napok az úgynevezett „csengetés nélküli napok”, mikor a tanulók kötetlen időbeosztással, a tanító által – a tanmenet alapján - előre tematikusan megtervezett program anyagát dolgozzák fel. A fő hangsúly a bábozáson van, mely zenei elemekkel válik színesebbé. A bábozás érzelmeket, indulatokat kifejező, közvetítő tevékenység, melynek személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy. Segíti a játékosságot, a dramatizálást, a mozgás finomítását, koordinálását, valamint a kommunikációs képességek fejlődését, a rögtönzésre való hajlam erősödését. Alkalmat teremt a drámajátékokban, szerepjátékokban, színpadi szereplésekben való részvételre, valamint az önálló és csoportos alkotói tevékenység fejlesztésére. Hozzájárul a színes, kreatív szövegalkotáshoz, helyes beszédtechnika és fejlett mozgáskoordináció kialakulásához. Segíti a személyiség játékszükségletének, reális énképének, öntudatának kialakulását, a gyermek értékelő rendszerének finomodását, s egyben változatos kommunikálási lehetőséget teremt. A bábmozgatással fejlődik a térérzékelés és a karakterábrázolás. Bár a fő hangsúly a bábozáson van, a program során alkalmazott zenei anyag hozzájárul, hogy a gyerekek kifejezésmódot találjanak egyéni impulzusaikra, javuljon szociális viselkedésük, növekedjen önbizalmuk, tapintatosak legyenek és odafigyeljenek egymásra. A zene, a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a gyermekek személyiségformálásában. Hangsúlyos a ritmusjátékok és ritmusgyakorlatok alkalmazása, melyek kellő játékosságot és örömforrást biztosítanak a tanulók számára, segítenek a szociális kapcsolatok alakulásában, és könnyebbé teszik a tanulást. Fejlesztik a kezek-lábak együtt és külön koordinálását, fokozzák a figyelmet, koncentrációt, felébresztik a kreativitást és megmozdítják az improvizációs készséget. A magyar nyelv és irodalom, az ének-zene, a vizuális nevelés, valamint a technika tantárgy témaköreiből az alábbi területek kerülnek kiemelésre:
A magyar tantárgy témaköréből az első osztályban: - artikulációs gyakorlatok, - helyesejtési normáknak megfelelő vers- és mondókamondás, 77
- improvizációs gyakorlatok, - adott helyzetekhez kötött szöveg, - adott helyzetekhez rögtönzött párbeszéd. A technika tantárgyból minden évfolyam esetében az anyagok ismerete, az eszközök helyes, balesetmentes használata, a különféle ragasztási technikák alkalmazása jelenik meg hangsúlyosan. Vizuális nevelés területén a különféle rajzolási, festési technikák alkalmazására, a háttérábrázolására, a színhasználatra és az árnyékolásra helyezzük a hangsúlyt. Az ének-zene tantárgyból minden évfolyam esetében a ritmizálás, az éneklés, a zenei darabok meghallgatása valamint a kiemelt terület.
A tananyag összeállításakor kiemelten fontos a 6-10 éves gyermek életkori sajátosságainak, a tanulási képességeket meghatározó legfontosabb pszichikus funkcióknak a figyelembe vétele. Ezek alapján a BÉZS-program tananyagszervezése – a fokozatosság megtartásának elve mellett - az alábbi rendszer szerint építkezik:
bábkészítés tanulása a báb mozgatásának gyakorlása a „színpadi” beszéd tanulása színpadtechnika elsajátítása a bábelőadás befogadásának tanulása
Az első osztályban a legfontosabb tevékenység a bábkészítés. A foglalkozások alatt síkbábok, fakanálbábok, terménybábok születnek. A bábkészítés tanulásakor nemcsak technikai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség. A folyamatos kommunikációs kapcsolattartás pedagógus-gyerek, és gyerek-gyerek között rendkívüli módon közösségformáló. A munkafolyamat során elhangzó magyarázatok, rövid utasítások, értelmezések és bemutatások lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermekek a későbbi feladatvégzés során majd önállóan dolgozzanak. Az előre meghatározott munkamenet lépéseinek megismertetése, azok változatos alkalmazási lehetőségei jól elsajátított szokásrendszer kialakulásához vezetnek. Fontos terület az alkotás folyamatának beszéddel kísérése, érzelmi, esztétikai benyomások szóbeli megfogalmazása. Az elkészült báb mozgatásának gyakorlása során a gyerekek különböző helyzetek eljátszása, elemzése révén megtanulják az egyes szituációk legcélszerűbb megoldását, illetve alkalmazását. A gyakorlatok elősegítik a kapcsolatteremtést és együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát. Általuk teret adhatunk tanulóknak a játék és mozgás, valamint szereplés iránti vágyuk kielégítésére. Mindkét tevékenység (bábkészítés, bábmozgatás) megmarad a későbbi évfolyamokon is, de az utóbbiban a bábmozgatás kapja a több időt. A „színpadi beszéd” tanulása során a tanulók artikulációs, helyesejtési és improvizációs gyakorlatokat sajátítanak el. A folyamatos fejlesztés és hibajavítás a pedagógus kiemelt feladata. Az előírt szövegek mennyiségének növelése az egyéni képességekhez igazodik. Nagy hangsúlyt kap a különféle játékos gyakorlatok alkalmazásával a mozgás és a hangadás összekötése is (hangutánzás). A szövegek adott szituációs környezetben történő felidézése a szándékos reproduktív emlékezetet nagymértékben igénybe veszi. Mindez nem csekély erőfeszítést igényel a tanulóktól. Biztosabb a bevésődés, ha cselekvéshez, szemléltetéshez is köthető az adott szöveg. Ennek érdekében már a lehető leghamarabb a báb, a paraván és díszlet használatával kötjük össze a szöveget (színpadtechnika). 78
A bábelőadás befogadásának tanulása kapcsán évente 1-2 alkalommal sort lehet keríteni bábszínház látogatásra. A bábelőadás megtekintését érdemes összekötni néhány színházi alapfogalom megismertetésével (pl.: vasajtó, vasfüggöny, ügyelőpult, fényvetők, díszlettervek stb.) Az első és a második évfolyam fő tananyag felépítése nem változik, csak a másodikos tanulók kifinomultabb, aprólékosabb, népi motívumokat is tartalmazó, terményekből összeállítható munkát is készítenek. A bábmozgatások során összetettebb, biztos mozgáskoordinációt igénylő feladatokat kell megtanulniuk. Tanulási program A bábozás tanítására részletes programterv készült. Ez alapján az osztályban tanító pedagógusok a gyerekek munkatempójához alakítják a havi bontásban összeállított tematikus programjukat, mely szerint – egyéni megítélésük szerint - lehetőség nyílik a feladatok többszöri ismétlésére, gyakorlására. A tananyag elsajátítást szolgáló módszerek egymással átfedésben, vagy párhuzamosan taníthatóak, szükség szerint ismételve. Egy-egy évfolyam a tanév során két téma (pl.: mese, vers, verses-mese, néphagyomány) feldolgozását végzi el. Az évfolyamokra meghatározott aktuális téma feldolgozását az alsó tagozatos munkaközösség éves munkatervében határozza meg, s készíti el a hozzá tartozó szövegkörnyezetet. A tanulási program a gyerekek által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. A teljesítmény meghatározását minimális és optimális szinten a 2. számú melléklet tartalmazza úgy, hogy a teljesítménykövetelményeket a foglalkozásokon való aktív részvétellel valamennyi tanulók teljesíteni tudja. A tananyag elsajátítása, az ellenőrzés és az értékelés módszerei A gyermekrajzhoz hasonlóan a gyermekbábok stílusára jellemző, hogy őszinték, naivak, bájosak, azonban folyamatosan erősíteni kell a karakterességet, a figurák dekorativitását, s tudatosítani kell az egyes bábtípusok ismertetőjeleit, stílusjegyeit. A jó báb szép, stilizált, jelzi a karaktert és szimbolizál. A természetes színek, formák alkalmazásával, a lényeges jegyek kiemelésével tanítjuk meg a szimbolikus ábrázolást. A tananyag elsajátítását szolgáló módszerek:
Minta alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Utánzással: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Egyéni fantázia alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Mozgásgyakorlatok: ritmikus mozgás, futás, ugrás, forgás zenére, versekre, mondókákra Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan szabad területen Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan paraván mögött Rögtönzések jelenetalakításhoz egyénileg és csoportosan Beszédgyakorlatok, helyes-ejtési gyakorlatok végzése Kellékhasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Díszlethasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Versek, dalok, mondókák, mesék előadása egyedül, szabadon választott bábtípusokkal Bábjáték előadása közönségnek csoportosan Bábszínház látogatása Előadások elemzése, értékelése 79
Az ellenőrzést szolgáló módszerek:
Tanulók megfigyelése bábkészítés közben (pedagógus által) Az elkészült munkadarab (báb, díszlet, kellék) beválásának kipróbálása bábozás során Tanulók egyéni munkadarabjának közös megtekintése, rövid értékelése Bábozás megtekintése közös produkciók során Közönségnek szóló előadások szervezése Beszédgyakorlatokon nyújtott teljesítmény megfigyelése Memoriterek felmondatása (versek, dalok, mondókák, mesék, mindennapi szövegek) Bábelőadások közös jellemzése
Az értékelés minden esetben visszajelzés a tanulók teljesítményéről, személyiségéről, fejlődésükről. A jól megfogalmazott értékelés segít a helyes önértékelés kialakításában, és folyamatos visszajelzést biztosít a szülők számára is. A program nagy hangsúlyt fektet az értékelést szolgáló módszerek meghatározására, hiszen mindig is vitatott kérdés, hogy mihez viszonyítunk az értékelés során. Nagy eltérés mutatkozhat a pedagógusok, a szülők és a gyerekek által megfogalmazott értékelések kapcsán. A pedagógusok folyamatosan értékelik a gyerekek tevékenységét, az elkészült munkadarabot, a megtanult szöveget, s annak előadásmódját. Sort kerítenek az egyéni, illetve a csoportos teljesítmények értékelésére is. A sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit, viszonyukat a kijelölt feladathoz, társaikhoz. Fontos, hogy a tanulóknak lehetősége legyen társaik szereplésének, munkájának véleményezésére, értékelésére. Ennek tudatos és tapintatos irányítása a pedagógusok feladata. Az értékelést szolgáló módszerek:
Az elkészült munkadarab társak által való értékelése szóban Az elkészült munkadarab pedagógus által való értékelése szóban/ írásban Az elkészült munkadarab zsűriztetése Az egyéni előadás társak által való értékelése szóban Az egyéni előadás pedagógus által való értékelése szóban/ írásban Az egyéni előadás zsűriztetése Az egyéni előadás értékelése a közönség tetszésnyilvánításával Tanulóink félévkor és év végén bábelőadáson adhatnak számot tudásukról. A bábelőadás értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
Bábok:
Díszletek:
-
esztétikum méret színhasználat karakter használhatóság, mozgathatóság ötletesség esztétikum méret színhasználat ötletesség 80
-
használhatóság, mozgathatóság kisívű, nagyívű mozdulatok szövegre, ritmusra, dallamra oldalra, előre – hátra
Báb – szöveg összhangja:
-
Paraván kihasználtsága:
Hangerő, hangmagasság:
-
Szöveghűség:
-
az adott szövegre, megfelelő mozgással válaszol nagy terek kihasználtsága mélység, magasság folyamatos mozgás báb megjelentetése adott helyszínen érthetőség helyes ejtés megfelelő artikuláció beszédtempó megfelelő hangmagasság megválasztása megfelelő hangerő megválasztása tanult vers, szöveg, dal pontos ismerete
Bábok mozgatása:
Szép, tiszta beszéd:
Közönséggel való kapcsolattartás Ötletesség:
-
mesélő bábmozgások közönség bevonása az előadásba mozgásokban szóbeli kifejezés során hangszerek és ritmushangszerek alkalmazásában zeneválasztásban
A BÉZS - program zenei felépítése 1. Éneklés Az énekhang minden egészséges gyermek veleszületett hangszere. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. Az éneklés párkeresés, játékkínálás, kapcsolatkezdeményezés. A legfontosabb a gyermek megnyugtatása, a rossz emlék feledtetése, új, maradandó élmény nyújtása. Az éneklés nagyszerű lehetőség az érzelmek és az érzések kifejezésére. 2. Zenére festés
A festés, a rajzolás, a tánc régóta része a személyiség alkotó módon történő fejlesztésének. A gyermek sokszor eltáncol, megfest, eljátszik olyan dolgokat, amelyekről nehezen beszélne. Amit szégyell, amit elfojt, ami rá nézve terhelő. 3. Bábok tánca
Táncos dallamokra bábok mozgatása. Nagy ívű és zaklatottabb klasszikus zenedarabokra bábok táncoltatása a zene jellegének megfelelően. 4. Zenei darabok meghallgatása
A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, a muzsikálás igényét. 81
A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. A zeneműveket egyrészt nyugtató, ráhangoló, motiváló muzsikaként használjuk a bábok készítésénél. 5. Ritmizálás
Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. Játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok.
Zenei anyag beillesztése a tananyagba BÁBKÉSZÍTÉS
BÁBTARTÁS
o nyugtató, ráhangoló, motiváló zene o háttér zene o zenére festés o
a báb karakteréhez igazodó zene kiválasztása
BÁBMOZGATÁS
o a báb karakterének, az előadott mese jellegének megfelelő zene, illetve ének o a gyermek által 3-5 mű (részlet) közül választott zene o hangszeres kíséret o bábok tánca
SZÍNPADI BESZÉD
o éneklés o artikulációs gyakorlatoknál, ritmizálásnál ritmushangszerek kísérik a mondókákat o improvizációs gyakorlatoknál ritmushangszerek kísérik a mondókákat
82
A Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységének helyi tanterve Tartalom 2. Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................................................3 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ..............................................................................................3 2.2. A helyi tantervhez a kerettantervek közül - ahol van A és B változat- az alábbiakat alkalmazzuk ....3 2.3 A választott kerettantervhez igazodó tantárgyak és óraszámok ...........................................................3 2.3.1 Nappali tagozat .........................................................................................................................4 2.3.2 Levelező tagozat óraterve .........................................................................................................6 2.4 Az oktatásban alkalmazható taneszközök, tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei....................................................................................................................................................7 2.4.1 Taneszközök .............................................................................................................................7 2.4.2 Tankönyvek és tanulmányi segédletek......................................................................................7 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..........................7 2.6 Mindennapos testnevelés ....................................................................................................................8 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............8 2.8 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, követelményeinek teljesítése és az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók továbbhaladása.....................................................................................9 2.8.1 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése és követelményeinek teljesítése ...............9 2.8.2 Előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóknak a tárgy tanulásával kapcsolatban a magasabb évfolyamon, vagy évismétlés esetén a tárgy tanulásával kapcsolatos eljárás ................................. 10 2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................................... 11 2.10 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .......................................................................................................................... 32 2.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai .............................................................................................................................. 32 2.10.2 A hallgatók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai - Levelező tagozat ..... 43 2.10.3 A tanuló tanulmányi munkájának diagnosztikai, szummatív, fejlesztő formái ....................... 44 2.10.4 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének elvei ........................................ 44
2.10.4 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................. 46 2.11 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................. 47 2.11.1 Csoportbontások ................................................................................................................... 47 2.11.2 Egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................................................................ 47 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 47 2.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................................... 51 2.13.1 Egészségnevelés .................................................................................................................. 51 2.13.2 Környezeti nevelés ................................................................................................................ 51 A javulást szolgáló konkrét megoldások .......................................................................................... 54 A városi környezeti nevelés komplex gondolata ............................................................................... 55 2.14 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 55 2.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek és fegyelmező intézkedések ........................................................ 55 2.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek................................................................. 56 2.17 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................................................... 57 2.18 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is ................. 57 2.19 Mellékletek: Helyi tantervek.............................................................................................................. 58
2
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tantervei az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet: Kerettanterv a középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium 9-12. évfolyam számára kiadott kerettantervek adaptálásával készültek a nappali és levelező tagozatnál is. 2.2. A helyi tantervhez a kerettantervek közül - ahol van A és B változat- az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Biológia-egészségtan Ének-zene Fizika Kémia
Változat B változat A változat B változat B változat
2.3 A választott kerettantervhez igazodó tantárgyak és óraszámok A helyi tantervünk tantárgy és óraszám meghatározásakor az alábbi szempontokat érvényesítettük. A gimnáziumi nevelés-oktatás szakaszában feladatunk az iskolai alapműveltség bővítése, árnyalása, megszilárdítása és kiemelten a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez való kompetenciák fejlesztése. Célunk, hogy megerősítsük és általánossá tegyük az alapvető, valóságos modernizáció irányába mutató ismereteket. A tantárgyi oktatásunkban kiemelt szerepet kap korunk emberének kommunikációs igénye, és az információ központi szerepe a jelenkori társadalom működésében. Ezért kiemelten kezeltük az érettségi tárgyakat, a nyelvtanulást és az informatika oktatását. A kötelező és szabadon tervezhető órakeretek és az évfolyamoknál rendelkezésre álló heti időkeretek különbözetét a csoportbontásokra használtuk fel a hatékonyabb ismeretelsajátítás érdekében. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát és az informatika tantárgyakat. A kötelező tantárgyak mellett egyetlen szabadon választható tantárgy jelenik meg a helyi tantervünkben: a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek. Szempontként érvényesült az, hogy a történelem órákon több idő jusson a tárgyi ismeretek feldolgozására. Diákjainknak a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekre nagy szükségük van. A művészetek műveltségterületen adott választási lehetőségek közül a mozgóképkultúra és médiaismeret valamint a vizuális kultúra tantárgyakra esett a választás. A tényleges megvalósulást iskolánkban részletesen a helyi tantervünk óraterve, valamint az óratervhez fűzött magyarázat tartalmazza. (1. sz. táblázat)
3
A fentiekkel összhangban a szabadon felhasználható órakereteket is az informatika, az idegen nyelvek, a matematika és a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyak oktatásánál hasznosítottuk. (2. sz. táblázat) A 11. és 12. évfolyamokon lehetőséget biztosítunk az érettségi előkészítő foglalkozások tartására. 2.3.1 Nappali tagozat 1. sz. táblázat Tantárgyi struktúra és óraszámok a Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység helyi tantervéhez 9–12. évfolyam rend. rend. rend. rend. heti heti heti heti álló álló álló álló időkeret időkeret időkeret időkeret órakeret órakeret órakeret órakeret Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv 1 II. idegen nyelv 2 Matematika 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 5 Vizuális kultúra 6 Mozgóképkultúra és médiaismeret 7 Művészetek/ Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra 8 Informatika 9 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon választott tantárgyi blokkból Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek10 Felhasznált órakeret és heti időkeret 11 Kötelezően választandó óra Rendelkezésre álló órakeret és heti időkeret 11
9. évf. A 4 5 3 3 2
2 2 2 2 2
B A 4 4 4 15 3 6 4 6 2
2 2 2 2 2
2
2 2 2 2 2
10. évf. B 4 12 6 8
A 4 5 3 4
2
3
2 2 2 2 2
B A 4 4 4 15 3 6 4 8 3
3
11. évf. B 4 12 6 8
A 4 5 3 4
3
3
3
1 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
1
1
1
1
2
2
4
4
2
3
4
6
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
35 0 35
35 53
52
0 35 57
36 0
57
Megjegyzés: A számok lábjegyzetei. 4
36
36 55
54
0 36 57
B 4 12 6 8
A 4 5 3 3
3
3
3
3
3
3
1 2 2
1 2 2
1 2 2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
1 2 1 5 1
1 2 1 5 1
1
1
1
1
1
1
1
1
32 50
47
31
30 48
45
33 2
57
35
B A 4 4 4 15 3 6 4 8
12. évf.
3 35 58
4 58
35
B A 4 4 4 15 3 6 3 6
B 4 12 6 6
5 35 58
58
1. Az A osztály, emelt szintű angol nyelvi osztály, ezért a 3 alapóra mellé 2 óra pluszt biztosítunk a szabadon tervezhető órák terhére. A B osztály esetében 3+1 órát biztosítunk. Mindkét osztályban 3-3 csoportban tanulják az első idegen nyelvet. 2. A második idegen nyelv esetén (német vagy francia) az alapóraszámban és osztályonként 2-2 csoportban történik a nyelvtanulás. 3. A matematika tantárgyat minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. Az A osztály esetében 3 kötelező órában, míg a B osztályban a 3 kötelező óraszámot 1 órával megemeltük a szabadon tervezhető órakerete terhére a kilencedik évfolyamon. A 10. és 11. évfolyamok esetében mindkét osztályban 1-1 órával emeltük az óraszámot. 4. A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy a 10. évfolyamon 1 órát kapott a szabadon tervezhető órakeretből. 5. Az ének-zene oktatását a kerettanterv a 9. és 10. évfolyamon 1-1 órában javasolja. A helyi tantervünkben a 9. évfolyamon 2 órában tanulják tanulóink a tárgyat. 6. A vizuális kultúra oktatását a kerettanterv a 9. és 10. évfolyamon 1-1 órában javasolja. A helyi tantervünkben a 9. évfolyamon 2 órában tanulják a tárgyat. 7. A mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat a javasolt 9. évfolyam helyett a 10. évfolyamon tanítjuk és választottuk a még felajánlott dráma és tánc tantárgyak közül. 8. Művészetek műveltségi területnél a felkínált négy tárgy (ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret) tantárgyakból a mozgóképkultúra és médiaismeret és a vizuális kultúra tantárgyakat választottuk. 9. Az Informatika tantárgy esetében a 9. évfolyamon megemeltük a javasolt kötelező óraszámokat egy-egy órával, a 10. évfolyamon az A osztályban egy és a B osztályban két órával mindkét évfolyamnál a szabadon felhasználható órakeret terhére. A 12. évfolyamon biztosítunk egy órát a tárgy tanulására a szabadon tervezhető óraszámokból. Minden évfolyamon csoportbontásban tanulják a diákjaink a tárgyat. 10. A szabadon választható tantárgyi modulok közül a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantárgyat oktatjuk a 11. és a 12. évfolyamokon heti 1- 1 órában a szabadon tervezhető óraszámok terhére. 11. A 9-10. évf. esetében a felhasznált és a rendelkezésre álló órakeret különbségét felzárkóztatásra, korrepetálásra, szakkörre, versenyfelkészítésre, tanulószobai foglalkozásokra a 11-12. évfolyamon az érettségi előkészítőkre használjuk fel.
5
2. sz. táblázat
A szabadon választható órakeret felhasználása és a kötelezően választandó órák a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység helyi tantervéhez 9. évf.
10. évf.
A B Szabadon tervezhető órakeret
A
4
A
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1
12. évf.
B A 6
B 8
8 2
Informatika
B 4
Szabadon tervezhető órakeret 2 éves ciklusban I. idegen nyelv
11. évf.
14
1
2
1
2
1
1
1 1
1 1
1
1
1
1
2
2
1
1
1
Szabadon választott tantárgyi blokkból: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 3
5
5
1
1
1
1
4
3
4
3
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása
3
Kötelezően választandó óra A kerettanterv által szabályozott min. óraszám
0 0 0 0 2 3 4 5 32 32 31 31 29 29 27 27
Rendelkezésre álló órakeret
35 35 36 36 35 35 35 35
2.3.2 Levelező tagozat óraterve A levelező tagozaton a rendelkezésre álló órakeretet heti 10 órában határozta meg a nevelőtestületünk. Ez a minimális heti óraszám, amelyben hallgatóink biztonsággal felkészülhetnek a sikeres érettségi vizsgára. A felnőttoktatásban a szakaszhatárokat nem kell figyelembe venni.
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*/ Vizuális kultúra Informatika Rendelkezésre álló órakeret
heti óraszám 9. évf. 1,5 3 2
heti óraszám 10. évf. 2 3 2
heti óraszám 11. évf. 2 3 2
heti óraszám 12. évf. 2 3 2
1
0,5
1
1,5
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 0,5
0,5
0,5 0,5
0,5
0,5
0,5 10
0,5 10
0,5 10
1 0,5 10
6
* A művészetek tárgynál szabadon választható: mozgóképkultúra és médiaismeret, ének zene, vizuális kultúra, dráma és tánc. Az óraterv szerinti heti óraszám a hallgatók számára kötelező. 2.4 Az oktatásban alkalmazható taneszközök, tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 2.4.1 Taneszközök A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete rendelkezik. A taneszközök beszerzésekor minden esetben figyelembe vesszük az adott tantárgy tanításához szükséges igényeket. (pl. iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb.) A kiválasztáskor kikérjük a szakmai munkaközösségek véleményét. 2.4.2 Tankönyvek és tanulmányi segédletek Választáskor a következő szempontokat vesszük figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a tankönyv legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatára több tanéven keresztül; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;
Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát pl. feladatok, videók, animációk, 3D modellek, szerkesztő és grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai. 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
az iskola oktató–nevelő munkája minél sikeresebben feleljen meg az összetett társadalmi feladatának korszerű ismeretek oktatása, a készség és képesség jellegű követelmények előtérbe állítása olyan stúdiumok és pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyeknek közvetlen kapcsolata van a mával, az iskolán kívüli környezettel fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, kiemelt fejlesztési területek-nevelési célok: 7
nemzeti öntudat, hazafias nevelés erkölcsi nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés az önismereti és társas kultúra fejlesztése a családi életre, a testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés a tanulás tanítása
2.6 Mindennapos testnevelés Iskolánkban a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük a 2012-2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben. Tanulóink heti 5 órarendi órában vesznek részt a testnevelés órákon. 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai
Iskolánkban tanulóinknak csak a 11. és 12. évfolyamon kell kötelezően választani tantárgyat az alábbi óraszámokban, ami az érettségire felkészítő tanóra. évfolyam osztály óraszám
A 2
11. évfolyam B 3
A 4
12. évfolyam B 5
A 11. évfolyamon összesen a tanévben 19 óra áll rendelkezésre a közép és emelt szintű érettségi előkészítők megtartására. Ez az óraszám a 12. évfolyamon 23 óra. Tehát ezen óraszámokon belül tudjuk a tanulóink jelentkezését fogadni. Nevelőtestületünk döntése alapján az alábbi tárgyakból biztosítunk választási lehetőséget.
8
tantárgyak
évfolyam szint
11. évfolyam Középszint Emelt szint Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és Matematika állampolgári ismeretek Idegen nyelv 1,2 Matematika Biológia-egészségtan BiológiaFizika egészségtan
12. évfolyam Középszint Emelt szint Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és Matematika állampolgári ismeretek Idegen nyelv 1,2 Matematika Biológia-egészségtan BiológiaFizika egészségtan
Kémia
Kémia
Német nyelv
Testnevelés
Testnevelés
Utazás és turizmus
Utazás és turizmus
Informatika
Informatika
Földrajz
Földrajz
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
Német nyelv
A foglalkozásokat a tárgyat tanító szaktanáraink tartják. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. 2.8 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, követelményeinek teljesítése és az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók továbbhaladása
2.8.1 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése és követelményeinek teljesítése
Az alábbi táblázat tartalmazza azon választható érettségi vizsgatárgyakat, amelyekből iskolánk tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja.
9
2.8.1.1.Tantárgyak felsorolása (közép és emelt szint) szint
Középszint Magyar nyelv és irodalom
Emelt szint Magyar nyelv és irodalom
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika
Matematika
Idegen nyelv 1,2
Biológia-egészségtan
Biológia- egészségtan
Angol nyelv
Fizika
tantárgyak
Kémia Testnevelés és sport Utazás és turizmus Informatika Földrajz Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Ének zene 2.8.1.2. Tantervi követelmények A tantervi követelményeket a helyi tantervek tartalmazzák. 2.8.2 Előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóknak a tárgy tanulásával kapcsolatban a magasabb évfolyamon, vagy évismétlés esetén a tárgy tanulásával kapcsolatos eljárás A 20/2012. (VIII. 31) 74. § 1. (6). bekezdés alapján: ha a tanuló valamely tárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban, kérelemre mentesül a tanóra látogatása alól.
10
2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei Tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Élő idegen nyelvek Matematika Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés és sport Informatika Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika Utazás és turizmus Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IRODALOM TÉMAKÖRÖK Életművek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila
Portrék (minimum 4 szerző választandó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Balassi Bálint Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Szabó Lőrinc Radnóti Miklós Weöres Sándor Pilinszky János Márai Sándor Ottlik Géza Tóth Árpád 11
15. Juhász Gyula Látásmódok (minimum 3 szerző választandó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Zrínyi Miklós Jókai Mór Krúdy Gyula Karinthy Frigyes Kassák Lajos Illyés Gyula Németh László Örkény István Nagy László Nemes Nagy Ágnes Szilágyi Domokos
A kortárs irodalomból (minimum 1 szerző választandó) Világirodalom (minimum 2 téma választandó) 1. 2. 3. 4.
Az antikvitás irodalmából A Biblia A romantika irodalmából A századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)
Színház- és drámatörténet (minimum 2 szerző választandó) 1. 2. 3. 4. 5.
Szophoklész Shakespeare Molière Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája
Az irodalom határterületei (minimum egy téma választandó)
Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: adaptáció, műfajcsere jelenségei A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz Film – és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet Folyóiratok
Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (minimum egy téma választandó)
A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása 12
A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok
További szóbeli tételek kijelöléséről a szaktanár dönt. MAGYAR NYELV Ember és nyelv 1. 3. 4. 5. 6. 7.
A nyelv, mint nyelvrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv, mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása A beszéd, mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal A nyelv és az ember
Kommunikáció 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
A közlésfolyamat tényezői és funkciói A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség Nyelvi jel és jelrendszer A mai magyar nyelvváltozatok A kommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció
A magyar nyelv története 17. A magyar nyelv eredete és rokonsága 18. A magyar nyelv történetének főbb korszakai 19. A nyelvtörténeti kutatások forrásai 20. A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása 21. A nyelvművelés feladatai 22. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával 23. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése 24. A tihanyi apátság alapítóleve, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői 25. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása-példák alapján 26. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése Nyelv és társadalom 27. A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése 28. A magyar nyelv helyzete a határon túl 13
29. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra 30. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és a hatáskeltés eszközei 31. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng) 32. Az egynyelvű szótárak ismerete 33. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. 34. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés A nyelvi szintek 35. 36 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.
A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei A szóelemek Helyesírásunk alapelvei és kialakulásuk. Az írásjelek A szóalkotás módjai Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése A mondatok fajtái szerkezetük szerint A mondat modalitása; a mondatfajták A mondat szintagmatikus szerkezete Az egyszerű mondat fajtái és szószerkezetei Az ige és igenevek szerepe a mondatban A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer Az állítmány és az alany. A tárgy fajtái A mondat és a szöveg Alá-és mellérendelt viszonyok a nyelvben A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása
A szöveg 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.
A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői A szöveg ismertetőjegyei, szerepe a közlésben, két alapformája; az élőbeszéd és az írás A szövegtípusok A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A szöveg felépítése, egységei-külső körülmények: szövegméret, megjelenés A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői Az intertextualitás jelentéseinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői
14
A retorika alapjai 62. Retorika és kommunikáció 63. A szövegszerkesztés menete: Az érvelő szöveg felépítése 64. Az érvelés Stílus és jelentés 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
A stílus fogalma A zeneiség stíluseszközei Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben A stílusárnyalatok A társalgási stílus A tudományos és a publicisztikai stílus A közéleti stílus írásban és szóban A képszerűség elemei stíluseszközei Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke A stílusárnyalatok Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke
A témákból minimum kettőt kell választani! Az összes tételből legalább 20 tételt kell választani! A további tételek kijelöléséről a szaktanár dönt. TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
2. A középkor 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 1) 2) 3) 4)
A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 15
5) A Hunyadiak 6) Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 1) 2) 3) 4)
A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 1) 2) 3) 4) 5)
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 1) 2) 3) 4) 5)
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 16
1) 2) 3) 4) 5) 6)
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 1) 2) 3) 4) 5) 6)
A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás
11. A jelenkor 1) 2) 3) 4) 5)
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai
12. A mai magyar társadalom és életmód 1) 2) 3) 4) 5)
Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
ÉLŐ IDEGEN NYELV A nyelvi érettségi célja a kommunikatív nyelvtudás mérése. Négy alapkészséget vizsgálunk: olvasott szöveg értése hallott szöveg értése beszédkészség íráskészség A vizsga egynyelvű. TÉMAKÖRÖK: 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD - életrajz, családi élet - családi kapcsolatok - otthoni teendők, a családi élet mindennapjai 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM 17
- az ember külső és belső tulajdonságai, hasonlóságaik, különbségeik - barátok, baráti kör - ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások 3. KÖRNYEZETÜNK - az otthon, a lakóhely és környéke, nevezetességei - szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - a város és a vidék hasonlóságai, különbségei - növények és állatok környezetünkben - környezetvédelem: Mit tehetünk környezetünk érdekében, a természet megóvásáért? - időjárás 4. AZ ISKOLA - iskolánk bemutatása - tantárgyak, órarend - érdeklődési körök, tanulmányi munka - a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A MUNKA VILÁGA - diákmunka, nyári munkavállalás - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. ÉLETMÓD - napirend, időbeosztás - az egészséges életmód – helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás - étkezési szokások a családban - ételek, kedvenc étkek - étkezés iskolai menzán, gyorsétteremben, étteremben - gyakori betegségek, sérülések, balesetek - gyógykezelés – háziorvos, szakorvos, kórházak 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS - szabadidős elfoglaltságok, hobbik - színház, mozi, koncert, kiállítás - sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - kulturális események 8. UTAZÁS, TURIZMUS - a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - nyaralás itthon és külföldön - utazási előkészületek: egy utazás megtervezése, szervezése - egyéni és társasutazás – előnyök és hátrányok 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA - ismeretterjesztés, népszerű tudományok 18
- a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben MATEMATIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
Halmazok, halmazműveletek, számosság, részhalmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek Számhalmazok Számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Hatványozás és azonosságai Gyökvonás és azonosságai Logaritmus fogalma és azonosságai Algebrai kifejezések Nevezetes azonosságok Egyenes és fordított arányosság Százalékszámítás Egyenletmegoldási módszerek Elsőfokú egyenletek Két ismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, megoldóképlet, diszkrimináns Gyöktényezős alak Másodfokú egyenletrendszerek Másodfokúra visszavezethető egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Első- és másodfokú egyenlőtlenségek Egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk Függvénytani alapfogalmak Lineáris függvény Másodfokú függvény Négyzetgyök-függvény Abszolútérték-függvény Törtfüggvény Trigonometrikus függvények Exponenciális függvény Logaritmus-függvény A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás Térelemek, térelemek távolsága, hajlásszöge 19
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91.
Szögek, szögek csoportosítása, nevezetes szögpárok A szög mérése fokban és radiánban A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Síkbeli és térbeli alakzatok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk és tulajdonságaik Háromszögek egybevágósága Hasonlósági transzformációk és tulajdonságaik Hasonló alakzatok, hasonló síkidomok területének aránya és a hasonló testek felszínének és térfogatának aránya Háromszögek és csoportosításuk Alapvető összefüggések háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszögegyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van) A háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciók, tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör) Pitagorasz-tétel és megfordítása Magasságtétel, befogótétel Négyszögek, négyszögek fajtái Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege Konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögek összege Szabályos sokszögek Kör és részei (körcikk, körszelet) Középponti szög Thalész-tétel és megfordítása Térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp Vektorok, műveletek vektorokkal, vektorok felbontása összetevőkre Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai Vektor koordinátái Hegyesszögek szögfüggvényei Nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényei A szögfüggvények általánosítása Szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggések Szinusztétel, koszinusztétel Két pont távolsága, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak koordinátái Háromszög súlypontjának koordinátái Egyenest jellemző adatok Egyenes egyenlete Egyenesek metszéspontja Egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételei Kör egyenlete Kör és egyenes metszéspontja A kör adott pontjában húzott érintő egyenlete A kerület és a terület szemléletes fogalma ab sin a ma Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t t . 2 2 Nevezetes négyszögek területe Szabályos sokszögek kerülete és területe Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe A felszín és a térfogat szemléletes fogalma Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszíne és térfogata 20
92. 93. 94. 95. 96. 97.
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Esemény, eseménytér A klasszikus (Laplace)-modell Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között.
Biológia A: 1.
Az életközösségek
2.
Hazai életközösségek vizsgálata
3.
Táplálkozási szintek, táplálékpiramis
4.
Növényismeret
5.
Növényhatározás
6.
Növényi törzsek összehasonlítása
7.
Védett növény bemutatása
8.
Állatismeret
9.
Védett állat bemutatása
10.
Kristályzárványok vizsgálata
11.
Keményítő kimutatása jódreakcióval
12.
Plazmolízis vizsgálata
13.
Orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata
14.
Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata
15.
Emberi vér és béka vér összehasonlítása
16.
Idegszövet vizsgálata
17.
Gyomornedv hatásának bemutatása
18.
Vakfolt vizsgálata
19.
Fehérjék kicsapódása
20.
Pulzus – vérnyomásmérés
1.
A bőr és egészségtana
2.
Az emberi vázrendszer és egészségtana
3.
Az emberi tápcsatorna lés egészségtana
4.
Az ember légzőszervrendszere és egészségtana
5.
Az emberi vér
B:
21
6.
Az ember keringési rendszere és egészségtana
7.
Az ember kiválasztó szervrendszere és egészségtana
8.
Az emberi szem és egészségtana
9.
Az ember idegrendszere és egészségtana
10.
Az ember hormonális szabályozása és egészségtana
11.
Az ember szaporodása és egészségtana
12.
Az ember egyedfejlődése
13.
Az ember immunrendszere
14.
