Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült: 2012.03.21.
1
TARTALOMJEGYZÉK Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, ....................................................................................... 1 1. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................... 16 1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 17 1.1.1. Alapelveink az általános iskolai nevelés-oktatás folyamatában .......................................................... 17 1. 2. Céljaink ................................................................................................................................................. 18 1. 3. Feladataink: ........................................................................................................................................... 20 1.4. Eszközök, eljárások:............................................................................................................................... 21 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 22 1.2.1. Erkölcsi nevelés .................................................................................................................................. 23 1.2.2. Az értelmi nevelés feladatai: .............................................................................................................. 24 1.2.3. Esztétikai nevelés ................................................................................................................................ 24 1.2.4.Az egészséges életmódra nevelés feladatai: ......................................................................................... 24 1.2.5. A művészeti nevelés feladatai: ............................................................................................................ 25 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................................... 25 1.3.2. Az intézményben folyó közösségfejlesztés színterei: ......................................................................... 26 1.3.3. Az intézményben folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: ....................................................... 28 1.3.4. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: .................................................... 28 1.3.5. Az intézményünkben folyó közösségfejlesztés eszközei, formái:....................................................... 30 1.3.6. Intézményünk rendezvényei, hagyományai ........................................................................................ 30 1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek................................... 31 1.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ..................................................................................... 35 1.5.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése ........................................................................... 36 1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek................................................................... 38 1.6.1. A tehetségfejlesztő program célja: ...................................................................................................... 38 1.6.2. A program megvalósításának legfőbb módjai:.................................................................................... 38 1.6.3. A tehetség kibontakoztatása a művészeti iskolában ............................................................................ 42 1.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................................. 43 1.7.1. Az iskola környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból..................................................... 43 1.7.2. Gyermekvédelmi feladatok ................................................................................................................. 44 1.8. A szociális hátrányokat segítő tevékenységek, programok ........................................................................ 47 1.8.1. A tanulót segítő tevékenységek:.......................................................................................................... 47 1.8.2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése ................................................... 48 nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..................................................................... 50 2.1. Az egészségnevelés céljai: ......................................................................................................................... 58 2.2. Az egészséges életmód kialakításának feladatai: ....................................................................................... 58 2.3. Az egészségnevelési program tartalma: ..................................................................................................... 59 2.3.1. Helyzetelemzés: .................................................................................................................................. 59 2.3.2. Célmegfogalmazás .............................................................................................................................. 62 2.3.3. Feladataink .......................................................................................................................................... 63 2.4. Segítő kapcsolatok ..................................................................................................................................... 63 3.Környezeti nevelés ............................................................................................................................................. 65 3.1. Bevezetés ................................................................................................................................................... 65 3.2.A program szerkezete.................................................................................................................................. 66 3.3. A tevékenységek színterei, módszerei: ...................................................................................................... 71 3.3.1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán................................................... 71 3.3.2.A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán ....................................................... 73 3.3.3. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés ................................................................................ 74 3.3.4.Tanórán kívüli környezeti nevelés ....................................................................................................... 75 3.4. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái .......................................................................................... 77 4. HELYI TANTERV ........................................................................................................................................... 80 4.1. Alapfokú nevelés-oktatás ........................................................................................................................... 80 4.1.1.A képzés szakaszai ............................................................................................................................... 80 4.3.1. A zeneművészeti ág............................................................................................................................. 85 4.3.2. A táncművészeti ág: .............................................................................................................................. 1 4.3.3. A színművészeti ágazat ......................................................................................................................... 3 4.3.4. A képző- és iparművészeti ágazat ......................................................................................................... 5 4.4. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) .................................................. 7 4.4.1. Célok és feladatok ................................................................................................................................. 7 4.4.3. Kulcskompetenciák ............................................................................................................................. 10 4.5. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam).............................................. 12 2
4.5.1. Célok és feladatok ............................................................................................................................... 12 4.5.2. Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................................................... 13 A tanulásmódszertan modul tantárgyi követelményeinek értékelése: teljesítette/nem teljesítette. A továbbhaladás feltétele a „teljesítette” értékelés elérése. .............................................................................. 83 4.6. Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve ........................................................................................ 19 4.6.1. Sajátosságok........................................................................................................................................ 19 4.7. Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve a 9-12. évfolyamon ........................................................ 23 4.8. Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő speciális program ................................................................ 24 4.8.1. A program jogi alapjai ........................................................................................................................ 24 4.8.2. A tanulásban akadályozott tanulók oktatási rendszerének struktúrája ................................................ 25 4.8.3. Sajátosságai ......................................................................................................................................... 26 4.8.4. Modulok rendszere (11-12. évfolyam) ................................................................................................ 26 4.8.5. Az ajánlás formái ................................................................................................................................ 29 4.9. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................... 30 4.9.1. Az alapfokú művészetoktatás kottaanyagainak, tankönyveinek kiválasztási elvei ............................. 31 4.9.2. Tanulásban akadályozott tanulók taneszközeinek speciális kiválasztási szempontjai ........................ 31 4.9.3.A tankönyvellátás rendje...................................................................................................................... 32 4.10. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei ............................................................................ 32 4.10.1. Az általános iskolai tagintézményekben ........................................................................................... 32 4.10.3.Az alapfokú művészeti oktatásban ..................................................................................................... 33 4.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei (KT. 70. § (4)).......................................................................... 33 4.11.1. Az általános iskolai oktatásban ........................................................................................................ 33 4.11.2. Az alapfokú művészeti oktatásban .................................................................................................... 35 4.11.3.Tanulásban akadályozott tanulóknál .................................................................................................. 36 4.12. Évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltétele ........................................................................ 36 4.13. A tanulói jogviszony megszűnése (KT. 75. §) ........................................................................................ 36 4.14. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése .................................................................. 37 4.14.1. Az általános iskolai tagintézményekben ........................................................................................... 37 4.2. Az alapfokú művészeti oktatásban ......................................................................................................... 41 4.3. Tanulásban akadályozott tanulók értékelésének specialitásai: ............................................................... 47 4.4. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése ........................................................... 47 4.4.1. Az általános iskolai intézményegységben ........................................................................................... 47 4.6. Az otthoni (napközi, iskolaotthonos, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása (KT. 48. § (4)) ................................................................................................................................................... 52 4.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ......................................................................................................... 53 4.8. A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról: ................................................ 61 5. Záró rendelkezések, legitimáció........................................................................................................................ 63 5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje: ................................................................................................ 63 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:................................................................................................ 63 A pedagógiai program módosítása:....................................................................................................................... 63 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:................................................................................................... 64 6.Mellékletek (adaptált tantervek): 156
3
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Intézmény neve:
Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat
Rövid név:
Püspökladányi Többcélú Nevelési, Oktatási és Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény
Címe:
4150 Püspökladány, Petőfi u. 9.
e-mail:
tö
[email protected] .
Alapító neve és címe: Püspökladány Város Önkormányzata 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Felügyeleti szerv:
Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
OM azonosító:
200983
Intézményegységek: I. Általános iskolák: 1. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény (Bajcsy Zs. u.3-5. Tel: 06-54-451-194) Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tagozata és speciális szakiskola (Bajcsy Zs. u. 7.) 2. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény (Kálvin tér 8. Tel: 06-54-451-162) 3. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény (Karcagi u. 26-28. Tel: 06-54-451-338) II. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény (Petőfi u. 40. Tel: 06-54-514-010, 451-134) III. Pedagógiai Szakszolgálat (Bocskai u. 21. Tel: 06-54-451-937)
4
KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat ...” (Szent-Györgyi Albert) Elsődleges célunk a gyerekek tanulásának minőségi fejlesztése, a hatékony és sikeres feladatvégzésre való nevelés. Legfőbb szakmai, emberi törekvésünk tanulóinknak biztonságot, szeretetet és tudást adni. Ma csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az egész életen át tartó tanulásra. Ezt követeli a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Az intézményben minden egyénnek lehetőséget adunk arra, hogy tehetségének megfelelően a legtöbbet hozza ki magából. Biztosítjuk az oktatás hatékonyságához szükséges anyagi forrásokat, a tanuláshoz elengedhetetlen szakmai feltételeket. Hagyományaink és új törekvéseink alapján egyre nagyobb nyitottságot, elfogadóbb magatartást, toleranciát, bizalmat hirdetünk tanulóinknak és szüleiknek. Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, a hasznosat, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Mindent megteszünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki. Jó példát adva az élet minden területén folyamatos fejlődésre ösztönözzük diákjainkat.
5
Az intézmény jellemzői 2007. július 1-je óta működik városunkban a Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat. Az új intézmény jogutódja lett az előzőleg megszűnt 3 általános iskolának és a művészeti iskolának. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységet a megyétől vettük át kistérségi feladatellátásként. A tagintézmények, intézményegységek telephelyekkel működnek. Az intézmény épületei az 1920-as évektől kezdődően 1982-vel bezárólag épültek. A tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása mellett művészeti képzést, enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását is ellátja. Bár az intézmény nemrég alakult, az épületek falai és a bennük munkálkodó pedagógusok biztosítékai annak, hogy emberséggel és tudással rendelkező polgárokká neveljék a gyermekeket. 2010. június 16-a óta az intézmény neve: Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat. 1-12 évfolyamos képzést valósít meg. A 2012/2013-as tanévben a leendő 1. és 5. évfolyamosok számára felmenő rendszerben sportiskolai képzést indít. A 2012/2013-as tanévtől fejlesztő iskolai osztályban is nevel-oktat gyermekeket. Az intézmény mottója: Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre. A nevelő- oktató munka során az alapműveltség megszerzése mellett intézményünk biztosítja minden tanulója számára, hogy képességeinek megfelelő, személyre szabott oktatásban részesüljön, és tehetségét az intézmény keretein belül kibontakoztathassa.
Az általános iskolák bemutatása: Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény Az iskola központi épületét dr. Petri Pál országgyűlési képviselő közbenjárására kezdték el építeni 1926-ban egy nádas, mocsaras területen. A tanítás 1929-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Dr. Petri Pál Polgári Fiú- és Leányiskolában. Az 1948-as államosítást követően általános iskolaként működött és működik napjainkban is.
6
Az átszervezések előtti nagy múltú Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola a város legnagyobb általános iskolája volt.
Mint többcélú, közös igazgatású oktatási intézmény a 6-14 éves korosztály alapfokú nevelését, oktatását és az enyhén értelmi fogyatékosok oktatását is ellátta.
Az előkészítő szakiskolai képzéssel lehetőséget biztosított az eltérő tagozaton tanuló gyermekek számára, hogy ismereteiket megszilárdítsák, és képessé váljanak szakmatanulásra. Hagyományainak megfelelően alaptevékenysége ellátása során ma is a nevelés elsődlegességét hangsúlyozza. Az alapkészségek fejlesztését tartja legfőbb feladatának a tanulás megszerettetésével, a gyermeki kíváncsiság felkeltésével.
A tagintézmény mottója: Szilárd alapok a tanulásban, erős vár a tudásban.
Program szintjén deklarálta az anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi képzést, a testnevelés emelt óraszámú tanítását, a mindennapos testedzésről való gondoskodást. Kiemelt feladatként kezeli a tehetséges tanulókkal és a hátrányos helyzetűekkel való differenciált bánásmód kérdését. A HEFOP bevezetésével, új módszerek megismerésével, „jó gyakorlatok” elterjesztésével tanítási gyakorlatában alkalmazza a kompetencia alapú tanítást. A tanulókat felkészíti a továbbtanulásra. A tagintézmény specialitása, hogy alsó tagozaton a 2011/2012-es tanévtől, 1-4. évfolyamon kísérleti jelleggel, belső innovációként bevezetésre került az emelt óraszámú idegen nyelv oktatása mellett a készségtárgyak (rajz, testnevelés, ének) idegen nyelven történő oktatása. A tantestület gyermekszerető, szakmailag magasan képzett, nyitott az új módszerekre, (innovatív) humanisztikus szemléletű. Többen szakvizsgával rendelkeznek. Alsó és felső tagozaton oktatás fejlesztőpedagógusok segítik nevelő-oktató munkát. A Bajcsy utca 3-5. alatti épület 1982-ben épült. Ebben a modern iskolaépületben tanulnak az alsó tagozatos tanulók. Ez a tagintézmény székhelye. A Petőfi utca 9. sz. alatti épületben felső tagozatos tanulók kaptak elhelyezést. A kétemeletes épület szép, gondozott kertben áll.
7
Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tagozata, speciális szakiskola Az átalakítások előtt a tagintézmény a Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola eltérő tagozataként működött. Az átszervezések utáni tagintézmény az előző többcélú intézményben kialakított pedagógiai gyakorlatot viszi tovább.
A tagintézmény specialitása, hogy a tanulók gyógypedagógusok segítségével kis csoportokban, egyéni tempóban sajátítják el az ismereteket. A 9-10. osztályban szakmára való előkészítés történik. 11. évfolyamtól önálló életvezetésre neveljük-oktatjuk a tanulókat, moduláris formában. A tanítás során kiemelt szerepet kap az önálló ismeretszerzési képesség kialakítása azzal a céllal, hogy a tanulók képessé váljanak a 10. évfolyam befejezése után valamely szakma elsajátítására. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok gyermekszeretőek, szakmailag magasan képzettek, humanisztikus szemléletűek. Munkájukat pedagógiai asszisztens segíti. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény Az iskolát a Püspökladányi Református Egyházközség Egyháztanácsa alapította. Legelőször, 1901-ben a Nagylányiskola 5 tantermes főépülete készült el az Iskolaköz 1. szám alatt. Itt kezdődött meg a tanítás 1902-ben csak lányoknak. Amikor 1948-ban államosították, 1964-ben pedig koedukálttá tették, a Zója Általános Iskola nevet kapta. A Kálvin Téri Általános Iskola nevet 1991-ben vette fel. A nyolc tantermes új iskola 1975-ben épült, az ebédlő pedig 1986-ban. Az átszervezés utáni tagintézmény tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére. Törekvése, hogy megalapozza az általános műveltséget, tanulóit a továbbtanulásra magas szinten készítse fel. Legfontosabb célja, hogy az iskola minden tanulója szerezze meg a műveltségbeli alapokat, tegyen szert stabil, alapvető és bővíthető képességekre, jártasságokra. Minden tanuló váljon harmonikus személyiséggé, rendelkezzen kellő önbizalommal és felelősségtudattal, ismerje, becsülje, óvja szűkebb és tágabb környezetének értékeit. A sajátos nevelési igényű és tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók is jussanak el képességeik maximumára. A tagintézmény a tanulók mindenekfelett álló érdekét kívánja érvényesíteni a szolgáltatások magas színvonalon való biztosításával.
8
Minden segítséget megad a gyermekek személyiségének fejlődéséhez, képességeik, tehetségük
kibontakoztatásához,
ismereteik
folyamatos
bővítéséhez.
A
tanulók
érdeklődésének, képességének figyelembevételével emelt óraszámban nyújt többletismeretet idegen nyelvből, matematikából, mely tárgyakat képesség szerinti csoportbontásban tanítják. Megvalósítja a mindennapos testmozgást. Felkészíti a tanulókat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra.
Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény A Református Egyházközség alapította (Református Népiskola, Református Általános Iskola). A szervezés pontos idejéről nem maradt feljegyzés. Az átszervezések előtti Petritelepi Általános Iskola Püspökladány legkisebb létszámú általános iskolája volt. Az átszervezések utáni tagintézmény a belvárostól mintegy 3 km-re egy kertvárosi részben található. A családias hangulatú, 8 évfolyamos iskola jellemzője, hogy az általános iskolai képzés hagyományos módon folyik. A matematika és a magyar tantárgy oktatását részben képesség szerinti csoportbontásban végzik. A diákok számára lehetőséget biztosítanak a hátrányok leküzdésére, tehetségük kibontakoztatására. Többféle lehetőséget kínálnak a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére: szakkör, sportkör, zenei tevékenység, tánc, hittan, kézműves szakkör, színház, birkózás. A beilleszkedési, magatartási zavarral és különböző részképesség zavarral küzdő tanulók eredményes tanulását és fejlesztését fejlesztőpedagógusok tevékenysége segíti. A tagintézmény a HEFOP bevezetésével, új módszerek megismerésével, elterjesztésével a tanítási gyakorlatában alkalmazza a kompetencia alapú oktatást. A tantestület gyermekszerető, szakmailag magasan képzett, nyitott az új módszerekre, humanisztikus szemléletű.
Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény (CSIMI) bemutatása Püspökladányban 1959 szeptemberétől van zeneoktatás. A Hajdúböszörményi Zeneiskola fiókintézményeként hozta létre, szinte a semmiből Lavotta Kamilla, aki 36 évig volt az iskola igazgatója. 1963-tól működött önálló állami intézményként. (Állami Zeneiskola Püspökladány). 9
1992-től - a zeneművészeti ág mellett - néptánc és moderntánc oktatással bővült az intézmény tevékenységi köre. 2002-ben bevezetésre került a képző- és iparművészeti ágon belüli festészet és grafikatanszak, 2004 szeptemberétől pedig a kerámia. A 2006-os tanévtől a színjáték tanszak. 1999-ben, az iskola fennállásának 40 éves jubileumán felvette a város híres szülötte ifj. Csenki Imre karnagy, zeneszerző nevét. A tagintézmény alaptevékenysége: az alapfokú zenei és művészeti nevelés - oktatás biztosítása 6-22 éves korú növendékek számára: előképző (2), alapfokú (6) és továbbképző (4) osztályokban, 12 évfolyamon.
Minden művészeti ágban megalapozza a művészi kifejezőkészséget, a kiemelt képességű növendékeket emelt szintű oktatásban részesíti, illetve előkészíti a szakirányú továbbtanulást közép-, és felsőfokon. Pedagógiájának alapvető célja: a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializálódott növendékeket a majdani beilleszkedésre nevelni.
Törekszik arra, hogy növendékei képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére minél több művészeti ágban. A komplex művészetoktatás megvalósítása jegyében a tagintézmény igyekszik széles kínálatot nyújtani Püspökladány gyermekeinek. A CSIMI tagintézmény specialitása a tehetséggondozás. Ennek következtében tanulói rendszeresen és sikerrel szerepelnek megyei és országos rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon. Az iskola növendékei és tanárai együtt is számtalan rendezvényen működnek közre, aktív résztvevőként kapcsolódnak be a város kulturális életébe. A képzés a 2011/12-es tanévtől 2 féle módon történik, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet szerint: 1. Az
1.
melléklet
szerinti
képzések
kifutó
rendszerben
folytathatók,
a
tanulmányaikat már megkezdett tanulóknak a fenti rendelet mellett a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjait (ROMI-SULI, Mogyoród 1998). szerint. 2. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. melléklet szerinti képzést első alkalommal 2011. szeptember 1-től felmenő rendszerben kell alkalmazni.
10
Az új módosított tanterv az alábbiak szerint:
ZENEMŰVÉSZETI ÁG: A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
Az intézményben működő tanszakok és tantárgyak:
KLASSZIKUS ZENE:
Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka, Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs-kötelező, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés
A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka, (1)+6 évfolyam: magánének Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.
