842b90f8 Intézmény neve:
Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda
Intézmény e-mail címe:
[email protected]
Kitöltő neve:
Kiss Albert
1. A "Jó gyakorlat" Megnevezése:
Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája
2. A tulajdonos neve:
Zalabéri Általános Iskola
képviselője:
Kiss Albert
3. A megvalósítás helyszíne: Intézmény/intézményegység/feladatellátási hely:
Zalabéri Általános Iskola
Intézmény OMazonosítója:
037614
Régió:
Nyugat-Dunántúl
Megye:
Zala
Település:
Zalabér
Irányítószám:
8798
Utca, házszám:
Hunyadi u. 2.
4. Az alkalmazási terület: x pedagógiai x módszertani - oktatásszervezési - szervezetfejlesztési - egyéb Intézménytípus:
általános iskola
Korosztály:
9-14
5. Tartalmi leírás: 1.
5.1 Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai?
Az általános iskolások tudományos diákkörének céljai: a tudományos diákkört vállaló alapfokú közoktatási intézmény kínálja fel növendékei számára a szubjektív alkotások létrehozásának lehetőségét olyan pedagógiai folyamatokkal, amelyekben érvényesül az információs forrásközpontok-, a kutatási módszerek 10-14 éves gyerekek képességeinek megfelelő megismertetése, alkalmazásuk tanítása, valamint a tudományos problémák értelmezésének segítése a tudományos diákköri munkát végző diákok tanulják meg a felelősségteljes önművelést; a forrásközpontok felhasználását; az ismeretterjesztés digitális és nyomtatott formáit; az általuk érthető kutatási módszerek alkalmazását; a megértett tudományos problémák mikrokörnyezetükben történő vizsgálatát; a szubjektív alkotást és az alkotásukról történő kommunikációt a tudományos diákköri munkára felkészítő pedagógusok vállalják a tudomány iránt érdeklődő tehetségígéretek (és
intenzív felzárkóztatásra szoruló, de kreatív tanulók) szubjektív alkotásának, azon felül az alkotási folyamat bemutatásának, majd az arról folyó diskurzusnak a segítését a kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok váljanak képessé - önszerveződő formában - továbbadni a tudományos diákköri munkában szerzett tapasztalataikat, tudásukat a tantestületük és más iskolák pedagógusainak 1.
5.2 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására, ennek eszközrendszerét konkrétan, részletesen mutassa be.
Empirikus kutatási háttér: Az empirikus kutatás tapasztalatait mutatja be a „Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első tíz évben” című könyv (Kiss Albert, Pannon Egyetem ÉKP Országos Központja, Pápa 2009.). Ez a kutatási beszámoló bevezeti a pedagógusokat abba az innovációs munkába, amely elengedhetetlen a tudományos diákkör működtetésébe. Így segít abban a paradigmaváltásban, aminek sarkalatos kérdései: A tudományos alkotó munkába való bevezetés lehetséges-e tíz éves kortól az általános iskolákban a tömegoktatás keretei között, és kialakítható, működtethető-e az általános iskolások számára a kutató gyerekek tudományos konferenciája hálózat? Betöltheti-e a tudományos diákkörök országos hálózata azt a feladatát a tömegiskolázás keretei között, hogy növendékeit megismertesse – a szubjektív tudományos alkotások létrehozás révén – az „újtudás termelésének” alapjaival? Módszertani könyv: A tudományos diákkör létrehozásának és működtetésének módszertanát írja le Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – a diákkör létrehozása és működtetése (Zalabéri Általános Iskola, Zalabér 2010.) című könyve. Ez a módszertani könyv értelmezi az általános iskolai tudományos diákkört, bemutatja a tudományos diákköri tevékenységek és a NAT kapcsolatát, leírja a tudományos diákkör létrehozását, segítséget ad a tanulás segítéséhez a tudományos diákkörben. Útmutatást ad az ismeretterjesztő alkotás, a kutatásmódszertan, és a mikrokutatás elemeinek tanításához. Rezümék gyűjteménye (2003-2009) Az általános iskolások által végzett tudományos diákköri munkák során keletkező (ismeretterjesztő és kutatásmódszertanban jártas, valamint a mikrokutatás elemeit tartalmazó) alkotásokról készült rezümék (összefoglalók) gyűjteménye bemutatja a diákköri alkotó tevékenységek eredményét. Ez a gyűjtemény egyaránt segítséget ad a tudományos diákköri munkára felkészítő pedagógusnak és a diákoknak ahhoz, hogy az alkotó tevékenységek eredményén keresztül célokat fogalmazhassanak meg, és mintákat tanulmányozhassanak a diákköri tanuláshoz. Értékelőlapok A tudományos diákköri tevékenység során keletkező írásos pályamunkáknak és a pályamunkákat bemutató előadásoknak értékelőlapjai. Kérdőívek és elégedettségmérő lapok Az általános iskolai tudományos diákköri konferenciák minőségbiztosításához készült kérdőívek és elégedettségmérő lapok. 1.
