Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk hozzájárulni a turizmus ágazati fejlesztése érdekében. A turizmus fejlesztésének kereteit jelenleg a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, valamint az egyes termékstratégiák határozzák meg. A tervezést ezen stratégiák újragondolásával (vagy megerősítésével) lenne célszerű indítani, így meghatározható az egyes termékek (pl. „Gyógyító Magyarország – egészségipar”) helye és tartalma a hazai turizmus keretében és itt van lehetőség arra, hogy az összefüggéseket és hangsúlyokat, prioritásokat újratervezzük. Jelen helyzetben aktuálissá válik a magára régóta várató turizmus törvény megalkotása, a turizmust érintő jogszabályok harmonizációja, a napi működési rutint gátló jogszabályok átgondolása, a statisztikai adatgyűjtés megreformálása. 1.1. Turizmusfejlesztés KOMPLEXEN és a Turizmus, mint önálló ágazati kitörési pont! A teljes turizmus-ágazati fejlesztést a következők indokolják: • Hatékonysági oldalról a kimeneti eredmény - a szinergiák miatt - nagyságrenddel magasabb értéket fog eredményezni, mint pl. a leszűkített gyógyturizmus-fejlesztés • Ugyanakkor a gyógyturizmus (is) igényli, sőt rá van szorulva a turizmus teljes ágazati kínálatára, hiszen nemzetközi téren azonos egészségügyi szolgáltatások esetén (lásd határon túli versenytársainkat) a potenciális vendég/beteg a számára vonzóbb desztinációt választja (kulturális és örökségturizmus, például..) A turizmus, mint miniszteri szinten is elismert húzóágazat szerepét az anyag szerkezetében oly módon javasoljuk feltüntetni, hogy önálló ágazati fejezetként, a négy ágazati kitörési pontot a turizmussal együtt ötre bővítve jelenjék meg (21. oldal)! A kitörési pontok (21. oldal) közé javasoljuk felvenni a „vidékfejlesztés/gyarapodó vidék” fogalmát, ugyancsak! 2. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a turizmusnak számos eleme, típusa és formája van (vö. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia /NTS/), ezért nem tekinthetünk el a rendszerszintű kezelésétől, amelyre utaló információt a Vitairat nem tartalmaz. Feltételezve azt, hogy az NTS továbbra is a meghatározó dokumentum, javasoljuk a stratégia frissítését. 3. Teljes mértékben egyetértünk a „Gyógyító Magyarország” szlogennel és a megvalósítást megteremtő egészségturizmus kiemelt kezelésével. Költséghatékony fejlesztés hozható létre, mert viszonylag alacsony pénzügyi beruházás mellett igen gyors és nagy volumenű vendégforgalom növekedés realizálható, feltételezve a szükséges szakmapolitikai és szervezeti intézkedések soron kívüli megtételét. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Vitairatban megfogalmazottak valójában a gyógyturizmusra vonatkoznak és az egészségturizmus más területeivel nem foglalkoznak (mindezek alapján az alábbi javaslatok is csak a gyógyturizmus fejlesztésére vonatkoznak).
