ÚTMUTATÓ a tanmenet készítéséhez A tanmenetet annak a figyelembevételével állítjuk össze, hogy tanítványainknak melyik fejlesztési területen milyen sorrendben van szükségük támogatásra.
Melyik feladat milyen kompetenciát fejleszt? A jobb szélső oszlopban látható „k” betű meghatározott időben SorMunkafüzet – szöveg / rajz / feladat / szám tevékenység 1. Én (Petőfi Sándor versének részlete) 2. Én (rajz Petőfi verse körül) 3. Ilyen vagyok – Így neveznek 4. Ilyen vagyok – Így neveznek 5. Ilyen vagyok – Milyen vagyok? 6. Ilyen vagyok – Milyen vagyok? 7. Amikor még kicsi voltam – Ennyi idős vagyok 8. Amikor még kicsi voltam – Születésnap megünneplése 9. Amikor még kicsi voltam – Kiskori fénykép 10. Amikor még kicsi voltam – Milyennek láttak mások? 11. Jeleim – Mivolt a jeled az óvodában? 12. Jeleim – Ki szerette az óvodai jelét?
megoldandó, az „sz” a tanmenetbe bármikor beiktatható feladatot jelent. Fejlesztési Fejlesztési Munkaforma Oldal Évfolyam terület terület beszélgetés 5. 1./2 Én-kép világkép alakulása beszélgetés 5. 1. fantázia kifejezőképesség szóbeli közlés 6. 1. identitás nézőpontváltás írásbeli közlés 6. 2. identitás nézőpontváltás rajzolás 6. 1. Én-kép változásérzékelés rajzolás 6. 2. Én-kép változásérzékelés írásbeli közlés 7. 1./2. identitás Én-kép rajzolás 7. 1. kötődés nézőpontváltás ragasztás / rajzolás beszélgetés rajzolás mozgásos önkifejezés
7. 7. 8. 8.
1. 2. 1. 1.
13. Jeleim – Ki szerette az óvodai jelét? 14. Jeleim – Ki szerette az óvodai jelét?
rajzolás szóbeli érvelés
8. 8.
1. 1.
15. Jeleim – Játsszatok a jelekkel!
mozgásos önkifejezés
8.
1.
16. Örülök, haragszom, szomorú vagyok – Mit éreznek?
megfigyelés
9.
1.
Én-kép Én-kép identitás vélemény alkotás kreativitás véleményalkotás megfigyelőképesség érzelmek tudatossága
sz sz sz sz sz sz sz sz
pozitív önértékelés pozitív önértékelés identitás érzelmi tudatosság
sz sz sz sz
érzelmi tudatosság kifejezőképesség
sz sz
kifejezőképesség
sz
empátia
sz
SorMunkafüzet – szöveg / rajz / feladat / szám tevékenység 17. Örülök, haragszom, szomorú vagyok – Mutasd be! Találd ki! 18. Örülök, haragszom, szomorú vagyok – Honnan tudhatod? 19. Örülök, haragszom, szomorú vagyok – Honnan tudhatod? 20. Amikor örülök… – Annak örülök, azért vagyok szomorú 21. Amikor örülök… – Minek örülnek mások? Miért szomorúak? 22. Amikor örülök… – Minek örülnek mások? Miért szomorúak? 23. Amikor haragszom – Amikor haragszom, amikor megbékülök 24. Amikor haragszom – Amikor haragszom, amikor megbékülök 25. Amikor haragszom – Östör király haragszik
Munkaforma
Oldal Évfolyam
metakommunikáció
9.
1.
beszélgetés képekről
9.
2.
lehetőségek mérlegelése írásbeli önkifejezés
9.
2.
10.
2.
beszélgetés képekről
10.
1.
beszélgetés egymással
10.
2.
beszélgetés
11.
1.
írásbeli önkifejezés
11.
2.
mesehallgatás
11.
1.
26. Amikor haragszom – Östör király haragszik
beszélgetés
11.
1.
27. Amikor haragszom – Rossz harag, jó harag
beszélgetés
11.
2.
28. Néha félek – Néha csontvázról álmodok
vershallgatás
12.
1.
29. Néha félek – Néha csontvázról álmodok
versolvasás
12.
2.
