BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET

Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

2011


Tartalomjegyzék

1.

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4

2.

Helyzetelemzés................................................................................................................................ 6 2.1

A desztináció menedzsment napjainkban ............................................................................... 6

2.1.1 Minden település lehet desztináció? ..................................................................................... 6 2.1.2 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése ............................................................ 8 2.1.3 A desztináció versenyképessége .......................................................................................... 11 2.1.4 A desztinációs menedzsment ............................................................................................... 11 2.1.5 A TDMSZ feladatai ................................................................................................................ 12 2.2

Balatonalmádi és környéke ................................................................................................... 19

2.2.1 Balaton Régió........................................................................................................................ 19 2.2.2 Veszprém Megye .................................................................................................................. 22 2.3

Balatonalmádi attrakciói ....................................................................................................... 25

2.4

A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, mint TDM szervezet bemutatása ............................ 28

2.4.1 Szervezeti felépítés, működés .............................................................................................. 28 3.

A turisztikai desztinációs menedzsment szervezet szolgáltatásai ................................................. 30 3.1 A TDMSZ belső kompetenciái ...................................................................................................... 30 3.1.1 Tervezés és monitoring ........................................................................................................ 30 3.1.2 Inkubáció és integráció ......................................................................................................... 34 3.2 A TDMSZ külső kompetenciái ...................................................................................................... 37 3.2.1 Kínálatfejlesztés támogatása ................................................................................................ 37 3.2.2 Termékfejlesztés................................................................................................................... 38 3.2.3 Garantált szolgáltatások, programok ................................................................................... 44 3.2.4 Rendezvények....................................................................................................................... 46 3.2.5 Kommunikációs kompetencia .............................................................................................. 50 3.2.6 Márkaépítés.......................................................................................................................... 51 3.3 A TDMSZ vállalkozási szolgáltatásai ............................................................................................ 53 3.4 Összegzés..................................................................................................................................... 55

Mellékletek ............................................................................................................................................ 56 1. Vonzerőleltár ............................................................................................................................. 56

2


2.

Szolgáltatói kódex.................................................................................................................. 64

3.

Viselkedési kódex .................................................................................................................. 65

Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 69

3


1. Vezetői összefoglaló Balatonalmádi a Balaton északi felvidékének egyik ékköve. Azzá teszi a Balaton szépsége, a város klimatikus viszonya, a történelmi hagyományok, a fürdıvárosi múlt, a fıvároshoz és más nagyobb városokhoz való közelsége, az itt élık szaktudása, városszeretete, kulturális igényessége. Minden olyan település, amely sok szállal kötıdik az idegenforgalomhoz, nem szaladhat el olyan tanulmányok összeállítása elıl, amelyek sorsdöntıek, meghatározóak lehetnek az elkövetkezendı évtizedekben. Ezek a stratégiák nem csupán vágyakat, álmokat tartalmazhatnak, hanem kötelezı jelleggel elvárásokat, útmutatásokat, idıbeli ütemezéseket, a számon kérhetıséget alátámasztó beszámoltatási és felelısségi rendszert is, hogy a leírt fejlesztési elképzelések tényleg realizálódjanak, s a tervezésbe befektetett hatalmas szellemi erıforrások megtérüljenek. Napjainkban Balatonalmádi nem rendelkezik jelentıs mértékő iparral vagy mezıgazdasággal, amely kompenzálni tudná az idegenforgalomból kiesı bevételeket. Emiatt egyetlen alapra építkezhet a jövı generációk igényeit is figyelembe véve: ez a turizmus. S ehhez olyan erıs megtámasztásokat kell elkészíteni, melyek stabilan fogják tartani a fundamentumot az elkövetkezendı évtizedekre. Amit most gyalogösvényként kitaposunk, arra késıbb makadám utat, majd többsávos autósztrádát kell építeni. Ezért kiemelten fontos az alapos és körültekintı tervezés. Minden esetben fontos leszögezni, hogy fejlesztést kell elérnünk, nem elég a jelenlegi állapotot konzerválni, hiszen a környezı desztinációk is agresszíven fejlesztenek. Balatonalmádi turisztikai programja az elmúlt években folyamatosan javult, követte a Balaton más településeinek turisztikai eszközeit. A fejlıdés addig jutott, hogy 2009-ben a szezon szinte valamennyi hétvégéjére jutott egy program, némelyikére több is. Ez a sokszínőség hátrányt is szült: a programok rendezetlenek, az események többször ad hoc jellegőek, nincs meg a brandépítés, a Balatonalmádi, mint márka megjelenése. Az elmúlt évtizedekben a balatoni turizmus átalakult; régi turisták elmaradtak, helyüket újak töltötték be, más elvárásokkal, más újdonság-élményt kutatva. A határok megnyitásával és a gazdasági helyzet élénkülésével újabb és újabb konkurens szolgáltatók léptek be a piacra, mellyel a keszekusza tóparti idegenforgalom nem vagy csak nehezen, áldozatok árán tudta felvenni a versenyt. A piacvesztés fájdalmas volt szolgáltatónak, szálláshely adónak, önkormányzatnak, civil szervezetnek egyaránt. Némely települések – történelmi lehetıségeiket kihasználva – idıben tudtak a fejlesztés eszközeihez nyúlni, s ezzel stabil turisztikai hátteret teremteni. Balatonalmádi nem igazán, így az elszalasztott lehetıségeket most kell pótolni. Most azonban sokkal nehezebb, hisz a mai turisták már teljesen más preferencia alapján választanak célpontot, mint korábban: ma már kell az a plusz pont, kell az az exkluzív vagy extrém esetleg egyedi hozzávaló, amely a turistát útba igazítja. S ma már 4


Balatonalmádinak is ezt kell megtalálnia, fel kell tudni mutatni valamit, ami kiemel minket a szomszédos desztinációk forgatagából. Balatonalmádiban erre a lehetıségek adottak. Igazán jó földrajzi fekvése, hangulatos utcái, sokféle fejlesztési elképzelést megvalósítani képes közössége, történelme mind hozzájárulhat a sikerekhez. Ám ehhez olyan szakértıi hátteret kell kialakítani, amely minden felmerülı problémára azonnal tud reagálni. Szükség van a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület vállalkozó szellemő vezetıségére, az Önkormányzat munkájára, a lakosság változást befogadó, a település turisztikai fejlıdését segítı szemléletére.

5


2. Helyzetelemzés 2.1

A desztináció menedzsment napjainkban

Mit is takar az a szó, hogy desztináció? Elsısorban fogadótérséget – avagy a turista szemszögébıl nézve utazási célterületet. A desztinációnak képesnek kell lennie a turisták vonzására, majd a szükségleteiket kielégítı valamennyi szolgáltatás nyújtására, egyszóval komplex turisztikai terméket kell biztosítania. A desztináció tehát lényegében a komplex turisztikai terméket felkínálni képes térség egésze, a kínálat helyszíne. A desztináció területe nem mindig hő a közigazgatási határokhoz, nagysága a turizmus formájától függıen eltérı lehet. Például Budapest önmagában önálló desztináció a körutazó, sport-, gyógy-, kulturális és hivatásturizmus számára, az ökoturizmusban a Hortobágyi Nemzeti Park lehet az.

2.1.1 Minden település lehet desztináció? A kínálati elemek népszerő megközelítését tartalmazzák az úgynevezett desztináció-mix modellek, amelyek közül a Buhalis-féle „6 A”-modell felel meg leginkább a turizmus új keresleti igényeinek. A szerzı értelmezése szerint a desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel. Ezen amalgám elemeit és legfontosabb jellemzıit az alábbi táblázat foglalja össze:

Desztináció-mix elemei

Jellemzıi Központi szerepet betöltı elem, a vendégcsalogató

Attraction / Vonzerı

Hangsúly az élményközpontúságon, mind az interpretáció, mind a kiegészítı programelemek kialakításánál Egyedisége és újszerősége a desztináció megkülönböztetı ismérve lehet Közlekedési feltételek biztosítottsága

Access / Elérhetıség

Attrakciók elérhetısége és aktív turisztikai infrastruktúra (túra-, kerékpár útvonal) Belépés törvényi szabályai

6


Programok: aktív és passzív idıtöltést és szórakozást jelentıek Activities / Aktivitások Rés-szegmensek igényei megkülönböztetı jellege

Available packages / Elérhetı utazási csomagok

szerinti

programok

Modulokból álló, személyre szabható, bármikor aktivizálható programok (pl.: garantált, a desztináció menedzsment szervezet által szervezett napi programok) Utazási irodák által összeállított csomagok máig fontos jelentısége Közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek

Ancilliary services / Támogató szolgáltatások

Turisztikai információs szolgáltatás Magánszolgáltatások, pl.: bank, pénzváltó stb. Ezek mind alapvetı elvárásnak számító feltételek

Aminities / Kényelmi szolgáltatások

Turisztikai infrastruktúra: alapvetı turisztikai tartózkodást biztosító szolgáltatások pl.: szálláshely, étkezés; rekreációs szolgáltatások, tematikus parkok, turisztikai közlekedési eszközök (pl.: síliftek, fogaskerekő vasutak)

Desztináció-mix (6A) jellemzıi (Buhalis, D.(2000) alapján)

A kérdés az, hogy vajon lehet-e turisztikai desztináció minden olyan település, amely rendelkezik a 6A tényezıivel? A kiindulópontot az élmény jelenti, amely meglehetısen szubjektív, de érezhetıen a legnagyobb hangsúly ebbıl a szemszögbıl a programelemeken van. Ha egy település képes önállóan annyi programot nyújtani, hogy az odaérkezı vendégek valamennyi szegmense komplex élményt kapjon, az átlagos tartózkodási idı alatt (amely hazánkban 3-4 nap, ez természetesen desztináció- és szezonfüggı), akkor az a település elérte a „desztináció-rangot”. Egy jól mőködı desztináció „menedzsment-egységként” tartható számon két okból. Egyrészt a terület meglehetısen különbözı és gyakran egymással (is) versenyzı szereplıi együttesen dolgoznak azon, hogy a desztináció felkerüljön a kiválasztott utazói szegmens által érzékelt turisztikai térképre. Ez Balatonalmádi esetében annyival specifikusabb, hogy itt nem konkurens települések „kénytelenek” szövetségbe tömörülni a cél érdekében, hanem egyetlen település szolgáltatói, akik könnyebben tudnak azonosulni az elérendı céllal. 7


Többen a desztinációkat a verseny elsı számú egységeként tartják számon, tehát úgy vélik, hogy miután a vendég kiválasztotta úti célját, kezdıdik meg a szolgáltatók között a verseny. A felvetés teljeséggel elfogadható és egyben jelentıs magyarázó erıvel bír az együttmőködés fontosságának hangsúlyozásánál, ugyanakkor azon sem szabad napjainkban meglepıdni, ha a vendégek egy bizonyos szolgáltató, vagy egy bizonyos aktivitás kedvéért utaznak egy-egy területre. Napjaink utazói ugyanis egyre inkább az aktivitás szempontjából, hobbijuk, érdeklıdési körük, adott fizikai és szellemi szükségleteik alapján választanak úti célt, mely trendet erısít az egyre gyakoribb, de rövidebb utazások általánossá válása. Másrészt látni kell azt is, hogy a turizmus hálózata egy több szempontból törékeny gazdasági-, társadalmi-, természeti térre épül fel: egy város, egy község, vagy éppen egy érintetlen tó partja adja a desztináció alapját. Ebben a tekintetben kiemelten fontos megvilágítani azt, hogy a turisztikai szereplık milyen hatással vannak a helyi közösségre és természeti környezetre, mennyire tudnak harmonikus kapcsolatot kialakítani és fenntartani, és mennyire képesek a helyi közösség jólétét növelni, akár azáltal, hogy rekreációs szolgáltatásokat, programokat, valahová tartozás élményét nyújtják számukra, vagy azáltal, hogy helyi beszállítóktól (kereskedıktıl, gazdáktól, termelıktıl) vásárolnak. A turizmusban az egyik fı gond a komplexitás biztosítása, hiszen a turisták szükségleteinek kielégítéséhez számos szektor, vállalkozás szolgáltatásaira és a lakosság közremőködésére van szükség. Az igazi gazdaszervezet számára alapvetı feladat gondoskodni arról, hogy ezek a szolgáltatások meglegyenek, elérhetık legyenek, illetve azokról a turistákat megfelelı módon tájékoztassák. E szerep betöltése a TDM-re vár. Ehhez olyan szervezet szükséges, amely egyesíti a jó gazda felelısségét, gondosságát és a szaktudást, tehát képes a turisztikai termék kialakításához szükséges fejlesztések és szolgáltatások megtervezésére, összehangolására és piacra vitelére, illetve biztosítani tudja a turisták korszerő tájékoztatását és a jó utazási élmény megszerzéséhez szükséges valamennyi feltétel kialakítását.

2.1.2 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése A fenntarthatóság elérése napjaink alapvetı követelménye az élet minden területén, hogy az emberi civilizációt megmenthessük. Ez érvényes a turizmusra is. A turizmus számos (vissza)hatást gyakorol természeti, társadalmi és gazdasági környezetére, amelyek ma még jobbára elınyösek, de sok közöttük a kedvezıtlen is. A mérleg romlását kerülnünk kell. Az eddigi – döntıen csak a piac utólagos szabályozása által vezérelt – spontán fejlıdést a turizmus tudatos fejlesztésének kell felváltania. A tudatos fejlesztés fı eszköze a tervezés, amely elıre számol tevékenységünk várható hatásaival is, és igyekszik erısíteni azokat, amelyek pozitív hatásokkal járnak, illetve elkerülni a múltbéli tapasztalatok által károsnak bizonyultakat. A tervezés azonban csak a kiindulási alap, a terveket sikeresen meg kell valósítani. Ehhez felkészült szakemberek és szervezetek, valamint megfelelı jogi és közgazdasági szabályok kellenek, szakszerően és környezetbarát 8


módon kell mőködtetni a létrehozott szolgáltatásokat és intézményeket, ismerni kell a turisták igényeit, befolyásolásuk módszereit és a piaci trendeket. A turizmus egész rendszerének és a rendszer vezérlési technikáinak átfogó ismeretére van szükség ahhoz, hogy amit csinálunk, fenntartható legyen. Professzionalizmus, a fenntartható fejlıdés szemlélete és belátáson alapuló együttmőködés hozhat a turizmusban megújhodást. A gyakorlat oldaláról nézve csak az a tevékenység lesz fenntartható, amelyben az összes szereplı érdekelt. Ezek a szereplık: a. A turista b. A turistáknak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek c. A fogadó-közösség d. A természeti-kulturális környezet

9


A szereplık közti kölcsönhatásokat az úgynevezett VICE-modell szemlélteti: VICE-modell a fenntartható TDM-hez Visitor (látogató)

Environment (környezet)

Industry (turisztikai szektor)

Community (helyi közösség)

A turizmus akkor fenntartható, ha nem ütközik a fenti szereplık egyikének az érdekével sem. Ez a turizmus olyan menedzselését feltételezi, amely elısegíti, hogy a látogatóforgalom fejlıdjön, és hatásai a desztináció közösségére, gazdaságára és környezetére egyaránt elınyösek legyenek ma és hosszú távon egyaránt, tehát: -

A turista jusson élményhez és tartózkodásával legyen elégedett;

-

A desztináció gazdasága fejlıdjön, a turisztikai vállalkozások prosperáljanak;

-

A közösség és kultúrája gazdagodjon;

-

A természetes és épített környezet részesüljön védelemben.