5.3 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
Tapasztalataink meggyőztek bennünket arról, hogy a tudományos diákköri tevékenységek fejlesztik a tudományos diákköri munkát végző tanulók kreatív önművelését, amelyek kihatnak a NAT 2007 szerint értelmezett kulcskompetenciákra. Elemzésünk szerint: az anyanyelvi kommunikációra specifikusan hat az ismeretek gyűjtése, a szövegfeldolgozás, a szövegalkotás, szubjektív alkotás, a beszámoló készítése, az előadás tartása, a zsűri reflektálásának fogadása, a rezümé készítése a matematikai kompetenciára specifikusan hat a problémafeltárás, míg érintőlegesen az ismeretek gyűjtése, a szubjektív ismeretbővítés, a beszámoló tartása a természettudományos kompetenciára specifikusan hat az ismeretek (empirikus) gyűjtése, a problémafeltárás (természettudományi kutatási módszerek alkalmazása), míg érintőlegesen a szövegfeldolgozás, a szövegalkotás, a beszámoló készítése és az előadás tartása a digitális kompetenciára specifikusan hat a virtuális ismeretgyűjtés (internet alkalmazásával), a beszámoló készítése (Word programmal), az előadás tartása (PowerPoint programmal), míg érintőlegesen a (digitális) szövegfeldolgozás, a szubjektív ismeretbővítés, a rezümé készítése a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményező és vállalkozói kompetenciákra érintőlegesen hatnak a diákköri tevékenységek az esztétikai-, művészeti tudatosságra és kifejezőképességre érintőlegesen hat a kutatási beszámoló készítése és az előadás szemléltetése PowerPoint programmal A tudományos diákköri munkában létrejött diákalkotásokat elemezve a NAT által felsorolt műveltségterületek szerint csoportosítottuk. A tudományos diákköri munka tíz éve alatt több mint 1200 alkotás született. Ezeket az alkotásokat a diákok bemutatták (a regionális fordulókon és az országos döntőkön) előadások formájában, amelyek értékelését a
műveltségterületeknek megfelelően végezte a zsűri. A besorolás szerint az előadások megoszlása műveltségterületenként (csökkenő sorrendben): a legtöbb pályamunka az Ember és társadalom műveltségterületre érkezett (38%). Ezt követte az Ember a természetben műveltségterület (17%), a Földünk és környezetünk (14%), az Életvitel és gyakorlati ismeretek (10%), az Anyanyelv és irodalom (8%), az Informatika (3%), a Művészetek (2%), a Testnevelés és sport (2%), az Élő idegen nyelv (0,04%), végül a Matematika műveltségterület (0,04%). 1.
