A terv alátámasztó munkarészei

A terv alátámasztó munkarészei A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 4. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez alapján 1. SZERKEZETI TERVLAP – Lásd: TSZT_01_1M tervlapot 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA – Lásd: Településszerkezeti terv leírása 3. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A változásokat a rendezési terv módosítása tartalmazza. 4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A területi mérleg részletes adatait a biológiai aktivitásérték számítás tartalmazza. 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

B.-A.-Z. Megye Térségi Szerkezeti Terve 52/2010. (IV.29.) B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat határozat „ Erdőgazdálkodási térség – érinti „ Mezőgazdasági térség – érinti „ Vegyes területfelhasználási térség –érinti „ Városias települési térség – érinti B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V.5.) sz. rendeletében megállapított térségi övezeti szabályok: 3.1. Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület övezete „ Magterület – érinti az igazgatási területet „ Puffer zóna – érinti az igazgatási területet „ Ökológiai folyosó – érinti az igazgatási területet Új beépítésre szánt terület természetvédelem alatt álló településrészen nem került kijelölésre. 3.2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek övezete „ Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek – nem érinti „ Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek – érinti a KT-et „ Erdőtelepítésre alkalmas terület – érinti a KT-et Új beépítésre szánt terület az övezettel fedett területeken nem került kijelölésre. 3.3. Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete „ Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület – érinti KT-DNY „ Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület – nem érinti Az övezettel fedett területen beavatkozást nem tartalmaz a terv.

1

3.4. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete „ Országos jelentőségű tájképvédelmi terület – fedi „ Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület – nem érinti A település látványát kedvezőtlenül befolyásoló új elemek megjelenését nem tartalmazza a terv 3.5. Világörökség és világörökség várományos; történeti települési terület övezete „ Világörökség és világörökség várományos terület – nem érinti „ Történeti települési terület – nem érinti

3.6. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete „ Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület –nem érinti

3.7. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete „ Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe – nem érinti

3.8. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete „ Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület – fedi Új külszíni művelésű bányatelek kijelölése, valamint meglévő bővítése nem tervezett 3.9. Együtt tervezhető térségek övezete z Fejlesztési pólus – nem érinti „ Együtt tervezhető térségek –érinti

2

3.10. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi; honvédelmi területek övezete „ Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület – nem érinti „ Honvédelmi terület – nem érinti

3.11. Rendszeresen belvízjárta terület „ Rendszeresen belvízjárta terület – nem érinti

3.12. Nagyvízi meder övezete „ Nagyvízi meder övezete – nem érinti

3.13. Földtani veszélyforrás területének övezete „ Földtani veszélyforrás területe – fedi Miskolci Bányakapitányság, mint illetékes államigazgatási szerv véleménye beépítésre került a tervbe. 3.14. Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete „ Vízeróziónak kitett terület által érintett település – fedi

3.15. Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete „ Széleróziónak kitett terület által érintett település – nem érinti

B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat 37/2009. (IV.30.) határozat 1.1. Védett természeti területek „ Védelemre tervezett természeti területek – nem érinti „ Nemzeti Park – nem érinti „ Természetvédelmi terület – nem érinti

3

B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat 37/2009. (IV.30.) határozat 1.6. A megye területét érintő légszennyezettségi zóna „ Sajó völgye légszennyezettségi zónába tartozó települések – fedi

6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE

A város területére vonatkozó hatályos és módosításra tervezett településrendezési tervben szereplő területfelhasználási módokra vonatkozó területi mérleget az alábbiak táblázat öszszegzi: T.felhasználási módok hatályos kisvárosi lakó kertvárosi lakó falusi lakó tkp. vegyes kül. - temető kül. - garázs kül. - sport kül. - közmű kül. - turisztikai kül. - pince kül. - mg üzemi kül. - zagyter kereskedelmi közl-vasút közl-közt zöldter-közpark ipari erdő mg. kert mg. szántó gyep mg. major gyümölcsös víz IG. TERÜLET

terület (ha) 6,44 29,52 44,08 7,49 2,41 1,17 2,44 1,17 1,33 5,32 0,00 21,41 2,58 8,61 69,35 14,45 212,61 530,12 13,73 81,44 258,30 4,69 20,91 3,63 1 343,22

EÉ

BAÉ 1,2 3 2,4 0,5 3 1,5 3 0,5 1,5 1,5 0,7 0,1 0,4 0,6 0,6 8 0,4 8 5 3,7 3,7 0,7 5 6

7,7 88,6 105,8 3,7 7,2 1,8 7,3 0,6 2,0 8,0 0,0 2,1 1,0 5,2 41,6 115,6 85,0 4 240,9 68,7 301,3 955,7 3,3 104,5 21,8 6 179,6

