A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei

Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Gyöngyös

A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei

Készítette: Prohászka Györgyi Konzulens: Dr. Remenyik Bulcsú PhD

Gyöngyös 2008

„A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre. Se mérnök, se tudós, se állatbúvár azt igazán felismerni sohase lesz képes.”

(Eötvös Károly 1895)

Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: 1.1. Bevezetés: 2.1. Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava 2.2. Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól 2.2.1. Rendszerváltás 2.2.2. Az elmúlt néhány év jellemzői

3 5 7 9 10 10

3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) 12 3.2. Strenghts: Erősségek: 12 3.2.1. Társadalmi szempontból: 12 3.2.2. Gazdasági szempontból: 12 3.2.3. Turizmus szempontjából: 13 3.2.4. Infrastruktúra szempontjából: 13 3.2.5. Környezeti szempontból: 13 3.3. Weaknesses: gyengeségek 14 3.3.1. Társadalmi szempontból: 14 3.3.2. Gazdasági szempontból: 14 3.3.3. Turizmus szempontjából: 15 3.3.4. Infrastruktúra szempontjából: 15 3.3.5. Környezeti szempontból: 15 3.4. Lehetőségek: 15 3.4.1. Társadalmi szempontból: 15 3.4.2. Gazdasági szempontból: 16 3.4.3. Turizmus szempontjából: 16 3.4.4. Infrastrukturális szempontból: 16 3.4.5. Környezeti szempontból: 17 3.5. Threats: Veszélyek 17 3.5.1. Társadalmi szempontból: 17 3.5.2. Gazdasági szempontból: 17 3.5.3. Turizmus szempontjából: 17 3.5.4. Infrastruktúra szempontjából: 18 3.5.5. Környezeti szempontból: 18 4.1. Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): 19 4.2. Nemzetközi fejlesztési stratégia: 19 4.2.1. Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: 20 4.3. Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): 20 4.3.1. Új irányok 22 4.3.2. Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok 23 4.3.3. Köz- és közlekedés biztonság (Balatoni Régió Közbiztonsági Fejlesztési Stratégia alapján): 24 4.4. Rehabilitáció: 25 4.4.1. A fő vonzerő maga a tó 25 4.4.2. Táj rehabilitáció 25 4.4.3. Oktatás, modernizálás (Balaton Fejlesztési Stratégia 2007) 26 4.4.4.Település központok rehabilitációja: 27 Füredi reformkori belváros felújítása (Prohászka Gy. 2007): 27 4.4.5. Vízpart rehabilitációja: 29 4.5. Magántőkén alapuló fejlesztések: 29 4.5.1. Ma a legnagyobb horderejű idegenforgalmi beruházás 29 4.5.2. Hotel Silver Resort Balatonfüred komplexum (Prohászka Gy 2007) 31 4.5.3. Balatonudvari-Fövenyes: Balaton Golf és Yacht Club (Prohászka Gy 2007) 32 4.5.4. Siófok Szabadi-Sóstó: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, Apartmanok (Prohászka Gy 2007) 33 4.5.5. Sármelléki reptér fejlesztése: 34 4.5.6. Siófok-Kiliti repülőtér fejlesztése: 36 4.5.7. További beruházások 37

5.1. Magyar Turizmus Zrt. Balatont népszerűsítő marketing tevékenysége és tervei. (MT Zrt. 2007) 38 6.1. Következtetések: 41 6.1.1. Borturizmus 41 6.1.2. Gasztronómia 41 6.1.3. Egészség-turizmus 42 6.1.4. Egy kardinális kérdés: hova tegyük a kutyát? 42 6.2. Eredmények 43 7.1. Összegzés: 46 7.1.1. Turizmus fejlesztés feladata 46 7.1.2. Fejlesztések tervezése 46 7.2.1. Következtetés 47 7.2.2. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 48 7.2.2.1 Szállástípusonként 2007. január-október 48 7.2.2.2. Szállástípusonként 2006. év 49 7.2.2.3. Szállástípusonként 2005. év 49 7.3. A jó munka eredménye a KSH adatokból kiolvasható. 50 Irodalomjegyzék: 51 Táblázatok, ábrák jegyzéke: 52 Mellékletek: 53

1.1. Bevezetés: A dolgozatom célja, felvázolni a Balaton jelenét és bemutatni egy lehetséges, „ha minden jól megy” jövőképet. Hiszem, hogy ez a gyönyörű terület még csak most áll az igazi kiteljesedése előtt. Az anyaggyűjtés közben vettem észre, hogy ez a szép vidék nagyon sok embert megbabonázott, ez alól én sem vagyok kivétel. Nem is gondoltam, hogy tudós emberek is olyan szeretettel tudnak írni, komoly tanulmányokat, mint ahogyan én ezt több ízben is tapasztaltam, a Balatonnal kapcsolatban. Zákonyi Ferenc így ír a Balatonfüred című könyvében:

„Keleten a löszfalak alkotják a löszarcát, amely Balatonfűzfőnél átmegy a permi vörös homokkő arcba. Majd Balatonfürednél fehér színű mészkőarc következik. Azután felragyog előttünk a Tihanyi-félsziget kis vulkánokból, megkövült melegvíz-forrásokból álló földje. Egykor kopár, ma már kultúrtájjá alakított, de itt-ott még a felszínen látható karsztos terület Balatonakali környékén a karsztarcot mutatja, de Zánkánál már feltűnik a félig lefosztott Hegyestű, mint a bazaltarc első őrszeme. Azután a hazai tájak egyik legszebbike, a Tapolcai-medence egymás mellett, mögött sorakozó 14 vulkanikus hegyével ragadja el a szemlélőt. Majd a Keszthelyi-hegység 400m magasra felnyúló tetején közel húszezer hold erdőt hordozó dolomitból felépített tömege adja a dolomit arcot, hogy Keszthelynél átmenjen egy zöld síkba, amelyben a Kis-Balaton növekvő víztükre látható, megközelítően tízezer holdon hullámzó nádrengetegével.” A déli part bemutatásánál is hasonló hangot használ, mintha egy kedves ismerősről írna: „Itt kezdődik a Balaton mocsárarca, és húzódik Boglárig, magában foglalva a Nagybereknek már félig meghódított, de időnként kitörni és a régi állapotát visszaállítani törekvő arculatát. Majd a somogyi homokdombok aljában 50km hosszúságban hízódik Európa egyik legjobb fürdőhelye, bársonyos homokjával, alacsony vizével, amelyek a hullámok által kivájt kis gerendekek simogatják a rálépő talpát. Azután Világosnál véget ér a homokarc, és ismét kezdődik a magasra emelkedő partok révén a löszarc. Ez a kilenc változatos arc adja meg a Balaton-vidék sajátos, érdekes hangulatát, megunhatatlanul váltakozva egymással. Ezt látjuk, amikor partjain zarándokolunk. Hegyek, de nem kőóriások. Erdőkkel díszes üstökű, szelíd dombok inkább ezek, még ha 600m magasra fel is nyúlnak. Oldalaikon szőlőtőkék ezreivel, és a gyümölcsfák tavasszal gyönyörű színekben virító tömegével.” A Tapolca környéki bazaltvilágról így ír F.S.Beudant francia földtantudós: „olyan elbűvölő hatást tesz, hogy annak csodálatával nem tudhat eléggé betelni a geológus.” Bocsássák meg nekem azt a szentimentalizmust, hogy odaképzeljem magam, mondjuk egy csopaki domboldalra, egy pohár könnyű fehérborral és eljátsszak a gondolattal, hogy a szemem előtt pár pillanat alatt megvalósulnak a fejlesztési, beruházási tervek, természetesen minden optimálisan alakul, és a BKÜ megszerzi az őt megillető vezető helyet az európai idegenforgalom, borászat és környezetvédelem területén.

2.1. Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava

Balaton, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb édesvizű tava. Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene című munkájában olvasható, hogy a Balaton medencéje a több millió évvel ezelőtt a Dunántúlt borító Pannontenger feltöltődését követő vulkanikus mozgások, valamint a kéregmozgások eredményeképp alakult ki. Az itt létrejött, lefolyás nélküli mélyedés gyűjtötte aztán egybe - kezdetben még több külön álló tóba - a csapadékvizet. Ma úgy tartják, tízezer éve a Balaton mai területén még hat elkülönült tómedence volt. A maihoz hasonló egységes vízfelületet legfeljebb 6-7 ezer évvel ezelőtt láthattak az errefelé vetődők. Persze még ez is csak „előállapot" volt, hiszen a nagy vízfelületű tó szél hajtotta hullámai folyamatosan rombolták (szakszóval elhabolták) elsősorban a déli part területére benyúló dombhátakat.

A nagy területfoglalás végét a szakértők 2 ezer évvel ezelőttre teszik. Nagyjából ekkor állt be a vízfelszín 104-107méter közötti tengerszint feletti magassága is. Ez aztán csak a honfoglalás idején, nagyjából 150-200 éven át volt sokkal magasabb - olykor elérve a 110 métert -, majd a 14. században kezdődött egy hosszú bő vizű szakasz, melynek során a vízfelület tengerszint feletti magassága egyes szakértők szerint néha megközelítette még a 118 métert is. Ekkoriban a Balaton mai déli partvidéke jórészt víz alatt állt, illetve a területet nagy kiterjedésű mocsarak borították.

Ma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Somogy, Veszprém, Zala megye területének, 3780km2-nyi részén, 164 települést foglal magában. Balaton felülete 600km2, partvonalának hossza 235km, víztömege 2milliárd m3, vízgyűjtő területe 5775km2, fő tápláló folyója a Zala (BFNP 2000). 1.sz.ábra: táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek az 1921-2005 közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei (BFNP 2000)

A tó hosszúsága ÉK-DNY irányban 78km. Szélessége 12-15km átlagos mélysége 3m. Legkisebb szélessége Tihanynál 2km, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 11m. Vize télen általában befagy, a nyári hőmérséklete 20-25Celsius fok. Balaton régió, a főváros középpontjához legközelebb eső pontja 80km, legtávolabb 182km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, 3 megye (Veszprém, Zala, Somogy) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép, Nyugat – Dunántúl) részét képezi. Balaton partján 39 települést találunk, ebből 10 város. (BFTK 2007). Levegő tisztaság szempontjából előnyt élvez az ország többi tájegységéhez képest, mivel nagy erdős területekkel és kevés szennyező ipari létesítménnyel rendelkezik. Domborzata változatos, ez meghatározza a területhasználatot. Felváltva találni szántó, legelő, gyümölcsös, szőlős területeket. Balaton környezete nagyon nagyszámú és változatos védett növényzetnek és állatfajnak ad otthont. Nagy területek állnak a Balatoni Nemzeti Park védelme alatt. A part menti településeken élő lakosság száma jóval magasabb /átlagosan 1200/, mint a háttérterületeké /696/. Ez adódhat a megélhetési lehetőségek koncentrációjából és az infrastrukturális fejlettség különbségeiből. A 2001. évi népszámlálási adatok (KSH 2001) alapján: 251 490 fő él a Balatoni Régióban. Körülbelül még ugyanennyi a nyaraló tulajdonosok száma, akik nyáron tartózkodnak a régióban. Fő megélhetési forrást a területen élőknek a turizmus biztosít. A turizmus területén fellendülőben van a konferencia, gyógy és aktív turizmus.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

2.sz. ábra: A Balaton települései (BKÜ 2006)

