1. A program bemutatása

XXIV. A Total Commander

G

X XX XIIV V.. A A „„T To ottaall C Co om mm maan nd deerr””

yakorlatilag szinte minden gépen megtalálható valamilyen „Commander” program, igaz nagyon gyakran nem legálisan. Az ebbe a kategóriába tartozó programok az operációs rendszerek hiányosságait, kényelmetlenségeit kívánják pótolni. A népszerűségük nem véletlen, hiszen a segítségükkel bizonyos funkciók végrehajtása jóval egyszerűbb. A sok-sok „Commander” közül mi azt a „Total Commander” nevű programot fogjuk tárgyalni, mely még „Windows Commander” néven vált ismertté és népszerűvé, de a név körüli jogviták miatt átkeresztelték.

1. A program bemutatása A „Total Commander” némileg a Windows 9X és XP operációs rendszerek „Intéző” nevű programjához hasonlít, de ennél közelebbi a rokonsága a „Norton Commanderrel”. Ez utóbbi program volt majd egy évtizedig a DOS alatt futó gépek talán legnépszerűbb alkalmazása, melynek már Windows alatt futó változata is ismert. Hasonló célra szolgál a grafikus felületű operációs rendszerekben elsőként elterjedt „FAR Manager”. Az imént felsorolt alkalmazások mindegyike keretprogramként is funkcionál, vagyis a DOS parancsokat is használhatjuk bennük. Egyetlen kivétel van csupán, a lemezformázás (I. kötet XII.11.). A „Commander” programoknak van egy kellemes sajátossága: az egyiket megtanulva az összes többit is könnyedén használhatjuk, mivel nagyon hasonlítanak egymásra. Ez érthető is, hiszen azonos feladatok elvégzésére tervezték őket. Ilyen funkciók például: ¾ a gyors mappaváltás; ¾ a mappák tartalmának folyamatos megjelenítése; ¾ a fájlok gyors kijelölése; ¾ a kijelölt fájlok és mappák másolása, áthelyezése, átnevezése, törlése; ¾ fájlok keresése; ¾ stb. Ezeken kívül lehetőséget biztosítanak az állományok gyors megtekintéséhez, a típusok alapján programokat rendelhetünk a fájlokhoz, valamint a segítségükkel távoli gépekre jelentkezhetünk be, majd állományokat tölthetünk le és fel. A „Commander” programokkal kapcsolatban azonban mindenek előtt egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet: mivel a lehetőségek az egér mellett a funkcióbillentyűk segítségével is könnyen és gyorsan elérhetők, előfordulhat, hogy egy figyelmetlenségből eredő rossz billentyűleütés nehezen visszafordítható, vagy akár visszafordíthatatlan hibát eredményez. Ettől eltekintve a programokat a könnyű kezelhetőség, és a felhasználó-barátság jellemzi. Nem kivétel ez alól a „Total Commander” sem.

2. A program telepítése, indítása A program telepítéséhez el kell indítani azt a telepítő állományt, melyet mondjuk a www.totalcommander.hu internetes címről letöltöttünk. Ezután egy párbeszédablakban ki kell választani, hogy milyen nyelven szeretnénk a programot telepíteni. Ha szerepel a felajánlott listában, a telepítés nyelveként célszerű a magyart megadnunk, hiszen akkor a menüsor és a programhoz kapcsolódó képernyőelemek magyar nyelven jelennek meg. A következő ablakokban még néhány további kérdést tesz fel a telepítő, nevezetesen ¾ szeretnénk-e, hogy más nyelvek is telepítésre kerüljenek; ¾ mely könyvtárba kerüljön telepítésre a program; ¾ hová kerüljenek a program paramétereit tartalmazó inicializáló fájlok; ¾ a „Start” menübe készüljön-e egy új menüpont; ¾ legyen-e a programnak egy parancsikonja is az „Asztalon”. A telepítés eredményeként a „Start” menü „Minden Program” elemében megjelenik a „Total Commander” menüpont, illetve az „Asztalon” is megjelenik egy parancsikon. A program elindítására és a kilépésre a már megszokott módszerek bármelyike használható.

158. Ábra: A Telepítéskor megjelenő párbeszédablak

3. A képernyő felépítése Amikor elindul a program, a Windows alkalmazásoknál már jól ismert képernyőelemekkel találkozhatunk. Ilyenek a címsor, a menüsor és az eszköztár. A képernyő többi része azonban kissé eltér a megszokottól, hiszen a felsorolt elemeken kívül a képernyő két vertikális ablakszerű elemre, úgynevezett panelre van osztva. A közöttük álló függőleges vonalat húzva a két panel szélessége tetszés szerint változtatható.

111

PC Suli XP alapokon A két panel közül mindig csak az egyik, a sötétkék színű az aktív. Az aktív panelt a leggyorsabban a TAB billentyűvel válthatjuk, de az egérrel a másik panelre történő kattintás is ugyanezt eredményezi. A panelek mindig az általunk kiválasztott háttértár, vagy mappa tartalmát mutatják, melynek elérési útvonala a címsorban látható (I. kötet IX.1.3.). Az aktív panelen belül egy apró pontokból álló keret, vagy inverz háttér jelzi, hogy melyik mappán illetve fájlon fog végrehajtódni az általunk kiválasztott parancs, ha nincsenek kijelölve fájlok, vagy mappák.

Menüsor

Háttértár váltás

Eszközsor

Háttértár információk Panel címsora

Ugrás a legfelső szintre

Ugrás egy szinttel fel

Aktuális panel kiválasztott eleme

Státusz sor DOS parancssor Gyorsgombok

A keretet a ↑ / ↓ billentyűkkel tudjuk a kívánt helyre mozgatni. A görgetés a Page Up/Down billen159. Ábra: A képernyő felépítése tyűkkel, vagy az egér segítségével lehetséges. Mindkét panel felett elolvasható a választott háttértárra / partícióra (I. kötet XV.2.1.1.) jellemző összes információ: ¾ a háttértár / partíció neve (már amennyiben van); ¾ valamint a teljes és a szabad kapacitása. Ugyanitt található a

gomb, mellyel egy szinttel feljebb, illetve a

gomb, mellyel a legfelső könyvtárszintre ugorhatunk.

A panelek alján található státuszsorban a kijelölésekkel kapcsolatos információk olvashatók le (kijelölt fájlok mérete / összes fájl mérete, valamint kijelölt fájlok száma / összes fájl száma). A panelek alatt látható a parancsok begépelését lehetővé tevő DOS parancssor. Az ide begépelt utasításokat az operációsrendszer ugyanúgy végrehajtja, mintha a hagyományos DOS prompthoz (I. kötet XII.2.) gépeltük volna be azokat. A képernyő legalsó sorában pedig egy gombsor” látható, amely azokat a funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat tartalmazza, amelyeket a leggyakrabban használunk. Ezeknek a parancsoknak az ismeretében a program használata szinte gyerekjátéknak tűnik.

4. DOS parancsok kiadása, a parancssor szerkesztése Ha nem kívánunk élni a „Total Commander” funkcióbillentyűi által kínált fájl- és lemezműveletekkel, a korábban már bemutatott DOS parancsokat is begépelhetjük (I. kötet XII.11.). Az eredmény vagy azonnal látható a mappatartalom megváltozásában (például a COPY, a MOVE, a DEL utasítások), vagy egy új, karakteres felületű párbeszédablakban olvasható (például a LABEL, a VOLUME, stb. utasítások). A DOS parancsok begépeléséhez kattintsunk a panelek alatti parancssorba vagy nyomjuk meg a jobbra/balra mutató kurzormozgató billentyűk egyikét. Ekkor a parancssorban egy villogó kurzor jelzi, hogy elkezdhetjük az utasítás gépelését. A begépelés után az Enter billentyűt lenyomva gépünk végrehajtja a parancsunkat, vagy a DOS hibaüzenetek valamelyikét írja ki a képernyőre. Ha egy korábban kiadott utasítá160. Ábra: A kiadott DOS sunkra ismét szükségünk lenne, akkor a parancssor Alt-F8 billentyűkombinációra leparancsok listája nyíló listájából válasszuk ki, majd: ¾ a kiválasztott parancsot a szokásoknak megfelelően tetszőlegesen szerkeszthetjük; ¾ ha mégsem akarjuk végrehajtatni a géppel, akkor az ESC billentyűvel elvethetjük. Azokban a DOS parancsokban, ahol egy fájlnevet is meg kell adni a parancs végrehajtásához, megspórolhatjuk a fájlnév begépelését. Ilyenkor a DOS parancs beírása után az egyik panelen a kérdéses fájlra állva a Ctrl - Enter billentyűkombináció lenyomásával a kiválasztott fájl neve és típusa beíródik a parancssorba.