A fenntarthatóságot csak tudatosan lehet megteremteni, aminek az alapja a tervezés. A desztinációs menedzser feladata, hogy saját körülményeire alkalmazva az ábrát olyan TDM cselekvési tervet és munkaprogramokat dolgozzon ki, amelyek a fenti elveken alapulnak.

10


2.1.3 A desztináció versenyképessége A desztináció akkor versenyképes, ha a turisták tartósan úti célul választják, jó hírét keltik és visszatérnek oda. Ez azt jelenti, hogy olyan vonzerıt és szolgáltatásokat – komplex turisztikai terméket vagy termékeket – képes nyújtani, amelyek a turisták számára igazi élményt jelentenek, és a versenytársakhoz képest is jó vagy azokénál jobb ár-érték arányt képviselnek, ami a forgalom alakulásában is megmutatkozik. Különös jelentısége van a desztináció megkülönböztethetıségének, amely az imázs kialakításának is az egyik fontos feltétele. Ezt leginkább a sajátos vagy egyedi vonzerık teszik lehetıvé, amelyek egyúttal alapját képezik a turisztikai márkatermékek kialakításának. A márkatermék abszolút versenyelınyt jelent, ezért kialakítására törekedni kell. A fenntarthatóság feltételezi a versenyképességet, ez utóbbi fokozása azonban nem mehet a fenntarthatóság rovására, mert az hosszabb távon a turizmus hanyatlásához vagy megszőnéséhez vezetne. A versenyképesség figyelemmel követése és folyamatos javítása fıleg desztinációs szinten jelentkezı feladat, mert a turista elégedettsége az összbenyomás (és nem egy-egy részszolgáltatás) függvénye.

2.1.4 A desztinációs menedzsment A turisztikai menedzsment lényege a turizmusrendszer kialakításának, fejlesztésének és mőködésének irányítása. A menedzsment feladata a mőködési/üzemeltetési és fejlesztési célok kialakítása, illetve az elérésükhöz szükséges tevékenységek irányítása. Ez egy integráló feladat, amelynek ellátásához funkciók, szerepek és kompetenciák együttes felhasználása szükséges. A menedzsment általános feladatai: -

Tervezés

-

Erıforrás-menedzsment, amelynek összetevıi: o Attrakciómenedzsment o Fejlesztésmenedzsment o Pénzügyi menedzsment o Emberi erıforrás menedzsment o Operációs és változásmenedzsment

-

Marketing 11


A turisztikai desztinációs menedzsment – rövidítve, és továbbiakban TDM – ahhoz, hogy a korábban meghatározott célját elérje, feladata a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja oly módon, hogy a turizmus a látogatók számára utazási élményt, a fogadó közösség és vállalkozások számára optimális gazdasági, társadalmi és környezeti elınyöket nyújtson. Ehhez a turizmus rendszerét a desztinációban fenntartható módon kell kialakítani és mőködtetni is. A mőködtetéshez egy megfelelı szervezetnek el kell látnia a menedzsment feladatokat, ezt nevezzük TDM-szervezetnek – továbbiakban TDMSZ. A feladatok egy része általános, másik része sajátos. A TDM tehát:

Mind a turisták, mind a fogadó közösségek érdekeit szem elıtt tartó és azokat szolgáló tevékenység, mert küldetése: o A turisták számára utazási élmény, o A fogadó közösségnek pedig gazdasági, társadalmi és környezeti elınyök nyújtása;

A turizmus rendszerének egészét átfogja, mert a turisztikai kereslet és kínálat megmegújuló összhangját igyekszik és képes megteremteni;

A turizmus irányításának valamennyi alapvetı feladatát ellátja, mert a tervezés, fejlesztés, marketing, szakmai képzés és adminisztráció egymást feltételezı tevékenységek a sikeres turizmus megteremtése érdekében.

2.1.5 A TDMSZ feladatai A desztináció menedzsment eszközrendszere számos olyan tevékenységet helyez a menedzsment szervezetek felelısségkörébe, melyek túlmutatnak a kommunikációs tevékenységen és kooperatív feladatokként lettek azonosítva a turisztikai szakirodalomban. A kooperatív feladatok közé sorolandók mindazon tevékenységek, melyek a desztináció stratégiai tervezésétıl, a termék meghatározásán és kommunikációján keresztül, egy élhetı és életképes turisztikai rendszer létrehozásáig terjedı tennivalókat magukban foglalják.

12


A TDM eszközrendszerét az alábbi ábra mutatja be, kiemelve a fenntarthatóság szempontjából leglényegesebb szereplıket: szolgáltatókat, helyi lakosokat, erıforrásokat és a támogató szolgáltatókat-szervezeteket és nem utolsó sorban turistákat. A külsı érintettek (turisták, kormányzat) felé irányuló felelısségköröket, külsı kompetenciáknak, amíg a TDMSZ belsı szereplıket bekapcsoló funkciót a belsı kompetenciák között találjuk.

A TDMSZ feladatai (Bieger, T. (2008) és Piskóti et al. (2002) alapján)

A desztináció menedzsment szervezet elsıdleges feladata az inkubációs, koordinációs funkciók elvégzése, amely a turisztikai szolgáltatók és a támogató szervezetek közötti hálózatosodást, a formális és informális kapcsolati hálózatok kialakításának támogatását jelenti. A bevonásra kerülı szereplık köre nem csupán a turisztikai szolgáltatókra, hanem a támogató szervezetekre, és a beszállítói, üzleti partnerekre is kiterjed. Mindehhez kiemelten fontos az, hogy szemléletformáló fórumok és különbözı képzések, közösségépítı programok kerüljenek kialakításra. Utóbbiak célja a résztvevık aktivizálása, annak érdekében, hogy a kevésbé hangadó szereplık is elmondhassák véleményüket és feltárhassák ötleteiket. Az inkubációs-koordinációs funkciók széles területet foglalnak magukba a tagok bevonásától, a hálózatépítésen, képzésen keresztül a pozícionálást elısegítı közös vízió megalkotásáig. Mindehhez tartozik hozzá az a tanácsadói tevékenység, amellyel a tagoknak segítség nyújtható abban, hogy saját stratégiájukat ráillesszék a desztináció piaci pozíciójára és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtsanak. A beszállítói hálózatok kialakítása, a közös 13


beszerzés elısegítése kiemelt feladat, ahogyan az információ-, és tudásáramlás platformjainak megteremtése is. Az integrációs funkció a desztináción kívül esı szereplıkkel történı kapcsolattartást foglalja magában. Mindez vonatkozhat a szolgáltatói lánc és a piaci kapcsolatok fejlesztésének támogatására (közlekedési szolgáltatókkal, utazási irodákkal, konferencia-szervezıkkel való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra). Kiemelendı továbbá a potenciális beruházókkal való kapcsolattartás, és a kormányzati szinten történı érdekérvényesítése, valamint az országos, regionális desztináció menedzsment szervezetekkel vagy közeli TDMSZ-ekkel való kapcsolattartás, a pozitív árnyékhatás érdekében. A tervezés és fejlesztés kritikus feladat. A desztináció szereplıinek bevonása és aktivizálása nyilvánvalóan fontos annak érdekében, hogy valóban hasznos és a termelékenységet fokozó fejlesztések történjenek. A fenntarthatóság figyelembe vétele, az úgynevezett erıforrásgondnokság a szervezet egyik, ha nem a legfontosabb feladata, amely egyet jelent azzal, hogy csak a piaci pozícióhoz illeszkedı, a természeti-, társadalmi környezetet óvó és gazdaságilag fenntartható fejlesztések támogatása történhet meg. A kereslet oldali versenyképesség szempontjából kiemelt fontosságú a desztináció szegmentálási és pozícionálási stratégiája, amelyre építhetı mind a kínálati, mind a kommunikációs kompetencia, és érhetı el az, hogy a desztináció megkülönböztesse magát versenytársaitól. Mindezen stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen az, hogy primer és szekunder kutatások készüljenek a kiinduló helyzetrıl. Ezek az elemzések jelentik a késıbbi hatásvizsgálatok kiinduló pontját. A hatások figyelését, a fejlesztések és a minıség folyamatos ellenırzését nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanakkor láthatóan a legnehezebben kivitelezett feladat volt mindeddig a hazai desztinációk jelentıs részében. A monitoring egyrészt a kínálat, tehát a desztináció szereplıinek tevékenységét hivatott ellenırizni, folyamatos hatáselemzések, ár/érték arány elemzések és szolgáltatási minıség ellenırzések keretében. Másrészt az elemzések a vendégekre vonatkoznak, amelyek között kritikus jelentıségőek az elégedettségi vizsgálatok és az imázs-elemzések, továbbá a marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése, annak érdekében, hogy láthatóvá váljon a csatorna-választás és kommunikációs taktika sikere/sikertelensége. (Az online kommunikáció ebben a tekintetben (is) kiemelt jelentıséggel bír, mivel hatékonysága azonnal mérhetı a megfelelı mutatószámok alkalmazásával, amelyek között a honlap látogatószáma csak egy a sok közül, amely amúgy is keveset árul el a vendég keresési, foglalási szokásairól). A kínálati kompetencia esetében a figyelem ismételten a meghatározott szegmensek igényeinek teljesítésére vonatkozik. Maga a szervezet nem képes a szolgáltatók helyett új, vagy magasabb és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtani, ugyanakkor képes arra, hogy a desztináció pozíciójához szükséges fejlesztéseket támogassa azáltal, hogy közösen vagy pályázati forrásból finanszírozott alapkutatásokat indít, a folyamatos újítások érdekében, infrastrukturális fejlesztéseket kezdeményez, információ-győjtés és közvetítés által 14


projektötleteket fogalmaz meg, és támogatja a szolgáltatók fejlesztéseit képzésekkel, a legjobb gyakorlatok elterjesztésével. A szervezet feladatkörébe tartozhat például a desztinációba érkezı vendégek látogató-menedzsmentje, tematikus és innovatív vonzerık fejlesztésének kezdeményezése, a szolgáltatók „összecsomagolása” és tematikus, idıbeni harmonizációja, valamint bónusz- és kártyarendszerek kidolgozása. A fogadóhelyek sikerét nagymértékben meghatározza ismertségük, mely a desztináció kommunikációs képességén alapszik. A desztináció integrált kommunikációja magában foglalja a desztináció egységként történı értelmezését és megjelenítését: olyan arculat megteremtését és célzott kommunikációját, mely mögé a terület valamennyi szereplıje fel tud sorakozni. Az integrált kommunikáció hosszú távú célja a desztináció pozitív imázsának és erıs márkájának kialakítása. Mind taktikai, mind stratégiai szinten nagy hangsúly helyezendı a bevonódás élményére, a desztináció egyediségét hangsúlyozó elemek kiemelésére (például történetekre, mondákra), az érzelmekre, és arra, hogy információ-szórás helyett valóban kommunikációról legyen szó. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni azt, hogy az internetezık szokásai dinamikusan változtak az elmúlt néhány évben, s ez a folyamat a mai napig nem állt meg: amíg 1998 és 2005 között a kommunikáció és a vásárlás állt az internetezık igényeinek központjában, addig az elmúlt néhány évben a közösséghez való tartozás, a hálózati kapcsolatok megerısítése, az egyéniség kifejezése, megjelenése vált a legfontosabb motivációvá (Schobert, M. (2009)). Mindez nem hagyta érintetlenül az interneten utazást keresık igényeit sem: az utazási döntés meghozatalakor egyre növekszik azon felhasználók száma, akik közösségi oldalakat keresnek fel utazói élmények, vélemények megismerése végett. A Jasons Travel Media által végzett kutatás eredményeinek értelmében például az utazók közel 65%-a nézi meg a vevıi értékelést egy bizonyos turisztikai szolgáltatóról, mielıtt dönt, és utazásuk után 30%-uk jelenteti meg élményeit, fotóit, értékelését a közösségi oldalakon. Kifejezetten érdekes adat, hogy a közösségi oldalakat használók 45%-a az utóbbi években használja a web2.0 felületeket az utazási információk győjtésére vagy közzétételére, és közel minden harmadik érdeklıdı Facebookon vagy Twitteren veszi fel a kapcsolatot a desztinációkkal, és azok szolgáltatóival (BtoB (2009)). A TDMSZ általános széleskörő feladatkörét az e-turizmus elvárásai tehát még komplexebbé tették, hiszen a TDMSZ-nek az alapvetı tartalomszolgáltatói szerepét egy dinamikusan változó környezetben kell betöltenie, miközben költség- és idıkorlátokkal szembesül, és saját szervezeti képességei is akadályozhatják az e-business adaptációját. Fontos ugyanakkor látni, hogy az e-business adaptáció egyfelıl jelent piaci nyomást, másfelıl viszont versenyelıny forrása is lehet, tehát az ICT (információs- kommunikációs-technológiai alkalmazások) a desztinációs menedzsment egy fontos eszközéül is szolgálhat. Mindehhez viszont szükséges a belsı és külsı integrációt biztosító ICT alkalmazások használata, infó-struktúra kiépítése, mely a terület szolgáltatóit összekapcsolja egymással és a TDMSZ-szel, annak érdekében, hogy a vevıi igényeknek megfelelı desztinációs termék összecsomagolása és kommunikációja 15


megtörténhessen. Az e-turizmus elvárásainak megfelelı megoldást az az integrált információs rendszer jelenti, melynek kiépítése a desztináción belüli együttmőködésen alapszik, és melyet a szakirodalomban elfogadottan Desztináció Menedzsment Rendszernek (DMR) hívnak. Az Európai Bizottság (2002) definíciója szerint a DMR az „az integrált információs rendszer, mely egy turisztikai terület valamennyi vállalkozásának online értékesítéséért felel. A DMR kiépítéséhez elsı lépésként egy jelszóval védett és a desztináció belsı érintettei által használatos hálózat kifejlesztése szükséges, mely adatbázisként szolgáltat a vállalkozások számára. Másodsorban a DMR weboldala külsı felhasználók, az utazók, partnerek érdekeit szolgálja, és információt nyújt a desztináció szolgáltatásairól, és egyúttal tranzakciós lehetıséget biztosít”. A DMR tehát egy olyan integrált professzionális ICT-alkalmazás, mely tartalom-menedzsment rendszerrel, és online foglalási rendszerrel látja el a célterület valamennyi csatlakozó vállalkozását, miközben külsı- és belsı kommunikációs platformot biztosít számukra. A desztináció menedzsment rendszerek egyik fontos funkciója az, hogy a teljes desztináció sikeres online megjelenését biztosítsák. Túl azon, hogy a desztinációnak erıs márkát kell építenie, fel kell kerülnie az utazók kognitív földgömbjére, látszódnia kell a virtuális hálózatban, látogatót kell vonzania a weboldalra, és mindemellett a látogatót át kell konvertálnia vásárlóvá. A legfontosabb kérdés tehát abban áll, hogy a desztináció menedzsment szervezete hogyan tudja a vendéget megszerezni és „foglyul ejteni” egy olyan éles versenyben, amelynek egyik dimenzióját a versenytárs desztinációk jelentik, másik dimenzióját az üzleti alapon mőködı közvetítık (pl.: online utazási irodák), és nyilvánvalóan meg kell felelni napjaink utazóinak is, akik számára az interaktivitás és a közösséghez való tartozás egyre fontosabb. Mindezekért elengedhetetlen a következı alapvetı és innovatív online marketing eszközök alkalmazása: 1.