2.2. Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól Az 1980-as évek elején a Balaton forgalma megközelítette az 5 millió főt, ebből a külföldiek részaránya 50-60% volt. 1982-ben az ország turisztikai bevételének közel egyharmada származott a Balaton üdülőkörzetből.(Rátz T 1999). A régió erős szezonális tulajdonsága miatt, nagy zsúfoltság alakult ki és az infrastrukturális fejlettség szűk keresztmetszete miatt akadozott az ellátás. Az osztrák és német turisták jellemezték a keresletet (politikai okok miatt). A magyar vendégek a magas árak és a zsúfoltság miatt, lassan elszoktak a területről. A rendszerváltást követően a Balatoni régió idegenforgalma mélyrepülésbe kezdett. Ennek okai többek között a következők:

1 Már a németek találkozhattak a rokonaikkal máshol is. 2 A terület drága volt, de fejletlen, így a vonzereje igencsak megcsappant. 3 A vállalati üdültetések megszűntek, a magyar lakosság számára kinyílt a világ. 4 Ugyanazon összegért, amennyiért a Balaton parton nyaralhattak, már más desztinációt is választhattak. 5 Inkább elindult a magyar turista a tengerpartokra és más, még nem ismert területek felé. 1993-ig a kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, 7,2 millióról, 3,2millióra esett vissza. A magánfizető vendéglátás forgalma pedig, 40%-al csökkent. (Rátz T 1999). 2.2.1. Rendszerváltás A Balatoni idegenforgalmi piac átalakult keresletiből, kínálativá és cseppet sem volt versenyképes a nemzetközi piacon. A rendszerváltás együtt járt a tulajdonosi struktúraváltással, ami szemléletváltást is eredményezett. A kilencvenes években átalakult a magyar lakosság életmódja, fogyasztási szokásai és szabadidő felhasználási módja is. A legfontosabb turisztikai trendek közé tartozik a minőség, a biztonság és a személyre szabottság iránti igény növekedése, az egészségtudatosság, a környezet iránti felelősség és az aktivitás erősödése, a több és rövidebb utazás elterjedése, valamint az információtechnológia használata. (Spiegler Patrícia) Hazánkban a regionális rendszer a 90-es évek végére alakult és szilárdult meg. 1993-ban elkészült a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója. Ebben célként szerepelt, hogy a Balatoni régiót tudatos tervezéssel és fejlesztéssel olyan környezetbarát turizmust kell kialakítani, amely biztosítja a térség fejlődését és a lakosság biztos megélhetését. 2.2.2. Az elmúlt néhány év jellemzői A turisztikai régiók határai 2000-ben alakultak ki. Ekkortól a tervezés és a fejlesztések specifikusak, az adott régió adottságainak megfelelően zajlanak. Ennek köszönhetően a Balatoni Régióban ismét érezhető a folyamatos fellendülés. A turizmus 2005-től minden évben újabb sikereket ér el. A magyar lakosság kezd a Balaton partjára visszaszokni. Ma már elérhető árak és általánosan jó színvonal, jó vízminőség, színes kulturális, sport, gasztronómiai programok jellemzik ezt a területet.

vendégéjszakák száma 7000

5000 4000

vendégéjszakák száma

3000 2000 1000 0 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 20 02 06 sz 20 ep 0 tem 4 be rig

vendégéjszaka/ezer

6000

év

3. sz. ábra: vendégéjszakák 1990.-2006. szeptemberig (KSH 2006)

3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) Ha szeretnénk tudni, hogy a Balaton milyen szerepet tölt be ma és milyen szerepet tölthet be a jövőben, Hazánk vagy Európa idegenforgalmában, tudnunk kell, hogy hol is helyezkedik el. Ismerni kell az erősségeket és lehetőségeket, amelyekre a fejlesztést alapozni lehet. Tisztában kell lenni a gyengeségekkel és veszélyekkel, amelyek problémát okozhatnak, és amelyekre nagy figyelmet kell szentelni. 3.2. Strenghts: Erősségek: 3.2.1. Társadalmi szempontból: 1 aránylag magas idegennyelv-ismeret 2 erős regionális identitás tudat 3 jelentős vállalkozói aktivitás és nagy mennyiségű felgyülemlett vállalkozói tapasztalat 4 pozitív migrációs trend az utóbbi 15 évben 5 területfejlesztést szolgáló, régióra specializálódott kutatások 3.2.2. Gazdasági szempontból:

1 térség erős kapcsolódása a széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

magas vállalkozói sűrűség és aktivitás kiépült idegenforgalmi struktúra és kapacitás nagyarányú idegennyelv-ismeret és európai helyismeret jelentős gyógy és termál vízforrások gazdag építészeti és kulturális örökség nemzetközileg elismert borvidékek, magas színvonalú borászat, szőlészet, gasztronómia a régió gazdaság szerkezet nem akadályozza a turisztikai adottságok kihasználását Balaton üdülésre kiválóan alkalmas vize vízisport adottságok háttérterületekben rejlő lehetőségek: vadászterületek, túra útvonalak, nemzeti-park, lovaglási, kerékpározási lehetőség

3.2.3. Turizmus szempontjából:

táj szépsége 1 tó vízének jó állapota, fürdési és sportolási lehetőség 2 a régió változatos kulturális és természeti vonzerői, háttérterületek hagyományőrző, eredeti szépsége 3 egész évben működő gyógy és termálfürdők, források 4 Nemzeti Park ökoturizmus jó lehetőségei 5 szőlő és bortermelés feléledése, borkultúra újbóli divatja 6 természeti és kulturális értékek védelme 7 lakosság vendégszeretete 8 még bővíthető vitorlás és szörf-forgalom 9 nemzetközi repülőtér működése Sármelléken 10 M7-es autópálya megépülése a déli parton 11 kerékpárút fejlettsége 12 regionális tervezés szabályozás megindulása, tudományos élet, kutatások fellendülése 13 visszahúzódó nehézipar és a fejlődő mezőgazdaság csökkenő környezeti terhelése 14 Balaton kártya, üdülési csekk megjelenése 15 fellendülő befektetési kedv 16 alulról való építkezés megindulása 3.2.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 2 3 4 5

jó megközelíthetőség vízi és légi közlekedés alap infrastruktúrája jelentős kiépült kerékpárút hétvégi és üdülőházak nagy száma megújuló energiafelhasználás szempontjából hasznos termálvíz és geotermikus energia nagy mennyisége

6 közművekkel való magas szintű ellátottság 3.2.5. Környezeti szempontból: 1 európai jelentőségű vizes élőhely 2 gazdag természeti értékek 3 napos órák magas száma, tóparti légmozgás, alacsony UV sugárzás, nagy vízfelület jó párolgási és por megkötési tulajdonságai 4 Balaton, Európa legnagyobb édesvízü tava, ebből következően a leginkább kutatott tó Európában 5 képzett szakembergárda a tó bemutatására és az értékek védelmére 6 domborzati sokszínűség 7 nehézipar minimális jelenléte 8 háttérterületek érintetlensége 3.3. Weaknesses: gyengeségek 3.3.1. Társadalmi szempontból: 1 a népesség magas szintű öregedési folyamata, csökkenő gyermeklétszám, fiatalok elvándorlása 2 szezonon kívüli magas munkanélküliség 3 nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztésekhez való források hiánya 4 átlagosnál magasabb fekete és szürke foglalkoztatottság 5 szezonban jelentősen leterhelt egészségügyi apparátus 6 nagy gazdasági és társadalmi eltérések a partmenti és a háttérterületek között 7 régió határai eltérnek a kistérségek határaitól 8 nincs a KSH által gyűjtött és rendszeresen publikált BKÜ-re vonatkozó adatsor 9 üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai 10 a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az uniós támogatások alanyi jogú megszerzéséhez 11 szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor 12 szezonális ingadozásból következő eredő anomáliák pl.: vízdíj, tömegközlekedés, 13 területi ágazati fejlesztések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban ezt elősegítő szervezetek nincsenek jelen a régióban, a meglévő szervezetek között nincs meg az együttműködési hajlandóság 3.3.2. Gazdasági szempontból: 1 jelentős térségen belüli, mikroregionális eltérések tapasztalhatók ellátottság és életminőség vonatkozásában 2 vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya 3 tőkeszegény vállalkozások

4 fejletlen szakmai információs rendszerek 5 gyenge európai piaci pozíció a turizmusban 6 turisztikai kínálat erősen szezonális jellegű, egyoldalú, területileg koncentrált 7 elégtelen marketing tevékenység 8 korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra 9 termelői és értékesítési együttműködések hiánya, termelési lehetőségek kihasználatlansága 10 elégtelen mértékű központi fejlesztési források 3.3.3. Turizmus szempontjából: 1 tó vízminőségének sérülékenysége 2 spontán fejlődés és tulajdonosi szemlélet hiánya 3 főszezonra koncentrálódó forgalom 4 kínálat lassú korszerűsítése 5 komplex, sajátos turisztikai termékek hiánya 6 szolgáltatások változó színvonala 7 tőkehiány, desztinációs marketing és e-marketing hiánya 3.3.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 2 3 4

szétnyíló közmű olló, hulladékgazdálkodási problémák csapadékvíz elvezetés megoldatlansága hiányzik a régió komplex információs rendszere rossz minőségű régióba vezető utak, településeken átmenő nagy forgalom és a velejáró lég- és zajszennyezés 5 hiányos akadálymentesítés 6 hiányos infó-kommunikációs infrastruktúra

3.3.5. Környezeti szempontból: 1 természeti és táji elemek nem megfelelő prioritást élveznek a fejlesztésekkel szemben 2 erős évközi ingadozás, összességében csökkenő tendenciát mutató csapadék mennyiség 3 sérülékeny, labilis vízminőség 4 Balaton vízpartja sűrűn beépített 5 talaj és légszennyezés 6 erózióveszélyes magaspart 7 hatékony hatósági intézkedések hiány az engedély nélküli feltöltések szankcionálására 3.4. Lehetőségek: 3.4.1. Társadalmi szempontból: 1 kiemelten fontos fejlesztési régió, a döntéshozók számára 2 speciális szakmai érdekképviseletek szerveződésének elindulása

3 4 5 6

megújított fejlesztési koncepció program elfogadása, megvalósítása plusz források megszerzése fejlesztési-statisztikai régiókon keresztül decentralizáció következtében megnőtt mozgástér jobb kihasználása interregionális együttműködés megteremtése a Dunántúl területpolitika szereplőivel, tervezés, programozás, monitoring terén 7 nemzeti és EU erőforrások régióban való aktivizálása 8 területileg összehangolt turisztikai fejlesztések 9 alulról történő régió-építés, szükségletek szerinti intézményesülés, a lehető legnagyobb önállóság elérése

