KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA
IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
GYŐR 2005. november 30.
©KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895 4 IGAZGATÓ: NYITRAI JÓZSEF
TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI
KÉSZÍTETTE: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI
A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT
TARTALOM 1. Az idegenforgalom országos jellemzői...............................................................5 2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma..........................................................6 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban.........................................................................................................6 2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai...............................................................8 2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai .......................................................9 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása .....................................10 2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma.............................11 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma................................................................14 2.6.1. Bakony üdülőkörzet ...................................................................................14 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet .........................................................14 2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet ................................................................................15 2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet. ..................................................................16 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet. ...............................................................16 2.6.6. Balaton partközeli települések ...................................................................17 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései.....................................................18 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet ....................................................................................18 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet ..................................................................................18 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken...................................18 2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain .............20 2.9. Vendéglátás ..................................................................................................21 TÁBLÁZATOK A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004..............................24 A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 .....................................................................................................................25 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 ....................................................................................................................26 A kereskedelemi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 ........................................................................................................30 Az üdülőkörzetek idegenforgalma, 2004..............................................................32 A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004.....................................................35 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, 2004..................................................36 A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain .......................................37 Módszertani megjegyzések..................................................................................39 Függelék ..............................................................................................................40
3
1. Az idegenforgalom országos jellemzői A turizmus a gazdasági ágak közül legközelebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz áll, melynek 2004. évi teljesítménye a nemzetgazdaság egészét jellemzőnél kisebb ütemben, 3,1%-kal nőtt. A vállalkozások közel 5%-a, szám szerint 40 ezer szervezet foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel, 60%-uk egyéni vállalkozóként. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató szervezeteinél az egy évvel korábbinál 7%-kal több munkavállalót alkalmaztak. A 148,8 ezer fő közül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 90,2 ezer forintot ért el. Egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 8%-kal nőtt az átlagkereset, ennek ellenére összege a fő gazdasági ágak közül itt a legalacsonyabb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházási ráfordításai 35,8 milliárd forintot tettek ki, ami a nemzetgazdaság egészét jellemzővel ellentétben kevesebb a tavalyinál (5%-kal). Az ágazat nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése évről-évre mérséklődik, 2004-ben aránya nem érte el az egy százalékot. A fejlesztések felét az építések jelentették, belföldi gépekre a pénzeszközök 34%-át, importgépekre 16%-át fordították. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 Mutató GDP nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban
Beruházás nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban
Mértékegység előző év azonos időszaka=100,0 előző év azonos időszaka=100,0
Foglalkoztatottak nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban
ezer fő
Bruttó átlagkereset nemzetgazdaságban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban
Vendégéjszakák összesen külföldi belföldi
forint előző év azonos időszaka=100,0
I. n. év
II. n. év
III. n. év
IV. n. év
2004. év
104,3
104,2
103,7
103,8
104,0
103,8
104,1
101,8
103,3
103,1
118,9
110,0
112,7
100,3
107,8
97,8
100,5
91,2
91,6
95,1
3 891,5
3 894,1
3 906,6
3 909,2
3 900,4
144,0
143,1
151,9
155,3
148,8
140 719
143 097
139 747
159 184
145 675
87 822
89 265
86 682
97 173
90 188
109,7 114,9 104,7
99,8 103,5 95,0
98,2 99,5 96,8
106,9 113,4 99,8
101,5 104,7 97,9
2004-ben a külföldiek 36,6 millió alkalommal léptek be az országba, ami az előző évinél egy százalékkal volt több. Az Európai Unió tagállamaiból ide látogatók száma ennél nagyobb mértékben, 8%-kal emelkedett. A magyar állampolgárok esetében 17,6 millió határátlépést regisztrált a Határőrség. A román és az ukrán határszakaszon igen élénk volt a forgalom. Turisztikai céllal 12,7 millió külföldi kereste fel az országot, átutazás, vásárlás, munkavállalás, munkavégzés, illetve egyéb célból további 24 millióan érkeztek. Kétharmaduk egynapos utazó, legtöbben Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából. A hosszabb időn át maradók száma 6 millió körüli és zömében turisztikai motiváció miatt keresték fel hazánkat. Az ide látogatók átlagos napi költése 8 400 Ft volt, az európai országok közül az Egyesült Királyságból érkezők költöttek a legtöbbet, 14 500 Ft-ot. A külföldiek magyarországi fogyasztási szerkezete azt mutatja, hogy kiadásaik nagyobb részét szállásra, ajándékokra fordították, kulturális programokra már kevesebb jutott. A legtöbben a 5
harmadik negyedévben érkeztek hazánkba. Az egynapos turisták a határ menti régiókat részesítették előnyben, míg a több napra maradók leginkább a fővárost, de a leglátogatottabb régiók közé tartozott a Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. (Részletesebb elemzés a „Turizmus 2004”, illetve „A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004” c. kiadványokban található.)
2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban Az ország legfejlettebb területe Közép-Magyarország, de a régiók közül NyugatDunántúl is jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a második helyet foglalja el. A térségben a főbb nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyt az ipar képviseli, ami nem véletlen, hiszen hazánk egyik legiparosodottabb része. A GDP és a bruttó hozzáadott érték, 2003 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Megnevezés
Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft, 2003
bruttó hozzáadott értékéből való részesedése, % 2002
Ország
2003
2003. évi bruttó hozzáadott értékének az aránya, %
1 807
100,0
100,0
1,7
Közép-Magyarország
2 927
39,8
38,4
1,4
Közép-Dunántúl
1 679
10,0
9,8
1,6
Dél-Dunántúl
1 301
10,5
10,8
2,6
Észak-Magyarország
1 162
7,9
8,3
1,7
Észak-Alföld
1 187
9,6
10,2
1,7
Dél-Alföld
1 236
8,2
8,5
1,5
Nyugat-Dunántúl
1 955
14,0
13,8
2,1
Győr-MosonSopron megye Vas megye
2 176
4,2
4,2
1,3
1 902
3,2
3,5
2,1
Zala megye
1 675
6,5
6,2
3,7
Turisztikai adottságainak, kedvező földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának köszönhetően számos turista keresi fel a térséget és tölti itt a szabadidejét. 2003-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág bruttó hozzáadott értékének a 13,8%-át az ágazat nyugat-dunántúli szervezetei állították elő. Ez az érték valamelyest kisebb ugyan az egy évvel korábbinál, de még így is a második legmagasabb a régiók sorában. A Nyugat-Dunántúlon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hozzáadott értékének a 44,7%-át Zala megyében, 30,2%-át Győr-Moson-Sopronban és negyedét Vas megyében állították elő úgy, hogy az egy évvel korábbihoz képest Zalában csökkenés, Vasban növekedés, míg Győr-Moson-Sopronban stagnálás a jellemző. 2004-ben a régióban nyilvántartott vállalkozások száma gyarapodott, szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással közel 10%-uk foglalkozott, nagyobb arányban mint országosan (6,5%). Nyugat-Dunántúl megyéi közül Vasban volt a legmagasabb (9,5%) a
6
hányaduk, míg Zalában és Győr-Moson-Sopronban elmaradt az országostól. NyugatDunántúlon 11 és fél ezer szervezet tartozott ebbe az ágazatba, melynek több mint a fele zalai székhelyű, a Vas, illetve a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig ugyanakkora részarányt, 23%-ot képviseltek. Jellemző az egyéni vállalkozások túlsúlya az összes vállalkozás körében is, de az idegenforgalom területén még annál is fokozottaban. Különösen Zala megyében, ahol arányuk 86,6%, országos átlag feletti Vas megyében is (81,4%), míg Győr-Moson-Sopronban a vállalkozások kevesebb, mint kétharmadát jegyezték be ebben a formában. A külföldi tőke célterülete nem az idegenforgalom volt elsősorban, az ágazatban mindössze 188 szervezet tevékenykedett, ennek több mint fele Zala megyében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág vállalkozásainak a megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-MosonSopron kft
Vas
bt
Zala
NyugatDunántúl
egyéni vállalkozás
Ország
egyéb
2004-ben 3 és fél millió forint, az összes beruházási ráfordításnak csupán 1,1%-a került az ágazatba, melynek közel felét építésre fordították. Vasban és Zalában ennél is nagyobb hányada szolgálta az épületek, egyéb építmények építését, míg Győr-MosonSopronban nagyobb arányt képviselt a gép, berendezés, járműbeszerzés. A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó szervezeteknél az alkalmazásban állók száma valamivel több volt mint egy évvel korábban. A 10 264 foglalkoztatott közel 38%-a Győr-Moson-Sopronban, 36,2%-a Zalában és 25,9%-a Vas megyében dolgozott. A munkavállalók nagyobb hányada fizikai munkát végzett. A főbb gazdasági ágakat nézve a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozók 85 935 Ft-os bruttó átlagkeresete a legalacsonyabb, a régiós nemzetgazdasági átlagtól több mint 45 ezer forinttal, az ágazatot országosan jellemzőtől pedig mintegy 4 ezer forinttal maradt el. A régión belül Győr-Moson-Sopron megyében a bruttó átlag a 75 ezer forintot sem érte el, Vasban mintegy 86 ezer forintot tett ki, míg Zalában közel 97 ezer forint volt, ami az ágazat országos átlagát több mint 7 ezer forinttal múlta felül. Az adók és járulékok levonása után 64 030 forintot vihettek haza az idegenforgalomban tevékenykedők, Győr-Moson-Sopronban 58 ezret, Vasban közel 64 ezret és Zalában mintegy 70 ezret.