Anyagkörforgások a természetben
15.
Populációk kölcsönhatásai
16.
Vízszennyezés
17.
Levegőszennyezés
18.
Természetvédelem
19.
Környezetvédelem
20.
Energiagazdálkodás
Fizika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Periodikus mozgások, Az egyenletes körmozgás, mechanikai rezgések, matematikai inga A mechanikai hullámok Newton törvényei, a lendület megmaradás törvénye A testekre ható erők. Súly, súlytalanság Súrlódás és közegellenállás Pontszerű és merev test egyensúlya Munka és energia Az energia megmaradás törvénye, teljesítmény és hatásfok Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás A termodinamika I. és II. főtétele, Hőerőgépek, hatásfok Halmazállapot-változások Elektrosztatikai alapjelenségek, Többlettöltés vezetőkön Egyenáram, Ohm törvénye, fogyasztók kapcsolása Mágneses alapjelensége, Az áram mágneses hatása Elektromágneses indukciók (mozgási, nyugalmi és önindukció) A váltakozó feszültség. A transzformátor Geometriai optika, tükrök, lencsék, prizma A fény, mint elektromágneses hullám Az anyag részecsketermészete, az atom szerkezete Radioaktivitás, radioaktív bomlás Atomreaktor 22
25. A Nap, a Naprendszer 26. Csillagászat Kémia 1. A periódusos rendszer. Atomok elektronszerkezete, egyszerű ionok képződése 2. Elsőrendű kémiai kötések. Elektronegativitás alkalmazása 3. Halmazállapotok és kristálytípusok jellemzése 4. Oldatok, oldódási szabály. Kolloid oldatok. A víz keménysége. Vízlágyítás. 5. Sav-bázis reakciók. Vizes oldatok kémhatása. Indikátorok 6. Redoxifolyamatok. Galvánelemek. Elektrolízis 7. A hidrogén 8. A klór. A hidrogén-klorid és a sósav jellemzése. A hypó. 9. Az oxigén. Fontosabb oxidok, hidroxidok (H2O, MgO, CaO, NaOH, Ca(OH)2) 10. A kén és oxidjai (SO2 és SO3). A kénsav 11. A nitrogén. Az ammónia. A salétromsav és sói. 12. A szén. A szén oxidjai (CO és CO2). A szénsav. A mészkő, a cseppkő. Vízkőmentesítés. Az aktív szén 13. Az alkálifémek és alkáliföldfémek. A magnézium. 14. Az alumínium és a vas 15. Szénhidrogének csoportosítása. A metán, az etilén, az acetilén és a benzol. 16. Az etil-alkohol. A glicerin 17. A formaldehid. Az aceton 18. Az ecetsav. A citromsav 19. Karbonsavészterek, Zsírok és olajok. Észter lúgos hidrolízise. A szappanok és a vízkeménység. 20. Szénhidrátok csoportosítása. A szőlőcukor, a gyümölcscukor. A répacukor, a keményítő és a cellulóz 21. Az aminosavak 22. A fehérjék. 23. A nukleinsavak 24. A műanyagok Földrajz 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza és környezeti problémáik – Kőzetburok, földtörténet – Vízburok – Levegőburok Földrajzi övezetesség A kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa regionális földrajza 23
11. 12. 13.
Európán kívüli kontinensek regionális földrajza Magyarország gazdaság –és társadalomföldrajza Globális környezeti problémák
VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2.
Befogadás
A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete Ének-zene 24
1. Reprodukálás 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene Huszonnégy népdal előadása több versszakkal emlékezetből, ezen belül húsz magyar népdal, eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött, két különböző nemzetiségi és két más nép népdala 1.1.2. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok kifejtése. Középkor: szillabikus gregorián dallam, egy trubadúr dallam Reneszánsz: egy históriás ének Barokk: egy korál dallam egy könnyebb ária vagy dal zongorakísérettel Bécsi klasszika: egy dal zongorakísérettel Egy magyar szöveges verbunk periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 - 2b-ig) Romantika: egy dal zongorakísérettel Századforduló: egy zenemű részlete kottából, szolmizálva XX. századi és kortárs zene: egy-egy téma kottából, szolmizálva Bartók és Kodály műveiből Három zenei szemelvény kottából, szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3 - 3b-ig, a tanult művekből 1.2. Műelemzés Népzene: az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése 2. Befogadás 2.1. Zenetörténet: a tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete 2.1.1. Népzene: a régi és az új stílus jellemzése, a dalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján. 2.1.2. Műzene: a zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása 2.2. Zenefelismerés: A Műjegyzékben felsorolt művek felismerése CD-ről vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján 2.2.1. Népzene: népi hangszerek (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) felismerése 2.2.2. Műzene: korszak, zeneszerző, mű és műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők művei alapján Reneszánsz: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Barokk: J. S. Bach, Händel Bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven 25
Romantika: Erkel, Liszt, Verdi, Muszorgszkij Századforduló: Ravel XX. századi és kortárs zene: Bartók, Kodály, Orff, Gershwin 2.3. Zeneelmélet: a tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete Oktávig terjedő hangközök (csak tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra 2.4. Dallamírás: egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban 2 - 2b-ig TESTNEVELÉS ÉS SPORT A) Elméleti ismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési - és sportjátékok Természetben űzhető sportok
B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika - Futások - Ugrások - Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok 26
-
Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
INFORMATIKA Gyakorlati vizsga: Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata 1. A program indítása 2. A munkakörnyezet beállítása 3. A szövegszerkesztő menürendszere 4. A dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok 1. Szövegbevitel, szövegjavítás 2. Karakterformázás 3. Bekezdésformázás 4. Felsorolás, számozás 5. Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók 1. Keresés és csere 2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben 1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 27
2. Körlevélkészítés 3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés 1. A táblázatkezelő menürendszere 2. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 3. A táblázatok felépítése 4. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban 1. Adattípusok 2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 3. A cellahivatkozások használata 4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás 1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 2. Karakter-, cella- és tartományformázások 3. Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok 1. Egyszerű táblázat készítése 2. Formázási lehetőségek 3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel 1. Tantárgyi feladatok megoldása 2. A mindennapi életben előforduló problémák Adatbázis kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 2. Adattípusok 3. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 4. Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 1. Lekérdezések, függvények használata 2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 3. Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok 1. Űrlapok használata 2. Jelentések használata Információs hálózati szolgáltatások 28
Kommunikáció az Interneten 1. Elektronikus levelezési rendszer használata 2. Állományok átvitele 3. WWW 4. Keresőrendszerek 5. Távoli adatbázisok használata Weblapkészítés 1. Hálózati dokumentumok szerkezete 2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 3. Formázási lehetőségek Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) 1. A program indítása 2. A munkakörnyezet beállítása 3. A program menürendszere 4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta…) és formázása Grafika 1. A program indítása 2. A munkakörnyezet beállítása 3. A program menürendszere 4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 5. Képek beillesztése, formázása Szóbeli vizsga: Információs társadalom A kommunikáció 1. A kommunikáció általános modellje 2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 4. Közhasznú információs források Információ és társadalom 1. Az informatika fejlődéstörténete 2. A modern információs társadalom jellemzői 3. Informatika és etika 4. Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás 1. Analóg és digitális jelek 2. Az adat és az adatmennyiség 3. Bináris számábrázolás 4. Bináris karakterábrázolás 5. Bináris kép- és színkódolás 29
6. Bináris hangkódolás A számítógép felépítése 1. A Neumann-elvű számítógépek 2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 5. Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 6. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Kommunikáció az Interneten 1. Elektronikus levelezési rendszer használata 2. Állományok átvitele 3. WWW 4. Keresőrendszerek 5. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat Könyvtárak 1. A könyvtár fogalma, típusai 2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 4. A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok 1. Nyomtatott dokumentumok 2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök 1. Katalógusok 2. Adatbázisok 3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 30
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. A média a mindennapi életben Társadalmi nyilvánosság Tájékozódás és alkalmazás A média és az életmód 2. A mozgóképnyelv alapjai A képrögzítés és mozgásábrázolás A technikai kép kettős természete A látvány mozgóképi megszervezése A szereplő Montázs Mozgóképi elbeszélés 3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony A mozgóképi szövegek jelentése 4. A mozgóképi szövegalkotás Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése 5. Műfaj- és műismeret A filmkultúra kettőssége Műfaji jellemzők 6. Stílus- és műismeret Korstílusok Szerzők és művek Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években A kortárs magyar film 7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége Sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezők A sztár Az új médiatechnológiák hatása 8. A médiaintézmények A médiaszöveg, mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenőrzése 9. A reprezentáció A valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában 10. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek Hírműsorok Utazás és turizmus Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái 1. Jellemezd a turisztikai alapfogalmakat, fejlődési tendenciákat a világban és Magyarországon! Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők 2. Jellemezd az idegenforgalom legfontosabb sajátosságait általában és Magyarországon! 3. Mit jelent az imázs kifejezés? Milyen utazási döntést befolyásoló tényezőket ismersz? 4. Jellemezd Magyarország idegenforgalmi szempontból kiemelt területeit! 31
A szervezett utak típusai 5. Sorold fel és foglald össze a szervezett utak legfontosabb típusait! 6. Foglald össze a rendezvényturizmus jellemzőit, térj ki a világkiállítások történetére, különböző fesztiválok, ünnepi játékok rendezésére! 7. Jellemezd a kongresszus és konferenciaturizmust Magyarországon! 8. Mutasd be a gyógy idegenforgalom jellegzetességeit általában és térj ki Magyarország sajátosságaira! 9. Jellemezd az utazásszervezők tevékenységét és feladatait! Szálláshelyek 10. Foglald össze a legfontosabb tudnivalókat a különböző szálláshelyekről! Közlekedés 11. Jellemezd a közlekedés ágazatainak szerepét az idegenforgalomban és térj ki Magyarország sajátosságaira! Vendéglátás 12. Jellemezd a vendéglátáshoz kapcsolódó létesítményeket és azok különbségeit az igényeknek megfelelően! 13. Mutasd be az illem, etikett, protokoll és a vendéglátás kapcsolatát! Programszervezés 14. Jellemezd a programszervezés sajátosságait, városi túrákat és a védett természeti területeket Magyarországon! Útlevél, vízum, biztosítás, pénz 15. Utazz el külföldre, és ennek alapján mutasd be az utazás adminisztratív elemeit! Fenntartható fejlődés 16. Jellemezd a szelíd turizmust! Foglald össze az idegenforgalom és a környezet kapcsolatát! Vállalkozási formák 17. Jellemezd az egyes vállalkozási formákat! A turisztikai termék jellemzői 18. Mi a piac és az idegenforgalmi termék? Marketing 19. Milyen elemei vannak egy marketing tervnek? Mi határozza meg a marketing stratégiákat? Jellemezd a reklám és az idegenforgalom kapcsolatát! Falusi turizmus 20. Jellemezd a falusi vendéglátás múltját és jelenét és a vendéglátás jellegzetességeit! 2.10 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei 2.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 32
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az ellenőrzés legáltalánosabb formái középiskolákban: szóbeli felelet, teszt, kiselőadás tartása, felmérő dolgozat, esszé jellegű dolgozat, témazáró dolgozat, tanórai tevékenység, otthon végzett tevékenység értékelése, gyakorlati produktum, testnevelés, ének-zenei és rajzteljesítmény értékelése, stb. A tanulókat minden tárgyból rendszeresen és folyamatosan osztályozzuk, minden szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati tevékenységét értékeljük. Iskolánkban a tanulóink teljesítményének értékelésekor az alábbi minősítéseket használjuk. Tantárgyi osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályzatok beírása a naplóba és az ellenőrzőbe folyamatosan történik. Az év végi osztályzatokat a tanuló éves teljesítménye alapján állapítjuk meg. A tanuló joga, hogy folyamatosan tájékozódjon az osztálynaplóba bekerülő bejegyzésekről, tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, munkájának értékeléséről. A témazáró dolgozatok jegyei piros színnel kerülnek be a naplóba és az ellenőrzőbe. Ezeknek a jegyeknek döntő súlyuk van a végleges értékeléskor. Az ellenőrző vezetése a tanuló feladata. 2.10.1.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje A típus B típus C típus
nagy dolgozat (több témából) dolgozat, témazáró dolgozat (egy témából) szintfelmérő dolgozat (9. évfolyam) év végi felmérő dolgozat röpdolgozatok (egy vagy több óra anyagából) szódolgozatok (idegen nyelv) otthoni írásbeli dolgozat, irodalmi napló egyéb (rajz, plakát) Az A típusú íratásának időpontját a szaktanár köteles legalább egy héttel korábban a tanulóknak bejelenteni. Ezekből egy napon legfeljebb kettő íratható. A B típusú írásbeli egy tanítási napra eső száma nincs korlátozva. A diáknak joga, hogy az előre tervezett témazáró dolgozatokra felkészüljön. Biztosítani kell, hogy a témazárók megírására megfelelő körülmények között kerüljön sor. Ennek érdekében: egy napon a témazáró dolgozatok száma kettőnél több nem lehet. a tanuló hiányzása esetén köteles pótolni a témazáró dolgozatát.
33
ha nem tudja pótolni elmaradását, és a témazáró dolgozatoknak legalább a kétharmadát nem írta meg legalább elégségesre, a tantestület döntésétől függően, tanulmányait csak osztályozóvizsga letétele után folytathatja. a kijavított dolgozatot a diákok 15 munkanapon belül értékelve visszakapják, 2.10.1.2 A tanulmányok alatti vizsgák és dolgozatok követelményei és értékelésének szempontjai
2.10.1.2.1 A vizsgák követelményei A vizsgák részletes követelményeit minden tantárgyból a Házirend 2. számú melléklete tartalmazza.
2.10.1.2.2 A kötelező érettségi tárgyak értékelésének szempontjai
Történelem 1. Témazáró dolgozatok: Százalék Osztályzat 0-39% elégtelen 40% elégséges 60%közepes 75%jó 90%jeles 2. A javítóvizsga: A javítóvizsga szóbeli. A tanuló a szaktanár által megadott témakörökből vizsgázik. Százalék 0-39% 40% 60%75%90%-
Osztályzat elégtelen elégséges közepes jó jeles
A jegyek típusai: a témák végén témazáró dolgozat (piros színnel, duplán számít) a többi jegy egyenértékű (felelés, kisdolgozat, kiselőadás, érettségi típusú feladatok) Az érettségi típusú feladatok értékelése az érettségin előírtaknak megfelelően. A félévi és év végi elégséges osztályzat kritériuma, ha az átlag 2,00.
34
Magyar nyelv és irodalom 1. Ponthatárok témazáró dolgozatoknál és a javítóvizsgánál Százalék 0-39% 40%-59% 60%-74% 75%-84% 85%-
Osztályzat elégtelen elégséges közepes jó jeles
Helyesírás értékelése tollbamondásnál 9-10. évfolyam
Hibapontok száma 0-5 6-11 12-16 17-21 22-
Osztályzat 5 4 3 2 1
11-12. évfolyam
Hibapontok száma 0-3 4-8 9-13 14-19 20-
Osztályzat 5 4 3 2 1
Az esszé helyesírásjegye: Ha az esszé csak a mű tartalmát írja le, akkor az irodalom jegy elégtelen, de ettől még a helyesírás osztályozható. 9. évfolyam
Hibapontok száma 0-3 4-7 8-11 12-15 16-
Osztályzat 5 4 3 2 1
10-12. évfolyam
Hibapontok száma 0-5 6-10 11-20 21-30 31-
Osztályzat 5 4 3 2 1 35
2. Az osztályozóvizsga Irodalom Írásbeli: Minden évfolyamon egy esszé elkészítése 2 óra alatt. A 9. évfolyamon 1 oldal, a 10-12 évfolyamon 2 oldal terjedelemben. Szóbeli: Szóbeli tételsor az éves anyagból. Magyar nyelv: Külön írásbeli nincs. A jegy az esszé helyesírásából és a szóbeli feleletből áll össze. 3. A javítóvizsga: Irodalom: Szóbeli tételsor az éves anyagból és csak szóbeli vizsga. Magyar nyelv: Szóbeli tételsorból tesztfeladatok, amelyben elmélet és gyakorlat is szerepel. Százalék 0-19% 20%-40% 40%60%-
Osztályzat elégtelen szóbeli elégséges közepes
Idegen nyelv 1.
Az osztályozóvizsga Általános tantervű képzés Írásbeli teszt tartalma: 9. évfolyam: Szövegértés, hallás utáni szövegértés, nyelvtani teszt, fogalmazás (rövid képeslap, vagy email) 10. évfolyam: Szövegértés, hallás utáni szövegértés, nyelvtani teszt, fogalmazás (irányított levélírás) 11. évfolyam: Szövegértés, hallás utáni szövegértés, nyelvtani teszt, fogalmazás (irányított fogalmazás Szóbeli vizsga tartalma: 9. évfolyam: Minden témából 1-2 kérdés, a válaszok kommentálásával, rövid szituáció eljátszása. 10. évfolyam: Minden témából 1-2 kérdés, a válaszok bővebb kommentálásával, szituáció, problémamegoldás. 11. évfolyam: Önálló témakifejtés képek alapján, szituáció, problémamegoldás. Ponthatárok Százalék 0-40% 41%-64% 65%-74% 75%-90% 91%-
Osztályzat elégtelen elégséges közepes jó jeles
36
2. Az osztályozóvizsga Emelt szintű képzés Írásbeli teszt tartalma: 9. évfolyam: Szövegértés, hallás utáni szövegértés, nyelvtani teszt, fogalmazás (rövid képeslap, vagy email) 10-12. évfolyam: Szövegértés, hallás utáni szövegértés, nyelvtani teszt, fogalmazás (irányított fogalmazás) Szóbeli vizsga tartalma: 9. évfolyam: A 9. évfolyam témaköréből 1-2 kérdés, bővebb kommentálásával, szituáció az évfolyam témakörei alapján. 10. évfolyam: Egy adott téma megvitatása 15-20 kérdésben, szituáció az évfolyam témakörei alapján. 11-12. évfolyam: Önálló témakifejtés képek alapján, szituáció az évfolyam témakörei alapján. Ponthatárok Százalék 0-50% 51%-70% 71%-80% 81%-90% 91%-
Osztályzat elégtelen elégséges közepes jó jeles
3.
A javítóvizsga Elbírálás ugyanaz, mint az osztályozó vizsgánál.
4.
Év végi vizsga minden évfolyamon Írásbeli, szóbeli az elvégzett anyag alapján minden évfolyamon. Formailag a vizsgák megfelelnek az osztályozóvizsgáknak.
Matematika 1. Témazáró dolgozatok: Százalék Osztályzat 0-34% elégtelen 35%-49% elégséges 50%-69% közepes 70%-89% jó 90%jeles a. A következő témazáróig biztosítsunk lehetőséget az elégtelen témazáró pótlására. b. Javító dolgozat írása előtt 30 feladat önálló megoldása a feladatbank adott témájából. c. Év végi osztályzat kialakításánál nem lehet egynél több elégtelen témazárója.
37
2. A javító-osztályozó vizsga a. Év végén az minden érintett tanulót tájékoztatni a felkészülés módjáról. b. A feladatok a honlapra is felrakott év végi szintfelmérő feladatok közül. c. Levelezősöknél 10%-tól 39%- ig lehet szóbelizni. Százalék 0-19% 20% -39% 40%-59% 60%-
Osztályzat elégtelen szóbeli elégséges közepes
3. Év eleji szintfelmérő a 9. évfolyamon. a. Tájékozódó jellegű felmérés: nincs osztályzat, csak százalékos értékelés. b. Egy-két gyakorló, ismétlő óra után a 2. héten megíratjuk. c. A 9-es év eleji szintfelmérő anyaga: racionális számokkal végzett műveletek, lineáris függvény, háromszög, négyszög területe, kerülete; Pitagorasz tétele; elsőfokú egyismeretlenes egyenlet; arányosság, százalékszámítás. 4. Év végi szintfelmérő a 9-11. évfolyamon. a. A feladatok a honlapra felrakott év végi szintfelmérő feladatok közül választjuk. b. Jó előre megadott időpontban, utolsó előtti héten, azonos feladatsor alapján. c. Témazáróval egyenértékű, de értékelés az érettséginek megfelelően. 5. A végzős évfolyamon próba érettségi feladatsor a. Témazáróval egyenértékű. b. Értékelés az érettséginek megfelelően. 6. Az egyes osztályzatok súlyozása az év végi értékelésnél a. A témazáró és az év végi dolgozat háromszoros értékűek (piros). b. A kisdolgozatok és a szóbeli feleletek kétszeres értékűek. (kék) c. Az órai munkáért, a füzetvezetésért, házi feladatért szerzett jegy egyszeres értékű. (zöld) 7. A számonkérés formái a. Folyamatos számonkérés: témánként 2-3 osztályzat; b. Kisdolgozat, szóbeli felelet táblánál (házi feladat)(zöld) c. Órai munka, füzetvezetés, szorgalmi feladat (kék) d. Tanulmányi verseny (50% alatt kék, 70 % felett piros) 2.10.1.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A tanulók a következő tanítási órára – általában minden alkalommal – írásbeli és szóbeli feladatot kapnak, hogy a tananyagot rögzítsék és gyakorolják. Az írásbeli és a szóbeli feladat mennyiségét úgy kell megállapítani a szaktanárnak, hogy az a tanulók számára ne legyen megterhelő. A kötelező olvasmányokat a tanulókkal az előző tanév végén, legkésőbb a tanév elején, az év végi felmérő részletes követelményét (típusfeladatok) a tanév elején ismertetni kell a tanulókkal.
38
Tantárgyanként: Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv A feladat típusa
Mennyi idő alatt készíthető el?
Mennyi időt ad rá a tanár?
gyakorló feladatok (pl.: mondatelemzés)
a mondatok számtól és nehézségétől függően negyed-fél óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
fogalmazáskészítés
a fogalmazás típusától függően félegy óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
szóbeli házi az előző óra anyagából
az anyag mennyiségétől, nehézségétől függően negyed-fél óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
feladatok a munkafüzetben
a feladat mennyiségétől és nehézségétől függően negyed-fél óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
dolgozatra készülés
az anyag nagyságától függően 1-2 óra
vagy a következő óra, vagy 1 hét
Mennyi idő alatt készíthető el?
Mennyi időt ad rá a tanár?
Irodalom A feladat típusa kötelező olvasmány
az olvasmány hosszától és nehézségétől függően 2 héttől 1 hónapig
az olvasmány hosszától és nehézségétől függően 2 héttől 1 hónapig
memoriter
a vers hosszától és nehézségétől függően 1-2 hét
a vers hosszától és nehézségétől függően 1-2 hét
műelemzés (1-2 oldalas)
a téma nehézségétől függően 1-2 óra
a nehézségtől függően 1-2 hét
otthoni önálló munka a füzetben (gyakorlás)
a feladat mennyiségétől és nehézségétől függően negyed-fél óra
a következő órára kell elkészíteni
érettségi témakörök 39
kidolgozása
fél-egy óra
1 hét
szóbeli házi az előző óra anyagából
az anyag mennyiségétől, nehézségétől függően negyed-fél óra
a következő órára kell elkészíteni
dolgozatra készülés
az anyag nagyságától függően egymásfél óra
1 hét
kiselőadás
a témától függően fél-egy óra
a következő órára kell elkészíteni
Matematika Önálló megoldásra rendszeresen adunk matematika feladatokat otthonra. Ezek az órán tanultak megértését, elmélyítését és kellő feladatmegoldó rutin megszerzését szolgálják. Otthoni gyakorlásra alkalmanként differenciáltan is adunk feladatokat. Az érdeklődők, továbbtanulni szándékozók, vagy versenyre készülők összetett feladatot is kapnak. A feladatok mennyisége témától függ, de – rendszeres, koncentrált tanulás mellett – megoldásuk átlagosan fél óránál többet nem igényel. Fizika Fizikából otthoni tanulással szükséges a természetet leíró fogalmak, törvények elmélyítése. Ezekkel a mindennapi életben tapasztalt jelenségek értelmezhetőek. Ehhez alkalmanként egyszerű gondolkodtató, vagy az alapösszefüggések alkalmazását elmélyítő feladatokat, kérdéseket adunk. Mindezek megtanulásához, elvégzéséhez minden tanóra után átlagosan maximum 30 perc elegendő. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Szóbeli: az órai anyag otthoni feldolgozása és megtanulása a tankönyv és órai vázlat alapján. Erre fordított idő: 45 perc. Írásbeli feladat: házi dolgozat, esszé a megadott témák és szempontok alapján.
Idegen nyelvek 1. Minden évfolyamon minden nyelvből kötelező óráról órára elvégezni a munkafüzetben található feladatokat, melyek az órán átvett anyaghoz tartoznak. 2. A kiegészítő, más jellegű házi feladatoknak szorosan kapcsolódniuk kell az aktuálisan átvett anyaghoz.
40
3. Az érettségiző tanulók otthoni munkával kidolgozzák az érettségi vizsga szóbeli témaköreit a tanár által biztosított irányító szempontok és segédanyagok alapján. Egy témára a tanár köteles legalább 3 napot biztosítani. 4. A tanulók házi feladatként is gyakorolják az írásbeli érettségi típusfeladatokat: szövegértés, fogalmazás, nyelvhelyesség, stb. Ezek közül a tanár egyszerre csak egy típus feladatot adhat. Az említett feladatok megoldása átlagosan 30 percet vesz igénybe. Biológia Szóbeli házi feladatok megadása:
az órán leadott anyag megtanulása a füzetben lévő óravázlatok alapján
Írásbeli házi feladat megadása:
kiselőadások készítése szorgalmi feladatok elkésztése összefoglaló táblázatok megszerkesztése ábrák rajzolása (pl.: testfelépítések, szervek, sejtek rajzolása)
Földrajz Szóbeli: az órai anyag otthoni feldolgozása és megtanulása a tankönyv és órai vázlat alapján. Az erre fordított idő 30 perc. Írásbeli: témánként egy feladatsor gyakorlás céljából (maximum 2 oldal, néhány témából otthoni esszé maximum 2 oldalban.)
Kémia 1.) A tanítási órán vett új lecke megtanulása a füzetvázlat és a tankönyv használatával. Cél: a téma önálló, logikus felépítésű szóbeli előadása. 2.) Az órán megoldott számításos feladatok alapján egyszerű, alapegyenlet felhasználásával megoldható feladatok (az erre fordított idő maximum 10 perc). 3.) Ajánlott feladat (szorgalmi jegyért): környezetvédelmi problémák, illetve tudománytörténeti részek kidolgozása könyvtár- illetve internethasználat segítségével.
kapcsolódó
Cél: elmélyülés az adott témakörben, a szakirodalom használata és a társas kompetencia fejlesztése. Formája: egyénileg, illetve párban elkészített írásbeli munka a felhasznált források megjelölésével vagy plakát készítése. Időigény: kötelező leckére átlagos képességek esetén elég 0,5 óra. 41
Etika A feladat típusa
Mennyi idő alatt készíthető el?
Mennyi időt ad rá a tanár?
esszé
1-2 óra
egy hónap
otthoni önálló munka
a feladat mennyiségétől és nehézségétől függően negyedfél óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
szóbeli házi az előző óra az anyag mennyiségétől, anyagából nehézségétől függően negyedfél óra
a következő órára kell elkészíteni, tehát 1 hét
kiselőadás
a témától függően fél-egy óra
a következő órára kell elkészíteni
dolgozatra készülés
fél-egy óra
1 hét
Vizuális kultúra -
Az órai tananyag elsajátítása: 10 perc Esetenként beadandó szorgalmi házi feladat (1 kézzel írott oldal valamilyen művészettörténeti témában és képanyag gyűjtése a témához kapcsolódóan: 60 perc)
Mozgóképkultúra és médiaismeret Az órai anyag elsajátítása a tankönyvből és a füzetből: 25 perc Házi feladat, összehasonlítás formájában (két újság, két tévécsatorna stb.) kb. fél oldalban: 30 perc - Házi feladat filmelemzés formájában, egy kézzel írott oldalban: kb. 45 perc Informatika -
Az informatikai órákon gyakorlati jellegű képzés folyik. Témától függően szükséges otthon a tanultak számítógép használattal egybekötött mélyítése, gyakorlása. Erre fordított idő: átlagosan 30 perc Ének-zene -
az órai anyag elsajátítása, 10-20 perc, az órai vázlat és a tankönyv alapján. esetenként írásbeli feladatként egy dallam átírása más előjegyzésbe, vagy más kottázás. 10 perc
42
2.10.2 A hallgatók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai - Levelező tagozat Alapelvek: A levelező oktatásban évi három beszámolóval biztosítjuk az értékelést, melynél ugyanazt az ötfokú skálát alkalmazzuk, mint a nappali tagozaton. A harmadik beszámoló az éves munka értékelésénél 50%os súllyal esik latba. A vizsgarend kialakításában az intézmény alapfeladatát, az érettségi vizsgarendszert és a tanulói terhek ésszerű keretek közt tartását vettük kiemelten figyelembe. Tanév közben a beszámoltatás bizottság nélkül zajlik. A kötelező érettségi vizsgatárgyaknál gyakrabban, a választhatóak esetében ritkábban, de az érettségi vizsgajelleget (szóbeli, írásbeli) gyakoroltatjuk valamennyi tantárgynál úgy, hogy az egy napon zajló vizsgák száma ne legyen teljesíthetetlen. A vizsgák száma egy napon maximum kettő lehet. Csak írásbeli beszámoló esetén a tanuló szóban javíthat.
Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás rendje
Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika
ÉVFOLYAM 10. évf. 11. évf. Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í Í
9. évf. Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í
12. évf. Í+SZ Í+SZ Í+SZ Í
SZ
SZ
SZ
Í+SZ
Í Í+SZ
Í+SZ
Í Í
Í Í Í Í
Í+SZ
Í+SZ
GY
GY
GY
Í GY
SZ – szóbeli Í - írásbeli GY - gyakorlati *Matematikából a tanév végi vizsgán elégtelen írásbeli esetén az érettségi rendszerével egyezően szóban javíthat.
A levelező beszámolók ideje 9-11. évfolyamon: - 1. levelező beszámoló: novemberi vizsgaidőszak; - 2. levelező beszámoló: februári vizsgaidőszak; - év végi beszámoló: júniusi vizsgaidőszak. 43
12. évfolyamon: - 1. levelező beszámoló: novemberi vizsgaidőszak; - 2. levelező beszámoló: februári vizsgaidőszak; - év végi beszámoló: áprilisi vizsgaidőszak. A tanuló továbbhaladásához szükséges tantárgyi követelményeket az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.
2.10.3 A tanuló tanulmányi munkájának diagnosztikai, szummatív, fejlesztő formái A tanév elején a 9. évfolyam tanulói idegen nyelv és matematika tantárgyakból szintfelmérőt írnak. Ez a dolgozat a helyzetképen túl a csoportokba való besorolás alapja is. A fejlesztésre irányuló munkát is ez alapján tudjuk a tanulókra, tanulócsoportokra szabottan megtervezni. A fejlesztés megvalósulhat egyéni és/vagy csoportos korrepetálási, felzárkóztatási órákban, illetve a 2012-13-as tanévtől tanulószobai foglalkozások keretében is. Az éves munka lezárása, s az érettségire való megbízható, eredményes felkészülés céljából a 9-11. évfolyam tanulói az év végi vizsgaidőszakban: matematika tantárgyból írásbeli vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, történelem és idegen nyelv tantárgyakból írásbeli vagy szóbeli vizsgát tesznek, évfolyamonként 2 szóbeli vizsgán számolnak be éves tudásukról a következők szerint: - 9. évfolyam: történelem és informatika (gyakorlati vizsga); - 10. évfolyam: idegen nyelv (választható) és a földrajz vagy kémia tantárgyak valamelyike, amelyről döntés május hónap folyamán születik. - 11. évfolyam: magyar nyelv és irodalom és a biológia vagy fizika tantárgyak valamelyike, amelyről döntés május hónap folyamán születik. A szóbeli vizsgaidőszak az aktuális tanítási év június hónapjának első hetében kerül lebonyolításra délutánonként. Az eredményesebb munkavégzés érdekében a vizsgaidőszak hetében 4 tanítási órát tartunk. Az írásbeli vizsgákat a szóbeli vizsgákat megelőző héten délelőtt a tanítási órák keretében bonyolítjuk. A 12. évfolyam tanulói április végén próbaérettségit tesznek matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és idegen nyelv tantárgyakból. Szóbeli vizsgára a kötelező érettségi tantárgyakból a szaktanár megítélésének függvényében kerülhet sor.
2.10.4 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének elvei A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).
44
PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki betartja az iskolai életet szabályozó normákat és a házirendet, és ezek érvényre juttatását elősegíti az iskola közösségében öntevékeny, kezdeményező kész a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, segítőkész tanulmányi kötelezettségeit megbízhatóan teljesíti az év során írásbeli figyelmeztetésben nem részesült kötelezettségeit megbízhatóan ellátja, az iskola hagyományait ápolja JÓ magatartású az a tanuló, aki az iskolai életet szabályozó normák és házirend ellen tudatosan nem vét, de kisebb hibákat elkövet tanulmányi kötelezettségeinek képességének megfelelően eleget tesz félévenként legfeljebb 1 igazolatlan hiányzása van a félévben 1 alkalommal részesült osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetésben modora, hangneme nem sértő a hetesi kötelezettségeit elfogadhatóan ellátja az iskola hagyományait figyelembe veszi VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki az iskolai rend és a házirend ellen többször vagy súlyosan vét osztályfőnöki intést vagy ennél magasabb fegyelmező büntetést kapott magatartását több tanár, több alkalommal súlyosan írásban kifogásolta iskolai kötelezettségeit rendszertelenül, ötletszerűen látja el hangneme időnként tiszteletlen, osztálytársait is sértő ROSSZ magatartású az a tanuló, aki az iskolai élet szabályait és a házirendet durván megsérti életvezetése súlyosan kifogásolható, javulási szándékot figyelmeztetés ellenére sem mutat fegyelmi büntetést kapott az iskolai közösségért nem dolgozik munkaerkölcse súlyosan kifogásolható, trágár, durva hangnemet használ, az iskola hagyományait semmibe veszi A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). PÉLDÁS szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit pontosan, megbízhatóan teljesíti a tanórák alatt aktivitást mutat teljesítményei adottságaival összhangban vannak, de elégséges osztályzata nincs JÓ szorgalmú az a tanuló, aki munkáját rendszeresen, néhány kisebb kihagyással teljesíti félévkor illetve év végén elégtelen osztályzatot nem kapott teljesítménye a tantárgyak többségében eléri adottságait
45
VÁLTOZÓ szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi alapkötelezettségeit általában teljesíti csak néhány tárgyból ér el képességeinek megfelelő szintet legfeljebb 1 tárgyból kap félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot HANYAG szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkáját rendszertelenül végzi eredményei mélyen alatta vannak képességeinek félévkor vagy év végén egy vagy több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot
2.10.4 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket a pedagógiai programban rögzített értékelési szempontok alapján minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Sikeres javítóvizsga után tanulmányait a felsőbb osztályban folytathatja. Elégtelen javítóvizsga eredmény esetén csak úgy folytathatja tanulmányait, ha az adott évfolyamot megismétli. Három vagy több elégtelen esetén az évfolyamot meg kell, illetve (nem tanköteles tanuló esetében) meg lehet ismételni. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát és munkája nem értékelhető, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után.
A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén, az adott évfolyamon, közismereti tárgyakból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. A tanulók továbbhaladásának konkrét követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.
46
2.11 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.11.1 Csoportbontások Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát és az informatika tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportokba való besorolásnál az idegen nyelvek esetében a szintfelmérők eredményeit vesszük alapul. 2.11.2 Egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.11.2.1 Az érettségi előkészítő választás elvei Iskolánkban a 11. és a 12. évfolyamon tartunk érettségi előkészítő foglalkozásokat. Nevelőtestületünk döntése alapján a választható tárgyak listáját és a kötelezően választandó órák számát a 2.7 tartalmazza. A tanulóink az előkészítőn való részvételt egy tanévre választják, ami bizonyos korlátok között érvényesülhet. A választást a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell eljárni, mint a kötelező tanórai foglalkozások esetében. A tantárgyválasztás részletes eljárási rendjét a házirend tartalmazza. 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 80 §. (1) bekezdése alapján az országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell –tanévenként- a nappali tagozatos tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik és dokumentálják a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. Az állapotmérésről általában Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.
A mérés céljai, várható hasznosulása
Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 47
Felfedezi az esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez.
Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket.
A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások
Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján.
Mérés az iskolában A „Mini Hungarofit" tesztrendszer méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. Kiegészítő mérésként módszert kínál: - Optimális testtömeget, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározásához, - Bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését.
Általános vizsgálati szempontok
A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak — szakorvosi véleményezés alapján — az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetjük el. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 48
Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 1. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző nagy teremben, tornateremben, illetve szabadtéren célszerű elvégezni. 2. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 3. A motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni.
Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) 1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm): Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipője orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – ezzel egy időben páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érkezés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Három kísérletből a legjobbat értékeljük. 2. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekszik úgy, hogy a homlokával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkótartásban van. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: 1. ütem törzsemelést végez 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit oldalsó középtartásba 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 3. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hasizmok erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló torna szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, talpa a talajon. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló felül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A lábakat nem kell leszorítani! Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS FOLYAMATOSAN KIFÁRADÁSIG (db): A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. 49
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
5. COOPER-TESZT (12 perc/m): Az aerob állóképesség mérése. Feladat: minden tanuló a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson,- kocogjon 12 percig közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Értékelés: a megtett táv méterekben. Értékelési rendszer A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető' maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképességé maximálisan: 77 pont II. Izomerő-állóképesség maximálisan: 63 pont Pontértékelés: Cooper-teszt (maximum) helyből távolugrás törzsemelés felülés fekvőtámasz Elérhető maximális pontszám:
77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont 63+77= 140 pont
A MINI Hungarofít tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglalkozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. Értékelés érdemjegyekkel 4. Az értékelési formák kombinációja
A minősítési rendszer kategóriái: 0- 20,5 pont
IGEN GYENGE
21- 40,5 pont
GYENGE
41- 60,5 pont
KIFOGÁSOLHATÓ
61- 80,5 pont
KÖZEPES
81 -100,5 pont
JÓ 50
101- 120,5 pont
KIVÁLÓ
121-140 pont
EXTRA
Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. 2.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 2.13.1 Egészségnevelés Az egészségfejlesztés-nevelési elveinket a pedagógiai programunk nevelési része tartalmazza.
2.13.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük.
a fenntartható fejődés; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; biológiai és társadalmi sokféleség;
Fontos, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez az alábbi készségek kialakítása és fejlesztése szükséges:
problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, problémaérzékenység, integrált megközelítés; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
2.13.2.1 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. 51
2.13.2.2 Rendszeres környezetvédelemmel kapcsolatos programjaink Rendszeresen szervezünk olyan alkalmakat, ahol a környezet, mint védelmezni való érték áll az esemény középpontjában:
Környezetvédelmi nap Természetjáró túra Együttműködés a városi Zöld Körrel
Iskolavezetés Tanárok Munkaközösségeink
Ifjúságvédelmi felelős
DÖK segítő Iskolaorvos és a védőnő Adminisztrátor, technikai dolgozók Diákok
Szülők
Civil szervezetek
Támogat Értékel Szaktantárgyakba beépítik a környezeti tartalmakat Osztályfőnöki órák környezeti nevelési tartalmára tesz javaslatot Környezeti nevelés segítése Egészségnevelés, egészséges élelmiszerekkel való ismerkedés Drogprevenció jjavaslatotonevelés segítése Környezeti Programok szervezése Egészséges életmódra nevelés és a környezeti ártalmak elkerülése Testi-lelki egészség témájú előadások A programok hátterének biztosítása Részvétel a programokon meghallgatás, szerepvállalás, kezdeményezés, önálló kutatás Előadások látogatása és tartása Anyagi támogatás Szemléltetőeszközök készítése Külső erőforrások felkutatása, bevonása Péceli Zöld Kör
2.13.2.3 Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Az egyes tantárgyak tantervei, tanmenetei tartalmazzák a konkrét tananyaghoz köthető tartalmakat, itt az átfogó elveket adjuk meg. Testnevelés - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; Magyar nyelv és irodalom - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
52
Történelem - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; Matematika - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; Fizika - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; Földrajz - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
Kémia - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; Ének-zene - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; 53
- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. - fogyasztói szokásaikat rendeljék alá a környezet védelmének Vizuális kultúra - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Informatika - vegyenek részt az iskolában szervezett alkalmak (pl. Környezetvédelmi nap) anyagainak (pl. tesztek, plakátok, stb.) elkészítésében Osztályfőnöki órák A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Nem hagyományos tanórai keretben, komplexen
tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt olyan versenyeken, ahol szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó kérdések is.
különböző városi akciókban veszünk részt.
kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: (Pl. a Föld Napján) rajz- és fotókiállítást,
évente rendezünk Ráday-napot, melynek programjában természet- és környezetvédelmi témák is rendszeresen helyet kapnak.
A komplexitás jellemzői:
tantárgyakon átívelő; sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; sokféleség összekapcsolódása; különféle tevékenységek; ismeretek összekapcsolása; módszerek sokfélesége;
A javulást szolgáló konkrét megoldások fák, cserjék ültetése; tantermekben tiszta, egészséges környezet, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás; felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; környezet- és természetvédelmi pályázatok figyelése, az esztétikai érzék fejlesztése; egészséges életmódra nevelés esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; együttműködés az egészségvédelmi programmal Pécel jellegzetességeinek megismerése (Millenniumi emlékpark, Rákos-patak, Ráday-kastély és parkja, Csunya-tó, Locsod-puszta, természetvédelmi területek Pécel környékén) 54
Szűkebb és tágabb környékünk megismerése (Gödöllői dombvidék, Grassalkovich-kastély, Ócsai természetvédelmi terület, stb.)
A városi környezeti nevelés komplex gondolata
Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?) A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját. (Mit jelent Budapest közelsége Pécel szempontjából? Milyen előnyei és hátrányai vannak? Hogyan lehet a hátrányokat csökkenteni?) Részvétel a környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok szervezésében, sikeres lebonyolításában. A környezettudatos és öntudatos polgári ismeretek és készségek fejlesztése. Együttműködés Pécel más oktatási intézményeivel.
2.14 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanulónak joga, hogy életkorának megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érdekében:
A (PIOK Ráday Pál Gimnázium) a Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység tantestülete elkötelezett és szakmai törekvése, hogy figyelemmel legyen minden tanuló egyéni képességeire és személyiségére. Közös pedagógiai alapelvünk középpontjában a tanulók tudásának fejlesztése, a készségek elsajátítása, kibontakoztatása áll. Olyan módszereket részesítünk előnyben az oktatásunkban, amelyek elősegítik a tanulók motivációját, és azt, hogy cselekvő módon vegyenek részt az előzetes ismereteik tudásának hasznosításában, legyenek együttműködők, kooperatívak a tanórákon. A tanítás egyik elvévé és teendőjévé váljék a tanulóinkhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítségben, az értékelésben, az ellenőrzésben egyaránt. A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladatokhoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat. A különleges bánásmódot igénylő tanulóink esetében sajátos, egyénre szabott módszereket alkalmazunk, támaszkodva fejlesztő pedagógusaink szakmai segítségére és véleményére. A közösségfejlesztés eszköz az egyéni képességek kibontakoztatásának és az életesélyek tanulással történő növeléséhez.
2.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek és fegyelmező intézkedések 2.15.1 Jutalmazás Iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: írásbeli szaktanári dicséret, írásbeli osztályfőnöki dicséret, írásbeli igazgatói dicséret, igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt 55
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: bizonyítványba írt szaktanári dicséret, bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret oklevél jutalomkönyv igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt “ Az évfolyam tanulója” cím elnyerése “Az év tanulója” cím elnyerése Ráday Díj Az iskolai szintű versenyekért: Az iskolai szintű versenyekért vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyekért: Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredményekért: A kiemelkedő versenyekkel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 2.15.2 Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedés célja a súlyosabb fegyelemsértés (és következményeinek) megelőzése érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása. A fegyelmező intézkedést kísérje feltáró beszélgetés, melynek a változás elérése a fő célja. A tanuló által elkövetett vétség akkor büntethető, ha szándékos, nyilvánvaló, bizonyítható, következményeiben a közösségre vagy egyénre káros. A büntetés kiszabása legyen igazságos, az elkövetett vétséggel arányos (körülményeket is figyelembe véve), rövid időn belül kövesse a vétség elkövetését (8 nap).
2.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
a szakmai munkaközösségek kapcsolata megújuló szakmai továbbképzéseken való részvétel az általános iskolákban tanító kollégákkal való szakmai együttműködés pályázatok beadása
56
2.17 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Az átvétel eljárásrendje:
Az év közben más iskolából érkező tanuló átvételről – a megfelelő jogszabályi keretek között – az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. Az átvételi eljárást a szülők, illetve a szülők és a gyermek közös írásbeli kérvénye alapján kell megindítani, a kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. Az átvételkor a döntéshez elsősorban a tanulmányi eredményt, és a magatartást vesszük figyelembe. Az átvételt kérő tanulót az igazgató abban az esetben veheti fel, ha tanulmányi eredménye nem rosszabb az iskola adott évfolyamának előző félévi átlagánál, magatartása, szorgalma legalább közepes. Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról- a munkaközösségek véleményének kikérése mellett-, hogy a tanuló számára el kell- e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
Az iskolaváltás elutasítása:
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő pedagógiai elveink miatt nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől sem, de az iskolaváltást kizárja - kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri -, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét.
Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni –különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz.
2.18 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink személyiségfejlődését a tantárgyi tudás elsajátításakor kreatív gyakorlati feladatokkal, projektmunkával, csoportos alkotó munkával, önálló kutatással, interjúkészítéssel segítsük. A művészetek, informatika, utazás és turizmus, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, etika tantárgyak esetén, de az egyéb közismereti tárgy esetében is törekszünk ennek megvalósítására. 57
A projektmódszerek alkalmazásával tanulóink érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére építünk elsősorban a problémamegoldás, az esztétikai élmény, a tevékenység és a tudás elsajátítása területén. Közösségi szolgálat A közösségi szolgálat beépül a köznevelés rendszerébe kötelező jelleggel, mivel a 2012-13. tanév 9. évfolyamba lépő tanulóit már érinti az a rendelkezés, amely az érettségi bizonyítvány kiállításának előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálat teljesítését írja elő részükre. 2.19 Mellékletek: Helyi tantervek
58
Tartalomjegyzék A) A PIOK Általános Iskola és Gimnázium alsó és felső tagozatának helyi tanterve 1 Iskolánkban tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai 3 1.1. Időkeret 3 1.2. A választott kerettanterv megnevezése 6 1.
2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve Nyelvi képzés az 1-3. évfolyamon Az informatikaoktatás megszervezése a 4. 5. évfolyamon Csoportbontások Egyéni fejlesztő foglalkozások Napközis, tanulószobai foglalkozások Szakköri, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások Iskolai, járási, megyei, országos versenyek
3.
Az iskolában alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 11
2. 2.1.
7 7 9 9 9 9 10 10
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. A képzés szakaszai, irányai 4.2. Iskolánk arculatát meghatározó pedagógiai tevékenységek, képzési kínálatunk 4.2.1. Az idegen nyelv oktatása az 1-3. évfolyamon 4.2.2. Emelt óraszámú nyelvoktatás az 5. évfolyamtól 4.2.3. Sajátos nevelési igényű tanulók képzése az 1-8. évfolyamon 4.2.4. BÉZS - program – a hátránykompenzálás és tehetségfejlesztés hatékony eszköze
13 13 14 14 14 17 17
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja 5.1. A tanulmányi munka értékelése, a különböző típusú értékelések kritériumai 5.2. A tanulmányi munka rendszeresen, évenkénti ellenőrzési, mérési területei 5.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei 5.4. Évismétlés 5.5. Az erkölcstan, hit-és erkölcstan oktatás értékelése
22 24 26 27 31 31
Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
31
4.
5.
6.
7.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, csoportba kerülésének elvei 7.1. Az iskola tanulóinak felvétele, átvétele a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységébe 32 8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának mérése PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
1
Helyi tanterv
33
8.1. 8.2. 8.3.
A mindennapos testnevelés megvalósítása Értékelés a testnevelés órán A tanulók fizikai állapotának mérése
33 34 36
9.
Az iskolai jutalmazás és fegyelmezés formái
39
10. A gyermekek, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása
42
11. Kompetenciaalapú oktatás 11.1. Kompetencialapú oktatás a TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntartási időszakában 11.2. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében megvalósuló tevékenységek
46 48 51
12. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 12.1. Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok 12.2. A környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok
52 52 56
13.
Az iskola hagyományőrző tevékenységei
60
B)
Az SNI tagozat helyi tanterve
62
C)
Legitimációs záradékok
80
D) Mellékletek 1. 2. 3.
sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet
- tantárgyi helyi tantervek Az alsó tagozat 1-4. évf. A felső tagozat 5-8. évf. Az SNI tagozat 1-8. évf.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
2
Helyi tanterv
81
HELYI TANTERV
A)
az alsó és felső tagozat 1–8. évfolyamai számára Iskolánkban tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai 1.
1.1.
Időkeret
Iskolánk a kerettantervi rendelet megjelenését követően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben előírtak szerint végezte a tartalmi megújítást, a tantárgyi helyi tantervek kidolgozását. A tantestület a szabadon tervezhető időkeret terhére évfolyamonként az alábbi tantárgyak óraszámát emelte meg: Évfolya m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret idegen nyelv/magyar-matematika idegen nyelv/magyar-matematika matematika idegen nyelv/magyar-matematika magyar nyelv idegen nyelv/magyar-matematika, magyar nyelv magyar nyelv
Az emelés óraszáma 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 2 1 2 1 2 1
Miután a kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó 10%-nyi időkeretet a tantestület döntése értelmében minden tantárgy esetében, mind az alsó, mind a felső tagozaton - az egyes tematikai egységek közt osztjuk szét gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából. Iskolánk az 5. évfolyamon választandó tantárgyak közül a dráma tantárgy tanítását preferálja.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
3
Helyi tanterv
A Helyi tanterv 2013/2014-es tanévben felmenő rendszerben lép életbe az 1. és 5. évfolyamon. A helyi sajátosságaink (BÉZS, emelt óraszámú idegen nyelv/matematika és magyar nyelv), valamint értékeink megőrzését biztosítják a fent említett jogszabályok alapján létrehozott helyi tantervünk, mely megalapozza az intézményi kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint nevelési-oktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait. Iskolánk helyi tantervének teljesítése a szabadon választott órákon (kiegészítő magyar nyelv és matematika, tehetséggondozó órák) való önkéntesen vállalt részvétellel egészül ki. Az emelt óraszámban tanított idegen nyelvi tantárgy a tanulók jelentkezése alapján választható, a bekerülés feltétele a megfelelő szintű tanulói teljesítmény. A hátránykompenzálás, az esélyegyenlőség biztosítása, a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében azon tanulóinknak, akik nem kerülnek be az évfolyamonként szervezett emelt óraszámú angol/ német nyelvi csoportba/csoportokba, heti 1 órát biztosítunk matematikából és heti 1 órát magyar nyelvtanból. Ezeken az órákon a tananyag megértetésére, rögzítésére, gyakoroltatására, az anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A fejlesztő magyar és matematikaórák megtanítandó és elsajátítandó anyagát a tantárgyak helyi tantervében rögzítettük.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
4
Helyi tanterv
Tantárgyi rendszer és óraszámok (A 2013 / 2014-es tanévtől felmenő rendszerben, az 1. és 5. évfolyamon indítva.) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
8
8
8
7
2
2
2
2
2
2
3 2
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
Idegen nyelv (alap)
0
0
0
2
3
3
3
3
Idegen nyelv (emelt)
0
0
0
0
5
5
5
5
Matematika és magyar (a nyelvi órák kiegészítői)
0
0
0
0
2
2
2
2
Matematika
5
5
5
5
4
4
3
3
Informatika
0
0
0
1
0
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
2
0
0
0
0
Természetismeret
0
0
0
0
2
2
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
0
2
1
Biológia - egészségtan
0
0
0
0
0
0
2
1
Kémia
0
0
0
0
0
0
1
2
Földrajz
0
0
0
0
0
0
1
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
1
1
1
0
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
0
0
0
0
1
1
1
1
25
25
25
27
28
28
31
31
Magyar nyelv Magyar irodalom Dráma és tánc Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan
Kötelező óraszám:
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
5
Helyi tanterv
1.2. A választott kerettanterv megnevezése A helyi tantervek elkészítéséhez iskolánk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/ 2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében jóváhagyott kerettanterveket alkalmazta, az alábbiak szerint: Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv - emelt óraszámú Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének - zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Alsó tagozat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet, A változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 1. melléklet Felső tagozat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet, B változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet, A változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet, B változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet, B változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet, A változat 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet, 2. melléklet
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
6
Helyi tanterv
2.
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
2.1.
Nyelvi képzés az 1-3. évfolyamon
A társadalmi, szülői igények figyelembe vételével már az első évfolyamtól kezdve biztosítjuk az iskolába lépő gyermekeknek az idegen nyelv oktatását. A gyermekkori, kisiskoláskori nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Amikor a kisgyermek idegen nyelvet tanul, szervesen épít az anyanyelv elsajátítása során szerzett élményeire és tapasztalataira. Ez egyben azt jelenti, hogy számára ez a folyamat nem jelent különösebb erõfeszítést, nincs szüksége tudatos és rendszeres tanulásra. Ebben az életkorban a hatékony idegennyelv-elsajátítás feltétele az értelmes, a gyermek számára érdekes és hasznos tartalmakba ágyazott nyelvhasználat, a rendszeres és gyakori találkozás az idegen nyelvvel és az oldott, játékos légkör. Ezért az idegennyelv-oktatás során elegendõ, ha a gyermek jól érzi magát a nyelvórán, miközben játékos feladatok keretében találkozik a célnyelvvel. Ebben az esetben akaratától függetlenül, mintegy önkéntelenül sajátítja el az idegen nyelvet. Nyelvtanítási módszereink, amelyek maximálisan építenek a gyermek magával hozott tudására, ösztönös kíváncsiságára, tanulási kedvére, és a komplex készségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt, sikeresen alkalmazhatók a 6–10 éves kezdõ nyelvtanulók körében, és biztosítják a gyermek holisztikus fejlõdését. A korai nyelvtanulásnak számos előnye van. Ezek közül a legfontosabbak: • Közeli az első nyelv, az anyanyelv, elsajátításának élménye, az ebben használt technikák segítségre lehetnek. • Az artikulációs bázis flexibilis, az eltérő hangok kiejtése könnyebb. • Ebben a korban még nincsenek gátlások. • Mélyebb kapcsolat alakul ki nyelvvel, ami a későbbi sikerek forrása lehet. A korai nyelvtanulás nem is tanulási, hanem inkább nyelvelsajátítási folyamat E folyamat lényege a következő: • A természetes nyelvelsajátítási folyamat során a gyerekek a célnyelvet hallva, a szituációt megértve haladnak előre. • Számukra érdekes, értelmes, önmagukban is motiváló, életkoruknak megfelelő, kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. • A folyamatot elősegítő módszerek, technikák alkalmazása minden órára jellemző.(rajzolás, bábozás, mesehallgatás, szituációs játékok, szerepjátékok, utánzások, mondókák, dalok, játékok, fotók, képek használata stb.) Fő célunk: a nyelvtanulás megszerettetése és a nyelvtanulási technikák kialakítása. Ezen kívül: • Feladatunk kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt. • Sikerélményhez juttatni a gyerekeket. • Megalapozni a későbbi nyelvtanulást, különböző készségek fejlesztésével. • A különböző kompetenciák, és általános készségek fejlesztése: gondolkodás, problémamegoldás, logika, koncentráció képessége stb.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
7
Helyi tanterv
Mivel az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése kiemelt feladatunk, ezt a heti időkeretből kívánjuk biztosítani, a következők szerint: 1. évfolyam angol/német nyelv heti 1 óra 2. évfolyam angol/német nyelv heti 1 óra 3. évfolyam angol/német nyelv heti 2 óra A nyelvi órákra történő jelentkezés elvei: •
A jelentkezés írásban történik, melyet a gyermek szülője/törvényes képviselője is aláír. Választani az iskola által kínált nyelvek – angol, német - közül lehet, de a tanulók csoportba kerüléséről az iskolavezetés dönt az egyenlő és ésszerű csoportelosztás elvét követve. • A pedagógiai folyamatok folytonossága érdekében a választás a teljes képzési időszakra szól. • A foglalkozások, amennyiben azt a gyermekek többsége vagy az osztály egésze igényli, szervesen beépülnek a tanulók órarendjébe. • A szülők aláírásukkal vállalják a gyermek többletóráit, a tankönyvek fedezetét, hozzájárulnak a heti többletterheléshez. Értékelés
•
Az 1-3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik a későbbi évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól, elképzeléseitől. Az egyes tevékenységek után a tanár szóban és nem verbális eszközökkel (mosoly, gesztus) értékel, buzdít, dicsér. Kerüljük a negatív visszajelzést (szidás, büntetés), inkább ösztönözzük és motiváljuk a gyerekeket. Az értékelés folyamatába már e kezdeti szakaszban is be lehet vonni a tanulókat, önértékeléssel. •
A tanórákon a tanulók tanulmányi munkáját százalékosan is értékelhetjük, vagy érdemjeggyel osztályozzuk. •
A kisiskoláskori nyelvoktatás fő céljaiból kiindulva a tanórai ellenőrzés, értékelés stresszmentes, a kellemes légkör állandó, a folyamatos megerősítés, jutalmazás a tanórákon mindig jelen kell, hogy legyen. A félévi és tanév végi értékelési rendszer kidolgozásánál alapelvünk nem változott és a tanulók ösztönzésén, pozitív megerősítésén nyugszik. Az értékelés módja: • az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén: szöveges értékelés kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt minősítéssel, • a 2. évfolyamon félévkor és tanév végén: szöveges értékelés kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt minősítéssel, • a 3. évfolyamon félévkor és tanév végén: szöveges értékelés kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt minősítéssel. A tanórai keretben szervezett nyelvi órák megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi tanterveknél rögzítettük.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
8
Helyi tanterv
2.2.
Az informatikaoktatás megszervezése a 4-5. évfolyamon
Az informatikai kompetenciák fejlesztése, az informatika oktatása is kiemelt feladatunk, ezért a 4. évfolyamtól biztosítjuk e tantárgy oktatását; a 4. és 5. évfolyamon heti 1 órában. Az informatikaórákra jelentkezés módja megegyezik a nyelvi órákra jelentkezés szabályaival/elveivel. Értékelés az informatikaórákon: a negyedik és az ötödik évfolyamon alkalmazott értékelési móddal megegyezően. A tanórai keretben szervezett informatikaórák megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi tanterveknél rögzítettük. 2.3.
Csoportbontások
A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján csoportbontást az idegen nyelv területén alkalmazunk. Amennyiben a magas osztálylétszám indokolttá teszi, az informatika tantárgy oktatását csoportbontásban szervezzük az osztály heti időkeretének terhére. A bontásról tanév elején a szaktanárokkal, a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetést követően az intézmény vezetése dönt. A csoportok szervezése a szaktanárok kompetenciája a törvényi előírások betartásával.
2.4. Egyéni fejlesztő foglalkozások A foglalkozásokat a szakértői vélemény alapján fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus tartja. Az integráltan oktatott SNI-s tanulóink, ill. a tanulási, beilleszkedési gondok esetén az igazgatóhelyettessel egyeztetett időpontban, az osztályfőnökkel és a szülővel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt az alábbiak szerint: •
Fejlesztőfoglakozások (gyóygpedagógus/fejlesztőpedagógus) • Logopédiai foglalkozások (logopédus),
• Korrepetálások (szaktanárok szükség szerint), • Felzárkóztató foglalkozások (tanítók), • Versenyekre való felkészítések (szaktanárok a versenyekhez igazodva). 2.5. Napközis, tanulószobai foglalkozások Alsó tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit működtetünk. A napközis foglalkozások az iskolai oktató-nevelő munka szerves részei, hiszen a tanórán kívüli nevelés – oktatás sajátos lehetőségeivel színesítheti, kiegészíti a tanulók foglalkoztatását. Az alsó tagozatos gyermekek nagy része napközis, ezért fontos, hogy a gyermekek hasznosan, sokoldalú személyiségfejlesztő tevékenységgel töltsék a délutáni időszakot is. A napköziben az adott tanévre meghatározott célok és feladatok alapján éves tematikus foglalkozási terv alapján végezzük munkánkat. A napközis foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük az adott csoport fejlettségi, neveltségi szintjét, a tanulók érdeklődését, az iskola személyi és tárgyi feltételeit. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
9
Helyi tanterv
Tanulószobai foglakozást/foglalkozásokat a felső tagozaton szervezünk, melyen a tanulók a tanulási idő alatt elkészítik az aznap feladott írásbeli feladatokat és megtanulják a szóbeli leckét is. A napközis és tanulószobai foglakozásokon biztosítjuk diákjainknak az otthonos légkört, az önálló tanulás lehetőségét, a differenciált megsegítést, segítséget adunk az egyéni tanulási technikák kialakításában. Ezen kívül irányított szabadidős foglalkozásokat, játékos sport-és mozgáslehetőséget biztosítunk számukra. A napközis és tanulószobai foglakozásokat a szülői igények figyelembevételével szervezzük.
2.6. Szakköri, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások Érdeklődés és igény szerinti szakköri foglalkozásokat (szaktárgyi, újságíró, színjátszó, kézműves, rajz, túra, sport, tehetséggondozó stb.) tartunk iskolánkban. Szakköreink kapcsolódhatnak egy-egy szaktárgyhoz, a tanulók érdeklődési köréhez, sportolási és mozgásigényéhez. A szakköröket a tanulói igények felmérését követően, az igények és az iskola személyi, tárgyi feltételeinek összehangolása után szervezzük meg, tanév elején. Célunk, hogy iskolánk ezekkel a foglalkozásokkal is segítse a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, a tanulók készségeinek fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását, tudásának mélyítését. A sikeres továbbtanulás érdekében már hetedik évfolyamtól középiskolai előkészítő foglakozásokat szervezünk a felvételi tantárgyakból. Lemaradó diákjainknak a főbb tantárgyakból korrepetálást biztosítunk.
2.7. Iskolai, járási, megyei. országos versenyek Tehetséges diákjaink számára iskolai szaktárgyi, sport és egyéb versenyeket szervezünk, és biztosítjuk a kiemelkedő eredményeket elért tanulóink részvételét a különböző járási, megyei, országos, a megyei Pedagógiai Intézet által szervezett, illetve az EMMI által támogatott versenyeken. Fontosnak tartjuk, hogy a kiváló sporteredményeket elért tanulóink megmérettethessék magukat diákolimpiákon, országos versenyeken. Az országos Bozsik-foci programban részt vevő tanulóink számára a versenyekre való eljutás költségeit biztosítjuk.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
10
Helyi tanterv
Az iskolában kiválasztásának elvei 3.
alkalmazott
tankönyvek
és
taneszközök
Az előzetes szülői igények felmérését követően a tankönyvek megrendelése, valamint a tanév eleji kiosztása az iskolában helyben történik. Az iskola igazgatója a tankönyvárusítás időpontjáról Szemerehonlapon hirdetményt tesz közzé, mely tartalmazza az ingyenességre vonatkozó aktualitásokat is. A tankönyvek kiválasztásának általános szempontjai A tankönyv • szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; • tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; • tananyagának elrendezése logikus, szemléletes, esztétikus legyen;
• • o o o o • •
adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást;
•
ára megfizethető legyen.
tartalmazzon gondolkodtató, változatos feladatokat; differenciálásra alkalmas feladatokat; önálló munkát serkentő feladatokat; gyakoroltató jellegű, tanulást segítő feladatokat; segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését;
tanulónak és tanárnak egyaránt jól alkalmazható eszköze legyen; • tetszetős, tartós kivitelű legyen; •illusztrációi, betűmérete feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak;
Egyéb szempontok: • Az iskola által alkalmazott tankönyvek az iskolai könyvtárban, a napközis foglalkozáson, illetve a
tanulószobán a tanulók rendelkezésére állnak. • A tanítási év közben bekövetkező változás esetén a pedagógus választási joga korlátozott. • Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Erről a tárgyévet megelőző tanév végén kiadott taneszközjegyzékből szerezhet tudomást a szülő. • A tanórákhoz szükséges taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. • A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösség a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be o A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
11
Helyi tanterv
• Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat
felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.
A tanév helyi rendjét a miniszteri rendeleten alapulva az iskolai SZMSZ és az éves munkaterv szabályozza. A tanév szorgalmi idejét a tanév rendje határozza meg. A tanulók értékelése, osztályzása az első félév végén, valamint a tanév végén történik. A tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel záródik. A tanév időtartamát indokolt esetben az igazgató meghosszabbíthatja. A mindenkori tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület határoz az aktuális év helyi szervezeti rendjéről, éves munkatervéről, valamint a tanítás nélküli munkanapok pedagógiai célra való felhasználásáról. Az iskola egészségügyi szolgáltatás helye is. Az iskolaorvosi és védőnői hálózat által megszervezett orvosi vizsgálatok, védőnői szűrések, védőoltások lebonyolítása a tanítási időn belül nevelői felügyelet mellett történik. Az eddigi jó tapasztalatok miatt szorosabbra kívánjuk fűzni a gyermekorvossal és a védőnőkkel az együttműködést a preventív egészségvédelem érdekében. Az iskola saját tanulóinak helyet, időt biztosít a gyógytestnevelésen való részvételhez. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a választható tanórai foglalkozások és a tehetséggondozásra járó órakeretből biztosítjuk. A tanév rendjében a tanítás nélküli munkanapokból 1 napot tanulmányi kirándulásra fordíthatunk. Pontos idejét az iskolai éves munkaterv rögzíti. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tanulók számára ajánlott. Indokolt esetben, igazoltan a szülő írásbeli kérelmére, felmentést az igazgató adhat. A szorgalmi időben lehetőség nyílik a gyerekek erdei iskolában történő komplex képzésére. Az erdei iskola programja az osztályfőnök szervezésében, az igazgató által jóváhagyott legfeljebb öt tanítási napon zajlik. A tanuló nem köteles a programon részt venni. Az erdei iskola programja az egyes tantárgyak tantárgyi programjához kapcsolódik, valamint óraszámaiba beszámítandó. Az erdei iskolát vezető pedagógus minimum napi 4 tanítási órának megfelelő foglalkozást szervez a kötelező és választható tantárgyak körében, melynek óraszámát és témáit a haladási naplóba jegyzi be. Azok a tanulók, akik az erdei iskolai programon nem vesznek részt, az évfolyam párhuzamos osztályainak tanítási óráin kötelesek részt venni. Erdei iskola a tanulócsoport legalább 80%-ának részvételével szervezhető. A nyári vakáció idején iskolánk tanulói számára tábort, tanfolyamot és egyéb rendezvényt csak az igazgató engedélyével rendelkező szervezet vagy személy (pl.: az iskola pedagógusa) szervezhet.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
12
Helyi tanterv
4.1.
A képzés szakaszai, irányai
A jó iskolaszerkezet ismertetője, hogy az egymás után következő fokozatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, úgy illenek össze, hogy a gyermek az egyikből belenő a másikba, zökkenő nélkül tágítja világképét, halad a szociális érés felé. Az Alapító Okiratban rögzítettek szerint iskolánk hagyományos, osztályokra épülő, nyolc évfolyamos struktúra szerint működik, kiegészülve a sajátos nevelési igényű gyermekek 1-8 évfolyamos oktatásával. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Megfelelően kezeli az egyéni fejlődésbeli különbségeket. A fejlesztést az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezés és bánásmód szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak.
A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
13
Helyi tanterv
Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 4.2. Iskolánk
arculatát meghatározó pedagógiai tevékenységek, képzési
kínálatunk 4.2.1.
Az idegen nyelv oktatása az 1-3. évfolyamon. (Lásd: 2. fejezet, 2.1. pontja)
4.2.2.
Emelt óraszámú nyelvoktatás az 5. évfolyamtól
Az emelt óraszámú nyelvoktatás A nyelvtudásnak még soha nem volt olyan nagy jelentősége, mint napjainkban. Jól érzékelhető, hogy társadalmunk magas elvárásokat támaszt az idegen nyelvtanulással és tanítással kapcsolatosan. Biztos, használható nyelvtudás birtokában lenni egyre alapvetőbb követelmény a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Nemcsak a felnőttek, de már a gyerekek is érzik, hogy érvényesülésükhöz, a sikeres élethez szükségük van legalább egy idegen nyelv alapos ismeretére. Mindez egyre fokozottabban irányítja a figyelmet az iskolai nyelvoktatásra. Ennek következménye az is, hogy iskolaválasztásnál a szülők döntését jelentősen befolyásolják az iskolák által kínált nyelvtanulási lehetőségek. Az intézményünk igyekszik versenyképes maradni a környék iskolái között, ehhez pedig jelentősen hozzájárulhat az emelt szintű nyelvoktatás. Hogy ezeknek az elvárásoknak iskolánk minél jobban megfeleljen, emelt óraszámú nyelvoktatással kívánjuk bővíteni a nyelvtanulás lehetőségeit. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
14
Helyi tanterv
A szülők igénye találkozott az iskola szakmai elképzeléseivel. A terveknek megfelelő, szakszerűen megalapozott és jól működtetett nyelvoktatással nemcsak a szülők elvárásainak teszünk eleget, hanem hosszabb távon tanulóink könnyebb előrejutását is biztosítjuk. A korszerű nyelvtanítás csakis naprakész ismeretekkel és széleskörű tanítási eszköztárral valósulhat meg. Munkánk arra a korosztályra irányul, amelynek az idegen nyelvhez való hozzáállását ez az időszak nagymértékben befolyásolja. Ilyen módon részesei vagyunk az érdeklődés felkeltésének, a nyelvi készségek megalapozásának, a motiváció kialakításának, a nyelvi alapok megszerzésének, a nyelvtanulási módszerek kialakításának, mely a Life Long Learning, vagyis az Egész életen át tartó tanulási folyamat kezdeti szakaszánál egy egész életen át kitartó szemléletet alapoz meg. Az emelt óraszámú nyelvoktatás lehetővé teszi és elősegíti azt tehetséges tanulóink számára, hogy a folyamat sikeresen folytatódjon a középiskolai nyelvoktatás keretein belül. Az emelt óraszámú nyelvoktatás célja az idegen nyelvi szóbeli és írásbeli kommunikáció intenzívebb fejlesztése. Előnyei: •
A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Az emelt óraszámú oktatás során több lehetőség nyílik arra, hogy a nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. •
Szituatív és tevékenységközpontú mindennapos nyelvhasználat olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. •
A részkészségek (szókincs, nyelvtan, kiejtés, intonáció, helyesírás) és célkészségek (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) célirányos és integrált fejlesztése kommunikatív nyelvi tartalmak középpontba helyezésével történik. •
A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. Az emelt óraszámú nyelvtanítás során e feladatra is több idő, lehetőség adódik. •
Fontos cél, hogy a nyelvtanítás során a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A magasabb óraszám lehetőséget ad e feladat megoldására is. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
15
Helyi tanterv
•
Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A mindennapi nyelvtanítás során erre számos lehetőség nyílik. •
A tanulók megismerik a célnyelvi országok kultúráját, szokásait, hagyományait is, idejük, lehetőségük van projektekben dolgozni. •
Az emelt óraszámú képzésen lehetőség van arra is, hogy a tanulók maguk is viszonylag könnyen (internet segítségével) kerüljenek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé váljanak az adott kultúrának, kapcsolatot teremtsenek a célnyelven beszélőkkel. •
A megfelelő nyelvtanulási attitűd és motiváció kialakítása után annak hatékonyabb elmélyítésére van lehetőség a mindennapos idegen nyelvi órákon. A motiváció serkentéséhez sikeresen használhatók a könnyített olvasmányok dramatizálásai. •
A tantárgyközi integráció adta lehetőséget a mindennapos idegennyelv-tanítás hatékonyabban tudja használni, ezáltal is mélyíti a tanulók műveltségét, lényeglátását, az összefüggések megláttatását. Az csoportokba kerülés elvei: A 4. évfolyam tanulói teljesítményük alapján egymás utáni sorrendbe kerülnek. A sorrend az alábbiak szerint alakul ki: • •
a 3. évfolyam év végi osztályzata anyanyelv és matematika tantárgyakból; a 4. évfolyam félévi osztályzata anyanyelv, matematika, környezetismeret, idegen nyelv tantárgyakból; • a 4. évfolyam végén írt tudásszintmérők eredménye –anyanyelv, matematika és idegen nyelv tantárgyakból. Az iskolavezetés írásban felajánlja a legjobb eredményt elért tanulók számára az emelt óraszámú csoportban való tanulást, melyet a szülő aláírásával elfogad vagy visszautasít. A csoportok közötti átjárhatóság lehetőségei: •
Azok a tanulók, akik az emelt szintű nyelvi képzésben a többletkövetelményeket nem tudják megfelelően teljesíteni, és teljesítményük matematika és magyar nyelv tantárgyakból is romlik, az érintett szaktanárok kezdeményezésére, velük egyeztetve, az igazgató jóváhagyásával tanulmányaikat az általános tantervű csoportban folytatják.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
16
Helyi tanterv
• Az alapszintű csoportban jó eredményt nyújtó tanuló szülői kérésre, az 5. és 6. évfolyam év elején
vagy félévkor átkerülhet az emelt óraszámú csoportba, ha egy különbözeti feladatlapot eredményesen megír. A csoportváltást az igazgató írásban engedélyezi. • Másik iskolából érkező tanulót az addigi osztályzatai és/vagy az idegen nyelvet tanító szaktanár
által összeállított szintfelmérő dolgozatban elért eredménye alapján soroljuk be a megfelelő csoportba. 4.2.3.