NÉPZENE:
Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű Pengetős tanszak tantárgyai: koboz
Vokális tanszak: népi ének 11
Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, szolfézs-kötelező, Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társas zenét) A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, koboz, népi ének, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés
ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE
Billentyűs tanszak tantárgyai: szintetizátor–keyboard, Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs-kötelező, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: szintetizátor–keyboard, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Hangszeres tantárgyak – egyéni képzés
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG: A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszak: NÉPTÁNC Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet
12
Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanítási órák időtartama: 45 perc
Tanszak: MODERNTÁNC Főtárgy: Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Kreatív gyermektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Limón–technika (5–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban: Tánctörténet Limón–technika Választható tantárgyak: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon) Lábán–technika (7–8. továbbképző évfolyamon) A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanítási órák időtartama: 45 perc
KÉPZŐ-, ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG: A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
13
Tanszakok és tantárgyak: Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama)
Népművészet (1–10. évfolyam) Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, A tanítási órák képzés ideje: 45 perc
SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak: SZÍNJÁTÉK TANSZAK Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak:
14
Beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) Mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) Zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) Színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték tanszak bármelyik tantárgya
A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc
Pedagógiai Szakszolgálat 1975-ben jelent meg a 111/1975 (MK 7.) OM számú miniszteri utasítás, melynek hatására megyénként megalakultak a szakszolgálatok. Ekkor jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat, melynek hamarosan megalakult a Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézményegysége. A közoktatásról szóló 1993. évi (VI. 24.) törvény szabályozta a szakszolgáltatás és pedagógiai-szakmai szolgáltatás teljes rendszerét, kialakult az országos hálózat. A
gyógypedagógusokból,
logopédusokból,
fejlesztőpedagógusokból
szerveződött
püspökladányi csoport megyei irányítású volt. Az átszervezések utáni tagintézmény szakmai önállóságát megtartva segítséget nyújt a többcélú intézmény általános iskoláinak, hogy minden tanuló a képességének megfelelő, személyre szabott oktatásban részesüljön. Ugyanakkor nyitott marad a környék iskolái felé is, segítve a sárréti települések oktató munkáját.
A tagintézmény specialitásai: a fejlesztés és a rehabilitáció. A pontos állapotfelmérés, az egyénre szabott készségfejlesztés, az egyéni bánásmód jellemzi a mindennapi tevékenységet. A több telephelyen tevékenykedő szakemberek magas szintű, kiváló feladatellátással biztosítják ezen szakterület igényeinek kielégítését.
15
1. NEVELÉSI PROGRAM
„Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban ...” (Doroti Lorts)
16
1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink az általános iskolai nevelés-oktatás folyamatában Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket valljuk:
Törvény adta jogokat és kötelezettségeket betartó Igazgatótanácsot (továbbiakban IT), nevelőtestületet, diákönkormányzatot működtetünk.
Alapkészségeket fejlesztünk.
Felkészítjük a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, önművelődésre, az egész életen át tartó tanulásra.
Az egyenlő bánásmód elve alapján minden tanuló számára betartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Valljuk, tanulóink kapjanak esélyt a szociokulturális hátrányok leküzdésére, nevelőoktató munkánk során a tanulói képességek kibontakoztatására.
Az ismeretek, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítésére törekszünk.
Személyes példamutatással a toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, kreativitásra, társadalmi beilleszkedésre neveljük gyermekeinket.
Tanulóink
érdeklődésének,
képességeinek
figyelembe
vételével
harmonikus
személyiségfejlesztésre, tehetséggondozásra törekszünk.
A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését, megóvását alapvető értéknek tekintjük.
1.1.2. Alapelveink a közoktatási típusú sportiskolai oktatásban: élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítása, az ehhez szükséges
feltételek
megteremtése a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése 17
a versenysport utánpótlás-neveléséhez széles tömegbázis megteremtése tudatos
sportolóvá,
sportemberré
nevelés
a
sportkarrier
és
a
közoktatás
követelményeinek összehangolásával a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez való alkalmazkodás a fiatalokat segítése a tudatos élsportolóvá válás folyamatában
1.1.3. Alapelveink a művészetoktatásban: Művészeti iskolánk mindenki számára nyitott Mindegyik művészeti ágazat felkészít szakirányú továbbképzésre Az intézmény minden szintjén érvényesül a demokrácia Az esélyegyenlőség megvalósul A közösség formálása az egyén személyiségének tiszteletben tartásával, alakításával történik Értékközvetítés, értékmegőrzés biztosított Tehetséggondozás, kreatív képességek kialakítása, fejlesztése, motiválása történik Egészséges életmódra nevelés valósul meg
1. 2. Céljaink Pedagógiai munkánk célja mindazoknak az ember-erkölcsi értékeknek a kialakítása, melyeknek birtokában tanulóink megteremthetik egyéni boldogságukat, boldogulásukat szűkebb és tágabb környezetük javára.
Ennek érdekében:
Célunk az, hogy minden tanulóban meglássuk, megláttassuk saját személyiségének értékeit. Célunk az, hogy minden tevékenységünket (nevelés-oktatás területén) a gyermek okos szeretete hassa át. Célunk az, hogy a szilárd tárgyi tudás mellett minden tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. Célunk az, hogy a képességek kibontakoztatása érdekében kialakuljon az önbizalom, a megmérettetés igénye a segítőkészség és együttműködés igényével együtt. 18
Célunk az, hogy minden tanulónk a 8. osztály elvégzése után középiskolában folytassa tanulmányait. Célunk a partnerközpontú kapcsolatrendszer továbbfejlesztése. Célunk az, hogy olyan színvonalon biztosítsuk a személyi és tárgyi feltételeket, hogy gyermek, szülő, pedagógus egyaránt jól érezze magát intézményünkben. Célunk a sajátos nevelési igényű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók felkészítése a továbbtanulásra, munkavégzésre. Célunk a tanulók érdeklődésének figyelembe vételével többletismeret nyújtása idegen nyelvből, matematikából és testnevelésből.
A közoktatási típusú sportiskola alapvető céljai:
az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe
a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő ssportspecifikus tudáselemek közvetítése
a sportoló tanuló személyiségének kiemelt fejlesztése: önismeret és önértékelés, önálló tanulási képességek, akarat-és jellemfejlesztés
a kritikai gondolkodásmód fejlesztése, hogy a tanuló képes legyen érvekkel alátámasztott felelősdöntések meghozatalára
A művészeti iskola alapvető céljai: „Befogadóképessé kell tenni ifjúságunkat a szépre, a jóra, hogy igényeljék azt, és fel kell ébreszteni az igényt, hogy még jobban ismerjék…” /Járdányi Pál/
a művészetoktatás legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze - az alapműveltségre építve- az egyén képességeit, tehetségét, és teljesedjen ki a közösségi formákon belül.
tanulóink legyenek képesek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.
a
képesség-,
készségfejlesztés,
valamint
személyiségformálás
a
művészetoktatás eszközeivel;
az önkifejezés lehetőségének biztosítása;
az önértékelés, - elfogadás fejlesztése;
a problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése;
az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez; 19
a művészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés;
esztétikai nevelés, ízlésformálás.
1. 3. Feladataink:
Tanulóink önismeretének fejlesztése.
Az egységes követelményrendszer és az egyéni bánásmód megvalósítása.
Kommunikációs gyakorlatok beépítése a mindennapi munkánkba.
Tanulóink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programok, tevékenységi formák biztosítása.
A pályaorientáció tudatos alkalmazása.
A humánumra, az egyén és a közösség tiszteletének betartására való törekvés.
A nemzeti kultúra, a hagyományok ápolása, a szülőföld iránti tisztelet elmélyítése.
A sajátos nevelési igényű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egyéni illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatása.
A közoktatási típusú sportiskola feladatai:
a sport megszerettetése, sokoldalú képességfejlesztés
alsó tagozaton az általános mozgáskultúra fejlesztése
sportágtól függően a felső tagozaton a minőségi képzés, tehetséggondozás
olyan tudásrendszer közvetítése, amely segíti a sportoló diákokat a természetben
és
a
társadalomban
való
eligazodásban,
önmaguk
megismerésében
a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségének figyelembe vétele és az ehhez való alkalmazkodás
az edzésidő feltételeinek megteremtése
a közismereti tantárgyak esetében az átjárhatóság biztosítása
20
A művészeti iskola feladatai:
A zenei műveltség megalapozásával felkészíteni a tanulókat a zene öntevékeny művelésére, illetve a szakirányú pályaválasztásra.
Az esztétikai műveltség, a jó zenei ízlés, a művészetek területén jelentkező alkotások megértésének, az ítélőképesség kialakításának elősegítése.
Az egyéni képességekhez igazodó oktatás biztosítása;
A tanuló érdeklődésére, a tanár és a pedagógus közös tevékenységére, együttműködésére épülő oktatás megszervezése;
Problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés;
A művészetek élményszerű megismertetése;
A tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása;
Alkotásra ösztönzés;
A tehetségek felismerése, tehetséggondozás;
1.4. Eszközök, eljárások: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
A legfontosabbak:
a tanórai tevékenységek hatékonyságának segítése, differenciálás, helyes tanulási technikák elsajátíttatása,
a szabadidő megszervezése (séta, kirándulás, játék, iskolai rendezvények stb.),
jól működő szülő – iskola kapcsolat (nyílt napok, fogadóórák) kialakítása,
képesség-kibontakoztató és integrációt elősegítő foglalkozások szervezése,
világos, jól működő ellenőrzési- értékelési rendszer kiépítése, működtetése,
magatartási modellek bemutatása, közvetítése nevelői részvétellel a tanulói közösség tevékenységében,
a meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszereinek alkalmazása a nevelés-oktatás folyamatában 21
Eszközök, eljárások a művészeti iskolában:
a mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása;
problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő
tananyag-feldolgozás;
a céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése;
hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás stb.);
gazdagítás, mélyítés, gyorsítás;
versenyeztetés;
alkotótáborok szervezése;
kiállítás-,
hangverseny-
és
színházlátogatások
szervezése,
a
látottak
megbeszélése;
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A gyermek világra nyitott lény. A simogatásra simogatással, A jókedvre jó kedvvel, A tevékenységre tevékenységgel felel.” (Mérei Ferenc)
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb területek:
erkölcsi nevelés,
értelmi nevelés,
esztétikai nevelés,
művészeti nevelés,
egészséges életmódra nevelés
A művészeti nevelés célja, a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen megítélő ifjú emberré való nevelés. Művészetoktatásunk főleg egyéniséget, személyiséget formál.
22
Feladat a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére.
1.2.1. Erkölcsi nevelés
szellemi, fizikai, közéleti munka,
értékóvó magatartás,
segítőkészség,
fegyelmezettség.
Az erkölcsi nevelés feladatai:
A tudás mint a legnagyobb érték gondolatának a folyamatos közvetítése tanórán és tanórán kívül.
A tanulók kötelességtudatának formálása, a munka értékének, örömének megláttatása.
A felelősi rendszer kiépítése életkori sajátosságoknak megfelelően (pl. hetesi teendők, ügyeleti rendszer).
A diákönkormányzat munkájában való részvétel.
A szabadidős tevékenységekbe való aktív bekapcsolódás.
A környezet és az intézményi berendezések óvása. Az érték fogalmának közös értelmezése.
A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
Alkotó tevékenység biztosítása, saját és mások munkájának megbecsülése (terem,folyosódíszítés, faliújság készítése).
A tanuló saját érték- és normarendszerének kialakítása, gyakoroltatása.
Az intézmény házirendjének következetes betartása folyamatos ellenőrzéssel.
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a hazaszeretet érzésének felébresztése.
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.
23
1.2.2. Az értelmi nevelés feladatai:
A tanulási motívumrendszer és a kognitív képességrendszer kialakulásának megsegítése.
A tanulás mint tevékenység megszerettetése.
Az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottság kialakítása, fejlesztése.
Innovatív, egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.
Az alapfokú művészetoktatás terén a zenei képességek erősítése, a tanulók tehetségére épített tudás gyarapítása.
1.2.3. Esztétikai nevelés
Az egyén önmagára vonatkozó igényességének kialakítása.
A környezetre irányuló esztétikai tevékenység erősítése.
Az esztétikai nevelés feladatai:
Személyi higiénia fontosságának tudatosítása, belső igények kialakítása.
Az öltözködési kultúra fejlesztése.
Az iskola belső, külső környezetének szépítése.
A környezetkultúra, mint téma beépítése az osztályfőnöki órák tematikájába.
Művészeti tevékenységek biztosítása tanórán és tanórán kívül.
A múlt és jelen hagyományainak megismertetése, táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére irányuló törekvés.
1.2.4.Az egészséges életmódra nevelés feladatai:
Mindennapos testmozgás biztosítása.
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
Egészséges, edzett személyiség kialakítása.
Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
24
1.2.5. A művészeti nevelés feladatai: A tanulók érzésvilágának formálása, a minőségre való igényesség kialakítása, a tanulókat érő ingerözönben való eligazodás segítése. Biztosítani a siker élményének átélését, a tanulók önismeretének fejlesztését, önbizalmának erősítését. A tanulóik esztétikai szemléletének megalapozása, az értékes alkotások iránti igény kialakítása.
Eszközök, módszerek:
A tanulók motiválása a tanulási kedv fenntartása, ösztönzése érdekében.
A tanulói aktivitás előtérbe helyezése a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél.
A differenciálás módszerének alkalmazása a nevelő-oktató munkában, mely igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és teljesítményéhez.
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „ A közösség olyan emberi együttélés, melyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.”
/Hankiss Elemér/ Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
1.3.1. A közösségi nevelés területei:
család
iskola (intézmény)
iskolán kívüli közösségek
társadalom
A gyerekek szempontjából meghatározó a család és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. 25
A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie szükséges (digitális kompetencia).
1.3.2. Az intézményben folyó közösségfejlesztés színterei:
Tanórák
osztályfőnöki órák
Tanórákon kívüli, iskolai (intézményi) foglalkozások:
napközi
tanulószoba
szakkörök
sportkörök
sportiskolai foglalkozások
diákönkormányzat
iskolai ünnepélyek
művészeti iskola tanórái, rendezvényei
Szabadidős tevékenységek
osztálykirándulások
klubdélutánok
tanulmányi kirándulások
edzőtáborok
művészeti területek foglalkozásai
A művészetoktatás során szerveződő tanulói közösségekben végzett közös muzsikálás, táncolás, színjáték, a közös kiállítás, az alkotás öröme, mind-mind fokozza a közösségi érzést, a közösségért való munkálkodást. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. Ebből következően ilyenkor előtérbe kerül a tanulók egymásrautaltsága, mert a csoport közös sikere az egyéni teljesítményeken múlik.
26
A tanulók közössége: diákönkormányzat
Az 1996. évi Közoktatási törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe. A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.
A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének.
Iskolai diákönkormányzatunk dönt: saját működéséről; a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;
Céljaink a közösségfejlesztésben: Az intézményhez való tartozás érzésének elmélyítése, az egész közösség szervezeti elemeinek, közösségi vonásainak erősítése, a sajátos intézményi arculat kialakítása, formálása. Az intézmény hírnevének erősítése érdekében az értékek megbecsülése és védelme, a haza és a szűkebb környezet hagyományainak megismerése, ápolása és megbecsülése.
27
Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére nevelés, e módjainak kidolgozása, ismertetése és betartása. Az intézményi kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának még jobb megismerése. A kialakított alapnormák betartása és betartatása. Az intézményben jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és a megoldások keresése.
A intézményegységekben, tagintézményekben: Az intézményegységek, tagintézmények egymás közötti jó kapcsolatának megőrzése. Az óvodai, középiskolai intézményekkel való hatékony együttműködés. Az intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők- az igazgatóhelyettesek segítségévelbiztosítják a zavartalan nevelő-oktató munkát. A szakmai kérdésekben ők a főigazgató közvetlen munkatársai, segítői, az általuk irányított közösségek szakmai problémáinak gondozói.
1.3.3. Az intézményben folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az intézmény egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.
1.3.4. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás. Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás. Anyanyelvi kommunikáció A saját és a közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.
28
Ennek érdekében feladatai: Neveljen:
felelősségvállalásra
saját képességek maximális kifejlesztésére
játékszabályok betartására
önfegyelemre
becsületességre
mások győzelmének elfogadására
mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására
helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására
közvetlen környezetünk (iskola) megóvására
környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei
iskolákat
harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel
hon-, és népismeretre
hazaszeretetre
Alakítsa ki:
a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia)
az empátiás kapcsolatteremtés képességét
a türelem és megértés képességét
saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját
önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció)
érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség)
az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia)
Mutassa meg:
hogy sokféle vélemény létezik.
véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.
29
A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus:
segítse a tanulók kezdeményezéseit,
segítse a közvetlen tapasztalatszerzést,
biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához,
bátorítsa a tanulókat,
alakítson ki a tanuló számára vonzó jövőképet.
1.3.5. Az intézményünkben folyó közösségfejlesztés eszközei, formái:
Tanulmányi kirándulások
Osztálykirándulások
Edzőtáborok
Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése)
Ünnepélyek, megemlékezések
Klubdélutánok 1.3.6. Intézményünk rendezvényei, hagyományai A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folyamatosságot teremt az intézmény mindennapi életében. A
rendezvények
intézményünk
egész
életét
átfogják,
a
személyiségfejlesztés
és
személyiségformálás fontos eszközei. E tevékenységek nevelő-oktató munkánk szerves részét alkotják. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása, ápolása. Ünnepségek, megemlékezések
Tanévnyitó ünnepségen köszönti a főigazgató, az intézményegység-vezető, majd a tagintézmény-vezető a tagintézmények legfiatalabb tanulóit, az első osztályosokat, a többi évfolyamon tanuló diákokat és a nevelőket.
Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án. A megemlékezést hagyományosan osztálykeretben tartjuk.
Október 23-án a forradalom áldozataira emlékezünk osztálykeretben.
30
Köztársaságnapi Kerékpáros Emléktúrát szervezünk, mely az idők során városi rendezvénnyé nőtte ki magát. Évek óta hagyományosan 1956 méteres futást bonyolítunk le.
Megrendezzük a Zenei Világnap és a karácsonyi koncerttel összefüggő programokat.
Hangversenyt tartunk „Farshang” címmel, jótékonysági bálokat szervezünk.
Az október 23-ai és március 15-ei megemlékezést egy-egy osztály ünnepi műsorával tesszük emlékezetesebbé. Ezzel a műsorral bekapcsolódunk a városi rendezvénybe is.
Minden évben, a tanév végén búcsúznak a 8. osztályos diákok, a ballagás a tagintézmények egyéni arculata alapján zajlik.
1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztályban). Ennek többféle oka lehet: az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet.
A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez a legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás.
Az intézmény feladata az objektív és szubjektív feltételek pótlása, amelyekkel a tanuló alacsony iskolai teljesítményét, pályaválasztásának korlátozottságát, a kedvezőtlen családi körülményeit igyekszik megszüntetni. A beilleszkedési és viselkedési nehézségek – amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből, vagy ezek elutasításából erednek – szociális zavarok, ezt a problémát mindenféleképpen az intézménynek kell kezelnie. Mik a beilleszkedési, magatartási zavar tünetei?
nyugtalanság
hyperaktivitás, fokozott pszichomotoros nyugtalanság 31
fegyelmezetlenség
impulzivitás /indulatosság/
agresszivitás /indokolatlan/
figyelemzavar
túlzott csendesség
gátlásosság
feladattudat hiánya, gyengesége
feladattartás hiánya, gyengesége
a tanuló teljesítménye nem áll összhangban az értelmi képességével.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység a művészeti nevelés során
Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető. Nagyon fontosak a zenében és táncban rejlő egyéb lehetőségek: A ritmuskészség fejlesztése hatással van a matematikára, a biztosabb hallás, a helyesírásra. A zene, ritmus, és a mozgás kombinált rögtönzése fejleszti a gyermek figyelmét, reagáló képességét. A művészeti nevelés által kezelhetőbbé válnak a hiperaktív gyerekek, és megelőzhetjük a diszlexia, diszkalkulia kialakulását, mely játékos formában segíti a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkózását.