3.4.2. Gazdasági szempontból: 1 Európai Uniós támogatások növekedése 2 európai piaci térnyerés 3 területileg differenciált fejlesztések tervezése, kivitelezése a mikroregionális különbségek ismeretében 4 Budapest fejlődésének kisugárzása 5 Balaton vonzerejét értékelő turizmusformák fellendülése 6 balatoni turizmus új fellendülési szakaszának beindítása 7 erősödő belföldi turizmus 8 a térségbe rekreációs céllal utazó, vagy ide beköltöző idősebb generáció új keresleti piacot teremthet 9 turizmus elismertsége, támogatottsága növekszik 3.4.3. Turizmus szempontjából: 1 infrastrukturális fejlesztések gyorsulása a régióban 2 a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, 3 BKÜ, mint exkluzív nyaraló és lakótér kiemelten fontossá válik, kialakul, elterjed a Balaton, mint márkakép 4 belső turizmus erősödése, lakosság jövedelemszintjének, életszínvonalának emelkedése 5 a már kiépített turizmus számára megszerzett területek megóvása, fenntartása 6 javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége 7 új turizmusformák kialakulása 8 professzionalizmus és igényesség terjedése 3.4.4. Infrastrukturális szempontból: 1 területfejlesztési források ésszerű felhasználása, természet és tájvédelem összehangolásával 2 megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei 3 az új autópályák megépítése – M7, M8 –

4 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá való átszervezése 3.4.5. Környezeti szempontból: 1 vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben való hasznosítása 2 tájrehabilitáció támogatottsága magas kormányzati szinten 3 négyrégiós együttműködés a környezetvédelem érdekében 4 megépülő tehermentesítő utak segítségével zaj és környezetterhelés csökkentése. 3.5. Threats: Veszélyek 3.5.1. Társadalmi szempontból: 1 rossz interregionális koordinációs tevékenység következtében a források elégtelen kihasználása 2 fekete szürke-gazdaság erősödése 3 romló közbiztonság 4 a vendégforgalom erős szezonalitása 5 nem teremtődnek a megszűnt munkahelyek pótlására újabbak 6 tovább csökkenhet, öregedhet a népesség a régióban 3.5.2. Gazdasági szempontból: 1 2 3 4 5 6 7 8 9

vízminőség romlása feketegazdaság erősödése idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt versenytársak előnybe jutása tartós recesszió a világgazdaságban tartós forráshiány a régió egy lábon állásából következő kiszolgáltatottság tőkehozamok csökkenése ingatlanok értékének stagnálása

3.5.3. Turizmus szempontjából: 1 2 3 4 5 6 7 8

csökkenő, romló vízminőség elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések külső befektetők elmaradnak tartós recesszió a világban feketegazdaság erősödik, szolgáltatási minőség romlik közbiztonság romlik nem valósul meg az összefogás és együttműködés a régiók között BKÜ rendezetlen státuszban marad

3.5.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása, szezonális túlzsúfoltság megbéníthatja a térséget 2 indokolt fejlesztések elmaradása környezeti károkat okozhat 3 az infrasrtuktúrális fejlesztések elmaradása rontja a versenyképességet 3.5.5. Környezeti szempontból: 1 2 3 4

kiszámíthatatlan bizonytalan források a stratégia megvalósításához térség gazdaságát befolyásoló víz minőségének romlása ipari, mezőgazdasági szennyezés rehabilitáció késlekedése, elmaradása

4.1. Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): Turisztikai fejlesztések tervezésekor kiemelten fontos szem előtt tartani a fenntarthatóság szemléletét. Az idegenforgalmi beruházások, ha nem kellő körültekintéssel történnek, olyan környezeti hatásokat hoznak létre, melyek ronthatják a környezet állapotát és ezzel együtt az idegenforgalmi piacképességet. Így tehát a turisztikai fejlesztéseknek minden esetben infrasrtuktúrális fejlesztésekkel együtt kell

történnie. Foglalkozni kell a közlekedés által okozott lég- és zajszennyezéssel, keletkező hulladék, szennyvíz többlettel, vízminőségi problémákkal. A régió egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület. Első számú vonzerő maga a tó. Ezt egészíti ki a természeti környezet, földrajzi adottságok, kellemes éghajlat, gyógyvíz. Kulturális vonzerő: történelmi – római kori, államalapítás kori, reformkori épített emlékek. Ma már megemlíthetjük a sokszínű kulturális rendezvényeket is. Legkedveltebb turizmus típusok a régióban: 1 2 2 3 4 5 6

Vízi turizmus Egészség turizmus Gyógyturizmus Konferencia turizmus Bor, gasztronómia turizmus Aktív turizmus, (túra, kiránduló) Kultúra iránt érdeklődők turizmusa 4.2. Nemzetközi fejlesztési stratégia: MUE25: 2005-ben indult a Balti Városok Szövetsége által koordinált európai városfejlesztési projekt. Teljes költségvetése: 2,9 millió Euró. A projekt témája: környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása a helyi közigazgatási egységeknél. Projekt célja: a régió önkormányzatainak tevékenységében, illetve tulajdonában lévő, vagy általuk működtetett közszolgáltatásokban a környezetközpontú irányítási rendszerek segítsék a preventív környezetvédelmi stratégia megvalósítását. A projektben résztvevő városok a balatoni régióban: Balatonfüred, Siófok. Környezetvédelmi átvilágítás feltárja a kritikus területeket, melyek ismeretében célokat, programokat lehet kidolgozni és ezekhez forrásokat rendelni. Cél, hogy a környezetvédelem integrálódjon az egész szervezeti egységbe. 4.2.1. Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: 1. A megvalósított környezetvédelmi terveknek és programoknak a hatására, szervezetek környezeti tevékenysége hatékonyabbá válik működésük javulni fog. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek feltárják azon területeket, ahol lehetséges a hatékonyság javítása. Ezt nem csak a rendszerek bevezetésekor, hanem a működtetés későbbi fázisaiban is megkövetelik. 3. Elvárják, hogy növekedjen a szervezeti tagok (vezetés és alkalmazottak) környezeti tudatossága, az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettsége. 4. Segítik a szervezetet a környezetvédelmi előírások betartásában, a

megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésében. 5. A védjegy által megkövetelt környezetvédelmi nyilatkozat segít a szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének az érdekelt felek felé történő kommunikálásában. Környezetvédelmi Program az önkormányzatok számára is teljesítendő feladatokat és kötelezettségeket ír elő, ezért a környezeti menedzsment rendszerek által elvárt rendszeres jogi megfelelés értékelése segít a hiányosságok feltárásában, valamint a környezeti teljesítmény, értékelésben. A hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer, számos pozitív tulajdonsággal bír: 1. A környezetvédelmi vezetési rendszerek elősegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat, kedvező alakulását. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság - a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül - javítja a hitelesített szervezet és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek viszonyát.

4.3. Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): Fő célkitűzés: az életminőség javítása a régióban, amely célt, a következő feladatok megvalósításával lehet elérni. A meglévő vállalkozások versenyképességének javítása, új vállalkozások beindításának ösztönzése, melyhez elengedhetetlen a gazdaság diverzifikálása, turizmus fejlesztése, humán erőforrás fejlesztése, közlekedési és informatikai infrastruktúra fejlesztése. Fontos továbbá, a mikroregionális különbségek csökkentése a háttérterületeknek fel kell zárkózni a partmenti települések színvonalára. Háttérterületek fejlesztése a mezőgazdaság modernizálásával és a mezőgazdasági vállalkozások támogatásával lehetséges. Elődleges feltétel a hatékony fejlesztés érdekében az önálló, decentralizált végrehajtási intézményrendszer kialakítása, a térség településeinek és a három nagy statisztikai régió (Közép - Nyugat és Dél-Dunántúl) összehangolt, egymást segítő együttműködése. BKÜ országos szinten kiemelt fejlesztésű térség. Prioritásban első helyen a turisztikai, környezetvédelmi, természetvédelmi fejlesztések állnak. Célok:

• Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása • Turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával • Tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása • Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése • Közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; • A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai hidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása. • Állandó és ideiglenes lakói számára európai viszonylatban is kiemelt életminőséget nyújtson • Magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezzen • Határozott azonosságtudattal bírjon • Táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő, („Balaton márka”) versenyképes gazdasággal rendelkezzen • Környezeti értékek fenntarthatósága mellett, jelentős hazai és külföldi idegenforgalom legyen • A lakosság minden rétege számára teremtse meg az esélyt, a munkavállalásra; • A régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek csökkenjenek, szűnjenek meg • Jöjjön létre egy regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység. 4.3.1. Új irányok A térség elöregedése és a kereslet megváltozása egy új fejlesztési irányt nyit meg. A gyógyvizek jobb kihasználása, egészség és gyógyturizmus fellendítése jó minőségű szállások kiépítése új lendületet adhat és a szezonon kívüli idegenforgalmi bevételeket is növeli.

Ha szeretnénk idecsalogatni azokat a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező, egészségtudatos, magasabb igényekkel rendelkező vendégeket, akik kívánatos célpiaci csoportot jelentenek a jövő balatoni turizmusának megteremtéséhez, javítani kell a megközelíthetőséget. Nagy hangsúlyt kell fektetni a légiközlekedés fejlesztésére, az autóutak modernizálására, szélesítésére és a partmenti településeket elkerülő gyorsabb közlekedést lehetővé tevő főutak építésére. A déli-parton nagy előrelépésnek tekinthető és remélhetőleg nagy fejlődést is von maga után az M7-es autópálya átadása. Az északi parton fejlesztésre szorul a vasúti közlekedés, ma még dízelvontatással ellátott, tagolt a vonal. Érdekes és hasznos lenne a vízi közlekedési lehetőségek bővítése is, mégpedig a Sió csatornán való hajózási lehetőség a Duna és a Balaton között. Rá lehetne venni a folyami hajózást kedvelőket, ennek az új útvonalnak a kipróbálására. Nemcsak új színt vinne a turizmus palettájára, de talán a Sió csatorna mentén is kialakulhatnának idegenforgalmi vállalkozások. Régóta dédelgetett álom még egy Balatoni komp megépítése, Fonyód és Szigliget között (Hídvégi József fonyódi polgármester). A terv megvalósítása segítene a nyáron igen túlterhelt tihanyi átkelő tehermentesítésében. 4.3.2. Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok A turizmus fejlesztése, egy magasabb szolgáltatási színvonalat elváró réteg területre vonzása érdekében, elkerülhetetlen a humán erőforrás fejlesztés. A német nyelvismeret mellett, hangsúlyt kell az angol nyelv oktatására fektetni, hasznos lenne előkeresni az orosz nyelvkönyveket is. A lakosság minél szélesebb körében kell elérni a használható idegen-nyelv tudást. A szakmai képzéseknek figyelembe kell venni, és követni kell a piaci elvárásokat, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A vállalkozói kedv fokozásához inkubátorházakat kell létrehozni, hogy a kellő adminisztratív segítséget és kellő gazdasági és jogi háttér-információkat a vállalkozók megkaphassák, a működésükhöz. Abban az esetben, ha biztonságosabb a vállalkozói légkör, van kire számítani az adózási, jogi esetleg gazdasági kérdésekben, hatékonyabb vállalkozói szféra képes megerősödni. Ösztönözni kell a környezetkímélő, azonban a munkavállalóknak egész éven át munkát biztosító beruházásokat. Az ipar csekély jelenléte, teret engedhet a mezőgazdaság fejlődésének, a biotermékek előállítása lehetőséget jelentene a területnek. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelésére és a mezőgazdasági technológia modernizálására, a feldolgozó üzemek korszerűsítésére, raktárak, logisztikai központok kiépítésére kell törekedni.