1
A Széchenyi Terv 1. által támogatott új termál- és gyógyfürdők valójában egy be nem fejezett projekt első lépéseinek tekinthetők. Számos létesítmények vált veszteségessé, illetve került bezárásra, komoly gondot okozva a többnyire települési önkormányzatoknak, mint tulajdonosoknak. Ennek oka, hogy kereskedelmi szálláshelyek kellő mennyisége nélkül a termálfürdők jövedelemtermelő képessége alacsony. Az érkező gyógyvendégek kúraszerű tartózkodása nélkülözhetetlen, a két-három hetes terápia vendégoldali feltételrendszerét azonban meg kell teremteni, egyrészt szálláshelyek létesítésével, másrészt gazdag kiegészítő program– és szabadidő eltöltési lehetőséggel. Garantáltan magas vendégforgalom reménye nélkül pedig befektetők nem fognak jelentkezni szálloda építésére. A várt vendégforgalom akkor indul meg egy településen, illetve térségben, ha a települési/térségi vonzerő- és termékstruktúra kiépült, jól működő. Az ehhez szükséges szakmai és szervezeti háttér azonban igen sok kistérségben hiányzik és tudástranszfer nélkül nem is teremthető meg; az ezt megcélzó TDM pályázati rendszert, megítélésünk szerint, sürgősen át kell alakítani, működésképességét javítani szükséges. A magyar gyógyturizmus versenyhelyzetét elemezve a Vitairat helyesen állapítja meg, hogy „A térségben található országok (Szlovénia, Ausztria és Csehország) fürdői és fürdőhelyei konkurenciát jelentenek hazánk számára”. (p. 48.) Ez is azt bizonyítja, hogy hazánkban különösen indokolt a turizmus komplex fejlesztése, mert a megnevezett országokkal hazánk a kulturális kínálattal és a hungarikumok széles tárházával tudhatja tartani a versenyt. A fenti helyzet megoldására az alábbi folyamat rendszerbe állítását javasoljuk a már létező intézmények esetén: • A fürdők létesítményi és nem infrastrukturális fejlesztése, ami azt jelenti, hogy a létesítményeket összességükben és nem műszaki szempontból és érdekek mentén fejlesztik. A fürdők szolgáltatási struktúráját fejleszteni kell, alkalmazkodva a nemzetközi versenyhez és a keresleti trendekhez, támaszkodva a hazai egyedi lehetőségekre. • A kiszolgáló kereskedelmi szálláshelyek rendelkezésre állása. Magas színvonalú szállodák (kereskedelmi szálláshelyek) nélkül nem lehet fenntarthatóságról és települési szintű megtérülésről beszélni. • A fejlesztésbe bevonandó privát tőkét (fürdő- és szálláshelyfejlesztésbe) csak abban az esetben lehet sikerrel megszólítani, ha a települési/térségi vonzerő- és termékstruktúra kiépült, jól működő. E helyen meg kívánjuk jegyezni, hogy az eddigi szálloda beruházások esetén a wellness szolgáltatások beépítése helyes volt, mert tapasztalatunk szerint vevőigény (sőt kiválasztási feltétel!) négycsillagos szinttől a szállodákban a wellness szolgáltatások megléte. Ugyanakkor hibás elképzelés azt hinni, hogy egy wellness szálloda építése önmagában jó befektetés. Jelen piaci körülmények között ez már kevés: aki az egészségturizmus piacán kíván érvényesülni, az ezt a szolgáltatási jelleget meg kell, hogy haladja. A hazai egészségturisztikai kínálatot javasoljuk olyan egyedi, további tevékenységekkel gazdagítani, melyek integrálása a turizmusba újdonságként jelentkezik és számos előnyt ígér. E helyen csupán hármat emelünk ki. 2
3.1.1. Művészetterápia, a magyar kultúra népszerűsítésével! Igen sok mentálisan sérült gyermek és felnőtt van, akiken a művészetterápia hatékonyan képes segíteni. Jelenleg nagyon széles körben dolgoznak művészetterapeuták, a legkülönbözőbb problémák megoldásában közreműködve az élet minden szakaszában, hazánkban is. Nonverbális jellegénél fogva a művészetterápia különösen produktív olyan esetekben, amikor a verbális terápiák nem nyújtanak segítséget. Ez külön előny lehet a külföldi vendégbetegek kezelésénél! Az I. Művészetterápiás Világkongresszus-t Budapesten tartották 2003-ban, egyik fő védnöke dr. Vizi E. Szilveszter volt, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Oktatási háttér adott: felsőfokú oktatási intézményekben hazánkban a Pécsi Tudományegyetemen folyik felsőfokú oktatás, posztgraduális képzés keretében, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán. Ezen kívül tanfolyami jelleg is jelen van az oktatásban, különböző szinteken. Ez a gyógyító tevékenység kiválóan illeszkedik az Új Széchenyi tervben megfogalmazott egészségturisztikai célokhoz, a „művészet” pedig a magyar kultúra népszerűsítését szolgálja, szinergiában a gyógyítással. 