Szakdolgozat
Fáczán Brigitta 2014.
Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
A kazincbarcikai Kolorfesztivál hozzájárulása Kazincbarcika és kistérsége fejlődéséhez
Konzulens:
Készítette:
Dr. Jusztin Márta PhD
Fáczán Brigitta
főiskolai docens
Turizmus – vendéglátás Idegenforgalom-szálloda 2014.
0
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm belső témavezetőmnek, dr. Jusztin Mártának, hogy lelkiismeretes munkájával
és
szakmai
segítségnyújtással
hozzájárult
szakdolgozatom
elkészítéséhez. Továbbá szeretnék köszönetet mondani Harnócz Zsuzsának, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgató-helyettesének, aki olyan információkhoz segített hozzá, amelyek nélkül dolgozatom nem készülhetett volna el.
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................. 2 2. A kulturális turizmus ............................................................................................. 5 2.1. A kultúra fogalma és turizmussal való kapcsolata ........................................ 5 2.2. A kulturális turizmus kereslete ..................................................................... 7 2.3. A kulturális turizmus kínálata ...................................................................... 10 2.4. Fesztiválok szerepe a kulturális turizmusban .............................................. 15 2.5. A kulturális turizmus hatásai ....................................................................... 20 3. Kazincbarcika és kistérségének bemutatása .................................................... 23 3.1. Földrajzi jellemzők és megközelíthetőség ................................................... 23 3.2. Társadalmi jellemzők ................................................................................... 25 3.3. A kistérség és Kazincbarcika turisztikai kínálata és kereslete ..................... 29 4. A Kolorfesztivál .................................................................................................... 35 4.1. A fesztivál és előzményének bemutatása .................................................... 35 4.2. A fesztivál kínálatának elemzése ................................................................ 38 4.3. A fesztivál keresletének vizsgálata ............................................................. 41 4.4. A fesztivál finanszírozása és támogatottsága .............................................. 47 4.5. A Kolorfesztivál turisztikai hatása ............................................................... 50 4.6. Jövőkép ........................................................................................................ 55 5. Összefoglalás ......................................................................................................... 61 6. Mellékletek ............................................................................................................ 63 7. Felhasznált irodalom............................................................................................ 84
2
1. Bevezetés Szakdolgozatom tárgyának kiválasztásakor fontos szempont volt számomra, hogy egy olyan problémát vizsgáljak meg illetve keressek rá választ, amely egyrészt aktuális másrészt személyesen is érint. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosként sokszor szembesültem azzal, hogy akár az itt lakók, akár az ország más részén élők mennyi negatív gondolatot társítanak a megyéhez, elég csak az általában használt jelzőkre gondolnom: elmaradott, elszegényedett, munkahelyhiánnyal küzdő, koszos, szürke. Sajnos ezek a szavak nem alaptalanok. A megye több kistérsége, így például Kazincbarcika kistérsége fokozottan hátrányos helyzetűek, a fiatalok elvándorlása, ezáltal a lakosság elöregedése, a munkahelyhiány mind hozzájárultak ahhoz, hogy kialakuljon az itt élőkben az identitáshiány, az emberek nem tudják magukat mivel „azonosítani”, sokukat nem köt ide semmi. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt a negatív képet átformálni, mi lenne az, ami elindíthatna egy pozitív változást. 2013-ban lakóhelyemen, Kazincbarcikán, egy Magyarországot támogató program, a Svájci Hozzájárulás segítségével elindult egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy Kazincbarcika és kistérsége arculatát átformálja, a lakosság számára élhetővé, a vállalkozások számára vonzóvá tegye. Ennek egyik eszköze a svájci mintára megépülő Üzleti Szolgáltató és Inkubációs Park, amely kedvező feltételekkel segítené vállalkozások indítását és fejlesztését. Másik fontos eszköz a turisztikai infrastruktúra kialakítása mind Kazincbarcikán mind pedig a kistérségben. Ennek a turisztikai infrastruktúrájának részét képezi a Kolorfesztivál, Kazincbarcika összművészeti fesztiválja, amelyet 2013. augusztusában rendeztek meg először. Dolgozatom első felében elméleti alapon szeretném bemutatni a kulturális turizmus piacát, kezdve azzal, hogy mit is jelent pontosan a kultúra, milyen szerepe van az emberek mindennapi életében és hogyan befolyásolja utazási szokásaikat. Megvizsgálom a keresleti oldalról, milyen a kulturális turista, mik befolyásolják úticélja kiválasztásában, ebből következtetve kutatások alapján bemutatom a mai keresleti trendeket. Kínálati oldalról rendszerezném, hogyan csoportosítjuk a kulturális turizmus piacának termékeit, valamint hogy mely termékek tartoznak ide, azok milyen szegmens számára jelentenek vonzerőt. Tekintve, hogy dolgozatom fő témája a fesztiválturizmus, külön kitérek a fesztiválokra, mint turisztikai vonzerőkre,
3
bemutatva kapcsolatát a kulturális turizmussal, valamint külön hangsúlyt fektetnék a magyar fesztivállátogatási szokások elemzésére. Dolgozatom második részében rátérnék a Kolorfesztivál mikrokörnyezetének, vagyis Kazincbarcika és kistérségének valamint magának a fesztiválnak a vizsgálatára. A mikrokörnyezet bemutatásakor történelméből kiindulva azokat a problémákra
szeretnék
rávilágítani,
ami
miatt
ma
Magyarország
egyik
leghátrányosabb régiója, kiemelve a roma lakosság helyzetét, a szegénységet és a munkanélküliséget. Ezután turizmus szempontjából elemezném a kistérséget, sorra véve a turisztikai infrastruktúra elemeit, milyen helyet foglal el a turizmus a kistérség gazdasági életében. Az elméleti hátteret, valamint a mikrokörnyezet adottságait figyelembe véve bemutatnám a fesztivált, mint kulturális turisztikai attrakciót, hangsúlyt fektetve a Svájci Hozzájárulás pályázatra, a fesztivál kínálatára és keresletére, valamit a fesztivál turisztikai hatására. A dolgozat utolsó felében a jövő évre vonatkozólag Multikulturalizmus a fesztiválban cím alatt egyrészt a roma és kínai lakosság fesztiválba való bevonhatóságát vizsgálnám. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, így Kazincbarcika és kistérsége lakosainak is jelentős százalékát teszik ki a romák, kultúrájuk megjelenítése ennek ellenére sok helyen „tabunak” számít. Ennek az lehet az oka, hogy a rendezvényszervezők félnek attól, hogy a romák iránti előítéletek miatt a látogatókban inkább elutasítást, mint érdeklődést váltana ki. A BorsodChem Zrt. kínai tulajdonba kerülése végett 2011-tőla cégnél dolgozó kínai lakosok települtek le Kazincbarcikán. A lakók eddig csak munkáltatóként tekintettek rájuk, kultúrájuk még nem jelent meg a város életében. Úgy gondolom, gazdag hagyományaikat figyelembe véve különleges színfoltjai lehetnének egy sokszínűségről szóló fesztiválban. Kutatásom végére szeretnék választ kapni, hogy egy olyan kulturális rendezvény, mint a Kolorfesztivál, hozzájárulhat-e, és ha igen, mivel, az emberek a Kazincbarcikáról
és
kistérségéről
alkotott
negatív
elképzeléseinek
megváltoztatásához és a gazdasági fejlődéséhez. A kutatás során egyrészt szekunder forrásokra támaszkodom, másrészt primer kutatást végzek, amelyen belül kvantitatív és kvalitatív módszert is kívánok
4
alkalmazni. Ennek eszközei egy általam elkészített, a Kolorfesztivál látogatási attitűdjeit
mérő
kérdőív,
valamint
Lövei
Zoltánnal,
Kazincbarcika
egyik
képviselőjével, és a Barcika Príma Kft. tulajdonosával készített interjú.
5
2.A kulturális turizmus
„A kultúra minden alkotótevékenység összegző ereje: az emberi értelem társadalmi hasznosítása.” Gabriel García Marquez
2.1 A kultúra fogalma és turizmussal való kapcsolata A Magyar Értelmező Kéziszótár (2006) három jelentést tulajdonít a kultúra szónak. Az első jelentés szerint a kultúra az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége. A második jelentésben a kultúra egy személy művelt mivoltára vonatkozik. Ezen kívül jelenti még valaminek a termesztését, illetve biológiai értelemben tenyészetet jelent. A kultúra fogalmának eredete vizsgálatakor egészen az ókorig kell visszamennünk az időben. A kultúra szó a latin "colore" szóból származik, amelynek jelentése "művelni". A szóról az első írásos emlék Catótól származik (Kr.e.II.sz.) , aki a földmegmunkálás kifejezésére használja (culturaagri). Ha összehasonlítjuk a mai jelentésével, láthatjuk, hogy a fogalom az évszázadok során egyre többféle felfogásban jelent meg, valamint gazdagodott más-más jelentéssel. A mai értelembe vett kultúra kifejezése először Ciceró Tusculanae dispitationes (Kr. e. I. század) művében jelen meg, itt már a lélek művelésének kifejezéseként (culturaanimi) (Korpics, 2011.). A mai definíciók közül az egyik az UNESCO nemzetközileg elfogadott értelmezése, amely a legtágabb értelemben magyarázza a kultúra fogalmát: "Az ember a fejlődés kiindulópontja és ő a végcélja is. A kultúrát a legtágabb értelemben ma úgy foghatjuk fel, min egy társadalmi csoport szellemi és anyagi, értelmi és érzelmi megkülönböztető jegyeinek összességét. A művészeteken és a bölcsészeten kívül magába foglalja az életmódot, az emberek alapvető jogait, az értékrendszereket, a hagyományokat és a hitet. A kultúra teszi képessé az embert arra, hogy végiggondolja önmagát. Neki köszönhetjük, hogy sajátosan emberi,
6
gondolkodó,
kritikus
és
erkölcsileg
elkötelezett
lények
vagyunk.
Általa
különböztetjük meg az értéket és vagyunk képesek választani. Segítségével fejezi ki magát az ember és tudatosul önmaga számára, látja befejezetlenségét, kérdőjelezi mg saját alkotásait, keres fáradhatatlanul új értelmet a dolgoknak és hoz létre önmagát felülmúló műveket." Összegezve a fenti értelmezést még tágabb értelembe a kultúra mindaz, amit az ember a természethez hozzáadott, magában foglalva a szimbólumok, eljárások, értékek olyan halmazát, amely generációról generációra öröklődik (Korpics, 2011). A kultúra fogalmának új megközelítését tükrözi a WTO-ETC kutatás során használt külső-belső kör fogalma, amelynek célja, hogy valamelyest lehatárolja a kultúra igen tág fogalmi körét. Ennek értelmében megkülönböztetünk egy belső kört, ahova a művészetek, például képző-, előadó és iparművészet, és az örökség, így a műemlékek és a múlt épített öröksége tartozik. A külső kör ezzel szemben a kultúra úgynevezett kreatív iparágait, a divatot, designt, a szórakoztatóipart valamint a további ágakat, tehát az életstílust, hiedelmeket, gasztronómiát és folklórt tartalmazza (Jászberényi M., 2014). Köszönhetően a fogalom tágulásának, ma már nem beszélhetünk egy egységes kultúráról, a világ minden részén, de egy szűkebb téren - például egy családon belül is több kultúra élhet egymás mellett, ezen okból kifolyólag nem ítélhetjük meg egyegy kultúra létjogosultságát, nincs rossz és jó csak esetleg a miénktől különböző, számunka idegen. Azonban ennek köszönhető az, hogy több ezren kelnek útra azért, hogy megismerkedjenek övékétől kisebb-nagyobb mértékben eltérő, számukra érdekesnek vélt kulturális jelenségekkel. Amikor utazási motivációkról beszélünk, feltétlenül említést kell tennünk a kultúra jelentőségről. A világ kulturális értékeinek megismerése iránti igény már az ókortól kezdve jelen van az emberek életében, azonban a 20. sz. második felétől megjelenő tömegturizmus, a tengerpartok népszerűségének növekedése és kínálatuk bővülése egy időre háttérbe szorította (Korpics, 2011). A szakértők véleménye szerint napjainkban azonban egyre inkább megnőtt a kereslet az olyan vonzerők irányába, amelyek valami egyedi élményt kínálnak a turisták számára, ennek következtében ma már nem bír akkora jelentőséggel egy egyszerű tengerparti pihenést kínáló desztináció. Alternatívát ezért egy olyan termék
7
jelenthet, amely egyrészt az utazással együtt járó szabadidős igényeket kielégíti, másrészt a turista nemcsak valódi élménnyel, hanem valamiféle tudással, tapasztalattal is gazdagabb lesz. Ezt az alternatívát a kultúra, ezáltal a kulturális turizmus kínálhatja. A kulturális turizmus legátfogóbb megközelítésében olyan - az egyediséget, a fenntarthatóságot és a marketingszemlélet fontosságát szem előtt tartó - turisztikai termék, amelynek központi eleme a turista legszélesebb értelmezett intellektuális igényeit kielégítő vonzerő (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Annak ellenére, hogy a kultúra, mint vonzerő már az ókorban is megjelent, beárazható, eladható termékként csak az utóbbi egy-két évtizedben, a turisztikai iparral egy időben értelmezzük (Dr. Horváth, 1999.). Tekintve, hogy a turizmus szinte minden ágának van valamilyen kapcsolta a kultúrával, így mind kínálata mind pedig kereslete igen sokféle lehet. 2.2 A kulturális turizmus kereslete A turizmus keresletének elemzése előtt fontos megvizsgálni a turisták motivációit, amelyhez eszközül szolgál a Maslow szükséglet-piramisa. Maslow hierarchikus sorrendben a következő szükségleteket különbözteti meg (Lengyel, 2004): 1. Fiziológiai
éhség, szomjúság, pihenés, aktivitás
2. Biztonság
félelemtől és aggodalomtól mentesség
3. Valahová tartozás és szeretet
szeretetnyújtás és kapás
4. Megbecsülés
önmegbecsülés és mások megbecsülése
5. Önmegvalósítás
személyes önkifejlesztés
Mill és Morrison még az alábbi két intellektuális szükséglettel egészíti ki: -
Tudni és megérteni
ismeretszerzés
-
Esztétikai
a szépség értékelése
Napjaink stresszes életvitelének köszönhetően ma már elsődleges motivációk közé a kikapcsolódás, aggodalomtól való mentesség és a feszültség levezetése lépett. Ez minden embernek mást jelent. Van, aki a tengerparton pihenve, van, aki több napos biciklitúrán kapcsolódik ki. A regenerálódás már az ókortól kezdve motiválja
8
az embereket az útra keléshez. Mill és Morrison szükségletjavaslata alapján azonban láthatjuk, hogy szükségleteink fontos részét képezi a tudásvágy valamint a szép értékelése. Ez különösen igaz a kulturális turistára, aki nem csak kikapcsolódni akar, hanem tudását is bővítené, ami ma már az élményszerzéssel szorosan összekapcsolódott. Rátz Tamara a Kulturális turizmus (2011) című tanulmányában két szempont alapján csoportosítja a kulturális turizmus keresletét formáló turistákat: A látogatók érdeklődési köre, tevékenysége felkeresett attrakciók alapján Örökségturista
kastélyok,
várak
műemlékek,
vallási
helyszínek Kreatív turista
kézműves
mesterségek
kipróbálása,
nyelvtanulás, aktív részvételi lehetőség keresése Művészeti turista
fesztiválok,
koncertek,
kiállítások,
színházi előadások Városi kulturális turista
történelmi városok, kulturális központok, vásárlás, éjszakai élet
Rurális kulturális turista
borvidékek, nemzeti parkok, skanzenek, hagyomány
Populáris kulturális turista
tematikus
parkok,
sportesemények,
filmforgatási helyszínek, divat és design kiemelt fontosságú
A másik csoportosítás azt mutatja, hogy milyen mélyen játszik szerepet a kultúra az utazási motivációban:
Tudatos kulturális turista: döntésében jelentős szerepet játszik, az élmény meghatározó jellegű;
Váratlanul kulturális turistává váló fogyasztó: csak a helyszínen értesül például egy fesztiválról, de az átélt élmény emlékezetes marad számára;
Városnéző turista: bár mint motiváció fontos a kultúra, az élmény nem tekinthető mélynek;
Eseti kulturális turista: közepesen fontos motiváció, és az élmény is közepes szintű;
9
Véletlen kulturális turista: nem tervezetten vesz részt egy-egy eseményen, és az élmény nem jelentős számára.
Trendek a keresletben A kulturális turizmus piacának elemzésekor meg kell azt is vizsgálni, melyek azok a trendek, amelyek a turistát befolyásolják a meglátogatni kívánt vonzerő kiválasztásában. Rohanó világunkban mindennapos érzéssé vált a stressz, így mindenki vágyik a kikapcsolódásra, ezért az egyik legfontosabb elvárás, hogy az adott attrakció ne csak ismeretet közöljön, hanem egyben kikapcsolódást is nyújtson. A feszített munkatempónak köszönhető az is, hogy sokan, még ha rendelkeznek is utazásra költhető diszkrecionális jövedelemmel, a kevés szabadidő miatt nem engedhetik meg maguknak a hosszabb időtartamú utazásokat. Így előnyben részesülnek azok az attrakciók, amelyek intenzív és gyorsan átélhető élményt nyújtanak (Dr. Rátz, 2005.). Az élményszerzés ma az utazási motivációk szerves része, amelyhez hozzájárulhatnak a technikai újítások, ezért például egy múzeum vagy kiállítás csak akkor jelent kiemelkedő vonzerőt, ha tudja ötvözni a tudományt a technikával és az interaktivitással. Demográfia trendek közül a legfontosabb tény a lakosság elöregedése, így a jövőben ők jelenthetik az egyik legfontosabb célcsoportot, valamint a szabadidő csökkenése, és az idősebb generáció jobb egészségügyi állapota miatt a szülők helyett egyre gyakrabban a nagyszülők utaznak az unokákkal, így kialakítva a „grand-travellers” szegmenst. Marketing szempontból lényeges trend a közösségi oldalak és blogok térhódítása, ugyanis mérvadóak lehetnek az attrakció kiválasztásában. Ezt alátámasztja a Hungarofest Kht. a Reneszánsz Év-2008 keretében készült kutatás is, amelyben a válaszadók többre értékelték a személyes informálódáshoz kötött közvetlen (barát, ismerős) illetve közvetett (fórumok, blogok) értesülési formákat, mint a televízióban elhangzott reklámok által nyújtott információt, úgy találták, hitele inkább a másik ember alkotta véleménynek van.