30. Néha félek – Te mitől féltél már?
rajzolás
12.
1.
31. Néha félek – Bátor voltam
szóbeli önkifejezés
12.
1.
32. Néha félek – Bátor voltam
írásbeli önkifejezés
12.
2.
33. 34. 35. 36.
rajzolás rajzolás játékok bemutatása rajzolás
13. 13. 13. 14.
1./2. 2. 1. 1.
A kedvenceim – Mi a legkedvesebb játékod? A kedvenceim – Mit szeretsz a legjobban játszani? A kedvenceim – Kedvenceink Milyen vagyok? – Megdicsérnek és megszidnak
Fejlesztési terület érzelmek kifejezése érzelmek felismerése empátia
Fejlesztési terület érzelmek megértése kifejezőképesség
sz
jóvátétel
sz
érzelmek tudatossága érzelmek tudatossága érzelmek tudatossága érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése érzelmek kezelése konstruktív self-érzés konstruktív self-érzés identitás identitás identitás szabálykövetés
önkifejezés
sz
önkifejezés
sz
önkifejezés
sz
problémakezelés
sz
problémakezelés
sz
problémakezelés
sz
problémakezelés
sz
problémakezelés
sz
segítség kérése
sz
segítség kérése
sz
kreativitás
sz
érzelmek kezelése
sz
érzelmek kezelése
sz
sz
változásérzékelés K különbségtétel sz nyitottság másokra sz önállóság sz
SorMunkafüzet – szöveg / rajz / feladat / szám tevékenység 37. Milyen vagyok? – Miben vagyok ügyes?
szóolvasás, jelölések
14.
2.
15. 15. 15. 16. 16. 16.
2. 2. 2. 2. 2. 2.
tekintet másokra tekintet másokra tekintet másokra konfliktuskezelés szabálykövetés felelősségvállalás
sz sz sz sz sz sz
16.
2.
szabálykövetés tekintet másokra
sz
45. Különbözünk és hasonlítunk (1.) – Milyen színű?
versolvasás dramatikus játék beszélgetés vershallgatás, tanulás beszélgetés páros beszélgetés, játék képüzenetek megfejtése vizuális emlékezés
Fejlesztési terület konstruktív self-érzés empátia empátia empátia önállóság önállóság önállóság
18.
2.
sz
46. Különbözünk és hasonlítunk (1.) – Milyen színű?
megfigyelés
18.
2.
47. Különbözünk és hasonlítunk (1.) – Mit gondolsz? 48. Különbözünk és hasonlítunk (2.) – Egy különleges kislány 49. Különbözünk és hasonlítunk (2.) – Lili és te 50. Különbözünk és hasonlítunk (2.) – Miben különbözünk még? 51. Különbözünk és hasonlítunk (2.) – Mi mindenben hasonlítunk egymásra? 52. Képzeld magad a helyébe! (1.) – Ha nem látnál! 53. Képzeld magad a helyébe! (1.) – Egy különleges írás
színezés történet olvasása
18. 19.
2. 2.
együttműködés megfigyelőképessé g együttműködés megfigyelőképessé g tolerancia kreativitás tolerancia empátia
páros beszélgetés megfigyelés, beszélgetés megfigyelés, beszélgetés játékos tapasztalás kódolt üzenet írása
19. 19.
2. 2.
tolerancia tolerancia
sz sz
19.
2.
tolerancia
20. 20.
1. 2.
empátia empátia
54. Képzeld magad a helyébe! (2.) – Próbálj szájról olvasni! 55. Képzeld magad a helyébe! (2.) – Ha nem tudsz nagyobbat lépni 56. Képzeld magad a helyébe! (2.) – Van, amire ő nem képes 57. Tudunk segíteni… – Mindenkinek másban van szüksége… 58. Tudunk segíteni… – Mindenkinek másban van szüksége… 59. Amikor a különbözők találkoznak – El lehet dönteni?
játékos tapasztalás
21.
1.
empátia
empátia megfigyelőképessé g megfigyelőképessé g érzékelés megfigyelőképessé g együttműködés
játékos tapasztalás
21.
1.
21.
2.
mozgásos ügyesség segítségnyújtás
sz
beszélgetés
érzelmek tudatosítása empátia
rajzolás (nekem)
22.