T.felhasználási módok – módosítás kisvárosi lakó kervárosi lakó falusi lakó tkp. vegyes kül. - temető kül. - garázs kül. - sport kül. - közmű kül. - turisztikai kül. - pince kül. - mg üzemi kül. - zagyterület kereskedelmi közl-vasút közl-közt zöldter-közpark ipari erdő mg. kert mg. szántó gyep mg. major gyümölcsös víz IG. TERÜLET

terület (ha) 7,51 25,45 44,08 7,74 2,41 1,19 2,44 1,17 1,33 5,32 4,69 21,41 6,97 8,61 65,28 17,20 207,92 528,26 13,73 86,09 255,18 4,69 20,91 3,63 1 343,22

EÉ 1,2 3 2,4 0,5 3 1,5 3 0,5 1,5 1,5 0,7 0,1 0,4 0,6 0,6 8 0,4 8 5 3,7 3,7 0,7 5 6

BAÉ 9,0 76,4 105,8 3,9 7,2 1,8 7,3 0,6 2,0 8,0 3,3 2,1 2,8 5,2 39,2 137,6 83,2 4 226,1 68,7 318,5 944,2 3,3 104,5 21,8 6 182,3

A hatályos településrendezési terv területfelhasználási módjaiból számított biológiai aktivitásérték 6179,6 értékpont, míg a módosítás megvalósításával 6182,3 értékpont érhető el, azaz a változtatási szándékok során az aktivitásérték szinten tartása biztosítható.

4

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 5. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez alapján 1. RENDELET – Lásd Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosítása 2. RENDELET MELLÉKLETEI – Lásd Szabályozási tervlapok AZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 3. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez alapján 1.

A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE A településrendezési javaslatok és a táji, természeti, környezeti, épített örökségi, közlekedési és közmű elemek, javaslatok egymásra hatásának bemutatása szöveges és rajzi formában 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK A javasolt településszerkezet és a területfelhasználási rendszer bemutatása, szerkezetalkotó elemek és értékeik ismertetése Jellemzően mezőgazdasági területhasználat  Jellemzően lakóterület területhasználat  Jellemzően településközponti funkció  Ipari‐gazdasági funkció Környezetvédelmi célokat szolgáló erdő  Megkutatott bányaterület 

1.1.1 Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer 1.1.1.1 Beépítésre szánt területek (lakó-, üdülő-, vegyes-, gazdasági-, intézményi-, különleges területek) A hatályos településszerkezeti tervben beépítés szánt területek: − lakóterületek ƒ kisvárosias (Lk) ƒ kertvárosias (Lke) ƒ falusias (Lf) − településközpont vegyes területek − gazdasági területek ƒ kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) ƒ ipari-gazdasági (Gip) − különleges területek ƒ temető (K/te) ƒ sportpálya (K/sp) ƒ garázssor (K/ga) ƒ turisztikai (K/K/tu) ƒ pincesor (K/pi) 1.1.1.2 Beépítésre nem szánt területek (közlekedési-, zöld, erdő-, mezőgazdasági-, különleges területek) A hatályos településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt területek:

5

− − − − −

közlekedési területek (Kö) ƒ közút (Köu) ƒ kötöttpályás (Kök) zöldterület (Z) erdőterület (E) ƒ védelmi (Ev) ƒ gazdasági (Eg) mezőgazdasági (M) ƒ általános (Má) ƒ kertes (Mk) vízgazdálkodási (V)

1.1.1.3 Szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek − szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek

26. sz. másodrendű főút  Miskolc   Bánréve  Dózsa György út  Kossuth út – Vörösmarty út

−

szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek ƒ Iparvágány (saját célú vasúti pályahálózat)

−

szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások ƒ Bábony-patak

1.1.1.4 Védelmi és korlátozó elemek − védőtávolságok Védőtávolságot igénylő területek: iparterület és lakóterület közötti védőtávolság megtartása közművezetékek (elektromos légvezetékek, földalatti gázvezetékek) védőtávolságnak fenntartása Korlátozó elemek: különböző területfelhasználási funkciók egymást zavaró hatása miatti korlátozás védett természeti területek miatti korlátozás hírközlési létesítmények miatt korlátozásról nincs ismeret −

táj és természetvédelmi elemek, területek A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága előzetes állásfoglalása [ikt. I-84/2/2013.] szerint: ƒ Sajóbábony város közigazgatási területét az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján ÉTT nem érinti. ƒ Sajóbábony közigazgatási területén a Natura 2000 hálózat kategóriái közül különleges madárvédelmi területek kerültek kijelölésre – 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet [Bükk hegység és peremterületei – HUBN10003].

6

ƒ

Országos ökológiai hálózat elemei közül magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületek megtalálhatók.

ƒ ƒ

Egyedi tájértékek vonatkozásában Sajóbábony területére felmérés még nem történt. Egyéb védettségi kategóriákról nincs ismeret.