A folyamatos fejlesztő munkában kiemelt szerepet kap:
a motiváció, mely azon folyamatok összessége, amelyek a viselkedésnek meghatározott intenzitást, irányt és befolyást adnak
a differenciált oktatás a mindennapokban, amely mind az egyéni, mind a csoportkülönbségeket figyelembe veszi
a prevenciós módszerek alkalmazása, /különösen 1. és 2. osztályban/ dyslexia, dysgraphia, dyscalculia
a gondolkodási műveletek fejlesztése, mely minden területet felölel: analízis, absztrahálás, összehasonlítás, kiegészítés, relációk, szintézis, kritika, logikus gondolkodás 32
a
figyelem
fejlesztése:
terjedelmét,
tartósságát,
megoszthatóságát,
szándékosságát tekintve
a pszichomotoros funkciók fejlesztése /1. és 2. osztályban kiemelten fontos/
a relációk felismerésének fejlesztése
a térbeli tájékozódás fejlesztése, mozgásterápia alkalmazása (kiemelten írásolvasás tanításhoz)
A beilleszkedési és magatartási zavar szociális zavarnak tekintendő, ezért ezen tanulók szocializációja az intézmény és a pedagógus egyik legfontosabb feladata. A
szocializációs
problémákat
kisiskoláskorban
kell
elkezdeni
kezelni.
A kiinduló helyzetet az osztály szociometriai felmérése jelenti. (A perifériára szorult tanulók már jelzik, hogy kikkel kell elsősorban foglalkozni).
A pedagógus teendői:
feltérképezi, megismeri a kialakult helyzet okait, indítékait
megfigyeli, összegyűjti azokat a jeleket, melyek megelőzik az érzelmi kitöréseket
csökkenti a negatív ingert kiváltó tényezőket
pozitív jelzésekkel emlékezteti a tanulót, hogy uralkodnia kell magán
segíti a reális énkép és önértékelés kialakítását
elősegíti a kapcsolatkialakítást a pozitív értékeket hordozó egyénekkel és közösségekkel.
a másság elfogadása, elfogadtatása
A beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanuló különleges bánásmódot igényel, ezért:
egyéni képességeihez igazodó tanulást kell szervezni,
a teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülésére kibontakozási lehetőséget kell biztosítani,
az értelmi képességeinek kibontakoztatását tudatosan kell tervezni.
Az ilyen gyerekek fejlesztését az intézmény kétféle módon oldhatja meg:
Az érintett osztályokban tanító pedagógusok a munkájukat másféle módon, másféle szemlélettel tervezik, szervezik.
33
Az érintett osztályokból a tanulókat kiemelik, s fejlesztőpedagógus segítségével oldják meg a feladatot.
Mindenféleképpen az alsó tagozaton kell elkezdeni a munkát, 1. és 2. osztályban. Azért nagyon fontos a korai kezelés, mert a magatartási, beilleszkedési problémák megmaradása súlyos tanulási zavarokhoz vezethet. Ezek létrejötte pedig tovább nehezíti a tanuló előmenetelét. Ennek érdekében már 1. osztályban jelezni kell a nevelési tanácsadónak a problémát, illetve rehabilitációs bizottság elé kell küldeni a tanulót. Felső tagozaton ezek a tanulók megtalálják hasonló beilleszkedési zavarral küzdő társaikat, és esetleg rosszabb irányba fordulnak. A folyamatos fejlesztő munkát végzi: intézményen belül: osztályfőnök, osztályban tanító nevelők, napközis nevelő, családpedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó dolgozók.
intézményen kívül: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, egészségügyi szakszolgálat szakemberei (orvos, pszichológus, gyógytornász), Cigány Kisebbségi Önkormányzat.
A fejlesztő tevékenység folyamatos és összehangolt munkát igényel a családdal együtt.
34
1.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A Kt. 30. § (8) bekezdése értelmében, abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézségekkel küzd a pedagógiai szakszolgálat szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. Az ezzel a problémával küzdő gyerekek száma egyre nő, az őket segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Tanulási zavarban szenvedő gyermekek jellemzői:
Nagymozgásaik ügyetlenek Mozgás-beszéd koordinációjuk fejletlen
Figyelmük szétszórt
Rövid ideig képesek koncentrálni
Figyelem- megosztásuk alacsony szintű
Fáradékonyak (frontérzékenyek)
Rövid távú emlékezetük gyenge
Magatartásuk nyugtalan
A tanulási nehézség területei:
olvasás
helyesírás
írás
nyelv
számolás
A komplex ráhatás fő területei: Mozgásfejlesztés:
nagymozgásfejlesztés
egyensúlygyakorlatok
finommotorika fejlesztése
szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése
Testséma fejlesztése:
testrészek ismerete
test koordinációjának, személyi zónájának alakítása
testfogalom
tevékenység a testséma javítására 35
Percepciófejlesztés: Az
vizuális fejlesztés alak-forma méret tapintás fejlesztése osztályfőnöki
órák
tematikája
lehetőséget
nyújt
a
tanulók
megismeréséhez,
önértékeléséhez, az önbizalom fejlesztésére. A helyi tantervben előírt tananyag és követelmény differenciálásával az egyéni foglalkozás, felzárkóztatás biztosítása – fejlesztőpedagógus bevonásával – optimális tudásszintet eredményezhet.
1.5.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelveként alkalmazzuk a 2/2005.(III. 1.)OM rendelet 2. sz. mellékletét.
Intézményünk sajátos nevelési igényű tanulói megkülönböztetett figyelmet igényelnek. Ebbe a csoportba tartoznak a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan oktatható mozgás – látás – hallássérült gyerekek, a tanulásban akadályozottak, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyerekek. A
tanulók
különleges
gondozási
igényét
igyekszünk
maradéktalanul
teljesíteni.
Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka célja, hogy ezeket a tanulókat- a sérülés miatt
kialakuló
hátrányukat
figyelembe
véve-
igyekezzünk
eljuttatni
képességeik
maximumára. A nevelés során a pedagógusok törekednek a szocializációt segítő képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. Kiemelt szerepet kap az épek és a sérültek oldaláról egyaránt az együttműködés, az alkalmazkodás, a szabálykövetés, a reális önértékelés kialakítása. Az ép és a sérült gyermekek együttnevelése megteremti az esélyegyenlőség alapjait, hozzásegítheti az egyént a társadalomba való tökéletesebb beilleszkedésre. A sérülés jellege miatt a gyerekeknek oktatott tantárgyak rendszere, követelménye módosul. A fejlesztés területeit, tartalmát a fogyatékos tanuló iskolai oktatásának tantervi irányelvei határozzák meg. 36
A testi, érzékszervi, tanulási akadályozottság esetén az integrált oktatást a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógus segíti. A testi és érzékszervi akadályozottság szükségessé teszi speciális eszközök, berendezési tárgyak beszerzését, az épületek akadálymentesítését.
A mozgáskorlátozott gyermekek nevelésekor a mozgásállapot határozza meg a fejlesztés feladatait. Speciális módszerekkel fokozni kell a mozgásbiztonságot, az eszközhasználatot. Esetükben a tantervi követelmények módosítására elsősorban a testnevelés tantárgy terén van szükség. A sérülés érintheti a kezet és a beszédszerveket is, ilyenkor lehet élni az osztályozás alóli felmentéssel az értékelés módjának körültekintő megválasztásával.
A látás- vagy hallássérült tanulók nevelése- oktatása során az ép funkcióra támaszkodva az ismeret-elsajátítás folyamata nagymértékben segíthető. A differenciálás ebben a folyamatban kiterjed a hozzáférhetőségre, a tananyagot az ép érzékszerv fokozott bevonásával érdemes közvetíteni számukra. A tananyag hozzáférhetőség szerinti differenciált átadása leginkább páros vagy kiscsoportos formában valósítható meg.
A tanulásban akadályozott tanulók oktatásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulást alapozó pszichés funkciók fejlesztésére, a megismerési módszerek bővítésére. Akadályozottságuk miatt a tananyagot a lehető legsokoldalúbban kell közvetíteni számukra. Sikeres előmenetelük alapja az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás.
A pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamat akadályozottságáról beszélhetünk azoknál az ép értelmű gyerekeknél, akik tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Ezeknek a gyerekeknek a sajátos nevelési igényét az intézményben működő pedagógiai szakszolgálat elégíti ki. A
tanulók
fejlesztése
egyéni
terápia
alapján
gyógypedagógus,
pszichológus
közreműködésével zajlik. A nevelés-oktatás során differenciált foglalkoztatással, egyéni segítségnyújtással képesek előre haladni. 37
1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség- és képességfejlesztés a velünk szembeni elvárások és az intézmény önmeghatározása következtében kiemelt feladat. Napjainkban a tanulók egyre változatosabb módjait igénylik az ismeretszerzésnek. Felgyorsult világunkban meg kell tanítanunk őket a körülmények változásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás képességeinek megszerzésére.
„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén, az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi István/
1.6.1. A tehetségfejlesztő program célja: Az intézményben tanulók egyéni adottságainak hatékony fejlesztése. A tehetségek gondozása, a veleszületett képességek kibontakoztatása, továbbfejlesztése. Az ismeretek szilárd alapozása, önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. A gyermekek mindennapi életben hasznosítható tudásának gazdagítása.
1.6.2. A program megvalósításának legfőbb módjai:
A tanulók megfelelő külső és belső motiválása.
Egyéni differenciálás.
Közoktatási sportiskolai osztályban való részvétel biztosítása.
Művészeti nevelésben-oktatásban való részvétel biztosítása.
38
A program szerkezeti keretei:
A tanulók érdeklődési köre szerint emelt óraszámú idegen nyelv, testnevelés és matematika.
Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások.
Integrációs foglalkozások.
Képesség-kibontakoztató foglalkozások.
Sportiskolai foglalkozások, szakosztályi edzések
Művészeti foglalkozások.
A tehetséggondozás színterei:
Tanítási órák
Délutáni (egyéni érdeklődés alapján) szervezett szakkörök, foglalkozások
Edzések
Képesség-kibontakoztató foglalkozások
Szaktárgyi versenyek
Jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények
Tanulmányi és sportversenyek
Intézményi szervezésű szabadidős programok
Művészeti versenyeken, bemutatókon való részvétel- zene, tánc és színjátszó tanszakok
Külső rendezvényeken való szereplések
Helyi tárlaton történő bemutatkozás, pályázatokon való részvétel
Az alapkészségek és képességek fejlesztése a következő területeken kerül előtérbe:
szövegértés- szövegalkotás
matematikai-logika
szociális, életviteli és környezeti
A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek
közötti
különbségek
csökkentését,
a
hátrányokkal
rendelkezők
felzárkóztatását.
39
Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat.
Alkalmazható módszerek:
differenciálás-egyéni képességek szerint
rendszeresség
kutatószemlélet-kérdésfeltevés
tanulási folyamat irányítása
tevékenykedtetés
differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés)
saját tanulási folyamat és tevékenység
konfliktuskezelés
tanulói megismerés (motiváció, attitűd)
drámapedagógiai-szerepjáték
szituációs játékok
gondolkodás és cselekvés egymásra építése
felfedeztető tanítás-tanulás
problémaközpontú tanítás
vita
interjú
magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek
projekt
Fejlesztett képességek, készségek:
együttműködési készség, munkamegosztás
partneri viszony elfogadása
tolerancia
konszenzuskészség
empátia
érzelmi intelligencia 40
etikai érzék
logikai gondolkodás
képzelőerő
írásbeli és szóbeli kommunikációs készség
kreativitás
motiváció
kockázatvállalás, feladatvállalás
vitakészség
közösségépítés
kritikai gondolkodásmód
Az új módszerek gyakran új munkaformákat, a tanulásszervezés új módjait igénylik. Ennek kapcsán előtérbe kerülnek azok a munkaformák, amelyek fejlesztik a tanulókban – a munkaerő-piac által preferált- a csoportban dolgozás képességét.
csoportmunka (csoportképzés, kijelölés, szabad választás, sorsolás, játék)
kooperatív tanulás (térbeli elrendezés)
projektmunka
páros munka
egyéni munka-frontális munka
műhelymunka
csapatépítő és bizalomfejlesztő játékok
mentorálás (heterogén csoportban)
szabad tanulás
dokumentumelemzés
önértékelés
41
1.6.3. A tehetség kibontakoztatása a művészeti iskolában A tehetség fogalma nehezen definiálható. Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni ahhoz, hogy kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi és társadalmi körülmények, az iskolarendszere és persze maga a konkrét iskola, esetleg a tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség kibontakozásának. Nagyon fontos a kulturált családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a negatív tendenciákat is, mivel tanításunkban zömében egyéni foglalkozásokat tartunk. Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek. Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani tudjuk-e fejlődésüket. A tehetség felismerése, a képességek feltárása folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Művészetoktatásunk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is. A szorongásos, tanulásában akadályozott vagy sérült gyermekek fejlesztése ugyanúgy feladatunk lehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal.
Különösen fontos, hogy a művészetek által a tanuló sikerélményhez jusson, és kiegyensúlyozott személyiséggé váljon. Arra törekszünk, hogy a művészetek eszközeivel neveljünk, értéket közvetítsünk, hogy segítsünk a gyerekeknek abban, hogy megtalálják az önmagukhoz vezető utat.
42
1.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Ez irányú tevékenységünkben követjük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6. § (3), (4), (5) bekezdésében foglaltakat.
Az intézményi gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtaláljuk, pontos információkra van szükségünk, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges.
1.7.1. Az iskola környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Az utóbbi években megnőtt a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek aránya is intézményünkben. Szakképzett gyermekvédelmi felelőseink koordinálják az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az intézmény összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát.
Az intézménybe járó gyermekek családi környezetének vizsgálata: (Adatgyűjtés és feldolgozás csak a szülők beleegyezésével történhet /adatvédelmi törvény; 1993. évi LXXIX. törvény/)
iskolai végzettség, foglalkozás
családtípusok
a családok anyagi helyzete, munkanélküliség
lakásviszonyok, higiénés körülmények
családi értékrend
életmód, szokások, nevelési stílusok
43
A szülők érdeklődése, kapcsolata az intézménnyel:
A szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek stb. látogatottsága, hangulata a szülők, a pedagógusok és a gyerekek szerint.
A szülők elégedettsége, pl.: kérdőíves vagy interjús vizsgálat tükrében.
A tanulók és szülők tájékoztatása a lehetőségekről, személyekről, intézményekről a problémáik megoldása érdekében.
A családlátogatások tapasztalatai.
1.7.2. Gyermekvédelmi feladatok Általános gyermekvédelmi feladatok a prevenció céljával:
személyiség – közösségfejlesztés – neveléssel kapcsolatos feladatok,
tanulói jogok érvényesítése,
szülők szemléletformálása, megnyerése
segítségnyújtás a problémák megoldásához
együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel
Speciális gyermekvédelmi feladatok:
speciális
szakemberek
bevonása
(orvos,
védőnő,
pszichológus,
fejlesztőpedagógus, családgondozó, gyógypedagógus stb.)
a gyermekvédelmi problémával küzdő tanuló szüleinek megnyerése külső szakemberek szolgáltatásainak igénybevételére,
együttműködés külső segítő intézményekkel
együttműködés
a
gyermekvédelemben
résztvevő
társadalmi
szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módszerek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását és az indulási hátrányok csökkentését:
44
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek: Prevenciós programok beépítése tanórai vagy tanórán kívüli szervezeti formákba
Egészségnevelési program részeként kábítószer-ellenes program 16/1998. (IV.8.) MKM r. 6. § (6) DADA-program
Bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok (rendőr bevonásával)
Önismereti csoport vezetése (gyermekvédelmi felelős)
Tanórán kívüli tevékenységi formák
Családi életre történő nevelés
Az intézményen belül étkezési lehetőségek biztosítása
Személyes, egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek.
A speciális gyermekvédelem tevékenységformái, módszerei:
A veszélyeztetett, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása.
A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetettség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése a gyermekjóléti szolgálattal.
Közös családlátogatás szervezése az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős részvételével.
Hátrányos helyzetű gyermek: Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint:
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek:
az a hátrányos helyzetű tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
vagy tartós nevelésbe vették.
45
Veszélyeztetett gyermek:
akit halmozott hátrányok, deviáns családi környezet, a gyermek bántása, elhanyagolása miatt a családgondozó központ védelembe vesz.
A gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módja:
A
gyermekvédelmi
felelős
közvetlen
kapcsolatot
tart
a
főigazgatóval,
a
tagintézmények vezetőivel, az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal.
Évente 2 alkalommal összegzi tapasztalatait a munkaértekezleteken.
Az osztályfőnök jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.
A belső kapcsolatrendszer – együttműködés módja:
Együttműködés védőnővel, háziorvossal, diákönkormányzati vezetővel, pszichológussal.
A családpedagógus folyamatos, szoros kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal, a családsegítő központtal és a gyermekjóléti szolgálattal.
46
1.8. A szociális hátrányokat segítő tevékenységek, programok Intézményünkben folyamatosan csökken a tanulói létszám. Ezzel párhuzamosan nő a nehéz körülmények között (munkanélküli szülők) élő gyermekek száma. A tendencia kialakulásának kezdetétől szükséges figyelnünk e jelenségre, és különböző programokkal segítenünk kell a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.
1.8.1. A tanulót segítő tevékenységek:
a családlátogatás
fokozottabb kapcsolattartás a szülővel
a fokozottabb érzelmi kapcsolat a tanulóval
a tanuló helyzetének erősítése a közösségben
az ismeret-elsajátítás segítése
egyéni ütemű fejlődés biztosítása
Az intézmény önkormányzati segítséggel szakképzett pedagógusokkal felvállalta a hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs nevelését.
A hátrányok enyhítésében közreműködő intézmények:
Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat
a Vöröskereszt
a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ
az „ADD A KEZED” Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete
a Polgármesteri Hivatal
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Feladataink:
Közreműködés a pedagógus jogait és kötelességeit szabályozó rendelkezések alapján a veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. 47
A szülők tájékoztatása, ha a gyermek érdekében intézkedni kell.
Anyagi veszélyeztetettség esetén a főigazgató eljárást kezdeményez az önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén természetbeni ellátás igénylésére kerül sor.
Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése.
Folyamatos kapcsolattartás a szakszolgálatokkal.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről.
Pályázati lehetőségek figyelése, részvétel a pályázatokon.
1.8.2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet alapján történik. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) alapelve: A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából az intézmény felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik az általános iskolai intézményegységben. Az IPR célja: A tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. Az IPR értékelése: A felkészítésben résztvevő tanuló- egyéni fejlesztési terv alapján történő- haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. Az értékelő dokumentumot a szülőnek alá kell írnia, véleményét kifejtheti írásban és egy példányt meg kell kapnia.
48
Az IPR elemei, az alkalmazás feltételei:
1. Az integrációs stratégia kialakítása: -Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján -Célrendszer meghatározása 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése: -Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása -Heterogén osztályok kialakítása 3. Együttműködés-partnerségi kapcsolatok kiépítése -szülőkkel, -kisebbségi önkormányzattal, -középfokú intézménnyel, -gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, -pedagógiai szakszolgálattal, -civil szervezetekkel. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei: Az oktatáspolitika egyik kiemelt célja az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan elterjesztése. A kulcskompetenciák fejlesztését az IPR is kiemelten kezeli. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek:
Az önálló tanulást segítő fejlesztés
A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
A kommunikációs képességeket fejlesztő programok
Szociális kompetenciák fejlesztése-mentálhigiénés programok
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek:
művészeti körök
Az integrációt elősegítő módszertani elemek:
kooperatív tanulásszervezés
műhelymunka
49
A tanári együttműködés formái:
problémamegoldó fórumok
A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei:
a szöveges értékelés-árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló
Multikulturális tartalmak:
multikulturális tartalmak projektben feldolgozva
A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:
pályaorientáció
továbbtanulásra felkészítő program
Elvárható eredmények:
Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
Csökken az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma.
Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.
Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma.
Nő az érettségit adó intézményben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
1.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A 11/1994. MKM. rendelet alapján a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét Püspökladány Város Önkormányzata a 29/2000. (III.30.) számú testületi határozatával módosítja a felszerelési jegyzékben foglaltakat.
