1. A 3 2. A 3 3. A 3 4. A 3 5. A A 8 8. A 9 9. A A A A A A A A

Tartalomjegyzék 1. A házirend fogalma .................................................................................................. 3 2. A házirend célja és feladata ..................................................................................... 3 3. A házirend hatálya ................................................................................................... 3 4. A házirend nyilvánossága ........................................................................................ 3 5. A tanuló kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai...................... 4 6. Általános szabályok .................................................................................................. 6 7. A tanulók jogai ......................................................................................................... 8 8. A tanulók közösségei ................................................................................................ 9 9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ................................ 12 10. Az iskola munkarendje ............................................................................................ 13 11. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok.............................. 16 12. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ……... 18 13. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ...................................................................... 20 14. A tanulói felelősök .................................................................................................... 21 15. A tanulók mulasztásának igazolása ........................................................................ 22 16. A tanulók jutalmazása ............................................................................................ 23 17. A tanulók büntetése .................................................................................................. 25 18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ........................................................ 26 19. Az iskolai tankönyvellátás rendje ………………………………………………. .27 20. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ................................................... 28 21. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai ...................................................................................... 29 22. A házirend módosításának szabályai...................................................................... 31 23. A házirend elfogadása és jóváhagyása ................................................................... 32 Melléklet Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ……………. 33 -

Kifutó tanterv szerint ………………………………………………………33

-

Felmenő tanterv szerint ………………………………………………… 183

1. A házirend fogalma Az iskola házirendje állapítja meg a 2011.évi CXC. törvény és jogszabályok alapján a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

2. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

3. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2016. év szeptember hó.1. napján lép hatályba.

4. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.csanadvezersuli.hu

3

3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola osztálytermeiben  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában; (a feladatot a Városi Könyvtár látja el)  az iskola nevelői szobájában;  az iskola vezetőjénél  az iskola intézményvezető-helyetteseinél  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői közösség vezetőjénél;  az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A

házirendről

minden

érintett

intézményvezető-helyetteseitől,

tájékoztatást

valamint

az

kérhet

az

iskola

osztályfőnököktől,

vezetőjétől, a

nevelők

fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

5. A tanulók kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy 

tartsák be a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,



tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,

4



senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,



senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,



törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,



viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,



legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,



köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően, vagy a felnőtt által megengedett formában,



tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,



becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,



igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,



ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,



óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,



vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,



legyenek nyitottak, érdeklődők,



iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,



vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,



működjenek együtt társaikkal,



rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,



fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,



az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,



az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,



az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,



távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,



a tanuláshoz és a sportoláshoz szükséges felszerelést, eszközt minden órára hozzák magukkal,



az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,



írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,



segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,



értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket, tájékoztató füzetüket) minden nap hozzák 5

magukkal, érdemjegyeiket, értékelésüket abban rendszeresen vezessék, adják át szüleiknek, 

védjék és óvják az iskola felszereléseit, létesítményeit, eszközeit a kulturált környezetet,



ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre társaikat is figyelmeztessék,



az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg: ne viseljenek feltűnő, nagyméretű ékszert, haj - , köröm- és arcfestést,



az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken az iskola hagyományainak megfelelő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya, sál, nyakkendő) jelenjenek meg.

6. Általános szabályok 1. A tanulók a tanári szobában csak tanári, az irodákban az ott dolgozók engedélyével tartózkodhatnak. 2. Tilos futva közlekedni az iskola épületén belül - folyosókon, lépcsőkön, aulákban - a balesetveszély elkerülése miatt. 3. Tilos műköröm használata - különös tekintettel a technika és testnevelés órákra - a balesetveszély elkerülése miatt. 4. Tilos magas sarkú cipő viselete a balesetveszély elkerülése miatt. 5. Tilos az iskolában a kereskedelmi és ellenszolgáltatásért végzett tevékenység (adásvétel, csere). 6. Az iskolában tilos politikai célú tevékenységet folytatni. 7. Ha valaki az iskola területén gazdátlan eszközöket, felszereléseket vagy egyéb dolgokat talál, azt adja le a nevelői szobába. A talált tárgyakat 30 napig őrizzük, ezt követően az iskola karitatív célra ajánlja fel. 8. A tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. 9. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a rendező osztály feladata a tanterem rendjének helyreállítása. 10. Ha a tanuló a művészetoktatásban vesz részt, a kölcsönzött hangszert, kottákat a tanév végén vissza kell adnia a szaktanárnak. Ha a kölcsönzés ideje alatt a hangszeren

6

sérülés vagy hiány mutatkozik, azok helyreállítása, pótlása, javíttatási költsége a szülőt terheli. 11. A művészetoktatásban

részt vevő növendékek a főtárgyi tanár vagy az

intézményvezető engedélye nélkül rendezvényeken, előadásokon nem szerepelhetnek zeneszámokkal. 12. A tanulók által a tanítási órákon, szakkörökön valamint a művészetoktatásban csoport vagy osztálykeretben elkészített dolgok, alkotások, termékek az iskola tulajdonát képezik abban az esetben, ha az anyagot az iskola biztosítja, és az elkészített tárgyak, alkotások dekorációs illetve hagyományápolási célt szolgálnak. 13. Az iskola területén, az iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt, kábító hatású szert fogyasztani tilos. 14. A tanulók az iskolába csak a tanuláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket hozhatják magukkal. Nem hozhatnak szórakoztató elektronikai eszközöket, valamint önmagukra és társaikra veszélyes tárgyakat. 15. Tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a szünetekben a mobiltelefon használata tilos, a táskában kell tartani kikapcsolt vagy lehalkított állapotban. 16. Amennyiben a tanítási idő alatt kiderül, hogy a tanuló a tanításhoz nem szükséges eszközöket, tárgyakat hozott be, illetve a tanítási órán használta a mobiltelefont, köteles ezeket a tárgyakat leadni a nevelőknek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal a tanuló visszakapja a tanítási nap végén, további esetekben ezeket a dolgokat az iskola a szülőknek adja át. 17. A veszélyes tárgyakat a tanuló nem kapja vissza, azokat a szülőknek adjuk át. 18. Tilos a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon enni, inni és rágógumizni. 19. Ha a tanuló az írásbeli dolgozat során meg nem engedett segédeszközt használ (tankönyv, füzet, munkafüzet, puska, számológép) a szaktanár a dolgozatot elégtelenre értékelheti. 20. Segédeszköz abban az esetben használható, ha az illetékes szakértői bizottság és a pedagógiai szakszolgálat az általa kiállított szakértői véleményében arra javaslatot tett. 21. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányi munkájával összefüggésbe nem hozható káreseményekért a tanuláshoz nem szükséges eszközök, tárgyak, felszerelések és elektronikus eszközök elvesztéséért, megrongálódásáért, készpénz eltűnéséért.

7

7. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:  A tanulói jogaidat a tanév megkezdésétől gyakorolhatod.  Jogod, hogy személyiségedet, emberi méltóságodat és jogaidat tiszteletben tartsák, veled szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessenek alá.  Nem érhet hátrány lelkiismereti, vallási meggyőződésed és az ezzel kapcsolatos véleményed miatt, amennyiben ezzel nem sérted mások erre vonatkozó jogait.  Ha úgy érzed, hogy előző két jogodban megsértettek, úgy segítségért fordulhatsz osztályfőnöködhöz, a diákönkormányzathoz, a szülői közösséghez illetve írásban panaszt tehetsz az iskola intézményvezetőjénél.  Jogod, hogy ellened kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt hátrány ne érjen.  Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatsz az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekről. Véleményedet a diáktanács tagjai gyűjtik össze és annak vezetője továbbítja az iskola vezetőjéhez. Kérdésedre legkésőbb 15 munkanapon belül érdemi választ kell kapnod.  Jogod, hogy rendszeres tájékoztatást kapj az iskolai életről osztályfőnöki órán, diákönkormányzat ülésein, iskolagyűlésen.

A levéltitok védelme minden esetben

megillet. A névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményedet az iskola titkárságán veheted át, az iskola nem bonthatja fel és nem iktathatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnök tájékoztat.  Jogod, hogy ingyenesen használd az iskola könyvtárát, helyiségeit, eszközeit, sportfelszereléseit és szaktantermeit. Amennyiben művészetoktatásban veszel részt, számodra gyakorlási lehetőséget, valamint hangszerkölcsönzést biztosítunk.  Jogod,

hogy

szociális

kedvezményekben

és

támogatásban

részesülj

(pl.

tankönyvtámogatás.). Az intézményvezető a kedvezményekről és a juttatásokról az osztályfőnökök bevonásával, segítségével dönt.  Tagja lehetsz a diákönkormányzatnak. Választhatsz és választható vagy.

8

 Részt vehetsz a diákközgyűlésen, amit évente egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg az iskola és a DÖK éves munkatervében meghatározott időpontban.  Részt vehetsz az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken.  Az iskola által felajánlott délutáni foglalkozások közül érdeklődésednek megfelelőt választhatsz.  Napközi és tanulószobai ellátást vehetsz igénybe.  Saját ügyeiddel tanáraidhoz, osztályfőnöködhöz fordulhatsz. Ha ők nem elérhetők, akkor az intézményvezető-helyettesektől vagy az iskola intézményvezetőjétől kérhetsz segítséget.  Jogod, hogy már egy héttel előbb tudj a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról.  Jogod van kérni, hogy egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írj.  Jogod, hogy dolgozataidat, írásbeli munkáidat két héten belül értékelve visszakapd.  Tájékoztatást kaphatsz a személyedet és tanulmányaidat érintő kérdésekről. (jegyeidről, a jegyek súlypontozásáról, mulasztásaidról, késéseidről, stb…)  Jogod van a csorbítatlan óraközi szünetekhez.  A tőled elvárhatónál jobb

teljesítményedért

a házirendben foglaltak szerint

jutalomban részesülhetsz. A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok a tanulókra külön-külön érvényesek. Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatja.

8. A tanulók közösségei Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákönkormányzat, a diákképviselet és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és

9

rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető bízza meg. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat részére az iskola helyiséget biztosít. 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap).

4. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

5. Ezekben

a

kérdésekben

a

tanév

folyamán

az

osztályközösségek,

illetve

a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. 6. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a házirend elfogadása előtt. 10

A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőjét bevonhatja, javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat részére az iskola helyiséget biztosít. Évente egy alkalommal kerül megrendezésre a diákközgyűlés. A diákközgyűlés napirendjét a diákönkormányzatot képviselő tanár és a diákképviselők közösen állapítják meg, véleményt kérve az intézményvezetőtől. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az intézményvezető ad tájékoztatást. Az

iskola

életével

közreműködésével

kapcsolatos a

közgyűlést

kérdéseket

a

megelőzően

diákönkormányzat írásban

is

a

eljuttatja

segítő

tanár

az

iskola

intézményvezetőjéhez. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetősége a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. Diákkör 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkör megalakulásához a tanulói létszám minimum 10%-a szükséges. 11

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola intézményvezetőjének az adott tanévet megelőző tanév április 30-ig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola intézményvezetője által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola intézményvezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola intézményvezetőjének egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak május 20-ig

kell jelentkezniük, és a diákkör

tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről 

az iskola intézményvezetője o

a

diákközgyűlésen

tanévenként

egy

alkalommal,

és

az

aktualitásoknak megfelelő rendkívüli közgyűlésen tájékoztatja 

valamint

az

osztályfőnökök az

osztályfőnöki

órákon folyamatosan

tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

12

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről 

az iskola intézményvezetője o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején, és az aktualitásoknak megfelelő rendkívüli ülésen tájékoztatja,



az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 

szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,



írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).

7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott

ügyben

érintett

tanuló

osztályfőnökéhez,

az

iskola

nevelőihez,

a

diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel.

10. Az iskola munkarendje 1. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanítási óra 45 perces. 2. Az első óra megkezdése előtt 15 perccel tanulóinknak már az osztályban kell tartózkodniuk.

13

3. Az osztálytermekbe 730-kor, a szaktantermekbe és a tornaterembe 745-kor lehet bemenni a szaktanár felügyeletével. 4. A művészetoktatásban a tanítás hétköznapokon 1200 – 1900 óráig tart. Ettől eltérő időpontban történő oktatásra indokolt esetben az intézményvezető adhat engedélyt. A hangszeres órák 30, a csoportos órák 45 percesek. 5. Az iskolában az órák és a szünetek rendje a következő:

A TANÍTÁSI ÓRÁK ÉS A SZÜNETEK RENDJE

Óra száma 1.

ALSÓ TAGOZAT 1-2. 3-4. évfolyam évfolyam 800- 845 800- 845 850 – 935

FELSŐ TAGOZAT 5-8. évfolyam

Óra száma 1.

800- 845

2.

855 - 940

2.

845 - 905 (Tízórai) 905 - 950

3.

1000 - 1045

1000 - 1045

3.

1000 - 1045

4.

1055 - 1140

1055 - 1140

4.

1055 - 1140

5.

1140 - 1335

1140 - 1335

5.

1150 – 1235

6.

1245 - 1330 1330 – 1400 (Ebédszünet)

7.

1400 - 1445

940 - 1000 (Tízórai)

940 - 1000 (Tízórai)

(A csengetés rendje minden tanév előkészítésekor az Éves munkatervben kerül meghatározásra az aktualitásoknak megfelelően.) 6. A szünetek és a tanítási órák az intézményvezető engedélyével indokolt esetben rövidíthetők. 7. Az alsó tagozaton az első és a második, a felső tagozaton a második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók az ebédlőben vagy a tanteremben étkeznek. A tízórai

14

szünetek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, azokat figyelembe véve kerültek meghatásrozásra. 8. A főétkezésre a tanuló órarendjétől függően 30 percet biztosítunk. 9. Az óraközi szünetekben jó idő esetén tanulóink az udvaron tartózkodnak, ahonnan jelzőcsengetéskor vonulnak fel. Rossz idő esetén a folyosón tartózkodnak. Csengetéskor mindenkinek a tanterem előtt kell sorakoznia. 10. Az iskola belső rendjéért az ügyeletes tanárok és az ügyeletes tanulók a felelősek. 11. Az utolsó óra után tanulóink az épületet az osztályukkal együtt hagyják el. 12. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén a részére órát tartó szaktanár) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Szülői kérés hiányában a nevelők vagy a vezetők egyike felveszi a kapcsolatot a szülővel, érdeklődik a távozás indokáról. 13. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, vagy pedig időpont - egyeztetés után találkozhatnak az iskola tanáraival. Kivételt képeznek ez alól a sürgős, rendkívüli esetek. 14. A délutáni egyéb foglalkozásokat (a napközis és a tanulószobás foglalkozások kivételével) az iskola nevelői 1400 és 1600 óra között szervezhetik. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet, és erről a szülőket is értesíteni kell. 15. A délutáni foglalkozásokra maximum 10 perccel a kezdés előtt kell érkezni, és az aulában; a művészetoktatásban pedig a folyosón. 16. A nevelő megjelenésével veszi kezdetét a munka. 17. A hivatalos ügyek intézése tanítási napokon az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 730 – 1600 óráig, pénteken 730 – 1300 óráig. 18. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők és a dolgozók tudomására hozza a helyben szokásos módon, valamint az intézmény hivatalos honlapján. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási ideje alatt, míg tanulók tartózkodnak az épületben, az intézményvezetőnek vagy helyettesei közül egy vezetőnek, vagy egy megbízott nevelőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét, valamint a megbízott pedagógus nevét az éves munkatervben meg kell határozni, annak rendjét a nevelői szobákban jól látható helyen kell elhelyezni. A létesítmények és helyiségek használati rendje 15

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásáért. Bármely helyiséget nyitvatartási időben nevelési-oktatási célú foglalkozásra nevelői engedéllyel, felügyelettel rendeltetésszerűen minden iskolai közösség használhatja. Az iskolán kívüli közösségek részére a használati jogosultságot – a Humán Szolgáltató Központ vezetője engedélyezi a képviselő-testület döntése alapján. Az iskolai helyiségek átengedése az iskola rendjét, működését nem zavarhatja, a Humán Szolgáltató Központ vezetője előzetesen egyeztet az iskola intézményvezetőjével. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak a Humán Szolgáltató Központ vezetőjével kötött megállapodás alapján az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint. A használati díj az iskola üzemeltetőjét a Humán Szolgáltató Központot illeti meg. Az iskola helyiségeiben tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50% százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján,

az

iskolai

diákönkormányzat

véleményének

figyelembevételével

az

iskola

intézményvezetője dönt. Amennyiben az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével iskola állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az iskola vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az 16

intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

11. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. 2. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásokra tanévenként előre – a tanévet megelőző május hónap 20. napjáig kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését a köznevelési törvény által meghatározott létszámig. 3. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz a meghatározott létszámig. 4. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, 

akiknek mindkét szülője dolgozik,



akik állami gondozottak,



akik nehéz szociális körülmények között élnek.

5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00 óra és 16.30 óra között felügyeletet biztosít. 6. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 7. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában –a nevelők felveszik a kapcsolatot a szülővel, érdeklődnek a távozás okáról.

17

8. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. 9. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: 

osztályonként egy-egy tanulmányi felelős,



nemenként egy tisztaságfelelős.



egy játékfelelős.



ebédlő felelős

10. A tanulmányi felelősök megbízatása egy hétre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: 

gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,



segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.

11. A tisztaságfelelősök megbízatása egy hétre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: 

felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,



ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,



a tanulás végén letörlik a táblát.

12. A játékfelelősök megbízatása egy hétre szól. A játékfelelősök feladatai: 

a nevelőnek segítenek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,



segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében,



felügyelnek a csoport játékainak megóvására,



rendet tartanak a csoport játékszekrényében.

13. Ebédlő felelősök megbízatása egy hétre szól. Az ebédlő felelősök feladatai: 

segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában,



előkészítik és kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, elhozzák és kiosztják az uzsonnát



ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.

12. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. Az iskola épületében, udvarán és az ebédlőben minden eszközt, berendezési tárgyat a rendeltetésének megfelelően használjon. 2. A balesetek elkerülése céljából minden tanulónak tilos: - az iskola területén fára, focikapura, kerítésre, kosárlabda palánkra mászni 18

- az iskola területét engedély nélkül elhagyni - az iskola helyiségeiben futkározni, rohangálni, az emeleti falra felülni, és a korláton áthajolni és lecsúszni - a radiátorokra, ablakba ülni, az ablakból kihajolni és onnan bármit kidobni. 3. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat: kirándulások, múzeumi, kiállítási, és művészeti előadásokhoz kapcsolódó látogatások előtt e tanórán kívüli foglalkozást szervező nevelők.  a technika szakos tanár, szaktárgyi óra vonatkozóan  a testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő,  a fizikai és kémiai kísérleteket végző tanár,  hulladékgyűjtés előtt az osztályfőnökök,  táborozás, kirándulás, mozi-, múzeum- és színházlátogatás, üzemlátogatás előtt az azokat szervező pedagógusok. Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel minden esetben meg kell győződnie a szervező nevelőknek. 4. A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott. 5. A tanuló alapvető kötelessége, hogy:  óvja saját maga testi épségét, egészségét;  óvja társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védőóvó – ismereteket;  tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi – ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;  tartsa be a tűz- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos előírásokat és ismerje meg iskola épületének kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.

19

 nem használhatja a tantermekben lévő informatikai és oktatástechnikai eszközöket, a művészetoktatásban az elektromos hangszereket tanári felügyelet nélkül.  nem hozhat olyan eszközt, tárgyat amely önmagára és társaira is veszélyes( a veszélyes tárgyak a szülőnek kerülnek átadásra)  nem hozhat és nem fogyaszthat az egészségére ártalmas szereket ( dohányáru, szeszesital, drog, energiaital)  az autóbusszal közlekedő tanulóknak le és felszálláskor ügyelniük kell a maguk és mások testi épségére, hangoskodás nélkül, az ülőhelyet elfoglalva kell utazniuk.  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 6. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót,illetve olyan esetben, amikor azt a pedagógus elrendeli. 7. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén. 8. Vegyen részt a kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon (fogászat, szemészet, általános szűrővizsgálat és fizikai állapotmérés).

13. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (69.§-71.§) alapján szerint szervezzük meg. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

a különbözeti vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt három hónappal,

20

-

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja az adott tanítási évben kell, hogy megvalósuljanak, a tantestület határozatát követően

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki magántanulói jogviszony keretében teljesíti tankötelezettségét  aki magántanulói jogviszony keretében külföldön tartózkodik, azonban tankötelezettségét az intézményben teljesíti  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,  aki a művészetoktatás tanulója.  aki szünetelő jogviszony keretében külföldön tartózkodik ( a tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére) Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot a pedagógiai program tartalmazza. A vizsgákra a vizsgázó tanulónak nem kell írásban jelentkeznie. A vizsgabizottság munkáját és a vizsgát az iskola vezetője készíti elő. Kijelöli a vizsga időpontját, kiadja a vizsgával kapcsolatos feladatokat, megbízásokat. Intézkedik arról, hogy a vizsgázó tanuló és szülei, a vizsga napját megelőzően legalább két héttel írásbeli értesítést is kapjanak a vizsga időpontjáról és helyéről. Tanulmányok alatti vizsgát a vizsgázó háromtagú bizottság előtt teszi. A bizottság elnökét és tagjait az intézményvezető jelöli ki. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, a vizsga szervezéséért. A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. A tantárgyanként és évfolyamonként meghatározott vizsgarészekből az adott tárgyat készítő szaktanárok – a megjelölt követelmények alapján kérdéseket állítanak össze. A vizsga befejezése után a vizsgabizottság elnöke közli a vizsga eredményét. A vizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe, bizonyítványba és az osztálynaplóba.

21

A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgán a vizsgázó és a vizsgabizottság tagjai vannak jelen. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár az irattárba helyezi és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzéséről. Az osztályozó- és javítóvizsgáról igazolatlanul távol maradó tanuló tanulmányait az osztály megismétlésével köteles folytatni. Igazolt távollét esetén az intézményvezető újabb vizsgaidőpontot jelöl ki.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a házirend melléklete tartalmazza. A javító- és osztályozó vizsga követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a munkaközösségek, illetve a szaktanárok állapítják meg.

14. A tanulói felelősök 1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: 

osztályonként két-két hetes,



folyosói tanulói ügyeletesek,



tantárgyi felelősök.

2. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: 

gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);



a szünetben a termet kiszellőztetik;



a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;



az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;



az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;



ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést,



az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

3. A tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 8.00. óra között, valamint az óraközi szünetekben a folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a

22

tantermek, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására. 4. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.

15. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanulónak a tanítási órákról és az egyéb foglalkozásokról való távolmaradását igazolnia kell. A tanuló a szülő előzetes kérése alapján – tanévenként 3 napot az osztályfőnök engedélyével – tanévenként 3 napot meghaladóan az intézményvezető engedélyével mulaszthat. 2. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, de legkésőbb egy héten belül az osztályfőnökének kell bemutatnia az ellenőrzőben , aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 3. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 4. A tanuló késik, ha a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késés időtartamát a szaktanár jegyzi a naplóba. 5. Ha a késések időtartamának összege eléri a 45 percet, akkor a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 6. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az osztályfőnök írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a további mulasztás következményeire is. Ezt az értesítést a 200 óra és a 250 óra esetén is meg kell ismételni. 7. A művészetoktatásban résztvevő tanulók esetében, amennyiben az igazolt és igazolatlan hiányzások száma együttesen a 10 órát eléri, az intézményvezető-helyettes értesíti a szülőt, és felhívja a figyelmét a mulasztás következményeire. 8. Ha a tanuló versenyen vesz részt, hiányzását az a szaktanár igazolja, aki a versenyre elkíséri. 9. A művészetoktatásban azok a tanulók, akik hangversenyen vagy külső szereplésen vesznek részt, azon a napon felmentést kérhetnek a főtárgyi tanártól vagy az

23

intézményvezetőtől a főtárgyi és kötelező órák látogatása alól. Az engedély megadásával a tanár megfelelő előadási darabot biztosít a növendék számára.

16. A tanulók jutalmazása a) Azt a tanulót, aki képességihez mérten  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy példamutató magatartást tanúsít,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. b) Az iskolai jutalmazás formái. 1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret (aktív órai munkáért, gyűjtőmunkáért, iskolai versenyen való részvételért, kiemelkedő szaktárgyi teljesítményért)  napközis nevelői dicséret (példamutató magatartásért, felelősi munkáért, tanuló társak segítéséért)  osztályfőnöki dicséret (folyamatos példás magatartásért, szorgalomért, iskolai közösségi munkáért, iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön való eredményes szereplésért)  igazgatói dicséret (Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek az alábbiak szerint:  Körzeti első helyezett  Megyei első -nyolc helyezett  Területi, regionális első -nyolc helyezett  Országos valamennyi helyezés  A városi rendezvényeken való szereplés

24

 Öt osztályfőnöki dicséret illetve a művészetoktatásban szaktanári dicséret után a hatodik igazgatóinak minősül A megyei, területi, regionális versenyeknél a résztvevők létszámától függően el lehet térni az igazgatói dicséretre vonatkozó szabályozástól. Eltérés esetén az igazgatói dicséretről a szaktanár javaslata alapján az intézményvezető dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni) Az egész éves munkáért a tanulók tanév végén  szaktárgyi teljesítményért, - tantárgyi dicséretben  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  egyéb kiemelkedő teljesítményért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. 2. A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 3. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók a tanévzáró ünnepélyen az osztályfőnöktől, a művészetoktatásban a szaktanártól vehetik át az oklevelet és tárgyjutalmat. Oklevél jutalomban részesülnek az iskolai élet valamely területén jó teljesítményt nyújtók, a művészetoktatásban több szaktanári dicséretben részesített tanulók. 4. Kiváló versenyeredményt elért tanulók, továbbá a művészetoktatásban az egész éves kiváló munkát végzett tanulók a tanévzárón vehetik át az oklevél és tárgyjutalmat az iskola intézményvezetőjétől. A művészetoktatásban szaktanári, igazgatói és nevelőtestületi dicséret adható.

17. A tanulók büntetése a) Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,  vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. b) Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;

25

 napközis nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés; 

igazgatói intés



igazgatói megrovás

 nevelőtestületi figyelmeztetés;  nevelőtestületi intés;  nevelőtestületi megrovás;  fegyelmi büntetés. A nevelőtestület a fegyelmi fokozatokat elért tanulók, illetve a nem elvárt viselkedési normákat tanúsító tanulók esetében tantestületi beszélgetést kezdeményezhet, az osztályfőnök, vagy bármely szaktanár javaslatára. ez esetben a tanköteles tanuló és törvényes képviselője jelenlétében. A művészetoktatásban szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi és fegyelmi büntetés adható. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az iskolai büntetések, súlyos kötelességszegések az iskolában, az ebédlőben, osztálykirándulásokon, az osztályok által szervezett iskolán kívüli programokon tanúsított magatartásokra is vonatkoznak A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az iskola tanulói emberi méltóságának megsértése;  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola intézményvezetője dönt.

26

18. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola intézményvezetője dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A művészetoktatáshoz kapcsolódó térítési díjakat és a tandíjakat félévente a fenntartó által meghatározott határidőig és módon lehet befizetni. Indokolt esetben az intézményvezető engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola fenntartója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola intézményvezetője dönt. 5. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat a Humán Szolgáltató Központ által kiállított számla alapján készpénzben kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap 20. napjáig. 6. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a jelentkezési lapját, kedvezmények igénybevételére jogosító okmányokat bemutatta, valamint a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti. 7. A Humán Szolgáltató Központ az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére készpénzben visszafizeti, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló az igénybevételi napot megelőző nap 9 óráig előre az étkezésért felelős gazdasági dolgozónál lemondja.

19. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért - hatályos jogszabályok előírásait betartva - az iskola intézményvezetője a felelős. Az éves munkatervben rögzíteni kell a felelős dolgozók nevét, aki adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

27

 

részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola intézményvezetője megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:



- a felelős dolgozók feladatait,



- a szükséges határidőket,



- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,



- a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Jogszabályi háttér: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény



A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény



A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013.(XII.29.) Korm. rendelet



A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet



Az intézményvezető – az osztályfőnökök közreműködésével – felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.



A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az emberi erőforrások minisztere által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tanuló osztályfőnökének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.



A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.)



A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

28



A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermekének mi módon igényli a tankönyvellátást. A szülő nyilatkozhat arról, igényli az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzést, vagy gyermeke részére az összes könyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon (pl. használt tankönyvvel) kívánja megoldani. A szülői igényeket az iskola a tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt felméri.



Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.



A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

20. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok az ingyenes és tartós tankönyvekre vonatkoznak. 2. Az iskola intézményvezetője – az osztályfőnökök közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket 

azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,



az iskolai könyvtártól kölcsönözhető tankönyvekről, oktatási segédanyagokról,



arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,



arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskolatitkárnál be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől

29

júniusig tartó időszakra. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk, valamint az ingyenes tankönyvre vonatkozó jogosultságuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolai könyvtártól kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az iskola által a könyvtárnak átadott számlán szereplő/állományba vételi árával. 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez, melyet a foglalkozás/csoport vezetője kölcsönöz ki. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

21. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel.

30

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló 

szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,



testvére iskolánk tanulója



munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,



az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.

5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai: 

A sorsolás nyilvános.



A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.



A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.



A sorsolás helyszíne az iskola épülete.



A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.



A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.



A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola intézményvezető-helyettese, a jegyzőkönyvvezető.



A sorsolási bizottság elnöke: az iskola intézményvezető-helyettese.

31



A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.



A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.



Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.



Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.



A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.



A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.



A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.



Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

7. A sorsolás után az iskola intézményvezetője – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

22. A házirend módosításának szabályai Az érvényben lévő házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola intézményvezetője, a nevelőtestület, a diákönkormányzat vagy a Szülői Közösség.

32

33

23. A Házirend elfogadása és jóváhagyása A Házirendet a Szülői Közösség 2015. 03. 16-án véleményezte és az abban foglaltakat elfogadásra javasolta. A Házirendet az Intézményi Tanács 2015. 03. 17-én tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakat elfogadásra javasolta. A Házirendet a diákönkormányzat 2015. 03. 17-én tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakat elfogadásra javasolta. Az Házirendet a nevelőtestület 2015. 03. 17-én tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakat elfogadásra javasolta.

A Házirendet a nevelőtestület én elfogadta.

Mezőkovácsháza, 2015. március 17.

34

Melléklet Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei A javító- és osztályozó vizsga követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a munkaközösségek, illetve a szaktanárok állapítják meg. A követelményeket és az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja és házirendje tartalmazza. Kifutó tanterv: Alsó tagozat Magyar irodalom 1. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása  aktív szókincs bővítése/ szógyűjtés tematikus képről/  Mondatalkotás eseményképről/ 2-3 mondat/  Szavak, szópárok, szókapcsolatok helyes ejtése / hangsúly, hanglejtés / II. Témakör: Az olvasás jelrendszerének elsajátítása:  hang és betű felismerési gyakorlatok  betűk összeolvasása bővülő elemszámmal  egy adott hang keresése, szóban elfoglalt helye III. Témakör: Olvasás, szövegértés, irodalom 

Szavak, szókapcsolatok, rövid mondat megértésének bizonyítása: o rajzzal o cselekvéssel

IV. Témakör: Társadalmi ismeretek: 

család feladata



családtagok megnevezése



bemutatkozás

V. Témakör: Tánc és dráma  Versek, mondókák érzékelése tapssal, mozgással, lépéssel VI. Témakör: Memoriter

35

 Az tanév folyamán tanult, szabadon választott mondóka, nyelvtörő, kiszámoló elmondása Továbbhaladási követelmény:  Érthető, tagolt beszéd.  Egyszerű utasítások megértése.  Szókincse életkorának megfelelő.  Válaszadás rövid kérdésekre.  Kialakult betűismeret- és betűbiztonság

Magyar nyelv 1. osztály I. Témakör: Az írás jelrendszerének ismerete:  a betűk helyes alakítása és kapcsolása  nyomtatott és írott betűk egyeztetése  3-4 betűs szavak másolása írott és nyomtatott mintáról Továbbhaladási követelmény:  A magyar abc kisbetűinek ismerete, írása.  Írásképe esztétikus, rendezett, olvasható  Tájékozódás a vonalrendszerben

Magyar irodalom 2. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása  Mindennapi élmények elmondása összefüggő mondatokkal.  Helyes hangképzés/ a hangok időtartamának érzékeltetése/ II. Témakör: Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom  Rövid mese, elbeszélés feldolgozása: o szereplő megnevezés o események megnevezése o új cím adása III. Témakör: Olvasástechnika

36

 Szavak, szócsaládok, mondatok helyes hangsúllyal történő olvasása  Pontos olvasás, olvasási hibák elkerülése /szavak, szószerkezetek, mondatok/  A kijelentő és kérdő mondatok helyes hangsúlyozása IV. Témakör: Társadalmi ismeretek  Társas viselkedés szabályainak ismerete: o köszönés o bemutatkozás o tudakozódás, érdeklődés V. Témakör: Tánc és dráma  Improvizációs / szituációs /játék: o könyvtári beiratkozás o könyvkölcsönzés o utazás, jegyvásárlás o telefonálás VI. Témakör: Memoriter  Petőfi Sándor: Anyám tyúkja / 1-2. vsz/  József Attila: Altató / 1-2. vsz/  találós kérdés / 2 db/ Továbbhaladási követelmény:  Egyszerű szóbeli közlések megértése.  Válaszadás kérdésekre  Pontosságra törekvő folyamatos hangos olvasás  Rövid szövegből információ kiemelése  Aktív részvétel a szituációs játékokban

Magyar nyelv 2. osztály I. Témakör: Íráskép 

Szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat másolása



Nagybetűk használata: válogató másolás



Tollbamondás: 5 szó, 1 mondat

II. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás

37



A magyar abc ismeret



Betűrend



Magán- és mássalhangzó megkülönböztetése, csoportosítása



A kijelentő és kérdő mondat felismerése szövegben.



Mondat szavakra tagolása



A magán- és mássalhangzók időtartamának pontos jelölése



Egyszerű szavak szótagolása, elválasztása.



A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben / 10-15 leggyakrabban használt szó/

Továbbhaladási követelmény: 

Egyéni, jól olvasható lendületes írás.



Az abc használata



A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében



j-ly helyes jelölése /10-15 szó/



Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.



A tanult helyesírási szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben.

Magyar irodalom 3. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 

Megadott képről 2-3 összefüggő mondat alkotása.



Ismert mese elmondása tömören (tartalom)

II. Témakör: Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom o szereplők megnevezése o helyszín felismerése o események időrendje o mesefajták III. Témakör: Olvasástechnika IV. Témakör: Memoriter 

Nagy László: Dióverés /1-2. vsz./



Gárdonyi Géza : Éjjel a Tiszán/1-2 vsz./



Vörösmarthy Mihály: Szózat/1-2 vsz./

38



Tavaszi szél vizet áraszt

V. Témakör: Tánc és dráma VI. Témakör: Írásbeli szövegek alkotása VII. Témakör: Társadalmi ismeretek 

A magyar nemzet jelképeinek ismerete



Családi és nemzeti ünnepek ismerete



Az évfolyamon tanult 1-1 történelmi esemény, személy megnevezése.

Továbbhaladási feltételek: 

Egyszerű szerkezetű mesék tartalmának megértése, elmondás, összefüggő mondatok alkotása.



A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása.



A feldolgozott szöveg hangsúlyos felolvasása, felkészülés után.



Részvétel a drámajátékban.



Legalább egy vers elmondása a megadott címek közül.


3 perces másolás nyomtatott szövegről




II. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás 

A mondatfajták megnevezése, a mondatvégi írásjelek helyes használata.



A tanult szófajok felismerése, megnevezése. o főnév o ige o melléknév



A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben / 20-25 leggyakrabban használt szó/





Az évfolyamon tanult szófajok / főnév, ige, melléknév / felismerése, megnevezése.



j-ly helyes jelölése




39

Magyar irodalom 4. osztály I. Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 

Megadott eseményképről 4-5 összefüggő mondat alkotása.



Mindennapi élmények elmondása összefüggő mondatokkal.

II. Témakör: Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom 

Egy megadott mese, ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, megadott szempontok szerint:



A népköltészet, műköltészet jellemzőinek felismerése: o népköltészeti alkotások megnevezése o mesék jellemzői o mesefajták

III. Témakör: Olvasástechnika 

Szöveghű olvasás.

IV. Témakör: Írásbeli szövegek alkotása 

Rövid üzenet megfogalmazása (SMS)



Állatról vagy egy egyszerű tárgyról leírás készítése, 5-10 mondatban.