−

kulturális örökségvédelmi elemek A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal miskolci Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala előzetes állásfoglalása [ikt.: BO-08D/ÉH/466-2/2013.] szerint Sajóbábonyban az alábbiak az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek: ƒ 16260 – Méhész-tető: egyedileg védett régészeti lelőhely [04, 05 hrsz.] ƒ 16261 – Vegyiművek: régészeti lelőhely [024/89, 024/108, 024/125 hrsz.] Ismert és nyilvántartott műemlék a település közigazgatási területén nincs.

−

egyéb védelmi és korlátozó elemek A miskolci Bányakapitányság előzetes állásfoglalása [ikt.: MBK/666-2/2013.] szerint az alábbi lelőhelyek szerepelnek a nyilvántartásban: ƒ 72701 – Lyukóbánya I.: barnaszén ƒ 32725 – Lyukóbánya Észak: barnaszén ƒ 05-05-210-01-4120 – Sajóbábony, Kő-völgy: bentonitos nemesagyag A község közigazgatási területének földtani morfológiai felépítése, illetve a térségben észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ezen kívül nem ismeretes egyéb olyan földtani tényező, amelynek számottevően hátrányos lenne a befolyása.

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása Az egyes területfelhasználási, illetve egyéb szerkezeti változások pontokba szedve, lehatárolva az adott változás bemutatása − a terület a hatályos településszerkezeti tervben A belterület jellemzően kertvárosias és faluias lakóterület, az észak-keleti peremen kisvárosias beépítésekkel kiegészítve. Az iparterület (ipari park) a lakott területektől dél-nyugatra, jelentős mértékű erdőterületbe „ágyazva” került kialakításra. A külterület északi része szántó és gyep terület.

7

−

a javasolt módosítás indoklása A terv elfogadása óta készültek új telekosztások, gyalogutak, melyek átvezetése vált szükségessé. A hatályos tervben számos közpark kialakítása szerepelt, melyek nem valósultak meg és a jelenlegi településvezetés más funkciót szán az önkormányzati tulajdonban lévő területeknek.

1.2.2.

A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összhangjának bemutatása A településszerkezeti terv változásai jellemzően a belterületen és a település viszonylatában is kis mértékben tervezettek. A magasabb szintű tervek övezeti határai a településszerkezeti terv feltüntetésre kerültek. A magasabb szintű tervekkel való összhangot külön munkarész ismerteti.

1.2.3.

A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A település fejlesztési koncepcióját a Bay Zoltán Kutatóintézet (Miskolc) készítette. A koncepcióban megfogalmazott stratégiai cél: Sajóbábony innovációs potenciáljára épülő új gazdaságfejlesztés aktivitásának és vonzó arculatának kialakítása, valamint a településhez tartozó vállalkozói zóna reorganizációja. Sajóbábony és vonzáskörzete a megyei területrendezési terv besorolása szerint dominánsan természeti, illetve tájképvédelmi adottságokkal rendelkező – gazdaságfejlesztési cél szerint – vállalkozói övezet. A tájképvédelmi adottságoknak megfelelően az alternatív munkahelyteremtő vállalkozások és szolgáltatások telepítése/fejlesztése korlátozott. Jelen módosítási szándékok összhangban vannak a hatályos koncepcióval, a változtatási szándékok kisebb léptékűek, koncepcionális szinten változtatás nem tervezett.

2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A település igazgatási területe 1343 ha, melynek ~1/3-a [~446 ha] művelés alól kivett terület (a kivett területeknek 35%-a [~155 ha] belterület). A külterület jellemzően erdő [~437 ha], kisebb részben legelő [~291 ha] és szántó [~132 ha]. A nyilvántartott gyümölcsösök, szőlők és kertek mértéke csekélynek mondható. Regisztrált halastó, nádas és fásított terület nincs a település igazgatási területén. 2.1.2.

Természetvédelmi javaslatok

Natura2000

Nemzeti Ökológiai Hálózat

14/2012. (V.11.) KvVm rendelet értelmében különleges madárvédelmi terület: 3.2. Bükk hegység és peremterületei (HUBN10003) / 3.2.30. Sajóbábony 024/1, 024/53, 024/56, 024/69, 024/70, 024/72, 024/77, 024/78, 024/87, 024/95, 024/96, 024/97, 024/102, 024/106, 024/107, 024/115, 024/135, 024/167, 024/168, 024/169, 024/172, 025, 027, 029/2,

8

029/4, 029/3a, 029/3b, 029/3c, 029/3d, 029/3f, 029/3g, 029/3p, 029/3r, 030/1, 030/2, 031, 032/1, 032/2, 033/1, 033/3, 033/4, 033/5, 034, 035, 036, 037, 038, 039/1a, 1001, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1049, 1050, 1051, 1052 2.1.3.

