SZAKDOLGOZAT
Géczi Bernadett 2010.
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
MAGYARORSZÁG AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN
Készítette: Géczi Bernadett
Budapest, 2010.
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 5 1. AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ....................................................................... 8 1.1. A KAP kialakulásának oka, célja .............................................................................. 8 1.2. A KAP kialakulásának története, KAP reformok ...................................................... 8 1.3. A KAP döntéshozatali rendszere ............................................................................. 15 1.4. A KAP szabályozási területei .................................................................................. 15 2. AZ EU AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERÉNEK ALAPJAI ............................. 19 2.1. A Strukturális Alapok kialakulása ........................................................................... 19 2.2. A Strukturális Alapok általános szabályozása ......................................................... 19 2.3. A Strukturális Alapok működésének alapelvei ........................................................ 20 2.4. A KAP finanszírozása: Az EMOGA, az EMGA és az EMVA bemutatása ............ 21 2.5. A KAP részesedése az uniós költségvetésből .......................................................... 24 3. MAGYARORSZÁG AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERE ................................. 28 3.1. A magyar mezőgazdaság helyzete ........................................................................... 28 3.2. Magyarország agrártámogatási rendszerének struktúrája ........................................ 31 3.2.1. Az EU által finanszírozott támogatások............................................................. 31 3.2.1.1. Közvetlen területalapú termelői támogatás (SAPS rendszer) ......................... 31 3.2.1.2. Piaci intézkedések ........................................................................................... 37 3.2.2. Társfinanszírozású támogatások ........................................................................ 37 3.2.2.1. A SAPARD program ...................................................................................... 37 3.2.2.2. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ............................. 42 3.2.2.3. Az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ...................................................... 43 3.2.2.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ................................................... 44 3.2.2.5. Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások (TOP-UP) .................................. 45 3.2.3. Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások....................................... 46 3.3. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szerepe ............................................ 46 3.4. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer ..................................................... 47 3.5. Az összevont területalapú támogatási rendszer (SPS rendszer) .............................. 48 3.5.1. Az SPS-rendszer előnyei Magyarország számára .............................................. 51 3.5.2. Az áttérés időpontja, nehézségei ........................................................................ 52 3.5.3. SPS rendszer magyarországi bevezetéséről ....................................................... 53 4. AZ AGRÁRPOLITIKA MEGVALÓSULÁSA A GYAKORLATBAN ..................... 56 4.1. A vanyarci mezőgazdaság helyzetének bemutatása ................................................ 56 4.2. A gazdálkodók bemutatása ...................................................................................... 58 3
4. 3. A fiatal gazdák helyzete a mezőgazdaságban ......................................................... 59 4.4. A gazdák megélhetési lehetőségei ........................................................................... 61 4. 5. A mezőgazdasági termékek piaci kilátásai ............................................................. 62 4.6. A gazdák véleménye a közös agrárpolitikáról ......................................................... 63 4.7. A gazdák álláspontja a támogatási rendszert illetően .............................................. 65 4.8. A gazdák véleménye a pályázati rendszerről ........................................................... 67 ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................................... 69 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 71 MELLÉKLET ................................................................................................................... 75
4
Bevezetés Az Európai Unió egyik legkomplexebb területe a mezőgazdaság, melyet az Unió több, mint negyven éve szabályoz a közös agrárpolitika keretein belül. Ismert, hogy a KAP ez alatt az idő alatt rengeteg változáson ment keresztül, működése körül mindig sok vita bontakozott ki. Magyarország mezőgazdaságát uniós taggá válásunk óta, tehát hat éve szabályozza az EU. A politikát illetően a hazai vélemények is megoszlanak. Kutatásom célja, hogy megismerjem a magyar gazdák helyzetét, lehetőségeit és azt, hogy hogyan valósulnak meg a közös agrárpolitika célkitűzései a gyakorlatban. Kíváncsi vagyok, hogy az uniós lehetőségek, támogatások milyen fejlődési irányt határoznak meg országunknak, illetve, hogy egyáltalán van-e esélyünk a felzárkózásra. További céljaim között szerepel a hiányosságok feltárása, a politika változtatásaira irányuló intézkedések, vélemények felderítése, vizsgálata. Dolgozatom felépítésére jellemző, hogy az unióban megfogalmazott elméleti alapoktól eljutok a politika magyar megvalósulásához, a gyakorlatig. Ennek megfelelően dolgozatom négy részből áll. Az 1. és a 2. fejezet rövidebb lélegzetvételű, áttekintő jellege van. Célja, hogy az olvasó megismerje, hogy mi a közös agrárpolitika célja, hogyan alakult ki, fejlődésére milyen tényezők hatottak az évek során, milyen reformokon ment keresztül és melyek voltak azok a tényezők, amelyek a közös agrárpolitika újragondolásához, ennek eredményeként pedig reformjaihoz vezettek. Bemutatom a reformokat kiváltó tényezőket, a következményeket. Az 1. fejezetben emellett bemutatom a KAP döntéshozatali rendszerét, valamint, hogy melyek azok a területek, amelyeket szabályoz. A 2. fejezetben nagy hangsúlyt fektetek a közös agrárpolitika finanszírozására, ugyanis a Közösség életében is kiemelkedő helyen szerepel. Fontosnak tartom, hogy a magyarok, mint uniós polgárok, tisztában legyenek a finanszírozás alapjaival és azon elvekkel, amely szerint megvalósul. Lényeges tovább, hogy megismerjék, hogy melyek azok a strukturális alapok, amelyek az Európai Unió támogatási politikájának alapjai. A fejezetben bemutatom, hogy milyen tételek szerepelnek az uniós költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A Strukturális Alapok közül külön kiemelem és bemutatom az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA, később EMVA és EMGA), hiszen ez az alap finanszírozza a közös agrárpolitikát. A KAP finanszírozása mellett azért is érdemes
5
kihangsúlyozni a szerepét, mert az unió költségvetésének igen nagy részét teszi ki, ezért úgy gondolom, hogy érdemes utánanézni, hogy a Közösség mire költi az uniós állampolgárok pénzét, beleértve tehát a magyarokét is. Emellett bemutatom egyrészt azt, hogy a 2003-2009-ig tartó időszakban az EMOGA a közös költségvetés hány százalékát használta fel, másrészt pedig azt, hogy Magyarország milyen mértékben részesül az EMOGA támogatásaiból. Dolgozatom 3. és 4. fejezetét tartom a leghangsúlyosabbnak. A 3. fejezetben ismertetem, hogy a közös agrárpolitikán keresztül, milyen rendszer alakult ki Magyarországon az agrártámogatásokban. Hazánkban az agrártámogatásnak három nagy csoportja van. Egyrészt vannak kizárólag EU-s forrásból származó támogatások, másrészt vannak olyan támogatások, amelyek az Unióval társfinanszírozásban valósulnak meg, a harmadik csoportot pedig a kizárólag nemzeti forrásból származó támogatások képezik, melyeknek mértéke nem számottevő. A támogatások közül a legnagyobb szerepe az Európai Uniós támogatásoknak van. A támogatások közül a területalapú támogatások (SAPS-rendszer) a leghangsúlyosabbak, ezek teszik a kifizetések legnagyobb részét, ezért ezzel a területtel többet foglalkozom. A támogatások terén kitérek a jövő lehetőségeire is, ezért mutatom be az SPS-rendszert, amit a SAPS utódjának szánnak. Bemutatom a tervezett rendszer sajátosságait és a bevezetésével kapcsolatos körülményeket, amely alapján következtetéseket lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e áttérni rá vagy sem. A 4. fejezet lakóhelyem gazdáival elkészített interjúira és a falugazdásztól kapott információkra épül. Bemutatom lakóhelyem, Vanyarc mezőgazdaságának, illetve gazdáinak helyzetét, emellett ismertetem véleményüket magáról a közös agrárpolitikáról és a támogatási rendszerről. Ebben a fejezetben találkozik az elmélet a gyakorlattal. A gazdák vélemény kinyilvánítása és azok értékelése után lehetőségem nyílt arra, hogy megállapítsam, hogy az elméletben megfogalmazott közös agrárpolitika és az agrártámogatási rendszer mennyiben valósul meg a gyakorlatban. Kutatásom kétféle módszeren alapult. Az egyik módszer során igénybe vettem a témában megjelent alapirodalmakat, szakkönyveket, tanulmányokat, publicisztikákat és vitaanyagokat. Emellett az internetről szereztem információkat leginkább a kapcsolódó minisztériumok és szakszervek honlapjairól, amelyek nagyon hasznosnak bizonyultak. Itt szeretném kiemelni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági 6
és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság honlapját. Kutatásom forrásai között hazai és idegen nyelvű források is szerepelnek. Kutatásom másik módszere a lakóhelyem gazdáival elkészített mélyinterjúk voltak. A mélyinterjúk elkészítése volt a dolgozatom legizgalmasabb és egyben legtanulságosabb része is. Az interjúkat nagy jelentőségűnek tartom, hiszen ezek által olyan információkhoz és ismeretekhez jutottam, amelyeket egyik könyvből sem tudtam volna megkapni. Ezek alapján a beszélgetések alapján a témát sikerült egy másfajta megvilágítás alá helyeznem és másfajta szempontok szerint értékelnem. Szakdolgozatom témáját több okból kifolyólag választottam. Az egyik ok Magyarország adottságaira vezethető vissza. Köztudott, hogy hazánk megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdaság terén komparatív előnye van. A közös agrárpolitika és a támogatási rendszer megismerésével szerettem volna többet megtudni országunk lehetőségeiről és arról, hogy ezeket a lehetőségeket milyen mértékben tudjuk kihasználni. Témaválasztásom mögött személyes motivációk is fellelhetők. Nagyszüleinktől örököltünk családommal
néhány
hektáros
területet
a
falunk
határában.
Gyerekkoromból
visszaemlékszem arra, hogy nagypapáméknak mennyi gondjuk volt földjeikkel. A néhány hektáros területtel mindig sok volt a munka, de az általában nem fizetődött ki. Szerettem volna megtudni, hogy az uniós csatlakozásunknak köszönhetően, szüleim és a hozzájuk hasonló méretű területekkel rendelkezők mekkora eséllyel indulhatnának neki a gazdálkodásnak. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik szakdolgozatom megírásában segítségemre voltak és iránymutatással szolgáltak. türelmes Köszönöm tehát belső konzulensemnek, Káldyné dr. Esze Magdolnának (BGF KKK, EU Tanszék), külső konzulensemnek, Dr. Kruppa Évának (MÜTF, Nemzetközi gazdálkodás Tanszék), a vanyarci gazdálkodóknak és a falugazdásznak.
7
1. Az EU közös agrárpolitikája 1.1. A KAP kialakulásának oka, célja
Az agrárpolitika minden ország gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel. Az agrárpolitika több okból lehet kulcsfontosságú. Egyrészt azért, mert egy országnak jelenthet komparatív előnyt, de ugyanakkor instabilitást is. Az agrárpolitika stratégiai jelentőségű, mert a helytelen agrárpolitikai intézkedések, illetve azok hiánya az élelmiszer ellátottság
akadályozásához
vezethet,
szélsőségesebb
esetben
pedig
akár
élelmiszerhiányhoz is. A fent említett okok miatt az Unió alapító országai meghozták a döntést az 1955-ös messinai konferencián, hogy a mezőgazdaságot beleveszik a közös piacba, mivel a különböző agrárpolitikai intézkedések a piac torzulásához vezethetnek. A közös agrárpolitika kidolgozása összetettsége miatt sok idővel járt, a Római Szerződés ezért csak az agrárpolitika céljait fogalmazta meg. A Római Szerződés 39. cikke tartalmazta a közös agrárpolitika céljait, melyek a következők:1
a mezőgazdasági termelékenység növelése,
a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása,
a mezőgazdasági önellátás garantálása,
a mezőgazdasági piacok stabilizálása,
a fogyasztók számára az élelmiszer-ellátás biztosítása megfelelő árszínvonalon.
1.2. A KAP kialakulásának története, KAP reformok
Közös agrárpolitikáról 1962 óta beszélhetünk, ugyanis a KAP ekkor kezdte meg működését. Ugyanebben az évben hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA, angolul: European Agricultural Guidance and Guarantee Found – EAGGF), amely a közös agrárpolitika pénzügyi alapja, annak finanszírozására szolgál.
1
http://ec.europa.eu/economy_finance/emu_history/documents/treaties/rometreaty2.pdf pp. 16-17., Letöltés ideje: 2010.10.10 15:14
8
1967-ben a vámok és mennyiségi korlátozások lebontásával, valamint az eltérő nemzeti agrárpolitikák felszámolásával a mezőgazdaságban létrejött a közös piac. Megvalósult a mezőgazdasági termékek szabad forgalma, egységes árakat vezettek be, összhangba hozták az agrárszabályokat, harmadik országgal szemben egységes kereskedelmi szabályokat kezdtek el alkalmazni. A
közösség
az
agrártermékekre
úgynevezett
piaci
rendtartásokat
(agrárrendtartásokat) alakított ki. Az agrárrendtartások a különböző mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabályozásokat jelentik. Az agrárrendtartások keretében alakítják ki az árakat, szabályozzák a piaci versenyt,
kiegyenlítik
a
kereslet
és
kínálat
ingadozásait,
meghatározzák
az
agrártámogatásokat, valamint a piacvédelem eszközeit. A közös agrárpolitika a kezdetekben ártámogatási politika volt, fő célja az árak stabilitásának garantálása volt. Az árpolitika három fontos területet szabályozott: korlátozta az importot, támogatta az exportot és szabályozta a termelők jövedelmét. Az intézkedések a következőképpen valósultak meg. Az agrárrendtartások keretében minden termék esetében meghatároztak egy irányárat, amely egy optimálisnak tekinthető ár. Az irányárak biztosítják a termelők megfelelő jövedelemszintjét. A szabályozás során korlátozták az importot, aminek célja a termelők védelme volt. Az import korlátozása a lefölözéseken keresztül valósult meg. A lefölözések mértéke a küszöbár (ami alatt az áru nem jöhet be a Közösségbe és ami a belső, magasabb árat jelentette) és a külső alacsonyabb ár különbsége volt. A különböző termékekre különböző küszöbárakat határoztak meg, amelyek a világpiaci árak többszörösei voltak. A lefölözésekből származó bevételek a közösség kasszájába vándoroltak. A lefölözések mértékét a különböző termékeknél különböző módon határozták meg, volt olyan termék, amelynek lefölözése napról-napra változott, de az sem volt ritka, ha csak negyedévente határoztak meg egy újabb mértéket.
9
Abban az esetben, ha egy adott termék ára az irányár alá csökkent, a Közösségnek teljesítenie kellett intervenciós kötelezettségét, ami azt jelenti, hogy a Közösség az intervenciós áron vásárolta fel a terméket. Az intervenciós ár az az ár, ami a gazdák számára még garantálja a termelés során felmerült költségeket. Az intervenció során felvásárolt termékeket a Közösség vagy exportálta, vagy támogatási célra használta fel. A Közösség a tagország számára megtérített minden olyan költséget, ami az intervenció során felmerült. A gazdáknak lehetőségük volt arra, hogy magántárolási támogatást vegyenek igénybe az Uniótól. Erre akkor volt szükségük, ha a felhalmozódott feleslegeket ki akarták vonni a piacról. Ez a támogatás meghatározott időre szólt, tehát a termelőnek kockázatot kellett vállalnia, ugyanis, ha nem sikerült eladni a terméket a tárolási idő alatt, akkor később neki kellett ezt megtennie. A termékfeleslegek eltüntetése érdekében az Unió támogatta az exportot is, azért, hogy termékeit harmadik ország piacán el tudja adni. A belső piaci ár és a világpiaci ár különbsége a kiegyenlítő vám, amivel a Közösség a termelőket támogatta. Egyes termékek esetében pedig termeléskorlátozó eszközökkel, ún. kvótákkal szabályozott, mégpedig úgy, hogy a megadott mennyiségen felüli termelést büntette. Gyorsan romló termékek esetében az unió a piacról történő kivonást támogatta, mivel ilyen esetekben nem alkalmazhatott intervenciót vagy magántárolást. A támogatást a termelő azért kapták, hogy megsemmisítsék az adott termékeket. A cél szintén a lehetséges piaci zavarok elkerülése, illetve megszüntetése volt. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült elérni a kitűzött célokat, ugyanis nőtt a termelés és a gazdák jövedelme. Emellett viszont megjelentek a problémák is. A szabályozás kedvezőtlenül hatott mind a Közösségre, mind a világpiacra, ezen kívül pedig túl magas költségekkel is járt. A legnagyobb problémát az ártámogatás alkalmazása jelentette, hiszen az nem a termelékenységre ösztönzött, hanem a termelés növelésére, aminek később az lett a következménye, hogy túltermelés alakult ki és egyre nagyobb termékfeleslegek halmozódtak fel. 10
Az ártámogatások finanszírozása a KAP forrásait majdnem teljes egészében felemésztette és ezzel háttérbe szorult az agrárpolitika szerkezetének átalakítása. A szabályozás emellett torzította a mezőgazdasági világpiacot is, ami miatt a Közösség konfliktusba került az ott megjelenő szereplőkkel. A fentebb említett belső és külső okok miatt a 80-as évek végére egyértelművé vált, hogy a szabályozás reformjára van szükség. McSharry reformprogramját a Tanács 1992ben fogadta el, mely a következő lépéseket tartalmazta:
a központi árak csökkentése 3 éven keresztül,
az ártámogatás helyett jövedelemtámogatás bevezetése. A jövedelemtámogatás lényege, hogy a gazdáknak adott támogatás összege független a termelés nagyságától. A gabonaszektorban jövedelemtámogatást csak abban az esetben kaphattak, ha a földterület egy részét pihentették,
McSharry elsőként ismerte fel, hogy a mezőgazdasági termelés a vidék értékeivel összefüggésben van, ezért a vidék fejlesztésére és a környezet védelmére hívta fel a figyelmet,
az 55 éven felülieknek korengedményes nyugdíj lehetősége.