Meghívó készítése ünnepi alkalomra.

V. Témakör: Társadalmi ismeretek 

A magyar nemzet jelképeinek ismerete



Családi és nemzeti ünnepek ismerete



Az évfolyamon tanult 1-1 történelmi esemény, személy megnevezése.

VI. Témakör: Memoriter 

Kölcsey Ferenc: Himnusz /1-2 vsz./



Petőfi Sándor: Csata dal /1-2 vsz./



Elindultam szép hazámból /1-2. vsz/



Prózai szövegrész: Zrínyi Ilona levélének részlete

VII. Témakör: Tánc és dráma Továbbhaladási követelmény: 

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban.



A szöveghez kapcsolódó feladatok lényegének megértése, megoldása.

40

o Erkölcsi értékek felismerése. 

A feldolgozott szöveg hangsúlyos felolvasása, felkészülés után.



Aktív részvétel a drámajátékban.



Legalább egy memoriter elmondása a megadott címek közül.


5 perces másolás nyomtatott szövegről.




V. Témakör: Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás 

A tanult szófajok felismerése szövegben, megnevezése konkrét példákban.



A határozott és határozatlan névelő alkalmazása hiányos szövegben.



A j/ly hang jelölése a begyakorlott szókészletben /25-30 szó/





Az évfolyamon tanult szófajok felismerése szövegben.






A szótő és toldalékok megkülönböztetése.



j-ly helyes jelölése

Angol nyelv 4. osztály Témakör

Nyelvtan

Szókincs

Új barátok

–köszönések

–köszönések

–Mi a neved?

–számok 1–10-ig

–Hány éves vagy?

–színek

–Ki ez? Mi ez?

–iskolai tárgyak

–személyes névmások

–állatok

–létigék

– foglalkozások

–kérdés alkotása létigével,

– külső tulajdonságok

Emberek

41

rövid válaszok – can segédige

– érzések – cselekvések

– kérdés, tagadás a cansegédigével Otthon

– birtoklást kifejező segédige

– család

(havegot/has got)

– szobák

– kérdés, tagadás a (havegot/ has got)segédigével A városban

– testrészek

– egyszerű jelen idő (PresentSimple)

– bútorok – játékok – ételek – idő

– I like/I don’t like

– hangszerek

–Douyoulike?

– számok 20-ig

– Óra – Mennyi az idő?

– ruhák

– there is/thereare szerkezet

– hét napjai

– többes szám

– időjárás

– folyamatos jelen idő (PresentProgressive) Német nyelv 4. évfolyam-heti 3 óra

LECKE

SZÓKINCS

NYELVTAN

Szóbeli bevezető szakasz

Köszönési formák

Igeragozás: Präsens

1-2. lecke alapján: Ich

találkozásnál és

Indikativ, 1. Person

höre und lese; Hallo, das

búcsúzásnál

Singular

bin ich

Ich bin/heiße …

Személyes névmások: ich

Néhány alapvető személyi adat Igeragozás: Präsens utáni

Indikativ, 2. Person

érdeklődés

Singular

Kérdések

Személyes névmások: du

Megválaszolása

Kérdőszavak: Wer? Wie?

42

Mondatalkotás: egyenes és

Das mache ich gern

Időben való tájékozódás

kérdőmondati szórend

alapvető nyelvi eszközei

Hónapnevek időhatározók:

(hónapok nevei)

im+Monat

Tevékenységek leírása

Igeragozás: Präsens Indikativ Singular

3. lecke Tőszámnevek 0-10

Kérdőszó: Was? Személyes névmások er/sie

Ki és mit csinál szívesen, nem

Tőszámnevek 0-10

szívesen Az egyszerű levélírás

Mondatalkotás: eldöntendő

formulái

kérdés, igenlés, tagadás Igeragozás: Präsens Indikativ Singular

Das ist meine Familie

Családtagok megnevezése,

Von a birtoklás kifejezésére

4. lecke

rokonsági fokok

Határozott névelők

néhány használati

alanyesetben:

tárgy és házi állat neve

der/die/das Birtokos névmások: mein(e), dein(e) Mondatalkotás: Névmás: das (ist/sind) … Birtokos névmások: mein(e), dein(e) Határozatlan névelő alany esetben : ein(e)

Daher komme ich

Németország, Ausztria és

Kérdőszó: Wo?

5. lecke

Svájc német neve

Tőszámnevek 11-20

Német, osztrák és svájci nagyvárosok neve

Tőszámnevek 21-100

Szabadidős tevékenységek neve

Elöljárószó: aus

Tőszámnevek 11-20 Telefonálás nyelvi formulái

43

Tőszámnevek 21-100 Számtani alapműveletek Tőszámnevek 0-100 Német, osztrák és svájci nagyvárosok neve

Matematika 1. osztály I. Témakör: Számtan, algebra 

Számfogalom a húszas számkörben

o

Természetes számok ismerete 0-20-ig.

o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: több, kevesebb, ugyanannyi

viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) o

Számok írása, olvasása.

o

Páros és páratlan számok felismerése.

o

A számok szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban.

o

Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján.



Műveletek

o

Összeadás, kivonás műveleteinek végzése.

o

Képről művelet lejegyzése.

o

Számok bontása két szám összegére, pótlások.

II. Témakör:Állítások, szövegek, szöveges feladatok 

Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása tevékenységgel.



Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, feladatmegoldás,

válaszadás. III. Témakör:Sorozatok, relációk, függvények 

Tárgy- és rajzsorozatok folytatása megadott szabály alapján.



Számsorozatok képzése ( növekvő, csökkenő) adott szabály alapján, a sorozat

folytatása. IV. Témakör Geometria, mérés

44



Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságaik alapján.



Mérhető tulajdonságok összehasonlítása ( hosszúság-szélesség, magasság-mélység,

vastagság-körméret) V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika 

Matematikai játékok: tevékenység formájában, egyszerű logikai fogalmak

használatával( biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen) Követelmény: 

Legyen biztos számfogalma a 20-as számkörben.



Tudja 20-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.



Ismerje fel a páros és páratlan számokat.



Tudja megnevezni a számok szomszédait, jelölje helyüket a számegyenesen, a

számsorban. 

Legyenek elemi ismeretei térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról, és annak

szóbeli megfogalmazásáról 

Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében.



Értse az szóbeli utasításokat, feladatok tartalmát.



Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni tevékenységgel, rajzzal, tudja a

tevékenységet műveletté alakítani, megoldani. 

Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megitélni.



Tudjon csökkenő és növekvő számsorozatot felismerni és folytatni adott szabály

alapján. 

Térbeli és síkbeli alakzatokat tudjon azonosítani és megkülönböztetni.


Számfogalom a százas számkörben

o


o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: több, kevesebb, ugyanannyi

viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) o

Számok írása, olvasása, tulajdonságai.

45

o


o

A számok egyes, tízes szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban.

o




Műveletek

o


o

Képről művelet lejegyzése.

o

Az összeadás, kivonás kapcsolata.

o

Számok bontása két szám összegére, pótlások..

o

Nyitott mondatok megoldása.

o

Állítások igazságtartalmának megítélése.

o

Szorzás, osztás, maradékos osztás műveleteinek végzése tevékenységgel, lejegyzésük.

o

Szorzó- és bennfoglalótáblák megtanulása.

II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok 

Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása tevékenységgel.



Szöveges feladathoz, nyitott mondat választása.



Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, feladatmegoldás,

válaszadás. 

A megoldás helyességének ellenőrzése.

III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények 

Tárgy- és rajzsorozatok folytatása megadott szabály alapján..




folytatása. 

Egyszerű szabályjátékok (gépjátékok) felismerése, folytatása, táblázat kiegészítése.

IV. Témakör Geometria, mérés 

Testek, alakzatok összehasonlítása.( azonosság, különbözőség ).



Síkidomok néhány geometriai tulajdonságának felismerése (csúcs, oldalak száma,

oldalak egyenlősége). 

Mérhető tulajdonságok összehasonlítása ( hosszúság-szélesség, magasság-mélység,

vastagság-körméret) V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika 

Matematikai játékok: tevékenység formájában, egyszerű logikai fogalmak

használatával(biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen, valószínű)

46

Követelmény: 

Legyen biztos számfogalma a 100-as számkörben.



Tudja 100-as számkörben a számjegyeket írni, olvasni.







számsorban. 

Legyen jártas az összeadás, kivonás, szorzás, osztás (bennfoglalás, részekre osztás)

elvégzésében. 






Legyen képes egyszerű állítások igazságtartamát megítélni.




alapján. 




o


o

A számfogalom a 1000-es számkörben

o

Elemek összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése

közös tulajdonságok alapján o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: van olyan, egyik sem, nem mind

kifejezések használata, viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével (párosítással) o


o


o

A számok egyes, tízes, százas szomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban, helyi érték táblázatban.

o


47



Műveletek

o


o


o

Hiányos művelet kiegészítése.

o

Nyitott mondatok megoldása.

o


o

Szorzás, osztás műveleteinek végzése.

o

Műveltek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás kapcsolata, szorzás és osztás

kapcsolata. o

Írásbeli műveletek végzése: összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás írásban.

II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok 

Állítások igazságtartalmának eldöntése (tagadás).



Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása művelettel.




III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények 

Adott szabályú sorozat folytatása.



Sorozatok szabályainak felismerése, folytatása, szabály ellenőrzése..





Testek, síkidomok válogatása (egy és két tulajdonság szerint), építés szabadon és

modell alapján. 

Testek, alakzatok összehasonlítása. (azonosság, különbözőség )






Síkidomok (négyzet, téglalap) néhány geometriai tulajdonságának felismerése (csúcs,

oldalak száma, oldalak egyenlősége). 

Testek (téglatest, kocka) tulajdonságai: lapok száma, alakja, élek és csúcsok száma.



Mértékegységek használata a gyakorlatban: m, dm, cm,kg, dkg, hl, liter, dl.



Az idő mértékegységei: év, hónap, hét, nap, óra, perc..

V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika 

Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése.

Követelmény: 

Legyen biztos számfogalma az 1000-es számkörben.



Tudja 1000-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.

48



Tudja a számokat helyi érték szerint bontani.







számsorban. 

Legyen jártas az összeadás, kivonás, szorzás, osztás elvégzésében.












alapján. 




Legyen ismerete az idő fogalmáról: év, hónap, hét, nap, napszak, óra, perc.



Ismerje fel és használja a m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl szabvány mértékegységeket.



o

Természetes számok ismerete 0-10 000-ig.

o

A számfogalom a 10 000-es számkörben

o

Halmazok összehasonlítása elemszámuk szerint: van olyan, egyik sem, nem mind,

legalább, legfeljebb kifejezések használata, viszonyok megállapítása „becsléssel” és az elemek egy-egyértelmű megfeleltetésével. o


o

Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezésea 10

000-es számkörben. o

A számok egyes, tízes, százas, ezresszomszédainak ismerete.

o

Számok helye a számegyenesen, a számsorban, helyi érték táblázatban.

o


o

Törtek összehasonlítása nagyságuk szerint tárgyi megjelenítés alapján.



Műveletek

49

o

Összeadás, kivonás műveleteinek kiterjesztése a 10 000es számkörben.

o


o


o

Szorzás, osztás, maradékos osztás műveleteinek végzése.

o

Írásbeli műveletek végzése: összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás, osztás

írásban. II. Témakör: Állítások, szövegek, szöveges feladatok 

Látott helyzetről állítások megfogalmazása.



Állítások igazságtartalmának eldöntése, állítások tagadása.



Egyszerű szöveges feladatok megértése.






Számfeladatról, egyszerű nyitott mondatról szövegalkotás, adatok lejegyzése,

feladatmegoldás, válaszadás, ellenőrzés. III. Témakör: Sorozatok, relációk, függvények 

Adott szabályú sorozat folytatása.



Sorozatok szabályainak felismerése, folytatása, szabály ellenőrzése.




folytatása. 



Testek, síkidomok válogatása (egy és két tulajdonság szerint), építés szabadon és

modell alapján. 

Testek, alakzatok összehasonlítása. (azonosság, különbözőség )






Síkidomok (négyzet, téglalap, háromszög, kör) néhány geometriai tulajdonságának

felismerése (konvex, nem konvex síkidomok). 

Testek (téglatest, kocka) tulajdonságai: lapok száma, alakja, egybevágóság, kölcsönös

helyzetük, élek és csúcsok száma. 

Mértékegységek használata a gyakorlatban: m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl.



Az idő mértékegységei: év, hónap, hét, nap, óra, perc.

V. Témakör Statisztika, valószínűség, kombinatorika 

Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése.

Követelmény:

50



Legyen biztos számfogalma az 10 000-es számkörben.



Tudja 10 000-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.



Ismerje a számok helyi-, alaki- és valódi értékét.




számsorban. 

Legyen képes az összeadás, kivonás, szorzás, osztás elvégzésére.






Tudjon egyszerű szöveges feladatokat értelmezni, adatokat lejegyezni, megoldási

tervet készíteni, ellenőrizni. 





alapján. 




Legyen ismerete az idő fogalmáról: év, hónap, hét, nap, napszak, óra, perc.



Ismerje fel és használja a km, m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl

szabványmértékegységeket. Környezetismeret 1. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása 

Összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak,

élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. 

A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.



A tanuló közvetlen környezetében élőlények megnevezése tanító irányításával.



Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont

szerint. II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről: 

A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.



Az évszakok jellemző időjárása



Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.



Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján.

III. Témakör: Tájékozódás az élő természetről 

Az élő és az élettelen közötti különbség.

51



A tanulók közvetlen környezetében természetes és mesterséges élőhelyeken előforduló

emlősállatok, madarak, ízeltlábúak kültakarója, a testrészek és érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felületi tulajdonságok, illat, hang).megnevezése. 

A tapasztalatok kifejezése életkornak megfelelően élőszóban, rajzban, írásban tanítói

segítséggel. 

A valóságban megtapasztalt tulajdonságok alapján a vizsgált növény, állat, vagy a

hozzá hasonló felismerése képen, rajzon. 

Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés)

IV. Témakör: Az ember és egészsége 

A gyermeki és felnőtt (önmaguk, osztálytársuk, szülők, testvérek, tanító) emberi test, a

testtájak és részei érzékelhető tulajdonságainak megnvezése. 

Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés.



Alapvető testápolási, étkezési, öltözködési, valamint higiéniás (tisztálkodási)

tennivalók. V. Témakör: Tájékozódási térben és időben 

Helyes irányok meghatározása önmagához viszonyítva (előtte, mögötte, mellette,

fölötte, alatta, jobbra, balra). 

A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe


Tudjon megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló szóban beszámolni tanítói kérdések

alapján. 

Rögzítse tapasztalatait tanítói segítséggel.



Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről.



Csoportosítson megadott szempont szerint ismert témakörben.



Használja helyesen a napszakok nevét.



Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit



Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben.



Tájékozódjon jól saját testén.

52

Környezetismeret 2. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása 

Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen

környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. 

A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről 

Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok.



A tanulók mindennapi életével kapcsolatban keletkezett hulladékok, szemetek helyes

kezelésével, tárolásával kapcsolatos helyes viselkedési szokások, szabályok felsorolása. 

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel.


Növényi táplálékaink: gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.



A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti

különbség. 

Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás).



Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú,

lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). IV. Témakör: Az ember és egészsége: 

Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés)



A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás,

hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). 

A helyes napirend.

V. Témakör: Tájékozódás térben és időben 

Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megnevezése,

sorba rendezése. 

Veszélyhelyzetek felismerése, megnevezése az iskola megközelítésekor

eseményképről. 

A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek,

völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Továbbhaladási feltételek:

53



Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések

alapján. 

Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a választott mérőeszközöket.



Használja helyesen a napszakok nevét.



Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben.



Nevezze meg a tanult élőlényeket, azok fő testrészeit, sorolja fel jellemző

tulajdonságaikat, jegyeiket. 

Tájékozódjon jól saját testén.



Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Környezetismeret 3. osztály

I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása 

Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek

végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében II. Témakör: Tájékozódás az élettelen természetről 

A hőmérséklet változása.



Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása.



A halmazállapot-változások a mindennapi életben.



Éghető és éghetetlen anyagok.



Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések.



Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén.


A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a

növények életére. 

A magok csírázásának és a növények fejlődésének feltételei.



Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata.



A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti

viselkedése. 

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más

élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megnevezése.

54



A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága.

IV. Témakör: Az ember és egészsége: 

Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport.



A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés



A beteglátogatás, betegápolás szabályai.

V. Témakör: Tájékozódás térben és időben 

A valóság térképi ábrázolása jelekkel-felszíni formák, vizek jelölése térképen.



A négy fő világtáj. Az iránytű.



Élet a fővárosban és az ország más vidékein.



A főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeinek,

létesítményeinek, megnevezése. Továbbhaladási feltételek: 

Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét



Nevezzen meg példákat közvetlen környezetéből a halmazállapot-változásra.



Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat



Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.



Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az

élőlények életfeltételeit. 

Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és

a beteg állapotot. 

Nevezze meg a fő világtájakat.

Környezetismeret 4. osztály I. Témakör: A megismerési módszerek alapozása 

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel.



Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával

II. Témakör: Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. 

A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése,

megnevezése az önvédelem lehetőségének felsorolása. 

Szelektív hulladékgyűjtés fontossága

55


Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának

jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazkodása) 

A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fás szárú növény, valamint néhány

emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezése, ezek táplálékláncba sorolása. 

A természetvédelem fontossága.



A helyi védett természeti értékeink, helyink megnevezése.

IV. Témakör: Az ember és egészsége: 

Az ember életkori szakaszai.



Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás,

alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. V. Témakör: Tájékozódás térben és időben 

A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen.



Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország

domborzati és vízrajzi térképén. 

Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

VII. Témakör: Országismeret: 

Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok

(város, falu, tanya) Továbbhaladási feltételek: 

Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely

környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. 

Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok

egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen. 

Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.



Ismerje a domborzat jelölését a térképen.



Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén.



Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben.

56

Ének-zene 1. osztály I. Témakör: Interpretáció 

Éneklés szöveggel emlékezetből



Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása

II. Témakör: Improvizáció 

Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával



Mozgás ritmusra és dallamra

III. Témakör: Zenehallgatás 

Dinamikai ellentétpárok (halk- hangos) megkülönböztetése



Alapvető tempókülönbségek (gyors- lassú) összehasonlítása



Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női- férfi)



Hangszerek felismerése hangzás és kép alapján (ritmushangszerek, metallofon,

furulya, zongora, hegedű) 

Tárgyi, környezeti zajok, zörejek

IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismert 

Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly- ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek

(negyed és szünetjelek, páros nyolcad) 

Dallami elemek ismerete



Magas- mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs hangok (szó-mi, lá-szó-mi)



A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs hangok (kézjel,

betűkotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben 

Hangos - halk, piano - mezzoforte - forte (p-mf-f), tempó (gyors- lassú) felismerése


Legyen képes 4-5 szabadon választott dal eléneklésére



Legyen képes dalok, mondókát ritmusának megszólaltatására, hangoztatására



Ismerjen ünnepkörhöz tartozó dalt ( Mikulás, Karácsony)



Ismerje fel a környezete zajait, zörejeit ( állatok hangjai, gépe hangja)



Legyen képes egyszerű dallamsor elhelyezésre a vonalrendszerben, nevelői

segítséggel 

Legyen képes egyszerű ritmusok megszólaltatására tapssal, kopogással.

57

Ének-zene 2. osztály I. Témakör: Interpretáció 

Éneklés szöveggel emlékezetből



Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása



Magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok



Magyar és rokon népek dalai



Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva)



Ünnepkörök dalai (Farsang, iskolai ünnepek)


Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával



Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára



Olvasógyakorlatok



Ritmus és dallammotívum variálása



III. Témakör: Zenehallgatás



Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális- hangszeres)



Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei



Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban



Cselekményes zenék

IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismert 

Félértékű ritmus és szünetjel



Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dó- lá,)



Első alsó pótvonal



Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon



Olvasógyakorlatok



Pentaton fordulatok, kézjel, betűkotta, hangjegy



Hangos - halk, piano - mezzoforte – forte



Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; metallofon, zongora, hegedű, furulya


Tudjon, népi játékot, népdalt, műdalt énekni emlékezetből



Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerje, játssza el 58

 

Tudjon egyenletes lüktetéshez alkalmazkodóan járni, táncolni. Ismerjen fel néhány vokális és hangszeres hangszínt



Különböztesse meg a vonós és fúvós hangszerek hangszínét



Tudja megszólaltatni kottaképről a tanult ritmusértékeket (negyed, negyed szünet,

páros nyolcad, félérték és szünetjele) nevelői segítséggel. 

Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben. Ének-zene 3. osztály

I. Témakör: Interpretáció 

Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal.



Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből.



Ritmushangszerekkel kísért éneklés.



Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások

II. Témakör:Improvizáció 

Játékok a dinamikával, tempóval, ismert és gyakorolt dalokban.



Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítések, új

dallamvariánsok alkotása. 

Olvasógyakorlatok


Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban.



Hangulatok, előadásmódok megnevezése



Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése.



Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob).

IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismeret 

Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről.



Önálló nyolcadhang és szünetjele, szinkópa ritmusképlet.



Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben.



Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai.



Életkornak megfelelő műdalok.



Önálló nyolcadhang és szünetjele, szinkópa ritmusképlet.



Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. 59


Tudjon érzelmeket dalokat énekelni emlékezetből.( tempó,dinamika)



Számoljon be a szempontokkal irányított zeneműrészletek megfigyeléseiről



Ismerje fel és nevezze meg az évfolyamon tanult hangszereket, és kórustípusokat



Tudjon dallammotívumokat lejegyezni vonalrendszerbe, nevelői segítséggel



Szólaltassa meg az évfolyamon tanult ritmus motívumokat.



Előkészítés mellett tudjon dalokat énekelni kézjelről. Ének-zene 4. osztály

I. Témakör: Interpretáció 

Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről.



Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes játékkal



Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a

tanult ütemformákban 

Európai népdalok.



Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok).



A magyar Himnusz.


Mozgással kísért improvizáció (néptáncos elemekkel)



Tanult ritmikai, dallami elemek.



Olvasógyakorlatok.



Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal.



Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz.


Zenei együttesek (vonós, fúvós, ütős hangszerek) és karakterdarabok megfigyelése.



Gyermek-, női-, férfikórusok felismerése.

Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. IV. Témakör: Zenei hallás és kottaismeret 

Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről



Dal éneklés kézjelről és betűkottáról

60



Daléneklés emlékezetből/ az évfolyamon tanult dalok/



Dallamolvasás fá és ti hangokkal



Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok



Pontozott félkotta és szünetjele, nagy éles-nyújtott ritmus, a váltakozó ütem fogalma



Klarinét, cselló; a vegyeskar szólamai


Tudjon érzelmeket dalokat énekelni emlékezetből.( tempó,dinamika)



Tudja énekelni a Himnuszt pontos szöveggel, tiszteletadással.



Ritmussor rögtönzése a tanult ritmikai elemekkel.



Ismerje fel a tanult népdalokat, számoljon be annak tartalmáról.



Tudja a rövid dalrészleteket kottába írni, nevelői segítséggel.



Tudja a tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket megszólaltatni kottaképről, 3-as

ütemben. Rajz és vizuális kultúra 1. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség 

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása

o

Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek).

o

Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul).



Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás

o

A természeti és a mesterséges formák közötti különbségek és hasonlóságok

megfigyelése, elemzése. 

Kommunikációs képességek

o

Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl.

közlekedési jel, kereskedelmi márka). II. Témakör: Kreativitás 

Alkotóképesség

o

Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl.

emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). o

Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban

o

Új technikák kipróbálása.



Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz.

61



Vízfestés (pl. ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése).



Problémamegoldó képesség

o

Formák, vonalak és színek szerepének megnevezése.

III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás 

Vizuális nyelv és esztétikai élmény érvényre juttatása az alkotótevékenységben:

formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód Továbbhaladási feltételek: 

Legyen képes egyszerű kompozíció létrehozásában.



Legyen képes megkülönböztetni és megnevezni színeket.



Legyen képes vonallal, folttal képet alkotni.



Legyen képes különbséget tenni a természeti és mesterséges formák között.



Legyen képes ábrák, jelek válogatására.



Legyen képes meseillusztráció készítésére a tanult technikákkal. Rajz és vizuális kultúra 2. osztály

I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség 


o

Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján.

o

Egyszerű vonal-, folt-, tömeg- és színritmusok készítése.




o

A díszítés mintáinak, elemeinek megfigyelése.

o

Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez).




o

Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv

ábrái). o

Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény

megjelölésére). II. Témakör: Kreativitás 

Alkotóképesség

o

Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban.

o

Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák.

62

o

Formálás agyagból, papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás.




o

Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása.

o

Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak,

időjárás). III. Témakör: Önismeret, önértékelés, önszabályozás 


formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés Továbbhaladási feltételek: 

A tanulók legyenek képesek kifejezni élményeiket.



Tudjanak megrajzolni egyszerű helyzeteket, változásokat.



Tudják elrendezni a képelemeket,



Tudjanak elkészíteni egyszerű tárgyakat.



Több színárnyalatot is használjanak,



Legyenek képesek mintaképzésre, soralkotásra. Rajz és vizuális kultúra 3. osztály

I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség 


o

Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások.

o

Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl-

és oldalnézetből. 


o

A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín,

anyag). o

Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).




o

Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.

o

A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép).

o

Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).

II. Témakör: Kreativitás

63



Alkotóképesség

o

Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban,

plasztikában. o

Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával.




o

Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (



formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés o

Anyaghasználat.

o

Formaalakítás.

o

Téralakítás.

o

Színkeverés.

o

Kompozíció.

o

Kifejezésmód.


Legyen képes a jellegzetes formákat ábrázolni, színeket visszaadni, magyarázó rajzot

készíteni, rendeltetésszerű tárgyat konstruálni. 

Tudja megfogalmazni műélményét, ismerje lakóhelyének néhány nevezetes épületét,

szobrát Rajz és vizuális kultúra 4. osztály I. Témakör: Megismerő és befogadóképesség 


o

Képzőművészeti alkotások elemzése: téma, kompozíció, szín, forma, tér, anyag,

tartalom, kifejezőerő szempontjából. o

A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege.




o

A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő

megválasztása. 


64

o

Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői.

o

Színismeretek összefoglaló áttekintése.

o

Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval.

II. Témakör: Kreativitás 

Alkotóképesség

o

Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása.

o

Új technikák kipróbálása.



Kollázs és montázs.



Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés.






Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel.



formaalakítás, kompozíciók, kifejezésmód, színkeverés 

Formaalakítás.



Téralakítás.



Színkeverés.



Kompozíció.


Élményeinek kifejezéséhez legyen képes önállóan megoldást választani, motívumai

legyenek egyre változatosabbak. 

Legyen jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formáljon, tudja

tetszésítéletét megindokolni. 

Rendelkezzék alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal.



Alkalmazza a vizuális kommunikációt a tanulásban, tájékoztatásban. Legyen képes

megalkotni egyszerű képi közléseket. Technika és életvitel 1. osztály I. Témakör: Ember és környezete 

Ismerkedés a természetes és mesterséges környezettel.

II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása

65



Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma,

nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília 

Az anyagok alakítása (például agyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; fa

tördelése; papír tépése, nyírása, hajtogatása; fonal sodrása, csomózása, bojtolása) III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás 

Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása, méretre

alakítás. IV. Témakör: Tervezés, építés 

Építés szabadon, egyéni elképzelések alapján.



Egyszerű makett készítése.

V. Témakör: Közlekedési ismeretek 

A gyalogos közlekedés szabályai.



Az utazással kapcsolatos magatartásformák

VI. Témakör: Életvitel, háztartástan 

A család szerepe.



Házimunkák, munkamegosztás.



Az egészséges táplálkozás és öltözködés.



Helyes vásárlási szokások bemutatása.


Ismerje a természetes és mesterséges környezetet.



Ismerje a természetes anyagokat ( fa, termés stb) és a feldolgozott anyagokat( fonal,

papír) 

Ismerje az anyagok alakíthatóságát



Építsen szabadon saját elképzelés alapján



Ismerje a gyalogos közlekedés szabályát a lakóhelyen



Tudjon felsorolni házimunkát, egészséges ételeke, ruházatot. Technika és életvitel 2. osztály

66

I. Témakör: Ember és környezete 

A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros

hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása 

A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik

elmondása 

Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel



A fához kötődő mesterségek megismerése, megfigyelése (fafaragó, faesztergályos).



Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során.

III. Témakör: Mérés, műszaki ábrázolás 

Körvonalrajzok készítése.



A kicsinyítés és a nagyítás fogalma.

IV. Témakör: Tervezés, építés 

Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből.


A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megnevezése.



Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek.



Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó.


A házimunkák fajtái.



Az egészséges táplálkozás ismeretei.



A ház körüli teendőkben való részvétele.



Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok ismeretei.


Ismerje a természetes és feldolgozott anyagokat, azok tulajdonságait.



Ismerje az anyagok alakíthatóságát.



Tudjon egyszerű eszközöket használni.



Építsen szabadon térben egyéni elképzelések alapján építőelemekből.



Csoportosítsa a házimunkákat, tudja felsorolni a családi munkamegosztást.



Tudjon egészséges ételeket kiválasztani, választását indokolja.

67

Technika és életvitel 3. osztály I. Témakör: Ember és környezete 

A környezet tárgyainak anyagai és eredetük megismerése.

II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása 

Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok

(papír, fonal, textil) alakítása. 

A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás. Kézzel megcsinálható

egyszerű tárgyak készítése. 

Fához kötődő mesterségek megismerése, (például ács, asztalos).


A lakás szerkezete.



Alaprajzkészítés.

IV. Témakör: Tervezés, építés 

Egyszerű épület makettek irányított és önálló tervezése, építése.



Népi építészet.



Alaprajzkészítés.


A kerékpáros közlekedési eszközök használatának szabályai.



Magatartási szabályok betartása tömegközlekedési eszközön.



Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése képről, elhárításának lehetőségei.


A háztartást megkönnyítő eszközök megnevezése és használatuk felsorolása.



A balesetveszélyek felismerése és megelőzése a háztartásban.



A korszerű táplálkozás szabályai.



A testápolás alapvető szabályai.


Jelenítse meg az anyag, , a forma, a funkció és az esztétikum kapcsolatát saját

tevékenységében( tárgykészítés ) 

Használja szakszerűn és biztonságosan a szerszámokat.



Mérés centiméter pontossággal.

68



Készítsen nevelői segítséggel egyszerű alaprajzot szabadon választottan közvetlen

környezetéből ( tanterem, lakóhelyiség) 

Ismerje a kerékpáros közlekedés szabályait, jelzőtábláit.



Sorolja fel a helyes viselkedési szabályokat a tömegközlekedési eszközök

igénybevételekor. Technika és életvitel 4. osztály I. Témakör: Ember és környezete 

A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása

II. Témakör: Anyagok megmunkálása és felhasználása 

A technológiai lépések helyes alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés



A munkahely rendje, tisztasága


A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a

tervezés során. IV. Témakör: Tervezés, építés 

A műveletsor önálló megalkotása és végrehajtása.



Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a

tárgykészítésben. V. Témakör: Épített környezet 

A szín, a forma és a harmónia kapcsolata a mesterséges környezetben.



Az ember környezet átalakító szerepe

VI. Témakör: Közlekedési ismeretek 

A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés.



A közlekedési eszközök ismerete, csoportosítása.



Közlekedési helyzetek elemzése, értelmezése, információk, jelzések a közlekedésben.



A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.

VII. Témakör: Életvitel, háztartástan 

Szabadidős programok összeállítása.



Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.

69



Az egészsége életmód kritériumai, az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend(

öltözködés, tisztálkodás, táplálkozás) Továbbhaladási feltételek: 

Hasonlítsa össze a városi és falusi élet jellemzőit.



Nevezze meg azok különbségei.



Legyen képes munkaműveleteinek megtervezésére, kivitelezésére.



Tudjon tisztán, pontosan dolgozni.



Legyen képes algoritmus alapján egyszerű maketteket, modelleket elkészíteni.



Készítsen dísztárgyat szín,forma, harmónia összefüggéseiben.



Nevezze a gyermekbalesetek veszélyforrásait, legyen véleménye a balesetek

megelőzésére, elkerülésére. 

Tervezze meg szabadidejének tartalmas eltöltésének lehetőségeit.

Informatika 4. osztály

I. Informatikai alapismeretek Mi is az az informatika? A számítógép be- és kikapcsolása. Ismerkedés a számológéppel és a számítógép részeivel. Különböző hibaüzenetek esetén segítség kérése, megoldása. II. A szövegszerkesztés alapjai Ismerkedés a billentyűzettel és egy egyszerű Editorral. - Kis és nagy betűk közötti váltás, grafikus karakterek beírása. III. Adatkezelés, fájlkezelés Ismerkedés egy egyszerű Matematikai Oktató Programmal, Fájl- és mappakezelés: létrehozás, mentés, megnyitás. Algoritmus fogalmával való ismerkedés. IV. Grafikai alapismeretek Egyszerű rajzprogrammal való ismerkedés: beállítások, vonalak, (szabályos) alakzatok rajzolása V. Internet alapismeretek Ismerkedés a könyvtár felépítéséve és az internettel, böngészőprogrammal, internet címekkel, oldalakkal

70

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget

kérni.

Ismerje

a

mindennapi

életben

leginkább

elterjedt

digitális

eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit. Ismerje

meg

egy

szövegszerkesztő

és

rajzoló

szoftver

alapvető

szolgáltatásait,

alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Testnevelés és sport 1. osztály I.Témakör: Rendgyakorlatok 

Egy-soros vonal, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.

II.Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika 

Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, , eszközök felhasználásával vagy

eszköz nélkül. 

Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és

mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. 

Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó

gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. 

Utánzó gyakorlatok helyes tartással.

III.Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek 

Utánzó mozgások.



Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon.

71



Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.



Célba dobások álló célra.

Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 

Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból.



Mászókötélen, bordásfalon „vándormászás” függőállásban vagy függésben.



Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben.



Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző

irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések 

Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és

dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások. 

Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg,

párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. 

Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra.



Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben.

Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban. 

Labdavezetés közben megállás, megindulás.

Torna 

Torna-előkészítő mozgásanyag (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás;

lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). 

Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik

Testnevelési- és sportjátékok 

Egyszerű testnevelési játékok, sor- és váltóversenyek szerek nélkül és szerekkel

(labda), küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával, versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság. 

A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.

72

Továbbhaladás feltétele: 

Legyen képes az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerésére, pontos

végrehajtására. 

Legyen képes a gyakorláshoz szükséges térformák felismerésére gyors és célszerű

kialakítására. 

Legyen képes betartani a testnevelésórák alapvető rendszabályait, a legfontosabb

veszélyforrásait, balesetvédelmi szempontjait felismerni. 

Legyen képes a fegyelmezett gyakorlásra és odafigyelni a társakra, célszerű

eszközhasználatra. 

Legyen képes az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos

végrehajtására. 

Legyen képes a játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazására.



Legyen képes a labdát megfogni, görgetni, vezetni helyben és lassú haladás közben. Testnevelés és sport 2. osztály

I. Témakör: Rendgyakorlatok 

Egy-soros vonal, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.

II. Témakör: Előkészítő gyakorlatok és gimnasztika 

Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök

felhasználásával vagy eszköz nélkül. 

Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légző gyakorlatok. Alapvető tartásos és

mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. 


gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok. 

Egyszerű 1-4 ütemű kéziszer (labda, babzsák)-, társas-, bordásfal-, padgyakorlatok.



Utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással.

III. Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek

73



Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában (menetelés, dobogás,

trappolás, lopakodás …stb) is. 

Rövid távú gyors futások, futás saját tempóban (400-1000 m).



Utánzó mozgások.



Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon.



Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.



Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig.



Szökdelések kötéláthajtással.



Távolugrás helyből és nekifutással.

Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 

Egyensúlygyakorlatok különböző testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen;

talajon, vonalon és különböző eszközökön. 

Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból.



Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben.



Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző

irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre. 

Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon utánzó mozgásokkal is.



Kúszások, mászások vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben.

Labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések 

Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és

dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. 

Alsó, felső, mellső dobások.



Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.



Labdavezetési kísérletek lábbal: álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú

mozgásból szabadon, társhoz, célra. 

Labdavezetés közben megállás, megindulás.

Torna 

Gurulóátfordulás előre guggoló támaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe.



Tarkóállás.



Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre és leugrás. 74

Testnevelési- és sportjátékok 

Egyszerű testnevelési játékok, szerekkel (labda), küzdő feladatok párokban a

természetes mozgások alkalmazásával. 