Élményközpontú weboldal

2.

Interaktív térképek és útvonaltervezık

3.

Integrált közösségi funkciók

4.

Külsı közösségi oldalakon való megjelenés

5.

Mobil alkalmazások.

16


A TDMSZ részletes feladatait az alábbi táblázat foglalja össze: TDMSZ funkciói

1.

2.

3.

4.

Inkubáció, koordináció

Integráció

Tevékenységek

A helyi közösség aktivizálása, bevonása, együttmőködésük kialakításának támogatása – közösségépítés

Közösség alapú tervezés: közös vízióalkotás, pozícionálás

Hálózatépítés: formális és informális kapcsolatok beszállítói hálózatok és közös beszerzés támogatása

Emberi-erıforrás fejlesztés

Tudásmegosztás: kutatási eredmények, legjobb gyakorlatok, közös CRM (óvatos, versenysemleges kiépítése)

Erıforrás-gondnokság folyamatos érvényesítése

Tanácsadás

A teljes értékteremtı lánc összehangolása

Finanszírozási források megnyitása, beruházások vonzása

Lobbi-tevékenység irányításpolitikai színtereken

Desztináció határain átívelı együttmőködések kialakítása

Piackutatás, folyamatos versenyelemzés

Pozícionálási és versenystratégia, kommunikációs terv kidolgozása

Termék/erıforrás-fejlesztések tervezése, és végrehajtás támogatása

segítése,

Tervezés, fejlesztés

Fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítése

Programszervezés, garantált programok támogatása

Hiányzó szolgáltatási elemekkel kapcsolatos projektgenerálás támogatása

Hatástanulmányok fejlesztés elıtt és után folyamatosan

Minıség és ár/érték vizsgálatok

Folyamatos versenytárs-elemzés

Vendégelégedettség mérése

Monitoring

17


5.

6.

Kínálati funkció

Marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése

Támogató erıforrások elıállítása

Kínálat „összecsomagolása”, harmonizációja, újítása és tematizálása

Bónusz-rendszer kidolgozása

Információ-szolgáltatás

Látogatómenedzsment

Minıségbiztosítási rendszer kifejlesztése, mőködtetése

Stratégiai szintő kommunikációs feladatok – márkaépítés

Taktikai kommunikációs feladatok: desztináció iránti figyelem felkeltése, ajánlatok ismertté tétele, innovatív kommunikációs eszközök

Értékesítési feladatok ellátása/támogatása: közvetítıi szerep felvállalása, rezervációs rendszer kiépítése, eladásösztönzés a közvetítık felé

Kommunikációs-, értékesítési funkció

18


2.2

Balatonalmádi és környéke

Balatonalmádi turizmusának fejlesztése – bár bizonyos területeken önállóan is értelmezhetı – számos ponton kapcsolódik szőkebb és tágabb környezetének helyzetétıl, az ott lezajló változásoktól, a jelentıs szereplık szándékaitól. Ezek sorában a Balaton Régió egésze és Veszprém Megye kiemelkedı jelentıségő, az alábbiakban ezek legfontosabb fejlesztési irányait foglaljuk össze.

2.2.1 Balaton Régió 2.2.1.1 Kereslet

Különféle számítások és becslések alapján a nem regisztrált szálláshelyekkel együtt a Balaton Régió éves teljes vendégforgalma közel 9 millióra, illetve kb. 55 millió vendégéjszakára becsülhetı. A regisztrált kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai alapján a vendégforgalom legfontosabb jellemzıi a következık: -

A kereskedelmi szálláshelyeket a külföldi és a belföldi vendégek nagyjából hasonló mértékben keresik fel.

-

A külföldi turisták elsısorban az igényesebb szállodákat (négy- és háromcsillagos szállodák), az üdülıházakat és a kempingeket veszik igénybe.

-

A külföldi és a belföldi vendégek zöme (kb 90%) a Balaton partján lévı szálláshelyeket keresi fel.

-

A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken.

-

A Balaton iránti kereslet lényegében négy országra (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) korlátozódik.

A keresletrıl elmondható, hogy a tényleges fıidény az idıjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik, az átlagos tartózkodási idı 4-5 nap, az átlagos költség az Európai Unió átlaga alatti. A balatoni vendégek fizetıképessége csökkent, melynek oka visszavezethetı a kínálat és a marketing munka gyengeségeire. A beszőkült piaci lehetıségek erıteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzésére. Megjegyzendı, hogy a világgazdasági válság begyőrőzésével ugrásszerően megnıtt a hazai nyaralók száma a Balatonnál, amely azonban - fıként a kisebb indiszkrecionális jövedelem miatt – nem tudta ellensúlyozni az elmaradó külföldi költéseket.

19


2.2.1.2 Szálláshelyek

Az ország szálláshelyeinek többsége – körülbelül 500 ezer férıhely – a Balaton Régióban található. A 90-es években jelentısen bıvült a szállodák, panziók és turistaszállások kapacitása, ugyanakkor a kempingek befogadóképessége a korábbiakhoz képest csökkent. A szállodák kapacitásnövekedése az üdülıkbıl kialakított és felújított szállodákra vonatkozik, hiszen a parton továbbra sem található ötcsillagos szálloda, a négycsillagos szálláshelyek kapacitása pedig nem változott lényegesen. A magánszálláshelyek értékesítése jelentıs szerepet játszik a vendégek fogadásában, bár vendégforgalmuk nem regisztrálható tökéletesen. Összességében véve a Balaton Régió idegenforgalmi infrastruktúrája nagyrészt korszerőtlen, ezen kívül a minıségi kínálata is kifogásolható. A gyorsan növekvı árak a hazai célközönség jelentıs része számára elérhetetlenül magasakká váltak, a magasabb jövedelmőek és a külföldiek számára pedig az ár/érték arány egyre kevésbé kiegyenlített mérlege jelent negatív szempontot, mivel a szolgáltatások színvonala, a szakképzettség, és a vendégekkel való bánásmód nincs összhangban a szolgáltatások árával.

2.2.1.3 Termékek

Vízi turizmus Passzív vízparti üdülés A tó adottságai (terhelhetısége szempontjából egyidejőleg maximum 600 ezer fı) és a meglévı igények (fıszezon idején 800-1.000 ezer fı) szükségessé teszik a strandok kommunális, higiénés és építészeti fejlesztését a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében – a strandok befogadóképessége jelen infrastruktúrájuk alapján 250-300 ezer fı.

Aktív vízparti üdülés Vitorlás turizmus A Balatonon jelenleg a vitorlázás és szörfözés az engedélyezett aktivitási lehetıség. A vitorlás turizmus szempontjából a tó terhelhetıségének EU-s határértéke 4 hajó/ha, ez a Balatonon jelenleg 0,4 - 0,5.

20


Horgászturizmus A horgászturizmus a fogadóképesség szempontjából fejlesztésre szorul. A horgászstégek kihelyezése szabályozott, a csónakkikötık kialakítása és körülményei viszont rendkívül rosszak: a helyi horgászok csónakjaikat nádasokban elrejtve tárolják. A vendéghorgászok lehetıségei szintén nagyon korlátozottak, kevés a partról közvetlenül meghorgászható vízterület, ellenben csónakot bérelni alig lehet, hiányoznak a korszerő horgász-csónakkikötık.

Aktív turizmus Gyalogos természetjárás

A régió adottságai kiemelkedıen jónak mondhatók, fogadóképesség szempontjából azonban fejlesztésre szorul. A legnagyobb problémát az utak karbantartása, tisztítása és a felfestés megújítása jelenti, ezen kívül hiányoznak a javasolt túra utakat bemutató kiadványok, térképek is. Kerékpáros turizmus A régió adottságai jók, termékfogadási feltételei azonban hiányosak. A bringakörút kiépítését követıen a háttértelepülések látnivalói, értékei felé vezetı kerékpárutak megépítése szükséges. Nagy problémát jelent a szervízhálózat hiánya. Lovas turizmus A lovas központok nagysága és színvonala nagyon eltérı, mind kínálat, mind szálláslehetıségek terén (egy részük nem kínál sem szállást, sem vendéglátást). A vállalkozások döntıen futószárazással, rövidebb távú túra lovagoltatással, csillagtúrázással foglalkoznak. Problémát jelent a legnépszerőbb és legjobban jövedelmezı (több napos) túralovaglás túraútvonalak kialakítása, így ez csak elszórt jelenség a régióban.

Egészségturizmus A régió jó adottságokkal rendelkezik mind a fitnesz és wellness turizmus, mind a gyógyturizmus fejlesztésére. Egyre több helyütt létesülnek a rekreációt és wellnesst elıtérbe helyezı szállodák, központok. Gyógy- és termálfürdıink, illetve az erre épülı szálláshelyek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı helyet foglalnak el.

21


Borturizmus A Régióban mőködı 6 borút egyesület a borutak kialakításában és mőködtetésében vállalt nélkülözhetetlen szerepet, azonban az egyes egyesületek a borutak megvalósításának különféle szakaszaiban járnak, éppen ezért fontos lenne az egyesületek összefogásának ösztönzése, és egy teljes balatoni borút kialakítása.

Kulturális turizmus Jelentıs vendéglétszámot vonzó rendezvény a régióban rendkívül kevés van. A jelenlegi kínálat a balatoni tartózkodást teszi színesebbé, növelve ezzel a régió vendégmegtartó képességét.

Konferencia turizmus A régióra jellemzı rövid szezon, és ebbıl következı alacsony szállodai kapacitáskihasználtság növelése érdekében a szállodák a konferenciaturizmus lehetıségeit kiaknázva próbálják csökkenteni kieséseiket.

2.2.2 Veszprém Megye 2.2.2.1 Kereslet

Statisztikai adatok alapján Veszprém megye vendégforgalma 5,5-6 millió fı, az itt eltöltött vendégéjszakák száma közel 20 millió. Ezzel a megye területi arányánál nagyobb súllyal szerepel mind az országos, mind pedig a Közép-Dunántúli régió adataiban. A vendégforgalom fontosabb jellemzıi a következık:

A kereskedelmi szálláshelyeket a belföldi és külföldi vendégek nagyjából hasonló arányban keresik fel, azonban a vendégéjszakákból – belföldi vendégek rövidebb tartózkodási ideje miatt – a külföldiek nagyobb arányban részesednek.

A megye turisztikai forgalmában a Balaton parti települések meghatározóak, így a vendégkör összetétele is megegyezik a Balaton Régióban tapasztaltakkal.

A megye északi, Balaton Régión kívül esı területein egy-egy településtıl eltekintve – Veszprém, Pápa, Bakonybél, Porva – a turisztikai kereslet minimális.

A Balaton parti vendégek töredéke jut el kirándulási céllal az északi területekre.

22


2.2.2.2 Szálláshelyek

Veszprém megyében található az országos szálláskapacitás megközelítıleg 12%-a. A KözépDunántúli Régióra vetítve ez az arány 65%. Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek férıhelyének közel felét (46%-át) a kempingek adják, közel egyharmadát (26%) pedig a szállodák. Ennél kisebb az aránya az ifjúsági szállóknak (9%), a turistaszállásnak (6%), a panzióknak (6%) és az üdülıházaknak (6%). Veszprém megyében az összes férıhelyen belül a kempingek és ifjúsági szálláshelyek részaránya meghaladja az országos átlagot. A szálláshely kapacitás Balaton-centrikussága jól érzékelhetı a térképeken, szinte minden szálláshelytípus esetében az egységek többsége a balatoni térségben található. A szálláshelyek jellemzıje az alacsony üzemméret, kevés komplex kínálatot és magas színvonalú vendégfogadást biztosító nagy szálloda. 1000 férıhelynél nagyobb befogadóképességő szálláshely a Balaton-parton található (Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi, illetve 2000-re Balatonvilágoson). A nagy szállodák férıhely-kapacitásának felsı határa 3389.

2.2.2.3 Termékek

Örökség turizmus Veszprém megye esetében – történelmi városaival, egyházi értékeivel, védett természeti területeivel - az örökség turisztikai termék a megye legfontosabb, legnagyobb jelentıségő attrakcióit tartalmazza, a megye turisztikai arculatát jelentıs részben meghatározza. Hosszabb távon az örökség termék a résztvevık érdeklıdésének és korosztályának megfelelıen diverzifikálható. Lehetséges témák többek között a „kézzel fogható történelem”, „építészeti remekek”, „vallási helyszínek”, „barokk értékek” „érintetlen természet”. A megyén belül az örökség termékre kulturális és természeti örökségeket egyaránt érintı útvonal javaslat fogalmazódott meg, mely igény esetén Veszprém megyén kívüli területek bekapcsolódását is lehetıvé teszi. Rurális turizmus A rurális turizmusban résztvevık olyan természeti, vidéki környezetet keresnek, ahol feltöltıdhetnek, új ismereteket, élményeket szerezhetnek és kipróbálhatják a vidéki környezet kínálta rekreációs- és szabadidıs lehetıségeket. Az érdeklıdés középpontjában elsısorban a helyi életforma, gazdálkodási mód és a népi kultúra, a néprajz kerül. A vidéki életmód különbözı területeit – pl. népszokásokat, gazdálkodási módokat, gasztronómiát, főszer- és bortermelést – bemutató programok mellett a turisztikai élmény részét képezik a természeti környezetben, szabadban végezhetı szabadidıs tevékenységek (outdoor). A rurális turizmus több generáció számára egyaránt érdeklıdésre tarthat számot. Rurális turizmusra a közvetlen 23


Balaton part erısen városias jellegő területein kívül Veszprém megye egész területe – így a part közvetlen közelében fekvı mezıgazdasági területek, borvidékek is – alkalmas. Aktív turizmus Az aktív termék esetében az attrakció részben természeti értékekre épül, legfontosabbak a tájképi adottságok (pl. Balaton, Bakony), a klíma, a víz, az egyedi természeti értékek, melyek a tevékenységek környezetét biztosítják. Jelentıs emellett a szabadidıs tevékenységek alapjául szolgáló infrastruktúra (pl. kerékpár-, túra- és lovas útvonal hálózat, információs hálózatok), illetve az erre épülı szolgáltatások (pl. sporteszköz-tárolás, szerviz) megléte. Infrastruktúra kiépítettsége miatt elsısorban a Balaton-part és a vízparttól 15-20 km-es sávba esı területek, valamint a gyógy- és wellness turisztikai fejlesztések nyomán Pápa és Tapolca, másodsorban pedig a Bakony tekinthetı a termék lehetséges helyszínének. Konferenciák és találkozók A találkozókon, konferenciákon résztvevık különleges, nyugodt környezetet keresnek, ahol semmi sem zavarja meg az utazásuk célját: az ismeretszerzést és a szakmai kapcsolatápolást, együttlétet. A termék keretében szakmai találkozókra, szemináriumokra, továbbképzésekre, üzleti megbeszélésekre, incentive hétvégékre kerülhet sor. A találkozókra, konferenciákra a megye több települése is alkalmas. A lehetséges helyszínek körét a rendelkezésre álló szálláshely és a szolgáltatási-infrastruktúra határozza meg. Így a találkozókra, konferenciákra alkalmasak a Balaton-parti települések, nagyobb városok (Veszprém, Pápa), kistelepülések (pl. Tapolca, Sümeg) illetve a városi környezettıl távollévı helyszínek (pl. Bakonybél).