7
2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai 2004-ben a nyugat-dunántúli háztartások által tett belföldi utazások közül a legnagyobb arányt, 90,1%-ot az egynaposok képviselték, számuk 13,6 ezer. A 2-4 napos utaké valamivel több, mint ezer, míg az 5 és többnaposoké az 500-at sem érte el. Az ország régiói közül Nyugat-Dunántúlon regisztrálták a legkevesebb belföldi utazást. A többnapos belföldi utazások megoszlása a lakóhely és a célrégió szerint, 2004 (százalék) Célrégió
Győr-MosonSopron
Vas
Zala
NyugatDunántúl
megye
Ország
Balaton
35,0
25,5
22,1
27,5
15,4
Budapest, KözépDunavidék Dél-Alföld
11,5 4,0
17,0 3,6
13,1 1,8
13,5 3,0
20,1 9,6
Dél-Dunántúl
2,8
3,6
7,5
4,9
7,9
Észak-Alföld
5,3
4,1
1,0
3,3
13,4
ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl
5,1 6,8
0,8 3,6
1,2 5,0
2,5 5,3
13,1 9,4
Nyugat-Dunántúl
28,8
41,2
47,5
39,3
8,3
1,5
0,5
0,2
0,7
2,8
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Tisza-tó Összesen
A több napra történő utazások többsége a régión belül történt, de több mint 400 alkalommal keresték fel a Balaton parti településeket, ennek közel felét tette ki a Budapestre és a Közép-Dunavidékre tett utak száma. Ezek az elsőrendű úticélok általában jellemzik a dunántúli háztartások belföldi utazásait. A Duna másik felén az első két célrégió a saját régió, illetve Budapest és a KözépDunavidék volt, de ezen felül például az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi, egymással szomszédos régiókban jellemző még az oda-vissza történő utazás is. A délalföldi háztartásokat nézve közel ugyanolyan számú utazást tettek a Balatonhoz, illetve Észak-Magyarországra. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a legtöbb utazás a Balatonhoz történt, ezt követték a régión belüli utak. Vas és Zala megyében a fő úticél megegyezett az előbbivel csak a sorrend volt fordított. Azok a háztartások, melyekre nem jellemző a több napos utazás, a távolmaradás legfőbb okának az erre fordítható pénzeszközeik szűkösségét, illetve egészségügyi problémákat jelöltek meg. Ez jellemzi az ország egész területét. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Zala megyében a legmagasabb (38,2, illetve 26,5%) azon háztartások aránya, akik az előbbi két ok miatt nem utaztak el sehová.
8
A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004
Szoktak, de most nem 17%
Nem volt kivel utazni 1%
Egyéb 1%
Nem szeret utazni 3% Munkából adódó kötelezettségek 19%
Családi, baráti kötelezettségek 5%
Egészségügyi problémák 22%
Anyagiak 32%
2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai 2004-ben a Magyarországra több napra látogató külföldiek a legtöbb esetben Budapestet keresték fel, de a leglátogatottabb régiók között van Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. A látogatások negyedévenkénti alakulására jellemző, hogy a harmadik negyedévben fokozódik a balatoni forgalom, a fővárosi csökken, míg a nyugat-dunántúli az első negyedévben a legmagasabb. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, 2005 (többnapos látogatók) Dél-Alföld 7%
Dél-Dunántúl 5% BUDAPEST 29%
Közép-Dunántúl 11%
Tisza-tó 3% Közép-Dunavidék 4%
BALATON 15%
Észak-Alföld 5% ÉszakMagyarország 5%
NYUGATDUNÁNTÚL 16%
Az Európai látogatások egyenletesebben oszlanak meg az egyes turisztikai régiók között, mint az Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából érkezőké, ugyanis ez utóbbiak legnagyobb hányada a fővárost keresi fel. Az osztrák turisták több mint 40%-a a Nyugat-dunántúli régióba tesz több napos utazást, ami értelemszerűen összefüggésben van
9
azzal, hogy a térség az osztrák-magyar határ mentén található. Ugyancsak ezzel magyarázható a szlovén látogatások száma is, ami 35,1%-ot ért el. Nagyobb arányt, 19,1%ot képvisel még a német forgalom is, ami a Balatoni és a Budapesti után a harmadik. Az egynapos utakra elsősorban a határ menti régiók felkeresése a jellemző, több mint harmaduk a Nyugat-dunántúli régióban történt, ezt követi Észak- és Dél-Alföld. 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása Az ország kereskedelmi szálláshely-kapacitásának 17,5%-a található a NyugatDunántúlon. Szállástípusonként nézve a szállodai férőhelyek 16 és fél %-ával, a panziók és a kempingek kapacitásának egyaránt a 20%-ával rendelkezik. 2004. július 31-én Nyugat-Dunántúlon a kereskedelmi szálláshelyek közel 59 ezer férőhellyel várták a vendégeket, melyek legnagyobb hányadát, 42%-át Zala megyében regisztrálták. Nyugat-Dunántúl szállodai, turistaszálló és üdülőház kapacitásának több mint a fele Zala megyében, az ifjúsági szállókénak 81,4%-a, a panziókének a 40,9%-a GyőrMoson-Sopronban található, a kempingek 44,4%-a ugyancsak itt és 39,2%-a pedig Zalában. A legkisebb befogadóképességgel Vas megye szálláshelyei rendelkeztek. A régió szálláshelystruktúrája nem teljesen azonos az országossal, míg a térségben a legnagyobb arányt, 35,1%-ot a kempingek képviselik, addig az országban a szállodák 33,5%-kal. A többi szálláshelynél a férőhely szerinti rangsor megegyezik az országossal, csak arányaiban mutatkozik eltérés. Jelentős hányaduk a városokra koncentrálódott, ugyanis a kapacitás 54,9%-a itt található. Zala megyében ennél nagyobb az arányuk, 63,8%, GyőrMoson-Sopronban 51,7%. Kereskedelmi szálláshely-kapacitás szállástípusonkénti megoszlása, 2004 100% 90%
Kemping
80%
Üdülőház
70% 60%
Ifjúsági szálló
50% 40%
Turistaszállás
30%
Panzió
20%
Szálloda
10% 0% Győr-MosonSopron megye
Vas megye
Zala megye
Nyugat-Dunántúl
Ország
Az ország magánszálláshely kapacitásának közel 16,3%-át a nyugat-dunántúli szálláshelyek adják. A 39,2 ezer férőhely több mint háromnegyedével Zala megye, 7,4%ával Győr-Moson-Sopron és 15,5%-ával Vas rendelkezett. Az országoshoz hasonlóan a magánszálláshelyek férőhelyeiből a fizetővendéglátás képviselt nagyobb arányt a régióban, de míg Vasban jóval magasabb a falusi szállásférőhelyek hányada, addig Zalában kilenctizedük fizetővendéglátó. Győrben nem ilyen markáns a különbség, de több férőhellyel várták az idelátogatókat a falusi vendéglátók.