A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.

Úszás 

Előkészítő gyakorlatok szárazföldön.



A vízhez szoktatás alapgyakorlati (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés … stb).


Ismerje fel az alapvető tartásos és mozgásos elemeket, pontos végrehajtásukat.



Tartsa be a testnevelésórák alapvető rendszabályait.



Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. 

Ismerje az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtását.



Tartsa be a játékszabályokat és a játékszerepeket.



Tudja a labdát megfogni, görgetni, eldobni, elkapni, pattintani, átadni társnak, vezetni

helyben és haladás közben. 

Tudjon előre gurulóátfordulást végrehajtani.



Tudjon függőleges és vízszintes álló célba doni.



Tudjon kúszni, mászni vízszintes és rézsútos padon.



Tudjon tarkónállást végrehajtani.



Tudja az uszodai szabályokat, azokat tartsa be.



Tudjon kötelet hajtani. Testnevelés és sport 3. osztály


Órakezdés, öltözőrend, gyakorlóhely rendjének kialakítása.



eszköz nélkül.

75





Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.



1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok.




III. Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek 



Járások hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel.



Tartós futások.



Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-30 mp-ig.



Távolugrás nekifutással ugrósávból.



Futások,

ugrások,

szökdelések,

dobások

alkalmazása

egyéni,

sor

és

váltóversenyekben, testnevelési játékokban. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 


talajon, vonalon és különböző eszközökön, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással. 

Vízszintes függeszkedés bordásfalon.









Egyensúlyozó járás és fordulatok pad merevítő gerendáján.


Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon,valamint labdavezetés jobb,

bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalom útvonalon, labdavezetés lábbal. 

Célzás álló és mozgó tárgyra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve.

Torna 

Gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve.



Tarkóállás.



Fejenállás és kézenállási kísérletek.

76



Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre, függőleges repülés.



Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez,

felületekhez alkalmazkodó mozgás cselekvéssekkel. Testnevelési- és sportjátékok 

Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag,… stb) a gyermek

méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával. 

Sportágat előkészítő játékok tanulása.

Úszás 

Siklás hason, háton.



Vízbeugrás.





Tudja alkalmazni a gyakorláshoz szükséges térformákat.



Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. 



Tudjon egykezes átadásokat végezni.



Tudjon előre-hátra gurulóátfordulást végrehajtani.



Tudjon függőleges és vízszintes álló, mozgó célba doni.



Tudjon közlekedni, pontosan feladatokat végrehajtani akadálypályán.






Tudjon mászó kulcsolással kötélen haladni.



Tudjon kötelet hajtani.



Tudja az uszodai szabályokat, azokat tartsa be.



Tudjon biztonságos viselkedni mellmagas vízben. Testnevelés és sport 4. osztály


Órakezdés, öltözőrend, gyakorlóhely rendjének kialakítása.

77



eszköz nélkül. 



Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.



1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok.



Egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal-, padgyakorlatok.




III. Témakör: Járások, futások, ugrások, dobások, versenyek 



Járások hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel,

járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. 

Rövid távú gyors futások, gyors futások irányváltoztatással.



Tartós futások (2-3000m, 4-5000m), futás feladatokkal.



Sorozatugrások egy és páros lábon.



Távolugrás, magasugrás nekifutással.



Helyből magasugrás.



Futások,

ugrások,

szökdelések,

dobások

alkalmazása

egyéni,

sor

és

váltóversenyekben, testnevelési játékokban. Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 

Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex akadálypályán,

nehezített feltételek mellett. 

Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben.




talajon, vonalon és különböző eszközökön, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással. 

Vízszintes függeszkedés bordásfalon.



Karhajlítások és nyújtások különböző testhelyzetekben.

78









Egyensúlyozó járás és fordulatok pad merevítő gerendáján.



Társas egyensúlygyakorlatok a közös súlypont megtalálásával.


Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon.



Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva.



Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal

kombinálva. 

Labdaátadások játékhelyzetekben.



Kapura dobások talajról.



Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban.

Torna 

Gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve.



Tarkóállás.



Fejenállás és kézenállási kísérletek.



Ugrások, támaszugrások kéztámasszal különböző szerekre, függőleges repülés.



Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez,

felületekhez alkalmazkodó mozgás cselekvéssekkel. Testnevelési- és sportjátékok 

Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag,… stb) a gyermek

méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával. Úszás 

Siklás hason, háton.



Vízbeugrás.





Ismerje

fel

a

testnevelésórák

legfontosabb

veszélyforrásait,

balesetvédelmi

szempontjait. 

Tudjon alapvető tartásos és mozgásos elemeket önállóan bemutatni.



Ismerje az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtását.



Tudjon részben önállóan tervezett 3-6 tornaelemet összekötni.



Tudja nyújtott karral történő támaszt a támaszugrások során 79





Ismerje és alkalmazza a tanult labdaátadásokat.



Tudjon előre-hátra gurulóátfordulást végrehajtani.



Tudjon függőleges és vízszintes álló, mozgó célba doni.



Tudjon közlekedni, pontosan feladatokat végrehajtani akadálypályán.






Tudjon mászó kulcsolással kötélen haladni.



Tudjon kötelet hajtani.



Az uszodai rendszabályok természetessé válása.



Tudjon biztonságos viselkedni mellmagas vízben.



Ismerje a 3 lépéses dobóritmust.

Felső tagozat

Magyar irodalom 5. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74). Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás

fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. 2.

A

kreativitás

megbeszéléssel,

fejlesztése

átalakítással,

válogató

kiegészítéssel.

olvasással, A

előremondással

leírás,

a

jellemzés

(jóslással), különféle

kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. 3.

Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek

kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. 4.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése

epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.

80

5.

Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban.

Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Témakörök: Népdalok, mesék

Négy-öt népdal; (Erdő nincsen zöld ág nélkül, Amerre én járok, Aki

(Mesevilág)

dudás akar lenni, Hej, halászok, halászok, Tizenhárom küllő van a

(Magyar népdalok)

kerékbe,…) mesék

a

klasszikus

és

a

mai

magyar

irodalomból

és

a

világirodalomból: (Fehérlófia, Jean de La Fontaine: A holló meg a róka, Tündérszép Ilona és Árgyélus, Csalimese, A feltámadt leány) A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese. Petőfi Sándor: János Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés vitéz

eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos

(Bojtárból

verselés.

tündérkirály)

megszemélyesítés, metafora, költői kérdés, ismétlés, felkiáltás) Az

Költői

képek,

kifejezőeszközök:

(hasonlat,

epikus műszerkezet, Az elbeszélő költemény műfaja. Természet, táj,

Mitológiai és bibliai történetek. (Odüsszeusz harca az egyszemű

szülőföld; család,

óriással, A teremtés könyve, Négyezer ember megvendégelése, A

szülők, gyerekek

Kalevela teremtésmondája, Arany János: Rege a csodaszarvasról)

(„Nem mese az

Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy estém otthon, A négyökrös szekér;

gyermek”)

Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához

(Eredetről,

kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és

teremtésről,

formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek.(Jókai Mór: Melyiket a

mítoszokról)

kilenc közül?, Fekete István: A tölgyfa, Lázár Ervin: Szamárfül)

Élethelyzetek,

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más kapcsolódó

emberi kapcsolatok

szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság,

elbeszélő művekben

ellentét,

felelősség,

közösség

élethelyzeteinek,

konfliktusainak

81

(Olvasni jó!)

ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

Memoriter Petőfi Sándor: János vitéz I. fejezet IV. fejezet: 6-10. versszak XVIII: fejezet: 9-11. versszak XXVII. fejezet: 6-11. versszak Arany János: Családi kör (1-3. versszak) Petőfi Sándor: Az alföld Petőfi Sándor: Egy estém otthon Arany János: Rege a csodaszarvasról (1-3. és 36-37. versszak) Erdő nincsen zöld ág nélkül (népdal) Hej, halászok, halászok (népdal)

Fogalmak: Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, mesetípusok, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; a szó szerinti és a metaforikus jelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. A továbbhaladás feltétele: Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban.

82

Magyar nyelv Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: 1.

A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplői, tényezői és

szóhasználata. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. 2.

Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.

3.

Az írástechnika továbbfejlesztése: másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás. Leíró

fogalmazás készítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 4.

Vázlatkészítés

5.

A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási

ismeretek

rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. 6.

Egyjelentésű, többjelentésű, hangutánzó, hangulatfestő, azonos, hasonló alakú, rokon

és ellentétes értelmű szavak felismerése. Témakörök: Eligazodás a

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás,

mindennapi

dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi

élethelyzetekben

kifejezőeszközök

(testbeszéd)

fő

formái,

szerepük

a

kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi véleménynyilvánítás,

beszédhelyzeteink: kérdés,

kérés,

kapcsolatfelvétel, beszélgetés.

Az

elemi

udvariassági formák ismerete és használata. A beszélt nyelv

A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A nyelv zeneisége, a hangutánzó és hangulatfestő szavak. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben,

83

alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben.

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés,

szövegkiegészítés. Az írott nyelv

Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló.

A

mássalhangzótörvények

helyesírási

kérdései:

hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Helyesírásunk alapelvei. A szavak jelentése és A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, szerkezete

rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú, hangutánzó, hangulatfestő szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Fogalmak: Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: Kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás. A beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet. Magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Zöngés és zöngétlen mássalhangzó. Szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. A továbbhaladás feltétele: A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése.

84

Magyar irodalom 6. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74). Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre

adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. 2.

Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben,

logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. 3.

Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.

4.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és

bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 5.

Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

Témakörök: Monda, rege, ballada Három-négy magyar történeti monda (Lázár Ervin: Lehel kürtje, Lázár Ervin: Szent László legyőzi a tatárokat, Lázár Ervin: A kovács, Szép Ernő: A lebbencs) Népballadák: Kőmíves Kelelemen, Júlia szép leány Műköltészeti alkotások: Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka, Arany János: A walesi bárdok, Vörösmarty Mihály: A

85

buvár Kund. A ballada műfaji jellemzői. Arany János: Toldi

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. A Toldi műfaja, formája (verselés, rímelés)

Hősök a

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok;

történetmondás

Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói

műfajában

eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

Képek és formák a

Legalább tíz lírai alkotás elemzése különböző korokból.(legalább

költészetben

négy-öt a XX. század magyar költészetéből).A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. (Művek: Ady Endre: Karácsony, József Attila: Betlehemi királyok, József Attila: Mama, Ady Endre: A föl-földobott kő, Radnóti Miklós: Bájoló, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Balassi Bálint: Egy katonaének, Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, Arany János: A walesi

bárdok)

Egyszerűbb

dialogikus

formák,

dramatikus

népszokások.

Memoriter: Arany János: Toldi (Előhang, I. ének/1-2. vsz., II. ének/13., III. ének/7. vsz., IV. ének/4. vsz., VIII. ének/13-15. vsz., XI. ének/16. vsz., XII. ének/19-20. vsz.) Megrakják a tüzet (népdal) Arany János: A walesi bárdok Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének 5. vsz. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, A Reményhez Gárdonyi Géza: Egri csillagok Az egriek esküje Fogalmak: műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái. A továbbhaladás feltételei: 86

Különböző

témájú

és

műfajú

szövegek

értő

olvasása,

értelmes

felolvasása.

Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

Magyar nyelv 6. évfolyam 7. Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: 1.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése.

2.

Az írásmód tempójának és rendezettsége, a helyesírás biztonsága.

3.

Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és

terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás “mi lenne, ha” szerkezetben. 4.

A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk,

tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. 5.

A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának

fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának

megfigyelésére,

megkülönböztetése,

jelentésük

a

szavak,

szólások

értelmezése,

,

megfelelő

állandósult

szókapcsolatok

alkalmazásuk

a

saját

nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés

87

alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Fogalmak: a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;.sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; . Témakörök: Szóbeli és írásbeli

A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak

szövegműfajok

reprodukálásának

főbb ismérvei

követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.

módjai.

A

jellemzés

tartalmi

és

formai

Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. A szavak jelentése és

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A

szerkezete

szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

Páros és kisközösségi

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.

kommunikáció

Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése.

A továbbhaladás feltétele: A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.

Magyar irodalom 7. évfolyam Óraszám: 129 óra (magyar nyelv: 55, irodalom: 74)

88

Témakörök magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli Általános feladatok: 1.

Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása.

2.

Vitakultúra: saját álláspont kialakítása és korrigálása.

3.

Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök

ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). 4.

Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek

tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. 5.

A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése,

különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.

Szó

szerinti

és

átvitt

jelentés

megkülönböztetése:

áttételes

jelentések,

jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. 6.

Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes

tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. 7.

Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek,

gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert “valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). A szereplők önálló jellemzése. 8.

A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott

művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. 9.

Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően.

Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával 89

Témakörök: Ritmus, kép,

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és

kifejezésmód - líra

világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák

alapformái (dal

változatai. (Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat és

elégia, óda,

Ábránd, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Reszket a

epigramma)

bokor, mert; Egy gondolat bánt engemet, Föltámadott a tenger, A XIX. század költői, Arany János: Szondi két apródja, A fülemile)

A kisepika műfaji

Anekdotikus

történetek,

kisepikai

alkotások

a

magyar

és

a

változatai: novella,

világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai,

elbeszélés - anekdota felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. A regény változatai

Magyar

történelmi

események

és

korszakok

megidézése

az

irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).(Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Bede Anna tartozása, A Balóthy-domínium, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője) Egy drámai mű

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása,(Heltai Jenő: A

feldolgozása

néma levente) lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.

Irodalom és

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és

kulturális élet a

olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet,

reformkorban

irodalmi kapcsolatok.(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz) Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Tánc és dráma

Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai

90

konvenciók elemeinek alkalmazásával. Memoriter Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Szeptember végén, A XIX. század költői Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (részlet) Heltai Jenő: A néma levente (részlet) Fogalmak: anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzet-komikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb: jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus. A továbbhaladás feltételei: A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

Magyar nyelv 7. évfolyam Az osztályozóvizsga formája: írásbeli

91

Általános feladatok: 1.

Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját

álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése. 2.

Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A

mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. 3.

Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A

mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. 4.

A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés

összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 5.

Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont,

pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. 6.

A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az

egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Témakörök: Magán- és közéleti

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és

kommunikáció

különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita,

Az egyszerű mondat

felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelv- helyességi ismeretek.

A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel) Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek

92

bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. Fogalmak: Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alanyállítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő

összetett

szavak;

szóismétlés;

ikerszavak;

jelentéssűrítő

összetételek;

mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. A továbbhaladás feltételei: Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. . Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. Rendezett, egyéni íráskép. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata.

Magyar irodalom 8. évfolyam Évi óraszám: 129,5 (nyelv: 55,5, irodalom: 74). Témakörök: Magyar irodalom Az osztályozóvizsga formája: szóbeli 93

Általános feladatok: 1.

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése

2.

Tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi

igazság konfliktusának megértése. 3.

Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása

4.

A személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása

5.

Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak

alkalmazása 6.

Az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése

7.

A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes

feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. 8.

Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem

jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása Témakörök: A Nyugat írói Ady és a szülőföldje El a faluból Hazamegyek a falumba Ady Endre magyarsága A föl-földobott kő Magyar jakobinus dala Ady Endre szerelmi lírája Lédával a bálban Őrizem a szemed Móricz Zsigmond pályaképe A Hét krajcár című novella Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig A regény cselekménye Önéletrajzi elemek a műben A konfliktusok rendszere

94

A jellemek Babits Mihály pályaképe Új leoninusok Juhász Gyula pályaképe Milyen volt Kosztolányi Dezső pályaképe Ötévi fegyház Tóth Árpád pályaképe Körúti hajnal Karinthy Frigyes Tanár úr kérem Röhög az egész osztály ÍRÓK,KÖLTŐK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Tamási Áron pályaképe A székelyek Ábel a rengetegben: cselekmény Szabó Lőrinc pályaképe Új lakásban Tücsökzene József Attila pályaképe Curriculum vitae József Attila: A Dunánál Radnóti Miklós pályaképe Tétova óda Radnóti Miklós Nem tudhatom… Erőltetett menet Gelléri Andor Endre pályaképe Kisgerezdek Illyés Gyula pályaképe A kamaszizmok tündérszárnyán Örkény István pályaképe Arról, hogy mi a groteszk

95

Weöres Sándor pályaképe Szán megy el az ablakod alatt Pilinszky János pályaképe Harbach, 1944 Nagy László pályaképe Ki viszi át a Szerelmet ARCOK ÉS MŰVEK A XX. SZÁZAD IRODALMÁBÓL Kertész Imre pályaképe Kertész Imre Sorstalanság Sütő András pályaképe Anyám könnyű álmot ígér AZ ÖTVENES ÉVEK „GÖRBE TÜKÖRBEN” Lázár Ervin pályaképe Az asszony Molière: Fösvény Műnemek és műfajok áttekintése Kötelező olvasmány: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Kötelező memoriterek: Ady Endre: A föl-földobott kő Juhász Gyula: Milyen volt Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet) József attila: Tiszta szívvel Radnóti Miklós: Nem tudhatom Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk

Fogalmak: Rím, rímképlet, ritmus, tiszta rím, szinesztézia, szabad vers, szociográfia, ifjúsági regény, asszonánc, epizód, jellemkomikum, karakter, karcolat, irónia, humoros hangnem, dráma,

96

komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. A továbbhaladás feltételei: Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás kifejezésre juttatása. Drámai művek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére.

Magyar nyelv 8. évfolyam Az osztályozóvizsga formája: írásbeli Általános feladatok: A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok

néhány jellemzőjének

megfigyelése, megnevezése. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete, anyanyelvünk helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Témakörök: 97

MONDATTAN Mi az összetett mondat? Az összetett mondat fajtái Az alárendelő összetett mondat Az alanyi mellékmondat Az állítmányi mellékmondat A tárgyi mellékmondat Az idézés A határozói mellékmondat A jelzői mellékmondat Sajátos jelentéstartalmú mondat A feltételes mellékmondat A hasonlító mellékmondat A mellérendelő összetett mondat A kapcsolatos összetett mondat Az ellentétes összetett mondat A választó összetett mondat A következtető összetett mondat A magyarázó összetett mondat A többszörösen összetett mondat Kommunikáció, tömegkommunikáció Tömegtájékoztatás és befogadás Tájékoztatás a médiában I. Véleményközlés a médiában Befolyásolás a médiában Kommunikáció kisebb körben Az ügyintézés kommunikációja A NYELV ÉLETE A nyelv és a nyelviség A világ nyelvei és a magyar nyelv Hogyan osztályozhatók a nyelvek? A nyelvrokonság kérdései

98

NYELVÜNK ÉLETE A KEZDETEKTÕL NAPJAINKIG Változás és állandóság Az ősmagyar kor Az ómagyar kor A középmagyar kor Az újmagyar kor Milyen a mai magyar nyelv?

Fogalmak: Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. A továbbhaladás feltételei: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

Angol nyelv 5. osztály Témakör Rólam

Szókincs

Nyelvtan – létige (tobe)

– színek

– cansegédige

– melléknevek

– havegot/has got

– család

– kié? (whose?)

– testrészek – foglalkozások

99

Emberek

– folyamatos jelen idő

– óra

(PresentProgressive)

– cselekvések

– felszólító mód

– ajándékok

– birtokos névmások Környezet

– egyszerű jelen idő

– mindennapi szokások

(PresentSimple)

– óra

– gyakoriságot kifejező

– állatok

időhatározók

– hét napjai

– óra

– hónapok – évszakok – sorszámnevek

Bevásárlás

– helyhatározók

– ételek

– mennyi? (howmuch?)

– ruhák

– some/any

– számok 20–100 – helyhatározók, irányok

Szabadidő

– tárgyas névmások

– szabadidős tevékenységek

– must/musn’t segédige

– sportok

– melléknévfokozás (közép-, felsőfok) Történetek

– létige múlt ideje

– cselekvések

(was/were)

– állatok

– egyszerű múlt idő (PastSimple) – rendhagyó múlt idejű igék – goingtoszerkezet Éves óraszám: 111

Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök 100

(lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; – ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; – megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; – ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

101

Angol nyelv 6. osztály Témakör Az életem

Szókincs

Nyelvtan –egyszerű jelen idő

– napirend

(PresentSimple)

– hobbik

–folyamatos jelen idő

–szabadidős tevékenységek

(PresentProgressive)

– emberek külső jellemzése

–some/any/no/every és szóösszetételeik – birtokos eset (’s) – birtokos névmások – tárgyas névmások Szabadidő

A mi világunk

–egyszerű múlt

– földrajzi leírások (folyó,

– rendhagyó múlt idejű igék

hegy…)

– létige múlt ideje

– közlekedési eszközök

– goingto szerkezet

– melléknév – ellentétpárok

– must/musn’t segédige

– számok (millióig)

– melléknévfokozás

– balesetek

(közép-, felsőfok)

– testrészek

– couldsegédige

– érzéseket kifejező

– folyamatos múlt idő

melléknevek

(PastProgressive) – egyszerű múlt idő/folyamatos múlt idő összehasonlítása Éves óraszám: 111

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok 102

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – megszólítás, – köszönés, elköszönés, – köszönet és arra reagálás, – bemutatkozás, – érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, – bocsánatkérés és arra reagálás, – gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – véleménykérés és arra reagálás, – valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, – egyetértés, egyet nem értés, – tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: – dolgok, személyek megnevezése, leírása, – információkérés, információadás, – igenlő vagy nemleges válasz, – tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – kérés, – javaslat és arra reagálás, – meghívás és arra reagálás, – kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: – visszakérdezés, – nem értés, – betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök – cselekvés, történés, létezés kifejezése, – birtoklás kifejezése, 103

– térbeli viszonyok, – időbeli viszonyok, – mennyiségi viszonyok, – minőségi viszonyok, – modalitás, – esetviszonyok, – logikai viszonyok, – szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; – jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, – kérdéseket tesz fel; – megértési probléma esetén segítséget kér; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

104

Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

Angol nyelv 7. osztály Témakör Tinédzserek

Szókincs

Nyelvtan –folyamatos és egyszerű

– melléknevek

jelen idő

személyiségek

(PresentProgressive,

jellemzéséhez

PresentSimple)

–ruhadarabok, kiegészítők

–egyszerű múlt idő (PastSimple) Foglalkozások

–befejezett jelen idő

– foglalkozások

(PresentPerfect) –befejezett jelen vagy egyszerű múlt idő Művészet, divat

–howmuch?/howmany?

– bevásárlás

– must/havetosegédige

– ruhák

– too/enough – couldsegédige Betegségek

– shouldsegédige

– betegségek

– „ugye” kérdés

– sport, fitness

Éves óraszám: 111

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.

105

Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; – ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; – egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – kérdéseket tesz fel; – eseményt mesél el; – megértési probléma esetén segítséget kér; – beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; – egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; – ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

106

Íráskészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; – egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; – ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

Angol nyelv 8. osztály Témakör Munka világa Bevásárlás

Szókincs

Nyelvtan –befejezett jelen idő

– foglalkozások

(PresentPerfect)

–emberek jellemzése

–befejezett jelen idő

– ruhák

for/since

– ruhák részei

– too/enough Dolgok a háztartásban,

–egyszerű múlt idő/

– anyagnevek, szóösszetétel

találmányok

folyamatos múlt idő

– találmányok

– hadto/couldsegédigék Egészség

segédigék:

– testrészek

– can/must

– ételek

– will be able/willhaveto

– problémák/kezeléseik

– should/shouldn’t

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló – utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; 107

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; – ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; – egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; – megértési probléma esetén segítséget kér; – egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló – ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; – egyszerű történetet megért; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; – jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; – egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; – ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

108

Német nyelv 5. évfolyam- alap német-heti 3 óra SZÓKINCS

LECKE

NYELVTAN

Da wohne ich

Szobák, helyiségek neve

Igeragozás:

6. lecke

Tevékenységek neve

tőhangváltós igék

Bútorok neve

Összetett szavak

Külső tulajdonságok

képzése Tagadás: kein(e)

Meine Schulsachen

Iskolai felszerelés

Kérdőszó: Wie?

7. lecke

Színek

Határozott névelő

Külső tulajdonságok

tárgyesetben: den/die/das

Használati tárgyak neve

A brauchen ige használata Határozatlan névelő tárgyesete: einen/eine/ein A haben ige használata

Meine Woche

Tantárgyak neve

Sorszámnevek 1-12

8. lecke

Napok

Kérdőszó: Wann?

Sorszámnevek 1-12

Időhatározók: am+Wochentag

Mein Jahr

Hónapok neve

Időhatározó:

9. lecke

Ünnepek neve

im+Monat

Tevékenységek neve Évszakok neve

Sorszámnevek 12-31

Sorszámnevek 12-31

Évszámok

Évszámok

Időhatározó:

A meghívás alapvető

am+Datum

formulái

Segédigék: möchten,

Egy meghívó felépítése,

wollen

tartalma

man

Néhány ajándék neve

109

Ünnepek neve, tevékenységek Német nyelv 6. évfolyam- alap német- heti 3 óra LECKE

SZÓKINCS

NYELVTAN

Mein Zeitmobil

Pontos idő meghatározása

Időhatározók: vor, Nach

A család napi tevékenysége

Időhatározók: um

Egyetértést, egyet nem értést

Időhatározók: von …bis

10. lecke

kifejező formulák Meine Lieblingstiere

Állatok neve, jellemzői,

Igeragozás: módbeli

11. lecke

tevékenységi formái

segédigék: können

Állatok származása, életkora

Kérdőszó: Woher?

állatok testrészei Képesség kifejezésének

Többes szám képzése

lehetőségei Mitmachzirkus

Cirkusszal kapcsolatos szavak,

Igeragozás: felszólító

12. lecke

kifejezések

Mód

Irányok kifejezése,

Elöljárószavak a

helymeghatározás a hová?

wohin? kérdésre

kérdésre Az iskolával és a cirkusszal kapcsolatos szavak Essen und trinken

Élelmiszerek, italok neve,

Melléknévfokozás:

13. lecke

tulajdonsága

gern - am liebsten, gut - am besten

Élelmiszerek, italok neve

Kérdőszó: Welch-?

Vásárlási formulák

Összetett szavak Névmások: személyes

Ételek neve

névmások tárgyesetben

Rendelési formulák

Névmások: személyes

110

névmások tárgyesetben

Ich mache eine Reise

Különböző időjárásnak

Birtokos névmások

14. lecke

megfelelő ruhadarabok neve

alany- és tárgyesetben

Időjárással kapcsolatos

Melléknévfokozás:

kifejezések, égtájak

gern - lieber – am liebsten

Utazással kapcsolatos szavak,

Helyhatározók:

kifejezések,

im+Himmelsrichtung

Látnivalók

Iránymegjelölés: in,

Hely- és képleírás

an, auf, nach

Német nyelv 7. évfolyam, heti 3 óra

Német nyelv 8. évfolyam, heti 3 óra

TÉMA, SZÓKINCS

NYELVTAN

1.Hazánk, Európa

Az ige összetett múltja-Perfekt-gyenge és

-európai országok, ajándéktárgyak, néhány

vegyes igék

híres ember és nevezetesség neve -európai népek, nyelvek elnevezése 2. Barátok között

Perfekt- erős igék

-külső, belső tulajdonságok -szabadidős tevékenységek 3. Mi és mások

A melléknevek fokozása, összehasonlítás

-külső, belső tulajdonságok 4. Egészség, betegség

Személyes névmások

-testrészek elnevezése, panasz, fájdalom

Wenn + KATÁ

kifejezése, néhány betegség és tünet neve -érdeklődés, udvarias válasz, tanács, tiltás 5. Kirándulás Salzburgba

A főnév részeshatározó esete

-egy kastély részei,nevezetességek

Részeshatározó esettel álló elöljárószók

111

TÉMAKÖRÖK, SZÓKINCS

NYELVTAN

1.Hobbi és háziállatok

Kötőszók:

-néhány állatnév

-und, oder, aber, sondern, denn

-a házimacska tulajdonságai, tevékenysége

-weil+ KATÁ

2. Házak és lakások

Elöljárószók tárgy esettel:durch, gegen, um

-háztípusok, lakásfajták megnevezése

Dass kötőszó, dieser, jener

-helyiségek, bútordarabok 3. A városban

Elöljárószók (T., B., R. esettel)

-városi intézmények, üzletek megnevezése -útvonal leírása, irányok -információkérés, tájékozódás kifejezései 4. Szabadidős tevékenységek, sport

Visszaható igék

-sportágak neve -a témához tartozó kifejezések -napirend összeállítása -vélemény nyilvánítás, tetszés, nem tetszés 5. Foglalkozások, továbbtanulás

A jövő idő (Futur I. )

-néhány gyakori foglalkozás neve -iskolatípusok elnevezése

Matematika 5. osztály I. Természetes számok A tízes számrendszer. A számok alakja, helyesírása, csoportosítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek halmazokkal. Kerekítés, becslés. Alapműveletek természetes számokkal. Összeadás, kivonás, összeg és különbség változásai; zárójelek az összeadásban, kivonásban. Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Osztás. Műveleti sorrend. II. Alakzatok A tér alakzatai. A testek geometriai jellemzői. Testek hálója. Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek. Téglatest felszíne. A sík alakzatai. Sokszögek. Mennyiségek összehasonlítása. Műveletek mennyiségekkel. A sokszögek kerülete, területe. Hosszúság, terület mérése.

112

III. Az egész számok Negatív számok. Számok abszolút értéke. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása (természetes számmal). Zárójel nélküli írásmód. IV. Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer Tájékozódás az egyenesen: számegyenes. Tájékozódás a síkon: derékszögű koordinátarendszer. V. Ponthalmazok A kör és a gömb. Háromszögek szerkesztése. A téglatest térfogata. VI. Törtek A törtszám fogalma, írása. Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek. törtek egyszerűsítése, bővítése. Műveletek törtekkel: összeadás, kivonás, szorzás természetes számmal, osztás természetes számmal. Műveleti sorrend. VII. Szögek A szög fogalma, fajtái, mérése. A szögmérés mértékegységei. VIII. Tizedes törtek Tizedes törtek ábrázolása számegyenesen, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása, kerekítése. Műveletek tizedes törtekkel: összeadás, kivonás, szorzása természetes számmal, osztása pozitív egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Átlag számítása. Tört alakban írt szám tizedes tört alakja. A továbbhaladás feltételei: A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

113

Matematika 6. osztály I. Műveletek egész számokkal Egész számok összeadása, kivonása, szorzása osztása. Műveletek sorrendje. Több egész szám szorzása, osztása. II. Tengelyes tükrözés A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Tükrözés pontonként. Tükörkép szerkesztése. Kör és részei. Szögek összehasonlítása, szerkesztése, szögmásolás. Szimmetriatengely szerkesztése. Speciális szögek szerkesztése. III. Számelmélet Oszthatósági szabályok. Törzsszámok, prímszámok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. IV. Műveletek törtekkel A tört értelmezése. Törtek különböző alakban, bővítés, egyszerűsítés, vegyes törtek, tört alakban írt számok tizedes tört alakja; törtek összeadása, kivonása; törttel való szorzás; tizedes törttel való szorzás; a százalék fogalma; számok reciprok értéke; osztás törtalakú számmal; osztás tizedes törtalakú számmal. V. Háromszögek, négyszögek A háromszögek fajtái; háromszögek belső szögei; 60o-os szög szerkesztése adott félegyenesre; háromszögek külső szögei; háromszögek szerkesztése; a négyszögek fajtái; négyszögek belső szögei; négyszögek külső szögei; négyszögek szerkesztése; derékszögű háromszögek kerülete, területe; tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek kerülete, területe; testhálók; szabályos sokszögek. VI. Nyitott mondatok, egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek megoldása lebontogatással; egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel; szöveges feladatok megoldása. VII. Arányos következtetések, százalék Egyenes arányosság, fordított arányosság, százalékszámítás; bevezetés a statisztikába; adatsokaságok jellemzése, grafikonok olvasása. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő 114

egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

Matematika 7. osztály I. Számok és műveletek Hatványozás. A 10 hatványai. A normálalak. A hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységei. Számok különféle alakjai: egész számok, hatványalakok, szorzatalakok. A törtek és tizedes törtek. Műveletek a racionális számok körében: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Műveletek sorrendje. Zárójel felbontás, láthatatlan zárójelek. II. Középpontos tükrözés Középpontos tükörkép szerkesztése. A középpontos tükrözés tulajdonságai. Párhuzamos szárú szögek. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. A paralelogramma tulajdonságai, szerkesztése. Szabályos sokszögek. III. Hozzárendelések, függvények Függvények a geometriában. Lineáris függvények. A számtani sorozat. IV. Az arány fogalma, arányos következtetések Az egyenes arányosság; arányos osztás; fordított arányosság; összetett arányossági feladatok. V. Számelmélet Oszthatóság (2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 8-cal, 9-cel, 10-zel, 12-vel, 20-szal, 24-gyel, 25-tel, 50-nel, 100-zal); törzsszámok, prímszámok; legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. VI. A sokszögek és a kör Háromszögszerkesztések egyértelműsége, alapszerkesztések, háromszögek egybevágóságának alapesetei; szögei és oldalai, háromszögek nevezetes vonalai (magasság, súlyvonal, középvonal), nevezetes körei.

115

A sokszögek szögei, a sokszögek nevezetes vonalai (trapéz középvonala, négyszögek átlói, konvex sokszög átlói), sokszögek nevezetes körei. A paralelogramma, trapéz, háromszög, sokszögek kör területe, a kör kerülete. VII. Algebra A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek. Műveletek kapcsolatai, azonosságok. Algebrai kifejezések sokféle alakban, egynemű algebrai kifejezések. Helyettesítési érték kiszámítása. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok megoldása. VIII. Hasábok, hengerek Hasábok jellemzése, felszíne, térfogata. A henger felszíne, térfogata. A továbbhaladás feltételei: Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

Matematika 8. osztály

I. Algebrai kifejezések Algebrai kifejezések fajtái, egytagú és többtagú algebrai kifejezések, azonosságok, a hatványozás azonosságai, szorzat és hányados hatványozása, minden kifejezésnek sok neve 116

van, összegből szorzat-kiemelés, szöveges feladatok megoldása egyenlettel, vagy anélkül mozgásos feladatok, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok, százalékszámítással kapcsolatos feladatok. II. Négyzetgyök A négyzetgyök, hosszúság és terület meghatározása rácson, Pitagorasz-tétel, a Pitagorasztétel alkalmazása. III. Geometriai ismétlő feladatok Háromszögek, négyszögek, sokszögek, körök, síkgeometriai számítások, térgeometriaiszámítások. IV. Függvények Hozzárendelések, függvények, a lineáris függvény, a függvény értelmezési tartománya, értékkészlete, néhány nemlineáris függvény, abszolútérték-függvény, másodfokú függvény, négyzetgyökfüggvény, törtfüggvény, függvény-transzformációk, egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. sorozatok, számtansorozatok. mértani sorozat. mértani sorozat első n elemének összege. V. Térgeometria A gúla. a gúla felszíne, térfogata. A kúp felszíne és térfogata. A gömb felszíne és térfogata. VI. Statisztika Alapfogalmak, elnevezések, diagramok, középértékek. Valószínűség-számítás: a relatív gyakoriság és a valószínűség. A Galton-deszka matematikája. Geometriai valószínűség. VII. Geometriai transzformációk Eltolás, vektorok, az eltolás tulajdonságai. Egyenes, félegyenes, szakasz és szög képe. Párhuzamos szárú szögek. Az eltolt kép szerkesztése. A középpontos hasonlóság, tulajdonságai: egyenes és képe, félegyenes és képe, szög és képe, szakasz és képe, kör és képe. Középpontosan hasonló kép szerkesztése. Szakasz egyenlő részekre osztása. Hasonlóság. A továbbhaladás feltételei: Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi érték kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges 117

feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

Történelem és állampolgári ismeretek 5.évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Élet az őskorban

Időmérés, időszámítás. Források, régészet. Az ember születése. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Varázslat és művészet. Fogalom:

őskor,

ősember,

régészet,

eszközhasználat

és

eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés,

állattenyésztés,

termelés,

kézművesség,

csere,

természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz Évszám: nagyon régen, régen Az ókori Kelet

A történelem korszakai. Egyiptom, “a Nílus ajándéka”. A rejtélyes

világa

piramisok. Történetek Mezopotámiából. Kereskedők és hódítók. India, Kína. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Gangesz, Kína, Jangce Évszám: kb. 5000 éve

118

Ószövetségi

A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek a teremtésről, a

történetek

vízözönről, Mózesről, Dávid királyról vagy Salamonról. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Kánaán, Jeruzsálem

Az ókori görögök

A görög táj. Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az

életéből

olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház, arisztokrácia, sztratégosz, helóták, falanx Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiadész, Periklész, Nagy Sándor, Homérosz, Drakón, Szolón, Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria,

Trója,

Kréta,

Delphoi,

Marathón,

Thermopülai,

Szalamisz, Makedónia Évszám: kb. 2500 éve, i.e. 490, i.e. 480, i.e. 333, i.e. 776, Az ókori Róma

Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról.