Sajátos nevelési igényű tanulók képzése az 1-8. évfolyamon (Lásd: SNI tagozat
Helyi tanterve) 4.2.4. BÉZS - program – a hátránykompenzálás és tehetségfejlesztés hatékony eszköze A program kiemelt célja a gyermekek személyiségének megismerése és fejlesztése, a társas kompetenciák javítása, a szorongás és a beilleszkedési zavarok csökkentése, az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése, valamint a tanulási nehézségek redukciója. A program alkalmas arra, hogy felkészítse a gyermekeket a felnőtt létben szükséges önállóságra, az önálló és élethosszig tartó tanulásra, a megszerzett ismeretek konstruktív alkalmazására. Hosszú távon tanulóinknak módjuk nyílhat arra, hogy képességeik és tehetségük alapján fejlődjenek azon készségeik, melyek lehetővé teszik számukra, hogy produktív, cselekvőképes, környezetükbe sikeresen beilleszkedni tudó polgárokká váljanak. A program konkrét céljai: • • • • • • • • • • • • •
Pozitív énkép kialakítása és fejlesztése Szociális készség fejlesztése Feladattudat fejlesztése Figyelem fejlesztése Koncentráció fejlesztése Csoportos együttműködési készség fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Finommotorika fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése Önkifejező készség fejlesztése Szülők érdeklődésének felkeltése Tolerancia kialakítása, fejlesztése Kapcsolatteremtési készség fejlesztése
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
17
Helyi tanterv
A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport: • •
az 1. évfolyam, majd felmenő rendszerben további alsós évfolyamok az évfolyamon tanító pedagógusok
Közvetett célcsoport: • • •
tanítók, napközis nevelők fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok szülők
A program tartalma, tevékenységei A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos program kiemelt feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg életközeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek, és ezekben az interakciós helyzetekben hatékony konfliktus-megoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki. Mindezt projektorientált oktatás keretén belül valósítjuk meg. Havonta egy alkalommal 4-4 órában a tantárgyi koncentráció elvére építve versek, mondókák, mesék feldolgozására, bábok, díszletek, meseillusztrációk elkészítésére kerül sor. Évfolyam: Óraszám/hó Minden hónap utolsó péntekén Tantárgyi koncentráció
1.
további évfolyamok
4 óra magyar technika ének-zene vizuális nevelés
4 óra magyar technika ének-zene vizuális nevelés
Mivel a projekttel való foglalkozás nem illeszthető a megszokott 45 perces tanítási időkeretbe, ezek a tanítási napok az úgynevezett „csengetés nélküli napok”, mikor a tanulók kötetlen időbeosztással, a tanító által – a tanmenet alapján - előre tematikusan megtervezett program anyagát dolgozzák fel. A fő hangsúly a bábozáson van, mely zenei elemekkel válik színesebbé. A bábozás érzelmeket, indulatokat kifejező, közvetítő tevékenység, melynek személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy. Segíti a játékosságot, a dramatizálást, a mozgás finomítását, koordinálását, valamint a kommunikációs képességek fejlődését, a rögtönzésre való hajlam erősödését. Alkalmat teremt a drámajátékokban, szerepjátékokban, színpadi szereplésekben való részvételre, valamint az önálló és csoportos alkotói tevékenység fejlesztésére. Hozzájárul a színes, kreatív szövegalkotáshoz, helyes beszédtechnika és fejlett mozgáskoordináció kialakulásához. Segíti a személyiség játékszükségletének, reális énképének, öntudatának kialakulását, a gyermek értékelő rendszerének finomodását, s egyben PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
18
Helyi tanterv
változatos kommunikálási lehetőséget teremt. A bábmozgatással fejlődik a térérzékelés és a karakterábrázolás. Bár a fő hangsúly a bábozáson van, a program során alkalmazott zenei anyag hozzájárul, hogy a gyerekek kifejezésmódot találjanak egyéni impulzusaikra, javuljon szociális viselkedésük, növekedjen önbizalmuk, tapintatosak legyenek és odafigyeljenek egymásra. A zene, a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a gyermekek személyiségformálásában. Hangsúlyos a ritmusjátékok és ritmusgyakorlatok alkalmazása, melyek kellő játékosságot és örömforrást biztosítanak a tanulók számára, segítenek a szociális kapcsolatok alakulásában, és könnyebbé teszik a tanulást. Fejlesztik a kezek-lábak együtt és külön koordinálását, fokozzák a figyelmet, koncentrációt, felébresztik a kreativitást és megmozdítják az improvizációs készséget. A magyar nyelv és irodalom, az ének-zene, a vizuális nevelés, valamint a technika tantárgy témaköreiből az alábbi területek kerülnek kiemelésre: • -
-
A magyar tantárgy témaköréből az első osztályban: artikulációs gyakorlatok, helyesejtési normáknak megfelelő vers- és mondókamondás, improvizációs gyakorlatok, adott helyzetekhez kötött szöveg, adott helyzetekhez rögtönzött párbeszéd.
•
A technika tantárgyból minden évfolyam esetében az anyagok ismerete, az eszközök helyes, balesetmentes használata, a különféle ragasztási technikák alkalmazása jelenik meg hangsúlyosan. • Vizuális nevelés területén a különféle rajzolási, festési technikák alkalmazására, a háttérábrázolására, a színhasználatra és az árnyékolásra helyezzük a hangsúlyt. • Az ének-zene tantárgyból minden évfolyam esetében a ritmizálás, az éneklés, a zenei darabok meghallgatása valamint a kiemelt terület. A tananyag összeállításakor kiemelten fontos a 6-10 éves gyermek életkori sajátosságainak, a tanulási képességeket meghatározó legfontosabb pszichikus funkcióknak a figyelembe vétele. Ezek alapján a BÉZS-program tananyagszervezése – a fokozatosság megtartásának elve mellett - az alábbi rendszer szerint építkezik: • bábkészítés tanulása • a báb mozgatásának gyakorlása • a „színpadi” beszéd tanulása • színpadtechnika elsajátítása • a bábelőadás befogadásának tanulása Az első osztályban a legfontosabb tevékenység a bábkészítés. A foglalkozások alatt síkbábok, fakanálbábok, terménybábok születnek. A bábkészítés tanulásakor nemcsak technikai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség. A folyamatos kommunikációs kapcsolattartás pedagógus-gyerek, és gyerek-gyerek között rendkívüli módon közösségformáló. A munkafolyamat során elhangzó magyarázatok, rövid utasítások, értelmezések és bemutatások lehetőséget teremtenek arra, hogy a PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
19
Helyi tanterv
gyermekek a későbbi feladatvégzés során majd önállóan dolgozzanak. Az előre meghatározott munkamenet lépéseinek megismertetése, azok változatos alkalmazási lehetőségei jól elsajátított szokásrendszer kialakulásához vezetnek. Fontos terület az alkotás folyamatának beszéddel kísérése, érzelmi, esztétikai benyomások szóbeli megfogalmazása. Az elkészült báb mozgatásának gyakorlása során a gyerekek különböző helyzetek eljátszása, elemzése révén megtanulják az egyes szituációk legcélszerűbb megoldását, illetve alkalmazását. A gyakorlatok elősegítik a kapcsolatteremtést és együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát. Általuk teret adhatunk tanulóknak a játék és mozgás, valamint szereplés iránti vágyuk kielégítésére. Mindkét tevékenység (bábkészítés, bábmozgatás) megmarad a későbbi évfolyamokon is, de az utóbbiban a bábmozgatás kapja a több időt. A „színpadi beszéd” tanulása során a tanulók artikulációs, helyesejtési és improvizációs gyakorlatokat sajátítanak el. A folyamatos fejlesztés és hibajavítás a pedagógus kiemelt feladata. Az előírt szövegek mennyiségének növelése az egyéni képességekhez igazodik. Nagy hangsúlyt kap a különféle játékos gyakorlatok alkalmazásával a mozgás és a hangadás összekötése is (hangutánzás). A szövegek adott szituációs környezetben történő felidézése a szándékos reproduktív emlékezetet nagymértékben igénybe veszi. Mindez nem csekély erőfeszítést igényel a tanulóktól. Biztosabb a bevésődés, ha cselekvéshez, szemléltetéshez is köthető az adott szöveg. Ennek érdekében már a lehető leghamarabb a báb, a paraván és díszlet használatával kötjük össze a szöveget (színpadtechnika). A bábelőadás befogadásának tanulása kapcsán évente 1-2 alkalommal sort lehet keríteni bábszínház látogatásra. A bábelőadás megtekintését érdemes összekötni néhány színházi alapfogalom megismertetésével (pl.: vasajtó, vasfüggöny, ügyelőpult, fényvetők, díszlettervek stb.) Az első és a második évfolyam fő tananyag felépítése nem változik, csak a másodikos tanulók kifinomultabb, aprólékosabb, népi motívumokat is tartalmazó, terményekből összeállítható munkát is készítenek. A bábmozgatások során összetettebb, biztos mozgáskoordinációt igénylő feladatokat kell megtanulniuk. Tanulási program A bábozás tanítására részletes programterv készült. Ez alapján az osztályban tanító pedagógusok a gyerekek munkatempójához alakítják a havi bontásban összeállított tematikus programjukat, mely szerint – egyéni megítélésük szerint - lehetőség nyílik a feladatok többszöri ismétlésére, gyakorlására. A tananyag elsajátítást szolgáló módszerek egymással átfedésben, vagy párhuzamosan taníthatóak, szükség szerint ismételve. Egy-egy évfolyam a tanév során két téma (pl.: mese, vers, verses-mese, néphagyomány) feldolgozását végzi el. Az évfolyamokra meghatározott aktuális téma feldolgozását az alsó tagozatos munkaközösség éves munkatervében határozza meg, s készíti el a hozzá tartozó szövegkörnyezetet. A tanulási program a gyerekek által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. A teljesítmény meghatározását minimális és optimális szinten a 2. számú melléklet tartalmazza úgy, hogy a teljesítménykövetelményeket a foglalkozásokon való aktív részvétellel valamennyi tanulók teljesíteni tudja. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
20
Helyi tanterv
A tananyag elsajátítása, az ellenőrzés és az értékelés módszerei A gyermekrajzhoz hasonlóan a gyermekbábok stílusára jellemző, hogy őszinték, naivak, bájosak, azonban folyamatosan erősíteni kell a karakterességet, a figurák dekorativitását, s tudatosítani kell az egyes bábtípusok ismertetőjeleit, stílusjegyeit. A jó báb szép, stilizált, jelzi a karaktert és szimbolizál. A természetes színek, formák alkalmazásával, a lényeges jegyek kiemelésével tanítjuk meg a szimbolikus ábrázolást. A tananyag elsajátítását szolgáló módszerek: • • • • • • • • • • • • • •
Minta alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Utánzással: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Egyéni fantázia alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Mozgásgyakorlatok: ritmikus mozgás, futás, ugrás, forgás zenére, versekre, mondókákra Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan szabad területen Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan paraván mögött Rögtönzések jelenetalakításhoz egyénileg és csoportosan Beszédgyakorlatok, helyes-ejtési gyakorlatok végzése Kellékhasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Díszlethasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Versek, dalok, mondókák, mesék előadása egyedül, szabadon választott bábtípusokkal Bábjáték előadása közönségnek csoportosan Bábszínház látogatása Előadások elemzése, értékelése
Az ellenőrzést szolgáló módszerek: • • • • • • • •
Tanulók megfigyelése bábkészítés közben (pedagógus által) Az elkészült munkadarab (báb, díszlet, kellék) beválásának kipróbálása bábozás során Tanulók egyéni munkadarabjának közös megtekintése, rövid értékelése Bábozás megtekintése közös produkciók során Közönségnek szóló előadások szervezése Beszédgyakorlatokon nyújtott teljesítmény megfigyelése Memoriterek felmondatása (versek, dalok, mondókák, mesék, mindennapi szövegek) Bábelőadások közös jellemzése
Az értékelés minden esetben visszajelzés a tanulók teljesítményéről, személyiségéről, fejlődésükről. A jól megfogalmazott értékelés segít a helyes önértékelés kialakításában, és folyamatos visszajelzést biztosít a szülők számára is. A program nagy hangsúlyt fektet az értékelést szolgáló módszerek meghatározására, hiszen mindig is vitatott kérdés, hogy mihez viszonyítunk az értékelés során. Nagy eltérés mutatkozhat a pedagógusok, a szülők és a gyerekek által megfogalmazott értékelések kapcsán. A pedagógusok folyamatosan értékelik a gyerekek tevékenységét, az elkészült munkadarabot, a megtanult szöveget, s annak előadásmódját. Sort kerítenek az egyéni, illetve a csoportos teljesítmények értékelésére is. A sikerek PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
21
Helyi tanterv
és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit, viszonyukat a kijelölt feladathoz, társaikhoz. Fontos, hogy a tanulóknak lehetősége legyen társaik szereplésének, munkájának véleményezésére, értékelésére. Ennek tudatos és tapintatos irányítása a pedagógusok feladata. Az értékelést szolgáló módszerek: • • • • • • •
Az elkészült munkadarab társak által való értékelése szóban Az elkészült munkadarab pedagógus által való értékelése szóban/ írásban Az elkészült munkadarab zsűriztetése Az egyéni előadás társak által való értékelése szóban Az egyéni előadás pedagógus által való értékelése szóban/ írásban Az egyéni előadás zsűriztetése Az egyéni előadás értékelése a közönség tetszésnyilvánításával
Tanulóink félévkor és év végén bábelőadáson adhatnak számot tudásukról.
5.
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanév során a tanulók írásbeli, szóbeli munkáját folyamatosan értékeljük, osztályozzuk az alább felsorolt elvek betartása mellett: • A tanév során kapott érdemjegyek a tanár kézjegyével ellátva az ellenőrző könyvbe kerülnek. Az
ellenőrzőn keresztül értesítjük a szülőket a tanulóval kapcsolatos eseményekről. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik, havonta ellenőrzik a tanulók ellenőrzőkönyvének bejegyzéseit, és összevetik a naplóban lévőkkel. • A témazáró dolgozatokat, felméréseket a jegyek beírása után kiosztjuk a tanulóknak,
megtekintésre az iskolában megmutatjuk a szülőknek. A tanév végéig a szaktanár megőrzi a dolgozatokat.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
22
Helyi tanterv
• A témazáró dolgozatok és felmérések időpontjáról előre tájékoztatjuk a tanulókat. • A félévi és év végi értékelés előtt egy hónappal írásban értesítjük a szülőt gyermeke tanulmányi
előmeneteléről, abban az esetben, ha az felzárkóztatással vagy évismétléssel fenyeget. Tájékozatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. • A tanulók félévi és év végi osztályzatait a szaktanárok állapítják meg a félévi és az évközi
eredmények, érdemjegyek alapján. Az osztályzatok megállapításánál a fejlődést, a javítást vagy a rontást figyelembe kell venni. Amennyiben a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása lényegesen eltér a folyamatos értékelés során kapott érdemjegyektől, úgy a szaktanár jegyét a nevelőtestület – a szaktanár meghallgatása után – a tanuló javára megváltoztathatja. • Az év végi osztályzat megállapításánál az átlagszámításon túl figyelembe vesszük a fejlődési
tendenciát. A részosztályzatoknál a témazáró jegyek fajsúlyosabban számítanak. • Az írásbeli felmérések (félévi, év végi) eredménye nem határozhatja meg teljes mértékben a tanuló
értékelését. A szöveges értékelésben a fejlődés mértékét, irányát kell megfogalmazni. • A félévi és év végi osztályzatba be kell számítani a tanulónak a tanév során végzett órai munkáját,
értékelni kell önállóan végzett gyűjtőmunkáját. Ezek azonban csupán kiegészítik az elsajátított tananyagot, nem helyettesíthetik azt. Félévkor a naplóban és az ellenőrzőben érdemjeggyel értékelünk (kivétel a magatartás, szorgalom). Év végén a bizonyítványban és anyakönyvben betűvel vezetjük be a jegyeket. Az egyes tantárgyakból kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók a bizonyítvány megjegyzés rovatába dicséretet kapnak. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tananyag minimumkövetelményeit elsajátította, képességeinek, készségeinek fejlettségi szintje eléri a tantárgyi helyi tantervek A fejlesztés várt eredményei részben rögzítetteket. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha • •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • a tantestület döntése alapján, ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy az adott tantárgyból, ha a tárgyi heti óraszám 30%-át meghaladta a hiányzása; • magántanuló volt.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
23
Helyi tanterv
5.1. A tanulmányi munka értékelése, a különböző típusú értékelések kritériumai Szóbeli felelet Tartalma: adott tananyag (lecke, házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. JELES: Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet, ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári, vagy tanulói kérdéssel. (100-90%) JÓ: Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet (89%-70%) KÖZEPES: Kérdések alapján a tananyag elmondása (69%-50%) ELÉGSÉGES: A NAT és a Helyi tanterv minimum szintjének teljesítése adott tananyagból kérdésekre (49%-30%) ELÉGTELEN: minimumszint alatti teljesítmény.(29%-0%) Írásbeli beszámoltatás Formái: írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, felmérések. Írásbeli felelet: Tartalma: adott tananyag, lecke kérdésekre (összefüggően), vagy kérdésekre egyenként adott válaszokkal történő ellenőrzése. Alapfogalmak, jelzések, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések ellenőrzése néhány fővel, vagy minden tanulóval. A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok teljesítményét százalékos arányban fejezzük ki. Alapfogalmak számonkérése A szöveges értékelés kritériumához való viszonyítás: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
96-100% 90-95% 76-89% 61-75% 0-60%
-
Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Gyengén teljesített Felzárkóztatásra szorul
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
24
Helyi tanterv
Összefüggések számonkérése Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
100-90% 89-70% 69-50% 49-30% 29-0%
-
Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Gyengén teljesített Felzárkóztatásra szorul
Az írásbeli felelet, röpdolgozat íratásáról nem köteles a nevelő előre tájékoztatni a tanulót, szabadon dönthet alkalmazásáról. Nem lehet azonban az írásbeli beszámoltatást a fegyelmezés eszközeként alkalmazni a tanítási órán, lehetőséget kell adni a tanulónak a beszámoló előtt a felkészülésre. Ezeknek az írásbeli beszámoltatásoknak ugyanolyan súllyal kell bírniuk a tanuló félévi és év végi értékelésében, mint a szóbeli feleleteknek. Témazáró dolgozat Megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak százalékos arányaival. Javítási lehetőség: a pótlólag felkészült tanuló a témazárót követő időszakban beszámolhat, javíthat. Felmérések A tanulók folyamatos értékelésében fontos szerepe van a felméréseknek. Felméréseket a bevezető, kezdő alapozó és fejlesztő szakaszban egyaránt készítünk magyarból, matematikából, környezetismeretből tanév elején, félévkor és év végén. Az év eleji felmérések diagnosztikusak, melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi felmérésekben készségeket mérünk (szövegértés, helyesírási, számolási készség, alapműveletek). Ezeket a méréseket közösen összeállított, egységes anyagon végezzük és a közösen kialakított pontozásos rendszer szerint értékeljük. Az év végi felmérésekben (szummatív felmérés) a helyi tantervben meghatározott követelményeket mérjük. A felmérés eredményeiről feladatonként %-os osztályszintű és tanulókra lebontott statisztikai kimutatást készítünk. Az eredményeket a szakmai munkaközösség elemzi, és ennek alapján határozza meg a következő időszak fő feladatait. Az írásbeli dolgozatokat, felméréseket lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, és két héten belül meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a továbbhaladás irányát.
5.2. A tanulmányi munka rendszeres, évenkénti ellenőrzési, mérési területei Alsó tagozat PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
25
Helyi tanterv
A mérés célja
A mérés típusa
A mérés időpontja
A mérés eszköze
A mérést végző személy(ek) fejlesztő pedagógus tanítók, felsős munkaközössé g-vezetők tanítók, alsós munkaközössé g-vezetők tanítók, alsós munkaközössé g-vezetők
DIFER-tanulási képesség mérése Magyar irodalom hangos olvasás készségszintje
diagnosztiku s diagnosztiku s szummatív
1.osztály év eleje
tesztlap
2.osztály év vége 4.osztály év vége
feladatlap
Magyar irodalom: szövegértés készségszintje
diagnosztiku s
3.osztály év vége
feladatlap
Magyar nyelv és irodalom: komplex anyanyelvi mérés, anyanyelvi kompetenciák mérése Matematika: numerikus számolási készségszint mérése (tanulási képesség vizsgálata a feladat megoldási sebesség mérésével)) Matematika: gondolkodási képesség, matematikai kompetenciák mérése Idegen nyelv: angol, német OKÉV-mérés: íráskészség, olvasási készség,, gondolkodási, rendszerező és kombinatív képesség mérése, elemi számolási készségszint mérése,
szummatív
4.osztály év vége
feladatlap
szummatív -követő mérés
1.,2.,3.,4.osztály év vége
Dr. Nagy József: Elemi számolási készségszint mérése
tanítók, alsós munkaközössé g-vezetők
szummatív
4.osztály év vége
feladatlap
tanítók, alsós munkaközössé g-vezetők
diagnosztiku s szummatív
4.osztály év vége
feladatlap
4.osztály év vége
központi feladatlap
angol-, és némettanárok az intézmény által kijelölt mérést végző tanítók
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
26
Helyi tanterv
Felső tagozat A mérés célja Magyar nyelv és irodalom. szövegértés készségszintje Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, kommunikációs készségek(vizsga) Matematika: matematika készségek, képességek Idegen nyelv emelt szintű idegen nyelvi vizsga (írásbeli, szóbeli) Idegen nyelv nem emelt szintű idegen nyelvi vizsga (írásbeli, szóbeli) Egy, a tanév elején kijelölt tantárgyból tantárgyi vizsga OKÉV-mérés: szövegértési és matematikai kompetenciák
A mérés típusa diagnosztik us
A mérés időpontja 5.évfolyam, október
A mérés eszköze feladatlap
A mérést végző személy(ek) magyartanárok, munkaközösségvezetők
szummatív
6. évfolyam, év vége
feladatlap
magyartanárok, munkaközösségvezetők
szummatív -
7. évfolyam, év vége
feladatlap
szummatív
8.évfolyam, év vége
feladatlap
szummatív
8. évfolyam, év vége
feladatlap
szummatív
8. évfolyam, év vége
központi feladatlap
szummatív
8. évfolyam, év vége
központi feladatlap
matematikatanár ok, munkaközösségvezetők angol-, és némettanárok, munkaközösségvezetők angol-, és némettanárok, munkaközösségvezetők szaktanár, munkaközösségvezetők az intézmény által kijelölt mérést végző pedagógusok
A felső tagozatos szaktárgyi vizsgák szervezésének és lebonyolításának módját és elveit, a vizsgakövetelményeket, az értékelési szempontokat az iskola Helyi vizsgaszabályzata tartalmazza.
5.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei A tanuló magatartását, szorgalmát alsó tagozat 1. évfolyamán, a 2. évfolyam első félévének végén, és év végén szövegesen, a további évfolyamokon félévkor és tanév végén jeggyel, írásban értékeljük példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokkal.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
27
Helyi tanterv
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, és minősítését az osztályfőnök végzi havonta. Ezt a tanuló önértékelésével és az osztályközösség véleményének kikérésével teszi. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, a nevelőtestület döntése alapján adja. Az osztályfőnök a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján történik. A minősítés alapelvei kifejezik: • • • • •
a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt, a munkához való viszonyt, a felelősségérzetet, az önállóságot, a közösségért végzett munkát.
Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamennyi egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg, a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök felelősségteljes pedagógiai feladata. Év végén az egész tanév folyamán mutatott magatartást és az egész éves szolgalmat értékeljük.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
28
Helyi tanterv
A
m a g a t a r t á s
é r t é k e l é s é n e k
s z e m p o n t j a i
A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Magatartás Fegyelmezettsége
Példás nagyfokú, állandó, másokra pozitívankiható
Viselkedéskultúrája, hangneme
kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias
Hatása közösségre, társas emberi kapcsolatai
pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező
Házirend betartása
betartja, arra törekszik,
Felelősségérzete
nagyfokú felelősségtudat
jó megfelelő, még nem teljesen a sajátja kevés kivetnivalót hagy maga után részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú néha hibázik időnként feledékeny
változó másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle
rossz erősen kifogásolható, erősen zavaró negatív
nem árt, közömbös, komisz
ingadozó, vonakodó,
negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
részben tartja be, osztályfőnöki intése van ingadozó
sokat vét ellene, fegyelmi büntetést kapott felelőtlen, megbízhatatlan
durva, romboló, közönséges, goromba hangoskodó
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
29
Helyi tanterv
A szorgalom értékelése a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. A
s z o r g a l o m
o s z t á l y z a t
k i a l a k í t á s á n a k
s z e m p o n t j a i
A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzése aktivitása Kötelességtudata Tanórákon kívüli információk felhasználása, többlet munkája
Példás céltudatosan törekvő, odaadó, igényes kitartó pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz
Jó figyelmes, törekvő, elégtelen osztályzatot nem kapott
Változó ingadozó, legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kapott
rendszeres, többnyire önálló
rendszertelen, hullámzó, önállótlan
megbízhatatlan, gondatlan
megfelelő néha ösztökélni kell
felszerelése hiányzik
szinte nincs hiányos
rendszeres, érdeklődő
előfordul, ösztönzésre dolgozik
ritkán
gyakran
Hanyag hanyag, lassító, osztályzatot kapott
egyáltalán nem
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
30
Helyi tanterv
több
felszerelése,
elégtelen
többnyire
5.4. Évismétlés A tantervi követelmények elégtelen teljesítése esetén a tanuló évismétlésre utasítható a hatályos törvényi előírások figyelembevételével és betartásával. 5.5. Az erkölcstan, hit-és erkölcstan oktatás értékelése Az erkölcstan tantárgy, illetve a hittanoktatás választásának lehetőségét, valamint a foglalkozások órarendbe iktatását a törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk. A hit-és erkölcstanoktatás felmenő rendszerű bevezetése során szükséges szervezési munkában a hittanoktatásra jogosult egyházakkal, az általuk megbízott hitoktatókkal működünk együtt. A kötelezően választandó erkölcstan- ill. hitoktatásban részt vevő tanulók értékelésére a tanügyi dokumentumokban a „részt vett” bejegyzést használjuk. Azokon az évfolyamokon, amelyeken egyelőre nincs kötelezően választandó erkölcstan- vagy hitoktatás, a korábbiakban kialakult módon és feltételekkel biztosítjuk a hitoktatás lehetőségét.
Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 6.
A tanítási órára való felkészüléshez, a folyamatos tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a tanuló számára otthoni feladatok elvégzése. Ezek fejlesztik önállóságát, a jártasság szintjére emelhetik a tanítási órán elsajátított tananyagot, állandó visszacsatolást jelentenek az előző témákhoz. Tájékoztatják a szülőt az iskolában folyó munkáról, annak eredményéről. Ezek elvégzése azonban nem róhat aránytalan terhet a tanulóra. Az alsó tagozaton tanulóink napközis formában tanulhatnak. Ennek megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanórákon feldolgozott anyagot a délutáni önálló tanulás során gyakorolják. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a lassabban haladó tanulók megfelelő és hatékony segítséget kapjanak a tanulásban. Annak érdekében, hogy a tanuló önálló feladattudata erősödjön, hétvégére kaphat házi feladatot (gyűjtőmunka, vers-szövegtanulás, írásbeli feladatok) mennyisége nem haladhatja meg a hétközbeni napi önálló órákra kapott feladatok napi mennyiségét. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni: • • • • •
A tanulók életkori sajátosságát. Egyes tanulók esetében célszerű a differenciált feladatadás. Ugyanazon tantárgyból szóbeli és írásbeli feladat is adható. A tanítási szünetekre kötelezően nem adható házi feladat. A másnapi felkészülésre fordított idő - átlagos képességű tanulóhoz viszonyítva – az 1. évfolyamon legfeljebb 30 perc, a 2. évfolyamon 60 perc, a3. és 4. évfolyamon 90 perc.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
31
Helyi tanterv
A fenti szempontok értelmében célszerű, hogy •
az otthoni feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet. Figyelembe kell venni, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot. • a feladatok az órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek. • az írásbeli házi feladatokat a következő órán szükséges ellenőrizni, a hibákat javítani. • a felsős tanulószobai illetve az alsó tagozatos napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és segíti a szóbeli tanulást. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkört kell teremteni. • Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.
7. Az iskolába kerülésének elvei
jelentkező
tanulók
felvételének,
csoportba
•
Iskolánk a tankötelezettségről szóló törvény rendelkezésének értelmében a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. •
Az első osztályba történő beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg. A kihirdetett időpontban történő beiratkozás megszervezéséért, és annak lebonyolításáért az intézmény vezetése a felelős. •
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
• • •
a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
•
2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tenni idegen nyelvből, és azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból nem felel meg a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. •
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanulók előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
32
Helyi tanterv
•
Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi minősítése az osztályozási rendszer átlaga szerint, vagy a minősítés a szöveges értékelés átváltási szabálya szerint 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása, szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
•
Az SNI tagozatra a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kerülnek be a tanulók. •
Magántanulói jogviszony engedélyezése az igazgató hatásköre. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulói jogviszony engedélyezése előtt az iskola kikéri a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat írásbeli véleményét.
Az iskola tanulóinak felvétele, átvétele a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységébe 7.1.
Intézményünk kiemelten fontosnak tartja, hogy a Pécelen élő, tehetséges és szorgalmas diákok helyben, saját intézményi kereteink között folytassák középfokú tanulmányaikat, itt találják meg további fejlődésük lehetőségeit. Ezért szorgalmazzuk a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységében való továbbtanulást, a következők szerint: •
•
• •
A PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységébe jelentkező diákok középfokú iskolai jelentkezési kérelmüket az Oktatási Hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon kell jelezniük. Iskolánk tanulóinak a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége biztosítja a felvételt, amennyiben a jelentkező tanuló első helyen jelöli meg a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységét és hozott pontjainak száma eléri a 80-at. Tanulóinknak a továbbtanulás előkészületi szakaszában a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegysége külön nyílt napot szervez. A felvételi eljárással kapcsolatos minden egyéb rendelkezést a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegységének felvételi vizsgaszabályzata tartalmazza.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának mérése 8.
8.1.
A mindennapos testnevelés megvalósítása
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
33
Helyi tanterv
A mindennapos testnevelést iskolánkban a nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük a 2012/13. tanévtől kezdődően az 1. és 5. évfolyamon, felmenő rendszerben. A heti 5 testnevelés órát úgy szervezzük, hogy abból két órát mindig az adott osztály napi órarendjének utolsó órájára helyezzük. Így tesszük lehetővé, hogy a KNT 27.§, 11 b), c) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tanulóink kérelmük alapján heti 2 óra mentességet kapjanak. A kerettantervi kötelező tartalmakon alapuló Helyi tantervünkben rögzítettek szerint tanulóinknak a kötelező úszásoktatást a 4. évfolyamon 18 órában, az 5. évfolyamon 18 órában biztosítjuk Az iskola azon tanulóinak is biztosítjuk a mindennapos testnevelést, akik nem esnek a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetési hatálya alá. A foglalkozásokat az óraközi szünetekben és tanórán kívüli testedzési és sporttevékenység időkeretének felhasználásával tarjuk meg. A heti testnevelés óra keretén felül a fennmaradó időben az önkéntesség elvének figyelembe vételével biztosítjuk a szervezett testedzési, sportolási lehetőséget. Az óraközi szünetekben rendszeres mozgást végeznek a tanulók. A délutáni, tanórán kívüli sportolási lehetőség az iskolában adott. A program megvalósítása az egészséges életmódra nevelés részeként kap helyet az iskola működési rendjében. A mindennapos testnevelés megvalósulás módjai: •
A testnevelők sokféle sportág elhivatottjai, így a munkába bárki bekapcsolódhat, edzéseket látogathat. • Az napközis nevelők túrát, sportfoglalkozásokat szerveznek a tanulás után. • Aktivizáljuk a sportot, mozgást kedvelő szülőket: sportdélutánok, sporthétvégéket szervezünk. • Házi versenyeket k indítunk. • Jutalmazási rendszert működtetünk, a rendszeresen sportoló osztály tanulói számára (vándorserleg, vándorkupa stb.) • A napközis és tanulószobai foglalkozások keretében tanulóinknak rendszeresen szervezünk aktív mozgásos, sportfoglalkozást. Programjaink az óraközi szünetekben, a tanórák után • • • • • • o o o •
futball, játékos gyerektorna, osztályok közti tömegsportfutások, turisztika, zenés torna, bemutatók kerékpár, görkorcsolya, pingpong, művészeti torna, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
34
Helyi tanterv
• tájfutás, • játékos képesség, ügyességfejlesztés, • osztálybajnokságok, versengések.
A bajnokságok, sportnapok szervezésével sokkal több tanulót tudunk sport- és versenyélményhez juttatni és elősegíteni a sportolás iránti igényük kialakítását sportkultúrájuk fejlesztését.
8.2. Értékelés a testnevelés órán Az őszi és tavaszi teljesítményteszt minden tanuló számára képet ad a fejlettségről. Az őszi felmérési eredmények határozzák meg a tanulók számára az egész tanévre kitűzött célokat, az edzettség egyéni szintjéhez mérten. Testnevelő tanáraink egységes felmérési tesztfeladatok alapján minden évben méréseket végzenek. Alapvető szempont, hogy tanulóink végezzék el rendszeresen a képességeiknek megfelelően az előírt mozgástevékenységet. Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják a torna, úszás, atlétika, labdajátékok technikáját, taktikai elemeit. A tanórán kívüli versenyek sporttevékenység megbecsülése, (túrák, edzéslátogatás, mérkőzések, tömegfutások) iskolán kívüli sportelfoglaltságok (kerékpár, vívás, futball, tájfutás, küzdősportok) figyelemmel kísérése. Diákolimpiai versenyeken, körzeti, városi, megyei versenyeken, rangadókon az iskolánk képviselete. A sportolási igény, a rendszeres fizikai aktivitás értékelése, tanulóink hozzáállása a mozgáshoz a testneveléshez. Fontos: A tanulók értékelésének alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés. A teljesítmények az adott mozgásanyag elsajátítása után mérendőek. Az értékelésnél nemcsak a mozgáskészségek és a testi képességek egyéni fejlődését, hanem az értelmi és érzelmi személyiségjegyek változásait is figyelembe vesszük. Tanóránként 3-4 tanuló munkáját megkülönböztetett figyelemmel kísérjük és azt szóban is értékeljük. Az ellenőrző gyakorlatok követelményeit és az értékelés módját a tanulókkal ismertetjük. A testnevelés értékelésében a teljesítményképes feladatokat méréssel- összehasonlítással osztályzatokkal értékeljük. Figyelembe vesszük az adott életkorú gyerekek teljesítménye közti különbségeket és az önmagukhoz mért fejlődést. A jegyek közötti különbségeket, az azonos érdemjegyen belüli eltéréseket szóbeli magyarázattal tudatosítjuk, tanítványainkban. A technikai végrehajtás, a teljesítmény, a fejlődés és a tantárgyhoz való hozzáállás azonos mértékben kerül figyelembevételre. A folyamatos megfigyelés és az időszakos ellenőrzés útján történő osztályozás módszerét egyidejűleg is alkalmazzuk. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
35
Helyi tanterv
Értékelési szempontjaink: • A tanuló végezze el rendszeresen képességeinek megfelelően az előírt mozgástevékenységet
(órai munka, szorgalom, hozzáállás értékelése). • Teljesítményképes tudás szintjén birtokolja a torna, atlétika, labdajátékok technikáját. • A felmérések értékelése érdemjeggyel történik. • Versenyeken való részvétel, tanórán kívüli munka megbecsülése, eredmények kihirdetése, dicséretek javasolása. • Iskolai, városi, körzeti, megyei szintű versenyeken iskolánk képviselete. • A sportolási igény, a rendszeres fizikai aktivitás értékelése- hozzáállás a testneveléshez. A testnevelés értékelésében nagyobb ösztönző erőnek érezzük az érdemjeggyel történő értékelést. Az egyéni fejlődést, az érdemjegyek közötti arányokat, finomságokat, különbségeket szóbeli magyarázattal is tudatosítjuk. Célunk, hogy a gyermeknek kialakuljon az igénye a mindennapos mozgásra, legyen az bármilyen formában, a mozgás, testi adottságainak fejlesztése, váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé. 8.3.
A tanulók fizikai állapotának mérése
A fizikai erőnlét nemcsak a sportban, a testnevelésben fontos tényező, hanem az egészségügy, az egészségügyi nevelés és az általános jó „érzet” szempontjából is szükséges. Hozzájárul az egyén önismeretéhez, a jó kondíció megőrzéséhez, motivál a mindennapos testnevelésre. Iskolánk a Hungarofitt által kidolgozott motoros tesztek alapján méri a tanulók fizikai állapotát. Minden évben ősszel és tavasszal történik a felmérés és az értékelés. Így év végén a tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődését tudjuk nyomon követni. A Hungarofitt motoros próbák egyszerűen elmagyarázhatók, bemutathatók. A tesztek értékelése pontérték táblázat alapján történik. A fiúk – lányok teljesítményeit nemenként értékeljük. A teszt alapján mérjük: • • • • • • •
kardio-respíratórikus állóképesség- Cooper teszt izomerő- állóképességet- fekvőtámaszok/négyütemű fekvőtámaszok hasizom erő –felülések hátizom erő- hátrahajlások rugalmasság- helyből távolugrás gyorsaság mérése- 60m síkfutás karerő mérése- kötélmászás
A mérés 1-8 osztályig kerül értékelésre.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
36
Helyi tanterv
• Atlétika szabályainak megfelelően versenykörülmények között, álló vagy térdelő rajttal páronként
mérjük a gyorsaságot 60 méteren. (Az eredményt a 0,1 perc pontossággal rögzítjük.) Kíváló:
Jó:
Átlagos:
Gyenge:
9,2
9,3
10,6
11,3
11 évesek normaértékei
11
11,-11,5
11,5-12,5
12,5→
12 évesek normaértékei
10,0
10-11
11-12
12→
13 évesek normaértékei
8,8-10
10-11,5
11,5-12,5
12,5→
14 évesek normaértékei
7,6-10
10-11
11-12
12→
10 évesek normaértékei
• Kötélmászás: 4 m magasságban, mászókulcsolással történik. A kötél méterenkénti megmászása
egy-egynegyeddel jobb értékelést ad (0, 1/4, 1/2, -3/4 1 mászás). A legügyesebb mászók időre teljesítik a feladatot. 1/4 gyenge, 1/2 közepes, 3/4 jó, 1 kiváló (+idő). • A kar- és vállizomerő állóképességének mérése: A kötélmászás próbát hű képet ad erről.