A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat épületei nem minden esetben felelnek meg a kor követelményeinek. 50
Püspökladány Város Önkormányzata az ütemtervben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a költségek pénzügyi fedezetére évenkénti költségvetésében elkülönített alapot biztosít, ezen kívül az intézmény pályázati források segítségével törekszik a korszerű intézmény kialakítására.
Az intézmény épületei, létesítményei: 1. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény épületei, létesítményei: Épületek száma: 3. Létesítményei: 27 (ebből 6 szaktanterem: fizika,kémia,biológia,földrajz,rajz,számítástechnika) osztályterem/csoportszoba 2 fejlesztő- differenciáló szoba 1 könyvtár, 1 konyha, 2 ebédlő, 2 tornaterem, Szabadtéri létesítmények: 3 szabadtéri sportpálya, játszórész, parkrész, homokozó, padok és fa udvari játékok. A Bajcsy-Zs. 7 sz. alatti épületben öt tanteremben történik az enyhén értelmi fogyatékosok és középsúlyos tanulók fejlesztése 1-12. évfolyamig.
2. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény épületei, létesítményei : Épületek száma: 2 Létesítményei: 14 osztályterem/csoportszoba (ebből szaktanterem: fizika,kémia,biológia,földrajz) + szaktanterem: számítástechnika, rajz, 1 könyvtár, 1 konyha, 1 ebédlő, 1 tornaterem,
51
Szabadtéri létesítmények: 1 bitumenes pálya, 1 vörös salakpálya, játszórész, parkrész. Az intézmény által működtetett, önkormányzati tulajdonú létesítmény a gyakorlókert, ami a technika és életvitel tantárgy oktatásához nyújt segítséget, valamint szabadtéri játékhoz ad lehetőséget. 3. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény épületei, létesítményei: Épületek száma:3 Létesítményei: 12 osztályterem /ebből 4 szaktanterem / szaktanterem: 2 (technika,ének) 2 fejlesztő- differenciáló szoba 1 tornaterem 1 betegszoba 1 tálalókonyha 1 ebédlő Szabadtéri létesítmények: bitumenes pálya, játszórész, parkrész, homokozó, filagória, padok és fa udvari játékok. Itt iskolai könyvtár nem működik, a feladatot a városi könyvtár kihelyezett fiókja látja el.
4.Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény épületei, létesítményei: Az
iskola
székhelyén
12
tanterem
áll
a
hangszeres
oktatás
rendelkezésére.
A táncoktatást az általános iskolai tagintézményekben és a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ színháztermében, és a Városi Rendezvényközpontban tudja megoldani. A képző-, és iparművészeti tanszakok oktatása egy képzőművészeti műhelyben, valamint az általános iskolai tagintézmények szaktantermeiben történik. A színjáték tanszak óráinak megtartására az általános iskolai tagintézmény külön termében van lehetőség.
52
1.10. A szülő, tanuló, pedagógus továbbfejlesztésének lehetőségei
együttműködésének
formái,
A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat,
fegyelmet
és
sok-sok
türelmet
kíván
mindhárom
féltől.
Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése.
A szülők közösségének szervezetei tagintézményi szinten:
szülői munkaközösség
az osztályok szülői munkaközösségei
Iskolaszék
/Mindegyik szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit./
A szülők részvétele az intézmény munkájában: A gyermek nevelésének fő színtere a család és az oktatási intézmény. Összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. A tanár-szülő kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen kell alapulnia.
Ezen együttműködés alapja:
a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség
feltétel:
a kölcsönös bizalom és tájékozódás
az őszinteség
eredménye:
a családi és intézményi szintű nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
53
A szülők tájékoztatásának formái:
szóbeli
írásbeli
szülői értekezlet
tájékoztató füzet
fogadóórák
hirdetőtáblák
nyílt napok
kérdőívek
iskolai rendezvények
tájékoztató szórólapok
Segítség a szülőknek az iskolaválasztásban:
A város óvodáiban szervezett szülői értekezleteken részt vesz a főigazgató, aki tájékoztatást ad az intézmény céljairól, feladatairól.
Nyílt napok szervezésével- melyen a szülők megismerhetik a pedagógusok munkáját- a tagintézményekben folyó nevelő-oktató tevékenységről kapnak információt.
Nyílt nap ad lehetőséget a leendő 1. osztályos gyerekeknek, akik megismerhetik az intézmény épületeit, tantermeit, leendő tanítójukat.
Segítség a szülőknek a továbbtanulásban:
A 8. osztályban tanítók pályaválasztási szülői értekezleteket szerveznek, melyen a szülők megismerhetik a gyerek igényeinek, képességeinek megfelelő lehetőségeket a középiskola kiválasztásában.
A középiskolák által szervezett nyílt napokon való részvétel megszervezése.
A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei a művészetoktatásban
Szülők Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír.
54
Mit vár a szülő az iskolától? Gyermeke művészi látóköre szélesedjen, tudása gyarapodjon, hangversenyeket, tárlatokat, színházi előadásokat, kulturális rendezvényeket látogasson, azokon fellépjen. Legyenek olyan tanárai, akikhez ragaszkodik, akikkel jól megérti magát, legyen egy olyan hely, ahová szívesen megy el, ahol jól érzi magát. Alkalomadtán más magyar vagy külföldi fiatalokkal tarthat kapcsolatot, köthet barátságot. Lelki és pszichikai kiegyenlítést, ellensúlyozást várnak a szülők a gyermekük mindennapi zajos, fárasztó, idegesítő terhelése ellen. Mit vár az iskola a szülőtől? Kövesse gyermeke tanulmányait, érdeklődjön előmenetele iránt, segítse gyakorlását, jöjjön el a rendezvényekre, lehetőségeihez képest támogassa az iskolát. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. Viselkedésükön, különböző – az iskolával kapcsolatos – megnyilvánulásaikon, de még inkább lelkesedésükön visszatükröződik, hogy jól végzik-e munkájukat a tanárok. A szülők a gyermekeken keresztül mindenről tudnak, mindent éreznek és megéreznek, ezért becsapni őket nem lehet. Művészetoktatási Intézményünkben a tapasztalataink nagyon kedvezőek, a szülők szeretetét az iskola iránt nap, mint nap érzékelni lehet.
A szülők érdekeinek képviselete: az Iskolaszék és a Szülői munkaközösség látja el ezt a feladatot.
Fórumai:
Szülői értekezletek Célja: Közös feladatok, célok megtervezése, problémák megoldása. Tájékoztatás a tanuló, osztály munkájáról, értékeléséről. Ideje: tanévkezdéskor, félévkor, tanév végén, illetve szükség és igény szerint, felmerülő problémák, aktuális kérdések tisztázására.
Fogadóórák Célja: A szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi előmeneteléről.
55
Családlátogatás Az osztályfőnökök és a családpedagógus feladata a környezettanulmányozás és a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából.
Nyílt nap Az intézmény által megjelölt napon minden érdeklődő részt vehet a tanítási órákon, illetve a délutáni foglalkozásokon. Célja: Betekintést nyújtani a gyermek munkájába a tanórán és tanórán kívül. A szülők bekapcsolódhatnak az intézmény közéletébe is. A szülő kérheti: o az emelt szintű programban való részvételt (idegen nyelv, testnevelés, matematika) o idegen nyelv megválasztását o sportiskolai osztályban való részvételét o ifjúságvédelem segítségét o pedagógiai szakszolgálat segítségét o napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátást o tanórán kívüli programok szervezését o pszichológus segítségét o művészeti oktatásban való részvétel
A szülők és az intézmény közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:
a rendezvényeken való részvétel
osztálykirándulásokon való részvétel
játékos családi vetélkedők
kiállítás szervezése a tanulók munkáiból
közös programok szervezése, melyen a tanár, tanuló és szülő közötti kapcsolatot lehet továbbfejleszteni
évente két alkalommal tanszaki bemutató, hangverseny
fesztiválok, rendezvények, kiállítások, tárlatok
56
Tanulói részvétel az intézmény szervezeteiben:
A tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el. Az osztályok tanév elején választják meg az osztálytitkárokat, akik tevékenyen részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelők tagintézmények keretén belül látják el feladatukat. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzati tagok feladatai:
a rendezvények szervezésében való segítség
az osztályok tájékoztatása
a házirend véleményezése
a hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése
a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából évente 1 alkalommal diákközgyűlés szervezése
57
2. Egészségnevelési program „ Az egészséget az ember maga teremti meg, és éli mindennapi díszletei között, ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. Az egészség az által keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, …,, (Ottawai Carta 1986) Az iskola alapvető feladata, hogy szolgálja a felnövekvő nemzedék testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola mint élettér befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért a környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. A gyerekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus közösség életmódja.
2.1. Az egészségnevelés céljai:
Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.
A felnövekvő ifjúságban kialakítani egy olyan pozitív szemlélet, amely az egészséget a mindennapi erő forrásának tekinti.
2.2. Az egészséges életmód kialakításának feladatai:
az aktív testmozgás, a testi nevelés
a egészséges táplálkozás kialakítása
a dohányzás visszaszorítása, elutasítása
az alkoholfogyasztás elutasítása
a drogok elterjedésének meggátolása (drogprevenció)
az egészséget károsító tényezők megszüntetése
egészséges környezet kialakítása
felelős magatartás kialakítása a környezetben
58
jártasságok, készségek kialakítása, amelyek képessé teszik a fiatalokat rendezett, felelős
párkapcsolatok
kialakítására,
hogy
megbirkózzanak
az
élet
megpróbáltatásaival.
Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: mindennapos testedzés egészségvédelem, egészségfejlesztés, egészséges életmód prevenciós szemlélet kialakítása (drogprevenció is) - elsődleges prevenció: egészséget támogató életmód, környezetet károsító tényezők kiiktatása. - másodlagos prevenció: egészséges gyermekek időszakos vizsgálata, amelynek célja a betegség megelőzése.
2.3. Az egészségnevelési program tartalma: 2.3.1. Helyzetelemzés: A társadalmi környezet jellemzése: A város lakosainak életkörülményeiben is jelentkeznek az országosan észlelhető kedvezőtlen tendenciák. Kevés a településen a munkahely, sokan segélyekből próbálnak megélni. A hátrányos helyzetű családok alacsony jövedelmi viszonyai és szocioökonomia helyzete befolyásolja az egészséges életmód iránti igényüket.
A családok jellemzése:
Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök alakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. Vannak jól szituált családok, jó képességű gyermekekkel, akikre szüleik is maximálisan odafigyelnek. A másik csoportba tartoznak az aluliskolázott, ill. alacsonyan szocializált szülők és gyermekeik, akik a családi környezet rombolóhatásának nyomait magukon viselik.
59
Erre a csoportra jellemző az érzelmi elsivárosodás, a családi diszharmónia és az egészségkárosító élvezeti cikkek hajszolása, egészségtelen életmód, hiányos egészségkultúra, önpusztító életmód. Az aluliskolázott illetve alacsonyan szocializált szülők gyermekei családi környezet romboló hatásait magukon viselik. Ezek után érthető, hogy ezek a gyerekek szociális és mentális hátránnyal érkeznek az iskolába. Tanulóink egy része azonban átlagos, rendezett családi körülmények között él.
A diákokkal kapcsolatos megállapítások:
A hátrányos helyzetű tanulók száma magas, az intézmény tanulóinak kb. egyharmada. Az etnikai tanulók száma is emelkedő tendenciát mutat. Intézményünkben enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatása is folyik. A tanulóink három csoportba sorolhatók. Vannak tehetséges tanulóink, akik megyei, országos tanulmányi versenyeken szerepelnek. Másik részük alacsonyan szocializált, ők jobban ki vannak téve a káros szenvedélyek kísértésének. Tanulóink zömmel jó és közepes képességűek. Átlagos rendezett családi körülmények között élnek.
A humán erőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer stb.)
Gyógytestnevelő Szabadidő- szervező Ifjúságvédelmi felelős Fejlesztőpedagógus Védőnő Osztályfőnökök Eltérő tagozaton tanítók – gyógypedagógiai végzettség DADA programot irányító rendőr
60
Állapotfelmérés: Feladat megnevezése Közétkeztetés
Iskolaorvosi ellátás Pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, BCG-heg
Balesetmegelőzés, baleseti ellátás
Közegészségügyi feladatok: Megállapítások A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor sajátítja el a helyes ételválasztást. Rögzülnek a táplálkozási minták, kialakul a helyes étkezési mód és az étkezés biztonságos, higiénés és kulturált szintje, egész életre szóló táplálkozási magatartás. I, III, V, VII, VIII. Iskolaérettség, pályaválasztás előtt Látás, látásélesség, színlátás, hallás: hallásvizsgáló, mentális, szociális (lúdtalp, gerincelváltozás) Testi ellenőrzés: súly, hossz, mell körfogat Baleset szempontjából tipikus veszélyhelyzetek: óraközi szünetek, testnevelés óra, osztálykirándulás, iskolai sportverseny, ünnepségek.
Beteg gyerek ellátása, fertőző betegek ellátása, (elkülönítés)
Elsősegélynyújtás szükség esetén. Közegészségügyi feladat
Munkavédelem
Veszélyforrás felismerésére megtanítani. Utazás, kirándulás során a biztonságos viselkedés formáit megtanítani. Rendszeres együttműködés
Szűrővizsgálatok
Személyi tisztaság
Tisztasági szűrővizsgálat (tetvesség), mellékhelyiségek létszámnak megfelelő száma, tisztasága,
Egészséges öltözködés
Az időjárásnak és alkalomnak megfelelő öltözködés
Ebből adódó feladatok Megfelelő környezet kialakítása Változatos étrend
Beutaló adatása: szemészetre, fül-orrgégészetre, endokrinológiára, laborba, reumatológiára és javaslat gyógytornára
Megfelelő egészségügyi háttér biztosítása (orvos, elsősegélynyújtásban jártas pedagógus vagy szülő legyen jelen) Fontos a pedagógus és a tanulók életmentéssel, elsősegélynyújtással kapcsolatos jártasságának felfrissítése Orvoshoz vinni a gyereket Vöröskeresztes láda biztosítása Tűzriadó tartása Balesetvédelmi oktatás Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása Rendszeres fogászati szűrés Általános orvosi vizsgálat Tüdőszűrés Védőnőt értesítése, ha a pedagógus úgy látja. Kézmosók, ivócsapok tisztán tartása, karbantartása, felújítása. Osztályfőnöki óra, technika óra (beszélgetés) Színházlátogatás 61
Ünnepségek megtartása
2.3.2. Célmegfogalmazás Középtávú céljaink: 1. Az egészséges életvitel és helyes értékrend kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása. 2. Az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. 3. Az egészséget károsító tényezők csökkentése. 4. Prevenciós szemlélet kialakítása. 5. Olyan pozitív magatartás kialakítása, hogy merjen a káros szokásokra (dohányzás, alkohol, drog, stb.) nemet mondani. 6. Készüljenek fel a gyerekek az iskola elhagyása utáni önkarbantartásra. A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek Művészeti területek: ének, irodalom, tánc és dráma, vizuális kultúra /ismeretszerzés/ Testnevelés: megtervezett munkára szoktatás Osztályfőnöki óra: napirend kialakítása Minden órán: minden tanulóban meglássuk, megláttassuk saját személyiségének értékeit. Balesetvédelem az órákon: fizika, kémia, testnevelés, technika Egészségtan, biológia, tananyagai osztályfőnöki óra Egészségtan, testnevelés, ismeretszerzés osztályfőnöki óra Testnevelés óra: mindennapos testmozgás, úszásoktatás Technika, egészségtan: egészséges táplálkozás, órai ismeretszerzés Osztályfőnöki óra: ismeretszerzés, szituációs játékok, videókazetták Testnevelés
Tanórán kívüli tevékenységek Iskolai versenyek, vetélkedők, sportversenyek A legbarátságosabb tanterem kialakítása Városi kerékpártúra A DÖK rendezvényei
KRESZ szakkör Tűzvédelmi gyakorlat A védőnők felvilágosító órái A DADA - órák Alway-s program Aerobic, majorette foglalkozások Környezetvédelmi versenyek, Szelektív hulladékgyűjtés Napközi: szabadban végzett osztálybajnokság Közétkeztetés
sportolás,
Osztálykirándulás Klubdélután „Dohánykommandó” szervezése Sporttevékenységek Szűrővizsgálatok Rendszeres fogászati szűrés Általános orvosi vizsgálat Tüdőszűrés
62
Az intézmény helyzetelemzésére, állapotfelmérésre épülő rövid távú céljaink: 1. Az intézményben kialakuljon a megfelelő higiénés környezet (megfelelő ivócsap, szemeteskuka elhelyezése). 2. A gyerekben kialakuljon a tisztaság iránti igény. Tanórán kívüli tevékenység: alkalmankénti „szemétszüret”.
2.3.3. Feladataink Személyiségfejlesztéshez szükséges mérőrendszer kialakítása: o Drogprevenciós tesztek o Ismeretszintek felméréséhez tesztek gyerekek és pedagógusok számára. o Egészséges napirenddel kapcsolatos mérőlapok beszerzése. o
2.4. Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők: Szervezetek Iskola Egészségügyi Szolgálat
Címe
Milyen témában segíthet? Püspökladány, Felvilágosító Petőfi u. 5-7. előadás Tel: 54/454-094 Egészségmegőrző előadás Serdülőkori változások Reform táplálkozás Családgondozás Tanácsadás Esetmegbeszélések Gyermekvédelmi feladatok lelki egészség
Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat
Püspökladány, Szent István u.33. Tel: 54/452-932
Római Katolikus egyház
Püspökladány, BajcsyZsilinszky u. 1. Tel: 54/451-125 lelki egészség Kálvin tér 1. Tel: 54/451-332 KRESZ Püspökladány DADA Baross u. 2. Drogprevenció Tel: 517-000
Református egyház Rendőrség Rendőrkapitányság
A sportiskolai osztályhoz kapcsolódó sportegyesületek
63
Intézményen belüli segítők: Foglalkozás Családpedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Szabadidőszervező
Milyen témában segíthet? Családokkal kapcsolattartás Családlátogatások Hátrányos helyzetű tanulók, veszélyeztetett gyermekek gondozása A szabadidő hasznos eltöltése. Sport rendezvények: osztály bajnokságok szervezése. KRESZ játékok, biciklis közlekedés segítése Egészségnapi programok szervezése Diákönkormányzat A szabadidő hasznos eltöltése Egészségnapi programok lebonyolítása Gyógytestnevelő tartást javító gyakorlatok gerinckorrekció fogyasztó gyakorlatok Osztályfőnökök
Osztályfőnöki munkaközösség vezetője Pedagógiai Szakszolgálat Püspökladány, Bocskai u. 21. Tel: 54/451-937
Drogprevenciós továbbképzések tapasztalatainak átadása Fogápolás, szájhigiéné Drogprevenciós órák szervezése Magatartási zavarok okainak feltárása Beilleszkedési zavarok megoldása Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) kiküszöbölése
64
3.Környezeti nevelés 3.1. Bevezetés ,,Ha egy napra gondolsz előre, egyél. Ha egy évre gondolsz előre, ültess fát. Ha száz évre gondolsz előre, tanítsd a gyereket.„ (Kínai közmondás)
Környezeti nevelésünk filozófiájának középpontjában a Föld jelenlegi állapotának megismertetése és tudatosítása áll, mely a család, iskola közösség, ország, kontinens és az egész Föld együttes erőfeszítéseként valósulhat meg. Az egészséges környezet csak összefogással hozható létre. Az ember kölcsönhatásban áll más, nála nagyobb rendszerekkel. A természet világában élünk, mely maga is több rendszer összessége. A környezet állapota szempontjából különösen fontos az ember hatása, ezért elengedhetetlen, hogy a környezetet az egység és a közösség szemszögéből lássuk. A környezeti nevelés sikere a természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos cselekvések szemléletétől, stílusától, rendszerszerűségétől és színtereitől függ. Ezek tervezése és az ismeretek elsajátításának megfelelő tevékenységbe ágyazása összetett tanítói- tanári feladat. A környezeti nevelés tartalma világszerte kiszélesedett. Magában foglalja az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért gyermekeinknek mindennapi életükben képessé kell lenniük bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni és megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ennek központi gondolata a ,,környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága, ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása.