10
2.3 A kulturális turizmus kínálata A kínálat általános fogalma: „Egy adott térség mindazon értékeit, tényezőit és szolgáltatásait tartalmazza, amelyek a turisták szükségleteinek kielégítésére alkalmasak (vonzerők, közlekedési, szállás-, étkezési, szórakoztatási, és egyéb szolgáltatások, biztonság, árak, imázs, hírnév stb.) (Lengyel, 2004). A kínálat legfontosabb kategóriája a turisztikai termék, amelynek tartalmaznia kell a kínálati elemeket, mindemellett konkrétnak is kell lennie, ugyanis a turista számára akkor vonzó, ha az megfelel a motivációjának, ezzel kielégíti igényeit. Hiába kínál egy szálloda minden szempontnak megfelelőwellness-szolgáltatásokat, egy kisgyermekes család számára csak akkor fog itt megszállni, ha gyermekbarát szolgáltatásokat is nyújt. Így elmondható, hogy egy termék a kínálat azon elemeit tartalmazza, amelyeket egy turista igényeinek megfelelően ki tud választani. Ebből a megállapításból következik a turisztikai termék fogalma: „A turisztikai termék egy olyan szolgáltatáshalmaz, amelynek célja a turista (az állandó környezetétől ideiglenesen távol lévő ember) szükségleteinek teljes kielégítése.” (Lengyel, 2004). Fontos kiemelni a „teljes”szót, ugyanis csak akkor beszélhetünk sikeres termékről, ha az minden egyes igényét kielégíti az adott turistának, ennek hiánya elégedetlenséghez vezet. A turizmus és a kultúra összekapcsolódásának köszönhetően számos olyan kulturális turisztikai termék jött létre, amelyek a kulturális turisták számára jelentős vonzerővel rendelkeznek. Rátz Tamara Kulturális turizmus (2011.) című tanulmánya alapján a kínálati termékeket három nagy csoportba rendezhetjük. Ezek közül a legtöbb látogatót ma az élettelen kultúra fogalomkörébe tartozó attrakciók vonzzák. Ide sorolhatjuk az épületeket, a különböző építészeti stílusokat, a művészeti alkotásokat, de a mindennapi élet használati tárgyait is. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy egyéb tevékenységek háttereként is szolgálhatnak: egy Operaház melletti kávézóban elfogyasztott kávé ízét is teljesen másképp érzékeljük, mint az otthoniét. Figyelembe véve, hogy mindennapi életünk része a kultúra, így vannak olyan vonzerők, amelyeket tulajdonképpen hétköznapi tevékenységeink jelentenek, legyen szó akár gasztronómiáról, öltözködésről, életmódról. Érdekes példája ennek India, amely köztudottan a higiénia hiányáról, a koszról és a zsúfoltságról híres,
11
ugyanakkor sokak számára ez jelenti a vonzerőt, szeretnék átélni, milyen egy olyan kultúra életmódjának részese lenni, ami merőben más a megszokottól. Annak ellenére, hogy a kultúra ezen része nehezen befolyásolható, tekintve, hogy sok esetben évszázadok szokásairól beszélünk, amelyek beleivódtak a mindennapokba, sokszor ezek jelentik a legintenzívebb élményeket a turisták számára (Rátz, 2011). A harmadik ilyen csoport a megelevenített kultúra fogalomkörébe tartozó termékek, ahová azokat a rendezvényeket, fesztiválokat soroljuk, amelyeket turisztikai céllal hoztak létre, azért, hogy növeljék egy adott régió vonzerejét, ezáltal látogatottságát is. Komoly imázs építő és identitásteremtő hatásuk is lehet, példának okáért a népművészeti rendezvények, mint a hollókői Húsvéti Fesztivál, hozzájárulnak a lakók kulturális identitásának kialakításához, vagy a Sziget Fesztivál, amely sok más mellett részese Budapest mai imázsának (Rátz, 2011). A kulturális kínálat csoportjainak mindegyikéhez hozzátartozik a miliő, amely olyan szubjektív kép, ami egy adott környezetnek az észlelő számára fontos, kiszűrt része, egyúttal különböző érzelmekkel átitatott légköre is (Rókusfalvy, 2000). Mibenlétét nagyon sok tényező befolyásolja, ezek közül a legfontosabb a miliő társadalmi vetületei, mivel a helyi lakosság ökonómiai, demográfiai helyzetén, kulturális felkészültségén, életmódján, viselkedésiformákon kívül a társadalmi környezet játszik a legintenzívebb szerepet a turisztikai miliő kialakulásában. Ez sok esetben a kulturális sztereotípiákhoz köthető, vagyis bizonyos nemzetektől, etnikumoktól
„elvárunk”
általunk
előzetesen
elképzelt
jellemvonásokat
és
viselkedési normákat, ha ezekről visszaigazolást kapunk, az máris az átélt élmény részévé válik. Lényeges része még a társadalom tájformáló hatása, így például egy falusi vagy városi miliőnél más-más elemek sokasága juthat eszünkbe: még egy falu esetében a nyugalom, a háziállatok zaja, a kíváncsi emberek vagy a jellegzetes falusi házak, addig a városnál a zárkózott, folyton siető emberek, a személytelenség, a zaj jelenik meg előttünk (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Tehát egy adott desztináció miliője a fizikai arculaton kívül az ott él társadalom kultúrájának jellegzetességét is magán hordozza, amelyek nagymértékben befolyásolják a turisták élményeit. Mindezek alapján elmondható, hogy a kulturális turizmus szemszögéből vizsgálva a termékek rendkívül sokszínűek, vizsgálatuk leginkább a vonzerő jelentőségén alapuló rendszerben történik, vagyis a vonzás hatóköre szerint valamint
12
elsődleges vagy kiegészítő jellegű-e az attrakció (Budai és Barta, 2009.). Az alábbi táblázatba szeretném bemutatni a kulturális turizmus legfontosabb termékeit keresleti szegmentáció, nemzetközi identitásban betöltött szerepe és hazai ismertség foka alapján: Hazai ismertség Identitásban Főbb keresleti foka betöltött szerep szegmentáció mértéke magas magas család, csoport, Épített örökség egyéni, szenior, ifjúság, szakmai érdeklődő magas magas család, csoport, Világörökségi egyéni, szenior, helyszínek ifjúság, szakmai érdeklődő közepes magas család, csoport, Nemzeti, egyéni, szenior, történelmi ifjúság, szakmai emlékhelyek érdeklődő közepes magas család, csoport, Szellemi egyéni, szenior, örökségen alapuló ifjúság, szakmai vonzerők érdeklődő alacsony közepes család, csoport, Tematikus egyéni, szenior, útvonalak ifjúság, szakmai érdeklődő magas magas család, csoport, Hagyományok egyéni, szenior, ifjúság, szakmai érdeklődő magas magas család, szenior, Rendezvények, egyéni, ifjúsági fesztiválok közepes magas Család, csoport, Vallási turizmus egyéni, szenior, ifjuság alacsony egyéni, ifjúsági, Kortárs és kreatív alacsony szakmai érdeklődő kultúra Forrás: Budai és Barta Kft.: Kulturális turizmus fejlesztési stratégia, 2009-Klasszifikációs mátrixa alapján
A táblázat alapján elmondható, hogy a kulturális turizmus termékei közül mind az identitás mind pedig az ismerés mértékét tekintve az épített örökségek, a
13
Világörökségi helyszínek, a nemzeti és történelmi emlékhelyek valamint a hagyományok rendelkeznek „magas” mutatókkal, ezen kívül pedig képesek minden szegmens számára vonzóak lenni. Szintén „magas” mutatókkal rendelkeznek a fesztiválok, azonban a kutatás alapján szűkebb szegmens számára jelentenek vonzerőt. Érdekes eredményt mutatnak a tematikus utak valamint a kortárs és kreatív kultúra, mindhárom közepes vagy alacsony mutatókkal rendelkezik. Ez az eredmény betudható annak, hogy viszonylag új ágai a kulturális turizmusnak, éppen ezért szűkebb szegmens, főleg az ifjúság számára potenciális vonzerők, és tekintve, hogy élmény jellegük viszont erős, megfelelnek a jelen keresleti trendeknek, így hosszabb távon ismertségük is növekedhet.
A város, mint kulturális turisztikai termék A kulturális turizmus kínálati trendjei közül szeretném kiemelni a városi kulturális turizmust, amelynek ma meghatározó szerepe van mind a keresleti mind pedig a kínálati oldalon. Ennek oka, hogy a kultúra által motivált utazások többsége a városokba irányul, ahol az épített örökség és a kulturális események képezik a vonzerőt (Puczkó & Dr. Rátz). A történelem során a mai legjelentősebb vonzerőt képező épített örökségeket, például múzeumokat, katedrálisokat városokba építették, ezen kívül fontos szempont a jobb megközelíthetőség és az infrastruktúra fejlettsége. A városok kulturális sokszínűségük miatt több szegmens igényeit is kielégíthetik, sajátos atmoszférával, úgynevezett city vibe-bal, vagyis nyüzsgő hangulattal rendelkeznek, és színhelyei a kulturális turizmus egyik fontos dimenziójának, a city break-nek, a pár napos városlátogatásnak. Mindezek a vonzerők komplex termékké alakítják a várost, így kielégítve a kulturális turisták legfőbb motivációit. A város, mint termék alkotóelemei egyrészt a tradícionális értelemben vett kultúra ágai (örökség, művészetek), a városra jellemző életstílus és hagyományok, valamit a kreatív iparágak (design, média, divat). Kulturális sokszínűségük miatt fontos szerepük van az imázsépítésben, példa erre Bilbao vagy a magyarországi Városimázs-díjas Balatonfüred. Napjaink legfőbb utazási trendjét, vagyis az élményorientációt figyelembe véve három, főképp városokra jellemző új attrakciót szeretnék kiemelni. Az egyik ilyen, az úgynevezett public art, vagyis a köztéri művészet, amelynek célja, hogy a
14
különböző művészeti ágakat a múzeumok falain kívülre hozza, mindenki számára elérhetővé tegye, ezzel akár társadalmi problémákra is felhívva a figyelmet. Magyarországi példával élve egyik ilyen ismert művek Szőke Gábor Miklós köztéri faléc szobrai, vagy a tűzfalfestményei által híressé vált NeoPaint csoport alkotásai. Viszonylag új fogalom az élménytér, mint attrakció megjelenése. Az élménytér különböző vonzerők gyűjtőhelyei, legyen szó akár szórakozóhelyekről vagy vendéglátóegységekről, közkedvelt találkozóhelyek a fogyasztók számára, például a budapesti Deák tér. A városok fontos imázsformáló eszközei lehetnek a tematikus negyedek és utcák, amelyek vagy saját jellemzőikből válnak attraktívvá, vagy néhány esetben turisztikai célzattal hozzák létre őket. Turisztikai szempontból egyrészt nagy előnyük, hogy rendelkeznek saját arculattal, ezáltal megkülönböztethetővé válnak a város többi részétől. Másrészről, mivel egységet képeznek, turisztikai attrakcióként egy összetettebb és időben is tartalmasabb élményt nyújtanak az idelátogatóknak. Mindezen tulajdonságaik miatt jól kommunikálhatóak a fogyasztók irányába (Zátori, 2014.). Azonban ahhoz, hogy egy város felvegye a versenyt más desztinációkkal szemben, ki kell alakítania egy olyan stratégiát, ami megkülönbözteti a többitől. A mai nagyvárosok főbb fejlesztési koncepciója a kreatív és az élhető város eszméjének ötvözése. A kreatív város eszme előnybe helyezi a kreatív iparágakat, vagyis
azokat,
amelyek
egyéni
kreativitásra
épülnek,
létrehozásukkal
és
felhasználásukkal képesek jólétet, munkahelyet teremteni (design, divat, antik piac, média). Egyike az első ilyen városoknak Glasgow, amely az Európa Kulturális Fővárosa cím keretein belül kreatív központú stratégiát vezetett be. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy nyitottak az új kultúrára és tendenciákra (Zátori, 2014.). Az élhető város eszméje az életminőséget helyezi a középpontba, mind a lakosok mind a turistákra vetítve. További jellemzője, hogy nagy hangsúlyt fektet a zöld területek létrehozására, környezetbarát megoldások alkalmazására, ezáltal esztétikailag is vonzóbb, turisztikailag pedig fenntarthatóbb város kialakítására. Kínálatot jelent ma autentikusság, mint trend keresletére a hely szellemének megfelelő alakításával. Egyik legfőbb célja, hogy a turistákat és a helyieket közelebb
15
hozza, azáltal, hogy a helyi lakosságot is érdekeltté teszi a turizmusban (Zátori, 2014.).
2.4. Fesztiválok és szerepük a kulturális turizmusban A nemzetközi trendekkel megegyezően, Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző tematikával megrendezett fesztiválok. A Magyar Fesztivál Szövetség meghatározása szerint fesztiválnak nevezhető minden olyan –egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb- eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson. A fogalom alapján elmondható, hogy a fesztiválok nagyon sokfélekereslet kielégítésére alkalmasak, valamint az élmény különböző formáit képesek nyújtani látogatóiknak. Főleg a többnapos fesztiválok esetében jelenik meg a kaland, mint élmény, a nomád körülmények vagy a ”fesztiválozós” életstílus, első fesztiválélmény, valamit az oldottabb légkör miatti mindennapokból való kiszakadás, mind egy kaland megélését jelenthetik.
Fesztiválok
esetében
elengedhetetlen
a
művészettel
való
összekapcsolás, ugyanis leginkább a művészet egy-egy ága köré épülnek, legyen szó zenéről vagy gasztronómiáról. Itt fontos megemlíteni a nevelő és ízlésformáló szerepet is, a különböző típusú programok kombinálásával egy-egy komolyabb műfaj is eljuthat „emészthetőbb” formában azokhoz, akik eddig nem érdeklődtek iránta (szimfonikus zenekar szereplése egy könnyűzenei előadóval). Maga a környezete
is
fontos
tényező,
ugyanis
esztétikai
élményt
jelenthet
az
odalátogatóknak. Erre kitűnő példa az O.Z.O.R.A. fesztivál, amely bár kétes hírnévvel rendelkezik, helyszíne kiemelkedő, egy dombokkal, völgyekkel körülvett ökofarmon rendezik meg. Főleg egy másik kultúra megismerése köré épülő fesztivál esetében jelenthet vonzerőt az egzotikum, ilyen lehet egy etnikum művészetének megismerése vagy egy régió gasztronómiájának kipróbálása (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.) A fesztiváloknak az szórakoztató szerepük mellett társadalmi hatásai is lehetnek. Mindenki, aki részt vesz egy ilyen kulturális rendezvényen, általában
16
hasonló ízléssel és érdeklődési körrel rendelkezik. Így elmondható, hogy egy-egy ilyen esemény összehozza az embereket, itt eltűnnek a társadalmi különbségek, csak közös „életérzés" áll a középpontban. Jellemzően az idegen kultúrák megismerését a középpontba állító rendezvényekről elmondható, hogy szélesítik a résztvevők látókörét, ezáltal erősítve a toleranciát, csökkentheti az ismeretlennel szembeni szkepticizmust. A lakosság szemszögéből is jelentős funkciókat tölthet be, ugyanis segíti az identitás kihangsúlyozását, amely a helyi kultúra és szokások megerősítését szolgálja, mindemellett támogathatja a helyi művészeket, lehetőséget teremt a művészeti alkotómunka számára (Smith, 2009). Turisztikai szempontból vizsgálva terméknek tekinthetőek a fesztiválok abban az értelemben, hogy képes élményeket nyújtani a látogatóknak, másrészt bevételeket generálni. Ebből a tulajdonságából eredően jelentős gazdasági hatása lehet, ami megjelenik a például a munkahelyteremtésben, a fesztiválhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó szolgáltatások keresletének növekedésében vagy az adóbevételek növekedésében (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Annak ellenére, hogy sok fesztivál eredeti célközönsége a helyi lakosság, sokaknak sikerül turistákat is vonzani. Ezt a vonzerőt felismerve ma már egy-egy fesztivál létrehozásakor figyelembe veszik az esetleg odaérkező turisták igényeit. A fesztivál lehetőséget nyújt az adott térség megismerésére is, ezért fontos a fesztivál helyszínének kiválasztásakor a régió vonzerejének a figyelembevétele. A fesztivál gazdasági haszna közép- és hosszútávon leginkább a desztináció imázsára gyakorolt hatásban mérhető, amely így a fesztivál időszakán kívül is indukálhat látogató-érkezéseket (Dr. Michalkó és Dr. Rátz, 2005.). Ez csak abban az esetben következhet be, ha az adott régió rendelkezik olyan vonzerővel és imázzsal, amely a rendezvény idején kívül is képes turistákat vonzani, például Salzburg esetében. Salzburg vonzerejéhez jelentősen hozzájárul a Mozart-hét rendezvénysorozat, azonban a város imázsának és attrakcióinak köszönhetően a fesztivál idején kívül is kedvelt úti cél.
17
Menedzselési problémák Mint minden kulturális attrakciónak, a fesztiválnak is lehetnek menedzselési nehézségei, amelyek kiküszöbölése a menedzsment számára sokszor nagy kihívást jelent. Az egyik ilyen probléma, amely főleg a nagy vonzerővel rendelkező fesztiválok esetében merülhet fel, az a gyökereinek elvesztése. Mivel a legtöbb fesztivál először a helyi lakosság számára készül, magába hordozza az adott régió jellemvonásait, például gasztronómiáját, képzőművészetét, pont ezért vonzóak a helyiek számra. Ebben az esetben felmerül a fenntarthatóság problémája, mivel turistákat nem vonz, bevételt nem feltétlenül generál, így elkezd orientálódni a turizmus felé. Ennek következménye, hogy a turisták miatt már nagyobb igényeknek kell megfelelnie, ami az autentikusságának, jellemvonásainak elvesztését is jelentheti, ismétlődővé, egysíkúvá válhat (Smith, 2009). Tekintve, hogy egy fesztiválnak gazdasági hatásai is vannak, sokszor a velük támasztott pénzügyi és kereskedelmi elvárások megelőzik a rendezvény szociális, kulturális és oktatási célját. Hasonló problémát okoz egy etnikai vagy kisebbségi rendezvény esetében, ha annak megrendezése olyanok kezébe kerül, akik csak a gazdasági hasznot látják benne, de egyébként nem tagjai az adott közösségnek így nem érzékenyek az adott csoport problémái iránt (például melegfelvonulás esetében). Fesztiváltervezés esetében számolni kell azzal is, hogy ezek időszakos, múlandó, nehezen megfogható termékek, amelyek csak akkor képesek a kulturális folytonosság fenntartására, ha nem csak egyszer, hanem évente megrendezik őket.
Magyarországi fesztivállátogatási szokások Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjak a magyarok fesztivállátogatási szokásairól, a legutóbbi, ebben a témában készített kutatást, Magyar Turizmus Zrt. 2010-ben a Fesztiválok Éve keretein belül készített, nagymintás, kvantitatív kutatását vettem alapul, amely a magyarok fesztiválokkal kapcsolatos attitűdjeit és szokásait mérte 2007-től 2010-ig. Ez az időszak azért is jelentős, mert sokat változott a hazai fesztiválok ismertsége, a lakosság 65%-a vett részt legalább egy fesztiválon ezen időszakban, valamint a korábbi negatív megítélése (higiéniás feltételek, tömeg) is sokat változott, köszönhetően a kínálat szélesedésének, a minőség javulásának.