5.4 Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
A tudományos diákköri tevékenység nyílt pedagógiai folyamatokban zajlik, amelyben a nyíltság a pedagógus – diák – szülő együttműködésében ölt testet. A diákok érdeklődésének megfelelő tudományos téma feldolgozásában (a kutatásunk közben végzett rendszeres kérdőíves felmérés eredményei alapján) a gyerekek 75%-ban a pedagógussal és a családtaggal, és ezt 15%-ban kiegészítik - a választott tudományos témában jártas – szakemberrel végzett közös tevékenységgel. A diákköri munka során a fenti arányban segítséget kapnak a munka megtervezéséhez, a forrásmunkák feltárásához, a vizsgálatok tervezéséhez, az eszközök készítéséhez, az eredmények elemzéséhez, a tudományos diákköri munkát bemutató pályamunka készítéséhez. Mindez lehetőséget teremt, a nyílt pedagógiai folyamatokban, a közös alkotási miliőben történő együttnevelésben. 1.
5.5 Itt sorolja fel és röviden támassza alá, milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától. Itt a felhasználó számára kell megjeleníteni az adaptáció pedagógiai hasznát.
Az általános iskolások tudományos diákkörének 10 éves működtetése alatt végzett empirikus kutatás során arra kerestük a választ, hogy a létrehozott tudományos diákkörök országos hálózata betöltheti-e tömegméretekben azt a feladatát, hogy növendékeinek biztosítsa a szubjektív alkotások létrehozásának lehetőségét, ezenközben bevezesse őket a kutatások világába, a kutatói problémalátásba, az önálló felelős tanulás és a kutatói tevékenységek gyakorlásába. Tapasztalataink, megfigyeléseink és vizsgálataink alapján a következőkben összegezhetjük megállapításainkat. (1) A tudományos diákköri munkát vállaló általános iskolák és diákok száma stabilizálódott az öt régióban. A városok és a falvak iskoláiban a személyi és a tárgyi feltételek egyaránt alkalmasak a diákköri munkához. Az iskolák által alkalmazott különböző kerettantervek mellett egyaránt bevezethető a tudományos diákköri tevékenységek tanulása: a kreatív önművelés, a szubjektív alkotások létrehozása és a gyerekek kutatásairól folytatandó diskurzus. A tudományos diákköri munka vállalása lehetőséget adhat az általános iskolák számára a tudásalapú társadalom kihívásaira megoldást jelentő tehetséggondozásra. (2) A 9–14 éves gyerekek érdeklődését felkelti a tudományos diákköri munka lehetősége. Motiválják őket a környezetükben lévő személyek – családtagok, pedagógusok, szakemberek stb. –, a mindennapi életük tapasztalatai – pl.: kisállattartás, családi munkamegosztás, a lakóhely gazdasági, társadalmi, kulturális élete stb. –, a kutató kíváncsiság, a megértés öröme, a szülők kitüntetett figyelme a pályamunka készítésekor és annak a konferenciákon történő bemutatásakor, a teljesítményük elismerése, megbecsülése, erősödő önbecsülésük, kiteljesedő tudásuk és képességeik révén szerzett magabiztosságuk, annak lehetősége, hogy legalább részben kiszabadulnak az oktalan iskolai kötelmek alól, és saját belátásuk és terveik szerint szabadon tanulhatnak. (3) A tudományos diákköri munkát segítő általános iskolai pedagógusok (tanítók, tanárok) pozitívan viszonyulnak a tudományos diákköri munkához. A tudományos diákköri munka során segítik a kreatív önművelést, a szubjektív alkotások létrehozását, a mikrokutatást és a kutatási folyamatban szerzett tapasztalatokról és tudásról szóló diskurzus tanulását. A kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok képesek team munkában továbbadni a tantestületük pedagógusainak a kreatív önművelés és az alkotás közvetítéséhez szükséges pedagógiai tapasztalataikat, tudásukat, és képesek más iskolák pedagógusait motiválni az általános iskolai tudományos diákköri munkára. Ezáltal bővülhet a kialakított országos hálózat a közoktatás rendszerében, és így tovább terjedhet a pedagógiai folyamatokban megjelenő kreatív önművelés, és alkotás. 1.
