TERMÉSZETISMERET TANMENET

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet

10. évfolyam

Természetismeret

1 óra x 32 hét

TERMÉSZETISMERET TANMENET Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 6 óra Elemi részek Az anyag szerkezete

Célok, feladatok - kérdések, amelyekre a választ keressük

Fejlesztési terület (ismeret és kompetencia)

Ismeretanyag (kulcsfogalmak)

Atomfizika, magfizika

1.

3.1 Részecske és hullám

Hogy lehet valami egyszerre hullám és részecske? Miért is érdekes ez a kérdés? A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény esetén, a kettősség tudatosítása.

A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény esetén, a kettősség tudatosítása. A fotocella működése alapjának ismerete, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fényelektromos jelenség leírása.

2.

3.2 Vonzás és taszítás

MI az atom? Hogyan fedezték fel a A kísérletek és a gondolatkísérletek, láthatatlan méreteket és szerkezetüket? A analógiák szerepe a megismerésben. kísérletek és a gondolatkísérletek szerepe Modellalkotás. Rutherford és Bohr modell a megismerésben. leírása.

3.

3.3 Az atommag összetétele

Miért lehetséges, ami nem az?

Modellalkotás arra, aminek korábbi Magerő, nukleon, proton, tudásunk alapján nem lehetne lehetséges. A neutron, kötési energia, megismerés módszerei. A magerő tömeghiány, radioaktivitás. tulajdonságainak következtető magyarázata. Atommagok stabilitásának feltétele.

4.

3.4 Atommagok kettéválása, egyesülése

Kísérletek kisméretű részecskékkel. Gondolatkísérlet után megvalósítás. A kutatók felelőssége.

A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése.

Maghasadás, magfúzió, láncreakció, kritikus tömeg, ellenőrzött- ellenőrizetlen energia-felszabadulás.

5.

3.5 Atomi fizika a mindennapokban

Jó vagy rossz a rádióaktivitás?

A rádióaktivitás fajtái és jellemzőik. A rádióaktivitás többféle alkalmazása. Védekezés a rádióaktivitás negatív élettani hatásai ellen.

Rádióaktivitás. Alfa, béta, gammabomlás, felezési idő, aktivitás, dózis, áthatoló képesség.

1

Foton, fénysebesség, elektronhullám.

Atom, atommodellek, atommag, elektron.

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 6. 3.6 Az elektron a mindennapokban

Célok, feladatok - kérdések, amelyekre a választ keressük Mi az áram és milyen mindennapi alkalmazásai vannak.

10. évfolyam

Természetismeret


1 óra x 32 hét


Az egyenáram fogalma, jellemzőinek Áramerősség, ellenállás, vezető, ismerete, Ohm törvény felismerése és félvezető, szigetelő. egyszerűbb alkalmazása. Az áram hatásainak megjelenése a mindennapokban. Védekezés az áram negatív élettani hatásaival szemben.

9 óra

Az érem két oldala

Genetika, szexualitás

7-8.

3.7 -3.9 A rejtett terv A genetika kibontakozása

Mely tulajdonságaink öröklődnek és milyen mértékben? Mik az öröklődés törvényszerűségei? Miben különböznek a minőségi és a mennyiségi jellegek? Hogyan lehet következtetni a szülői tulajdonságokból a gyermekekére?

Minden sejt sejtből lesz: ivartalan szaporodáskor testi sejtekből, ivaros szaporodás esetén az ivarsejtek egyesüléséből keletkező zigótából. A tulajdonságok egy része öröklött. Az ivarosan szaporodó élőlényeknél (a diploid sejtekben) ezt felerészben a hím-, felerészben a női ivarsejt génjei határozzák meg. A jellegek többsége mennyiségi: sok gén és a környezet kölcsönhatása szabja meg. Az emberi öröklés klasszikus vizsgálati módszere a családfák nyomon követése.

Gén, ivarsejt, ivaros és ivartalan szaporodás, haploid, diploid, homozigóta, heterozigóta, domináns és recesszív, családfa, genetikai sokféleség, beltenyésztés.