18
Személyes attitűdök A különböző állításokkal való egyetértés illetve nem egyet értés alapján megállapítható, hogy a válaszadók nagy része a fesztiválokat nyári szabadtéri programnak gondolja. Ez alátámasztja a fesztivállátogatások megoszlása, a látogatók legnagyobb része augusztusban (29,4%) és júniusban (14,2%) veszt részt fesztiválokon. Érdekes, hogy sokan a hétvégi programokat erősebbnek gondolják, ez valószínűleg köszönhető a szervezésnek is, a munkaszüneti napra apellálva a szervezők magas részvételt várva ekkora szervezik a vonzóbb programokat. Inkább egyetértettek azzal a megállapítással, hogy meglátogatják a környék látnivalóit is, így érdemes a fesztiválszervezőknek a helyszín kiválasztásánál ezt is figyelembe venni. Jó hír, hogy a vizsgáltak már nem értenek azzal a ténnyel egyet, hogy a fesztiválok a rossz higiéniás körülmények miatt nem vonzó programok, ez is bizonyíthatja a minőségben végbemenő javulást. Szervezés szempontból fontos információ lehet, hogy a többség inkább nem értett azzal egyet, hogy a fesztiválra csak több napra érdemes menni, tehát jól megszervezett programsorozattal egynapos vagy pár napos fesztivál is sikeres lehet. Információgyűjtés A megfelelő információszolgáltatás ma már elengedhetetlen, ezt alátámasztja, hogy a résztvevők több mint a fele (58,4%) gyűjtött fesztivállátogatásához kapcsolódó információkat a fesztivál előtt. Legtöbbjüket programok, a látnivaló és az árak érdekelték, legkevesebben az éttermekre, éjszakai életre és az akciókra kerestek rá. Az éttermek azért lehetnek kevésbé érdekesek, mert sokan számítanak magán a fesztiválon is étkezési lehetőségre. Nem meglepő módon a válaszadók több háromnegyede (74%) az interneten tájékozódik, ez indokolja a szervezők számára az igényes, részletes információt nyújtó honlapok létrehozását. Kiválasztást befolyásoló tényezők A megkérdezettek körében a legnagyobb befolyással magára a fesztiválra vonatkozó tényezők voltak, vagyis a jellege és műfaja, a hangulata, a fellépők és a produkciók összetétele. Mivel korábban a higiéniás körülmények hozzájárultak a fesztiválok negatív megítéléséhe így nem meglepő, ha a válaszadók befolyásoló tényezőnek tartják a hely kulturáltságát, esztétikumát. Számomra meglepő adat, hogy en
19
elsődleges szempont például a jegyár, a barátokkal vagy családdal való együttlét lehetősége, vagy az ismerősök ajánlása. Ennek okát abban látom, hogy a résztvevők fő motivációja a fesztivál témája, ilyenkor például egy könnyűzenei koncert esetében az embere hajlandóak a jegyárakat vagy más tényezőket is figyelmen kívül hagyni, hogy láthassák kedvencüket. Legkevésbé befolyásolónak a kínált életformát és a reklámot találták, vagyis a részevők reklámtól függetlenül, saját preferencia alapján döntenek a fesztiválok mellett. Kereslet-kínálat A korábbi kutatási eredményeket alátámasztja, hogy a leglátogatottabbak a gasztronómiai fesztiválok, amelyeket a könnyűzenei és hagyományőrző fesztiválok követnek. Ezek sikerei valószínűleg annak könyvelhető el, hogy egy szélesebb szegmens kiszolgálásra is alkalmasak. A középmezőnyben végzett a képző-és iparművészeti valamint a színház és tánc témára épülő rendezvények. A legkevesebb látogatót a komolyzenei rendezvények és a hobbi, film, videó, média vagyis a kreatív iparágara épülő fesztiválok számolták. Ez alátámasztja azt, hogy a kreatív iparág viszonylag új kulturális műfaj, a komolyzene pedig a műfaj kedvelői számára vonzó, így mindkettő egy szűk szegmenst tudhat magáénak. Lelkesek-elutasítók: A válaszadók demográfiai adatai alapján szeretném kiemelni a két szélsőséges csoportot. A fesztiválok irányába „lelkesek” közé tartoznak például a nők, a 18-30 év közöttiek, a három vagy több fős háztartások, nagyvárosokban élők, az Észak-Alföld régió lakosai valamint azok, akik a vizsgált időszakban jártak fesztiválon. Az „elutasítók” csoportját erősítik többek között, akik a vizsgált időszakban nem voltak fesztiválon, az internettel nem rendelkezők, az egyedülállók vagy gyermekünket egyedül nevelő szülők. Legérdekesebb „elutasítók” a közép-magyarországiak, Budapest színes kínálata miatt úgy gondolnánk, inkább a lelkesekhez tartoznak. Ennek oka lehet a fesztiválok „mindennapossá” válása, ezért már csak a valamilyen okból kiemelkedő fesztiválok válnak vonzóvá.
20
2.6. A kulturális turizmus hatásai Ahogy azt az utazási trendek is mutatják, a klasszikus úticélok helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a kulturális vonzerővel bíró desztinációk, ennek köszönhetően egyre több gazdasági problémákkal küzdő régió gondolja úgy, hogy az ilyen irányú fejlesztések kiutat jelenthetnek a hátrányos helyzetből. A fejlesztések gazdasági hatásának mértéke azonban több tényezőtől is függ, ilyen például, ha az adott településen már több vonzerő is található, nehéz mérni, hogy egy új fejlesztésnek milyen közvetett hatásai vannak (Bodnár, 2014). Fontos szempont az is, hogy lehetőség szerint a fejlesztés ne csak helyi hatókörrel rendelkezzen, vagyis ne csak a régión belüli újraelosztást eredményezze, hanem régión kívüli bevételt is generáljon. Bowitz-Ibenholt rendszerének megfelelően a gazdasági hatásokat közvetlen illetve közvetett hatásokra bonthatjuk. A közvetlen hatások magához az attrakcióhoz köthetőek, így például beszélhetünk teremtett munkahelyek számáról, állami támogatás mértékéről vagy megemelt belépődíj esetében a két ár különbözetéről. Közvetett hatások már kevésbé megfoghatóak, ugyanis nem közvetlenül az attrakciókhoz kapcsolódik, hanem annak környezetéhez, így a régióban keletkezett hozzáadott értékeket vizsgálják. Ennek alapján a következő hatásokat lehet elkülöníteni: -
Input-output hatás: régión belüli, projekthez kapcsolódó beszerzéseket érinti, amely csak abban az esetben fejti ki hatását, ha kapacitásnövekedést jelent az érintett vállalatoknál
-
Multiplikátorhatás: a régióban keletkező magasabb bevétel eredménye a magasabb jövedelem, amit a lakosság adott régión belül költ el
-
Gyorsító hatás: beruházási fázishoz kapcsolódó beszerzések, amelyek bár felerősítik az input-output és a multiplikátor-hatást, hatása csak rövidtávú, vagyis csak a megvalósítási időszakhoz kötődik
-
Mellékes költés: az attrakciót meglátogató turisták, például egy többnapos rendezvény esetében nem csak a belépőre költenek, hanem szállásra, étkezésre és utazásra, ezzel beszerzési igényt generálnak az egyes cégeknél
-
Származtatott hatás: kulturális örökség fejlesztése esetében sokszor kapcsolódik hozzá más attrakció is, például kiállítás vagy fesztivál, így a
21
belőlük származó bevétel közvetett módon a fejlesztéshez kapcsolódik, ugyanis e nélkül nem keletkezett volna. Ebbe a kategóriába soroljuk a helyi termékek értékesítését, valamint az eszmei értéket és szaktudást, amivel a mesteremberek a megvalósítás során gazdagodtak. -
Gravitációs hatás: főként az elöregedő lakossággal rendelkező régiók esetében fontos hatás, ugyanis hosszútávon a desztináció vonzóvá válhat a befektetők számára, növelheti a látogatók számát, munkahelyet teremthet, ösztönözheti a vállalkozói kedvet, ezáltal hatással van beköltözésre, ingatlanvásárlásra, így a népességszám növekedésére is.
-
Közömbösítő hatás: egy-egy beruházás nem feltétlenül jár pozitív hatással, ebben az esetben előfordulhat, hogy egy kulturális örökséghez kapcsolódó fejlesztés
miatt
meghiúsul
munkahelyteremtéssel munkanélküliségi
járt
rátával
egy volna,
másik, így
rendelkező
az
amely
például
egyébként
régiókban
is
nagyobb alacsony
hozzájárulhat
az
elvándorláshoz (Bodnár, 2014). A turizmus hatásainak elemzése esetében nem csak gazdasági, hanem társadalmi hatásokat is vizsgálni kell. Ez esetben beszélhetünk népességre gyakorolt hatásról, a munkaerőpiac és a közösség szerkezetének megváltozásáról, olyan hatásokról, amelyek egyéni és családi szinten, valamint kulturális és természeti erőforrások esetében jelentkezhetnek. Népességre gyakorolt hatásában pozitív jelenség lehet a népesség növekedése a betelepülők által, de csak abban az esetben, ha ők az állandó és nem pedig a nem állandó lakosok arányát növelik. A betelepülések esetében megváltozhat a kor, a nem, valamint az etnikum szerinti összetétel is, amely kifejezetten előnyös lehet egy elöregedő tendenciát mutató desztináció esetében. Ezen kívül, főleg nemzetközi szinten is vonzerőt jelentő attrakciók esetében, felértékelődik a helyi lakosság nyelvtanulás iránti érdeklődése, az előítéletek csökkenése, így a sztereotípiák eltűnése, ezáltal hozzájárulhat a lakosok toleranciájának és szélesebb látókörűségének elősegítéséhez. Az egyik legfontosabb pozitív társadalmi hatás az identitás növekedése, azáltal, hogy növekszik a desztináció imázsa, a helyeik egyre büszkébben gondolnak lakóhelyükre, elvándorlási szándékuk így csökkenni kezd. A turizmus kívülről történő munkaerő beáramlást is elősegíti, ezáltal munkaerőhiányt pótolhat.
22
Mindezek ellenére fontos megvizsgálni a negatív hatásokat is. A népesség növekedésének jelensége több problémát is felvethet, például az értékrendszerek átalakulását. A turisták igényeihez való alkalmazkodás elősegítheti a vendéglátás kommercializálódását, ezáltal gyengülhet a kulturális identitás, eltűnhetnek a desztináció és lakosai autentikus vonásai. A turizmustól függő településeken emelkedhet az árszínvonal, amely elmélyítheti a társadalmi különbségeket, bizonyos szolgáltatások egyre kisebb réteg számára lesznek elérhetőek. Főként a tömegturizmusban értintett desztinációk esetében áll fenn a deviáns viselkedési formák, például a prostitúció, a vandalizmus, vagy a drogfogyasztás megjelenésének veszélye, ami a helyiekben „idegenellenességet” válthat ki, és hosszútávon csökkentheti a desztináció vonzerejét. A tömegturizmus negatív velejárója a környezet terhelése, a szemetelés és a szennyezettség növekedése is (Rátz, 1999.).
23
2. Kazincbarcika és kistérségének bemutatása
3.1. Földrajzi jellemzők és megközelíthetőség
Az
észak-magyarországi
Borsod-Abaúj-Zemplén
megye
központjától,
Miskolctól mintegy 30-km-re északnyugati irányba fekvő kisrégiót, a Szlovákérchegységben eredő Sajó folyó osztja ketté. Északról az Aggteleki-karszt, délről, délnyugatról a Bükk-hegység északi nyúlványai, míg keletről a Szendrő és Edelény központú kisrégiók, és a Cserehát határolja. A kistáj északon egészen a szlovák határig nyúlik, ahol Aggtelek közelében határátkelő is üzemel. A Sajó-völgy teraszos domboldalai, kedvező természeti viszonyai jó feltételeket biztosított az ember korai megtelepedése számára. Ezen a szűkebb értelembe vett Sajó-völgyben fekszik a régió településeinek zöme, többek között Kazincbarcika, északabbra Szuhakálló, Sajókaza, Sajóivánka, Sajógalgóc és Vadna. A Sajótól északi irányba haladva a szénbányászat egykori hazai centruma látható a híres bányászfalvakkal, mint Rudabánya, Ormosbánya, Izsófalva vagy Felsőnyárád. A Sajó-vögytől akár északra, akár délre eltávolodva egy egészen más világ tárul a turista szeme elé. Gyönyörű természeti környezet, megkapó patakvölgyek, a történelem megannyi emlékével találja szembe magát az idelátogató. A kisrégió felszíni és felszín alatti vizekben rendkívül gazdag, fő folyója a Sajó, ennek a vízrendszeréhez tartozik a vidék szinte összes vízfolyása. A régió területét számtalan kisebb-nagyobb patak szeli át, egyben szemet gyönyörködtető dombsággá tagolva a tájat. A heves árvizek általában nyár elején vagy kora tavasszal fordulnak elő, ritkábban ősszel is bekövetkezhetnek. A kisrégió természeti értékeit gazdagítja, hogy területére két természetvédelmi körzet is benyúlik, északon az Aggteleki-karszt, délen pedig a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Az
Aggtelek-Rudabányai-hegység
földtani
szempontból
hazánk
egyik
legösszetettebb területén fekszik Aggtelek, és a róla elnevezett nemzeti park. A mezőgazdaság számára alig hasznosítható területein napjainkig is szinte érintetlen a természet. A terület gyakorlatilag mentes midenfajta ipari szennyeződéstől. Jellemző növénytakarója a mészkőkedvelő gyergyános tölgyes és a nagy kiterjedésű kaszálók.
24
A terület állatföldrajzi képe egyedülálló, tiszta vizeiben olyan fajok is megtalálhatóak, amelyek Magyarország szinte egész területéről kipusztultak már, például a nyúldomolykó és a magyar angolna. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, 77 hektáros Lázbérci víztározó a Bán-patak völgyének elzárásával került kialakításra, és közel százezer ember ivóvízellátását képes biztosítani. A tájvédelmi körzet jelentős részét tölgyerdők borítják, növényvilágának legjelentősebb értékeit a bükki sziklagyepekre jellemző növényzet jelenti. Állatvilágát a Bükk közelsége határozza meg, több igen ritka madár is erdeiben talál otthonra. (Dr. Kasza, 2001.) Kazincbarcika és környéke az ország kis –és középfalvas vidékei közé tartozik, a város vezető szerepe, mint medenceközpont már korán kialakult. A környező települések nagyságrend és népsűrűség szerint igen különbözőek. 9 település lakossága kevesebb 500 főnél, 11 település lélekszáma 500 és 1000 közötti, 9 település 1000 és 2000, és csupán 3 település van 2000 és 4000 fő között. Ez az aprófalvas települési textúra jellemzi a környező területeket, sőt egész ÉszakBorsod-Abaúj-Zemplén megyét. A térségben hasonló szerepkörű települések Ózd, Edelény, Sajószentpéter, Putnok, míg Miskolc magasabb, Szendrő alacsonyabb funkciójú városnak tekinthető.
A kistérség települései:
Alsószuha Dövény Izsófalva Mályinka Rudabánya Szuhafő Zádorfalva
Alsótelekes Felsőkelecsény Jákfalva Múcsony Rudolftelep Szuhakálló Zubogy
Bánhorváti Felsőnyárád Kánó Nagybarca Sajógalgóc Tardona
Berente Felsőtelekes Kazincbarcika Ormosbánya Sajóivánka Trizs
Dédestapolcsány Imola Kurityán Ragály Sajókaza Vadna
Kazincbarcika megközelíthetősége Kazincbarcika, a kistérség központja a Bükk-hegység északkeleti lábánál, a Sajó völgyében fekszik. Északról Múcsony, Sajókaza és Szuhakálló határolja, keleti szomszédai Alacska, Berente és Sajószentpéter, délen Kondó és Tardona, nyugat felé Bánhorváti, Nagybarca és Sajóivánka fekszik. A város minden irányból jól megközelíthető, a megye északi részének legfontosabb közlekedési ütőere, a Sajóvölgyében futó 26-os számú főút és a Miskolc-Ózd vasútvonal is érinti. A város a
25
Sajó-lapályától a környező hegylábakig nyúlik, városrészenként eltérő típusú beépítettségével érdekes látványt nyújt. A lakótelepek szellősen épültek, nagyon magas a parkok, köztere aránya, a sok zöld felület kellemes színfoltja a városnak. A több mint 40 közterületi szobor és az utcák, terek nyári virágdísze miatt a szobrok városának, virágos városnak is nevezik. Szőke Gábor Miklós már városi jelképnek számító, a város körforgalmát díszítő faunikornisa miatt pedig 2014-ben elnyerte az ország legszebb körfogalma díjat is (1. ábra). 3.2. Társadalmi jellemzők
Történelmi áttekintés A kisrégió területe már az őskorban is lakott volt, az emberré válás útján is nagy szerepet játszott, amit számtalan őskori lelet bizonyít. Ezek közül a leghíresebb annak az emberszabású ősmajomnak a foszíliája, amelyet Rudabányán 1965-ben Hernyák Gábor geológus talált és amelyet Kretzoi Miklós, Széchenyi-díjas geológus Rudapithecus hungaricusnak nevezett el később.
A kedvező életfeltételeknek
köszönhetően a későbbi korok embere is szívesen telepedett le ezen a vidéken. A honfoglaló magyarok először a legeltető állattartásnak kedvező Sajó-völgyet szállták meg, ahol ebben az időben mezőgazdasággal foglalkozó szláv lakosság élt, amelyre néhány település szláv neve utal. A terület Árpád-kori tulajdonviszonyairól kevesebb adat áll rendelkezése, ami bizonyos, hogy utolsó évszázadában az uralkodó és a Rátót nemzetség volt a legnagyobb birtokos, az uralkodói területek a királyi váraknak voltak tartozékai, így például Csorbakőnek. A régió árucsere központjai a Sajó-völgyében, a Felvidékre futó kereskedelmi út mellett alakultak ki, amelyek közül a legjelentősebb a XV. században mezővárosi rangra emelt Sajókaza volt. Sajnos napjainkra kevés építészeti emlék maradt ebből a korból, a leghíresebb a Kurityán és Felsőnyárád között található, Perényiek által építtetett pálos kolostor romjai. A XVI. század török hódításának tragikus hatása volt a kisrégióra, legsúlyosabb következménye a nagyarányú népességpusztulás lett. A XVII. században először a Rákóczi család lett a régió legnagyobb birtokosa, majd a Rákóczi-szabadságharc után birtokaikat a bécsi udvar udvarhű emberei között osztotta fel, egyik ilyen család a Radvánszky család volt. Történetük egybeforrt a régióéval, az ő nevükhöz kötődik a Radvánszky-kastély alapítása, amely 1830-ban
26
épült klasszicista stílusban, majd később az épület eklektikus elemekkel is bővült. Korábbi belső berendezéseiből a rokokó cserépkályhák maradtak meg az utókor számára. A 20. század első felében még híres könyvtára és levéltára volt. A kastélyt övező nagyméretű park egykor a Sajóig húzódott, a kastélypark területe mára jelentősen lecsökkent. A régió vallási élete is rendkívül sokszínű volt. Hozzájárultak a szabadságharc után a rekatolizációs törekvések valamint még a törökpusztítás utáni szláv és rutén telepesek betelepítésével létrejövő görög katolikus gyülekezetek. Ennek egyik észak-magyarországi központja a trianoni békeszerződés után Múcsony lett. A kistérség életébe nagy változást hozott a XIX.század, ekkor indult meg a szénbányászat, amely az elkövetkező évek legfontosabb táj-és településformáló tényezőjévé vált. A mai Kazincbarcika területén, illetve annak sajókazinci részén is műveltek már bányákat a múlt század idején. Ekkor még azonban a lakosság idegenkedett a szén felhasználásától. Változást a kapitalizálódás jelentett, amikor fellendült a vasgyártás, sorra létesültek a gyárak például Ózdon és Diósgyőrben, ez pedig a szén keresletét is magával vonzották. A bányászat első virágkora 1905-től az első világháborúig tartott, köszönhetően annak, hogy megkezdődött a vasúthálózat korszerű kiépítése, valamint a bányászlakások és szociális épületek létrehozása. A nagy gazdasági világválság idején némileg visszaesett a bányászattermelése a század eleji szinthez képest, ám az 1960-70-es években újra országos szinten nagy keresletet jelentettek a bányák, így a régióba is jelentős pénzek áramoltak. Ennek következtében infrastrukturális beruházások kezdődtek, így létrejött ÉszakMagyarország új ipari régiója Kazincbarcika központtal. Az állami gazdaságpolitika változásával azonban egyre kevesebb szerep jutott a nehéziparnak, megkezdődtek a bányabezárások, az elbocsájtások. A rendszerváltás után még inkább felgyorsult ez a folyamat, amelynek súlyos társadalmi következményei lettek a régió lakosaira nézve.