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága I-84/2/2013. ügyiratszámú véleményét figyelembe véve az alábbi tájidegen fajok telepítése nem javasolt: alkörmös - Phytolacca americana amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica ártéri japánkeserűfű - Reynoutria japonica átoktüske - Cenchrus incertus bálványfa - Ailanthus altissima betyárkóró - Erigeron canadensis bíbor nenyúljhozzám - Impatiens grandulifera borzas kúpvirág - Rudbeckia hirta csicsóka - Helianthus tuberosus egynyári seprence - Stenactis annua fehér akác - Robinia pseudoacacia gyalogakác - Amorpha fruticosa japán komló - Humulus scandens kanadai aranyvessző - Solidago canadensis kaukázusi medvetalp - Heracleum mantegazzianum keresztlapu - Erechtites hieraciifolia

2.1.4.

kései meggy - Padus serotina keskenylevelű ezüstfa - Eleagnus angustifolia kisvirágú nenyúljhozzám - Impatiens parviflora magas aranyvessző - Solidago gigantea magas kúpvirág - Rudbeckia laciniata nyugati ostorfa - Celtis occidentalis óriás japánkeserűfű - Reynoutria sachalinensis őszirózsák – Aster spp. parlagfű - Ambrosia elatior parti szőlő - Vitis vulpina selyemkóró - Asclepias syriaca sokvirágú napraforgó - Helianthus decapetalus süntök - Echinocystis lobata sziklai szőlő - Vitis rupestris vadszőlő fajok - Parthenocissus spp. zöld juhar -Acer negundo

Biológiai aktivitásérték változása Lásd: Biológiai aktivitásérték számítás

2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldterületek, intézményi és lakóterületek, erdő és mezőgazdasági területek, vonalas zöldfelületi elemek, történeti kert) 2.2.1.

Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A városban meglévő zöldfelületek, védelmi célú erdőterületek megóvása, folyamatos karbantartása szükséges a településen és a térségben üzemelő ipari tevékenység ellentételezésére, a környezetminőség javítására. A városkép megítélése érdekében a közterületek „virágosítását”, a zöldfelületek növelését a tájra jellemző fajokkal, az allergén fajok kerülésével és a növekedési igény figyelembe vételével kell megoldani.

2.2.2.

Zöldfelületi ellátottság alakulása A város lakott területein a zöldfelületek növelésére lenne még lehetőség, sok utcában hiányosak a közutakat kísérő – rendelkezésre álló helyhez igazított és tájra jellemző fajokból álló – zöldsávok. A keskeny, hosszú ingatlanok telekvégei számos helyen kihasználatlanok, pedig alkalmasak lennének mikrokörnyezetet javító fásítások számára.

2.2.3.

Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A város területén a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felmérte a természeti szempontból védelemre érdemes elemeket, azok tervi megjelenítése megtörtént, megóvásuk magasabb szintű előírások révén biztosított.

3.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás

9

3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Sajóbábony közúti megközelítése biztosított, a nagyobb térségi összeköttetést biztosító M30-as autópálya felhajtója ~15 km-re található a város belterületétől. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok A város a 26. sz. főútról leágazó 25138. sz. bekötőútról érhető el. A bekötőút hossza 4085 m, átlagosan 6,0 széles, aszfalt burkolatú, két oldalt vízelvezető árokkal. A meglévő csomóponton változás nem tervezett.

3.3. Belső úthálózat (keresztmetszeti szelvények, közterületi parkolás) A városban a gyűjtő utak szabályozási szélessége 16-22 m közötti, míg a lakóutcák 6-20 m szabályozási szélességűek. Utcanév Ady Endre Béke Deák F. Erkel F. Kinizsi Kossuth Kun B. Rákóczi Széchenyi Vörösmarty Váci M. Arany János Bartók Béla Bocskai Bacsó B. Dankó P. Dózsa Gy. Fazekas Fürts S. Gárdonyi Jókai József A. Kölcsey Kodály Z. Petőfi Ságvári Szabadság Táncsics

Kategória gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út gyűjtő út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út lakó út

Szélesség m-ben (padka+árok) 20 16 16 20 20 16 20 22 20 22 22 6 16 10 16 10 10 16 12 20 16 8 16 16 6 16 10 16

3.4. Közösségi közlekedés (közúti és kötöttpályás tömegközlekedés) A közúti közösségi közlekedés megoldott, a Volán buszjáratai biztosítják a helyközi közlekedést. Sajóbábony nem eleme az országos személyszállítási vasútvonalnak. 3.5. Kerékpáros közlekedés A Kossuth L. utcai emlékműtől a 26. sz. útig került kijelölésre a kerékpárút nyomvonala, amely a Sajóecseg és Sajókeresztúrral történő összeköttetést biztosítja.