9-10.

3.10. Állandóság és változékonyság (az öröklődés) Molekuláris genetika

Miből vannak, hol találhatók, és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Hogyan adják át sejtről sejtre és nemzedékről nemzedékre? Mi módon változhat meg az átadott információ? Milyen hatása lehet ennek az egyénre és a fajra?

Az örökítő anyag a DNS. Ebben négyféle szerves bázis molekularészlet sorrendje hordozza az információt. Az átadás a DNS megkettőződése során történik meg. Az információ részben a fehérjék aminosav sorrendjére vonatkozik, részben más DNSszakaszok működését befolyásolja. A mutációk a DNS öröklődő megváltozásai, gyakoriságukat mutagén hatások fokozhatják.

DNS, megkettőződés, mutáció, mutagén hatás.

2

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 11-12. 3.11 Lehetőség és elköteleződés

Célok, feladatok - kérdések, amelyekre a választ keressük Mi szabja meg, hogy egy soksejtű szervezetben melyik gén mikor és meddig működjön? Hogyan jön létre testünk bonyolult összhangja? Mikor szükséges és mikor veszélyes a sejtek pusztulása és osztódása? Mit jelent a rákos sejtburjánzás, hogyan vehető észre és kerülhető el?

10. évfolyam

Természetismeret


1 óra x 32 hét


A sejttípusok elköteleződése Genetikai program, (specializálódás) genetikai program alapján specializálódás, jóindulatú és valósul meg. Ennek során bizonyos gének rosszindulatú rák, rákkeltő hatás. működésbe lépnek, mások tartósan gátoltak maradnak. Ez a mintázat az osztódások során fennmarad, vagy hormonális jelekre módosul. Az ellenőrizetlen sejtburjánzás rákos gócot okoz. Gyakoriságát bizonyos tényezők fokozhatják. Korai felismerésük növeli a gyógyítás és gyógyulás esélyét.

13-14.

3.12-13. A különbségek Mi szabja meg az emberek nemét és mely genetikája, Nők és férfiak. tulajdonságaink függenek nemünktől? Szexualitás Hogyan jönnek létre ivarsejtjeink, miben különböznek egymástól és testi sejtjeinktől? Hogyan működnek nemi szerveink?

Nemünket a nemi kromoszómák különbsége, és ennek következtében az eltérő hormonális hatások szabják meg. Az ivarsejtekben a teljes kromoszómaszám fele található meg. A női szervezet a petefészekben ciklikusan, a férfi a herékben folyamatosan hozza létre az ivarsejteket.

Testi és ivari kromoszómák, számtartó és számfelező sejtosztódás, ivarsejtek, zigóta, nemi jellegek, nemi szervek, nemi ciklus, ovuláció, menstruáció.

15-16.

3.14. Életút

A megtermékenyítés a petevezetékben, a magzati fejlődés az anyaméhben zajlik. A magzatot az anya szervezete védi és táplálja. A csecsemő majd a kisgyermek személyisége a szülőkkel való kölcsönhatás során bontakozik ki. Egyedfejlődésünk során a hibák felhalmozódása révén öregedés indul meg.

Megtermékenyítés, beágyazódás, magzat, méhlepény, köldökzsinór, utánzás, fejlődés, öregedés, élethossz növelő és csökkentő hatások.

17.

Mikor és hol kezdődik életünk? Miben különbözik születés előtti és utáni életünk? Mit és hogyan tanulunk meg magzati korunkban és később? Hogyan alakul ki a személyiségünk? Mi és miért történik az öregedés során?

Áttekintés, gyakorlás 3

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 8 óra


10. évfolyam

Természetismeret


1 óra x 32 hét


Kibontakozás

Csillagászat, geológia, evolúcióbiológia

18.

3.15 A Naprendszer fölfedezése

A Naprendszernek sem a szerkezetét, sem A csillag, bolygó, megkülönböztetése. A a keletkezését nem egyszerű felfedezni. És vonalas színkép és a hélium felfedezése. egyik sem teljesen lezárt folyamat.

Naprendszer, csillag, bolygó, árapály.