112

XXIV. A Total Commander 25. Feladat: Másoljuk át a „C:\CONFIG.SYS” állományt az „A:” lemezegységre a DOS parancssor használatával (a megoldáshoz lemezegységet és esetleg mappát is kell váltani, melynek módszere később kerül részletesen bemutatásra)! Megoldás: Kattintsunk a panelek alatti parancssorba, és gépeljük be a „COPY” parancsot. A bal oldali panelen válasszuk ki a „C:” lemezegységet, majd keressük 161. Ábra: ki a „CONFIG.SYS” állományt a legfelső szinten lévő mappában, és kattintA DOS parancssor használata sunk rá az egérrel (ezzel jelezzük, hogy erről a fájlról van szó), majd nyomjuk meg a Ctrl - Enter billentyűkombinációt. Ennek hatására a kiválasztott fájlnév bemásolódik a „COPY” parancs mögé. Ezután folytassuk a gépelést a másolandó fájl célhelyének megadásával, az „A:” begépelésével. A parancs beírása után az Enter billentyűt lenyomva, egy pillanatra megjelenik az MS-DOS parancssor párbeszédablaka (ha nagyobb méretű állományt másolunk, az MS-DOS párbeszédablak hosszabb ideig fog megjelenni a képernyőn). Ha a másik panelen megjelenítjük az „A:” lemezegységet, akkor ott látható is a fájl másolata. 26. Feladat: Kérdezzük le a rendszerdátumot! Megoldás: A DOS parancssorba gépeljük be a „DATE” parancsot. A parancs kiadása után a Windows fejezetben már megismert MS-DOS párbeszédablak (I. kötet XV.2.2.10.1.2.) jelenik meg. Ezt követően már minden úgy viselkedik, mintha a megszokott MS-DOS parancssorból adtuk volna ki ezt a parancsot. A DOS ablak azonban a dátum megadása után automatikusan bezárul.

5. Lemezformázás

162. Ábra: Az MS-DOS párbeszédablak

Mivel a „Total Commander”, akárcsak elődje a „Norton Commander”, nem biztosít semmiféle speciális lehetőséget a lemezformázásra, így lemezeinket csak a már megismert lehetőségek valamelyikével tudjuk megformázni. ¾ Az egyik lehetőség, amikor a „Total Commander” parancssorába begépeljük a FORMAT parancsot. Ekkor a formázást tulajdonképpen a DOS végzi. ¾ Egy másik lehetőség, ha a „Total Commander” ablakában a jobb egérgombbal megnyitjuk a panel felett feltüntetett háttértár helyi menüjét, és onnét választjuk ki a „Formázás” menüpontot. Ebben az esetben a Windows „Formázás” párbeszédablaka jelenik meg.

6. Aktuális lemezegység, mappa és könyvtárfa beállítása A „Total Commander” két paneljének tartalmát mindenki a saját igényei szerint állíthatja be. Beállítható például, hogy: az egyik panel a könyvtárfát (az adott háttértár könyvtárstruktúráját), míg a másik egy konkrét mappa tartalmát jelenítse meg; ¾ mindkét panel egy-egy mappa tartalmát mutassa. A mappa tartalom megjelenítésére szintén többféle módszerünk is van. Ez utóbbi lehetőségeket a „Nézet” menü segítségével állíthatjuk be. Előbb azonban tekintsük át, hogyan állíthatjuk be, hogy melyik lemezegység, és melyik mappa jelenjen meg az egyes paneleken! ¾

6.1 Lemezegység csere és mappaváltás Ahhoz, hogy a számunkra éppen érdekes mappát teljes tartalmával együtt láthassuk, előbb ki kell választanunk azt a lemezegységet (partíciót), amelyen a mappa elhelyezkedik. A lemezegység kiválasztásához kattintsunk a kérdéses panel feletti legördülő listára. A lenyíló lista a számítógépünkben található háttértárakat tartalmazza. A megfelelőt kiválasztva 163. Ábra: A lemezegység kiválasztása az aktuális panelben megjelenik a választott lemezegység legfelső szinten lévő mappájában található összes mappa és fájl listája. A panel feletti sorban láthatjuk a lemezegység címkéjét, méretét, és a rendelkezésre álló szabad terület nagyságát. ikonra történő kattintás a legfelső szinten lévő mappába történő közvetlen ugrást A sor végén két ikonnal is találkozunk. A eredményezi, függetlenül attól, hogy hány szinttel lejjebb álltunk a könyvtárstruktúrában. A ikon az egy mappa szinttel való feljebblépéshez alkalmazható. Miután kiválasztottuk a lemezegységet, a panelen csak duplát kell kattintani a megnyitni kívánt mappára, aminek hatására a kérdéses mappa tartalma rögtön megjelenik. Természetesen a másik oldalon ugyanígy kell eljárni. Ha a két panel tartalma eltérő, az

113

PC Suli XP alapokon olyan műveletek, mint a másolás, mozgatás, törlés, átnevezés könnyebben követhetővé válnak. A program egyik nagy előnye pontosan ez. Lemezegység csere billentyűzetről A bal oldali panel kiválasztott lemezegysége az Alt - F1, a jobb oldali pedig az Alt - F2 billentyűkombináció segítségével változtatható meg.

27. Feladat: Állítsuk be a paneleket úgy, hogy a jobb oldalon a „C:\WINDOWS”, a bal oldalon pedig az „A:\” tartalmát lássuk (ehhez be kell helyeznünk egy lemezt a floppy egységbe)! Megoldás: Kattintsunk a jobb oldali panel feletti legördülő menüre, és válasszuk ki a „C:” lemezegységet. Ezután a panelben megjelenő listában kattintsunk duplán a „WINDOWS” mappára. Ekkor a panel felett megjelenik a választott mappa elérési útja, magában a panelben pedig tartalma. Ezután kattintsunk a bal oldali panel feletti menüre, és válasszuk ki az „A:” lemezegységet.

6.2 A panelek tartalma, a tartalom szűrése és sorrendje ¾ „Nézet” menü ½ Miután megadtuk, hogy melyik mappa tartalmát szeretnénk látni, a „Nézet” menü segítségével megadhatjuk, hogy: ¾ mi legyen a panelek tartalma, azaz milyen adatokat lássunk a fájlokról; ¾ szűrhetjük a tartalmat, azaz kijelölhető, hogy csak mely fájlokat jelenítse meg a program; ¾ a megjelenített elemek milyen sorrendben kövessék egymást.

6.2.1 A panelek tartalma Azt, hogy mi legyen az egyes panelek tartalma, azaz, hogy egy-egy fájlról, vagy mappáról milyen adatok jelenjenek meg, a „Nézet” menüpont segítségével választhatjuk ki. Természetesen ugyanerre a célra használhatóak az egyes billentyűkombinációk is. Az egymást kizáró (vagyis vagy csak az egyik, vagy csak a másik opció lehet kiválasztva) lehetőségek a következők: Név Hatására a tartalom ¾ Csak név A panel csak a mappák és fájlok nevét és típusát jeleníti meg. ¾ Teljes A fájlnéven és a típuson kívül az utolsó módosítás dátuma, az állomány mérete és attribútumai is feltüntetetésre kerülnek. 164. Ábra: A „Nézet” ¾ Gyorsfeljegyzés A tömörített állományok kivételével minden fájlhoz egy feljegymenü lehetőségei zést lehet fűzni, és a név és típus mellett annak tartalma látszik ilyenkor. Magának a feljegyzésnek a létrehozása a Ctrl - Z billentyűkombinációval lehetséges, miután kiválasztottuk a fájlt. ¾ Egyedi oszlopok Mi magunk állíthatjuk össze, hogy milyen adatok jelenjenek meg egy-egy fájlról. Összesen 29 ilyen egyedi összeállítást adhatunk meg úgy, hogy a „Nézet” menü „Egyedi oszlopbeállítás” pontjából az „Egyedi oszlopok beállítása” elemet választjuk ki. ¾ Könyvtárfa A választott lemezegység könyvtárstruktúráját jeleníti meg. ¾ Miniatűrök A Windows XP-hez hasonlóan a fájlok neve és típusa felett kis méretben a tartalom is megjelenik. A további lehetőségek, melyek közül az eddigiek mellett akár több is ki-be kapcsolható. ¾ Gyors nézőke A segítségével az aktuális fájl tartalma megjelenik a másik panelen. Ahhoz, hogy az „MS Office”, „PDF”, stb. dokumentumokkal is jól működjön, le kell tölteni, majd telepíteni kell az egyes fájltípusokhoz használandó gyorsnézőke beépülő modulokat. ¾ Vízszintes elrendezés A két panel nem egymás mellett, hanem egymás alatt helyezkedik el. ¾ Új fájl ablak (fül) Az adott panel tartalma még egy példányban megjelenik egy új fülön. Ez egyes fülek tartalmára más nézet, más sorrend, más szűrő, stb. is megadható. Az aktuális fül a Ctrl - W billentyűkombinációval zárható be (az utolsó fület természetesen nem lehet bezárni). A választott panelre érvényes aktuális beállítást a „Nézet” menüben található parancsok előtti > jel mutatja. A „Könyvtárfa” és a „Gyors nézőke” külön pontban is tárgyalásra kerül.

6.2.2 A tartalom szűrése

¾

A „csak mit lássunk” vonatkozásában a következő lehetőségek közül választhatunk: Név Csak mi látható Minden fájl A mappában található minden fájl látható lesz. A rejtett attribútumú (I. kötet XV.2.2.1.3.) fájlokat a program biztonsági okokból csak akkor fogja kijelezni, ha az egyéni beállításokban ezt kérjük, így védve azo-

114

XXIV. A Total Commander

¾

Programok

¾

*.*

¾

Egyedi…

kat a véletlen törlés vagy felülírás elől (e fájlok megjelenítésére a felhasználónak általában nincs is szüksége). Az adott mappából csak a „*.BAT”, „*.COM”, „*.EXE”, „*.PIF”, „*.CMD” típusú futtatható állományokat jeleníti meg a program. Az „Egyedi…” nézetben korábban beállított fájltípusok lesznek láthatóak. Egy párbeszédablakban megadhatjuk, hogy kizárólag milyen típusú állományokat szeretnénk látni. Arra is van lehetőség, hogy előre létrehozzunk ilyen szűrési beállításokat, és azok közül válasszunk. Az előbbire a „Létrehoz…” gomb szolgál, míg a már meglévő csoportok közül a párbeszédablak alján lehet választatni.