10
Magánszálláshely kapacitás megoszlása megyénként, 2004
Győr-MosonSopron megye 7% Vas megye 16%
Zala megye 77%
2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma Míg az ország kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbihoz képest nőtt a forgalom, addig a régióban annál szerényebb ütemben, 2,8%-kal emelkedett a vendégek száma, a vendégéjszakáké pedig 0,5%-kal csökkent. A régió megyéi közül csak Zalában maradt el az egy évvel korábbitól, Győr-Moson-Sopronban közel ugyanolyan mértékben (3,4, illetve 3,5%-kal) nőtt a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma, Vasban pedig a vendégforgalom 7 és fél %-os bővülését nem kísérte a vendégéjszakák jelentős növekedése (0,9% volt). Nyugat-Dunántúl szálláshelyein a vendégek és a vendégéjszakák számának a változása, 2004 (előző év=100,0) Magánszálláshelyek Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda -30
-20
-10
0
10
vendég
20
30
40
50
60
vendégéjszaka
Az előző évihez képest az országoshoz hasonlóan a Nyugat-Dunántúlon is a szállodákba és az ifjúsági szállókba érkezett több vendég. Az általuk eltöltött éjszakák száma az előbbiben az országosnál kisebb mértékben, 3,8%-kal nőtt, az utóbbiban pedig több mint negyedével (országosan fogyás a jellemző). A többi szállástípus esetében a forgalom csökkenéséről számolhatunk be. A régión belül az összességében csökkenő idegenforgalmat elkönyvelő Zala megyei szálláshelyek közül csak a szállodák vendégszáma nőtt 1%-kal, a turistaszállásoké pedig 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig mindenhol csökkent. Győr-Moson-Sopronban a szállodák szolgáltatásait 12,2%-kal több vendég vette
11
igénybe, az ifjúsági szállókét 1,6-szer annyian, a kempingekét pedig 0,9%-kal többen. A vendégéjszakák száma csak ezeken a szálláshelyeken emelkedett, az előbbi sorrendben 8,6, 45,4, illetve 25%-kal. Vas megyében csak a szállodák bonyolítottak nagyobb forgalmat, ugyanis negyedével több vendég, 15,1%kal több éjszakán át tartózkodott ott. A régióban általában jellemző, hogy a legtöbb vendégéjszakát, két és fél milliót a szállodák könyvelhették el. A kempingek és a panziók vendégei 395 ezer, illetve 374 ezer éjszakán át maradtak szálláshelyükön. Az átlagos tartózkodási idő (3,8 éjszaka) magasabb volt az országosnál. A leghosszabb ideig (4,3 éjszaka) a Zala megyei szálláshelyeket vették igénybe. A tartózkodási idő a kempingekben volt a legtöbb, 5,9 éjszaka, de a szállodákban is átlagosan 3,6 éjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a megoszlása szállástípusok szerint, 2004
Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% Szálloda
Panzió
20% Turistaszállás
40% Ifjúsági szálló
60% Üdülőház
80%
100%
Kemping
A magánszálláshelyek vendégeinek a száma még az országosnál is jóval nagyobb mértékben, 26,3%-kal emelkedett a régióban, de a vendégéjszakáké ennek ellenére 5,6%kal csökkent (ez mérsékeltebb az országosnál, ami 8,8% volt). Nyugat-Dunántúlon a vendégéjszakák 62%-át a Zala megyei szálláshelyeken, közel harmadát pedig a Vas megyeieken produkálták. A fizetővendéglátók forgalma nagyobb volt, mint a falusi szállásadóké, ugyanis a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak a 85%-át ők regisztrálták. Az egy évvel korábbihoz képest a fizetővendéglátás szolgáltatásait többen vették igénybe és több éjszakán át maradtak ott, míg a falusi szállásadóknál elmaradtak az idén a vendégek és ezáltal a vendégéjszakák száma is jelentősen visszaesett. Ez utóbbi országosan is jellemző tendencia, csak mérsékeltebb ütemű. Az országossal ellentétben a régióban 1,9%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, míg a belföldiek által eltöltötteké 1,2%-kal növekedett. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákból közel 1,3 milliót a belföldiek, 1,7 milliót pedig a külföldiek töltöttek el. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodákban az az előbbi az országosnál is nagyobb mértékben, 9,1%-kal emelkedett, az utóbbi pedig stagnált. A kempingek vendégkörének jelentős részét a külföldről érkezők teszik ki, a vendégéjszakák 92,9%-át ők realizálták. A szállodákban ez az arány 56,7%. A turistaszállásokon, az ifjúsági szállókban és az üdülőházakban a belföldi vendégéjszakák túlsúlya a jellemző, arányuk 90% fölötti, ez utóbbit kivéve, ahol a 80%-ot közelít.
12
Nyugat-Dunántúl megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a vendégéjszakák nagyobb hányadát, 65%-át töltötték el a belföldi vendégek, míg Vas és Zala megyében a régiós, illetve az országos átlag fölötti a külföldi vendégéjszakák aránya (58,7, illetve 61,2%). A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya a régió különböző típusú szálláshelyein, 2004 Összesen Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0%
20%
40% Belföldi
60%
80%
100%
Külföldi
A régió magánszálláshelyein eltöltött éjszakákat nézve ugyancsak a külföldi forgalom a nagyobb, hányaduk 62,4%, országosan 52,8%. Győr-Moson-Sopron megyét kivéve Vasban és Zalában is valamivel több az arányuk. A falusi szállásadóknál a hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma a magasabb mindhárom megyében, míg a fizetővendéglátóhelyeket nézve ismét Győr-Moson-Sopron a kivétel, ahol belföldi többlet a jellemző. A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-MosonSopron megye
Vas megye Belföldi
Zala megye
NyugatDunántúl
Ország
Külföldi
Az országoshoz hasonlóan a külföldi forgalom legnagyobb hányadát az Európai Unió országaiból érkezők teszik ki, azon belül is a legtöbben és a legtöbb éjszakát (1,1 milliót) a Németországból érkezők töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, pedig forgalmuk nem érte el az egy évvel korábbit. A régió német vendégéjszakáinak a legnagyobb hányadát, 63,2%-át a Zala megyei szálláshelyeken regisztrálták, negyedét a vasi forgalom adta. A három megye közül csak a közel 12%-os részarányt képviselő Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, 7,2%-kal az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A német forgalom 72%át a szállodák bonyolították, Zala megyében ez az arány a 80%-ot is elérte, Győr-MosonSopronban 64 és Vasban 55,7%. A második legtöbb vendégéjszakával az osztrákok
13
rendelkeztek, ami Zala megyét kivéve meghaladta a tavalyit. Különösen Vas megye szállodáiban nőtt a forgalmuk (25,5%kal). Ennél szerényebb, de a többihez képest nagyobb a holland és az olasz vendégéjszakák száma a régió mindhárom megyéjében. Dinamikájuk eltérően alakult, ugyanis az olasz emelkedett, de a holland vendégéjszakák száma Zalában stagnált, a másik két megyében pedig csökkent, Vasban jelentősen. Zala és Vas megye szálláshelyein a cseh vendégéjszakák képviseltek még nagyobb arányt, számuk Vasban több mint 25 ezer volt és 28,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg Zalában ennek fele, ami viszont 11,6%-kal kevesebb volt. Győr-Moson-Sopronban Franciaországból 7,2 ezer, az Egyesült Királyságból közel 6 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, míg előbbi 43,1%-kal nőtt, addig az utóbbi 3,8%-kal csökkent. A francia forgalom Zalában is erősödött 26,4%-kal, az éjszakák száma 9,4 ezer volt. Említést érdemel még az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták eltöltött vendégéjszakák száma is, mely mindhárom megyében emelkedett, különösen Zalában és Győr-Moson-Sopronban. 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma Az ország 26 üdülőkörzetéből kilencben megtalálhatók a régió települései, közülük a Sopron-Kőszeghegyalja, a Göcsej, a Nyugati-határszél és a Szigetköz teljes egészében a régió településeiből áll, míg a Balaton, a Bakony, a Dél-Zala és a Rába-Marcal mente üdülőkörzeteknek csak egy részét képezik. (Az üdülőkörzetekhez tartozó településjegyzéket a függelék tartalmazza.) A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának a megoszlása üdülőkörzetenként, 2004 Göcsej 6%
Dél-Zala 1%
Balaton további 8%
Bakony 0%
SopronKöszeghegyalja 28%
Szigetköz 8% Balaton partközeli 42% Rába-Marcal mente 2%
Nyugati-Határszél 5%
2.6.1. Bakony üdülőkörzet Az üdülőkörzetnek a régióból, azon belül is Győr-Moson-Sopron megyéből egy település – Bakonyszentlászló – a tagja, ahol egy turistaszállás és egy üdülőház várta az idelátogatókat, 52 férőhellyel. A szálláshelyeket valamivel több mint ezren keresték fel, zömében hazai vendégek és mintegy 2 500 éjszakát töltöttek el ott. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent a forgalom. 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet Az üdülőkörzetet alkotó települések Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatók. A szálláshelyek széles választékával várják idelátogatókat. A férőhelyek legnagyobb hányadát a kempingek, a magánszálláshelyek és a szállodák adták. A szálláshely-kapacitás az üdülőkörzetek közül a Balaton partközeli településeket követően itt a legnagyobb, több mint 25,7 ezer férőhellyel. A vendégforgalom csak a szállodákban, a magánszálláshelyeken
14