A ’92-es reform legfőbb eredménye az volt, hogy stabilizálta a kiadásokat és megszüntette a termékfeleslegeket. Emellett nagy jelentősége volt annak is, hogy a jövedelemtámogatási politika alkalmazását helyezték előtérbe, mert ennek alkalmazása kevésbé torzító hatású a piacra nézve. A jövedelemtámogatási rendszer bevezetése viszont nem segítette elő egy radikálisabb reform megvalósítását, ráadásul a termelőket is ellenérdekeltté tette abban, hogy a rendszert új alapokra helyezzék. A keleti bővítés kérdése és a GATT-tárgyalások2 viszont egy újabb reform szükségességét vetették fel. Az Agenda2000 reformintézkedéseire azért volt szükség, mert az unió 1994-ben aláírta a GATT-egyezményt, ami az agrártámogatások csökkentése mellett, az export szubvenciók csökkentését írta elő. A másik ok, ami miatt szükségessé vált egy újabb 2
Az Unió 1994-ben írta alá a Gatt-tal egy megállapodást, ami az összes mezőgazdasági termékre vonatkozott. Az egyezmény szerint az Uniónak 6 év alatt agrártámogatásait 20 %-kal, exportszubvencióit 36 %-kal, szubvencionált exportját pedig 21 %-kal kellett csökkentenie. A Gatt szerepét 1995-ben a Wto vette át.
11
reform, az a keleti bővítés kérdése volt, aminek következményeként jelentősen megnőtt volna a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, illetve a mezőgazdasági művelés alá vont területek mennyisége. A fent említett okok pedig a politika radikális átgondolására késztették a közösséget. Az Agenda2000 a ’92-es reformokat vette alapul, azoknak a termékeknek a szabályozására irányult, amelyek esetében a legnagyobb feleslegek alakultak ki. Eredményei a következők:3
a
marhahús
intézményes
árának
20
%-kal
való
csökkentése,
a
jövedelemtámogatások 20 %-kal való növelése,
a gabonafélék intézményes árának 15 %-kal való csökkentése (2000 és 2002 között 7,5 %-kal), a közvetlen kifizetések növelése,
az 1984-ben bevezetett tejtermékekre vonatkozó kvótarendszer 2006-ig való fenntartása,
a tejtermékek intézményes árának csökkentése 2005-től,
határoztak a Sapard-program elindításáról, amely a keleti bővítés kapcsán felmerült országok megsegítésére irányul,
a vidékfejlesztés a KAP második pillére lett.
Az Agenda2000 sem hozta el az áttörést, óvatos intézkedései nem értek el jelentős eredményeket.
Figyelmen
kívül
hagyta
a
WTO
által
előírt
csökkentések
(agrártámogatások, exportszubvenciók, szubvencionált export) mértékét, emellett nem számolt a keleti bővítéssel járó közvetlen kifizetések mértékének növekedésével. Az Agenda2000 reformjai kudarcra voltak ítélve az eltérő vélemények miatt. A támogatások haszonélvezői az ártámogatások csökkentése ellen voltak, a nagy befizető országok pedig a kiadások csökkentését szorgalmazták, ezért csak kompromisszumos megoldás születhetett. A 2002-es brüsszeli Európai Tanács ülésen a tagállamok megállapodtak abban, hogy az agrárpolitika kiadásait 2007-től évente mindössze 1 %-kal növelik, ami egy újabb reformot hívott életre. Ugyanis ez a döntés azt jelenti, hogy a növekvő számú tagok között ugyannyi összeget kell elosztani.
3
http://ec.europa.eu/agenda2000/public_en.pdf Letöltés ideje 2010. 10. 25. 13:21
12
Szintén ezen az ülésen született döntés az új tagoknak szóló támogatási csomagról is, melynek lényege a következő:4
az új tagok a csatlakozás után teljes mértékben részesülhetnek a pici támogatásokból
az unió 2004-ben a támogatások 25%-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35%-át, 2007-ben pedig a 40%-át adja. 2007-től 2013-ig a közvetlen kifizetések 10 %-kal nőnek, így érik el 2013-ban a 100 %-os szintet.
a tagállamoknak lehetősége van nemzeti forrásból kiegészíteni ezeket az összegeket, ami plusz 30 %-ot jelent. A tagállamok a kiegészítések egy részét a vidékfejlesztési forrásokból finanszírozhatják 2007-ig. 2007-től viszont nemzeti forrásokból kell ezt megoldaniuk.
A 2002-es októberi ülésen megszavazott döntések egy újabb reformot hívtak életre az agrárpolitikában. Az 2003-as agrárreform célkitűzései között szerepelt többek között a termelés és a támogatások szétválasztása, a WTO követelményeknek való megfelelés, vidékfejlesztés erősítése, a költségvetési fegyelem betartása. A 2003-as reform eredményei:
decoupling (szétválasztás): a támogatás szétválasztás a termelőtől; a termelő támogatása a termék helyett,
összevont támogatási rendszer: a termelés és támogatások szétválasztása a termelők kapacitásainak felszabadítása érdekében,
moduláció: az 5000 euró feletti támogatási összegek 2005-ben 3 %-kal, 2006-ban 4 %-kal 2007-től 7 %-kal csökkennek, illetve átcsoportosításra kerülnek a vidékfejlesztés javára,
cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés): a támogatásokat csak abban az esetben kapják meg a gazdálkodók, ha eleget tesznek a környezetvédelmi, növény- és állategészségügyi előírásoknak,
vidékfejlesztés erősítése: több EU-s forrás, a környezet fokozottabb védelme, a vidék szerepének növelése.
4
Horváth Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp.418-420.
13
A 2003-as reform alapvető hibája az volt, hogy a termelés és a támogatás szétválasztását nem minden termék esetében határozták meg. Néhány agrártermék esetében ugyanis engedélyezték a termeléshez kötött támogatások további alkalmazását (amelyek ráadásul a legkritikusabb termékek voltak: gabona, marha). Nem hoztak döntést ugyanakkor a nagygazdák maximális támogatásának ügyében, ami a költségvetési fegyelem betartása és a költségvetési kiadások csökkentése érdekében nagy jelentőségű lett volna. A közös agrárpolitikában további változások mentek végbe a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően. A Lisszaboni Szerződés a korábbi alapító szerződésekre vonatkozóan tartalmaz módosításokat. A tagállamok 2007. december 13-án írták alá, de csak 2009. december 1-jén5 lépett hatályba. A szerződés egyik legfontosabb intézkedése a hatáskörök megváltoztatása volt. A szerződés három hatáskört nevez meg: kizárólagos, megosztott és nemzeti. A szerződés az Uniót jogi személyiséggel ruházza fel, ami lehetőséget ad a hárompilléres szabályozás felszámolására és ez lehetővé teszi a közösségi és az uniós hatáskörök közti különbségek megszüntetését.6 A szerződés a mezőgazdaságot a megosztott hatáskörű politikák körébe sorolja. A megosztott hatáskör azt jelenti, hogy mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak szabályokat, de a tagállamok csak olyan kérdésekben, ahol az Unió még nem gyakorolta hatáskörét vagy lemondott annak gyakorlásáról.7 Az Unió hatáskörét azonban korlátozza a hatáskör-átruházás elve, ami azt jelenti, hogy csak olyan területeken járhat el, amelyet a tagállamok a szerződésekben ráruháztak. A hatáskörök meghatározása demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az Uniót, ami Magyarország érdeke is. A mezőgazdaság megosztott hatáskörbe való sorolása hazánknak is kedvezőbb feltételeket biztosít, mert lehetőséget kap jogi aktusok létrehozására, emellett korlátozni is tudja az Unió tevékenységét, hiszen ha valamivel nem ért egyet, akkor az a szabály nem kerülhet bevezetésre.
5
http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm Letöltés ideje: 2010.10.18. Káldyné Esze Magdolna – Vida Krisztina – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs (2010): Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, p. 25. 7 Horváth Zoltán – Ódor Bálint (2008): Az Európai Unió szerződéses reformja, Hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp. 114-133. 6
14
1.3. A KAP döntéshozatali rendszere Mivel a KAP közös politika, ezért az ezzel kapcsolatos döntéshozatal közösségi szinten, a végrehajtás pedig a tagállamok szintjén valósul meg, melynek során a közösségi szabályok betartása kiemelkedő fontossággal bír. A döntéshozatalban a Bizottság szerepe meghatározóbb, mint a többi közös politikák esetében. Döntéskezdeményező szerepe mellett, végrehajtói feladatokat is ellát, amit a Tanács rendszeresen ellenőriz. A Bizottság tevékenységére jellemző, hogy megfontolt lépéseket tesz. Radikális döntéseket csak súlyos ügyek esetében hoz. A Bizottság elsődleges feladata a javaslatok előkészítése, melyeket létrehozhatnak saját kezdeményezésre vagy mások felkérésére. A javaslatok előkészítése során folyamatos a konzultáció, amely a bizottság igazgatóságai, a tagállamok küldöttei, érdekképviseleti szervek és szakszervek között folyik. A döntéshozatalban a Lisszaboni Szerződésig a Tanács volt a fő döntéshozó. Döntéseit „döntéshozói csomagok” segítették, ami csak akkor születhetett meg, ha a különböző nemzeti érdekek nem sérültek. A Tanács döntéshozatalában könnyebbséget jelent, hogy az éves árfelülvizsgálatok keretében több döntést is meg tudnak hozni. Fontos megemlíteni, hogy a mezőgazdasági döntéseket nem lehet halogatni, mert annak komoly következményei lehetnek. A döntéshozatalban a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig csak konzultációs joga volt. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a Parlament szerepe a döntéshozatalban felértékelődött. A döntéseket az együttdöntési eljárás keretében hozzák meg, amiben a Parlamentnek társjogalkotó szerepe van. A Bizottságnak a Tanácsot és a Parlamentet egyenlő félként kell kezelnie.
1.4. A KAP szabályozási területei A közös agrárpolitikának 3 szabályozási területe van.8 1. Közös piacpolitika
8
Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, pp. 249-250.
15
A mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása a legfontosabb terület, amely a közös piaci rendtartás vagy más néven közös piaci szervezeten keresztül valósul meg. A közös piaci szervezetek a legfontosabb intézkedéseket, szabályozásokat tartalmazzák, mint például az árak szabályozása. A közös piaci szervezetek célja a következő három alapelv9 teljesítése. o
a piac egységessége, amely az egységes szabályokra, feltételekre, előírásokra, emellett pedig a termékek szabad mozgására utal.
o
a közösségi preferencia betartása, amely a közösségi termékek preferálását jelenti a harmadik országból bejövővel szemben.
o
A pénzügyi szolidaritás, amely azt jelenti, hogy a tagországoknak, függetlenül attól, hogy mekkora a nemzetgazdaságuk, illetve, hogy mekkora a mezőgazdasági termelésük, a közös piaci szervezetek költségeihez azonos szabályok szerint meghatározott mértékkel kell hozzájárulniuk.
2. Vidékfejlesztési politika A szabályozás másik kulcsfontosságú eleme a vidékfejlesztési politika, amelynek fontossága először McSharry-reformjában jelent meg. A vidékfejlesztési politika egyre inkább felértékelődik és hangsúlyosabb lesz a KAP-ban, ami megmutatkozik abban is, hogy a mezőgazdasági kiadások egyre nagyobb részét teszi ki. 3. Horizontális szabályozás A szabályozás harmadik eleme a horizontális szabályozás, amely az agrárszabályozás többi területét jelenti, mint például a növény-és állat egészségügyi előírásokat.
Értékelés A közös agrárpolitika fejlődése kihatással van a jelenleg kialakult agrárpolitikai helyzetre. Ennek értelmében tehát érdemes értékelni a közös agrárpolitika reformjait. A KAP korai szakaszában alkalmazott ártámogatási politika alkalmazását alapvető hibának bizonyult. Az ártámogatási politika alkalmazása ugyanis csak rövid ideig tartható fenn, hiszen hosszú távon a piac torzulásához vezet. A mezőgazdasági termékek túlpozícionálása pedig kihatással van a gazdaság egészének alakulására. 9
Ian Barnes and Pamela M. Barnes (1995): The enlarged European Union, Longman, Edinburgh, pp. 170.
16
A reform során elérendő cél volt a termékfeleslegek csökkentése, amit sikerült elérni az intervenciós intézkedésekkel és az exporttámogatásokkal, de alkalmazásuk túl nagy anyagi terhet rótt a tagállamokra. Az 1992-es reform már felmérte, hogy olyan lépések meghozatalára van szükség, amelyek kevésbé torzítják a piacot, de a helyzet szükségességéhez képest a reformlépések túl óvatosra sikeredtek. A jövedelemtámogatási rendszer preferálása az ártámogatási rendszerrel szemben egy fontos mozzanata volt a reformnak, de a legfőbb probléma ezzel kapcsolatban az volt, hogy csak fokozatosan alakították ki és nem terjesztették ki a legfontosabb termékre. A jövedelemtámogatási rendszer legfőbb előnyének tartom, hogy a gazdák megfelelő jövedelmének biztosítása mellett nem ösztönöz a termelés mértékének növelésére, ami a termékfeleslegek csökkentéséhez vezet. Mivel az agrárgazdaságra jellemző az elöregedés, ezért jónak tartom, hogy a reform az idősebbek számára korengedményes nyugdíjt tett lehetővé. Ettől azonban a fiatalok még nem kezdtek el gazdálkodni, vagyis a korengedményes nyugdíj feltételeinek kidolgozása mellett nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a fiatal gazdák támogatására is, nemcsak anyagilag, hanem szakmailag, tanácsadással is. A 2003-as agrárreform a termelés és a támogatás szétválasztásának ügyében nem hozott radikális intézkedéseket. Az eredményesség érdekében a Bizottság szélsőségesebb javaslatát kellett volna elfogadni, vagyis a termelés és támogatás teljes szétválasztását. A reformnak intézkedéseket kellett volna tenni annak ügyében, hogy az országok egyenlő mértékben részesülhessenek a támogatásokból. Nem tartom jónak, hogy a fejlettebb országok nagyobb mértékű támogatásokat kapnak, mint az elmaradottabbak, miközben ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük. Alapvető problémának tartom, hogy a közvetlen kifizetések összege múltbeli bázisévek alapján kerül kiszámításra. Ezek az összegek ugyanis nem tükrözik jól a gazdáknak a helyzetét. A 2003-as reform legnagyobb problémájának azt az óvatos megközelítést tartom, amelyek az intézkedésekben tükröződnek. Véleményem szerint azért nem került sor radikális reformra, mert az adott körülmények nem voltak túl drasztikusak, vagyis az Unió nem küzdött élelmiszerhiánnyal, ugyanakkor nem kellett élelmiszer hegyeket sem eltüntetnie. A Lisszaboni Szerződés az Unió életében kiemelkedő szerepet tölt be. Intézkedései hatására az EU egy demokratikusabb, könnyebben átlátható Közösség irányába mozdult el.
17
Azzal, hogy az agrárpolitikát a megosztott hatáskörű politikák körébe sorolták, a tagállamok szerepét erősítették meg.
18
2. Az EU agrártámogatási rendszerének alapjai
2.1. A Strukturális Alapok kialakulása Az integráció létrejöttekor a hat alapító ország gazdasági fejlettsége homogénnek volt mondható. A Római Szerződésben a regionális politikáról nem esett szó, alapvető célként csak az országok gazdasági fejlődését tűzték ki. Az 1970-es évek elején viszont napirendre került az integráció kibővítése. Ugyanezekben az években több válságot kellett megélnie a világnak. A bővítés kérdése és a válságok rávilágították a „hatokat” a regionális és kohéziós politikák szükségességére, az elmaradottabb területek felzárkóztatásának jelentőségére. A fent említett események következményeképp jött létre 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely az 1957-ben létrejött Európai Szociális Alap és az 1962-ben létrejött Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap tevékenységét hivatott kiegészíteni. Ez a három alap egészült ki 1993-ban a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel (HOPE).10 Ezt a négy alapot nevezik Strukturális Alapoknak, melyek együttes célja az egyes régiók közötti különbségek csökkentése. A Strukturális Alapoktól független Kohéziós Alap 1993-ban jött létre, amely szintén a támogatáspolitika forrásait bővítette. A Kohéziós Alap célja az EU kevésbé fejlett országainak támogatása. Az alap olyan országokat támogat, melyeknek vásárlóerőparitáson mért GNP-je nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok között alapvető eltérés a támogatásra jogosultak van, mivel az előbbi országokat támogat, míg az utóbbi régiókat.
2.2. A Strukturális Alapok általános szabályozása A Strukturális Alapok szabályozása 4 szinten valósul meg. Az első szinten a közösségi regionális politika alapjai, céljai, feladatai, eszközei vannak. A második szinten vannak a Strukturális Alapok általános szabályai, úgy mint a célok, feladatok, alapelvek, a tevékenység földrajzi lehatárolása stb.
10
Palánkai Tibor (2003): Ecoomics of European Integration. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 332-333
19
A harmadik szinten találhatók a különböző Strukturális Alapok tevékenységének szabályozása. Megtalálhatók itt azok a tevékenységek, melyeket a különböző alapok támogatnak. A negyedik szinten található minden olyan anyag, leírás, kézikönyv, amely az alapok tevékenységéhez szükséges.
2.3. A Strukturális Alapok működésének alapelvei A Strukturális Alapok felhasználása 4 elv alapján működik: Koncentráció: a koncentráció alapelve szerint két dologra kell összpontosítani, egyrészt arra, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttesen kerüljenek felhasználásra, másrészt arra, hogy a legelmaradottabb régiók kapják meg a támogatásokat. Partnerség: a Strukturális Alapok nemzeti programok végrehajtásában segítenek. A programokat a tagállamok nyújtják be, a végrehajtás milyensége viszont a Közösség és a tagállamok szerveinek együttműködésén múlik. A célok elérése érdekében a tagállamoknak és a Közösségnek együtt kell működnie. Ebben az együttműködésben, partnerségben részt vesznek a regionális és helyi önkormányzatok és más illetékes szervek, szervezetek, akiknek a program sikeres végrehajtásához köze lehet. Programozás: a programozásnak 3 lépcsőben valósul meg. Az első lépést a tagállamok teszik a nemzeti fejlesztési terveik létrehozásával. A második lépés a Közösség feladata, úgynevezett közösségi támogatási keretet készítenek el. Az utolsó lépés a tagállamok és a Közösség tárgyalása, melyeknek végeredménye az
operatív program.
Ezek a
dokumentumok 3-6 éves időszakokra előre határozzák meg a feladatokat. A programozás a program végrehajtásának egyes részeit tartalmazza, feladatokat határoz meg és középtávra (3-6 év) szól. Addicionalitás: a Strukturális Alapokból származó források nem válthatják ki a nemzeti programokat, csak hozzájárulhatnak a költségekhez, illetve kiegészíthetik azokat.