65
3.2.A program szerkezete Helyzetelemzés A környezeti nevelés permanens folyamat. Elkezdődik már az iskoláskor előtt és tart életünk végéig. Csak akkor lehet igazán hatékony, ha átjárja az iskolai élet minden színterét, tevékenységét - beleértve az iskola üzemeltetését, használatát, környezetét is a tanórától a szabadidős foglalkozásokig. Hagyományaink: Intézményünkben kiemelten környezetvédelmi tantárgy nincs. A tantárgyak közötti kapcsolatot azonban a versenyek, vetélkedők és az órai tananyagok biztosítják. Tehetséggondozó szakköröket tartunk, melyeken a környezet gyereket is érintő problémáit vizsgáltatjuk, ezzel a gyerekek problémaérzékenységét fejlesztjük. Megtanítjuk őket a megfelelő érdekérvényesítésre, problémakezelésre. Tanulóink nagy számban vesznek részt országos környezetvédelmi csoportos és egyéni versenyeken.(Curie). Rendszeresen természetismereti tárgyakból megyei-országos versenyeken szerepelnek (Herman O, Kaán K, Hevesy Gy, Teleki P). A versenyek témakörei gyakran lehetővé teszik, hogy bemutassák városunk helyi értékeit, ebben szoros kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, a Városszépítő Egyesülettel és a helyi természetvédő csoporttal. Megünnepeljük jeles napjainkat: a Föld napját, a víz napját, az állatok világnapját. A Madarak és fák napját a Farkasszigetben biciklis természetismereti túrával ünnepeljük. Lehetőségeink szerint törekszünk az ún. ,,szabadég iskolai” programok megvalósítására. Intézményünkben a környezeti nevelés személyi feltételei jók. A természetismereti tantárgyakat tanítók a közoktatási törvényben meghatározott végzettségekkel rendelkeznek. Rendszeresen felkészítik a tehetséges tanulókat a tanulmányi versenyekre. Az érdeklődő gyerekeknek kémia, biológia, földrajz, környezetvédelmi szakköröket tartunk. Zöldítési akciók lebonyolításában szívesen részt veszünk. Az intézményünk több tagintézményből áll. Mindegyik épületegyüttes jellemzője a zöld, fásított, virágos udvar és az esztétikus, egészséges, tiszta külső-belső környezet. Az intézmény központi épülete a város védett épületeinek egyike. Az étkezés három ebédlőben történik. Mindenhol biztosított a kézmosás lehetősége, a kultúrált étkezés feltételei.(asztalterítő, evőeszközök, ivópohár, stb.)
66
Az ételek mennyisége és minősége az élelmezési szabályoknak megfelelő. Összeállításában figyelembe veszik az életkori sajátosságokat. Az intézmény villamos energia fogyasztása magas. Megszervezésre vár, hogy minden villanyégő csak addig világítson, amíg szükség van rá. A taneszközök anyaga: Újrahasznosított fénymásoló papírt használunk. Dolgozatokat régi füzetekből kivett lapokra íratunk. A takarékossághoz hozzátartozik, hogy a tankönyvcsomagot úgy állítottuk össze, hogy csak annyi tankönyvet, munkafüzete és egyéb eszközt használunk, amennyi feltétlenül szükséges. Az órákon, szakkörökben, délutáni napközis foglalkozásokon újrahasznosított anyagok használatát kezdeményezzük: papír csomagoló anyagok használata origamikhoz, mozaikképek készítéséhez, textil maradékok használata bábkészítéshez, foltvarráshoz, használati tárgyak készítése hulladék faanyagból, flakonból. Minden évben egyszer, az egész intézményre kiterjedő hulladékgyűjtési napot tartunk, ahol a hulladékot szelektíven gyűjtetjük: színes papír, újságpapír, karton, vas és színesfém hulladék. A település bemutatása: a lakóhely természeti és környezeti értékei Püspökladány három nagy tájegység, a Hortobágy, a Nagy-Sárrét és a Nagykunság találkozásában fekszik. Ezért megtalálható mindhárom tájegység jellegzetessége. A Hortobágy száraz, füves pusztája, a Nagy-Sárrét erekkel, csatornákkal átszőtt nedves rétjei és a Nagykunság löszös szántóföldjei. Ezek közzé ékelődve találunk erdősávokat, pl. Farkassziget, melyek megtörik az Alföld egyhangúságát. Védettek a Hamvas-csatorna melletti kocsányos tölgyek, a Hídlábi erdő és a Hosszúháti mezővédő erdősávok. A település a Nagy-Sárrét térségének kulturális egészségügyi és kereskedelmi központja. 1986-ban megkapta a városi rangot. Lakóinak száma kb. 16000 fő, fiatal korösszetételű. A hatvanas években jódban gazdag termálvízre találtak az olajkutatók. Mára gyógycentrum, uszoda és négymedencés strandfürdő várja a gyógyulni és pihenni vágyókat. A város a Hortobágyi NP déli kapuja, ezért népszerű célállomás a természetkedvelő madarászok számára. A Farkasszigetben kéthektáros arborétum található, melyet a szikes talajok fásítására Kaán Károly kezdeményezésére hoztak létre 1924-ben. A földtani alakulatok védett bemutatási helye Ágota puszta, amely Püspökladány ÉNy-i sarkán fekszik. 67
Nevét Szent Ágota vértanúról kapta, akinek tiszteletére kápolnát emeltek a pusztán. A Hortobágy-Berettyón átívelő Ágota-híd védett műemlék. A város jelképe a mocsárban álló őrdaru is jelzi a régióban a vadon élő állatok jelentőségét. A Nagy-Sárrét mocsárvilágát a múlt század második felében ármentesítették. Jelenleg nagyon kevés természetes állóvíz: tó, mocsár található a vidéken. Nagy részben mesterséges halastavak szolgálnak élőhelyül; búvóhelyet, táplálékot adva sok értékes fajnak. Ezek a jóléti tavak a pihenést és szórakozást is jelentik a város lakosságának. A település műemlékei: Római katolikus templom, Református templom, a vasútállomás felvételi épülete, a Gólyavár, a rendőrkapitányság épülete, a Városháza, a Petőfi Sándor Ált. Isk. központi épülete. Kapcsolódás a város környezetvédelmi programjához: A városi programban a táj a természetvédelem egyik legfontosabb védendő tárgya. Fogalmát, alkotóelemeit és annak milyenségét sokszor csak körülírással határozhatjuk meg. Védelme összetett feladat, egyesíti a természet- és a műemlékvédelmet. A környezet védelméért s alakításáért a területfejlesztés éppúgy felelős, mint minden egyes állampolgár. Intézményünk úgy kapcsolódik ehhez a gondolathoz, hogy segít a tájképi értékek, műemlékek, természeti kincsek számbavételében, ismertetésében. A gyerekeken keresztül eljuttatja az ismereteket a családokhoz, a szülőkhöz. A feltáró munka során a szabadban közösen eltöltött idő alakítja, mélyíti a családi kapcsolatokat, a környezetért érzett felelősséget és a kötődést a térséghez. Az összegyűjtött adatok, információk, anyagok támogatják olyan információs kiadványok (pl. Zöld küllő), kiállítások létrehozását, melyek elősegítik a város értékeinek megismertetését, védelmét. Kapcsolat környezetvédelmi és civil szervezetekkel: A városban működik a Városvédő és Szépítő Egyesület és a Püspökladányi Természetvédő Csoport. Tagjai sokat tesznek a környezet és a természet megóvása érdekében. A Természetvédő Csoporttal minden év májusában a Farkasszigetben a Madarak és fák napját kerékpáros természetismereti vetélkedővel ünnepeljük meg Tehetséges tanulóink sok segítséget kapnak a tanulmányi versenyekre való felkészülésben az ERTI munkatársaitól is: diaképek készítése, adatok szolgáltatása. Az erdei iskola lebonyolításában is együttműködünk. 68
A környezeti nevelés hosszú távú céljai:
Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.(NAT)
Kialakítani
a
környezet
ismeretén
és
személyes
felelősségen
alapuló
környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.
Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt.
Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe és gyarapításába.
Meghatározóvá tenni életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség vállalását.
Képessé tenni a gyermeket arra, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség a teremészetvédelem. Az emberiség közös örökségét; a környezet minőségének fenntartását és javítását szorgalmazni.
Az általános egészségvédelmet biztosítani.
Az ökológiai egyensúlyt fenntartani.
A természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen felhasználni.
Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.
A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladataink:
Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban.
A természeti és társadalmi környezetről ismereteket, tényeket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk.
Segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.
69
Középtávú céljaink: Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk
minősége,
gazdagsága
létminőségünknek
egyik
alapvető
meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Meg kell értetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése. Közösen kell felfedeztetni, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben
70
Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra Ennek fontosságát kell felismertetni a gyerekekkel.
Középtávú céljainkból adódó feladataink:
annyi információhoz juttassuk diákjainkat, hogy segítsük őket a pozitív döntéshozásban,
olyan készségeket alakítsunk ki bennük, melyek nélkülözhetetlenek az eredményes, egészséges élethez,
tegyük képessé őket a felelősségvállalásra, tudják, hogy döntéseik milyen következményekkel járnak,
olyan környezeti kérdéseket beszéljünk meg velük, amelyek hatásai közvetlenül érintik diákjainkat,
pozitív önbecsülést alakítsunk ki, hogy saját értékeik alapján hozzanak meg döntéseket,
olyan pozitív gondolkodást alakítsunk ki, hogy képesek legyenek pozitív változásokat elérni a környezet megóvása terén.
3.3. A tevékenységek színterei, módszerei: 3.3.1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán Az intézménybe kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák a szülők. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze.
71
Az elsősök természetesen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Az egésznapos (iskolaotthonos)
formában
megszervezett
oktatás
esetén
két
pedagógusnak
kell
együttműködnie. Ennek köszönhető, hogy az osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban, hogy a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is létre kell hozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. Az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a felelősségérzés itt más szempontból közelíthető meg.
A versek, a történetek személyes hangon szólnak a
gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyermekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Itt is lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására. Egy csigaház, mákgubó, őszi levél vizsgálata a rajzi szempontokon túl új és új kérdéseket vet fel. A természetes anyagok (gyapjú, szalma, kukoricacsuhé, méhviasz stb.) használata új érzékelési területen, a tapintáson, szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek.
72
A technika- és életvitelórákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára.
3.3.2.A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán A kerettantervi tartalmi szabályozás a tanítási-tanulási folyamat tartalmainak kijelölésével számos lehetőséget teremtett a környezeti neveléshez. Az adott évfolyamon lehetséges a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Ezáltal hatékonyabbá és intenzívebbé válhat a tanítási-tanulási folyamat, a gyerekek környezetképe egységesebb lesz. Több iskolában a tervezési időszakban létrejön egy sajátos „környezeti nevelési munkacsoport”, amely összehangolja a helyi tanterv környezeti nevelési tartalmát. Ez a munka az egyes évfolyamokon az összetartozó tantárgyi tartalmak kijelölését a módszerek elrendezését, az értékelési eljárások meghatározását jelenti. A kerettanterv az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle környezeti vonatkozást tartalmaz, melyek a helyi építkezés alapanyagai. A helyi környezeti nevelési program elkészítésekor a kerettantervi tananyagelemeket a helyi hagyományok, feltételek, nevelési célok tükrében kell elhelyezni a helyi tantárgyakba. A helyi tanterv környezeti tartalma az adott iskola környezeti nevelését is befolyásoló helyi (természeti, épített és társadalmi) környezeti értékek, problémák világától is függ. A helyi környezet sajátosságai és a tananyagtartalmak közötti kapcsolódásokra figyelnünk kell. A helyi környezet adottságai teszik lehetővé, hogy a kerettanterv által meghatározott helyi tanterv tananyagszerű ismeretei bekerüljenek a tanítási-tanulási folyamatba. A helyi tanítási-tanulási módszerek szerepe sem elhanyagolható, hiszen a terepmunka lehetősége, az intézményen kívüli tanulási-megismerési tevékenységek köre, az intézmény felszereltsége, a korszerű és hatékony informatikai-kommunikációs kultúra egyaránt meghatározzák a tananyagtartalmak megvalósításának potenciális körét.
73
3.3.3. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok azonban bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az intézmény szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző intézményi programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és - feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. Ez nem lehet öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket kell rejtenie, tartalmakat tükröznie. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták
elemzése,
a
megoldások
keresése
is
kiváló
lehetőséget
nyújt
a
közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.
74
Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett, sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít.
3.3.4.Tanórán kívüli környezeti nevelés Az általános iskola alsóbb évfolyamain a tanulók alapvető ismereteinek kialakítása, emocionális felkészítése, ráhangolása történik a környezeti nevelés során. A felső tagozaton már az érzelmi ráhatáson túl koncentrálni kell a korszerű ismeretek biztos alapozására, bővítésére, az összefüggések megláttatására. A tanórán kívüli nevelés lehetőséget ad olyan programok, módszerek megvalósítására, melyekre a tanórai keretek között nem kerülhet sor. Célok:
Fejlesszék a tanulók szociális képességeit.
Adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére.
Rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket.
Alakítsanak ki kritikus gondolkodást.
Fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (konfliktuskezelés, problémamegoldás, tolerancia, alternatív gondolkodás).
Ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására.
Neveljenek a hagyományok tiszteletére.
Mutassanak követendő mintákat.
Ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésre, tárják fel, hogy egy tanuló mit tehet a környezeti problémák megelőzése céljából
75
A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei intézményünkben: Szakkörök: A szakkörök a kutató, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színterei.
Természetismeret szakkör (5.-6. oszt.)
Kémia szakkör (7.-8. oszt.)
Tanulóknak adott feladatok: A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb tanulók díjazásával. A születendő munka formája lehet: dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. Projektek, akciók: Az ilyen programok hatékonyak lehetnek, mert egyszerre sok diákot és szülőket is mozgósít.(pl. Illegális szemétlerakók feltérképezése a városban, Madarak és Fák napja) Kiállítások: Intézményünkbe nyitott, a nagyközönség által is látogatható kiállítások vannak.(pl. Állatok világnapja alkalmából, A Föld, amelyen élünk, A kölcsönkapott Föld, A víz napja alkalmából) Tanulmányi kirándulások: Egy-egy konkrét téma részletesebb megismerése érdekében ellátogatunk egy-egy gyermekcsoporttal tanösvényre, nemzeti parkba. Megszervezésében sok tapasztalattal rendelkezik intézményünk. Pedagógiai értéke nagyon jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Szelektív hulladékgyűjtés: Szeretnénk bevonni a helyi hatóságokat veszélyes hulladék (elem) gyűjtésébe. Ennek a tevékenységnek a hatásfoka nagy, jelentősen kihathat a tanulók tágabb környezetére is. A jövőben lehetőségeinkhez mérten szelektív hulladékgyűjtő edényeket helyezünk el, ahol a papírt, a műanyagot és a szerves hulladékot különválogatva gyűjtjük. Tanulmányi versenyek: Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Ebben nagy hagyományokkal rendelkezik intézményünk. Curie: Természetismereti verseny – alsó tagozat Környezetismereti verseny 5.-6. osztály Környezetvédelmi verseny 7.-8. osztály Hevesy György: kémia verseny
76
Herman Ottó: biológia verseny Kaán Károly: biológia verseny Teleki Pál: földrajz verseny Egyéb aktuális versenyek, pályázatok
Vetélkedők: A jeles napokhoz kötődve kerülnek megrendezésre. Erdei iskola: Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, környezethez illeszkedő nevelési-tanulás szervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát-a tanulási képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását- a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő megismerő tevékenységére építi. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció az erdei iskola programjának tananyagát a tantárgyakon átívelő egyszerre több tantárgyat is szolgáló tartalommal töltjük meg.
3.4. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével: Rendelkezzenek
mindazon
ismeretekkel,
szakmai
hozzáértéssel
és
személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek az egyensúly fenntartására a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.
77
Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeknek a felismerését. Biztosítsanak lehetőségeket, hogy a tananyag természetes valóságában legyen tanulmányozható és élményt nyújtó. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: a tanulói kíváncsiság megőrzését, az aktivitás fenntartását és megerősítését, a belső motivációs bázis fejlesztését, az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését, a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit, a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére, az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősíti a személyes előrehaladást, és határozott instrukciókat ad a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az intézményi és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az intézményi célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.
78
Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására, a szociális képességek alakulására, a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, a csoporthelyzet megismerésére, a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának, a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, az informális kapcsolatrendszernek, a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz.
Választott módszereink lehetnek: a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése; spontán és irányított személyes beszélgetések; írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat; nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése; a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
79
4. HELYI TANTERV 4.1. Alapfokú nevelés-oktatás 4.1.1.A képzés szakaszai
Bevezető szakasz (1-2. osztály) A gyerekek döntő többsége iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része a beilleszkedési és a tanulási nehézségekben fejeződik ki. Nevelő-oktató munkánk legfőbb feladata ebben a szakaszban: az óvoda-iskola közötti átmenet sikeres megoldása, amely figyelembe veszi a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését. Előtérbe kerül a játékos tanulás, élményszerű ismeretszerzés. Fontos
a
szakszerű
szűrővizsgálat
működése,
amelynek
segítségével
könnyebben
felismerhetők a részképesség-zavarokkal, (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) küzdő gyermekek.
Kezdő szakasz (3-4. osztály) Az ilyen korú gyermek viselkedésére jellemzőek továbbra is a kisiskolás jegyek. A beilleszkedési problémák egy része megoldódik ugyan, de részképesség-zavarok még előfordulnak. Fontos a szülő megnyerése a preventív vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására és nevelési stratégiák kidolgozására. Nevelő-oktató munkánk legfőbb feladata ebben a szakaszban: a tanítási-tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terheléssel. Folyamatosan fejlesztjük a gyerekek kulcskompetenciáit az alapkészségek megalapozásával.
Alapozó szakasz (5-6. osztály) Fontos feladatunk a kezdő és alapozó szakasz közötti átmenet megkönnyítése, a szakrendszerű oktatás bevezetése. Az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése hangsúlyos szerepet kap. Itt már elkezdődik az önállósulási törekvés.
80
A személyiség és az önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Ekkor fokozottan jelentkeznek magatartási problémák, melyek kezelése nevelő munkánk elengedhetetlen része.
Fejlesztő szakasz (7-8. osztály) A szakrendszerű oktatás keretében a kulcskompetenciák elmélyítésével az általános műveltséghez szükséges ismeretek átadása történik. Kiemelt szerepe van a korábban elsajátított tanulási technikák alkalmazásának. Tanulóink ebben a szakaszban készülnek a középiskolára. Pályaorientációval segítjük a gyerekek képességeinek, érdeklődésének leginkább megfelelő intézmény kiválasztását. Felvételi előkészítők szervezésével lehetőséget biztosítunk az átmenet megkönnyítésére. A pályaválasztást a középfokú intézmények által szervezett „Nyitott kapuk” napjai, az összevont szülői értekezletek, a pályaválasztási tanácsadók is segítik. Az adott életkorban a tanulók önmegismerési igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, a kritikus gondolkodás. Pedagógiai munkánk során folyamatos a serdülőkkel való bánásmód megbeszélése, a problémák elemzése, konszenzus keresése a gyerek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételével.