A kistérség hátrányos helyzetének elemzése 2010-ben Kazincbarcika arculattervezése előtt készült egy érdekes felmérést, amelyben a készítők arra voltak kíváncsiak, hogy a kazincbarcikai és nem kazincbarcikai lakosok mire asszociálnak a város neve hallatán. Az eredményt az alábbi táblázatban foglaltam össze (a kifejezések szó szerint lettek idézve):
27
Kazincbarcikai lakosok asszociációja
Nem
kazincbarcikai
lakosok
asszociációja Romakérdés
Lepukkant, koszos
Vegyi gyár
Cigányság
Elöregedő
Nem is ismerem
Munkanélküliség
Nincs ott semmi
Természeti gazdagság
Ipari
Nincs műemlék
Mindenki odébbáll
Forrás: KAZINCBARCIKATérségarculat-fejlesztési projekt-Kutatási összefoglaló
Sajnos amint a fenti táblázat is mutatja, az eredmények nem túl pozitívak. Bár a kazincbarcikai lakosság esetében megjelenik a gyönyörű táj, mint pozitívum, az alapvető gondokat mindkét csoport hasonlóan látja. A felmérés elsősorban Kazincbarcikára vetítve készült, elmondható, hogy ezek a problémák az egész kistérség életében jelen vannak.
A romakérdés, vagyis a roma lakosság felzárkóztatása és integrációjának elősegítése már évek óta megjelenik kistérség különböző fejlesztési programjaiban is. Amikor a kistérség makrokörnyezetéről, ez esetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről beszélünk, sokunk első gondolata a szegénység majd rögtön utána a roma lakosság. Nem alaptalanul, tekintve, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében 1314%-kal is meghaladja a romák száma az országos átlagot és velük sajnos a mélyszegénység fogalma is összekapcsolódik. Integrációjuk nem csak gazdasági helyzetük, hanem a hozzájuk kapcsolódó negatív előítéletek miatt is nehézségbe ütközik. Nemcsak a roma lakosságot, hanem a kistérség egész részét érinti a szegénység problémája, ami nagy részben a történelemre vezethető vissza. A 20. század virágzó bányászatának köszönhetően a térségvonzó célpont volt a szakemberek és a szakmunkás réteg számára, mivel a bányákban szükség volt segéd-és betanított munkásokra, akik sokszor csak általános iskolai végzettséggel rendelkeztek. A szociális lakásépítések következtében megnőtt a betelepülők, sok szak-és segédmunkás, valamint családjaik száma is. A kistérség lakosainak nagy része a bányákban dolgozott, így azok bezárásával rengeteg ember vált munkanélkülivé. A
28
legfőbb gondot az jelentette, hogy elhelyezkedésük nehéz volt, mivel a speciális, bányákhoz kötődő munkák csak átképzéssel tehetőek piacképessé, ez pedig a mai napig is problémát jelent. Ennek következtében az egykori bányászfalvak fokozatosan elszegényedtek, megindultak az elvándorlások, akik itt maradtak, azok életkörülményei pedig fokozatosan romlottak. Mivel az önkormányzatok még nem találtak változást jelentő megoldást, piacképes képzettség nélkül ma is sokan munka nélkül, lepusztult lakótelepeken vagy falvak elhanyagolt részein élnek, ahol sokszor az alapvető létszükségletek hiányoznak. Demográfiai statisztikák közül kiemelkedő az elöregedés, valamint az népességfogyás problémája (1. tábla), ami nem csak a kistérségben, hanem országos szinten is jelen van. A kistérség központját, Kazincbarcikát véve alapul megfigyelhető, hogy a halálozások száma az országos tendenciához hasonlóan meghaladja az élveszületések számát. A differencia átlagosan 100 fő, vagyis 20%, amely arányaiban csak minimálisan kisebb, mint az országos átlag. Alakosság számának csökkenéséhez jelentősen hozzájárul az élveszületések számának csökkenésén kívül az nagyfokú elvándorlás is. Hasonló tendencia mutatkozik az elvándorlások és az odavándorlások számát illetően. Habár 2008-tól egy minimális fokú csökkenést mutat az elvándorlás, évente átlagosan 400 fővel több ember hagyja el a várost, mint amennyi letelepül. Ebből következően Kazincbarcika lakossága az elmúlt 12 évben 32 ezer főről29 ezer főre csökkent. A lakosság életkor szerinti összetétele is alátámasztja az elöregedés tendenciáját, ugyanis a 2012. évi statisztikai adatok szerint a legkisebb százalékban a 0-17 évesek szerepelnek, és folyamatos csökkenést mutatnak. A csökkenés a 18-59 éves korosztály számában is megfigyelhető. Egyedüli növekedés a 60-X évesek számában mutatkozik, vagyis évről évre egyre többen vannak a 60 év feletti lakosok.
A fent demográfiai adatok is alátámasztják a Kazincbarcikára és kistérségére vonatkozó asszociációk egyáltalán nem alaptalanok, a folyamatos elvándorlás, a munkanélküliség évek óta tartó problémája és az elöregedő lakosság mind hozzájárulnak ahhoz a megítéléshez, amit a kistérséghez társítanak.
29
3.3. A kistérség turisztikai kínálata A kistérség földrajzi elhelyezkedéséből adódóan számos olyan település szomszédságában fekszik, amelyek már regionális és országos szinten is turisztikai vonzerőt jelentenek. A vonzáskörzetében található kulturális kínálat megfelel a szakirodalmakban felsorakoztatott kulturális kínálati termékeivel, vagyis egyaránt megtalálhatóak természet alkotta, szakrális, épített és szellemi örökségen alapuló vonzerők, valamint világörökségi helyszínek és történelmi emlékhelyek. A leghíresebb természet alkotta vonzerő Aggtelek, amely páratlanul gazdag nemzeti és kulturális örökség tekintetében. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Barlangjai, amelyek felveszik a versenyt a világ bármely cseppkőbarlangjával, valamint a változatos táj népszerű kirándulóhelyek a természet iránt elkötelezett látogatók számára. A kirándulások egyik legjobb kiindulópontja Szendrő, amely az Aggteleki Nemzeti Park és Magyarország egyik legnagyobb víztározójának, a rakacai víztározónak a szomszédságában fekszik. Központi helyzetéből adódóan innen indulva bebarangolható a környék összes látnivalója. Érdemes megtekinteni a Csákykastélyt, a Kékfestőház Múzeumot és az Iskolatörténeti kiállítást. Kazincbarcika kistérségének szomszédságában húzódik a Sajó és a Hernád közötti dombvidék fő tengelye, a kanyargó Bódva völgye, ami Miskolc fölött északról délre tartva fűzi össze a környék falvait. Hasonlóan a kistérséghez, az itt található falvak is küzdenek a vidéket sújtó társadalmi konfliktusokkal, a hanyatlás spiráljából való kitörés nehézségeivel. Ennek a negatív képnek az enyhítésére valósult meg a História-völgy projekt, amely arra vállalkozott, hogy a Bódva-völgy és mellékvölgyei egy-egy településén egy-egy történelmi korhoz kapcsolódó, a kor hangulatát felidéző cselekvésre is alkalmat adó kiállítással, kisebb-nagyobb rendezvényekkel és az itt szerzett élményekre később is emlékeztető helyi termékekkel próbálja vonzóvá tenni a térséget. Tekintve, hogy ezt a vidéket alig érintették az elmúlt 150 év modernizációs folyamatai, sikerült megőrizni a kulturális örökségeiket, így jelentős vonzerőt jelenthetek azok számára, akik a múlt különböző korainak emlékivel szeretnének megismerkedni.
30
Épített örökségben gazdag a Sajó-völgy egyik ékszerdobozaként is emlegetett Dubicsány kisközség, ahol az üdülőként üzemelő Vay-kastély mellett megtekinthető a Barta család kriptája, a zsidótemető, valamit a múlt század elején épült lakóházak. Egyedülálló élményt nyújt a Guiness-rekordokból is ismert Szinpetri, ahol a világ legnagyobb, 4,18x3,77 méteres és 1420 kg-os könyve található, valamint Gutenbergkorabeli rekonstruált nyomdagépek is megtekinthetőek. Az utóbbi évek legjelentősebb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez köthető felújítása Edelényben valósult meg. 2014-ben tavaszára Európai uniós támogatással, az önrésszel együtt összesen 2,4 milliárd forintos beruházással újult meg az edelényi L’Huilier-Coburg-kastély és a környező, mintegy 5,1 hektáros park. A beruházás részeként elvégezték a csaknem háromszáz évvel ezelőtt épített edelényi kastély főépületének külső és belső felújítását, a termeiben található művészeti értékek, páratlan rokokó falképek restaurálását, illetve a hosszútávon történő fenntartás és értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítását is. Lényeges projektelem volt a barokk kastély környezete sziget-jellegének visszaállítása, valamint a Bódva-folyó túloldalán egy látogatóbarát fogadóépület, illetve 70 személygépkocsi és 8 busz fogadására alkalmas parkolóhely kialakítása is.A projekt nyomán csaknem 20 új munkahely létesült, s a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó szolgáltatások számos vállalkozásnak adhatnak a jövőben munkát. A közvetlenül a kistérségben található turisztikai kínálatot megvizsgálva sajnos nem alaptalan a korábban említett „nincs ott semmi” asszociáció. Tekintve, hogy településeinek egy részében az alapvető infrastruktúra is hiányzik, valamint történelmük és kedvező földrajzi fekvésük ellenére Rudabánya kivételével nem rendelkeznek számottevő turisztikai vonzerővel, a kistérség turisztikai kínálata elmarad szomszédaitól. Az egyetlen olyan országos szinten is egyedülálló attrakció, amely képes lehet turistákat
vonzani,
a
rudabányai
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei
Bányászattörténeti Múzeum, ahol hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye található. A múzeum leghíresebb kiállított tárgya az 1965-ben Hernyák Gábor geológus által talált ősmaradvány, a Rudapithecus másolata. Az összes főemlőslelet, amelyet itt találtak, több mint 200 darab, koruk 35 - 8 millió év közötti, ezen belül a Rudapithecusok 12 - 8 millió évesek. Nincs a Földön még egy olyan
31
lelőhely, ahol 27 millió évre kiterjedő főemlőslelőhely lenne. Bár az első lelet nem ásatáson került elő, hanem véletlen felfedezés révén, a fajleírást követően, 1971-től Rudabányán folyamatos az ásatás. Annak ellenére, hogy világszinten is egyedülállóak a leletek, világszínvonalú attrakcióvá fejlesztéséhez komoly pénzügyi befektetésre lenne szükség.
Kazincbarcika turisztikai kínálata Kulturális turisztikai vonzerők A város kulturális tevékenysége a környező települések között kiemelkedő. Rendezvényeinek fő szervezője az Egressy Béni Művelődési Központ, amelyet más, a városban található kulturális intézményhez hasonlóan a Barcika Art Kommunikációs, Kulturális és Sport Szolgáltató Kft. működtet. Kiállítótermeiben elsősorban a kortárs művészet alkotásait mutatják be, valamint a bérletes színházi előadásoknak, iskolák rendezvényeinek és mozivetítéseknek is otthont ad. A fiatalok kultúrával való megismertetésében nagy szerepet játszik a Gyermekek Háza, amely óvodás- és
általános iskoláskorú gyerekek tanórán kívüli közművelődési
tevékenységével, valamint fiatalok és felnőttek szabadidős, népművészeti, illetve kézműves oktatásával foglalkozik. Új művészeti színfoltja a városnak a 2014 októberében átadott Mezey István Művészeti Központ, amely Mezey István festőés grafikusművészről kapta a nevét. A létesítménynek komplex szerepet szántak a tervezők,
az
akadálymentesített
épület
földszintjére
költözött
ugyanis
az
önkormányzati intézményként működő Egressy Béni Városi Könyvtár, míg a többi részt a Barcika Art Kft. különböző egységei, műhelyei foglalják el. Itt kap helyet például a kazincbarcikai Tourinform iroda, illetve számos térben tarthatnak kiállításokat, zenés programokat, családi rendezvényeket, bálokat. A város műemlék jellegű épületei a korábbi települések templomai, a legrégibb a kazincbarcikai református templom, valamint több mint 40 köztéri szobor. Sportélet A kultúra mellet a város támogatja sportéletet, amit alátámaszt, hogy a város sportlétesítményekkel való ellátottsága kiemelkedő. Az úszás, valamint a jégkorcsolya szerelmeseit a városi fedett uszoda és a műjégpálya várja, amelyektől
32
nem messze tekepálya illetve teniszpálya is a sportolni vágyók rendelkezésére áll. Az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő fejlesztés a bicikliút kiépítése volt, amely már a város teljes területén keresztülhalad. Új eszköze a köztéri sportprogramoknak a fiatalok kérésére épült, idén átadott Extrémpark, amely a bmx-esek gyakorlásának és versenyre való felkészülésének helyszíne, valamint az ország más pontjain is megtalálható szabadtéri fitneszpark. A következő évek egyik legnagyobb beruházása a közel 3000 férőhelyes sportcsarnok megépítése, ami házigazdája lesz a mindennapos testnevelésnek és a különböző versenysportoknak, továbbá lehetőséget teremt számos szabadidősportnak is. A sportközpont nemcsak a mozgás kedvelőinek ad majd otthont, hanem kulturális és közösségi rendezvények, konferenciák helyszíne is lesz. Aktív kikapcsolódási lehetőségek A kikapcsolódni vágyók kedvelt nyári célpontja a Kazincbarcikai Városi Strandfürdő és Szabadidőközpont, ami minden évben májustól szeptemberig kedvező árakkal várja vendégeit. A strand mögött található Kazincbarcika egyik legkedveltebb parkja, a Csónakázó-tó és környéke, ahol köszönhetően a felújított játszótereknek, valamit a horgászási lehetőségnek, kicsik és nagyok egyaránt jól érezhetik magukat. 1 km-re a tótól fekszik Kazincbarcika lovardája, a Banya tanya, ahol lovasoktatás és tereplovaglás mellett szálláslehetőség is biztosított az idelátogatók számára. A város szuprastuktúrája A kistérség turisztikai szuprastruktúráját tekintve egyedül Kazincbarcika rendelkezik minősített szálláshelyekkel és jelentősebb vendégforgalmat bonyolító vendéglátóegységekkel. A Hotel BorsodChem*** 41, a Hotel Lukács*** 16, a HBH Bajor Sörház, Étterem és Panzió 17, az Ambrózia Étterem és Panzió pedig 9 szobával áll vendégei rendelkezésére. A szálláshelyek összesen 187 férőhellyel rendelkeznek. Főleg vendéglátó tevékenysége miatt kiemelkedő a HBH Söröző, Étterem és Panzió, amelynek saját sörfőzdéjében készül Kazincbarcika hivatalos itala, a meggysör.
33
Városközponti elhelyezkedése miatt közkedvelt az Ambrózia Étterem és Panzió. A Magyar Turizmus Minőségi Díjas étteremcsaládi és gasztronómiai rendezvényeknek is helyt ad. A kistérség kereslete
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (Kazincbarcika) 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégek száma a szállodákban (fő)
2012. év
2011. év
2010. év
2009. év
2008. év
2007. év
2006. év
2005. év
2004. év
2003. év
2002. év
2001. év
2000. év
Linear (Vendégek száma a szállodákban (fő))
Forrás: www.ksh.hu/STADAT alapján saját szerkesztés
A kistérségben és a vonzáskörzetében található természet alkotta és kulturális attrakciók érdeklődési kör alapján főleg a kulturális örökségeket és az aktív turizmust kedvelő turisták számára jelentenek vonzerőt. Tekintve, hogy a kistérségben egyedül Kazincbarcika rendelkezik minősített szálláshellyel, a kistérség vendégéjszakáinak száma is itt realizálódik, a többi települést jellemzően csak egy napos kirándulások keretein belül látogatják meg. A vendégek száma a kazincbarcikai kereskedelmi szálláshelyeken 2000-től 2012-ig ugyanabban a tartományban, vagyis hat- és nyolcezer fő között mozgott. Növekedést mutat ugyanakkor a vendégek száma a szállodákban, vagyis a Hotel BorsodChemben és Hotel Lukácsban. Ez köszönhető az üzleti turizmus enyhe élénkülésének, mivel a BorsodChem Zrt. külföldi menedzserei szálláshelyként a cég szomszédságában található Hotel BorsodChemet veszik igénybe kazincbarcikai
34
tartózkodásuk alkalmával. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt 12 évben 54%-kal nőtt a szállodák vendégei közül a külföldi vendégek száma. Vendégéjszaka tekintetében a szállodában eltöltött vendégéjszakák száma 2000-től 44%-kal emelkedett. A külföldi vendégek dominanciáját mutatja, hogy a külföldiek által szállodában eltöltött vendégéjszakák több mint a felét jelentik az összes vendégéjszakának, ez a szám pedig az elmúlt 12 évben szintén jelentősen, 30%-kal növekedett. Annak ellenére, hogy Kazincbarcika az utóbbi években mind infrastruktúráját mind pedig kulturális életét tekintve pozitív irányú fejlődést mutat, ezzel elnyerve a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Területfejlesztési Nívódíját, a város és a kistérség gazdasági életében nem történt számottevő fejlődés, megítélésük sem sokat változott, ezért fontossá vált egy olyan lehetőség keresése, amely gazdasági fejlesztésen kívül imázsjavító funkciót is betölthet.
35
4. Kolorfesztivál 4.1. A fesztivál és előzményének bemutatása Kazincbarcika életének évek óta állandó szereplői a különböző kulturális fesztiválok, amelyek közül is kiemelkedik a 2014-ben tizenharmadik alkalommal megrendezett Borsodi Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy a programokat meglátogató érdeklődők, a művészetek segítségével keressék fel Észak-Borsod ismert és eddig fel nem fedezett szépségeit. A fesztivál minden évben nyáron, Kazincbarcika város, a térség és a művészetek ünnepeként kerül megrendezésre az idelátogatók nagy örömére. A főszervezők, a térség önkormányzatai, a Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. és a rendezvény támogatói évről-évre arra törekszenek, hogy minőségi és egyben kedvelt programokat kínáljanak varázslatos helyszíneken: templomokban, kiállító – és színháztermekben, kastélykertekben, a kazincbarcikaiak kedvenc pihenőhelyén, a Csónakázó-tónál, a lázbérci víztározó gátjánál, a dubicsányi Fignár Fesztivál Udvarban, az Aggteleki Cseppkőbarlangban. Összegezve Borsodi Művészeti Fesztivál egy olyan rendezvénysorozat, amelynek célja nemcsak felhívni a figyelmet a környék természeti szépségeire, hanem minden korosztályt megszólítva a legszínesebb minőségi programokat kínálni sok esetben ingyenesen az érdeklődők számára.