10

3.6. Főbb gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedést biztosító járdák az úthálózat mentén, helyenként egy másutt mindkét oldalon. 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás

A városban a járművek száma visszaesést mutat 2008. óta. A parkolás a falusias (családi házas) beépítéseknél jellemzően telken belül biztosított. A kisvárosias beépítéseknél (lakótelep) több parkoló is kialakításra került. Az orvosi rendelő mellett ~120 db (781 hrsz.), a Kinizsi utcában ~80 (114 hrsz.) garázs épült. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK (A település közműhálózati javaslatainak ismertetése) 4.1. Víziközművek Vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés A városban a vezetékes ivóvízellátás biztosított, az üzemben lévő vízellátó berendezések a településen felmerült igényeket kielégítik. Az avult hálózatok rekonstrukciója megoldandó. Az ipartelepen üzemelő vállalkozások vízellátása is biztosított, jelentős a szabad kapacitás is.

A szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. 4.2. Energiaellátás Villamos energia, gázenergia, távhő, megújuló erőforrások, egyéb A városban a villamos energia ellátás biztosított, a felmerülő igényeket a szolgáltató ki tudja elégíteni. A megújuló energiaforrások nem terjedtek el igazán a városban, ennek okaként elsősorban a forráshiány, a pályázati támogatások hiánya, illetve alacsony mértékű intenzitása említhető; a hosszú távú megtérülés, illetve a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága nincs ösztönző hatással a lakosságra a megújuló beruházásokra.

11

A gázellátás biztosított a településen, a felmerülő igényeket a szolgáltató ki tudja elégíteni. 4.3. Hírközlés Távközlés, műsorszórás A városban a vezetékes és vezeték nélküli hírközlési szolgáltatások, valamint a Magyar Posta szolgáltatásai biztosítottak. A mellékelt ábra a településen nyilvántartott kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számát, illetve a vonalas telefonnal rendelkező lakások számának alakulását mutatja. Látható, hogy mindkét szolgáltatás esetében jelentős visszaesés következett be az elmúlt években. A változás oka a piac átrendeződése, a mobil telefonok térnyerése, a folyamatosan változó technológiák alkalmazása.

Sajóbábony igazgatási területén működő szolgáltatások (forrás: NHH): ƒ Barcika Comp Bt.: internet ellátás ƒ BICOMIX Kereskedelmi Kft: internet ellátás ƒ Borsodweb Kft: internet ellátás ƒ Corvus Computer Kft: internet ellátás ƒ Dunakanyar-Holding: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ EnterNet 2001 Kft: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ Externet Zrt: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ Hungarotel Rt: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet ellátás ƒ Integral Computer: internet ellátás ƒ Invitel Telekom Kft: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet ellátás ƒ Kondás Tibor: internet ellátás ƒ Magyar Telekom Nyrt: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ MM-Net s.r.o.: internet ellátás ƒ Nagy István: internet ellátás ƒ NetAid Informatikai Kft: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ Oláh és társa Kft: internet ellátás, vezetékes műsorjelosztás ƒ Profiszol Kft: internet ellátás ƒ QPS Kft: internet ellátás ƒ Szamos Kft: internet ellátás ƒ Szamosnet Kft: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás, internet ellátás ƒ Szatmár-Net Bt: virtuális magánhálózati, aszinkron, adathálózati szolgáltatás, internet ellátás ƒ Szer-Szoft Kft: internet ellátás ƒ Tisser Kft: internet ellátás ƒ UNICOMM Kft: nyilvános belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ Vivafone Kft: nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélő szolgáltatás ƒ 3C Távközlési Kft: internet ellátás

12

4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A városban a megújuló energiaforrások hasznosítása eddig nem terjedt el. A forráshiány miatt elmaradt a fenntartható fejlődést elősegítő technológiák elterjedése. A megújuló energiában rejlő gazdasági potenciál kihasználása érdekében napenergia hasznosítása céljából terület biztosítására kerül sor. 5.

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A településrendezési javaslatok környezetvédelmi összefüggéseinek bemutatása, várható környezeti hatások, környezeti feltételek a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés Jelen településrendezési módosítások a környezetre az előzetes ismeretek, a várható fejlesztési szándékok révén kedvezőtlen hatással nem lesznek, a magasabb szintű, környezet védelmére vonatkozó előírások biztosítják a jogszabályi hátteret, a szabályok betartása a helyi, illetve járási szakigazgatási szervek feladata.

6.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A településrendezési javaslatok összhangja a hatályos településszerkezeti tervben rögzített elhatározásokkal, területek aktiválása, ütemezése A Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv összhangban van, a módosítások mindkét terv-típus esetében átvezetésre kerültek. A jelenleg átvezetésre került módosítási szándékok a felmerült igények alapján kerültek meghatározásra, így megvalósításuk rövid (1 év) és középtávon (1-3 év) tervezett.

7.