A háttérterületek gazdasági vérkeringésbe való bevonásához elengedhetetlen az informatikai infrastruktúra fejlesztése, a szélessávú internet hozzáférés kiépítése a parttól távolabb eső településeken is. A tartósan munkanélkülieket be kell vonni, szakmai és informatikai alapképzésekbe, hogy a megszerzett tudás által képesek legyenek becsatlakozni a munkaerőpiacra. Sajnos ma sok településen probléma, hogy hiányzik a képzett munkaerő. Munkalehetőség lenne, ha lenne, aki képes elvégezni, a szükséges szakmunkát. A magyar lakosság még mindig nagy százalékban, nagyon alacsonyan képzett. Egy 2005-ban készült felmérés szerint az ország lakosságának több mint 54%a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, minden ötödik, 8. általános osztályt elvégző gyermek funkcionális analfabéta (KSH 2005). Amíg ezek a mutatók nem javulnak, sajnos nem is álmodhatunk arról, hogy Európa magasabb életszínvonalú országai közé fogunk tartozni.

4.3.3. Köz- és közlekedés biztonság (Balatoni Régió Közbiztonsági Fejlesztési Stratégia alapján): A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet nagyon kellemes üdülő és élőhely. Ezt mindannyian tényként kezelhetjük. Egyszerű ott élőként, vagy üdülőként talán bele sem gondolunk, hogy a biztonságunk és az értékeink biztonságának védelme, micsoda háttérmunkát és mekkora energiát igényel. Ez a munka akkor jó, ha nem is tudunk róla, nem észleljük, csak egyszerűen jól érezzük magunkat. Azt látjuk, hogy minden a helyén van, működik, és nem történhet baj. A közbiztonságért felelős szervezeteknek is szüksége van a fejlődésre, hogy az ott dolgozók munkája hatékonyabb, könnyebb, gyorsabb lehessen. A technikai, informatikai fejlődésnek, amely a világ minden iparágában elsöprő iramban megy végbe, erre a szakmai területre is be kell gyűrűznie, még ha kicsit lassabban is, mint a nagy profit termelő ágazatoknál tapasztalható. A szakemberek szerint a következő fejlesztések, beruházások elengedhetetlenek: 1. Információs rendszer fejlesztése: Viharjelző rendszer- fényjelző berendezések számának és teljesítményének növelése; fénnyel nem riasztható területeken rádiós tájékoztató állomások létrehozása; hangosbemondók kihelyezése, rádiós hálózat, informatikai hálózat fejlesztése, kiépítése a rend- katasztrófavédelmi szervek között operatív feladatok ellátásához; vízi mentést ellátó személyzet kommunikációs eszközökkel való ellátása; segélyhívó kommunikációs rendszerek számának növelése, korszerűsítése; többnyelvű tájékoztató füzetek elkészítése; terjesztése.

2. Vízi közlekedés biztonsága: Vízi-mentők felszerelése, hajópark bővítése, korszerűsítése; kutatás - elemzés elvégzése a vizibalesetek megelőzésével, vizimentés oktatási technikáival, a régióban tartózkodók közbiztonsági veszélyeztetettségével, strandok kikötők biztonságával, vitorlás és motoros hajók üzemeltetési feltételeivel, a közbiztonságért felelős szervezetek együttműködésével kapcsolatban. 3. Közúti közlekedés biztonság: Főként a nyári szezonban, hétvégeken jelent egyre nagyobb feladatot diszkó balesetek megelőzése; a kábítószer terjedése, melyet az alkoholszonda nem mutat ki; zsúfolt utak generálta balesetek; a motoros, terepjárós fesztivál ideje alatt fokozott közúti terhelés, vagánykodó sofőrök, akik minden évben okoznak jó néhány balesetet. Ebben az időszakban elkerülhetetlen a itt szolgálatot teljesítő, rendőrök számának emelése. Ez plusz anyagi kiadásokkal jár: Esetleg más térségből kell átvezényelni embereket, ekkor szállást kell biztosítani. Jó műszaki felszereléssel ellátni. Megbízható, nagy teljesítményű, teletankolt autókkal, motorokkal kell rendelkezniük. 4. Szezon alatti fokozott rendvédelmi jelenlét: Balaton parti rendezvények biztosítása, segítségnyújtás, idegen nyelvet jól beszélő, turistákat informálni képes járőrök területre irányítását, plusz rendőri, katasztrófa védelmi, egészségügyi létszám növelését és a szükséges korszerű felszerelés biztosítását követeli meg. 4.4. Rehabilitáció: 4.4.1. A fő vonzerő maga a tó A Balaton alapvető értéke a tó. A vízminőség helyreállítása mára már sikeresnek mondható, a megóvás a fő feladat. A Balaton állóvíz, sajátos adottságokkal és problémákkal. Sérülékeny ökológiai rendszer. Megóvása érdekében sok a teendő. Fő célok: jól megtervezett vízgazdálkodási rendszerrel, a vízszint optimalizálása, a Sió csatorna segítségével. Ivóvíz-bázis felmérése védelme, nádas védelme. Megfelelő figyelő és kutató hálózatot kell kialakítani, a Balaton és a környező vizes élőhelyek ellenőrzésére, megfigyelésére, hogy az ökoszisztéma legkisebb változását is nyomon lehessen követni. Folytatni kell a szennyvízelvezetési rendszerek kiépítését a környező településeken, a tó teljes vízgyűjtő területén. Meg kell oldani a szilárd hulladék környezetbarát, biztonságos kezelését szelektív hulladékgyűjtés propagálását, veszélyes hulladék összegyűjtését és az uniós előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Környezetkímélő hulladékgyűjtő, feldolgozó és újrahasznosító létesítményeket kell létrehozni a meglévőket megfelelő színvonalúvá, méretűvé kell tenni. A csapadékvíz elvezetésének problémáját is kezelni kell. Tehát minden lehető eszközzel meg kell akadályozni, hogy a tóba szennyeződés kerüljön, ökológiai rendszere megbomoljon.

4.4.2. Táj rehabilitáció Területre jellemzőek az omlásveszélyes partfalak, melyek további erodálódásának megakadályozása és stabilizálása sürgető. A régi elhagyatott bányaterületek „sebhelyeit” is orvosolni szükséges, melyre megoldást jelenthet egy táj rehabilitációval egybekötött újrahasznosítás. A Balatoni Nemzeti Parkra alapozva lehet kérni a terület világörökségek listájára való felvételt, és az ökoturizmus fejlesztésével kialakítani egy környezetkímélő gazdasági hasznosítást. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek növelése kiemelten fontos. Az elfelejtett, de szép számmal létező túra-útvonalak modernizálása és felújítása is sokat segítene a táj rehabilitációjában. Hiányoznak a kitáblázott túraútvonalak, turistaházak, és az útvonalak tervszerű fejlesztésével és összehangolásával létrehozhatóak lennének, úgynevezett kiránduló bázisok, ahová vendéglátó-ipari létesítmények és a túrázáshoz szükséges felszereléseket értékesítő üzletek települhetnének. 4.4.3. Oktatás, modernizálás (Balaton Fejlesztési Stratégia 2007) A rehabilitáció és értékmegőrzés szempontjából fontos feladat az oktatás. Fel kell készíteni a jövő generációt, hogy környezettudatosan éljék az életüket, mert csak akkor lehetnek a programok sikeresek, ha mindenki odafigyel a környezetünk megóvására. Az erdei iskolák és ismeretterjesztő gyermektáboroztatás ehhez jó eszköz. Ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználását, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést. Az ország egész területén fontos lenne, de a BKÜ-ben, mivel a jövőt tekintve leginkább az idegenforgalom és mező-erdő-, vad-gazdálkodás kap kiemelkedő prioritást, kardinális kérdés a környezet megóvása, az ipari terhelés minimalizálása. Egyben új területet nyit a mezőgazdaság különböző ágazatinak pl.: a biodízel, biomassza előállítás. A terület jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia felhasználásához és a napenergia hasznosításához. A fejlesztési irány céljai elősegítik az életfeltételek javítását, növelik a települések környezeti biztonságát, és csökkentik a környezet terhelését, melyek a következők: A környezeti állapot javul, és magas minőségi szinten stabilizálódik. A csatornázottság, szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése kedvező hatással van a környezet állapotára. Az ökoturizmus fejlesztésével a Balatoni Nemzeti Park, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek védelemmel egybekötött gazdasági

hasznosítása és az ökológiai szemlélet elterjed. Az erdők és más természeti területek védelme, tematikus parkok, turista utak kijelölése és jelzése, szemétgyűjtők és tájékoztatók kihelyezése, stb. megtörténik. A történetiségnek megfelelő településkép alakul ki és a helyi építészet megőrződik (tájba illő építkezés, helyi anyagok és hagyományos formák előnyben részesítése). A zöld területek nagysága növekszik. Az infrastruktúra fejlesztésével a környezetszennyezés megelőzhetővé válik, illetve mérséklődik. 4.4.4.Település központok rehabilitációja: A vonzó településkép, rendezett utcák, felújított épületek egyben az életminőség javulásához is hozzájárulnak és emelik a vonzerő értékét. A Balaton régióban a hagyományos településszerkezet és az építészeti hagyományok fennmaradását a szigorú területrendezési szabályok garantálják Nagyon pontosan fogalmazzák meg, hogy hova milyen épületek építhetők, mely földterületek mire használhatók. A szőlő-gazdálkodási, telepítési feltételeket is törvények írják elő. Szigorú adminisztratív eszközökkel próbálják megakadályozni a telek és ingatlan spekulációt. Füredi reformkori belváros felújítása (Prohászka Gy. 2007): Balatonfüred az északi part legnagyobb városa, központja. Kedvelt turisztikai célterület, tavasztól – őszig színes programokkal. Ha valaki ma ellátogat ide, rácsodálkozhat arra a példamutató fejlődési tendenciára, amit ez a település produkált az elmúlt néhány évben. A móló és a parti sétány makulátlan rendjére, nagy létszámú kertészcsoport felügyel. Tagore sétány és a strand állandó fejlesztés alatt áll, évről-évre több és színvonalasabb szolgáltatást nyújt. Bár még vannak a parton Csopak felé kihasználatlan, elhanyagolt területek, régi vállalati üdülők, de én remélem ezekre is szép lassan sor kerül. Az igazi csoda a reformkori belváros rekonstrukciója. A fejlesztés a Balaton Ékköve elnevezésű programként ismert -, s az első ütem beruházásaihoz 2005-ben közel 400 millió forintos támogatást kapott a város. Ebből újult meg a két sétáló utca - a Blaha és a Kisfaludy -, valamint a Vitorlás tér, de új képzőművészeti galéria, Borok Háza, üzletközpont és szabadtéri színpad is épült. A fejlesztés második ütemére, 1,7 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány, s ebből az összegből fedezik majd az üdülőnegyed központjában lévő egykori szovjetüdülő elbontását is. A több mint egy hektáros területen, parkot alakítanak ki. /Bóka István polgármester nyilatkozata alapján / Igazán szép lett a magújult Horváth-ház és Blaha Lujza nyaralója is. Jól sikerült a Szívkórház előtti Gyógy tér, szívesen üldögél ott szerintem mindenki a szép környezetben.