Hanyattfekvésből felülés: háton fekve, tarkóra tartással történik. 1 percen át folyamatosan könyökérintéssel a combra végezzük a gyakorlatot. A kéz végig a tarkón helyezkedik el, lefekvéskor érinti a talajt. Az elért teljesítményt párban számoljuk és pontozzuk. • Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt futással, kocogással. Az egyéni legnagyobb
intenzitással, 12 percen át fut-kocog a tanuló közel azonos sebességgel, úgy, hogy közben ne alakuljon ki tartós oxigén hiány. A mért szakaszok kb. 100m-ek, körönkénti 100 m-t számolva a 12 perc végén kapjuk az eredményt. A lemért métereket pontértékek helyettesítik. Az értékelésnél adható minimális és maximum pont és annak méterben kifejezett értékei
Lány
Fiú 5. o.
6. o.
7. o.
8. o.
5. o.
6. o.
7. o.
8. o.
Minimum pont
1
1
1
1
1
1
1
1
Ennek értéke
1530 m
1610 m
1670 m
1740 m
1300 m
1320 m
1330 m
1340 m
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
37
Helyi tanterv
Elérhető maximális pont
77
77
77
77
77
77
77
77
Ennek értéke
2640 m
2760 m
2880 m
2880 m
2520 m
2640 m
2760 m
2880m
Az egészség megőrzéséhez szükséges minimális teljesítményszint lányok esetében:
fiúk esetében:
5. osztály: 1800 m 6. osztály: 1920 m 7. osztály: 2160 m 8. osztály: 2160 m
5. osztály: 1920 m 6. osztály: 2160 m 7. osztály: 2160 m 8. osztály: 2400 m
Az általános fizikai teljesítőképesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a tanuló a felmérések során elért összes pontszámainak felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. • Hasonfekvésből törzsemelés hátra, könyökzárással: A feladatot 1 percig kell végrehajtani
rögzített bokával. A tarkóra tett könyököt elöl érintjük, kinyújtjuk és lefekszik a törzs talajérintéssel. 1 gyakorlat az ismételt talajra érkezésig tart. Pontozásos táblázatból határozzuk meg az eredményeket. • Helyből távolugrás: két kísérletet végez a tanuló melyből a nagyobbat értékeljük. Az ugrás helyből erőteljes elrugaszkodással, karlendítéssel páros lábon történik. A távolság méterben kifejezett értéke adja a pontokat. A motoros próbák befejezése után tanár-diák közös értékelést, minősítést végez, majd egyénre szabott terhelésmennyiséget írunk elő a gyengébben teljesített próbáknak megfelelően. Valamennyi tesztet az iskolaudvaron és a tornateremben végezünk. A tesztek között 1-1 nap pihenőidő van. Először a motoros teszteket végezzük el, majd a kardió respíratórikus futás következik. Az eddigi évek tapasztalatai alapján feladatunk az állóképesség növelése és a karerő /főleg a lányoknál / jelentős fejlesztése. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak. A vizsgálatokat a testnevelés tanórák óratervébe beállítottuk szeptemberre és márciusra és áprilisra.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
38
Helyi tanterv
Pontértékelés: Cooper-teszt max. 77 pont helyből távolugrás 21 pont törzsemelés 14 pont felülés 14 pont fekvőtámasz 14 pont Elérhető max. pontszám: 63+77= 140 pont Értékelés: 0- 20 pont 20- 40 pont 41- 60 pont 61- 80 pont 81-100 pont 101-120 pont 121-140 pont
igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra kiváló
Az értékelés- az általános fizikai teherbíró képesség minősítésének kategóriái: Pontok: 0 20 igen gyenge:rendszeresen fáradt, kimerült,fizikai –szellemi terhelhetősége alacsony, hajlamos a megbetegedésre, figyelme tartósága , terjedelme korlátozott 21
-
40
gyenge: nem tudja kipihenni magát, levert, kimerült, fáradt
41
-
60
kifogásolható: a váratlan többlet munka erősen igénybe veszi szervezetét
61 80 közepes: tartósan kiegyensúlyozottan jó közérzettel él, edzéssel törekedjen ennek a szintnek a megtartására 81 100 jó: amatőr szinten vagy szakosztályban versenyez, ha élsportoló akar lenni hozzá kell kezdenie kondícionális képességeinek magasabb szintű fejlesztéséhez 101 120 élsportoló is lehet
kiváló: ezen a szinten a tanuló jól terhelhető, és néhány sportágban már
121 140 extra kiváló: ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy alkalmassá válhat szinte valamennyi sportágban rendszeres, magas szintű, sportági specifikus edzés elvégzése és csúcsteljesítménye elérésére.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
39
Helyi tanterv
9.
Az iskolai jutalmazás és fegyelmezés formái
Az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata. Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret megítélése nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen, s maga a jutalmazás is megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot. Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor: • • • • •
a tanuló magatartását, a jeles és kitűnő tanulmányi eredményt, tanulmányi versenyeken elért eredményt, a kulturális, honismereti, környezetvédelmi tevékenységben az iskolai körön túli teljesítményeket, a sportversenyeken a megyei, országos, iskolák közötti bajnokságokon elért eredményeket, • a diákönkormányzatban, tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó részvételt, teljesítményt. Ennek megfelelően • az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen
szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek, • az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, • a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A tanulók egyéni jutalmazása: • dicséretek ellenőrző könyvbe írása (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretek), • dicséretek beírása anyakönyvbe és bizonyítványba (szaktárgyi és általános dicséretek), • egészen kiemelkedő eredményt elérő tanulók nevelőtestületi értekezleti jegyzőkönyvben való
dicsérete, • igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt, • “ Az évfolyam tanulója” cím elnyerése, • Az iskola kiváló tanulója, “Az év tanulója” cím elnyerése, • jutalmak: tanulók jutalmazása oklevéllel, jutalomkönyvvel, Szemere- díjjal. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
40
Helyi tanterv
A tanulók, osztályok, diákközösségek csoportos jutalmazása: • dicséret (általános) beírása tanulói értesítőbe, • oklevél, • hozzájárulás alapítványi keretből színházlátogatás, kirándulás költségeihez.
A jutalmazás módja: A dicséreteket, jutalmakat osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi, igazgatói dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi jutalmazási forma), kell közölni: osztályfőnöki órán, a DÖK ülésén, iskolai ünnepségen, ünnepélyes tanévzáró- és nyitó ünnepségeken. A jutalmazás formái: • írásbeli szaktanári dicséret, • írásbeli osztályfőnöki dicséret, • írásbeli igazgatói dicséret.
A jutalmazás elbírálása: • az osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, szaktárgyi dicséreteket, oklevelet, jutalomkönyvet (egyéni
jutalmazás) nevezettek bírálják el és eszközlik, • jutalomkönyvre minden szaktanár, a diákmozgalmat segítő nevelő tesz javaslatot, • a többi jutalmazási forma odaítéléséről (tantestületi és általános tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi dicséret, Szemere-díj) a nevelőtestület dönt, a DÖK véleményét kikérve, • alapítványi keretből való jutalmazáskor az Alapítvány Kuratóriuma dönt a nevelőtestület javaslata alapján. A Szemere - díj elnyerésével kapcsolatos feladatok és eljárások: Az intézmény tanulóinak legkiemelkedőbb jutalmazási formája a díj odaítélése. A díj és anyagi alapja a Szemere Alapítvány. A díjat az iskola Alapítványa azért hozta létre, hogy ilyen módon is serkentse a tanulókat kiemelkedő teljesítmények elérésére. A Szemere-díj kiadása feletti döntés, jelölés és a jelöltek közötti választás joga az intézmény nevelőtestületének és az alapítvány kuratóriumának joga. A díjra évente javaslatot tehetnek az intézmény tanárai és a DÖK tagjai június 1-jéig.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
41
Helyi tanterv
A díjakat azok a tanulók nyerhetik el, akiknek tanulmányi átlaga 4,00 fölötti, magatartása - szorgalma példás és jelentős tanulmányi-, sport-, vagy kulturális versenyeredményt értek el, illetve kiemelkedők az iskola közösségi életében. A díjat évente egy, vagy két tanuló kaphatja meg - elsősorban végzős tanítványok közül. A díj meghirdetésével, a jelöléssel és döntés előkészítésével kapcsolatos feladatok intézésére nevelőtestületi munkabizottság működik, elnöke az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, tagjai az osztályfőnökök és a diákmozgalmakat segítő tanár. A bizottság jogosult nevelőtestületi értekezlet összehívására, felelős a díjjal kapcsolatos teendők elvégzéséért, az Alapítvány Kuratóriumának értesítéséért. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai elmarasztalások formái: • • • •
figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség előtt, írásbeli szaktanári figyelmeztető, intő, osztályfőnöki figyelmeztető, intő, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás.
Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi intézkedések fokozatai: • • • • • •
megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetében), kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetében).
A fegyelmezés módjait és formáit részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
10. A tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munkát az egyenlő bánásmód követelményének, a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a betartásával végezzük. Befogadó, diszkrimináció-mentes iskolai légkört biztosítunk, tanulóink emberi értékeit, méltóságát, egyediségét tiszteletben tartjuk és tartatjuk. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
42
Helyi tanterv
Célunk, hogy az iskolában érvényesüljön: • • • • • •
egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség elve, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az integráció biztosítása, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetősége, kiemelt figyelem és törődés a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók tanulmányi munkájára és nevelésére. Érvényt szerzünk annak, hogy az iskolában sem megengedett semmiféle közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés. Tilos a tanulók bárminemű (különösen koruk, nemük, családi helyzetük, nemzetiségük, származásuk, fajuk) miatti hátrányos megkülönböztetése. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy az iskolába járó gyerekek között sajnos egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, akik szociális, művelődési és műveltségi hátránnyal érkeznek az iskolába. Az első osztályba beiratkozott tanulók között is évente nő az ilyen kisdiákok létszáma. Gyakorta csonka családból, munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvéve, nehéz anyagi körülmények között élő tanulókról van szó. Emiatt hátrányos helyzetűvé válnak, akikre nagy hatással van mind a mikro- és makrokörnyezet kedvezőtlen hatása, akiket különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetűvé tehát nem születtek, hanem személyiségfejlődésük során váltak. Sok esetben tanulási nehézségekkel terhelt a helyzetük. Ezért kísérjük különös figyelemmel a tanulási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, iskolai életét, tanulmányi előrehaladását. A PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegységének feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megvalósulása terén: • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartásának naprakész vezetése. Ezt a nyilvántartási az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse végzik, az osztályfőnökök, a szaktanárok közreműködésével •
A HHH tanulók arányának kiegyenlítettsége
Az osztályok kialakításakor az iskola gondot fordít arra, hogy a párhuzamos osztályokon belül arányos legyen a HHH tanulók száma; hogy évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya ne haladja meg a huszonöt százalékot. •
Zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvoda–iskola között
Az óvoda-iskola közötti átmenet lehetséges problémáinak csökkentése érdekében iskolánk szoros együttműködést tart fenn ki az óvodákkal. A HHH gyerekek beazonosítása, az adatgyűjtés a PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
43
Helyi tanterv
beiskolázás előkészítése miatt ott is indokolt, így ezen a területen a beiskolázási időszakban már egyeztetést folytatunk az óvodákkal. •
Szülőkkel való kapcsolattartás
Fontos, hogy a HHH tanulók esetében a gyermek pedagógusa szoros kapcsolatot tartson fenn a szülői házzal. Célunk, hogy a szülők ne legyenek bizalmatlanok az intézménnyel szemben, kapjanak olyan jelzéseket, illetve információt, amely ösztönzi őket az együttműködés kialakítására. Rendszeresen tájékoztatjuk őket minden, gyermekük iskolai előrehaladását, iskolai életét érintő kérdésben. Törekszünk arra, hogy minél részletesebben beavassuk őket abba a folyamatba, melyben gyermekük részt vesz. Kikérjük véleményüket gyermekük tanulmányi eredménye, a továbbtanulásra való felkészítés, az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek, egyenlő bánásmód (diszkriminációmentesség, egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség), az iskola és szülői ház együttműködése tárgyában is. •
Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal
A HHH tanulók esetében kiemelkedő jelentősége van a szociális területen működő szervezetek és az iskola együttműködésének, amely kiterjedhet a tanulók iskolán kívüli fejlesztésére is. Jártassága révén a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a pedagógusok munkájához a gyermekek jogai, veszélyeztetettségének megállapítása terén. A gyermekjóléti szolgálat közvetít a hátrányos helyzetű családok, közösségek és a helyi döntéshozók között is. •
Együttműködés a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal
Mind a sajátos nevelési igényű, mind a HHH tanulók szempontjából is kiemelt jelentőségű a szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, valamint a megyei pedagógiai szakszolgálat tevékenysége. Iskolánk a gödöllői EPSZ-szel, rajtuk keresztül az 1. sz. TKVSZRB-vel tart konkrét esetekben munkakapcsolatot. •
Együttműködés a kisebbségi önkormányzattal
A kisebbségi önkormányzat – többek között – segítséget nyújt a szülői házzal való kapcsolattartás, a kisebbségi programok megszervezése, valamint a tanulói életpálya követése, ezen túl a tanórák multikulturális tartalmakkal való színesítése során. Iskolánkban a tanulók büszkén vállalhatják identitásukat, kultúrájukat. •
Együttműködés a civil szervezetekkel
A civil szervezetek (egyházak, sport- és kulturális egyesületek, klubok, alapítványok stb.) segítségére elsősorban a szülőkkel való kapcsolattartásban és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésében lehet számítani. A helyi civil szervezetek munkája jó példája az aktív és önkéntes közéleti tevékenységnek. Meglátogatásuk, az egyes programjaikon való részvétel (esetleg közös szervezés, együttműködés) a demokráciára nevelésnek is fontos eszköze. Az iskola minden ösztönzést, támogatást, segítséget PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
44
Helyi tanterv
megad halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak a civil szervezetek által szervezett programokon való részvételre. •
Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel
A középfokú oktatási intézményekkel való együttműködés fontos a tanulói utánkövetés, a tanulók középfokú intézményben folytatott tanulmányainak követése szempontjából. A középfokú oktatási intézmények visszajelzést küldenek a tanulók 9–10. évfolyamon nyújtott teljesítményéről. A pályaválasztási felelős feladatköre, hogy nyomon kövesse és nyilvántartást vezessen a HHH tanulók eredményeiről. Az iskolai felzárkóztatás és tehetségfejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a HHH tanulókat minél nagyobb számban készítse fel érettségit adó középiskolákban való továbbtanulásra. A középiskolai előkészítő foglalkozásaink is e célt szolgálják. A PÁV felelős feladatköre annak szorgalmazása és koordinálása, hogy a HHH tanulók részt vegyenek a beiskolázási nyílt napokon, pályaorientációs programokon. • A szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokon, a szabadidős rendezvényeken való részvétel ösztönzése Kiemelten figyelünk arra, hogy a felzárkóztatásban és tehetséggondozásban részt vegyenek HHH tanulóink, ezzel is növelve tanulmányi sikerességüket, sikeres továbbtanulásaikat. A korrepetáláson tanulóink segítséget kapnak a fejlesztendő területek, a tanulmányi munka megsegítéséhez. A szakköri foglalkozásokon az érdeklődésüknek megfelelő területeken kapnak megerősítést, tudásuk elmélyítéséhez, képességeik kibontakoztatásához plusz tartalmakat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az iskolai szabadidős rendezvényeken, tanórán kívüli foglalkozásokon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vegyenek, Ösztönözzük őket az iskolai versenyeken, sportköri foglalkozásokon való részvételre is. •
A pályaválasztás, továbbtanulás segítése, a lemorzsolódás megelőzése
Iskolánk fontos feladata, hogy sikeresen felkészítse tanulóinkat a továbbtanulásra. A HHH tanulók nagy segítséget kapnak a pályaválasztáshoz, a megfelelő középiskola kiválasztásához. Célunk, hogy a HHH tanulók lemorzsolódási aránya csökkenjen, és közülük minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. A továbbtanulási folyamatot az osztályfőnök, az iskola PÁV felelőse segíti. •
A hátrányos helyzetű tanulók mérési eredményeinek nyomon követése
A kompetenciaalapú oktatás megvalósulásával, és a kapcsolódó módszertan alkalmazásával biztosított a HHH tanulóink differenciált fejlesztése. Ezen felül a hátránykompenzálás fontos eleme, hogy a HHH tanulók OKÉV mérési eredményeit elkülönítetten kezeljük. Megvalósítjuk a kompetenciamérések követő elemzését, ezek ismeretében tervezzük és szervezzük ezen tanulók egyéni haladásának, felzárkóztatásának, tehetséggondozásának megvalósulását.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
45
Helyi tanterv
•
IKT eszközök alkalmazása a hátránykompenzálásban
Az IKT eszközök széleskörű felhasználásával olyan eljárások, módszerek, szoftverek alkalmazására törekszünk, amelyek alkalmasak a hátránykompenzációra. •
A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemeinek megvalósulása
A HHH tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, az integráció érdekében a kompetencia alapú nevelés, oktatási módszertan, a kulcskompetenciák fejlesztésére alapuló kompetenciaalapú oktatás megvalósulása nagyon fontos. Előtérbe helyezzük az egyéni haladási ütemet elősegítő differenciált tanulásszervezési módokat, a kooperatív tanulásszervezést, projektmódszert, drámapedagógiát. Az iskolai tanulási folyamat során a HHH tanulók esetében nagy hangsúlyt helyezünk • • • • • • • • • •
az önálló tanulás képességének kialakulását segítő fejlesztésre, szociális kompetenciák fejlesztésére, az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésére, tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzésére, a tanulók önálló, életkoruknak megfelelő, kreatív tevékenységekre épülő foglalkoztatására, a tanulási motiváció erősítésére és fenntartására, tantárgyi képességfejlesztő programokban való részvételre, kommunikációs képességek fejlesztésére, közösségfejlesztő, közösségépítő programokon való részvételre, mentálhigiénés programokon való részvételre.
•
Multikulturális tartalmak
A multikulturális nevelés keretében olyan környezetet teremtünk, amelyben a gyerekek, a hátrányos helyzetű tanulók is ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájáról. Célja a tanulók különbözőségének elismerése a diákok és családjaik kulturális hátterének felhasználásával. A multikulturális szemlélet megjelenése nagymértékben hozzájárulhat az előítéletek megszüntetéséhez.
11. Kompetenciaalapú oktatás A kompetenciaalapú oktatás egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, színvonalas pedagógiai kultúra biztosítása iskolánkban. Ennek érdekében az oktatási – nevelési folyamat során minden pedagógusnak érvényesítenie kell az alábbi szempontokat: A differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat. •
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
46
Helyi tanterv
Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia. • Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése más-más módszert kíván. • A változatos munkaformák, mert motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia). • Életszerű, élet közeli, a tanulók számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés. • A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanítás-tanulás központi szerepet kap az oktatási folyamatok tervezésében. •
Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével lehet elérni, hogy a tanítás-tanulási folyamatban a tanulók motiváltan vegyenek részt és megszerzett ismereteik mellett kulcskompetenciáik is fejlődjenek. Ennek érdekében iskolánk pedagógusaival szembeni elvárások: •
A pedagógus gyerekekkel szembeni beállítódása igenlő legyen, ne ambivalens, s legfőképp ne előítéletes. Alkalmazza a hatékony tanuló-megismerési technikákat. • A nevelési stílus megfelelő legyen, azaz együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös. (Differenciálás heterogén csoportban.) • A pedagógus tudása megfelelő legyen. (IKT eszközhasználat, web-alapú tanulásirányítás). • Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. • Továbbképzések teljesítése a differenciált tanulásszervezéshez. A tanulásszervezés módszerei a)
Alapmódszerek
Ahogyan a különbségekhez viszonyul: Célok:
A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni. A minimumkövetelmények teljesítése. Rosszul teljesítő gyermekek. Lemaradó gyermekek igényei.
Célcsoport: Mire koncentrál: Attitűd a különbségekkel Negatív. szemben: • • •
ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS Természetesnek veszi. Minden tanuló teljesítményének növelése. Minden gyermek. Minden gyermek szükséglete. Pozitív.
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. b) Motiváló módszerek: PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
47
Helyi tanterv
• • • • • • • • c)
páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték (drámapedagógia), vita, kutató-felfedező módszer, kooperatív módszerek, projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:
• o o • o
differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése, szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia, divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. ● motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-és projektmódszer, drámapedagógia. Módszertani elemek • • • • • • • • • • • • • •
óvoda-iskola átmenet, hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás, habilitációs és rehabilitációs tevékenység, az inkluzív nevelés, attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak, multikulturális tartalmak, tanórai differenciálás (heterogén csoport), kooperatív tanulás, a drámapedagógia eszközei, tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, projektmunka (egyéni és csoportos), prezentációs technikák, tanulói értékelési formák gazdagítása, módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
11.1.Kompetencialapú oktatás a TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntartási időszakában Iskolánk a 2009/2010-es tanévtől kezdődően teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetenciaalapú oktatási programcsomagot vezet be és visz tovább felmenő rendszerben 5 éven keresztül:
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
48
Helyi tanterv
•
a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen, az 1. évfolyam egy, az 5. évfolyam egy osztályában; • a matematika kulcskompetencia-területen az 1. évfolyam egy, az 5. évfolyam egy osztályában. • az angol nyelv oktatásában – mint választott kulcskompetencia-területen – pedig kompetenciaalapú oktatási programot alkalmaz ugyancsak 5 évig., felmenő rendszerben, az évfolyam két nyelvi csoportjában.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
49
Helyi tanterv
Tanulásszervezés
Évfolyam 1.
Projektoktatás
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
ADVENT
FLÓRA, FAUNA ÉS AZ EMBER
Háromhetes projekt
Háromhetes projekt
Témahét
SN I
NÉPEK-NYELVEK-NEMZETEK Az éves munkatervben meghatározott tartalommal magyar
Tantárgytömbösíté s Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
(külön tantervben)
ének , rajz, tech nika
Magyar nyelvtan, magyar irodalom, tánc és dráma
Moduláris oktatási program
Angol nyelv
(külön tantervben)
A kompetencialapú programcsomagokat alkalmazó osztályokban, a tanórákon az IKT eszközök alkalmazásának mértéke legalább 25%.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
50
Helyi tanterv
A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében bevezetendő tanulásszervezési eljárások megvalósításának ütemterve és mértéke
MŰVELTSÉGTERÜLETEK MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANTÁRGYTÖMBÖSÍTET INTEGRÁLT OKTATÁSA INTEGRÁLT OKTATÁSA T OKTATÁS
magyar nyelv és irodalom, (tánc és dráma: 5-6. évf.)
MODULÁRIS OKTATÁS
Tanév
angol nyelv
1. évf.
2. évf.
3. évf.
09/10.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
10 óra
9 óra
10/11. 11/12. 12/13. 13/14.
ének, technika, rajz "MŰVÉSZETEK"
09/10. 10/11. 11/12. 12/13. 13/14.
magyar nyelv, magyar irodalom, tánc és dráma
1. c oszt. 1. oszt. 1. oszt. 1. oszt. 1. oszt. 5.b oszt.
09/10. 10/11.
6.b oszt. 7.b oszt.
11/12. 12/13.
8.b oszt. 5.a oszt. 5.a emelt 2 ny. csop. 2 ny. csop. 2 ny. csop. 2 ny. csop.
13/14. 09/10. 10/11. 11/12. 12/13. 13/14.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
51
Helyi tanterv
11.2. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében megvalósuló tevékenységek Három hetet meghaladó projektjeink Az ADVENT alsó tagozatos projekt a karácsonyvárás időszakában, a karácsonyi ünnepkör köré épül. A projektoktatás keretében minden tanévben átfogó, valamennyi alsó tagozatos osztályt és tanulócsoportot érintő háromhetes adventi projektet szervezünk. Ennek keretében az iskola hagyományainak megfelelően az alábbi tanulói tevékenységek a jellemzőek: felkészülés karácsonyi előadásokra, téli népszokások és hagyományok megismerése, ajándékok és díszek készítése, karácsonyfa díszítése, ünnepköszöntő előadás stb. A FLÓRA, FAUNA ÉS AZ EMBER felső tagozatos projekt a Megbecsülés hónapja elnevezésű hagyományőrző programsorozatunk része. Ennek középpontjában az ember áll, akinek létét és életminőségét alapvetően meghatározza az őt körülvevő Flóra és Fauna. Erre a kölcsönösséget hangsúlyozó gondolatra épülnek a projekt tartalmi elemei: az élet tisztelete, a az állat-és növényvilág megóvása, a természetes és épített környezetünk védelme. (kisállatkiállítás, környezetvédelem, veszélyeshulladék-gyűjtés, PET-palackgyűjtés, balesetmegelőzés és egészségvédelem) Célunk a tanulók figyelmének felkeltése, a tudatos, felelősségteljes életre nevelés. A projekt megvalósulása során fő célunk a szociális és életviteli kompetenciák, attitűdök, készségek és képességek észrevétlen fejlesztése, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. Ezen kívül a projekt számos terület, képesség fejlesztésére ad lehetőséget: • • • • •
vizuális képességek fejlesztése, gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése, szövegértés, szövegalkotás fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése, személyiségfejlesztés.
A projekt során fejlesztendő kompetenciaterületek lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén, a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldóképesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. A területekhez kapcsoló alkalmazott módszerek voltak: a kooperatív tanulás, a projekt-módszer, a vita, kutatás, felfedezés, az interjúkészítés és az újságírás.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
52
Helyi tanterv
Témahét Olyan sajátos tanulásszervezési eljárás, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A hagyományos tantárgyi ismereteket ezáltal gyakorlati tevékenységek közé helyezi, a probléma felvetés kapcsán sajátos, sokoldalú megközelítést tesz lehetővé. Célja a tanulók motiválása a hagyományos tanórai, tantárgyi keretek oldásával. A NÉPEK-NYELVEK-NEMZETEK elnevezésű témahetünk kiaknázhatatlannak bizonyuló témát biztosít számunkra. Iskolánk névadója, Szemere Pál a XIX. század kiváló költője, nyelvújítója volt, akinek a tiszteletére évente megszerveztük a Szemere-napokat. Ennek a hagyományőrző programunknak az alapját – Szemere Pál munkásságának megismerése mellett – az anyanyelvünk, a nyelvújítás kora adta. Európa szívében, uniós tagállamként az anyanyelvünk ápolása, megóvása mellett más népek, nemzetek, nyelvének, kultúrájának megismerésére és tiszteletére vonatkozó nevelést tűztük ki célul. Kívánalom, hogy diákjaink tudatosabban becsüljék meg és használják az anyanyelvüket és tisztában legyenek más nyelvek megismerésének, elsajátításának szükségességével, az eltérő szokások, kultúrák tiszteletben tartásának fontosságával. A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. • A témahétnek egyetlen központi témája van. • A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. • A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. • Ilyenkor nemcsak a tantárgyi keretek, de az osztálykeretek is fellazulhatnak. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. • A tevékenységek rendjében és tartalmában igyekszünk egyensúlyt tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. • A témahét tartalmilag szervesen beépül az iskola mindennapi, „normál” életébe. •
12.
Egészségnevelési és környezeti nevelési program
12.1.
Az egészségneveléssel összefüggő iskolai feladatok „Ép testben ép lélek.”
„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására.” (Egészségfejlesztési Charta). Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legelső legfontosabb területen az ifjúság körében fogalmazódtak meg a cél, hogy • az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza növekedjen és javuljon az életminőség. • a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
53
Helyi tanterv
Kiemelt célok • a dohányzás visszaszorítása, • alkohol, drogprevenció, • az egészséges táplálkozás – a táplálkozással kapcsolatos betegségek csökkentése, az
egészségi állapot javítása, • az aktív testmozgás, gyógytestnevelés, • a megbetegedések, fogyatékosságok, elhalálozások megelőzése, • szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján/. A biológia tantárgy tantervi anyaga lehetővé teszi a fenti célok elérését. Prevenciós videofilmek megtekintésére a tanórákon lehetőség adódik. A 6.és 8. osztályban a dohányzás, alkoholfogyasztás, az „AIDS”, a drog káros hatása az emberi szervezetre. Az osztályfőnöki órákon a védőnő, az iskolaorvos és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az egészséges táplálkozásról a felnőtté válásról, és a káros szenvedélyekről előadást tart. A Környezetvédelmi hét keretében szakértő bevonásával kerül sor előadások megtartására, mind a diákok, mind a szülők számára. A témában kiírt pályázatokat minden évben előnyben részesítjük. Fontosnak tartjuk •
az egészségügyi szokások, a személyi higiéne, a környezet iránti igényesség magasabb szintre emelését • a tanulók egészségkultúrájának folyamatos fejlesztését, • az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatását, és az ismeretek alkalmazását az egészséges életvitellel kapcsolatban, • az élet és az egészség alapvető értékeinek elfogadását, • adekvát emberi kapcsolatok tudatos kialakítására való törekvés kiépítését, • a tanulók értsék saját testi-lelki működésüket és óvják azokat, • hogy minden gyerek természetes alapszükségletévé váljék a mindennapos mozgás, a játék, a sportjátékok szabályainak megismerése, siker- és kudarctűrés, • az eredményes, tantervbe illesztett úszásoktatás megvalósítását, a tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatását, gyógytestnevelését. • tanulóink számára a mindennapos testedzés lehetőségének megteremtését, • a szabadidősport minden tanuló számára elérhető legyen, • testnevelés órákon a teljesítmény tesz tájékozódást adjon a tanulók fizikai állapotának összehasonlítására, • a kiemelten tehetséges tanulók iskolai sportkörbe a városi sportegyesületekbe irányítását, felkészítését versenyekre, versenyeztetését, Gyógytestnevelés Feladataink: • a már kialakult testi elváltozások korrekciója a szervezet általános fejlesztése, a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók speciális igényeihez alkalmazkodva, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
54
Helyi tanterv
• a betegség előrehaladásának megállítása, • az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának
felhasználásával, • prevenció. A könnyített vagy gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelés óra alóli felmentés előfeltétele, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Diagnóziscsoportok: mozgásszervi elváltozások belgyógyászati elváltozások. A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, legkésőbb az adott tanév október 15-ig az iskolaorvos végzi. El kell érnünk, hogy minden tanulónk az állapotának megfelelően iskolai testnevelésben részesüljön. Az egységes prevenció szemlélet kialakításához szükséges a tantestületen belül és az iskola egészében a tények ismerete és a prevenció felvállalása. A prevenció formái: •
Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítések.
•
Másodlagos prevenció:
az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyek célja a betegségek megelőzése.
Az egészségügyi prevenció tartalmilag fontos része a drogprevenció. Tantárgyi koncentráció: Természetismeret – biológia – egészségtan – osztályfőnöki óra 5. évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam
-
egészséges táplálkozás a serdülőkör problémái szexualitás fogamzásgátlás
Az órákon az iskolai védőnő, az iskolaorvos és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolaegészségügy programja szerint tart felvilágosító órákat. Egészségnevelési programunkhoz tartozik: az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai. A közegészségügyi szabályok betartása, illetve betartatása minden pedagógus feladata.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
55
Helyi tanterv
Az egészséges életmód nemcsak egyéni, de társadalmi követelmény is. Épp ezért is alapvető cél: • egészséges, edzett tanulók nevelése, • egészséges életmód kialakítása, • fejlett társadalmi öntudattal, és ítélőképességgel rendelkező polgárrá váljanak tanítványaink. Az iskolai egészségvédelem sikeréhez a pedagógusok újszerű felkészülése és munkamódja szükséges, hiszen a pszichológia és a gyermeklélektan sajátos alkalmazásáról van szó. Az iskolai egészségvédelem szükségességére a szülői értekezleteken, fogadóórákon is felhívjuk figyelmet, valamint a gyereket veszélyeztető hatások és azok kiküszöbölésére (a TV rossz hatásai, a drog, dohányzás, alkohol káros hatása a szervezetre), teszünk javaslatokat a szülőknek. Drogstratégiánk Az iskola elsősorban egészségpromóciós rendszer, amelyben a pedagógus testi és lelki egészsége, modellnyújtása, konfliktuskezelő képessége, kommunikációs készsége, központi jelentőségű. A drogmegelőző programunk a prevenciót a személyiségfejlesztésre alapozza. Olyan érzelmi egyensúly kiépítésére törekszünk, amelynek birtokában tanítványainknak nem lesz szükségük különböző szerekre, - hogy jól érezzék magukat. Ennek érdekében az alábbiakat tartjuk fontosnak: • • • • • •
Információ: életkori sajátosságoknak megfelelő információk a szerekkel kapcsolatosan Önismeret: önbizalom, önbecsülés fejlesztése, pozitív énkép kialakítása Önelfogadás: ennek értelmében mások elfogadása pozitív tulajdonságok felkutatása Döntéshozatal: mérlegelés (pozitív- negatív hatások), vállalni kell a kellemetlen döntést Stresszkezelés: a stressz testi jelei; relaxáció, érzelmi egyensúly megteremtése Pozitív döntés: tudni kell „NEM”-et mondani, a cél elérésében fontos a kapcsolattartás diák-tanár-osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős-család között. Nagy a jelentősége a családlátogatásnak, fontos a szülőkkel való együttműködés Kapcsolataink más szervekkel
A kapcsolatunk egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel rendszeres. Videokazettákat, propagandaanyagot biztosítanak tanulóink számára . • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, ANTSZ, Iskolaorvos, iskolai védőnő, rendőrség, egészségnevelők. Az ezekhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek: • pályázati programok benyújtása, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
56
Helyi tanterv
• • • • • • •
„önismereti tréning” szakköri formában, kiadványok eljuttatása a diákokhoz és szüleikhez, a prevenciós program működésével kapcsolatos híradás, iskolaújságban prevenciós témájú cikkek megjelentetése, videofilmek vetítése, a szülői közösség számára előadás szervezése, a városi prevenciós előadásokon való részvételre ösztönzés.
Az iskolai egészségnevelés fontos része a testedzés, a mindennapos testnevelés. Ezek iskolai megvalósulását a Helyi tanterv 8. pontja rögzíti.
A környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok
12.2.
A környezeti nevelés céljai Hosszú távú célok: • • • • • •
környezettudatos életvitel, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő takarékos magatartás, a környezet értékei iránti felelős magatartás igényének és megszerzésének kialakítása, a természeti és épített környezet szeretete, védelme, rendszerszemlélet kialakítása, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, egészséges életmód igényének kialakítása.
Rövid távú célok: • • • •
szabadidős programok, diákönkormányzati programok, versenyek kiállítási programok, iskola hagyományainak ápolása,
Stratégia céljaink: • Nem hagyományos tanórák szervezése a szabadban, az élő környezetben: Pécel közeli
természetvédelmi területek, Rákos- patak, Gödöllői –dombság, múzeumlátogatások, • Kirándulások szervezése, • Szakkörök, nyári táborok, erdei iskola, • Versenyek, kiállítások szervezése, • Iskolai kertrendezés, • Környezetbarát iskola elve alapján tudatosítani diákjainkban, hogy az iskolában élő emberek közös ügye a környezetbaráttá válás. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, problémaérzékenység, • ökológiai szemlélet kialakítása, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
57
Helyi tanterv
• • • • • •
analizálás, szintetizálás, együttműködés, véleményalkotás, kommunikáció, média, konfliktuskezelés-megoldás, cselekvési program, mérlegelés és értékelés készsége.