165. Ábra: Egyedi fájlok megjelenítése

6.2.3 A tartalom sorrendje A sorrendet a „Nézet” menü megfelelő pontjának kiválasztásán kívül a panel fejlécében a kérdéses oszlopfejre történő kattintással is beállíthatjuk. A lehetőségek: Név Hatására a sorrend ¾ Név szerint fájlnév szerinti abc; ¾ Kiterjesztés szerint típus szerinti abc; 166. Ábra: ¾ Idő szerint létrehozás, illetve utolsó módosítás ideje szerinti; Dátum szerinti növekvő sorrend ¾ Méret szerint nagyság szerinti; ¾ Rendezetlen a lemezre kerülés szerinti. A rendezés során megadhatjuk, hogy a választott rendezés növekvő, vagy csökkenő sorrendben történjen-e, de mindig csak egyetlen szempont szerint rendezhetünk. Alapbeállításként a „Név” és „Típus” szerinti rendezés növekvő, míg az „Idő” és „Méret” szerinti csökkenő. A rendezés irányát a „Nézet” menü „Fordított sorrend” menüpontjával, vagy a panelen, a megfelelő oszlop nevére történő kattintással lehet megváltoztatni. A program a beállított rendezési szempontot úgy jelzi, hogy a kiválasztott oszlop halványabb színű, míg a rendezés iránya az oszlop neve előtti nyílról olvasható le. 28. Feladat: Adjuk meg, hogy csak a PowerPoint típusú fájlokat lássuk a listában! Megoldás: Válaszuk a „Nézet” menü” „Egyedi…” menüpontot és a beviteli mezőbe írjuk be a „*.PPT” típust. Ha az adott mappában vannak ilyen állományok, a program csak ezeket fogja megjeleníteni. 29. Feladat: Állítsuk be a program két paneljét úgy, hogy a jobb oldali panelen a „C:” lemezegység könyvtárstruktúráját, a bal oldaliban pedig annak „\WINDOWS” mappájában található állományait lássuk csak a nevükkel, mégpedig név szerinti növekvő sorrendben! Megoldás: Először válasszuk ki a jobb oldali panel feletti legördülő menüből a „C:\” lemezegységet, majd kattintsunk a „Nézet” menü „Könyvtárfa” menüpontjára. Ezután a bal oldali legördülő menüből is válasszuk ki a „C:” lemezegységet, majd a listában keressük meg a „WINDOWS” mappát, és nyissuk meg. Végezetül kattintsunk a „Nézet” menü „Csak név”, majd a „Nézet” menü „Név szerint” menüpontjára. 30. Feladat: A jobb oldali panelen maradjon meg a „C:” lemezegység könyvtárstruktúrája, a bal oldali panelen pedig állítsuk be a „\WINDOWS” mappa összes állományának típus szerinti csökkenő sorrendben történő megjelenítését! Megoldás: Kattintsunk a bal oldali panelre, hogy ez legyen az aktív, majd válasszuk a „Nézet” menü „Teljes”, „Minden fájl”, „Kiterjesztés szerint” és „Fordított sorrend” parancsait. 31. Feladat: Az egyik panelen állítsuk be a floppy tartalomjegyzékét! Megoldás: Tegyünk be egy floppylemezt a lemezegységbe, és a legördülő listából válasszuk az „A:” –t!

115

PC Suli XP alapokon 6.3 Könyvtárfa beállítása, mappaváltás a könyvtárfa segítségével ¾ „Nézet” menü, „Könyvtárfa” ½ Gyakori az a beállítás, amikor az egyik panelben a lemezegység fastruktúrája, míg a másikban valamelyik mappájának tartalma látható. Ennek megadásához előbb mindkét panelen válasszuk ki ugyanazt a lemezegységet. Ezután az egyik panelen állva kattintsunk a „Nézet” menü „Könyvtárfa” opciójára. A parancs hatására az aktív panelen megjelenik a választott lemezegység könyvtárstruktúrája (a másik panelen pedig a már megismert lehetőségek közül választhatunk). Ha a könyvtárfa valamely ága nincs teljes egészében ábrázolva, akkor a mappa neve előtt a Windows Intézőből már jól ismert szimbólum látható. Egy-egy ilyen ág kifejtéséhez kattintsunk a mappa neve jelre, vagy kattintsunk előtti duplán magára a mappára. A kifejtett ágat a jelre kattintással 167. Ábra: A könyvtárfa beállítása zárhatjuk újra vissza. Ha a könyvtárfa segítségével akarunk mappát cserélni, akkor a kérdéses mappára csak duplát kell rákattintanunk a könyvtárfán, és máris annak tartalma látszik a másik panelban. Ha a kívánt mappa nem látszik, akkor a görgetősáv segítségével megkereshetjük. Ennél gyorsabb megoldás, ha a Ctrl és az Alt folyamatos nyomása közben elkezdjük begépelni a fájl nevét. Ekkor elindul a gyorskeresés, és a kijelölés automatikusan odaugrik a keresett elemre. Természetesen a mappák között a kurzormozgató billentyűkkel is lépegethetünk a könyvtárfán, majd a kifejtendő mappa nevén állva az Enter billentyűt lenyomva megtekinthetjük annak alkönyvtárait. Billentyűzetről a kifejtés a szürke színű „+”, míg a bezárás a szürke „-” billentyű segítségével oldható meg. A mappaváltásra ugyanakkor most is rendelkezésre áll a és a ikonra történő kattintás. Speciális lehetőségek a mappaváltásra A „Parancsok” menüben van két olyan menüpont, amely még kényelmesebbé teszi a panelek használatát. A „Forrás <-> Cél” menüpontra kattintva a két panel tartalma felcserélődik, míg a „Cél = Forrás” hatására mindkét panel ugyanazon mappa tartalmát mutatja. Ez utóbbi a fájlok átnevezésénél különösen hasznos. Kicseréltem a floppyt, de még mindig a régi lemez tartalma látszik. Miért? A program a floppy tartalmát csak egyszer olvassa be. Ha tehát lemezt cserélünk, akkor erről értesíteni kell a programot, különben változatlanul a régi lemez tartalmát látjuk a panelben. Erre a „Nézet” menü „Forrás újraolvasása” menüpontja, vagy a Ctrl - R billentyűkombináció szolgál. Ez a parancs tulajdonképpen újraolvassa a lemez tartalmát.

6.4 Gyors nézőke ¾ „Nézet” menü, „Gyors nézőke” ½ A „Nézet” menü „Gyors nézőke” menüpontja, vagy a Ctrl - Q billentyűkombináció segítségével úgy tekinthetjük meg egy-egy fájl tartalmát, hogy a fájlhoz nem kell semmilyen alkalmazást elindítani (az egyik panelen történik a kiválasztás, a másikon pedig a tartalom látható). Ha nem egy fájlra, hanem egy mappára alkalmazzuk a „Gyors nézőke” nézetet, akkor a választott mappa jellemzőit olvashatjuk le a másik panelban. 168. Ábra: A Gyors nézőke használata

116

XXIV. A Total Commander

7. Fájlkeresés ¾ „Parancsok…” menü, „Keresés…” ½ A „Total Commander” a Windowshoz hasonlóan lehetőséget biztosít fájlok és mappák gyors megtalálására. Ehhez a „Fájlkeresés” párbeszédablakban elegendő néhány jellemző információ megadása, és a program máris a feltételeknek megfelelő fájlok, vagy mappák listáját jeleníti meg. Ezt az ablakot a „Parancsok…” menü „Keresés…” menüpontjával, vagy az Alt - F7 billentyűkombinációval lehet megnyitni. A megjelenő párbeszédablak négy regisztert tartalmaz, amelyeken a következő keresési feltételeket állíthatjuk be:



„Általános” regiszter „Amit keres” Egy konkrét fájl-, vagy mappanevet, vagy valamilyen nem egyértelmű fájlnevet adhatunk meg keresési feltételként (I. kötet IX.1.2.). n „Lemezek” A nyomógombra kattintva kiválasztható, hogy melyik lemezegységen szeretnénk elvégezni a keresést. n „Ahol keres” Itt esetleg egy konkrét elérési utat is meghatározhatunk (ilyenkor a program csak a megadott útvonalat vizsgálja). n „Tömörítettben” Ha tömörített állományokban is keresünk, értelemszerűen ezt a jelölőnégyzetet is be kell kapcsolnunk. n „Szöveg” 169. Ábra: A fájlkeresés feltételeinek megadása A keresést pontosítjuk, ha a jelölőnégyzetet is és a keresés eredménye bekapcsoljuk, és megadunk egy szövegmintát. Ilyenkor a találati listába csak a megadott szöveget is tartalmazó fájlok kerülnek bele. Az általunk begépelt szövegrész előfordulását tovább finomíthatjuk a „Csak teljes szó”, „Kis- / nagybetű különbség”, „ASCII-karakter (DOS)” jelölőnégyzetek valamelyikének bekapcsolásával. n „Keresés indítása” Ha más információnk nincs a keresett fájlról, akkor erre a nyomógombra kattintva a program végrehajtja a keresést. Eredményes keresés után a párbeszédablak alatt egy listában felsorolja a feltételeknek megfelelő fájlokat, mappákat. A találati listából kiválasztott fájlokkal a következő műveleteket végezhetjük: ¾ a „Nézőke” segítségével megnyithatjuk; ¾ az „Új keresés” gombra kattintva újabb keresési feltételeket adhatunk meg; ¾ a „Fájlhoz ugrás” gombra kattintva az aktív panelen a választott fájl helyét tekinthetjük meg; ¾ valamint az „Ablakba” gombra kattintva a keresés eredményét tartalmazó lista az aktív panelbe kerül. A kiválasztott fájl létrehozásának, vagy utolsó módosításának dátuma és az állomány mérete a párbeszédablak legalsó sorában látható. A keresést bármikor megszakíthatjuk az Esc billentyűvel, vagy a „Mégsem” gombra történő kattintással. n

 ¾ ¾ ¾ ¾

„További” regiszter Ezen a regiszteren megadhatjuk, hogy: mettől-meddig tartó időintervallumban létrehozott vagy módosított fájlokra vonatkozzon a keresés; a keresett fájl ne legyen „öregebb” egy általunk meghatározott értéknél; mekkora legyen a fájl mérete; illetve milyen attribútummal rendelkezzen a keresendő fájl.