1. kép: Gyógy tér (Prohászka Gy 2007)

2. kép: Blaha Lujza nyaralója (Prohászka Gy 2007) A Balaton ékköve program keretében felújítják, a történelmi városmag két "szimbolikus jelentőségű" műemléki épületét is, az úgynevezett Invalidusházat és Vaszary Kolos, egykori katolikus hercegprímás "mesebeli kastélyát". Ebben múzeumot, képtárat szeretnének berendezni. Az elmúlt 3 év befektetéseinek értéke elérte 12 milliárd forintot és mintegy 150-200 új munkahelyet teremtett. A fejlesztés harmadik ütemében a Huray-piac helyén színházat, vagy gyermekek kulturálódását, szórakozását biztosító intézményt szeretnének építeni, illetve az üdülő negyedben lévő zöldövezet, a kiserdő rehabilitációját oldják meg. A Balaton Ékköve program harmadik, befejező ütemének megvalósításához, 1,5 milliárd forintos kormányzati támogatásra nyújtanak majd be pályázatot.

3. kép: Jókai Mór háza (Prohászka Gy 2007) 4.4.5. Vízpart rehabilitációja: Kiemelt cél, hogy a part mentén a beépített területek mérete ne növekedjen tovább. Ezeken a területeken olyan a turisták számára is vonzó, nyitott parkokat, szabad strandot, sétányokat kell kiépíteni, amelyek egész évben kellemes időtöltést kínálnak.

A romló állapotú, elhanyagolt üdülőtelkeket ajánlatos kiváltani, és ezeken is jól hasznosítható zöld, parti sávokat létrehozni. Így is idecsalogatva a hasznos, új munkahelyeket teremtő vállalkozásokat.

4.5. Magántőkén alapuló fejlesztések: 4.5.1. Ma a legnagyobb horderejű idegenforgalmi beruházás Magyarországon, az SCD Holding Zrt. nevével fémjelzett fejlesztés. A Jászai Gellért által vezetett cég, 2000 áprilisában alakult. Egy angol befektetési csoport magyarországi leányvállalata. Elsősorban ingatlanok építésében és értékesítésében vett részt. Általában bevásárlóközpontok, irodaházak tartoztak a érdekeltségeik közé. Majd később beruházóként három, négycsillagos wellness szállodát épített 10 milliárd forint, értékben. A szállodák: Tapolcán, Hódmezővásárhelyen és Bükfürdőn találhatóak. A vállalat igazi nagy gazdasági cápaként kebelez be a Balaton parton szinte minden megvásárolható területet úgy, hogy felvásárolta a Balaton parton érdekelt turisztikai nagyvállalatokat. 2005 végén a SCD csoport tulajdonába kerültek a Balaton körüli kemping és fedett szálláshely üzemeltetéssel foglalkozó turisztikai nagyvállalatok: a Siótour Zrt, a Balatontourist Zrt, és a Zalatour Kft. A cég 2020-ig, 100 milliárd forintot fektet be, a Balaton teljes partján. A projekt két vezetője: Polgár Tibor – a Balatontourist Zrt vezetője – és Csákvári Árpád – Balaton Holding Zrt – vezetője. A SCD Holding Zrt, 2005-ben elindította az utóbbi évtizedek legjelentősebb turisztikai programját, amely a teljes balatoni régió fejlesztését és a minőségi turizmus megteremtését tűzte ki célul. Amikor ehhez a részhez kerestem anyagot, rátaláltam az SCD Fejlesztési Terv prezentációjára. Kitűnt belőle, hogy egyszerűen mindenre és mindenkire gondoltak. A turizmus szinte minden válfaját kedvelőknek megteremtik a kínálatot. A legegyszerűbb sátras – horgász, és a legmagasabb komfortot kedvelő vendég is meg fogja találni azt a helyet, amely a számára legmegfelelőbb. A tervek között szerepel a romantikus, hagyományokat követő stílusú villa csoport, de megtalálható a hipermodern, minimalista stílusú, geotermikus energiát felhasználó, balatoni víz keringetésével klimatizált sok csillagos szálloda és apartman telep is. Szórakoztató és sport központok létrehozása is a tervek között szerepel. A legnagyobb sport és élmény park Zamárdiban fog megépülni. A tervek szerint 20 Balaton-parti településen, mintegy 197,6 hektárnyi területen történik majd az építkezés, területrendezés. Ha ezt a tervet sikerül véghezvinni, azt semmiképp nem mondhatjuk, hogy ezt elaprózták. Ez a terv szinte félelmetes méretű és horderejű! Érdekes, ezt külső

szemlélődő szemével látni, hogy az országunkban is létezik olyan befektetni vágyó vállalkozói réteg, amely már eljutott oda, ahol már rendelkezik a vállalat, egy ilyen terv kivitelezéséhez szükséges anyagi forrásokkal és nem csak álmodni mernek nagyot, de bele is tudnak vágni.

4.5.2. Hotel Silver Resort Balatonfüred komplexum (Prohászka Gy 2007) Ez év (2007) nyarára készült el a Balatonfüredi Hotel Silver Resort, 4 csillagos szálloda és a szállodát övező modern, mediterrán hangulatot idéző komplexum, 2,5 milliárd forintból. A balatonfüredi Tagore sétány és a móló közelében. A terület kialakításánál nagy hangsúlyt kapott az egységes, hangulatos megjelenés. A tágas belső udvarok, melyekben üzletek és vendéglátó egységek sora található, egy magas színvonalon megálmodott és megépített, határozott építészeti koncepciót mutatnak. Meghökkentő látványt nyújt az üzletekben világító több száz Swarowsky- kristály csillár. Különlegessége, az új vitorlás-kikötő, ahol a hajókat közvetlenül a komplexum területén lehet kikötni. Teljesen közel az éttermekhez és kávézókhoz. Még olyan is előfordult, hogy az ételt a pincér egyenesen a hajón szolgálta fel. Ez számomra meglepő volt és nagyon tetszett. A szálloda nyári szezonon kívül is várja a pihenni vágyó vendégeket. Széles wellness kínálatukban egzotikus, fűszeres masszázsok és kényeztető kezelések szerepelnek. A hagyományos és modern fürdő-kultúrára jellemző medence és szauna, illatos kamra variációk sokaságából lehet választani. A szálloda 143 fős konferencia teremmel rendelkezik, ezért vállalati rendezvényeknek, tréningeknek és kisebb konferenciáknak is megfelelő helyszín.

4-8. kép: Silver Resort Komplexum (Prohászka Gy 2007) 4.5.3. Balatonudvari-Fövenyes: Balaton Golf és Yacht Club (Prohászka Gy

2007) Egyik kirándulásunk alkalmával véletlenül bukkantam rá az új beruházásban készülő golf-klubra. A 2007-es évben még csak a gyakorló pálya készült el, de már most kecsegtető, hogy nagyon magas színvonalú lesz a végeredmény. A tervek szerint 2008-ban teljesen elkészül a 18 lyukú, 70 hektáron elterülő, csodálatos panorámával rendelkező nemzetközi versenypálya, kiszolgáló épületekkel együtt. A hatalmas, erdővel, tavakkal, nádasokkal tarkított terület, határos a Balaton Felvidéki Nemzeti Parkkal. A beruházó a Royal Balaton Golf and Yacht Zrt., de a beszélgetések alatt kiderült, hogy a tulajdonos egy kedves középkorú házaspár, akik saját és német tőke bevonásával valósítják meg a fejlesztést. További terveik között szerepel még, a golfpálya közvetlen közelében egy 5*os wellness hotel létrehozása továbbá, 20 apartman és 10 villa építése. Fövenyesen alapítják meg a Yacht klubjukat, ahol 133 vitorlás befogadására alkalmas kikötő lesz, természetesen a legmodernebb infrastruktúrával ellátva. A beruházásra 1,54 milliárd forintot szánnak, amelyből 200millió forint uniós forrás. Ők is tisztában vannak vele, hogy ezek hosszú távú befektetések és nem is gondolnak arra, hogy ebből néhány éven belül profitálhatnak. Egyszerűen szeretnék az idősebb, de még aktív éveiket szép környezetben és számukra örömöt nyújtó munkával eltölteni. Terveik szerint, a gyerekeik már élvezhetik a befektetés tisztességes méretű hozamát.

4.5.4. Siófok Szabadi-Sóstó: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, Apartmanok (Prohászka Gy 2007)

Galerius élményfürdő és wellness központ, 2006 júliusában nyitott meg. A császári név kötelez! Az 1,7 milliárd forintos befektetésből elkészült fürdőkomplexum, egész évben magas színvonalú szolgáltatásokkal, római fürdőt idéző hangulattal, 650m2 vízfelülettel várja a vendégeket. Az építtető a Thermofok Kft.. Az üzemeltetést is ők végzik, de az önkormányzat is tulajdonrészt szerzett a létesítményben. Ehhez kapcsolódik az izraeli tulajdonban lévő, L.A. Shiraz Kft, 13 milliárd forintos beruházása, Galerius Resort néven. A négy tömbben, tömbönként 122 lakást magába foglaló, tízemeletes lakóapartmanház, amelynek számos egységét turisztikai célokra is hasznosítják majd. A cég a következő ütemben egy bevásárló- és szórakoztató központot is épít, 2010-ig sportlétesítmények és egy vitorláskikötő kialakítását is tervezi. Tervek

között szerepel még kaszinóépítés is, de ennek a megvalósítása még kétséges. A fürdővel párhuzamos elhelyezkedésben, vele tükörképet mutató, öt csillagos Shiraz Hotel építése is még ebben az évtizedben befejeződik.

9. kép: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, 4 lakóépület (Prohászka Gy 2007)

4.5.5. Sármelléki reptér fejlesztése: A Sármelléki nemzetközi repülőtér a Dunántúl legfontosabb és legnagyobb forgalmú repülőtere. Az öt magyarországi nemzetközi repülőtér egyike. 2005óta viseli a Flybalaton nevet. A repülőtér a Balaton nyugati végétől 10 km-re található. Egészen 1991-ig katonai repülőbázisként üzemelt. 1990-ig egy teljes orosz repülőszázad élt itt a családjával, viszonylag elzárt körülmények között. A Zalavár-Sármellék Airport Kft az üzemeltetést 2005-ben vette át. A Kft-t a két közeli település önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy repteret később meg tudják vásárolni. A cégnek tulajdonrésze van a Danubius Rt-ben is, tehát érdekelt néhány szálloda üzemeltetésében is. 2004-ben, 365millió forinttámogatást kapott a reptér, ebből a pénzből, sikerült a 24 órás üzemeléshez szükséges beruházások egy részét megépíteni. Később az üzemeltetési jogot megvásárolta egy ír-magyar befektető csoport, Cape Clear Aviation Kft. Ők további 2 milliárd forintos beruházással, teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztették a sármellékit, az új utas terminált 2006 áprilisában adták át (Flybalaton 2007). Erre az évre (2007) is egy nagyobb fejlesztést terveztek be, mégpedig, további 1 milliárd forint befektetéssel létrehoznak egy cargo-terminált és egy logisztikai központot (Flybalaton 2007).