3.1.2. Lovasterápia, a magyar lovaskultúra népszerűsítésével - a vidékfejlesztés jegyében Igen sok olyan fizikailag és mentálisan sérült gyermek és felnőtt van, akinek állapota kéthárom hetes terápia keretében jelentősen javulhat. A tevékenység: a hippoterápia neurofiziológiai gyógytornakezelés a ló és a páciens mozgásdialógusának felhasználásával. A világban 1919-től jelent meg a lovasterápiás kezelés, a terápiás lovaglás gyógypedagógiai szemlélete a hatvanas években kezdte térhódítását. Magyarországon dinamikusan fejlődik a lovasterápia (hippoterapia), a lovasterapeuták képzése megoldott. Hazánkban majdnem bármely térségnek minden személyi és intézményi feltétele megteremthető, illetve fejleszthető, mely erre a hippoterápiás tevékenységre predesztinálja, csupán a potenciálisan érdekeltek döntésére van szükség a folyamat megindításához. A hippoterápia a lótartáson keresztül vidékfejlesztési/agrár célokat szolgál. 3.1.3. Természetgyógyászat Magyarország rendelkezik Európában az egyik legkorszerűbb természetgyógyászatról szóló jogszabályokkal, amelyek komplementer módszerként írják le azt. Magyarországon létezik Komplementer Medicina orvosi egyetemi tanszék a Pécsi Egyetemen. Ezt a lehetőséget a turizmus jól használhatná, hiszen a természetgyógyászat 22 területe hivatalosan gyakorolható, orvosi környezet megteremthető, medical wellnessbe jól befoglalható. Turisztikai attrakció lehetne egy természetgyógyászati klinika (ambuláns poliklinika sok hotellel a környezetében), olyan programokkal, amelyekhez egy-négy hetet kell a vendégnek egy helyben töltenie. Medical wellness az egyes hotelekben magas színvonalon sok természetgyógyászati elemmel ugyancsak megvalósítható. 3.2.
Javasoljuk a turizmus beillesztését a „Kreatív gazdaság” blokkba (pp.151-152. ) , ugyanis megítélésünk szerint a turizmus teljesíti a 151. oldalon felsorolt hét jellemző tulajdonság kritériumát.
4. Regionalitás és turizmusfejlesztés témakörében az alábbiakat kívánjuk kiemelni, elsőként hazánk két legfontosabb desztinációjára vonatkozóan: 3
4.1. Budapest 4.1.1. Budai Várnegyed komplex turizmusfejlesztése Fővárosunk kiemelkedő attrakciójának állapota, kihasználatlansága, kaotikus viszonyai szembetűnőek. (Omladozó Várbazár, kiásott és otthagyott mélygarázs, elmulasztott ROP forrásból megvalósítható kiemelt projekt, stb.). A jelenlegi állapot kialakulásában (az épületegyüttes romló állapotában és a fejlesztési források - torzsalkodások miatti elvesztésében lényeges szerepe van annak, hogy a területen illetékességgel bíró számos állami szervezet közötti viszonyrendszerek átláthatatlanok, túlbonyolítottak, sok esetben hiányosak. Ez összességében mindeddig ellehetetlenítette az összehangolt, hatékony beavatkozást, és a gazdátlanság benyomását kelti. A „Palota Együttes” fejlesztésének megvalósítása abban az esetben lehetséges, ha az erre vonatkozó döntés meghozatala és a finanszírozását biztosító felelősségvállalás is a legmagasabb szinten történik. Az állam feladata (kötelessége) a megvalósítás forrását biztosítani, fenntartva, hogy a tervezésnek koordinált, sokszereplős folyamatnak kell lennie. A turisztikai hasznosításnak ezt a prioritást kell alapul vennie, a turisztikai helyszínfejlesztés nem lehet öncélú. A Palotanegyed fejlesztése a kultúra prioritására épülve nyújt igazán turisztikai attraktivitást, annak minőségi megvalósítása teremti meg a vendéglátási és rendezvénydimenzió hátterét, jövedelemgeneráló képességét. Az állami hivatalok fejlesztési iránya a Palotanegyedben nem hozható összhangba az értékőrző kulturális fejlesztéssel, a