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A szabályozás céljainak és eszközeinek ismertetés, azok összefüggései, a szabályozás alapelve, a változási szándékok javaslata, a szabályozás eszközeinek összefoglalása A település teljes igazgatási területére készített terv elfogadása óta olyan igények merültek fel a városban, melyek bizonyos részterületeken módosítások átvezetését tették szükségessé, így a szabályozási terven jelölt változtatások a jelenlegi tényleges igényekhez mérten kerültek meghatározásra, a településszerkezeti tervvel összhangban. A szabályozás az országos érvényű előírások figyelembe vételével történt, indokolatlan túlszabályozást és a napi építéshatósági munka ellehetetlenítését tartalmazó előírások kerülésével.

8.

BEÉPÍTÉSI TERV A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 7. melléklet szerint. A városközpont továbbfejlesztésére beépítési terv készült, amely javaslatot tesz az új lakóterületek kijelölésére, kereskedelmi területek potenciális helyére, megadja a városi teresedés, illetve a közterületek helyeit.

9.

KÖRNYEZETI ÉRTEKLÉS Környezeti vizsgálat kötelezettség esetén, külön jogszabály szerint. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet OTÉK 3.§ (3) bekezdés szerint a környezeti értékelésnek is megfelelő tartalommal.

9.1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Sajóbábony Településrendezési Terve módosításához készült. A TRT készítésére vonatkozó előírások alapján a módosítási szándék előzetes tájékoztatási szakaszában az alábbi – környezetvédelmi szempontból releváns – vélemények érkeztek: − ÉKÖTEVIFE (üi.: Madácsi Henrietta; üsz.: 2754-3/2013.) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásukról szóló mód. 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló mód. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) sz. Korm. rendelet előírásait érvényesíteni kell.

13

A földterületek felhasználása során megvalósuló létesítmények építési, vízilétesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez külön eljárás keretein belül meg kell kérni a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét. A vízilétesítmények vízjogi engedélyezési eljárását, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet rendelkezései tartalmazzák. A R. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján további, részletesebb vizsgálatot (ún. Natura 2000 hatásbecslést) abban az esetben kell végezni/készíteni, amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak a Natura 2000 területre jelentős hatása lehet. A rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni az alábbi jogszabályokat: 4/2011. (I.14.) VM rendelet, 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet, és a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az egyéb légszennyező anyag kibocsátások okozta légszennyezettség a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján. 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól - a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében a területendezési tervek készítésekor a Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni zajforrások helyének kijelölésekor, zajforrások és védendő létesítmények egymáshoz képest történő elhelyezésekor. Amennyiben csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére kerül sor, a Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. Figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve annak végrehajtására kiadott, hatályos jogszabályok előírásait. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy más nem veszélyes hulladék közé juttatni. A település területén végzett tevékenységek során képződő hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. −

BNPI (üi.: Szögedi Zsuzsanna; üsz.: I-84/2/2013.) Sajóbábony város közigazgatási területét az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján ÉTT nem érinti. A Natura 2000 hálózat kategóriái közül különleges madárvédelmi területek kerületek kijelölésre. Sajóbábony közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat elemei közül magterületek, és ökológiai folyosók és pufferterületek megtalálhatók. Sajóbábony város esetében egyedi tájértékekre vonatkozó területi felmérések az Igazgatóság részéről még nem történt. Sajóbábony közigazgatási területén helyi jelentőségű védett természeti területekről/értékekről nincs tudomás. Egyéb védettségi kategóriákról sincs tudomás. Esetlegesen felmerülő fásítás, fatelepítési szándékkal kapcsolatban: a természetvédelmi szempontból értékes gyepek erdősítése, fásítása ellenjavallt; növénytelepítések során csak nem invázív, őshonos fajokat szabad telepíteni.

−

B.-A.-Z. KH Népegészségügyi SZ. SZ. (üi.: Mák Nóra Virág; üsz.: IV-R-015/294-3/2013.) A településrészek övezeti besorolásának esetleges változtatása, új építési terület kijelölése tekintetében közegészségügyi érdek, hogy a lakóterületek rendeltetésszerű használatát ipari és szolgáltatói tevékenység zajjal, porral vagy légszennyezőkkel ne zavarja. A terület-használatokhoz biztosítani kell a rendeltetéshez szükséges közműveket, az emberi tartózkodásra szolgáló területeken ivóvíz minőségű vizet, illetve a keletkező szennyvizeket környezetkímélő módon kell elhelyezni.

−

Miskolci Bányakapitányság (üi.: Drazsdik Lajos; üsz.: MBK/666-2/2013.) Megkutatott készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyeket szerepeltet: Miskolc I. – szén; Sajóbábony I. – bentonit bányatelek.