1./2.
identitás
segítségkérés
sz
rajzolás (a barátomnak)
22.
2.
empátia
segítségnyújtás
sz
mesehallgatás
23.
1.
figyelem
tekintet másokra
sz
38. 39. 40. 41. 42. 43.
Néha elgondolkodom – Pisti gondolkodik Néha elgondolkodom – Miről gondolkodik Pisti? Néha elgondolkodom – Miről gondolkodik Pisti? Nehéz helyzetben vagyok – Meg ne próbáld! Nehéz helyzetben vagyok – Nem szabad! Nehéz helyzetben vagyok – Mégis megpróbáltam
44. Nehéz helyzetben vagyok – Beszédes jelek
Munkaforma
Oldal Évfolyam
Fejlesztési terület önállóság
sz
sz sz sz
sz sz sz sz
sz
SorMunkafüzet – szöveg / rajz / feladat / szám tevékenység 60. Amikor a különbözők találkoznak. El lehet dönteni?a
Munkaforma vélemény kifejezése
Oldal Évfolyam 23.
1.
61. Amikor a különbözők találkoznak. – Mi történik akkor, kísérletezés festékkel ha…? 62. Ki az erősebb? – Keskeny hídon mesehallgatás, olvasás
23.
1.
24.
1.
63. Ki az erősebb? – Hogyan történhetett?
dramatikus játék
24.
1.
64. Ki az erősebb? – Kérdések és válaszok
vélemények kifejtése
24.
2.
65. Könnyű azt mondani…! – Ha én felnőtt volnék 66. Könnyű azt mondani…! – Emlékezz vissza!
vershallgatás, olvasás rajzolás
25. 25.
2. 1.
67. Könnyű azt mondani…! – Mikor gondoljuk valakiről, hogy jó? 68. Az én családom – Ilyen az én családom 69. Az én családom – Kik ők? 70. Otthon, amikor felkel a nap – Állatcsaládok 71. Otthon, amikor felkel a nap – Azért volt jó…
beszélgetés
25.
2.
rajzolás írásbeli közlés dramatikus játék szóbeli önreflexió
27. 27. 28. 28.
1. 2. 1./2. 2.
Este otthon – Ringató dramatikus játék Este otthon – Ringató fejből mesélés Este otthon – Családos dramatikus játék Este otthon – Mónáéknál versolvasás A családok is sokfélék – Ha a szülők már nem akarnak közös töprengés együttmaradni 77. A családok is sokfélék – Képzeld el! belső képalkotás
29. 29. 29. 29. 30.
1. 1. 1. 2. 2.
30.
2.
78. A családok is sokfélék – Ha volna apukám
versolvasás
30.
2.
79. 80. 81. 82. 83.
olvasás, beszélgetés érzékelő játék szóbeli önreflexió rajzolás mesehallgatás, olvasás
30. 32. 32. 33. 34.
2. 1./2. 2. 2. 2.
dramatikus játék
34.
2.
72. 73. 74. 75. 76.
A családok is sokfélék – Jani története Közeledem hozzá – Arcérintő Közeledem hozzá – Miről ismerted meg? A barátaim – Kik a barátaid? A barátság – Barát a bajban
84. A barátság – Mit éreztél?
Fejlesztési terület véleményalkotás kreativitás
Fejlesztési terület tanácsadás
sz
kíváncsiság
sz
konfliktuskezelés konfliktuskezelés konfliktuskezelés autonómia konstruktív self-érzés véleményalkotás identitás identitás empátia konstruktív self-érzés empátia empátia empátia autonómia problémakezelés érzelmek kezelése érzelmek kezelése empátia érintés érintés identitás felelősségvállalás felelősség-
problémakezelés
sz
problémakezelés
sz
véleményalkotás
sz
problémakezelés konfliktuskezelés
sz sz
mérlegelés
sz
családi kötődés családi kötődés kreativitás önkifejezés
sz sz sz sz
kreativitás kreativitás kreativitás nyitottság empátia
sz sz sz sz sz
kreativitás
sz
empátia
sz
nyitottság együttműködés együttműködés változásérzékelés problémakezelés
sz sz sz K sz
problémakezelés
sz
Sorszám
Munkafüzet – szöveg / rajz / feladat / tevékenység
85. Együtt az osztályban – Mitől érezzük jól magunkat?
szóbeli megfogalmazás
35.