5.6 Annak összefoglaló leírását várjuk, hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a "jó gyakorlat" kifejlesztésének. Ez a leírás a felhasználó számára láthatóvá teszi az innováció alkalmazásakor várható feladatokat, segíthet az adaptációs munka tervezésében.
Empirikus kutatás 1998-tól az iskolai alkotói napok indítása, fejlesztése, működtetése. 1999-től iskolai tudományos diákkör indítása, pedagógiai folyamatainak fejlesztése. 1999-től konzultáció a Veszprémi Egyetem Pedagógiai Kutatóintézet vezetőjével, Dr Zsolnai József professzor emeritussal
1999-ben általános iskolai tudományos diákköri konferencia meghirdetése Zala megyében. 2000-ben általános iskolai tudományos diákkör meghirdetése Dunántúlon, az ÉKP-s iskolákban 2001-ben a legjobb tudományos diákköri munkák bemutatkozása a Veszprémi Egyetem Pedagógiai Kutatóintézetében, Pápán 2001-ben az első részeredmények publikálása, Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban. Új Pedagógiai Szemle 2001. március, 88-89.p. 2001-2003 az általános iskolák tudományos diákkörök országos hálózatának kiépítése öt régióval. 2004-től az általános iskolai Országos Tudományos Diákköri Konferencia felmenő rendszerének működtetése, OKM akkreditációja az országos komplex tanulmányi versenyek sorában 2004-ben Zsolnai József publikációja: Kutatói utánpótlás már tíz éves kortól. Magyar Tudomány, 2004.2.sz. 242-248.p. 2007-ben Kiss Albert publikációja: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. Pedagógusképzés 2007.3.szám 2008-tól az általános iskolai tudományos diákkör felveszi a Kutató Gyerekek Tudományos Diákkonferenciája KGYTK nevet. A KGYTK a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagja. 2009-ben megjelenik Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első tíz évben című kutatási beszámolója a Pannon Egyetem ÉKP országos Központja és a Zalabéri Általános Iskola közös kiadásában. 2010-ben megjelenik: Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – a diákkör létrehozása és működtetése című módszertani kézikönyve a Zalabéri Általános Iskola kiadásában. A módszertani leírás innovációjában segítségre volt: - a felkészítő pedagógusok továbbképzései - a tudományos diákköri munka során keletkező írásos pályamunkák elemzései - a gyerekek tudományos konferenciáin elhangzott előadások értékelései és az előadások videofelvételeinek elemzése - az országos döntőre elkészített rezümék elemzései - a felkészítő pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek elemzései - a regionális konferenciára meghívott gyerekek és szüleik körében végzett kérdőíves felmérések eredményeinek elemzései - a régiókoordinátorok szerepvállalásai a zsűrizésben és az országos döntőket követő konzultációk - a Veszprémi Egyetem Pedagógiai Kutatóintézetének munkatársainak értékelő munkája a gyerekek tudományos konferenciáin tartott előadások értékelései 2010-ben megjelenik Kiss Albert tanulmánya: A tudományos diákkörök helye a tudományos alkotó munkára való felkészítésben. Új Pedagógiai szemle, 2010.5.sz 1.