évszázadai

Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Útban a császárság felé. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma, a világ ura. Oktatás és kultúra. Ünnepek és istenek. A rómaiak Magyarország területén. A Római Birodalom bukása. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Remus, Hannibál, Scipio, Spartacus, Jupiter, Juno, Minerva, Livius, Julius Caesar, Augustus, Constantinus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Szicília, Hispánia, Zama, Gallia, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Konstantinápoly, Évszám: kb. 1500 éve, ie.753, i.e. 44, i.u.395, i.u. 476

119

A kereszténység

Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. Történetek a

születése

keresztény egyház kialakulásáról. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin Helynév: Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

A magyar

A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-

történelem kezdetei medencéig. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, tegez, tarsoly Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpátmedence Évszám: 895-900 Mindennapi élet,

Mit örököltünk az ókori népektől? A család és a gyermek az ókori

életmódtörténet

Görögországban és napjainkban. A honfoglalók mai öröksége.

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

120

Történelem és állampolgári ismeretek 6. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képek a középkori

Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. Európa 1000 körül. A

Európa életéből

középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Allah, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Évszám: 622, 800, 862, 1054

Magyarország az

Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király

Árpádok idején

örökében. László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés. II. András és IV. Béla. A tatárjárás. A második honalapítás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, Aranybulla Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I.László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Augsburg, Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi, Trau Évszám: 955, 997–1038, 1000, 1222, 1241–1242, 1301

121

Virágzó középkor

Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és

Magyarországon

király. Gazdaság és társadalom. Hunyadi János. Mátyás király. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, úriszék, kilenced, kormányzó, végvár, bányabér, kapuadó, mezőváros, nádor, Fekete sereg, rendkívüli hadiadó, füstpénz Név: I. Károly, Csák Máté, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János, Habsburg Albert, Kinizsi Pál Helynév:

Bécs,

Nándorfehérvár,

Visegrád,

Mohács,

Erdély,

Rozgony, Rigómező, Nikápoly, Várna, Jajca, Szabács Kenyérmező Évszám: 1312, 1335, 1437, 1443-44, 1444, 1456, 1458-90, 1514, 1526, 1541 Az újkor kezdetén

Felfedezők és hódítók. A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában. Harc a tengerekért, Anglia. A vallás megújulása: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára – I. Péter. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, evangélikus, protestáns, katolikus megújulás, parlament, inkvizíció, jezsuita rend Név: Kolumbusz, Magellán, Amerigo V., Luther, Kálvin,

V.

Károly, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei, Cromwell Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Németalföld, Madrid, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517, 1640,

122

Magyarország az

Az ország három részre szakadása. Török világ Magyarországon. A

újkor kezdetén

várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Gazdaság, vallás. Függetlenségi küzdelmek. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium végvár, kuruc, labanc, nádor, gyermekadó, fejadó, Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul, Drégely, Temesvár, Nagyszombat, Debrecen, Eszék, Vasvár, Zenta Karlóca, Szatmár, Buda Évszám: 1541, 1552, 1566, 1606, 1664, 1686, 1699, 1703–1711

Mindennapi élet,

Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon. Mátyás király

életmódtörténet

asztalánál – az étkezés történetéből. Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.

A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. Történelem és állampolgári ismeretek 7. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A polgári átalakulás

Felvilágosodás, Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.A

kora

francia forradalom, Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában.

123

Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, girondista, terror, nemzet, ipari forradalom,

mezőgazdasági

forradalom,

vetésforgó,

gyár,

vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika, Szent Szövetség, kontinentális zárlat Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson, Fulton Helynév: Boston, Waterloo, Párizs, Borogyino, Lipcse, Elba, Korzika, Szent Ilona Évszám: 18. sz., 1776, 1789, 1804, 1812, 1813, 1815, 1815-48. Képek a XVIII.

Magyarország a Habsburg Birodalomban, Az ország gazdasága,

századi

Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A

Magyarországról

francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác Évszám: 1723, 1740–1780, 1780-90, 1777

A polgárosodás

Reformkor, A feudális gazdaság bomlása, Gróf Széchenyi István.

kezdetei

Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon.1848.

Magyarországon

március 15-e. Polgári törvények és a Batthyány-kormány, Nemzetiségek ébredése. Szabadságharc, A szabadságharc és Európa: esélyek és eredmények, Megtorlás Fogalom:

országgyűlés,

arisztokrácia,

reformkor,

közteherviselés,

örökváltság,

zsellér,

cenzúra,

sajtószabadság,

választójog,

felelős

nyelvújítás, nyilvánosság, kormány,

jobbágyfelszabadítás,

alsótábla,

nemzetiség,

felsőtábla,

nemzetőrség,

honvédség, trónfosztás

124

Név: I. Ferenc, Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Táncsics Mihály, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau, Ferenc József, Windisch-Gratz Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad, Pozsony, Bécs, Pest, Pákozd, Kápolna, Hatvan, Tápióbicske, Évszám: 1825, 830–1848, 1848. március 15., 1849. Április 14, augusztus 13, október 6. Nemzetállamok kora

Franciaország,

Az

amerikai

polgárháború.

Új

európai

nemzetállamok: Olaszország, Németország. A brit világbirodalom, Ipari forradalom, Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. polgárháború,

Fogalom:

nemzetállam,

szabad

verseny,

monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták,

szocializmus,

szociáldemokrácia,

utópia,

tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: III. Napóleon, Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Viktória, Edison, Bell, Benz, Ford, Puskás Tivadar, Galamb József, Marx Helynév:

Poroszország, Németország,

Olaszország, Szerbia,

Románia, Bulgária Évszám: 1861–1865, 1870, 1871, 1870-1914

A dualizmus kora

Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest

125

Évszám: 1867, 1867–1916 Az első világháború

A háború okai és céljai. Frontvonalak. Hátország. Az első világháború

befejezése,

Forradalom

Oroszországban,

Magyarország az első világháborúban Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet, antant, jegyrendszer, Név: Ferenc Ferdinánd, Wilson, Lenin, Tisza István, IV. Károly Évszám: 1914–1918, 1917. 1922 Mindennapi élet,

A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén. Oktatás a

életmódtörténet

dualista

Magyarországon.

A

magyar

malomipar

a

világ

élvonalában. A hagyományos falusi társadalom élete A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani

különböző

időszakok

térképeit.

Legyen

képes

egy-egy

ország

területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. Történelem és állampolgári ismeretek 8. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A világ a 20-as és 30-

Európa az első világháború után. A Párizs környéki békék, A

as években

békekötések után, A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Út a háború felé.

126

Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, kollektivizálás, propaganda, New Deal, fasizmus, személyi kultusz, Név: Adolf Hitler, Joszip V. Sztálin, F. Roosevelt, Mussolini, Wilson, Gandhi, Helynév: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York, Szudéta-vidék, Évszám: 1919-20, 1922, 1924, 1933, 1929–1933, 1938 Magyarország a két

Az őszirózsás forradalom, A tanácsköztársaság, Horthy hatalomra

világháború között

jutása, Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. A Harmadik Birodalom árnyékában, Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, terror, királypuccs, pengő, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális, revízió, Név: Wix, gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Klebelsberg Kunó, Bartók Béla, Szentgyörgyi Albert Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920, 1938

A második világháború A villámháborúk időszaka, Fordulat a háború menetében, Az antifasiszta

koalíció

világháborúban.

győzelme,

Magyarország

Magyarország német

a

második

megszállása.

Nyilas

hatalomátvétel. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom:

totális

háború,

hadigazdaság,

gettó,

deportálás,

munkaszolgálat, holokauszt, “hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, nyilas rémuralom

127

Név: Churchill, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Helynév: Sztálingrád, Leningrád, Moszkva, Pearl Harbor, Kurszk, Kassa, Voronyezs, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Nagaszaki Teherán, Jalta, Potsdam, Nürnberg Évszám: 1939, 1941, 1943, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944 június 6. 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A globalizálódó világ

A kétpólusú világ. Hidegháború kibontakozása, A harmadik világ, Enyhülés és szembenállás, A hidegháború vége,

Az európai

integráció. Világgazdasági változások, Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: ENSZ, NATO, hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik

világ,

népességrobbanás,

világgazdaság, fogyasztói

globalizáció,

társadalom,

integráció,

környezetkárosítás,

Európai Unió, olajárrobbanás Évszám: 1947, 1949, 1961, 1962, 1956, 1973, 1989, 1991, 2004, Magyarország

Újrakezdés a háború után, Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-

története napjainkig

korszak.1956-os

forradalom

és

szabadságharc. Megtorlás

és

konszolidáció, A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás. Fogalom:

SZEB,

pártállam,

kollektivizálás,

rendszerváltozás,

földosztás, államosítás, forint, szalámi taktika, kulák, kitelepítések, munkatábor, pufajkás, gulyáskommunizmus, Név: Rákosi Mátyás, Tildy Zoltán, Rajk László, Gerő Ernő, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23., 1989–1990. Állampolgári

Az állam és alkotmány, A politikai rendszer intézményei. A magyar

ismeretek:

államszervezet, Választási rendszerünk, Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok.

Mindennapi élet,

Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből. Családom

életmódtörténet

története a XX. században.

128

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. Ember- és társadalomismeret, etika 7-8.o. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az emberi természet Az ember

A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor,

egyedfejlődése

kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság

Pszichikus

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek,

működésünk és

értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink.

mozgatóink

Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia.

Egyén és személy Kommunikáció,

Nyelv

és

kommunikáció.

Intelligencia,

okosság,

bölcsesség.

nyelv, gondolkodás

Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás.

Emberi szellem,

Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság.

emberi kiteljesedés

Öröm és szenvedés.

Az ember, mint

Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség,

értékelő és erkölcsi

igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés.

lény

Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei.

Társas kapcsolatok Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás.

129

Kapcsolatok

A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv. Őszinteség és hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem.

Nemiség, szerelem,

Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A

házasság

házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés.

Az emberi

Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban.

társadalom Munka, gazdaság,

Fizikai és szellemi munka. A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog

alkotás

és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás.

Kultúra és művelődés Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. Életszínvonal,

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés.

életmód és

Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

életminőség Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség.

Hit, világszemlélet,

Megismerés,

vallás

világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret,

hit,

meggyőződés.

Természetkép,

világkép,

élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat. Egyéni és közösségi

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai,

értékek

törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei, többség, kisebbség.

A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

130

Természetismeret 5. évfolyam 1. Tájékozódás a térképen, térképismeret: 

A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere



Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen



Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, Magyarország

közigazgatási térképén 

Kereső hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján



A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása)



A leggyakoribb térképjelek értelmezése

2. Az időjárás és az éghajlat elemei: 

Az időjárás elemei. A napsugárzás jellemzői



Felmelegedés,hőterjedés, hőmérséklet



A hőmérséklet észlelése, mérése



A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás.



Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és

lecsapódás 

A szél fogalma, keletkezése, iránya



A csapadék keletkezése, csapadékformák



Időjárás és éghajlat fogalma



A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz,

villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás 

Hazánk éghajlatának jellemzői

3. A földfelszín változása: 

A hőingadozás és a fagyhatás felszínformáló hatása.



A szél és a csapadék felszínformáló munkája



A víz körforgása a természetben, felszínformáló munkája



Folyóvizek, állóvizek



A víz tisztítása egyszerű módszerekkel



A hegységek és az alföldek kialakulása 131



A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai



A talaj keletkezése, jellemzői, védelme



Az emberi tevékenység felszínformáló hatása



A táj arculatának védelme, felelős magatartás a természetben

A továbbhaladás feltételei: Természetföldrajzi ismeretek Legyen képes konkrét természeti formák és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Tudjon egyszerű alaprajzot készíteni, térképvázlaton tájékozódni. Ismerje a térkép fogalmát,tudja a színek, számok és jelek szerepét a térképen. Ismerje az időjárást alakító legfontosabb tényezőket, jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket ,az időjárás és az éghajlat kapcsolatát, a legfontosabb légköri jelenségek keletkezésének okait. Értse meg az egyszerű napi időjárás jelentéseket, maga is tudja jellemezni egy-egy nap időjárását; tudja leolvasni a hőmérőt, csapadékmérőt, tudja a szélirányt meghatározni. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit, tudja értelmezni azokat kialakulásuk szerint. A megfigyelt kőzetmintákról tudjon jellemző tulajdonságokat mondani. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja, hogy a természeti környezet és az emberek életfeltételei között szoros kapcsolat van. Ősz a kertben: A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye

és

termesztése;

szerepe

a

táplálkozásunkban.

/szilvafa,almafa,szőlő,paradicsom,paprika,sárgarépa, petrezselyem,fejes káposzta/ A gyümölcsök és zöldségfélék leggyakoribb károkozói. Állatok a házban és a ház körül: A leggyakoribb háziállataink testfelépítése, életműködése, élete. A

legismertebb

ház

körül

élő

állataink

testfelépítése,

életműködése,

élete.

/kutya,házimacska,házi sertés,szarvasmarha,házityúk,házikacsa. füsti fecske,házi veréb,házi egér, vándorpatkány,földigiliszta/

132

Kedvtelésből tartott állatok: hullámos papagáj, tengeri malac. A legfontosabb állatvédelmi szabályok ismerete.

Tavasz a kertben: A zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése; szerepe a táplálkozásunkban./ vöröshagyma,burgonya,veteménybab, borsó/ A zöldségfélék leggyakoribb károkozói. /májusi cserebogár,burgonyabogár/ A bogarak szaporodása és fejlődése. Vegyszerek nélkül – környezettudatos magatartás. A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

Természetismeret 6. osztály Hazai tájaink életközösségei 1.Az erdő életközössége. A hazai erdők sajátosságai. / Hazai erdőtípusok, környezeti igényük, az erdő szintjei./ Az erdők legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. /a kocsánytalan tölgy,az erdei fenyő,a kökény,az erdei pajzsika,a hóvirág,a nagy seprűmoha,az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca,a szarvasbogár,a nagy fakopáncs, a széncinege,a koronás keresztespók, a közönséges kullancs,az éti csiga,a gímszarvas és a vaddisznó,az erdei fülesbagoly és a vörös róka./ Az erdő táplálkozási kapcsolatai. Az erdő haszna és védett értékei. /A Bükki NP és a Duna- Ipoly NP./ 133

2.A víz és vízpart életközössége. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. / a fonalas zöldmoszat,a nád,a fehér fűz,a zöld szemesostoros, a papucsállatka,az orvosi pióca, a tavi kagyló,a kecskerák, a széleslábú szitakötő, a gyötrő szúnyog, halak:ponty, dévérkeszeg, leső harcsa,a kecskebéka, a vízisikló,a tőkés réce , a barna rétihéja, a vidra/ A vízszennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. Vizeink védelmében. / A Fertő- Hanság NP. és a Duna- Dráva NP./ A víz és vízpart táplálkozási kapcsolatai. 3.A hazai füves területek életközössége. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése, életműködésük. / az angol perje,a pongyola pitypang, a mezei zsálya,a szántóföld termesztett növényei: a közönséges búza, a kukorica, a napraforgó,az olasz sáska, a zöld lombszöcske, a mezei tücsök,a keleti sün,a fürge gyík,a vakondok,a mezei nyúl,a fehér gólya, a fácán, a vetési varjú/ A füves területek pusztulásának oka. Értékmegőrzés a mezőn. / A Körös- Maros NP./ A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.

134

Fizika 7. osztály Éves óraszám 56 Témakörök: Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások – Az anyag szerkezete – Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások Mozgások – Egyenes vonalú egyenletes mozgás – A változó mozgás – Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás A dinamika alapjai – Tehetetlenség, tömeg – Sűrűség – Erőhatások, erő – Súrlódás, közegellenállás – Forgatónyomaték Nyomás – Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása – Közlekedőedények, hajszálcsövek – Arkhimédész törvénye, felhajtóerő – Úszás, lebegés, merülés Energia, energiaváltozások – Energia, energiaváltozások – Munka – Teljesítmény – Hatásfok – Egyszerű gépek – Belső energia A továbbhaladás feltételei: Különféle

kölcsönhatások

elemi

szintű

ismerete.

Az

anyag

két

fajtájának

(a

részecskeszerkezetű, ill. a mező típusú anyag) bemutatása, modellezése. az anyagok különféle 135

tulajdonságainak mennyiségi jellemzése. A sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmának ismerete. Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban (mértékegységek átváltása nélkül). A tömeg fogalmának dinamikai és sztatikai értelmezése, mértékegységének meghatározása. A sűrűség, erőhatás, erő fogalmának ismerete, az erő mértékegysége, különféle erőhatások, erőábrázolások. Az erő forgató hatása. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. Több erőhatás együttes eredménye. A súrlódás és közegellenállás mint a mozgásokat befolyásoló tényező. Szilárd anyagok, folyadékok és gázok nyomásának értelmezése, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázata. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés értelmezése. Hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepe az élő- és élettelen világban. A testek változtatóképességének jellemzése. Az energia, munka, hatásfok fogalma. Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre. Az energia-megmaradás törvényének érvényesülése a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor.

Fizika 8. osztály Éves óraszám 56 Témakörök: Hőjelenségek – Hőterjedési módok – Hőtágulás – Halmazállapot-változások Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség – Az anyag részecskéinek szerkezete – A testek elektromos állapota – Az elektromos áram. Az áramerősség – Az elektromos áramkör – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása – Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai – Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye – A vezetékek elektromos ellenállása 136

– Több fogyasztó az áramkörben – Az egyenáram hatásai Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram – Az elektromágneses indukció – A váltakozó áram – A transzformátor – Az elektromos távvezetékrendszer – Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása Fénytan – A fény tulajdonságai – Fényvisszaverődés síktükörről – Gömbtükrök – Fénytörés – A színek A továbbhaladás feltételei: Hőjelenségek értelmezése különböző halmazállapotok esetén. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő fogalmának ismerete. Atomok szerkezete. Vezető és szigetelőanyagok megkülönböztetése. Egyszerű kapcsolási jelek ismerete, áramkör megrajzolása. Áramerősség fogalmának ismerete, kiszámítása egyszerű feladatokban. Ohm törvénye. A vezetékek ellenállását befolyásoló tényezők. Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételei. A váltakozó áram hatásai és előnyei. A transzformátor felépítésének, működésének, a távvezetékrendszereket kiépítésének ismerete. A fény terjedési tulajdonságainak ismertetése. Árnyékjelenségek; a Nap- és Holdfogyatkozás értelmezése. Fényvisszaverődés, fénytörés jelensége. Egyszerű optikai eszközök működésének ismertetése. A testek színének magyarázata. Kémia 7. osztály I. KÉMIAI ALAPISMERETEK -

Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés

-

Vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei

-

Veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek 137

-

Az anyagok tulajdonságai, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint

-

Az energiahordozók

-

Különbség a fizikai, kémiai és biológiai változások között

-

Keverékek szétválasztása alkotórészeikre

-

Az oldatok és tömegszázalékos összetétele

-

Az égés és feltételei

-

A tűzgyújtás és a tűzoltás

-

Oxidáció redukció, redoxireakció fogalma

-

Egyesülés, bomlás fogalma

-

Exoterm és endoterm változások

-

Sav-bázis reakció, sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só fogalma

II. BEPILLANTÁS A RÉSZECSKÉK VILÁGÁBA -Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, relatív tömegük, atommag, proton, neutron, elektronhéjak, méretviszonyok - Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, egyszerű ion. -

Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer ,

-

Csoport, periódus, vegyértékelektronok

-

Összefüggések a periódusos rendszerben

-

Az atomok kapcsolódása, molekulamodellek.

-

A hidrogén, oxigén, klór, nitrogén, víz, ammónia, hidrogénklorid, metán , szén-dioxid molekulák kémiai jele

-

A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg

-

Halmazállapotok, kristályrácsok jellemzése

-

A kémiai egyenlet Kémia 8. osztály

I.

A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

-

Az elemek általános jellemzése

-

A nemesgázok és a hidrogén tulajdonságai 138

-

A klór és a hidrogén-klorid képlete és tulajdonságai

- Az oxigén, ózon és a kén, valamint vegyületei a víz a hidrogén-peroxid, a kén-oxidok és a kénsav tulajdonságai és képlete -

A nitrogén és a foszfor valamint vegyületei az ammónia ,a salétromsav és a foszforsav tulajdonságai és képlete A szén és a szilícium valamint vegyületei a szén-monoxid, a szén-dioxid, szénsav ,

-

szilícium-dioxid tulajdonságai és képlete.

II.

A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

A fémek általános jellemzése , az ötvözetek -

A fémek kémiai tulajdonságai

-

A fémek korróziója, a korrózióvédelem

-

Az alkálifémek: a nátrium és a kálium jellemzése , valamint legfontosabb vegyületeik a nátrium-klorid , nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát képlete és tulajdonságai

-

A kalcium és a magnézium , vegyületeinek a kalcium-oxidnak,

-

A mészkőnek , az oltott mésznek a legfontosabb tulajdonságai és képlete

-

A természetes vizek keménysége a vízkő és a vízlágyítás

-

Az alumínium tulajdonságai és az alumíniumgyártás

-

Az ón és az ólom tulajdonságai

-

A vas tulajdonságai , a vasgyártás és az acélgyártás

-

A réz, ezüst, arany, cink tulajdonságai és ötvözetei Biológia és egészségtan 7. évfolyam

Témakör

Tartalom Tájak és életközösségek

A földi élővilág

Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

általános jellemzése élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. A környezetszennyezés és a környezetvédelem fogalma. A forró övezet

A dél-amerikai trópusi esőerdők jellemző élőlényeinek testfelépítése,

139

élővilága

életmódja, szerepe az életközösségben. Az afrikai szavannák élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Táplálkozási láncok összeállítása a trópusi övezet életközösségeiben.

A mérsékelt övezet

A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt

élővilága

honos élőlény jellemzése. A bükkerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A préri élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Táplálkozási láncok összeállítása a mérsékelt övezet életközösségeiben.

A hideg övezet

A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző

élővilága

élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek

Az Alpok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az

élővilága

életközösségben.

A tengerek és

A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja,

tengerpartok

szerepe az életközösségben.

élővilága

A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. Az élőlények rendszerezése

A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.

A sejtmagnélküliek

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek

és a sejtmagvas

általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

140

egysejtűek A gombák

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények

A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai.

Az állatok

Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak / rákok, rovarok, pókszabásúak osztályának / jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

141

Biológia és egészségtan 8. évfolyam

Témakör

Tartalom Az emberi szervezet felépítése és működése

Az emberi test

Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek,

szerveződése

szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr

A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, védelme, bőrápolás.

A mozgás

A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás

A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés

A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, légzésvédelem, a dohányzás káros hatásai.

A keringés

A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás

A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése.

A szaporodás

A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

142

Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat. Az ember

Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés

egyedfejlődése

főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és

A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában.

hormonális

A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a

szabályozás

szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatásai.

A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

143

Földrajz 6.osztály 1.Tájékozódás a Földön: a.) Mi van a Föld felszínén?  kontinensek  óceánok  nevezetes szélességi,hosszúsági körök b.) Kontinensünk Európa: 

helyzete,határai,részei



miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák?



miért váltakoznak az évszakok?



kialakulása



jellemzői



óceáni



kontinentális



mediterrán



hegyvidéki éghajlatok jellemzése



tengeráramlás



éghajlatválasztó hegység

c.) A Föld mozgásai :

d.) A Föld éghajlati övezetei :

e.) Európa éghajlatai:

f.) Mi módosítja Európa éghajlatát?

A tananyag feldolgozásához szükséges fogalmak,topográfiai fogalmak:  Csendes-óceán,Atlanti-óceán,Indiai-óceán  Ázsia ,Amerika,Afrika,Antarktisz,Európa,Ausztrália  Egyenlítő ,Rák-,Baktérítő,É-sarkkör,D-sarkkör,É-sark,D-sark ,greenwich-i kezdő délkör  Jeges –tenger, Atlanti-ó.,Földközi-t.,Ural-hg.,Kaszpi-t.,Kaukázus,Fekete-t.,Eurázsia,  Észak-,Nyugat-,Dél-,Kelet-,Közép-Európa,  Kárpát-medence, Erdély, Vajdaság , Felvidék , Kárpátalja, Burgenland

144

 Trópusi-,mérsékelt-,hideg-éghajlati övezet  Óceáni-,kontinentális-,mediterrán-,hegyvidéki-éghajlat  tengeráramlás,éghajlatválasztó hegység 2.Hazánk Magyarország: a.)Hazánk nagytájai,folyói,tavai,szigetei,ásványkincsei b.)Tökéletes síkságok:  kialakulása  talaja c.)Folyami hordalékkúpok: 

kialakulásuk



a futóhomok megkötése

d.) A Hortobágyi Nemzeti Park jellegzetes növény és állatvilága e.)A Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes növény és állatvilága f.)Az Alföld mezőgazdasága,élelmiszeripara g.)A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete h.)Az Alpokalja természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete i.)A Dunántúli-dombság természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete j.)A Dunántúli-középhegység természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete k.)Az Északi-középhegység természetföldrajzi jellemzése,gazdasági élete A tananyag feldolgozásához szükséges fogalmak,topográfiai fogalmak: Alföld,Kisalföld,Dunántúli-dombság,Dunántúli-khg., Északi-khg. Alpokalja Duna,Tisza,Körös,Maros,Bodrog,Sajó Zagyva,Rába,Sió Dráva, Zala Balaton,Velencei-tó,Fertő tó,Tisza-tó Mezőföld,Duna-Tisza-köze,Tiszántúl Hortobágy,Nagykunság Szigetköz,Csepel-sziget,Mohácsi-sz. tökéletes síkság,futóhomok,folyószabályozás,élelmiszeripar Falu,tanya,város sziget,zátony Bakony.Vértes,Dunazug-hg.,Soproni-hg.,Kőszegi-hg., Börzsöny,Cserhát,Mátra,Bükk,Zempléni-hg.,Velencei-hg.,Aggteleki-karszt

145

mezőségi talaj,szikes talaj,barna erdőtalaj,szürke erdőtalaj, tejipar,húsipar,malomipar,gépipar,textilipar,faipar,vegyipar A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes egyszerű társadalmi-gazdasági jelenségek megfigyelésére, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására,feljegyzésére és irányított értékelésére. Tudjon biztonsággal tájékozódni a térképen. Olvasson le egyszerű információkat különböző térképekről!Legyen képes tanári irányítással tájékozódni különféle földrajzi-környezeti tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben. Tudjon alapvető földrajzi tartalmú adatokat,információkat értelmezni,összehasonlítani és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes földrajzi tartalmú adatok,információk ábrázolására. Ismerje fel és nevezze meg a térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Ismerje fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi, társadalmi-gazdasági események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Tudja bemutatni példák alapján a legfontosabb gazdasági ágazatok,illetve tevékenységek szerepét,jellemzőit. Ismerje fel az egyes településtípusok sajátos vonásait. Ismerje

fel

a

földrajzi

környezetre

kifejtett

emberi,

társadalmi

hatások

következményeit,bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. Földrajz 7. osztály 1.Európán kívüli földrészek: a.) Afrika:  A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei, szerepük a világ gazdaságában  A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”.  Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái b.) Ausztrália és Óceánia:

146

 Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.

c.) Amerika:  Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe.  Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj.  Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi adottságai: Dél-Amerikában Brazília; KözépAmerikában Mexikó; Észak- Amerikában az Amerika Egyesült Államok. d.)Ázsia:  Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe  Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen.  A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. 

A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Szerepük a világ gazdasági életében

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Afrika : Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Délafrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó Ausztrália és Óceánia: Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony,

Nagy-Vízválasztó-hegység,

Nyugat-ausztráliai-ősföld,

Új-Guinea;

Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney

147

Amerika:

Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-

tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; ÉszakAmerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache,

Brazil-felföld,

Floridai-félsziget,

Guyanai-hegyvidék,

Hawaii-szigetek,

Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington Ázsia : Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, DélnyugatÁzsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. 2.Európa és Oroszország: a.)Európa: o Európa országainak természet- és társadalomföldrajza 148

o Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői b.)Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel c.) Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság d.) Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmigazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia e.) Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom földrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Európa:

Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger,

Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld,

Izland,

Kárpátok,

Kelet-európai-síkság,

Kréta,

Londoni-medence,

Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandinávhegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, KeletKözép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, BoszniaHercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel,

149

Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei : A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak,

országok természeti és társadalmi-

gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Földrajz 8.osztály 1.Közép-Európa:  Közép-Európa általános földrajzi képe 

A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak.



Németország szerepe az európai gazdaságban. 150



Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai



Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok.



Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése.

2.Hazánk a Kárpát-medencében:  A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe.  A magyarság a Kárpát-medencében  A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.  Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában 3.Fejlődésünk társadalmi alapjai: 

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában



Magyarország felszíne, domborzata.



Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink



Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai.



A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek.



A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra.



A gazdaság telepítőtényezői, általános vonásai, területi különbségei,szerkezeti átalakulása



Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon.

4.Hazai tájakon: 

A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése

5.A magyar gazdaság: 

A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik.



Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme.



Hazánk nemzetközi kapcsolatai.



Budapest földrajza



Régiónk földrajza

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna- Majna-Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velenceitó, Visztula,

151

Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang,

Baranyai-dombság,

Bécsi-medence,

Bodrogköz,

Borsodi-medence,

Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna- Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság,Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyelalföld, Lengyel-középhegység,Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Németközéphegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati- Alpok,Alpokalja, Őrség, Pesti-síkság, Pilis,

Román-alföld,

Ruhr-vidék,

Somogyi-dombság,

Soproni-hegység,

Szigetköz,

Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia,Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algyő, Arad, Baja,Balatonfüred, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf,Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó,Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München,Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta,

Szeged,

Székelyudvarhely,

Székesfehérvár,

Szekszárd,

Szentendre,

Szentgotthárd,Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg,Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, 152

Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, KörösMaros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, DélDunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes ismertetni Közép-Európa országainak jellemző természeti és társadalmi-gazdasági vonásait. Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Ének-zene 5. osztály 1. Interpretáció a.,

Régi stílusú népdalok: - Érik a szőlő - Hull a szilva - Megrakják a tüzet - Aki dudás akar lenni

b.,

Új stílusú népdalok: - Erdő, erdő de magos a teteje 153

- Erdő, erdő, erdő - Megyen már a hajnalcsillag Más népek dalai:

c.,

- Szamóca - Postaváró Ünnepkörök dalai:

d.,

- Pásztorok, keljünk fel - A, a, a, a farsangi napokban 1848-as szabadságharc dalai:

e.,

- Gábor Áron - Föl, föl vitézek Középkori gregorián dallam:

f.,

- Ut Queant laxis Reneszánsz zenei szemelvény:

g.,

- Régi táncdal Barokk zenei szemelvény:

h.,

- Parasztkantáta Himnusz, Szózat

i.,

2. Improvizáció -

variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusértékekből és ritmusképletekből

3. Zenehallgatás: -

zenei műfajok, szemelvények felismerése hangzó példák alapján - Regősének - Kodály Zoltán: Kállai kettős - Alleluhja - Ungareska - Vivaldi: Négy évszak (a tavasz, A tél) - J. S. Bach: G-dúr menüett - G. F. Handel: Tüzijáték szvit

4. Zenei olvasás: -

tanult ritmusértékek, ritmusképletek olvasása: egész, fél, negyed, nyolcad, nyolcadpár, nagy éles, nagy nyújtott ritmus, szinkópa 154

-

új dallami elemek olvasása: a felső ré és mi hangok

-

a hangköz fogalma, a tiszta hangközök ismerete. 1, 4, 5, 8

-

ABC-s hangok megnevezése, elhelyezése a vonalrendszerben

-

A violin-kulcs ismerete Ének-zene 6. osztály

1. Interpretáció: Újabb magyar népdalok:

a.,

- Ősszel érik babám - Voltál-e már Igricében - A fiastyúk - Nem vagyok szép - Ablakomba, ablakomba - Ha felmegyek a budai nagy hegyre - Tisza partján mandulafa - Kék ibolya Ünnepkörök, népszokások dalai:

b.,

- Csordapásztorok - Fassang, fassang - Ma van húsvét napja Történeti énekek:

c.,

- Egri históriának summája - A jó lovas katonának - Kossuth Lajos táborában - Csínom Palkó, Csínom Jankó - Ellopták szívemet Klasszikus műdalok:

d.,

- J. Haydn: Szerenád - W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép 2. Zenehallgatás: -

többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: 155

- Kodály Zoltán:

Mátrai képek

Háry János: Toborzó - Tinódi Lantos Sebestyén: Eger várának viadaljáról szóló ének - J. Haydn: Évszakok: Tavasz.kórus Utazás szánon

- W. A. Mozart:

Török induló Egy kis éji zene - L. v. Beethoven: VI. szimfónia (Zivatar) 3. Improvizáció: - rögtönzés az ismert ritmikai, dallam, tempo, dinamikai és formai elemek felhasználásával 4. Zenei olvasásás: -

módosított hangok ABC-s megnevezése és szolmizálása

-

a szekund és terc hangközök felismerése és megnevezése kottaképről Ének-zene 7. osztály

1. Interpretáció: a.,

Újabb magyar népdalok: - Megfogtam egy szúnyogot - Hol jártál az éjjel - Ködözik a Mátra - Kerek utca szegelet - Szépen úszik a vadkácsa - Csinálosi erdőn - Csillagok, csillagok - Hármat tojott a fekete kánya

b.,

Ünnepkörök, népszokások dalai: - Mostan kinyílt egy szép rózsavirág - Farsang végi csúfoló

c.,

Nemzetiségi és etnikai kisebbség dalai: - Tarka szoknya

d.,

Verbunkos dallamok: 156

- Kecskemét is kiállítja - Kossuth Lajos azt izente Kodály Zoltán Háry János daljátékából:

e.,

- Ó, mely sok hal - Sej, Nagyabonyban - Felszántom a császár udvarát Kodály Zoltán Székelyfonó daljátékából

f.,

- A csitári hegyek alatt - El kéne indulni Népies műdalok

g.,

- Magasan repül a daru Más népek dalai:

h.,

- Karcsú törzsed hajlik - A nap nyugodni tér Barokk, klasszikus és romantikus műdalok, zeneművek témái:

i..,

- J. S. Bach: Parasztkantáta-részlet - J. Haydn: Szerenád - W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép - Schubert: A pisztráng; Pusztai rózsa - Brahms: Bölcsődal 2. Zenehallgatás: - a többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: - Kodály Zoltán:

Háry János: énekelt népdalokToborzó

Székelyfonó: énekelt népdalok - Erkel Ferenc:

Hunyadi László: Meghalt a cselszövő; Palotás

Bánk bán: Bordal, Bánk áriája - Verdi:

Nabucco: Rabszolgák kórusa

Aida: Radames románca; Bevonulási induló - Liszt Ferenc:

XV. Magyar rapszódia (részlet)

- Schubert: A pisztráng - Brahms: I. Magyar tánc 3. Improvizáció: -

új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral 157

4. Zenei olvasás: -

előadási és dinamikai jelek értelmezése

-

a szext és szeptim hangközök felismerése és megnevezése kottaképről

-

2# - 2b hangnemben való tájékozódás Ének-zene 8. osztály

1. Interpretáció: a.,

Újabb magyar népdalok: - Erdő mellett estvéledtem - Sárgul már a fügefa levele - Által mennék én a Tiszán - A szennai lipisen-laposon - Elindultam szép hazámból

b.,

Kuruc dalok: - Török bársony süvegem

c.,

Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szelvényei: - Kodály: Karácsonyi pásztortánc - Bárdos: A szántói híres utca - Bartók: Októbernak elsején

d.,

Más népek dalai: - Ébred már a hajnaltündér - Régi mesékre emlékszel még

e..,

Zenetörténeti szemelvények az ókortól a romantikáig: - Fornsete. Nyár-kánon - J. Haydn: Falusi jókedv - W. A. Mozart: Papageno áriája a Varázsfuvolából - L. v. Beethoven:Örömóda a IX. szimfóniából - Schubert: A molnár virágai

f.,

XX. század szemelvényei: - Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára-Purcell téma - Gershwin: Porgy és Bess: Porgy dala, Klára bölcsődala

2. Zenehallgatás: 158

- rendszerező ismétlés a magyar és európai zeneművészet századainak szemelvényeiből - Bartók .s Kodály énekkari, zenekari, és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján - XX. századzenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján: - Ut Queant laxis - Lassus: A visszhang - Vivaldi: Négy évszak - J. Haydn: Üstdob szimfónia II. tétel főtéma - W. A. Mozart: Török induló - L. v. Beethoven: D-dúr hegedűverseny I tétel főtéma - Schubert: Pisztráng-ötös - Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok részlet - Dvorak: Újvilág szimfónia IV. tétel főtéma - Debussy: Gyermekkuckó: Az elefánt bölcsődala - Hacsaturján: Kardtánc - Bartók: A kékszakállú herceg vára részlet - Gershwin: Porgy és Bess részlet - Webber: Macskák részlet - Szörényi-Bródy: István, a király részlet - Pendereczki: Hirosíma emlékezete részlet - Weiner Leó: I. Divertimento - Kurtág: Játékok: hempergős 3. Improvizáció: - a tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés 4. Zenei olvasás: -

8 ütemes ismeretlen zenei anyag olvasása 2#-2b-ig alterált hangokkal is

-

Hangközök felismerése és megnevezése kottakép alapján Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam

159

1, Kifejezés, képzőművészet Vonalfajták. (Tónusszála, tónuskígyó, alma, falevél ceruzarajza) A színek hangulati hatása. (színkígyó, monokróm festés) Mozgás kifejezése. Komponálós síkban, térben. Személyes élmények megjelenítése. Tudatos kiemelés. Irodalmi illusztrációk készítése képsorban. Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői: Az őskori művészet Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, műfaja, technikája. 2, Vizuális kommunikáció Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése, látvány után és képzelet alapján. (almahossz-és keresztmetszete) Modellek térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. (almacsendélet, falevél) Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma-színredukciók alkalmazásával. (adventi naptár) Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben. (betűírás, iniciálé) A téri helyzet felismerése az ábrán. A színkör. A sötét-világos kontraszt. A fő-és mellékszínek, telt színek, tört színek. 3, Tárgy-és környezetkultúra Egy saját használatra készülő tárgy kitalálása, elkészítése. (társasjáték) A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés, és iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. (sordíszek, vonalritmusok) Szabadkézi tónusos rajzok. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással. 160

Szerkesztés körzővel, vonalzóval. A betű. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az ötödikes tanuló általában képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat.