10-11. kép: A sármelléki reptér (Prohászka Gy 2007) Még a sornak nincs vége: 2009-ig újabb 9 milliárdból szeretnék fejleszteni a navigációs és biztonsági rendszert, új fogadó épületet terveznek, plusz 200hektár terület megvásárlásával lehetővé válik, egy ipari park és logisztikai központ létesítése. A kifutópályát 2012-ig, még 2 milliárdból hosszabbítják meg (Flybalaton 2007). A cél, hogy a sármelléki reptér váljon Közép-Európa déli régiójának légiközlekedési központjává.

sármelléki reptér forgalma 140 120 100 80 ezer ember 60 40 20 0 2004

2005

2006

2007/becslés

4. sz. ábra sármelléki reptér forgalma 2004-2007 (Flybalaton 2007)

Év Utas/fő

2004 21 000

2005 26 000

2006 80 000

2007/becslés 120 000

5. sz. ábra: sármelléki reptér forgalma táblázat (Flybalaton 2007)

4.5.6. Siófok-Kiliti repülőtér fejlesztése: A Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér jelenleg nemzetközi személyforgalmat bonyolít le, füves, alácsatornázott le- és felszálló pályával

rendelkezik. A repülőtér csak magánrepülőgépek fogadására alkalmas, jelen vannak a külföldi vendégek, országba történő be- és kilépéséhez szükséges hivatali szervek. Az évi repülési műveletszám 6-7000, a téli idényben a repülőgépforgalom szünetel. Több éve folyamatos igényként jelentkezik, hogy ne csak kis gépek fogadására legyen alkalmas a repülőtér, és ne csak időszakosan üzemeljen. A tervezett fejlesztés keretében szilárd burkolatú kifutópálya építése szükséges, valamint bővíteni kell a forgalomirányító és kiszolgáló létesítményeket. A fejlesztéssel elérni kívánt cél: III-as kategóriájú, nemzetközi személy- és áruforgalom fogadására legyen alkalmas a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér. 4.5.7. További beruházások Ez a néhány, csak egy-egy kiragadott példa, a teljesség igénye nélkül inkább saját megfigyelések alapján kiválogatva. Az alábbi táblázat felsorol még jó néhány beruházást, ebből is látszik, hogy mindent felsorolni és bemutatni, talán egy könyvnyi terjedelemben lehetne. Projekt neve Galerius Hullám Üdülőpark Argo Club 218 VIP Lakópark Club Balatonlelle Villa Alba Villa Azúr Beszédes sétány2 Beszédes sétány3 Balaton házak Viktória-ház Vadvirág Tihany-echo Horváth villa Móló sétány Aranypart 2 Aranypart3 Aranyparti Lakópark

település Siófok Balatonőszöd

beruházó LA Shiraz Kft. Nova-Invest

Teljes lakásszám 570 280

Siófok Siófok Siófok Balatonlelle Balatonfüred Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Balatonfüred Tihany Balatonfüred Balatonlelle Siófok Siófok Siófok

Argo 2001 Kft. SCD Group VIP Kft. CIB Gyetvai fivérek AL Holding OTP Ingatlan OTP Ingatlan Vitalex Kft Sioplan Echo 2004Kft. AL Holding Sió-Procent Kft. Sió-Procent Kft. Attika

228 218 196 155 69 66 56 56 54 54 52 51 46 42 36 36 34

6. sz. ábra: Az egyéb beruházások (Hypo Group Alpe-Adria 2007)

Ez a táblázat azt sejteti, hogy az ingatlan beruházások főként a nagyvárosokra koncentrálódnak, megteremtve egy modern új típusú apartman állományt, vagy

akár apartman-telepeket. Ezek a világon mindenhol kedvelt szállástípusnak számítanak. A Balaton partra is új lendületet hozhatnak, az elavult szállástípusokat felváltva.

5.1. Magyar Turizmus Zrt. Balatont népszerűsítő marketing tevékenysége és tervei. (MT Zrt. 2007) A MT Zrt. kiemelt termékként kezeli a Balatont. A régió saját honlapján www.balaton-tourism.hu több nyelven széleskörű információ található a régióban elérhető szolgáltatásokról, programokról. Találhatók a honlapon térképek, utazási ajánlatok, szálláskereső, útvonaltervező programok. 2007-es év a „zöldturizmus éve” volt. A tematika alapján próbálta a marketing tevékenység megcélozni az egészség-, túra-, aktívturizmust, a családi-, vízparti-, kulturálisturizmus mellett. Május-június hónapban indult a „Tengernyi Élmény Itthon” című kampány, és az RTL klub televízióban szintén májusban indult a „Balatoni tízpróba” tíz epizódban, tíz magyar sztár fedezte fel a Balaton körüli kikapcsolódási lehetőségeket. A műsor rávilágított, hogy a Balaton régióban szép gyalogtúrák, barlangséták, hőlégballonozás, kerékpártúrák, lovaglási lehetőségek, valamint evezős és vitorlás programok várják a zöldutazókat. A TV2 „Kalandjárat” című műsorban mutatta be a Balatoni kínálatot. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal együttműködésben szervezte meg, hogy a Nemzeti Parkok hetén számos programra kedvezményesen, vagy ingyenesen lehessen bejutni. A multiplex mozikban indított spot-kampány segítségével a fiatalabb korosztályt célozta meg, felhívta a figyelmet a fiataloknak készült alhonlapra, amelyről tájékozódhatnak a számukra kínált programokról. A balatoni szezon megnyújtása érdekében indította el a „Indián nyár a Balatonnál” című marketing akcióját, amely augusztus 27-től − október 31-ig tartott. A kampány egy internetes hirdetési akció, amely összeállított kedvezményes ajánlatokat gyűjtött össze és ezeket kereső oldalakon és egyéb internetes portálokon jelenítette meg. Az elmúlt néhány évben érezhetően, került a figyelem középpontjába a Balaton. Nagyon komoly marketing munka folyt. Ebben az évben a Balatoni régió „folyt még a csapból is”. Hatalmas média kampánynak lehettünk szem és fültanúi. . Ez nagyon dicséretes és eredményei is kézzel foghatóak. A Balaton reneszánszát éli. Az utóbbi 3 év nagyon jó eredményeket hozott. A 2007-es évben a vendégéjszakák száma megközelítette a 1,5 milliót, a három nyári hónap alatt (KSH 2007). A MT Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. együttműködésében létrejött „Balatoni Nyár” című műsor keretében, minden este a Balaton partjáról jelentkezett egyegy 5 perces műsorral, Balaton-parti hírekkel, az aktuális település

bemutatásával és programajánlóval. A friss információkkal, érdekes programokkal és sztárok élményeivel tűzdelt, magazint 58 estén át, esténként közel hétszázezren kísérték figyelemmel (KSH 2007). A MT Zrt. külföldön 20 országban, 22 külképviseleten keresztül népszerűsíti a Balatont. Például, az angol piacra szánt, kissé egyszerű és erotikus töltetű animációs rövidfilm, néhány esetben nagy derültséget, néha felháborodást okozott, de a felmérések szerint mégis igen hatékony volt. Megjelentek az angol turisták a parton. Október 11-én tartotta a MT Zrt. a szezonzáró konferenciát, ahol az eredmények kiértékelése és a pályázati díjak átadása volt a fő téma. Többek között kiosztották az újságírók számára meghirdetett „Irány a Balaton” című sajtópályázat díjait is, melyre több mint 100 pályamű érkezett. A jelentkezők olyan megjelent cikkekkel, rádiós- és televíziós riportokkal vehettek részt a pályázaton, amelyek a térség sokszínűségéről, előnyeiről és az egyedi pihenési, szórakozási lehetőségekről szóltak, illetve bemutatták a terület turisztikai fejlesztéseit, és azt a munkát, amellyel a régióban dolgozó szakemberek mind vonzóbbá teszik a magyar tengert a külföldi és a belföldi turisták számára egyaránt. A beérkező munkákat médiaszakemberek és turisztikai szakértők bírálták el. A MT Zrt. koncepciója szerint, továbbiakban az év során kezdeményezett Légi Marketing tevékenységben van szükség erősítésre, összefogásra ahhoz, hogy több külföldi jöjjön, és több időt töltsön, a régióban . A Légi Marketing Alapot a MT Zrt. kezdeményezte a minél több új légi járat indításának biztosítására magyarországi repülőterekre. Az Alap célja Magyarország, mint turisztikai célterület turisztikai népszerűsítése. A MT Zrt vállalta az Alap létrehozásának koordinálását és annak forrásait annyival egészíti ki, mint amennyi befolyik az együttműködő partnerektől. A balatoni Légi Marketing Alaphoz eddig 25 vállalkozás, 3 önkormányzat és egy Tourinform iroda jelezte csatlakozási szándékát. A konkrét légi járatok népszerűsítéséhez kapcsolódó desztinációs marketingtevékenység a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleteinek bevonásával valósul meg (MT Zrt. 2007). A következő év (2008) a „vizek éve” lesz. Az ország termál-, hévíz- és felszíni vizei kerülnek a marketing-tevékenység, a MT Zrt. népszerűsítő tevékenységének célpontjába. A MT Zrt. tavasszal és ősszel az egészségturisztikai kínálat népszerűsítésére, nyáron pedig a Magyarország élővizei által kínált lehetőségekre helyezi a hangsúlyt. Külön figyelmet kapnak majd a kommunikációban az utóbbi években végbement/végbemenő fejlesztések, mint például a gyógy- és termálfürdők, a wellness-kínálat, vagy akár az újonnan nyílt kikötők, strandok. Május-augusztus hónapokban az élővizeket, a klasszikus vízparti, vízi turizmust és a horgászatot népszerűsíti majd az MT Zrt. országosan. Májusban a Balaton és a nagytavak, a nyári hónapokban pedig – a Balaton mellett – egyéb élővizeink kapnak nagy hangsúlyt. Január-április és szeptember-december hónapokban az egészségturizmus kerül a középpontba: a Balaton gyógy- és wellness turisztikai kínálata novemberben mutatkozik be.

6.1. Következtetések: Az utóbbi néhány évben volt szerencsém sok időt a Balaton mellett tölteni. Ott is inkább az északi-parton. Tapasztalataim és ötleteim inkább erre a területre koncentrálódnak.

Talán egy szakdolgozatba nem igazán illik saját fejlesztési ötletekkel előállni, inkább illik más, sokkal okosabb emberek tapasztalatára tudására támaszkodni és ezekből összeállítani a dolgozatot. Én mégis megosztanék néhány gondolatot önökkel. Több éven át vezettem saját üzleti vállalkozást, talán innen a bátorság és a tulajdonosi szemléletmód. Előre is elnézést kérek ennek a szakasznak a személyes hangvételéért. Az első ötletem, amelyet egy tévében látott műsor indított el, és amely talán kicsit lopott is, a borturizmussal kapcsolatos és megnyújthatná a szezont. 6.1.1. Borturizmus A műsor arról szólt, hogy néhány francia bortermő vidéken, amerikai turisták számára szerveztek olyan utakat, ahol a vendégek részt vehettek a szőlőművelés bizonyos fázisaiban. Magyarul: kapáltak, kötöztek, szüreteltek stb. Ez szerintem szinte teljesen adoptálható lenne a Balaton környéki szőlőtermő háttérterületekre, bevonva ezeket a településeket is az idegenforgalom által jövedelemhez jutók közé. A partmenti szállodákkal együttműködve, akik a szállást és a magasabb szintű szolgáltatásokat tudnák nyújtani, lehetne olyan utakat szervezni külföldi turisták számára, az ambiciózusabb szőlősgazdák segítségével, ahol a Balatonnál eltöltött időben, mondjuk ősszel a szüreti időszakban, végiglátogatnának több pincészetet, borkóstolókra járnának, de részt vehetnének a szüreti munkákban is. Természetesen a szüret végén nem maradhatna el a szüreti mulatság, egy kis hagyományőrzéssel, zenével és finom ételekkel. Jó lenne lehetőséget biztosítani arra is, hogy a saját szüretelésű termésből készült borhoz hozzájuthasson a turista. Biztos nagy izgalommal várná az eredményt, aminek ő is a részese volt és szívesen vásárolna a borokból, talán még népszerűsítené is a magyar bort külföldön, mint kiváló terméket. 6.1.2. Gasztronómia A második ötletemet az indította el, hogy a családom is érintett több olyan problémában, amelyhez a pontos táplálék-kiválasztás elengedhetetlen, mint pl.: magas cukorszint, allergia, túlsúly. A Balatoni régióban is ugyanúgy, mint az ország többi területén is igen gyerekcipőben van még a vendéglátásnak az a területe, amely az olyan embereket látná el, akiknek másként kell táplálkozni.A part mellett végigjárjuk a településeket, éttermek, cukrászdák, pékségek tömkelegével találkozunk, de sajnos csak elvétve találni (nekem még nem sikerült) olyat, ahol diabetikus édesség, pékáru, vagy liszt- illetve laktóz érzékenyeknek megfelelő ételek lennének. Sajnos a fennemlített egészségügyi problémák már népbetegségnek számítanak, ahol a megfelelő táplálkozás elengedhetetlen. De a másként