és a legkisebb forgalmú ifjúsági szállókban emelkedett. A szálláshelyeken összesen 368,6 ezren szálltak meg és 1,3 millió éjszakát töltöttek el ott. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodák szolgáltatásait közel 220 ezren vették igénybe és 712 256 éjszakán át maradtak ott, az előző évihez képest 15,6%, illetve 11%-os a növekedés. Közel ugyanannyi éjszakával rendelkeztek a belföldi és külföldi vendégek, arányuk 48:52 %. A kempingekben több mint 30 600 vendéget és mintegy 198 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 16,8, illetve 9,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a szálláshely a külföldiek körében kedvelt, ugyanis az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 95,8%. A magánszálláshelyeket, ahol szintén nőtt a forgalom, kevesebb mint 30 ezren keresték fel és valamivel több mint 183 ezer éjszakán át maradtak ott. A panziók forgalma nem érte el az egy évvel korábbit, de a különböző típusú szálláshelyekét meghaladta. A közel 46 ezer vendég – több mint kétharmaduk belföldi – mintegy 107 ezer éjszakát töltött el. Az üdülőházakban 24 ezer vendég fordult meg, ami jóval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az általuk eltöltött éjszakák ennél kisebb mértékben, 8,3%-kal csökkentek, számuk 81,4 ezer volt. A vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként a Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzetben, 2004 Magánszálláshely 14%
Kemping 15% Szálloda 54%
Üdülőház 6% Ifjúsági szálló 1% Turistaszállás 2%
Panzió 8%
2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései teljes egészében Győr-Moson-Sopron megyéből kerültek ki. Mindenféle típusú szálláshely megtalálható itt. Az 8 960 fős férőhely-kapacitással az üdülőkörzetek között a középmezőnyben helyezkedik el. A legtöbb férőhellyel, több mint 2 800-zal itt is a szállodák rendelkeztek, ennek felét tette ki a panzióké, míg a kempingek és a magánszálláshelyek közel ugyanannyi hellyel, több mint 1 200-zal várták az idelátogatókat. Csak a szállodák forgalma (vendégéjszakák száma) bővült az előző évihez képest, a többi szálláshelyen elmaradtak a vendégek, a legnagyobb mértékű csökkenést az üdülőházak szenvedték el. A szállodákat 126 300-an keresték fel és 294 862 éjszakát töltöttek el ott, az egy évvel korábbinál 23,8, illetve 17,4%-kal többet. A külföldi vendégéjszakák aránya 53,1% volt. A panziókban 34 523 vendég szállt meg, többségük belföldi, azonban ennek ellenére a 70 741 éjszakából nagyobb arányt, 51,2%-ot képviseltek a külföldiek. A magánszálláshelyek vendégforgalma 7 715 volt, a vendégéjszakák száma pedig 22 127, melyből a külföldiek által eltöltöttek aránya 47,5%. A kempingekben több vendég volt (4 400), mint az ifjúsági szállókban, de a vendégéjszakák száma ennek ellenére ez utóbbiban volt magasabb,
15
16 371, a kempingekben regisztráltnak a duplája. Az ifjúsági szállók szolgáltatásait csak hazai vendégek vették igénybe, míg a kempingek vendégeinek a 69,7%-a külföldről érkezett. A vendégéjszakák megoszlása a Szigetköz üdülőkörzetben szállástípusonként, 2004
Szálloda 67%
Panzió 16%
Turistaszállás 5% Ifjúsági szálló 4% Kemping 2% Magánszálláshely 5%
Üdülőház 1%
2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet Az üdülőkörzet Vas megye nyugati részén terül el. Szálláshelyeinek a befogadóképessége 5 406 volt. A legtöbb férőhellyel, 1 670-nel a panziók várták az idelátogatókat. A magánszállások kapacitása meghaladta az ezret. Az ifjúsági szállón kívül minden típusú szálláshely megtalálható itt. Az üdülőkörzetben a belföldi forgalom túlsúlya a jellemző. A vendégek száma csak a szállodákban és a turistaszállásokon nőtt, míg a vendégéjszakáké ez utóbbiban és a magánszálláshelyeken. A szállodákat közel 27 ezren keresték fel és több, mint 50 ezer éjszakán át tartózkodtak ott. A hazai forgalom magasabb volt mint a külföldi. A panziókban ennél többen szálltak meg, 33 235-en, és 65 528 éjszakát töltöttek el ott. Itt is a belföldi forgalom a domináns. A magánszállások vendégeinek a száma nem érte el az 5 ezret, a vendégéjszakák száma közelítette a 29 400-at. Az üdülőházakban kevesebb, mint 10 ezer éjszakát regisztráltak. 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet Szálláshely-kapacitása szűkös, az előbbihez hasonlóan csak ifjúsági szállója nincs. Az üdülőházak, a turistaszállások és a magánszálláshelyek kivételével több vendég érkezett ide, de az éjszakák száma csak a kempingekben nőtt. A legtöbb vendéget a szállodákban fogadták, több mint 5 ezret, többségük belföldi volt, a vendégéjszakák száma 10 848. A kempingekben kevesebb vendéget, 3 384-et regisztráltak, de a vendégéjszakáik száma mégis 4 805-tel több volt a szállodákénál. A panziókat 3 841 vendég kereste fel, viszonylag rövid ideig maradt ott, 6 314 éjszakán át.
16
2.6.6. Balaton partközeli települések Az üdülőkörzet települései a régióból Zala megyében találhatók. Nyugat-Dunántúl üdülőkörzetei közül ezeknek a partközeli településeknek a kapacitása és egyben a vendégforgalma is a legnagyobb. A Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településeinek a szálláshely-kapacitása, 2004 Szálloda 20%
Panzió 3%
Turistaszállás 1% Ifjúsági szálló 0%
Magánszálláshely 59%
Üdülőház 2% Kemping 15%
A harmadik olyan körzet, ahol mindenféle típusú szálláshely megtalálható. Szállásférőhelyeinek a száma 39 438, melynek több mint fele magánkézben volt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák 7 721 férőhellyel, a kempingek pedig 5 991gyel várták a turistákat. A vendégek száma a legkisebb forgalmat bonyolító ifjúsági szállókban és a magánszállásokon nőtt, a többiben csökkent. Ugyanakkor a vendégéjszakák minden szállástípus esetében elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vendégéjszakák megoszlása a Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településein, 2004 Magánszálláshely Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0%
20%
40% külföldi
60%
80%
100%
belföldi
A kempingek és a magánszálláshelyek kivételével a hazai vendégek száma volt magasabb, míg a vendégéjszakákat nézve a turistaszállásokon és az ifjúsági szállókon kivűl a külföldről érkezők több éjszakát töltöttek el, mint a belföldiek.
17
A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban könyvelhették el, 1,1 milliót, ami az üdülőkörzet összes forgalmának közel a háromnegyede. A magánszálláshelyeken eltöltötekt száma 229,6 ezer, ennek kevesebb mint a felét regisztráltak a kempingekben (101,1 ezret), míg a legkisebb forgalommal a kisebb kapacitású turistaszállások és ifjúsági szállók rendelkeztek. 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései A Balaton üdülőkörzet azon települései, melyek nem a part mentén találhatók szintén rendelkeznek szálláshelyekkel. A turistaszállást és az ifjúsági szállót kivéve itt is található szálloda, panzió, üdülőház, kemping és magánszálláshely, melyek együttes férőhelykapacitása közelíti a 7 100-at. A vendégek száma a szállodákban és az üdülőházakban nőtt, míg a vendégéjszakáké a szállodákban is emelkedett, de emellett csak a kempingekben haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban regisztrálták, összesen 217 922-t, ezt követte a magánszálláshelyek forgalma 111,5 ezerrel. Míg az előbbiben közel megegyezett a külföldi és a belföldi forgalom, addig az utóbbiban 90,3%-ot képviseltek a külföldi vendégéjszakák. A kempingekben 46 983 éjszakát töltöttek a vendégek, 93,5%-ukat a külföldiek. A legkisebb forgalmat bonyolító panziókban is jellemző a külföldi többlet. Ugyanakkor az üdülőházakban sokkal több hazai vendég fordult meg. 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései Zala megyében találhatók, kapacitását tekintve a középmezőnyt képviseli. Az 5 313 férőhelyből a turistaszállások 1 818-cal rendelkeztek, de 1 512 férőhelyet kínáltak a magánszálláshelyek is. A többi szállásé alacsonyabb ennél, ifjúsági szállója nincs az üdülőkörzetnek. A vendégszám a turistaszállásokon, a panziókban és a magánszálláshelyeken, a vendégéjszakáké pedig ez utóbbi kettőben nőtt. A legtöbb vendég a szállodákat és a panziókat kereste fel, mindkét esetben számuk több mint 16,5 ezer. A legtöbb vendégéjszakával 51,6 ezerrel a panziók rendelkeztek, míg a magánszálláshelyek könyvelhették el a második legnagyobb forgalmat az üdülőkörzetben (39,5 ezer éjszakát). A külföldi vendégéjszakák száma csak az üdülőházakban és a kempingekben haladta meg a belföldiekét. 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet A régió kilencedik üdülőkörzete, a második legkisebb befogadóképességű, mindössze 1 319 férőhellyel. Ifjúsági szállója és kempingje nincs. A legtöbb férőhellyel (670) a turistaszállások várták az idelátogatókat, de a legtöbb vendég (6 662) a szállodákban szállt meg, ettől csak ezerrel maradt el a panziók és turistaszállások vendégforgalma. Az egy évvel korábbihoz képest csak a panziókban és a magánszálláshelyeken vették többen igénybe a szálláshelyek szolgáltatásait, ennek ellenére a vendégéjszakák száma csak a szállodákban emelkedett. Az üdülőkörzet szálláshelyeinek a vendégköre a hazai turistákból került ki. 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A kereskedelmi szálláshelyek 2004. évi bevétele 35 595 millió forint volt, melynek 41,8%-a a szállásdíjból származott, egyaránt 29,1%-át teszi ki a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás bevétele. A bevételek összetétele a régió megyéiben másképpen alakult, GyőrMoson-Sopronban közel ugyanannyi a szállásdíjé és a vendéglátásé, míg az egyéb szolgáltatásé csak 15,5%-ot képviselt. Vas megyében a legnagyobb része a szállásdíjból származott, a vendéglátásé pedig valamivel több, mint az egyéb. Zala megyében is nagyobb része a szállásdíjból folyt be, de nem érte el a másik két megyében képviselt arányt, míg a második legnagyobb összeget az egyéb szoltatás kötelező reggelivel jelentette.