A pedagógiai munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Minden tantárgyban és az iskolán kívüli programokon arra törekszünk, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és a benne élő embert (humánökológiai szemlélet). A környezeti nevelés tantárgyi kapcsolódási lehetőségei tanórákon Testnevelés • a környezeti hatások befolyásolják az egészséges testi fejlődést • az emberi kapcsolat és együttműködés nélkülözhetetlen a testnevelés és sport
élményszerű tapasztalatszerzésében • a környezetszennyezés veszélyes az egészségre • az egészség és a környezet komplexitása Magyar nyelv és irodalom Az alsó tagozaton: • a tanulók ismerjék meg a természetes vagy mesterséges környezetünk értékeit bemutató
irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat, verseket) • a táj megismerésekor fejezzék ki érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során Magyar nyelv és irodalom Felső évfolyamokon • az anyanyelv gazdagságát ismerjék a tanulók (a tájnyelv, köznyelv, irodalmi nyelv
egymásra hatását), tudják alkalmazni a környezettel való kapcsolatteremtésben • az anyanyelv védelme • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezettel való kapcsolatteremtést az ilyen témájú könyvek feldolgozásával Történelem • az emberi tevékenységek során hogyan alakult át a természet • a környezeti változások hogyan hatottak a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi
normákra • helyi történelmi értékek ismerete, a hagyományok tisztelete • értsék az egész világot érintő globális problémákat PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
58
Helyi tanterv
• az állam és a társadalom felelőssége, feladataik a problémák elhárításában
Idegen nyelv • • • • •
a természet szeretete idegen nyelvű szövegek feldolgozásával a hazai környezeti problémák összehasonlítása más országok környezeti problémáival más népek tevékenységei, környezetvédelmi szervei állampolgári felelősségtudat fejlesztése a tanulókban alakuljon ki a nemzetközi felelősség a környezetvédelemben
Matematika • • • • •
a környezeti mérések eredményeinek értelmezése statisztikai elemzések táblázatok, grafikonok készítése, elemzése következtetések levonása, összefüggések keresése logikus gondolkodás fejlesztése
Fizika • az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító
hatásának ismerete • élő és élettelen környezet közötti kölcsönhatások fizikai törvényszerűségeinek ismerete • környezeti erőforrások felhasználásának felelőssége Földrajz • tapasztalatok, élmények gyűjtése az élő és élettelen környezetről • érzékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok
hatásainak eredményeit • a világ globális problémáinak ismerete • ismerjék meg, őrizzék a természeti és emberalkotta táj szépségeit Biológia • ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet • ismerjék az élőlények szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel az ok-okozati
összefüggéseket • ismerjék a környezetegészségügyi problémákat és azok megelőzésének módosításait • az ökológiai szemléletmód kialakítása Kémia • környezeti biztonsági elemek ismerete • környezettudatos magatartás kialakítása • a különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
59
Helyi tanterv
Ének • • • •
ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát a természet zenei ábrázolásának módjai a természet szépségének megjelenése a népdalokban az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek Etika • • • •
a tanulók úgy éljenek, hogy a legkevesebb károsodást okozzák tudatosítani, hogy utódainknak a megfelelő életteret kell biztosítani a természet értéket képvisel – „ a természet jobban tudja”-elve „az egészséges környezet” szemlélet kialakítása
Rajz • • • • • •
ismerjék a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit a hagyományok ápolása a népi építészet, hazai előfordulása a természetes anyagok használata környezeti nevelés szempontjából elemezzenek műalkotásokat kutassanak fel, ismerjék meg helyi, népi építészeti emlékeket
Technika és életvitel • törekedjenek lakókörnyezetük szebbé, kellemesebbé tételére egyes kézműves technikák
alkalmazásával • ismerjék a globális problémák növekedésének megakadályozására tett erőfeszítéseket • ismerjék és alkalmazzák saját lehetőségeiket, a környezet megóvására Osztályfőnöki óra Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az, hogy az osztályfőnök mely tudományterületet képviseli. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy a környezethez való viszony alakítását, a pedagógiai céljaira használja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapos problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése lehetőséget nyújt a közösségépítésre, személyes kapcsolatok kialakítására. • Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket
megbontó tevékenységeit (a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság). PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
60
Helyi tanterv
• A közös tanulmányi kirándulásokon, iskolai programokban, akciókban való részvételre
ösztönöz és nevel. • Az osztályfőnöki óra a közösséget formálja, alakítja. • Az osztályfőnöki órák témájának tervezése sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tanórán kívüli környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek • Az Állatok Világnapja, valamint a Flóra, Fauna és az Ember projekt keretében
megrendezendő Kisállat-kiállítás október 4. • A Föld napja és a hozzá kapcsolódó Környezetvédelmi hét április 22. • Madarak és Fák napja május 10. • Műemlékvédelmi világnap április 18. • Takarítási világnap szept. 20. • A víz világnapja márc. 22. • papírgyűjtés évi két alkalommal • elektronikai- és veszélyeshulladék-gyűjtés • családi hétvége • természetismereti versenyek • felmérés az iskola energiafelhasználásáról, takarékoskodásáról • hulladékgyűjtés, takarítási program • iskolai kirándulások • nyári táborok • helyi értékek bejárása • erdei iskola • kézműves foglalkozás • múzeumok, állatkert, és természetvédelmi területek meglátogatása • az iskola zöldterületének ápolása; növények, fák ültetése.
13.
Az iskola hagyományőrző tevékenységei
Fontos feladat az iskola névadójának, Szemere Pál emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, amely szervesen beépül a háromhetes iskolai projekt rendezvénysorozatába. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: • tanévnyitó • 1849. október 6. • 1956. október 23. • karácsony, • 1848. március 15. • Szemere-nap • ballagás • tanévzáró • Műsorok Mikulás-napra, anyák napjára és a Szemere-gálára. • Programot szervezünk sportnapra, gyermeknapra. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
61
Helyi tanterv
• Jótékonysági est szervezése is hagyománnyá vált szülők és pedagógusok közös
részvételével, melynek bevétele a Szemere Alapítvány számláját gyarapítja. • Hagyományos rendezvényeink: o Flóra, Fauna és az Ember projekt a környezettudatos és egészséges életmódra nevelés jegyében. o A Környezetvédelmi napok a Föld napjához illeszkedve. o Napköziben Mikulás és Nyuszi Kupa o A Meseutazás beiskolázási programsorozat keretében Makk Marci Olimpia o Témahetek
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
62
Helyi tanterv
B)
HELYI TANTERVEK az SNI tagozat 1-8. évfolyama számára
A tagozaton tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai 1.
1.1.
Időkeret
Iskolánk a kerettantervi rendelet megjelenését követően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben előírtak szerint végezte a tartalmi megújítást, a tantárgyi helyi tantervek kidolgozását. A tantestület a szabadon tervezhető időkeret terhére évfolyamonként az alábbi tantárgyak óraszámát emelte meg: Évfolya m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy
Az emelés óraszáma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
magyar nyelv és irodalom rajz és vizuális kultúra magyar nyelv és irodalom ének-zene magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom életvitel és gyakorlati ismeretek magyar nyelv és irodalom életvitel és gyakorlati ismeretek magyar nyelv és irodalom életvitel és gyakorlati ismeretek magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom életvitel és gyakorlati ismeretek
Miután a kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó 10%-nyi időkeretet a tantestület döntése értelmében - minden tantárgy esetében - az egyes tematikai egységek közt osztja szét gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére az alkalmazható tudás megszerzése, a képességek fejlesztése céljából. A Helyi tanterv 2013/2014-es tanévben felmenő rendszerben lép életbe az 1. és 5. évfolyamon.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
63
Helyi tanterv
(A tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák a kidolgozásuk alapját képező helyi tantervi ajánlás megnevezését.)
Tantárgyi rendszer és óraszámok (A 2013 / 2014-es tanévtől felmenő rendszerben, 1. és 5. évfolyamon indítva.) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2
2
2
2
3
3
3
3
8
8
7
8
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan
0
0
0
0
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
Idegen nyelv (alap)
0
0
0
0
0
0
2
2
Hon- és népismeret
0
0
0
0
1
0
0
0
Matematika
4
4
4
4
4
4
4
4
Informatika
0
0
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
2
2
2
2
0
0
0
0
Természetismeret
0
0
0
0
2
2
4
4
Földrajz
0
0
0
0
0
1
2
2
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
1
1
Rajz- és Vizuális kultúra
2
2
2
2
2
2
1
1
Életvitel és gyakorlati ismeret
2
2
1
2
2
2
2
2
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
0
0
0
0
1
1
1
1
Kötelező óraszám:
25
25
25
27
28
28
31
31
Rehabilitáció
3?
3?
3?
3?
4?
4?
4?
4?
Magyar irodalom
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
64
Helyi tanterv
1.2.
A választott kerettanterv megnevezése
A helyi tantervek elkészítéséhez iskolánk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében jóváhagyott kerettanterveket alkalmazta, az alábbiak szerint: Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Idegen nyelv (alap) Hon- és népismeret Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz- és Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeret Testnevelés Osztályfőnöki
2. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4§/24. alapján iskolánk gyógypedagógiai
tagozata
összevont
osztályokkal
működik.
Összevont osztály: az általános iskola gyógypedagógiai tagozaton legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alakul, a kiadott engedélyben meghatározottak szerint.
2.2. Csoportbontások PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
65
Helyi tanterv
A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján csoportbontást a habilitációs/rehabilitációs területén alkalmazunk. Amennyiben a magas osztálylétszám indokolttá teszi, az informatika, idegen nyelv tantárgy oktatását csoportbontásban szervezzük az osztály heti időkeretének terhére. A bontásról tanév elején a szaktanárok és a vezetőkkel történt egyeztetést követően az intézmény vezetése dönt. A csoportok bontása a szaktanárok kompetenciája a törvényi előírások betartásával.
2.3. Egyéni fejlesztő foglalkozások A foglalkozásokat a szakértői vélemény alapján fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus tartja. Az integráltan oktatott SNI-s tanulóink, ill. a tanulási, beilleszkedési gondok esetén az igazgatóhelyettessel egyeztetett időpontban, az osztályfőnökkel és a szülővel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt az alábbiak szerint: •
Habilitáció / rehabilitáció • Logopédiai foglalkozások (logopédus)
• Gyógytestnevelés 2.4. Napközis, tanulószobai foglalkozások • Napközis foglalkozások Alsó tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit működtetünk. A tagozatra járó tanulók integráltan vesznek részt az alsó tagozatos napközis foglalkozásokon. 2.4.1. Habilitáció, rehabilitáció a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készítjük elő a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai megfigyelés. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő tervek készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
66
Helyi tanterv
funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1−3. évfolyamot. Ennek megfelelően további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában. Első fejlesztési egység (1 - 3 évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: A megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladatok a pontos érzékelés kialakítása - felismerése: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: személyek, tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség). A feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás: személyek, tárgyak, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Emlékezet Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, próbálgatás, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés, végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok ügyességi gyakorlatok. Mozgások megkülönböztetése tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
67
Helyi tanterv
Térbeli helyzet felismerése megnevezése - fent-lent, elöl-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?); időköz (mettől-meddig?), az idő ritmusa a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, beszédkedv fokozása, (a koncentráció, a figyelem fejlesztésével), a beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes beszédlégzés, tagolás, (rigmusok, mondókák, gyermekversek) szünettartás, beszédhangok toldalékok pontos, tiszta ejtése, fonematikus hallás fejlesztése. A beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés beszéd tempó, ritmus. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe. Az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése zöngés, zöngétlen, betű felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok. Írásmozgás fejlesztése: a ceruzamozgás, görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem, kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. Az előző szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, az elvárható tudást, mélyebb tartalommal és magasabb követelményekkel jelennek meg. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: Gondolkodási képességek fejlesztése Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása, a lényeges megegyező és eltérő jegyek - kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, - a verbális szint megerősítése gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
68
Helyi tanterv
A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye stb.), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. A korrektív célú fejlesztés a második és a harmadik pedagógiai szakaszon (7-8. évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő, -feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások, menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időbe való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Az egyéni fejlesztésnél és a csoportok szervezésénél a következőket vettük figyelembe: Minden tanuló szükségleteinek, igényeinek megfelelően kapjon ellátást a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon. 2.4.2. Habilitáció, rehabilitáció az értelmileg akadályozott tanulóknál
Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásain a különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egyén személyiségfejlesztését kell megvalósítani. Kiemelten kezelt területei valamennyi fejlődési szakaszban: • a szociális érés elősegítése, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben; • a cselekvőképesség alakítása; • a művészeti terápiák alkalmazása – a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése; • az augmentatív kommunikációs technikák alkalmazása; • folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása; • a mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása, a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával; • a tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése; A területek csoportosításával kiemelt foglalkozási típusként kezeljük: PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
69
Helyi tanterv
• az egyéni korrekciót, • a személyiségfejlesztő és terápiás foglalkozásokat, • a mozgásállapot javítását. A pedagógiai szakszolgálat keretében logopédiai és gyógytestnevelési foglalkozást végzünk.
3. Az iskolában alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás elvei megegyeznek az alsó és felső tagozat Helyi tantervének 3. pontjában megfogalmazott elvekkel, ezeken felül a következőkkel egészülnek ki: A tankönyvek kiválasztásának elvei az SNI- tanulók A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulásban akadályozott tanuló szükségleteihez, • A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, • Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon, • A tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek, • Pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, • Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, • Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak.
4. A Nemzeti alaptantervben feladatok helyi megvalósítása
meghatározott
pedagógiai
Lásd: az alsó, felső tagozat helyi tantervének 4. pontját
4.1. A képzés szakaszai, irányai A nevelési - oktatási célok életkorhoz rendelten az alsó tagozaton •
óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermek egész személyiségét, egyéni adottságok, képességek figyelembevételével, • vezesse át a gyermeket az óvoda játék-központú tevékenységeiből, fokozatosan az iskolai tanulás tevékenységeibe, • az iskola adjon teret a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, • segítse a gyermek természetes fejlődését és az érzelmi élet gazdagítását, • a szociális háttérből eredő hátrányokat csökkentse, kompenzálja • az érdeklődés, az aktivitás és a tevékenység iránti igényt felkeltse, • a társas kapcsolatokat felfedezze, fejlessze, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
70
Helyi tanterv
• • •
a közösségi tudatot erősítse, alapozza meg az önismeretet, önértékelést, közvetítse az elemi ismereteket és az alapvető képességeket, alapkészségeket fejlessze. A nevelési - oktatási célok életkorhoz rendelten a felső tagozaton •
Folytassa az alsó tagozat oktató és nevelő munkáját, képességek, készségek fejlesztését. • Vegye figyelembe, hogy 12-16 éves kortól (serdülőkor) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerüljenek a magasabb gondolkodási folyamatok. • Segítse a különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi - testi fejlettségű, képességű, motivációjú gyermekek együtt nevelését. • A tanulókat érdeklődésüknek, egyéni képességüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. • Fejlessze a jól működő képességeket, kompenzálja a sérült funkciókat. • Fejlessze és stabilizálja a személyiség érzelmi, akarati oldalát. • Gazdagítsa, szélesítse az általános műveltség elemeit. Készítse fel a társadalmi szerepekre, szocializációra. • Erősítse az önismeretet, az önértékelést, alakítson ki reális képet önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. • Őrizze meg a testi-lelki egészséget. • Alapozza meg a környezetvédő attitűdöt. • Alapozza meg a jogok és kötelességek törvényes gyakorlását. • Alapozza és szélesítse a pályaorientációs ismereteit. A nevelő – oktató munka általános feladatai Tudomásul kell vennünk, hogy tanítványaink egymástól különbözőek, így a fenti célok nagy feladatok elé állítanak bennünket: • A családias légkör alapvető feltételeinek biztosítása. A gyermek és a felnőtt között mély, kötődő, érzelmileg gazdag kapcsolatok kialakítása. • A tanulók viselkedésének, magatartásának formálása, a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. • Az emberi együttélés szabályainak közvetítése, önmaga és társai másságának elfogadása, családias, oldott légkör megteremtése az intézmény minden területén, ahol az emberi és gyermeki jogok által adott értékek szabályozzák a működést. • Tagozatunk egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek megalapozása, közvetítése, megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása. • A kommunikációs, szocializációs folyamatok elősegítése, fejlesztése, az általános műveltség megalapozása, az életkor és az egyéni adottságok figyelembevételével. • A sérült gyermek habilitációja, rehabilitációja és a jól működő képességek tudatos fejlesztése. • Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák beiktatásával, az alapvető tanulási képességek fejlesztése. Az ismeretek megszerzésének, elsajátításának elősegítése. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
71
Helyi tanterv
•
A testi- lelki egészség elősegítése, megőrzése, kompenzáló módszerek, technikák megtanítása, a tanulási, tevékenységeken keresztül az egész személyiség formálása, fejlesztése. • A munka szeretete, ember és személyiségformáló hatása, társadalmi értékének megbecsülése. Munkánkat az egyéni bánásmód és a személyre szabott pedagógiai eljárások szem előtt tartása jellemzi. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alsó és felső tagozatán: Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő- oktató munkánk feladatai: •
A személyes kompetenciák fejlesztése, valamint a kompetencia alapú nevelési, tanítási-tanulási folyamat bevezetése. • A pedagógiai munka központjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon, a tanulói érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a figyelem, a kitartás és az emlékezet képességét és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását, alakítsa ki a helyes tanulási szokásokat, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában (egyénre szabott feladatok) és pedagógiai módszerek beiktatásával. • Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak. • Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, törekedjen az egyéni képességek fejlesztésére, kibontakozására. • Egyéni bánásmód alkalmazásával, tudatosítsuk a gyerekekben a szűkebb és a tágabb környezetükből felfedezhető értékeket, fejlessze a kommunikációs képességeket és rakja le a szocializáció alapjait. Alkalmazza a játék megszerettetését, kreatív és fejlesztő hatását munkánk során, törekedjünk a sikerélmény biztosítására és a kudarcok elkerülésére. Az 5-8. évfolyamokban folyó nevelő- oktató munkánk feladatai: • •
A személyes kompetenciák fejlesztése iskolai tevékenységek közben. Fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szolidaritás-
érzetét. •
Teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben a tanulók gyakorlati módon gyakorolhatják, igazolhatják megbízhatóságukat. • Tudatosítani kell a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékeit és annak általános, illetve a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok ápolását. • Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosság-tudatot és az egymás mellett élő kultúrák megismerésének igényét. • Erősítse az Európához való tartozás tudatát és ismerje meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
72
Helyi tanterv
•
Fejlessze a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a mikró- makró környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek, biztosítsa az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerését. • Alakítsuk ki az önálló tanulás és ismeretszerzés készségét, biztosítsa a lehetőségeket a továbbtanuláshoz. • Alakítson ki a munkához való pozitív viszonyt, serkentsen tartós munkavégzésre, teremtsen ehhez kedvező feltételeket. A fejlesztést az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezés és bánásmód szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak. Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
73
Helyi tanterv
A tagozat arculatát meghatározó pedagógiai tevékenységek, képzési kínálatunk 4.2.
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók számára egy szegregált tagozat működik. Itt oktatjuk azokat az enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekeket, akiknek a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ezt előírja. Kimenő rendszerben középsúlyos értelmileg akadályozott tanulókat integráltan tanítunk a tagozaton. Az itt folyó nevelő, oktató munka alapelvei áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét, nevelési gyakorlatunk tapasztalatain alapulnak, az új NAT-ra, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire épülnek, melyet az iskola nevelőtestülete elfogadott. Iskolánk nevelő- oktató munkáját a humanista értékrend határozza meg, valamint nagy figyelmet fordítunk a differenciált, individualizált, sérülés-specifikus képességfejlesztésre. Helyzetünkből adódóan – mivel enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését látjuk el szegregált tagozatként, többségi iskolába integrálva – alapelvünknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamat motiválását, folyamatos aktivációját, és a normál társas kapcsolatok kialakítását. Mind ez a fejlettségi szinthez, életkorhoz igazított tartalommal, a tanítási- tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzésével, értékelésével. Fontosnak tartjuk olyan demokratikus magatartás alapjait lerakni, illetve olyan demokratikus magatartásra felkészíteni tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Nem elhanyagolható az sem, hogy a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltséget megalapozzuk, megerősítsük, s erre a biztos alapra helyezve tovább építheti bővülő ismereteit valamennyi tanulónk (egyéni képességeik figyelembe vételével). Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását. Nem hanyagoljuk el az egyén és a társadalom felelősségét, társadalmunk lehetőségeit, feladatait az emberiség előtt álló problémák megoldásában, a földet, az emberiséget fenyegető környezeti veszélyeket, más népek, kultúrák iránti nyitottságot, hagyományaik, kultúrájuk, szokásaik megismerését, megbecsülését, a másság elfogadását. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képességfejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel a gyermekeink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási- tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktivációját, mert valljuk, hogy a gyermek ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya.
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
74
Helyi tanterv
Mindig törekszünk arra, hogy a gyermeket egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a gyermek teljesítményét, biztosítja a gyermeknek a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a gyermek pozitív személyiségfejlesztéséhez.
5. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tananyag minimumkövetelményeit elsajátította, képességeinek, készségeinek fejlettségi szintje eléri a tantárgyi helyi tantervek A fejlesztés várt eredményei részben rögzítetteket. Az SNI tagozaton a tananyagban való előrehaladás feltétele, hogy a tanuló birtokában legyen a továbblépéshez szükséges alapvető tudásanyagnak. Minden tananyag előzetes ismeretekre épít, így az új tudás is alapját képezi a következő tananyagoknak. A pedagógus rendszeresen méri, értékeli a tanuló eredményes haladását. Az értékelés elsődleges célja, a tanulási- tanítási folyamatban nem a minősítés, nem az osztályozás, hanem annak kiderítése, hogy mit tud a tanuló, mit kell még fejleszteni ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessünk. Akkor érvényesülhet igazán az értékelés fejlesztő hatása, ha a tanuló még a tanulási folyamatban megerősítést kap arról, hogy tudása megfelelő, vagy pedig időről időre jelzést kap arról, hogy hol, miben vannak még hiányosságai. Az ilyen értékelési folyamat figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat. Lényege, hogy nem végállapotot jelöli, nem minősíti, hanem a tanulónak is és a pedagógusnak is jelzi, hol tart a tanuló. Fejleszt, megerősít, korrigál. Alkalmazása az együttnevelés során különösen hangsúlyossá válik.
5.1. A tanulmányi munka mérése, különböző típusú értékelések kritériumai Írásbeli beszámoltatás Formái: írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, felmérések Írásbeli felelet: Tartalma: adott tananyag, lecke kérdésekre (összefüggően), vagy kérdésekre egyenként adott válaszokkal történő ellenőrzése. Alapfogalmak, jelzések, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések ellenőrzése néhány fővel, vagy minden tanulóval. A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok teljesítményét százalékos arányban fejezzük ki. SNI tanulók értékelése Jeles 100-90% Jó 89-75% Közepes 74-55%
-
Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
75
Helyi tanterv
Elégséges Elégtelen
54-35%
-
34-0%
Gyengén teljesített Felzárkóztatásra szorul
Általánosan elfogadott egyéni differenciálás mellett is tartanunk kell a tantárgyi minimumhoz való elvárást, amit minden évfolyamon a megfelelő szinten teljesítenünk kell. Felmérések A tanulók folyamatos értékelésében szerepe van a felméréseknek. Felméréseket a bevezető, kezdő alapozó és fejlesztő szakaszban egyaránt készítünk magyarból és matematikából tanév elején, félévkor és év végén. Az év eleji felmérések diagnosztikusak, melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi felmérésekben részképességeket mérünk (szövegértés, helyesírási, számolási készség, alapműveletek). Az év végi felmérésekben (szummatív felmérés) a helyi tantervben meghatározott követelményeket mérjük. A felmérés eredményeiből következtetéseket vonunk le az elkövetkező tanév fejlesztési területeire. Az írásbeli dolgozatokat, felméréseket lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, és két héten belül meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a továbbhaladás irányát. 5.2.
A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés Típusai
Gyakorisága
Dokumentálása, nyilvánossága
Szóbeli feleltetés (differenciáltan) főleg felső tagozaton
A gyakorlást, a rögzítést, a megerősítést követően
Nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, Önértékelés alkalmazása
Írásbeli munka feladatlappal, munkalappal differenciáltan, segítségnyújtással)
Folyamatosan a tanítástanulás didaktikai egységeiben
Javítás, segítségnyújtás folyamatosan, A tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról
Házi feladat (differenciáltan a fejlettségnek megfelelő tartalommal, terjedelemmel
Folyamatosan a gyakorlást és a megerősítést szolgálva
Tanári ellenőrzés, önellenőrzés, Feljegyzés a tanuló munkájáról
Tárgy, produktum, gyűjtőmunka, szorgalmi munka
Témához, tematikus egységhez kötötten
Nyilvános, közösség előtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés dokumentálása
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
76
Helyi tanterv
A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető – egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat: •A tanulók sérüléséből, a nagyon eltérő mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk – a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az író és egyszerű kézi szerszámok, eszközök, játéktárgyak használatában az önellátás tevékenységeiben, a környezetellátás tekintetében. •Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Gyakorisága: folyamatosan. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós fejlesztési terület megjelölése.
5.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei Megegyezik az alsó és a felső tagozat értékelési és minősítési elveivel. A szorgalom értékelése a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli.
5.4. Évismétlés A tantervi követelmények elégtelen teljesítése esetén a tanuló évismétlésre utasítható a mindenkori törvényi előírások figyelembevételével és betartásával.
Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 6.
Lásd: az iskolai helyi tanterv 6. fejezetének erre vonatkozó részét. A másnapi felkészülésnél az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége, aránya legyen összhangban a tanulók életkori sajátosságaival, fejlettségük szintjével, egyéni terhelhetőségükkel.
7.
A sajátos nevelési igényű tanulók tagozatába való bekerülés
elvei A sajátos nevelési igényű tanulók tagozatába való bekerülés előzményei, feltételei
7.1. Az iskolába kerülés előzményei, feltételei A tanulásban akadályozott tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre iskolánk szegregáltan működő, speciális tagozatára. Ebben az értelemben az iskola - bemenet szabályozott. Szükséges, hogy a szülő elfogadja a bizottság javaslatát. A tanulásban akadályozott gyermek iskolai teljesítményét az időben elkezdett, szakszerű korai fejlesztés, óvodai nevelés és iskolai életmódra történő felkészítés alapozza meg. A hozzánk bekerülők sajátosságai: • kognitív funkciók hiányos működése, a felfogás, a feldolgozás és az alkalmazás szintjén, • a gondolkodás merevsége, a tartós kötődés a tanulási szituációhoz, a tanulási szokásokhoz, a személyekhez, PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
77
Helyi tanterv
•
az ismeretek közötti hiányos kapcsolat akadálya az új ismeret vagy tudáselem beillesztésének a tudás rendszerébe, struktúrájába, • a spontán szerzett ismeretek nehézkes működése és használhatósága a tanítástanulás folyamatában, felidézési és mobilizálási nehézségek az új ismeretrendszer beillesztésénél, • az enyhén értelmi fogyatékos gyermek tudása erősen kötődik a cselekvési folyamathoz, amelyben ismereteit elsajátítja, • mechanikus tanulás, ismeretszerzés, tevékenység belső összefüggéseinek kimunkálatlansága, • lassúbb tanulás miatt a fejlesztés elhúzódása. 7.2.
A továbbhaladás feltételei
Az iskola felsőbb évfolyamába léphetnek a tanulók, ha a helyi tantervben rögzített minimális követelményeknek megfelelnek.
• Magántanulói jogviszony engedélyezése az igazgató hatásköre. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulói jogviszony engedélyezése előtt az iskola kikéri a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat írásbeli véleményét valamint figyelembe veszi a szakértői véleményben leírtakat. • A sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján folytathatja tanulmányait magántanulóként. (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§. 5. bekezdés Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.
8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának mérése 8.1.
A mindennapos testnevelés megvalósítása
A tagozat minden tanulójának biztosítjuk a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben. A mindennapos testnevelés megvalósulása mellett egyéb házi versenyeken is indítunk tanulókat integrálva. 8.2.
Értékelés a testnevelés órán
PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
78
Helyi tanterv
Az alsó, felső tagozat helyi tantervének 8.2 pontjában megfogalmazottak az alábbiakkal egészülnek ki: Az SNI-s tanulók értékelésének alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés, figyelembe véve a fizikai állapotukat, egyéni állóképességüket és mozgásszervi eltérésüket. A testnevelés értékelésében nagyobb ösztönző erőnek érezzük a szóbeli értékelést, a fejlődés érezhetővé tételét és a megsegítést, a kudarcok elkerülését. Az egyéni fejlődést és haladást, az érdemjeggyel is osztályozzuk. Célunk, hogy a gyermekeinknek kialakuljon az igénye a mindennapos mozgásra, legyen az bármilyen formában, a mozgás, testi adottságainak fejlesztése, váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé, tudja használni az elsajátított mozgáskultúrát a hétköznapi életben. 9.
Az iskolai jutalmazás és fegyelmezés formái
Az alsó, felső tagozat helyi tantervének 9. pontjában megfogalmazottak az alábbiakkal egészülnek ki: az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, önmagához és képességeihez mérten túlteljesíti az elvárt követelményeket, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata. 10.
A gyermekek, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítása
Alapelveink megegyeznek az alsó, felső tagozat Helyi tantervének 10. pontjában megfogalmazottakkal. 11.
Kompetenciaalapú oktatás
Az alsó, felső tagozat helyi tantervének 11. pontjában megfogalmazottak az alábbiakkal egészülnek ki: az enyhén értelmi fogyatékos tanulók értelmi fejlődése tanulási motivációjuk erősítésére mi is használjuk a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerét az egyéni szükségleteikhez mérten. Rendszeresen részt veszünk, az inkluzív nevelés elveivel egyetértésben, a három hetet meghaladó projektekben lehetőségeinkhez mérten. 12.
Egészségnevelési és környezeti nevelési program
A tagozat egészség-és környezetnevelési programja megegyezik az alsó és felső tagozat programjával. Tagozatunk az iskola szerves része. A tanulók részt vesznek minden iskolai programon, az egészségvédelmi és környezetvédelmi megmozdulásokon. Kiemelt hangsúlyt fordítunk az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulására, a testi és lelki egészség megőrzésére, a helyes életmód elsajátíttatására, a halmozottan hátrányos családok korláton felüli nevelésének, illetve az értelmi képességeinek akadályozottságának ellensúlyozására. 13.
Az iskola hagyományőrző tevékenységei
Megegyezik az iskola hagyományőrző tevékenységeivel. PIOK Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai intézményegység Pedagógia Program
79
Helyi tanterv
1 Petőfi Sándor Általános Iskolája PIOK Általános Iskola és Gimnázium 2119 Pécel, Petőfi u.7. Tel.: 28/547-201, 547-200, Fax: 547-201 e-mail:
[email protected] www.petofisuli.hu
21
Helyi tanterv a PIOK Általános Iskola és Gimnázium Petőfi Sándor Általános Iskolájának 1-8. évfolyama számára Iskolánk helyi tantervének, azon belül a tanítandó tantárgyak, azok időkereteinek kialakítása az alábbi jogszabályokra figyelemmel történt:
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és mellékletei a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv.
Az iskolánkban tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai Tanított tantárgyak és azok óraszámai az 1–4. évfolyamon – általános tantervű osztályokban
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Kötelező órakeret
1. évf. 8 5 1 1 2 2 1 5 2 25
2. évf. 8 5 1 1 2 2 1 5 2 25
3. évf. 7 5 1 2 2 2 1 5 3 25
4. évf. 7 2 5 1 2 2 2 1 5 3 27
2
A szabadon tervezhető óraszámok felhasználása alsó tagozaton általános tantervű osztályokban: Tantárgyak Magyar Matematika Környezetismeret
1. évf. 1 1 -
2. évf. 1 1 -
3. évf. 1 1 1
4. évf 1 1 1
Tanított tantárgyak és azok óraszámai az 1–4. évfolyamon emelt szintű (tagozatos) ének-zenei tantervű osztályokban Iskolánk arculatának része az emelt szintű ének képzés, mely hivatalosan először a 2012-13. tanévben indult, és felmenő rendszerben 8 év alatt a teljes vertikumot betölti. Így minden évfolyamon az egyik osztály emelt szintű énekes lesz. Szakértő által jóváhagyott programunk az 1-4. évfolyamra van. Ennek óraszámai a következők: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Kötelező órakeret
1. évf. 7 4 1 1 4 2 1 5 2 25
2. évf. 7 4 1 1 4 2 1 5 2 25
3. évf. 7 4 1 1 4 2 1 5 3 25
4. évf. 7 2 4 1 1 4 2 1 5 3 27
Az ének zene tantárgyat kiegészíti a heti 1 órában minden évfolyam számára tartott énekkari foglalkozás, melynek időkeretét a finanszírozott heti időkeretből kívánjuk biztosítani, és amely beszámítható az énekórák összóraszámába. Erkölcstan / hit- és erkölcstan oktatás Az erkölcstan / hit- és erkölcstan tantárgyat a jogszabályi előírásoknak megfelelően a 2013-14-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben vezetjük be az 1. és az 5. osztályokban. A szabadon tervezhető órakeret felhasználása emelt ének óraszámú osztályokban: tantárgyak Magyar Matematika Ének
1. évf. 2
2. évf. 2
3. évf. 1 2
4. évf. 1 2
Választható tantárgyak Az idegen nyelvek oktatása iskolánkban hagyományosan a 2. évfolyamon kezdődik. Ennek oka a szülői igény, amely az idegen nyelv tanításának minél korábbi évfolyamon történő tanítását várja el az iskolától.
3 Az erre fordított órákat a finanszírozott heti időkeretből kívánjuk biztosítani. Hasonló okból hasonló igényt elégítünk ki azzal, hogy az informatikát a 4. évfolyamon kezdjük tanítani (általános tantervű osztályban). Ennek időkeretét szintén a finanszírozott heti időkeretből kívánjuk biztosítani. Pedagógusválasztásra a választott tantárgyak esetében nincs lehetőség.
Tanított tantárgyak és azok óraszámai az 5–8. évfolyamon
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek csoportbontás Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Integrálva az irodalomba Informatika csoportbontásban Technika, életvitel és gyakorlat csoportbontásban Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Kötelező órakeret
5. évf. 4 4 4
6. évf. 5 4 4
7. évf. 4 4 4
8. évf. 4 4 4
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1
1
1
2
1
1
1
5 1 2 28
5 1 3 28
5 1 3 31
1 1 1
5 1 3 31
A szabadon tervezhető óraszámok felhasználása felső tagozaton: Tantárgyak Magyar Matematika Idegen nyelv Informatika
5. évf. 1 1
6. évf. 1 1 1 -
7. évf. 1 1 1 -
8. évf. 1 1 1
4
Mind alsó, mind felső tagozaton az egyes tantárgyak kerettantervben megadott óraszámai az éves időkeret 90 %-át fedik le. A fennmaradó 10 %-ot a tantestület döntése értelmében az előírt tananyag gyakorlására, elmélyítésére és készségfejlesztésre használjuk. Új tananyagot beépíteni nem kívánunk. Az 5. évfolyamon választható Tánc és dráma valamint Hon és népismeret közül iskolánk a Tánc és drámát választja, melyet az irodalomba integrálva oktatunk.
A választott kerettantervek megnevezése Iskolánk az egyes tantárgyak helyi tantervének kialakításához az 51/ 2012. ( XII.21.) EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében jóváhagyott kerettanterveket alkalmazta. Az alternatívákat tartalmazó tantárgyak esetében a választás a következő: Alsó tagozat Felső tagozat Felső tagozat Felső tagozat Felső tagozat Felső tagozat Felső tagozat
Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat
A változat A változat A változat A változat B változat A változat A változat
Csoportbontások és egyéb foglalkozásszervezési elvek Az idegen nyelv oktatása, a 2-4. évfolyam specialitása Az idegen nyelvi órákat a hatékonyság érdekében minden évfolyamon csoportbontásban tanulják a tanulók. Törekedünk arra, hogy osztályaink mindegyikében legyen angolos és németes csoport. A 2-4. évfolyamon az idegen nyelv tanulása, a csoportok megszervezése a szülők írásos jelentkezése alapján történik. A szülők jelzik nyelvi választásukat az 1. év második felében. Elsősorban ez alapján szervezzük meg a csoportokat, de törekednünk kell a német és az angol csoportok minél kiegyenlítettebb létszámára a munka hatékonyságára és eredményességére való tekintettel. A választás a teljes tanulmányi időre szól.
Informatika oktatása a 4. évfolyamon Iskolánkban az informatika oktatása a 4. évfolyamon kezdődik heti egy órában. Ettől fogva minden évfolyamon tanulnak a gyerekek informatikát heti egy órában csoportbontásban.
Technika és informatika oktatása felső tagozaton
5 A technika és informatika tantárgyakat helyi adottságaink miatt tanítjuk csoportbontásban. Mindkét tárgyat szaktanteremben tanítjuk, ahová egyszerre csak fél osztály fér be. A kisebb létszámú csoportok mindkét tantárgy esetében növelik a hatékonyságot.
Helyi óraszervezési sajátosságok A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tanítását úgy valósítjuk meg, hogy koncentráljuk a rendelkezésünkre álló órakeretet a hatékonyság érdekében. Ennek megfelelően 7. és 8. évfolyamon tanulóink egy félévben a felsorolt négy tantárgy közül mindig csak két tárgyat tanulnak, így ez idő alatt teljesítik a teljes évre jutó óraszámot, s szerzik meg a bizonyítványba kerülő érdemjegyet. A tantárgyak, évfolyamokra történő elosztása a következő: 7. évfolyam 8. évfolyam
I. félév
fizika
biológia
II. félév
földrajz
kémia
I. félév
kémia
földrajz
II. félév
fizika
biológia
Fejlesztő foglalkozások Iskolánkban hosszú ideje folynak fejlesztőfoglalkozások gyógypedagógus irányításával. Ezek az órák külön helyiségben zajlanak, kiscsoportos formában. A fejlesztő terem jól felszerelt, számtalan fejlesztőeszköz, játék áll rendelkezésre. Ezen foglalkozás azoknak a gyermekeknek nyújt segítséget a tanulásban, akik valamilyen részképesség-zavar miatt (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, hiperaktivítás, mozgáskoordináció, észlelési gyengeség, memória stb.) nem tudnak olyan szinten teljesíteni, mint ahogyan az intelligenciaszintjük alapján elvárható lenne; ők a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek (röviden btmn). Ezek a diákok az osztálylétszám számításánál kettőt érnek. Ha kiderül egy adott tanulóról, hogy az iskolai munka során valamely részterületen nem megfelelően teljesít, eredményei messze elmaradnak az elvárhatótól,a pedagógus a szülő beleegyezésével a területileg illetékes nevelési tanácsadóba irányítja, ahol megtörténik a vizsgálat. Ha az ottani szakemberek is észlelik a problémát, a gyermek egy szakértői véleményt kap, mely tartalmazza a vizsgálat eredményeit, a pontos diagnózist és a fejlesztésre vonatkozó adatokat – ki, hol, milyen óraszámban és mely képességterületeket fejlesszen. A fejlesztő pedagógus ezen szakértői vélemény segítségével állítja össze az egyéni fejlesztési tervet- ez alapján kezdi meg a tanulóval való munkát. A foglalkozások során olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek játékos formában fejlesztik a tanulási képességeket, sikerélményhez juttatva az addig sok kudarcot átélt gyerekeket. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezek az órák nem azonosak a korrepetálással, az esetek többségében, főleg alsó tagozaton készség-, képességfejlesztés történik. Felső tagozaton már többször kerül elő az aktuális tananyag, a hiányosságok pótlása.