táplálkozó ember is szeretne gondtalanul nyaralni és meg is tehetné, ha ez a vendéglátó ipari és élelmiszerpiaci rés lefedésre kerülne. 6.1.3. Egészség-turizmus A fejlesztési koncepció a jövőt tekintve, nagy hangsúlyt fektet a gyógyturizmus népszerűsítésére. Én úgy gondolom, hogy inkább több energiát kéne fektetni az egészségturizmus fellendítésére. Bár tisztában vagyok vele, hogy a gyógyulni vágyó turista a leglojálisabb, erre Győrffy tanárnő mindig felhívta a figyelmünket. Nagyon fontos terület. Én egészségturizmus alatt nemcsak a wellness és sport elfoglaltságokra gondolok, hanem a mentális és testi egészségre együttesen. Egy ember akkor lehet egészséges, ha a lelke és a teste is rendben van. Ehhez pedig a nyugodt, szerettei körében eltöltött szabadidő elengedhetetlen. Viszont, hogy nyugodt és jó hangulatú legyen a nyaralás, a család minden tagjának jól kell éreznie magát, a legkisebbtől a legnagyobbig. Ebben a témában több apró teendő is eszembe jutott. A kerékpárút nagyszerű dolog, de milyen jó lenne, ha nem csak a profiknak és felnőtteknek jelentene örömet, hanem egy egész család elindulhatna akár kicsi gyerekkel is. Néhány km-ként lennének pihenő állomások mosdóval, italautomatával, vagy büfével, egy-egy kicsi játszótérrel. Minden játszótéren csak egy vagy két, de különböző játékkal, hogy a kisgyerek a második harmadik nap is a felfedezés örömével találkozzon és legyen kedve tovább kerekezni. Ha rövidebb távokat kéne megtenni egyhuzamban talán a görkorcsolyások és kocogók is szívesebben vállalkoznának a sportolásra. 6.1.4. Egy kardinális kérdés: hova tegyük a kutyát?

A régi még felújítás előtt álló strandokon gondolhatnának a kutyával nyaralókra is. Ez a világon már szinte sehol nem jelent problémát. Saját tapasztalatból tudom, hogy könnyedén meg lehet oldani Európa minden tengerpartján és nagyobb üdülő területén, hogy a család kedvence se maradjon ki a családi nyaralásból. Nálunk is ideje lenne erre gondolni. El lehetne keríteni egy részt a strandból a kutyásoknak, ahol kutyafuttatót, kutyavécét esetleg kutyamedencét – a szigorú vízminőségi szabályozás miatt- lehetne kialakítani. Egészen biztos vagyok benne, hogy lenne fizetőképes kereslet erre is. Még a külön kutya strandbelépő is olcsóbb, mint a kutyát egy kutyapanzióban napokra, vagy idegen nyaralóban hagyni, bezárva órákra, amíg a család nyaral illetve, strandol. Ezek az ötletek mind már meglévő infrastruktúrára tudnának támaszkodni, amelyeket az idő múlásával úgy is fejleszteni, felújítani kell. Miért ne lehetne úgy, hogy szélesebb körben is használható és élvezhető végeredményt kapjunk?

6.2. Eredmények Kutatáselemzés Primer kutatást végeztem, kérdőív segítségével (kérdések a mellékletben megtalálhatóak). A kérdőív 14 kérdést tartalmaz, ezt 22 emberrel töltettem ki, 18-65 éves korúakkal, vegyesen. A kérdések között volt nyitott kérdés és zárt, több kimenetelű kérdés is. Kiemelnék két zárt szelektív kérdést, és egy nyitott kérdést, amelyekben a válaszok nagyon hangsúlyosan tolódtak el egy irányba, vagy a válaszok számomra érdekesek lettek. Ezzel is utalnak a terület egy-egy jellemzőjére. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy milyen módon közelítik meg általában a területet. 8. kérdés: Milyen közlekedési eszközt választasz az utazáshoz? a válasz: autó b válasz: vonat c válasz: autóbusz

20 2 0 8kérdés

20 18 16 14 12 8kérdés

10 8 6 4 2 0 a

b

c

7. sz. ábra közlekedési szokások (Prohászka Gy. 2008)

A válaszadók közül 20-an válaszoltak úgy, hogy autóval utaznak a legszívesebben a Balaton partjára, csak ketten választották a vonatot, de nekik nincs jogosítványuk. Az autóbuszos lehetőséget, senki nem választotta. Ebből az arányból látszik, hogy van mit javítani a tömegközlekedés területén. Valószínűleg, ha a vonattal való közlekedés higiénikusabb, gyorsabb lenne, és a parti területeken több robogó-, és bicikli-kölcsönző lenne, sokkal többen választanák ezt az utazási formát.

A megfelelő minőségű vasúti közlekedésnek sok előnye lenne. Olcsóbb, kényelmesebb és biztonságosabb közlekedési módot jelentene, mint autóval a nyári csúcsforgalom idején, az autópályán utazni. Már a célállomásnál, robogó vagy bicikli használat is sok pozitívummal járna, mint a kevesebb károsanyagkibocsájtás, parkolási gondok csökkenése.

A második kérdés a kedvelt időtöltésre vonatkozott 9: Milyen céllal utazol általában? a válasz: Strandolás, pihenés : 12 b válasz: Rokonlátogatás: 4 c válasz: Családi nyaralás: 6 9kérdés

a b c

8. sz. ábra időtöltési szokások (Prohászka Gy.) Ezekből a válaszokból látszik, hogy még mindig a strandolás a legkedvesebb időtöltés a turisták számára. Elsősorban, ilyen céllal utaznak a Balatonra az emberek. Ez azt is jelenti, hogy még egyéb területekben, mint például a kultúra vagy a sport sok lehetőség rejlik. A programok felépítésére a fiatalabb korosztálynál jellemző: délelőtt: alvás, délután: strandolás, este- éjszaka: bulizás. Az idősebbeknél, illetve családosoknál a következő: délelőtt: készülődés, vásárlás, délután: strandolás, este: sétálás. A nyitott kérdés a következő volt: 7: Mit tartanál a legfontosabb szempontnak, ha a balatoni fejlesztésről gondolkodsz?

Ide nagyon sok érdekes válasz érkezett, mint például: strandok biztonságának a fejlődése; parkolási lehetőségek bővítése, környezetvédelem és a tisztaságra

való nagyobb odafigyelés; jól képzett emberekkel ellátott, bárki számára elérhető sportcentrumok létesítése; régi állami, vállalati üdülők renoválása és a berendezés modernizálása; vendéglátó és kereskedelmi helyek hatékonyabb ellenőrzése; WC-k és tisztálkodó-helyek minőségének és tisztaságának javítása; (legérdekesebb) a vasút áttelepítése partközelből; autópálya az északiparton is. A válaszokból kiderült, hogy bizony van még min javítani, de a kérdőívből az is kiderült, hogy a megkérdezettek mindegyike, minden évben megfordul a Balatonnál. Ezek szerint minden hátrányával együtt is, a vizsgált csoport számára, a BKÜ az elsőszámú hazai célterület. 7.1. Összegzés: 7.1.1. Turizmus fejlesztés feladata Turizmusunk fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele a turizmus irányításának és valamennyi szereplőjének alapvető feladata. A fejlesztésekben résztvevők esetleges széthúzó magatartása és a hullámzó kormányzati szerepvállalás, minden erőfeszítést, tervet meghiúsíthat. Fontos a turizmus egész rendszerére kiterjedő, tudatos és tervszerű fejlesztés. A turizmusfejlesztési-terveknek egymásra kell épülni, a következő módon: első a hosszútávra szóló koncepciók kialakítása, ezután a középtávú tervek keretében kerülhet sor, az egyes létesítmények vagy kidolgozott turisztikai termékek terveinek konkretizálására, ezt követheti a rövidtávú tervezésben a beruházási javaslat, végül az engedélyeztetés. Továbbá a tervek megvalósításához szükséges tudni, hogy a kellő forrásokat honnan lehet előteremteni. Amikor sikerült és összeállt a terv, akkor már ebben a fázisban el kell kezdeni a megfelelő marketing-tevékenységet, hogy amire elkészül a beruházás, legyen olyan, aki már tud az új szolgáltatásról és megveszi azt. Ahhoz, hogy a beruházás profitot termeljen, elengedhetetlen a szakszerű, környezetbarát üzemeltetés, ehhez viszont fontos a jó minőségű, mennyiségű szakemberek képzése. 7.1.2. Fejlesztések tervezése A fejlesztések tervezése kapcsán, a következő kérdésekre kell válaszolni: 1 A turisták igényei hogyan elégíthetők ki? 2 A szakma nyereségessége hogyan érhető el? 3 A helyi közösség hogyan vonható be és mi lesz a haszna? 4 A környezet védelme és ápolása hogyan biztosítható? A TDM (Tourism Destination Management) modell, e kérdések figyelembe vételével dolgozik. Fő munkamódszere a közösségi partnerség kiépítése

(Lengyel M 2004) Fel kell tenni a fejlesztések elindítása előtt a következő kérdéseket! 1 „Melyek a turizmus távlati fejlesztési céljai közül azok, amelyek középtávon megvalósíthatók? 2 Mik a prioritások? 3 E célok megvalósításával, milyen szerepet tölt majd be a turizmus 6-7 év múlva a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában és jövedelemteremtésben, a lakosság életmódjában stb.? 4 Hogyan illeszthető a turizmus a területfejlesztésbe? 5 Milyen igényeket támaszt a turizmus a területrendezéssel szemben? 6 Melyek a középtávú célkitűzések elérésének intézményi, jogi és közgazdasági feltételei? 7 Milyen konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges a célkitűzések eléréséhez? Mik a prioritások? 8 Milyen munkaszervezettel lehet biztosítani a program megvalósításának menedzselését? Kik a szereplők és ezen belül a felelősök? Hogyan lehet biztosítani a partnerek együttműködését? 9 Melyek a finanszírozás forrásai és mi a szükséges ütemezés? 10 Milyen marketing tevékenységgel lehet elérni a szükséges turistaforgalom biztosítását? 11 Hogyan kell megszervezni a végrehajtás figyelemmel kísérését (monitoring)?”(Lengyel M 2006) 7.2.1. Következtetés Azt, hogy az elmúlt évek erőfeszítései sikeresek voltak a BKÜ fejlesztésével kapcsolatban mi sem jelzi jobban, minthogy a külföldi és hazai ingatlan és idegenforgalmi befektetők, hatalmas mennyiségű pénzt ruháznak be a Balaton régióba. Kiemelném a MT.Zrt. marketing tevékenységének az óriási szerepét, ebben a sikerben. El tudta adni a térséget, mind a befektetőknek, mind a turistáknak. A belföldi turizmusban elért sikerek is nagy részben, ennek a marketing munkának tudhatók be, és persze annak, hogy a horvát tengerparti szolgáltatók kezdenek ugyanabba a hibába esni, amibe a balatoniak estek a 90-es években. Már a szolgáltatás színvonala sok esetben nem egyenlő az érte elkért árért. A belföldi turizmus népszerűségét és térnyerését a Balaton turisztikai régióban jól mutatja, hogy a belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évtizedben (1998 és 2007 között) több mint 60%-kal nőtt; és míg 1998-ban a június-augusztus időszakban a vendégéjszakák 30,5%-a származott a hazai vendégektől, ez az arány 2007-ben 55,9%-ra emelkedett. Ez igazán nagy siker (Kiss Sz. 2007). Az utazási szokások megváltoztak rövidült a tartózkodási idő (általában 4-