24


2.3

Balatonalmádi attrakciói

A turisztikai attrakciók körébe számos objektum sorolható, melyek alapvetıen két fı csoportra, a természetes és ember alkotta vonzerıkre oszthatók. Jelen koncepciónak nem célja az attrakciók részletes ismertetése, csupán a vonzerık átfogó értékelése a stratégiai termékfejlesztés lehetıségeinek fényében. Balatonalmádi legfıbb természeti attrakciója, a Balaton ma már nem háborítatlan, természetes formájában, hanem a „közbeiktatott” infrastruktúra révén fürdıhelyként, illetve vízisportbázisként vonzza a látogatókat. Ilyen szempontból a város adottságai az északi part átlagánál jobbak, tekintettel a fürdızésre alkalmas, összességében meglehetısen hosszú partszakaszra. A strandok állapota változó, a felújítások elırehaladtával javuló tendenciát mutat. Pozitívumnak tekinthetı a strandok által elfoglalt terület viszonylagos szélessége (fıképp Káptalanfüreden és Budataván), illetve jelentıs összterülete (Wesselényi strand), ami ideális feltételeket biztosíthat egyes szolgáltatások meghonosítására (pl. gyermek animáció, sportpályák). A közeli versenytársakhoz képest ugyanakkor hátrány a strandok viszonylag korai zárási idıpontja: az Almádiban érvényes 19 órával szemben Alsóörsön 22 óráig van nyitva a strand, Csopakon pedig szabadstrandként egész éjjel várja látogatóit. Az említett helyeken végzett megfigyelés azt mutatta, hogy a késıi nyitva tartásra markáns igény van a nyaralók (és vélhetıen részben a helyi lakosok) részérıl, még ha az nem is elsısorban a fürdızéssel áll összefüggésben. A vízisport-lehetıségek kihasználása terén a városnak számottevı tartalékai vannak. A vitorláskikötı-helyek száma és színvonala egyaránt fejlesztésre szorul, különös tekintettel arra, hogy az egyik leginkább fizetıképes vendégkör igényeinek kielégítésérıl van szó. A kellıen ki nem használt és/vagy egyébként is felújításra szolgáló létesítmények (pl. horgászkikötı) az ilyen irányú fejlesztések természetes célpontjai lehetnek. A vitorlázáson kívül megfontolandó más vízisportok (szörf, kajak-kenu, evezés) bázisainak továbbfejlesztése is, ugyanis a jelenlegi lehetıségek szegényesek, illetve nem megfelelı színvonalúak ahhoz, hogy a stratégiai tervezés során építeni lehessen rájuk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezı védett területek – a part menti nádasok – jellegükbıl adódóan csak igen korlátozottan alkalmasak turisztikai vonzerı szerepét betölteni, ezért jelen koncepcióban ilyen minıségben nem számolunk velük. Nem hagyhatók figyelmen kívül a természeti attrakciók sorában a városhoz tartozó, illetve a környékén található erdıs területek. A változatos morfológiai formákkal együtt ezek komoly értéket képviselnek, ám látni kell, hogy nehezen versenyezhetnek a Balaton északi partjának híresebb, a Nemzeti Park nevével is „fémjelzett” természeti látnivalóival (Badacsony és a Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Káli-medence). Ezek a természeti értékek elsısorban helyi, kiegészítı attrakcióként jöhetnek szóba, illetve – bizonyos korlátozásokkal – rendezvények helyszíneként szerepelhetnek (pl. Malom-völgyi nagyrét, Köcsi-tó környéke). 25


A Vörös Homokkı Tanösvény a látnivalók tematizálásának és összefüggı bemutatásának szép példája. Érdekességét az adja, hogy legalább annyira kulturális, mint természeti attrakciónak tekinthetı, hisz elemeinek (állomáshelyeinek) jó része a vörös kı felhasználásával készült építmény. A témában rejlı lehetıségeket további interpretációs technikákkal a jelenleginél valószínőleg jobban is ki lehet aknázni (példának tekinthetı a Hegyestői Geológiai bemutatóhely, bár az adottságok nem kis mértékben eltérnek). A tanösvény a kulturális kínálat fontos helytörténeti eleme lehet, bár jelentıségét nem szabad túlbecsülni: önmagában még az osztálykirándulások résztvevıi számára sem jelent attrakciót. A tóparton húzódó Öreg-park természeti, bár nem természetes attrakció. Különleges értéket képvisel a város számára, környékbeli versenytársai közül csak Balatonfüred rendelkezik hasonlóval. A park adottságai megfelelıek arra, hogy vonzó turisztikai termékek részévé válhasson. Önmagában véve azonban a park sem jelent elsıdleges attrakciót, azaz senki sem utazik a városba csupán ennek a vonzerınek a kedvéért. Teret adhat ugyanakkor olyan tevékenységeknek, melyek hozzájárulhatnak Balatonalmádi egyedi arculatának kialakulásához. „Tevékenység” alatt e helyütt nem csupán a különféle rendezvények értendık: a park további csinosításával, az esztétikailag zavaró elemek kiiktatásával, a közvilágítás fejlesztésével stb. igazi városi korzóvá válhat, így szokássá emelheti például az ottani délutáni vagy esti sétát. Ez egyúttal javíthatja a parkbeli rendezvények látogatottságát is. A vonzerık másik nagy csoportja, a kulturális attrakciók további két alcsoportra oszthatók: az örökség-jellegő és a kreált attrakciókra. Az elıbbiek közé tartoznak például a történelmi épületek vagy az elı hagyományok, míg az utóbbiakhoz a különféle rendezvények. Balatonalmádi épített öröksége értékes, ám balatoni viszonylatban nem kiemelkedı. Vörösberényben – középkori múltja ellenére – népi építészeti emlékek jóformán nem maradtak fenn, ellentétben például Tihannyal vagy Szigligettel. A fatornácos villák sajnos nem alkotnak összefüggı városképet, így nem érzékelhetı markánsan az a „békebeli” fürdıhelyi atmoszféra, ami például Balatonfüreden a szívkórház és a Jókai-villa közötti városrészben, vagy Siófok egyes részein mindmáig jelen van. Mindemellett Balatonalmádinak sajátos, összetett hangulata van, mely a termékfejlesztés során fontos alkotóelemet képezhet. Különösen értékes a berényi városrész két temploma, melyek akár helyi rendezvények (koncertek, kiállítások) helyszíneként, akár egy tematikus útvonal állomáshelyeiként szóba jöhetnek. Sajnálatos, hogy jelenleg egyik templom látogathatósága sem biztosított a termékfejlesztés igényei szerinti mértékben – különösen rossz a helyzet a református templom esetében, mely gyakorlatilag egyáltalán nem látogatható. Az almádi városrészben található Szent Imre-templom mővészeti és hitéleti jelentısége egyaránt nagy, bár nem kiemelkedı – ebben az esetben is hiányos az attrakció interpretálása, a tágabb környék hasonló vonzerıivel való tematikus összekapcsolása. Az élı hagyományok megjelenítése, turisztikai hasznosítása az országban mindenütt problémás, hisz bemutatásuk, kommercializálódásuk éppen az élı gyökerekkel való 26


kapcsolatot veszélyezteti. Balatonalmádiban azonban – kevés kivétellel, pl. szüreti felvonulás – még „kereskedelmi” változatban sem jelennek meg a hagyományok (népi mesterségek, ünnepségek, búcsúk stb.) a kínálatban. Ezen a helyzeten a Bormúzeum némiképp változtatott, bár kérdéses, hogy az mennyire jelenít meg helyi kulturális örökséget. Megfontolandó, hogy a Bormúzeum köré szervezıdve létrehozható-e egyfajta „hagyományközpont”, mely átmenthetne valamennyit a bizonyára még fellelhetı tradíciókból (a „szervezıdés” ez esetben nem feltétlenül jelent fizikai építkezést, szó lehet akár egy rendszeres rendezvénysorozatról is). Ilyen szervezési súlypont lehetne a Pannónia Kulturális Központ is (a népmővészeti kiállítással), ám a Bormúzeum és környéke (mandulás, egykori kolostor, középkori eredető településrész) adottságai jobban illeszkednek a hagyományok megjelenítésének igényeihez. A város rendezvénykínálata látszólag gazdag, eseménynaptára a szezon egészére tartogat programlehetıségeket. A kínálat mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt elemezhetı. Az elıbbit illetıen látható, hogy május közepétıl szeptember közepéig gyakorlatilag folyamatosan zajlanak a településen turisztikai érdeklıdésre számot tartható rendezvények, idınként párhuzamosan négy-ötféle is. Máskor viszont – különösen szembetőnı módon júliusban és augusztusban a programkínálatban nagyobb lyukak tőnnek fel. Megfogalmazható a kérdés: szolgál-e specifikus célokat a szervezett események idıbeni eloszlása? Ha ugyanis a rendezvények fı célja a már eleve a városban üdülı vendégek tartalmasabb szórakozása, indokoltabb lenne az augusztusi kínálat sőrítése. Ha viszont a vendégszám növelésének szándéka van elıtérben, nehezebben indokolhatók a jelentıs júliusi hézagok. A folyamatos, vagy legalábbis a folyamatosság érzetét keltı programkínálat kialakítása a település egészének vonzerejét is jelentıs mértékben növelné. A minıségi elemzés további problémákat vet fel. A sportesemények között például több olyan is van, amely a résztvevıkön és azok kísérıin kívül aligha vonz jelentıs közönséget (pl.: sakktorna, megyei teniszbajnokság). Ezek figyelmen kívül hagyásával a kínálat tovább szőkül. A kulturális rendezvények között pedig kevés az unikumot jelentı, arculatformáló, tágabb földrajzi hatókörő esemény. Ezt a szerepet a jelenlegi kínálatból leginkább a Mazsorett és Fúvószenekari Találkozó töltheti be. A rendezvények kapcsán megjegyzendı, hogy a város jelenleg nem rendelkezik ideális helyszínnel nagyobb szabadtéri rendezvények lebonyolításához.

27


2.4

A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, mint TDM szervezet bemutatása

2.4.1 Szervezeti felépítés, működés A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület 2007-ben a turizmusban érdekelt helyi szereplık részvételével jött létre. Az Egyesület célja Balatonalmádi turizmusfejlesztésének segítése, a lakosság, az önkormányzat és a vállalkozók turisztikai tevékenységének összehangolása, a piaci marketingmunka támogatása, az idegenforgalmi adatok győjtésével, azok elemzésével, értékelésével, a piac szereplıi közti jobb információáramlásának biztosításával.

KÖZGYŐLÉS

3 tagú EB 9 tagú Választmány BTE TDM ELNÖK

ELNÖK-HELYETTES

TITKÁR

BTE TDM MUNKASZERVEZET Önkormányzat

TDM MENEDZSER

Gazdasági (Idegenforgalmi) Idegenforgalmi

TDM Back Office

Külsı

Tourinform Iroda

szolgáltatók

és TDM referens

(Front Office)

A Balatonalmádi TDMSz organigram bemutatása

28


Az egyesület pillanatnyilag 48 rendes és 2 pártoló taggal rendelkezik. Többek között az ı munkájuk gyümölcse volt a 2009-ben benyújtott TDM pályázat, amely megalapozta azt a fejlesztési potenciált, mellyel most okosan gazdálkodva az Egyesület aktív résztvevıje és irányítója Balatonalmádi idegenforgalmának. Az Egyesület Munkaszervezete látja el a TDM iroda fenntartását.

29


3. A turisztikai desztinációs menedzsment szervezet szolgáltatásai Jelen fejezetben megkülönböztetve kell szerepeltetnünk a desztináció menedzsment feladatait, szolgáltatásait az alábbiak szerint: 3.1 Belsı (tagok felé irányuló, inkubációs, tervezési és integrációs) kompetenciák 3.2 Külsı (vendégközpontú), illetve vegyes (egyszerre külsı és belsı) kompetenciák 3.3 Vállalkozói (bevételt hozó) tevékenységek

3.1 A TDMSZ belső kompetenciái A desztináció szereplıinek összeszervezése és támogatása, a desztináció fenntartható fejlıdést biztosító tervezése és koordinációja a TDMSZ elsıdleges fontosságú szerepkörébe, úgynevezett belsı kompetencia-körébe sorolandó. Nyilvánvaló az, hogy mindezen feladatok szoros összefüggésben állnak a desztináció piaci pozícióját szolgáló termékek és szolgáltatások kifejlesztésének támogatásával, illetve a TDMSZ vendégek felé nyújtandó szolgáltatásaival. Mindezen feladatok leírását és ütemezését a következık alapján képzeljük el:

3.1.1 Tervezés és monitoring A TDMSZ tervezési feladatkörébe tartozik a piaci pozíciót szolgáló kínálatfejlesztési elemek tervezése, a szolgáltatók támogatása és mindehhez kapcsolódóan a természeti, kulturális erıforrások védelmének figyelemmel kísérése. További feladatként azonosítandó a kiindulópontként megjelölendı vendégelégedettség kutatás a jelenlegi vendégek felmérése érdekében, valamint a marketing-kommunikáció (a piaci pozícióhoz kapcsolódó arculattervezéssel egybekötött) megtervezése, a kedvezménykártya majdani rendszerének kidolgozása. A helyi közösség és a turizmus kapcsolatának, valamint a lehetséges negatív és pozitív hatásoknak az összefüggéseit szolgálja a település-szociológiai kutatás. Mind a vendégelégedettségi, mind a helyi közösségre vonatkozó szociológiai kutatás akkor éri el a kellı hatékonyságát, ha az longitudinális eredményeket, ezáltal beavatkozási lehetıségeket tud biztosítani.