Rajz és vizuális kultúra 6. évfolyam 1, Kifejezés, képzőművészet A szín kiemelő és ritmikus szerepe. (csendélet festés) Felületképzés. Jellegzetes kompozíciós megoldások. (textilminták) Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi feldolgozása. (vártervezése, udvari bolond) Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. (képregény) Az időbeliség ábrázolási lehetőségei: A képzőművészeti ágak, műfajok, műtípusok. A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A románkor. A gótika.

161

A reneszánsz művészet. A megismert alkotások címe, szerzője, műfaja, technikája. 2, Vizuális kommunikáció Tagoltabb testes formák ábrázolása rajzbeli, színbeli tanulmányokban. (csendélet paprikával, kéztanulmány, cipőtanulmány, korsó) Rajzi tanulmány alak, tárgy mozgásáról. (az állatok világa) Grafikai tervezés: működést magyarázó rajz. (betű, szóképek, bélyeg, meghívó, ágynemű) Formakarakter, formakontrasztok. A vetületi ábrázolás. Színkontrasztok. 3, Tárgy és környezetkultúra Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése. (gyufásdoboz) Adott személy számára használati tárgy tervezése. (madáretető) A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Szerkesztés körzővel-vonalzóval. (mérműves ablak) Szövegírás. Szöveg-és képösszeállítás. (betűtervezés, szóképek, bélyeg) A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már saját, személyes képi kifejezésmódja van. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést segítséggel alkalmazza. Példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tud megnevezni. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon felismeri a szabályszerűségeket. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Mozgása összehangolt, ügyesen használja az eszközöket. Rajz és vizuális kultúra 7. évfolyam

162

1, Kifejezés, képzőművészet Jellegzetes kompozíciós megoldások. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Irodalmi mű vagy történelmi esemény feldolgozása. A barokk kor. A klasszicizmus. A romantika. A realizmus. Az impresszionizmus. A posztimpresszionizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. 2, Vizuális kommunikáció A geometrikus alapformák. Tónusok. Belsőtér szerkezetes távlati ábrázolása. Geometriai formák átalakítása. A Monge három képsíkos vetületi ábrázolás. Az egyméretű és a kétméretű axonometrikus ábrázolás. Ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Az önárnyék, a vetett árnyék. (kocka, csigaház, portré) A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, a színek térbeli és hangulati hatása. 3, Tárgy és környezetkultúra Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. Használati tárgy tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín- és anyagmintával. (CD borító, nyári póló) Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. (vasaló) A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg.

163

A

tanuló

rendelkezik

az

ábrázoláshoz

szükséges

készségekkel.

Kifejező-

és

tervezőmunkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok

szerint

képes

műalkotásokat

összehasonlítani.

Ismeri

a

tanult

művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le is tudja rajzolni a szabályszerűségeket. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Problémamegoldási

képessége

megnyilvánul

az

önálló

alkotó-,

tervező-,

kivitelezőfeladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit.

Rajz és vizuális kultúra 8. évfolyam

1, Kifejezés, képzőművészet Személyes témák, érzelmek, gondolatok kifejezése a választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. Tanulmány festése. (portré) Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. A mozgás és az idő megjelenítése álló-és mozgóképben. A szecesszió. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A modern és posztmodern. A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzésre, megismerése. 2, Vizuális kommunikáció Épület, utcarészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektíva szerkesztése.

164

Összetett természeti forma részletesebb analízise. (virág) Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs. A perspektivikus ábrázolásmód. (szobabelső, utcarészlet) Színismeretek: színritmus, harmónia, kontrasztok. (portré festése) 3, Tárgy és környezetkultúra Térformák, színek a térben, tónusok, faktúrák térmódosító hatása. (utcarészlet) Adott méretű tér megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban. Szabadkézi rajzok és szerkesztések alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír-és fotómontázs készítése. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten rendelkezik a vizuális alkotó- és befogadóképesség alapjaival. Képes gondolatokat és érzéseket kifejezni. Fantáziáját szabadon ereszti az alkotó-, tervezőfeladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is meg tudja indokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve alkalmazza a stíluskritikai műelemzést. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni. Többé-kevésbé önállóan ábrázol teret, tömeget, látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel és szerkesztéssel, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatát és a tömegkommunikáció működését. Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a szerkezetformát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait.

Informatika 5. osztály

I. Alapismeretek A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A

165

billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Óravázlat készítése tanári segítséggel. II. Adatbevitel egérrel Az egér helyes használata és beállításai. Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Esztétikus meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. III. Szöveges adatok bevitele A billentyűzet helyes használata és beállításai. A szöveg bevitele, mentése, másolása, mozgatása, keresése és cseréje. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. Másolás, beillesztés, beszúrás a dokumentumba. IV. Adatok kivitele A monitor helyes használata és beállításai. A nyomtató helyes használata és beállításai. V. Az adatok kódolása és tárolása Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata. A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal. Például: magyar és idegen nyelvű szoftverek összehasonlítása, használata. A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzolóprogrammal.

Informatika 6. osztály I. Az operációs rendszer, fájlkezelés Az operációs rendszer feladatai, A meghajtók elérése, A mappaszerkezet böngészése, Mappák és fájlok létrehozása, átnevezése, törlése, Fájlok és mappák másolása, mozgatása 166

II. Az internet használata Számítógép-hálózatok: PAN, LAN, MAN, WAN, Adatok az interneten (keresés, lekérdezés, szerkesztés), Keresés internetes adatbázisokban, E-mail küldése, fogadása, válasz, továbbküldés, Fájl csatolása e-mailhez III. Szövegszerkesztés A szöveges adatok kezelése, Szöveg beírása és javítása, A betűk formázása, Különleges jelek beszúrása, Bekezdések formázása, Képek, ábrák beszúrása, Az adatok táblázatos elrendezése, Táblázat formázása IV. Könyvtárismeret Látogatás az iskolai könyvtárban:foglalkozási terület, szabadpolcos övezet, nyilvántartási terület, könyv, folyóirat, betűrendi jel, ETO-szám. A könyvtárak világa és a számítógép:Katalógus, elektronikus könyvtár, e-book A továbbhaladás feltételei Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

Informatika 7. osztály I. A hardver áttekintése A számítógép felépítése – hardver, szoftver. A központi egység. A bit és bájt fogalma. Perifériák: beviteli eszközök, kiviteli eszközök, háttértárak, kommunikációs eszközök. A számítógépek kialakulása, csoportosítása: a Neumann elvek megértése. II. Az operációs rendszer használata Az operációs rendszer fogalma, fajtái. A mappaszerkezet kezelése. Tömörítés. Kártevők. III. Az infokommunikáció alapelemei Anyagok gyűjtése az interneten ezek rendezése. Az internet veszélyforrásai. Kommunikáció mobil eszközökkel. 167

IV. Képek feldolgozása Képek bevitele, rendszerezése és javítása. Digitális filmek kezelése V. Prezentációkészítés A prezentáció fogalma, kialakulása, szerkezete, formázása. Szemléltető ábrák. Multimédia prezentáció VI. Algoritmizálás A programkészítés lépései, Összefüggések kiszámítása, Elágazás, Ciklus VII. Könyvtár informatika Irányított információkeresés: kézikönyvek, ETO, A könyvtárak típusai A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.

Informatika 8. osztály I. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő programok. A betűformázás, a bekezdésformázás átismétlése. Képek, ábrák elhelyezése. Dokumentum nyomtatása. Táblázat készítése és formázása. Tabulátorok. Stílus és tartalomjegyzék II. Táblázatkezelés A táblázatkezelés feladatai: számolótábla alkalmazása a gyakorlatban; cella, munkalap, tartomány, automatikus újraszámítás. Táblázat elkészítése. Cellahivatkozások: relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozás. Diagramkészítés. Statisztikai számítások. Százalékszámítás. Pénzügyi számítások. Dátum- és időkezelés. Választás két lehetőség között HA függvény

168

III. Weblapkészítés A webszerkesztés alapjai: a weblap részei, HTML kód. Egyszerű weblap készítése: betű- és bekezdésformázás. IV. Az információs társadalom a mindennapokban Neumann-elvek. A számítógépek generációi. Magyar nevek a számítástechnika történetében. Számítógépek mindenütt: célszámítógép, fedélzeti számítógép, ipari robot. A közösségi oldalak felelősségteljes használata. Vásárlás az interneten. Informatikai biztonság. A szoftverek csoportosítása feladatuk szerint. Szoftverek csoportosítása jogi szempontból. Programok telepítése V. Könyvtár informatika Hagyományos könyvtári katalógusok: katalóguscédula, tárgyszó, ETO-szám, katalógusok Elektronikus katalógusok: Az adatgyűjtés folyamata, hivatkozások A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. Technika és életvitel 5. évfolyam Az ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai Anyagok és átalakításuk Egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése. Eredményes (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban. Célszerű és környezetkímélő gazdálkodás az anyaggal. Az alkotás örömének átélése e tevékenységben. Figyelem és elővigyázatosság az eszközök, szerszámok használatában. Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás

169

Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények feljegyzése. Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz jelképei, rajzjelei alapján egyszerű műszaki rajz készítése. Épített tér és környezet Az otthon, a lakóház, a falu, a város, mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése. Egyszerű megvalósítható tervek, vázlatrajzok készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Közlekedési ismeretek A közlekedés szabályozásának, és a szabályok betartásának szükségessége. A gyalogos közlekedés biztonsága. A kerékpáros közlekedés szabályaiÉletvitel, háztartástan A család egészsége, táplálkozás Következetes és rendszeres testápolás. A környezet tisztán tartása. Az egészséges táplálkozás fontossága. Rendszeres étkezés. Egyszerű ételkészítési eljárások. Háztartás Ruházkodás A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilanyagok fajtájai, tulajdonságai. Egyszerű textil-megmunkálás és díszítés. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Gazdálkodás A takarékosság fontosságának tudatosítása. A tudatos fogyasztás fontossága. Kertgazdálkodás alapjai A továbbhaladás feltételei A technika elveinek figyelembevételével a környezet jelentőségének felismerése. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. Az egészséges életmód fontosságának tudata. A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységben való részvétel. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és 170

balesetmentes használata. Ismerje az öltözködés meghatározóit és gondozását. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése. A tudatos fogyasztói ismeret. Technika és életvitel 6. évfolyam

Az ember és környezete A környezetbarát technika jelentősége. Kommunikációs rendszerek Műszaki kommunikáció. Egyszerű vetületi rajzok készítése és olvasása. Anyagok és átalakításuk Anyagok alakítása, kéziszerszámok kezelése. Az anyagok feldolgozásához szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. Az anyagok feldolgozása Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség és eszközhasználati jártasság. Tervezés, építés Tervezés vázlatrajz készítése. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés pontossága, méretarányok. Rajzolvasás. Vetületi ábra értelmezése. Vetületi ábrázolás, axomatria. Műszaki rajzi szabályok.Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Rajzeszközök gyakorlott, szakszerű használata. Épített tér és környezet A lakás jellemzői, funkció, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. Lakás alaprajzának elkészítése. Gép mint technikai rendszer Logikai áramkörök értelmezése és építése. Közlekedési ismeretek Kerékpáros közlekedés. A kerékpár biztonsági felszerelései. Felelősség a közlekedésben. Életvitel, háztartástan A család egészsége. Személyi higiéné a kamaszkorban, következetes és rendszeres testápolás fontossága. Az emberi szervezetet károsító anyagok.(például: legális és illegális drogok, alkohol,

171

cigaretta). Egészséges táplálkozás. Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Étkezési gyakorlatok. Terítés és tálalás szabályai A lakás – lakókörnyezet A lakás funkciói szerkezete és térszükséglete. A korszerű lakás berendezése. Bútormodell készítése. A lakás berendezésének, rendeltetésének igénye (személyes kompetencia). A továbbhaladás feltételei A

természet

törvényeinek

ismerete,

gazdálkodás

a

természeti

erőforrásokkal.

Az

információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülési módjai. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. A takarékoskodás lehetőségei, tudatos fogyasztás.

Ruházkodás Egyszerű textilmegmunkálás, díszítés és munkaeszközei. Textíliák javítása, ápolása. Munkaszervezés A háztartási munkák. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Környezettudatos beállítottság. Rendszeretet. (személyes kompetencia). Gazdálkodás

172

A családi gazdálkodás. A bevétel és kiadás tervezési módjai. Állandó, alkalmi és változó kiadások. Tudatos fogyasztás. Zsebpénz. A zsebpénzzel való gazdálkodás. A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. Kertgazdálkodás alapjai Szobanövények gondozása, ápolása. Zöldségfélék szaporítása, növényvédelem.

Vegyszer nélküli növényvédelem. Környezetvédelem jelentősége életünkben.

Fogalmak Ember és környezete: természeti folyamatok, a természet törvényei, természetes rendszerek, mesterséges rendszerek, energia. Kommunikációs rendszerek: hír, jel, jelrendszer, információ, információ-tárolás, információ-továbbítás, műszaki kommunikáció, axonometrikus rajz, vetületi rajz. Anyagok és átalakításuk: A fa tulajdonságai, hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység, anyagkiválasztás, a fa szerkezete, fahibák, a fa betegségei, fapótlók, műanyagok, hőre lágyuló műanyagok, hőre keményedő műanyagok, műanyagok gyártása, technikai rendszer. Tervezés, építés: tervezés, vázlatrajz, algoritmus, méretarányok, műszaki rajz szabványai, méretmegadás, vetületi ábrázolás, axonometria. Épített tér és környezet: szerkezet, funkció, modellalkotás, makett, modell, házépítés, lakás funkciói, a lakásbelső terei, energiatakarékosság, stabilitás, egyensúly, elrendezés, építőipari szakmák. Gép mint technikai rendszer, logikai áramkörök, utasítást közvetítő áramkörök. Közlekedési ismeretek: szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlődése, kerékpár működése, biztonságos közlekedés, a kerékpár biztonsági felszerelései, balesetmegelőzés, segítségnyújtás. Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, testápolás, a szervezetet károsító anyagok: drogok, alkohol, cigaretta, a lakás funkciói, a lakás szerkezete, a lakás térszükséglete,

173

ergonómia, közérzet, harmonikus környezet, konyhatechnológia, konyhatechnikai műveletek, tápanyagok, táplálékok, tápanyagok, ételkészítési eljárások, étrend, konyhatechnikai eszközök, esztétikus terítés szabályai, tálalás szabályai, textilkészítési eljárások, ruhaneműk gondozása, textilmegmunkálás, öltésfajták, varrás, hímzés, háztartási munkák, háztartás irányítása, háztartási munkamegosztás, szelektív hulladékgyűjtés, családi gazdálkodás, takarékosság bevétel, kiadás, állandó kiadások, alkalmi kiadások, változó kiadások alapellátás, zsebpénz. Kertgazdálkodás alapjai: növények ápolása, palántanevelés, zöldnövények szaporítása, növényvédelem, vegyszer nélküli növényvédelem, környezetvédelem. A továbbhaladás feltételei A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülési módjai. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. A takarékoskodás lehetőségei, tudatos fogyasztás.

Technika és életvitel 7. évfolyam Az ember és környezete Energia a természetben. Energiaforrások:megújuló energiaforrások: napsugárzás, a víz energiája, az ár-apály energia, geotermikus energia;ásványi energiaforrások: a kőszén, a kőolaj és a földgáz. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Környezetkímélő technológiák. Kommunikációs rendszerek Műszaki

kommunikáció.

Metszeti

ábrázolás

alkalmazása.

A

műszaki

rajz

kommunikációja. Egyszerű metszeti ábrázolás. Anyagok és átalakításuk 174

Anyagforrások. Energiahordozó ásványok. A fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség. (természettudományos kompetencia). A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása. Tervezés, építés A gépek környezetünkben. A kerékpár szerkezetének tanulmányozása. Az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében történő alkalmazások (műszaki kompetencia). Közlekedés ismeretek Magyarok a közlekedésért. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A környezetvédelem szerepe a közlekedésben. A közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása (személyes kompetencia). Életvitel, háztartástan A család egészsége Következetes

testápolás,

tudatos

higiénés

magatartás.

Környezeti

tisztaság.

Környezethigiénia. Káros szenvedélyek veszélyei Egészséges táplálkozás szabályai. A szabadidő hasznos eltöltése. Katasztrófavédelem. Konfliktusokat meg tud oldani. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Konyhatechnikai eljárások. Konyhaeszközök és gépek használata. Az élelmiszerek tárolása. Az egészséges táplálkozás szabályai, a korosztálynak, az évszakoknak, a megterhelésnek és a személyi adottságoknak megfelelően.Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség. A lakókörnyezet tervezése A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. Ruházkodás Textíliák alapanyaga. A ruházat gondozása, javítása. Varrási gyakorlatok varrógéppel. Háztartási munkák Napi, heti és havi munka tervezése. (pl.: nagytakarítás szervezési feladatai). Tisztítás, mosás. Vendéglátás. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. Gazdálkodás Költségvetés készítése. Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása. Termékelemzés. Fogyasztói érdekvédelem. Kertgazdálkodási alapjai 175

Növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Kerti és szobanövények gondozása. Pályaorientáció Az eredményes munkavégzés összetevői. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Pályaismeret. A tanulás szerepe a sikerben. A továbbhaladás feltételei A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, információ átadás továbbítás, tárolás. A számítógép szerkezete, működése. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése (reklamációk, fogyasztói jogok). A takarékosság alkalmazása. A piaci kínálat megítélése és minősítése. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. Technika és életvitel 8. évfolyam Ember környezete Anyag és energia Az elektromos áram veszélyei. Villamos berendezések a lakásban. Az emberiség energiaigénye és az ezzel kapcsolatos környezeti problémák. Energia és környezet Az erőművek környezeti hatásai. Alternatív energiaforrások. A napenergia. A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Korszerű épületek A modern építészet anyagai. Építőanyagok, szerkezeti anyagok. Tervezés, építés 176

A gépek irányítása. Önműködő rendszerek. A vezérlés és a szabályozás lényege, alkalmazása. Közművek létrehozása és működtetése A települések és a lakóépületek víz és csatornahálózata Fűtési rendszerek. A lakás fűtése. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. Kommunikációs rendszerek Műszaki ábrázolás. Biztonságkultúra Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés. Közlekedési ismeretek A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom. A közúti közlekedés szabályai Életvitel, háztartástan Élet a családban Az egészségmegőrzés kultúrája. Egészséges táplálkozás fontossága. Teljes és nem teljes értékű fehérjék szerepe a táplálkozásban. Sav-lúg egyensúly biztosítása az étrendünkben. Helyes napirend és életmód kialakítása. Káros szenvedélyek veszélyei. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, (személyes kompetencia). Konyhatechnikai eljárások Étrend tervezése.. Élelmiszertatosító eljárások: szárítás, hőkezelés, soványítás, hűtés, fagyasztás, mélyhűtés, pácolás, füstölés. Az élelmiszerek tárolása. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Az ételkészítés és az évszak összehangolása. Átgondolt vásárlási szempontok. Lakás, lakókörnyezet

Energia megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Szemét és

hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. Környezetkímélő szemétkezelési eljárások. Ruházkodás Textil anyagismeret. Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő öltözködés. Fogékonyság az ízléses öltözködés kiválasztásában. Ruházat gondozása. Munkaszervezés A háztartás és a ház körüli munkákban való részvétel A vásárlás szokásainak, mintáinak, készségeinek, ismereteinek készletei. (személyes kompetencia). Gazdálkodás A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése. Takarékossági lehetőségek, (a pénzzel a munkával, az idővel) takarékossági formák a háztartásban. A fogyasztói társadalom és a reklám. Háztartási napló. Kertgazdálkodás alapjai 177

A környezetbarát és környezetkárosító tevékenységek, anyagok felismerése Növényvédelem. Növények ápolása, gondozása. Pályaorientáció Személyes igények, önismeret. A munka világa, pályaismeret, munkaerőpiac. Pályaártalmak. A tanulás szerepe. Folyamatos fejlődés. Álláskezelési technikák. A továbbhaladás feltételei A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Tudja a takarékosság lehetőségeit a háztarásban. Ismerje a fogyasztói érdekvédelem érvényesítését a gyakorlatban. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A technika és életvitel tantárgy ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplő témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. A technikai és életvitel tantárgyban az ösztönző, formáló (formatív) értékelés kap nagyobb szerepet. Az összegző, lezáró értékelésre az oktatási folyamat egy-egy tematikus egységének vagy hosszabb szakaszának lezárásakor kerül sor, minősítő jelleggel. A helyes értékelés első feltétele, hogy minél több megbízható, visszajelző információk birtokában kerüljön sor az értékelésre. Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív legyen. A tényszerű értékelés mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb szöveges minősítő értékelés sem. Az évfolyamok témakörei egymásra épülnek. Minden évben egyre bővülő ismeretanyagot kell a diákoknak elsajátítaniuk. Ezért is fontos a meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése.

Lényeges,

hogy

elméletileg

megalapozott

tudást

alkalmazzunk

a

problémamegoldás, a gyakorlatok során. 178

Ha a diák nem ismeri például a megfelelő anyagokat, akkor nem tudja megfelelően alkalmazni a gyakorlatokban. Egy szerszám nem megfelelő használata balesetet, jobb esetben rosszul

kivitelezett

munkadarabot

eredményez.

Nagyon

fontos,

hogy

elméletileg

megalapozott tudást alkalmazzunk a problémamegoldás, a gyakorlatok során. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik. Testnevelés és sport 5. évfolyam Rendgyakorlatok: Ismerje a vezényszavakat, szakkifejezéseket /testfordulatok, testhelyzetek/ Gimnasztika: Tudjon 10-12 percig folyamatosan végezni gimnasztikai gyakorlatokat. Fokozatosság elvének betartása a bemelegítésnél. Atlétika: a., futások: - Ismerje az indítás vezényszavait és mozgáselemeit /álló, térdelő és guggolórajt/ - Képes legyen rövid és hosszútávú futásra. 60m – 600m – 6p. - váltófutás alapelemeinek elsajátítása b., ugrások: - helyből távol – minimum: 120 cm - nekifutás sebességének változtatása /távol és magasugrás/ c., kislabda hajítás: minimum 20m /fiú/ minimum 15m /leány/ d., egyensúlyelemek padon /lányoknak merevítőn/ e., zene és mozgás egysége

Torna: a., talaj: - gurulóátfordulások előre, hátra - 3-4 elemből összeállított gyakorlat - tarkónállás - fejenállás, kézállás segítségadással b., ugrások: - egyszerű támaszugrás /függőleges repülés/ 179

c., mászásban 1-2 fogások kísérlet Testnevelési és sportjátékok: - legalapvetőbb szabályos ismerete - jártasság a labdavezetésben, átadásoknál és átvételeknél - dobásbiztonság - motorikus tesztek minimum szinten való teljesítés Önvédelmi játékok, küzdőjátékok: - alapjátékok szabályainak bemutatása, betartása - bátor küzdés, húzások – tolódások Továbbhaladás feltételei: Alapvető sportági fogalmak ismerete. Képességfejlesztés 2-3 technikai feladatsor megértése, alkalmazása. Önfegyelem. Saját gyengeség legyőzése. Jellemző alaptechnikák, mozgásstílus. Javuló színvonal. Sportteljesítmények kategóriájának megismerése, megértése. A minimum követelményi szint teljesítése. Kulturált test-test elleni harc. Testnevelés és sport 6. évfolyam

Rendgyakorlatok: -

menet megállítása, megindítása

-

vezényszavak, végrehajtások hely és helyzetváltoztatás

-

testfordulatok

Gimnasztika: -

Ismerje a gimnasztika legalapvetőbb kifejezéseit.

-

Reggeli torna gyakorlatok /10 perc/

-

Kézi szergyakorlatok /bot, labda, súlyzó/

Atlétika: a., futások: - iramfutás – iramváltoztatás 180

- álló, térdelő és guggolórajt /60m 600m 12 perc/minimum 6 p/ b., ugrások: - helyből távol – minimum: 135 cm fiú 130 cm leány - távolugrás 10-15m nekifutással c., dobások: - kislabda hajítás: 22m /fiú/ 17m /leány/ -2-3 kg-os medicin lökése Torna: -

segítségadás mellett uralja a testtömegét

-

4-5 elemből talajtorna bemutatása /gurulóátfordulások előre-hátra, fejenállás/

-

Guggolóátugrás 3-4 r., szekrényen át, le és felugrások. Támaszugrások tanári

segédlettel. -

Zene és mozgás egysége.

Testnevelési és sportjátékok: -

aktív részvétel a játékban

-

helyben és haladással labdavezetés

-

labda átvétele, kézzel, lábbal, átadások

-

kosárra dobások egyénileg választott módban

-

egykezes kapuralövések választott módban

-

motorikus teszteknél a minimum teljesítése

Önvédelmi játékok, küzdőjátékok: -

kiszorítók, küzdőjátékok

Továbbhaladás feltételei: -

Egyéni képességek szerinti tanári utasítások elfogadása, törekvés a pontos

végrehajtásra -

erősödő önfegyelem

-

sportági alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése

-

sportszerűség

181

Testnevelés és sport 7. évfolyam Rendgyakorlatok: -

értse meg jelentőségét

-

fegyelmezetten kövesse az utasításokat

-

testfordulatok, testhelyzetek

Gimnasztika: -

Tudjon 8-10 gyakorlattal bemelegíteni

-

pontos végrehajtás

-

erősítő és nyújtóhatású gyakorlatok

-

kéziszergyakorlatok /bot, gumikötél/

Atlétika: a., futások: -100, 800, 12 perc /fiú 8 perc, leány 6 perc/ - indítási feladatok, vezényszavak b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával - optimális nekifutási sebesség c., dobások: - kislabda hajítás távolba és célba /fiú min.: 25m, leány min.: 20m/ - lökések tömött labdával

Torna: talaj: - legyen képes egy-egy elem bemutatására segítésadással /gurulóátfordulás előre, hátra, kézenállás kézenátfordulás oldalra/ ugrás: - felguggolás és leterpesztés -guggoló átugrás egyensúly gyakorlatok: -

pad merevítőjén járások, fordulások

-

2-3 elem összekapcsolása

-

zene és ritmus sajátosságai /Aerobic/


adott sportjáték szabályismerete 182

-

labdához való viszony

-

labdás ügyességfejlesztő feladatok

-

támadás, védekezés alapvető jellegzetessége

-

dobás, rúgásformák /egyéni kiindulóhelyzet/

-

motorikus teszteknél minimum teljesítése


bátorság, önmérséklet

-

kiszorító játékok


minimum követelmények teljesítése

-

utasítások elfogadása és végrehajtása

-

önállóság a végrehajtásban

-

technikai hibák javítása

-

együttjátszás konfliktusai Testnevelés és sport 8. évfolyam

Rendgyakorlatok: -

értse a rendgyakorlatok jelentőségét

-

fegyelmezett utasítási végrehajtás

-

rendgyakorlatok teljes köre /testfordulatok – testhelyzetek/

Gimnasztika: -

8-10 reggeli torna gyakorlat

-

kéziszerekkel végzett gyakorlatsorok /választható/

-

erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok

-

helyes légző gyakorlat

Atlétika: a., futások: -futó – ugróiskola /bemelegítésnél/

183

- rajtformák, indítási szabályok - legyen képes 12 percig kitartóan futni /leány 9p/ b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával /helyből távol: fiú 180cm, leány: 160cm/ - energikus elugrás, légmunka c., dobások: - kislabda hajítás lépésismétléssel /fiú: 30m, leány: 25m/ - lökések tömött labdával

Torna: talaj: - legyen képes egy-egy elem segítségadással való bemutatására - legalapvetőbb elemek: gurulóátfordulás előre-hátra - fejenállás, fellendülés kézállásba - 6-8 elemből gyakorlatsor szekrényugrás: - 4 részre fel és leugrások -2 kéz közötti átugrás Egyensúly gyakorlatok: -

a pad merevítőjén /járások – fordulatok/

-

zene és mozgás egysége /aerobic/


adott sportjáték szabályismerete

-

labdás ügyességi feladatsorok

-

néhány technikai elem bemutatása


bátorság küzdés,- kiszorítók, kiütők ismerete


minimum követelmények teljesítése

-

tanári utasítások maradéktalan végrehajtása

-

önállóság, belső kontroll 184

-

céltudatos egészségmegőrzés

-

sportági szabályok ismerete és betartása

-

fizikai teljesítmények javuló tendenciája

Felmenő tanterv szerint Alsó tagozat

Az alsó hiányzik Erkölcstan 1. osztály I. Témakör: Az én világom  Ki vagyok én?  Ilyen vagyok  Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim II. Témakör: Társaim – Ők és én  Akiket ismerek  Mások másmilyenek  Kapcsolatba lépek másokkal  Gondolataim és érzéseim kifejezése III. Témakör: Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Különféle közösségeim  Család és rokonság  Családi hagyományok  A gyerekek élete IV. Témakör: Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  Akik körülöttünk élnek  Más lakóhelyek, más szokások V. Témakör: A környező világ  Kicsik és nagyok 185

 A képzelet határai  A jó és a rossz  Növények és állatok a környezetünkben  A természet védelme Továbbhaladási feltételek:  Rendelkezzen a tanuló reális képpel önmagáról.  Legyen képes kapcsolatot teremteni társaival.  Tudjon kommunikálni környezetével.  Legyen képes betartani az udvariasság elemi szabályait.  Legyen képes az átélt élményeit szóban kifejezni.  Tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot Erkölcstan 2. osztály I. Témakör: Az én világom  Ki vagyok én?  Ilyen vagyok  Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim  Nehéz helyzetek II. Témakör: Társaim – Ők és én  Akiket ismerek  Mások másmilyenek  Kapcsolatba lépek másokkal  Gondolataim és érzéseim kifejezése III. Témakör: Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Különféle közösségeim  Család és rokonság  Családi hagyományok  A gyerekek élete IV. Témakör: Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  Akik körülöttünk élnek  Más lakóhelyek, más szokások V. Témakör: A környező világ

186

 Kicsik és nagyok  A képzelet határai  A jó és a rossz  Növények és állatok a környezetünkben  A természet védelme Továbbhaladási feltételek:  Rendelkezzen a tanuló reális képpel önmagáról.  Legyen képes kapcsolatot teremteni társaival.  Tudjon kommunikálni környezetével.  Legyen képes betartani az udvariasság elemi szabályait.  Legyen képes az átélt élményeit szóban kifejezni.  Tudja megkülönböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot  Legyen képes elmondani, hogy egyes gyerekek sokszor más körülmények között élnek. Erkölcstan 3. osztály I. Témakör: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Tulajdonságaim  Ahogy mások látnak engem  Hősök és példaképek II. Témakör: Közösségben és egyedül – a társaim és én  Párbeszéd  Békében és haragban  Elfogadva és elutasítva III. Témakör: Az osztály és az iskola  Közösségeim  A mi osztályunk  A mi iskolánk IV. Témakör: Kulturális-nemzeti közösség  Szokások és jelképek  Ünnepek  A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai

187

 Más kultúrák – más szokások – más ünnepek V. Témakör: Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  Lakóhelyi épített örökségünk  Tárgyaink világa  A világ öröksége VI. Témakör: A mindenség és én – Születés és elmúlás  Kezdet és vég  Fantázia és kreativitás Továbbhaladási feltételek:  Legyen képes reális önértékelésre.  Legyen képes a konfliktusainak megoldási lehetőségeit elmondani.  Legyen képes a szabályok értelmezésére és alkalmazására.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék lehetnek. Erkölcstan 4. osztály I. Témakör: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Tulajdonságaim  Szokásaim, érzelmeim és indulataim  Ahogy mások látnak engem  Hősök és példaképek II. Témakör: Közösségben és egyedül – a társaim és én  Párbeszéd  Az igazi barát  Békében és haragban  Elfogadva és elutasítva III. Témakör: Az osztály és az iskola  Közösségeim  A mi osztályunk  Az osztály működése  A mi iskolánk IV. Témakör: Kulturális-nemzeti közösség  Szokások és jelképek

188

 Ünnepek  A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai  Más kultúrák – más szokások – más ünnepek V. Témakör: Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  Lakóhelyi épített örökségünk  A világ öröksége VI. Témakör: A mindenség és én – Születés és elmúlás  Kezdet és vég  A világ megismerése  Fantázia és kreativitás Továbbhaladási feltételek:  Legyen képes reális önértékelésre.  Legyen képes a konfliktusainak megoldási lehetőségeit elmondani.  Legyen képes a szabályok értelmezésére és alkalmazására.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék lehetnek.  Értse, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és tudja, hogyan vigyázhat rá.

Felső tagozat Magyar nyelv 5. évfolyam Témakör I.

Beszédkészség,

szövegek alkotása

Tartalmak szóbeli

megértése

és

 Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.  Férfiak

és

nők,

felnőttek

és

gyermekek

kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között.  Kulcsfogalmak:

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus,

testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat,

189

tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). II. Olvasás, szövegértés

 Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és

az

olvasott

szövegek

különbségének

tipológiai

megfigyelése,

mondanivalójának

saját

a

szavakkal

és

műfaji szöveg történő

megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. III. Írás, fogalmazás

A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.  Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.  Kulcsfogalmak:

anyaggyűjtés,

vázlat,

elbeszélés,

leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. IV. Helyesírás

 A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok ismerete  Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve)  Kulcsfogalmak: Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.  A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel,

V. A szavak szerkezete és jelentése

rag.  Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése

és

hangalakja

közötti

összefüggés

megfigyelése.  Az

állandósult

szókapcsolatok,

szólások,

közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. VI: A nyelv szerkezete

 Kulcsfogalmak: Szótő, toldalék, képző, jel, rag;

190

egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora. A magyar hangrendszer jellemzői  A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:  magánhangzók, mássalhangzók;  magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;  mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. A

hangok

illeszkedés,

kapcsolódási teljes

és

szabályszerűségei: részleges

hangrend,

hasonulás,

kiesés,

összeolvadás, rövidülés.

Magyar nyelv 6. évfolyam Témakör I.

Beszédkészség,

szövegek

Tartalmak szóbeli

megértése

alkotása

és

 A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések

alaptényezőinek

megnevezése egy-egy példa elemzésével.  Tájékozódás,

II. Olvasás, szövegértés

nyomán információkeresés

(betűrend,

tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online

dokumentum),

korosztálynak

szóló

kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.  Kulcsfogalmak:

Üzenet,

szövegkép,

betűrend,

tartalomjegyzék.  Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus III. Írás, fogalmazás

forrásokból az írott mű elkészítéséhez.  A vázlatkészítés szabályai, fajtái, gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.