18
A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek az összetétele, 2004
Ország Nyuga-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0%
20% szállásdíj
40%
60% egyéb
80%
100%
vendéglátás
A régió kereskedelmi szálláshelyeinek a bevétele nem egyenletesen oszlott meg a megyék között, ugyanis több mint a fele Zala megyében realizálódott, 23,7%-a Győr-MosonSopron-ban és 21,4%-a pedig Vasban. Ezen belül a szállásdíj bevételek 51,7%-a a Zala megyei szálláshelyeken keletkezett, közel azonos hányadot ért el Győr-Moson-Sopronban és Vasban is. A vendéglátásból származó bevételek legnagyobb arányt ugyancsak Zalában értek el, de a második legnagyobb hányaduk, több mint harmaduk Győr-Moson-Sopronban realizálódott, 20%-uk pedig Vasban. Az egyéb bevételek tekintetében Zala megye még nagyobb arányt, 68,5%-ot képviselt, míg Vasban 18,8%-uk, Győr-Moson-Sopronban pedig 12,6%-uk keletkezett. A legnagyobb bevételt a drágább árfekvésű, de magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, azaz a szállodák és a panziók produkáltak, az összes 96,0%-át adták. A régióban a szállásdíjbevétel 61,3%-a származott a külföldi vendégektől, ami alacsonyabb az országosan jellemzőnél (70%). Zala és Vas megyében a régiós átlagnál magasabb volt ez az arány, Győr-Moson-Sopronban közelítette az 50%-ot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj összege 4 143 Ft volt, ami 1 108 Ft-tal alacsonyabb az országosnál. A régió megyéi közül Zalában volt a legmagasabb 4 252 Ft, ettől nem sokkal maradt el Vasban, míg Győr-Moson-Sopronban nem érte el a 4 ezer Ft-ot. Ugyanakkor az egy külföldi vendégéjszakára jutó szállásdíj ez utóbbiban volt a legmagasabb, 5 143 Ft, ami a régiós átlag fölött alakult, de az országosnál még mindig kevesebb. Összege Zalában 4 588, Vasban 4 389 Ft-ot tett ki. A különböző típusú szálláshelyeket nézve a vasi szállodákban a legmagasabb a szállásdíj, a panziókat és a turistaszállásokat illetően GyőrMoson-Sopron vezet. Az ifjúsági szállókban egy éjszakára Zala megyében kellett átlagosan többet fizetni, az üdülőházak esetében Vas megye az első, míg a kempingeknél ez a mutatószám Vasban és Zalában is ugyanannyi, Győr-Moson-Sopronban pedig alacsonyabb. A régióban átlagosan jellemző egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak összegét nézve általában magasabb a mutató értéke az országban, kivétel ez alól turistaszálló és a kemping.
19
Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft, 2004
Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0
1000
2000
3000
4000
5000
Nyugat-Dunántúl
6000
7000
8000
Ország
2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain A régió határállomásain 16,5 millió alkalommal léptek a külföldiek hazánkba, ami 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Különösen Győr-Moson-Sopronban erősödött a forgalom (13,4%-kal), ahol 12,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak. Vasban ennek csak töredékét, 2,1 milliót, Zalában pedig 2 milliót tartott nyílván a Határőrség. Az idegenforgalmi szezonban nagyobb a forgalom, de az idényen kívüli határátlépések száma is eléri a 6 700-at. A külföldre utazó magyarok határátlépései a külföldi belépéseknek a felét jelentette. A kifele irányuló magyar forgalom csökkent 3,1%-kal. A Vas megyei határszakaszon viszont 1,2%-kal emelkedett, a Győr-Moson-Sopron megyein 1%-kal lett kevesebb, míg a zalain jelentősen visszaesett, az egy évvel azelőttinek a háromnegyedét sem érte el. A nemzetközi idegenforgalom Nyugat-Dunántúl határállomásain, 2004 18 000
ezer
16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2000
2001
Magyarországra érkező külföldi
20
2002
2003 Külföldre utazó magyar
2004
2.9. Vendéglátás Az ország vendéglátóhelyeinek a 11,5%-a, összesen 6 389 a Nyugat-dunántúli régióban található, ahol számuk évről-évre emelkedett. A térség megyéi közül Győr-MosonSopronban működött a legtöbb (2 810), de Zalában is több mint kétezer kínálta a szolgáltatásait, míg a legkevesebb (1 517) Vasban tevékenykedett. A vendéglátóhelyek megoszlása, 2004
Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0%
20% étterem, cukrászda
40% bár,borozó
60%
80%
100%
munkahelyi vendéglátóhely
91,5%-uk kereskedelmi vendéglátóhely, azon belül a legnagyobb hányadot (70,8%-ot) az éttermek és a cukrászdák teszik ki. A bárok, borozók száma valamivel több, mint 1 700. Míg a legtöbb étterem és cukrászda Győr-Moson-Sopronban és Zalában található, addig a bárok és borozók Győr-Moson-Sopron mellett Vas megyében fordultak elő nagyobb hányadban. A vendéglátó egységek több mint felét egyéni vállalkozók működtették.
21
TÁBLÁZATOK
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004
Megnevezés
GyőrMosonSopron
Vas
Zala
megye
A gazdasági ág részesedése a 2003. évi bruttó hozzáadott értékből, % Regisztrált vállalkozások száma összesen Ebből: vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság szövetkezet betéti társaság egyéni vállalkozás
NyugatDunántúl
Ország
NyugatDunántúl az országos %ában
1,3
2,1
3,7
2,1
1,7
123,5
2 677
2 695
6 201
11 573
78 253
14,8
426 4 1 462 1 732
251 1 − 232 2 195
277 7 1 508 5 369
954 12 2 1 202 9 296
8 892 93 28 10 397 58 206
10,7 12,9 7,1 11,6 16,0
50
34
104
188
1 262
14,9
8,7
13,8
20,9
16,4
82,8
19,8
1 029
873
1 605
3 507
41 966
8,4
389
500
845
1 734
17 561
9,9
3 889
2 658
3 717
10 264
80 694
12,7
3 290
2 321
3 347
8 958
71 035
12,6
686
553
899
2 138
17 698
12,1
74 614
86 042
96 988
85 935
89 978
95,5
82,9
95,6
107,8
95,5
x
x
Külföldi érdekeltségű vállalkozások: száma összesen egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Gazdasági szervezetek beruházásai b): értéke, millió Ft, ebből: épület, egyéb építmény Alkalmazásban állók száma összesen Ebből: teljes munkaidőben foglalkoztatott ebből: szellemi foglalkozású Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: forint a nemzetgazdasági átlag %-ában
24
A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 (százalék)
Megnevezés
Győr-MosonSopron
Vas
Zala
megye
NyugatDunántúl
Vendégek száma az előző évi %-ában Szálloda
112,2
125,1
101,0
109,0
Panzió
98,0
95,9
96,1
96,8
Turistaszállás
61,7
−
100,1
86,3
Ifjúsági szálló
163,5
−
80,3
147,4
Üdülőház
68,2
87,2
96,0
77,9
Kemping
100,9
79,8
90,9
88,8
Kereskedelmi szálláshelyek összesen
103,4
107,5
99,6
102,8
Fizetővendéglátás
100,3
231,8
145,4
149,5
Falusi szállásadás
112,6
36,6
119,9
71,1
Magánszálláshelyek összesen
105,0
99,9
142,4
126,3
Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Szálloda
108,6
115,1
98,6
103,8
Panzió
95,7
86,3
94,3
91,9
Turistaszállás
64,9
−
84,8
81,2
Ifjúsági szálló
145,4
−
71,5
126,5
Üdülőház
83,4
79,3
80,3
81,8
Kemping
125,0