„Megnyit/Ment” regiszter Ezen a regiszteren elmenthetjük egy eredményes keresés listáját, így a későbbiekben nem kell megadni ismét ugyanazokat a feltételek, csak az elmentett keresési eredményre kell kattintanunk. n „Megnyit” nyomógomb A korábban már elmentett keresési eredmények közül válogathatunk. A listából választva a keresési feltétel is újra elolvasható lesz. n „Ment” nyomógomb Az aktuális keresés eredményét menti el. 170. Ábra: A keresési eredmény elmentése

117

PC Suli XP alapokon n

„Töröl” nyomógomb A már elmentett keresési eredményt törli. 32. Feladat: Keressük meg a „CALC.EXE” nevű fájlt a winchesteren! Megoldás: Nyissuk meg a „Parancsok” menü „Keresés…” menüpontját és az „Amit keres” mezőbe írjuk be a „CALC.EXE” nevet, majd a keresés helyéül jelöljük be a „C:” lemezegységet. Ezután kattintsunk a „Keresés indítása” nyomógombra. 33. Feladat: Keressük meg az összes olyan „TXT” típusú állományt a winchesteren, amelyikben szerepel a „Windows” szó, majd a keresés eredményét mentsük el „wintxt” néven. Megoldás: Nyissuk meg a „Parancsok” menü „Keresés” menüpontját és az „Általános” regiszteren adjuk meg a „*.TXT” maszkot az „Amit keres” mezőbe. A keresés helyéül most is a „C:” lemezegységet válasszuk ki, majd jelöljük be a „Szöveg” jelölőnégyzetet, és a mellette lévő mezőbe gépeljük be a „Windows” szót. Kattintsunk a „Keresés indítása” nyomógombra, majd a keresés eredményét a „Megnyit/Ment” regiszteren a „Ment” gombra kattintva mentsük el „wintxt” néven.

8. Fájlkijelölés A kijelölt fájlokkal majd természetesen valamilyen műveletet szeretnénk végezni, azért is jelöljük ki őket. Magára a kijelölésre több módszer is alkalmazható, melyeket két nagy csoportba lehet sorolni. ¾ a fájlokat kijelölhetjük egyenként; ¾ és csoportosan. A panelek alján mindig leolvasható, hogy hány állomány van kijelölve, és mekkora azok együttes mérete. Ez sokszor hasznos, például másoláskor a cél háttértár szabad kapacitását ismerve könnyen eldönthető, hogy a kijelölt fájlok ráférnek-e, vagy sem.

8.1 Fájlok kijelölése egyenként Egyenként úgy tudunk kijelölni fájlokat, hogy vagy rákattintunk a jobb egérgombbal a fájl nevére, vagy miután a kurzormozgató billentyűk segítségével ráálltunk, megnyomjuk az Insert billentyűt. Mindkét esetben a kiválasztott fájl neve piros színűre változik. Egy már kijelölt fájlon újra végrehajtva a kijelölést, a kijelöltsége megszűnik.

8.2 Fájlok kijelölése csoportosan A csoportos kijelöléshez válasszuk a „Kijelölés” menü „Csoportos kijelölés” menüpontját, vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „+” gombját. A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg nem egyértelmű fájlnévvel a kijelölendő fájlokat (I. kötet IX.1.2.).

171. Ábra: Csoportos kijelölés A kijelölés megszüntetéséhez válasszuk a „Kijelölés” menü „Csoportos kijelölés megszüntetetése” pontját vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „-” gombját, majd adjuk meg a nem egyértelmű fájlnevét most azoknak a fájloknak, melyeket a kijelöltek csoportjából ki szeretnénk venni. Ez a módszer első hallásra talán bonyolult, de roppant jól bevált.

172. Ábra: A jobb oldali panelben 4 fájl lett kijelölve

118

XXIV. A Total Commander Amikor egy mappa összes fájlját egyszerre szeretnénk kijelölni, akkor erre a célra használjuk a „Kijelölés” menü „Mindent kijelöl” menüpontját, vagy nyomjuk le a Ctrl - + billentyűkombinációt (a Windows Intézőből megszokott Ctrl - A is működik). A kijelölés megszüntetéséhez válasszuk a „Minden kijelölés megszüntetése” elemet, vagy alkalmazzuk a Ctrl - - billentyűkombinációt (a „+” és a „-” billentyűt a numerikus billentyűzeten kell használni).

8.3 Kijelölések megfordítása További érdekes lehetőség az, amikor a kijelöltek, és a nem kijelöltek körét fel szeretnénk cserélni. Ehhez válasszuk a „Kijelölés” menü „Ellentétes kijelölés” pontját, vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „*” gombját.

8.4 Könyvtárak összehasonlítása ¾ „Kijelölés” menü, „Könyvtárak összehasonlítása” ½ Viszonylag gyakran lesz arra szükségünk, hogy szinte egyező tartalmú könyvtárakat hasonlítsunk össze, majd az egyik panelből a másikba csak azokat a fájlokat másoljuk át, amelyek még nem szerepelnek benne, vagy ott vannak ugyan, de régebbi állapotúak (mondjuk, másolatot készítünk a frissen módosított fájlokról). Ekkor jól jön az a lehetőség, hogy a program képes a panelek tartalmának összehasonlítására, és az eltérések kijelölésére. Ehhez csak állítsuk be a két összehasonlítandó mappát a két panelbe, majd válasszuk a „Kijelölés” menü „Könyvtárak összehasonlítása” elemét. Az összehasonlítás nem vo173. Ábra: Csak a különbözőek kijeleztetése natkozik az összehasonlított mappák esetleges belső mappáinak összehasonlítására! Az eddig tárgyalt kijelölési módszerek természetesen egymással kombinálhatóak is, így gyakorlatilag minden kijelölhető. Lehet csak a különbözőket megjeleníteni? Igen, ezt a „Kijelölés” menü „Különbözőek jelölése, azonosak rejtése” menüpont segítségével tehetjük meg. Ilyenkor mindkét panel címsorában az „Összehasonlítás” felirat olvasható.

34. Feladat: Jelöljük ki a winchester \WINDOWS\SYSTEM32 mappájában található összes „TXT” típusú fájlt! Megoldás: Az aktív panelen keressük meg a C:\WINDOWS\SYSTEM32 mappát, majd nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „+” gombját, és a párbeszédablakba írjuk be a „*.TXT” nem egyértelmű fájlnevet. Végül nyomjuk meg az Enter billentyűt. 35. Feladat: Jelöljük ki az eddigiek mellé pluszba az összes „BMP” típusú fájlt is! Megoldás: Nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „+” gombját, majd írjuk be az ablakba a „*.BMP” nem egyértelmű fájlnevet, befejezésül Enter. 36. Feladat: Jelöljük ki az eddigiekhez a „CALC.EXE” fájlt! Megoldás: Keressük meg a mappában a „CALC.EXE” állományt és a jobb egérgombbal kattintsunk rá, vagy nyomjuk meg az Insert billentyűt. 37. Feladat: Fordítsuk meg a kijelölést, vagyis ami eddig kijelöletlen volt, legyen kijelölt, és fordítva! Megoldás: Nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „*” gombját.

119

PC Suli XP alapokon 38. Feladat: Szüntessük meg az összes kijelölést! Megoldás: Nyomjuk meg a Ctrl - - billentyűkombinációt.

9. A funkcióbillentyűk használata A képernyő alsó sorában azok a leggyakrabban használt parancsok vannak összegyűjtve, amelyek a megfelelő funkcióbillentyű lenyomásával gyorsan elérhetőek. Eljárás Funkcióbillentyű ¾ Nézőke F3 ¾ Szerkesztés F4 ¾ Másolás F5 ¾ Áthelyezés/Átnevezés F6 ¾ Új könyvtár F7 ¾ Törlés F8 ¾ Kilépés Alt - F4

9.1 A „Nézőke” használata (nem gyors nézőke) ¾ F3 billentyű ½ Az F3 funkcióbillentyű hatására egy kiválasztott fájl tartalmát tekinthetjük meg egy újabb párbeszédablakban. Ez a funkció alapesetben is eléggé sok fajta fájl megtekintésére használható (mint például „TXT”, „BAT”, „LOG”, „RTF”, „AVI”, „BMP” stb.). Amennyiben azonban telepítjük a szintén a www.totalcommander.hu oldalról letölthető, úgynevezett beépülő modulokat, akkor „DBF”, ,”XLS”, „PDF” stb. fájlok is megtekinthetőek a segítségével. A programnak van egy nagyon hasonló másik funkciója, a „Gyors nézőke” nézet, ahol az egyik panelben a kiválasztott fájl nevét, míg a másikban a kiválasztott fájl tartalmát láthatjuk. A különbség a „Gyors nézőke” és a „Nézőke” között az, hogy az utóbbival csak a fájlok tartalmába nyerhetünk betekintést, míg a „Gyors nézőke” segítségével mappák jellemzőit is megtekinthetjük. A „Nézőke” kipróbálásához válasszunk ki valamelyik panelen egy konkrét fájlt, majd kattintsunk a „Total Commander” ablakának alján lévő „Nézőke” nyomógombra, vagy nyomjuk meg az F3 funkcióbillentyűt. Ekkor egy új ablakban olvashatjuk a fájl tartalmát. Az ablakból való kilépéshez nyomjuk meg az ESC billentyűt. 39. Feladat: 174. Ábra: A Nézőke használata Nézzük meg a „C:\WINDOWS\SYTEM32\EULA.TXT” állomány tartalmát a Nézőke segítségével! Megoldás. Az egyik panelen keressük meg az említett fájlt, jelöljük ki, majd nyomjuk meg az F3 billentyűt. A kilépéshez használjuk az Esc billentyűt!