191

 Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzői  Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.  Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.  Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése.  Kulcsfogalmak: Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).  A tulajdonnevek helyesírása IV. Helyesírás

 A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása

az

szövegalkotási

írott

szöveg

folyamatában;

az

megértése

és

önkontroll

és

szövegjavítás fokozatos önállósággal.  Hibajavítási gyakorlatok  A szófajok legjellemzőbb csoportjai, szövegbeli és VI: A nyelv szerkezete

kommunikációs

szerepük,

alkalmazásuk

a

kommunikációban.  A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedése, főbb jellemzői  Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.  Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának,

az

irányultságának

kifejezésébenA főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.  A névmások szövegszervező szerepe, alkalmazása a szövegalkotásban.  A tanult alapszófajok leggyakoribb képzői, szóalkotási

192

gyakorlatok.  A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.

Magyar nyelv 7. évfolyam Témakör I.

Beszédkészség,

szövegek

Tartalmak szóbeli

megértése

és

alkotása

 Az érvelés alapjai  Reagálás mások véleményére  Kulcsfogalmak: Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd.


 A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.  A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott,

folyamatos

és

nem

folyamatos

szövegeken.  Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. III. Írás, fogalmazás

 Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).  Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.

IV. Helyesírás

 A

helyesírás

értelemtükröztető

szerepének

felhasználása különféle írásbeli műfajokban.  Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.  Kulcsfogalmak: Központozás, írásjel (vessző, pont,

V. A nyelv szerkezete és jelentése

kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel).  A

mondatrészek

viszonyainak,

a

szerepének hozzájuk

és

kapcsolódó

mondatbeli vonzatok

jellemzőinek tanulmányozása.

193

 Mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.  Kulcsfogalmak:

Mondatfajta,

kijelentő,

kérdő,

felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Magyar nyelv 8. évfolyam Témakör I.

Beszédkészség,

szövegek

Tartalmak szóbeli

megértése

alkotása

és

 A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata  A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.  Kulcsfogalmak: Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.


 Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú)  A

különböző

forrásból

származó

információk

megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.  Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.  Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.  A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és III. Írás, fogalmazás

elektronikus szövegek írása.  Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése.

194

 Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás).  A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, IV. Helyesírás

függő) írásmódja.  Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.  Kulcsfogalmak: Egyenes, szabad függő, függő idézet.  Mondatfajták típusai, használatuk.  Szószerkezetek

típusai,

fajtái:

mellérendelés,

alárendelés. V. A nyelv szerkezete

 A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók.  A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk.  A

szóösszetételek

típusai,

jelentésük

változása,

helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel.  Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése  Kulcsfogalmak: alárendelő és mellérendelő mondat, Szószerkezet,

mellérendelő

és

alárendelő

szószerkezet. VI. A nyelv állandósága és változása

 A

nyelvi

változás

bizonyítékainak

értelmezése

különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.  A

Magyarországon

élő

nemzetiségek

nyelve,

nyelvhasználata.  A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések

195

gyűjtése, összehasonlítása.  A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.  Kulcsfogalmak: Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.

Magyar irodalom 5. évfolyam Témakör I.

Mesék

Tartalmak  Nép- és műmesék.  Hazai nemzetiségek és más népek meséi.  Verses és prózai formájú mesék.  Meseregény(ek), meseregény-részletek.  Kulcsfogalmak: Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese

(fabula),

meseregény,

mesealak,

meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. II. vitéz

Petőfi Sándor: János

 A János vitéz cselekménye, szerkezete.  A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese.  Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés).  A megjelenítés eszközei: hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés  Kulcsfogalmak: Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés,

metafora,

ellentét,

párhuzam;

ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím.  Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl.

196

III.

Táj, szülőföld

Szülőföldemen, Úti levelek).  Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei), illetve vallomások a szülőföldről  Kulcsfogalmak: Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.  A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola

IV.

A régió, a lakóhely

kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés

névadója.  Kulcsfogalmak: Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.  Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.

V. szülők;

Család, gyerekek és barátság,

emberi

kapcsolatok

 A mitológiai és bibliai történetek (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs

irodalomig,

magyar

és

világirodalmi

szemelvények  Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint lírai alkotásokban.  Arany János: Családi kör – versértelmezés.  Kulcsfogalmak: Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.

VI.

Molnár Ferenc: A Pál

utcai fiúk – házi olvasmány

 Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – sok szempontú megközelítés.  Tér-

és

történelmi

időviszonyok idő),

szereplők/jellemek,

(cselekményidő/külső,

cselekmény, kapcsolatok,

szerkezet, konfliktusok.

Elbeszélői nézőpont.

197

 A

mű

fontos

témái

(pl.

barátság,

közösség,

önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás).  Kulcsfogalmak: Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok,

szerkezet,

konfliktus,

elbeszélői

nézőpont.

Magyar irodalom 6. évfolyam Témakör I. Ballada

Tartalmak  Egy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata).  A

műfaji

sajátosságok

megfigyelése,

elemzése

(szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).  Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása.  Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) és művészi megoldások

(pl.

ismétlés,

fokozás,

szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség).  Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.  Kulcsfogakmak:

Időmértékes

verselési

rendszer,

versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.  Magyar II. Monda, rege

mondák,

mondák/eredetmondák,

pl. történeti

őstörténeti mondák,

helyi

mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája).  Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés.  A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források.

198

 Kulcsfogalmak: Monda, rege, eredetmonda, felező 8as ritmus. III. Arany János: Toldi

 A Toldi cselekménye, szerkezete.  Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).  Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).  A megjelenítés eszközei: hasonlat, megszemélyesítés, metafora;

alakzatok:

ellentét,

párhuzam,

túlzás,

felsorolás, részletezés, szótőismétlés).  Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.  Kulcsfogalmak: Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. IV. Érzelmek, hangulatok, gondolatok

 Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem).  A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.  Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok.  Kulcsfogalmak: Líra, lírai alany, téma, motívum,

V. Próbatételek, kalandok, hősök

versforma, rímszerkezet.  A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe.  A görög mitológiától és a Bibliától (pl. Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klasszikus és

199

a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák).  Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés.  Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás);

a

konfliktusok

jellege;

népiesség

és

időmértékes forma  Kulcsfogalmak:

Próbatétel,

(cselekményszervező), vándortéma,

daktilus,

kaland

ismétlődő spondeus,

kötött

motívum, verssor,

hexameter. VI. Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány

 Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés.  Tér-

és

időviszonyok

(cselekményidő/külső,

történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok.  Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód.  Bornemissza Gergely életútja.  A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).  Kulcsfogalmak: Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum

Magyar irodalom 7. évfolyam Témakör I. (pl.

Tartalmak

Kisepikai

alkotások

kisregény,

elbeszélés,

novella, legenda, anekdota)

 Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, szerkesztésmód,

előreutalás, szereplők,

késleltetés, hangnem,

nézőpont, téma,

motívumok).  Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar

200

elbeszélők alkotásai.  Kulcsfogalmak: Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. II.

Nagyepikai alkotás –

regényelemzés

 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú megközelítés.  Tér-

és

időviszonyok,

cselekmény,

szerkezet,

anekdotikusság.  A szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).  Elemzések, értelmezések és kreatív írások.  Kulcsfogalmak: Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.  Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom III.

Lírai műfajok (óda,

himnusz, epigramma)

elégia,

dal,

különféle korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius

(Pannónia

dicsérete),

József

Attila,

Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.  Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése – a műválasztás felölel

alapvető

lírai

témákat

(pl.

természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, öntudat, költősors, költészet/ars poetica).  Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty:

Szózat;

Petőfi:

Nemzeti

dal

–

műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szerkezet, műfaji változat, poétikai megoldások, versforma).  Kulcsfogalmak:

Óda,

himnusz,

elégia,

dal,

201

epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; megszemélyesítés,

szókép, metafora;

hasonlat,

alakzat,

ismétlés,

párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

IV.

Egy korstílus

–

a

romantika

 Egy-két szemelvény a korszak jellemző alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az irodalomban; új, jellegzetes

műfajok;

kevertség,

töredékesség;

romantika és népiesség).  Szemelvények

Kölcsey,

Vörösmarty,

Petőfi

korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…).  Kulcsfogalmak: Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia);

romantikus

ellentétezés,

romantikus

képalkotás. V.


egy

Jókai-regény

romantikus (regényelemzés)

és

a

korstílus

 Nagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok szempontú megközelítés.  Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy esetleg egy másik regénye, pl. Az új földesúr vagy A jövő század regénye) – sok szempontú megközelítés.  Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet.  Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).  Regényműfaji

változat

(pl.

heroikus

regény,

irányregény, utópia stb.).  A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, cselekményfordulatok,

jellemek,

hangnem,

előadásmód).

202

 Elemzések, értelmezések.  Kulcsfogalmak: Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód. VI.

Drámai műfajok (egy

komédia)

 Drámai műfajok – egy komédia sok szempontú megközelítése  Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája.  Tér-

és

időviszonyok,

szereplők

rendszere,

alapszituáció, cselekmény, konfliktusok.  Drámai szerkezet.  A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és jellemkomikum).  Komikus jellem, jellemtípus  Kulcsfogalmak:

Dráma,

konfliktus,

alapszituáció,

komédia,

dialógus,

helyzetkomikum,

jellemkomikum, típus, jellemtípus. VII.

A

média

kifejezőeszközei (1) Történet

és

elbeszélés

a

mozgóképen

 Kulcsfogalmak: Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Magyar irodalom 8. évfolyam Témakör I.

Tartalmak

Kisepikai alkotások -

prózai és verses, pl. novella, elbeszélés,

kisregény,

anekdota, karcolat, komikus

 Kisepikai alkotások – prózai és verses műfajok.  Novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, egyperces novella, komikus eposz, ballada - műfaji rendszerezés.

203

eposz, ballada

 Tematikus kapcsolódások, archetipikus helyzetek felismerése (pl. gyerekkor-felnőttkor, szegénységgazdagság, bűn-bűnhődés, házastársi kapcsolatok, hűség, kitartás, beavatás).  Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán,

Örkény

István

műveiből,

valamint

választható: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja).  Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) – házi olvasmány.  A

karcolatgyűjtemény

szerkezete;

pár-novellák

összevetése.  Kulcsfogalmak:

Kisepika,

anekdota,

novella,

egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. II.


regényelemzés

 Nagyepikai alkotás – egy regény sok szempontú megközelítése. Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy másik regénye, pl. Pillangó,

Árvácska)

vagy

Gárdonyi

Géza:

A

láthatatlan ember vagy egy kortárs magyar vagy világirodalmi alkotás.  Tér-

és

időviszonyok,

cselekmény,

szerkezet,

elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód.  Hősök, tettek, magatartásformák – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).  Regényműfaji változat (pl. fejlődésregény, történelmi regény, példázatos regény).  Elemzések, értelmezések.  Kulcsfogalmak:

Elbeszélői

nézőpont,

hangnem,

204

ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény.

III.

Lírai

és

átmeneti

 Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal,

műfajok, műtípusok - óda,

epigramma,

dal,

hangulatlíra, gondolati líra - műfaji rendszerezés.

ekloga,

epigramma,

elégia,

életkép,

tájlíra,

hangulatlíra, gondolati líra

elégia,

ekloga,

életkép,

tájlíra,

 Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése (a műválasztás

felölel

alapvető

lírai

témákat,

pl.

természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család,

szerelem,

háború,

szabadság,

öntudat,

költősors, költészet / ars poetica).  Verstani, poétikai fogalmak rendszerezése.  Szemelvények Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kölcsey Ferenc,

Petőfi

Sándor,

Radnóti

Miklós

(Nem

tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.  Szemelvények a reklám és a popzene új szóbeli költészetéből.  Kulcsfogalmak:

Óda,

himnusz,

elégia,

dal,

epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter,

pentameter,

disztichon,

rím,

rímelhelyezkedés,

alliteráció;

szókép,

hasonlat,

megszemélyesítés,

metafora,

alakzat,

ismétlés,

párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió. IV. század

Stílusirányzatok a 20. elején

modernség)

(klasszikus

 Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség).  Az

impresszionizmus,

szimbolizmus,

szecesszió

stílus- és formajegyei.

205

 Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből.  Kulcsfogalmak: szecesszió,

Impresszionizmus,

szinesztézia,

szimbolizmus,

allegória,

szimbólum,

összetett költői kép. V.

Nagyepikai alkotás az

ifjúsági

és/vagy

szórakoztató köréből

-

a

irodalom magyar

vagy

 Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből – egy magyar vagy világirodalmi regény sok szempontú megközelítése.  A népszerű irodalom műfajai (pl. ifjúsági, bűnügyi,

világirodalom,

fantasztikus regény, kalandregény, sci-fi), megoldásai,

regényelemzés

hatása; hangnemei (pl. humoros regény), formái (pl. naplóregény, levélregény). Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy klasszikus bűnügyi regény.  Kulcsfogalmak: Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény,

fantasztikus

regény,

tudományos-

fantasztikus irodalom, humoros hangnem. VI.

Drámai műfajok - egy

tragédia és/vagy egy komédia

 Drámai műfajok – egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése.  Shakespeare: Romeo és Júlia (vagy egy Shakespearekomédia vagy Gogol: A revizor).  Tér-

és

időviszonyok,

alapszituáció,

cselekmény,

szereplők

rendszere,

konfliktusok.

Drámai

szerkezet.  A meghatározó minőség szerepe (tragikus/komikus cselekmény; tragikus/komikus hős).  Hősök (egyéni és tipikus vonások).  Tragikus bukás, értékveszteség/komikus lelepleződés.  Kulcsfogalmak: Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.

206

VII.

A

média

 Kulcsfogalmak: Dokumentum, fikció, műfaji, western,

kifejezőeszközei (2)

sci-fi,

A mozgóképi és az írott sajtó

ábrázolási

szövegeinek rendszerezése

publicisztika.

VIII. A média társadalmi média

nyelve,

burleszk,

konvenció;

thriller;

tudósítás,

riport,

szerzői, kritika,

 Kulcsfogalmak: Szimbolikus kód, technikai kód,

szerepe, használata A

melodráma,

mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú a

kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia,

médiaszövegek értelmezése

reprezentáció.

Angol nyelv 5. évfolyam

I.

Témakör

Tartalmak

How are you?

köszönések: Good… I’m from

/Ki vagy?

II.

Fun at school

-

létige: forms of to be

-

forms of to have;

-

Genitive’s, kié? (Whose?)

-

színek, melléknevek, család, testrészek, foglalkzások

-

I like/I don’t like

-

Dou you like

-

folyamatos jelen idő, present continuous (+,-,? short answers)

III.

Leisure time

-

must/mustn’t segédige

-

egyszerű jelenidő, Simle Present Tense

-

(+,-,? short answers)

-

- gyakoriságot kifejező időhatározók

-

óra

-

mindennapi szokások (hét napjai, hónapok, évszakok)

-

óra, cselekvések, ajándékok

207

IV.

V.

At a party

Going out

-

numbers, számok (20-100)

-

helyhatározók

-

mennyi? (how much?)

-

some/any

-

szabadidős tevékenységek: Place to go to, Films, At the cinema

VI.

Shopping

-

helyhatározók, irányok

-

tárgyas névmások

-

melléknévfokozás (közép-, felsőfok)

-

accusative of personal pronouns me, you, him, her, us, them

VII.

Transports

VIII. Travelling

IX.

Jobs

-

clothes, shops, fashion

-

numbers 31-100

-

demonstrative pronouns that/those

-

Simple Present Tense, going to szerkezete

-

How often? adverb of frecvency

-

Vehicles, City life, Usual activities

-

travelling, adjectives, Countries of Europe

-

comparison of adjectives (simple and irregular forms)

-

foglalkozások, cselekvések

-

interrogative forms (to be/ to have/ can)

-

simple present / going to

-

simple past forms of to be and irregular verbs (+,-,? short answers)

Angol nyelv 6. évfolyam

208

Témakör I.

Tartalmak Köszönések: Good… I’m from

My life -

egyszerű jelen idő (Present Simple)

-

létige: forms of to be,

-

have got, can questions;

-

What’s your name?

-

What’s in your bag?

-

napirend, hobbik, szabadidős tevékenységek, emberek külső jellemzése

II.

-

numbers 1-10

-

adverbs of frequency

-

család bemutatása, családi ünnepek, nagyszülők

Animals

Present continuous -

folyamatos jelen idő, present continuous (+,-,? short answers)

-

must/mustn’t segédige

-

kedvenc állataim, kisállatok, hazánk és más országok élővilága

III.

Holidays

-

egyszerű múltidő, Simle Present Tense

-

was/were

-

(+,-,? short answers)

-

- gyakoriságot kifejező időhatározók

-

óra

-

mindennapi szokások (hét napjai, hónapok, évszakok)

-

regular and irregular verbs

-

tájegységek

-

kedvenc időtöltéseim, mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások, vakációk, nyaralás, utazás

IV.

Food

-

Countable and uncountable nouns

-

numbers, számok (millióig)

-

helyhatározók

-

mennyi? (how much?/how many?)

209

-

a/an , some/any, the, a little, a few

-

napi étkezések, kedvenc ételeim, italaim, egészséges táplálkozás, receptek, főzés, sütés

V.

The world

-

szabadidős tevékenységek

-

helyhatározók, irányok

-

tárgyas névmások

-

melléknévfokozás (közép-, felsőfok)

-

accusative of personal pronouns me, you, him, her, us, them

VI.

Entertainment

-

going to

-

melléknevek, határozó szavak

Angol nyelv 7. évfolyam Témakör I.

My life

(Az életem)

Tartalmak -Past Simple : be (létige múltideje) -szabályos és rendhagyó igék -kérdések -család, otthon -én és a családom -családi ünnepek

II.

The future

(A jövő)

-will segédige -közlekedési eszközök -vakáció, nyaralás -utazás a jövőbe

III.

Times and places

(Idők és helyek)

-Past Continuous (folyamatos múlt) : tagadás, kérdés, kijelentés, rövid válaszok -Past Continuous and Past Simple (folyamatos múlt és

210

egyszerű múlt öszehasonlítása) -természeti katasztrófák -időjárás

IV.

London

-névelők : the/ a, an -somebody/ anybody/ everybody -útbaigazítás -híres városok és nevezetességeik

V.

Experiences

(Élmények, tapasztalatok)

-Present Perfect (befejezett jelen) : kijelentés, kérdés , tagadás, rövid válaszok -ever, never, just

VI.

Problems (Problémák)

-should / shouldn’t segédige -must / mustn’t , don’t have to segédige -problémákról beszélni, tanácsot adni

Angol nyelv 8. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Past and present

-Past Simple and Past Continuous (egyszerű múlt és

(Múlt és jelen)

folyamatos múlt) -used to segédige -too/enough -anyagnevek, ruhadarabok -családom múltja, jelene

II. Fame and fortune

-Present Perfect (befejezett jelen)

(Hírnév és vagyon)

-Present Perfect v. Past Simple (befejezett jelen v. egyszerű múlt) -for/since

211

-question tags -a média szerepe a hétköznapokban

III. Health and safety

-subjective relative clauses (vonatkozó névmások)

(Egészség és biztonság)

-should/might segédigék -testrészek -betegségek kezeléseik -helyes táplálkozás

IV. Heroes

-verb+ ing or infinitive

(Hősök)

-there’s someone/something + ing see/hear someone + ing -melléknév + ed/ ing

V. Our environment

-Passive voice : present, past (szenvedő szerkezet : jelen,

(Környezetünk)

múlt) -környezetünk

VI. Relationships

-First conditional (feltételes mondat 1. típus)

(Kapcsolatok) Német nyelv 5. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Család

Családtagok otthoni feladatai. Napirend. Családi ünnepek.

II. Otthon

Vidék és város összehasonlítása Német hírességek bemutatása Foglalkozások és helyszíneik

III. Étkezés

Receptek, főzés, sütés. Bevásárlás

212

IV. Idő, időjárás

Az óra. Öltözködés. Kedvenc ruháim. Ruházati boltban vásárlás

V. Sport

Testrészek. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom.

VI. Iskola, barátok

Iskolám, osztálytermünk. Iskolaszerek. Tanórán kívüli közös programjaink.

VII. Szabadidő, szórakozás

Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Közös időtöltés barátokkal. Internet, interaktív játékok.

VIII. Természet, állatok

Vadon élő és állatkerti állatok. Állatkertek Németországban, Ausztriában, Svájcban

IX. Ünnepek és

Családi és iskolai ünnepek.(születésnap, farsang).

hagyományok X. Város, bevásárlás

Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Az én városom/falum. Vásárlás.

XI. Utazás, pihenés

Vakáció, nyaralás. Közlekedési eszközök.

XII. Fantázia és valóság

Képzeletem világa (fantasztikus szótár, egy jelmez készítése).

XIII. Egészséges életmód

A rendszeres testedzés.

XIV.

Cselekvés,

létezés kifejezése Múltidejűség

történés,

Perfekt Präteritum(1) haben, sein Futur (mit Präsens)

Jövőidejűség

213

XV. Modalitás

müssen, wollen (Präsens) wollen, können, müssen (Präteritum)

XVI. Birtoklás kifejezése

Possessivpronomen(2) unser, euer tulajdonnevek birtokos esete

XVII. Térbeli viszonyok

Präpositionen(2) Lokaladverbien(2)

XVIII. Időbeli viszonyok

selten, manchmal, oft, immer, nie

XIX. Mennyiségi viszonyok

alles, viel, wenig, nichts

XX. Minőségi viszonyok

Jelzős sorszámnév

XXI. Esetviszonyok

Dativ(1)

XXII.

Szövegösszetartó

vonzatok

eszközök XXIII. Tagadás

kein/keine/kein (Akk) Német nyelv 6. évfolyam

Témakör

Tartalmak

I. Család

Személyleírás. Szokásos napi tevékenységek.

II. Sport

Téli

sportok.

Csapatok.

Sportbaleset,

sportprogramok.

Segítségnyújtás

214

III. Iskola, barátok

Tanórán kívüli közös programok. (Iskolai börze.)

IV. Szabadidő, szórakozás

Szabadidős program tervezése. Meghívás programokra.

V. Természet, állatok

Kisállatok.

VI. Város, bevásárlás

Tájékozódás, útbaigazítás. Híres német városok nevezetességei. Vásárlás, csere-bere.

VII. Utazás, pihenés VIII. Fantázia és valóság

Külföldi utazás, élmények. (Utazás a téli szünetben.) Kedvenc olvasmányaim, könyvem. Egy olvasmány élmény bemutatása.

IX. Egészséges életmód.

A rendszeres testedzés.

X. Cselekvés, történés,

Futur mit werden

létezés kifejezése

Perfekt ismétlése

XI. Térbeli viszonyok XII. Időbeli viszonyok

Präpositionen, Lokaladverbien

bis

XIII. Minőségi viszonyok

Was für?

XIV. Esetviszonyok

Dativ an, auf, hinter, in, neben,..

XV. Szövegösszetartó

ma

eszközök

215

Német nyelv 7. évfolyam Témakör I. Család

II. Otthon

Tartalmak Családfa. Személyleírás. Szokásos napi tevékenységek Lakóhelyem, tágabb környezetem bemutatása. Falusi élet. Nevezetességek a célnyelvi országban (Melk, Bécs)

III. Idő, időjárás

Időjárás.

IV. Sport

Sportszerek, sportversenyek, eredmények. Különleges sportok.

V. Iskola, barátok

Az orvosnál. Betegségek. Testrészek

VI. Szabadidő, szórakozás

Barátok jellemzése, bemutatása.

VII. Természet, állatok

Kirándulás, túra tervezése. Születésnapi parti

VIII. Ünnepek és szokások

Házi állatok egy gazdaságban.

IX. Város, bevásárlás X. Utazás, pihenés

Családi ünnepek (Születésnap.) Látnivalók, nevezetességek. Híres városok és nevezetességeik.

XI. Fantázia és valóság

Vakáció, nyaralás. Élmények. Utazás Ausztriában. Közlekedési eszközök. Közlekedési táblák, szabályok.

XII. Zene, művészetek

Egy mese modern feldolgozásban. (Der Wolf und die sieben Punker)


Múzeum, kiállítás (pl. Schönbrunn, Minipolis)

216

XIV. Földünk és a világűr XV.

Cselekvés,

történés,

Betegségek és megelőzésük Tájak, folyók, hegyek, tavak itthon és a célnyelvi


országokban.

XVI. Birtoklás

es gibt Präteritum

XVII. Térbeli viszonyok

Sein/e, ihr/e

XVIII. Esetviszonyok

Kettős esettel álló elöljárószók összefoglalása

XIX. Szövegösszetartó

Genitiv

eszközök XX. Modalitás

dieser//diese/dieses wenn Dürfen(Präsens, Präteritum) sollen feltételes mód: wäre, hätte, würde Német nyelv 8. évfolyam

Témakör

Tartalmak

I. Család

Családtagok jellemzése. Napi időbeosztás.

II. Otthon

Bútorok, egy szoba berendezése. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Egy német város bemutatása (Nürtingen) Otthontalanok: utcagyerek Brazíliában

217

III. Étkezés

Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában. Német specialitások. (pl. kenyérfajták). Élelmiszervásárlás.

IV. Öltözködés

Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa. Ruhavásárlás.

V. Sport

Betegségek és kezelésük. Javaslatok. Gyógyszerek. Sportrekordok.

VI. Iskola, barátok

Órai tevékenységek. Osztályközösség, osztálytársak jellemzése. Konfliktusok barátok között. Iskolai élet Németországban.

VII. Szabadidő

Szabadidős program tervezése. Múzeumlátogatás, belépőjegyek Német és osztrák barátok szabadidős tevékenységei.

VIII. Természet, állatok

Más kontinensek élővilága, állatkert

IX. Város, bevásárlás

Látnivalók, nevezetességek. Vásárlás áruházban.

X. Utazás, pihenés

Utazás külföldre. Utazási előkészületek. Csereutazás egy német partneriskolával.

XI. Zene, művészetek

Kiállítások, rendezvények, koncertek.

XII. Környezetünk védelme

Veszélyeztetett állat- és növényvilág


Tisztálkodás. Testápolás, testápolási szerek Betegségek és megelőzésük.

XIV. Tudomány, technika

Találmányok. Titkosírások

XV. Múltunk és jövőnk

Iskolám múltja, jelene. Lakóhelyem régen és most. Terveim a

218

jövőre… XVI. Média, kommunikáció

E-mail és facebook.

XVII. Cselekvés, történés,

Präteritum (2)ismétlés


sich-Verben (2

XVIII. Térbeli viszonyok

Helymeghatározás tulajdonnevek esetében

XIX. Időbeli viszonyok

Wie lange? Bis wann?

XX. Esetviszonyok

außer, wegen

XXI. Szövegösszetartó

weil, dass, kérdőnévmások elöljáróval: womi/worüber…

XXII. Vonzatos igék

brauchen+Akk. sich freuen+ über, Angst haben + vor, stb

Matematika 5. évfolyam Témakör

Tartalom

I. Gondolkodási

Elemek

műveletek

szerint.

elrendezése,

rendszerezése

adott

szempont(ok)

Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány

elem

kiválasztása.

Halmazba

rendezés

adott

tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. Változatos tartalmú szövegek

219

értelmezése. Összehasonlításhoz

szükséges

kifejezések

értelmezése,

használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A

tanultakhoz

igaz

megtervezése,

Megoldások Egyszerű,

kapcsolódó

matematikailag

és

hamis

eredmények is

állítások. ellenőrzése.

értelmezhető

hétköznapi

szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása.

II. Algebra

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Negatív szám értelmezése: –

adósság,

–

fagypont alatti hőmérséklet,

–

számolások az időszalagon,

földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Közönséges tört fogalma. Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása. Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Szorzás, osztás az egészek és a törtek körében (0 szerepe a

220

szorzásban, osztásban). Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.

III. Geometria

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok,

sokszögek

(háromszögek,

négyszögek)

szemléletes fogalma. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Matematikatörténet: Bolyai János, Bolyai Farkas Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°. Matematikatörténet:

görög betűk

használata

a szögek

jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése.

221

Téglalap, négyzet kerülete, területe. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. Sokszögek kerülete. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. A kör. IV. Összefüggések,

Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület,

függvények,

térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.

sorozatok

Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Helymeghatározás

gyakorlati

szituációkban,

konkrét

esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Matematikatörténet: Descartes. Egyszerű grafikonok értelmezése. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. V. Valószínűség, statisztika

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű

diagramok,

értelmezése,

táblázatok

olvasása,

készítése. Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).

222

Matematika 6. évfolyam Témakör I. Gondolkodási műveletek

Tartalom Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány

elem

kiválasztása.

Halmazba

rendezés

adott

tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz

szükséges

kifejezések

értelmezése,

használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A

tanultakhoz

Megoldások Egyszerű,

kapcsolódó

igaz

megtervezése, matematikailag

és

hamis

eredmények is

értelmezhető

állítások.

ellenőrzése. hétköznapi

szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása. Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. II. Algebra

Számok ábrázolása számegyenesen. Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Közönséges tört fogalma.

223

Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása. Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Szorzás, osztás az egészek és a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban). A számok reciprokának fogalma. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.

III. Geometria

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány.

Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok,

sokszögek

(háromszögek,

négyszögek)

szemléletes fogalma. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Matematikatörténet: Bolyai János, Bolyai Farkas Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése. Szögfajták.

224

A szög jelölése, betűzése. Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszög magasságának fogalma. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése. Háromszög, négyszög, sokszög belső és külső szögeinek összege. Egyenlőszárú szárú háromszög és speciális négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben. Sokszögek kerülete. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen

szimmetrikus

háromszögek,

négyszögek

(deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek. A kör. Derékszögű

háromszög

és

tengelyesen

szimmetrikus

háromszögek, négyszögek területe. Terület meghatározás átdarabolással. IV. Összefüggések,

Egyszerű

elsőfokú

egyismeretlenes

egyenletek,

225

függvények,

egyenlőtlenségek

megoldása

következtetéssel,

sorozatok

lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül.

Az

alap,

a

százalékérték

és

a

százalékláb

értelmezése, megkülönböztetése. Egyszerű

százalékszámítási

feladatok

arányos

következtetéssel.

Szabványmértékegységek

és

átváltásuk:

hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Osztó, többszörös alkalmazása. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Helymeghatározás

gyakorlati

szituációkban,

konkrét

esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Matematikatörténet: Descartes. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert

226

szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Egyszerű grafikonok értelmezése. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Az egyenes arányosság grafikonja. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. Példák konkrét sorozatokra. V. Valószínűség,

Sorozatok folytatása adott szabály szerint.

statisztika Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok,

értelmezése, táblázatok

olvasása,

készítése. Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).

Matematika 7. évfolyam Témakör

Tartalom

I. Gondolkodási műveletek

Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Matematikatörténet: Cantor Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés,

227

módszeres próbálkozás, cáfolás. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Matematikai játékok. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése). Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák II. Algebra

nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. 10 egész kitevőjű hatványai. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

228

Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával. A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok. Gazdaságossági számítások. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyismeretlenes egyenletek, elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből. III. Geometria

Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria.

229

Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A középpontos tükörkép szerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint. Tengelyes és középpontos szimmetria alkalmazása szerkesztésekben. Párhuzamos szárú szögek. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszögek egybevágóságának esetei. Az egybevágóság jelölése.  Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. IV. Összefüggések,

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét

függvények,

esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű

sorozatok

koordináta-rendszerben. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. (Példa nem lineáris függvényre: f(x) = x2, f(x) =‫׀‬x‫)׀‬. Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy

230

matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss. V. Valószínűség, statisztika

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség- számítás fejlődéséről.

Matematika 8. évfolyam Témakör I. Gondolkodási műveletek

Tartalom Halmazba

rendezés

több

szempont

alapján

a

halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Matematikatörténet: Cantor Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Matematikai játékok.

231

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése). Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. II. Algebra

Eredmények becslése, ellenőrzése. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra (π, 2 ).. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Egyszerű

átalakítások:

zárójel

felbontása,

összevonás.

Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyismeretlenes egyenletek,

elsőfokú

egyismeretlenes

egyenlőtlenségek

megoldása. Azonosság.

232

Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges

feladatok

megoldása

a

tanult

matematikai

módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű

matematikai

problémát

tartalmazó

hosszabb

szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből.

III. Geometria

Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. A

tanult

síkbeli

alakzatok

(háromszög,

trapéz,

paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. Eltolás, a vektor fogalma. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. Kicsinyítés és nagyítás. IV. Összefüggések,

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét

függvények,

esetekben.

Függvények

sorozatok

koordináta-rendszerben.

és

ábrázolásuk

a

derékszögű

Lineáris függvények. Függvények jellemzése növekedés, fogyás.

233

Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss. V. Valószínűség,

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

statisztika

Adathalmazok

elemzése

(átlag,

módusz,

medián)

és

értelmezése, ábrázolásuk. Számtani közép kiszámítása. Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Valószínűségi

kísérletek,

eredmények

lejegyzése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség- számítás fejlődéséről. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Témakör

Tartalom

I. Az emberiség őskora.

Ismétlés, az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok

Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

felidézése. Rejtőzködő múlt, a régészek munkája. Képek az őskori ember életéből. Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei. Az első letelepült közösségek: falvak és városok. Az időszámítás. Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek. A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és

234

művészetek. A Biblia. Történetek az Ószövetségből (a héber Bibliából) Dávid és Salamon. Ókori

keleti

örökségünk

Mezopotámia,

India,

Kína

területéről. Az írásbeliség kezdetei. Mondák a krétai és trójai mondakörből. A görögök vallása és az ókori olimpiák. Hétköznapok és ünnepek. II. Az ókori görög-római világ

Hétköznapok Athénban és Spártában. Gyermekek nevelése, oktatása. Történetek a görög-perzsa háborúk korából. Békék, háborúk, hadviselés. Egyezmények, szövetségek. Az athéni demokrácia virágkora. Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban. Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak. Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei. Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés. Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak. A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei. Élet a Római Birodalomban. Család, lakóhely. Pannónia provincia. A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A

világvallások

alapvető

tanításai,

vallásalapítók,

vallásújítók. A

Római

Birodalom

meggyengülése,

a

Nyugatrómai

Birodalom bukása.

235

III. A középkori Európa világa

A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom. Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka. Népek és vallások egymásra hatása, együttélése. A keresztény egyház felépítése, jellemzői. A fontosabb európai államok az első ezredfordulón. Megkülönböztetés, kirekesztés Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok. Család, lakóhely. A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek. Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok. A középkori városok. A katedrálisok és a gótika. A polgárok. Falvak és városok. A céhek kialakulása, feladatai és működésük. A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön. Felfedezők, feltalálók. Járványok a középkorban. Betegségek, járványok. A középkori Európa öröksége. A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás.

IV. A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és vándorlásáról. Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében. A kalandozó hadjáratok. A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései. A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején. A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító.

236

Kisebbség, többség, nemzetiségek. Árpád-kori kulturális örökségünk. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 6. évfolyam Témakör I.

A

Tartalom Magyar

virágkora

Királyság A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején. Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei. Egy középkori város: Buda. Hunyadi János törökellenes harcai. A nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara. Uralkodók és államférfiak. A mohácsi vereség és következményei. Buda eleste

II. A világ és Európa a kora A földrajzi felfedezések okai és céljai. Hódítók és újkorban

meghódítottak. Felfedezők, feltalálók. A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre. A reformáció és a katolikus megújulás. Történelemformáló eszmék. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában. A Napkirály udvara. A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte.

III. Magyarország a kora A három részre szakadt ország lakóinak élete. újkorban

Végvári harcok – végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552). Békék, háborúk, hadviselés. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.

237

Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején. Élet a török hódoltságban. Öltözködés, divat. Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a XVII. században, a török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése. IV. A forradalmak és a A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror. polgárosodás kora Európában Napóleon felemelkedése és bukása. és Magyarországon

Uralkodók és államférfiak. Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai. Közlekedés, úthálózat, hírközlés. Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága. A reformkori rendi országgyűléseken felmerülő fő kérdések. Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban. Az 1848-as forradalom. A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői, a többség és kisebbség összefogása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. évfolyam 8.

Témakör

Tartalom

I. A nemzetállamok kora és a Az egységes Németország létrejötte. gazdasági élet új jelenségei

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai. Felfedezők, feltalálók. Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása.

II.

Önkényuralom

és Magyarország az önkényuralom éveiben.

kiegyezés. A dualizmus kora A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új

238

Magyarországon

dualista állam. Államférfiak. Egyezmények, szövetségek. Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. Népek egymásra hatása, együttélése. Budapest világváros. Urbanizáció. Az

Osztrák-Magyar

Monarchia

együtt

élő

népei.