14

A közigazgatási terület földtani morfológiai felépítése, illetve a térségben észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ezen kívül nem ismer egyéb olyan földtani tényezőt, amely számottevően hátrányosan befolyásolhat. −

B.-A.-Z. KH Földhivatala (üi.: Fejes Tibor; üsz.: 10060/2013.) A közigazgatási területen belül elsődleges szempontnak kell lennie a jó minőségű termőföld védelmének. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

−

B.-A.-Z. KH Erdészeti Igazgatósága (üi.: Kardos Gyöngyi; üsz.: IV-G/1063-2/2012.) A település fejlődése és építési rendje szempontjából az aktuális erdőterv használható fel. Az erdőt érintő terv esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai szerint kell eljárni.

9.1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett államigazgatási szervek véleményei figyelembe lettek véve a terv készítésénél. 9.1.3. A környezet védelméért felelős szervek és érintett nyilvánosság bevonása A településrendezési eszközök készítésére vonatkozó 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásai biztosítják a lakosság és a térségben illetékes hatóságok tájékoztatását, bevonását a terv alakulásába. 9.1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok − − − − − − −

B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatalának adatai FÖMI, MFGI KSH, NFSZ adatbázisai Forgalomszámlálási adatok Magasabb szintű tervek, koncepciók (OTrT, OTK, MTrT stb.) Magyarország Kistáj Katasztere Sajóbábony város önkormányzatának saját adatai

9.2.1. A terv tartalmának összefoglaló ismertetése A város településrendezési eszközeinek módosítása a felmerült településvezetési és lakossági igények szerint, valamint a korábbi terv jóváhagyása óta eltelt időszak jogszabályi változásainak átvezetése tervezett. 9.2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel A magasabb szintű tervekkel való összhangot külön munkarész részletezi. Lásd. 5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BIZTOSÍTÁSA című munkarész. 9.3.1. A célok összevetése az országos szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A rendezési szándékok a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellet kerültek meghatározásra. A magasabb szintű előírásoknak megfelelően a területfelhasználásban tervezett változtatások megvalósítása során a biológiai aktivitásérték szinten tartható. 9.3.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben −

A felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme: nem tervezett a felszíni, felszín alatti vizek minőségét károsító fejlesztés; a magasabb szintű jogszabályok biztosítják a települési vízminőségének megóvását. − Talajvédelem: a rendezés alá vont terület a belterületi földrészletekre koncentrál; a település átlagostól jobb minőségű termőföldjei beépítésre nem szántak.

15

−

Települési környezetminőség javítása: a tervezett fejlesztési szándékok elsősorban a beépített területek rendezésére koncentrálnak, a fenntartható fejlődés mellett a magasabb szintű környezetvédelmi előírások figyelembe vételével, így hosszú távon a város környezetminőségének javítását szolgálják.

9.3.4.1. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése [Forrás: Magyarország kistájkatasztere; MFGI]

Sajóbábony város a Bükkvidék, Bükk-Fensík kistájhoz tartozik. A kistáj kiemelt karsztos fennsík; az átlagos relatív relief 210 m/km2. Jellemző felszíni formák a víznyelő töbörsorokkal mélybe fejezett völgyek és bércek. Az ariditási index 0,93-1,12. A nyugatias szelek az uralkodók. Az éghajlat az erdőgazdálkodásnak kedvez. A kistáj 85%-ban mezozóos karbonátos kőzetekből épült fel. Jellemző fő szerkezeti irány a K-Ny-i. A tönkösödött, többször eltemetett és exhumált felszín a pleisztocénban „A” típusú módon karsztosodott.

Mélyföldtani térkép

Földtani térkép

Talajvíz mélysége

Pre-kainozoos földtani térkép

nitrátérzékeny terület (2010.)

A kistáj növényföldrajzilag a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Borsodense flórajárásába sorolható. A fennsík potenciális erdőtársulására legjellemzőbb a montán-bükkös (Aconito-Fagetum silvaticae). A társulás aljnövényzetében gyakoriak a magashegyi növények, mint a bérci rózsa (Rosa pendulina), a havasi ribizke (Ribes alpinum), az örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillatum), a sugárkankalin (Primula elatior). Az irtáshelyeken aranyzabos (Trisetum flavescens), veres csenkeszes (Festuca rubra) hegyi rétek fejlődtek ki. A sűrűn előforduló töbrök fenekét szőrfűgyepek (Nardus stricta) borítják. A réteken fellelhető a tárnics (Gentiana austriaca), a karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum). Erdőtervezett erdő A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 1. sz. melléklete tartalmazza az egyes zónacsoportok határértékeit: Légszennyezettségi agglomeráció 8. Sajó Völgye

Kéndioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

PM10

Benzol

Talajközeli ózon

PM10 Arzén (As)

PM10 Kadmium (Cd)

PM10 Nikkel (Ni)

PM10 Ólom (Pb)

PM10 benz(a)pirén (BaP)