9.2 Fájl szerkesztése ¾ F4 billentyű / Shift F4 billentyűkombináció ½ A „Total Commander” segítségével kisebb, formázatlan, szöveges fájlok a megtekintés mellett szerkeszthetők is. A program a fájlok szerkesztéséhez a „Jegyzettömb” nevű Windows alkalmazást hívja segítségül. Egy fájl szerkesztéséhez először kattintsunk a szerkeszteni kívánt fájlra, majd kattintsunk a „F4 Szerkesztés” nyomógombra vagy nyomjuk meg az F4 funkcióbillentyűt. A szerkesztéskor a programot a Jegyzettömbnél leírtak alapján kell használnunk (I. kötet XIV.5.). Mivel ez egy karakteres szövegszerkesztő, itt legfeljebb törölni, illetve hozzáírni lehet a fájlhoz. A módosított változatot a „Fájl” menü „Mentés”, vagy „Mentés másként” menüpontjára kattintva menthetjük el (I. kötet XIV.2.6.4.). Ezt a fájlok szerkesztésére használható lehetőséget elsősorban a „BAT” és „TXT” típusú állományok módosításához szokták alkalmazni. Új, még nem létező fájl is létrehozható a „Total Commander” segítségével. Ekkor azonban a Shift - F4 billentyűkombinációt kell megnyomni. A 175. Ábra: Új fájl létrehozása

120

XXIV. A Total Commander megjelenő párbeszédablakba be kell írni a létrehozandó fájl nevét. Az „OK” lenyomása után nekiláthatunk a fájl szerkesztésének. Ha így hozunk létre új szöveges állományokat, figyeljünk arra, hogy a fájl az aktív panel aktuális mappájába kerül. 40. feladat: Hozzunk létre egy MICIMACI.TXT állományt a floppy legfelső szinten lévő mappájába, és írjuk be a vers refrénjét! Megoldás: Állítsuk be az egyik panelen a floppy legfelső szintjén lévő mappáját aktuálisnak. Nyomjuk meg a Shift - F4 billentyűkombinációt, majd a megjelenő párbeszédablakba „A szerkesztendő fájl neve” mezőbe írjuk be a „MICIMACI.TXT”-t. Az OK lenyomása után a „Jegyzettömbbe” gépeljük be a refrént, majd mentsük el a fájlt a „Fájl” menü „Mentés” pontjával.

9.3 Mappa készítés ¾ F7 billentyű ½ A mappa készítése szinte teljesen megegyezik a Windows programban tanultakkal: mivel mindig az aktuális mappa alá kerül az új mappa, ezért előbb jelöljük ki azt a mappát aktuálisnak, amely alatt mappát akarunk létrehozni. Ezután nyomjuk meg az F7 funkcióbillentyűt, vagy az „Új könyvtár” gombot. A megjelenő párbeszédablakban csak meg kell adnunk az új mappa nevét és jóváhagyni Enter billentyűvel, vagy „OK” gombbal. Tetszőleges helyre is létre hozhatunk új mappát, ha megadjuk a lemezegység, elérési út, új 176. Ábra: Új mappa létrehozása mappa neve hármast. 41. Feladat: Hozzuk létre a winchester legfelső szinten lévő mappájába a „MICIMACI” nevű mappát! Megoldás: Az aktív panelen álljunk a floppy legfelső szinten lévő mappájába, majd nyomjuk meg az F7 funkcióbillentyűt. A megjelenő párbeszédablakba írjuk be a „MICIMACI” mappanevet, majd kattintsunk az „OK” gombra. 42. Feladat: Hozzuk létre a floppy lemezen a „C:\MICIMACI\TIGRIS” nevű mappát a teljes elérési út megadásával! Megoldás: Mivel teljes elérési úttal adjuk meg az új mappát, nem kell kiválasztanunk azt a mappát aktuálisnak, ami alá létre szeretnénk hozni az újat. Először tehát nyomjuk meg az F7 funkcióbillentyűt, majd a megjelenő ablakba gépeljük be az elérési utat: „C:\MICIMACI\TIGRIS”. Befejezésül nyomjuk meg az „OK” gombot. 43. Feladat: Hozzuk létre a floppy lemezen a következő könyvtárstruktúrát! Megoldás: Az aktív panel feletti legördülő menüből válasszuk az „A:” lemezegységet. Ezután nyomjuk meg az F7 funkcióbillentyűt és adjuk meg az első mappa nevét: „LEVÉL”. Nyomjuk meg ismét az F7 billentyűt, és adjuk meg a következő mappát: „JÁTÉK”. Hasonló módszerrel adjuk meg a „MUNKA” és a „SZÁMLA” 177. Ábra: A feladat mappaneveket is. Ezután jelöljük ki aktuálisnak a „JÁTÉK” mappát, nyomjuk meg az F7 billentyűt, és hozzuk létre a benne lévő mappákat. Ezután váltsunk mappát és hozzuk létre a „SZÁMLA” mappa „2000” mappáját, majd lépjünk be ebbe a mappába, és hozzuk létre az „ÁPR” mappát.

9.4 Fájlok és mappák másolása ¾ F5 / F6 billentyű ½ A másolás mindig a kijelölt fájlokra, vagy mappákra érvényes, ha nincs semmi sem kijelölve, akkor pedig arra az aktuális bejegyzésre vonatkozik, amelyen az aktív panelben éppen állunk. A másoláshoz az F5 billentyűt, vagy az „F5 Másolás” gombot kell választanunk. Természetesen, ha egy mappát másolunk, akkor a mappa a teljes tartalmával kerül átmásolásra. Akár mappát, akár fájlt másolunk, a program a másolás céljául a képernyő másik paneljén feltüntetett elérési utat ajánlja 178. Ábra: Fájl és mappa másolása

121

PC Suli XP alapokon fel elsőként, de ezt természetesen megváltoztathatjuk. Ehhez a megjelenő párbeszédablak „Könyvtárfa” nyomógombjára kell kattintani. Ennek hatására megjelenik a winchester könyvtárstruktúrája, ahol kiválaszthatunk egy másik célmappát. Ezután az „OK” gombra kattintva ismét megjelenik az előbb bemutatott párbeszédablak, de a másolás helyéül már a kiválasztott mappát ajánlja fel. Az „Ok” megnyomása után elindul a másolás. Mire szolgál az „F2 Sorba állít” gomb? Amennyiben nagyon sok fájl másolását indítjuk el, akkor a másolás hátérben fog megtörténni, és a másolandó fájlok hozzáadódnak a másolásra váró fájlok sorához. Mire szolgál a „Csak a következő típusok”? Kijelölés után ide gépelhetjük be, hogy csak mely fájlok kerüljenek másolásra, illetve éppen ellenkezőleg, melyek ne. Ennek módszere néhány példa alapján világos lesz: ¾ *.txt *.doc a kijelölt fájlok közül csak a TXT és DOC típusú fájlokat másolja; ¾ *.* | *.txt minden kijelölt fájlt másol, kivétel a TXT típus; ¾ *.* | felesleg\ minden kijelölt elemet másol, kivétel a „felesleg” mappa. A kivételek előtt tehát egy | jelet (Ctrl - w) kell gépelni, míg a felsorolások szeparátora a szóköz. Amennyiben kivételként könyvtárat akarunk megadni, akkor a név végére egy \ jelet (Ctrl - q) kell gépelni.