korszerű turisztikai bemutathatósággal, a környezeti fenntarthatósággal. A tervezés jelenlegi helyzetében a soron következő feladat a Palotanegyedre olyan középtávú – 8-10 év alatt megvalósítandó – beavatkozásokra fókuszáló operatív terv – Akcióterületi Terv vagy ezzel tartalmilag egyenértékű Világörökségi Kezelési Terv – elkészítése, mely számba veszi a beavatkozások szereplőit, forrásait, a megtérülés és a fenntartható finanszírozás feltételrendszerét, a szükséges szervezeti háttér biztosítását, számolva a környezeti hatásokkal is. 4.1.2. Nagykapacitású kongresszusi központ építése Fővárosunk ma is kiemelkedő szerepet tölt be a MICE nemzetközi piacán. Ez meglévő versenyképességünket bizonyítja, melynek elemei a város elhelyezkedése, kulturális kínálata, lokációja, szórakozási lehetőségei, gasztronómiája, közlekedése, stb. Ennek a pozíciónak a fenntartásához és fejlesztéséhez, álláspontunk szerint, egy, a jelenleginél nagyobb, 3-5.000 plusz fős konferencia központ építése nélkülözhetetlen. Az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtése, nemzetközi példák szerint, kötvények kibocsátásával, speciális adók, stb. révén reálisan megoldható. 4.1.3. Magyarország, mint jelentős Nemzetközi Oktatási Központ Jelenleg is tízezernyi külföldi állampolgárságú diák tanul hazánkban. De, tekintve a magyar egyetemek színvonalát és elismertségét, úgy gondoljuk, ezt a tendenciát sokkal jobban lehetne erősíteni. A norvégok például, tudomásunk szerint, nem tartanak fent egy orvosi egyetemet sem, hanem diákjaikat az állam pénzén nálunk taníttatják. Ennek a folyamatnak az erősítése az általános gazdaságpolitikai előnyökön túl a hazai turizmus ügyét közvetlenül is szolgálja.
4
4.1.4. Balaton - Legyen a „Balaton: Európa családi tava”! A rendszerváltást követően, 1993-ban, a három balatoni megye és az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatásával a Balaton Alapítvány megbízásából elkészült a „A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója”, melyben a megfogalmazott cél: „…legyen a Balaton a gyermekes családok paradicsoma”. Ezt a pozicionálást azóta nem vitatta senki, ennek a koncepciónak a komolyságát és tartalmát senki nem vonta kétségbe, senki nem cáfolta. A teendőt a turizmus családbarát jellegének fejlesztésében, a „Családbarát régió” megalkotásában látjuk! Ennek az alternatívának jelentőségét az adja, hogy a legkisebb pénzügyi fejlesztéssel a legrövidebb idő alatt dinamikus és látványos vendégforgalom növekedés valósítható meg! Továbbá: • Jól átgondolt koncepció mentén rendet kellene tenni fesztiválok és események területén is, a profizmus jegyében és a hatékonyság elvének érvényesítése mentén. • A Balaton lehetőségeket rejt az egészségturizmus számára is! • Meg kívánjuk említeni a „HŰTŐTÁSKATURIZMUS”-t! A Balatonban-fürdés lehetősége látszólag magas vendégforgalmat produkált a múlt évben és az idén is, de aligha lehet a turizmus ágazat szempontjából kívánatosnak ítélni a „hűtőtáskaturizmus” dominanciájának erősödését, mely az egy-egy napra érkező látogatóknál közel nulla forintnyi helyi fogyasztást jelent a lakóhelyről hozott élelem okán. 4.2. Szervezetfejlesztés és tudástranszfer: turizmus a vidékfejlesztésért A vidéki térségek jelentős hányadának, tapasztaljuk, nemcsak vágya, de valóban egyetlen kitörési lehetősége a turizmus. Ehhez a személyi és a szervezeti feltételek azonban többségében nem adottak. A jelenleg futó TDM pályázati rendszer átalakításra, javításra szorul. Itt és most csupán két elemet emelünk ki: • Vannak települések, ahol nincs lényegi korreláció a vendégéjszaka szám és a települési önkormányzatok pénzügyi teljesítőképessége, valamint a TDM pályázatban előírt TDM munkatársi létszám között. • Prognosztizálható, hogy sok helyen a pályázati szerződésben, állam által diktáltan felépített szervezet összeomlik. Megfogalmazható a klaszterek létrehozásának fontossága, különös tekintettel a beszállítói, szolgáltatói és partner kapcsolatokra. A jelentős desztinációkban működő vállalkozások (szálláshelyek, éttermek, egyéb szolgáltatók) zöme tisztes szakmai színvonalon működik. Hiányt érzékelünk ugyanakkor olyan szakemberekben, akik képesek a nemzetközi trendek közvetítésére, az innovatív gondolkodás érvényesítésére. Mi turizmustervezésünk során gyakran szembesülünk a szakmai összefogás hiányával is, aminek leküzdése, álláspontunk szerint, külső szakmai támogatás, s benne tudástranszfer nélkül nem lehetséges! 