5.7 Azt kell bemutatni, hogy milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat.
Az általános iskolai tudományos diákköri munkában résztvevő gyerekek 9-14 évesek. Ők egyaránt lehetnek lappangó tehetségígéretek és tehetséges tanulók. Az empirikus kutatásunk szerint a több mint 1200 előadást tartó gyerekek életkori megoszlása a következő: 3.osztályos 1%; 4. osztályos 17%; 5. osztályos 17%; 6. osztályos 21%; 7. osztályos 26%; 8. osztályos 18%. Együttműködő intézményi partnerek az alkottató pedagógiai klímát vállaló iskolával: az iskolán belüli és kívüli forrásközpontok (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, kutatási eredményeket alkalmazó intézetek, kutatóhelyek, tehetségsegítő szervezetek, Pannon Egyetem Pedagógiai Kutatóintézete). A tudományos diákköri tevékenységet segítő partnerek: pedagógusok, tehetségsegítő pedagógusok, tehetségsegítő szakemberek, szülők, aktív és nyugdíjas kutatók. Az általános iskolai tudományos diákkört vállaló iskolák öt régióba tömörülve (Kiss Albert országos koordinálásával, Pannon Egyetem MFTK ÉKP-Központ külső munkatársa, Zalabér) működtetik a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáját. A KGYTK koordinálásában résztvevő intézmények: Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda (Zalabér) a Nyugat-Dunántúli Régióban; Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája (Osztopán) Dél – Dunántúli Régió; Bocskai István Tagintézmény, Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola (Balmazújváros) Tiszántúli Régió; Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola (Karancslapujtő) Duna – Tisza Köze Régió; Arany János Általános Iskola és Gimnázium (Százhalombatta) Budapest és Környéke Régió; Rózsakerti Általános Iskola (Budapest) a KGYTK országos döntő szervezője. A KGYTK tudományos diákköri tevékenység tudományos legitimálója és a kutatás vezetője Dr. Zsolnai József professzor emeritus az MTA doktora, Pannon Egyetem MFTK 1.
5.8 Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek az itt leírt jó gyakorlat? Abban az esetben is, ha adaptációs feladat előzte meg annak intézménybeli létrejöttét (pl. HEFOP programok alkalmazása).
Az általános iskolai tudományos diákkör újszerűsége azon alapfokú közoktatási intézmények számára mutatkozik meg, ahol olyan kreatív tehetséggondozó, a tudományra érzékeny tanítók és tanárok dolgoznak, akik az intézményükön belül
vállalják és támogatják az általános iskolai tudományos konferenciák szervezését, lebonyolítását, akik attitűdjüknek és felkészültségüknek köszönhetően inspiráló hatással bírnak a tehetséges és a tehetségígéretes 10-14 éves korosztályra, eredményesen ösztönzik a gyermekeket a szubjektív tudományos alkotás létrehozására. Az általános iskolai tudományos diákkör működtetéséhez készült módszertani kézikönyv újszerűsége megjelenik abban, hogy innovatív segítséget ad a tudományos diákkört vállaló általános iskoláknak, közoktatási intézményeknek a pedagógiai programjuk továbbfejlesztésében, az integrált tehetségfejlesztés megalapozásában és a tehetséges tanulók felkészítésében a gimnáziumi TUDOK tehetségsegítő programra. Emellett útmutatóul szolgál az oktatási intézményeknek az általános iskolai tudományos diákkörök létrehozásában és működtetésében. A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájához csatlakozás magában hordozza azt az újszerűséget, hogy módszertant közvetít a tehetséggondozó pedagógusoknak a látens tehetségígéretekkel (szocializációs- és kommunikációs hátránnyal küzdő, de kreatív) és a tehetségekkel történő bánásmódra, a majdani tudásalapú társadalomban való kreatív helytállás és megfelelés előkészítésére, megalapozására. Ily módszertani ajánlása például az, hogy miként lehetséges a tanítványt felkészíteni a nyomtatott és digitális tudományos információk és források magabiztos használatára, hogyan fejleszthető a gyermek tudományos problémákra való érzékenysége, miképpen történhet a kutatói módszerek megismertetése és a szóban forgó korosztály képességeihez mért alkalmazása, a szubjektív alkotói képesség fejlesztése. A KGYTK újszerűsége irányt nyújt a tudomány iránt affinitást mutató pedagógusoknak a 10-14 éves tehetséges tanulók mikrokutatásra késztetéséhez, valamint gondolatokat indukál a tudományos szubjektív alkottatás pedagógiai folyamataiban felmerülő problémák megoldásának további kutatásához. A KGYTK újszerűsége lehetőséget teremt a csatlakozó pedagógusok számára, hogy a pedagógiai kompetenciája bővüljön a diákok képességeihez mért tudományos alkotásra (ismeretterjesztésre, kutatási módszerekben jártasságra, mikrokutatásra) késztetéssel, a nyomtatott és a digitális információhordozók, az iskolán belüli és kívüli információforrások alkalmazásával. 1.