179. Ábra: A célmappa kiválasztása

Ha a másolást floppyról winchesterre, vagy fordítva szeretnénk végrehajtani, akkor úgy célszerű eljárnunk, hogy az egyik panelen a floppy, míg a másikon a winchester cél, illetve forrás mappájának tartalmát jelenítjük meg. Ezután a forrás ablakába lépünk, kijelöljük a másolandó állományokat, és az F5 billentyű lenyomásával elindítjuk a másolást. Ennek a módszernek a magyarázata az, hogy mint az már korábban is elhangzott, alapesetben a másolás feltételezett célja a másik panel tartalma. A másolás során a program két vonaldiagrammal ki is jelzi, hogy éppen hol tart az aktuális fájl másolásában, illetve a teljes másolási feladatban. Ha még nem végzett, az ESC billentyű lenyomásával le is lehet állítani a műveletet. Az állapotot jelző vonaldiagramot azonban csak nagy méretű állományok másolásakor látjuk a képernyőn (kis fájlok esetében a másolás túl gyorsan történik). Abban az esetben, ha a célterületen már van egy ugyanolyan nevű fájl, a program erre felhívja a figyelmünket, és döntést kér. 180. Ábra: A másolás folyamata A párbeszédablakban a következő lehetőségek közül választhatunk: A gomb Hatása ¾ Felülírja a régi fájlt felülírja az újjal; ¾ Mindet felülírja ha még több egyező fájlt talál, a továbbiakat kérdés nélkül automatikusan felülírja; ¾ Kihagyja ha talál egy ugyanolyan nevű fájlt, az új fájlt nem másolja át, hanem folytatja a másolást a következővel; ¾ Mégse megszakítja a másolást; ¾ A régebbit felülírja a fájlok utolsó módosításának figyelembevételével csak a régebbi fájlokat fogja felülírni; 181. Ábra: Figyelmeztetés ¾ Mind kihagyja ha még több egyező fájlt talál, azokat kérdés nélkül kimásoláskor hagyja a másolásból; ¾ Átnevezi a régi fájl megmarad, a most készülő másolathoz pedig egy ablakban bekér egy fájlnevet; ¾ Hozzáadja a már meglévő fájlhoz úgy adja hozzá a másolás alatt lévő fájlt, hogy agyszerűen a végéhez fűzi. A másolásra a Windowsnál már megszokott módon az egeret is használhatjuk (I. kötet XV.2.2.5.1.). Az eredmény azonban mindenképpen másolat lesz, ha nyomjuk a Ctrl-t, ha nem (áthelyezéshez a Shift billentyűt kell nyomni)! Mi a szerepe a másolás ablak „Beállítások” gombjának? ¾ ¾ ¾

Azt adhatjuk meg, hogy ha a másoláskor már egyező fájlt talál a cél mappában, mit tegyen. A lehetőségek: rákérdez; mindent átlép, mindent felülír, illetve minden régebbit felülír; automatikusan átnevezi vagy a másolatot, vagy magát a célhelyen lévő egyező nevű fájlt úgy, hogy a névhez hozzáad egy 2-es számot. Parancsikon létrehozása

Amennyiben a másolás indításához a Ctrl - Shift - F5 billentyűkombinációt nyomjuk meg, akkor a cél mappába nem a kijelölt fájlok, hanem a kijelölt fájlokra mutató parancsikonok kerülnek.

122

XXIV. A Total Commander 9.5 Fájlok és mappák áthelyezése ¾ F6 billentyű ½ A áthelyezéskor minden pontosan ugyanúgy történik, mint másoláskor (persze azzal a különbséggel, hogy az áthelyezett fájlok és mappák az eredeti helyükön letörlésre kerülnek). Az áthelyezést az F6 funkcióbillentyűvel, vagy az „F6 Áthely/Átnev.” nyomógombbal végezhetjük el. 44. Feladat: Másoljuk ki a „WINDOWS” mappa összes „TXT” típusú állományát a floppy „LEVÉL” mappájába! 182. Ábra: Fájlok áthelyezése Megoldás: A tanult módszerrel jelöljük ki az összes „TXT” fájlt a „WINDOWS” mappában! Nyomjuk meg az F5 funkcióbillentyűt, és a párbeszédablakba írjuk be a céllemezt és a mappát: „A:\LEVÉL”, majd Enter. 45. Feladat: Másoljuk át a „MICIMACI” mappát a floppy „MUNKA” mappájába! Megoldás: Keressük meg az aktív panelen a winchester „MICIMACI” mappáját, nyomjuk meg az F5 funkcióbillentyűt, és a párbeszédablakba írjuk be: „A:\MUNKA”, utána Enter. 46. Feladat: Mozgassuk át a floppy „LEVÉL” könyvtárából az összes fájlt a floppy „MUNKA” mappába! Megoldás: Mindkét panelen válasszuk az „A:\’ lemezegységet. Az egyik panelen jelöljük ki aktuális mappának a „LEVÉL” mappát. Jelöljük ki az összes fájlt a mappában Ctrl - + billentyűkombinációval. Nyomjuk meg az F6 billentyűt, és a „Könyvtárfa” nyomógombra kattintva válasszuk ki a „MUNKA” cél mappát, utána Enter.

9.6 Fájl, mappa átnevezése ¾ Shift-F6 billentyű ½ Az átnevezéshez csupán valamelyik panelen az átnevezendő állományra kell állni, megnyomni a Shift-F6 billentyűkombinációt, majd a fájl új nevét begépelni. Amennyiben több fájlt is kijelölünk, akkor lehetséges azok típusának globális megváltoztatása. Az ilyenkor megjelenő párbeszédablakban „*.új_típus” alakban kell megadni az új típust. 47. Feladat: Nevezzük át a floppy legfelső szinten lévő mappájában található 183. Ábra: Átnevezés „MICIMACI.TXT” fájlt „MESE.TXT”-re! Megoldás: Keressük meg a floppy lemezen a „MICIMACI.TXT” fájlt, nyomjuk meg az F6 gombot, és a megjelenő párbeszédablakba írjuk be az új fájlnevet: „MESE.TXT”, majd Enter. 48. Feladat: Nevezzük át a floppy lemezen található „TIGRIS” mappa nevét „FÜLES”-re! Megoldás: Keressük meg a floppyn a „TIGRIS” mappát, majd nyomjuk meg az F6 gombot, és a párbeszédablakba írjuk be: „FÜLES”.

9.7 Fájl, mappa törlése ¾ F8 billentyű ½ A törlésre is ugyanaz vonatkozik, mint a másolásra és mozgatásra: ha van kijelölt fájl vagy mappa, akkor azokat, ha pedig nincs, akkor az aktuális állományt (amin éppen állunk) törli a „Total Commander”. A törléshez az F8 funkcióbillentyűt, az „F8 Törlés” nyomógombot vagy a Delete billentyűt használhatjuk. Nagyon vigyázzunk, mert egy mappa természetesen akkor is törölhető, ha nem üres. A program minden törlési parancs előtt visszakérdez, és egy megerősítést is kér. Ha a fájl írásvédett, rejtett, vagy rendszerfájl (I. kötet XV.2.2.1.3.), akkor egy második 184. Ábra: Fájl törlése

123

PC Suli XP alapokon megerősítés is szükséges (már ha egyáltalán látszanak az ilyen fájlok, ami a beállításoktól függ). Az üres mappák a megerősítés után letörlésre kerülnek, míg nem üres mappa esetén a program felhívja a figyelmünket arra, hogy a mappa fájlokat tartalmaz. A „Törli” vagy „Mindet” hatására egy vonaldiagram jelzi a törlés folyamatát, akárcsak a másolás esetében. A „Kihagyja” és „Mégsem” gombok segítségével megszakíthatjuk a törlést. A már végrehajtott törlés visszavonása ugyan ebből a programból közvetlenül nem lehetséges, de a Windows segítségével igen, mert a törölt fájlok alapesetben ekkor is a „Lom185. Ábra: tárba” kerülnek (a Shift-F8 billentyűkombinációt használva a Windowshoz hasonlóan most Nem üres mappa törlése is rögtön végleges lesz a törlés). 49. Feladat: Töröljük le a floppyról a „MESE.TXT” nevű fájlt! Megoldás: Jelöljük ki az aktív panelen a „MESE.TXT” fájlt, majd nyomjuk meg az F8 billentyűt. Amikor a program visszakérdez, válasszuk az „Igen” gombot. 50. Feladat: Töröljük a floppyról a „MUNKA” mappát a benne lévő összes fájllal együtt! Megoldás. Válasszuk ki a „MUNKA” mappát, majd nyomjuk meg az F8 funkcióbillentyűt. Amikor megerősítést kér a program, válaszszuk az „Igen” gombot, majd amikor figyelmeztet minket, hogy a mappa nem üres, válasszuk a „Mind” nyomógombot.

10. Fájlok tömörítése, tömörített állományok kezelése 10.1 Becsomagolás ¾ „Fájl” menü, „Becsomagolás…” ½ Gyakran előfordul, hogy munkánk során olyan nagyméretű állományok keletkeznek, amelyek nem férnek rá egy-egy mobil adathordozóra, vagy interneten keresztül csatolt fájlként el akarjuk küldeni, de a mérete problémát okoz (sokáig fog tartani, illetve el sem fér a címzett postafiókjában). Az ilyen állományok nagyságát a tömörítőprogramok segítségével jelentősen csökkenthetjük. Ehhez csak a „Fájl” menü „Becsomagolás…” menüpontjára kell kattintanunk, vagy nyomjuk le az Alt-F5 billentyűkombinációt. Egy olyan ablakot kapunk, ahol a tömörítés paramétereit kell megadnunk. 186. Ábra: A fájl tömörítése n Az(z) x fájl csomagolása A becsomagolt fájl nevének és mentési helyének megadására szolgál. Ez alapesetben a másik panel lemezegysége és mappája, a fájlnév pedig a forrás helyének könyvtárneve. Ha nem a program által felajánlott helyre szeretnénk menteni a becsomagolt fájlt, a „Könyvtárfa” gombra kattintva a már tanult módon új helyet választhatunk. n Tömörítő A tömörítő program kiválasztására szolgál. A választható programok közül a RAR és a ZIP egy másik fejezetben bemutatásra is kerül (II. kötet XXIII.2.). n Beállítás… Bármelyik tömörítő programot is választjuk, erre a gombra kattintva meghatározhatjuk a választott tömörítő egyéni beállításait, illetve megadhatjuk a tömörítőprogramok elérési útvonalát. Célszerű, hogy csak a gyakorlottabb felhasználók próbálkozzanak e paraméterek átállításával, hiszen a program alapesetben úgyis a számunkra optimális beállításokat ajánlja fel. n További fontos beállítások közül is választhatunk ¾ Könyvtárbejegyzéssel együtt a csomagba bekerüljön-e a mappa elérési útvonala is; ¾ Alkönyvtárakat is megadhatjuk, hogy az aktuális mappa belső mappáit is becsomagolja-e; ¾ Többlemezes csomagolás (csak PKZIP és ARJ) ha a csomagolt állomány mérete miatt nem fér rá egy lemezre, több, egyenként lemeznyi méretűre darabolja-e; ¾ Tömörítettbe áthelyez (csomagolás és törlés) a tömörítésre kijelölt állományok a tömörítés után letörlésre kerüljenek-e;