A Kolorfesztivál bemutatása A Borsodi Művészeti Fesztivál koncepciója példaként szolgált egy hasonló témájú fesztivál létrehozására, ám ezúttal Kazincbarcikára és kistérségére koncentrálva. Ezt megelőzte a város arculatának újratervezése, ezáltal pozitív imázsának kialakítása, amelyet 2012-ben a Svájci Hozzájárulás támogatás keretein belül kezdtek el megvalósítani. Az arculattervezés koncepciója, hogy a Kazincbarcikát és kistérségét márkaként kínálja, mint Magyarország „legszínesebb régióját”. A színes jelzőt több értelemben is szerette volna a város elérni: egyrészt a fizikai színességgel, vagyis egy izgalmas vizuális arculattal, másrészt a kistérség kultúrájának sokféleségének hangsúlyozásával, ezáltal az egymás iránti tolerancia növelésével. Így született meg
36
2012-ben a Kolorcity projekt, Ávéd István és cége, a többszörös reklámszakmai díjnyertes Artificial Group ötlete és munkája alapján. A projekt célja aktív kulturális tevékenységek
általa
város
imázsának
„színesítése”,
hosszútávon
pedig
megvalósítani a kreatív és élhető város eszméjét. A megvalósítással a város kulturális tevékenységéért felelős szervezetet, a Barcika Art. Kft-t bízták meg, amely több éves szakmai tapasztalattal rendelkezett, többek között a Borsodi Művészeti Fesztivál megszervezésében és a város más rendezvényeinek lebonyolításában is részt vett. A Kolorcity projekt egyik kiemelkedő pontja a svájci Vevey-i Image Fest példájára egy olyan imázsfesztivál megszervezése, amely ötvözi a Borsodi Művészeti Fesztivál zenei és színházi kínálatát különböző művészeti ágakkal, így a képzőművészettel, iparművészettel, street art-tal és gasztronómiai rendezvényekkel, ezáltal összekapcsolva két rendezvényt, létrehozva a „fesztivált a fesztiválban”. A szervezők legfőbb célja az volt, hogy az ország minden kortárs kultúra iránt érdeklődő lakóját megszólítsák, figyelmüket a kistérségre irányítsák, és bemutassák, hogy egy hátrányos helyzetben lévő város és térsége is lehet színes és egyedi. Imázsfesztivál révén a szervezők fontosnak látták, hogy a helyi lakosság is azonosuljon a koncepcióval, így igyekeztek bevonni őket a fesztivál előtt, valamint ideje alatt az úgynevezett „utcai akciókba”, vagyis közterületi elemek, kirakatok, szobrok közös díszítésébe, művészeti alkotásokkal való berendezésébe. A Svájci-Magyar Együttműködés, mint fejlődési lehetőség A 2011-ben kiírt pályázat alapján a Svájci Államszövetség a kibővített Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeinek csökkentése érdekében 130 millió svájci frank vissza nem térítendő hozzájárulást biztosított Magyarország számára. A Svájci-Magyar Együttműködési Program átfogó célja Magyarország és a kibővített Európai Unió más államai, valamint Magyarország dinamikusan fejlődő központjai és a strukturálisan gyenge periférikus régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Kazincbarcika programjának, a „Vállalkozások munkahelyteremtést szolgáló támogatása a Kazincbarcikai kistérségben” célja Kazincbarcika és vonzáskörzete
37
meghatározó értékeire és gyengeségeire, illetve a térség fejlődése szempontjából releváns tendenciákra építve a foglalkoztatás ösztönzése. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok, valamint a múlt században aránytalanul fejlesztett nehézipar miatt az egész térségnek a valós képtől sokkal rosszabb az országban az imázsa. A negatív kép Kazincbarcika kapcsán is erős, inkább megtervezett panellakótelepeiről ismert, mintsem óriási zöldfelületéről vagy számos szobráról. Ezek alapján szükséges volt Kazincbarcikát és kistérségét a depressziós folyamatból kimozdítani, és egy modern városban és térségében fenntartható munkahelyeket, és ennél fogva nyugodt megélhetést kínáló jövőképet nyújtani. A modernség az újszerűségben, a kreativitásban, a kísérletezésben és az értékek újraértelmezésében fogalmazták meg. Hosszú távú, turizmushoz kötődő cél a térség egyedi természeti és kulturális értékeinek turisztikai termékké fejlesztése, amihez a projekt az alapokat kívánta megteremteni az alábbi értékek oktatási és részben turisztikai célú bemutatásával:
A világhírű emberszabású majomnak, a Rudapithecus hungaricusznak a történetét bemutató Rudapithecus Park létrehozása, valamint ehhez kapcsolódóan Rudabánya országosan egyedülálló vasércbányászatát és a 19. században erre épülő gazdaságát, illetve aranykorát bemutató útvonal és tájház kialakítása;
A Lázbérci-tó és a Damasa-szakadék országosan is egyedülálló természeti környezete és kialakulási módja;
A térségi szempontból meghatározó épített és szellemi örökséget hordozó Radvánszky-kastély, ami különösen fontos szerepet tölthet be a térség és Sajókaza
kulturális
ételében,
az
oktatásban
és
ezen
belül
a
tehetséggondozásban.
Kazincbarcika és kistérségének sikerét a program abban határozta meg, hogy a kistérség változtat belső és külső imázsán, valamint egy megújított, pozitív képet nyújt magáról. Ezért Kazincbarcika a kortárs művészek bevonásával kívánta ráirányítani a figyelmet a zöldfelületekre, parkokra, illetve a köztéri szobrok magas arányára, jelentőségére, továbbá a ’60-as, ’70-es években épült tömbházak homlokzatait változatos témájú festményekkel kívánta megújítani (2 ábra). Ezen tevékenységekkel egyrészt egy állandóan jelenlévő, megújult arculatot adnának az
38
évente
megrendezett
Kolorfesztivállal,
ezáltal
új
impulzusok
kínálatával
Kazincbarcikára és a térségére irányíthatná az ország figyelmét. A pályázati alap teljes vissza nem térítendő támogatási összege mintegy 234 millió Ft. A keretösszeg felosztása a prioritások között: Prioritások
Indikatív támogatási keret
1.Üzleti szolgáltatások és termékek fejlesztése
Minimális támogatás 1 000 000 Ft
60 000 000 Ft
Maximális támogatás 20 000 000 Ft
2. Műanyagipari, vegyipari ágazatban és gépiparban termékfejlesztés
60 000 000 Ft
1 000 000 Ft
20 000 000 Ft
3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
80 000 000 Ft
1 000 000 Ft
25 000 000 Ft
Forrás: http://www.imazsfesztival.hu/hirek/19 alapján saját szerkesztés
A támogatás feltétele az volt, hogy kizárólag a kazincbarcikai kistérség területén tevékenységet végző, vagy a kistérségben letelepülést és munkavégzést tervező profitorientált
vagy
nonprofit
vállalkozások,
illetve
egyéni
vállalkozók
jelentkezhettek. Mivel a pályázatban fontos szerep jutott a kistérség turisztikai fejlesztésének és az imázs javításának, ezért a továbbiakban ezen célok elérése miatt megrendezett kulturális rendezvény, a kazincbarcikai Kolorfesztivál hatását vizsgálom.
4.2. A fesztivál kínálatának elemzése A szervezők alkalmazkodva a fesztivállátogatási trendekhez, így idén a fesztivált augusztusban rendezték meg, szemben az I. Kolorfesztivállal, ami tavaly augusztus közepétől szeptember közepéig tartott. A Kolorfesztivál felépítését és programkínálatát megvizsgálva látható, hogy akár időtartamát, akár programkínálatát tekintve sokkal inkább nevezhető egy közel egy hónapos rendezvénysorozatnak, amit a helyszínek és a programok változatossága is alátámaszt. Tekintve, hogy a
39
fesztivál középpontjában a sokszínűség áll, a szervezők a programkínálatba igyekeztek olyan programokat is megálmodni, amelyek a legkedveltebb műfaj, a könnyűzene mellett különlegessé teszik a rendezvényt és a lakosságot is bevonják. Az alábbi diagram a II. Kolorfesztivál programösszetételét mutatja, ami arányaiban hasonló az I. Kolorfesztiváléhoz:
Programtípusok megoszlása
0%
Könnyűzene
Komolyzene
Képzőművészet
Retro
Színház
Tánc
Népzene
Sport
Gasztronómia
Egyedi élmény 18% 35% 6% 2% 8% 4%
8% 5%
9% 5%
Idén tovább bővítették a programok kínálatát, leginkább a képzőművészeti és közösségépítő programok száma növekedett, de összművészeti jellegét megtartotta. A programok összetételében a legnagyobb százalékban a könnyűzenei koncertek szerepelnek, ezzel a szervezők igyekeztek követni az országos keresleti trendet, mely szerint a legnépszerűbb fesztiválprogramok egyikei ezek a rendezvények. Ugyanakkor törekedtek a programkínálat összeállításakor nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is, így olyan együtteseket hívtak meg, akik országos szinten is elismertek. Sokan közülük a Borsodi Művészeti Fesztivál és más megyei rendezvények rendszeres fellépői, ezért a közönség számára már nem voltak ismeretlenek.
A koncertek műfaji szempontból is sokszínűek voltak, mindenki
megtalálhatta az ízlésének legmegfelelőbbet.
40
Összművészeti fesztiválként hasonló arányokban szerepeltette a különböző kulturális műfajokat, így a színházi előadásokat, a táncművészeti programokat, a népművészeti előadásokat, valamint a gasztronómiai rendezvényeket. Külön kiemelném a képzőművészeti tevékenységet, ugyanis a város példaértékűen közvetíti a ma közkedvelt street art műfajt. A képzőművészeti alkotások legnagyobb része az utcán jelent meg, például a graffiti verseny, a szoboröltöztetés, a Hello Wood képzűvészeti csoport workshopja, az utcai zenészek, valamint házfalak oldalát díszítő, Kazincbarcikához kapcsolódó homlokzati festmények kapcsán. Nagyon érdekes színfoltjai voltak a fesztiválnak az úgynevezett Retro rendezvények, amelyek a város 2014-ben ünnepelt 60. születésnapja kapcsán mutatták be, többek között kiállítás és filmvetítés keretén belül, Kazincbarcika történelmét. Az „Egyedi élmény” kategóriába azokat a programokat soroltam, amik egyik műfajba sem tartoznak, kifejezetten a Kolorfesztivál keretein belül megvalósuló, leginkább közösségépítő tevékenységekről van szó. Ide tartozik a Csónakázó-tavon rendezett csónakmozizás, a Kolorfesztivál egyik legnépszerűbb programja, a szoborés városnéző túra kisvasúttal, amellyel egyrészt a várost lehetett bejárni, másrészt kifejezetten csak a város szobrait lehetett meglátogatni. A szervezők igyekeztek minél több olyan programot beiktatni, amelyeknek a résztvevők nem csak passzív, hanem aktív részesei is lehetnek. Ilyenek voltak a különböző közösségépítő játékok (óriás társasjáték, Kolorpiknik), valamint a versenyek, például a mixer, homokvárépítő vagy a biciklis és futóverseny. A közös programok mottója a Vegyülj, oldódj, kötődj! volt, amely egyrészt utalt a város, mint Közép-Európa egyik vegyipari „fellegvárára”, a közös fesztiválozás élményére, valamint arra a kötődésre, amely a város fejlődése láttán a fiatalokban kialakulhat, ezáltal nem csatlakoznak az elvándorlókhoz. A fesztivál ideje alatt a vendéglátóegységek a gasztronómiai programokon kívül figyelmet fordítottak az egyedi kínálat összeállítására, így szinte mindegyik étterem külön Kolorétlapot vagy tematikus étlapot állított össze a vendégek számára. A fesztivál színvonalának emeléséhez más, gasztronómiához kötődő vállalkozások is igyekeztek hozzájárulni. A Príma Pálinkafőzde, amely Magyarország egyik legkorszerűbb pálinkafőzdéje, a Kolor Folk Nap keretében mutatta be Illúzió
41
fantázianevű, többszörösen díjnyertes pálinkamárkájának legújabb tagját, a feketeribizlis pálinkát, a HBH Sörfőzde pedig éttermével együttműködve söreire komponálta meg fesztiválétlapját. Kiemelkedő gasztronómiai program volt a VI. Barcikai
Bormustra,
amelynek
keretein
belül
az
Európai
Borlovagrend
Magyarországi Konzulátus Borsodi Legátusának közreműködésével az ország történelmi borvidékeiről számos hazai és külföldi megmérettetésen induló borász, pincészet hozta el kiváló eredményeket elért, legfinomabb borait. A Kolorfesztivál alapvetően Kazincbarcikára koncentrál, de a rendezvények egy kisebb százaléka a város szomszédságában fekvő településeken került megrendezésre. Tavaly Edelény, Bánhorváti, Berente és Múcsony, idén pedig Sajókaza, Edelény, Berente, Szendrő, valamint Dubicsány biztosította a helyszínt a kulturális rendezvények egy részének. Dubicsány igazi színfoltja volt az idei rendezvénysorozatnak, hiszen az ott kialakított Fignár Fesztiváludvar a maga 4 napjával, koncertjei, képzőművészeti attrakciói sokaságával egy időre ide varázsolta – ha csak kis mértékben is, de - Kapolcs hangulatát. A kistérség felé való nyitás turisztikai szempontból is fontos, hiszen az ott zajló programok nemcsak felhőtlen kikapcsolódást nyújtanak az oda látogató közönségnek, de turisták felfedezhetik Észak-Borsod rejtett szépségeit: az ódon kastélyokat, az évszázados múltú templomokat, a gyönyörű tájházakat és természeti örökségünk már-már feledésbe merült tájegységeit. 4.3. A fesztivál keresletének vizsgálata Tekintve, hogy a Kolorfesztivál jövőre is megrendezésre kerül, fontosnak tartottam felmérni, hogy a látogatók pozitív vagy negatív tapasztalatokkal rendelkeznek-e, illetve jövőre ezek alapján tervezik-e jövőre is a részvételt. Kvantitatív kutatásom célja az volt, hogy pontosabb képet kapjak, a fesztivált meglátogatók attitűdjeiről, illetve felmérjem, mennyire ismert a válaszadók körében a fesztivál. Kutatásom eszközéül kérdőívet használtam, amelyet ismerőseim, családtagjaim és az ők ismerősei körében osztottam meg. Törekedtem arra, hogy a kérdőív minél szélesebb réteghez eljusson, illetve olyan válaszadókhoz, akik BorsodAbaúj-Zemplén megyei lakosok, vagyis nagy eséllyel részt vettek a fesztiválon, így válaszaikkal hozzá tudtak járulni kutatásom eredményességéhez. Az eredmények
42
összegzésére szolgáló diagramokat a terjedelmi korlátok miatt a dolgozatom Melléklet fejezetében tüntetem fel. Eredmények elemzése, összegzése A kérdőívet összesen 133-an töltötték ki, ugyanakkor nem mind a 19 kérdésre érkezett 133 válasz.
Demográfiai adatok A kérdések első negyede a válaszadók demográfiai adatait mérte fel, nem, életkor, illetve lakóhely szerint. Az összesített kitöltések szerint a válaszadók több mit a fele nő volt, de az eltérés csupán 10% volt, tehát a két nem aránya közel egyforma. Életkor tekintetében már nagyobb volt a megoszlás, a kitöltők legnagyobb része a 40-60 és 18-24 éves korosztály közül kerültek ki, legkisebb százalékban a 60 év felettiek és a 18 év alattiak töltötték ki a kérdőívet. Nem meglepő módon a válaszadók majdnem 80%-ka Kazincbarcikai illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakos, visszajelzések alapján számukra volt ismerős a fesztivál, így ők tudtak leginkább minden kérdésre válaszolni. Ezt alátámasztja az is, hogy a Halott-e már a Kolorfesztiválról kérdésre szinte mindenki igennel válaszolt. A fesztivál ismertségének forrásai A következő kérdés a különböző marketingeszközök hatékonyságát illetve gyakoriságát kívánta felmérni. A szervezők a támogatás PR-ra és kommunikációra költhető összeg legnagyobb részét a sajtóban való megjelenésre illetve a szóróanyagokra használta fel. Ennek hatékonyságát bizonyítja, hogy azok, akik hallottak a fesztiválról, leginkább szórólapokról, óriásplakátról és újságcikkből értesült a rendezvényről. A szervezők igyekeztek a trendeknek megfelelően a közösségi oldalakon, leginkább a Facebookon is megjelenni, a fesztivál megelőzően, illetőleg alatta is megosztották a legfontosabb eseményeket és az itt készült képeket. Habár a válaszlehetőségek között nem jelent meg, mint marketingeszköz, de idén a szervezők személyesen is képviselték a rendezvényt road-showk keretében, amellyel másik három fesztiválon, a Campuson, EFOTT-on, a kapolcsi Művészetek Völgyében,
valamit
a
Deák
téren
is
megjelentek.
Az
érdeklődők
lefényképezkedhettek színes képkeretekkel Kazincbarcika plakátja előtt, majd a
43
képeket később a fesztivál Facebook oldalán le is tölthették. Az akciónak nagy népszerűsége volt, több száz kép került fel az érdeklődőkről (3. ábra). Részvételi arány A következő kérdésre adott válaszok megmutatták, hogy annak ellenére, hogy szinte minden válaszadó hallott már a fesztiválról, 18%-uk nem vett részt rajta. Ez valószínűleg annak is betudható, hogy a kitöltések egy kis része Budapestről érkezett, ahol az itt folytatott marketingkommunikáció miatt valószínűleg ismerősen hangzott a fesztivál neve, de részvételi hajlandóságot már nem váltott ki. A tavalyihoz képest erősebb marketingtevékenységet és a növekvő érdeklődést jelzi, hogy a kitöltők majdnem fele visszatérő vendég, 28%pedig idén vett részt először a rendezvényen, csupán 8% volt, aki bár tavaly részt vett a fesztiválon, idén kihagyta. A fesztiválok hangulatához hozzátartozik a „fesztiválozós hangulat” mint élmény, amit általában nem egyedül, hanem hozzánk közel állókkal szeretünk átélni. Ezt alátámasztják a résztvevők válaszai, amely szerint szinte mindenki társasággal érkezett. A trendeknek megfelelően a legtöbben barátokkal fesztiváloztak, azonban magas a családtagokkal érkezők aránya is. Ez a szervezők számára pozitív visszajelzés, ugyanis a rendezvény egyik nagy erősségeként hangsúlyozzák, hogy nem csupán a fiataloknak akar megfelelni, hanem programok tekintetében gondolnak a családokra és az idősebb generációra is. Programok látogatottsága A közel egy hónapos rendezvény ideje alatt a szervezők nagyon sok programlehetőséget kínáltak a látogatók számára, ezért kíváncsi voltam arra, hogy a részvevők élne-e a lehetőséggel, hogy naponta akár 4-5 rendezvényt is meglátogassanak. A nagy kínálat ellenére a válaszadók mindössze 5%-a látogatott ki 10-nél több programra, a legtöbben 2-5 eseményen vettek részt, illetve csak egy konkrét rendezvény miatt jöttek. Ugyanakkor személyes tapasztalat alapján elmondhatom, hogy sokan például az utcai művészeti improvizációkat nem értelmezték konkrét programként, így ezekkel is számolva valószínűleg magasabb ez a szám.