5.9 Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás gyakorlatában a működés eredményességét?
Az általános iskolai tudományos diákkörökben folyó pedagógiai folyamatok ellenőrzését és értékelését Kiss Albert a KGYTK országos koordinátora három munkájában teszi közzé. Az elsőben a „Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első tíz évben” című kutatási beszámolójában publikálta. Ebben a szerző leírja a diákok pályamunkáinak értékelését, a felkészítő pedagógusok munkájának kérdőíves felmérését, a kutató gyerekek motivációjáról, segítéséről történő adatgyűjtést és azok feldolgozását. A másodikban, a „Tudományos diákkör az általános iskolákban – a diákkör létrehozása és működtetése” címűben a szerző bemutatja a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának (KGYTK) felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyének ellenőrizhető működtetését. A harmadikban rögzíti a KGYTK működtetésének szabályzatát és minőségbiztosítási rendszerét. A KGYTK felmenő rendszerének kutatói legitimációját Dr. Zsolnai József professzor emeritus, az MTA doktora biztosítja és a kutatás módszertani értékelést a Pannon Egyetem MFTK munkatársai, valamint a régiók zsűrijében közreműködő minősített kutatók végzik.
6. Referenciák: ...
Nevezze meg az alkalmazás során bizonyított referenciákat! Kérjük, jelöljön meg az intézményhasználók elégedettségét igazoló, közvetlenül a jó gyakorlatra vonatkozó, utaló referenciákat. Ilyenek lehetnek például méltató, elégedettséget igazoló dokumentumok, vagy könyv,tanulmány stb.) .Mutassa be (legfeljebb egyoldalas terjedelemben) a hasznosulás meggyőző tapasztalatait! a) Referenciák Könyvek: Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – Zalabér szerepe az első tíz évben. Pannon Egyetem ÉKP Országos Központja, Pápa, 2009. Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban – a diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola, Zalabér, 2010. Folyóiratokban megjelenő publikáció Kiss Albert: A TDK lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001. március, 88–98. p. Zsolnai József: Kutatói utánpótlás már tíz éves kortól. In: Magyar Tudomány, 2004. 2. sz. 242–248. p. Kiss Albert: A tudományos diákköri munka kihívásai az általános iskolai pedagógusok számára. Pedagógusképzés 2007.3.szám Kiss Albert: A tudományos diákkör helye a tudományos alkotó munkára felkészítésben. Új Pedagógiai Szemle. 2010.5.szám Elismerések IIASHA SHIBA díj 2002 Budapest, a Kiválóságra törekvés és annak terjesztése az alkottató tehetséggondozásban, kitüntetetten az általános iskolai tudományos diákkör 10-14 éves diákoknak programon belül
A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája komplex tanulmányi verseny (KGYTK) 2008-tól tagja a Magyar Tehetségsegítő Szövetségnek b) A hasznosulás meggyőző tapasztalatai: A Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáin résztvevő több mint 1200 diák pályamunkáit és előadásait elemezve, a kutatási tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy: A diákköri munkát megkezdő tanulók közel egyharmad része képes elkészíteni – felkészítő témavezető pedagógusaik segítségével – az érdeklődésének és képességeinek megfelelő tárgyra irányuló 20–30 oldalas pályamunkát digitális formában úgy, hogy közben tudják használni az iskolai és az iskola környezetében elérhető forrásközpontokat, az információs technológia lehetőségeit. A tudományos diákköri munka tanulásakor eljutnak odáig a tanulók, hogy önállóan választanak vizsgálandó tudományos témát. Egyeztetés alapján választanak témavezető pedagógust, akivel a témán együtt dolgoznak. A kreatív