6 Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, ezért az első osztályba lépő gyerekek szűrővizsgálaton esnek át, nyomonkövetésük folyamatos. Az iskolai pályafutás elejétől megkezdett fejlesztés, odafigyelés egyrészt nagyon sok kudarctól kíméli meg a gyerekeket, másrészt a fejlesztő foglalkozás valódi célját az alsó tagozatban fejti ki, ekkor lehet nagyobb hatásfokkal képességet, készséget fejleszteni. Ezt ismerve, látva az alsós kollégák már az első két osztályban elküldik a problémásnak ítélt tanulókat vizsgálatra. Vannak olyan tanulók, akiknél pár hónap elegendő ahhoz, hogy hiányosságaikat pótoljuk, de néhányan évekig segítségre szorulnak. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a szülők is tisztában legyenek azzal, mi a gyermekük gondja, hogyan tudják őt pszichésen is támogatni, tanulásukat hatékonyabbá tenni. Ezért nagyon fontos a szülővel való kapcsolat, valamint a gyermeket tanító pedagógusokkal is az állandó konzultáció. Az idejében megkezdett fejlesztés, hátránykompenzáció nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló sikerrel folytassa tovább tanulmányait, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőség lehetőségét.
Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai szervezésű szabadidős programok: -
sportnap évszakonként szüreti délutánok Mikulás-rendezvények (óvodában és iskolában is) adventi készülődés karácsonyi ajándékkészítő nap karácsonyi műsor gyermekfarsangok 8. évfolyamosok tánca „Játékvár” a leendő első osztályosoknak nyusziváró anyák napja gyermeknap madarak-fák napja városi sportversenyek sportbemutatók-, mérkőzések Petőfi-nap kulturális és idegen-nyelvi bemutatók egészségnap különféle kiállítások helytörténeti vetélkedő természetjáró szakkör
Egyéb programok: -
Az iskolát körülvevő terület sajátossága, hogy nem rendelkezik sem szórakozási, sem kulturális létesítményekkel. Iskolánk helyet ad közérdekű gyűléseknek (ÁFÉSZ, közmeghallgatás, képviselői beszámoló). Az iskola aulája megfelelő keretet tud biztosítani kiállításoknak, rendezvényeknek.
7 -
-
A tornateremben rendszeresen karate, judo, foci, kondicionáló torna, kosárlabda, röplabda, ritmikus sportgimnasztika foglalkozások vannak. Az aulában akrobatikus rock and roll edzéseket tartanak hozzáértő táncosok. Egy-egy tanteremben és az udvaron helyet biztosítunk szakköröknek, a PAPE (Péceli Alkotó Pedagógusok Egyesülete) foglalkozásainak, aulánkban pedig kiállításaiknak. Az iskola rendszeresen szervez: előadásokat diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak a rendőrség bűnmegelőzési drog-programjához értő szakemberek meghívásával. Egészségügyi felvilágosító, családi életre felkészítő előadásokat folyamatosan tart a védőnő. A tanulás tanítása kiemelt feladatunk. A nevelőtestület továbbképzése mellett az otthoni tanulás eredményesebbé tételére a szülőknek is segítünk, például a Szülősuli foglalkozásaival.
Az iskolában alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az előzetes igények felmérését követően a tankönyvek megrendelése az igények és a lehetőségek összeegyeztetése után, a tankönyvbank lehetőségeinek figyelembe vételével történik. A megrendelt tankönyvek kiosztása az iskola épületében zajlik a tankönyvekért felelős kollégák közreműködésével. Az iskola igazgatója a tankönyvárusítás időpontjáról a szülőket az iskola honlapján értesíti, valamint az iskola épületének jól látható helyén közzé teszi. A hirdetmények magukba foglalják az ingyenességre vonatkozó tudnivalókat is. A tankönyvek kiválasztásának általános szempontjai A tankönyvnek szerepelnie kell a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben. Tartalmi megfelelés
A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi az adott tantárgy tantervi anyagát
A tartalom szaktárgyi szempontból megfelelő
Igényes szemléleti anyagot tár a tanulók elé
Figyelembe veszi a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit
Feladatrendszere teret ad a felfedezésnek, széleskörű tanulói tevékenységre, kreatív megoldásokra ad lehetőséget
A tankönyv felépítésében, építkezésében tudatos pedagógiai logika fedezhető fel
A tankönyv feladatai változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében
A tankönyv feladatai segítik az önellenőrzés képességének fejlesztését
8
lehetőséget ad a tehetséggondozásra, illetve segíti a felzárkóztatást, vagyis differenciálásra alkalmas feladatokat tartalmaz
Formai megfelelés
a tankönyv nyelvi megformáltsága (például az utasítások megfogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége, irodalmi értéke) szakmai szempontból megfelelő
a könyv szerkezetében könnyen el lehet igazodni, az egyes oldalak áttekinthetőek és esztétikusak, használt jelrendszere megfelel a korosztályi sajátosságoknak
a betűforma, -méret és –távolság, illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy feladatmennyiség megfelelnek a tanulók észlelési képességeinek
a tankönyv ábrakészlete jól körülhatárolható funkcióval rendelkezik, segíti a valóság megismerését, a feladatmegoldást és a belső képteremtést
a tankönyv mérete, súlya, kötése összhangban van a tanulók életkori sajátosságaival
tetszetős, tartós kivitelű
Egyéb szempontok
a tankönyvek megvásárlása ne rójon túl nagy anyagi terheket a szülőkre
a napi teljes tankönyvszükséglet hordozása ne jelentsen túl nagy fizikai megterhelést a tanulók részére
amennyiben szükség van rá, a tankönyv kiegészíthető legyen egyéb – a tanulást segítő – eszközökkel
az iskola által alkalmazott tankönyvek az iskolai könyvtárban, a napközis foglalkozáson illetve a tanulószobán a tanulók rendelkezésére állnak
az egyes évfolyamokon a különböző tananyagok feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Erről a tárgyévet megelőző tanév végén kiadott taneszköz jegyzékből szerezhet tudomást a szülő.
tanórákon szükséges taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik
a taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
9 az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat a taneszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, és csak abban az esetben vezetünk be új taneszközt, ha az oktatás minőségét lényegesen javítja
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Ezen kívül feladatának tartja a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök egységes fejlesztését, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzését, a közjóra való törekvés megalapozását, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését. Iskolánk célja a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelni a tanulókat az igazság és az igazságosság jegyében. A harmonikus emberkép kialakítása érdekében az iskola elkötelezett abban, hogy a tanulók szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeit maximálisan kibontakoztassa. Ennek alapján iskolánk fontos feladatának tartja: az alapvető emberi értékek közvetítését az ismeretanyag átadását, az önképzés képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének a kialakítását azért, hogy az elsajátított tudás értékálló, és a kor igényeinek megfelelő legyen. a személyiségfejlesztést a kulcskompetenciák fejlesztését Kiemelt fejlesztési területeink: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat kialakítása, egyetemes kultúra értékeinek a közvetítése, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanulásának képessége, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire A tanulók felkészítése a társadalmi életbe való beilleszkedésre Korszerű módszerek alkalmazása a készség- és képességfejlesztés területén.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai o céljai: 1. A tanulók erkölcsi érzékének a fejlesztése, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, a majdani felelős életvitelre történő felkészítése. Ennek egyik megvalósulási területe a 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben bevezetendő erkölcsi nevelés-oktatás, valamint az osztályfőnöki órák. Tanáraink példamutatása támogatja a tanulók
10
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat és a munka megbecsülése, a mértéktartás, a segítőkészség, az együttérzés, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés és az elfogadás. Tanulóink a nemzeti, népi kultúránk értékeit és hagyományait egyrészt a tanórákon, másrészt a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon ismerhetik meg, ilyenek például a különböző projektek, témahetek, melyek kimondottan ezekre a témakörökre fókuszálnak. Az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére neveljük diákjainkat, és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy diákjaink megismerhessék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A tanulók önismeretének és társas kultúrájának fejlődéséhez járulnak hozzá a tantárgyba épített drámajátékok, így képesekké válnak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélésre Mivel a család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában, ezért intézményünknek kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a család intézményének megbecsülése. A testi és lelki egészségre neveléssel az iskola hozzá szeretne járulni a gyermekek egészséges testi és lelki állapotának örömteli megéléséhez. Ennek érdekében az intézményünk rendszeresen szervez egészségnapokat, az egészséges életvitelt népszerűsítő alkalmakat. Fontos célja az iskolának, hogy olyan tanulókat neveljen, akik képesek a szociális érzékenységre, a segítő magatartás kialakítására, ezért tanórán kívül is szervezünk olyan programokat, amelyek ebbe az irányba terelik a tanulók gondolkodását, attitűdjét. Tanulóinknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják, ezért iskolánk az újrahasznosítással, takarékossággal kapcsolatos tanórán kívüli rendezvényeket szervez – néha vetélkedők formájában, többször a Föld napjához kapcsolódóan. Diákjainknak részletes és életkorukhoz igazodó képet nyújtunk iskolai előadások, külső szervezetek által szervezett rendezvényeken való részvétel, valamint személyes tanácsadás útján – a pályaválasztással foglalkozó kolléga révén. Mivel a felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi tényezőkről, iskolánk rendszeresen csatlakozik a különböző pénzintézetek által szervezett versenyekhez, valamint a különböző tantárgyakba beépítve a szakos tanár biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Iskolánk célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak, ezért tanítási technológiájával, annak felelős használatával tanítja a tanulókat a médiatudatosságra, a médiajellemzők jogi és etikai jellemzőinek a tudatosítására, a médiumok felelős használatára. A tanulás tanítása iskolánk alapvető feladatai közé tartozik, a tanítási órák szervezésében iskolánk pedagógusai arra törekszenek, hogy felkeltsék az érdeklődést a tantárgy iránt, és útbaigazítást adjanak a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudás kialakítására törekszünk, amelyet a tanulók új helyzetben is képesek alkalmazni.
11 o alapelvei, feladatai, A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az elsajátításhoz, valamint az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összességét jelenti. A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kulcskompetenciák érvényre jussanak a tanulók személyiségében, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetencia alapú oktatás egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, színvonalas pedagógiai kultúra biztosítása iskolánkban. Ennek érdekében az oktatási – nevelési folyamat során minden pedagógus elsődleges feladata, hogy érvényesítse az alábbi szempontokat:
Differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat. Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia. Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése más-más módszert kíván. A változatos munkaformák motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia). Életszerű, élet közeli, a tanulók számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés. A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanítás-tanulás központi szerepet kap az oktatási folyamatok tervezésében.
Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével lehet elérni, hogy a tanítás-tanulási folyamatban a tanulók motiváltan vegyenek részt, és megszerzett ismereteik mellett kulcskompetenciáik is fejlődjenek. o eszközei, eljárásai A kompetencia alapú oktatás kiemelt eszközei, eljárásai iskolánkban: Tanórai differenciálás heterogén csoportokban. Az alkalmazott módszerek az egyéni fejlődés különbségének és a szükségleteknek megfelelő fejlesztési módszereket jelenti. Kooperatív tanulás. A kooperatív tanulás módszerei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a kulcskompetenciák fejlődésére. Tevékenységközpontú pedagógiák. Olyan módszertani és tanulás szervezési eljárások alkalmazását jelenti, amely egyszerre szolgálja a tanulók motiváltságának erősítését, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismerését és a hatékony együttnevelést is. (Tömbösítés, integrált műveltségterület, moduláris oktatás, projektoktatás, témahét és egyéb változatos módszertan.) Multikulturális nevelés. A társadalmi előítéletek csökkentése, az iskolai környezet és kultúra előítélettől mentes fejlesztése, a tanulók aktív közreműködésével. Hatékony tanulói megismerési technikák és egyéni fejlesztési programok alkalmazása.
12 Árnyalt tanulóértékelés. Fejlesztő célú értékelés alkalmazása a tanítási gyakorlatban figyelembe véve a tanulónak önmagához képest elért eredményeit. Projektpedagógia alkalmazása. A kulcskompetenciák fejlesztése a projektmunkák osztály és iskolai szintű megszervezésével és alkalmazásával. (Témahét, háromhetes projekt, projektoktatás stb.) Drámapedagógia. Dramatikus módszerek, technikák alkalmazása az együttnevelés érdekében.
o
a személyiségfejlesztés feladatai
A kompetencia alapú személyiség fejlesztés célja a személyes és a szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése. A kompetenciák fejlesztésével a cél az alkalmazásképes tudás fejlesztése, mivel csak így válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez, az eltéréseket is figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A kompetencia alapú oktatás egyik kiemelt feladata a tanulás iránti motiváció fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás keretében törekedni kell a tanulók sikerességének biztosítására a tanulási folyamatban. A tantárgyak közti kapcsolatok feltárásával biztosítani kell az oktatás és nevelés egységes feladatellátását. A kompetencia alapú oktatás tevékenységrendszere az örömet adó aktivitás lehetőségének biztosításával hozzájárul a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez. Az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása egyrészt jól szolgálja a játékszeretet fenntartását, másrészt a játék, a játékosság, a kísérletek gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás lehetőségének elterjesztését. Úgy alakítjuk ki a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztés érdekében a csoportmunka és páros munka alkalmazását fontosnak tartjuk. A tanulók értékelésében a tanulási folyamat értékelésére és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, kiemelt szerepet tulajdonítunk a szociális kompetenciák fejlesztésének Az iskola helyi tanterve előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Prevenciós programunk célja, hogy a figyelmet a megelőzésre irányítsa úgy, hogy a személyiséget fejlesztő pedagógiai munka nyomán a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökken, és nőnek a tanuló tanulási illetve továbbtanulási esélyei. Tartalmi elemei: - Belső jelzőrendszer működtetése a lemaradás veszélyének időbeni felismerésére. Ennek a részei: iskola-alkalmassági vizsgálatok, DIFER-mérések, egyéni fejlesztési tervek
13
-
kidolgozása, alkalmazása, követő mérések, negyedéves egyéni magatartás – szorgalom értékelés A tanulási folyamatok differenciált tervezése. Egyéni fejlesztés a rászoruló tanulóknak. Az életvezetés és a pályairányítás támogatása, szülők bevonása a folyamatba A család szerepének erősítése, együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. A kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat alkalmazása segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Kiemelt tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
o A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az integrált nevelés sikeres megvalósításának fontos feltétele a helyi társadalom érzékenységének felkeltése, és az integrációs program iránti pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetencia alapú oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési formák mellett alkalmazzuk: tematikus fórumok, rendhagyó szülői értekezletek, értékelő megbeszélés, közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére. Ezeknek az alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítson ki az érintettekben, segítő és támogató kommunikációs illetve konfliktus-megoldási technikákat adjon át. Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai: a kisebbségi önkormányzatok, a gyermekjóléti szolgálatok, a helyi média. o A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Iskolánk a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formáit alkalmazza: Individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség– és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.
14 Kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség– és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. o Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái között meg lehet jeleníteni a kompetencia alapú oktatás sajátos értékelési formáit. Pl. egy csoport kooperatív munkájának egységes értékelése
IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek az iskolában: Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére beszámolás számítógépes háttéranyagok felhasználásával o Nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyag-átadás” (projektoktatás, témahét stb.) megvalósítása
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani, és meg tudják védeni. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára.
15 A nem tanórai formában megszervezett tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják
Projektoktatás Az adott téma feldolgozása egyénileg vagy csoportban történik, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: - Célmeghatározás - Tervezés, szervezés o Célok és feladatok megfogalmazása o A komplex téma kezelhető egységekre bontása o Tanulócsoportok megszervezése o A munkavégzés helyszíneinek kiválasztása o Munkaformák meghatározása - tanulói tevékenységek tervezése - Kivitelezés o Adatgyűjtés o A téma feldolgozása o Menet közben szükséges korrigálás / visszacsatolások alapján o A produktum összeállítása - A projekt / produktum bemutatása - A projekt értékelése, tanulságok összegzése Témahét Olyan sajátos tanulásszervezési eljárás, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A hagyományos tantárgyi ismereteket így gyakorlati tevékenységek közé helyezi, a probléma felvetés kapcsán sajátos, sokoldalú megközelítést tesz lehetővé. Célja a tanulók motiválása a hagyományos tanórai, tantárgyi keretek oldásával.
A témahét akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.
16
Művészeti nevelés tantárgyi bontás nélkül Heti 2 órában olyan komplex programot tartalmaz, amely gyermeknek, pedagógusnak egyaránt örömteli együttgondolkodást biztosít. A gyermeki lélek formálása, alakítása és gazdagítása a zenei és vizuális nevelés eszköztárával. A pedagógus az információk gazdag tárházát nyújtja, a tanulók pedig játékos tanulási tevékenység közben önként adják vissza a látott, hallott és megtapasztalt dolgokat. Saját elképzelésük szerint dolgozzák fel az élményeket, hogy szubjektíven fejezhessék ki magukat. A művészeti nevelés során az ismeret-, készség- és képességfejlesztés a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, zeneművek meghallgatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével történik. A témakörök az évszakokhoz kötődnek, az iskola hagyományaihoz kapcsolódnak, melyek feldolgozása és megjelenítése során a gyerekek életkoruknak megfelelő zenei és vizuális ismerethez jutnak. A program egységes művészeti látásmód kialakításával járul hozzá a valóság megismertetéséhez, a művészeti alkotások megértéséhez, aktív befogadásához és átéléséhez. Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtervek, a csomag eszközi elemei (tanári-tanulói), az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanítási-tanulási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területein hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyag mennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlati szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását,
17 ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információforrások, informatikai eszközök aktív használata,stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időrőlidőre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekció elvégzése. Iskolánk 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kíván élni az új lehetőséggel az informatika valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat összekapcsolva, kifejezetten a könyvtári ismeretekre, később a kommunikációs ismeretekre alapozva, azt fejlesztve. Iskolánkban a moduláris oktatást felső tagozaton alkalmazzuk. Az informatika valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak kapcsolódó tananyagrészeinek összekapcsolásával valósítjuk meg. 5. és 6. évfolyam: adatbázis-kezelés, rendszerezés, összekapcsolva a könyvtári ismeretekkel 7. és 8. évfolyam: prezentációkészítés, kiselőadásokra felkészülés, összekapcsolva a kommunikáció blokkal: hivatalos dokumentumok készítése szövegszerkesztővel. o Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A tantárgyi modulok követelményrendszere beépül az adott tárgy követelményrendszerébe. A modulok anyagában elért teljesítményt a szaktanár osztályzatokkal értékeli, amelyek a tantárgyi osztályzatokkal együtt adják a félévi és az év végi érdemjegyet.
Értékrendszerünk: -
Fontos feladatnak tartjuk, az alapvető emberi értékek elfogadtatását és annak közvetítését: humanizmus tolerancia szeretet, megértés együttműködés, közösségi lét
eszmények tisztelete hazaszeretet a magyarság érdekeinek képviselete nemzetek közötti egyenlőség pl. más kultúrák megismerése, tiszteletben tartása, védelme
A fentiekkel közvetetten a tanulók környezetére is hatni szeretnénk.
Iskolánk arculata:
Ének tagozat - Iskolánkban a 2012/2013-as tanévtől kezdődően felmenő rendszerben ének tagozat kezdte meg működését azzal a céllal, hogy tanulóink kulturális kompetenciáját fejlesszük. A kulturális kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módontöbbek között zene, tánc, irodalom, szobrászat, festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában, ezek közül iskolánk a zene kifejezőeszközén keresztül járul hozzá a harmonikus, a szép iránt érzékeny és kiegyensúlyozott emberkép kialakításához a tanulóinkban.
18 Az emelt szintű ének tanításához kapcsolódik az iskolai kórus színvonalas működtetése illetve annak szakmai feltételeinek biztosítása.
Az idegen-nyelv oktatására 2. és 3. osztályban a tanulók a heti időkeret terhére szakkör formájában ismerkednek az angol vagy német nyelvvel. A választékot megfelelő létszám esetén ki tudjuk bővíteni az orosz vagy olasz nyelv tanulásának lehetőségével.
Az informatika oktatása 4. osztálytól kezdődik. Az ECDL vizsgára való felkészülésre is lehetőséget kapnak tanulóink.
A környezettudatosságra nevelés áthatja egész oktatási rendszerünket. Az iskola valamennyi dolgozója feladatának tekinti a tiszta, szép környezet megszerettetését. Két kis iskolakertünkben a gyakorlatban alkalmazhatják tanulóink és napköziseink a biológia és technika órán, környezetvédelmi szakkörön elsajátított ismereteket. Iskolánk díszítése élő növényekkel és természetes anyagokból készült dekorációkkal, gyermekrajzokkal történik. Minden évben gyarapodik az épületben található bio-sarok kiállítási anyaga. Az alsó tagozatosoknál kiemelt helyen szerepel a kézműves foglalkozás, mely szakkör keretében is megvalósítunk. A szakkörök működési költségeihez, az anyagköltségekhez fenntartói támogatás biztosított. A támogatott szakkörök száma az iskolai osztályok számának fele lehet.
Kiemelten fontos céljaink:
A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti- és társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak. Tanulóink sajátítsák el az élethosszig tartó tanulás alapjait. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A tanulók esélyegyenlőségét célzó feladatok, tevékenységek és a tehetséggondozás Iskolánk nem változtat eddigi deszegregációs gyakorlatán. A személyiségi jogokat messzemenően figyelembe véve nyilvántartjuk a BTM, SNI, HH és HHH, valamint a veszélyeztetett tanulókat. Figyelemmel kísérjük fejlődésüket mind tanulmányi, mind mentális szempontból, miközben integrált oktatásban vesznek részt. A hangsúlyt szűrésre, a prevencióra és a felzárkóztatásra helyezzük.
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a fejlesztő foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai szükség esetén a családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
A tehetséggondozás A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör a szakkörök középiskolai előkészítő foglalkozások versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (p. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, csoportos használata továbbtanulás segítése A szakkörök működési költségeihez, az anyagköltségekhez fenntartói támogatás biztosított. A támogatott szakkörök száma az iskolai osztályok számának fele lehet.
20
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Felderítjük és nyilvántartjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, törekszünk az esélyegyenlőség megvalósítására. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek külön alsó és felső tagozaton. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök alapfeladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, amennyiben ez általunk lehetséges. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit. Meg kell keresni a problémák okait. Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
kormányhivatallal tankerülettel nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal iskolai védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
21
a felzárkóztató foglalkozások a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Tanulási kudarcnak kitett tevékenységek során történik
tanulók
felzárkóztatásának
segítése
a
következő
Prevenciós programunk célja, hogy a figyelmet a megelőzésre irányítsa. Tartalmi elemei: -
-
Belső jelzőrendszer működtetése a lemaradás veszélyének időbeni felismerésére. Ennek részei: iskolaalkalmassági vizsgálatok, DIFER-mérések, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása, követő mérések, negyedéves egyéni magatartás – szorgalom értékelés A tanulási folyamatok differenciált tervezése. Egyéni fejlesztés a rászoruló tanulóknak. Az életvezetés és a pályairányítás támogatása, szülők bevonása a folyamatba A család szerepének erősítése, együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. A kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat alkalmazása segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.
Kiemelt tevékenységformák:
Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
22 A megvalósítás területei:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a fejlesztő foglalkozások a napközi otthon a tanulószoba az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése.
Az integrált nevelés sikeres megvalósításának fontos feltétele a helyi társadalom érzékenységének felkeltése és az integrációs program iránti pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetencia alapú oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési formák mellett alkalmazzuk:
tematikus fórumok, rendhagyó szülői értekezletek, értékelő megbeszélés, közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére.
Ezeknek az alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítson ki az érintettekben, segítő és támogató kommunikációs illetve konfliktusmegoldási technikákat adjon át. Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai:
a kisebbségi önkormányzatok, a gyermekjóléti szolgálatok, a helyi média.
Szociális hátrányok, esélyegyenlőtlenségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a diákétkeztetés a fejlesztő foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése
23
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a tankerülettel, a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek iskolán kívüli tevékenységben való részvételhez nyújtott segítség (pl. színházlátogatás, osztály- és egyéb kirándulások stb.) az iskola munkáját segítő Vásártéri Gyermekekért Alapítvány támogatása
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltételei
Az értékelés: A pedagógiai értékelés funkciója a visszacsatolás, az oktatás eredményességének vizsgálata. Célja a hatékonyság növelése. /Helyben, iskola, osztály, egyén szintjén./ Bemenet felőli nem standardizált belső értékelési módszerek: szóbeli és írásbeli feleltetés, belső vizsgák. Eredményeken keresztül történő kimeneti értékelés: iskolától független tudásszint-mérések, társadalmi csoportok, intézmények értékelési aktusa. Tantárgyi feladatbankok, országos vizsgák, külső vizsgák. /IEA, Monitor vizsgálatok, OPI, FPI, felvételi vizsgák, országos kompetenciamérés./ Az oktatás eredményességét nem csak a tanulók tanulmányi teljesítményeinek mérésén keresztül lehet értelmezni. Nagyobb gondot kell fordítani a teljesítményt befolyásoló tényezők vizsgálatára és az iskolai szintű értékelésre. / Külső szakértők, iskolaszék véleményezése, iskola belső értékelése, tanórai hatékonyság értékelése, értékelés rendszeressége, motiválás, ellenőrzés/ Az értékelés fajtái: 1. diagnosztikus értékelés, célja: helyzetfeltárás 2. formatív értékelés, célja: fejlesztés, formálás 3. szummatív értékelés, célja: minősítés Tanulói értékelés: Diagnosztikus értékelést végzünk minden tanév elején. A tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelésoktatás következő szakaszát? Megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek ahol lemaradtak?
24 A mérés eredményeként egyénre és csoportra szabott stratégiákat alakítunk ki. Osztályfőnök – témazáráskor Munkaközösség-vezető – negyedévente Szaktanár – félév, háromnegyedév, év vége Formatív értékelést végzünk évfolyamonként, osztályonként, tanulócsoportonként az új ismeretek elsajátítása, gyakorlása, ismétlése közben. Ezzel a tanulási sikerek megerősítését, vagy tanulási hibák feltárását célozzuk, ami lehetővé teszi a folyamatos korrekciót a nevelési- oktatási célok, a tartalom és folyamat területén. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy mit tudnak és mit nem tudnak a tanulók. Ez az értékelést végzők számára tudatosítást, az értékeltek /tanulók/ számára ösztönzést jelent az önkorrekcióra. Szummatív értékelést egy- egy nevelési- oktatási szakasz zárásakor alkalmazunk. Évfolyamonként, osztályonként, tanulócsoportonként végezzük az új ismeretanyag befejezésekor, összefoglaláskor. Célja: a tanuló teljesítmény alapján történő záró minősítése.
Értékelés módja: Szöveges értékelést alkalmazunk 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a következő minősítéseket alkalmazva: Kiválóan teljesített Jól vagy megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul 2. évfolyamon félévkor idegen nyelvből – szöveges értékelés 2.- 4. évfolyamon: idegen nyelvből – más tantárgyakhoz hasonlóan értékeljük informatikából – részt vett A tanuló teljesítményét 2. évfolyam végétől 8. évfolyamig osztályzattal értékeljük az alábbiak szerint: Teljesítmény Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul
Osztályzat 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen
Magatartás példás jó változó rossz
Szorgalom példás jó változó hanyag
Kivételt képez a erkölcstan/hittan-erkölcstan tantárgy, melyet osztályzattal nem értékelünk, csak a részvételt igazoljuk. A naplóba, törzslapra, bizonyítványba kerülő bejegyzés: részt vett. Az osztályzatok minimális száma Heti 1 óra esetén félévente Heti 2 óra esetén félévente Heti 3 és több óra esetén félévente
3 4 6
A szöveges értékeléshez félévkor valamint év végén osztályonként értékelőlapot dolgozunk ki a minősítéshez.
25 Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, akkor a szülővel együtt értékelni kell a gyermek fejlődését gátló tényezőket, és föl kell tárni a fölzárkóztatás lehetséges útjait.
A megoldás lehetséges módja: - beszélgetés a szülőkkel, külön behívni őket (félévi értékelés után) - egyéni fejlesztés - logopédiai fejlesztés - szakértői vizsgálat kérése - kapcsolat felvétele a családsegítő szolgálattal Értékelés módjai: - írásbeli munkáinak, felméréseinek megtekintése, hibák elemzése Hibák feltárása után lehetséges felzárkóztatás: - logopédiai fejlesztés - egyéni foglalkozás - fejlesztő foglalkozás - más intézménybe áthelyezés (szakértői vélemény alapján) A szöveges értékelés szempontjai: - kommunikáció - szabálykövetés – érti-e, alkalmazza-e a szabályokat - gondolkodás: lényegkiemelés, problémamegoldás - tanuláshoz való viszony - tantárgyakban nyújtott tevékenység 1. Kommunikáció: Miként követi a tanuló a beszédfordulatokat? Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlése? Mekkora a szókincse? Mennyire választékos a beszéde? Milyen az információ kiemelés megbízhatósága? Használja-e a megszerzett tudást? 2. Szabálykövetés: Megérti-e és alkalmazza-e a szabályokat? (munkavégzésben, feladatmegoldásban) Együttműködőe az iskolai tevékenységekben? Megfelelő-e a hangneme a felnőttekkel, gyerekekkel? 3. Gondolkodása: Lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes? Milyen gondolati műveletekben jártas? Milyen szinten önálló a gondolati műveletek alkalmazásában? Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg? (tárgyak, eszköz, modell, rajz, elvont gondolkodás) 4. Tanuláshoz való viszony: Mi motiválja és mennyire motivált? Mennyire tartós a tanulási tevékenysége? Mennyire elmélyült? Milyen a megfigyelése, sík-tér-időbeli tájékozottsága? Milyen a mozgás fejlettsége?
26 5. Tantárgyakban nyújtott teljesítmény: Mennyire sajátította el az ismereteket? Tudja-e azokat szituációkban Problémahelyzetben hogyan szűri, csoportosítja és használja fel az információkat? Alapkészségek, képességek (1-4. osztály bontva):
alkalmazni?
Olvasás: pontosság, folyamatosság, tempó, kifejező volta, megértése, megismerés módszerei Írás: pontos, normakövető, szabályos alakítás, kapcsolás, tiszta, rendezett Nyelvtan: szófajok felismerése, csoportosítása, mondatfajták felismerése, alkalmazása, szabályok követése a helyesírásban, magánhangzók-mássalhangzók, hamisság jelölése, elválasztás megfelelő alkalmazása Fogalmazás: önálló mondatalkotás szóban, írásban, időrend betartása, fogalmazás alapismeretek alkalmazása, tagolás Matematika: gyors, pontos fejszámolás, alapműveletek pontos elvégzése, ellenőrzése Környezetismeret: alapos megfigyelés, képes önálló tapasztalatszerzésre, a tapasztaltakat tudja megfogalmazni, érti az összefüggéseket, felismeri a kölcsönhatásokat, ismereteit 4-5 gondolatban meg tudja fogalmazni, képes bizonyos fogalmakat jegyei alapján leírni, bemutatni (pl. emlős, madár, virág) Rajz: pontos megfigyelés, rajzeszközök biztos alkalmazása, kreativitás Ének: metrumérzék kialakítása, egyszerűbb ritmusok írása és felismerése, ritmusértékek és neveik, ütemfajták, hangsorok ismerete, magyar gyermek- és népdalok éneklése, szolmizációs hangok ismerete és lejegyzése, valamint felismerése a tanult dalokon, hangszercsoportok ismerete és felismerése zenei szemelvények alapján. Technika: pontosság, tervezési ismeretek alkalmazása, eszközök megfelelő használata Testnevelés: mozgás összerendezettsége, pontos feladatkövetés, szabályok betartása Értékelés 5-8. évfolyamon: osztályzat 5 4 3 2 1
jeles jó közepes elégséges elégtelen
magatartás példás jó változó rossz -
szorgalom példás jó változó hanyag -
A magatartás és szorgalom értékelése az alábbi szempontokat figyelembe véve történik. A tanulók magatartásának minősítése: Példás (5) érdemjegyet magatartásból az a tanuló kaphat, aki az iskolai Házirend előírásait, a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait példamutatóan és következetesen betartja, azok betartására másokat is figyelmeztet, de nem árulkodik. Az iskolai és iskolán kívüli magatartásával tanulótársai előtt példát mutat. Modora, hangneme udvarias és tisztelettudó. Az iskolai közösségekben lévő munka végzésében élenjáró és abban irányító, kezdeményező szerepet tölt be. Igazolatlan mulasztása, indokolatlan késése nincs. Közössége tagjainak készségesen nyújt segítséget. Diáktársait, tanárait, a felnőtteket tiszteli és becsüli. Külső megjelenésére, ápoltságára, környezete tisztaságára fokozott gondot fordít. Egyéni és társai felszerelésére, a köztulajdon védelmére rendszeresen ügyel. Fegyelmi büntetésben az elbírált időszak alatt nem részesült.
27 Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen komolyabb kifogás nem merült fel, az iskolai Házirend normái szerint cselekszik, s ha kisebb hibát elkövet, figyelmeztetésre azt kijavítja. Az iskolai közösségekben irányítás mellett aktívan tevékenykedik. Igazolatlan mulasztása nincs. Társainak készségesen nyújt segítséget. Diáktársait, tanárait, a felnőtteket tiszteli és becsüli. Külső megjelenésére, a tisztaság és ápoltság jellemző. Egyéni és társai felszerelésére, a köztulajdon védelmére ügyel. Az elbírálás időszaka alatt legfeljebb egy-egy alkalommal részesült szóbeli vagy írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben. Modora, hangneme nem sérti az emberi együttélés normáit. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki az iskolai és iskolán kívüli magatartási normák ellen több ízben vét, vagy magatartását tanárai több ízben kifogásolták. Tanulmányi és közösségi kötelezettségeit rendszertelenül látja el, társaira, környezetére negatív hatást gyakorol. Modora, hangneme időnként tiszteletlen, de a figyelmeztetéseket általában elfogadja, hibáit azonban nem mindig javítja ki. Több ízben késik és mulaszt igazolatlanul. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki az iskolai és iskolán kívüli viselkedési normákat durván megsérti, a közösségért nem dolgozik, arra bomlasztó hatással van. Igazgatói intőt vagy súlyosabb fegyelmi büntetést kapott. Modora súlyosan kifogásolható. Igazolatlan mulasztás miatt szabálysértési eljárást kellett indítani. A tanulók szorgalmának minősítése Példás (5) a tanuló szorgalma akkor, ha egyéni adottságainak, képességének, valamint környezete szociális körülményeinek megfelelő legjobb tanulmányi eredményre törekszik. Kötelességtudata, pontossága, rendszeretete és fegyelme példamutató. A tanórákon aktivitásával tanulótársait is buzdítja. Az iskola, az osztályközösség munkájában öntevékenyen és társait segítve részt vesz. Iskolán kívüli egyéb feladatait, az önként vállalt munkát maradéktalanul ellátja. Jó (4) a tanuló szorgalma akkor, ha egyéni adottságainak, képességeinek, valamint családi, szociális körülményeinek megfelelő tanulmányi eredménye elérése érdekében a tanítási órákra rendszeresen felkészül, de eredményeiben megnyugszik, és különösebb fejlődésre nem törekszik. A tanórákon általában aktív, kötelességérzete megfelelő, pontossága, rendszeretete elfogadható. A közösség munkájában csak vezetői felkérésre veszi ki a részét. Iskolán kívüli feladatait, otthoni munkáját teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma akkor, ha tanulmányi fejlődése érdekében csak időnként teszi meg a tőle telhetőt. A tanórákra való felkészülése rapszodikus, időnként passzív, visszahúzódó, elért eredményei iránt közömbös. Kötelességeit csak többszöri figyelmeztetés után teljesíti. Munkájában többnyire önállótlan, pontatlan, rendszeretete többnyire kifogásolható. A közösségek munkájában, megmozdulásaiban csak igen ritkán és csak többszöri felszólításra vesz részt. Iskolán kívüli feladatait és otthoni munkáját rendszertelenül végzi. Hanyag (2) a tanuló szorgalma akkor, ha a tanórákra általában készületlenül érkezik. Házi feladatait, iskolai munkáját többnyire elhanyagolja. A tanórákra az előirt tanszerek nélkül jelenik meg. Az órákon tanúsított magatartása passzív. Tanárai és tanulótársai segítségét nem fogadja el, kötelességeit többször elmulasztja. Munkájában, feladatvégzésében pontatlan, megbízhatatlan. Rendszeretete gyakran kifogásolható. A közösség munkájából nem veszi ki részét. Hanyagságával, passzivitásával tanulótársaira demoralizáló hatással van. Iskolán kívüli feladatait, otthoni munkáját elhanyagolja. A fenti értékelési szempontok iránymutató jellegűek. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni a tanulók egyéni sajátosságait.
28
Az értékeléssel nyert információkat ismernie kell az értékelőknek és az értékelteknek. Pl. tanuló, tanár, szülő, iskola igazgatója, iskolafenntartó. A szülők objektív tájékoztatása érdekében az alsó és a felső szinten negyedéves és háromnegyed éves értékelést is végzünk. A szöveges értékelés tartalmazza a nevelőtestület negyedéves, háromnegyed éves osztályozó értekezleten a tanulóról kialakított magatartás, szorgalom minősítését, tanulmányi eredményének (dicséret, miből gyenge) rövid összefoglalását. Az érdekeltekhez igazított tájékoztatás segít az eredmények tudatosításában.