44
Programok kereslete Az elemzés legfontosabb részét képezi, hogy résztvevők hogyan reagáltak a programok összetételére, mit preferáltak, és mi volt az, amit hiányoltak. Ez eredményeket összegezve megállapítható, hogy az országos fesztivállátogatási attitűdökkel hasonló képet mutat, vagyis arra a kérdésre, hogy milyen programokon vettek részt, illetve mely programok tetszettek a legjobban, kiugróan magas volt a könnyűzenei koncerteket megjelölők száma. Az eredmény nem meglepő, hiszen kínálat tekintetében is a könnyűzenei koncertek voltak a legnagyobb arányban. Szintén nagy volt a kereslet a népművészeti programokra, ami annak is betudható, hogy ebben a tekintetben is a szervezők a magas színvonalra törekedtek, olyan híres előadóművészeket hívtak meg, akik még a műfaj iránt kevésbé érdeklődőket is meg tudták szólítani. Nagyon érdekes volt számomra látni, hogy egy ilyen sokrétű összművészeti fesztiválon mik lehetnek azok a programok, amiket még hiányolhatnak. A felsorolásban a válaszok alapján azokat a programokat emeltem ki, amiket egynél többször említettek, illetve a fesztivál fejlesztése szempontjából lényegesek lehetnek:
Több sportprogram
A környékbeli kézművesek egyedi termékeinek vására
Gyárlátogatás
Más nemzetiségek kultúrájának megismerése
Kézműves programok
Cigányzene
Gasztro rendezvények
Vidám, színes felvonulásokat, akár a debreceni Virágkarnevál mintájára, helyi specialitások bemutatásával
Folklór
Cigány folklór Látható, hogy akármennyire sokszínű volt a rendezvény, a válaszokban
láthatóak olyan elemek, amelyekre esetleg kisebb hangsúlyt fektettek a szervezők, vagy egyáltalán nem jelentek meg, mégis igény lehet rájuk. Az egyik leggyakrabban említettek a sportprogramok voltak, nem meglepő módom, ugyanis a kitöltők
45
majdnem fele férfi volt, és ők a helyi, fesztivál ideje alatt megrendezett futballmérkőzésen kívül változatosabb programokra is igényt tartanának. A folklór, a kézművesség és a különböző kultúrák megjelenítése iránti kereslet annak is következménye lehet, hogy Kazincbarcika és környező települései 17évig voltak a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál helyszínei, ahol az európai nemzetek képviseltették magukat évről évre, főként táncművészeti programokkal egészen 2012-ig, 2013-ban azonban már nem került megrendezésre a fesztivál. A 3 napos rendezvény Észak-Borsod egyik legrangosabb népművészeti programja volt, így érthető, ha sokan a Kolorfesztiválban is látni szeretnék a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztiválban már megjelent multikulturális programokat. A programkínálatban ugyan szerepeltek a vendéglátóegységek tematikus, könnyűzenei műsorral összekötött vacsorái, a válaszadók a Kazincbarcikán közkedvelt főzőversenyt, valamint a helyi hagyományos gasztronómia bemutatását hiányolták. A BorsodChem Zrt. szakszervezete évről évre rendez munkatársainak és hozzátartozóinak családi napokat, itt az egyik legkedveltebb program a főzőverseny, ahol a dolgozókból álló csapatok versenyeznek egymással. A szervezőknek ezért megfontolandó lehet, hogy ezt a versenyt mindenki számára elérhetővé tegyék és ötvözzék vele a sokak által nem ismert, Kazincbarcikára jellemző ételek és italok bemutatását. Árszínvonal Fesztivállátogatási szokásokat tekintve megállapítható, hogy sokakat elriaszt a legnépszerűbb rendezvények belépőinek az ára, sokszor a legfőbb visszatartó erőnek is ezt nevezik meg. Ezzel szemben a Kolorfesztivál egyik legnagyobb vonzerejét épp az árfekvése adhatja, tekintve, hogy a programok körülbelül 80%-ka ingyenes, a legdrágább belépő mindössze 2000 forint volt, amiért a látogatók két népszerű együttes koncertjén vehettek részt. Ez, a ma már országos viszonylatban minimálisnak számító összeg nem volt jelentős mértékben befolyással a döntésekre, sőt, a kitöltők fele kizárólag belépős rendezvényen vett részt. Ez alapján nagy valószínűséggel a jövőben sem fog problémát jelenteni, hogy az ingyenes programok mellett a kínálat egyes rendezvényeiért belépőt kell fizetni, de csak akkor, ha hasonló árszínvonalon tudják őket tartani.
46
A megkérdezettek észrevételei Kutatásom során természetesen a negatív véleményre illetve észrevételekre is kíváncsi voltam. Arra a kérdésre, hogy mik a fesztivál gyenge pontjai, a kitöltők körülbelül egyharmada válaszolt. Alapvetően három problémát jelöltek be a legtöbben: a legnagyobb százalékban a reklámot hiányolták, sokan például a megyeszékhelyen, Miskolcon sem találkoztak plakáttal vagy más hirdetéssel. Általam is tapasztalt gyengepont volt, hogy a környező településeken rendezett programokra nem indult a külön buszjárat. Ez a hiányosság különösen az idősebb korosztály részvételi hajlandóságára lehet negatív hatással, tekintve, hogy ők nem biztos, hogy szívesen utaznak tömegközlekedéssel csak egy koncert kedvéért másik településre, főleg, ha az esti időpontban van. A kitöltők hiányolták még a programokhoz kapcsolódó információkat. Ez főleg abban az esetben volt kifogásolható, amikor az időjárás miatt változott a helyszín, és erről sokan csak az utolsó pillanatban értesültek, valamint tájékoztató táblák hiányában egy másik településről érkező nem feltétlenül tudta, hol találhatóak a programhelyszínek. Figyelembe véve, hogy a Kolorfesztivál egyik „küldetése”, hogy felhívja a figyelmet a környező települések turisztikai kínálatára, ezért szerettem volna megtudni, hogy a fesztivál ideje alatt a részvevők meglátogattak-e környékbeli látványosságot. Az összes válaszadónak itt is csak egyharmada válaszolt, vagyis kétharmaduk csak a fesztiválra látogatott ki, vagy kazincbarcikai lakosok közül nem szerveztek kirándulást
ezen
időszakban
más
településekre.
Legnagyobb
százalékban,
várakozásaimnak megfelelően, a kitöltők az Aggteleki Cseppkőbarlangot és az edelényi Kastélyszigetet jelölték be, ugyanakkor kis százalékban távolabbi településeket is meglátogattak, például Lillafüredet vagy Szilvásváradot. Sajnos a Kazincbarcika kistérségében, Bánhorvátin, Sajókazán és Rudabányán található nevezetességekhez nagyon kevesen látogattak el ebben az időszakban. Tekintve, hogy ezen települések a Svájci Együttműködés kiemelten támogatott desztinációi, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni turisztikai kínálatuk marketingjére. Programokat illetően a kitöltők a folklórhoz és a más kultúrákhoz kötődő rendezvényeket hiányolták leginkább. Az idegen kultúra megismeréséből fakadó élmény fontos része lehet egy sokszínűségről szóló fesztiválnak, erősíti a toleranciát és elősegítheti a résztvevők látókörének szélesedését. Kazincbarcika és kistérsége
47
estében egyrészről azért fontos, mert a lakosság jelentős része roma származású, amely sokakban ellenérzést vált ki a kistérség említése kapcsán, elég csak a negatív asszociációkra gondolni. Másrészről új színfoltként jelentek meg a BorsodChem Zrt. kínai tulajdonba kerülését követően a város kínai lakosai, akikre sokan csupán munkáltatóként tekintenek, ezért az ő beilleszkedésükhöz, és a magyar-kínai kapcsolat erősítéséhez nagymértékben hozzájárulhat izgalmas kultúrájuknak beépítése a fesztiválba. Az eredményeket és az egyéb észrevételeket összegezve elmondható, hogy a válaszadók pozitívan értékelték a fesztivált, leginkább a sokszínűségét, a változatos, kreatív programokat, színvonalas előadóművészeket, valamint az árszínvonalat tartották a fesztivál erősségének, 92%-uk jövőre is kilátogatna. Sokan úgy gondolták, hogy egy ilyen fesztiválnak nagyobb marketingre lenne szüksége, már csak azért is, mert pont az lenne a célja, hogy felhívja a figyelmet a kistérségre. Gyengepontként még szervezésbeli hiányosságokat említettek, amelyekre a szervezőknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani.
4.4. A fesztivál finanszírozása és támogatottsága Annak ellenére, hogy a fesztivál a Svájci-Magyar Együttműködési program keretein belül valósul meg, a támogatás csak egy részét fedezi a költségeknek, így a Kolorfesztivál
finanszírozása
Együttműködési
Program
több
Végrehajtási
forrásból
történik.
Megállapodása
szerint
Svájci-Magyar a
kulturális
programokra költhető összeg a PR és kommunikációs költségekre használható fel, ennek értelmében a támogatás az alábbi altételekre oszlik el1:
1
Az alábbi táblázatot a Svájci-Magyar Együttműködési Program Végrehajtás Megállapodás Különös feltételek című dokumentum alapján készítettem el. A Kazincbarcikai Önkormányzattal kötött titoktartási megállapodás miatt az összegeket csak százalékos megoszlásban tüntettem fel.
48
Programdokumentumban szereplő PR és kommunikációs akciók költségei feladatonként Összesen
100%
Honlap fejlesztése
6%
Imázs jellegű kiadványok
62%
Kazincbarcikáról és a kistérségről Befektetői vásárokon való képviselet
32%
A táblázatban feltüntetett költségek magukban foglalják a teljes projekt PR és kommunikációs költségeit, tehát csak közvetetten kapcsolódnak a fesztiválhoz. A költség megoszlása alapján elmondható, hogy a legnagyobb összeg az imázs jellegű kiadványokra vonatkozik. Ezek a kiadványok az alábbiak tervezését, nyomtatását illetve terjesztését foglalják magukba: -
Arculati kézikönyv
-
Szórólap a projektelemekről, kulturális eseményekről
-
Tájékoztató brosúra iskolás csoportok számára
-
Imázs célú reprezentatív könyv Kazincbarcikáról és térségéről
-
Befektetői kiadvány
-
Turisztikai kiadvány
-
Óriásplakát az új imázs, illetve a kulturális események reklámozására
-
Plakátok a kulturális események reklámozására
Látható, hogy a PR tevékenység nemcsak a helyi lakosságot, hanem a befektetőket is megcélozza, követve ezzel a projekt egyik fő célját, a vállalkozások és befektetők kistérségbe való vonzását. Ennek a célnak az elérését kívánja erősíteni a befektetői vásárokon való részvétel is, amely egyaránt kitér a kulturális, valamint a BorsodChem, mint vegyipari gyár kapcsán a műanyagipari vásárokra. Az erre a célra szánt összegnek azonban a legnagyobb részét a klaszterek felkutatása és a lehetséges partnerek számára való ajánlatkészítés, tanácsadás és befektetés-ösztönzés teszi ki. A fesztiválra leszűkítve a felhasználható pénzalap a következő módon oszlik el:
49
A nyilvánosság és tájékoztatási feladatokra tervezett költségvetés feladatonkénti felosztása a kulturális programokra vonatkozóan Összesen Hirdető és emlékeztető táblák (plakátok) elhelyezése Sajtótájékoztató
100% 14% 14%
Ünnepélyes megnyitók illetve egyéb a projekt megvalósítása szempontjából
17%
jelentős események Újsághirdetés
55%
Amint a fenti táblázat is mutatja, a nyilvánosság tájékoztatására szánt összeg legnagyobb részét újsághirdetésekre és plakátok elhelyezésére használták fel, vagyis a legnagyobb összeget a nyomtatott médiában való megjelenés jelentette, ugyanakkor a szervezők a személyes kommunikációra is hangsúlyt fektettek sajtótájékoztatókon és projekthez kapcsolódó eseményeken (megnyitók, új térelemek átadása) való részvételen keresztül. Összefoglalva tehát látható, hogy a fesztiválra szánt támogatás csak egy részét teszi ki a teljes költségnek, ami egy majdnem egy hónapos rendezvénysorozat esetében nagyon magas is lehet, ha csak a fellépőket nézzük. Ezért nagyon fontos szerepe van a támogatásban a további szponzoroknak, akik segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg a fesztivál (4. ábra). A legfőbb szponzorok négy fokozatba sorolhatóak, akik a támogatás mértéke szerint lehettek gyémánt, arany, ezüst, illetve bronz fokozatúak. A gyémánt fokozatban maga a Svájci-Magyar Hozzájárulási Program és a Kazincbarcikai Önkormányzat, az arany fokozatban pedig Kazincbarcika és kistérségének legfőbb munkáltatója, a BorsodChem Zrt. és tulajdonosa, a kínai Wanhua Industrial Group tartozik. A város vendéglátóegységei is ezüst illetve bronz fokozatú támogatóként jelentős mértékben hozzájárultak a fesztiválhoz, közülük is kiemelkedő az Ambrózia Étterem és Panzió***, a HBH Sörház, valamit a Jóbarát Retró Étterem és Terasz, amelyek a gasztronómiai programok mellett kifejezetten a fesztiválra összeállított menüsorokkal is várták vendégeiket. A szponzoráció értelmében a cégek szponzorként anyagi juttatást biztosítottak a fesztivál számára, ezért a szervezők az
50
ország számos pontján, több tízezer példányban megjelenő szóróanyagokban, a médiában és a különböző fesztiválhelyszíneken hirdették szolgáltatásaikat. Fontos szerepet játszanak a támogatásban a környező települések, amelyek között megjelentek Kazincbarcika kistérség szomszédságában fekvő települések, így például Edelény, Dubicsány és Szendrő is, ezzel tovább szélesítve a fesztivál vonzáskörzetét. Annak ellenére, hogy önkormányzataik szerény pénzalappal gazdálkodnak, anyagilag is kivették a részüket a rendezvény lebonyolításában. A támogatás összegét a szervezők teljes mértékben visszaforgatták, vagyis abban az összegben szerveztek az adott községbe programot, amennyi támogatást a települések szántak erre. Ez azért fontos, mert a támogatás így teljes mértékben a programokra
fordítódott,
így
nem
kellett
a
településeknek
például
a
marketingköltségekbe beszállniuk, annak ellenére, hogy ők ugyanúgy megjelentek a reklámanyagokban. Újdonsága
ellenére
a
fesztivál
kiemelkedő
médiatámogatottsággal
rendelkezik, a legfőbb támogató a Port.hu, Magyarország legnagyobb kulturális adatbázisa, valamint kiemelt reklámpartnerek közé tartozik a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Televízió, az Index, a TV2, a Kossuth illetve a Petőfi Rádió, valamint Kazincbarcika médiumai. Technikai támogatója a Europe throb mobilalkalmazás, amelynek segítségével a trendeket követve a fesztivál programjai okostelefonon is elérhetővé váltak.
4.5. A fesztivál turisztikai hatásai A Kolorfesztivál megrendezésének a lakosság identitásteremtésén és a kistérség imázsának a javításán kívül a magyar turizmus vérkeringésébe való bekerülés is a célja, ezért fontos megvizsgálni ezen a téren eredményes volt-e a fesztivál. A turizmus élénkítésének első lépése a Kazincbarcika és kistérsége imázsának javítása, hiszen a Kazincbarcikáról - évtizedeken át - kialakuló munkanélküli, szürke gyárváros képet az új, „színes térség” koncepció segítségével próbálták megváltoztatni, amelynek eszköze a sokrétű előadó-és képzőművészet. A Barcika
51
Art Kft. Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának készített szakmai beszámolója alapján a kitűzött célokat sikerült valóra váltaniuk: az előadóművészet és a képzőművészet találkozásával még inkább erősödött, kiteljesedett a rendezvénysorozat összművészeti jellege, és útjára indult egy igazi, modern értékközvetítés. A több mint 150 programelemből álló rendezvényt, amely csaknem 500 művészt mozgatott meg, egyedülállónak számít a térségben. Az elért eredmények reprezentálására 2014-ben a fesztivál a turizmus szakma előtt is megnyitotta kapuit, ugyanis programsorozat hatodik napján a turizmusban dolgozó, ahhoz szállásadóként, vendéglátósként vagy egyéb területen kapcsolódó érdeklődőket várták. Szakmai konferencia keretein belül szó esett többek között Kazincbarcika új brandépítéséről, a helyi értékek fontosságáról, a Kolorfesztivál és a környező települések kapcsolatáról, valamint a TDM-ek előtt álló legújabb kihívásokról, majd a szakemberek egy 10 állomásból álló Kolortúrán vehettek részt, ahol minden turisztikai szempontból fontos objektumot körbejárhattak, és bemutatták számukra a város legújabb képzőművészeti attrakcióit, majd részesei lehettek a Kolor Folk Nap eseményeinek. A konferencia egyértelműn pozitív kicsengésű volt, mint Molnár Dániel, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának menedzsere előadásában elmondta: már most kézzel fogható eredményekkel büszkélkedhet a város. Sőt, az immár második alkalommal megrendezett fesztivál jó eséllyel pályázik arra, hogy a megye és az ország kiemelkedő eseményei közé beverekedje magát. Ezt alátámasztja, hogy kezdik Kazincbarcikát „színes városként” megismerni, és egyre többen látogattak el már idén is, hogy megnézzék azt a pozitív változást, amelyet az összművészeti fesztivál megszervezésével, lebonyolításával is létrejött. Jelentősebb bevételnövekedés leginkább a vendéglátás területén volt megfigyelhető, valamint a vendéglátáson kívül az egyéb helyi kis- és középvállalkozások is profitáltak a fesztivál ideje alatt az ide látogató „vásárló közönségből”– az idegenforgalmi központokról nem is beszélve. A turizmus ilyen irányú fejlesztése során a helyi vállalkozások már most erősödtek, és a várakozások szerint a kulturális értékteremtés hamarosan munkahelyteremtéssel is párosul majd. Első lépése ennek a fesztivál előkészítéséhez, lebonyolításához kapcsolódó feladatok, amelyek számos helybélinek nyújtanak időszakos, de stabil munkát. A
52
helyiek más módon is kivehették részüket a fesztivál megszervezésében, ugyanis kiemelt szerep jutott a kiemelkedő szerep jutott a városban aktívan működő 5 civilszervezetnek, a helyi óvodák csoportjainak és a fiatalokból toborzott közel 100 fős önkéntes csapatnak. Az elért eredmények ellenére a fesztivál jövője sajnos bizonytalan, ugyanis a Svájci Együttműködés keretein belül erre a célra kapott támogatás csak 3 évre biztosítja a költségek egy részének fedezését, 2016-tól a szervezőknek egy olyan szponzort kell találniuk, aki körülbelül 40-50 millió forinttal tudja támogatni a fesztivált. Ennek hiányában a Kolorfesztivál nem tud tovább folytatódni, csak a Borsodi Művészeti Fesztivál, amely azonban az előadóművészetet támogatja, így az imázsépítés legfontosabb eszközei, a képzőművészet, illetve közösségi programok eltűnnének. Kutatásom részeként fontosnak tartottam olyan szakember véleményét kikérni, aki egyrészt a turizmusban és a város fejlődésének elősegítésében is érdekelt, ezért fordultam Lövei Zoltán úrhoz, aki Kazincbarcika képviselőinek egyike, valamint a Jóbarát Retró Étterem és a város közétkeztetését végző Barcika Príma Kft. ügyvezető igazgatója. Lövei Zoltán úrral folytatott beszélgetésem során leginkább arra voltam kíváncsi, a vendéglátósként és képviselőként hogy látja a fesztivált és annak hatását, illetve jövőjét. Első kérdésem arra irányult, hogy még az I. Kolorfesztivál előtt milyen lehetőséget látott a rendezvényben. Lövei úr elmondta, hogy alapvetően mindenki egy kicsit pesszimistán állt a fesztiválhoz, mert ilyen hátrányos kistérségben nagyon nehéz a figyelmet felkelteni, a legtöbb emberben sokkal erősebbek az előítéletek, mint az új megismerése iránti vágy, ezért féltek, hogy nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette, hogy a félelmük egy része arra is vonatkozott, hogy a lakosok csak pénzkidobásnak fogják értékelni, ezért az ő részvételük is bizonytalan lesz. Ennek ellenére már tavaly is pozitívan csalódtak, a helyiek jól fogadták a fesztivált, az utcák megteltek látogatókkal és a kistérség települései is örömmel vették ki részüket a rendezésben. Ekkor még inkább a helyiek körében volt ismert a rendezvény. Idén viszont változás történt, amely szerinte az erősebb marketingnek, a
53
programok többrétűségének és egyediségének, valamint a tavalyi pozitív visszhangnak volt köszönhető. Ebben az évben már 40 ezren, vagyis kétszer annyian vettek részt a fesztiválon, mint előző évben, ebből 20 ezer résztvevő nem a városból érkezett. Ugyanakkor a látogatók nagyrészt még mindig csak a megyéből érkeztek, de ő úgy fogalmazott, egy két éves fesztivál esetében ez természetesnek tekinthető, több idő kell még hozzá, hogy kinője magát egy országos vagy legalább regionális hatókörű rendezvénnyé. nehéz megváltoztatni egy országos szinten is negatív imázst, de a visszajelzések eddig bíztatóak. Kíváncsi voltam arra, hogy a vendéglátásra hogyan hatott a fesztivál, jelentett-e mérhető változást a forgalomban. A válasz egyértelmű igen volt, a forgalom a fesztivált megelőző időszakban és alatta is lényeges növekedést mutatott, ami számokban kifejezve körülbelül 30%-ot jelentett. A növekedés a Kolorfesztivált megelőző időszakban a megnyitókban, az új térelemek avatásához kapcsolódó rendezvényekben, valamint a partnerek vendéglátásában realizálódott. A fesztivál idejére, a többi étteremhez hasonlóan ők is készültek külön menüsorral, azonban hangsúlyozta, más fesztivállal ellentétben igyekeztek áraikat nem emelni, ez egyrészt annak is betudható volt, hogy nem tudták, főként 2013-ban, mekkora érdeklődésre számíthatnak. Őt magát is meglepte, hogy az étterem ezen időszakban teljes kapacitással működött, nem csak a látogatók fogyasztásának, hanem a meghívott művészek ellátásának is köszönhetően. Arra a kérdésemre, hogy eszközölt-e valamilyen változtatást a Jóbarát Étteremmel kapcsolatosan, elmondta, hogy idén megnyitott az étterem terasza, amelynek megnyitóját a fesztivál idejére időzítették. Így egyrészt jobban fel tudták hívni a figyelmet rá, másrészt a megnyitóhoz kötődő rendezvényt, az étterem teraszán megrendezett retro filmvetítést is be tudták építeni a fesztivál programjai közé. Mint mondta, ezzel kapcsolatban is pesszimista volt, mivel az étterem nem közvetlenül a főutcán helyezkedik el, ezért félt tőle, hogy nem fogják észrevenni az újdonságot, de szerencsére tévedett, a vendégek kihasználták, hogy a jó időben a szabad levegőn is tudnak étkezni. A terasz a fesztivál idején kívül is üzemel, annak ellenére, hogy még teljesen nincs kész, befejezése a jövőben megvalósul. Ennek kapcsán szerettem volna megtudni, mik ezen kívül a tervei a jövőre nézve. Természetesen szeretné befejezni a Retró Terasz kialakítását, valamint egy „titkos projekten” is dolgoznak, amiből még nem árult el sokat, de előzetesben elmondta, hogy bár nem közvetlenül a
54
főutcán helyezkednek el, hanem csak közel hozzá, szeretnének az itt kihasználatlan részekre valami egészen újjal kitelepülni. Nagyon érdekes volt számomra, hogy benne is felmerült az ötlet, hogy a helyi gasztronómiát főzőverseny keretében, mint a fesztivál új programjaként kellene bemutatni, elmondta, hogy már van is elképzelése, milyen ételeket és alapanyagokat használna fel hozzá, valamint hol valósítaná ezt meg.