1.
86. Együtt az osztályban – A csoport véleménye
írásbeli szabályalkotás
35.
2.
87. A mi szabályaink – Mi a véleményed az osztály szabályairól? 88. A mi szabályaink – Mi a véleményed az osztály szabályairól? 89. Itthon vagyok (1.) – Itt élek. 90. Itthon vagyok (1.) – Itt élek. 91. Itthon vagyok (1.) – Hol telepednek le szívesen az emberek? 92. Itthon vagyok (1.) – Nem tudhatom 93. Itthon vagyok (1.) – Virágok és fák 94. Itthon vagyok (1.) – Virágok és fák 95. Itthon vagyok (1.) – A szomszédaink 96. Itthon vagyok (1.) – A szomszédaink 97. Itthon vagyok (2.) – Magyar falvak és városok 98. Itthon vagyok (2.) – Velem történt 99. Ünnepek (1.) – Ki is az a Mikulás? 100. Ünnepek (1.) – Adni jó? 101. Ünnepek(1.) – Mit ünneplünk karácsonykor? 102. Ünnepek (1.) – Egy régi szép zsoltár 103. Ünnepek (1.) – Ajándékom.
véleményalkotás
36.
2.
Fejlesztési terület vállalás tekintet másokra tekintet másokra szabálykövetés
beszélgetés
36.
szóbeli közlés írásbeli közlés rajzolás
104. 105. 106. 107. 108. 109.
Munkaforma
Oldal Évfolyam
Fejlesztési terület szabályalkotás
sz
szabályalkotás
K
véleményalkotás
K
2.
szabálykövetés véleményalkotás
K
38. 38. 38.
1. 2. 2.
identitás identitás identitás
kötődés kötődés kreativitás
sz sz sz
versolvasás rajzolás írásbeli közlés szóbeli közlés írásbeli közlés írásbeli közlés rajzolás és írás történet hallgatása beszélgetés történet hallgatása vershallgatás, - tanulás Rajzolás
38. 38. 38. 38. 38. 39. 39. 40. 40. 40. 40. 40.
2. 1. 2. 1. 2. 2. 2. 1./2. 1./2. 1./2. 1./2. 1.
kötődés kreativitás kreativitás nyitottság nyitottság kötődés pozitív önértékelés pozitív önértékelés tekintet másokra érzelmi tudatosság érzelmi tudatosság kreativitás
sz sz sz sz sz sz sz K K K K K
Ünnepek (2.) – Milyen ünnep a Hanuka? Ünnepek (2.) – Miért? Ünnepek (2.) – Miben hasonlítanak? Növények és állatok (1.) – Szeretem Növények és állatok (1.) – Félek tőle Növények és állatok (1.) – Gondozom
olvasás, képnézegetés beszélgetés beszélgetés rajzolás rajzolás beszélgetés
41. 41. 41. 43. 43. 43.
2. 2. 2. 1. 1. 2.
kíváncsiság kíváncsiság kíváncsiság kreativitás kreativitás önállóság
K K K sz sz sz
110. Növények és állatok (1.) – Mondd, szereted az állatokat? 111. Növények és állatok (2.) – Mit mond a cica?
vershallgatás, -olvasás
43.
2.
identitás kötődés kötődés kommunikáció kommunikáció identitás identitás identitás empátia identitás identitás tekintet másokra nyitottság nyitottság nyitottság identitás identitás felelősségvállalás nyitottság
felelősségvállalás
sz
vizuális jelek olvasása
44.
2.
érzelmek
felelősségvállalás
sz
Sorszám
Munkafüzet – szöveg / rajz / feladat / tevékenység
112. Növények és állatok (2.) – Mit üzen a kutya?
vizuális jelek olvasása
44.
1.
113. Növények és állatok (3.) – Ha a fülünket a földre szorítjuk 114. Növények és állatok (3.) – Mi történik?
vershallgatás, -olvasás
45.
2.
tevékenység, rajzolás
45.
1.