84,7
94,8
94,2
Kereskedelmi szálláshelyek összesen
103,5
100,9
96,9
Fizetővendéglátás
100,2
150,3
93,2
104,6
Falusi szállásadás
121,6
30,5
105,4
60,4
Magánszálláshelyek összesen
108,8
90,7
94,2
94,4
99,5
25
A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004
Megnevezés
GyőrMosonSopron
Vas
Zala
NyugatDunántúl
Ország
megye
NyugatDunántúl az országos %-ában
Szálloda Szoba
2 203
1 594
4 233
8 030
47 611
16,9
Férőhely
5 143
3 588
9 923
18 654
112 769
16,5
Vendég
238 602
143 458
321 176
703 236
4 570 856
15,4
Ebből: külföldi
118 032
65 236
135 346
318 614
2 744 786
11,6
Vendégéjszaka
565 778
510 247 1 432 499
2 508 524
12 638 477
19,8
Ebből: külföldi
226 251
316 507
880 453
1 423 211
8 106 140
17,6
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,4
3,6
4,5
3,6
2,8
53,6
Ezen belül: külföldi
1,9
4,9
6,5
4,5
3,0
150,0
Panzió Szoba
1 423
1 101
908
3 432
16 652
20,6
Férőhely
3 639
2 910
2 359
8 908
45 201
19,7
Vendég
65 853
59 754
35 573
161 180
832 307
19,4
Ebből: külföldi
25 098
15 781
10 288
51 167
206 144
24,8
134 330
129 149
110 870
374 349
2 023 626
18,5
52 639
41 367
42 860
136 866
622 542
22,0
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,0
2,2
3,1
2,3
2,4
95,8
Ezen belül: külföldi
2,1
2,6
4,2
2,7
3,0
90,0
Vendégéjszaka Ebből: külföldi
Turistaszállás Szoba
698
−
809
1 507
8 410
17,9
Férőhely
2 716
350
3 116
6 182
34 827
17,8
Vendég
11 804
21 746
19 572
53 122
330 440
16,1
1 102
698
969
2 769
23 476
11,8
31 128
49 854
47 638
128 620
857 605
15,0
3 988
2 937
2 899
9 824
68 817
14,3
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,6
2,3
2,4
2,4
2,6
92,3
Ezen belül: külföldi
3,6
4,2
3,0
3,5
2,9
120,7
Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi
26
A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás)
Megnevezés
GyőrMosonSopron
Vas
Zala
NyugatDunántúl
NyugatDunántúl az országos %-ában
Ország
megye Ifjúsági szálló Szoba
113
−
37
150
5 356
2,8
Férőhely
725
−
166
891
21 890
4,1
12 627
−
1 489
14 116
244 467
5,8
63
−
30
93
35 110
0,3
36 043
−
6 093
42 136
702 384
6,0
Ebből: külföldi
101
−
420
521
111 792
0,5
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,9
−
4,1
3,0
2,9
103,4
Ezen belül: külföldi
1,6
−
14,0
5,6
3,2
175,0
Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka
Üdülőház Szoba
291
7
436
734
6 895
10,6
Férőhely
815
212
1 050
2 077
22 862
9,1
22 086
8 844
11 554
42 484
279 819
15,2
1 436
318
4 263
6 017
44 402
13,6
78 763
21 522
42 432
142 717
923 351
15,5
4 350
936
23 628
28 914
238 014
12,1
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
3,6
2,4
3,7
3,4
3,3
103,0
Ezen belül: külföldi
3,0
2,9
5,5
4,8
5,4
88,9
Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi
Kemping Szoba
−
−
−
−
−
−
Férőhely
9 180
3 385
8 116
20 681
98 945
20,9
Vendég
16 857
23 143
26 747
66 747
358 554
18,6
Ebből: külföldi
13 926
19 637
23 150
56 713
215 950
26,3
Vendégéjszaka
67 165
156 935
170 418
394 518
1 754 040
22,5
Ebből: külföldi
60 600
147 777
158 114
366 491
1 360 804
26,9
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
4,0
6,8
6,4
5,9
4,9
120,4
Ezen belül: külföldi
4,4
7,5
6,8
6,5
6,3
103,2
27
A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás)
Megnevezés
GyőrMosonSopron
Vas
Zala
NyugatDunántúl
Ország
megye
NyugatDunántúl az országos %-ában
Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szoba
4 728
3 257
6 423
14 408
84 924
16,9
Férőhely
22 218
11 964
24 730
58 912
336 494
17,5
Vendég
367 829
256 945
416 111 1 040 885
6 616 443
15,7
Ebből: külföldi
159 657
101 670
174 046
435 373
3 269 868
13,3
Vendégéjszaka
913 207
867 707
1 809 950 3 590 864
18 899 483
19,0
Ebből: külföldi
347 929
509 524
1 108 374 1 965 827
10 508 109
18,7
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,5
3,4
4,3
3,4
2,9
131,0
Ezen belül: külföldi
2,2
5,0
6,4
4,5
3,2
171,9
Fizetővendéglátás Szoba
524
725
13 076
14 325
89 514
16,0
Férőhely
1 179
1 686
27 198
30 063
196 011
15,3
Vendég
10 313
21 004
86 467
117 784
550 395
21,4
3 463
13 859
54 332
71 654
295 712
24,2
35 733
154 548
371 739
562 020
2 598 587
21,6
7 531
91 850
278 927
378 308
1 525 627
24,8
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
3,5
7,4
4,3
4,8
4,7
102,1
Ezen belül: külföldi
2,2
6,6
5,1
5,3
5,2
101,9
Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi
Falusi szállásadás Szoba
727
1 983
1 377
4 087
18 383
22,2
Férőhely
1 730
4 405
3 031
9 166
44 365
20,7
Vendég
7 016
6 917
9 612
23 545
129 869
18,1
Ebből: külföldi
2 604
1 075
2 160
5 839
22 217
26,3
Vendégéjszaka
29 072
30 957
37 078
97 107
495 637
19,6
Ebből: külföld
10 306
7 202
13 724
31 232
106 970
29,2
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
4,1
4,5
3,9
4,1
3,8
107,9
Ezen belül: külföldi
4,0
6,7
6,4
5,3
4,8
110,4
28
A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás)
Megnevezés
GyőrMosonSopron
Vas
Zala
NyugatDunántúl
Ország
megye
NyugatDunántúl az országos %-ában
Magánszálláshelyek összesen Szoba
1 251
2 708
14 453
18 412
107 897
17,1
Férőhely
2 909
6 091
30 229
39 229
240 376
16,3
Vendég
17 329
27 921
96 079
141 329
680 264
20,8
6 067
14 934
56 492
77 493
317 929
24,4
Vendégéjszaka
64 805
185 505
408 817
659 127
3 094 224
21,3
Ebből: külföldi
17 837
99 052
292 651
409 540
1 632 597
25,1
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
3,7
6,6
4,3
4,7
4,5
104,4
Ezen belül: külföldi
2,9
6,6
5,2
5,3
5,1
103,9
Ebből: külföldi
Kereskedelmi és magánszálláshelyek összesen Szoba
5 979
5 965
20 876
32 820
192 821
17,0
Férőhely
39 547
18 055
54 959
112 561
576 870
19,5
Vendég
385 158
284 866
512 190
1 182 214
7 296 707
16,2
Ebből: külföldi
165 724
116 604
230 538
512 866
3 587 797
14,3
Vendégéjszaka
978 012 1 053 212 2 218 767
4 249 991 21 993 707
19,3
Ebből: külföldi
365 766
2 375 367 12 140 706
19,6
608 576 1 401 025
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka
2,5
1,6
4,3
2,8
3,0
93,3
Ezen belül: külföldi
2,2
5,2
6,1
4,6
3,4
135,3
29
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 Összesen Ország
előző év=100,0
száma
Ebből: szállodákban előző száma év=100,0
Győr-Moson-Sopron megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok Ausztria
347 929
109,5
226 251
112,1
261 956
107,3
164 217
108,3
4 829
149,8
4 167
161,0
68 779
104,1
37 324
96,8
Belgium
4 203
86,4
2 411
87,9
Csehország
5 385
133,3
2 658
105,7
7 211
143,1
5 128
157,6
13 011
97,6
6 309
128,3
Franciaország Hollandia Izrael
796
247,2
445
251,4
Horvátország
1 305
193,0
804
170,3
Szerbia és Montenegró
2 350
106,5
986
106,9
Lengyelország
4 431
163,7
3 295
220,5
Egyesült Királyság
5 999
96,2
4 481
104,3
Németország
133 147
107,2
85 325
108,1
Olaszország
13 443
111,5
10 099
112,1
Oroszország
2 108