55
4.6. Jövőkép Ahhoz, hogy a fesztivál eddig elért teljesítményét és eredményeit értékelni tudjam, valamint ezek alapján megvizsgálhassam a lehetőségeit és szervezésének kockázatát, a leggyakrabban használt marketing elemzési eszközt, a SWOT-analízist alkalmaztam
a
fesztivál
erősségeinek,
gyengeségeinek,
lehetőségeinek
és
kockázatának összegzésére. A Kolorfesztivál SWOT-analízise
Erősség
konkurencia hiánya széles programkínálat sok lehetőséget rejtő névválasztás a képzőművészet ágainak példaértékű közvetítése közösségépítő programok környező települések bevonása elismert hazai és külföldi művészek minden korosztály számára vonzó alacsony árszínvonal aktív marketingkommunikáció keresleti trendek követése munkalehetőség helyi vendéglátóegységek, vállalkozások, civil szervezetek bevonása lakosság bevonása
Lehetőség
testvérvárosok bevonása magyar-kínai kapcsolat lehetőségei roma kultúra szerepeltetése a kistérség „elfeledett” kulturális kincseinek hangsúlyozása új települések bekapcsolódása szlovák határhoz való közelség
Gyengeség
országos ismertsége még alacsony más kultúrák megjelenítésének hiánya lebonyolítás kisebb hiányosságai alacsony bevétel
Kockázat
Aggtelek, Edelény „dominanciája” a kistérségek oldaláról „szkeptikus” hozzáállás kistérség erős negatív imázsa sokan még most sem tudják, pontosan milyen turisztikai attrakciók közelében fekszik Kazincbarcika
A Kolorfesztivál erősségeit és gyengeségeit az szekunder információk, valamint az általam készített kérdőív eredményeinek alapján állítottam össze, azonban szerettem volna választ kapni arra, hogyan látják a szervezők a fesztivál
56
jövőjét, lehetőségeit, valamint milyen nehézségekkel kell szembenézniük a jövőt illetően. Ebben Harnócz Zsuzsa, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgató-helyettese volt segítségemre,a tőle kapott információk alapján elemeztem a fesztivál kockázati tényezőit és lehetőségeit a jövőre vonatkozóan. Annak ellenére, hogy a Kolorfesztivál számos szponzorral rendelkezik, a támogatás „gerincét” a Svájci Együttműködés adja, amely azonban csak 2015-ig támogatja a fesztivált. Ennek következtében felmerül a legnagyobb kockázat, vagyis egy olyan szponzor hiányában, aki tudná biztosítani a kieső 40-50 millió forintot, a rendezvény nem folytatódhat tovább. A szervezők, úgymond mentőövként ezért meghagyták a Borsodi Művészeti fesztivált, vagyis a Kolorfesztivál megszűnésével sem maradna a kistérség kulturális rendezvény nélkül, az ugyanúgy megrendezésre kerülne a könnyűzenei és színházi produkcióival. Azonban a két fesztivál összeolvadásának legérdekesebb pontja a képzőművészeti tevékenységek, így tehát elveszne a legfőbb egyedisége a rendezvénynek. A kistérség településeinek szempontjából továbbra is problémát jelent, hogy a „nagy nevek” mint Aggtelek, Szilvásvárad vagy Miskolctapolca jelenti a legfőbb vonzerőt a látogatóknak, sokan nem ismerik a kistérség és környéke kevésbé reklámozott kulturális értékeit. Ennek kiküszöbölése érdekében már idén is tettek lépéseket, a szakmai napon idelátogató turisztikai szakembernek is ezen települések vonzerejét emelték ki, szemben például Aggtelekkel. További megoldás lehet még, ha egyre többen csatlakoznának a támogatók körében, azonban ezen a téren is akadnak nehézségek. Néhány település önkormányzata ugyanis még mindig szkeptikusan áll a fesztiválhoz, kételkednek benne, hogy megéri-e számukra támogatást nyújtani. További kockázati tényezőt jelenthet a még mindig erős negatív imázs, valamint hogy sokan még mindig nem tudják pontosan hol is található Kazincbarcika, milyen attrakciók közelében fekszik. Ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy pozícionálják a marketingkommunikáció során a várost, és a környező attrakciókat.
57
A kultúra sokszínűségének megjelenítése A fesztivál fennmaradásához elengedhetetlen egy olyan egyedi jellemvonás kialakítása, ami nem csak a térségben, de országos szinten is megkülönbözteti, és jól azonosíthatóvá teszi. Megvizsgálva Kazincbarcika adottságait látható, hogy országos intenzitású vonzerőt képező épített örökséggel nem rendelkezik, ugyanakkor a Kolorfesztivál, mint új attrakció a keresleti trendekre válaszolva a kulturális sokszínűséget és az összművészeti jelleget ötvözve olyan egyedi élményt kínálhat, amely országos szinten is egyedülálló lehet. A 2011-ben anyagi támogatás hiányában megszűnő Folklórfesztivál egy olyan, mai napig betöltetlen rést hagyott a programkínálatban, amelyre a kvantitatív kutatásom, és a keresleti trendek alapján is lenne igény. Mivel a távolabbi, európai országokból való művészeti csoportok fellépésének, szállításának és ellátásának anyagi költsége magas, ezért a szomszédos országokkal való kapcsolat megvizsgálására kell helyezni a hangsúlyt. Kazincbarcika évek óta szoros kapcsolatot ápol európai testvérvárosaival, amelyek a következők:
Nagyszentmiklós – Románia
Burgkirchen-Németország
Knurów-Lengyelország
Swidnica-Lengyelország
Revúca-Szlovákia
Técső-Ukrajna
Együttműködés szempontjából fontos kiemelni a bulgáriai Dimitrovgradot, akivel a város ugyanolyan erős partneri kapcsolatban áll, mint hivatalos testvérvárosaival. A testvérvárosokkal való szoros együttműködést igazolja, hogy Kazincbarcikát Az Európa Tanács 1999-ben Európa Diplomával, majd 2002-ben Európa Becsületzászlóval tüntette ki a széles körű és szoros nemzetközi kapcsolatai terén elért eredményeiért, az európai eszmeiség terjesztésében végzett kiemelkedő munkájáért. A városok a mai napig rendszeresen támogatják egymást, részt vesznek másik város kulturális rendezvényein, így például a testvérvárosok mindig jelen vannak Kazincbarcika augusztus 20-án rendezett ünnepségén. Ennek köszönhetően
58
felvetődik az a lehetőség, hogy őket nem csak passzív, hanem aktív résztvevőként is szerepeltessék
a
fesztiválon,
ezzel
multikulturális
jelleget
kölcsönözve a
rendezvénynek. A multikulturális fesztiválok nem csak Magyarországok, de az egész világon réspiacot jelentenek, világszerte kevés, kifejezetten nemzetek kultúráját bemutató, többnapos fesztivál található a piacon, pedig komoly potenciált jelent, mind keresleti, mind pedig kínálati oldalról. A posztmodern turizmus, mint új keresleti trend kifejezetten az élményre, a más, az új megismerésére helyezi a hangsúly, valamint maguk a turisták is aktív részesei a szolgáltatásoknak. Ennek következtében kínálatot jelenthet egy másik kultúra megismerése, a hozzá kapcsolódó kézművesség és más aktív tevékenységek kipróbálása. A kínai kultúra megjelenítése Kínálati oldalról komoly identitásteremtő hatása lehet abban az esetben, ha a résztevő nemzet maga is a városban él. Hatása abban nyilvánul meg, hogy segíti a nemzetre jellemző kulturális tevékenységek, a tradícionális táncművészet, a népdaléneklés, a gasztronómia és képzőművészet reprezentálását, ezáltal egyrészt új ismeretet nyújt, másrészt erősíti a lakosság toleranciáját más kultúrák irányába. Ez különösen fontos Kazincbarcikán, ugyanis a BorsodChem Zrt. kínai tulajdonba kerülése végett már közel 60 főre emelkedett a kínai lakosok száma, és további növekedés várható a 2015-ben betelepülő kínai tulajdonú citromsavgyár miatt. Tapasztalataim szerint a kínai lakosok igyekeznek integrálódni a város életében, sok közös szabadidős programokat szerveznek kollégáikkal, gyermekeik rendszeresen látogatják a Gyermekek Háza kézműves foglalkozásait, tehát szeretnének a város életének részei lenni. Lövei Zoltán úr a vele készített interjú során elmondta, hogy a városvezetés egyik fontos célkitűzése a kínaiakkal való kapcsolat elmélyítése, egyre több kulturális rendezvénybe szeretnék őket is bevonni, végső célként pedig elképzelhetőnek tartja, hogy az ő kultúrájuk is szerves része legyen a fesztiválnak. Ezt azért is gondolja fontosnak, mert a lakosság kínaiakhoz való hozzáállásában, mint mondta még vannak ellentétek, a közös együttműködést szimbolizáló, Szőke
59
Gábor Miklós által tervezett óriás Fasárkányt (5. ábra) is vegyes érzelmekkel fogadták az itt lakók, így a fesztivál jó lehetőségnek tartja ennek kiküszöbölésére. Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy egyrészt a külföldi kapcsolatok erősítésére, ezáltal külföldi látogatók vonzására, másrészt a beintegrálódás segítésére is kiváló lehetőséget nyújtana ezen kultúrák bekapcsolódása a Kolorfesztiválba, tovább színesítve a programkínálatot. Észrevételemmel kapcsolatban megkerestem Harnócz Zsuzsát, a Barcika Art Kft. ügyvezető igazgatóhelyettesét is, aki elmondta, hogy abszolút ebben az irányba gondolkoznak a jövőre vonatkozólag, sőt már 2014ben is pályáztak a Nemzetközi Visegrádi Alap Kulturális Programtámogatására „Nemzetek randevúja” programmal, amellyel a testvérvárosok részvételével egy egyhetes „mini” folklórfesztivált valósítottak volna meg a Kolorfesztivál keretein belül. Sajnos a pályázati támogatást nem nyerték el, de a szervezők továbbra sem tettek le erről a tervről, sőt, az idén újra megpróbálják a pályázatot benyújtani. Kérdésemre, hogy tervezik-e a kínai kultúrát is bevonni, igennel felelt, ez az igény mind a városvezetés mind pedig a kínaiak oldaláról is felmerült, ezért már fel is vették a kapcsolatot Magyarországon élő kínai művészekkel, valamint kínai kultúrával foglalkozó képzőművészekkel, hogy munkájukkal hozzájáruljanak ezen célok eléréséhez. Roma kultúra megjelenítése A kulturális sokszínűség reprezentálásának nem csak nemzetközi, hanem etnikai szinten is nagy jelentősége lehet. Ez különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében igaz, ahol a roma lakosság az országos átlagtól magasabb arányban van jelen. Kultúrájuk megjelenítését sok rendezvényszervező kockázatosnak gondolhatja, hiszen megítélésük rendkívül kedvezőtlen, sok településen éles ellentétek húzódnak a roma, valamint a nem roma származású lakosok között, ezért kultúrájuk reprezentálásának hatását nagymértékben meghatározhatja a fesztivál. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy akár ennek az ellentétnek az enyhítésére is alkalmas lehet a fesztivál, ugyanis teljesen más szemszögből mutathatná be a roma kultúrát. A hangsúly ez esetben a „hagyományoson” lenne, vagyis a nemzetek szokásaihoz hasonlóan itt is kizárólag autentikus roma kultúrával foglalkozó elismert művészek, táncosok és képzőművészek szerepelnének a fesztiválon. Ezekbe a programokba a kínaiakhoz hasonlóan a tehetséges, alkotni vágyó roma lakosokat is
60
be lehetne vonni, egyrészt az aktív részvétel által ők is sajátjuknak érezhetik a rendezvényt, másrészt a látogatók is egy teljesen új szemszögből ismerhetnék meg őket, ami egy kis lépés lehetne a két kultúra közelebb kerüléséhez. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a fesztivál milyen hatósugarú vonzerejét tekintve, ugyanis erősen függ tőle a program kockázata, vagyis hogy milyen reakciót vált ki a résztvevőkből. Az éles elutasítás valószínűsége abban az esetben a legnagyobb, ha a vendégek kizárólag helyi lakosok, ők ugyanis nem feltétlenül tekintenek egzotikumként arra a kultúrára, amellyel szemben egyébként a mindennapokban elutasítóak. Ebből következően a szervezőknek olyan alaposan átgondolt és megtervezett marketingkommunikációt kellene folytatniuk, amely elsősorban az ország más pontján élőket is eléri, hiszen nagy valószínűséggel ők tekinthetnek a roma kultúrára „újdonságként. Az
új „színek” bevonásával
elképzeléséhez
hasonlóan
egy
így létrejöhetne a szervezők eredeti
olyan
egyhetes,
egyedi
élményt
nyújtó
rendezvénysorozat a Kolorfesztivál keretein belül, amelynek egy-egy napja a magyar mellett
egy-egy
„idegen”
kultúrához
kötődne,
beleértve
az
előadó-
és
képzőművészetet, valamint a gasztronómiát. Ezáltal a fesztivál nem csak a térségben, de országos szinten is egyedülálló programkínálattal rendelkezne, összművészeti és multikulturális jellegéből adódóan több célcsoport keresletét is kielégítheti, illetve hozzájárulhatna a kistérség imázsának „színesítéséhez”.
61
5. Összefoglalás Dolgozatomban arra kerestem a választ, egy új kulturális attrakció, ez esetben a kazincbarcikai Kolorfesztivál hozzájárulhat-e, és ha igen, hogyan Kazincbarcika és kistérségének fejlődéséhez. A fesztivál hatásának megállapítása érdekében végzett kutatásom alapján kiderült, hogy kiemelkedően egyedi koncepcióval rendelkező rendezvénysorozat, amely elé nem kisebb feladatot állítottak, mint felhívni a figyelme egy évtizedek óta negatív imázzsal rendelkező városra és kistérségre, ezáltal mind a lakosok, mind a betelepülő vállalkozások számára vonzóvá tenni. Az elmúlt két év eredményeit megvizsgálva megállapítottam, hogy a fesztivál országos viszonylatban programkínálatát és időtartamát tekintve is különleges, követi a keresleti trendeket, vagyis nagy hangsúlyt fektet az élményalapú, közösségépítő programok szervezésére, valamint napjaink közkedvelt művészeti ágát, a street art elemeit használja a város arculatának színesítésére. Ugyanakkor jellegéből és időtartamából adódóan, inkább kifejezetten a kultúra iránt érdeklődőket, mint a klasszikus „fesztiválozós” hangulatot keresőknek kedvez. Primer kutatásai eredményeiből arra következtettem, hogy egyrészt a helyi lakosság kedvezően, fogadta, szinte mindenki kiemelte a fesztivál sokszínűségét, kedvező árszínvonalát, valamint hogy ezek alapján jövőre is részt venne a programokon. Másrészről a turizmus szakemberei is egyértelműen pozitívan nyilatkoztak a fesztivált illetően, az elmúlt két év célkitűzéseit teljesítette, így bizakodóak a jövőt illetően is. Sajnos a jövő legnagyobb kockázata a finanszírozás bizonytalansága, ugyanis a Svájci Támogatás megszűnésével a város nem tudja önerőből finanszírozni a rendezvényt, így az ebben a formában megszűnik. Ezért különösen fontos lesz a 2015-ös év, amelyben a szervezőknek olyan új elemeket kell belevinni a programkínálatba, amely még inkább egyedivé teszi a fesztivált, felhívva ezzel a potenciális támogatók figyelmét is. Kiemelt szerepet kell kapnia a széles körű marketingkommunikációnak, ugyanis ha a fesztivál komolyabb turisztikai bevételt kíván elérni, nem csak a helyi, hanem regionális, illetve országos szinten is vonzerővel kell bírnia, tekintve, hogy a helyiek sem étkezést, sem pedig szállást nem fognak igénybe venni.