F

C

D

B

E

O-I

E

F

F

F

B

16

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. sz. melléklete az alábbi határértékeket szabja meg. A 25138. sz. bekötőút 2010. évi forgalomszámlálási adataiból (Java programmal) 50 km/h átlagsebességet feltételezve, az út tengelyétől számított 20 m távolságra kalkulált zajterhelés: nappal: 52 dB < 60 dB 9 éjszaka: 42 dB < 50 dB 9 A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. mellékletben meghatározott határértékeken belül maradt a közlekedésből származó zajterhelés a vizsgált időszakban. A teljes lakásállomány be van vonva a rendszeres hulladékgyűjtésbe; a város területén szelektív hulladékgyűjtésre is van lehetőség. A burkolt belterületi utak rendszeres tisztítása, a közterületek karbantartásáról gondoskodik a város önkormányzata. 9.3.4.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A városban az alapvető környezeti konfliktust az igazgatási területen belül, illetve a térség más településein végzett, jelentős környezeti kibocsátással üzemelő ipari-gazdasági tevékenység jelenti. A város lakott területétől dél-nyugatra üzemelő vegyipari vállalkozás; A lakott területtől délre hulladékégető vállalkozás: Pro-Energia Kft; A múltban itt tevékenységet végző vállalkozások környezettudatlansága révén felhalmozott környezeti károk elmaradó rekultiválása.

9.3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése A településen jelentős mértékű új beépítésre szánt terület kijelölését nem tervezett, elsősorban a meglévő belterületre és művelés alól kivett ingatlanokra koncentrál a terv. Új elemként jelenik meg a megújuló energia hasznosítására alkalmas terület kijelölése, amely hosszú távon részét képezi a fenntartható fejlődésnek. A város több részterületére készített rendezési, fejlesztési célú elemek a magasabb szintű környezetvédelmi előírások figyelembe vételével kerültek meghatározásra; a környezeti kibocsátásokat a megvalósulás, üzemelés során kell ellenőrizni. 9.3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése A fejlesztési szándék megvalósulása során a környezeti elemeket érintő hatások: Talaj: területfoglalás; korábban beépítésre nem szánt terület kis mértékben kerül rendezés alá, a felhasználási cél: közösségi célokat szolgáló napenergia hasznosítására alkalmas terület biztosítása, így jelentős kedvezőtlen hatás nem prognosztizálható. Víz: a rendezés alá vont terület vízfolyást nem érint, a jelen fázisban rendelkezésre álló információk alapján a terv szerinti megvalósítás a talajvízre nem lesz káros hatással. Levegő: a terület levegője a térségben nagy múlttal rendelkező üzemelő ipari létesítmények hatására jelenleg is terhelt; a rendezési és fejlesztési szándékok üzemszerű működése során – elsősorban a termelés által generált tehergépjármű forgalom miatt – várhatóan kis mértékben tovább nő a terhelés, azonban a magasabb szintű jogszabályok révén a kibocsátások nem léphetik át a meghatározott határértékeket. Táj: a beépítésre szánt területek igénybevétele hatással van a tájképre, azonban megfelelően kialakított építészeti karakter megválasztása esetén, tájba illesztéssel, továbbá többszintes zöldfelületekkel jelentősen javítható a tájkép. Élővilág: a beépítésre szánt területek növelése, új burkolt felületek megjelenése az élettér csökkenését vonja maga után; a zöldfelület-fejlesztésre kijelölt területek azonban más élőlények számára biztosítanak élőhelyet.

17

9.3.7. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása Jelen terv elsősorban a meglévő beépítésre szánt területek rendezésére, a területek helyi igényekhez igazodó jobb kihasználásának elősegítésére, a fenntartható fejlődés biztosíthatóságának érdekében készült, így releváns mértékű környezetterheléssel nem lehet kalkulálni – a rendelkezésre álló információkat alapul véve. 9.4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A tervben javasolt rendezési, fejlesztési szándékok tényleges megvalósulásánál a magasabb szintű előírásokat, törvényeket figyelembe kell venni. A minimálisan kialakítandó zöldfelület, beültetési kötelezettségek megvalósulását és fenntartását ellenőrizni szükséges. 9.5. Javaslat olyan intézkedésekre, melyeket más tervben figyelembe kell venni A város tematikus fejlesztési programjai során figyelembe kell venni a terv által javasolt hosszú távú területhasználatot, azokhoz igazodóan kell megtervezni a különböző projekteket. 9.6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A fejlesztési elképzelések megvalósulásának hatásai az alábbiak segítségével kalkulálhatók: − A város zöldfelületeinek alakulása (m2; %). − A város forgalomszámlálási nagyságának és összetételének változása (jármű, %). − A mérési pontokon regisztrált légszennyező anyagok mennyisége, változása (g, %). − A lakosság kérdőíves megkeresése (szubjektív véleménye) a település környezetminőségéről (szennyezőanyagok mértékének változásának nyomon követése pontozással).

18