4.2 Sportiskolai osztály/csoport helyi tanterve A Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat a 2012/ 2013. tanévtől kellő számú jelentkező (a jogszabályban, ill. a fenntartó által meghatározott csoport- és osztálylétszám) esetén közoktatási típusú sportiskolai osztályt/csoportot indít – a fenntartói jóváhagyás után – az 5. évfolyamon (felmenő rendszerben) az emelt óraszámú testnevelés melletti képzésben. Emiatt a pedagógiai program a következőkkel egészül ki:
A sportiskolai osztály/csoport indításának céljai és feladatai: Intézményünk szeretné minél több diák számára lehetővé tenni a sportolói életvitel mellett az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást; segíteni a teherbíró, küzdőképes személyiség kialakulását, illetve a városban és más
81
településen működő sportegyesületeket támogatni abban, hogy a sportoló tanulók a jelenlegi egyesületükben folytathassák a sportolói felkészülést középiskolás korukban is. Olyan tanuló nevelését-oktatását vállaljuk, akinek célja, hogy az általános műveltség megalapozása, mellett a választott sportágában egyesületi sportképzésben vegyen részt, elkötelezett sporttevékenységet is folytasson az intézményünkkel együttműködési szerződést kötő helyi, illetve más települések sportegyesületeiben, azért, hogy önmaga képességeihez, lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és eredményesen versenyezhessen, sportolhasson. A sportképzés fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat, testi képességeiket, közösségi szellemüket, formálódjon sportolói jellemük és emberi, erkölcsi tartásuk.
Fejlődjenek testi, kondicionális képességei, ismerje meg a
választott sportágának alapvető technika és taktikai elemeit, és azokat korosztályának megfelelő szinten játékban és versenyhelyzetekben is tudja alkalmazni a minőségi utánpótlásnevelés követelményeinek megfelelően. Ezért intézményünk biztosítja a sportoló tanulók speciális igényeihez igazodó neveléstoktatást, oly módon, hogy tanulóink
egyenlő esélyekkel indulhassanak tanulmányi téren a nem élsportoló kortársaikkal
iskolai és sportbeli kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni; az iskola tantárgyi számonkéréseknek (szóbeli és írásbeli számonkérés, beszámoltatás, egyéni felkészülés segítése) az összehangolását a sportkarrier eléréséhez szükséges edzéseken, edzőtáborokban, versenyeken való részvétellel
érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően, sportbeli leterheltségük ellenére, alkalmasakká váljanak a továbbtanulásra, vagy sportjellegű szakma elsajátítására
a választott sportágukban képességeiknek megfelelően, maximális eredményeket tudjanak elérni.
Az iskola a meghatározott sportágak tekintetében a közoktatási feladatok ellátásával segíti az utánpótlás-nevelésben közreműködő, az intézménnyel együttműködési megállapodást kötő egyesületeket.
Az oktatás megszervezése a sportiskolai osztályokban
A sportiskolai osztályok képzése az intézmény helyi tanterve alapján történik, kiegészítve a közoktatási típusú központi kerettanterv moduljaival – küzdelem és játék, tanulásmódszertan – és az együttműködő egyesületek szaksportági tanterveivel – birkózás, illetve a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve: kézilabda, labdarúgás, úszás, vízilabda, sakk.
82
A követelmények teljesítése – tantárgyi értékelés
A sportiskolai osztály/csoport 1.- 5. évfolyamán a testnevelés és sport tantárgy és a sportmodulok (küzdelem és játék, tanulásmódszertan) az óraszámok arányában súlyozottan egy osztályzatot képeznek. Amennyiben valamelyik követelményének teljesítése elégtelen, úgy a testnevelés és sport tantárgy osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát csak abból a részből kell tennie a tanulónak, amelyikből elégtelenre teljesített.
A tanulásmódszertan modul tantárgyi követelményeinek értékelése: teljesítette/nem teljesítette. A továbbhaladás feltétele a „teljesítette” értékelés elérése. A többi tantárgy értékelése és minősítése megegyezik az alapfokú nevelés-oktatásban alkalmazottal.
Átjárhatóság
Az alapfokú nevelés-oktatás helyi tanterve biztosítja a rendszer átjárhatóságát: sérülés, nem megfelelő sporttevékenység, sportbéli fejlődés elmaradása, megváltozott jövőkép esetén az általános
képzésben
folytatható
a
tanulmány,
illetve
a
sportágak
korosztályos
követelményszintjeinek teljesítése, a sportegészségügyi alkalmasság esetén az egyesületben sportoló tanulók magasabb évfolyamon is bekerülhetnek a képzésbe.
A sportosztályba való bekerülés módja A sportosztályba az a tanuló vehető fel, aki részt vesz a felvételi eljárásban, aki a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/J. § (3) bekezdése alapján, „megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek”. (A fizikai képességszint felmérés követelményeit az együttműködő sportegyesületekkel közösen, évente határozzuk meg, a pályaválasztási tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra.)
83
A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-8. évfolyamra a 2012/13-as tanévtől Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7
4
4
4
4
3
3
3
3
3
4
4
4
3
3
1,5
1,5
1,5 3
2
1
Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika
4
4
4
Történelem Természet-,környezetismeret
1
1
1
1
Biológia, egészségtan
1
1
1,5
Fizika
1,5 1,5
Kémia
1,5 1,5
Földrajz
2
1,5
Ének-zene-ritmus
1
1
1
1
1
1,5
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1,5
0,5
1
1
1
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5 0,5
1
1
0,5
Osztályfőnöki óra Érettségi előkészítő Tantervi modulok Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia Sporttörténet Küzdelem és játék
1
1
1
1
Tanulásmódszertan
0,5
Emberismeret, etika
0,5
Művelődéstörténet Társadalomismeret
Kötelező óra
20 20 20 22,5
22,5
22,5
25
25
**Szabadon tervezhető óra
2
3
3
4
4
2
2
2
Csoportbontás az iskola lehetőségei szerint – a közoktatási törvény 52. § 3., 7., 11. bekezdésben biztosított időkeret terhére, ill. annak figyelembe vételével, hogy biztosítva vannak-e a személyi feltételek – 30 főtől. *2012. szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon indul. ** Tervezhető órakeretből biztosítjuk a testneveléshez a plusz órákat.
84
4.3. Alapfokú művészetoktatás A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról. - Az 1. melléklet szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések kifutó rendszerben (a régi tantervek szerint) folytathatók oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. - A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletet, első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben (2011. szeptember 1-től) kell alkalmazni. Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
4.3.1. A zeneművészeti ág A zeneművészeti ágazaton a zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írás-olvasással. A szolfézs előképzősöket tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk. A hangszeres növendékek „A” és „B” tagozaton tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangverseny-látogató közönség nevelése. A „B” tagozaton az arra rátermett, kiváló tehetségű, zenei pályára készülő növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B” tagozatra, a szülők egyetértésével. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást jelenti zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé.
85
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI/ kifutó rendszerben
Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, orgona, hegedű, gordonka. Vokális tanszak: magánének Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet Egyéb tantárgyak: zenekar, Egyéb tanszak: kamarazene „A” tagozaton
2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka)
2+4+4 évfolyam (klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba)
2+4+2 évfolyam (szaxofon)
1+6 évfolyam (magánének) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az orgona és brácsa tanszakon a zárójelbe tett számjegyek az előképző és a hangszeres előtanulmányokat jelölik. „B” tagozaton
5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka)
3+4 évfolyam (klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba)
3+2 évfolyam (szaxofon)
5 évfolyam (magánének) „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Elmélet és egyéb főtanszakok „A” tagozaton
4+4 évfolyam (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet)
4 évfolyam (kamarazene)
„B” tagozaton 3+4 évfolyam (szolfézs) Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik, a kamarazene főtanszak számjegye a továbbképző évfolyamszámát jelöli. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Óraterv 86
Tantárgy
Évfolyamok Előképző
Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező tárgy
2
2
2
2
2
2 2
2
2
2
2
2
Kötelezően választható tárgy Választható
2
2
2
2-6
2-6 4-6
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
tárgy ÖSSZESEN
Az adott tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelően kell érteni.
Főtárgy:
hangszeres és magánének tanszakok (egyéni)
elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos) Kötelező tárgy:
szolfézs
zongora (adott tanszakok óratervének megfelelően)
Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer kamarazene tanszakon) Kötelezően választható tárgy:
elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom
gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, népzene. Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.
87
A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. „A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum)
évfolyamig 5 perc 2–3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum)
1–2. évfolyamon 10 perc 3–4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc
„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5–10. évfolyamig Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás „B” tagozaton
elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) hangszer minimum 2x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc „A” és „B” tagozat, rövid tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon „A” tagozaton (minimum)
88
-évfolyamig 5 perc évfolyam 10 perc évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum)
évfolyam 10 perc évfolyam 15 perc évfolyamtól 20 perc Magánének tanszakon
„A” tagozaton minimum 20 perc „B” tagozaton minimum 30 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy„A” tagozaton az 5. évfolyamtól:
elmélet: minimum 1x45 perc
gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton
elmélet: minimum 1x45 perc
gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő. Zenekar: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
NÉPZENE A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI
Hangszeres tanszakok: hegedű, koboz. Vokális tanszak: népi ének. Elméleti tanszakok: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom
89
Egyéb tantárgyak: kamarazene, (kétéves hangszertanulás után), népdalkör, népi játéknépszokás. Elméleti tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom,. A képzés időtartama Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. Hangszeres és vokális tanszakok: 2+10 évfolyam (hegedű,), 10 évfolyam (népi ének), 8 évfolyam (koboz), Elméleti és egyéb tanszakok: 2+10 évfolyam (szolfézs), 2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet), 2 évfolyam (népi játék-népszokás). Általános óraterv
Évfolyamok Tantárgy
Főtárgy
Előképző Alapfok
Továbbképző
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2-6
2-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Kötelező vagy 2 kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen
Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni.
Előképző: szolfézs; hangszer, népi játék-népszokások. Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás); Elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás). Kötelező tárgy: szolfézs. 90
Kötelezően választható tárgyak: – elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, – gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, népdalkör, kamarazene,. Választható tárgy: a fentiek vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág – zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág – képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet). Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.
A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos). A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: minimum 5 perc. Kötelező tárgy: a 4. évfolyam végéig a képzési idő minimum 2x45 perc. Kötelezően választható tárgy: hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, rövid tanszakokon az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc, gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni). Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. Kamarazene: minimum 1x45 perc, csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, népdalkör: minimum 2x45 perc. 91
Korrepetíció (zongorakíséret) (heti perc)
„A” tagozat TANSZAK OK furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tenorkürtbaritonkürt , tuba, ütő, hegedű, gordonka magánéne k
EK
ALAPFOK
„B” tagozat TOVÁBBKÉP ZŐ
ALAPFOK
TOVÁBBKÉP ZŐ
5
5
5
1 0
1 0
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 0
1 0
1 5
1 5
2 0
2 0
2 0
2 0
2 0
2 0
-
(2 0)
2 0
2 0
2 0
2 0
2 0
2 0
-
-
-
-
-
3 0
3 0
3 0
3 0
3 0
-
-
-
-
92
4.3.2. A táncművészeti ág: A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát.
A modern-kortárstánc tanszak célja, a modern- és kortárstánc technikák megismertetése az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakítása.
Célunk, hogy művészetoktatásunkban a kulturális értékek közvetítése ne a képességek függvénye legyen. Lehetővé kell tenni mindenkinek az önkifejezés és azonosulás esztétikai útját, segítve a személyes kreativitás és az egyéniség fejlődését.
MODERN-KORTÁRS TÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2.
Modern tánc tantárgyak Táncelőkészítő 4 gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet Összesen 4
3.
4.
5.
6.
4
4
4
4
Továbbképző 7. 8. 9.
10.
4 4
4 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1
4
4
4
4
4
4
4
1
1–2 1–2 1 1 1 1
1 1 4–6 4–6 4–6 4–6
1
A tanszak tantárgyai A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával. Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül saját lehetőségeik alapján választhatnak. Kötelező tantárgyak: Modern tánc – Táncelőkészítő gimnasztika – Esztétikus testképzés – Jazz-technika – Graham-technika – Limón-technika – Kontakt-technika – Modern jazz-technika – Improvizáció – Kompozíció – Tánctörténet NÉPTÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2 2 3–4 3–4 3–4 3–4 3–4 3–4 1 1 1 1
Népi játék, néptánc Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy Szabadon választható 2 2 1 1 1 tantárgy Összesen 2–4 2–4 4–6 4–6 4-6
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3–4 3–4 1
1
1
1
4–6 4–6 4–6
1
1
1
1
1
1
1
4–6 4–6 4–6 4–6 2
A tanszak tantárgyai Főtárgy: – Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: – Folklórismeret – Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: – Népi ének – Folklórismeret – Tánctörténet – Kinetográfia Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.
4.3.3. A színművészeti ágazat Célunk, hogy művészeti tevékenység révén neveljünk. Váljék a gyerek nyitottá, legyen elégedett, és merje vállalni önmagát. Saját választása alapján tanárai segítsége mellett olyan tevékenységet folytasson a művészetek területén, ami érdekli, amit szívesen végez, amihez tehetsége van. A
tanszak
célja:
a
konkrét
szakmai,
tantervi
követelmények
megtanítása,
drámapedagógiai szemléletformálás, látás kialakítása, alapismeretek megtanítása, esztétikai érzék, fogékonyság alakítása, gyakorlati megvalósítása, önismeret, társismeret alakítása – a közösségben való együttműködés fejlesztése. Az egyes drámai munkaformák megismertetése, használata lehetővé teszi a nehezen megfogalmazható gondolatok, érzelmek kifejezését, a meglévő ismeretek alkalmazását. Fontosnak tartjuk, hogy évente egy alkalommal minden csoport szerepeljen. A szereplés a jó felkészülés után örömöt, sikerélményt ad, boldoggá tesz, városi előadásokra, gálákra, rendezvényekre is felkészít.
3
SZÍNJÁTÉK TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv (óraszámok heti bontásban)
Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2.
3.
4.
5.
6.
2
2
2
2
2
Továbbképző 7. 8. 9.
10 .
Főtárgy Drámajáték
2
2
2
Színjáték Kötelező tantárgyak
2
2
3
3
Beszédgyakorlatok
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
Mozgásgyakorlatok Kötelezően választható
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
tantárgyak Szabadon választható
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 4-5
1 4-5
1 4-5
1 4-5
1 4-5
1 4-5
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1 46
tantárgyak Összesen
(2) 2(4)
(2) 2(4)
Megjegyzés: a fenti táblázat Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés tantárgyai Főtárgy: 4
drámajáték (2) + (1–6. évfolyam),
színjáték (7–10. évfolyam). Megjegyzés: a főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés.
Kötelező tantárgyak:
beszédgyakorlatok (1–8. évfolyam),
mozgásgyakorlatok (1–8. évfolyam). Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés: A 7–8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók).
vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható),
bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható),
tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható),
kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható),
színházismeret (a 3. évfolyamtól választható),
beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható). 4.3.4. A képző- és iparművészeti ágazat A vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalati vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára is. 5
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Évfolyamok Tantárgy
Előképző Alapok 1.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Rajz-festés-mintázás
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műhely-előkészítő
2
2 2
2
2
2
2
2
2
2
Vizuális
2.
Továbbképző
2–4 2–4
alapismeretek
Műhelygyakorlat Szabadon választható
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
tantárgy Szabad sáv Összesen:
A
rajz-festés-mintázás
2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6
és
a
műhelygyakorlatok
óraszáma
1-3
4–6 4–6 4–6 4–6
vagy 3-1
arányban
átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai
Az előképző komplex művészeti tantárgya: Vizuális alapismeretek Kötelező tantárgyak: 6
Rajz-festés-mintázás
Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:
Képzőművészet: grafika, festészet,
Iparművészet: kerámia, makett és papírtárgy készítés
Szabadon választható tantárgyak: Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.
A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képző- és iparművészet-oktatás kötelezően előírt
tantárgyai
és azok óraszámai
figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
4.4. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) 4.4.1. Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza (1-2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyermekben továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás
mindennapjaiba. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékek iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvető készségeket, képességeket fejleszt. 7
A gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épít az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza is (3-4. évfolyam). Motivált tanulása során fejleszti a gyermekben a felelősségtudatot, a munkafegyelmet, növeli a kitartását, s egyben gazdagítja érzelemvilágát. Mintákat ad az ismeretszerzés lehetőségeire, a feladat- és problémamegoldó képesség fejlesztésével lerakja a tanulási szokások alapjait, megismerteti a tanulási stratégiák elemi szintjét. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását. Lehetővé teszi a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociokulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak.
A differenciált pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre való törekvés áll. Ennek során a kisiskolás megismeri szűkebb és tágabb környezetét, az erkölcsi értékeket. Olyan humánus magatartásmintákkal, szokásokkal találkozik, amelyek formálják jellemét, ezáltal elősegítik személyiségének érését.
4.4.2. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Olyan motiváló tanulási környezetet kell biztosítanunk, amely a tanulók személyiségfejlődését úgy segíti elő, hogy közben önmagukat is megismerik. A gyermekek maguk is aktív részesei legyenek a tanulási folyamatnak. Legyenek képesek megnevezni és azonosítani az értékeket. A tantárgyak tananyagtartalma és a tanulói tevékenység megtervezése alapozza meg a környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.
Hon- és népismeret A gyerekek ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit, kiemelkedő magyar történelmi személyeket, tudósokat, művészeket stb. Olyan tevékenységeket kell gyakorolniuk, amelyek lehetővé teszik az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismerését, megbecsülését, az ezekkel való azonosulást. Alakítsanak ki harmonikus kapcsolatot a természeti és a társadalmi környezettel. Már az 1-4. osztályban megértik a gyermekek, hogy a magyarság tágabb hazája Európa. Ismerjenek meg körülöttünk élő népeket, olvassanak, halljanak eltérő szokásaikról, 8
életmódjukról, kulturális értékeikről. Ezáltal kialakul bennük a másság elfogadása, a másság iránti tisztelet.
Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása, annak érdekében, hogy felnőttként segítsék elő az élő természet fennmaradását, a társadalmak fejlődését. Fontos feladat a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése. Érzékennyé kell tenni őket a környezetük állapota iránt. Így lesznek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. A közvetlen környezetük értékeinek megőrzésével és gyarapításával alakul ki bennük a természet iránti tisztelet és felelősség.
Információs és kommunikációs kultúra Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő és bevezető szakaszában a spontán nyelvhasználatot egyre tudatosabbá kell tenni az egyéni különbségek figyelembevételével, differenciált fejlesztéssel. Ilyen módon érjük el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, öröm lehessen a gyermeknek. Önálló olvasás közben fejlődik képzeletük, irodalmi élményben lesz részük. Az értő olvasás az ismeretszerzés eszköze is. Képessé teszi őket tudásuk gyarapítására, önálló ismeretszerzésre.
Tanulás A tanulás az iskola alapfeladata, amely magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulási stratégiák megválasztásában a taneszközök használatában kiemelt szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A 6-10 éves gyermekek elsősorban tapasztalati úton szerzik ismereteiket, biztosítani kell számukra a felfedezés lehetőségét, a kreativitás fejlesztését. Alkalmazzuk számukra a személyre szóló, folyamatos, fejlesztő értékelést. Elengedhetetlen feltétel a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, és az alapvető készségek és képességek elsajátítása. Az 1-4. évfolyamon szükséges a könyvtárhasználat elemi ismereteinek elsajátítása, hiszen ez is hozzájárul az eredményes tanuláshoz. 9
Testi - lelki egészség A tanulók egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntően befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényüket. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. Azoknak a pozitív attitűdöknek, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását kell segíteni, amelyek javítják a gyerekek egészségi állapotát. Ismerjék meg az egészséges életmód alapvető összetevőit, szokásait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt szerep,
a
barátkozás
sikeressége,
melyhez
hozzájárul
- szükség esetén - a tanító segítő, indirekt irányítása.