20
2.4. A KAP finanszírozása: Az EMOGA, az EMGA és az EMVA bemutatása A közös agrárpolitika életében a finanszírozás nagyon fontos szerepet játszik. A KAP finanszírozására 1962-ben hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (továbbiakban: EMOGA). Az EMOGA két részből áll:
az orientációs részből
és a garanciaalapból.
Az orientációs szekció a struktúrapolitikáért (később vidékfejlesztési politika) és annak kiadásaiért felelős, míg a garanciaalap a piaci és ártámogatási politika eszköze. 1992-től viszont néhány vidékfejlesztési intézkedés támogatása szintén a garanciaalapból történik. Az EMOGA Garanciaalap legnagyobb haszonélvezői közé tartozik: Franciaország, Spanyolország és Németország, amit a 1. táblázatból állapíthatunk meg. A 1. táblázat adatai megmutatják, hogy az EMOGA garanciaalapja és az orientációs szekciója között milyen mértékű aránytalanságok vannak. A Garanciaalap több, mint tízszer akkora forrást használt fel 2006-ban, mint az orientációs szekció. További aránytalanság figyelhető meg a haszonélvezők körében is. Magyarország körülbelül a középmezőnyben szerepel a támogatások részesedésében. Ahhoz képest, hogy hazánk a kevésbé fejlettebb országok körébe sorolható az Unión belül, nem kap megfelelő mennyiségű támogatást, ami a fejlődését nehezíti meg.
21
1. táblázat EMOGA kiadások tagállamonként 2006-ban
Ország
EMOGA EMOGA % EU-25 % EU-25 Garancia M EUR Orientáció M EUR
Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Anglia
943,7 517,3 1162,2 6543,4 87,7 1723,2 3070,6 6654,5 10044,6 5461,0 50,9 160,7 346,1 44,7 826,1 11,2 1209,6 1272,5 2033,5 946,4 142,6 294,0 817,1 923,9 4287,2
1,9 1,0 2,3 13,1 0,2 3,5 6,2 13,3 20,1 11,0 0,1 0,3 0,7 0,1 1,7 0,0 2,4 2,6 4,1 1,9 0,3 0,6 1,6 1,9 8,6
8,6 75,3 3,5 552,4 25,1 26,2 505,9 927,7 143,0 586,7 0,0 34,8 49,2 0,4 135,3 1,8 18,8 21,8 515,9 326,3 10,2 78,3 44,8 25,6 69,5
0,2 1,8 0,1 13,2 0,6 0,6 12,1 22,2 3,4 14,0 0,0 0,8 1,2 0,0 3,2 0,0 0,4 0,5 12,3 7,8 0,2 1,9 1,1 0,6 1,7
EU-25
49865,2
100,0
4187,0
100,0
Forrás:http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/agriculture/article_7217_hu.htm Letöltés ideje: 2010.11.18. 15:25
A KAP 2007-2013 közötti finanszírozására a következő adatok jellemzőek:11
a közvetlen támogatásokra és piaci intézkedésekre mintegy 297 milliárd euró jut, ebből Magyarország 7 milliárd euró kap.
a vidékfejlesztésre pedig 69,7 milliárd eurót szánnak, Magyarországnak ebből 3 milliárd eurót.
Magyarország
a
2007-2013-as
időszakban
kedvezőbb
mértékben
agrártámogatásokból, mint a 2000-2006-os költségvetési ciklusban.
11
Marján Attila (2006): Az Európai Unió gazdasága, HVG Kiadói Zrt., p. 718.
22
részesül
az
Az EMOGA szerkezete a 2007-es évtől átalakult, illetve korábbi formája megszűnt. Az EMOGA-ból két különálló alap jött létre. Az egyik alap az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) nevet kapta és feladata az I. pillér kiadásainak koordinálása, itt elsősorban a közvetlen támogatások és a piaci intervenciós intézkedésekről van szó. A másik alap pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amiből a 2. pillért, vagyis a vidékfejlesztés intézkedéseit finanszírozzák. Az 2. táblázat mutatja az EMOGA, 2007-től pedig az EMGA részesedését a közös költségvetésből. A források átcsoportosítását és csökkenését figyelhetjük meg 2004-től. Az EMOGA részesedése ettől az évtől számítva 3-4 %-kal csökken. A költségek átcsoportosítása kapcsán megfigyelhető az a tény, hogy miközben a KAP-ra fordított összegek összességében csökkennek, addig a II. pillérrel, vagyis a vidékfejlesztéssel kapcsolatos összegek nőnek, tehát a 2002-ben elfogadott koncepció érvényesülni látszik, miszerint a vidékfejlesztés kapjon nagyobb hangsúlyt az agrárpolitikában. További csökkenést figyelhetünk meg a 2007-es évektől. A 2007-es időszak előtti EMOGA I. pillére a jelenlegi EMGA-nak felel meg, tehát a költségvetés elemzéséhez ezeket a sorokat kell összehasonlítanunk. 2007-ben a csökkenés körülbelül 2,5 %-os, 2008ban pedig már 4 %-os. A 2007-2013-as költségvetési ciklusban az összes költségvetési összegből, ami 862 milliárd euró, a közös agrárpolitikára 362 milliárd euró jut. (2004-es árakon számítva)12 2. táblázat Az EMOGA részesedése a közös költségvetésből 2003-2009 között 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EU-s költségvetés 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% EMOGA 45,2 41,4 42,5 41,8 1. Pillér 40,4 35,4 36,5 35,3 2. Pillér 4,8 6 6 6,5 EMGA 33 31,7 30,7 Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0502:FIN:EN:PDF Letöltés ideje: 2010.10.23. 11:29
12
Káldyné Esze Magdolna – Vida Krisztina – Kruppa Éva – Ferkelt Balázs (2010): Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, p. 209.
23
2.5. A KAP részesedése az uniós költségvetésből Az Unió létrejötte óta a közös költségvetés szerkezete jelentősen átalakult. Kezdetekben a kiadások nagy részét a KAP emésztette fel. A közös költségvetés átalakulásához egyrészt az integráció elmélyülése, másrészt a bővülése vezetett. Az EU költségvetésének bevételi oldalán szerepelnek egyrészt a közvetlen bevételi források, úgy, mint a vámok, lefölözések, valamint a tagállami és az áfa-alapú befizetések.13 A kiadási oldal kategóriái a különböző költségvetési időszakokban nem mindig egyeznek meg. A 2007-2013-as időszak kiadási kategóriái a 4. táblázatból kiolvashatók. Az 3. táblázat mutatja az egyes költségvetési időszakokban a különböző kiadási kategóriák megoszlását. Megállapíthatjuk, hogy az agrárpolitika az EU költségvetésének mindig jelentős részét tette ki. A kiadási kategóriák közül a 2006-os évig mindig az első helyen szerepelt. 3. táblázat Az egyes költségvetési időszakok kiadásainak megoszlása, 1988-2013(százalék) 1988-1992 1993-1999 2000-2006 2007-2013 1. Agrárpolitika 58 48 46 42 Piaci támogatások, közvetlen kifizetések 58 48 41 34 Vidékfejlesztés 0 0 5 8 2. Strukturális műveletek 22 33 33 36 3. Belső politikák 4 6 6 10 4. Külső akciók 5 7 9 6 5. Adminisztráció 9 5 5 6 Pénzügyi tartalékok 2 1 1 0 Forrás: Kengyel Ákos (2008): Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 146.
A 4. táblázat adataiból megfigyelhetjük, hogy a 2007-2013-as időszakban ez a tendencia már nem jellemző. A mezőgazdasági kiadások a természeti erőforrások megőrzése és kezelése kategóriába tartoznak és 42,96 %-os részesedést kapnak a kiadásokból.
13
Iván Gábor (2008): Bevezetés az Európai Unió Költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, pp. 49-55.
24
4. táblázat A közös költségvetés kiadásai a 2007-2013 időszakban (milliárd euró, 2004-es áron)
Fejezet 1. Fenntartható fejlődés 2. Természeti erőforrások megőrzése és kezelése 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog érvényesülése 4. Az EU mint globális partner 5. Igazgatás Ellentételezések Összes kötelezettségvállalás
Összeg 382,14 371,34 10,77 49,46 49,80 0,80 864,32
Részarány (%) 44,21 42,96 1,25 5,72 5,76 0,10 100,00
Forrás: Kengyel Ákos (2008): Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 168-169.
A 5. táblázat azt mutatja, hogy 2007-ben az egyes országok a természeti erőforrások megőrzése és kezelése kiadási kategóriából hogyan részesültek. Magyarország a rangsorban a 15. helyet foglalja el 0,96 milliárd euróval. Az 5. táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy néhány ország (Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország) aránytalanul sok támogatást kap, ami akadályozza a fejletlenebb, kisebb országok fejlődési lehetőségeit, köztük Magyarországét is. Az Uniónak a következő költségvetési időszak kialakításánál ezt mindenképpen figyelembe kellene venni.
25
5. táblázat A természeti erőforrások megőrzése és kezelése EU költségvetésből való részesedése tagállamonként 2007ben Ország Összeg Százalék Franciaország 10,36 19,2 Spanyolország 6,97 13,0 Németország 6,91 12,8 Olaszország 5,91 11,0 Anglia 4,23 7,9 Görögország 3,64 6,8 Lengyelország 3,11 5,83 Írország 1,7 3,3 Portugália 1,3 2,4 Hollandia 1,21 2,2 Dánia 1,117 2,2 Ausztria 1,13 2,1 Svédország 1,1 2,1 Finnország 0,97 1,8 Magyarország 0,96 1,8 Belgium 0,88 1,6 Csehország 0,72 1,3 Litvánia 0,48 0,9 Szlovákia 0,38 0,7 Lettország 0,19 0,3 Szlovénia 0,18 0,3 Észtország 0,12 0,2 Ciprus 0,06 0,1 Luxemburg 0,06 0,1 Románia 0,02 0,04 Málta 0,01 0,02 Bulgária 0,01 0,01 Forrás:http://ec.europa.eu/budget/library/publications/fin_reports/fin_report_07_en.pdf Letöltés ideje: 2010.11.18. 14:12
Értékelés Magyarország számára a felzárkózás szempontjából fontos a gazdasági modernizáció elősegítése, a versenyképesség javítása és a támogatási források alakulása. Az ország célja tehát, hogy a fenntartható fejlődés kiadási kategóriából a lehető legtöbb támogatást kapja, ugyanis ebbe a kategóriába tartoznak a versenyképességi és kohéziós intézkedések. Magyarország a csatlakozást követően a mezőgazdaság terén olyan kihívásokkal küzdött és küzd még ma is, ami megköveteli, hogy ezt a területet nagyobb mértékben
26
támogassa az Unió. A rendelkezésre álló összegek felhasználása és az azokban rejlő lehetőségek kihasználása az ország feladata. Utalnék itt arra, hogy a 10 új tagállam közül Magyarország volt a legfelkészületlenebb a csatlakozáskor, aminek az lett az eredménye, hogy 2004-2007-es időszakban az Uniótól összesen megkapható támogatásoknak csak a 70 százalékát kaptuk meg. A 2007-2013-as időszakban Magyarország is egyike a legtámogatottabb országoknak, tehát fontos, hogy jól használjuk ki ezeknek az éveknek a lehetőségeit.
27
3. Magyarország agrártámogatási rendszere 3.1. A magyar mezőgazdaság helyzete Magyarország a mezőgazdasági termelést illetően kedvező adottságokkal rendelkezik, az ország ezen adottságai uniós viszonylatban az EU átlagánál előnyösebbek. Az országban magas a napsütéses órák száma, illetve a termékeny földterületek mennyisége. A kedvező természeti adottságaink ellenére viszont a magyar agrárszektor jelentőségének csökkenéséről és versenyképességének romlásáról beszélhetünk. A versenyképesség romlásához a magyar mezőgazdasági birtokszerkezet szétaprózódása vezetett. A magyar birtokszerkezetet kétpólusúnak, duálisnak nevezzük.14 Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban kétféle birtoktípus jellemző: a nagy- és kisterületű gazdaságok. Csekély azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek nagy területtel rendelkeznek, ugyanakkor nagyobb számban vannak azok, akik kis területet birtokolnak. A földbirtok mérete hatással van a gazdák megélhetési viszonyaira, emellett a birtokméret befolyásolja az egy hektárra jutó támogatás mennyiségét is. Az állítást az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai bizonyítják, miszerint 2005-ben az egyéni gazdaságok összes támogatása hektáronként 47,31 ezer forint volt, míg a társas gazdaságoké 68,94 ezer.15 Az ország versenyképességének és a gazdák megélhetési viszonyainak javítása tehát a birtokrendezés szükségességét vonja maga után. Az országban az átlagos üzemméret 4 hektár nagyságú. 2008-ban a társas vállalkozások 11 %-a (ami körülbelül 1600 gazdaságot jelent) 1000 hektárnál nagyobb területen gazdálkodott, 34 %-a pedig 50 hektárnál kisebb területen. Az egyéni gazdaságok 37 %-a 1-50 hektár közötti területet művel, míg 60 %-uk kevesebb, mint egy hektár földterületet hasznosít. Az 1. ábra a mezőgazdasági termelők megoszlását mutatja a 2008as évben.
15
Alvincz József (2008): Az Európai Unió agrártámogatási rendszere és a hazai földpiac, Gazdálkodás, 52. évfolyam, 2. szám, p. 159.
28
1.
ábra
A mezőgazdaság termelők megoszlása 2008-ban Mezőgazdasági termelők (1 287 648 fő)
Társas vállalkozások (14 128 fő)
Egyéni gazdaságok (628 520 fő)
Nem üzemszerű házkörüli termelők (645 000 fő)
Forrás: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201001/hungarian_2009.pdf Letöltés ideje: 2010.10.25. 12:55
Az ország összes területe 9,2 millió hektárt tesz ki. Ebből a területmennyiségből 7,7 millió hektár termőterületnek számít. A mezőgazdasági termelésben 5,79 millió hektár vesz részt, tehát az ország területének kétharmada, egész pontosan 62 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll, ez az arány a csatlakozás utáni években sem változott számottevően, de kismértékű csökkenő tendenciát figyelhetünk meg ezen a téren. A művelés alá vont területek változását a 2004-2009 közötti időszakban a 6. táblázat mutatja be. A föld, mint természeti érték egyre inkább felértékelődik, a rendszerváltás utáni évektől megnő a magántulajdon szerepe, illetve a föld iránti érdeklődés. 6. táblázat A mezőgazdasági területek változása (ezer ha) a 2004-2009-es időszakban Év
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Mezőgazdasági terület (ezer ha) 5863,8 5854,8 5808,9 5807,1 5789,7 5783,3 Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezo09.pdf Letöltés ideje: 2010.10.25. 15:12
A mezőgazdasági művelés alá vont terület 78 %-a szántó, 17 %-a gyep, a maradék 5 %-ot gyümölcsök, zöldségek termesztésére használják. Az 7. táblázatban megfigyelhetjük, hogy a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya 2004-től folyamatosan csökken, ez a csökkenő tendencia csak a 2008-as évben áll meg, az előző évekhez képest a növekedés nem jelentős, a 2008-as részarány a 2003-as év részarányával egyezik meg. 2009-ben a korábbi összes évhez képest nagy mértékű
29
visszaesés állapítható meg, ami egyrészt a belső egyensúlyjavító intézkedéseknek, másrészt pedig a 2008-ban kialakult gazdasági és pénzügyi válság hatásainak tudható be. A táblázatból szintén látszik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya évrőlévre folyamatosan csökken, 2002-től 2009-ig a foglalkoztatottak száma több, mint 1,5 %ponttal lett kisebb. 7.
táblázat
A mezőgazdaság részaránya a GDP-n belül a 2002-2009-es időszakban A mezőgazdaság részaránya Év
A GDP-n belüli Részesedés a részaránya foglalkoztatásban folyó áron % %-ban
2002 4,0 6,2 2003 3,7 5,5 2004 4,1 5,3 2005 3,6 5,0 2006 3,5 4,9 2007 3,4 4,7 2008 3,7 4,4 2009 2,5 4,6 Forrás:http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201011/agrargazdasag_2009.pdf Letöltés ideje: 2010.10.25. 19:37
Az 2. ábrából a mezőgazdasági áruk külkereskedelméről vonhatunk le következtetéseket. 2004-től 2008-ig mind az export, mind az import növekedett. 2009-ben pedig a válságnak köszönhetően ezek az értékek stagnáltak. A mezőgazdasági külkereskedelmi forgalom 2005-ben és 2006-ban elmarad a 2004-es forgalmi adatokhoz képest, 2007 és 2008 jelentős forgalomnövekedést mutat, míg 2009-ben az előző évhez képest megtorpanás jellemző.
30
2. ábra
milliárd forint
A magyar mezőgazdasági áruk külkereskedlme 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
export import egyenleg
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezo09.pdf Letöltés ideje: 2010.10.25. 15:12
A magyar mezőgazdaság Unióban elfoglalt helyét mutatja az egy munkaerőre jutó kibocsátás mértéke. 2008-ban a régi tagállamok esetében ez az érték 55300 euró, az új tagállamokéban 10500 euró volt. Magyarország mutatója az újonnan csatlakozott tagállamok átlagértékét meghaladja, de a régi tagállamokéhoz képest nagyon elmarad az egy főre jutó 17600 eurójával. 16 Másik ilyen fontos mutató az egy hektárra jutó kibocsátás, ami szintén rávilágíthat a tagok közötti különbségekre. 2008-ban a 2004 előtt csatlakozott tagállamok mutatójának értéke átlagosan 2232 euró, Magyarország esetében pedig 1312 euró, ami ugyancsak jelentősen elmarad a régi tagokhoz képest.