A

nemzetiségek helyzete. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A millenniumi ünnepségek. Hazánk a XX. század elején. A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon. Az első világháború kirobbanása. Tömegek és gépek háborúja. Békék, háborúk, hadviselés. Magyarok az első világháborúban. A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. III.

A

versengése

nagyhatalmak Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a és

az

első világháborúban.

világháború A Párizs környéki békék. Európa új arca. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere. Birodalmak. A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában. IV. Európa és a világ a két Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. háború között

Megkülönböztetés, kirekesztés A náci terjeszkedés kezdetei Európában.

V.

Magyarország

a

két Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai,

239

világháború között

következményei. A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete. A Horthy-korszak jellegzetességei. Megkülönböztetés, kirekesztés A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban. Gyermekek nevelése, oktatása. A határon túli magyarság sorsa a két világháború között. A revíziós politika első sikerei.

VI. A második világháború

A második világháború kezdete és első évei. A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború. Békék, háborúk, hadviselés. Fordulat a világháború menetében. Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig. A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt. A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia. Magyarország

német

megszállása.

A

holokauszt

Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. évfolyam Témakör

Tartalom

I. Hidegháborús konfliktusok A kétpólusú világ kialakulása. és a kétpólusú világ kiépülése Az 1947-es párizsi békeszerződések. A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés

240

születése. Egyezmények, szövetségek. Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (A demokratikus Izrael Állam létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk). II. Magyarország a második Magyarország 1945–1948 között. világháború végétől az 1956- Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor. os

forradalom

szabadságharc leveréséig

és A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években. Hétköznapok és ünnepek. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság.

III.

A

két

világrendszer Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és

versengése, a szovjet tömb terjedése a világban. felbomlása

Öltözködés, divat. Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram. Felfedezők, feltalálók. A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei. Államférfiak. Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása. Birodalmak. A

rendszerváltó

Kelet-Közép-Európa.

Németország

egyesülése. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása. Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka. IV.

A

jellemzői

Kádár-korszak A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”. A pártállam csődje. A rendszer megváltoztatása kezdetei.

241

V. Az egységesülő Európa, a Az Európai Unió létrejötte és működése. globalizáció kiteljesedése

Egyezmények, szövetségek. A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán). A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai.

VI. Demokratikus viszonyok A demokratikus jogállam megteremtése. megteremtése

és

kiépítése Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai

Magyarországon

Unióhoz. A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek. A cigány (roma) népesség helyzete. A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően. A Kárpát-medencén kívüli magyarság helyzete.

VII. Társadalmi szabályok

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs. A jogi szabályozás sajátosságai. Jogok és kötelességek. Az alapvető emberi jogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban. Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében. Államformák (királyság, köztársaság). Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra). A

demokratikus

állam

működésének

alapelvei

(hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll). VIII. alapismeretek

Állampolgári Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek). A média, mint hatalmi ág.

242

A nyilvánosság szerepe a közéletben. Tapasztalatszerzés:

részvétel

a

diákönkormányzat

munkájában. IX. Pénzügyi és gazdasági A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a kultúra

piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők). A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció. Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam). Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel). Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről

X.

Háztartás

gazdálkodás

és

családi Családi bevételek: munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon). Családi

kiadások:

létszükségleti

kiadások

(élelem,

ruházkodás, lakás, közüzemi szolgáltatások), egyéb kiadások (oktatási-kulturális, szabadidős és rekreációs kiadások). Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat,

beruházás,

tudatos

vásárlás,

hulladékkezelés és újrahasznosítás). Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány

és

hitel,

bankszámlák,

bankkártyák

és

banki

műveletek). Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz

kapcsolódó

banki

tevékenységek

megismerése.

243

XI. Médiakörnyezet, a média  Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) funkciói, a nyilvánosság A

médiamodellek

szerepének és

intézmények.

meghatározása.

használata

a

 A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak

használata –

befolyásolása, és

hagyományos

média

mindennapokban.

A média társadalmi szerepe, Reklám

A

hír és

médiában

az

a

(megörökítés,

tájékoztatás,

jövedelemszerzés,

vélemények szórakoztatás,

gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása.

új A

nyilvánosság

jelentésének

és

jelentőségének

meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban  A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei.  A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi

média)

és

jellemzői,

valamint

azok

célközönségei

(életkor,

nem,

megkülönböztetése.  A

médiaintézmények

végzettség,

kulturális

és

egzisztenciális

héttér,

érdeklődés). A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői. –

A reklámok, a hirdetés és a médiaipar jellemzői.

–

A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása.

–

A

hír,

a

kommentár

és

a

hírérték

fogalmának

meghatározása. A pártatlanság és korlátai. Erkölcstan 5. osztály Témakör

Tartalom

I. Test és lélek

- Hogyan változtak testi, lelki, szellemi tulajdonságaim az évek során? - Mire van szükség ahhoz, hogy a testem jól fejlődjön?

244

- Mi kell a lelkem és az értelmem fejlődéséhez? - Melyek az ember legfontosabb fizikai, lelki és szellemi szükségletei? - Miben térnek el egymástól a gyerek, a felnőtt és az idős ember szükségletei? - Miben különbözik egy ember az összes többi élőlénytől, és miben hasonlít rájuk? II. Kapcsolat, barátság, szeretet

- Kikkel tartok szorosabb vagy lazább kapcsolatot? - Kihez mi fűz, és milyen mélységűek ezek az érzések? - Mi tesz vonzóvá és mi tesz ellenszenvessé valakit? - Milyen módon lehet elnyerni valakinek a rokonszenvét? - Lehetnek-e a barátoknak titkaik egymás előtt? - Megengedhető-e a hazugság a barátok között? -? Hogyan tudják segíteni egymást a barátok? - Hogyan lehet bocsánatot kérni és megbocsátani? - Milyen formái vannak a szeretet kimutatásának és a figyelmességnek? - Milyen problémák és milyen konfliktusok zavarhatják meg a barátságot?

III. Kortársi csoportok

- Milyen csoportokhoz tartozom? - Melyik csoporthoz mennyire kötődöm, és miért? - Melyik csoportomban érzem a legjobban magam, és miért? - Milyen közös tevékenységeink, jeleink, szokásaink és szabályaink vannak? - Milyen más csoportok vannak körülöttem, amelyekbe nem tartozom bele? - Mi az oka annak, ha valakit vagy valamilyen csoportot idegennek érzünk? - Milyen problémák és milyen konfliktusok fordulhatnak elő a csoportokon belül? - Mi történik, ha valaki véletlenül vagy szándékosan kárt

245

okoz a csoport többi tagjának? - Mit fejez ki a büntetés, milyen elfogadható és el nem fogadható módjai vannak a bűnhődésnek? - Lehet-e valaki egyszerre két egymással vetélkedő csoport tagja? Ha igen, hogy oldható ez meg? Ha nem, miért nem? Erkölcstan 6. osztály Témakör I. Társadalmi együttélés

Tartalom -

Milyen

népcsoportok

élnek

hazánkban,

illetve

a

környékünkön? Kik vannak többségben az országban, és kik alkotják a kisebbséget? Én hová tartozom? - Mit tudunk a magyarországi kisebbségi népcsoportokról? Milyen sajátos jelképeik, szokásaik, hagyományaik és ünnepeik vannak? -Jó-e, ha egy országban többféle nép és többféle kultúra él egymás mellett? Milyen értékek és milyen nehézségek forrása lehet ez a helyzet? - Milyen vallási közösségek működnek Magyarországon, illetve a környékünkön? Melyek alkotják a többséget, és melyek tartoznak a kisebbséghez hazánkban? Mit tudunk róluk? Jó-e, ha egy társadalomban többféle vallási csoport él egymás mellett? Milyen értékek és milyen problémák származhatnak egy térségben a vallási sokszínűségből? - Kire mondhatjuk, hogy gazdag, illetve szegény? Minek alapján? Miért alakulnak ki vagyoni különbségek az emberek között? Mennyire függ az egyéntől, hogy milyen anyagi körülmények között él? Elképzelhető-e olyan társadalom, amelyben mindenki egyforma anyagi helyzetben van? Ha lenne ilyen, az igazságos társadalom lenne? Kell-e a gazdagoknak segíteniük a szegényeket? Mikor jogos valakit kedvezményben részesíteni?

246

- Milyen okai lehetnek annak, hogy az interneten gyorsan ki tud alakulni egy virtuális közösség? Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek az ilyen csoportokhoz való tartozásnak? Mi az, amit nem illik vagy éppen veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon? II. A technikai fejlődés

- Milyen kapcsolatban áll egymással az ember és a

hatásai

természet? Miért nem egyforma az emberek ökológiai lábnyoma a Föld minden részén? Mit tehetek a saját ökológiai lábnyomom csökkentése érdekében? - Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Mik az előnyeik, mik a hátrányaik és mik a veszélyeik? Lehet-e függővé válni egy technikai eszköztől? - Mit tekinthetek a saját tulajdonomnak? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont? Lehet-e közös tulajdonom más emberekkel? Hogyan használható és miként védhető meg a közös tulajdon? Kié a köztulajdon? Hogyan használható és miként védhető meg? Mikor lehet és mikor nem közös tulajdont vagy köztulajdont magáncélra használni? - Miért van annyi reklám a tévében és az interneten? Milyen eszközökkel próbálnak meg befolyásolni minket a reklámok? Miért és hogyan hatnak ránk a televíziós filmsorozatok? Hogyan alakítják a reklámok és a tévésorozatok a választásaimat és a véleményemet?

III. A mindenséget kutató ember

- Miért gondolja az emberek jelentős része, hogy létezik egy embernél

hatalmasabb

erő

is

a

világban?

Milyen

elképzelések alakultak ki különböző kultúrákban erről az erőről? Hogyan próbálnak az emberek kapcsolatba lépni a

247

természetfeletti világgal, és miért fontos ez nekik? El lehet-e képzelni a világot természetfeletti erő létezése nélkül is? - Milyen keretei, szertartásai és jelképei alakultak ki a természetfeletti

erő(k)

tiszteletének?

Milyen

helyeket,

könyveket és tárgyakat tartanak szentnek egyes kultúrákban az emberek? A világ vallásai közül melyek vannak jelen a lakóhelyünkön és Magyarországon? - Mit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ? Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék? - Mit csinálnak a művészek? Miért fontos számukra az, amit tesznek? Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? Miért érdekel olyan sok embert az, amit mások előadnak vagy alkotnak? Bárkiből lehet művész? Hozzám melyik művészeti terület áll a legközelebb és miért? Erkölcstan 7. osztály Témakör

Tartalom

1. Ki vagyok én, és mi

Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok?

vezérli a tetteimet?

Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok? Mi az, ami igazán érdekel? Mi az, amiben kevésbé vagyok sikeres, és vajon miért? Miben vagyok tehetséges? Mi minden befolyásolja a tetteimet és a döntéseimet? Hogyan hatnak a testi és lelki állapotunkra, tetteinkre a pozitív

248

és a negatív érzések és érzelmek? Mi az, ami igazán fontos az életemben? Mik az én értékeim? Milyen testi változásokkal jár a serdülőkor, és ezeknek milyen lelki hatásai vannak? 2. Párkapcsolat és szerelem

Milyen okai lehetnek annak, hogy egyesekhez vonzódunk, míg mások inkább taszítanak bennünket? Mit jelent a másik tisztelete és az egymás iránti felelősség a párkapcsolatban? Mikor elég érett egy fiatal a szexuális kapcsolatra? Milyennek képzelem azt az embert, aki majd felnőttként a társam lesz az életben? Mit jelent a prostitúció, a pedofília, a pornográfia és a szexuális bántalmazás kifejezés? Hogyan lehet elkerülni, hogy ilyesminek az áldozataivá váljunk

3. Egyén és közösség

Milyen csoportokhoz tartozom és miért? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Miért van szükségünk arra, hogy együtt legyünk másokkal? Milyen szerepet töltök be a közösségeim életében? Lehet-e egy csoporton belül másképp viselkedni, mint ahogy a többség teszi? Mennyire vagyok szabad és önálló a tetteimben és a választásaimban? Kiknek és milyen szabályoknak kell mindenképp engedelmeskednem? Erkölcstan 8. osztály

1.

Témakör

Tartalom

Helyem a

Melyek az Európai Unió jelképei, és mit jelentenek ezek számomra?

249

világban

Miben hasonlítanak egymásra Európa különböző országainak lakói, és mi mindenben különböznek egymástól? Miért akarnak egyes emberek máshol tanulni vagy dolgozni, mint ahol megszülettek?

2.

Mi dolgunk a

Mi az oka annak, hogy sokan elmenekülnek saját hazájukból, és más

világban?

országban akarnak letelepedni? Milyen jellegű szabályok vonatkoznak a társadalom minden tagjára? Milyen formában próbálnak egyes emberek mások által nem elérhető előnyökhöz jutni? Mi az, amit szabadon használhatunk fel az interneten elérhető tartalmak közül, és mi az, amit nem? Vannak-e a mobil telefon használatának közösségi szabályai? Mivel lehet a legnagyobb örömet, illetve bánatot okozni nekem? Mitől érzem jól magam a bőrömben, és mitől érzem rosszul? Miről tudnék könnyen lemondani a jelenlegi életem javai és lehetőségei közül? Hogyan képzelem el a jövőmet? Mikor érezném sikeresnek, értelmesnek az életem alakulását? Honnan tudjuk, hogy a valóságot mutatja-e be az, amit az újságban olvasunk, a tévében látunk, az interneten találunk?

3.

Hit, világkép, világnézet

Hogyan tudunk különbséget tenni a tények és a vélekedések között? Mi a különbség a meggyőződés, a hit, a világkép és a világnézet között? Milyennek mutatja be a világ kezdetét, működését és végét a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus? Mit mond a kereszténység a jóról és a rosszról, a helyesről és a helytelenről? Melyek a világvallások közös értékei? Miről érdemes együtt gondolkodniuk a mai világban a különböző keresztény felekezetek képviselőinek, a keresztény és zsidó vallású embereknek, a keresztényeknek és más vallások követőinek, a

250

hívőknek és a nem hívőknek? Milyen új vallási mozgalmak kialakulásának lehetünk tanúi napjainkban?

Természetismeret 5. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Állandóság és változás

Élő és élettelen anyag minőségi tulajdonságai, mérhető

környezetünkben –

jellemzői.

Anyag és közeg

A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, szerepük az élővilág és az ember életében (konkrét példák). Az anyagok különféle halmazállapotainak és a halmazállapot-változásainak összefüggése a hőmérséklettel. Keverékek és azok szétválasztása. Gyors és lassú égés, a tűzoltás alapjai. Teendők tűz esetén. A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben. A talaj szerkezete, képződése, szennyeződése és pusztulása. A talaj fő alkotóelemei (kőzettörmelék, humusz levegő, víz,). A talaj védelme. A levegő összetétele, a légnyomásváltozás okai.

II. Élet a kertben

A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, szőlő, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség

251

megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. A petúnia és a tulipán szervei, testfelépítése. Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége. Jellegzetes kerti madarak. III. Állatok a házban és a ház körül

Háziállatok: kutya Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. Madárvédelmi alapismeretek.

IV.

Kölcsönhatások

energia vizsgálata

és

A mozgás és mozgásállapot-változás. A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás. A gravitáció. Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben. A háztartásban használt energiahordozók jellemzése,

252

felhasználásuk. Az energiatakarékosság. Az élő szervezetek energiája. V. Tájékozódás a valóságban

- Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.

és a térképen

- A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. - A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat - A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték -Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és kontúrtérkép - Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. - Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. - Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. - Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában

VI.

A

Föld

Világegyetem

és

a

- A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. - Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. - A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása. - Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. - A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei. - Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. - Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. - Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.

253

- Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. - Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. - Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség. Természetismeret 5. évfolyam 6. Témakör

Tartalmak

I. Az erdő életközössége

Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai. Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében. A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége.

254

Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentősége. II. Vizek, vízpartok élővilága

A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme.

III. Alföldi tájakon

Hazai alföldjeink keletkezése. A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai. A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük. Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei.

255

Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései. IV. Az ember szervezete és egészsége

Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya. A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai. Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életében A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben.

256

Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei. Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére. V. Felszíni és felszín alatti

- Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz

vizek

jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. - Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. - Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. - Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). - A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme. - A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. - Víztisztítási eljárások. - Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság. - A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcsolata.

257

- Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk. - Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. - Bükki Nemzeti Park természeti értékei. VI. Hegyvidékek,

- Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az

dombvidékek

általuk nyújtott lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők – szőlőtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk. - Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása. - A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai. - Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások. - Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. - A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. - A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés.

VII. A természet és

- Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A

társadalom kölcsönhatásai

gazdaság természeti feltételei. - Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Élet a városban. A gazdasági ágazatok együttműködése. Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat). - A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: házi egér vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeik

258

A betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái. - A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés. - A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi jellemzői. - Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége Biológia - egészségtan 7. évfolyam 8. Témakör

Tartalmak

I. Az élőlények

A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz,

változatossága

talaj) hatása a növényzet kialakulására.

I. Csapadékhoz igazodó élet

A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér,

a forró éghajlati övben

oldószer). Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra. Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. A biológiai óra. Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei.

259

II. Az élőlények

A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti

változatossága

jellemzői.

II. Az élővilág

A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú

alkalmazkodása a négy

erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői)

évszakhoz

jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növényés állatfajok). A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, víz-vízpart). Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés). Invazív és allergén növények (parlagfű). A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém

III. Az élőlények

környezeti feltételekhez való alkalmazkodás

változatossága

szempontjából.

III. Az élővilág

A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei,

alkalmazkodása a hideghez,

tagolódása.

és a világtenger övezeteihez

A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyagforgalom és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei. A Föld globális problémái: túlnépesedés – a világ élelmezése, fogyasztási szokások – anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet

260

leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés). Az élőlények csoportosításának lehetőségei. A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve,

IV. Rendszer az élővilág

és néhány jellegzetes bizonyítéka.

sokféleségében

Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. Baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. A növények és állatok országa jellegzetes csoportjainak (törzseinek) általános jellemzői Az élő szervezet mint nyitott rendszer.

V. Részekből egész

A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben. A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából. A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata;

261

jelentősége a földi élet szempontjából. Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük az életműködések megvalósulásában. A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai. Biológia - egészségtan 8. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Szépség, erő, egészség

Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma. A bőr felépítése és funkciói. A bőr szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai, következményei. A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás). A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csipőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük. A

mozgás,

az

életmód

és

az

energia-szükséglet

összefüggései. II. A szervezet anyag- és

Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz,

energia-forgalma

ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék,

262

vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Az egészséges táplálkozás jellemzői (minőségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly). A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban. A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A keringési rendszer felépítése és működése. A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. Immunitás, vércsoportok. A védőoltások jelentősége. A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei. Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában. A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében. Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás. III. A belső környezet

A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentősége.

állandóságának biztosítása

A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a

263

szaglás érzékszervei. Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes részek. Az idegsejt felépítése és működése. A feltétlen és a feltételes reflex. A feltételes reflex, mint a tanulás alapja. Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának működési alapelve. Az alkohol egészségkárosító hatásai. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai. IV. A fogamzástól

A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és

az elmúlásig

működése. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A nemi hormonok és a pubertás. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és biológiai funkciója. A menstruációs ciklus. Az önkielégítés. A fogamzásgátlás módjai, következményei. Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései. A nemi úton terjedő betegségek kórokozói, tünetei, következményei és megelőzésük. A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a szülés/születés főbb mozzanatai. A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a

264

társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.

Fizika 7. évfolyam Témakör

Követelmény

I. Az anyag néhány

- szilárd, folyékony, légnemű anyagok belső szerkezete

tulajdonsága, kölcsönhatások

- termikus kölcsönhatás - mechanikai kölcsönhatás - mágneses kölcsönhatás - elektromos kölcsönhatás - gravitációs kölcsönhatás

II. A testek mozgása

- Egyenes vonalú egyenletes mozgás - sebesség, mértékegysége, kiszámítása - változó mozgás - szabadesés

III. A dinamika alapjai

- Tehetetlenség, tömeg - sűrűség - erő- fajták - erő- ellenerő - súrlódás, közegellenállás - forgatónyomaték

IV. A nyomás

- Nyomás - Hidrosztatikai nyomás - Légnyomás - Közlekedőedények, hajszálcsövek - Felhajtóerő és úszás, lebegés, merülés

V. Energia,

- Energia, munka, energiafajták

265

Energiaváltozások

- Teljesítmény - Hatásfok

VI. Hőjelenségek

- A hő terjedése - Hőtágulás - Halmazállapot - változások

Fizika 8. évfolyam Téma

Követelmény

I. Elektromos alapjelenségek,

- Az atomok belső szerkezete

áramerősség, feszültség

- Elektromos állapot - Elektromos áram, áramerősség - Vezetők és szigetelők - Áramkör, soros, párhuzamos kapcsolás - Elektromos feszültség

II. Az elektromos ellenállás.

- Elektromos ellenállás, Ohm törvénye

Az egyenáram hatásai

- Az egyenáram hatásai - Elektromos munka, teljesítmény, fogyasztás

III. Az elektromágneses

- Elektromágneses indukció

indukció. A váltakozó áram

- Váltakozó áram, generátor - Transzformátor, energiaszállítás - Néhány egyszerű elektromos berendezés működés

IV. Fénytan

- A fény tulajdonságai - Fényvisszaverődés, tükrök, alkalmazásuk - Fénytörés, optikai lencsék, alkalmazásuk - Egyszerű optikai eszközök működése - Színek Kémia 7. évfolyam

266

Témakör

Tartalom

I. Bevezetés

Laboratóriumi eszközök ismerete A kísérletezés szabályai Az anyagok veszélyjelzéseinek ismerete

II. Kémiai alapismeretek

Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai Az anyagok fizikai és kémiai változásai A gáz, a folyadék és a szilárd halmazállapot jellemzői A halmazállapot változások: olvadás, fagyás, forrás, lecsapódás, párolgás, szublimáció A levegő összetétele A levegő szennyezései: szmog, üvegházhatás, savas eső, ózonréteg vékonyodása Az égés fajtái és ismertetőjegyei Az oxidáció és a redukció A megújuló energiaforrások: napenergia, szélenergia, víz, geotermikus energia Nem megújuló energiaforrások: ásványi szenek, kőolaj, földgáz Az energia megmaradás törvénye Alapvető tápanyagok: fehérjék, zsírok, olajok szénhidrátok A víz, a hidrogén, oxigén és a durranógáz Ismerete A hidrogén, az oxigén és a víz legfontosabb tulajdonságai: színe, szaga, halmazállapota, vízben való oldhatósága, élettani hatása, előfordulása, előállítása, kimutatása Oldatok összetétele Néhány gyakorlati élet szempontjából fontos oldat Az oldatok tömeg %-os összetétele Kémhatásvizsgálatok, indikátorok pH skála jelentése Savas, lúgos, semleges kémhatás

267

A keverékek szétválasztása összetevőikre: ülepítés, szűrés, bepárlás, kristályosítás, desztillálás, kristályosítás Az anyagok csoportosítása összetétel szerint: egyszerű anyagok (elem), összetett anyagok (vegyület, keverék, oldat) Magyar tudósaink: Müller Ferenc, Hevesy György III. Bepillantás a részecskék

A daltoni atommodell

világába

Az anyagmennyiség, az Avogadro állandó A vegyjel jelentései A periódusos rendszer első húsz elemének vegyjele Az atom felépítése Az elemi részecskék jellemzése A rendszám és a tömegszám Az elektronfelhő szerkezete A periódusos rendszer első húsz elemének elektronszerkezete Az atomtörzs és a vegyértékelektronok fogalma A nemesgázszerkezet Az atomszerkezet és a periódusos rendszer összefüggései Az elsőrendű kémiai kötések: ionkötés, fémes kötés, kovalens kötés Az anyagi részecskék: atom, ion, molekula Fogalma Elemmolekulák: a hidrogén, oxigén, klór Nitrogén összegképlete, szerkezeti képlete, az anyagok tulajdonságai Vegyületmolekulák: a víz, a szén-dioxid, a hidrogén-klorid, ammónia összegképlete, szerkezeti képlete , az anyagok tulajdonságai Ionvegyületek képletének megszerkesztése

268

IV. Kémiai reakciók

A kémiai reakciók fogalma A tömegmegmaradás törvénye Egyszerű kémiai egyenletek írása: a hidrogén a szén, a kén , a magnézium égése, az ammónia keletkezése, a nátrium és a klór egyesülése Kémiai számítások az előző egyenletek alapján egyenes arányossági következtetéssel Kémia 8. osztály

Témakör

Tartalom

I. Nemfémes elemek és

Az elemek általános jellemzése

vegyületeik

A következő anyagok összegképlete, színe, szaga, halmazállapota, élettani hatása, előfordulása, előállítása, felhasználása Kémiai reakcióik jelölése egyenlettel Egyszerű kémiai számítások Nemesgázok, hidrogén, víz Klór, sósav Oxigén, ózon Kén, kén-dioxid, kénsav Nitrogén, ammónia, nitrogénoxidok, salétromsav, választóvíz, királyvíz Foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav Grafit, gyémánt, szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav Szilicium, szilícium-dioxid

II. Fémes elemek és

A fémek általános jellemzése

vegyületeik

Az ötvözetek A fémek kémiai tulajdonságai A redukálósor alkalmazása az egyenletek felírásában

269

A fémek korróziója és a korrózióvédelem Az alkálifémek: a nátrium és a kálium jellemzése, valamint legfontosabb vegyületeik a nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát képlete és tulajdonságai A kalcium és a magnézium, vegyületeinek a kalciumoxidnak, a mészkőnek , az oltott mésznek a képlete, legfontosabb tulajdonságai A természetes vizek keménysége és a vízlágyítás Az alumínium tulajdonságai és az alumíniumgyártás munkaszakaszai Az ón és az ólom tulajdonságai A vas tulajdonságai, a vasgyártás és az acélgyártás kémiai folyamatai A réz, ezüst, arany, cink tulajdonságai és legfontosabb ötvözetei Földrajz 7. évfolyam Témakör

Tartalom

I. A szilárd Föld anyagai és

- Ásványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és

folyamatai

mesterséges anyagok (pl. beton, tégla) összehasonlítása . A legfontosabb bio- és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, csoportosításuk .- A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak összekapcsolása. A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon közvetlen

270

tapasztalatszerzéssel. - A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése. A földtani és a természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása. - Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése). - A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése. - A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. A szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzete természetföldrajzi és környezeti következményeinek felismerése a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példái alapján. - Tájékozódás a geológiai mozgások, változások időskáláján egyes események időpontjának, folyamatok időtartamának elhelyezésével, idővonalzó készítésével. - Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülésének felismerése, magyarázata; az II. A földrajzi övezetesség

éghajlat övezetességét kialakító tényezők értelmezése;

alapjai

éghajlati diagram olvasása. - Esőerdővidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergia-készlet). - A mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése; a

271

természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek bemutatása; a tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése. - A megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban. - A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a magashegységi táj jellemzése; a vízenergia-hasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor. III. Gazdasági

- A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése

alapismeretek

egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése. - Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése. A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege. Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése helyzetgyakorlatokban. - A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek). -Afrika domborzatának és tájainak megismerése.

272

IV. Afrika és Amerika

Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség

földrajza

következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése - Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk). A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. - Amerika szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése. Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése. A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és KNy-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményeinek megismerése, a vízrendszer-hasznosítás modellezése. - A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a

273

település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban. A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel). Az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése. - Eltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása. Amerikai Egyesült Államok mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília mint gyorsan fejlődő ország. - A „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, V. Ázsia földrajza

változatos éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység kontrasztjának, okainak megismerése. Természeti veszélyhelyzetek (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun) felismerése, a helyes magatartás megismerése. Belső-ázsiai sivatagok: kontinensbelseji zárt fekvés következményeinek megértése. Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró és a mérsékelt övezetben, jellemzésük, az öntözéses monszungazdálkodás modellezése. - Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okainak és következményeinek megismerése. Az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepének felismerése példákban. Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamat értelmezése. - Eltérő szerepkörű országcsoportok: olajországok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-

274

beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak megismerése. India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai. Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. - Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok VI. Ausztrália, a

(sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és

sarkvidékek és az óceánok

hegyvidék) és következményeik ismerete.

földrajza

- Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások jelentőségének megismerése. - Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger mint erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése.

Földrajz 9. évfolyam 10. 275

Témakör

Tartalom

I. Európa általános

- Szerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni

földrajza

következményeinek, a domborzati adottságok következményeinek és a nagytájak mozaikjának megismerése. Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatásának megismerése. A természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi-gazdasági életben. -Európa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom gazdasági következményeinek megismerése. Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének térképezése. Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs folyamatban - A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel

II. Észak- és Mediterrán-

összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának

Európa földrajza

belátása. - Az északi fekvés következményeinek megismerése; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése. -Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató ágazatok súlyának megismerése. A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és következményeinek értelmezése Olaszország

276

példáján - A Balkán- térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban. - A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, III. Atlanti-Európa

Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése.

földrajza

A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációjának értelmezése. A szélenergia-hasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése. - Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek). Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései). - A kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalom-földrajzi következményeinek

IV. Kelet- és Közép-Európa

felismerése (összehasonlító tematikus térképolvasás). A

földrajza

termelési kapcsolatrendszerek (ásványi nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú mezőgazdasági termelés) megértése. - Az európai és ázsiai erőközpont (Oroszo.) sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek.

- A közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az

277

erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása. - A gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain. A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése. Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése. V. A Kárpát-medencevidék

Németország földrajza, az európai gazdaság

földrajza

motorjának elemzése - A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. - A medencejelleg társadalmi hasznosításának,

VI. A hazánkkal szomszédos országok földrajza

a tájátalakításnak és következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése,

278

prognosztizálása. A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú népszokásaik megismerése. - Az alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi utazások átélt élményeiről. Ausztria mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való társadalmi-gazdasági kapcsolatok. Szlovénia mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország (a VII. Magyarország

Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése

természeti és kulturális

és bemutatása.

értékei

- Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése. Ukrajna mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése. - Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalomföldrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellemzése.

279

VIII. Magyarország

- A medencei fekvés nagytájanként eltérő

társadalomföldrajza

következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. - A magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása tanulói kutatómunka alapján. - A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényegének megértése, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek megismerése; kulturális hungarikumok megismerése - A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése. A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések). A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. - Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése. A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és következményeik megvitatása. - Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok.

280

Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás). Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei. A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe. Ének-zene 5. évfolyam Témakörök

Tartalom

I. Interpretáció

Régi stílusú népdalok:

a.,

- Érik a szőlő - Hull a szilva - Megrakják a tüzet - Aki dudás akar lenni Új stílusú népdalok:

b.,

- Erdő, erdő de magos - Erdő, erdő, erdő - Megyen már a … c.,

Más népek dalai: - Szamóca - Postaváró

d.,

Ünnepkörök dalai: - Pásztorok, keljünk fel - A, a, a, a farsangi …

e.,

1848-as szabadságharc dalai: - Gábor Áron - Föl, föl vitézek

281

f.,

Középkori gregorián dallam: - Ut Queant laxis Reneszánsz zenei szemelvény:

g.,

- Régi táncdal Barokk zenei szemelvény:

h.,

- Parasztkantáta Himnusz, Szózat

i., II. Improvizáció

-

variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusértékekből és ritmusképletekből

III. Zenehallgatás:

-

zenei műfajok, szemelvények felismerése hangzó példák alapján - Regősének - Kodály Zoltán: Kállai kettős - Allelujah - Ungareska - Vivaldi: Négy évszak (a tavasz, A tél) - J. S. Bach: G-dúr menüett - G. F. Handel: Tüzijáték szvit

IV. Zenei olvasás:

-

tanult ritmusértékek, ritmusképletek olvasása: egész, fél, negyed, nyolcad, nyolcadpár, nagy éles, nagy nyújtott ritmus, szinkópa

-

új dallami elemek olvasása: a felső ré és mi hangok

-

a hangköz fogalma, a tiszta hangközök ismerete. 1, 4, 5, 8

-

ABC-s hangok megnevezése, elhelyezése a vonalrendszerben

-

A violin-kulcs ismerete Ének-zene 6. évfolyam

282

Témakörök

Tartalom

I. Interpretáció:

Újabb magyar népdalok:

a.,

- Ősszel érik babám - Voltál-e már Igricében - A fiastyúk - Nem vagyok szép - Ablakomba, ablakomba - Ha felmegyek a budai nagy hegyre - Tisza partján mandulafa - Kék ibolya b.,

Ünnepkörök, népszokások dalai: - Csordapásztorok - Fassang, fassang - Ma van húsvét napja c.,

Történeti énekek: - Egri históriának summája - A jó lovas katonának - Kossuth Lajos táborában

- Csínom Palkó, Csínom Jankó - Ellopták szívemet d.,

Klasszikus műdalok: - J. Haydn: Szerenád

- W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép II. Zenehallgatás:

-

többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: - Kodály Zoltán:

Mátrai képek

Háry János: Toborzó - Tinódi Lantos Sebestyén: Eger várának viadaljáról szóló ének - J. Haydn: Évszakok: Tavasz.kórus - W. A. Mozart:

Utazás szánon Török induló

283

Egy kis éji zene - L. v. Beethoven: VI. szimfónia (Zivatar) III. Improvizáció:

- rögtönzés az ismert ritmikai, dallam, tempo, dinamikai és formai elemek felhasználásával

IV. Zenei olvasás

-

módosított hangok ABC-s megnevezése és szolmizálása

-

a szekund és terc hangközök felismerése és megnevezése kottaképről

Ének-zene 7. évfolyam Témakörök

Tartalom

I. Interpretáció:


a.,

- Megfogtam egy szúnyogot - Hol jártál az éjjel - Ködözik a Mátra - Kerek utca szegelet - Szépen úszik a vadkácsa - Csinálosi erdőn - Csillagok, csillagok - Hármat tojott a fekete kánya b.,

Ünnepkörök, népszokások dalai: - Mostan kinyílt egy szép rózsavirág - Farsang végi csúfoló

c.,

Nemzetiségi és etnikai kisebbség dalai: - Tarka szoknya d.,

Verbunkos dallamok: - Kecskemét is kiállítja - Kossuth Lajos azt izente

e.,

Kodály Zoltán Háry János daljátékából: - Ó, mely sok hal

284

- Sej, Nagyabonyban - Felszántom a császár udvarát f.,

Kodály Zoltán Székelyfonó daljátékából - A csitári hegyek alatt - El kéne indulni g.,

Népies műdalok - Magasan repül a daru

h.,

Más népek dalai: - Karcsú törzsed hajlik - A nap nyugodni tér

i.,

Barokk, klasszikus és romantikus műdalok, zeneművek témái: - J. S. Bach: Parasztkantáta-részlet - J. Haydn: Szerenád - W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - L. v. Beethoven: Százszorszép - Schubert: A pisztráng; Pusztai rózsa - Brahms: Bölcsődal

II. Zenehallgatás:

- a többször meghallgatott szemelvények felismerése, megnevezése: - Kodály Zoltán:

Háry János:

énekelt népdalok Toborzó Székelyfonó: énekelt népdalok - Erkel Ferenc:

Hunyadi

László: Meghalt a cselszövő; Palotás Bánk bán: Bordal, Bánk áriája - Verdi:

Nabucco: Rabszolgák kórusa

Aida: Radames románca; Bevonulási induló - Liszt Ferenc:

XV. Magyar

rapszódia (részlet) - Schubert: A pisztráng

285

- Brahms: I. Magyar tánc III. Improvizáció:

-

új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral

IV. Zenei olvasás:

-

előadási és dinamikai jelek értelmezése

-

a szext és szeptim hangközök felismerése és megnevezése kottaképről

-

2# - 2b hangnemben való tájékozódá

Ének-zene 8. évfolyam Témakörök

Tartalom

I. Interpretáció:


a.,

- Erdő mellett estvéledtem - Sárgul már a fügefa levele - Által mennék én a Tiszán - A szennai lipisen-laposon - Elindultam szép hazámból b.,

Kuruc dalok:

- Török bársony süvegem c.,

Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szelvényei: - Kodály: Karácsonyi pásztortánc - Bárdos: A szántói híres utca - Bartók: Októbernak elsején d.,

Más népek dalai: - Ébred már a hajnaltündér

- Régi mesékre emlékszel még e..,

Zenetörténeti szemelvények az ókortól a romantikáig: - Fornsete. Nyár-kánon - J. Haydn: Falusi jókedv - W. A. Mozart: Papageno áriája a

286

Varázsfuvolából - L. v. Beethoven:Örömóda a IX. szimfóniából - Schubert: A molnár virágai f.,

XX. század szemelvényei:

- Britten: Variációk és fúga egy Purcelltémára-Purcell téma - Gershwin: Porgy és Bess: Porgy dala, Klára bölcsődala II. Zenehallgatás:

- rendszerező ismétlés a magyar és európai zeneművészet századainak szemelvényeiből - Bartók .s Kodály énekkari, zenekari, és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján - XX. századzenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján: - Ut Queant laxis - Lassus: A visszhang - Vivaldi: Négy évszak - J. Haydn: Üstdob szimfónia II. tétel főtéma - W. A. Mozart: Török induló - L. v. Beethoven: D-dúr hegedűverseny I tétel főtéma - Schubert: Pisztráng-ötös - Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok részlet - Dvorak: Újvilág szimfónia IV. tétel főtéma - Debussy: Gyermekkuckó: Az elefánt bölcsődala - Hacsaturján: Kardtánc - Bartók: A kékszakállú herceg vára részlet - Gershwin: Porgy és Bess részlet

287

- Webber: Macskák részlet - Szörényi-Bródy: István, a király részlet - Pendereczki: Hirosíma emlékezete részlet - Weiner Leó: I. Divertimento - Kurtág: Játékok: hempergős III. Improvizáció:

- a tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés

IV. Zenei olvasás:

-

8 ütemes ismeretlen zenei anyag olvasása 2#-2b-ig alterált hangokkal is

-

Hangközök felismerése és megnevezése kottakép alapján

Tánc és dráma 5. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Mozgást és ügyességet Egyszerű ritmus visszatapsolása, népdalok, gyermekdalok fejlesztő ritmusgyakorlatok

felismerése tapsról (Bújj, bújj zöld ág, Körtéfa, Erre gyere, ne menj arra…) Egyszerű

mozdulatsor

visszaadása

(kézmozdulatok,

lépések) Ritmus és mozdulatsor kombinálva zenére II.

