Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei
2013.
I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren belül (önfenntartó funkció) 3) Legitimációs funkció 4) Integrációs funkció
Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé a) Társadalom reprodukciós folyamatainak irányítása (döntések révén, célkitűzések) b) Érdekek (becsatlakoztatása) törvényesítése (csak ami releváns!) - konfliktusok c) politikai szocializációs folyamatok irányítása (politikai kultúra „minősége”)
Politikai rendszer funkciói: 2) A politikai rendszeren belül (önfenntartó funkció)
a) Érdekek becsatlakoztatása (jogszabályok) -
törvénykezés, rendeletalkotás stb. Törvénykezés előtti szakasz - Társadalmi egyeztetés az érintett felekkel: Szakszervezetek Kamarák Egyesületek stb.
Politikai rendszer funkciói: 2) A politikai rendszeren belül (önfenntartó funkció) b) Politikai információk eljuttatása (korrektség!) c) Állampolgárok felkészítése a választásokra d) Demokratikus értékek közvetítése e) Politikai szimbólumok, tradíciók őrzése f) társ.-pol-i rendszer stabilitása (nem konzerválás, folyamatos megújulás!) g) Nemzetközi szervezetekben részvétel. h) Infrastruktúra fenntartása (intézmények, pártok?)
Politikai rendszer funkciói 3. Legitimációs funkció • A rendszer rendelkezzen olyan eszközökkel, értékekkel, normákkal, melyeket a társadalom elfogad. • Akkor elfogadja a polgár a „rendszert”. – demokratikus értékek /demokráciában/ • Szabadság • Béke • Egyenlőség • Humánum • Környezet védelme Stb. stb.
Értékeket közvetíthet a vallás, etnikai hovatartozás, kultúra is!
Politikai rendszer funkciói 4. Integrációs funkció
• Jól működő politikai rendszerben az egyén joggal hiszi hogy a közösség valódia tagja, része! (lojalitás) – – – –
Stabil a jogrend Jól működik a bürokrácia Jó az oktatás, egészségügy Gazdaság
Legitimációs és integrációs funkció összefonódik!
II. Politikai rendszer elemei 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
Politikai szervezetek Politikai normák Politikai magatartás Politikai érdektörekvések, döntések Politikai közösségek Politikai kultúra Politikai ideológia
1. Politikai szervezetek • Lehet: állami vagy társadalmi • Típusok: – Legitim erőszak szervei (közhatalmi funkciók) – Pártok, pártrendszerek – Érdekképviseleti szervek – Politikai média – Ideiglenes célokért létrehozott szervezet – Nemzetközi pol-i szervezetek – lobbik
2. Politikai normák • Kívánatos cselekvési minta, magatartási szabályok.
- Lehet írott vagy íratlan… - „Szokásjog” - Jogi normák - Alkotmány, törvények, rendeletek
- Pártprogramok, -szabályok,
3. Politikai magatartás • •
„Emberi” magatartás a politikában, „viselkedés” Meghatározza a politikai attitűd. (A pol-i szocializáció eredménye.)
A) Szervezethez köthető. B) Szervezethez nem köthető.
4. Politikai érdektörekvések, politikai döntések •
Transzformációs folyamat
Érdek csoportérdek
politikai követelések (társ. különböző alrendszereiben)
döntés (Információk alapján változatok kidolgozása, választás) végrehajtás (ellenőrzéssel)
Politikai érdektörekvések, politikai döntések Érdek: – Sokféle érdek jelenik meg egy társadalomban (gazdasági, kulturális, környezetvédelmi stb.) – Érdekek ütközhetnek (konfliktus) – Politikai döntés során sokféle érdek figyelembevétele Döntési mechanizmus jellemzői (politikailag tagolt társadalomban): -többségi elv biztosítása -kisebbségi vélemény tiszteletben tartása -döntési alternatívák állításának szabadsága -szükséges információk több irányból kerüljenek a folyamatba - utólagos korrekció lehetősége
5. Politikai közösségek Azonos értékeket valló közösség. (Azonos érdekek, politikai kultúra, felfogás.) 1.) Szervezett: pl: pártok, korporációk 2.) Lazább kötöttségű csoportok: mozgalmak, diákmozgalmak
6. Politikai kultúra Szociológia: „Csoportminőségű politikai beállítottságok, történelmileg kialakult reakciókészségek.” (Gombár Cs.) - Eltérő lehet: országonként, kultúrkörönként, társadalmi rétegenként. Politológia: Politikai értékek (elvárásként fogalmazódnak meg), eszmék, érzelmek (magatartásban fogalmazódnak meg), intézmények (preferálnak vagy háttérbe szorítanak értékeket). Meghatározó szerepe van: - társadalmi-történelmi háttér - gazdasági helyzet - politikai elit
6. Politikai kultúra 3 típus:
A) „parókiális típus”: állam és egyház nem válik el, meghatározza a politikai kultúrát (pl: keleti társadalmak, Török Bir.) B) „alattvaló típus”: az egyén passzív szereplő, elfogadja a döntéseket (abszolutizmusok Európában, kelet-európai diktatúrák) C) „résztvevő” típus”: az egyén aktív szereplője a politikai folyamatoknak (polgári demokráciák)
Politikai kultúra Politikai kultúra meghatározza: -
Egy közösség mennyire képes működtetni magát a „közjó” érdekében Konfliktusok megoldásának a képességét Alkalmazkodóképességét Fejlődőképességét Külső kihívásokkal történő szembenézést
7. Politikai ideológiák Legitimáló szerepe van. (A hatalomért folytatott küzdelemben.) Meghatározó politikai ideológiák: konzervatívizmus („jobboldal”) liberalizmus szocializmus-szociáldemokrácia („baloldal”) Nacionalizmus Kommunizmus
1990.
Konzervatív
Liberalizmus
MDF
FIDESZ
Szocialista
Kommunista MSZ(M)P
Országgyűlési frakciók 2010
Forrás: Medián
Forrás: Medián
Forrás:www.valasztasirendszer.hu
Forrás: Republikon Intézet
Felsőoktatásban tanuló biztos pártválasztó hallgatók
Forrás: Racionálisan Lázadó Hallgatók I. tanulmánykötet
Forrás: Aktív Fiatalok 2012, Ifjúság 2008
EP képviselőcsoportok • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) 265 • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége184 • Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért 84 • Európai Konzervatívok és Reformisták 55 • Zöldek/Európai Szabad Szövetség 55 • Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal 35 • Szabadság és Demokrácia Európája 30 • Frakción kívüliek 28 Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből (tehát 7 országból) megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges.
Politikai földrajz Az Fidesz választási győzelme az EVK-kban
Az MSZP választási aránya (%) Listás, 1. forduló (2006)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