19.

3.16 A Világegyetem

Az idő- és térfogalom mélyítése, az időbeli Szemléletes kép a táguló világegyetem tájékozódás fejlesztése a különböző elméletéről. A csillagfejlődés hatása a földi léptékű folyamatok megismerése során. életre. A csillagfejlődés kvalitatív leírása. A csillagfejlődés és a magfúzió kapcsolata.

Csillag, , galaxis, Univerzum, Föld-típusú bolygó, szupernóva,Tejút, Big bang.

20-21.

3.17-18 A Föld felépítésének megismerése

Mi magyarázza a kontinensek/ kőzetlemezek mozgását, helyét, élővilágát? Milyen képet mutatnak a rengéshullámok a Föld belsejéről? Milyen földtani folyamatok okozzák és kísérik a kőzetlemezek mozgását? Milyen magyarázatot ad a lemez tektonika a földrengések és a vulkanikusan aktív területek térbeli eloszlására? Milyen kőzetlemez fajtákat ismerünk? Előrejelezhetők-e a földrengések?

Kontinesvándorlás, lemez tektonika, földrengéshullámok, kőzetlemezek, ásvány, kőzet, földköpeny, földmag, alábukó kőzetlemez, vulkanizmus, utóvulkáni működés.

22-23.

3.19 Az élővilág evolúciója Milyen jelek utalnak a fajok átalakulására? Hogyan értelmezhetők ezek a tapasztalatok? Mi a változások hatóereje? Kis lépésekben vagy ugrásszerűen zajlik? Van-e iránya?

A kontinensvándorlás elmélet alapján új, mozgó földfelszín modell született. A Föld felszínét kőzetburok lemezek borítják. A Föld belső felépítését a földrengéshullámok alapján tárták föl. A kőzetlemezek mozgásával magyarázzuk a földtani folyamatok (földrengés, vulkánkitörés, hegységképződés) kialakulását.

Az élőlények alkalmazkodnak Evolúció, alkalmazkodás, környezetükhöz. szelekció, törzsfa. Változásaik során megőrzik múltjuk jeleit, ebből következtethetünk leszármazásukra. Az alkalmazkodásban fontos szerepet játszik a szelekció: a környezethez jobban alkalmazkodó egyedek szaporodási előnye, és öröklött tulajdonságait biztosító génváltozatok elterjedése. 4

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 24. 3.20-21 A Föld múltja

25.

7 óra 26.


10. évfolyam

Természetismeret


1 óra x 32 hét


Mikor és hogyan keletkezhetett az élet? Milyen szerepe volt az élőlényeknek a Föld átalakulásában? Hogyan hatottak az éghajlatváltozások az élővilágra? Mitől függ a fajok túlélése vagy kipusztulása?

AZ ősi oxigénmentes légkörben létrejöhettek Őslégkör, koevolúció, jégkorszak, szerves molekulák. maradványfaj. Az élőlények befolyásolták egymás változásait (koevolúció), sőt sejtjeik össze is olvadhattak. A nagy éghajlatváltozások vagy kozmikus katasztrófák kihalási hullámokat indítottak el, de új fajok keletkezését, maradványfajok kialakulását és a fennmaradók elterjedési területének változását is okozhatták.

3.22-23 A természet átalakítása

Miben különbözik az ember az állatoktól és miben hasonlítunk legközelebbi rokonainkra? Mi biztosítja az emberi csoportok összetartását, együttműködését? Hogyan befolyásolták a járványok az emberi történelmet? Miként hatott az emberi gazdálkodás a Föld élővilágára?

Az ember gondolkodása, tudatos környezet átalakítása, gazdag társas kapcsolatai révén új szintet jelentett az élővilág evolúciójában. Az emberi csoportokat összetartó és elkülönítő erők feszültsége történelemformáló erő. A gazdálkodás gyakran természetrombolást, a fajgazdagság csökkenését eredményezte.

Homo sapiens, csoportnorma, család, morál, mesterséges kiválogatás, természeti kár, szikesedés.