Koncentrációfejlesztő A hét napjai hétfőtől vasárnapig, majd visszafelé. A hónapok nevei januártól decemberig, majd visszafelé.

gyakorlatok

Tíz szó megjegyzése és leírása. Tíz tárgy megfigyelése, a hiányzó tárgy megnevezése. Minek tudnánk elképzelni egy gyufásdobozt? –könyv, füzet, tégla stb. III.

Légző-

beszédgyakorlatok

és A helyes légzés bemutatása. A hét napjai egy levegővételre. A hónapok nevei egy levegővételre. További gyakorlatok: Egy az nem kettő, kettő nem három…

288

Hétfőn lesz matematika óránk, kedden nem lesz… Szájmozgás

ügyesítése:

lazító

és

feszítő

mimika-

mosoly/szigorúság, kíváncsiság/közöny stb. Gyakorlat beszédhangokkal: először széles, majd nagyon szűk szájnyitással 20-szor egymás után: így-úgy, én-ő, erre-arra, körbe-körbe, Katika-Katika Nyelvtörők: Papnadrágban kappant fogtam. Egy kupac kopasz kukac meg még egy kupac kopasz kukac hány kupac kopasz kukac? Az ipafai papnak fapipája van, mert az ipafai fapipa papi fapipa. Sárga bögre, görbe bögre. IV.

Olvasmányok, Petőfi Sándor: János vitéz hősének bemutatása saját

memoriterek

szavakkal Kötelező memoriter kifejező elmondása: Petőfi Sándor: János vitéz- I. fejezet Vizuális kultúra 5. évfolyam

Témakör

Tartalom I. Kifejezés, képzőművészet

1. Valóság és képzelet

- A valóság célirányos megfigyelése adott szempontok alapján, és ábrázolása síkban illetve térben, különböző technikákkal. (levél tónusos rajza, alma ceruzarajza, hossz- és keresztmetszete) - Egyszerű téri helyzetek leírása, az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal. (levél festése, almacsendélet-festés) - Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára. Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben.

289

(monokróm festés) - Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, és a létrejött személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával. (illusztráció) 2. Stílus és mozgás

- Különböző mozgások megfigyelése és rögzítése egy vizuális látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások inspiráló hatását. (az ősember egy napja, római katona rajza) - Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy térben. (görög vázafestészet, mitológiai lények ábrázolása)

- Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint. (őskor művészete, egyiptomi művészet, Mezopotámia művészete, görög és római művészet) - Képek, látványok, médiaszövegek, események szöveges leírása, a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak azonosításával. A leírás alapján személyes feldolgozások megjelenítése síkban, térben vagy időben a tárgyalt művészettörténeti korszak inspiráló felhasználásával. (barlangrajzok, mozaikkép készítése) II. Vizuális kommunikáció 1. Jelértelmezés,

- A népművészetben és az archaikus kultúrákban jelen lévő képi

jelalkotás

motívumok, jelek, jelképek, szimbólumok értelmezése és felhasználása alkotó tevékenység során. (népművészet, népviselet, hímes tojás motívumok)

2. Kép és szöveg

- Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal. (betűírás, a betű, mint dekoratív elem, az iniciálé)

290

- Hang és kép együttes alkalmazása, szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. (álarc készítése) - Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként vagy képgrafikaként. (kollázs, montázs, sordíszek, vonalritmusok) III. Tárgy- és környezetkultúra 1. Tervezett, alakított

- A közvetlen környezetben található tárgyak, épületek elemzése

környezet

forma és rendeltetés, valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött információk alapján. - Egy választott tárgy vagy épület átalakítása, áttervezése, modellezése meghatározott célok érdekében a történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a népi kultúra és a modern társadalmak tárgyi környezetéből hozott példák elemzéséből származó tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. (adventi naptár készítése)

2. Tárgy és hagyomány

- Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének megismerése, elemzése. - A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves technikával készített tárgy létrehozása, meghatározott tulajdonos vagy funkció számára, a környezettudatosság lehetőségeinek figyelembevételével. (társasjáték tervezése, készítése) - Különböző történeti korok és kultúrák sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, épületeinek felismerése és elemző vizsgálata. (őskor, Egyiptom, Mezopotámia, görög és római művészet) Vizuális kultúra 6. évfolyam

Témakör


291

1. Valóság és képzelet

- A valóság célirányos megfigyelése adott szempontok alapján, és ábrázolása síkban illetve térben, különböző technikákkal. (csendélet néhány természeti formából, cipőtanulmány, kéztanulmányok, állatok világa) - Egyszerű téri helyzetek leírása, az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal. (csendéletfestés, monokrómfestés, kollázs, montázs) - Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára. Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben. (geometrikus mozaikminta) - Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, és a létrejött személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával. (elképzelt és valóságos élőlények)

2. Stílus és mozgás

- Különböző mozgások megfigyelése és rögzítése egy vizuális látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások inspiráló hatását. - Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy térben. (udvari bolond rajza, figura tervezése mértani alakzatokból) - Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint. (ókeresztény és bizánci művészet, a honfoglaló magyarok művészete, a román stílus, a gótikus stílus, a reneszánsz és a barokk) -Képek, látványok, médiaszövegek, események szöveges leírása, a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak azonosításával. A leírás alapján személyes feldolgozások megjelenítése síkban,

292

térben vagy időben a tárgyalt művészettörténeti korszak inspiráló felhasználásával. (a bayeux-i szőnyeg sárkányszerű lényei) 3. Idő- és térbeli

- Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi

változások

példák alapján, a mozgássor fázisokra bontása. A mozgás megjelenítése vizuális átírással. (kép és képregény, történetmesélés rajzban) - A természet, az épített környezet időbeli folyamatainak, változásainak megfigyelése, modellezése személyesen választott cél érdekében. A folyamatok dokumentálása, ábrázolása saját készítésű fotókkal, képekkel, szöveggel. (Jáki templom grafikus ábrázolása, vártervezés) II. Vizuális kommunikáció

1. Jelértelmezés,

- Képes, rajzos használati utasítás létrehozása az előzetesen

jelalkotás

értelmezett képi utasítások tanulmányozásának segítségével. Az utasítás kipróbálása, ellenőrzése, a visszacsatolás után módosítás a felmerült problémák alapján. (gyufásdoboz rajza, madáretető tervezése) - A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok gyűjtése, értelmezése. A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk képi tömörítése, direkt jellé alakítása, használatba helyezése. (piktogram) - A népművészetben és az archaikus kultúrákban jelen lévő képi motívumok, jelek, jelképek, szimbólumok értelmezése és felhasználása alkotó tevékenység során. (korsó rajza)

2. Kép és szöveg

- Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal. (a kódex, az iniciálék, betűtervezés) - Hang és kép együttes alkalmazása, szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. (szóképek alkotása) - Reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján.

293

- Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként vagy képgrafikaként. (textilminták tervezése, meghívó tervezése) - Nem mozgóképi reklámhordozók tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával, a reklám hatásmechanizmusának tudatos használatával. (CD-borító, póló tervezése, bélyeg tervezése) III. Tárgy- és környezetkultúra 1. Tervezett, alakított

- Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból

környezet

különféle eszközökkel és anyagokkal történeti korok legfontosabb alátámasztó-teherhordó és térlefedő lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek megfigyelésével. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével saját tervezés megjelenítése szabadkézi rajzban. (ókeresztény, bizánci, gótikus, reneszánsz, barokk művészet) - A közvetlen környezetben található tárgyak, épületek elemzése forma és rendeltetés, valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött információk alapján. (tarsolylemez rajza) - Egy választott tárgy vagy épület átalakítása, áttervezése, modellezése meghatározott célok érdekében a történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a népi kultúra és a modern társadalmak tárgyi környezetéből hozott példák elemzéséből származó tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. (mérműves ablak szerkesztése, színes üvegablak szerkesztése, címer, pajzs tervezése)

2. Tárgy és hagyomány

- Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének megismerése, elemzése. - A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves technikával készített tárgy létrehozása, meghatározott tulajdonos vagy funkció számára, a környezettudatosság lehetőségeinek figyelembevételével. - Létrehozott vagy talált tárgyak díszítésének megtervezése és

294

kivitelezése különféle díszítőelemek gyűjtése, megfigyelése, tanulmányozása után, oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy formai, funkcionális és társadalmi üzenetével, illetve az alkotó személyes közlési szándékával. (geometrikus mozaikminta, barokk viselet) - Különböző történeti korok és kultúrák sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, épületeinek felismerése és elemző vizsgálata. (ókeresztény, bizánci, honfoglaló, gótikus, reneszánsz, barokk) Vizuális kultúra 7. évfolyam Témakör


1. Érzelmek, hangulatok

- Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező

kifejezése

feldolgozása színes technikákkal, különböző színérzet, illetve különböző ábrázolási rendszerek használatával. (monokróm festés, az állatok világa, a portré, az emberi test) - Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, térben, időben. (festés pointillista stílusban) - Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése. (fantomkép, karikatúra)

2. A művészi közlés, mű

- Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése

és jelentése

alapján, művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint. (klasszicizmus, romantika, realizmus, plein air, impresszionizmus, posztimpresszionizmus) - Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés adott témában a kortárs irányzatok példáinak felhasználásával. (vonalminták, grafikai kompozíciók) - Képek, látványok, médiaszövegek, események önálló elemzése

295

a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak megkülönböztetésével, illetve az elemzés eredményének, a következtetéseknek a bemutatása szöveggel és képekkel. II. Vizuális kommunikáció 1. Magyarázó képek,

- Pontosan értelmezhető információközlések képes és rajzos

rajzok

használati utasítások megfogalmazásával, kivitelezésével a különféle jelentésmódok, ábrázolások megfigyelésének céljával. - Nem vizuális természetű információk érzékletes megjelenítése egyezményes jelzések használatával, és/vagy saját jelzésrendszer alkalmazásával, a jelentésváltozatok megfelelő működésének tudatosítása érdekében.

2. Vizuális

- A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi

kommunikációs formák

különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva. - A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása a különféle vizuális kifejező eszközök, médiumok tudatosítása érdekében. III. Tárgy- és környezetkultúra

1. Tervezett, alakított

- Tárgytervezés, tárgyalkotás a vizuális felmérésből,

környezet

megismerésből származó elemző tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. - Mintatervezés megadott cél érdekében. (könyvborító, váza, teáskanna, étkészlet, képkeret tervezése) - Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok vagy más funkció betöltése érdekében. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével saját tervezés megjelenítése szabadkézi rajzban, illetve az önálló tervezési, tárgyalkotó folyamat dokumentálása az ötlettől a kivitelezésig. (axonometrikus ábrázolás) - A környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a közvetlen környezetben.

2. Az épített környezet

- Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást

története

vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok

296

szerint. (hengeres tárgyak, forgásforma rajza) - Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és tömegalakítást szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján. (a Nemzeti Múzeum és a négy évszak) - Legalább egy, közvetlen tapasztalatok útján megismerhető néprajzi tájegység tárgykultúrájának elemző vizsgálata és legfontosabb jegyei alapján megkülönböztetése más tárgycsoportoktól. (régi és új tárgyak, vasaló rajza) Vizuális kultúra 8. évfolyam Témakör


1. Érzelmek, hangulatok

- Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező

kifejezése

feldolgozása színes technikákkal, különböző színérzet, illetve különböző ábrázolási rendszerek használatával. (monokróm festés, a perspektíva) - Művészeti élmények vizuálisan értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, térben, időben. (portré, - Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése. (puzzle csoportmunkában)

2. A művészi közlés, mű

- Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése

és jelentése

alapján, művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása szerint. (szecesszió, 20. századi irányzatok) - Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés adott témában a kortárs irányzatok példáinak felhasználásával. (absztrakt festészet, játék a vonalakkal, feketefehér vonalas kompozíciók) - Képek, látványok, médiaszövegek, események önálló elemzése

297

a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak megkülönböztetésével, illetve az elemzés eredményének, a következtetéseknek a bemutatása szöveggel és képekkel. II. Vizuális kommunikáció 1. Magyarázó képek,

- Pontosan értelmezhető információközlések képes és rajzos

rajzok

használati utasítások megfogalmazásával, kivitelezésével a különféle jelentésmódok, ábrázolások megfigyelésének céljával. - Nem vizuális természetű információk érzékletes megjelenítése egyezményes jelzések használatával, és/vagy saját jelzésrendszer alkalmazásával, a jelentésváltozatok megfelelő működésének tudatosítása érdekében.

2. Mozgóképi közlés

- A mozgókép működésének, a mozgás illúziókeltésének értelmezése kreatív feladatmegoldás érdekében. - A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése, majd kreatív alkalmazása összetettebb feladat kapcsán, mely a médium sajátos működésének felismerését célozza meg.

3. Montázs

- Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás érdekében. - A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése, összehasonlítása konkrét rövidfilmek, illetve játékfilmrészletek elemzése, összehasonlítása kapcsán.

4. Vizuális

- A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi

kommunikációs formák

különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva. - A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása a különféle vizuális kifejező eszközök, médiumok tudatosítása érdekében. III. Média és mozgóképkultúraA média kifejezőeszközei

1. Reprodukálás és

- A mozgóképi közlés kettős természetének, azaz egyszerre

298

ábrázolás- a mozgókép

ábrázoló és reprodukáló alaptulajdonságának megtapasztalása és

kettős természete

tudatosítása. A dokumentum és a fikció fogalmának magyarázata konkrét példákon keresztül.

2. A kiemelés

- Mozgóképi szövegek megfigyelése és elemzése annak

(hangsúlyozás)

tudatosítása céljából, hogy melyek a figyelemirányítás, kiemelés

alapeszközei a

eszközei.

mozgóképi

- Napilapok, magazinok, hírportálok, címlapok és belső oldalak

ábrázolásban, az írott és

rendjének megfigyelése, a nyomtatott és online sajtó szövegeinek

az online sajtóban

megkonstruálása során alkalmazott fontosabb figyelemvezető, kiemelő eljárások tudatosítása érdekében.

3. A montázs szerepe és

- A filmkép jelenidejűségének megtapasztalása, felismerése és a

alapformái a mozgóképi

montázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban

ábrázolásban

kreatív gyakorlatok kapcsán, az alapvető montázstípusok és megoldások kipróbálása érdekében. - Művészeti példák összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást és kifejezést jellemző értelmének tanulmányozása. IV. Tárgy- és környezetkultúra

1. Tervezett, alakított

- Tárgytervezés, tárgyalkotás a vizuális felmérésből,

környezet

megismerésből származó elemző tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. (szecessziós kapu, korlát, lámpa vagy ékszer, önjel tervezése) - Mintatervezés megadott cél érdekében. (játék a vonalakkal) - Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok vagy más funkció betöltése érdekében. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével saját tervezés megjelenítése szabadkézi rajzban, illetve az önálló tervezési, tárgyalkotó folyamat dokumentálása az ötlettől a kivitelezésig. - A környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a közvetlen környezetben.

2. Az épített környezet

- Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást

története

vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint.

299

- Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és tömegalakítást szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján. (egy- és két iránypontos perspektíva, szobabelső, utcarészlet) - Legalább egy, közvetlen tapasztalatok útján megismerhető néprajzi tájegység tárgykultúrájának elemző vizsgálata és legfontosabb jegyei alapján megkülönböztetése más tárgycsoportoktól.

Informatika 5. évfolyam Témakör

Tartalmak

1. Az informatikai

Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A

eszközök használata

számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Vágólap használata.

2. Informatika-

Korábban megismert rasztergrafikus (pixelgrafikus) program

alkalmazói ismeretek

használata vagy hasonló megismerése (pl.: PAINT). Vektorgrafikus rajzolóprogram megismerése (Word rajzolás eszköztára). Alakzatok használata. Beépített alakzatok: vonal, nyíl, téglalap, ellipszis használata. Szabályos síkmértani alakzatok rajzolása (SHIFT billentyű). Jegyzettömb és mobil szerkesztési felület használata (WYSIWYG). Rajz készítése a Word-eszköztárral.

3. Problémamegoldás

Grafikus alakzatok készítésének vezérlése programnyelv

informatikai eszközökkel segítségével. Nyitott és zárt alakzatok, zárt alakzat kifestése. és módszerekkel

Alakzatok vizsgálata.

4. Infokommunikáció

Belépés a hálózatba. Azonosító, jelszó ismerete, jelentősége. Párbeszédes program kipróbálása. A „névtelenség” etikájának viselése. Képek, szövegek letöltése az internetről. Barangolás az interneten.

300

5. Médiainformatika

Oktatási, nevelési célú CD-k és DVD-k olvasása, katalógusaiknak kezelése, tartalmak letöltése (pl.: szövegfájlba).

6. Az információs

Hologram, feliratok. Szellemi termék. Mit kell megfigyelni egy

társadalom

dobozos szoftveren?

7. Könyvtári informatika

A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Gyermeklexikon használata.


Tartalmak

1. Az informatikai

Munkarend. Adat, információ. Jel, hír, kommunikációs rendszer,


adat, adatfeldolgozás. Hardveralapok: szabvány, architektúra, processzor, memóriák. Alaplap és részei. A működés ütemezése. A számítógép elvi felépítése, rajzi modell értelmezése. A kettes számrendszer, mint a működés meghatározója. Kódolás, dekódolás (ASCII kód). A robot szerepe Munkakörnyezet beállításai: megjelenés, egér, billentyűzet, dátum és idő. A Vezérlőpult használata. Beállítási paraméterek értelmezése: például dupla kattintás, ismétlés stb. Mappák és állományok kezelése. Keresés mappák és állományok között. Fájlkezelő felület használata.

2. Informatika-

Szövegszerkesztés. Karakter, szó, mondat. Karakterformázás.


Minta alapján különböző szövegek létrehozása: betűtípus, stílus, méret, különlegességek. A WordArt használata. Kép beszúrása és formázása. A Publisher program célorientált használata. Beépített formátumok: Szövegdokumentumok létrehozása, kép beillesztése. Hogyan kezeljük adatainkat? Hogyan rögzíthetjük az adatokat? A digitális adatbázis fogalma. Térképészeti alapismeretek.


Ismétlés lehetőségének felismerése (különösen szabályos, zárt

informatikai eszközökkel alakzatok esetén). Eljárások alkalmazása. Véletlenszám

301

és módszerekkel

alkalmazása. Zárt alakzatok kitöltése. Eljárások paraméterezése és kipróbálása. Egymásba ágyazott eljárások. Véletlenszám használata különböző paraméterek, bemenő adatok generálására. Algoritmusok készítése, használata. Grafikai háttér elkészítése. Alakzat mozgatásának megtervezése, programjának elkészítése. A legrövidebb út és a leghatékonyabb programlépések megtalálása.


Regisztráció e-mail felületen. Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet! Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló e-mail címet! Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival. Levél részei. Levél küldése, fogadása, rendszerezés. Levelezőfelület beállításai. Webes keresés eredményének küldése e-mailben. E-mail mellékletek csatolása és fogadása.


Címszavas és tematikus keresők megismerése. Keresés eredményeinek letöltése, tárolása, elrendezése.

6. Az információs

Az informatika (számolástudomány) történetének kezdeti évei. A

társadalom

korai felismerések tendenciáinak, eredményeinek felismerése a ma számítógépeinek kialakulásában. Adatvédelem, adatbiztonság. Hogyan védhetjük saját és mások adatait?


Papíralapú és digitális ismerethordozók. Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje. Keresés cédula- és online katalógusban.


Tartalmak

1. Az informatikai

A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése.


Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobil-kommunikációs eszközök. A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési

302

elveinek bemutatása. Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai. 2. Informatika-

Képek bevitele (szkennelés), digitális fényképezés. Mozgókép,


animáció. Hangrögzítés és lejátszás. Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése. Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból.


A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények

informatikai eszközökkel kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, és módszerekkel

kezelése. Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása. A lépésenkénti finomítás elve. Kísérletezés véletlen jelenségek modelljeivel.


Infokommunikáció, adatátvitel. Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok. Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció.


A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.

6. Az információs

Az informatikai eszközhasználat veszélyei.

társadalom 7. Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.

Informatika 8. évfolyam

303

Témakör

Tartalmak

1. Az informatikai

Digitális számítógépek. A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés


megakadályozása.

2. Informatika-

Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az


elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum.


Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella,

informatikai eszközökkel sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai és módszerekkel

(szöveg, szám, pénznem). Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból. Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.


Weblapkészítés. Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban. Az internet szolgáltatásairól.


A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot).

6. Az információs

A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az

társadalom

informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal.


Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Tárgyi katalógusok

304

(hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa.

Keresési

szempontok

kifejezése

a

könyvtár

kódrendszerével. A forrásfelhasználás szabályai. Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Ételkészítés

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. 1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Korszerű, egészséges táplálkozás. A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, élethelyzetekhez kapcsolása. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon követhetőség). A tudatos és takarékos élelmiszer-beszerzés szempontjai. Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú élelmiszertermékek. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az

305

étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése. 1.2. Ételek készítése Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. 1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények megismerése, betartása. 1.4. Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütőstb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása. 1.5. Étkezési kultúra Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása. 1.6. Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása. 1.7. Környezettudatosság

306

Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása II. Teendők a

Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és

háztartásban és a

összevetése a valósággal.

lakókörnyezetben

Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés.

III.

Tárgyi

kultúra,

Műszaki kommunikáció alkalmazása

technológiák,

Méretmegadás elemei.

tárgykészítés,

Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő,

modellezés

sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.

IV. Közlekedés

A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. A rendőri forgalomirányító tevékenység. A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése.

307

Technika, életvitel és gyakorlat 6. évfolyam Témakör

Tartalmak

I. Ételkészítés

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. 1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Korszerű, egészséges táplálkozás. A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, élethelyzetekhez kapcsolása. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon követhetőség). A tudatos és takarékos élelmiszer-beszerzés szempontjai. Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú élelmiszertermékek. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése.

308

1.2. Ételek készítése Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő (pl. sütemények, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás, bundás kenyér) készítése. 1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások ételtartósítási eljárások kipróbálása, az ételek és ételalapanyagok megromlásának vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. 1.4. Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütőstb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása. 1.5. Étkezési kultúra Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása.

309

1.6. Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása. 1.7. Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása II. Teendők a

Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint

háztartásban és a

funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő

lakókörnyezetben

használatára, alakítására. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és vagyonbiztonsága, védelem az időjárási hatások ellen. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete.

310

Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése. Veszélyes anyagok a háztartásban Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból. A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének meghatározása. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során. III.

Tárgyi

kultúra,

Műszaki kommunikáció alkalmazása

technológiák,

Méretmegadás elemei.

tárgykészítés,

Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő,

modellezés

sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő

311

munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén.

IV. Közlekedés

A gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. A rendőri forgalomirányító tevékenység. A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedéssel kapcsolatos foglalkozásokról, szakmákról információszerzés. Balesetvédelem Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése.

312

Közlekedésbiztonsági ismeretek. A féktávolság. Az érzékelésiés útviszonyok forgalombefolyásoló szerepe. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. A kerékpár karbantartása. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás. Technika, életvitel és gyakorlat 6. évfolyam 7. Témakör

Tartalmak

I. A háztartás és a

1.1. A háztartás elektromos rendszere

közszolgáltatások

Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási hálózatban. Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk. Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi eszközök jellemzői, szerepe. Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása, értékelése. A háztartás és a lakókörnyezet vízellátó-, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető, illetve -kezelő rendszere Felelősségünk a talajvíz és a vízbázisok tisztaságának megőrzésében. A vízfogyasztás árának, díjainak meghatározása, takarékossági lehetőségek. Víz- és csatornaszámlák tartalmának értelmezése.

313

A csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás lehetőségei. Víztakarékos technológiai megoldások és rendszerek. A háztartás és a lakókörnyezet különböző fűtési megoldásai Szilárd tüzelőanyagok és fűtőberendezéseik, üzemeltetési szabályaik. Füstgázelvezetés, az égéstermékek környezeti hatásai. A fűtési és más hőenergia-felhasználási költségek meghatározása, takarékossági lehetőségek. Gázszámlák tartalmának értelmezése. Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati melegvíz készítésében. Hulladékgazdálkodás A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások, hulladékok házilagos kezelése, komposztálás. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. Veszélyes hulladékok, környezeti és egészségügyi hatásaik. Komposztálható hulladékok. II.

Tárgyi

kultúra,

technológiák, tárgykészítés, modellezés

III. Közlekedés

Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók – adatok értelmezése, összehasonlítása. A kerékpáros közúti közlekedés A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai, eszközrendszere. A balesetmentes, udvarias közlekedés. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása.

314

A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. Felkészítés a közúti forgalomban történő kerékpáros közlekedésre. Környezet- és egészségtudatos közlekedés A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget károsító hatások. A mozgás élménye. A természet, mint közlekedési környezet. A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése. Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. IV.

Továbbtanulás,

munkák,

szakmák,

megélhetés, munkakörnyezetek megismerése

A tanulási pálya A tanulási pálya szakaszai. Képzési lehetőségek, eltérő tanulási utak, szakmatanulási lehetőségek megismerése, elemzése, összevetése. Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma. Szakmák és munkák Az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozó munkák, foglalkozások, szakmák, szakmacsoportok megismerése, elemzése, összevetése. Szakmák közös és eltérő tevékenységi elemei, termékei, szolgáltatásai, munkakörülményei. A napi életvitelt meghatározó, az egyes szakmákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó jellemzők (pl. munkaidő beosztás, szezon A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási lehetőségei. - A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszennyezés és csökkentésének

315

formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés. VI. Hegyvidékek,

- A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi

dombvidékek

jellemzői. - Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége Testnevelés és sport 5. évfolyam

Témakör

Tartalmak

I. Rendgyakorlatok:

Ismerje a vezényszavakat, szakkifejezéseket /testfordulatok, testhelyzetek. Nyitódás, zárkózás. Igazodás, takarás. Fejlődés, szakadozás./

II. Gimnasztika:

Tudjon 10-12 percig folyamatosan végezni gimnasztikai gyakorlatokat. Fokozatosság elvének betartása a bemelegítésnél. Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú 48 ütemű

III. Atlétika:

szabad-, társas-, kéziszer- és szergyakorlatok. a., futások: - Ismerje az indítás vezényszavait és mozgáselemeit /álló, térdelő és guggoló rajt/ - Képes legyen rövid és hosszú távú futásra. 60m – 600m – 6p. - váltófutás alapelemeinek elsajátítása b., ugrások: - helyből távol – minimum: 120 cm - nekifutás sebességének változtatása /távol és magasugrás/ c., kislabda hajítás: minimum 20m /fiú/ minimum 15m /leány/ d., egyensúlyelemek padon /lányoknak merevítőn/ e., zene és mozgás egysége a., talaj: - gurulóátfordulások előre, hátra

316

IV. Torna:

- 3-4 elemből összeállított gyakorlat - tarkóállás - fejállás, kézállás segítségadással b., ugrások: - egyszerű támaszugrás /függőleges repülés/ c., mászásban 1-2 fogások kísérlet Kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás.

V. Testnevelési és sportjátékok:

-legalapvetőbb szabályok ismerete -jártasság a labdavezetésben, átadásoknál és átvételeknél -dobásbiztonság, rugásbiztonság -motorikus tesztek minimum szinten való teljesítés

VI. Önvédelmi játékok, küzdőjátékok:

-alapjátékok szabályainak bemutatása, betartása -bátor küzdés, húzások – tolódások Testnevelés és sport 6. évfolyam

Témakör I. Rendgyakorlatok:

Tartalmak -menet megállítása, megindítása -vezényszavak, végrehajtások hely és helyzetváltoztatás -testfordulatok, testhelyzetek. Nyitódás, zárkózás. Igazodás, takarás. Fejlődés, szakadozás.

II. Gimnasztika:

-Ismerje a gimnasztika legalapvetőbb kifejezéseit. -Reggeli torna gyakorlatok /10 perc/ -Kézi szergyakorlatok /bot, labda, súlyzó/

III. Atlétika:

a., futások: - iramfutás – iramváltoztatás - álló, térdelő és guggolórajt /60m, 600m, 12 perc/minimum 6 p/ b., ugrások: - helyből távol – minimum: 135 cm fiú 130 cm leány

317

- távolugrás 10-15m nekifutással c., dobások: - kislabda hajítás: 22m /fiú/ 17m /leány/ -súlylökés helyből

IV. Torna:

-segítségadás mellett uralja a testtömegét -4-5 elemből talajtorna bemutatása /gurulóátfordulások előrehátra, fejállás,mérlegállás,híd/ -Guggolóátugrás 3-4 részes szekrényen át, le és felugrások. Támaszugrások tanári segédlettel. -Zene és mozgás egysége.

V. Testnevelés és

Kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás.

sportjátékok:

-legalapvetőbb szabályok ismerete -jártasság a labdavezetésben, átadásoknál és átvételeknél -dobásbiztonság,rugásbiztonság -motorikus tesztek minimum szinten való teljesítés

VI: Önvédelmi játékok,

-

kiszorítók, küzdőjátékok

küzdőjátékok: Testnevelés és sport 7. évfolyam Témakör I. Rendgyakorlatok:

II. Gimnasztika:

Tartalmak -

értse meg jelentőségét

-

fegyelmezetten kövesse az utasításokat

-

testfordulatok, testhelyzetek

-

Tudjon 8-10 gyakorlattal bemelegíteni

-

pontos végrehajtás

-

erősítő és nyújtóhatású gyakorlatok

-

kéziszergyakorlatok /bot, gumikötél/

318

III. Atlétika:

a., futások: -100, 800, 12 perc /fiú 8 perc, leány 6 perc/ - indítási feladatok, vezényszavak b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával - optimális nekifutási sebesség c., dobások: - kislabda hajítás távolba és célba /fiú min.: 25m, leány min.: 20m/ - lökések tömött labdával talaj: - legyen képes egy-egy elem bemutatására segítésadással

IV. Torna:

/gurulóátfordulás előre, hátra, kézenállás kézenátfordulás oldalra/ ugrás: - felguggolás és leterpesztés -guggoló átugrás egyensúly gyakorlatok: -

pad merevítőjén járások, fordulások

-

2-3 elem összekapcsolása

-

zene és ritmus sajátosságai /Aerobic/

V. Testnevelési és

-


sportjátékok:

-

labdához való viszony

-

labdás ügyességfejlesztő feladatok

-

támadás, védekezés alapvető jellegzetessége

-

dobás, rúgásformák /egyéni kiindulóhelyzet/

-

motorikus teszteknél minimum teljesítése

VI. Önvédelmi játékok,

-

bátorság, önmérséklet

küzdőjátékok:

-

kiszorító játékok Testnevelés és sport 8. évfolyam

Témakör Rendgyakorlatok:

Tartalmak -

értse a rendgyakorlatok jelentőségét

319

-

fegyelmezett utasítási végrehajtás

-

rendgyakorlatok

teljes

köre

/testfordulatok

–

testhelyzetek/

Gimnasztika:

-

8-10 reggeli torna gyakorlat

-

kéziszerekkel végzett gyakorlatsorok /választható/

-

erősítő és nyújtó hatású gyakorlatok

-

helyes légző gyakorlat

Atlétika:

a., futások: -futó – ugróiskola /bemelegítésnél/ - rajtformák, indítási szabályok - legyen képes 12 percig kitartóan futni /leány 9p/ b., ugrások: - távolugrás guggoló technikával /helyből távol: fiú 180cm, leány: 160cm/ - energikus elugrás, légmunka c., dobások: - kislabda hajítás lépésismétléssel /fiú: 30m, leány: 25m/ - lökések tömött labdával talaj: - legyen képes egy-egy elem segítségadással való

Torna:

bemutatására - legalapvetőbb elemek: gurulóátfordulás előre-hátra - fejenállás, fellendülés kézállásba - 6-8 elemből gyakorlatsor szekrényugrás: - 4 részre fel és leugrások -2 kéz közötti átugrás Egyensúly gyakorlatok: -

a pad merevítőjén /járások – fordulatok/

-

zene és mozgás egysége /aerobic/

Testnevelési és

-


sportjátékok:

-

labdás ügyességi feladatsorok

-

néhány technikai elem bemutatása

320

Önvédelmi játékok,

-

bátorság küzdés,- kiszorítók, kiütők ismerete

küzdőjátékok: Hon- és népismeret 5. osztály 1.Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód  Családunk története, családfa.  Szomszédság, rokonság  Rokoni viszonyok, elnevezések.  Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban.  Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái.  A harmonikusan működő családi minták. 2. Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód  Az én városom, falum  A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai  A település társadalmi rétegződése (etnikum, felekezet, foglalkozás, életkor, vagyoni helyzet).  A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.  Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.  A régió hon- és népismereti, néprajzi jellemzői, néphagyományai. 3. Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek  A ház történeti fejlődése.  Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház.  A házak külső jellegzetességei: falazat, tetőszerkezet, tetőformák  A konyha, az ételkészítés és eszközei.  Kenyérsütés, gabonaételek, burgonyaételek, vajkészítés, hurkatöltés.  Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei. 321

 Sarkos és párhuzamos elrendezésű szobák.  Munkamegosztás a családon belül.  Férfi és női munkák, a gyerekek feladatai.  Napi, heti és éves munkarend  Gyermekjátékok, a belenevelődés folyamata.  Az iskola régen és ma. 4. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)  A hétköznapok rendje  A gazdálkodó ember legfontosabb munkái.  Gabonamunkák: szántás, vetés, aratás. A gabonamunkákhoz kapcsolódó szokások.  Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a kezestartás.  A pásztorok ünnepei  Fonóbeli munkák és játékok  Hétköznapi és ünnepi viselet  Hétköznapi vászonruhák, a női és a férfi viselet darabjai.  Hagyományos paraszti ételek.  Napi és heti étrend  Téli és nyári étrend. 5. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak  Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében.  Karácsonyi ünnepkör.  Farsang, farsangi szokások.  Iskolába toborzó szokások: Balázs- és Gergely-járás.  Nagyböjt és a húsvéti ünnepkör jeles napjai és szokásai.  Májusfaállítás, pünkösd, pünkösdi szokások.  Gazdasági ünnepek, társas munkák  Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek). 322

 Az emberi élet fordulói. 6. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén.  A magyar nyelvterület néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, a határainkon túl élő magyarok.  Magyarországon élő nemzeti kisebbségek.  Népszokások, népdalok, a népköltészet fennmaradt alkotásai (mesék, mondák). A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén: A tanuló ismerje meg

lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos

gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit! Kapjon általános képet

a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb

területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról! A megszerzett ismeretek birtokában legyen képes értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat! Fedezze fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében! Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsa el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket! Ismerje meg a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit! Váljon világossá a tanuló számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel!

323

1. A 3 2. A 3 3. A 3 4. A 3 5. A A 8 8. A 9 9. A A A A A A A A

Recommend Documents