62
A fesztivál névválasztása többféle asszociációra ad lehetőséget, így ebben az évben a színek nem csak a különböző művészeti ágakban, hanem a kulturális sokszínűségben is megjelenhetnének, amelynek társadalmi és gazdasági szempontból is jelentősége lenne. A testvérvárosok felé való nyitás a külföldi vendégszám növelésben játszhatna nagy szerepet, helyi szinten pedig segíthetné az itt élő kultúrák integrálódását, ezáltal növelve az identitástudatot, és a lakosok toleranciáját más nemzetekkel, etnikumokkal szemben. Kutatásom eredményeit összegezve arra a következtetésre jutottam, hogy a Kolorfesztivál megfelelő támogatással, a kistérség településeinek aktív részvételével és egyedi programkínálat segítségével hosszútávon is életképes lehet, hatását leginkább a megítélés pozitív irányú változásában lehetne mérni, amely új betelepülő vállalkozásokat, ezáltal a munkahelyteremtés megvalósulását, a kistérség imázsának pozitív irányú változását eredményezné.
63
Mellékletek 1. ábra
1. Forrás: www.eszak.hu
2. ábra
2. Forrás: www.kolorcity.hu
64
3. ábra
3. Forrás: http://www.kolorcity.hu/galeria/album/8
65
4. ábra
4. Forrás: www.kolorcity.hu
66
5.ábra
5. Forrás: www.boon.hu
67
1. tábla
6. Forrás: www.ksh.hu Tájékoztatási adatbázis
Élveszületések és halálozások száma Kazincbarcikán 400 350 300 250 200
Élveszületések száma (fő)
150
Halálozások száma (fő)
100 50 2012. év
2011. év
2010. év
2009. év
2008. év
2007. év
2006. év
2005. év
2004. év
2003. év
2002. év
2001. év
2000. év
0
7. Forrás: www.ksh.hu/Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés
68
Elvándorlások-odavándorlások száma Kazincbarcikán
2500 2000 Odavándorlások száma (fő)
1500
Elvándorlások (fő) 1000 500
2012. év
2011. év
2010. év
2009. év
2008. év
2007. év
2006. év
2005. év
2004. év
2003. év
2002. év
2001. év
2000. év
0
9. Forrás: www.ksh.hu/ Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés
Kazincbarcika lakosságának korösszetétele (2012) 0-17 évesek száma (fő)
18-59 évesek száma (fő)
60-X évesek száma (fő)
23%
15%
62%
8. Forrás: www.ksh.hu/Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés
69
2. tábla
10. Forrás: www.ksh.hu Tájékoztatási adatbázis
3. tábla
11. Forrás: www.ksh.hu Tájékoztatási adatbázis
70 1. melléklet
A kazincbarcikai Kolorfesztivál elemzése (kérdőív) Fáczán Brigitta vagyok, a Budapesti Gazdasági Főiskola IV. évfolyamos, turizmusvendéglátó szakos, idegenforgalom-szálloda szakirányos hallgatója. A következő kérdőívet – mely által a kazincbarcikai Kolorfesztivált elemzem - a szakdolgozatomhoz állítottam össze. Kitöltésével kérem, segítse a dolgozat sikeres elkészítését! A kitöltés teljesen anonim és csak pár percet vesz igénybe. Köszönöm a segítséget! *Kötelező Az Ön neme? * o
Férfi
o
Nő
Az Ön életkora? * o
18 év alatt
o
18-24
o
25-40
o
41-60
o
60 év felett
Az Ön lakóhelye? * o
Kazincbarcika
o
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
o
Egyéb:
Ön hallott-e már a kazincbarcikai Kolorfesztiválról? * o
Igen
o
Nem
Ha előző válasza igen volt, honnan hallott róla? Több válasz is lehetséges
71
o
Internetes hirdetés
o
Óriásplakát
o
Televíziós reklám
o
Újsághirdetés
o
Szórólap
o
Egyéb:
Részt vett-e az I. vagy a II. Kolorfesztiválon? o
Az I.Kolorfesztiválon vettem részt
o
A II.Kolorfesztiválon vettem részt
o
Mindkettőn részt vettem
o
Egyiken sem vettem részt
Egyedül vagy társasággal érkezett a fesztiválra? o
Egyedül
o
Párommal
o
Családtagokkal
o
Baráti társasággal
Hány programon vett rész? o
Csak egy konkrét program miatt látogattam ki
o
2-5 programon vettem részt
o
6-10 programon vettem részt
o
10-nél több programon vettem részt
Ingyenes vagy belépős rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? o
Ingyenes
o
Belépős
o
Mindkettő
Milyen típusú rendezvényen (rendezvényeken) vett részt? Több válasz is lehetséges
72
o
Könnyűzene
o
Komolyzene
o
Táncművészeti előadás
o
Népzenei programok
o
Színház
o
Képzőművészeti programok
o
Városnézés kisvasúttal
o
Sportprogramok
o
Egyéb:
Milyen programot (programokat) hiányolt?
Igénybe vett-e egyéb szolgáltatásokat (étkezés, szállás)? Ha igen, milyet? o
Szállás
o
Étkezés
o
Mindkettőt
o
Egyiket sem
Mennyire volt elégedett a programok összetételével? 1 2 3 4 5 Egyáltalán nem
Teljes mértékben
Mennyire volt elégedett a meglátogatott program (programok) lebonyolításával? 1
2
3
4
5
Egyáltalán nem
Teljes mértékben
Kilátogatna-e jövőre is a fesztiválra illetve ajánlaná-e ismerőseinek? o
Igen
o
Nem
Ha előző válasza nem volt, mi volt az oka? Több válasz is lehetséges
73
o
Szervezés minősége
o
Programok összetétele
o
Nem megfelelő helyszín(ek)
o
Hangulat
o
Közönség viselkedése (könnyűzenei koncertek esetében)
o
Belépők ára
o
Egyéb:
Meglátogatta-e a fesztivál mellett az alábbi környékbeli nevezetességek valamelyikét? Több válasz is lehetséges o o
Radvánszky-kastély (Sajókaza) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányásztörténeti Múzeum (Rudabánya)
o
L’Huillier - Coburg-kastély (Edelény)
o
Platthy-kastély (Bánhorváti)
o
Damasa-szakadék (Bánhorváti)
o
Aggteleki cseppkőbarlang
o
Egyéb:
Program(ok), ami(k) a legjobban tetszett(ek): Több válasz is lehetséges o
Könnyűzene
o
Komolyzene
o
Táncművészeti előadás
o
Népzenei programok
o
Színház
o
Képzőművészeti programok
o
Városnézés kisvasúttal
o
Sportprogramok
o
Egyéb:
74
Ön szerint mi(k) a fesztivál gyenge pontja(i)? Több válasz is lehetséges o
Reklám hiánya
o
Szervezés és lebonyolítás minősége
o
Programokhoz kapcsolódó információk hiánya
o
Programok összetétele
o
Helyszínek kiválasztása
o
Programok időpontja
o
Külön buszjárat hiánya az egyes programokra
o
Szálláslehetőség hiánya
o
Egyéb:
Egyéb észrevétel a fesztivállal kapcsolatban:
75
2. melléklet
Összegzés Az Ön neme?
Férfi 44% Nő 56%
Az Ön életkora?
18 év alatt 18-24 25-40 41-60 60 év felett
8% 29% 18% 33% 10%
Az Ön lakóhelye?
Kazincbarcika 53% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 33%
76
Egyéb
14%
Ön hallott-e már a kazincbarcikai Kolorfesztiválról?
Igen 93% Nem 7%
Ha előző válasza igen volt, honnan hallott róla? Internetes hirdetés Óriásplakát Televíziós reklám Újsághirdetés Szórólap Egyéb
32% 47% 12% 32% 53% 15%
Részt vett-e az I. vagy a II. Kolorfesztiválon?
Az I.Kolorfesztiválon vettem részt A II.Kolorfesztiválon vettem részt Mindkettőn részt vettem Egyiken sem vettem részt
8% 28% 45% 18%
Egyedül vagy társasággal érkezett a fesztiválra? Egyedül
6%
77
Párommal Családtagokkal Baráti társasággal
23% 29% 35%
Hány programon vett rész?
Csak egy konkrét program miatt látogattam ki 2-5 programon vettem részt 6-10 programon vettem részt 10-nél több programon vettem részt
20% 49% 8% 5%
Ingyenes vagy belépős rendezvényen (rendezvényeken) vett részt?
Ingyenes 17% Belépős 16% Mindkettő 50%
Milyen típusú rendezvényen (rendezvényeken) vett részt?
Könnyűzene Komolyzene Táncművészeti előadás Népzenei programok Színház Képzőművészeti programok Városnézés kisvasúttal Sportprogramok Egyéb
73% 16% 30% 29% 23% 22% 14% 16% 4%
78
Milyen programot (programokat) hiányolt? Több sportprogramot
Gyermekprogramok Több fiatalos zene A környékbeli kézművesek, egyedi termékeinek vásárát Gyárlátogatás Minden igényt kielégítő programok voltak Nem tudok sorolni Más nemzetiségek kultúrájának megismerése Kézműves programok Jazz Minden igényemet kielégítő programok voltak Kézműves programok Cigányzene Több könnyűzenei előadás Több sportprogram Gasztro rendezvény Kínai kulturális élet bemutatásával kapcsolatos program Vidám, színes felvonulásokat, akár a debreceni virágkarnevál mintájára, helyi specialitások bemutatásával Folklór Heavy metal Sportversenyek Érdeklődési körömnek megfelelőek voltak programok, nem hiányoltam más rendezvényt Nem hiányoltam más programot Nívós komolyzenei Nem tudok ilyet felsorolni Gasztronómiai Divatbemutató Cigány folklór Humoristák pl.stand up fellépők Több és sokrétűbb sportprogramokat szívesen látogatnék Megfelelő volt a programok mennyisége, minősége Magyar nóta
Igénybe vett-e egyéb szolgáltatásokat (étkezés, szállás)? Ha igen, milyet?
79
Szállás Étkezés Mindkettőt Egyiket sem
1% 31% 4% 45%
Mennyire volt elégedett a programok összetételével? 1 2 3 4 5
1% 1% 12% 35% 30%
Mennyire volt elégedett a meglátogatott program (programok) lebonyolításával?
1 2 3 4 5
0% 0% 9% 36% 34%
Kilátogatna-e jövőre is a fesztiválra illetve ajánlaná-e ismerőseinek?
80
Igen 77% Nem 6%
Ha előző válasza nem volt, mi volt az oka? Szervezés minősége Programok összetétele Nem megfelelő helyszín(ek) Hangulat Közönség viselkedése (könnyűzenei koncertek esetében) Belépők ára Egyéb
3% 2% 2% 2% 3% 0% 1%
Meglátogatta-e a fesztivál mellett az alábbi környékbeli nevezetességek valamelyikét? Radvánszky-kastély (Sajókaza) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányásztörténeti Múzeum (Rudabánya) L’Huillier - Coburg-kastély (Edelény) Platthy-kastély (Bánhorváti) Damasa-szakadék (Bánhorváti) Aggteleki cseppkőbarlang Egyéb
Program(ok), ami(k) a legjobban tetszett(ek): Könnyűzene Komolyzene Táncművészeti előadás Népzenei programok Színház Képzőművészeti programok Városnézés kisvasúttal
57% 9% 20% 26% 11% 4% 7%
2% 7% 18% 5% 2% 20% 12%
81
Sportprogramok Egyéb
5% 5%
Ön szerint mi(k) a fesztivál gyenge pontja(i)? Reklám hiánya Szervezés és lebonyolítás minősége Programokhoz kapcsolódó információk hiánya Programok összetétele Helyszínek kiválasztása Programok időpontja Külön buszjárat hiánya az egyes programokra Szálláslehetőség hiánya Egyéb
18% 9% 11% 7% 9% 0% 16% 2% 9%
Egyéb észrevétel a fesztivállal kapcsolatban:
Szabadtéri programok hangosítása nem mindig volt rendben Nagyobb propaganda a Tv csatornáin Nagyobb reklám országos szinten Sokszínű, változatos Minden korosztály megtalálja a neki való programot, színvonalas Jó biztonsági szolgálat Egy ilyen színvonalas rendezvénynek nagyobb propagandára lenne szükség országosan Miskolcon nem nagyon lehetett látni a fesztivállal kapcsolatos hirdetéseket Sokszínű, végre egy helyi fesztivál Nagyobb propaganda az országban Szerintem jó volt Ebben az elnéptelenedő, szegény városban pont ilyenre kell költeni a milliókat?! Igényes, szórakoztató, mindenki megtalálja a neki való programot Sok műfaj Kevesebb program, nívósabb előadókkal, több sport Nagyon jó, hogy sok koncert van A változások közlése. Változatos programok Változatos Minden rendben volt Erőssége, hogy összművészeti Ez nem fesztivál, hanem politikai hatásvadászat. Az országban nagyobb reklámra lenne szüksége Sok ingyenes program kedvez az anyagilag kevésbé tehetősöknek is Eső esetén bezsúfoltak a sportpályára egy sátorba, ahol nem volt megfelelő világítás, levegő, ülőhely, káosz!!!
82
Nem lehet a megrendelt jegyet előre kinyomtatni! Közös programok szuperek (homokvárépítés, társasjáték stb), jó a tájékoztatás is Ingyenes, de színvonalas programok Sokszínű változatos minőségi programok, jó szervezés Sokszínű, sok program
83
3. melléklet
Interjú kérdések
1. Az I. Kolorfesztivál megvalósulása előtt milyen lehetőségeket és kockázatokat látott a fesztiválban? 2. Hogyan értékeli az I. Kolorfesztivált? 3. Milyen változást hozott a II. Kolorfesztivál? 4. Hatással volt-e a fesztivál a város vendéglátóegységeinek, kiemelten a Jóbarát Retró Étterem forgalomnövekedésére? 5. Ha tapasztalható volt forgalomnövekedés, az milyen mértékű volt és miben realizálódott? 6. Milyen változtatásokat eszközölt a fesztivál idejére? 7. Mik a tervei a jövő évre vonatkozóan? 8. Mint az város egyik képviselője, lát-e lehetőséget a város kínai lakosokkal való kapcsolatának elmélyítésére, és ha igen, milyen módon?
84
Felhasznált irodalom Könyvek
AUBERT ANTAL (2012) A kultúra turizmusa-a turizmus kultúrája IDResearch Kft. Publikon, Pécs
BODNÁR DOROTTYA (2014) Örökségturisztikai attrakciók menedzsmentje in: JÁSZBERÉNYI MELINDA (szerk.) A kulturális turizmus sokszínűsége Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest
DR. HORVÁTH ATTILA (1999). Turizmus
a kultúrában (kultúra a turizmusban,)
Magyar Művelődési Intézet, Budapest Dr. Michalkó Gábor-Dr. Rátz TAMARA (2005.) A kulturális turizmus élmény gazdaságtani szempontjai [on-line] ÖKOEK Szerkesztőség, Budapest Olvasva: 2014. október 21. DR. RÁTZ
TAMARA (1999). A turizmus társadalmi-kulturális hatásai,
Budapest
DR. RÁTZ TAMARA (2011.) A kulturális turizmus in: Dr. Michalkó Gábor (szerk.)
Turisztikai
terméktervezés
és
fejlesztés
[on-line]
Pécsi
Tudományegyetem, Pécs Elérhetőség: http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%2 0fejleszt%C3%A9s/book.html Olvasva: 2014. október 11. Elérhetőség: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ipar_es_gazdasagtortenet/A_magyar_v arosok_kulturalis_gazgasaga/pages/007_michalko_gabor.html
GULYA ISTVÁN - SPÓNER PÉTER (2011). A kazincbarcikai kistérség CEBA, Budapest
HUNYADI ZSUZSA – INKEI PÉTER - SZABÓ JÁNOS ZOLTÁN (2006.) Fesztiválvilág KultúrPont Iroda, Budapest
KORPICS MÁRTA (2011.) Az interkulturális kommunikáció [on-line] Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi
Kar,
Pécs
Elérhetőség:
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/index.html Olvasva: 2014. október 1.
85
LENGYEL MÁRTON (2004). A turizmus általános elmélete Heller Farkas Főiskola, Budapest
MICHALKÓ GÁBOR - RÁTZ TAMARA (2005). A kulturális turizmus élménygazdaságtani szempontjai in: A magyar városok kulturális gazdasága MTA Társadalomkutató Központ, Budapest
PUSZTAI FERENC–GERSTNER KÁROLY (2006) Magyar értelmező kéziszótár 3. átd. kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest
ZÁTORI ANITA (2014.) Városi turizmus és kultúra in: JÁSZBERÉNYI MELINDA (szerk.) A kulturális turizmus sokszínűsége Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest
Fejlesztési stratégiák, hatásvizsgálatok, esettanulmányok
BARTA E. GYULA - DR. BUDAI ZOLTÁN, CZUNYI TÍMEA, ILLÉSNÉ BALÁZS EDINA (2009.) Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia, Budai és Barta Tanácsadó Kft., Budapest
Kazincbarcika Térségarculat-fejlesztési projekt Kutatási összefoglaló (2012.)
KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (2012.) Kazincbarcika és vonzáskörzetének munkahelyteremtő fejlesztése Projektdokumentum
KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (2013.) Helyi Esélyegyenlőségi Program
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2012.) Új vizeken -Marketingterv, Budapest
Nemzeti
társadalmi
felzárkózási
stratégia
–
mélyszegénység,
gyermekszegénység, romák (2011–2020) Helyzetelemezés
SULYOK JUDIT (2010.) A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai
Svájci-Magyar Együttműködési Program Végrehajtás Megállapodás Különös feltételek (2013.)
86
Folyóiratcikkek, újságcikkek
BENEDEK
MARIANN, STARK JUDIT
(2009.) Fesztiválvilág Turizmus Bulletin
XIII. évfolyam 3. szám
BORSODCHEM KOMMUNIKÁCIÓS IRODA
ÉS
TITKÁRSÁG (2014.) BorsodChem
hírek BorsodChem CLICK
DR. SMITH, MELANIE (2009.) Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám
DR. MICHALKÓ GÁBOR, DR. RÁTZ TAMARA (2005.) A mediterrán turisztikai miliő Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám
M.Á.S.T. PIAC-ÉS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓ TÁRSASÁG (2008.) A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és utazási szokásai Turizmus Bulletin XII. évfolyam 3. szám, Budapest
SULYOK JUDIT (2006.) A turisztikai imázs Turizmus Bulletin X. évfolyam 4. szám
SULYOK JUDIT (2010.) A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 14. szám, Budapest
VÁGI BARNABÁS (2009.) A hazai aktív kulturális közönség vizsgálata a Reneszánsz Év-2008 keretében Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám
RÓKUSFALVY PÁL (2000.) Mi a környezetpszichológia? Új Pedagógiai Szemle
BOWITZ, EINAR-IBENHOLT, KARIN (2009.) Economics impacts of cultural heritage-Research and perspectives Journal of Cultural Heritage
Internetes források
http://www.barcikaart.hu/ Letöltve 2014. augusztus 15.
http://www.fesztivalkalauz.hu/index.php/option/naptar/task/details/faz/23446 Letöltve 2014. augusztus 15.
http://www.historicgarden.net/print.php?varos=910&nyelv=hu
Letöltve:
2014. október 16.
http://www.imazsfesztival.hu/hirek/19 Letöltve 2014. október 15.
http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/guggenheimmuzeumbilba otitaniumbaoltoztetve/ Letöltve: 2014. október 01.
http://www.kolorcity.hu/ Letöltve 2014. augusztus 15.
87
https://www.kozterkep.hu/~/21207/Unikornis_Kazincbarcika_2013.html Letöltve: 2014. október 22.