5nap), de nőtt a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti igény. A négy csillagos szállodák szolgáltatásai iránt nőtt a kereslet. Kedvelt turizmusforma, a wellness-turizmus ez kedvezően hat, a szezon megnyújtására való, törekvésekre is. 2007-ben már 26 négy csillagos és 1 ötcsillagos szálloda áll a turisták rendelkezésére a régióban (Kiss Sz. 2007). 7.2.2. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 7.2.2.1 Szállástípusonként 2007. január-október Szálláshely típusa szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Balaton összesen Partközeli települések További települések

Külföldi Összes Belföldi vendég 230 136 564 441 794 577 12 024 1 416 4 203

46 504 13 027 47 641

Külföldi Belföldi Összes vendégéjszaka 1 186 402 1587688 2774 090 46 091 8 538 33 705

151966 198 057 45554 54 092 163136 196 841

17 225 79 247 344 251

52 584 102 010 69 809 63 805 512 981 143052 788 002 1132253 1 889 727

177095 279 105 179945 692 926 2305384 4 195111

320 208

681 000 1001208 1 748 098

1997373 3745471

24 043

107 002

58 528 14 443 51 844

131045

141629

141629

449640

9. sz. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (KSH 2007)

A Balaton és környéke 2007-ben az elmúlt évek egyik legsikeresebb évét zárta. Az előző évhez képest a vendégek számának tekintetében, 9,3%-os, a vendégéjszakák számának tekintetében, 7%-os emelkedés volt megfigyelhető.

7.2.2.2. Szállástípusonként 2006. év Szállástípus Szálloda Panzió

Külföldi Belföldi Összes vendég vendég 239041 588661 827702 12 362 37892 50254

Külföld Belföldi vendégéj 1308437 1624622 53621 127390

Összes vendégéj 2933059 181011

Üdülőház Kemping Balaton összesen Partközeli települések További települések

18163 79419 353958

47 999 49 625 785052

108910 166732 275642 66162 129044 512230 140734 652964 1139010 2023696 2266666 4290362

327404

667143

994547 1861357 1932258 3793615

26554

117909

144463

162339

Szállástípusok Külföldi belföldi Összes vendég vendég Szálloda 279 925 503 438 783 363

1 394 228 119 607

334408 496747

10. sz. ábra vendégforgalom (KSH 2006)

7.2.2.3. Szállástípusonként 2005. év

Panzió

16 299

35 411

51 710

Külföldi vendégéj 1 489 598 71 814

Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház

1 116 5 000 18 488

13 678 52 061 46 450

14 794 57 061 64 938

4 682 37 315 113 923

49 971 172 830 167 917

54 653 210 145 281 840

Kemping

92 870

34 105

126 975

633 934

99 132

733 066

Balaton összesen Partközeli települések További települések

413 698

685 143 1098841 2351266 2003685 4 354 951

386 333

590 166 976 499

27 365

94 977

122 342

2 188 571 162 695

belföldi

1 752 540 251 145

Összes vendégéj 2 883 826 191 421

3 941 111 413 840

11. sz. ábra vendégforgalom (KSH 2005)

7.3. A jó munka eredménye a KSH adatokból kiolvasható. Évről- évre javulnak az idegenforgalmi mutatók. Ha sikerül a tervezett fejlesztéseket végrehajtani a fejlesztésekért felelős vezetőknek és szervezeteknek az együttműködése megfelelő lesz, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet soha nem látott fejlődés előtt áll. Azt, hogy sok fantázia és lehetőség van még ebben a területben a nagyszámú magántőkéből finanszírozott beruházás is mutatja, de ez nem tud jól prosperálni a megfelelő kormányzati hozzáállás nélkül. Remélhetőleg az idegenforgalom fejlesztése nem esik áldozatul a mai kusza politikai és gazdasági helyzetnek. Abban az esetben, ha minden már elkezdett, vagy előrehaladott tervezési fázisban lévő fejlesztés és beruházás megvalósul, a balatoni régió, KözépEurópa nagyon fontos és színvonalas idegenforgalmi központjává válhat. Elsősorban a nyári, vízparti, a nyári szezonon kívül a gyógy-wellness- aktívbor turizmus kerülhet előtérbe. A környezetvédelmi és területfejlesztési stratégia segítségével a BKÜ, Magyarország legtisztább területévé válhat. A magas infrastrukturális követelmények betartása, az ipar csekély mérete és a megújuló

Irodalomjegyzék: Dr. Lengyel Márton: A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója, Budapest, 2007 Dr. Lengyel Márton: A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója. Budapest, KIT Képzőművészeti kiadó, 1995 Dr. Lengyel Márton: A TDM Tanfolyam, Budapest, 2006 Dr. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete. Budapest, Heller Farkas Főiskola, 2004 Dr. Lengyel Márton: A turizmus fejlesztésének stratégiája. Budapest, a Gazdasági Minisztérium megbízásából készült, kormány-előterjesztést megalapozó tanulmány, 2000 Dr. Lengyel Márton: Turizmus Stratégia. Budapest, Európai tükör – Műhelytanulmányok 32, a Miniszterelnöki Hivatal Integrációs és Stratégiai Munkacsoportja kiadványa, 1997 Feketéné Kordé Katalin: Balaton. Kecskemét, Generáció kiadó, 2000 Gulyás Attila/Magyar Nemzet: „Siófokon sosem lesz rossz idő a fürdéshez” című cikke 2006.aug.6 Kiss Szabolcs: A balatoni szezon értékelése Népszerű a balatoni nyár Budapest, 2007 Közbiztonsági Tanácsadó Testület: Balaton régió középtávú közbiztonság fejlesztési programja, Budapest, 2007 KSH adatok LT Consorg Kft.: Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja Budapest, 2005 LT Consorg Kft: Balaton régió helyzetelemzése a MUE-25 projekthez kapcsolódóan, Budapest, 2005 Oláh Miklós: Egy rendhagyó régió, Budapest, 2003 Rácz Tamara: Turizmus társadalmi és kulturális hatásai Ph.D. disszertáció

Budapest, 1999 SCD Holding Zrt.: Fejlesztési program prezentáció Spiegler Patrícia: A dél-dunántúli régió idegenforgalmi térszerkezetének átalakulása (a rendszerváltástól napjainkig), Pécs, 2005 Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene, Budapest, 2006 Vital Pro Kft Réder Tamás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 egyeztetési változat, Budapest, 2005 Zákonyi Ferenc: Balatonfüred, Balatonfüred, 1988 Felhasznált honlapok: www.balatonfüred.hu www.balaton-tourism.hu www.eseménymenedzser.hu www.helloinfo.hu www.itthon.hu www.siofok.hu

Táblázatok, ábrák jegyzéke: 1.sz.ábra: táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek az 1921-2005 közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei (BFNP 2000) 8.oldal 2. sz. ábra: A Balaton települései (BKÜ 2006)

9.oldal

3. sz. ábra: vendégéjszakák 1990.-2006. szeptemberig (KSH 2006)

11.oldal

4. sz. ábra sármelléki reptér forgalma 2004-2007 (Flybalaton 2007)

35.oldal

5. sz. ábra: sármelléki reptér forgalma táblázat (Flybalaton 2007)

35.oldal

6. sz. ábra: Az egyéb beruházások (Hypo Group Alpe-Adria 2007)

36.oldal

7. sz. ábra: közlekedési szokások (Prohászka Gy. 2008)

43.oldal

8. sz. ábra időtöltési szokások (Prohászka Gy.)

44.oldal

9. sz. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (KSH 2007) 47.oldal 10. sz. ábra vendégforgalom (KSH 2006)

48.oldal

11. sz. ábra vendégforgalom (KSH 2005)

48.oldal

Képek:

1. kép: Gyógy tér (Prohászka Gy 2007) 2. kép: Blaha Lujza nyaralója (Prohászka Gy 2007) 3. kép: Jókai Mór háza (Prohászka Gy 2007)

28.oldal 28.oldal 29.oldal

4-8. kép: Silver Resort Komplexum (Prohászka Gy 2007) 31.oldal 9. kép: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, 4 lakóépület (Prohászka Gy 2007) 33.oldal 10-11. kép: A sármelléki reptér (Prohászka Gy 2007) 34.oldal

Mellékletek: 1. Milyen gyakran utazol a Balaton mellé? Több évente: Évente 1*: Évente többször: c

a b

2. Mennyi időt töltesz ott általában? Két hét vagy több időt: Egy hét: Csak néhány nap:

a b c

3. Mi a legfőbb vonzerő számodra? Strandolás: a Aktív nyaralás: b Sport és kulturális rendezvények: c Minden felsorolt: d Egyéb: 4: Mennyi lenne a legtöbb idő, amit el tudnál ott tölteni? ( minden külső körülménytől eltekintve: pénz, munka stb.) Elég a nyári pár nap: Elég két hét: Egész nyár: Akár oda is költöznél:

a b c d

5: Mi az, ami hiányzik számodra a balatoni nyaraláskor? Vélemény: 6: Mikor voltál utoljára? A múlt nyáron: Az elmúlt 3 éven belül: Az elmúlt 5 éven belül: Még régebben:

a b c d

7: Mit tartanál a legfontosabb szempontnak, ha a balatoni fejlesztésről gondolkodsz? Vélemény: 8: Milyen közlekedési eszközt választasz az utazáshoz? Autó: a Vonat: b Busz: c 9: Milyen céllal utazol általában? Pihenés,strandolás: a Rokonlátogatás: b Családi nyaralás: c 10: Milyen szállástípust választasz szívesen? Magas színvonalú szállodát: Saját nyaralót: Barátok, rokonok házát: Kempinget: Magánháznál kiadó szobát: Panziót:

a b c d e f

11: A nyaralás alatt az étkezést hogyan oldjátok meg? Többnyire büfékben: a Naponta étteremben: b Lehetőleg fél vagy teljes panziós elhelyezést igényelsz: Többnyire saját magad vásárolt és készített ételeket fogyasztasz:

c d

12: Mi a kedvenc időtöltésed, ha a Balatonnál nyaralsz? 13: véleményed szerint melyik hazai nyaralóhely jelenthet igazi konkurenciát a Balatonnak? 14: Balaton part melyik területét választod szívesen? Északi: a Déli: b