önművelés, az alkotás folyamatában a diákok egyre önállóbban végzik tevékenységüket, s a létrejövő produktumba már egyre kevesebb lesz a segítő témavezető pedagógusok teljesítménye. Az elkészített pályamunkák többnyire az Ember és társadalom műveltségterületet érintik, kevésbé az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, az Életvitel és gyakorlati ismeretek, az Anyanyelv és irodalom műveltségterületeket; legkevésbé az Informatika, a Művészetek, a Testnevelés és sport, az Élő idegen nyelv és a Matematika műveltségterületeket. Az országos döntőre meghívott pályamunkák felében (a tudományos téma bemutatása során) megjelenik az adekvát kutatásmódszertani elemek leírása is. Szép számmal vannak tanulók, akik (pedagógus segítségével) a képességeik szerint értelmezhető tudományos témákat és a hozzá kapcsolódó (általuk megérthető) problémát sikeresen elhelyezik a saját társadalmi-, természeti-, gazdasági-, nyelvi mikrokörnyezetükben. Ebben a kontextusban a tehetségesebb tanulók képesek mikrokutatást indítani, a tapasztalataikat értelmezni és azt összefoglalni (a kutatás iránt affinitást mutató pedagógusok irányításával). A diákköri munkát vállaló tanulók számára hozamként mutatkozik meg a kommunikációs, a problémamegoldó, az alkotó; a digitális írás-olvasás képességének fejlődése; az önbecsülés növelésének lehetősége és a kudarcokat és sikereket feldolgozó képesség fejlődése, ami növeli a helytállásuk esélyét a tudásalapú társadalomban.
7. Humán-erőforrás igény: Itt fejtse ki részletesen, milyen humán-erőforrás igény szükséges a sikeres adaptációhoz a jó gyakorlatot átvevő intézmény számára. Szükséges-e például pedagógiai asszisztens, rendszergazda, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus együttműködése, és/vagy megemelt óraszám tanulócsoport vagy pedagógus számára, illetve egyéb személyi feltételek. Az általános iskolai tudományos diákköri munka személyi feltételei: - a kreatív tehetséggondozást vállaló pedagógusok - tudományra érzékeny pedagógusok - továbbképzést, önképzést vállaló kreatív pedagógusok
8. Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény: Itt adhatja meg a "jó gyakorlat" egyedi eszközigényét. (Például: játékok, info-kommunikációs eszközök, taneszközök, berendezések stb.) -
számítástechnikai eszközök (számítógép, projektor, nyomtató) internet hozzáférés iskolakönyvtári információhordozók (folyóiratok, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek) tapasztalati megismerést segítő kémiai, fizikai, földrajzi, biológiai taneszközök
9. Az átvételéhez szükséges költségek típusai: - Know how ára
Megjegyzés [k1]: A 9. és 10. pont kitöltése nem történt meg.
- Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés - Utazás - Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés - Vezetői és/vagy pedagógus-képzés, továbbképzés - Kiadvány, DVD, CD - Egyéb költség
10. Az átadás-átvétel költségterve: A leírt "jó gyakorlat" költségtípusok szerinti bekerülési költsége, amely nem tartalmazza az adaptációhoz, fenntartáshoz szükséges eszközigény költségét. A megadott összegek modulárisan
is kalkulálhatók, ha szakmai szempontból az indokolt. Az alapmodul költségének azonban a "jó gyakorlat" biztonságos átvételéhez szükséges alapvető átadási költségeket tartalmaznia kell. Fel kell tehát sorolni azokat az összetartozó, egymástól elválaszthatatlan költségelemeket, amelyek az átvétel sikeréhez nélkülözhetetlenek. 11. Kapcsolattartó személy: Neve:
Kiss Albert
Beosztása:
igazgató
Postacíme:
8798 Zalabér Hunyadi u. 2.
Telefonszáma:
83376008
Mobiltelefon száma: E-mail címe:
Mégsem Nyomtatás
[email protected]