30


Tervezés – a desztináció versenyképes mőködését megalapozó tervek és kutatások elkészítése Vendégelégedettség-kutatás Szociológiai kutatás Arculatterv és marketing-kommunikációs terv készítése A saját szolgáltatások elıkészítése, ajánlatok bekérése, üzleti terv készítése 2011

Vonzerı-leltár aktualizálása Védjegy- és kártyarendszer keretében a tagok számára minıségi sztenderdek kialakításának vizsgálata E-marketing terv elıkészítése A helyi lakosok bevonása a fesztiválok témájának meghatározásába, a tervek elkészítésébe Vendégelégedettség-kutatás folytatása A vendégkutatás által feltárt szolgáltatási problémák azonosítása és a fejlesztésekre tervek kidolgozása, szolgáltatási minıségrıl kódex készítése A helyi közösség attitődjeinek és problémáinak feltárása Az aktív turizmushoz kapcsolódó garantált programok tervezése

2012

Védjegy- és kártyarendszer keretében a tagok számára minıségi sztenderdek kialakítása (család-barát szolgáltatások, vendéglátás minıségi sztenderdjeinek kidolgozása) A saját szolgáltatások eredményeinek mérése, és a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A desztináció regenerációt igénylı területeinek felmérése A marketingkommunikáció hatékonyságát kimutatni képes monitoring rendszer elkészítése Vendégelégedettség-kutatás folytatása

2013

A vendégkutatás által feltárt szolgáltatási problémák azonosítása és a fejlesztésekre tervek kidolgozása A saját szolgáltatások eredményeinek mérése, a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása 31


A települési programok eredményeinek mérése, és a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A marketingkommunikáció hatékonyságát kimutatni képes monitoring rendszer alkalmazása Vendégelégedettség-kutatás folytatása A vendégkutatás által feltárt szolgáltatási problémák azonosítása és a fejlesztésekre tervek kidolgozása Szociológiai kutatás folytatása A helyi közösségek attitődjeinek és problémáinak feltárása, a kritikus helyzetek kezelési tervének megalkotása 2014

A környezeti hatások körének számbavétele, monitoring elıkészítése Imázskutatás lefolytatása Saját szolgáltatások eredményeinek mérése, a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A települési programok eredményeinek mérése, és a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A marketingkommunikáció hatékonyságát kimutatni képes monitoring rendszer alkalmazása Vendégelégedettség-kutatás folytatása Szociológiai kutatás folytatása A helyi közösség attitődjeinek és problémáinak feltárása, a kritikus helyzetek kezelési tervének megalkotása, vendégek számára viselkedési kódex megalkotása

2015

A vendégkutatás által feltárt szolgáltatási problémák azonosítása és a fejlesztési tervek kidolgozása Saját szolgáltatások eredményeinek mérése, a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A települési programok eredményeinek mérése, és a fejlesztési szükségletekre vonatkozó tervek kidolgozása A marketingkommunikáció hatékonyságát kimutatni képes monitoring rendszer 32


alkalmazása A TDMSZ tervezési és monitoring feladatai

A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület TDMSZ jelenleg már végzett és a jelen terv által javasolt tevékenységei közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti. Kompetencia

Kiemelt tevékenységek Piackutatás, versenyelemzés

folyamatos Részben

Stratégiák, tanulmányok elkészítése

Folyamatban

Termék/attrakció-fejlesztések tervezése, támogatása

Kevés számú és eredménytelen workshop

Fenntarthatósági érvényesítése Tervezés és monitoring

Eddig megvalósult tevékenységek

szempontok

Hiányzó szolgáltatási elemekkel kapcsolatos projektgenerálás támogatása Hatástanulmányok fejlesztés elıtt és után folyamatosan Minıség és ár/érték vizsgálatok Vendégelégedettség mérése Marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése A TDMSZ tervezési és monitoring feladatai – ma és jövı

33

fıként


3.1.2 Inkubáció és integráció Az inkubációs és integrációs funkciók elsıdleges célja a tagok és a lakosság informálása, képzése, a jövıkép elfogadása, szükség esetén változtatása, a szolgáltatók munkájának támogatása tanácsadással és pályázatfigyeléssel, valamint a tıkevonzó képesség fokozása, befektetık megkeresése. Az integrációs funkciók körébe tartozik a tagok közötti hálózatépítés elısegítése, a beszállítókkal (pl.: élelmiszer-beszállítók, méhészek) való kapcsolatfelvétel támogatása, a regionális és országos turisztikai szervezetekkel való kapcsolattartás, azok kommunikációjában való megjelenés. Inkubáció és integráció TDM alkalmazottak képzése Tagtoborzó workshopok TDM tagok képzése – desztináció menedzsment megismertetése, piaci pozíció és közös vízió elfogadása 2011

alapelveinek

Projekt-ötletek feltárása Pályázatfigyelés és tanácsadás Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Lakossági workshop szervezése és lebonyolítása Kapcsolatfelvétel a part menti települések TDMSZ szervezeteivel Képzések szervezése a következı területeken: turisztikai szolgáltatási minıség, marketing Projekt-ötletek feltárása a kulturális turisztikai kínálat támogatásának növelése érdekében Pályázatfigyelés és tanácsadás

2012

Befektetık keresése és tanácsadás Tudásmegosztás és információ csere biztosítása a tagok között rendszeres formális és informális programokon keresztül Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Lakossági workshop szervezése és lebonyolítása

34


Külföldi kitekintı a jó tapasztalatok átvételére Képzések szervezése a következı területeken: kulturális turizmus, online marketing és értékesítés, monitoring Pályázatfigyelés és tanácsadás 2013

Tudásmegosztás és információ csere biztosítása a tagok között rendszeres formális és informális programokon keresztül Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Lakossági workshop szervezése és lebonyolítása Beszállítói rendszerek kidolgozása Képzések szervezése környezet-monitoring, környezeti menedzsment rendszerek terén Pályázatfigyelés és tanácsadás

2014 Tudásmegosztás és információ csere biztosítása a tagok között rendszeres formális és informális programokon keresztül Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Lakossági workshop szervezése és lebonyolítása Beszállítói rendszer bevezetése Képzések szervezése közösségi oldalakon végzett online marketing és látogatómenedzsment-interpretáció terén Pályázatfigyelés és tanácsadás 2015 Tudásmegosztás és információ csere biztosítása a tagok között rendszeres formális és informális programokon keresztül Kapcsolattartás a regionális és országos turisztikai szervezetekkel Lakossági workshop szervezése és lebonyolítása A Balatonalmádi TDMSZ inkubációs és integrációs feladatai

35


A TDMSZ jelenleg már végzett és a jelen terv által javasolt tevékenységei közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti. Kompetencia

Kiemelt tevékenységek


A helyi közösség (lakosok, Részben megvalósult, de további szolgáltatók) aktivizálása, fejlesztést igényel közösségépítés Közösség-alapú vízióalkotás, ötletgenerálás

Inkubáció és integráció

tervezés: közös 1 korábbi pozícionálás, eredménytelenül

workshop,

Hálózatépítés: formális és informális kapcsolatok segítése, beszállítói hálózatok és közös beszerzés támogatása Emberi erıforrás-fejlesztés Tanácsadás tagok számára Finanszírozási források megnyitása, Pályázatfigyelés egyesületi szinten beruházások vonzása eddig is megtörtént Lobbi-tevékenység Desztináció határain együttmőködések

átívelı Az idei esztendıben megtörtént a kapcsolatfelvétel a környezı TDMSZ-ekkel.

A TDMSZ inkubációs és integrációs feladatai – ma és jövı

36


3.2 A TDMSZ külső kompetenciái A külsı kompetenciák a meghatározott piaci pozíció mentén: a desztináció vonzerejének, kínálatának fejlesztésére és kommunikációjára vonatkoznak. A desztináció célcsoportjainak igényei és az azok kielégítését szolgáló kínálati elemek és szolgáltatások meghatározása elsıdleges fontosságú a szolgáltatási terv összeállítása során.

3.2.1 Kínálatfejlesztés támogatása A kínálati fejlesztéseken belül a következı csoportokat különböztetjük meg: 1. szolgáltatók által kivitelezett kínálati fejlesztések, amelyeket a TDMSZ projekt-ötletek generálásával és pályázatfigyeléssel, befektetık keresésének segítségével, piaci kapcsolatok kiépítésével támogathat: a. családbarát szolgáltatások strandokon és szálláshelyeken b. matinék c. magas színvonalú vendéglátás elısegítése rendszeres ellenırzésekkel d. helyi táborok és vízi rendezvények szervezése e. zenei-irodalmi rendezvények f. garantált transzfer-járatok szervezése a szolgáltatáscsomagok helyszíneire g. garantált programok, rendezvények szervezése meghatározott tematikára építve, hetente 2-3 alkalommal h. konferenciaturizmus fellendítése 2. a szervezet által kivitelezett kínálati fejlesztések, melyek növelik a Balatonalmádiba érkezı vendégek elégedettségét

37


3.2.2 Termékfejlesztés A termékfejlesztés javasolt irányainak és feladatainak meghatározása során azokat választottuk ki: melyeknek a turizmus nemzetközi piacainak keresleti és kínálati viszonyai alapján a piaci kereslete biztosított, mely a Kelet-Balatoni kistérség és tágabban Veszprém Megye, a Balaton Régió és a Dunántúl településeivel való együttmőködést lehetıvé teszi, ugyanakkor a fejlesztés megindítása Balatonalmádi számára versenyelınyt is biztosít, melyek megvalósításához az Önkormányzat a vállalkozók és a civil szervezetek körében partnereket találhat, mivel a kiválasztott termékek nem állnak ellentétben a turizmusban érintett szereplık többségének szándékaival és lehetıségeivel, melyek a település saját forrásait, valamint a fejlesztés szempontjából megfelelı prioritásokat meghatározó hazai és EU fejlesztési forrásokat figyelembe véve középés hosszú távon finanszírozható lépésekbıl épülnek fel. Mindezek alapján koncepciónk két kiemelt és két ezekhez kapcsolódó rész-termék fejlesztésére tesz javaslatot: családi üdülés aktív turizmus kulturális turizmus konferenciaturizmus

Családi üdülés Aktív

Kulturális Konferenciaturizmus

Tematikus kapcsolatok

Regionális kapcsolatok

38


3.2.2.1 Településfejlesztés

A termékfejlesztés térbeni lehetıségeinek és elıfeltételeinek, illetve az ezekbıl adódó feladatoknak a meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy Balatonalmádi az a tér, amelyben a turisztikai fogyasztás megvalósul, ahol a szolgáltatásokat igénybe veszik. A város, mint épített és természeti környezet minısége egyben az általa nyújtható turisztikai termék, élmény minıségét, árát is meghatározza. Éppen ezért a problémakörök – középtávon a városközpont és a park, illetve a „4 méteres” parti sáv és a sportpálya kapcsolatának – kezelése nélkül a termékfejlesztés egyéb lépései jóval alacsonyabb hatékonysággal valósulhatnak meg.

3.2.2.1.1 Városközpont, park Balatonalmádi, mint fürdıváros értékét jelentıs mértékben az fogja meghatározni, hogy a településközpont jellege, szerkezete egyrészt képes lesz-e a látogatók számára önálló élményt kínálni, olyan hellyé válni, ahol „érdemes megállni, érdemes nyaralni”. Másrészt a városközpont és a hozzá kapcsolható park a tervezett turisztikai termékek speciális igényeinek is teret fog adni: a családi, aktív és kulturális kínálattal minıségileg és jellegében összhangban levı, valamint azok szükséges infrastrukturális hátterét biztosító, a szükséges létesítményeknek helyet adó területté kell tehát a központot fejleszteni.

Általános fejlesztési irányként a szabadidıs központ jelleg és hangulat erısítése adható meg. Ez elsısorban azt jelenti, hogy ma a Park utca és a Baross Gábor utca közötti, vegyes funkciójú területen olyan „agóra” jellegő városközpontot kell kialakítani, amely lehetıséget ad a fürdıhelyi társasági életre, az esti programokon való részvételre, a vendéglátóhelyek igénybe vételére. Ehhez szükség van: a városrendezési tervével összhangban a Balatonalmádit Veszprémmel összekötı út forgalmának a városközpontból történı elterelésére, a 71-es útba történı új becsatlakozás kiépítésére Vörösberénynél; a Kulturális Központ elıtti, illetve Babits utcai parkolók részbeni megszüntetésére, ezzel egyidejőleg pedig a sétáló övezet határán parkolóhelyek kijelölésére; a parkolók helyén közpark jelleggel a városi rendezvényeknek is helyszínül szolgáló központi tér („agóra”) kialakítására; a parkhoz, illetve azon keresztül a vízpartra vezetı átjáró közelében a 71-es út északi oldalán vendéglátóhelyek és játszótér kialakítására; a rendezési terv elıírásai és esetlegesen felújítások támogatás révén a Baross utca – Park utca közötti területen egységes építészeti stílus szerinti rendezés elımozdítására. 39


A mai központ, a jelenleg a turisták által használt területek fejlesztése mellett a városközpont kiterjesztése Balatonalmádi legértékesebb területe, a park irányába lehetıvé teszi a nem közvetlenül a vízhez kötıdı szabadidıs tevékenységek esetében is a tó látványának, mozgásának, hangjainak beemelését a turisztikai élménybe, ezzel is erısítve a fürdıváros jelleget. Ennek érdekében szükséges: a városközpont és a park közötti biztonságos gyalogos közlekedési kapcsolat kialakítása, egyrészt a kialakítandó szintbeli átjárónál védett (lámpás) átkelési lehetıség biztosításával, másrészt pedig a már létezı aluljáró felújítására, babakocsival, kerékpárral járhatóvá tételére, valamint folyamatos tisztán tartására; a 71-es úttól délre található értékeket, szolgáltatásokat látványos, figyelmet felkeltı módon bemutató információs tábla-rendszer megújítására-kiegészítésére, a park sétány jellegének erısítésére, parképítészeti megoldásokkal felértékelésére (virágosítás, vízcsövek eltüntetése, utak és padok megújítása);

környezet

a 71-es úttól délre az esti/éjszakai órákban is nyitva tartó vendéglátóhelyek engedélyezésére, terület biztosítására; a parkban a móló közelében már kiépített játszótérhez hasonló színvonalon a móló és a sportpálya közötti szakaszon több, egymáshoz tematikusan (pl. különbözı mesefigurákat bemutatva) kapcsolódó játszóterek létesítésére. A vendéglátóhelyek és a játszóterek együttes létesítése egyrészt az utóbbiak finanszírozását segítik, másrészt pedig egy helyen minden korosztály számára kínálnak szabadidıs lehetıségeket; a kerékpárúton görkorcsolya útvonal kijelölése, az útvonal görkorcsolyával bejárhatóvá tétele, a park nyugati részén gördeszka és görkorcsolya ügyességi pálya kialakítására (alternatívaként a sportpálya területén is megvalósítható), a parkban nem aszfaltozott futó útvonal kialakítására; a móló közelében vízi, vagy közvetlenül a vízparton levı színpad kialakítására; a parkban található, rossz állapotú és/vagy nem korszerő, környezetidegen épületek, építmények felújítása.

3.2.2.1.2 Strandok Balatonalmádi a Balaton arculatával összhangban jelenleg elsısorban vízparti nyaralóhelyként jelenik meg az emberek tudatában. Ennek fényében a strandok állapota és kínálata a turisztikai termék minısége szempontjából rendkívül nagy jelentıséggel bír. Balatonalmádiban a strandok elsısorban a minıségi alapszolgáltatás irányában fejlıdtek, bár ezen a téren is vannak még további feladatok, így: 40


további strandépületek felújítása, esztétikai korszerősítése – a Wesselényi strand keleti oldalán vagy a káptalanfüredi strandon is alkalmazotthoz hasonlóan – a vöröskı motívum megtartásával; a felújítások során – ahol ezt a tulajdonviszonyok, illetve a bérleti szerzıdések megengedik – a mai büfék helyén modernebb konyhatechnikát alkalmazni és így korszerőbb és változatosabb étlapot kínálni képes nagyobb vendéglátó egységek kialakítása; esténként legalább egy strandon a jelenleginél hosszabb nyitva tartás biztosítása.

A mai követelményeknek megfelelı – a siófokihoz, vagy füredihez hasonló – tematikus élménystrandot a település nem kínál. A termékfejlesztési irányokból két lehetséges tematika következhet: a „Family Beach”, illetve a „Sport Beach” kínálat kialakítása. Tekintettel arra, hogy a stratégiailag elsı helyre helyezett termék a családi üdülés, valamint ennek megfelelıen az elsıdlegesen kiemelt célcsoportot a családok alkotják, a Wesselényi strandon a családi strand, „Family Beach” kialakítása javasolható. Ennek részeként szükség van: a különbözı korosztályú gyerekek foglalkoztatását és felügyeletét biztosító strandanimáció szolgáltatásra, illetve ennek helyet adó kijelölt – részben a közvetlen napsütés elleni védelmet biztosító fedett – területekre; tisztított és melegített viző babapancsoló kialakítására; a strandon a különbözı korosztályoknak megfelelıen kialakított játékok, játszóterek további kiépítésére; baba-mama helység(ek) kialakításával a pelenkázás, etetés idıszakaira nyugodt körülmények biztosítására; az éttermekben a különbözı korosztályoknak megfelelı gyerekmenük és bébiételek kínálatára; a legkisebbeknek a déli hıség idején igénybe vehetı játszóterem kiépítésére (mely egyben a strandanimáció egyik lehetséges helyszíne is).