5. Hungarikumok a turizmusban, avagy „A turizmus, mint a hungarikumok népszerűsítője és „értékesítője”” Nem lehet túlértékelni a hungarikumok szerepét a turizmusban, különös tekintettel arra, hogy véglegesítés előtt van „2010. évi … törvény a magyar nemzeti értékekről, a magyar nemzeti kincsekről és a hungarikumokról” című törvénytervezet megalkotása. Ennek előkészítéséhez szakmai lehetőségeink keretében igyekeztünk hozzájárulni. 5
A hungarikumok kulturális-történeti értéke, fontossága evidencia, jelentőségük szakmánkban, a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztésben felbecsülhetetlen. Marketing megközelítésben pedig az álláspontunk az, hogy a magyar értékek, s ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak hazánkban, de a világ magyarsága körében és nemzetközi téren is szakmánk, a turizmus. A „Hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is. Ezért úgy véljük, azonnali cselekvést igényel a hungarikumokkal való foglalkozás: ehhez a munkához jelentkezünk, közreműködésünket ajánljuk. Turizmustervező munkánkban a hungarikumok hazai és nemzetközi népszerűsítését, a hungarikumok vonzerő- és termékfejlesztő adottságát, valamint piacképző és versenyképesség növelő képességét hivatásszerűen fogjuk támogatni. 6. Rendezvényturizmus, fesztiválturizmus Turisztikai állami támogatást ne adjanak olyan rendezvényekre, melyek a helyi lakosság szórakoztatását szolgálják, de a turizmushoz nem járulnak hozzá. A támogatások elosztásánál ne olyan rendezvény kapjon támogatást, melynek marketing hatékonysága kétséges, hanem inkább a termék- és szolgáltatásfejlesztés. 7. Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás fontosságát javasoljuk önálló feladatként megfogalmazni, két aspektust figyelembe véve: • a fogyasztóvédelem nélkülözhetetlensége okán és • a szakmai feltételek rögzítése miatt. Ezen a helyen hármat emelünk ki: • „családbarát” szolgáltatások minősítési rendszerének kidolgozása • szállodák (kereskedelmi szálláshelyek) osztályba sorolása (pl. „Hotelstars”) és • „wellness” és „medical wellness” kategóriájú szolgáltatók (szállodák, szolgáltató központok) minősítési rendszerének kidolgozása 8. Gasztronómia: „Megkóstoljuk Magyarországot!” Tapasztalatunk szerint általános hiányosság, hogy a gasztronómiánkban rejlő lehetőségeket nem használjuk ki. A turisztikailag domináns fogadóterületeken a vendéglátás színvonala – többek között a privatizációnak köszönhetően - jelentősen fejlődött (étlapok terjedelme, adagok mennyisége, belsőépítészeti igényesség növekedése, a HACCP-nek megfelelés, a személyzet munkája, stb.), ugyanakkor gasztronómiánk - a jeles, évszázados hagyományai és gyökerei ellenére - jellegtelen, nemzetközi téren nem versenyképes. Alig van klasszikus nemzeti gasztronómiai értéket megtestesítő vendéglátóhely, hiány van friss, hazai alapanyagból, és a szakképzésben is vannak elmaradások. Javaslataink a fejlesztés elemeire (a teljesség igénye nélkül, elsősorban jelzésszerűen): • Tájhoz, mezőgazdasági hagyományokhoz, a kulturális, történeti örökséghez illeszkedő egyediség kialakítása, {lásd: „Hagyományok Ízek Régiók - Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek gyűjteménye” I-II. kötet)}
6
•
Alapanyagok: a hagyományokra és a helyi növényvilágra, illetve a növénytermesztés kultúrájára, az őshonos állatfajokra alapozva {lásd: az Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) OGY határozatával a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánította}, különös tekintettel a hungarikumokra és a bio-élelmiszer termelésre.
7