Ennek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulatot felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A bevezető és a kezdő szakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Az olvasás és az írás megtanulása egymásra épül, fejlesztésük szorosan egymáshoz kapcsolódik, így a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évek élményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt formálható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítástanulás hozzájárul az állampolgári neveléshez.
4.4.3. Kulcskompetenciák Nevelési-oktatási munkánk során nagy hangsúlyt kapnak a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek: 1 0
-anyanyelvi kommunikáció -idegen nyelvi kommunikáció -matematikai kompetencia -természettudományos kompetencia -digitális kompetencia -hatékony tanulás -szociális és állampolgári kompetencia -kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia -esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A
kulcskompetenciák
elsajátítására
minden
egyénnek
szüksége
van
személyes
boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kompetenciák részben fedik egymást, és egymásba fonódnak. Mindegyik kompetencia részét képezi a kritikus gondolkodás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladataink: -énkép, önismeret -hon- és népismeret -európai kultúra és azonosságtudat -környezettudatosságra nevelés -tanulás tanítása -testi- lelki egészség -felkészítés a felnőttlét szerepeire
Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv Magyar
Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1. 2. 3. Kötelező óraszám
Nem kötelező óraszám
Kötelező óraszám
Nem kötelező óraszám
Kötelező óraszám
Nem kötelező óraszám
4.
Kötelező óraszám
4
4
3
2
4
4
5
5
Nem kötelező óraszám
1 1
irodalom Idegen nyelv Matematika Ének Környezet Rajz Technika Testnevelés Összesen Max. terhelés
1 5 1 1 1,5 1 2,5 20 20
1 5 1 1 1,5 1 2,5 20 20
0,5 1,5 2
0,5 1,5 2
3,5 1,5 1,5 1,5 1 3 20 20
1
3
0,5
4 1,5 2 1 1 3 22,5 22,5
1,5 2
0,5
0,5 2
4.5. Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) 4.5.1. Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív– képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a fejlesztő szakaszban viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az alapozó és fejlesztő szakasz a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, szocializáltságú
és
kultúrájú
gyerekeket
egyéni
képességüknek,
érdeklődésüknek
és
tehetségüknek megfelelően készít fel a további, sőt az élethosszig tartó tanulásra. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolatok kiépítésére és fenntartására szükséges készségeket és képességeket fejleszti bennük. A tanulási tevékenységek közben és a közösségi élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, akaratát, empátiáját és szolidaritását. Gyakorlatban igazolja a becsületesség, szavahihetőség és megbízhatóság értékét. Az intézmény a szocializációs folyamatban tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát. Megalapozza a jogok és kötelességek törvényes gyakorlását. 1 2
Kiemelkedő feladat a nemzeti, nemzetiségi hagyományok megismerése, tisztelete és őrzése. Az intézmény fejleszti a tanulók nemzeti azonosságtudatát, erősíti az Európához való tartozást, és arra készteti a tanulókat, hogy megismerjék és megbecsüljék más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját. Figyelmet fordít az egyetemes emberiség közös problémáinak bemutatására.
4.5.2. Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret Teremtsünk olyan tanulási környezetet, amely fokozza a személyek és dolgok iránti érzékenységüket, kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Így egyre kompetensebbek lesznek saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.
Hon- és népismeret A tanulók ismerkedjenek meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságaival, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeivel. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el, és gyakorolják azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek a család, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességét. Alapozzuk meg a tanulókban a nemzettudatot, mélyítsük el bennük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. Ismerjék meg a hazánkban, és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeit, becsüljék elért eredményeiket. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.
1 3
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként s majdan felnőttként is tudjanak élni az Európai Unió adta lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká, de legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, s az ezek megoldására kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjen érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Ez a fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Tudatosítsa tanulóinkban a társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Fejlesszük az 5–8.évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességeket: a konfliktuskezelés képességét, az együttműködés képességét, az intézményi élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalást, közéleti szerep gyakorlását.
Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. Tapasztalhatják meg a tanulók a rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben.
Környezeti nevelés A környezeti nevelés feladata, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, annak érdekében, hogy felnőttként képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, s ezáltal elősegítik nemcsak az élő természet fennmaradását, 1 4
hanem a társadalmak fejlődését is. Tegyük a
tanulókat képessé arra, hogy felismerjék és
megőrizzék a környezet sajátosságait, minőségi változásait, a környezet természeti és ember alkotta értékeit. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Információs és kommunikációs kultúra Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata mellett az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Nagy szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Az olvasás, a szóbeli és írásbeli önkifejezés legyen élmény, öröm a gyermek számára. Az intézménynek az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az információk megtalálására, szelektív használatára is kell nevelnie a gyerekeket. Sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.
Tanulás A tanulás az intézmény alapfeladata, amely magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését.
1 5
Valamennyi nevelő feladata, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését saját szaktárgyainak témái iránt, útba igazítsa őket a téma szerkezetével, elsajátításával kapcsolatban, tanítsa tanulni a gyerekeket. A tanulás elengedhetetlen feltétele az olvasási képesség megfelelő szintjének elérése, valamint az eredményes
tanulás
módszereinek,
technikáinak
elsajátítása,
gyakoroltatása,
mely
a
következőket foglalja magában:
az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése),
az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása,
az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése,
a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka,
az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása,
a gondolkodási kultúra művelése,
az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása,
az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.
A tanulás fontos színtere és eszköze az intézmény könyvtára és informatikai bázisa. Ismerkedjenek mega tanulók a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használatával. Legyenek tájékozottak a könyvtárhasználatban. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének és átadásának képessége.
Testi- lelki egészség Az intézmény személyi és tárgyi feltételével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek javítják a gyerekek egészségi állapotát. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A gyerekeket készítsük fel arra, hogy önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozzanak. Elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Ismerjék meg a környezet – otthon, iskola, közlekedés stb. – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
1 6
A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen serdülőkorban - a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Lényeges a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás is. Fordítsunk figyelmet kell a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az intézményi környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: -
az
-
a
egyéni
adottságok,
legfontosabb
képességek
pályák,
megismerésén
foglalkozási
ágak
alapuló
önismeret
tartalmának,
fejlesztése,
követelményeinek
megismerése, - a lehetőségek és valóság, a vágyak és realitások összehangolása.
Tudatosítsuk a tanulókban, hogy életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülhetnek. Nyújtsunk átfogó képet a munka világáról. Biztosítsunk olyan lehetőségeket a tanulóknak, amelyekben kipróbálhatják képességeiket, adottságaikat. A pályaorientáció folyamatában a tanórai és az iskolán kívüli tevékenységeket hangoljuk össze. A szociális és társadalmi kompetenciák tudatosítása, fejlesztése szükséges a tanulók társadalmi beilleszkedéséhez és az együttéléshez. Ebben kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése.
Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai
Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai Évfolyam Tantárgy
5. Kötelező óraszám
6. Nem kötelező óraszám
Kötelező óraszám
7. Nem kötelező óraszám
Kötelező óraszám
8. Nem kötelező óraszám
Kötelező óraszám
Nem kötelező óraszám
1 7
Magyar nyelv
2
2
2
2
Magyar irod.
2
2
2
2
Tánc és dráma
1
Idegen nyelv
3
3
3
3
Ember és társ.
2
2
2
2
0,5
Történelem
1
Hon-és népism. Matematika
4
3
Természetism.
2
2
1
Fizika
3
1
3
1,5
1
0,5
1
0,5
1,5
Biológia
0,5
Egészségtan
1,5
0,5 1
Kémia Földrajz
0,5
1
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és víz. kult
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
Testnevelés Osztályfőnöki
2,5
0,5
1
2,5
0,5
1
2
1
1
0,5
2
1
1 1
Mozgókép
1
Ember és társ. Etika Informatika
1,5
0,5
0,5
1
1
Összesen
22,5
2
22,5
2
25
3
25
4
Max.terhelés
22,5
3
22,5
3
25
4
25
4
1 8
4.6. Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve
(1-8. évfolyam) Fogyatékos tanulóink egyedi nevelési szükségletei jelentős mértékben eltérnek egymástól. A szellemi közösséget, a szakmai teamet alkotó gyógypedagógusok, pedagógusok folyamatos együttműködésében válik értékké a helyi tanterv. A gyógypedagógusok és pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában találják meg az egyediség eltérésének területeit, módozatait, és ezt igazítsák hozzá az egyedi sajátosságokhoz, sérülésekhez.
4.6.1. Sajátosságok A tantárgyi struktúra igazodik az enyhe értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz: integrált természetismereti tantárgyakat tartalmaz; az informatika tantárgyban hosszú előkészítő időszakot biztosít; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs, és az életvezetési kompetenciákra;
szerkezetében egymással szorosan kapcsolódó egységekből épül fel; fejlesztési feladatai lehetővé teszik a tanulók egyéni haladási ütemének figyelembe vételét. Bevezető szakasz Célja átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával –, hogy a tanuló képes legyen az alapkészségek elsajátítására. A sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő biztosítása kiemelt fontosságú ebben az életkorban. Tág teret adunk az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt.
Kezdő szakasz Kiemelt célja a tanulási képességek intenzív fejlesztése, alapvető képességek és alapkészségek kialakítása. 1 9
A tanulók önismeretének fejlődését elősegítő tanulási, viselkedési szokások elsajátítása, magatartási normák kialakítása. A sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.
Bevezető és kezdő szakasz műveltségi területei és tantárgyai (1–4. évfolyam)
NAT
műveltségi
területek
(részterületek) Magyar nyelv és irodalom
Tantárgyak – Szakaszok Bevezető szakasz 1. évfolyam
2. évfolyam
Kezdő szakasz 3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Matematika
Informatika
–
Informatika
Környezetismeret
Környezetismeret
Ének-zene
Ének-zene – tánc
Rajz és kézművesség
Rajz és kézművesség
Életvitel és gyakorlati
Életvitel és gyakorlati
Ember és társadalom
ismeretek
ismeretek
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
Ember és társadalom
Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ének-zene – tánc Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek
Alapozó és fejlesztő szakasz Célja, hogy szerves folytatása legyen az előző szakaszoknak. Az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás, lehetőségeinek megteremtésével. A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez. A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. 2 0
Alapozó és fejlesztő szakasz műveltségi területei és tantárgyai (5–8. évf.)
Tantárgyak – Szakaszok NAT műveltségi területek (részterületek)
Alapozó szakasz 5. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
6. évfolyam
Fejlesztő szakasz 7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom –
Magyar nyelv és irodalom
dráma
– dráma
–
Idegen nyelv
Ember és társadalom
Történelem és társadalmi
Történelem és társadalmi
(hon- és népismeret)
ismeretek
ismeretek
(hon- és népismeret)
(hon- és népismeret)
Matematika
Matematika
Matematika
Informatika
Informatika
Informatika
Művészetek – dráma Élő idegen nyelv
Ember a természetben (hon- és népismeret)
Természetismeret – Természetismeret
Biológia, egészségtan
(hon- és népismeret)
Természetismeret – Fizika, kémia
Földünk és környezetünk
Földrajz
Földrajz
Ének-zene – tánc
Ének-zene
Rajz és kézművesség
Rajz és médiaismeret
(vizuális kultúra)
(mozgóképkultúra)
Életvitel és gyakorlati
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
ismeretek
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
Emberismeret, etika
Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
Művészetek
Életvitel és gyakorlati ismeretek
2 1
Kötelező és választható tanórai foglalkozások Szakaszok – Évfolyamok Tantárgyak
Bevezető szakasz
Magyar nyelv és irodalom
Kezdő szakasz
1.
2.
3.
4.
8
8
8
7
Magyar nyelv és irodalom – dráma
Alapozó
Fejlesztő
szakasz
szakasz
5.
6.
7.
8.
6
6
5
5
0
0
Élő idegen nyelv Matematika
5
5
4
6
5
4
5
4
Informatika
0,5*
0,5*
0,5*
1*
1*
1*
1*
1
1
1
2
2
1
1
2
2
1,5
1,5
2
2
2
2
Természetismeret – Fizika, kémia
1,5
1,5
Természetismeret – Biológia, egészségtan
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
2,5
3
3
Környezetismeret Történelem és társadalomi ismeretek Természetismeret
Ének-zene 1
1
1
1
1
0,5*
0,5*
0,5*
1*
1*
Rajz és kézművesség
1
1
1
1
1
Rajz és médiaismeret
0,5*
0,5*
0,5*
0,5*
0,5*
Ének-zene – tánc
Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
1 1
1
1
1
2,5
2,5
0,5*
0,5*
0,5*
0,5*
0,5*
3
3
3
3
3
3
3
3
1
1
1
1
Osztályfőnöki Kötelező óraszám
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Szabadon tervezhető órák *
2
2
2
3
3
1
1
0
Habilitáció/rehabilitáció 15%
3
3
3
3
3
3
4
4
Összes óraszám
23
23
23
25,5
25,5
25,5
29
29
2 2
4.7. Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve a 9-12. évfolyamon A megszilárdító szakasz (9-10.évfolyam) Elsődleges cél az előző képzési szakaszban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. A tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.
Műveltségi területek és tantárgyak Tantárgyak – Szakaszok NAT műveltségi területek (részterületek)
Megszilárdító szakasz 9. évfolyam
Magyar nyel és irodalom Művészetek – dráma Élő idegen nyelv Ember és társadalom (hon- és népismeret) Matematika Informatika Ember a természetben (hon- és népismeret) Földünk és környezetünk Művészetek
Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Emberismeret, etika
10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom – dráma – Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) Matematika Informatika Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika, kémia (hon- és népismeret) Földrajz Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség (vizuális kultúra) Pályaorientáció Szakmai előkészítés Szakmai alapozás Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 3
Tantárgyi rendszer és óraszámok Szakaszok –évfolyamok Tantárgyak
Megszilárdító szakasz 9. évfolyam
10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
5
5
Történelem és állampolgári
1
1
Élő idegen nyelv
2
2
Matematika
4
4
Informatika
2
2
Természetismeret – Biológia,
1
1
2
2
2
2
4,5
4,5
Testnevelés és sport
3
3
Osztályfőnöki
1
1
Kötött óraszám
27,5
27,5
Kötelező óraszám
27,5
27,5
0
0
ismeretek
egészségtan Természetismeret- Fizika, kémia Földrajz Pályaorientáció
Szabadon tervezhető órák
4.8. Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő speciális program
(11-12. évfolyam) 4.8.1. A program jogi alapjai
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
A 2/2005. (III.1) OM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei kiadásáról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékosok esélyegyenlőségéről 2 4
11/1994. MKM rendelet
A speciális szakiskola tanulója lehet az a fiatal, akinek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében erre javaslatot tett. Intézményünk pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazásra került a Kt. 27. § (10) bekezdés alapján a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása. 4.8.2. A tanulásban akadályozott tanulók oktatási rendszerének struktúrája Alapfokú oktatás 1.-8. évfolyamok
Középfokú oktatás 9. évfolyam
Megszilárdító szakasz
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam A követelmények teljesítéséről átfogó szöveges értékelés a képzés befejezésekor. Sem írásbeli, sem szóbeli vizsga nincs. Az ismeretek elsajátításáról az év végi gyakorlaton adnak számot bemutatással a szintetizálás szintjén.
„A” Továbblépni képes
Szakmai képzésbe bekapcsolódhat
Felügyelet mellett hasznos munkavégzésre képes
Kt. 27.§ (10). Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő évfolyamok
„B” Részt vett
Rehabilitációs munkahelyen, állandó felügyelet, irányítás mellett részmunkafolyamatok végzésére képes
2 5
4.8.3. Sajátosságai A speciális szakiskola az értelmileg sérült, tanulásban akadályozott fiatalok középfokú képzését biztosítja. Munkába álláshoz, életkezdésre felkészítő képzés keretében intézményes keretek között tanulhatnak azok a fiatalok, akik szakmatanulásra nem képesek. A képzés ráépül az alapfokon és a 9-10. évfolyamokon folytatott nevelésre-oktatásra. Megalapozott elméleti ismeretanyagot képességfejlesztő tevékenységeken keresztül valósít meg, ügyel az alapkészségek és jártasságok, a problémák gyakorlati feldolgozásának folyamatára. Az önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő program-modul elsajátításában részt vehetnek azok a fiatalok, akik gyenge értelmi képességük miatt, gyenge teljesítményt nyújtanak, határesetek vagy alacsony szinten álló IQ-val rendelkeznek. Az egyéni képességek, a támogatás és a perspektíva mindenki számára különböző. A speciális szakiskolára nagy feladat hárul az értelmi fogyatékos fiatalok családi életre nevelésében, általában a szocializációban. A nevelésnek az élet minden olyan területére ki kell terjedni, amely a felnőtté válás folyamatában felmerül. A választható modulokban a tananyag biztosítja, hogy a különböző képességű fiatalok számára is legyen fejlesztő a program, jöjjön létre az átjárhatóság a speciális szakiskolák között, csökkenjen a lemorzsolódás, alakuljon ki az egyéni képességekre szabott optimális képzési idő. Biztosított a komplex felkészítés, lehetővé teszi a későbbi irányítás melletti eredményes munkavégzést, esetlegesen a munkaerőpiaci beilleszkedést.
4.8.4. Modulok rendszere (11-12. évfolyam) ÓRASZÁM MODULOK
Heti
1. év
2. év
30
1140
1140
1. Állampolgári ismeretek Modell
2. Családismeret és egészségügyi ismeretek 3. Gazdálkodási ismeretek 4. Háztartási ismeretek 5. Konyhai ismeretek
2 6
A modell intézményi és tanórai keretek között is megvalósítható. Valamennyi modul együtt, de külön-külön is beépíthető a speciális szakiskolai képzésbe. Lehetőség van más modulok adaptálására is a tanulói és munkaerő piaci igények szerint. A program kétéves képzési időre készült. Lehetőséget nyújt a helyi sajátosságokból eredő módosításokra, kiegészítésekre (más modulok beépítése) és a képzés összehangolására. A gyógypedagógus egyik feladata, hogy biztosítsa a tanulók számára az egyes modulok és azok részei közötti összefüggések meglátását, megértését. Másik feladata, hogy biztosítsa a képzésben segítők munkájának összehangolását. Az önálló életkezdési és életvezetési képességek kialakításában elsődleges szerep jut a családnak, a családi nevelésnek. Az
ismeretszerzés
direkt
módon
kialakított
családmodellel,
családi
szerepek
és
munkamegosztások alkalmazásával történik. Gyógypedagógus irányításával a segítők és a tanulók közösen tervezik és szervezik meg a napi tevékenységeket. Óraszámok alakulása: napi 6 óra, heti 30 óra. Az előre elkészített havi tervekből minden pénteken a következő hétre lebontott tervet ajánlatos készíteni.
Személyi feltételek A tanulócsoport létszáma: maximum 10 fő A gyakorlati tapasztalás útján történő ismeretszerzés e formájában a 10 fő foglalkoztatása egyszerre, egy időben sok. A segítők bevonásával 3-5 fős kiscsoportok kialakításával minden tanuló számára biztosítható az ismeretek, tevékenységek készség- és képességszintű elsajátítása. A családon belüli szerepek, kapcsolatok, munkamegosztások begyakorlása, rögzítése mindenki számára biztosított. Pedagógus: 1 fő gyógypedagógus - főiskolai végzettség. 1 fő pedagógus – főiskolai végzettség. Segítők: 2 fő segítő szakember - középfokú végzettség + szakképesítés. 1 fő pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztens. 1 fő karbantartó/ „ezermester”. 2 7
Értékelés, minősítés Az értékelésnél kiemelten ügyelni kell a tanuló - a pedagógus – a család egységére. A kapcsolatrendszeren keresztül a pedagógus önismerete, a szülők önismerete, a tanulók önismerete. Az értékelési rendszerben szükséges redukálni a szubjektív elemeket. Törekedni kell az értékelésben megnyilvánuló információk megfelelő értelmezésére. Az értékelés szempontjai
a képességek fejlődése,
önmagához mért fejlődés,
magatartási, viselkedési normáknak való megfelelés.