114,6
1 600
132,5
Románia
12 390
107,1
9 175
136,2
Szlovákia
3 860
80,8
2 821
76,3
991
135,9
690
180,2
5 675
88,7
4 509
76,8
98,2
316 507
106,3
435 636
97,5
261 156
108,2
2 775
113,6
1 799
82,5
Ausztria
128 905
104,4
90 303
125,5
Belgium
2 228
83,3
620
71,2
25 334
128,2
19 446
127,0
Franciaország
2 039
106,6
1 110
81,3
Hollandia
7 341
86,2
2 517
87,3
Izrael
494
279,1
471
336,4
Horvátország
584
71,0
242
115,2
Szerbia és Montenegró
490
52,6
264
52,2
Szlovénia Ukrajna
Vas megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok
Csehország
509 524
Lengyelország
3 147
114,0
1 148
130,5
Egyesült Királyság
3 746
117,5
2 894
108,6
Németország
277 845
94,2
154 751
100,8
Olaszország
7 912
105,9
4 783
88,8
Oroszország
508
99,0
367
172,3
Románia
2 060
44,7
1 130
30,7
Szlovákia
3 047
114,1
2 164
104,6
Szlovénia
1 212
103,0
914
143,0
490
84,2
168
56,6
Ukrajna
30
A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 (folytatás) Összesen Ország
előző év=100,0
száma
Ebből: szállodákban előző száma év=100,0
Zala megye Összesen Ebből: Európai Unio országai együtt Amerikai Egyesült Államok Ausztria Belgium Csehország Franciaország Hollandia Izrael Horvátország Szerbia és Montenegró
1 108 374
94,9
880 453
95,4
999 082
95,7
787 247
96,0
6 446
188,2
5 108
215,3
221 987
99,6
178 343
100,6
7 303
121,2
5 123
146,4
12 436
88,4
10 270
95,0
9 443
126,4
7 355
123,5
15 966
100,4
4 031
115,8
632
85,5
562
103,7
3 299
121,5
2 637
171,9
836
57,1
535
44,9
Lengyelország
5 881
90,0
2 964
104,0
Egyesült Királyság
6 231
70,6
5 028
96,0
Németország
707 177
93,8
567 044
93,7
Olaszország
12 283
104,6
9 729
113,8
Oroszország
7 849
99,1
7 338
122,1
Románia
2 036
75,7
1 347
136,9
Szlovákia
3 063
122,9
2 062
110,0
Szlovénia
4 643
94,5
3 998
114,6
Ukrajna
1 317
132,5
961
125,8
Nyugat-Dunántúl Összesen
1 965 827
98,1
1 423 211
100,0
Ebből: Európai Unio országai együtt
1 696 674
97,8
1 212 620
100,0
14 050
154,5
11 074
155,1
419 671
101,8
305 970
106,3
Amerikai Egyesült Államok Ausztria Belgium
13 734
101,3
8 154
114,6
Csehország
43 155
114,0
32 374
113,1
Franciaország
18 693
129,6
13 593
128,5
Hollandia
36 318
96,2
9 257
114,0
Izrael
1 922
155,3
1 478
172,1
Horvátország
5 188
123,1
3 683
166,2
Szerbia és Montenegró
3 676
79,9
1 785
71,8
Lengyelország
13 459
112,1
7 407
141,8
Egyesült Királyság
15 976
87,6
12 403
101,6
1 118 169
95,3
807 120
96,3
Németország Olaszország
33 638
107,6
24 611
107,3
Oroszország
10 465
101,8
9 305
125,2
Románia
16 486
87,4
11 652
102,2
Szlovákia
9 970
100,3
7 047
92,3
Szlovénia
6 846
100,4
5 602
124,2
Ukrajna
7 482
93,8
5 638
81,3
31
Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004
Megnevezés
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Ifjúsági szálló
Üdülőház
Kemping
Magánszálláshelyek
Férőhelyek számab) Bakony
−
−
36
−
16
−
−
4 744 2 813
2 951 1 427
967 1 856
433 292
825 98
10 160 1 220
5 666 1 254
Nyugati-határszél
765
1 670
1 162
−
409
350
1 050
Rába-Marcal mente
196
196
13
−
155
655
488
7 721
1 177
431
82
828
5 991
23 208
1 377 521
40 791
− 1 818
− −
70 36
1 240 635
4 358 1 512
120
168
670
−
12
−
349
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
Vendégek száma Bakony
−
−
879
−
133
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
219 538 126 299
45 642 34 523
10 655 6 591
8 746 3 881
23 913 2 238
30 658 4 381
29 413 7 715
Nyugati-határszél
26 998
33 235
15 287
−
3 969
1 355
4 956
5 026
3 841
68
−
677
3 384
954
232 605
10 775
1 162
1 000
7 795
17 622
64 796
55 273 16 543
556 16 865
− 11 736
− −
2 538 608
5 389 3 302
14 138 8 365
6 662
5 679
5 549
−
35
−
1 411
Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
Ebből: külföldi vendégek száma Bakony
−
−
−
−
126
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
90 161 80 117
14 784 16 258
174 1 020
63 −
572 766
28 025 3 055
15 383 4 497
Nyugati-határszél
10 875
6 208
602
−
277
597
384
1 487
2 271
4
−
13
1 666
227
109 750
5 072
121
30
3 368
15 398
44 102
16 393 5 808
373 4 144
− 104
− −
202 397
4 639 2 875
10 152 1 329
2 491
307
743
−
18
−
132
Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései. b) Július 31-én.
32
Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004 Megnevezés
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Ifjúsági szálló
Üdülőház
Kemping
Magánszálláshelyek
Vendégek száma az előző évi %-ában Bakony
−
−
86,0
−
54,3
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
115,6 123,8
92,6 98,4
55,7 97,0
252,0 91,3
75,9 61,3
83,2 32,7
260,1 93,0
Nyugati-határszél
101,5
95,1
107,5
−
66,7
89,0
94,0
Rába-Marcal mente
111,1
114,4
13,3
−
57,1
142,0
80,8
99,1
86,8
71,6
157,5
91,0
89,4
171,6
117,3 84,4
68,4 102,4
− 107,4
− −
126,6 64,8
90,2 95,3
95,1 108,0
99,1
110,8
97,0
−
15,3
−
137,4
Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
Vendégéjszakák száma Bakony
−
−
2 156
−
304
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
712 256 294 862
106 681 70 741
24 392 20 458
19 672 16 371
81 351 5 455
197 586 7 565
183 114 22 127
Nyugati-határszél
50 391
65 528
33 601
−
9 951
2 671
29 384
Rába-Marcal mente
10 848
6 314
201
−
3 223
15 653
3 625
1149140
41 579
6 421
4 600
34 389
101 146
229 634
217 922 31 988
2 690 51 587
− 25 955
− −
4 852 1 296
46 983 20 374
111 461 39 454
9 937
9 450
11 466
−
98
−
10 332
Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
Ebből: külföldi vendégéjszakák száma Bakony
−
−
−
−
286
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
358 125 156 677
37 822 36 209
705 3 812
101 −
2 103 2 014
189 199 5 677
100621 10 509
Nyugati-határszél
24 660
14 699
2 404
−
870
1 274
1 869
1 828
3 113
4
−
13
11 604
758
751 879
23 656
1 471
420
20 681
94 398
181 044
108 806 12 873
2 054 14 882
− 418
− −
893 995
43 916 18 568
100 594 7 641
4 178
544
1 009
−
966
−
872
Rába-Marcal mente Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej Dél-Zala
a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései.
33
Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004
Megnevezés
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Ifjúsági szálló
Üdülőház
Kemping
Magánszálláshelyek
Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Bakony
−
−
81,1
−
56,0
−
−
Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz
111,0 117,4
89,3 98,2
55,4 91,6
241,0 98,5
91,7 47,0
90,6 89,8
168,5 88,9
Nyugati-határszél
98,2
86,3
107,6
−
61,3
81,8
133,6
Rába-Marcal mente
95,5
92,8
14,9
−
72,2
177,1
77,9
Balaton partközeli települések Balaton további települések Göcsej
97,8
79,2
71,8
99,4
87,1
91,0
91,0
105,0 85,1
70,6 116,1
− 88,8
− −
52,6 52,9
101,3 97,4
94,0 106,5
Dél-Zala
101,8
94,6
83,3
−
13,4
−
95,9
a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései.