3.2. Magyarország agrártámogatási rendszerének struktúrája17 3.2.1. Az EU által finanszírozott támogatások 3.2.1.1. Közvetlen területalapú termelői támogatás (SAPS rendszer) A
2003-as
agrárreform
keretében
megállapodás
született
az
összevont
gazdaságtámogatási rendszer (SPS – Single Payment Scheme) létrehozásáról. A régi tagállamoknak 2005. január 1-étől 2007. január 1-éig volt lehetőségük bevezetni ezt a rendszert. A 2004-ben csatlakozott országokat az Unió egy átmeneti időszak után kötelezi az SPS rendszer bevezetésére. Ez alatt az átmeneti időszak alatt egy egyszerűsített 16
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban. (2008): FVM. p. 6. Veszelka Mihály (2007): Európai Uniós támogatások Magyarországon, Évkönyv 2007, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi kara, pp. 335-336. 17
31
támogatási rendszer alkalmazására van lehetőségük, ami az ún. SAPS-rendszer (Single Area Payment Scheme). 2002-ben megegyezés született az új tagjelöltek agrártámogatási csomagjáról. Az EU a nézőpontját a csatlakozási tárgyalásokat lezáró koppenhágai csúcstalálkozó (2004. december 12-13.) időpontjáig tudta megtartani. A tagjelöltek viszont ezen a csúcstalálkozón elérték, hogy a bevezető időszakot 9 évről 6 évre lerövidítsék. Az 8. táblázatból jól látszik, hogy a régi és új tagállamok támogatási szintje 2010ben találkozik, annak eredményeként, hogy a tagállamok lehetőséget kaptak az uniós közvetlen kifizetések 30 %-os kiegészítésére nemzeti forrásból. 2007-ig a tagállamoknak módjukban áll ezt a 30 %-os kiegészítést átcsoportosítani a vidékfejlesztésre szánt összegek egy részéből. Ez a mértékű nemzeti kiegészítés 2007-től is fennmaradhat, de a tagok pusztán nemzeti forrásból pótolhatják az összegeket. 8. táblázat Az új tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Uniós támogatás mértéke 25% 30% 35% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nemzeti kiegészítéssel 55% 60% 65% 70% 80% 90% 100% 100% 100% 100% Forrás: Horváth Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióró, Hvgorac Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, p. 419.
Érdemes értékelni a támogatási csomagot Magyarország szempontjából. Azzal, hogy Magyarország az Unióhoz csatlakozott, lényegesen megváltozott a magyar mezőgazdaság
szabályozási
rendszere.
Az
Eu
agrárpolitikája
szerint
az
agrártámogatásoknak elvileg ki kell kerülnie az ország hatásköréből. A támogatások kifizetése néhány kivétellel Uniós forrásokból történik. Néhány esetben lehetőség van az uniós támogatások meghatározott szintű nemzeti kiegészítésére. Ez a meghatározott szint az összes piaci támogatás maximum 10 %-a lehet.18 A támogatási csomag alapján Magyarországnak 2013-ig ki kell egészítenie a közvetlen támogatásokat. A kiegészítés mértéke 2010-ig 30 %-os, 2011-től 2013-ig a kiegészítés mértéke mindig az előző év mínusz 10 %. A támogatási csomagban több dolog hat hátrányosan hazánkra. Egyrészt az, hogy csak 2013-ban éri el az ország az uniós támogatások szintjét, másrészt az, hogy a támogatások szintje a régi tagokhoz képest nagyon alacsony, harmadrészt pedig az, hogy a nemzeti 18
http://www.vki.hu/letolt/NEMZETI_vegleges.pdf Letöltés ideje: 2010. 11. 21.17:42
32
kiegészítés mértéke túl nagy. Hazánkat tehát nem kezelik egyenrangúan a régi tagállamokhoz képest. Ezek a tényezők megnehezítik Magyarország számára a felzárkózást, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználását és az elindulást a fejlődés útján. A magyar kormány 2003-ban hozta meg a döntést a területalapú támogatási rendszer bevezetéséről. A területalapú támogatások kifizetésére két forrás áll rendelkezésre:
2007-ig az EMOGA Garanciaalapja, 2007-től az EMGA,
nemzeti kiegészítés.
A rendelkezésre álló forrásokat a Csatlakozási Szerződés és a Koppenhágai Megállapodás határozta meg. A támogatások éves összegét19 az Európai Bizottság és a Csatlakozási Szerződésben meghatározott kvóták és bázisterületek határozzák meg. A támogatások pontos összegét a tárgyévet megelőző október 1-jei középárfolyamon számítják ki. A tagállamok feladata:
a SAPS-rendszer által támogatható területek nagyságának meghatározása,
a minimálisan támogatható területeknek a meghatározása,
a földterületek határainak egyértelmű kijelölése,
a támogatásra való jogosultság egyértelművé tétele,
a támogatásból való kizárás feltételei,
a támogatási rendszerhez szükséges ellenőrzés módszerének definiálása.
A SAPS-rendszerben a következő területek jogosultak támogatásra:
szántóföldi növények területe,
gyepterületek,
szőlők és gyümölcsösök,
takarmánytermő területek.
A támogatási kérelem benyújtására a gazdálkodó lakóhelyéhez tartozó megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) kirendeltségnél van 19
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1697 Letöltés ideje: 2010.10.30. 18:29
33
lehetőség.
A
támogatások
benyújtása
2004-től
2007-ig
az
MVH
hivatalos
formanyomtatványán keresztül postai úton történt. 2008-ban lehetőség nyílt a pályázatok elektronikus beadására, de a hagyományos, postai úton is beadhatók voltak a kérelmek. 2008-ban a kérelmek benyújtásának 95 %-a elektronikus úton történt. A Magyar Agrárkamara főosztályvezetője, Téli Róbert elmondta, hogy a kérelmet benyújtók között volt olyan, aki segítség nélkül nyújtotta be támogatási igényét, de volt olyan is, aki falugazdásztól vagy kamarai tanácsadótól kért segítséget. 20 A támogatási kérelmen szerepelnie kell a gazdálkodó regisztrációs számának is, ha azonban nincs ilyenje, akkor a föld nyilvántartásba vételi kérelmét kell mellékelni. A támogatások kifizetésére a korábbi rendszer havi kifizetésével szemben egy évben egyszer kerül sor, mégpedig a tárgyév december 1-je és a tárgyévet követő év április 30-a között. Az EU a kérelmek benyújtásának határideje után részletes elszámolást és ellenőrzést végez és csak az elszámolást követő két hónapon belül folyósítja az összegeket a tagállamoknak, tehát a tagállamok kötelesek megelőlegezni a gazdáknak járó pénzeket. A támogatási összegek kiutalása történhet ugyan december 1-e előtt is, de csak a Bizottság engedélyével és nagyon rendkívüli esetben. A támogatásokhoz kapcsolódó alapvető területi feltételek:
Azok a területek jogosultak támogatásra, amelyek 2003. június 30-án „Helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban” voltak. A támogatás szempontjából lényegtelen, hogy a terület ekkor művelés alatt állt vagy sem.
Szintén jogosult támogatásra az a mezőgazdasági terület, amely ugyanebben az időpontban jó mezőgazdasági állapotban volt és rövid életciklusú fákkal volt beültetve.
A szántó-, gyepterület és konyhakert esetében a minimálisan támogatható terület egy hektár, abban az esetben, ha az azonos kultúrával beültetett terület eléri a 0,3 hektárt.
Szőlő és gyümölcsös esetében a minimális terület 0,3 hektár.
20
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090407/spas_terulet_alapu_tamogatas_igenyles_kizarolag_elektroniku s_formaban Letöltés ideje: 2010.10.30. 12:19
34
A támogatásokhoz kapcsolódó további feltételek:
A benyújtott kérelmek a benyújtást követően egy alapjogosultsági vizsgálaton mennek keresztül. (Vizsgálják például a kérelmek beérkezésének határidejét.) Ha a kérelem ezen a vizsgálaton nem megy át, akkor azt rögtön elutasítják. Abban az esetben, ha a kérelem megfelel a vizsgálat követelményeinek, akkor további ellenőrzések alá vonják.
Az adminisztratív ellenőrzés formai része a kérelmek formai követelményeit vizsgálja, tartalmi része azt ellenőrzi, hogy a kérelemben benyújtott adatok illeszkednek-e a jogszabályi feltételekhez. A tartalmi rész vizsgálatakor hajtják végre az ún. keresztellenőrzést. Ennek során hasonlítják össze a kérelemben megadott adatokat a nyilvántartási rendszerekkel (MePAR21). Az ellenőrzés célja a jogosulatlan igénylések feltárása.
A fizikai ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a megadott adatok mennyire felelnek meg a valóságnak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a módja lehet helyszíni vagy távérzékeléses ellenőrzés, vizsgálhatják a terület nagyságát, hasznosításának módját.
A gazdálkodóknak eleget kell tenniük a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek, előírásainak. Az előírásoknak két része van: A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai, valamint a Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények. A gazdálkodóknak úgy kell termelniük, hogy figyelembe veszik a környezet állapotát és védik azt, emellett a növény- és állategészségügyi előírásokat is betartják.
A támogatási rendszer során alkalmazható szankciók22 1. Jogosulatlan igénylésből származó szankciók A jogosulatlan igénylésből származó szankciókat a különböző jogcímek esetében különböző módon kell vizsgálni. Több esetet különböztetünk meg:
21
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Tájékozató a 2010. évi egységes kérelemben igényelhető egységes területalapú támogatás rendszeréről (2010), MVH, Budapest, pp. 8-10. 22
35
-
ha a jogosulatlan igénylés (a gazdálkodó által igényelt és az MVH által megállapított terület nagyságának különbsége) a megállapított területnek több, mint 3 %-a, de kevesebb, mint 20 %-a.
-
ha a jogosulatlan igénylés a megállapított területnek több, mint 20 %-a, de kevesebb, mint 50 %-a.
-
ha a jogosulatlan igénylés a megállapított területnek több, mint 50 %-a.
-
ha a jogosulatlan igénylés egy része vagy teljes egésze szándékosságból ered és a szándékosan jogosulatlanul igényelt terület és a megállapított terület aránya nagyobb, mint 0,5 % vagy nagyobb, mint egy hektár.
-
ha a szándékosan jogosulatlan igénylés a megállapított terület 20 %-a.
2. Késedelmes benyújtásból eredő szankciók A gazdálkodónak lehetősége van a kérelem késedelmes benyújtására, a benyújtási határidő után még 25 napig. Minden egyes megkésett nap a lehetséges támogatási összegből való 1 %-os csökkentést jelent. 3. A kérelemben bejelentésre nem kerülő területek mértékéből eredő szankciók Abban az esetben, ha a gazdálkodó a támogatási kérelmében nem jelenti be a birtokában lévő összes mezőgazdasági terület mennyiségét, akkor szankcionálható lesz. A szankció mértéke a lehetséges támogatásának legfeljebb 3 %-a lehet. 4. A kölcsönös megfeleltetés előírásainak be nem tartásából eredő szankciók Amennyiben a gazdálkodó nem tartja be a fent említett előírásokat, akkor a neki járó támogatási összegeket csökkentik abban az évben, amelyikben az előírás megszegése történt. A csökkentés mértéke a 1122/2009/EK bizottsági rendelet alapján kerül meghatározásra.
36
3.2.1.2. Piaci intézkedések A tagállamok a 2002. októberi csúcson megegyeztek a tagjelöltek agrártámogatási csomagjáról, melynek keretében döntést hoztak a piaci intézkedések alkalmazásáról is. A csomag értelmében a tagjelöltek (így Magyarország is) taggá válásuk pillanatától részesülhetnek a piaci intézkedések keretében nyújtott támogatásokból. Ilyen intézkedés például az exporttámogatás vagy az intervenció. Az agrárköltségvetésben a piaci intézkedések egyre kisebb arányban szerepelnek, a KAP kiadások körülbelül 5 %-át teszik ki. A 9. táblázat megmutatja, hogy Magyarország 2008-ban és 2009-ben milyen mértékben részesült a piaci intézkedések támogatásaiból. Megállapítható, hogy 2008-ban az összes kiadáshoz képest a piaci intézkedések kiadásai nem voltak számottevőek, a költségvetésből körülbelül 2 %-ban részesültek. 2009-ben ehhez képest ugrásszerű a változás, a kiadások körülbelül 20 %-át teszik ki. 9. táblázat Magyarország részesedése a KAP kiadásokból, 2008-2009, 1000 euróban 2008
2009 682 634,7 295 194,9 527 075,4 1 504 905,0 Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/publi/ms_factsheets/2010/hu_en.pdf Letöltés ideje: 2010.11.21. 16:54
Közvetlen támogatások 542 767,1 Piaci intézkedések 18 905,9 Vidékfejlesztési támogatások 537 525,7 Összesen 1 099 198,6
3.2.2. Társfinanszírozású támogatások 3.2.2.1. A SAPARD23 program Az EU a SAPARD program elindításáról az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozón határozott.
A PHARE24 és az ISPA25 mellett a tagjelölt országokat a tagságra való
felkészülésre hivatott segíteni. A program 2000. január 1-jén indult el.
23
Special Accession Programme for Agriculture and Rural Developement Poland-Hungary Assistance for Restucturing the Economy 25 Instrument for Structural Policies for Pre-Accession 24
37
A Sapard-program célja:
a tagjelölt országoknak való segítségnyújtás a közösségi jogszabályok átvételében
versenyképes mezőgazdaság létrehozása
mezőgazdasági munkahelyek teremtése
a vidék szerepének növelése
strukturális alapok fogadására való felkészítés
Az unió a 10 tagjelölt ország számára a Sapard-program keretében összesen 520 millió eurót biztosít. Az 10. táblázat mutatja az országonként részesedéseket, a 3. ábra pedig a támogatások megoszlását. A források kiosztásánál az egyes országok esetében figyelembe veszik a következő feltételeket: egy főre jutó GDP, a mezőgazdaságban dolgozók száma, a mezőgazdaságilag hasznosított területek mennyisége, egyéb területi tulajdonságok. Magyarország így évente 9,5 milliárd forintot kapott (250 HUF/EURO árfolyamon számítva), amit nemzeti keretből további 3 milliárd forinttal egészített ki. A program 2007. június 19-én a program lezárult. A hét év alatt összesen 60 308 214 160 forint került kifizetésre, amit 2646 ügyfélnek osztottak ki.
10. táblázat A Sapard-program forrásainak országonkénti megoszlása (ezer euróban)
Bulgária Cseh köztársaság Észtország Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Összesen
52 124 22 063 12 137 38 054 29 829 21 848 168 683 150 636 6 337 18 289 520 000
Forrás: http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337 Letöltés ideje: 2010.10.26. 15:48
38
3. ábra
A Sapard-program keretében kiosztott támogatások országonkénti megoszlása 3,52% 10,02% 4,24% 2,33%
1,22% 28,97%
7,32%
Bulgária Cseh köztársaság Észtország Magyarország Litvánia
5,74% 4,20%
Lettország Lengyelország Románia Szlovénia
32,44%
Szlovákia
Forrás: http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337 Letöltés ideje: 2010.10.26. 15:48
A tagjelölt országoknak ki kellett alakítani egy hétéves tervet, amely a 2000-2006ig terjedő időszakra vonatkozik. A tervnek meg kell felelnie a közös agrárpolitika céljainak, illetve tartalmaznia kell, hogy milyen célból, kinek, mire, milyen mértékű támogatást adnak. A tagjelölteknek 15 meghatározott intézkedés közül kell választaniuk és azokat beilleszteniük a Sapard-tervükbe. Olyan intézkedések mellett kell dönteniük, amelyek a felzárkózás szempontjából a leginkább szükségesek. A kormány a következő intézkedéseket választotta:
mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása,
mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése,
szakképzés,
agrár-környzetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek,
termelői csoportok felállítása, működtetése,
39
falufejlesztés,
alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása,
vidéki infrastruktúra fejlesztése, javítása,
technikai segítségnyújtás.
A program elindulásakor csak három jogcímre lehetett beadni pályázatokat, mégpedig a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A többi pályázat csak később került kiírásra. Magyarország Sapard-tervét a Bizottság 2000. októberében fogadta el, az első kifizetés azonban csak 2003. májusában történt meg. A kötelezettségvállalások és kifizetések a program elfogadásához képest túl későn kezdődtek meg, amely az intézményrendszer késői kiépítésének tudható be. Érdemes értékelni a Sapard-program tervezett és tényleges forrásfelhasználását, amelyhez a 11. táblázat nyújt segítséget. Megállapítható, hogy a tervezett forrásokat az ország nem használta fel, ezzel közel 115 millió eurótól esett el, aminek többnyire hazánk felkészületlenségéből adódott. A felkészületlenség következménye pedig az lett, hogy az Unióhoz való csatlakozás a 10 tagjelölt ország közül Magyarországnak sikerült a legrosszabbul, ami rányomta pecsétjét a felzárkózás ütemére is.
40
11. táblázat A Sapard-program tervezett és tényleges forrásfelhasználása 2000-2006 között, euróban Intézkedések
Tervezett
Tényleges
100 809 333
94 404 703
72 722 667
65 836 788
3 330 667
0
15 106 667
0
26 040 000
0
Falufejlesztés
32 093 333
22 307 783
Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása
54 769 333
1 814 842
42 438 667
54 765 489
3 847 175
301 510
354 157 841
239 431 115
Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Szakképzés Agrárkörnyzetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek Termelői csoportok felállítása, működtetése
Vidéki infrastruktúra fejlesztése, javítása Technikai segítségnyújtás
Intézkedések összesen
Forrás:http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200802/sapard_expost_magyarorszag.pdf Letöltés ideje: 2010.11.24. 12:51
Az időbeli csúszás további következménye az lett, hogy a pályázati határidőket le kellett rövidíteni, aminek az lett az eredménye, hogy rengeteg pályázatot adtak be hiányosan vagy rosszul kitöltve, ami anyagi- és időveszteséghez vezetett. Összességében tehát megállapítható, hogy a Sapard-program az elindulásakor nem kapott kellő figyelmet és hangsúlyt, ami a lehetőségek korlátozott kihasználást eredményezte.