3.2.2.1.3 Sportpálya és „4 méteres part” Ma alacsonyan kihasznált területe a városnak a sportpálya és a „4 méteres part” ingatlan együttese, mely azonban a jövıben a fıszezonon kívül is hasznosuló turisztikai vonzerı kialakításának egyik fontos területe lehet. A fejlesztés jelenlegi legfıbb akadálya a két, önkormányzati tulajdonban levı ingatlan jelenlegi elkülönült hasznosítása. Célszerő ezért a két terület közötti kerítést megszüntetve a jelenlegi funkciók megtartásával és bıvítésével az aktív turisztikai kínálat központjává fejleszteni. A fejlesztés központi elemeként a koncepció 41


javasolja ezen a területen egy zárt, egész éven át mőködı, divatsportokat kínáló sportközpont kialakítását, amely a következı funkciókat tartalmazhatja:

Épületen belül (indoor): kondícionáló terem fittness termek squash pálya relaxációs központ: szaunák, masszázs, szolárium 25 m úszómedence medence vendéglátás szépségápolás

Épületen kívül (outdoor): strandröplabda kosárlabda/streetball görkorcsolya és gördeszka ügyességi pálya rendezvényhelyszín.

Az épület mellett ezen kívül biztonságos parkolási és kerékpár-tárolási lehetıséget kell biztosítani. A sportközpont létrehozásával és mőködtetésével – a kulturális vonzerık fejlesztésével egyidejőleg – lehetıség nyílik Balatonalmádiban a nyári fıszezonon kívüli vonzó kínálat biztosítására: kereskedelmi szálláshelyekkel együttmőködve „aktív” csomagokat összeállítva és kiajánlva (egészségmegırzés, fogyás, szépségápolás), a nyaralótulajdonosoknak, valamint veszprémi és más környékbeli települések lakosainak egész éves, illetve szezonális bérlet lehetıséget biztosítva, a helyi lakosoknak a sportegyesületeken keresztül kedvezményes használati lehetıséget biztosítva.

Mindemellett ez a terület méreténél fogva alkalmas arra, hogy a város másodlagos rendezvényhelyszíne legyen – olyan nagyrendezvényeknek otthont adva, melyek a Kulturális 42


Központ elıtti terület, illetve a parkban kialakítható helyszínekhez túlságosan nagyok lennének. Ehhez szükséges a mobil színpad és színpadtechnika további fejlesztése.

3.2.2.1.4 Köcsi tó, Malom völgy A Köcsi-tó és a körülötte található ifjúsági táborok elsısorban kiegészítı jelleggel játszhatnak szerepet Balatonalmádi turizmusának fejlesztésében. A város anyagi lehetıségeinek figyelembe vételével a koncepció rövid és középtávon nem javasol ezen a területen jelentıs fejlesztést. A városközpontban, a strandokon, illetve a sportpályánál megvalósuló fejlesztések révén mindazonáltal az ifjúsági táborok közönsége számára is vonzóbbá válik a város. A táborokkal kapcsolatos elképzeléseket a jövıben felül kell vizsgálni, amennyiben a táborokban jelentıs minıségi fejlesztés indul meg (a koncepció készítésének idıszakában ilyen szándékok nem körvonalazódnak), valamint a táborok mőködésében a kereskedelmi szálláshely jelleg hangsúlyosabbá válik. A Köcsi-tó és Malom völgy a jelenlegi viszonyok között a természeti környezetet igénylı outdoor sportrendezvények esetében játszhatnak szerepet, azonban ezek esetében is meg kell vizsgálni annak lehetıségét, hogy az indító/célállomás a városközpontban legyen. Ennek révén az ilyen – sokszor országos jelentıségő – rendezvények megjelenhetnek a város turisztikai kínálatában, pezsgıbb, mozgalmasabb életet sugallva hozzájárulhatnak a város imázsának javításához.

3.2.2.1.5 Lozsánta A lozsántai terület hasznosítása – annak ellenére, hogy a Balaton-part egyik legértékesebb területérıl van szó, melyet a Balaton Fejlesztési Stratégiája is elismer – rövidtávon a tulajdonviszonyok miatt nem lehetséges. A város anyagi lehetıségei a földek felvásárlását/kisajátítását nem teszik lehetıvé. Mindazonáltal közép- és fıleg hosszú távon, a nemzetközi és hazai turisztikai kereslet bıvülésével rentábilissá válhat egy olyan regionális jelentıségő nagyberuházás, mely Balatonalmádi turizmusában is gyökeres fordulatot hoz. A fejlesztés elısegítése és mederben tartása érdekében az Önkormányzatnak rendelkeznie kell a terület hasznosításával kapcsolatban olyan jövıképpel, mely a megfelelı helyzetben kommunikálva felkeltheti a szükséges tıkét biztosítani képes magánvállalkozók érdeklıdését. A jelenlegi hazai és balatoni turisztikai kínálat ismeretében a regionális, sıt országos jelentıségő fejlesztési lehetıség egy tematikus szórakoztató park kiépítése lehet. A fenti elképzelés mellett szól a terület mérete és elhelyezkedése, 43


Balatonalmádi jó megközelíthetısége Budapest felıl (számolva a 71-es utat tehermentesítı út megépítésével is).

A megvalósítást akadályozza ugyanakkor, hogy a magánbefektetıket elriaszthatja a nagyszámú nehezen integrálható érdekő, igényő tulajdonos, a Balaton-part közelsége miatt nagy volumenő beruházás csak nagyon szigorú környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén képzelhetı el, a környéken jelenleg nincs kellı mértékő szállodai kapacitás.

3.2.3 Garantált szolgáltatások, programok Az infrastrukturális fejlesztések megteremtik annak a lehetıségét, hogy Balatonalmádi mind a fıszezonban, mind pedig azon kívül növelje vonzerejét. Ezzel élni azonban csak akkor lehet, ha rendelkezésre állnak azok a szolgáltatások, melyek „életet visznek” a létesítményekbe. Ezek egy része az Önkormányzat, illetve intézményei által nyújtandó, más részük viszont piaci alapon is rentábilis lehet. Fontos annak felismerése, hogy a szolgáltatás- és programkínálat – a rendezvényekkel ellentétben – a szezon minden napján rendelkezésre áll, így alacsonyabb költséggel és intenzitással ugyan, de hozzájárul a kommunikált kínálat, termékek folyamatos biztosításához.

3.2.3.1 Családi üdülés A Wesselényi strandon különbözı korosztályú gyerekeknek vízben és vízparton nyújtott szórakoztató programok, vetélkedık biztosítása animátorok bevonásával (garantált strandanimáció). A programok mindennap, meghatározott idıben és korosztályigényeknek megfelelıen kerülnek meghirdetésre. A Kulturális Központban játszóház mőködtetése a résztvevık aktív bevonásával. A játékkészítés, illetve szervezett formában történı társasjátékozás programlehetıséget kínál a gyermekes családok számára rossz idı esetén, illetıleg biztonságos menedéket a déli hıség és a napsütés ellen. „Gyermekszemmel Balatonalmádiban”: az óvodások kifestıket és képeskönyveket, az iskolások pedig a korosztályuknak megfelelı nehézségő kvíz jellegő foglalkoztató füzeteket, útikönyveket kapnak, melyek segítségével megismerhetik, felfedezhetik a települést. 44


Gyermekversenyek megszervezése: aszfaltrajzverseny, győjtı versenyek, kiránduló verseny; amely nemcsak a nyaralóknak, hanem a helyi és környékbeli gyermekes családoknak is szórakoztató programot jelent.

3.2.3.2 Aktív szolgáltatások A káptalanfüredi strandon sportanimáció keretében vízi és vízparti szabadidıs sportok, sportvetélkedık, szabadidıs tevékenységek biztosítása (vízi-torna, streetball, strandröplabda, stb.) animátorok bevonásával. A környék felfedezése kerékpárral vagy lóháton egyénileg illetve szervezetten, elıre meghirdetett kiránduló program keretében Elıre meghirdetett napokon gyalogos élmény-kirándulások a városban és Balatonalmádi környékén (esti-éjszakai portyatúra gyermekeknek, esti városnézés családoknak, pub-túra a középkorú rétegnek) Vitorlás programok erısítése, melyhez elengedhetetlen vitorlás kikötı építése Fürdıkultúra felelevenítése, infrastrukturális szempontból

3.2.3.3 Kulturális szolgáltatások Az „Almádi séták” program keretein belül Balatonalmádi értékeinek játékos, szórakoztató formában történı bemutatása a korosztályok érdeklıdésének megfelelıen. Az értékek bemutatása történhet egy adott helyszínen interaktív foglalkozások keretein belül korosztályigények szerint, illetve esti felfedezı séta, városnézés keretében. Egyháztörténelmi és kulturális kirándulások, melyek kiinduló és végpontja minden esetben Balatonalmádi.

3.2.3.4 Konferenciaturizmus Éves rendezvényterv összeállítása, majd a helyi releváns szereplık mőködésének összehangolása a kiajánlás érdekében A konferenciák fogadásának idıpontja jellemzıen a holtszezon legyen Hazai és nemzetközi konferenciák fogadása, változatos témában A helyi szolgáltatók felfőzése 1-1 eseménynél

45


3.2.4 Rendezvények Balatonalmádi számos, az elmúlt években folyamatosan növekvı és bıvülı rendezvényt mondhat magáénak. Ezek egyfelıl biztosítják azt a keretet és gyakorlatot, amelyre a jövıben építeni lehet, másfelıl viszont jelenleg nem rendelkeznek akár országos vonzerıvel (kivéve a résztvevık számára, az ı jelenlétük azonban általában támogatott), elsısorban a már a településen nyaralók számára jelentenek kiegészítı programot. A rendezvénykínálat meglevı értékekre építı és a termékfejlesztési irányoknak megfelelı tudatos fejlesztése ugyanakkor jelentıs szerepet kell, hogy játsszon a város arculatának javításában. Ennek érdekében két általános vonatkozásban van szükség elırelépésre: egyrészt szükség van a rendezvénykínálat térbeni koncentrációjára, vagyis arra, hogy lehetıség szerint minden rendezvény „érzékelhetı legyen” a park területével kibıvített városközpontban. Erre kell törekedni az olyan rendezvények esetében is, melyek természetüknél fogva nem egy helyszínen zajlanak (futó- és kerékpáros versenyek, felvonulások, stb.). másrészt meg kell vizsgálni, hogy az olyan meglevı rendezvényeket, melyek sikeresek, de rétegigényt elégítenek ki (pl. országos terepversenyek, vitorlásversenyek), milyen elemekkel kiegészítve lehet a szélesebb közönség számára is nyomon követhetıvé, élvezhetıvé tenni.

Fentieken túl a rendezvények az egyes fejlesztendı termékeknek is részét alkotják.

3.2.4.1 Családi üdülés a szezonban érdemes minden este gyerekprogramot tartani (bábszínház, gyerekdalok, bohócok, portyajáratok, stb.) minden nagyrendezvényhez kapcsolódjon kiegészítı jelleggel gyermekprogram

3.2.4.2 Aktív szolgáltatások többgenerációs tömegsport-rendezvények a turisztikai kínálatban is szereplı sportágakban meglévı sportrendezvények integrálása a település arculatába meghatározó, médiaértékő, évente visszatérı sportrendezvények szervezése, a turisztikai kínálatban is szereplı sportágak egyikében 46


3.2.4.3 Kulturális szolgáltatások Balatonalmádi épített és tárgyi örökségének bemutatását, interpretációját segítı kulturális rendezvények szervezése (néprajzi jelleggel, pl.: borászat és halászat témakörben, vagy vallási jelleggel. „Az egyház és én”: amely templomokban van erre lehetıség, ott hetente 1-2 alkalommal szervezett körülmények között egyházzenei rendezvényeket lehet tartani. „Élı-zene”: mivel Almádinak már évtizedekkel ezelıtt bıséges élızenei programja volt, ezért érdemes feléleszteni ezt a hagyományt, úgy, hogy a vízpartot minél jobban belevonjuk a programokba

3.2.4.4 Konferenciaturizmus Komplex konferenciák rendezése a településen Holtszezon megtöltése konferenciákkal

Balatonalmádi turizmusának fejlıdése abban az esetben várható, ha a TDMSZ jelen koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányaihoz, kezdeményezéseihez a turisztikai vállalkozók s az Önkormányzat is csatlakozik. Természetesen nem várható, hogy minden vállalkozó egyetértsen a TDMSZ termékfejlesztési irányaival, azonban ezen a téren is együtt kell mőködni azokkal, akik önként csatlakoznak a kezdeményezésekhez. A fejlesztési irányok elfogadottságára akkor lehet számítani, ha a TDMSZ kiszámítható módon, kellı idıben kommunikálja szándékait, tervezett lépéseit, a vállalkozóknak és a lakosoknak lehetıséget ad a felkészülésre. Az egyenlı, kiszámítható esélyek biztosítása érdekében a fejlesztés egyes területein az elérendı állapotot és az ehhez szükséges tennivalókat rögzítı irányelvek a vállalkozókkal történt megvitatásuk után mindenki számára érthetı és követhetı programot biztosítanak.

47


Célcsoport Családok

Termékfejlesztési célok

2011 Animáció Játszóház Játék elıadások

Aktív célcsoport (vízisportok, kirándulások szerelmesei)

Animáció

2012 Védjegyrendszer keretén belül baba-barát szolgáltatásokra vonatkozó sztenderdek értékelése Animáció és gyermekmegırzés a strandon Garantált transzferjáratok a szolgáltatások helyszíneire

Védjegyrendszer keretén belül éttermi szolgáltatásokra vonatkozó minıségi sztenderdek értékelése

48

2013 Baba-barát szolgáltatásokra vonatkozó sztenderdek kidolgozása Animáció és gyermekmegırzés a strandon Garantált transzferjáratok a szolgáltatások helyszíneire

kikötı

Vitorlás létrehozása Éttermi szolgáltatásokra vonatkozó minıségi sztenderdek kidolgozása Sportprogramok biztosítása Sportversenyek szervezése,

2014 Baba-barát szolgáltatásokra vonatkozó sztenderdek bevezetése Család-specifikus kedvezménykártyarendszer bevezetése Animáció és gyermekmegırzés a strandon Garantált napi programok Kulturális programok Éttermi szolgáltatások minıségi sztenderdjeinek bevezetése Sportversenyek szervezése, lebonyolítása

2015 Baba-barát szolgáltatásokra vonatkozó sztenderdek ellenırzése Garantált transzfer járatok Garantált napi programok

A sportrendezvények kel nemzetközi porondra lépni


A kulturális turizmus résztvevıi

Konferencia- turizmus

Színházi elıadások Igényfelmérés a tervezett programokkal kapcsolatban

Helyi szolgáltatókkal kapcsolatfelvétel Komplex szolgáltatás kiajánlás

Egyházi helyszínek biztosítása Színházi elıadások Hangversenyek, koncertek

Rendezvénynaptár összeállítása A befogadó intézmények felkészülése Kiajánlás hazai szervezetek felé

lebonyolítása Rendezvények, bálok tartása Fesztiválok Egyházzenei események

Estélyek rendezése, rendezvények tartása Kulturális fesztivál szervezése Éttermi menü kialakítása

Rendezvénynaptár Rendezvénynaptár összeállítása összeállítása Kiajánlás hazai és Kiajánlás hazai és nemzetközi nemzetközi szervezetek felé szervezetek felé Kísérı programok Kísérı programok szervezése szervezése

Célcsoport-specifikus kínálatfejlesztés céljai

49

Egyházi rendezvények tartása Fesztiválok rendezése

Rendezvénynaptár összeállítása Kiajánlás hazai és nemzetközi szervezetek felé Kísérı programok szervezése


3.2.5 Kommunikációs kompetencia A TDMSZ kommunikációs kompetenciája közé tartozik a termék- és szolgáltatásfejlesztés által kialakított kínálat taktikai szintő kommunikációja és a márkaépítést szolgáló tevékenysége, amely a feladatok szintjén az alábbi.