Az értékelés szerepe a személyiségfejlesztésben: Pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmuson keresztül segítse a reális önismeretet, önértékelést, pozitív énkép kibontakozását. Befolyásolja a tanulási motivációt, mintát adjon önmaga és mások értékeléséhez. Tanulói beszámoltatás, felmérés és vizsgarendszer: 1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje: Formái: - röpdolgozat (írásbeli felelet) - témazáró - félévi, év végi felmérés Feltételek: 1 tanítási napon - maximum 2 röpdolgozat - 2 témazáró - 2 félévi, év végi felmérés írható Írásbeli beszámoltatás történhet: füzetben, munkalapon, tesztlapon, felmérő füzetben Felkészülés (otthon, napköziben, tanulószobán): 1 óra alatt elvégezhető 2. Mérések Fajtája Diagnosztikus
Téma Mit tud a tanuló az új szakasz kezdetén? Fejlesztő formatív tananyagtanítás közben Szummatív
1-1 tanítási egység végén
Félévi 1. osztály 4. osztály
1 félévben elsajátított anyag olvasás, szövegértés szintfelmérés
8. osztály
NAT követelmények
Korcsoport osztályonként
Időintervallum Felmérést végző év eleje osztályfőnök szaktanár osztályok folyamatos tanító szaktanár osztályok folyamatos tanító szaktanár évfolyamonként adott év munkaköz.vez. januárja igazgató hely. 1. osztály tavasz igazgató hely. 4. osztály év vége munkaköz.vez. matematika magyar 8. osztály adott év május szaktanárok
29
A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje: Formája
Idővallum
Értéke
röpdolgozat beszámoló témazáró
Naponta maximum 2 Naponta maximum 2
Havi osztályzat
Félévi felmérés
Naponta maximum 2 Naponta maximum 2
Értéke súlyozott Nagyobb súllyal
Év végi felmérés
Havi osztályzat
Módja Füzet lapon Füzet (külön) Feladatlap Teszt Feladatlap
Helyszíne
Értékelés módja
Osztályterem Vizsga Tanulmányi verseny
Szöveges Osztályzat Pontok
Mérőlap feladatlap
Felmérés- és vizsgarendszer:
1. évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból, írásból és matematikából. 4. évfolyam végén: matematika, /írásbeli/ magyar nyelv és irodalom /szóbeli és írásbeli/ tantárgyból felmérést végzünk. A felmérés anyagát a felsős és alsós szakmai munkaközösségek együttesen állítják össze. 8. évfolyam: záróvizsga A 8. osztályos záróvizsga Iskolánk tanulói 7. ill. 8. év folyamán, végén Záróvizsgát tesznek a készségtárgyak kivételével minden tárgyból. A vizsgák kompetencia alapúak, és azt a célt szolgálják, hogy meggyőződjünk tanítványainknak a tantárgyak tanulása során kialakult alapvető készségeiről, szemléleti felkészültségéről. A vizsgákon való részvétel a magántanulókon kívül minden tanuló számára kötelező. A vizsgák az alábbi rend szerint zajlanak: 7. év végén Informatika – írásbeli + gyakorlati feladatok 8. félév – az akkor kifutó tárgyakból írásbeli, órarendi órába építve A központi felvételik után: idegen nyelv – szóbeli, kommunikáció nyelvtan – írásbeli 8. év vége - a második féléves tantárgyakból – írásbeli, órarendi órába építve,
30 - matematika – írásbeli, - történelem – szóbeli - irodalom – szóbeli A szóbeli vizsgák tételeit a szaktanár határozza meg, és azokat a vizsga előtt legalább két hónappal a vizsgázó tanulóknak kihirdeti. A vizsgák eredményei a bizonyítványba kerülő osztályzatot pozitív és negatív irányba jelentősen befolyásolhatják. A vizsgán elégtelen osztályzatot szerzett tanuló a szaktanár által megállapított időpontban javító vizsgát köteles tenni. Ennek elmulasztása esetén a vizsgaeredmény az adott tárgyból elégtelen. A vizsga elégtelen osztályzata önmagában nem jelent az adott tantárgyból elégtelen záró jegyet. Kiemelt figyelmet igénylő tanulóink közül a BTMN és SNI besorolású tanulóink a szakértő által előírt könnyítéseket kaphatják meg. Megajánlott jeles osztályzat minden tantárgyból lehetséges a szaktanár megítélése szerint. Ez vizsgamentességet jelent az adott tárgyból. A vizsgák eredményéről a tanulók hivatalos összefoglaló tájékoztatást kapnak írásban, melyet a 8. év végi bizonyítványban helyezünk el. Tanév végi felmérések %-os teljesítményhatárai: 5 4 3 2 1
91 – 100 % 75 – 90 % 60 – 74 % 40 – 59 % 39 % -
Vizsgaanyag: A vizsgák értékelésénél a helyi tanterv alapkövetelményeit, a NAT minimumszintjét, a Kerettanterv továbbhaladási feltételeit kell figyelembe venni. Különbözeti vizsga Azok az iskolánkba érkező tanulók, akik más tanterv szerint, más tantárgyfelosztásban tanultak, felzárkóztató foglalkozások utáni vizsgáztatással továbbhaladhatnak. A vizsgát a szaktanár által meghatározott időpontig, de legkésőbb a haladási év május 30-ig a tanuló köteles letenni. Eredménytelen vizsga esetén a pótvizsga időszakában újra számot adhat tudásáról, ahol a pótvizsga szabályai érvényesek. A vizsgarendszer kiegészítéseként fontos szerepet tulajdonítunk az évfolyamonkénti szintfelmérési rendszernek. Ez lehetővé teszi, hogy tanulóink tudásszintjét összemérjük más iskolák tanulóival. /diagnosztizáló mérés/ Hangsúlyozottan normára irányuló képesség- és tantárgytesztekre van szükség ilyen helyzetekben, amikor tanítványaink tudását a velük hasonló korú és iskolázottságú tanulók eredményeivel akarjuk összemérni. Ezek az összehasonlítások iskolánkon kívüli értékrendet képviselnek, és erőteljes objektív látásmódot hoznak az iskolai értékelés szubjektív közegébe.
31 Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról a tanuló nem kap bizonyítványt. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
Szülő kérésére történő évfolyamismétlés eljárási rendje: - Szülő – gyermeket tanítók egyeztetnek (vélemények meghallgatása) - Szülői kérelem benyújtása az igazgatóhoz - Szülő – igazgató megbeszélése - Kérelem engedélyezése egyeztetés után 15 napon belül A minimum követelményekben, a továbbhaladás szaktárgyi feltételeiben rögzített ismeretanyag elsajátítása elengedhetetlen a magasabb évfolyamra lépéshez. Ha a tanuló egy- vagy két tantárgyból nem éri el a követelményt, és elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga estén a magasabb évfolyamba léphet. Ha a javítóvizsgán nem felel meg, vagy igazolatlanul távol maradt, évfolyamot ismételni köteles. Három vagy több tantárgy eredménytelen teljesítése esetén évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló egyes tantárgyakból a tárgy éves óraszámának 30%-ánál többet mulasztott, az érintett tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha a tantestület másként nem határoz. A sikeres vizsga feltétele a továbbhaladásnak.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának mérése A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.
A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok
Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra
Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése;
32
A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása;
Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt;
A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban;
A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük
A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;
Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota a „Mini Hungarofit” teszt alapján;
A program tárgyi feltételei Tárgyi feltételek:
Tornaterem,
Mozgásfejlesztő szoba
Iskolai sportpálya aszfaltozott kézilabda és kosárlabda pályával, atlétikai futópályával, távolugró és súlylökő hellyel
Az iskolapark füves területei
A helyi program kialakításának egyéb szempontja
Labdás képzés (labdarúgás, szivacskézilabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz) lehetőségei Fontosnak tartjuk a helyes testtartás kialakítását és annak megőrzését. A 6-10 éves kor a gyerekeknél az ügyességfejlesztés később nem pótolható időszaka.
A program tartalma a 2012-2013-as tanévtől kezdődően 1. és 5. osztályban heti 5 testnevelés óra, ami felmenő rendszerben az összes évfolyamban érvényes lesz.
1-8. osztályban heti 1 sport, játékóra
1-4. osztályban heti 1 mozgásfejlesztő (elsősorban labdás) óra
5-6. osztályban heti 1 tartásjavító óra
5- 6 -7. és osztályban heti 0,5 óra szabadidősport
8. osztályban heti 1.5 óra szabadidősport
33 A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek heti 4x2 óra kézilabda edzés az iskolai sportkör keretében
heti 2x2 óra labdarúgás az iskolai sportkör, a helyi sportegyesület és a különböző labdarúgó utánpótlás programok keretében
szervezett napközis szabadtéri foglalkozások, játékok
szervezett túralehetőségek
részvétel a Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken
Külső kapcsolatok A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez szükségünk van jó kapcsolatokra a sportot szerető és művelő szülőkkel, a helyi sportegyesületekkel, a környék sportegyesületeivel, ezek megfelelő végzettséggel rendelkező sportoktatóival, edzőivel, az Alapfokú Művészeti Oktatás néptáncoktatóival.
Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák hatására a felső tagozaton, magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stressz-szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk.
A testmozgás megvalósítása A mindennapi testedzés iskolai végrehajtásának módja, szervezeti keretei: A mozgásszegény életmód miatt a gyermekeknek minden nap szükségük van a megfelelő mozgásinger és terhelés biztosítása céljából testnevelési foglalkozás beiktatására. A testnevelés minőségbiztosítása megköveteli, hogy: minden tanulónak legyen minden nap testneveléssel összefüggő foglalkozása, a normál testnevelés tananyagának legyen része a speciális tartásjavító torna, a testnevelésben vegyék figyelembe a gerincvédelem szempontjait, a testnevelési órákon történjen meg a gyermekek megfelelő szív-érrendszeri és légzőszervi terhelése is, a testnevelési órákon jusson idő és figyelem az örömteli mozgásokra, a játékra is. amennyiben a nemek aránya lehetővé teszi, fiú-leánybontást alkalmazunk testnevelés órákon. a felszerelés vásárlásakor a szülőktől a fehér torna zokni, fekete sportnadrág és fehér trikó beszerzését kérjük Az egész napos oktatásban részesülő tanulók minden nap legalább 30 percet, lehetőleg szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak játékos formában. A diáksport-foglalkozások, a háziversenyek, diákolimpia (több sportágban), a napközis munkaközösség hagyományos őszi-tavaszi sportjáték
34 versenyei adnak lehetőséget és keretet a mindennapi testmozgás megvalósítására. A mindennapos testmozgás megvalósításához kihasználjuk a város sportlétesítményei adta sportolási lehetőségeket. (tornaterem, iskolai sportpálya, játszótér, Csunya-tó) A rekreáció fogalma A szabadidő- eltöltés kultúrája, az életminőség tana. Az ember felfrissülését, munkavégző képességének újrateremtését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja. Rekreációnak nevezzük azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő magatartásformákat, amelyek az ember jó fizikai, szellemi, szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő- és az optimális teljesítőképesség megteremtésére, újrateremtésére, megújítására irányulnak, pozitív élménnyel járnak, egyúttal a minőségi élet (jó közérzet, jól-lét) megteremtését és átélését szolgálják. A sport rekreációs jellemzői o A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet, mely átszövi az ember teljes életét. Az egész életre, a világra jellemző dolog. Hiánya károsan befolyásolja a test, az egészséges lélek, a fejlett értelem alakulását, elősegíti a betegségek kialakulását. o Edzés, élmény, szórakozás, társaság. o Adekvát terhelés, foglalkozás (egyén, állapot, életkor, érdeklődés szerint) o Folyamatos rekreációs aktivitás o Teljesítményelvű, ami nem azonos a versenyzéssel. A rekreáció célja Az egészség megszilárdítása, megújítása, a jó közérzet megteremtése, harmonikus életvitel kialakítása, pozitív hatások átélése, a rekreációs élmény. A sporttevékenységek iránti jó hozzáállás kifejlesztése, az egész életen keresztüli részvétel ösztönzése. A rekreáció feladatai A legkülönbözőbb szabadidősportok fejlesszék a játék és sportműveltséget, keltsék fel az egészségi állapotuknak és teljesítőképességüknek megfelelő testedzés iránti igényüket, alakítsanak ki ezzel kapcsolatos szokásokat, keltsenek érdeklődést és kedvet a szabadon végzett sportolás és játék iránt olyan mértékben, hogy legyen hatással az iskolás kor utáni egészséges életmód kialakítására. A rekreáció eszközei Iskolánkban eszközül a szabadidősportok legkülönfélébb változatait, játékokat és a táncot használjuk, lehetőség szerint a szabadban.
Egyéb mozgáslehetőségek A szülőkkel közös sportprogramok célja
a szabadidő közös eltöltése a szülői példamutatás nevelő hatása a szülő bevonása a testmozgás megszerettetésébe a szülők aktivizálása
35
a szülők is ismerjék meg azt a munkát, ami az iskolában folyik prevenció vidám hangulatú közös programok
A szülőkkel közös sportprogramok feladatai, tartalma
„Gyere velünk, csináld velünk” típusú vidám, mozgásos vetélkedők felelevenítése. Közös túrázás a környéken. Sportoló szülők bevonása sportáguk megismertetésébe (íjászat, tájékozódási futás stb.) Gyermeknapi közös sportprogramok (tanár-diák- szülő )
A megfelelő minőségű fizikai terhelés tanulóink fittségi szintjét növeli. Ezért kiemelkedő jelentőségű a tanulók rendszeres mérése és az eredmények ismeretében a javítást szolgáló módszerek kidolgozása A tanulók fizikai állapotának mérése Mini Hungarofit felmérés A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréséhez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az összpontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussa végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve nyomás. A felmérés lényege, hogy
36 hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db=1 pont 4. Hason-fekvésből felülés.: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsem.: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többletmunka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú
37 életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.
Az iskolai jutalmazás és fegyelmezés A tanulók jutalmazásának elvei A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért eredményeket jutalmazni kell, ha azok
tartósan jók és példamutatóak, többletmunkák, kiemelkedő teljesítmények (pl. versenyek, vetélkedők).
Az egyes tanulók jutalmazásának fokozatai az alábbiak lehetnek:
szaktanári, napközi-vezetői dicséret írásban, osztályfőnöki dicséret: saját véleménye, pedagógustársa javaslatára, példaként állítva a tanulót a társai elé, igazgatói elismerés: az osztályfőnök vagy pedagógus javaslata alapján a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményért, 5 igazgatói dicséret után jutalom a tanévzáró ünnepélyen, nevelőtestületi dicséret: huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény, segítőkészség, az osztályban tanító nevelők határozata alapján, félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható. Petőfi-diploma: az iskola legmagasabb rangú elismerése, adományozása a tantestület döntése alapján történik.
38 Célunk az, hogy legkiemelkedőbb tanítványainkat méltó módon megjutalmazzuk általános iskolai tanulmányaik befejezésekor, például állítsuk őket társaik elé, ezzel is ösztönözve a többieket a minél magasabb színvonalú munkára. A Petőfi-diploma egy egyedi tervezésű és kivitelezésű oklevelet, valamint jelentősebb értékű tárgyjutalmat jelent. Az elismerést az a nyolcadikos tanuló kaphatja, aki legalább négy éve iskolánk növendéke, és kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkájával valamint magatartásával ezt kiérdemli. A személyre javaslatot a nyolcadikos osztályfőnökök tesznek, a tantestület pedig kétharmados többséggel dönt (megosztott díj kiadása lehetséges). A kitüntetést minden évben az igazgató adja át a tanévzáró ünnepségen, ekkor a személy megnevezésén és a díj átadásán túl az ajánlásnak is el kell hangoznia. A tanulók kiemelkedő teljesítményének elismerésében – osztályszinten és iskolai szinten egyaránt – nagy szerepet szánunk az elvégzett munkához méltó jutalomnak. Szeretnénk nemcsak elismerni az elért eredményt, hanem fontos a motiváció is. A szülőt minden jutalmazásról írásban kell értesíteni. Az igazgatói elismerést, a nevelőtestületi dicséretet valamint a Petőfi-diploma adományozását az egész iskola tanulóifjúságának tudomására kell hozni. A nevelőtestület által adott év végi dicséret oklevéllel vagy jutalomkönyvvel, tárgyjutalommal is kifejezhető. Az iskolában alkalmazott büntetések:
szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban, intő osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban, intő igazgatói figyelmeztetés szóban, írásban, intő igazgatói megrovás, főigazgatói megrovás fegyelmi eljárás.
A büntetés írásbeli fokozata minden esetben a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül, amely lehet:
megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények juttatások megvonása, áthelyezés másik osztályba, áthelyezés másik iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából
39
Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei 1-4. osztály: -
-
Az írásbeli feladat a tanulnivaló felét tegye ki (kb. ½ óra) Mennyisége tantárgyanként 1-2 feladat A szóbeli feladatok segítsék a szókincs fejlesztését, memória fejlesztését, olvasási készség fejlesztését (kb. ½ óra) A napi tanulási idő ne haladja meg az 1 órát Írásbeli házi feladatnak adható: - gondolkodtató feladat - mechanikus gyakorlást szolgáló feladat - ismétlést szolgáló feladat - rajzos tevékenység - gyűjtőmunka Nem ajánlatos tanítási szünetre házi feladatot adni. Esetlegesen javasolt a kötelező olvasmányok elolvastatása. A hét végére ne legyen több a házi feladat, mint a napi (maximum 1 óra) A felső tagozaton
A tanuló elemi kötelessége, hogy házi feladatát a pedagógus útmutatásai alapján hiánytalanul készítse el. Ennek elmulasztása szankciókat von maga után
A házi feladat az órai munkára épülő, elsősorban gyakoroltató vagy gyűjtőmunka jellegű feladat, ebből következően új anyag feladása tilos, kivéve a 8. évfolyamon.
Mennyiségi irányelv: egy közepes képességű tanuló számára a házi feladat elvégzése – írásbeli és szóbeli együttesen – átlagban ne haladja meg a 30 percet tantárgyanként, kivétel az összegző számonkérések előtti felkészülés vagy valamilyen rendkívüli pedagógiai helyzet, amely ezt indokolja.
A szóbeli és írásbeli feladatok arányát a szaktanár állapítja meg, a tantárgyat, az adott anyagot, pedagógiai és hatékonysági szempontokat figyelembe véve.
A házi feladatot ill. annak hiányát a szaktanár saját gyakorlatához alkalmazva értékeli ill. szankcionálja.
Probléma esetén a tanuló ill. szülője fordulhat az érintett pedagógushoz, ezután az osztályfőnökhöz, majd az illetékes igazgatóhelyetteshez ill. az igazgatóhoz.
tantárgyához, kialakult pedagógiai
40
TÁMOP 3.1.4 iskolánkban A TÁMOP 3.1.4-08/1-2008-0027: Kompetencia alapú oktatás és egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázat 5 évig tartó fenntartási kötelezettséget ír elő az abban résztvevő intézmények számára. A pályázati kötelezettség két területe, melyek beépültek az intézmény pedagógiai programjába is:
kompetencia alapú oktatás projekt tevékenység: új tanulásszervezési eljárások
Kompetencia alapú oktatás Kompetencia: készségek, ismeretek, adottságok attitűdök egysége és a tanulásra való képesség. Az EU kulcskompetenciák a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai,természettudományi és technológiai digitális a tanulás tanulása állampolgári vállakozói kulturális Egyformán fontosak, mindegyik hozzájárul a sikeres élethez a tudás alapú társadalomban, azonban elsődleges az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert a cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A 2012/2013 tanév a pályázat fenntartásának harmadik éve, így a kompetencia alapú oktatásba a tanulócsoportok felmenő rendszerben történő bevonása alsó tagozaton az 1- 4. évfolyamon, felső tagozaton az 5- 8. évfolyamon is megtörtént. Ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásban megfogalmazott alapelvek mentén történik az oktatás minden korcsoportban, de nem minden tanulócsoportban ugyanazon a műveltség területen. Ez függ a megvalósító szaktanár tantárgyfelosztásától, illetve a tanulócsoport bevezető évben történt bevonásától. Azok a csoportok, amelyek valamely kompetencia területen a kezdetektől bevontak, felmenő rendszerben, négy éven át maradnak is. Természetesen egy csoport több kompetencia területen is lehet bevont, mint ahogy egy szaktanár több csoportban is lehet megvalósító. A fenntartási kötelezettség végére minden tanuló számára megvalósul a kompetencia alapú oktatás.(2014/2015) Iskolánkban a következő műveltség területeken zajlik kompetencia alapú oktatás:
szövegértés matematika idegen nyelv
A kompetencia alapú oktatás alapelvei.
moduláris felépítésű, tanuló-és tevékenységközpontú,
41
differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer, korszerű pedagógiai kultúrára épül.
Ezeket az alapelveket figyelembe véve tartalmi és szerkezeti szempontból átalakul a tanulás-tanítás folyamata. Megszűnik a hagyományos frontális osztálymunka egyeduralma, hiszen a tanulók sokszor csoportokban dolgoznak. A kooperatív/együttműködő tanulás során mindenkinek van feladata az órán, érvényesül a tanulói kreativitás, mindenki sikerélményhez juthat, még a gyengébb képességű tanulók is. Ez a szerkezeti forma alkalmas az önismeret fejlesztésére, erősíti az egymásért felelősséget vállalást, az alkalmazkodást, ezért a csoportok kialakítása nem kis felelősség, hiszen a hatékony együttműködéstől függ az eredményesség. A pedagógus szerepe megváltozik, nem előadó lesz, hanem partneri viszonyba kerül a gyerekekkel. A kutató szemlélet kialakítására törekszik, tehát nem készen adja át az ismereteket, hanem úgy irányítja a tanulási folyamatot, hogy a tanulók maguk jussanak el a következtetésekig, ezáltal sokkal maradandóbban épül be az ismeret. Mindamellett az együtt munkálkodás élményt ad, a tanulás pedig öröm forrása. A tevékenység központú pedagógia rengeteg eszközt alkalmaz, digitális eszközöket is, fejlesztve a tanulók digitális kultúráját, kommunikációs készségeket, ugyanakkor interaktivitásra késztet. A cselekvő tanulás elengedhetetlen kellékei, a felkészülés, kivitelezés, értékelés terén egyaránt. Célunk, hogy a digitális írásbeliség elterjedése megvalósuljon és minden tantárgyban jelen legyen.
Projekttevékenység: új tanulásszervezési eljárások A projektmódszer olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll és a hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum és ennek elérésére irányuló tevékenység közbeni ismeretszerzés. Ez a módszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, elméleti ismeretek meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzel fogható dolgot készítenek el. A munka során szükséges elméleti ismereteket maguk tárják fel. Alkotás közben egyéni képességek és tehetségek mentén felosztják az egyes munkafolyamatokat a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és tevékenység értékeléséig. A projekt tevékenység időtartama és célja összhangban van az adott tanév fő célkitűzéseivel, az iskola hagyományaival. Formái a következők:
Témahét Három hetet meghaladó projekt Moduláris oktatási program Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása (pl. művészetek) Önálló Intézményi Innováció
A vállalások során külön figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulókat minél nagyobb mértékben vonjuk be ezekbe a tevékenységekbe, illetve a témák kiválasztásánál tekintettel vagyunk a tanulók érdeklődésére és az életkori sajátosságokra is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülők is tapasztalják meg, hogy
42 milyen sokszínű tevékenység zajlik az iskolákban és ők is megismerkedjenek az ismeretszerzés játékos, szórakoztató formáival, a tevékenységközpontú pedagógia módszereivel. Ezek jelentik a valódi megújulást. A pedagógusok szívesen vállalják az újszerű feladatokat, mert- bár többletmunkával jár,- az új tanulásszervezési módszerek eredményessége elvitathatatlan. Több feladatot is teljesítünk az elvártnál, változatos tartalmas tanórán kívüli tevékenységeket tervezünk, gazdagítva ezzel tanulóink ismeretszerzési lehetőségeit, közösségük formálódását és erősítését. Ezek a programok gyarapítják az iskolák hagyományait, melyek meghatározzák egy-egy intézmény egyediségét, egyéni arculatát, megkönnyítve ezzel a szülők orientációját az iskolaválasztás időszakában. Lehetőséget teremtünk az ismeretszerzés legváltozatosabb módszereinek megvalósítására. Témahét / Három hetet meghaladó projekt
Akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. A témahétnek (vagy témanapoknak) mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a témahét minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. A témahét tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is. A három hetet meghaladó projekt ugyancsak ezen alapelvek mentén vonja be a tanulókat a projekttevékenységbe, csak az időkeret hosszabb, tagolhatóbb és nagyon alkalmas ünnepi időszakokhoz kötődésre, ezzel együtt a hagyományok ápolására.(szüret, advent, farsang, húsvét)
Művészeti nevelés tantárgyi bontás nélkül Heti 2 órában olyan komplex programot tartalmaz, amely gyermeknek, pedagógusnak egyaránt örömteli együttgondolkodást biztosít. A gyermeki lélek formálása, alakítása és gazdagítása a zenei és vizuális nevelés eszköztárával. A pedagógus az információk gazdag tárházát nyújtja, a tanulók pedig játékos tanulási tevékenység közben önként adják vissza a látott, hallott és megtapasztalt dolgokat. Saját elképzelésük szerint dolgozzák fel az élményeket, hogy szubjektíven fejezhessék ki magukat. A művészeti nevelés során az ismeret-, készség- és képességfejlesztés a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, zeneművek meghallgatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével történik. A témakörök az évszakokhoz kötődnek, az iskola hagyományaihoz kapcsolódnak, melyek feldolgozása és megjelenítése során a gyerekek életkoruknak megfelelő zenei és vizuális ismerethez jutnak. A program egységes művészeti látásmód kialakításával járul hozzá a valóság megismertetéséhez, a művészeti alkotások megértéséhez, aktív befogadásához és átéléséhez.
43 Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez Iskolánk 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kíván élni az új lehetőséggel az informatika valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat összekapcsolva, kifejezetten a könyvtári ismeretekre, később a kommunikációs ismeretekre alapozva, azt fejlesztve. Iskolánkban a moduláris oktatást felső tagozaton alkalmazzuk. Az informatika valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak kapcsolódó tananyagrészeinek összekapcsolásával valósítjuk meg. 5. és 6. évfolyam: adatbázis-kezelés, rendszerezés, összekapcsolva a könyvtári ismeretekkel 7. és 8. évfolyam: prezentációkészítés, kiselőadásokra felkészülés, összekapcsolva a kommunikáció blokkal: hivatalos dokumentumok készítése szövegszerkesztővel. Időtartam: minden évfolyamon 15 óra Önálló intézményi innováció Megvalósítása során a művészeti nevelést állítjuk a középpontba. Együttműködünk a Péceli Alkotó Pedagógusok Egyesületével, hiszen kivételes lehetőség számunkra, hogy a PAPE tagjai egyben iskolánk pedagógusai is. A művészeti nevelés témakörében tanórán kívül történik a tanulók ismeretanyagának bővítése, a különböző kézműves technikák megismertetésével, a kreativitás fejlesztése az alkotó tevékenység során. Az innováció kiemelten alkalmas arra, hogy a tevékenységen alapuló fejlesztést szolgálja a művészeti nevelés területén, mindeközben elősegíti a különböző kompetenciák fejlesztését is. Az innováció a közvetlen tapasztalatszerzésre épült. A feladat során a tanulók közvetlen kapcsolatba kerülnek a tárgyi környezettel, megtapasztalják, átérzik az alkotás nehézségeit, örömét így könnyebben elsajátítják az új ismereteket. Megismerkednek a különböző anyagok (selyem, vászon, gyöngy, batikolás, dekupázs) jellegzetességeivel. Megismerkednek más népek hagyományaival, kulturális értékeivel. A szociális hátránnyal küzdő tanulók is sikerélményhez jutnak, így ez a tevékenységi forma kiválóan alkalmas az esélyegyenlőség megteremtésére is. Gyermekeink jó ízlését és esztétikai kultúráját fejleszthetjük és az eddig kialakult jó hagyományokat megőrizve, a pedagógiai szemléletváltást is elősegíthetjük. A TÁMOP-pályázat szakmai tartalmának minél sikeresebb megvalósítását az anyagi források költséghatékony felhasználásával segítjük.
44
Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az egészség a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni jóllét állapota. Az egészségi állapotot a genetikai tényezőkön kívül a környezeti tényezők is befolyásolják. A környezeti nevelés része az egészségnevelés. Az egészségnevelés célja: a tanuló legyen képes felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészségéért alkalmazza a megtanultakat. Az egészséges életmód része a higiéniai kultúra. A helyes testápolási, öltözködési, táplálkozási, étkezési szokások tudatosítása feladatunk. Az egészségnevelés területei iskolánkban: - tanórán belül (elsősorban biológia, osztályfőnöki, testnevelés, kisebb mértékben egyéb órákon) - tanórán kívül (lehet napközi, szakkör, erdei iskola, nyári táborok, kiállítások, projektek stb.) Olyan foglalkozási módok kialakítása, amelyen az elméleti ismereteket a tanulók a gyakorlatban is alkalmazhatják, pl: háztartási foglalkozások, kézimunka. A foglalkozások működtetéséhez, az anyagszükséglet biztosításához a szülők segítségét is kérjük. Elő kell segítenünk az elsősegély-nyújtási és közlekedési ismeretek elsajátítását. A testi edzettség fokozását segíti az úszásoktatás, a tömegsport, karate és egyéb sportfoglalkozás. Fel kell hívnunk a figyelmet napjaink új veszélyeire, a diákok között is terjedő alkohol- és kábítószerfogyasztásra, a dohányzásra valamint a mértéktelen telefon, tévé- és számítógép-függőségre. Az egészséges élethez hozzá tartozik környezetünk tisztasága, a természet szeretete és megóvása is. Iskolánkban biokertet működtetünk, ahol a gyerekek a biogazdálkodás alapjaival ismerkedhetnek. Az iskola három udvarának karbantartásába, szépítésébe szintén bevonjuk a gyerekeket. Az egészségnevelés alapelvei: - a megelőzés céljait szolgálja - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység - tudományosan megalapozott - helyes cselekvésre serkentő legyen Az egészségnevelés célja: - az egészségi kulturáltság emelése - hasznos információk átadása - olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához. Az egészségnevelési program célja: A tanulók ismerjék meg: - az életkorral járó életmódi tennivalókat - a társas kapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit, - az egészségre káros szokások (cigaretta, alkohol, drog fogyasztása) romboló hatásait Egészségnevelési feladatok: - testi és mentálhigiénés nevelés életkornak megfelelően - a szenvedélybetegségek megelőzése pl. egészséges tevékenységek örömforrásként történő megélésével - a mindennapos testnevelés biztosítása, a test- és mozgáskultúra fejlesztése és a testedzés lehetőségének biztosítása - egészséges táplálkozási szokások kialakítása (biotermékek iránti igény felkeltése stb.) - az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása - szexuális felvilágosítás, felelős nemi magatartás kialakítása
45 -
fertőző betegségek megelőzése beteg társak elfogadása és segítése kisállattartási, állatgondozási alapismeretek, egészségügyi vonatkozásaik növényfaj ismeret bővítése gyógyhatású mérgező, allergiát kiváltó fajok megismertetésével tapasztalatszerzés arról, hogy a tanulók hogyan határolódhatnak el a veszélyhelyzetektől az áldozattá válás megelőzésére felkészítjük gyermekeinket: konfliktuskezelési technikák, a megelőzés technikái, jogi segítségkérési lehetőségek ismerete segítsük a tájékozódást a médiatermékek, reklámok világában (hiszen választásainknál érdemes az egészséget orientáló értékként figyelembe venni)
Környezeti nevelés A környezeti nevelés áthatja egész oktatási-nevelési rendszerünket. Tantárgyak keretében valósul meg, de kiegészül a követelményekhez szervesen igazodó projektrendszerrel. Így tervezünk időnként: - projektnapokat, - témaheteket, - alkalmi programokat. Mindezeket a helyi munkatervben tervezzük, a mindenkori anyagi lehetőségek függvényében. Célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. (Környezet: az embert, az állatokat és növényeket körülvevő és rájuk ható természeti és mesterséges tényezők összessége) Rövid távú célok, feladatok: Célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. Tantárgyakban a tanórákon alsó- és felső tagozaton, osztályfőnöki órákon, napköziben, tanórán kívül pl. szakkör, tábor, erdei iskola, „Jeles napok”, Föld napja, stb. Célok Az erdei iskola célja: Az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos szervezeti forma. Közös cselekvés történik, miközben ismeretszerzés, képességfejlesztés és közösségépítés történik. Célunk, hogy minden tanuló jusson el a 8 év alatt erdei iskolába. Hazánk különböző tájait megismerve fejlődjön a tanulók nemzeti identitása, bővüljenek ismeretei Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése Takarékoskodás a vízzel és villannyal.
Feladatok A helyi tantervben és a tanmenetekben konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.
Feladatok Erdei iskola program kidolgozása A szülők áldozatvállalása mellett az anyagi feltételek megteremtésének segítése.
- papírgyűjtés - elemgyűjtés - tisztasági őrjárat szervezése - helyes vásárlási szokások kialakítása - rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések - mérések, számítások, következtetések, ezek közlése az iskolaújságban, iskolarádióban.
46
A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat.
Legyenek a tanulók környezetük védelmezői!
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját az önálló ismeretszerzés képességét!
- szemlélődés a környezetben - vizsgálódás, kutatómunka - kiállítások, vetélkedők szervezése a „Jeles napokra”, pl. madarak és fák napja, Föld napja, stb. - részvétel, együttműködés a helyi természetvédőkkel: Péceli Zöld Kör - „örökbefogadási akciók”: egy-egy fát, területet stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák; az udvar rendben tartása - faültetés - téli madáretetés - „Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban (szakkönyvek, folyóiratok) - az iskolarádióban és újságban „Zöld” rovat nyitása.
Megjegyzés: az erdei iskolát csak a jogszabályok által előírt feltételek megléte esetén tudjuk megvalósítani. Módszerek: -
Játékok, pl. szituációs, memóriafejlesztő, riportmódszer (ismereteket szerezhetnek a tanulók) Terepmódszerek pl. nyári táborban szerepelhet: térképkészítés, összehasonlító terepvizsgálatok stb. Aktív, kreatív munka, pl. rend- és tisztasági verseny Művészi kifejezés – műalkotások, rajz, film, zene, színdarab, vers, próza
Az iskola nevelői az egészségnevelés és környezeti nevelés programját csak a szülői ház mint legfontosabb partner támogatásával és segítségével tudja megvalósítani. Feltétlen követelmény a szülői példamutatás.
Az iskola hagyományőrző tevékenységei Az iskola eddigi működése alatt nagyon sok programot alakított ki, melyek évek óta hagyományként jelennek meg.
Tanórákhoz kapcsolódó 1. Bemutató órák évente 2-3 2. Nyílt tanítási nap 3. Óvodások meghívása 4. Idegen nyelvi és kulturális bemutató 5. Madarak fák napja 6. Föld napja 7. Csúnya-kupa futóverseny 8. Karácsonyi közös ünnepély 9. Nemzeti ünnepeink
Tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó 1. Mikulás – Dök. 2. Szüreti bál 3. Helytörténeti vetélkedő 4. Adventi készülődés, karácsonyi ajándékkészítés 5. Farsangok 6. „Játékvár” – leendő első osztályosoknak 7. Nyusziváró 8. Sportversenyek 9. Ballagás, évnyitó, évzáró ünnepélyek
47 10. Tanulmányi kirándulások 11. Tanulmányi versenyek - osztályok között - iskolák között 12. Tantárgyi és szaktárgyi programok
10. Fogadó órák, szülők-pedagógusok fórum 11. Anyák-napi megemlékezések 12. Egészségnap 13. Gyereknap 14. Kiállítások (egészségnap, év vége) 15. Tantestületi, dolgozói kirándulás
Az eddigi hagyományainkat szeretnénk megőrizni, s újakkal is bővíteni. A programok lebonyolítása a megszokott rendben történik, az éves programokban konkretizálva (időpont, felelős, tematika). Az egészségnapra, iskolai szintű versenyekre, kulturális programokra a tárgyi feltételek biztosításához igénybe vesszük a fenntartói támogatást, melynek felhasználást költséghatékony módon tervezzük.
48
Tartalom Az iskolánkban tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai ................................................................................................................................................ 1 A választott kerettantervek megnevezése ................................................................................................ 4 Csoportbontások és egyéb foglalkozásszervezési elvek ......................................................................... 4 Az iskolában alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........................................... 7 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................. 9 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása ..................................................... 14 Értékrendszerünk: ......................................................................................................................... 17 Iskolánk arculata: .......................................................................................................................... 17 A tanulók esélyegyenlőségét célzó feladatok, tevékenységek és a tehetséggondozás ......................... 19 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ........................... 19 A tehetséggondozás...................................................................................................................... 19 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 20 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése .................................................... 21 Szociális hátrányok, esélyegyenlőtlenségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ........................ 22 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................................................... 23 Az értékelés: ...................................................................................................................................... 23 Az értékelés fajtái: ......................................................................................................................... 23 Értékelés módja:............................................................................................................................ 24 Az értékelés szerepe a személyiségfejlesztésben: ....................................................................... 28 Tanulói beszámoltatás, felmérés és vizsgarendszer: .................................................................... 28 Vizsgaanyag: ................................................................................................................................. 30 Magasabb évfolyamba lépés feltételei ……………… …………………………………………………30 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása, a tanulók fizikai állapotának mérése ............ 31 Az iskolai jutalmazás és fegyelmezés .................................................................................................... 37 Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai …………………………………………………………………………………………………………39 TÁMOP 3.1.4 iskolánkban ..................................................................................................................... 40 Egészségnevelési és környezeti nevelési program ................................................................................ 44 Az iskola hagyományőrző tevékenységei ............................................................................................ 466