41
3.2.2.2. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Azoknak a tagjelölt országoknak, amelyeknek az 1 főre jutó GDP-je nem éri el az EU átlag 75 %-át, kötelező kidolgozniuk saját Nemzeti Fejlesztési Tervüket (továbbiakban NFT), amely a 2004-2006-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az NFT elkészítése a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásának alapja, ugyanis hazánk enélkül a dokumentum nélkül nem lenne jogosult az alapokból származó támogatási összegekre. Az NFT egy fontos dokumentum, mert általa lehetőség nyílik az ország stratégiájának megismertetésére. A dokumentumban szereplő célok öt operatív program segítségével valósulnak meg. Az öt program tehát a következő: 1. humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) 2. gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) 3. környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (KIOP) 4. agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) 5. regionális operatív program (ROP) Az AVOP tehát az NFT egyik operatív programja. Az AVOP célja a mezőgazdasági versenyképesség kialakítása, a mezőgazdaságban dolgozók egyenlőségének kialakítása, a vidék szerepének növelése, a mezőgazdasági területek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a mezőgazdasági foglalkoztatás diverzifikálása, a vidéki problémák megoldása. Az AVOP keretében 3 fő prioritás szerint csoportosítva a következő jogcímekre lehetett pályázni: 1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban:
mezőgazdasági beruházások támogatása,
a halászati ágazat strukturális támogatása,
fiatal gazdálkodók induló támogatása,
szakmai továbbképzés és átképzés támogatása.
2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása:
a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése.
3. prioritás: a vidéki térségek fejlesztése 42
a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése,
a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése,
falufejlesztés és megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése,
Leader+.
A rendelkezésre álló keretből az 1. prioritás 57 %-ban, a 2. prioritás 14 %-ban, a 3. prioritás 26,5 %-ban részesedett. A költségvetési keret 2,5 %-át technikai segítségnyújtásra fordították, ami a különböző intézkedések végrehajtását segítette.26 Az 1. prioritás nem véletlenül részesedik ilyen nagy arányban az AVOP-költségvetéséből, ugyanis
az
ország
versenyképességének
fokozása
a
mezőgazdaság
jövőjének
megalapozáshoz elengedhetetlen. Az AVOP keretében 2004-2006 közötti időszakban összesen 105 milliárd forintot osztottak ki. Az 12. táblázat megmutatja, hogy melyik évben, milyen forrásból, mennyi pénzt folyósítottak. 12. táblázat Az AVOP keretében 2004-2006 közötti időszakban felhasznált források
Év Támogatás összege EU-s támogatás Nemzeti támogatás 24,5 18,4 6,1 2004 35,1 26,3 8,7 2005 45,4 34,1 11,3 2006 Forrás: http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1374 Letöltés ideje: 2010.10.30. 18:12
3.2.2.3. Az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT az EMOGA Garancia részlegének szükséges rendelkezéseire épül. A garancia részlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai rendszerét hivatott segíteni. Az NVT-ben megtalálhatók a vidék szempontjából elérendő fontos célok, az ezekhez kapcsolódó intézkedések és szabályozások, valamint támogatásfajták.
26
http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200605/avop_ertekeles_jelentes_060223.pdf Letöltés ideje: 2010.11.25. 16:28
43
Az NVT pályázatok jogcímei:
agrár-környezetgazdálkodás,
kedvezőtlen adottságú területek támogatása,
az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése,
mezőgazdasági területek erdősítése,
korai nyugdíjazás,
szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása,
termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása,
technikai segítségnyújtás.
Az NVT forrásaiból a 2004-2006-os időszakban 35 000 gazdálkodó részesült. A program keretében 193 milliárd forint került kiosztásra, aminek 80 %-át az Unió finanszírozta. 27 3.2.2.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az
Új
Magyarország
Vidékfejlesztési
Program
(továbbiakban:
ÚMVP)
Magyarország 2007-2013-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési terve. Az ÚMVP ugyanúgy, mint az EMVA négy tengelyre épül, amihez közel 60 intézkedés társul. A legnagyobb
hangsúlyt
a
mezőgazdasági
üzemek
modernizációja
és
az
agrár-
környezetgazdálkodás kapja. Ez a két intézkedés a rendelkezésre álló összegek mintegy felét felemésztik. Az ÚMVP 4 tengelye28 a következő:
I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása,
II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása,
III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése,
27 28
IV: tengely: LEADER-program.
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=130 Letöltés ideje:2010.11.05. 16:44 http://www.umvp.eu Letöltés ideje: 2010.11.10. 15:16
44
3.2.2.5. Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások (TOP-UP) A kiegészítő nemzeti támogatások a területalapú támogatásokat egészíti ki. A kiegészítés mértéke az adott közvetlen támogatásnak maximum 30 %-a lehet. A finanszírozás a magyar költségvetésből történik. A top-up jogcímei:
a hízottbika-tartáshoz,
a tejtermeléshez,
az anyatehén-tartáshoz,
extenzifikációs szarvasmarha-tartáshoz,
az anyajuh-tartáshoz,
a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuh-tartáshoz,
a szántóföldi növénytermesztéshez,
a Burley dohány termesztéséhez,
a Virginia dohány termesztéséhez,
a héjas gyümölcsűek termesztéséhez, valamint
az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez
vehető igénybe kiegészítő nemzeti támogatás.29 Ahhoz, hogy a gazdálkodók igénybe vehessék ezt a támogatást, különböző feltételeknek meg kell, hogy feleljenek.
A gazdálkodó
29
vagy magyarországi lakhellyel rendelkező természetes személy legyen,
vagy magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy,
vagy egyéni vállalkozó,
vagy jogi személyiség nélküli vállalkozása legyen,
és minden esetben rendelkezzen regisztrációs számmal.
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1697 Letöltés ideje: 2010.10.28. 18:22
45
3.2.3. Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások Minden
tagországnak,
így
Magyarországnak
is
lehetősége
van
olyan
agrárterületeket támogatni, amelyeket az Unió nem támogat. Ilyen támogatások az összes tagország agrártámogatási rendszerében szerepelnek, a különbség a támogatások mértékében és a támogatott területekben van. Magyarországon ennek a forrásnak viszont nincs nagy jelentősége, sőt megvan rá az esély, hogy meg is szűnik, hiszen a területalapú támogatások nemzeti forrásból való kiegészítése az agrárköltség legnagyobb részét felemészti. A nemzeti támogatásnak is megvannak a maga feltételei:30
nem lehet ellentétes a közös agrárpolitikával,
nem sértheti a versenyegyenlőséget,
a támogatási formák EU-val való egyeztetése 2004. szeptember 1-jéig.
3.3. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szerepe A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) az uniós mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására jött létre 2003. július 1jén. Az MVH országos hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv, amely a vidékfejlesztési miniszter ellenőrzése alatt áll. Feladatait31 a 256/2007-es kormányrendelet szabályozza és az alábbi tevékenységeket látja el:
kérelmek befogadása,
kérelmek elbírálása,
juttatások kifizetése,
határozatok kiadása,
ellenőrzési feladatok ellátása,
nyilvántartási rendszerek működtetése,
Az EMGA, az EMVA és az EHA támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
piacszabályozó intézkedések ellátása,
30
Veszelka Mihály (2007): Európai Uniós agrártámogatások Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Évkönyv 2007, pp. 337. 31 http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/azmvhrol/tevekenysege Letöltés ideje: 2010.11.06. 16:48
46
ügyfél tájékoztatás, stb.
A juttatások folyósítása európai uniós és nemzeti forrásokból történik. Magyarország a 2007-2013-as költségvetési időszakban a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére 5 milliárd eurót használhat fel. Az MVH működésének célja, hogy a jogosultan támogatást igénylők a jogszabályoknak
megfelelően
időben
megkapják
pénzüket.
A
Hivatal
köteles
együttműködni a társszervekkel, köteles alakítani a jogszabályi környezetet. Az MVH felépítését tekintve területi szervekből (kirendeltségekből), igazgatóságokból és a központból áll. A Hivatal legfontosabb célja, hogy a támogatások időben történő kifizetése révén lehetőség nyíljon a hazai mezőgazdaság és vidék fejlesztésére és az ezekben rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázására.
3.4. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (továbbiakban: Mepar) egy országos szintű földterület azonosító rendszer, amelyet kizárólag az agrártámogatási eljárásokra hoztak létre.32 A támogatások igénylésekor csak ennek a rendszernek az adatait lehet alkalmazni. A Mepar-t a területalapú támogatások esetében használják. Ez a rendszer váltotta fel a helyrajzi számot és a földhasználati nyilvántartást. A Mepar alapja a fizikai blokk, ami mezőgazdasági táblákból áll. A mezőgazdasági tábla vagy parcella egy alapegység, amely a támogatások mértékének meghatározásához szükséges. A fizikai blokk általában azonos típusú művelési területet jelent (szántó, gyep), a területen több gazdálkodó is tevékenykedhet. A fizikai blokkokat a Földmérési és Távérzékelési Intézet alakította ki. Kialakításuk során a 2003. június 30-án megfelelő állapotban lévő földterületeket vették. 32
http://www.mepar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=44 Letöltés ideje: 2010. 11.09. 17:13
47
A fizikai blokk két részre bontható: egyrészt olyan területekre, amelyek mezőgazdaságilag művelhetőek és ezzel együtt támogatható területek, másrészt beépített területekre, amelyre nem lehet támogatást igényelni. A fizikai blokkok könnyebb azonosítására a Földmérési és Távérzékelő Intézet létrehozott egy olyan böngészőt, amely a Mepar adatbázisát tartalmazza. Az adatbázishoz bárki hozzáférhet a www.mepar.hu vagy a www.mvh.gov.hu oldalon. A Mepar adatbázisának frissítésére minden évben szükség van, méghozzá olyan módon, hogy a frissítésnek ötévente minimum egyszer végbe kell mennie az ország egész területén. Az ügyfeleknek lehetőségük van több oknál fogva ún. változásvezetési kérelmet benyújtani. Ez a kérelem elektronikus formában nyújtható be az MVH részére. Az MVH a befogadást és elbírálást követően az ügyfelet határozatban értesíti. Változásvezetési kérelemmel lehet fordulni az MVH-hoz az alábbi esetekben:
nem támogatható terület támogathatóvá tételének ügyében,
blokkhatár kialakítás esetében,
blokkhatár és nem támogatható terület módosításának esetében,
támogatható terület nem támogathatóvá tételének ügyében.
3.5. Az összevont területalapú támogatási rendszer (SPS rendszer) Az SPS rendszer lényege, hogy a támogatás a föld bérlőjének jár én nem a földtulajdonosnak. Ugyanakkor a földtulajdonosnak is járhat támogatás, de csak akkor, ha ő maga műveli földjét. A támogatási jogosultság egy vagyoni értékű jog, ami eladható a földdel együtt vagy akár anélkül is. A 2003-ban született luxemburgi reformok végrehajtására, így az SPS-rendszer bevezetésére is, az EU 15-öknek már 2005. január 1-jétől módjuk volt. A régi tagállamoknak viszont 2 év átmeneti időt biztosítottak a rendszer bevezetésére, tehát ezt legkésőbb 2007. január 1-éig kellett megtenniük. 2005-ben a régi tagállamok közül tíznek sikerült az SPS-t bevezetnie. A 2004-ben csatlakozott országok 2010 decemberéig, Románia és Bulgária pedig 2011-ig kapott időt az új rendszerre való áttérésre. A 2004-ben csatlakozottak az átmeneti időszak ideje alatt az
48
úgynevezett
SAPS-
rendszert
(Egyszerűsített
területalapú
támogatási
rendszer)
alkalmazzák. A rendszer céljai a következők:
A gazdálkodók a piac igényeinek megfelelően termelhessenek,
A környezettudatos és gazdaságos gazdálkodás elérése,
A KAP pályázati kiírásainak és adminisztrációjának egyszerűsítése,
Az Unió pozíciójának erősítése a WTO-val folytatott agrárgazdasági kérdések kapcsán.
Az SPS-rendszer által kiosztott összegeket két alapmodell és egy hibrid modell szerint lehet kiosztani. A történelmi modell a támogatások alapjául a 2000-es, a 2001-es és a 2002-es éveket veszi. Meghatározásra kerül, hogy ezekben az években a gazdaságok mekkora mértékű támogatást kaptak és a három év támogatási összegeiből átlagot számolnak, ez lesz a gazdaság termelési jogosultsága. Ezt az összeget vetítik a gazdaság szántó és legelőterületére, így megkapják a hektáronkénti támogatás összegét, amely minden gazdaság esetében más és más lesz. A gazdáknak a támogatást minden évben kérelemmel kel igényelni. Emellett be kell bizonyítania, hogy akkora területet birtokol, amekkora területre szól a támogatási jogosultsága. A támogatás összegét a gazdák csak abban az esetben kapják meg, ha a területen vagy szántóföldi növénytermesztés vagy legelőgazdálkodás vagy ugaroltatás folyik. A regionális modellben a támogatási összeg megállapításakor egy régiót vesznek alapul. A régiókat a tagállamoknak kell kijelölni. Meghatározzák, hogy az adott régióban egy adott időszak alatt mennyi közvetlen támogatást fizettek ki, emellett megállapítják, hogy az adott régióban mekkora a támogatásra jogosult terület. Majd ezek után egy átlagszámítással, meghatározzák a hektáronkénti támogatások összegét. Az új tagok esetében csak a regionális modell alkalmazása jöhet szóba a 2000-2002-ig tartó referencia időszak hiánya miatt. Várhatóan a támogatások 70 %-a a regionális modellnek megfelelően lesz kiosztva.
49
A hibrid modell lehetővé teszi a két alapmodell kombinálását, vagyis lehetőség van arra, hogy a támogatások egy részét a regionális modell, másik részét pedig a történelmi modell elvei alapján számítsák ki és kapják meg a gazdálkodók. 33 Az SPS-rendszer bevezetése megszünteti a termelés és a támogatások közötti kapcsolatokat. A KAP-reformok kompromisszumainak köszönhetően az új támogatási rendszerben is van lehetőség termeléshez kötött támogatásokat igényelni (a gabonafélék, olajnövények, fehérjenövények és rostnövények, bizonyos vetőmagok, dohány, komló, olíva stb. esetében). A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok az összes támogatás 3 %-át visszatartsák és ebből az összegből nemzeti tartalékot képezzenek. A nemzeti tartalék összege tovább növelhető azokkal a forrásokkal, amelyek a támogatási jogosultságok révén nem kerülnek kifizetésre, illetve azokkal a pénzekkel, amelyek a támogatási jogosultságok értékesítéséből származnak. A tagállamok meghatározott feltételrendszeren keresztül a nemzeti tartalékokból újabb támogatási jogosultságokat oszthatnak ki. Ilyen esetek például:
A rendszerbe később belépni akarók helyzetének felülvizsgálása, a megfelelő esetben támogatási jogosultság kiosztása,
Egy hektárnál kevesebb területre vonatkozó töredék támogatási összegek elbírálása.
A tagállamok emellett jogosultak a tartalékok felhasználására bizonyos rendkívüli, vis maior esetekben vagy a SAPS rendszerről történő átállás következtében kialakult váratlan problémák esetében. A támogatási jogosultságok értékesíthetőek, tehát vagyoni értékű jogot testesítenek meg. A támogatási jogosultság átruházásának, értékesítésének megvannak a maga szabályai.
33
a támogatási jogosultság eladható területtel vagy anélkül is,
bérbe adni csak területtel együtt lehet,
http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200706/sps_tanulmanyjav.pdf Letöltés ideje: 2010.11.04. 11:12
50
támogatási jogosultságot eladni csak akkor lehet terület nélkül, ha a gazdaság összes jogosultságának 80 %-át minimum egyszer lehívták vagy ha a gazdaság az első évben kihasználatlan jogosultságait felajánlja a nemzeti tartalékba,
támogatási jogosultságot átruházni csak akkor lehet, ha a jogosultság egy meghatározott részét a nemzeti tartalék számára felajánlják,
a támogatási jogosultságot nem lehet visszatartani egyrészt várható öröklés esetén, másrészt pedig akkor, ha a jogosultság mezőgazdasági tevékenységet kezdő kezébe kerül.
A támogatások lehívásának két feltétele van: Az adott időpontban (és minimum 10 hónapig) a gazdálkodó kezében kell lennie a megfelelő mennyiségű területnek. Ha a terület mennyisége évről-évre csökken, akkor vele egyenesen arányosan csökken a támogatás mértéke is. A gazdálkodónak meg kell felelnie a kölcsönös megfeleltetés kritériumainak. Ha a gazdálkodó ezeknek nem tesz eleget, akkor a támogatási összeget az esetnek megfelelően csökkenteni kell. Az SPS-rendszerben a gazdálkodóknak területpihentetési kötelezettségük van. A kötelezettség mértéke a két alapmodellben különbözik. A történelmi modellben az ugaroltatási kötelezettség megegyezik a 2000-2002-ig tartó időszak átlagosan ugaroltatott területével. A regionális modellben ezt a kötelezettséget egy 10 %-os területpihentetési rátával határozzák meg. Mentességet élveznek a pihentetés alól mindazok, akik biotermékek termesztésével foglalkoznak, illetve azok, akiknek akkora területük van, hogy 92 tonna gabonánál többet nem tudnak előállítani. Ez a területmennyiség Magyarországon nem számottevő, kevesebb, mint 20 hektár. 3.5.1. Az SPS-rendszer előnyei Magyarország számára A rendszer lehetővé teszi hosszabb távon a támogatási rendszer átláthatóságát, kiszámíthatóságát. A kiszámítható rendszer stabil üzemgazdaságokat eredményez. A szükséges nyilvántartási rendszerek kiépítése után lehetőség nyílik a támogatások igénylésének,
kifizetésének
egyszerű
lebonyolítására.
megállapítására csak egyszer van szükség.
51
A
támogatási
összegek
A rendszer figyelembe veszi mind a fogyasztók, mind a termelők érdekeit. Feltételein keresztül egészséges élelmiszerekhez juthatunk hozzá megfizethető árakon. A támogatások kiegészítik a gazdálkodók jövedelmét. Hozzájárul a többfunkciójú mezőgazdaság kialakulásához. A vidék ápolása és a földek művelése a támogatások révén könnyebbé válik. A támogatási jogosultságok vagyoni értékű jogokat testesítenek meg, ami a föld értékét megnöveli, ezáltal nehezebb lesz a magyar földek olcsó felvásárlása. A támogatási jogosultság és a föld együtt érnek valamit, ezért a rendszer a gazdálkodókat és földtulajdonosokat fokozottabb kooperációra sarkallja, ami elősegíti a fejlődést. Előzetes számítások alapján a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az SPS-rendszer olcsóbb lesz a SAPS-rendszernél. A földhasználat és a termelés szétválasztása lehetővé teszi, hogy a támogatásokat ne a földtulajdonosok kapják meg, hanem a földet művelők. Ezáltal nő az esélye annak, hogy a támogatások összegét nem vonják ki a gazdaságokból, így nagyobb lehetőség nyílik modernizációra.