Kommunikációs kompetenciák 2011

A garantált szolgáltatások és túrák, baba-barát szolgáltatások és animációk megjelenítése a 2012-es katalógusban Tagok felé történı folyamatos online kommunikáció Arculattervezés és kiadványok tervezése E-marketing fejlesztések tervezése

2012

Prospektusok, invitatív kiadványok megjelenítése Online kommunikációs platform üzemeltetése és folyamatos frissítése Tagok felé történı folyamatos online kommunikáció Turisztikai csomagok kommunikációja Vásárokon való részvétel Foglalási rendszer elıkészítési terv Vízi sportok központja imázs kiépítésének megkezdése

2013

Prospektusok, invitatív kiadványok megjelenítése Online kommunikációs platform üzemeltetése és folyamatos frissítése Tagok felé történı folyamatos online kommunikáció Turisztikai csomagok kommunikációja Vásárokon való részvétel Foglalási rendszer bevezetése Vízi sportok márkatervezése

2014

központja

imázs

kommunikációjának

megkezdése,

Prospektusok, invitatív kiadványok megjelenítése Online kommunikációs platform üzemeltetése és folyamatos frissítése Tagok felé történı folyamatos online kommunikáció 50


Turisztikai csomagok kommunikációja Vásárokon való részvétel Tagi szolgáltatások közvetítése Vízi sportok központja imázs intenzív kommunikációja 2015

Prospektusok, invitatív kiadványok megjelenítése Online kommunikációs platform üzemeltetése és folyamatos frissítése Tagok felé történı folyamatos online kommunikáció Turisztikai csomagok kommunikációja Vásárokon való részvétel Tagi szolgáltatások közvetítése Vízi sportok központja imázs intenzív kommunikációja A TDMSZ kommunikációs feladatai

3.2.6 Márkaépítés A jelenlegi stratégia központi eleme, hogy meghatározhassuk azokat az egyedi jellemzıket, értékeket, attrakciókat, melyek miatt érdemes Balatonalmádit felkeresni. Ehhez szükséges számba venni a jelenleg rendelkezésre álló értékeket, és a jövıben kialakítandókat is. Ezekhez alakítjuk a brand jelleget, a márkát, amelynek elsıdleges célja, hogy a kommunikáción keresztül azonosítsa, eligazítsa az érdeklıdıt, kifejezze a város szándékait a turizmus keretei között. A településnek már kialakult egy arculata, ezek jellemzıen a következık: Csendes Olcsó Alacsony minıségő és árú Kínálatában alacsony színvonalú Családi üdülıhely Látható, hogy ezek kevés vonzerıt tartalmaznak, így ezt kell átformálni, átalakítani. Ez komplex feladat, ennek kialakításához egész mély rétegekig kell megmozgatnunk elemeket, hogy változtatást érhessünk el. Így ez csak a településfejlesztési tervekkel összhangban alakítható ki.

Ahhoz, hogy kialakuljon a Balatonalmádi márka: 51


Erısíteni kell a Balaton által nyújtott lehetıségek kihasználását A szétszórtság helyett egy, vagy több, de tematizált élı centrumot kell létrehozni Szükségesek azok az infrastrukturális változások, melyeknek köszönhetıen igazi településközpont alakul ki Sport centrumok kialakítása is szükséges.

A márkaépítés fontos állomása a koncentráció, annak megjelölése, hogy melyik az a néhány húzó turisztikai ágazat, amely köré csoportosíthatjuk a fejlesztéseket. Ez a fejlesztési prioritásokat, az egymásra épülést is kijelöli. Mint láttuk korábban, Balatonalmádinak több fejlesztési irányvonalat is megjelöltünk, így célszerő ezekre felfőzni a márkaépítést. Célszerő egy központi brand-elemet kialakítani, amely alá csoportosítjuk az aktív turizmus, a kulturális turizmus, a családbarát szolgáltatások, valamint a konferenciaturizmus elemeit. Ennél a központi brandnél célszerő egy átfogó, általános elnevezést használni, amely lehetne a következı: ALLMÁDI; vagyis Almádi illetve az angol all (összes, minden) kombinációja. Ez szimbolizálhatja a közös arculatot, ez alá csatlakozhat be a 4 fı irányvonal: Családbarát szolgáltatások Aktív turizmus Kulturális turizmus Konferenciaturizmus

Fontos észben tartani, hogy a brand csak akkor lesz életképes, ha hozzá emészthetı, érthetı, egyben megragadó látvány járul. Ez magával hordja a közös logotípia, arculati elemek kialakítását is. Nem feltétlenül kell jelentıs mértékben eltérnünk a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület Arculati Kézikönyvétıl, hisz e két dolog hosszú távon összekapcsolandó, funkciójuk ugyanaz: Balatonalmádi népszerősítése, a helyi idegenforgalom kiszolgálása. A márkaépítés egyik fontos zsákutcája, ha megtaláljuk a jól hangzó brand nevet, ráaggatjuk az attrakciókra… és várunk. A kreatív munka végeztével ugyanis nem ér véget a feladat, olyan szisztematikus minıségirányítási és –biztosítási rendszert kell kialakítanunk, amely pontos beszámoltathatóságával, visszacsatolási lehetıségekkel, a felelısségek lehatárolásával fenntartható, és elvégzi a márka fenntartását, karbantartását. Mivel Balatonalmádi turisztikai fejlesztésének fı felelıse a TDMSZ, ezért az ı feladata a brand irányítása is. Mindez ésszerő is, hiszen így egy kézben futnak össze a település idegenforgalmával kapcsolatos dolgok, így az ezekre történı rálátásnak is centralizáltnak kell lennie.

52


3.3 A TDMSZ vállalkozási szolgáltatásai A TDM szervezet a következı, önálló vállalkozói tevékenység folytatását tervezheti: 1. Hirdetési lehetıség biztosítása: az integrált ICT (desztináció menedzsment) rendszer webfelületein, valamint a komplex touch-info terminálokon biztosított felületeken a tagok számára (kedvezményesen) illetve a desztináció egyéb szereplıi számára (meghatározott piaci árakon). 2. Kiállításokon való részvétel: a TDMSZ belföldi, turisztikai kiállításokon fog részt venni, amelyeken lehetıséget biztosít a szolgáltatók közvetlen részvételére. 3. Képzések szervezése tagok számára és a desztináció egyéb szereplıi számára (utóbbi bevételt jelentı vállalkozói tevékenység) Turizmus és desztináció menedzsmentképzés ICT-ismeretek A desztináció vonzerıinek, kulturális és természeti adottságainak és más, helyi specifikumainak ismertetése 4. Programszervezés: garantált transzfer-szolgáltatások és kirándulási csomagok szervezése, garantált rendezvények szervezése 5. Szolgáltatásközvetítés: az integrált ICT (desztináció menedzsment) rendszeren keresztül, illetve a TDMSZ front-office-ban történı szálláshely-, rendezvény-, programközvetítés a tagok számára (kedvezményesen) illetve a desztináció egyéb szereplıi számára (meghatározott piaci árakon).

A TDMSZ-nek a fentiekben röviden ismertetett szolgáltatásait a pályázatban megfogalmazott feladatokon kívül kell nyújtania, mert az szükséges a bevonható források körének és mértékének növelése érdekében, a partnereknek (és a desztinációnak) pedig szüksége van a szolgáltatásokra.

Vállalkozási szolgáltatások Tevékenységek Hirdetési biztosítása

Megvalósítás jellemzıi

lehetıség Kiadványokban, Tagok esetén honlapokon, kiállításokon, kedvezménnyel, eseményeken árazás alapján

Kiállításokon való részvétel

Tagok/partnerek által Tagok esetén támogatott kiállításokon való kedvezménnyel, részvétel megszervezése árazás alapján

Képzések szervezése

Területek:

25-30% egyedi 25-30% egyedi

turisztikai Évente 1-2 alkalommal, a 53


szolgáltatási minıség, munkatársak számára évente marketing, kulturális 1 alkalommal turizmus, online marketing és értékesítés, monitoring, környezet-monitoring, környezeti menedzsment rendszerek, közösségi oldalakon végzett online marketing és látogatómenedzsment és interpretáció terén Programszervezés

Aktív turizmussal Csomag- és transzferárak kapcsolatos programok, kialakítása, partnerek kulturális turizmussal bevonása jutalék ellenében kapcsolatos programok beindítása, támogatása

Szolgáltatásközvetítés

Tagok/partnerek által Szállás, közlekedés, nyújtott szolgáltatások programok (pl.: konferencia) közvetítése (viszonteladása) és étkezés (pl.: csoportos foglalás) közvetítése utáni jutalék A TDMSZ vállalkozási feladatai

Kompetencia

Kiemelt tevékenységek


Képzések szervezése (tagok és szolgáltatók számára) Tanácsadói és pályázatfigyelıi Pályázati lehetıség keresése tevékenység Saját üzleti tevékenység

Szolgáltatás-közvetítés

Belépıjegy

Hirdetés-közvetítés

Hirdetés szervezése

Kutatás Garantált szervezése

programok Pályázatfigyelés



A TDMSZ vállalkozási feladatai terv 54


3.4 Összegzés A mögöttünk álló oldalakból kibontakozott valami: Balatonalmádi lehetıségei sokrétőek, az alapok megfelelıek vagy viszonylag kevés befektetéssel modernizálhatóak. Egy fecske nem csinál nyarat – ugyanez igaz itt is, egyetlen tanulmányból nem lehet mindent elsöprı turisztikai szezont megvalósítani Almádiban. Azonban szükségesek ezek a munkák ahhoz, hogy legyen, ami kiérje magát, amibıl jó gondolatok sarjadjanak. Balatonalmádi parti része különösen hosszú, a strandot ölelı homokos és füves sportpályák, a Kulturális Központot övezı parkoló, a kulturális helyszínek és túralehetıségek, a színvonalas szállás- és vendéglátóhelyek mind olyan potenciált jelentenek, melyek felhasználásával kialakítható egy teljesen új imázs a településrıl. Egy olyan imázs, mely új szolgáltatásokkal, arculattal várja az ide látogató vendégeket. Egy olyan imázs, amely barátságos és elfogadható az itt élık számára is. Egy olyan imázs, amely kiemeli a települést a „Balaton-parti testvérek” sorából, s elhelyezi a várost a hazai turisztikai térképen, az ıt megilletı helyre. Jelen tanulmány lehetıséget kíván adni a döntéshozók kezébe, hogy merre érdemes elindulni. Többféle fejlesztési irányvonalat felvázoltunk, melyek komplex megvalósítása maximalizálhatja a Balatonalmádiban rejlı turisztikai potenciál hasznosítását. Ha már részterületeket sikerül tetı alá hozni, akkor volt értelme energiát fektetni a tervezésbe. Mindehhez szükség van a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület vezetıségének és munkatársainak áldozatos munkájára, a települési önkormányzat szakembereinek értı ajánlásaira, a külsı szakértı vállalkozások bevonására és a helyi lakosok hozzájárulására. Hiszen csak közös erıfeszítéssel lehet Almádi idegenforgalmi helyzetén javítani, s lehet Almádiból ALLMÁDI, mindenki kedvenc nyaralóhelye a Balaton északi partján.

55


Mellékletek

1. Vonzerőleltár 1.1 Vonzerıfa, vonzerıleltár A turizmus alapja a vonzerı, az, amiért a turista útra kel, aminek alapján kiválasztja az úti célt. A vonzerı tehát meghatározza a lehetséges keresletet (azoknak a turistáknak a körét, akik motivációjának megfelel a vonzerınk), de meghatározza a kínálatot is: a kialakítandó turisztikai terméket, annak színvonalát és összetételét. Ezért rögtön a tervezés kezdetén számba kell vennünk a már meglévı vonzerıket, illetve adottságokat, amelyekre alapozva a késıbbiek során turisztikai termékeinket létrehozhatjuk. Fontos, hogy a meglévı vonzerık mellett meg kell vizsgálni a kreatív ötleteket is és az összefogás teendıit. Miután összegyőjtöttük a meglévı vonzerıket, adottságokat, illetve az új ötleteket, minısítenünk is kell azokat. A vonzerık alapján kialakítandó turisztikai termékek összetett jellege miatt a vonzerık és a turisztikai kínálat egyéb elemeinek (infrastruktúra, közlekedés, szálláshelyek, vendéglátás, tájékoztatás, szórakozás, biztonság, vendégszeretet, stb.) fejlesztése nem választható el egymástól. Ezért a teljes fejlesztési igény felmérése érdekében a vonzerıfejlesztés kapcsán ezeket is mindig vizsgálni kell! Táblázat kitöltési útmutató: Minden vonzerıhöz 1 db önálló adatlapot kell készíteni. A táblázat bal oldalán szereplı számoknak megfelelıen a következıképpen kell a táblázatot kiegészíteni: 1. A négy kategória közül egy kiválasztandó. 2. A vonzerıt be kell sorolni a vonzerıfa megfelelı kategóriájába vagy alcsoportjába. 3-15. A vonzerı megfelelı adatait a táblázat üres rovataiba kell beírni. 16-21. Szakértık segítségével a három kategória közül a vonzerıre leginkább jellemzıt kell kiválasztani.

56


Vonzerıleltár és minısítı tábla Adatlap a vonzerık leltározásához 1.

A vonzerı Természeti rendszerezése

2. A vonzerı

4.

Megnevezése

5.

Címe

6.

Telefon/fax

7.

Email

8.

Honlap

10. 11.

Rekreáció

És ezeknek a vonzerıfa szerinti további bontása

3.

9.

Kulturális

A vonzerıgazda Neve A kapcsolattartó

12.

Értesítési cím

13.

Telefon

14.

Email

15.

Honlap

57

Speciális érdeklıdés


A vonzerı minısítése

0 pont

5 pont

10 pont

16.

Motivációs szerep

Harmadlagos vonzerı, mert a látogatók kizárólag emiatt nem jönnek el Balatonalmádiba, de a már itt levık tartózkodásuk alatt esetleg felkeresik

Másodlagos vonzerı, mert a látogatók egy része emiatt érkezik a térségbe és többségük a tartózkodásuk alatt is felkeresi

Az adott vonzerı jelenti a desztináció elsıdleges vonzerejét, mert a látogatók döntı többsége emiatt érkezik a térségbe és tartózkodásuk alatt biztosan fel is keresik

17.

Komplexitás

A vonzerı fejlesztési lehetıségei nagyon korlátozottak, nem képes jelentıs fogyasztói szegmens megszólítására

A vonzerı több fejlesztési lehetıséggel is bír, de ezáltal is csak néhány fogyasztói szegmenst képes megszólítani

A vonzerı számos továbbfejlesztési lehetıséget rejt magában, ezáltal a fogyasztói szegmensek széles körét képes megszólítani

18.