Együttélés

Ökológia

3.24-25 Ökológiai kölcsönhatások

Mit értünk egy élőlény ökológiai környezetén? Hogyan osztják fel az élőlények az erőforrásokat? Mi szabja meg, hogy mely élőlények élhetnek együtt? Mi szab határt a populációk növekedésének? Mi biztosítja egy életközösség stabilitását?

Az ökológiai környezet a korlátozó tényezők összessége. (Ezt a Liebig-elv modellezi.) A tűrőképességi görbékkel magyarázhatjuk az együtt élő fajok kölcsönhatásait. A populációméret változásának dinamikáját az ökológiai kölcsönhatások szabják meg. Az életközösségek sokfélesége és stabilitása összefügg egymással.

Ökológia, környezeti tényező, Liebig-elv, tűrőképesség, niche, versengés, szimbiózis, kompetíció, populáció, biológiai sokféleség (diverzitás).

5

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 27. 3.26 Társas viselkedések


10. évfolyam

Természetismeret


1 óra x 32 hét


Hogyan függ össze az élőlények szaporodási módja, társas viselkedése és élőhelyük adottságai? Mi a szerepe az agressziónak és a segítőkészségnek a faj fennmaradásában? Mi a különbség az emberi és állati agresszió és segítőkészség között?

Az r- és K típusú élőlények különböző körülményekhez alkalmazkodtak. Az agresszió és segítőkészség lehetővé teszi a környezeti erőforrások optimális kihasználását. Az embernél tanult viselkedések / etikai normák befolyásolják magatartásmintázatainkat.

r- és K típusú élőlény, agresszió, segítőkészség, territórium, ivadékgondozás, öröklött és tanult viselkedésformák.

Az élőlények helyét az ökológiai piramisban anyag- és energiahasznosítási módjuk (autotróf, heterotróf) szabja meg. Fontos szerepet játszanak a fotoszintézis révén a szerves eredetű üledékes kőzetek (kőolaj) és a talaj, valamint a szervetlen mészkő képződésében. A légköri oxigén biogén eredetű, mennyisége szabályozott (Gaia). Az ember a fosszilis energiahordozók felhasználásával és gazdálkodásával (mezőgazdaság) megváltoztatta az anyagáramlások sebességét. Az energiakrízis az alternatív (megújuló) energiaforrások arányának növelésével és az energiafogyasztás csökkentésével mérsékelhető. A környezeti terhelés a technológiától, az egy főre eső fogyasztásból és az összlétszámból számolható ki.

Ökológiai piramis, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, bio- és geokémiai ciklusok, Gaiaelmélet.

28.

3.27 Anyag és energiaáramlás. Gaia

Mi határozza meg az életközösségekben az egyes csoportok egyedszámát, tömegét, arányát? Hogyan vesz részt az élővilág a földi anyagáramlásban? Hogyan változatta meg a geoszférák anyagi összetételét az élet? Hogyan kapcsolódik az emberi gazdálkodás ebbe a folyamatba? Milyen problémákat okoz ezzel?

29.

3.28-29Természet- és környezetvédelem

Milyen környezeti kihívásokkal kell szembenéznünk? Hogyan csökkenthetjük a fosszilis energiafelhasználás mértékét? Fenntartható-e tartósan a modern fogyasztói társadalom?

6

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. évfolyam, második kötet Témák Az óra témája (tankönyvi órákra lecke) vagy funkciója bontva 30 3.30 Fogyasztói létforma és az egészség

31-32.

Célok, feladatok - kérdések, amelyekre a választ keressük Hogyan alakítsuk közvetlen és tágabb környezetünket, életmódunkat? Mi a fennmaradás feltétele?

10. évfolyam

Természetismeret

Fejlesztési terület (ismeret és kompetencia) A fenntarthatóság a környezet anyag- és energiaáramlási ciklusaival összhangban álló szelíd technológiával és életmóddal érhető el. Az egészség is összefügg a megtalált és követett célokkal.

Áttekintés, ismétlés, ellenőrzés

7

1 óra x 32 hét


TERMÉSZETISMERET TANMENET

Recommend Documents