3.5.2. Az áttérés időpontja, nehézségei Az SPS rendszerre való áttérés nem megy bukkanók nélkül. Az Országgyűlés ugyan elfogadta 2008. október 20-án „Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről” szóló törvényt, a köztársasági elnök alkotmányellenesség gyanújával az Alkotmánybíróság elé vitte. Az Alkotmánybíróság másfél évig nem hozott döntést az ügyben. Határozatát végül 2010. július 12-én nyilvánította ki, miszerint a törvény egyik pontja alkotmányellenes. A törvény egyik pontja azért nem alkotmányos, mert a termelők és földtulajdonosok nem kapnak egyértelmű feltételrendszert a támogatások igénybevételére, ami sérti a jogbiztonságot. Az alkotmánybírák közül öten alkotmányellenesnek nevezték a törvényt, négyen pedig nem. Az SPS-rendszer támogatási feltételei a múlthoz vannak kötve. Magyarország a 2006-os évet választotta bázisévnek. „Ez különösen hátrányosan érinti azokat a földtulajdonosokat, akik 2006 előtt vagy 2006-ban haszonbérbe adták termőföldjüket. Az erre vonatkozó szerződés megkötésekor ugyanis a tulajdonosok nem tudhatták, hogy a
52
haszonbérleti szerződés alapján 2009-től az SPS törvény alapján a haszonbérlő szerez támogatási jogosultságot.”34 A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériumnak még 2010 elején közzé kellett tennie, hogy a támogatásokat melyik rendszer feltételei alapján hirdetik ki. Mivel az Alkotmánybíróság döntése az év elején még nem született meg, ezért a Minisztérium a támogatási rendszerről szóló rendeletet a SAPS alapján hirdette meg. Az SPS bevezetése körül kialakult vita még ma sem látszik megoldódni. A rendszer bevezetése nem felelne meg mindenki érdekeinek. A bevezetés utolsó határideje 2013. Egyes vélemények szerint a határidőig fennmaradó három évre nincs is értelme bevezetni, ugyanis 2013-tól újra megváltozik a rendszer. Az SPS-rendszer bevezetésnek végsőkig való kitolása ellehetetleníti azokat a termelőket, akik a jelenlegi SAPS-rendszerben hátrányban vannak. Ilyenek például azok az állattenyésztők, akiknek nincsen földje. Márpedig ha nem vezetik be az SPS-t, az állattartók megsegítésére muszáj kitalálni valamit, ugyanis 2013-ra teljesen megszűnik az uniós közvetlen támogatások nemzeti kiegészítése, amiből az állattenyésztők részesülnek. „Ha a tárca nem módosít a szabályozáson, jövőre 20-30, 2012-ben 50-80 százalékkal csökken az állattartók és állattenyésztők támogatása, 2013-ban pedig lenullázódik.”35 Szakmabeliek szerint a megoldás az lenne, ha egy olyan új rendszert vezetnének be, ami megfelel az SPS-rendszernek, ugyanakkor uniós vidékfejlesztési pénzekkel is ki lehet egészíteni.36
3.5.3. SPS rendszer magyarországi bevezetéséről Az SPS bevezetésével kapcsolatban megoszlanak a szakvélemények. Egyesek szerint az SPS bevezetésével Magyarország csak veszíthet, mások szerint, ha nem adaptáljuk, akkor a magyar gazdálkodók a jelentős forrásoktól eshetnek el.
34
http://kozlony.magyarorszag.hu/keresesdatum , Magyar Közlöny 119. szám p. 3., Letöltés ideje: 2010.11.12. 19:21 35 Kelemen Zoltán: Agrártámogatási dilemmák az AB-döntés után, HVG, 2010. 30. szám, pp. 63-64. 36 Kelemen Zoltán: Agrártámogatási dilemmák az AB-döntés után, HVG, 2010. 30. szám, pp. 63-64.
53
Az SPS-rendszerre történő átállás kapcsán felmerülnek technikai jellegű kérdések, melyek az agrárágazat szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Fontos, hogy az átállás különösebb megrázkódtatások nélkül menjen végbe, valamint, hogy zökkenőmentes legyen adminisztrációs szempontból is. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy az új rendszert elfogadja a társadalom is, az átalakulás igazságosan és egyértelműen, mindenki számára átlátható módon valósuljon meg. A rendszer bevezetése során hazánknak lehetősége van, hogy meghatározza a minimálisan támogatható üzemméretet, megállapítsa a bázisidőszakot, valamint döntsön a termeléshez kötött ágazatok köréről. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek az EU-27 számára is döntésre várnak. Ilyen például a „10 hónapos szabály” kapcsán felmerült feltételek vagy a nemzeti tartalékok mértéke. A támogatási jogosultságokat abban az évben osszák ki, amikor az ország áttér a rendszerre. A névérték a 2013. évi támogatási jogosultságok 100 %-a lesz. Ha a rendszer 2013 előtt bevezetésre kerül, akkor ezekben az években a 2013. évi összeget diszkontálják. A támogatási jogosultság két összetevőből áll: a regionális és a kiegészítő komponensből. A regionális komponens minden olyan gazdát megillett, aki a tárgyévben rendelkezik a megfelelő területtel és bejelentkezett a rendszerbe. A regionális komponens összege adott régión belül megegyezik (Magyarország egy régiónak számít), tehát ezen a jogcímen hektáronként mindenki ugyanakkora támogatást kap. A kiegészítő összetevő értéke minden üzemnél különböző összeget jelent. Értékelés Magyarország mezőgazdaságának fejlődése szempontjából mindenképpen elemezni kell a jelenlegi agrártámogatási rendszert. A támogatások finanszírozási forrásai közül egyértelműen az uniós pénzek emelkednek ki. Az EU támogatásainak legnagyobb részét a területalapú támogatások teszik ki, az emellett meglévő társfinanszírozású programok leginkább a vidékfejlesztési intézkedések szolgálják és valósítják meg, az uniós költségvetésből kisebb részben részesülnek, de összességében elmondható, hogy erre a területre szánt összegek folyamatosan növekednek.
54
A mezőgazdaság fejlődési irányához nem árt megvizsgálni az egyszerűsített területalapú támogatások rendszerét (SAPS) és a jövőben bevezetni kívánt összevont támogatási rendszert (SPS). A jelenlegi SAPS-rendszert a gazdák alapvetően jónak tartják. A hiba nem is a rendszerrel van, hanem azzal, hogy a különböző tagállamok gazdái nem kapnak egyenlő mértékű támogatást. Egyértelmű, hogy a SAPS a növénytermesztőknek kedvez az állattenyésztőkkel szemben, hiszen a rendszerben a támogatásokat földterülethez kötik. Ezzel szemben az SPS-rendszer már az állattartókat is preferálja és nagyobb támogatásban részesíti őket. Az SPS további előnye, hogy meggátolja a spekulációt a földterületek terén, ugyanis háttérbe kerülnek azok a földtulajdonosok, akik nem művelik területeiket. Az SPS-rendszer azonban több hátránnyal rendelkezik, mint előnnyel. Bevezetése, az új rendszer kiépítése nagyon magas költségekkel jár és valószínű, hogy nem is fizetődik ki, hiszen 2013 után az Unió biztos, hogy egy új támogatási rendszer kiépítését szorgalmazza majd, ami közelebb áll a mai SAPS-hoz. Az SPS további hátránya, hogy a támogatások összegét egy múltbeli bázisév alapján számítanák ki. Igazságosabb lenne a rendszer, ha nem egy évet venne alapul, hanem több év átlagát. A következő gond annak kapcsán merül fel, hogy a támogatást ki kapja: a földtulajdonos vagy a földbérlő, aki a területet műveli? Aki tehát földet akar vásárolni, ahhoz, hogy támogatást kapjon, művelnie kell a területet, emellett pedig támogatási jogosultságot is vennie kell, ami nagymértékben megdrágítja a földek árát. Földterülettel tehát csak abban az esetben érdemes rendelkezni, ha támogatási jogosultságot is vesznek mellé. Véleményem
szerint
a
jelenlegihez
hasonló
olyan
támogatási
rendszer
kidolgozására lenne szükség, ahol a növénytermesztők és az állattenyésztők egyenlő elbánásban részesülnének. A támogatást kapja minden esetben az, aki a földet műveli függetlenül attól, hogy tulajdonos-e vagy bérlő.
55
4. Az agrárpolitika megvalósulása a gyakorlatban
Szakdolgozatom 4. fejezete bemutatja, hogy a mezőgazdaság milyen szerepet tölt be lakóhelyem, Vanyarc életében. A fejezet a település gazdáival elkészített interjúkra épül és célja, hogy bemutassa, hogy hogyan működik az agrárpolitika és az agrártámogatási rendszer a gyakorlatban. A fejezetből levont következtetések kutatási célom elérést szolgálják. A fejezet megírásához a falu nagy gazdálkodóival, szám szerint négy fővel készítettem interjút, ezen kívül a falugazdásztól kaptam hasznos információkat. Azért választottam kutatási módszerként az interjút, mert úgy gondoltam, hogy ezzel a módszerrel jutok a legtöbb tudáshoz a témával kapcsolatban, emellett arra számítottam, hogy a beszélgetések alapján egy közelebbi képet tudok kialakítani magamban a mezőgazdasági tevékenységről, a gazdálkodókról és az ország agrárgazdaságát alakító tényezőkről. Dolgozatom korábbi fejezeteiben megvizsgáltam a közös agrárpolitikát alakító faktorokat, a finanszírozási lehetőségeket és Magyarország agrártámogatási rendszerét, ami támpontként szolgált ennek a fejezetnek a megírásához. Interjúkérdéseimet a fejezet alcímeinek megfelelően, strukturáltan szerkesztettem meg és tettem fel a gazdálkodóknak.
4.1. A vanyarci mezőgazdaság helyzetének bemutatása Vanyarc településről már a 13. században említést tesz ez oklevél. Ekkor még Wonorch nevű birtokként emlegették. A 15. században pedig Wanyarcz néven volt ismert. A település a 16. századra teljesen elpusztult. A törökök Magyarországról való kivonulása lehetővé tette a falu újjáépítését, amely kevesebb, mint két évtized alatt benépesedett, a falu lakóinak száma 1717 fő volt. Az 1767-es úrbéri rendelet adatai szerint a faluban ebben az időben 14 földesúr és 117 zsellér volt. Ebben az időben a sertéstartás, a szőlőtermelés és a gabonatermesztés volt jellemző. A 20. század második felében a falu nagy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozott. Napjainkra a mezőgazdasággal foglalkozók száma jelentősen csökkent. Azt a
56
területet, amit korábban körülbelül 250-en műveltek meg, azt ma négy nagy és egy kisebb gazdálkodó műveli. Ehhez a gazdálkodói struktúra kialakulásához az 1989-es rendszerváltás vezetett. A termelőszövetkezeteket felszámolták és elkezdték értékesíteni a földeket a kárpótlási rendszer keretében. A földterülethez nagyon alacsony áron hozzá lehetett jutni. Akinek akkor módjában állt földet vásárolni, annak sikerült megalapoznia saját maga és családja jövőjét. A mai viszonyokat az jellemzi, hogy sem a településen sem pedig a környékén nincs eladó föld. Jellemző, hogy a faluban a mezőgazdasági tevékenységet ellátók száma igen kevés, annak ellenére, hogy a falunak körülbelül 80%-a kötődött a mezőgazdasághoz. Az idősebbek még mindig foglalkoznak ilyen jellegű tevékenységgel, de ennek csak jövedelemkiegészítő szerepe van, ugyanis a háztáji termelések szintje az önellátást sem érik el. Vanyarcnak 3223 hektár művelés alá vont területe van. A terület művelési ágak szerinti megoszlását az 13. táblázat mutatja. 13. táblázat Vanyarc területének művelési ágak szerinti megoszlása (ha) Szántó Kert 1655 15 Forrás: falugazdász
Gyümölcsös 33
Szőlő 25
Gyep 486
Erdő 800
Kivett 207
Nádas 2
összesen 3223
Az 1500 lakó közül 263-an rendelkeznek őstermelői37 igazolvánnyal. A 263 főből 61 személy érvényesítette 2010-ben az igazolványát. Ezenkívül 8 új személynek adtak ki őstermelőit és 2 személytől vonták be.38 Az első számú interjúalanyom 850 hektáron gazdálkodik, amiből 350 hektár gyepterület és 500 hektár szántó. A 850 hektárból 150 hektár föld a tulajdona, a többit pedig bérli a falu lakóitól. A második, harmadik, negyedik interjúalanyom 140, 95, 130 hektáron gazdálkodnak. A területek körülbelül 50 %-a van a tulajdonukban.
37 38
Őstermelő: saját gazdaságában meghatározott termékeket előállító magánszemély Falugazdásztól származó információk
57
A földeken többnyire gabonanövényeket, napraforgót és kukoricát termesztenek. Kisebb mennyiségben foglalkoznak repcével és levendulával. A falu természeti és éghajlati adottságai nem túl kedvezőek. A földek minősítése 3-15 aranykorona39, ami szinte rossz minőségűnek mondható. A szakemberek a 35-40 aranykoronás földeket tartják jó minőségűnek. Ha a földek kvalitásából indulunk ki, akkor egyértelmű, hogy a község hátrányban van. A területet erős birtokkoncentráció jellemzi, ugyanis a faluhoz tartozó földek körülbelül 80 %-a egy ember tulajdonában van, ez nagyságrendileg 2600 hektárt jelent, ami azért is nagyon érdekes, mert törvény mondja ki, hogy egy személy maximum 300 hektár területet birtokolhat. Tehát valószínű, hogy emögött az egy ember mögött valamilyen érdekcsoport áll, de senki nem tudja, hogy mik lehetnek a céljai, ami a területre nézve elég aggasztó, mert kiszolgáltatottá teszi a gazdák helyzetét. A fenn maradó területet a négy nagy gazdálkodón kívül kisebb gazdák művelik, akiknek csupán 1-2 hektáros földjeik vannak. Vanyarcon nincs lehetőség földterület vásárlására, a gazdálkodók csak bérelni tudnak területetek, ugyanis az emberek nem hajlandóak eladni néhány hektáros földjüket. A gazdák elmondása szerint ugyan lehetne javítani a birtokkoncentráción, de azért nem panaszkodnak. A gond ezzel kapcsolatban az egyes gazdák hozzáállásában fedezhető fel, ugyanis nem hajlandók elcserélni földjeiket. Véleményem szerint ez elég nagy baj, mert ezzel a hatékonyságukat, termelékenységüket tudnák növelni. Ráadásul a földek cseréjét törvény sem tiltja, a támogatások kifizetését sem befolyásolná.
4.2. A gazdálkodók bemutatása A négy gazdálkodó mindegyikéről elmondható, hogy már 55. életévüket betöltötték, foglalkozásukat főállásban végzik. Az egyik gazdálkodó, már 31 éve foglalkozik főállásban mezőgazdasági tevékenységgel, ő az egyetlen, aki kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozott egész életében. Egy másik gazdálkodó 16 éve főállású gazdálkodó. Ő pályafutását ajtógyártással kezdte, de mivel úgy gondolta, hogy ez nem jelent biztos megélhetést, nekivágott a
39
Aranykorona: a föld termőképességét kifejező mérték.
58
mezőgazdaságnak. A gazdálkodás az ő esetében adta magát, hiszen szülei és apósa is rendelkezett földterületekkel, amiknek gondozását egy idő után amúgy is át kellett volna venni vagy el kellett volna adni a területeket. Azóta már fia is besegít neki a gazdálkodásban. A másik két gazda gazdává válásakor is hasonló folyamatok mentek végbe. Szüleik által jól ismerték a mezőgazdaságot és egy idő után átvették tőlük a tevékenységet. A falu foglalkozási viszonyaiból azt állapítottam meg, hogy szinte csak az lesz gazdálkodó, akinek szülei vagy rokonai is mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. Az a személy, aki semmilyen szinten nem kötődik a mezőgazdasághoz, biztos, hogy nem fog ilyen tevékenységbe belevágni. A mai viszonyok ellenben azt mutatják, hogy a gazdák fiai sem mutatnak hajlandóságot arra, hogy az agrárgazdaságban tevékenykedjenek. Ez a tevékenység a felgyorsult világ miatt nem kap akkora jelentőséget és megbecsülést, mint amekkorát kellene. Felmerül tehát a kérdés, hogy az elkövetkezendőkben ki fogja művelni a földeket? Véleményem szerint az Uniónak erre vonatkozóan sürgős lépéseket kellene tennie. Nagyon fontos a fiatalok helyzete a mezőgazdaságban, ugyani a fejlődés lehetősége bennük van, nélkülük az agrárgazdaságnak nincsen jövője.
4. 3. A fiatal gazdák helyzete a mezőgazdaságban Ahhoz, hogy valaki gazdálkodó legyen, nagyon nagy elszántság és elhivatottság szükséges, erre a pályára tulajdonképpen születni kell, ugyanis csak az tud jól gazdálkodni, aki szeretni és tiszteli azt a tevékenységet, amit folytat. Itt kell megemlítenünk a fiatalok hozzáállását az agrárgazdasághoz. Európa összes országára jellemző, hogy a fiatalok aránya a mezőgazdasági foglalkoztatásban nagyon alacsony. Európa összes országa küzd azzal a problémával, hogy hogyan illessze be őket az agrárgazdasági tevékenységekbe. Természetesen Magyarország sem kivétel ez alól. elgondolkodtató az a tény, hogy 2006-ban Magyarországon a támogatott egyéni vállalkozók 62 %-a ötven évnél, 33 %-a pedig 60 évnél is idősebb.40 A vanyarci gazdálkodók is elmondták, hogy siralmas a helyzet ezen a téren. Az 40
Dorgai László – Udovecz Gábor (2009): A közvetlen agrártámogatások feltételezett csökkentésének becsült hatásai Magyarországon. Gazdálkodás, 53. évf. 2. szám, pp. 132.