34
A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004 (millió forint) Szállástípus
Bevétel összesen
szállásdíj
Ebből: egyéb szolgáltatás kötelező reggelivel
vendéglátás
Győr-Moson-Sopron megye Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
5 961 2 113 76 39 153 106 8 448
2 797 569 52 39 72 71 3 601
1 174 65 5 0 36 30 1 309
1 990 1 479 20 0 44 5 3 538
1 856 50 1 − 11 35 1 953
1 526 516 0 − 26 3 2 071
7 001 52 3 2 10 33 7 101
4 220 497 17 5 5 3 4 747
Vas megye Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
6 130 1 000 76 − 107 292 7 604
2 748 433 75 − 69 254 3 579 Zala megye
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
18 047 932 99 18 137 312 19 544
6 826 383 78 11 122 276 7 696
Nyugat-Dunántúl Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
30 138 4 045 251 57 396 709 35 595
12 371 1 386 205 50 263 601 14 876
10 031 166 9 2 57 98 10 364
7 735 2 492 38 5 75 10 10 356
37 420 1 295 74 223 356 415 39 782
42 236 8 354 260 71 441 59 51 420
Ország Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
164 213 17 188 1 588 1 506 3 017 2 933 190 445
84 558 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459 99 243
35
A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, 2004 Szállástípus
Szállásdíj-bevétel, millió Ft összesen
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
2 797 569 52 39 72 71 3 601
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
2 748 433 75 − 69 254 3 579
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
6 826 383 78 11 122 276 7 696
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
12 371
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
84 558 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459 99 243
36
1 386 205 50 263 601 14 876
ebből: külföldi
Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft összesen ebből: külföldi
Győr-Moson-Sopron megye 1 449 4 944 254 4 238 7 1 655 0 1 078 17 916 63 1 064 1 790 3 943 Vas megye 1 820 5 386 165 3 356 7 1 499 − − 3 3 196 241 1 618 2 237 4 125 Zala megye 4 579 4 765 169 3 457 6 1 631 1 1 749 71 2 881 258 1 618 5 085 4 252 Nyugat-Dunántúl 7 848 4 932 588 3 702 20 1 586 1 1 175 91 1 844 562 1 524 9 112 4 143 Ország 63 430 6 690 2 810 3 726 128 1 463 338 1 726 781 2 404 1 999 1 402 69 486 5 251
6 403 4 819 1 759 1 584 3 852 1 044 5 143 5 750 3 998 2 490 − 2 844 1 632 4 389 5 201 3 939 2 223 3 100 3 018 1 634 4 588 5 514 4 295 2 114 2 806 3 138 1 536 4 635 7 825 4 513 1 855 3 024 3 281 1 469 6 613
A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain
Megnevezés
Győr-MosonSopron
Vas
Zala Nyugat-Dunántúl
megye Magyarországra érkező külföldiek, ezer 2000
9 435
2 125
2 125
13 685
2001
9 100
2 121
1 927
13 148
2002
10 490
2 115
1 835
14 440
2003
10 953
2 147
1 830
14 930
2004
12 416
2 118
1 975
16 509
Előidény
2 167
364
316
2 847
Főidény
3 075
502
674
4 251
Utóidény
1 991
360
346
2 697
Idényen kívül
5 183
892
638
6 713
113,4
98,6
107,9
110,6
2004. év az előző év %-ában
Külfölde utazó magyarok, ezer 2000
4 172
1 566
715
6 453
2001
4 267
1 669
612
6 548
2002
5 042
1 740
693
7 475
2003
5 134
1 649
746
7 529
2004
5 083
1 668
547
7 298
Előidény
887
274
105
1 266
Főidény
1 012
332
121
1 465
865
306
108
1 279
2 318
756
214
3 288
99,0
101,2
73,3
96,9
Utóidény Idényen kívül 2004. év az előző év %-ában
37
Módszertani megjegyzések Bruttó hozzáadott érték: az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelő-felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátási alapáron, a folyó termelő felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékeljük. Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2003. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEAOR ’03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), amely üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Az adatok tartalmazzák az egyéni vállalkozók által üzemeltetett szálláshelyek adatait is. A 2004. évi adatok az 5-nél több szobával, illetve 10-nél több ággyal (kempingek esetében az 5-nél több hasznosított területegységgel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az indexek számításakor az összehasonlíthatóságot biztosítottuk. A kapacitásadatok − a „regisztrált egységek” számára vonatkozó adatok kivételével − csak a működő egységekre vonatkoznak. Magánszállásadói tevékenység: A 110/1997. (VI. 25.) Korm. Rendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Szállásdíj: a vendégeknek leszámlázott (általános forgalmi adót tartalmazó) bevétel reggeli és egyéb szolgáltatás nélkül. Idegenforgalmi idények: előidény: május01.−június 30., főidény: július 01. −augusztus 31., utóidény: szeptember 01.−október 31., idényen kívül: január01.−április 30. és november 01.−december 31. Vendéglátóhely: a 4/1997. (I.22.) kormányrendeletnek és módosításainak megfelelő működési engedéllyel rendelkező, állandóan vagy ideiglenesen nyitva tartó hálózati egység. Az adatok a KSH kiskereskedelmi és szálláshelyi regiszteréből (KISREG) származnak.
Módszertant lásd bővebben a megyei statisztikai évkönyvekben.
Jelölések:
-
= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0
= A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
X
= A mutató nem értelmezhető.
39
Függelék A települések üdülőkörzetekbe sorolása a 2012/1986. (VI.17.) MT h. számú, valamint az ezt módosító 1027/1988. (IV.15.) MT, 1116/1989.(VIII.24.) MT, az 1066/1990.(IV.9.) MT határozatok és a 2000. évi CXII. törvény alapján történt. Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései: Bakony üdülőkörzet: Bakonyszentlászló Sopron-Kőszeghegyalja: Sopron, Fertőd, Kapuvár, Ágfalva, Agyagosszergény, Bozsok, Bő, Bük, Cák, Csapod, Csepreg, Ebergőc, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gór, Gyöngyösfalu, Gyalóka, Harka, Hegykő, Hidegség, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Kópháza, Lövő, Lukácsháza, Nagycenk, Nagylózs, Nemescsó, Nemeskér, Ólmod, Peresznye, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, Und, Velem, Vitnyéd, Völcsej, Zsira Szigetköz: Győr, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét, Abda, Ásványráró, Bezenye,Bőny, Börcs, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Écs, Feketeerdő, Felpéc, Gönyű, Gyömöre, Győrladamér, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Ikrény, Kajárpéc, Károlyháza, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Koroncó, Kunsziget, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonszentmiklós, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pázmándfalu, Pér, Püski, Rábapatona, Rajka, Ravazd, Rétalap, Sokorópátka, Tarjánpuszta, Tényő, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének Nyugati-határszél: Szombathely, Körmend, Szentgotthárd, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Bucsu, Csákánydoroszló, Csörötnek, Daraboshegy, Dozmat, Döbörhegy, Felsőcsatár, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszölnök, Gasztony, Gencsapáti, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Horvátlövő, Ispánk, Ivánc, Ják, Katafa, Kemestaródfa, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kisrákos, Kondorfa, Magyarlak, Magyarnádalja, Magyarszombatfa, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nagyrákos, Nárai, Narda, Nemesmedves, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Perenye, Pinkamindszent, Pornóapáti, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Sé, Szaknyér, Szakonyfalu, Szalafő, Szarvaskend, Szatta, Szentpéterfa, Szőce, Torony, Vasalja, Vaskeresztes, Vasszentmihály, Velemér, Vép, Viszák Rába-Marcal mente: Mórichida, Celldömölk, Vasvár, Alsóújlak, Bérbaltavár, Borgáta, Bögöte, Csehi, Csehimindszent, Csempeszkopács, Csönge, Döröske, Duka, Egyházashetye, Egyházashollós, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Kám, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Magyarszecsőd, Meggyeskovácsi, Mesteri, Mikosszéplak, Molnaszecsőd, Nagysimonyi, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Püspökmolnári, Rábahídvég, Rábapaty, Rábatöttös, Rum, Sitke, Tokorcs, Uraiújfalu, Vásárosmiske, Vashosszúfalu, Zsennye, Balaton partközeli települések: Hévíz, Keszthely, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy,
Alsópáhok,
Balatongyörök,
Balaton további települések: Zalakaros, Balatonmagyaród, Galambok, Garabonc, Karmacs. Nagyarada, Nemesbük, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalavár
40
Göcsej: Zalaegerszeg, Lenti, Letenye, Zalalövő, Alsószenterzsébet, Babosdöbréte, Baglad, Bagod, Bak, Baktüttös, Barlahida, Belsősárd, Bocfölde, Boncodfölde, Borsfa, Böde, Bödeháza, Búcsúszentlászló, Csatár, Csertalakos, Csesztreg, Csonkahegyhát, Csöde, Csömödér, Csörnyeföld, Dobri, Dobronhegy, Egervár, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gellénháza, Gombosszeg, Gosztola, Gősfa, Gutorfölde, Hagyárosbörönd, Hernyék, Hottó, Iborfia, Iklódbördőce, Kálócfa, Kányavár, Kávás, Keménfa, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkaszentmihály, Kerkateskánd, Kiscsehi, Kiskutas, Kispáli, Kissziget, Kozmadombja, Kustánszeg, Külsősárd, Lakhegy, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Lickóvadamos, Lovászi, Magyarföld, Maróc, Márokföld, Mikekarácsonyfa, Milejszeg, Murarátka, Muraszemenye, Nagykutas, Nagylengyel, Nagypáli, Nemehetés, Nemesnép, Németfalu, Nova, Ormándlak, Ortaháza, Ozmánbük, Páka, Pálfiszeg, Pethőhenye, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pölöske, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Ramocsa, Rédics, Resznek, Salomvár, Sárhida, Söjtör, Szécsisziget, Szengyörgyvölgy, Szentkozmadombja, Szentmargitfalva, Szentpéterfölde, Szijártóháza, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Tornyiszentmiklós, Vasboldogasszony, Vaspör, Zalabaksa, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaháshágy, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszombatfa, Zalatárnok, Zebecke Dél-Zala: Nagykanizsa, Belezna, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kisrécse, Liszó, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrécse, Nemespátró, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalaszentjakab, Zalaújlak,
41