124

XXIV. A Total Commander olyan önkifejtő „EXE” állományt hozzon-e létre, amelyre duplát kattintva a kicsomagolás automatikusan végrehajtódik (ez a szolgáltatás a Windows XP-be már beépített); ¾ Különálló csomagolt fájl készítése fájlonként é s mappánként felesleges magyarázni. Célszerű, ha ez utóbbi jelölőnégyzetek közül az első kettőt bekapcsolva hagyjuk (ez az alapeset), hiszen ezáltal a tömörített mappák alkönyvtárainak fájljai ugyanolyan szerkezetben kerülnek becsomagolásra, mint a kiindulási állapot. A másik négy jelölőnégyzet közül pedig mindig azokat válasszuk, amelyek adott szituációban a legoptimálisabbak. Maga az „OK” gombbal elindított tömörítés is nyomon követhető egy ablakban. A másoláshoz hasonlóan a két sáv közül a felső az aktuális fájl, az alsó a teljes folyamat állapotára utal. Az 187. Ábra: Folyik a tömörítés eljárást bármikor megszakíthatjuk az ESC billentyű, vagy a „Mégse” gomb lenyomásával. ¾

Önkicsomagoló ZIP fájl készítése (Windows 3.1/95-höz)

10.2 Tömörített fájl tartalmának megtekintése, illetve tömörítés ellenőrzése ¾ Dupla kattintás a fájlra illetve „Fájl” menü, „Csomagolt fájl tesztelése…” ½ Ha a „Total Commander” programban egy betömörített fájlra duplát kattintunk, vagy fájlon állva lenyomjuk az Enter billentyűt, a program megmutatja a tömörített állomány tartalmát, amely alkönyvtárakat és fájlokat egyaránt jelre, vagy magára a betartalmazhat. Ha a panel első sorában található jegyzésre duplán kattintunk, ismét magát a tömörített állományt látjuk. A tömörített állományban lévő fájlok tulajdonságai is megtekinthetőek úgy, ha duplát rákattintanunk az adott fájlra. Ekkor egy ablakban elolvashatjuk a fájl méretére és tömörítésére vonatkozó információkat. A „Bezár” gombra kattintva becsukhatjuk ezt az ablakot, a „Kicsomagol és futtat” gombra kattintva pedig a futtatás idejére kicsomagolja a tömörített állományt, így lehetőségünk nyílik annak megtekintésére. Néha előfordul, hogy a becsomagolás nem jól sikerül, vagy utólag megsérül az állomány. Ez mindenképpen komoly problémát jelent, mert ilyenkor nem lehet majd kibontani a fájlokat. Ezt kizárhatjuk, ha ellenőrizzük a tömörített állományt a „Fájl” menü „Csomagolt fájl tesztelése” menüpontjával. Ha elindítjuk, a program leellenőrzi a tömörítést, amit a jól ismert vonaldiagram segítségével követhetünk is. 188. Ábra: Egy tömörített fájl tulajdonságai

10.3 Kicsomagolás

¾ „Fájl” menü, „Kicsomagolás…” ½ A becsomagolt állományokat egyszerűen csak rá kell másolnunk egy lemezre, és már vihetjük, vagy küldhetjük is át egy másik gépre a fájlt (a mailben elküldendő állományokat is célszerű tömöríteni). Ahhoz azonban, hogy a betömörített fájlok valódi tartalma elérhető legyen, előbb ki kell csomagolni az állományokat (ezt a műveletet szokták még kifejtésnek, kiritkításnak is nevezni). Elsőként jelöljük ki a kicsomagolandó fájlt, majd válasszuk a „Fájl” menü „Kicsomagolás” menüpontját, vagy nyomjuk le az ALT-F9 billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablakban meg lehet adni, hogy hová történ189. Ábra: Tömörített fájl kicsomagolása jen a kicsomagolás, illetve azt is meghatározhatjuk, hogy csak meghatározott típusú fájlokat csomagoljon ki a program. Itt is bekapcsolható három jelölőnégyzet. A „Kicsomagolás az alkönyvtárakkal együtt” alapesetben be van kapcsolva és célszerű ebben az állapotban hagyni. Az „Azonossal felülírja” jelölőnégyzet célszerű állapota viszont teljesen szituációfüggő. Ezeken kívül kérhetjük még minden fájl külön könyvtárba történő kicsomagolását, amire nem túlságosan gyakran lesz szükségünk. Magát a műveletet az „OK” gombra kattintással indíthatjuk el, amit azután szintén egy vonaldiagramon követhetünk is.

125

PC Suli XP alapokon Lefoglalt terület Mielőtt egy-egy nagyméretű fájl tömörítésének (becsomagolásának) nekilátnánk, a „Fájl” menü „Elfoglalt területszámítása” menüpont megnyitásával tájékozódhatunk a kijelölt fájlok teljes méretéről, és a panelek által kijelzett háttértárakon található teljes és szabad lemezterületről.

11. Fájlokkal végezhető egyéb műveletek 11.1 Fájl attribútumok módosítása 190. Ábra: Elfoglalt terület ¾ „Fájl” menü, „Attribútum váltás…” ½ Ezzel a kérdéssel nem szeretnék mélyebben foglakozni, hiszen a fájlok attribútumairól korábban esett már szó (I. kötet XV.2.2.1.2.). Itt csupán azt a párbeszédablakot szeretnénk röviden megbeszélni, amellyel az attribútumok beállíthatóak. Ha kiválasztottuk azt az állományt (vagy állományokat), amelynek az attribútumait módosítani szeretnénk, magát a kérdéses ablakot a „Fájl” menü „Attribútum váltás” menüpontja segítségével nyithatjuk meg. n „Alkönyvtárakban is” A jelölőnégyzet bekapcsolásával egy mappa összes alkönyvtára azokat az attribútumokat fogja viselni, amelyeket a szülőmappában beállítottunk. n „Attribútumok módosítása” Itt tekinthetjük meg a jelenleg érvényben lévő beállításokat, és a megfelelő jelölőnégyzetbe történő kattintással ki-, illetve bekapcsolhatjuk azokat. Amennyiben több fájlt is kijelöltünk, a besatírozott jelölőnégyzet azt jelzi, 191. Ábra: Attribútum váltás hogy az adott attribútumon nem állítottunk még. n „Dátum és idő változtatása” A jelölőnégyzetet kipipálva a fájlok utolsó módosításának dátuma a megadott dátumra változik. Amennyiben a „Jelenlegi” gombra kattintunk, a dátum és idő a rendszeridő értékét veszi fel.

11.2 Fájlokhoz alkalmazás társítása ¾ „Fájl” menü, „Hozzárendelés…” ½ A „Total Commander” is rendelkezik egy olyan jellegű funkcióval, mint a Windows program, azaz ha valamelyik panelen duplát kattintunk egy fájlra, vagy ráállva lenyomjuk az Enter billentyűt, akkor a fájl típusa alapján elindít egy alkalmazást, és annak dokumentumablakába be is tölti a fájlt. Pontosan úgy, mintha a kérdéses állományt onnét nyitottuk volna meg. Hogy melyik típushoz milyen alkalmazás legyen hozzárendelve, azt viszont most is mi adhatjuk meg. Ennek beállításához válasszuk a „Fájl” menü „Hozzárendelés” menüpontját. A megjelenő ablakban az egyes fájltípusokhoz alkalmazást tudunk társítani. A listából kiválasztva egy-egy fájl típust, egy alkalmazás automatikusan hozzárendelődik, feltéve, hogy ismert típusról van szó. Ha nincs még hozzárendelés, vagy nem vagyunk megelégedve a fájltípushoz rendelt alkalmazással, a listából újat választhatunk, vagy a „Tallóz…” gombra kattintva megkereshetjük az új alkalmazás indításához szükséges programot. A „Szerkeszt…” gombbal további paramétereket is megadhatunk, mint például: ¾ a típushoz rendelt ikon; 192. Ábra: Fájltípushoz alkalmazás társítása ¾ a típus leírása; ¾ stb. Az „OK” gombra kattintva legközelebb már az új beállítások lesznek érvényben.

11.3 Fájl tulajdonságainak megtekintése ¾ „Fájl” menü, „Verzióinformáció…” ½ Egy fájlon állva a „Fájl” menü „Verzióinformáció…” menüpontot választva minden lényeges információt megtudhatunk a kijelölt fájlról: típusát, helyét, méretét, a létrehozás, a módosítás és hozzáférés dátumát, valamint attribútumait.

126

XXIV. A Total Commander 11.4 Fájl nyomtatása ¾ „Nyomtatás” ½ Egy fájl kijelölése után a „Fájl” menü „Nyomtatás” menüpontját választva a fájlt ki is nyomtathatjuk ugyan, de azt tudnunk kell, hogy ez esetben semmiféle beállításra nincs lehetőségünk (margók, fejléc, lábléc nagysága, oldalszámok, stb.)