59
1500 főt számláló településen nagyjából 4-5 főnek van valamilyen mezőgazdasági végzettsége, közülük 1 fő dolgozik végzettségének megfelelően. A gazdálkodók fiai ugyan besegítenek nekik a gazdálkodásban, de a jelenlegi állapotok alapján egyikük sem akar mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A négy nagy vanyarci gazdálkodónak már a rendszerváltás előtt köze volt a gazdálkodáshoz. Maga a rendszerváltás volt az, amivel a gazdálkodók teret és motivációt kaptak a tevékenységhez. Ma már a fiatalokból hiányzik ez a motiváció. Ha az ország nem tud felzárkózni Európa országaihoz, akkor a fiatalok helyzete teljesen reménytelen marad. A felzárkózás pedig nem megy könnyen a jelen körülmények mellett. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a tagországok nem részesülnek egyenlő elbánásban. Magyarország a termékeket világpiaci áron veszi meg, ugyanúgy, mint a többi ország, de az agrártámogatási feltételek és mértékek a különböző országok esetében nem ugyanolyanok. Ezek a tényezők fejlődési lehetőségeink korlátozásához vezetnek, gátat szabva az előrelépésnek. Az agrártámogatási rendszer és az árak változása valószínűleg kedvezőbb feltételeket biztosítana a fiataloknak. Nem könnyű feladat elindulni a fiataloknak a mezőgazdaság útján. Az unió ugyan támogatja őket az elindulásban, de véleményem szerint az anyagi támogatás mellett szükség lenne szaktanácsadásra is. A fiatal gazdák támogatási összege 10 millió forintot jelent 5 évre. A fiatal gazdálkodóknak ez 166 666 forint havi jövedelmet jelent (és a támogatásból eddig még csak a jövedelme van biztosítva). Emellett viszont öt év alatt egy jól működő, jövedelmező gazdaságot kell kiépíteniük, amihez, lássuk be, hogy a támogatás mértéke nem elegendő. A szaktanácsadással történő kiegészítés a fiatal gazdák sikerességéhez és gazdaságuk működőképességéhez járulna hozzá. E nélkül viszont érthető, hogy nehezen fognak bele ilyen bizonytalan vállalkozásba. Az Európai Unió agrártámogatási politikájában ugyan szerepel a fiatal gazdák segítése, de úgy látszik, hogy az intézkedések kevésnek bizonyulnak. Ezen a téren nem történt előrelépés, inkább a helyben járás a jellemző. Az igaz, hogy nincsen két egyforma ország, amelyek ugyanolyan adottságokkal rendelkeznek, ezért egyértelmű, hogy a támogatáspolitika sem lehet mindenhol ugyanolyan. Ennek ellenére viszont szükség van egy egységes irányvonal meghatározására, ugyanis az egyes országok különböző intézkedései nem egy irányba mutatnak. A németek például adókedvezménnyel támogatják 60
a fiatal gazdákat, a magyarok pedig illetékkel sújtják a mezőgazdasági javak átvételét.
4.4. A gazdák megélhetési lehetőségei A gazdák véleménye szerint érdemes ezt a tevékenységet folytatni. A mezőgazdaság tisztes jövedelmet hoz, ha valaki nem kerül zsákutcába. A gazdaságok jól működésének azonban megvannak a maga feltételei. Az egyik gazda szerint egy gazdaság csak akkor működhet jól, ha legalább 1000 hektár területet művelnek. Szerinte 1000 hektár alatt nem lehet a területeket megfelelően modern gépekkel művelni. A másik három gazdálkodó véleménye viszont cáfolja ezt az állítást. Szerintük a minimális mennyiség az 100 hektár, ami alatt nem érdemes gazdálkodni, mert az ekkora területből szárazó bevételek nem biztosítanak fejlesztési lehetőségeket, fejlesztés nélkül pedig a gazdaság nem tud hatékonyan működni. Érdemes értékelnünk a gazdák véleményét a minimálisan ajánlott földterületek mértékéről. Vegyük figyelembe, hogy Magyarországon 1 287 648-an foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel, amiből a társas vállalkozások 14 128 főt, az egyéni gazdaságok 628 520 főt foglalkoztatnak, ezen kívül 645 000 fő foglalkozik háztáji termeléssel. A mezőgazdasági termelés szempontjából a háztáji termelés szerepe szinte elenyésző. Az egyéni gazdaságok háromnegyede pedig kisebb, mint 1 hektár területen gazdálkodik. Tehát az 1 287 648 főből 1 116 390 fő tevékenysége nem lehet működőképes. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók 86 %-a nem tud versenyképes lenni. Nagyszüleim tapasztalatából tudom, hogy az 1-2 hektáros területekkel csak ráfizetés van. Érdemesebb tehát a földeket bérbe adni, mert a bérleti összeg legalább minimális jövedelem kiegészítést jelent. Így jól járnak a bérbeadók és a bérbevevők is abban az esetben, ha sikerül minimum 100 hektár területet művelni. Hosszabb távon pedig nőnek a termelékenységi mutatók és javul az ország versenyképessége is. Tehát szerintem az emberek gondolkodásmódján és hozzáállásán kellene változtatni. Meg kell velük értetni, hogy az ország a mezőgazdaság terén olyan adottságokkal
rendelkezik,
amelyek
kihasználása
csak
összefogással
lehetséges.
Összefogással pedig van lehetőség felzárkózásra, fejlődésre. Néhány érv a mezőgazdasági tevékenység mellett, vagyis miért érdemes gazdálkodni:
óriási értéknek számít a munka szépsége, 61
az ember a maga ura lehet, nem kell alkalmazkodnia,
a gazdálkodó a szabadban, természetes körülmények között, a friss levegőn végezheti munkáját,
november végétől márciusig nincsen számottevő teendője.
Az általam megkérdezett gazdák szerintem azért dolgoznak a mezőgazdaságban, mert szeretik a földet. Szavaikból az derült ki, hogy akár az ország legnagyobb cége is ajánlhatna nekik munkát, ők akkor sem hagynák abba a gazdálkodást, azt a szabadságot, amit munkájuk nyújt nekik, nem cserélnék fel semmivel, semennyiért. Ezzel együtt nem szabad megfeledkezni a mezőgazdasági tevékenység velejárójáról, a rabságról sem. A gazdálkodói tevékenység visszaszorulása erre az okra is visszavezethető. Sokak
szerint
a
mezőgazdasági
tevékenységből
nem
lehet
megfelelő
életszínvonalon megélni. Az állítás csak kiegészítésekkel lehet igaz. Ebből a tevékenységből csak akkor nem lehet megélni a megfelelő szinten, ha kis méretekben gondolkodunk. Egy pár hektáros terület nem hoz akkora jövedelmet, hogy abból meg lehessen élni, arról nem is beszélve, hogy a gépek modernizálása nélkül nem lehet előrébb jutni. A település gazdái egyetértenek abban, hogy csak egy bizonyos mennyiségű földterület felett érdemes gazdálkodni. Emellett viszont fontos azt is megemlíteni, hogy a mezőgazdasági termelés esetén csak az árbevételből, tehát támogatások nélkül kizárt dolog, hogy meg lehetne élni. A gazdálkodók az interjúk során elmondták, hogy a támogatások összege az árbevételüknek körülbelül egyharmadát teszik ki. 2009-ben a területalapú támogatások összege hektáronként 42173 forint volt, 2010-ben ez az összeg növekedett valamelyest, 2010-ben 47485 forintot kapnak a gazdák.41
4. 5. A mezőgazdasági termékek piaci kilátásai A mezőgazdaság sajátosságaiból adódik, hogy a gazdálkodók nem tudják egyértelműen meghatározni piaci kilátásaikat megtermelt termékeik esetében. Minden évben megvan a lehetőség arra, hogy a termékeiket vagy dupla vagy fele áron tudják értékesíteni. Ez viszont tervezhetetlenné teszi a termelést. Ennek ellenére azért vannak olyan tényezők, ami alapján következtetni lehet a piaci 41
http://www.agrarhirek.hu/hirlevelek/hirlevel1041.html Letöltés ideje: 2010.11.27. 18:38
62
kilátásokra. Az egyik ilyen lehet, hogy a spekulatív tőke mennyire lát fantáziát az adott évben az adott termékben, ami visszahat a termék árának alakulására. A 2010-es évre jellemző volt ez a jelenség. A másik ilyen tényező, hogy az adott év tavaszán milyen mennyiségben, milyen áron kötik le termékeiket a tőzsdén. Abban az esetben, ha sokan kötik le termékeiket egy adott áron, akkor meg van a lehetősége annak, hogy a spekulatív tőke arra ráugrik, aminek az lesz a következménye, hogy az árak megemelkednek. Ebben az esetben nem célszerű lekötni az adott terméket. De megvan annak is a lehetősége, hogy szezonban nagyon alacsony lesz az ár, ezért jó, ha ilyenkor kötik le a terméket. Az egyik gazdálkodó arról mesélt, hogy 2009ben nem kötötte le a gabona árát 8000 forint/mázsájáért, idénybe viszont csak 5000 forint/mázsájáért tudta eladni. 2010-ben lekötötte 7000 forint/mázsájáért, az ár viszont 11000 forint/mázsa lett. A veszteséget még az időjárás is tetézte, ugyanis a rengeteg esőzés szétverte a földeket, ennek következtében nagyon gyenge lett a termés, ami az egyik gazdának csak a napraforgó esetében 25 millió árbevétel kiesést eredményezett. „Tehát ennyire bonyolultak a piaci viszonyok. Itt vagyok Vanyarcon, szántok-vetek, közbe pedig eszembe jut, hogy tőzsdézni is kellene.” - mondja az egyik gazda.
4.6. A gazdák véleménye a közös agrárpolitikáról Az általam megkérdezett gazdák mindegyike jónak tartja, hogy az EU-val közös az agrárpolitikánk. Magyarország ennek köszönhetően könnyebben be tud kapcsolódni a világpiac vérkeringésébe. A közös agrárpolitikáról szóló kritikák közül a gazdák kritikáját tartom a legfontosabbnak, ugyanis az ő tevékenységüket befolyásolják a politika intézkedései és ők azok, akik el tudják mondani, hogy az elméletben megfogalmazott szabályok hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, illetve milyen hatásaik vannak. Köztudott, hogy az agrárpolitika az EU életében nagy hangsúlyt kap. Ezzel az állítással az általam megkérdezett gazdák közül hárman értenek egyet. Van olyan gazda is, aki úgy gondolja, hogy még ennél is nagyobb jelentőséget kellene biztosítani neki, ugyanis a jóléti társadalom alapjának megteremtéséhez szükség van a bőségre, ami a mezőgazdasági termelés szabályozásán múlik. Hiába jelent az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás lényegesen nagyobb jövedelmet, ha az alapvető emberi szükségletek nincsenek kielégítve, ami csak a mezőgazdaság által érhető el. A mezőgazdaságra tehát muszáj nagy hangsúlyt fordítani. 63
A mezőgazdaság hangsúlyosságának több oka van. A mezőgazdasági termelés beindít egy fejlődési folyamatot. A befektetett tőke nagyon jól megtérül az agrárgazdaságban, mert indukálja például a gépipart. Egy másik gazda véleménye szerint a hangsúlyosságnak történelmi oka van. Az agrárgazdaság akkor kapott igen nagy figyelmet, amikor Európa éhezett, tehát szükség volt bizonyos intézkedések meghozatalára. Az ínséges idők után pedig megmaradt ez a nagyarányú figyelem, ami indokolt is, hiszen elég, ha csak egy év sikerül rosszul a mezőgazdaságban, az felborít mindent. A mezőgazdasági termékek addig olcsók az EU országaiban, amíg egy tagállamban sem keletkeznek zavarok a mezőgazdasági termelés során és az egyes tagországok el tudják látni a másikat termékekkel. Abban a pillanatban, ha felborul ez az egyensúly, az tönkretesz mindent, tehát az uniónak ezért kell ilyen kínosan ügyelnie a mezőgazdaság helyzetére. Fontos, hogy szabályozzák az agrárgazdaságot, mert ennek a piacnak a termékei nem olyanok, mint az összes többié. Nem lenne szükség szabályozásra, ha a mezőgazdaság is úgy működne, mint bármelyik másik piac. A mezőgazdasági termékek viszont sok veszélynek, időjárási viszontagságnak vannak kitéve, ami már rögtön átalakítja a termékek árképzését. A mezőgazdasági tevékenység nem illik bele a modern piacgazdaság rendszerébe. Ha a modern piacgazdaságot egy körnek tekintenénk, akkor a mezőgazdaság a körbe írható háromszög lenne a következő tényezők miatt: a tevékenységnek óriási a tőkeigénye; a tőke egy évig benne van a gazdaságban, nagyon kicsi a tőke forgási sebessége, irtózatos kockázatot jelent, jég elveri, szárazság jön, nem lehet learatni a sár miatt vagy nem lehet eladni a termékeket, a tevékenység hatékonysága, gépek kihasználtsága nem megfelelő, elég arra gondolni, ha egy gazdaság vesz egy betakarító gépet, azt egész évben csak két hónapig használja, az év többi részében pedig csak áll és az értéke folyamatosan csökken, amortizálódik. Tehát az agrárgazdaság kilóg a piacgazdaság rendszeréből, a támogatások pedig kicsit hozzásimítják ahhoz, például azzal, hogy a gazdák likviditási problémáit valamilyen szinten megoldják.
64
Az uniós csatlakozás hatásai a mezőgazdaságra:
rákényszerítették a magyar gazdákat a modernizációra,
a támogatási rendszernek köszönhetően kiszámíthatóbbá vált a finanszírozás,
lehetőség az uniós piacon való részvételre, amit nem használunk ki eléggé,
a támogatási összegek megemelkedésével nagyobb lehetőség van a felzárkózásra,
hazánk azonban a versenytársakkal szemben versenyhátrányban van,
az ország túl sokat fektetett be azért, hogy csatlakozhasson és a mai napig is sokat fektet be, ehhez képest a megtérülés kismértékű,
egyre inkább az látszik valószínűnek, hogy az unió csak piacot vásárolt személyünkben.
4.7. A gazdák álláspontja a támogatási rendszert illetően Az uniós csatlakozás kedvező hatással volt az agrártámogatások összegére, a gazdák ma több támogatást kapnak, mint csatlakozásunk előtt kaptak. Mivel az agrárgazdaságból nem lehet megélni támogatások nélkül, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a támogatási alapelvek, feltételek kidolgozására. Alapvető problémának tartom, hogy a tagállamok a támogatási összegek megállapításakor nem részesülnek egyenlő elbánásban. Miért kell egy francia gazdának több támogatást kapnia, mint egy magyarnak? A magyarok ennek eredményeként kétszeres versenyhátrányból indulnak. Ilyen feltételek mellett mégis hogyan tudnak felzárkózni a magyarok vagy a magyarokkal hasonló helyzetben lévő gazdák? Az egyik gazda szerint már a támogatási rendszer elnevezése sem jó. Ő ugyanis a rendszert inkább kompenzációnak nevezné el. A támogatás igaz, hogy anyagi segítséget jelent, de a kompenzáció szó jobban tükrözi a valóságot, aminek a jelentése a kiegyenlítés, ellensúlyozás, kárpótolás. Szerintem is helyénvalóbb lenne az agrárkompenzációnak a használata, ami a mezőgazdasági tevékenységek során véletlenszerűen felmerülő zavarok kiegyenlítésére irányuló pénzösszeget jelenti. További probléma, hogy a magyar kormány nem védi annyira az agrárpiacot és a termelőket, amennyire kellene. A
SAPS-rendszer
egyértelműen
a
növénytermesztőknek
kedvez,
az
állattenyésztőkkel szemben, mivel a támogatások alapját a földterület képezi. Az SPSrendszer viszont nagyobb előnyben részesítené az állattartókat. Ezzel kapcsolatban
65
felmerül egy kérdés, amin érdemes lenne elgondolkodni. Köztudott, hogy Magyarországon a növénytermesztés jól működik, jó minőségű termékeket képes előállítani az agrárgazdaság. Ezzel szemben az állattenyésztésnek már megvannak a maga hibái. Miért csoportosítják át a támogatások egy részét az állattenyésztők javára, ha ez az ágazat úgy sem működik? Mi annak a valószínűsége, hogyha eddig nem működött, akkor ezután majd működni fog? Mert ezzel a szemlélettel csak azt fogjuk elérni, hogy az az ágazat, ami jól működne, az sem lesz működőképes, ami meg eddig sem működött, az ezután sem fog. Miért nem fókuszál az agrárpolitika azokra az adottságainkra, amikből előnyt tudnánk kovácsolni? Az állattenyésztéssel és állattartással az a baj, hogy még lassabb a tőke forgási sebessége. Elég arra gondolni, hogy egy gazda egy év alatt megtermeli az állatok takarmányát és minimum egy évig eteti őket, akkor két évig áll benne a pénze, ami annyira megdrágítja az állattenyésztés árát, hogy az már majdnem megfizethetetlen. A fent említett hiányosságok ellenére a gazdák mindegyike jónak tartja a jelenlegi agrártámogatási rendszert. Az SPS rendszert pedig bírálják. A jövő támogatásairól mindenképpen elmondható, hogy biztos, hogy rosszabb lesz a jelenleginél és a támogatások összege jelentős mértékben csökkenni fog, amiatt mert az agrárpolitika fő finanszírozói nem hajlandóak többé ekkora mennyiségű pénzt beletenni az agrárpolitikába. Nekik ugyanis nem fűződik érdekük közvetlenül a mezőgazdasághoz, mivel döntően az iparból és szolgáltatásokból tartják fenn magukat. Ennek ellenére szerintem nagyon óvatosan kell bánni a támogatási összegek csökkentésével. A támogatási összegek csökkentése ugyanis megnehezíti az agrárgazdaság finanszírozását. A támogatások megvonásával az árak minden országban megemelkednek, függetlenül attól, hogy agrár- vagy ipari országokról van szó. Tehát a mezőgazdasági tevékenységhez mindenkinek fűződik érdeke a különbség csak az, hogy közvetve vagy közvetlenül. Nem kell engedni annak a nyomásnak, hogy bevezessék az SPS-rendszert 2013 előtt. Érdemesebb lenne talán megvárni, hogy milyen irányba akar haladni az unió 2013 után. Elképzelhető, hogy a támogatások a munkahelyteremtéssel fognak majd összekapcsolódni, ha a jelenlegi kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetből indulunk ki. Ennek alapján tehát valószínű, hogy a területalapú támogatások megszűnnek és helyébe lép egy olyan rendszer, ahol azokat a gazdákat támogatják, akik főállásban gazdálkodnak. Ugyanis a jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy rengetegen vannak olyan munkavállalók, akik egyben őstermelők is. Ők nem fizetnek járulékokat, mert azt a munkaadó kifizeti helyettük. 66
4.8. A gazdák véleménye a pályázati rendszerről A támogatási rendszer alapvető fontosságú az agrárpolitikában. Támogatások nélkül ugyanis lehetetlen lenne mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A támogatási rendszerrel kapcsolatos információk mennyiségét a vanyarci gazdák elegendőnek tartják. Az információk továbbításában nagy szerepe van a falugazdászoknak, akikhez a gazdák bármikor, bármilyen kérdéssel fordulhatnak. A gazdálkodók szerint a tőlük kapott információk a leghitelesebbek. Másik fontos információforrásnak a szaklapokat tartják. A kifejezetten ezzel a szakterülettel foglakozó szaklapok (Agrofórum, Agrárhaszon, Agrárium) mellett a HVG olvasását is előnyben részesítik. A gazdáknak viszont nehéz naprakésznek lenni, mert számos olyan intézkedés van akár az agrárpolitikában, akár az agrártámogatásokban, amely napról-napra változik. Vannak olyan esetek is, amikor képtelenség megbízható információt kapni egy adott témában. A gazdák a területalapú támogatások igénybevételén kívül még számos jogcímen keresztül igényelhetnek támogatásokat. A gazdák elmondása szerint vannak olyan pályázatok, melyeknek követelményeit nem nehéz teljesíteni egy gazdálkodónak, de ugyanakkor vannak olyanok is, amelyeknek elnyerése lehetetlen. A 4 gazdálkodó mindegyike adott be pályázatot agrár-környezetgazdálkodás jogcímen, de egyiküknek sem sikerült elnyerni azt, aminek okát a túlzott követelmények támasztásában kell keresni. A legtöbb esetben olyan pályázatokat írnak a vanyarci gazdák, amelyek gépbeszerzésre irányulnak. Az általam megkérdezett gazdák közül ketten voltak, akik gépbeszerzési pályázatot adtak be és nyertek el. Elmondásuk szerint nem volt nehéz teljesíteni a követelményeket. A gazdák elmondták, hogy uniós csatlakozásunk előtt könnyebb volt pályázatokat írni. A csatlakozás előtt a többnyire saját maguk írták pályázataikat, ma már azonban ez nem lehetséges, minden esetben pályázatíró cégeket kérnek fel a pályázati anyagok megírására. Az ország taggá válása előtt tehát maximum a befektetett munkájukat veszíthették el a gazdálkodók. Ma már viszont mérlegelniük kell, hogy egyáltalán érdemes-e pályázniuk vagy sem, mert egy nem sikerült pályázat komoly anyagi veszteséggel is járhat. 67
A támogatások kapcsán méltán merül fel a modernizáció kérdése. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gazdák a kapott támogatások összegét mire fordítják. Általában az a szemlélet meghatározó, miszerint a pénz az pénz, mindegy, hogy milyen forrásból származik és hogy konkrétan mire használják fel, ha egy gazdaságnak kiadásai, költségei vannak, tulajdonképpen mindegy, hogy miből fedezik azt. A területalapú támogatások összege így is sokszor kevésnek bizonyul, emellett a gazdáknak nincs lehetőségük arra, hogy modernizálják gazdaságukat. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak, mindenképpen más pályázati lehetőségeket kell igénybe venniük. Ennek ellenére a gazdáknak nincsen okuk panaszra modern gépek terén, mind a négyen úgy értékelik, hogy jól felszerelt, modern gépparkkal rendelkezik gazdaságuk, amit gépbeszerzési támogatások segítségével vásároltak. A gazdálkodók a pályázati rendszer adta lehetőségeket az uniós csatlakozás előtt is és után is kihasználták és kihasználják. Mind a négy gazda pályázott gépbeszerzésre és el is nyerte azt. Ketten közülük fiatal gazdák támogatását igényeltek és kaptak is. Az egyik gazda a Sapard-program keretében igényelt támogatást, amelyből gabonatárolóit építette meg. Összességében elmondható, hogy az Európai Unió életében szükség van az agrárpolitika központi irányítására, de az intézkedések meghozatalakor fokozottabban figyelembe kell venni a tagállamok adottságait. El kell fogadni a különböző tagállamok agrárgazdaságainak sokszínűségét. Nem arra kell törekedni tehát, hogy az EU egy egységes agrárpolitikát hozzon létre, hanem arra, hogy a sokszínű agrárgazdaságok egy differenciált agrárpolitika hatására fejlődjenek.