Elért forgalom

Nincs érzékelhetı A vonzerı forgalma a forgalom desztináció vonzerıi látogatottsági átlagának megfelelı, de stagnál

A vonzerı a desztináció leglátogatottabb attrakcióinak egyike és forgalma növekvı tendenciát mutat

19.

Ismertség (hatókör)

A vonzerıt csak a helyiek és a környezı települések lakói ismerik (látogatják)

A vonzerı a Nemzetközileg szomszédos ismert a vonzerı régiókban is ismert és onnan látogatókat vonz

20.

Fenntarthatóság

A vonzerı mőködtetése nem fenntartható, nem érvényesül a VICEmodell minden

A vonzerı még nem mőködik fenntarthatóan, de mőködtetıi már elkezdték a gyakorlatban

58

is

A vonzerı mőködése fenntartható, a VICEmodell minden szereplıjének érvényesülnek az


21.

Jövedelmezıség

szereplıjének érdeke

alkalmazni a érdekei fenntarthatóság elveit

A vonzerı nem üzemeltethetı nyereségesen és a desztináció turizmusára sincs jelentıs hatással

A vonzerı lehet, hogy nem mőködik nyereségesen, de Balatonalmádi turizmusára jelentıs hatással van

A vonzerı nyereségesen üzemeltethetı, és egész Balatonalmádi turizmusára meghatározó hatással van

A vonzerıfák

Csoport Domborzat

Állatvilág

Növényvilág

Természetvédelmi terület

Víz

Természeti vonzerık Alcsoport Hegycsúcs Cseppkıbarlang Felszíni karsztforma Külszíni bánya Geológiai feltárás Egyéb Állatkert Vadaspark Madárrezervátum Egyéb Botanikus kert, arborétum Egyedi növénytársulás Park, kastélypark Egyéb Nemzeti park Natúrpark Bioszféra-rezervátum Tó Forrás

Egyéb gyógy tényezı

Természetes gyógyiszap 59

Kategória

Szabad strand Fizetıs strand Természetes gyógyvíz Természetes ásványvíz


Gyógyklíma Gyógybarlang Egyéb Tájképi szépség Egyéb

Csoport Történelmi épület, rom

korokat

Kulturális vonzerık Alcsoport idézı Vár

Egyedi építészeti alkotás

Köztéri mőalkotás

Múzeum, galéria

Történelmi esemény helyszíne Esemény

Kastély Kúria Palota Villa Polgári lakóház Parasztház Rom, romkert Modern épület Egyéb Híd Kilátó Torony Ipartörténeti emlék Agrártörténeti emlék Egyéb Történelmi emlékmő Szobor, szoborpark Egyéb Képzımővészeti Természettudományi Történeti Mőemlék könyvtár Technikai Néprajzi Egyéb Néprajzi Kiállítás Komolyzenei 60

Kategória


Könnyőzenei Sport Képzımővészeti Tánc Irodalom Konferencia Kiállítás, vásár Várjáték Kulturális fesztivál Gasztronómiai fesztivál Borfesztivál Búcsú Egyéb Színház, opera Koncertterem Tanfolyam, tábor Vallás

Gasztronómia

Konferenciaközpont

Templom Zarándokhely Mecset Zsinagóga Apátság, kolostor Egyéb Híres vendéglátóhely

Borpince Borút Egyéb Tanácsterem Vásár, kiállítás

Városkép Egyéb

61

Étterem Cukrászda Borozó Sörözı, pub Csárda Kávéház Egyéb


Speciális érdeklıdést kielégítı vonzerık Csoport Alcsoport Szórakozóhely Klub Mulató, varieté Aquapark Vidámpark Egyéb Üzem, gyárlátogatás Ipar Mezıgazdaság Bánya Egyéb Bevásárló hely Ajándéküzlet Vásárcsarnok Használtcikk-piac Régiségüzlet Antikvárium Szupermarket Hipermarket Áruház Bevásárlóközpont Egyéb Szerencsejáték Kaszinó Lóverseny Egyéb Egyedi közlekedési eszköz Erdei vasút Komp Libegı Sikló Hajó Egyéb Temetı Vidéki környezet Falu Tanya, majorság Egyéb

Rekreációs igényeket kielégítı vonzerık Csoport Alcsoport Vízi sport Motorcsónakozás Vitorlázás 62


Vízisí Kajak-kenu Jetski Szörf Egyéb Horgászat Golf Kerékpározás

Kerékpárút Hegyi kerékpár-pálya Egyéb Kijelölt turistaút Tanösvény Vadmegfigyelı-hely Egyéb Sárkányrepülızés Ejtıernyızés Hılégballonozás Vitorlázórepülés Sziklamászás Egyéb

Természetjárás

Extrém sport

Vadászat Lovaglás

Lovarda Lovas panzió Egyéb Szálloda Élményfürdı Day-spa Egyéb Szanatórium Gyógyfürdı Gyógyszálloda Természetgyógyászat Egyéb Sípálya Szánkópálya Bobpálya Korcsolyapálya Egyéb

Wellness

Gyógykezelés

Téli sportok

Sportverseny 63


2. Szolgáltatói kódex

2.1

mőködési irányelvek turisztikai vállalkozások számára

Amit a vendégeknek kell nyújtanunk: viselkedési kódex összeállítása és szétosztása mindenkinek kérjük ki véleményüket saját magunk és a fogadóterület környezeti megítélésérıl környezeti jelentésünk publikálása Fogadó területtel szembeni kötelességek: lakossági viselkedési kódex elkészítése és terjesztése helyi munkavállalók és szolgáltatók alkalmazása Saját mőködésünk: Általános érvényes feladatok

környezeti politika elkészítése, teljes körő elfogadtatása és a gyakorlatba való átültetése a hatások vizsgálatával és kontrollálásával foglalkozó munkatárs alkalmazása a munkatársak oktatása és informálása innovációs programok meghirdetése partnereinket a fenntarthatósági alapelvek betartásának ellenırzésével válasszuk ki tegyük érdekeltté partnereinket a hatásmenedzsmentben és –megelızésben tevékenységünk hatásainak folyamatos elemzése

Funkcionális területek beszerzési politika (helyi szolgáltatók és nyersanyagok elınyben részesítése, kémiailag nem kezelt anyagok vásárlása) irodai és kiadványokhoz szükséges papír- és egyéb anyagfelhasználás racionalizálása vásároljunk nagy mennyiségben és csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét energiatakarékos eszközök beszerzése, alternatív energiaforrások étel- és konyhai maradékok kezelése hulladékgyőjtés és –feldolgozás módja

64


3. Viselkedési kódex

3.1 Viselkedési kódex turisták számára Az utazás az emberek természetes joga, amely fontos eszköze a világbéke megteremtésének és a kölcsönös megértés elısegítésének (WTO, 1985). Ez a jog azonban kötelezettségekkel is jár. Mielıtt elindul: Győjtsön információt a felkeresendı területrıl Tegyen fel kérdéseket utazási irodában a célterületre jellemzı hagyományokról és szokásokról, illetve a természeti környezetrıl Kérdezzen meg utazási irodát, hogy van-e az irodának saját és üzleti partnerei környezeti hatásait elemzı rendszeres vizsgálata Gondosan készítse össze csomagját; ha kész van, minden 3. ruhadarabot nyugodtan visszatehet, úgysem lesz rá szüksége Csomagoljon be papírt és tollat, írjon jegyzeteket Ha már megérkezett: Részesítsen elınyben helyi tulajdonú, családi szolgáltatókat, így közvetlenül hozzájárulhat munkahelyük megırzéséhez Ne támogassa azzal az illegális kereskedelmet, hogy védett élılényekbıl készített tárgyakat vásárol Legyen tisztában képességeivel és csak arra vállalkozzon, amit képes véghezvinni A menedékhelyeket csak szükség esetén vegye igénybe, azokat arra tervezték Csak olyan kiadványokat győjtsön össze, amelyre valóban szüksége lehet Részesítse elınyben a családi üzemeltetéső szálláshelyet A kultúra és a társadalomra vonatkozó elvek:

Tervezzen és hagyjon elég idıt egy-egy terület megismerésére Lásson és hallgasson figyelmesen Próbáljon meg alkalmazkodni a helyi szokásokhoz Attól, mert az ott lakók másként gondolkoznak, még nem teszi ıket alacsonyabb rendővé Emlékezzen arra, hogy Ön itt csak egy a sok ezer vendég közül, ne várjon el különleges kiváltságokat A helyiek fényképezése, videózása elıtt mindenképpen kérjen engedélyt Ha érdeklıdik a hagyományok iránt, ezzel hozzájárul azok fennmaradásához A helyiek az Ön viselkedésén keresztül fogják az Ön országát megismerni és értékelni 65


Tartsa tiszteletben a szent helyeket és a vallási elıírásokat Jusson eszébe, mielıtt bármi sértıt mond a vendéglátókról, hogy köztük is lehet valaki, aki ért az Ön nyelvén A fizikai környezetre vonatkozó elvek: Ha csak lehet, a saját erejét használja közlekedésre (gyalogoljon, kerékpározzon) Olyan utazási irodát és szolgáltatót válasszon, amely konkrét tevékenységekkel járul hozzá a környezet megóvásához Maradjon a kijelölt ösvényeken és utakon, ha az nincs, kövesse az állatok csapását A túrázása során termelt hulladékot vigye magával A természeti környezetet és a kis településeket kisebb csoportokban látogassa csak meg A népszerő területeket szezonon és csúcsidın kívül keresse fel Csak kijelölt kempingben verje fel sátrát A lehullott ételmaradékot győjtse össze Élvezze a természet csendjét és hangjait, próbálja meg azt a lehetı legkevésbé megzavarni Tüzet csak kijelölt helyen gyújtson, élvezze a gyertyafényt a tábortőz helyett A természet megfelelıbb táplálékot tud nyújtani a vadállatoknak, mint Ön Tartson tisztes távolságot az állatoktól, hiszen veszélyesek is lehetnek Önre, azon kívül, hogy zavarhatja ıket Minél távolabbra és minél gyorsabban utazik, annál nagyobb hatással van a fizikai környezetre Amit nem látunk, az attól még lehet környezetkárosító

Ha pedig hazaért: Minél több emberrel ossza meg frissen szerzett ismereteit, mert így hozzájárulhat a meglátogatott terület társadalmi-kulturális és természeti értékeinek minél szélesebb körő megismeréséhez és megértéséhez.

3.2 Viselkedési kódex helyiek számára A helyi lakosok érdeke, hogy a vendégek elégedettek legyenek utazásukkal, illetve hogy ne zavarják meg a mindennapokat. Fontos észben tartani: a helyi lakos is lesz még turista! Mielıtt a vendégek lakóhelyünkre érkeznek: Győjtsünk információt a vendégek szokásairól, nyelvérıl, lakóhelyük adottságairól 66


Tegyünk fel kérdéseket lakóhelyünk utazási vállalkozóinak, az önkormányzat turizmusért felelıs munkatársának a turisták jellemzıirıl Készítsünk jegyzeteket a turisták ottléte alatt szerzett tapasztalatokról és azt osszuk meg településünk lakóival Kezdeményezzünk nyilvános fórumok szervezését, ahol mindenki számára praktikus információkat kaphatunk környezetünk megırzése és a pozitív hatások megismerése, illetve azok elısegítése érdekében Használjuk fel utazásaink során szerzett tapasztalatainkat Ha már megérkeztek a vendégek: Gazdaság: Részesítsük elınyben a helyi tulajdonú, családi szolgáltatókat, így mi is közvetlenül hozzájárulhatunk munkahelyük megırzéséhez, a település szezonon kívüli életképességének növeléséhez Gondoljunk arra, hogy a visszajáró vendég a legjobb vendég Képezzük magunkat, hiszen a szakszerő vendégkiszolgálás hozza a legnagyobb hasznot A turisták kiszolgálásában mi nem ellenségek, hanem legrosszabb esetben is csak ellenfelek lehetünk Viselkedésünk nagyban befolyásolja, hogy fogják-e a turisták ajánlani ismerıseiknek, barátaiknak felkeresésre településünket vagy inkább annak elkerülését javasolják Kultúra, társadalom: Ne várjuk el, hogy a vendégek mindent tudjanak szokásainkról, hagyományainkról, gondoljunk arra, hogy mi is lehetünk még turisták idegen helyen Ha lehetıségünk van rá, tanuljunk idegen nyelveket A segítség legyen önzetlen Kérdezzünk, érdeklıdjünk, a vendégek boldogan válaszolni fognak A vendégek nem azért jöttek, hogy minket bosszantsanak, munkánkban akadályozzanak, csak nem ismerik ki magukat és alapvetı céljuk a kikapcsolódás Jusson eszünkbe, mielıtt bármi sértıt mondunk a vendégekrıl, hogy köztük is lehet valaki, aki ért a nyelvünkön Azért, mert a vendégek másként öltöznek, beszélnek, esznek, másban hisznek, azért még nem ítélhetjük el ıket A vendégek életritmusa alapvetıen eltérhet a miénktıl A fizikai környezet: Ha mi sem alkalmazzuk az alapvetı környezetkímélı technikákat, akkor azt a vendégeinktıl sem várhatjuk el Figyeljük a vendégek környezettel kapcsolatos viselkedését, lehet, hogy elleshetünk néhány jó ötletet 67


Mi jobban ismerjük a területet, vezessünk elkerülı mellékutakon, részesítsük elınyben a vendégek által kevésbé ismert szolgáltatókat, vásároljunk a vendégek szokásos vásárlási ideje elıtt vagy után Ha a vendégek elmentek: Hagyjunk elég idıt a következı szezon, vendégcsoport érkezésének elıkészítésére Összegezzük a tapasztalatokat és tanuljunk éppúgy a saját, mint a vendégeink hibáiból

68


Irodalomjegyzék ÖTM (2008) TDM Mőködési kézikönyv, szerkeszti: Dr. Lengyel Márton, kiadó: Heller Farkas Fıiskola Budapest, 2008 Magyar Turizmus Zrt (2006) A turizmus trendjei Európában, Turizmus Bulletin 2006/4., Magyar Turizmus Zrt. Brachna, J (2009) A turizmus családbarát jellegének fejlesztési lehetıségei a Balaton régióban. Tanulmány, Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából BtoB (2009) Social media benefitting businesses. Letöltés helye: http://www.btob.co.nz/cms/news/2010/01/social_media_benefitting_businesses.php , Letöltés ideje: 2011. március Buhalis, D. (2000): Marketing the competitive destination of the future, Tourist Management, vol. 21, 2000, issue 1, 97 p Piskóti, I. et. Al. 2002. Régió- és településmarketing, KJK, Budapest, 2002, 389 p. Puczkó, L.-Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, AULA, Budapest, 2005. Tasnádi, J. (2002): A turizmus rendszere, 2. Bıvített kiadás, AULA, Budapest Európai Bizottság (2002): E-business w@tch, ICT and e-business int he tourism sector, Sector riport No. 13. 2002 Schobert, M. (2009) Social web – the Austrian conex, prezentáció. Letöltés helye: http://www.slideshare.net/martin.schobert/unwto-etc-social-web-the-austrianconex, Letöltés ideje: 2011. március PE (2009) Turisztikai fejlesztési koncepció Balatonalmádi, Tanulmány, Veszprémi Egyetem, 2009

69

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

Recommend Documents