115. Növények és állatok (3.) – A te fád 116. Növények és állatok (4.) – Miből lesz a kenyér? 117. Növények és állatok (4.) – Kinek köszönjük meg?
megfigyelés, rajzolás beszélgetés, éneklés mesehallgatás, -olvasás
45. 46. 46.
1./2. 1. 1.
118. Növények és állatok (4.) – Mesejáték
dramatikus játék
46.
1.
119. A Nap, a Hold és a csillagok (1.) – Napkérlelő
versolvasás, -tanulás
47.
1.
120. A Nap, a Hold és a csillagok (1.) – Hogyan lett a Nap az égen? 121. A Nap, a Hold és a csillagok (1.) – Hogyan lett a Nap az égen? 122. A Nap, a Hold és a csillagok (2.) – Hold és felhő
mesehallgatás
47.
2.
dramatikus játék
47.
2.
vershallgatás, - olvasás
48.
1.
123. A Nap, a Hold és a csillagok (2.) – Felhőjáték 124. A Nap, a Hold és a csillagok (2.) – Milyenek a csillagok? 125. A Nap, a Hold és a csillagok (2.) – Utazz a Holdra!
rajzolás megfigyelés, rajzolás
48. 48.
1. 2.
Fejlesztési terület felismerése érzelmek felismerése felelősségvállalás környezettudatosság kíváncsiság együttműködés összefüggés látás összefüggés látás környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság természetszeretet nyitottság kíváncsiság
mesélés képzelet alapján vershallgatás, - olvasás
48.
1.
49.
2.
verstanulás, versmondás
49.
2.
126. A Nap, a Hold és a csillagok (3.) – Naphimnusz 127. A Nap, a Hold és a csillagok (3.) – Naphimnusz
Munkaforma
Oldal Évfolyam
Fejlesztési terület felelősségvállalás
sz
környezettudatoss ág kíváncsiság
sz
változásérzékelés összefüggéslátás köszönetmondás
K sz sz
kreativitás
sz
kreativitás
sz
kreativitás
sz
kreativitás
sz
kreativitás
sz
kreativitás kreativitás
sz sz
kreativitás
önkifejezés
sz
környezettudatosság kreativitás
köszönetmondás
sz
együttműködés
sz
sz
A kompetenciák tartalmának leírása után azoknak a feladatoknak a sorszámát látjuk, amelyek az adott kompetencia fejlődését támogatják.1 A feladatokat lásd a Melyik feladat milyen kompetenciát fejleszt? című táblázatban. 1. osztály ÖNISMERETTEL ÖSSZEFÜGGŐ KOMPETENCIÁK
Érzelmek tudatossága A gyerek tudatában van annak, hogy milyen érzelmet miért él át. „Örülök, mert megláttam a barátomat.” „Dühös vagyok, mert ráömlött a festék a rajzomra.”
12, 13, 16, 21, 23, 30, 31, 55 Önállóság, autonómia Az önállóság azt jelenti, hogy a környezetünktől független cselekvésre törekszünk. Az autonóm személy számára fontos, hogy úgy érezze, döntéseit saját értékei határozzák meg, a maga módján teszi azt, amit tesz, választásai saját énjét fejezik ki.
36 Identitás, hitelesség Hajlandók vagyunk arra, hogy szembenézzünk magunkkal, vállaljuk erősségeinket és gyengeségeinket.
3, 7, 11, 33, 35, 68, 69, 89, 99, 101, 102, 107, 108 ÖNSZABÁLYOZÁS
Érzelmek kezelése Érzelmeink hatékony kezeléséhez egyszerre kell tudnunk szabályozni érzelmi megnyilvánulásainkat, és képesnek kell lennünk őszinte érzelem-megnyilvánulásra. Iskolai környezetben az érzelmek kezelése gyakran a kudarctűrésben nyilvánul meg. Az érzelmeit szabályozni képes gyerek palástolni tudja csalódottságát, ha egy másik gyereknél látja meg a vágyott játékot. Annál a gyereknél, aki érzelmei szabályozására még nem képes, gyakoriak a szélsőséges megnyilvánulások. (Sírás, dühkitörés, verekedés, elvonulás).
23, 25, 26, 28, 29, 30, 31, 32 Tekintettel lenni másokra Sokszor észreveszi, ha a környezetében valaki bajban van. A másokkal való törődést, az együttérzést, a jóindulat megnyilvánulásait jelenti.