68
Összegzés
Magyarország EU taggá válásának az lett a következménye az agrárgazdaság területén, hogy a csatlakozás óta az ország agrárpolitikájának meghatározása az Unió szabályozási rendszerének keretében történik. A következőkben szeretném összefoglalni azokat az intézkedéseket, amit hazánknak meg kell tenni, hogy az ország mezőgazdasága jól működő legyen. Magyarország mezőgazdaságának felzárkózása szempontjából elengedhetetlenül fontos a versenyképesség javítása, aminek az alapja a jelenlegi birtokstruktúra átalakítása. A társas vállalkozások nagy területeket művelnek meg, nekik meg van a lehetőségük a modernizációra és a fejlődésre, azonban a mezőgazdasági termelők töredékét teszik ki. Túlsúlyban vannak azonban az egyéni gazdaságok, akik kis területeket művelnek, és nem tudnak hatékonyan gazdálkodni. A gazdákkal elkészített interjúkból is azt a következtetést lehet levonni, hogy kis területen nem érdemes gazdálkodni. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy a mai birtokszerkezetet hogyan lehetne hatékonyan átalakítani. A megoldáshoz mindenképpen kormányzati intézkedések szükségesek. Fontos lenne ezen kívül a gazdálkodók felfogásán változtatni és felnyitni a szemüket, hogy a birtokrendezés mindenkinek érdeke. Jelenleg a gazdák még arra is képtelenek, hogy a nagyobb hatékonyság elérése érdekében területeket cseréljenek. Magyarországnak a mezőgazdaság fejlődésének megalapozására egy hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. A stratégia kidolgozásába nem elég bevonni a kapcsolódó minisztériumokat és szerveket, szükséges az agrárdiplomácia jelenléte is. Fontos, hogy a gazdák is kinyilváníthassák véleményüket és javaslataikat, ami azért is kulcsfontosságú, mert ők azok, akik a gyakorlatban találkoznak az agrárgazdasági intézkedések hatásaival és tudják, hogy az egyes tényezők milyen következményekkel járhatnak. Az agrárgazdasági szabályozásokban törekedni kell a bürokratikus, rugalmatlan rendszerek megváltoztatására. Olyan szabályozási rendszer kiépítésére van szükség, ami figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés sajátos viszonyait és a versenyképesség javítására koncentrál. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdasági kutatásokra, amelyek a hatékonyság fokozását eredményezik.
69
Meg kell teremteni a versenyképesség alapvető feltételeit, ami az infrastruktúra fokozottabb kiépítésével kezdődik. Fontos szem előtt tartani a lehetséges KAP reformok következményeit. Szinte biztosra lehet venni a támogatási összegek csökkenését, ami komoly következményekkel járhat. Az uniós forrásból érkező pénzek csökkenése nem minden esetben jelentene rosszat a hazai agrárgazdaságnak. Abban az esetben, ha Magyarország mezőgazdasága korszerű technológiával lenne felszerelve, kisebb mértékű támogatással is biztosítva lenne a fejlődés, mivel a modern gépek nagyobb hatékonyságot tudnak elérni a termelésben. Jelenleg a hazai agrárgazdasági helyzetre nem ezek a jellemző vonások. A fejlett országok nagy előnyben vannak hazánkhoz képest, mivel az ő gazdaságuk modern gépekkel van felszerelve. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a fejlettebb országok ilyen technikai jellemzők mellett mégis nagyobb összegű támogatásokban részesülnek, mint például Magyarország. Ennek alapján a rendszer teljes átgondolására lenne szükség. Egyértelmű,
hogy
az
agrárgazdaságnak
mindenképpen
szüksége
van
támogatásokra, ugyanis az uniós források csökkenése jelentős következményekkel járhat. A támogatások csökkentése a pénzügyi és jövedelmi következmények mellett a munkaerőforrások megváltozásával, a természeti környezettel összefüggő változásokkal és a mezőgazdasági kivitelre gyakorolt hatásokkal jár. Összességben tehát elmondható, hogy ahhoz, hogy ki tudjuk használni az Unió nyújtotta lehetőségeket, az országnak is lépéseket kell tennie. Nem elég tehát átvenni az EU intézkedéseit, ki kell alakítani az országban egy olyan rendszert, amelynek intézkedései a mezőgazdaság felzárkózását segítik, mert az ország mezőgazdasága képes a fejlődésre, csak meg kell teremteni az ahhoz szükséges feltételeket. Az EU által kínált lehetőségek nagyobb kihasználására és nemzeti szinten pedig nagyobb összefogásra és együttműködésre van szükség.
70
Irodalomjegyzék
Alvincz József (2008): Az Európai Unió agrártámogatási rendszere és a hazai földpiac. Gazdálkodás, 52. évf. 2. szám, pp. 158-171. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban (2008), FVM, Budapest, p. 6. Csáki Csaba (2008): Gondolatok a magyar mezőgazdaság versenyképességéről. Gazdálkodás, 52. évf. 6. szám, pp. 513-527. Dorgai László – Udovecz Gábor (2009): A közvetlen agrártámogatások feltételezett csökkentésének becsült hatásai Magyarországon. Gazdálkodás, 53. évf. 2. szám, pp. 128137.
EU budget 2007. Financial Report (2008): Offics for Official Publications of the European Communities, European Commission, Luxembourg Forman Balázs (2001): Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest, pp. 63-83. Halmai Péter (1995): Az Európa Unió agrárrendszere. Mezőgazda Kiadó, Budapest pp. 54104. Horváth Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióról. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest pp 185-202., 404-430. Horváth Zoltán – Ódor Bálint (2008): Az Európai Unió szerződéses reformja – Az Unió Lisszabon után. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp. 114-133. Hitiris, T. (1995): Az Európai Unió gazdaságtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp.167-171.
71
Ian Barnes and Pamela M. Barnes (1995): The enlarged European Union, Longman, Edinburgh pp. 163-194. Iván Gábor (2008): Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe. Osiris Kiadó, Budapest pp. 49-57, 185-196. Káldyné dr. Esze Magdolna – Dr. Kruppa Éva – Dr. Ferkelt Balázs – Takács Gábor (2009): Integrálódó Európa I. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., pp. 17-29., 7985., 233-251. Káldyné dr. Esze Magdolna – Dr. Kruppa Éva – Dr. Ferkelt Balázs – Takács Gábor (2010): Integrálódó Európa II. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., pp. 201-223. Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerk.) (2000): Az Európai Unió politikái. Osiris Kiadó, Budapest pp. 281-317. Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, pp.247-271. Kengyel Ákos (2008): Kohézió és finanszírozás. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, pp. 168169. Kiss J. László (2005): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest pp. 751-788 Marján Attila (szerk.) (2006): Az Európai Unió gazdasága. HVG Kiadó Zrt., Budapest, pp. 681-718. Dr. Nyujtó Ferenc – Szentirmay Zoltán – Márton András (2007): Az összevont gazdaságtámogatási rendszer és a 2009. évi alkalmazás, FVM, Budapest
McDonald Frank and Dearden Stephen (1994): European Economic Integration, Longman, London and New York, pp. 221-238.
72
Palánkai Tibor (2003): Ecoomics of European Integration. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 332-338. Popp József – Molnár András (2010): Közös agrárpolitika 2013 után: kihívások és lehetséges válaszok. Gazdálkodás, 54. évf. 1. szám, pp. 2-25. Tájékozató a 2010. évi egységes kérelemben igényelhető egységes területalapú támogatás rendszeréről (2010), MVH, Budapest, pp. 8-10. Veszelka Mihály (2007): Európai Uniós agrártámogatások Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Évkönyv 2007, pp. 333-339.
Internet:
http://ec.europa.eu/economy_finance/emu_history/documents/treaties/rometreaty2.pdf pp. 16-17., Letöltés ideje: 2010.10.10 15:14 http://ec.europa.eu/agenda2000/public_en.pdf Letöltés ideje 2010. 10. 25. 13:21 http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/agriculture/article_7217_hu.h tm Letöltés ideje: 2010.11.18. 15:25 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0502:FIN:EN:PDF Letöltés ideje: 2010.10.23. 11:29 http://ec.europa.eu/budget/library/publications/fin_reports/fin_report_07_en.pdf
letöltés
ideje: 2010.11.18. 14:12 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201001/hungarian_2009.pdf letöltés ideje: 2010.10.25. 12:55 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezo09.pdf
letöltés
ideje:
letöltés
ideje:
2010.10.25. 15:12 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201011/agrargazdasag_2009.pdf 2010.10.25. 19:37 http://www.vki.hu/letolt/NEMZETI_vegleges.pdf Letöltés ideje: 2010. 11. 21.17:42 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1697 Letöltés ideje: 2010.10.30. 18:29 http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090407/spas_terulet_alapu_tamogatas_igenyles_kizar olag_elektronikus_formaban Letöltés ideje: 2010.10.30. 12:19 73
http://ec.europa.eu/agriculture/publi/ms_factsheets/2010/hu_en.pdf
Letöltés
ideje:
2010.11.21. 16:54 http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337 Letöltés ideje: 2010.10.26. 15:48 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200802/sapard_expost_magyarorszag.pdf
Letöltés
ideje: 2010.11.24. 12:51 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200605/avop_ertekeles_jelentes_060223.pdf
Letöltés
ideje: 2010.11.25. 16:28 http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1374 Letöltés ideje: 2010.10.30. 18:12 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=130 Letöltés ideje:2010.11.05. 16:44 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1697 Letöltés ideje: 2010.10.28. 18:22 http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/azmvhrol/tevekenysege Letöltés ideje: 2010.11.06. 16:48 http://www.mepar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=44 Letöltés ideje: 2010. 11.09. 17:13 http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200706/sps_tanulmanyjav.pdf
Letöltés
ideje:
2010.11.04. 11:12 http://kozlony.magyarorszag.hu/keresesdatum, Magyar Közlöny 119. szám p. 3., Letöltés ideje: 2010.11.12 19:21 http://www.agrarhirek.hu/hirlevelek/hirlevel1041.html Letöltés ideje: 2010.11.27. 18:38
74
Melléklet Kérdések a mezőgazdasági támogatásokról és azok hatásáról Mezőgazdasági vállalkozók körében 1. Mekkora területen gazdálkodik? 2. Hány éve foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel? 3. Fő- vagy mellékállásban gazdálkodó? 4. Ha mellékállásban gazdálkodik, milyen tevékenységet folytat a gazdálkodáson kívül? 5. Hogyan lett gazdálkodó? a. Bérlő/tulajdonos? b. Jellemezze gazdaságát néhány fő tényezővel (mutatóval) i. Mekkora területen gazdálkodik? ii. Növénytermesztés/ állattartás a meghatározó? iii. Fő termények/ állatok? 6. Miért érdemes gazdálkodni? a. Hogyan látja a fiatal gazdálkodók helyzetét? b. Vonzó számukra a föld művelése, a gazdálkodás? c. Hogyan látja az elöregedés kérdését a szakmában 7. Meg lehet élni a mezőgazdaságból? a. Milyenek a piaci kilátások az Ön termékei esetében? b. Meg lehetne élni csak az árbevételből? 8. Milyen támogatásban részesül ma egy olyan gazdaság, mint az Öné? a. Milyen címen lehet támogatást kapni? b. Mekkora a támogatás mértéke? c. Mi az eljárás a támogatások esetében? / Ki és hogyan kap támogatást? d. A támogatások segítik-e a megélhetést, a megfelelő életszínvonalat? A jövedelem hány %-át teszi ki? 9. Mennyire jellemző a birtokkoncentráció? 10. Mennyire érzi magát tájékozottnak a támogatási rendszerrel kapcsolatban? 11. Honnan szerez információkat? 12. Elegendőnek tartja az információk mennyiségét? 13. Ön szerint miért kap az agrárpolitika ekkora hangsúlyt az EU életében?
75
14. Amennyiben össze tudja hasonlítani, kérem, jellemezze, hogy milyen hatásai vannak/voltak az uniós csatlakozásnak a mezőgazdaságra, támogatásokra? 15. Mi a véleménye a jelenlegi támogatási rendszerről? a. Kinek előnyös? 16. Mik a kritikus pontjai a támogatási rendszernek? 17. Mit tud javasolni ezek kiküszöbölésére? 18. Mi a véleménye a SAPS rendszerről? Mik a hiányosságai? 19. Hallott az SPS rendszerről? Mi a véleménye a SPS rendszerről? 20. Érdemes áttérni rá? Kinek lenne kedvező ez a forma összehasonlítva a jelenlegivel? 21. Pályázott már meg támogatást az uniós csatlakozás előtt/után? 22. Nyert már el támogatást? Ha igen milyet? 23. Ön hogyan írja pályázatait? 24. Lépést lehet tartani támogatások nélkül? 25. Ön szerint megéri pályázni? 26. Hogyan kell benyújtani a pályázatokat? 27. Mi szükséges ahhoz, hogy pályázhasson? 28. A legtöbb támogatást a gabonatermesztők kapják. Igaz az állítás? Mi lehet ennek az oka? 29. Mindenki egyenlő bánásmódban részesül? (állattenyésztő, növénytermesztő) 30. Az elnyert támogatásokat adott év decemberétől következő év áprilisáig fizetik ki. Mekkora hátránnyal jár ez? Önnek mi a tapasztalata a kifizetésekkel kapcsolatban? 31. Mennyire látja igazságosnak a támogatási rendszert? 32. Van mód fellebbezésre a pályázatok során? Érdemes egyáltalán? 33. Mire használják a támogatásokból származó összegeket? a. A támogatások mennyire segítik elő a modernizációt /fejlesztést? b. Mire fordítják a támogatásokat, ha nem modernizálnak? 34. Mik a kilátások a jövőbeli támogatáspolitikában? 35. A 4 reform lehetőség közül mit tart valószínűnek, illetve mi lenne logikus? 1. kiigazítások 2. radikális reform 3. KAP elvetése+renacionalizálás 4. totális liberalizálás
76