11.5 Fájl darabolása, fájlok egyesítés ¾ „Fájl” menü, „Fájldarabolás…”, illetve „Fájlegyesítés…” ½ A tömörítésnél már beszéltünk arról, hogy a nagyméretű állományokat sokszor csak tömörített formában tudjuk mobil tárolóeszközre másolni. Ha valaki mégsem akarja a fájlokat tömöríteni, az eredeti nagyméretű állományt csak akkor tudja a mobil tárolóeszközre másolni, ha akkora méretű részekre darabolja, hogy az adathordozóra ráférjenek. Jelöljük ki tehát azt az állományt, amelyet darabolni szeretnénk, majd válasszuk a „Fájl” menü „Fájldarabolás” menüpontját. A megjelenő párbeszédablakba meg kell adni a darabolt fájlok helyét és méretét. Az „OK” gombra kattintva szintén egy vonaldiagramon követhetjük nyomon a darabolás folyamatát. A darabolás eredményeként n darab „fájlnév.001 fájlnév.00n” állomány jön létre. Ezeken kívül azonban kapunk még egy CRC nevű fájlt is, amely tartalmazza a feldarabolt fájlok összefűzéséhez szükséges információkat. Erre a „CRC” fájlra duplán kattintva, vagy a „Fájl” menü „Fájlegyesítés” menüpontot választva a megjelenő párbeszédablakban megadhatjuk, hogy a program hova fűzze ismét össze a szétdarabolt fájlt. Az összefűzés végén a program egy üzenettel adja tudtunkra, hogy az összefűzés sikeres volt, CRChiba nem történt.

193. Ábra: Fájl darabolása

194. Ábra: Darabolt fájlok összeillesztése

11.6 Fájlok kódolása, dekódolása ¾ „Fájl” menü, „Fájlkódolás”, illetve „Fájldekódolás” ½ Az állományok hálózaton történő biztonságos továbbítása érdekében ajánlott a fájlokat valamilyen módon kódolni. A kódolásra a „Total Commander” háromféle lehetőséget is ajánl, amelyet a „Fájl” menü „Fájlkódolás” menüponttal választhatunk ki. Itt is meg kell adni a kódolt fájl helyét és a kódolás módját, valamint a méretre vonatkozó kikötéseket is meghatározhatjuk (egy fájl hány sort tartalmazzon, egy fájl mekkora méretű legyen). A kódolt fájl mérete mindig nagyobb, mint az eredeti. A kódolt fájlt a „Fájl” menü „Fájldekódolás” menüpontjával lehet visszakódolni (természetesen itt is meg lehet adni az útvonalat).

195. Ábra: Fájl kódolása

12. Fájlok le- és feltöltése a „Total Commander” segítségével ¾ „Hálózat” menü, „FTP kapcsolódás…” és „Új FTP kapcsolat…” ½ Ahhoz, hogy egy távoli szerverről fájlokat tudjunk letölteni, vagy oda feltölteni, mindenképpen valamilyen hálózati kapcsolatra van szükségünk (II. kötet XX.). Az internet böngészők a hálózati kapcsolatok segítségével tudnak ugyan letölteni, de feltöltésre nem alkalmasak. Már csak az a kérdés, mikor akarunk egyáltalán valamit feltölteni? Nos, feltöltésre akkor lesz leggyakrabban szükségünk, ha saját WEB oldalt üzemeltetünk, ugyanis a szerverre a saját oldalainkat majd az FTP segítségével tudjuk felmásolni. Ilyen feltöltési feladatokra kiválóan megfelel a „Total Commander” program, mivel az egy beépített FTP kliens (ügyfél oldali) alkalmazást is tartalmaz. Ennek segítségével egy időben akár 10 különböző FTP szerverhez kapcsolódhatunk. Az FTP kliens használatakor rendelkezésre állnak a „Total Commander” programban már ismertetett fájlkezelési műveletek: ¾ másolás; ¾ átnevezés; ¾ új mappa létrehozása; ¾ törlés.

127

PC Suli XP alapokon Állandó kapcsolat paramétereinek megadása Amennyiben rendszeresen használjuk ugyanazt az FTP kapcsolatot (márpedig WEB oldal üzemeltetése esetén ez így lesz), a kapcsolat paramétereit célszerű felvenni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy elindítjuk a „Hálózat” menü „FTP kapcsolódás…” pontját, majd rákattintunk az „Új kapcsolat” gombra. Tekintsük át a megadandó adatok körét. n „Kapcsolat neve” A későbbiekben így hivatkozunk rá. n „Kiszolgáló neve” Ide kerül az ftp szerver neve, pl. „ftp.microsoft.com”. n „Névtelen belépés (e-mail címmel, mint jelszóval)” Vannak olyan FTP szerverek, amelyek nem követelik meg a felhasználók azonosítását, vagyis úgynevezett „Anonymus”-ként kezelik az öszszes felhasználót. Mivel a szerverekre történő belépés mindig valamilyen jelszóval történhet, ezért az ilyen névtelen felhasználóknál az email cím helyettesíti a jelszót. n „Felhasználó név” Általában „Anonymus”-ként jelentkezünk be, ha nincs felhasználónevünk az adott szerveren. 196. Ábra: Új FTP kapcsolat beállítása n „Jelszó” Ezt nem célszerű itt megadni, mert ha más is használja a gépet, a mi nevünkön és jelszavunkkal tud kapcsolódni egy FTP szerverhez. Ha nem adjuk meg itt, akkor a jelszót a kapcsolódáskor fogja a program megkérdezni. n „Távoli könyvtár” Ha megadjuk, a kapcsolódás után a program megpróbál automatikusan az FTP szerveren található távoli könyvtárra állni. Az útvonal megadásakor itt a „/” karaktert használjuk szeparátorként! n „Helyi könyvtár” Ha megadjuk, a kapcsolódás után a másik ablakban ezt a könyvtárat látjuk. Az útvonal megadásakor a „\” karaktert használjuk szeparátorként! n „Tűzfal használata” A beállítására csak akkor van szükség, ha Intraneten keresztül kapcsolódunk az Internetre. Ilyenkor egy újabb párbeszédablakban kell megadni azokat a beállításokat, amelyek az összes kapcsolatra érvényesek lesznek. Ezen adatok megadása azonban a rendszergazda feladata, ezért erről a továbbiakban nem beszélünk. A már felvett kapcsolatokat a „Szerkesztés” gombbal módosíthatjuk, a „Törlés” gombbal pedig törölhetjük. Alkalmi kapcsolódás Amennyiben csak alkalomszerűen akarunk egy FTP szerverre csatlakozni, akkor felesleges az imént bemutatott módon a kapcsolat paramétereit letárolni. Helyette inkább a „Kapcsolódás FTP szerverhez” ablak „Új URL” nyomógombját, vagy a „Hálózat” menü „Új FTP kapcsolat…” menüpontját indítsuk el. A kapott ablakban meg kell adnunk az új FTP szerver URL címét az alábbi alakban: ¾ ftp.szervernév A program alapértelmezésben azt feltételezi, hogy Anonymus-ként aka197. Ábra: runk bejelentkezni. Ilyenkor az e-mail címet használja jelszóként. A „névtelen Új FTP kapcsolat megadása kapcsolódás” jelölőnégyzet kikapcsolása esetén viszont a „Total Commander” megkérdezi a felhasználónevet és jelszót. A „Tűzfal használatára” ugyanaz vonatkozik, mint a korábbiakban. Kapcsolódás Amennyibe elindítjuk a „Hálózat” menü „Új FTP kapcsolat…” elemét, majd megadjuk az FTP szerver nevét és rákattintunk az „OK” gombra, egy párbeszédablakban megjelenik a kapcsolódás pillanatnyi állapota.

198. Ábra: Kapcsolódás az FTP szerverhez

128

XXIV. A Total Commander Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, ha a „Hálózat” menüből az „FTP kapcsolódás…” pontot indítjuk, majd korábban beállított FTP kapcsolat valamelyik elemét kiválasztjuk, és a „Kapcsolódás” gombra kattintunk. Mindkét esetben, amint felépül a kapcsolat, a hivatkozott ablak becsukódik. Ez gyors hálózati elérés esetén szinte azonnal megtörténik. A kapcsolat bontása a „Szétkapcsolás” nyomógombbal vagy a „Hálózat” menü „FTP kapcsolat bontása” menüpontjával lehetséges. A kapcsolat biztonsági okokból akkor is automatikusan bontásra kerül, amennyiben huzamosabb ideig nincs adatforgalom a kliens és a szerver között.

199. Ábra: FTP kapcsolat kiválasztása

13. A „Total Commander” legfőbb jellemzőinek beállítása ¾ „Beállítások” menü, „Általános beállítások…” ½ A legfontosabb jellemzők beállításához válaszszuk a „Beállítások” menü „Általános beállítások…” menüpontját. Ekkor egy olyan, meglehetősen összetett párbeszédablak jelenik meg a képernyőn, melynek bal oldalán kell a beállítás kategóriáját kiválasztani, míg jobb oldalt a konkrét beállításokat megadni. A lehetőségek kipróbálásakor maximális óvatossággal járjunk majd el, az eredeti beállítási értékeket lehetőleg írjuk fel. Szerencsére a program rendelkezik egy könnyen érthető Help rendszerrel, amit az F1 billentyű lenyomásával lehet megnyitni, és benne a már megszokott módon tudunk keresgélni.

200. Ábra: Beállítások

129

PC Suli XP alapokon

130