3, 8, 59, 100 1
Kompetencián általános képességet értünk, amely tudáson, értékeken és diszpozíción (hajlandóságon, készségen) alapszik, és amelyet tanulás révén fejlesztünk ki. – A kompetenciák leírásához felhasználtuk Gádor Anna (szerk.): Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez című munkáját (Educatio-SuliNova, 2008. 22–38. pp.)
ÉN-HATÉKONYSÁG ÉRZÉSE
Konstruktív self-érzékelés A gyerek úgy tekint önmagára, mint aki képes a mindennapi kihívások kezelésére. Ez az önmagára tekintés saját erősségeinek és korlátainak ismeretén alapul.
31, 66 KOGNITÍV KÉSZSÉGEK
Problémakezelés A probléma azonosítását és megoldását jelenti. („Ha megmondom anyának, hogy fáj a torkom, akkor nem enged el holnap a barátomhoz”. „Mégis megmondom, mert akkor ad orvosságot, és holnap már nem fog fájni.”)
23, 25, 26 Szabályalkotás, -követés Képesség arra, hogy a fontos szabályokat a gyerek betartsa, a szabályalkotási folyamatban részt vegyen.
36, 85 Kreativitás Rugalmasságot, eredetiséget, kitartást, kezdeményezőkészséget jelent.
13, 30, 61, 70, 72, 73, 93, 107, 108, 118, 119, 122, 123 TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Empátia Képesség arra, hogy beleéljük magunkat mások érzelmeibe. („Emlékszem, milyen rossz volt, amikor egyszer rövid ideig egyedül maradtam otthon, érzem, hogy a kutyának is rossz, hogy nem visszük magunkkal, ezért vonyít.”)
16, 49, 52, 53, 54, 72, 73, 74, 100 Együttműködés A gyerek párban és csoportban is tud játszani, feladatot megoldani.
54, 80 Konfliktuskezelés A gyerek képes arra, hogy egy konfliktust mások érzéseinek, szempontjainak a figyelembevételével oldjon meg. („ A barátom is, meg én is medvék szeretnénk lenni, amikor eljátsszuk a mesét. Most engedem, hogy ő legyen, de amikor másodszor játsszuk el, akkor én leszek a medve.”)
62, 63 Segítségkérés A gyerek képes felismerni, ha segítségre van szüksége és tudja, hogy kihez fordulhat segítségért.
57
A kompetenciák tartalmának leírása után azoknak a feladatoknak a sorszámát látjuk, amelyek az adott kompetencia fejlődését támogatják.2 A feladatokat lásd a Melyik feladat milyen kompetenciát fejleszt? című táblázatban 2. osztály ÖNISMERETTEL ÖSSZEFÜGGŐ KOMPETENCIÁK
Érzelmek tudatossága A gyerek tudatában van annak, hogy milyen érzelmet miért él át. „Örülök, mert megláttam a barátomat.” „Dühös vagyok, mert ráömlött a festék a rajzomra.”
12, 13, 16, 18, 20, 21, 22, 23, 30, 31, 32, 55, 77, 78 Önállóság, autonómia Az önállóság azt jelenti, hogy a környezetünktől független cselekvésre törekszünk. Az autonóm személy számára fontos, hogy úgy érezze, döntéseit saját értékei határozzák meg, a maga módján teszi azt, amit tesz, választásai saját énjét fejezik ki.
36, 37, 41, 42, 43, 75 Identitás, hitelesség Hajlandóak vagyunk arra, hogy szembenézzünk magunkkal, vállaljuk erősségeinket és gyengeségeinket.
3, 4, 7, 11, 33, 34, 35, 56, 68, 69, 82, 89, 92, 98, 99, 101, 102, 107, 108 ÖNSZABÁLYOZÁS Érzelmek kezelése Érzelmeink hatékony kezeléséhez egyszerre kell tudnunk szabályozni érzelmi megnyilvánulásainkat, és képesnek kell lennünk őszinte érzelem-megnyilvánulásra. Iskolai környezetben az érzelmek kezelése gyakran a kudarctűrésben nyilvánul meg. Az érzelmeit szabályozni képes gyerek palástolni tudja csalódottságát, ha egy másik gyereknél látja meg a vágyott játékot. Annál a gyereknél, aki érzelmei szabályozására még nem képes, gyakoriak a szélsőséges megnyilvánulások (sírás, dühkitörés, verekedés, elvonulás).
23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32 78 Felelősségvállalás A természeti és a fizikai környezet iránti felelősség tartozik ide, valamint a gyerek felelősségvállalása önmagáért (például a biztonságos közlekedés tekintetében). A másokért való felelősségvállalás nyitottságot és pozitív odafordulást jelent a társak irányába, szemben a kiközösítéssel és az ellenségességre való hajlandósággal.
43, 110, 111 2
Kompetencián általános képességet értünk, amely tudáson, értékeken és diszpozíción (hajlandóságon, készségen) alapszik, és amelyet tanulás révén fejlesztünk ki. – A kompetenciák leírásához felhasználtuk Gádor Anna (szerk.): Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez című munkáját (Educatio-SuliNova, 2008. 22–38. pp.)
Tekintettel lenni másokra Sokszor észreveszi, ha a környezetében valaki bajban van. A másokkal való törődést, az együttérzést, a jóindulat megnyilvánulásait jelenti.
3, 4, 8, 38, 39, 40, 41, 59, 100 Tolerancia A toleráns gyerek megért és elfogadja, hogy különböző nézőpontok, szokások, viselkedések léteznek.
47, 48, 49, 50, 51 ÉN-HATÉKONYSÁG ÉRZÉSE
Pozitív önértékelés A pozitív önértékelés abban nyilvánul meg, hogy a gyerek inkább pozitívan, mint negatívan gondolkodik önmagáról, gyakrabban él át pozitív, mint negatív érzelmeket.
4, 10 Konstruktív self-érzékelés A gyerek úgy tekint önmagára, mint aki képes a mindennapi kihívások kezelésére. Ez az önmagára tekintés saját erősségeinek és korlátainak ismeretén alapul.
31, 32, 37, 66, 71 KOGNITÍV KÉSZSÉGEK
Problémakezelés A probléma azonosítását és megoldását jelenti. („Ha megmondom anyának, hogy fáj a torkom, akkor nem enged el holnap a barátomhoz”. „Mégis megmondom, mert akkor ad orvosságot, és holnap már nem fog fájni.”)
23, 24, 25, 26, 27 Szabályalkotás, -követés Képesség arra, hogy a fontos szabályokat a gyerek betartsa, a szabályalkotási folyamatban részt vegyen.
36, 42, 85, 86, 87, 88 Kreativitás Rugalmasságot, eredetiséget, kitartást, kezdeményezőkészséget jelent.
13, 30, 47, 61, 70, 72, 73, 91, 93, 94, 107, 108, 118, 119, 121, 122, 123, 124 TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Empátia Képesség arra, hogy beleéljük magunkat mások érzelmeibe. („Emlékszem, milyen rossz volt, amikor egyszer rövid ideig egyedül maradtam otthon, érzem, hogy a kutyának is rossz, hogy nem visszük magunkkal, ezért vonyít.”)
16, 38, 39, 48, 49, 52, 53, 54, 56, 72, 73, 74, 76, 79, 100 Együttműködés A gyerek párban és csoportban is tud játszani, feladatot megoldani.
45, 46, 54, 80, 81, 127
Konfliktuskezelés A gyerek képes arra, hogy egy konfliktust mások érzéseinek, szempontjainak a figyelembevételével oldjon meg. („ A barátom is, meg én is medvék szeretnénk lenni, amikor eljátsszuk a mesét. Most engedem, hogy ő legyen, de amikor másodszor játsszuk el, akkor én leszek a medve.”)
41, 62, 63, 64 Segítségkérés A gyerek képes felismerni, ha segítségre van szüksége és tudja, hogy kihez fordulhat segítségért.
57 Segítség elfogadása A gyerek képes felismerni, hogy valakinek a támogatása segíthet-e rajta, ilyen esetben elfogadja a segítséget. („Nem tudom megcsinálni a matekházit. A barátom biztos tudja. Jobban is értem, ha ő magyarázza, mint hogyha a tanító néni.”)
56, 58