Az értékelés formái
folyamatos szóbeli pozitív megerősítés és a hiányosságok korrigálására való utalás,
érdemjegyek (1-5 skála),
egy-egy produktum bemutatása,
teljesítmények elemzése közösen vagy önállóan,
értékelő tájékoztatás.
Az értékelés rendszeressége
napi, heti gyakorisággal (szóbeli, érdemjegyes),
félévenként (szöveges, értékelő tájékoztatás),
a követelmények teljesítéséről átfogó szöveges értékelés a képzés befejezésekor,
sem írásbeli, sem szóbeli vizsga nincs. Az ismeretek elsajátításáról az év végi gyakorlaton adnak számot bemutatással a szintetizálás szintjén.
A szöveges értékelés tartalma
az értékelt időszakban mutatott pozitív vagy negatív fejlődés,
a kiemelkedő fejlődést vagy hanyatlást mutató területek,
személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődése, milyensége,
javaslatok, tennivalók a jövőre.
2 8
Átfogó szöveges értékelés formái
a követelményt kiválóan teljesítette,
a követelményt jól teljesítette,
a követelményeknek csak részben felelt meg.
A program/modul elvégzésének igazolása A kétéves képzés befejezésével a tanulók tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány a képesítés megszerzését igazolja, mely tartalmazza a továbblépés lehetőségét is. 4.8.5. Az ajánlás formái
„A” „A” Továbblépni képes
Szakmai képzésbe bekapcsolódhat
Felügyelet mellett hasznos munkavégzésre képes
„A” Továbblépés lehetőségei 1. Szakmai képzésbe bekapcsolódhat az a tanuló, aki a program/modul követelményeit maradéktalanul teljesítette és minősítése: a követelményt kiválóan teljesítette (lehetőség szakmatanulásra: varrás, szövés, mezőgazdasági tevékenységek). 2. Felügyelet mellett hasznos munkavégzésre képes az a tanuló, aki a program/modul minimum követelményeit elsajátította és minősítése: a követelményt jól teljesítette (betanított munkás feladat ellátására alkalmas
„B”
2 9
„B” Részt vett
Rehabilitációs munkahelyen, állandó felügyelet, irányítás mellett részmunkafolyamatok végzésére képes
„B” Részt vett A jelenlegi legjobb felkészítés mellett sem válnak alkalmassá teljesen önálló munkavégzésre. Minősítése: a követelményeknek részben felelt meg (lehetőségeik: elsősorban védőrehabilitációs munkahelyeken, állandó felügyelet, irányítás mellett, részmunkafolyamatok végzésére alkalmas).
4.9. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg a tagintézmények helyi tanterve alapján.
2. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -
A taneszköz feleljen meg a tagintézmény helyi tantervének.
-
Azokat
az
eszközöket
részesítjük
előnyben,
amelyek
több
éven
keresztül
használhatóak. -
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk.
-
A tankönyvhöz megfelelő munkafüzet is álljon rendelkezésre.
3. Intézményünkben a nevelő-oktató munka során a pedagógusok hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához. 4. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. 3 0
5. Tanítási év közben a beszerzések nem változtathatók. (KT. 19. § (1-2.)) 6. Az ingyenes tankönyvre jogosultak körét a 1159/2002. (IX. 26.) kormányrendelet adja meg.
Az intézményi tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy – az intézménytől történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – az oktatásban részt vevő
a.) tartósan beteg vagy fogyatékos, b.) három vagy többgyermekes családban élő c.) rendszeres
gyermekvédelmi
támogatásban
részesülő
tanulók
részére
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.
4.9.1. Az alapfokú művészetoktatás kottaanyagainak, tankönyveinek kiválasztási elvei
A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag kiválasztása.
A zeneművészeti ágazaton a kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja,
hogy a zenei anyag maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyvválasztásánál szintén a tantervi programok az irányadóak. Minden művészeti ág tanításánál alapvető követelmény, hogy a tankönyveket, segédanyagokat metodikailag következetesen építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva válasszuk meg, figyelembe véve, hogy az a szülőknek ne jelentsen indokolatlan anyagi terhet.
4.9.2. Tanulásban akadályozott tanulók taneszközeinek speciális kiválasztási szempontjai A tankönyvek tartalmukban, információikban, ábravilágukban, a feldolgozás mélységében igazodjanak a fogyatékos tanulók szükségleteihez. A taneszközök legyenek alkalmasak a különböző szintű (differenciált) munkáltatásra. 3 1
A tankönyvek ne legyenek túlzsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek.
4.9.3.A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás rendjét minden tanév elején a tagintézmények nevelőtestülete határozza meg. A tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott kijelölése és megbízása a főigazgató feladata
4.10. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei
4.10.1. Az általános iskolai tagintézményekben 1. Intézményünk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be,
a
szülő
kérje
gyermeke
felvételét
az
iskolába.
A beiratkozás napjától a gyermek tanulói jogviszonyban áll. (KT. 6. § (2))
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni (KT. 17. § (1)): -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát
-
a szülő személyi igazolványát;
-
a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
-
a Nevelési Tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta);
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
-
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni (KT.17. § (3)): - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. Az év közben jelentkező tanulónál, szükség esetén szintfelmérést végzünk. Amennyiben a tanuló korábban más idegen nyelvet tanult, a szülővel való 3 2
megállapodás alapján az iskola főigazgatója dönt felvételéről.(KT.19. § (1))
6. Az intézmény beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésére az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola főigazgatója dönt. (KT. 6.§(4))
4.10. 2. sportiskolába való bekerülés és a továbbhaladás feltételei, átjárhatóság, értékelés A tanulók felvétele előzetes jelentkezés alapján történik. Az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségi alkalmassági vizsgálat követelményeinek. Az iskola – a felsőbb évfolyamokra történő felvételkor és a továbbhaladás elbírálásakor - előnyben részesíti az azonos tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok esetén a sportteljesítményt, az Egyesületekkel kötött együttműködési megállapodás alapján. Azok számára, akik a nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai tanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt, biztosítjuk a tanulmányok folytatását. Kiemelkedően fontos, hogy pedagógiai értékelésünk az önértékelésre való nevelés eszköze legyen. Az értékelés a fejlesztő, személyiségformáló, tanulást segítő
szerepét erősítse.
Előtérbe kerül az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója.
4.10.3.Az alapfokú művészeti oktatásban Az előkészítő osztályokba a felvétel jelentkezés alapján történik. Az alapfok 1. osztályába az előkészítő osztály elvégzése után az ott kapott értékelés alapján a növendék felvehető. Ha a tanuló előképző osztályt nem végzett, felvételéről – a bizottság véleménye alapján a főigazgató dönt.
4.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei (KT. 70. § (4)) 4.11.1. Az általános iskolai oktatásban
3 3
1. A második-nyolcadik évfolyamtól a tanuló – beleértve a sportiskolai oszutályba járó gyermeket- az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv
„A továbbhaladás feltételei” c.
fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.
A második -nyolcadik évfolyamom minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A moduláris tárgyak értékelése szövegesen történik, melynek átváltási szabályait a helyi tanterv tartalmazza. 2. Ha a tanuló a második -nyolcadik évfolyamon tanév végén valamely tantárgyból vagy tantárgyakból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 3. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a négyet, a tanulónak a javító vizsga letételére legkevesebb két napot biztosítani kell. 4. A második évfolyamtól a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a készségtárgyak kivételével osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola főigazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (KT. 69. § (2)); - az iskola főigazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket
az
előírtnál
rövidebb
idő
alatt
teljesítse
(KT. 71. § (3)); -
egy
tanítási
döntése
alapján
évben
250
osztályozó
óránál vizsgát
többet tehet
mulasztott,
(11/1994.
(VI.
és 8.
a
nevelőtestület
MKM
rendelet
20.§ (6)).
5. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott (KT. 71.§ (1)).
3 4
6. Engedélyezhető az évfolyamismétlés az első évfolyamon abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne a tanuló. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola főigazgatója dönt.
4.11.2. Az alapfokú művészeti oktatásban
A továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány, valamint az alapfokú vizsga letétele jogosít.
A zeneművészeti ágban legyen képes szóló, kamarazenei és zenekari anyag önálló, stílusos, színvonalas feldolgozására.
A táncművészeti ágban legyen képes a tanult tananyag stílusos, harmonikus és koordinált bemutatására; az évfolyamokon tanult táncok sajátosságainak, a térformáknak és a lépésanyagnak pontos és helyes bemutatására.
A színművészeti ágban legyen képes a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére.
A képzőművészeti ágban feltétel az önálló kompozíciók alkotása, a foglalkozásokon való rendszeres részvétel, valamint a feladatok határidőre történő igényes elkészítése. Az egyes tanszakok évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményeit a tantervi programok tartalmazzák.
Tanulmányai során a növendék – szülői kérelem alapján – két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, vagy indokolt esetben – ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne, osztályát folytathatja. Az utóbbi esetben az osztályzat helyére „nem osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalomjegyet kap.
A tanuló képzési ideje alatt egy alkalommal – a tanulmányi követelmények nem-teljesítése miatt – évfolyamát megismételheti. 3 5
4.11.3.Tanulásban akadályozott tanulóknál
A tanulásban akadályozott tanulók esetében élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségeivel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás-tanulás egész folyamatában.
A fogyatékos tanuló az egy évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a tanulmányi idő meghosszabbításával is teljesítheti. Ilyenkor a magasabb évfolyamra lépés feltételeit (a hiányzásra vonatkozó előírások kivételével), a megnövelt képzési idő végéig kell teljesítenie.
4.12. Évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltétele (KT. 76.§ (1-3)) Az intézmény helyi tantervének biztosítania kell az tagintézményváltást, a tanuló átvételét. A tagintézménybe felvett tanulók osztályba vagy csoportba való besorolásáról a főigazgató dönt. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető: ennek egyik formája az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy tagintézménybe, más iskolába. A másik iskolába való átirányítás csak abban az esetben alkalmazható, ha az átvételről a másik iskola igazgatójával megállapodás történt.
4.13. A tanulói jogviszony megszűnése (KT. 75. §) -
Az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.
-
A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.
-
Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.
3 6
-
Az intézmény a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
-
A tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásul vételének napján.
-
A tankötelezettség megszűnése után az intézmény kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a 8. évfolyamot, mert az intézményben nem folyik felnőttoktatás.
-
Nem tanköteles tanulónál, ha az intézmény kötelező foglalkozásairól meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (11/1998. VI. 18.) MKM rendelet 20. § (6)
- A tanulónak távozás előtt rendeznie kell esetleges intézményi tartozását.
4.14. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 4.14.1. Az általános iskolai tagintézményekben 1. Az intézmény a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. - az első évfolyamon és második évfolyam félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.
A szöveges minősítés a tanulók teljesítményétől függően a következő lehet :
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkóztatásra szorul 3 7
Év közben a szöveges értékelés mellett érdemjeggyel is értékelünk. A következők alapján történik az érdemjegyre történő átváltás: Teljesítmény
Szöveges értékelés
Érdemjegy
0-33%
Felzárkóztatásra szorul
1 (elégtelen)
34-50%
Megfelelően teljesített
2 (elégséges)
51-75%
Megfelelően teljesített
3 (közepes)
76-90%
Jól teljesített
4 (jó)
91-100%
kiválóan teljesített
5 (jeles)
A javaslattól tantárgyanként és témakörönként el lehet térni.
A szöveges értékelés menete (KT. 70.§) A) A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés szabályozása. B) A folyamat tartalmának leírása: A tanuló önmagához mért fejlődése a tantárgyi követelményeket alapul véve a következő területeken: a. Beszédkészség b. Írás-olvasás képessége c. Számolási készség d. Logikai készség e. Kreativitás
f. Problémamegoldó gondolkodás C) Folyamat leírása:
Tevékenység
Módszer/Forma
Helyzetfelmérés: Diagnosztizáló mérés képességek bemeneti vizsgálata A helyzetelemzés Szóbeli megbeszélés eredményéről szülők tájékozt. Továbblépés a Szóbeli megbeszélés szülők segítségével, fejlesztés megbeszélése
Felelősség (ki, mikor) Osztálytanító, szeptember Osztálytanító, szeptember vége Osztálytanító, szeptember vége
Ellenőrzést végző személy Munkaközösségvezető, igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
igazgatóhelyettes
3 8
Egyéni fejlesztés, Szóbeli megbeszélés differenciálás Szummatív felmérés Témazáró tudáspróbák, a készségtárgyaknál a tanult ismeretek együttes alkalmazása. A tanítási-tanulási Formatív ellenőrzés-a folyamat ellenőr- hiányosságok feltárása, zése, értékelése korrekció Szummatív felmérés Témazáró, tudáspróbák, korrekció Félévi és év végi Írásban, hosszabb szöveges ért. formában(összefüggő) ellenőrzőben, bizonyítványban.
Osztálytanító, szaktanár, szülő, havonta Tanító, szaktanító,január vége
igazgatóhelyettes
Tanító, szaktanítóáprilis 15.
igazgatóhelyettes
Tanító, szaktanítómájus 15. Osztályfőnök, szaktanítók, félévkor, év végén.
igazgatóhelyettes
igazgatóhelyettes
igazgató
D) Dokumentáció: mérési lapok, (munkaközösség által összeállított) Félévkor tájékoztató füzet, év végén bizonyítvány, anyakönyv, egységes követelmény alapján.
4. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 5. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) 6. Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény esetén a 2. évfolyam év végétől a félévi értesítőbe 5d, az év végi bizonyítványba a kitűnő minősítés kerül beírásra az adott tantárgyra vonatkozóan. 7. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 8. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 9. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján javasoljuk a szaktárgyat tanító nevelőknek:
Teljesítmény
Érdemjegy 3 9
0-33%
elégtelen
34-50%
elégséges
51-75%
közepes
76-90%
jó
91-100%
jeles
A javaslattól a szaktanárok- megállapodása alapján -tantárgyanként, témakörönként eltérhetnek.
10.Az osztálynaplóban vezetett érdemjegyek jelölésénél az alábbi szabályok alapján járunk el: Tevékenységformák
Rendje
Korlátai
Szóbeli felelet a tanórákon
bármely tantárgyi órán, előzetes bejelentés nélkül
-
Jelölése a naplóban (szín) kék
Írásbeli felelet a tanórákon
bármely tantárgyi órán, előzetes bejelentés nélkül
-
kék
Tudáspróba, felmérés
bármely tantárgyi órán, előzetes bejelentéssel
-
kék
Témazáró dolgozat
1-1 téma lezárása után gyakorlással előkészítve, összefoglalással
1 nap 2 tantárgyból íratható, előre jelezni kell
piros
Tanórai munka Tananyaghoz kapcsolódó egyéb tevékenység (memoriter, versenyeken való eredményes szereplés) Írásbeli munkák külalakja
bármely tanórán bármely tantárgyhoz kapcsolódóan
-
zöld zöld
bármely tantárgyhoz kapcsolódóan
-
zöld
4 0
11. Egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 4.12. A szaktanárok feladata az értékelési folyamatban: - Minden tantárgyból havonta minimum 1-2 érdemjegyet adni. - A szóbeli és írásbeli beszámoltatás arányát közelíteni az 50-50%-hoz. - Az év végi minősítésnél az adott osztályzatokat figyelembe venni. - Az írásbeli témazárók megíratását egy héttel megelőzően bejelenteni. - Az írásbeli témazárókat 10 tanítási napot nem meghaladóan kijavítani. 4.13. Az osztályfőnök feladata az értékelési folyamatban: - Abban az esetben, ha az év végi jegyek lényegesen eltérnek a tanítási és közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályozó konferenciát megelőzően felhívni a szaktanár figyelmét az eltérésre. - Az osztályozó konferencián jelzi a tantestületnek az esetleges lezárási problémákat.
4.14. A nevelőtestület feladata az értékelési folyamatban: - Az osztályozó értekezleten szükség szerint a nevelőtestületnek jogában áll az osztályzatot módosítani.
4.15. Intézményünk felső tagozatán az alábbi modulokat tanítjuk: 5.évfolyam -Tánc és dráma 6.évfolyam -Hon és népismeret -Egészségtan 7.évfolyam -Mozgókép és médiaismeret 8.évfolyam -Ember- és társadalomismeret, etika A továbbhaladás feltétele a tantárgyi minimumkövetelmény teljesítése. Az egyes modulok értékelése és minősítése szövegesen történik, mely beszámít az iskolai évfolyam sikeres elvégzésébe.
4.2. Az alapfokú művészeti oktatásban
4 1
A művészeti ágakban az alábbi szempontok szerint értékeljük a tanulók tudását, szorgalmát: évközi, órai munkában nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartás, szorgalom, valamint meghatározott időre (határidőre) megtanult (elkészített) mű (alkotás) előadása (kiállítás).
1. A tanulók tudásszintjének értékelése: egyik formája a hangversenyeken való részvétel, másik a vizsgákon való szereplés. Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy a növendék legyen képes a zenei anyagot:
életkora és egyéni képességei készsége szintjén kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni.
A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit és a tanár munkájának eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók fejlődéséről.
2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái
Az értékelés formái félévenként minden egyes tagozaton:
félévenként (félévkor és év végén)
osztályzattal
A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát minősíteni és értékelni kell, figyelembe véve a tanuló képességeit és készségeit, nem mellőzve az értékelés motiváló tényezőjét sem. Minden művészeti ág, valamennyi évfolyamában -az előképzőtől a továbbképző befejezéséig- a tudás és szorgalom értékelése ötfokozatú jegy valamelyikével történik.
3.A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése
5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális, kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, 4 2
biztonsággal játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken. 4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80 %-át, kevésbé fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem 100 %-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a rendezvényeken. 3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt, szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem jól játszik és nem jó hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. Ha nem mutat javulást, akkor el kell tanácsolni. 2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni, szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit szülei erőltetnek gyermeke akarata és képessége ellenére a zene és egyéb művészetek hiábavaló tanulására. Próbaidő nélkül el kell tanácsolni, a szülővel megbeszélve gyermeke alkalmatlanságát e pálya iránt. 1 (elégtelen): az évfolyam előírt anyagát nem végezte el.
4. A szorgalomjegyek tartalmi értékelése 5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató 4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel az órákra. 3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmezetésre és erős tanári ráhatással végzi el. 2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmezetésre sem végzi el feladatait. A tudás jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjának kiszámítási alapját képezik. A szorgalom jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a tanulmányi átlag kiszámításába
5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése intézményi szinten 4 3
A növendékek tudásszintjének időszakos mérése – a nevelőtestület véleménye alapján – meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamot válasszunk, amikor a megalapozó tudásszintet, egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ. A képzés sajátosságaiból adódóan az előképző osztályok elvégzése után, a 3. osztály végén szintfelmérés történik. A növendék az alapfok végén művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően művészeti záróvizsgát tehet. Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására vagy más tanszakra irányítjuk. A hangszeres 4. osztályok anyaga már magasabb tudásszintet követel, ez indokolja, hogy a 3. osztály végén fokozott figyelmet fordítsunk az addig elsajátított ismeretek készséggé válásának megfigyelésére. A követelményszint alatt teljesítő tanulóknak lehetőséget adunk osztályának folytatására, vagy átirányítjuk más tanszakra. Az alapfokú osztályok összefoglaló-befejező vizsgája az eddigi tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét jelenti.
Az utolsó továbbképző osztály végén záróvizsgát tehet, mely koncertszerű előadás formájában történik. A táncművészeti ágazaton
az egyes táncok sajátosságainak megfelelő bemutatása
az egyes táncok stílusos, korhű, a kornak megfelelő előadása
lépésanyag és motívumok stílusos bemutatása, megfelelő kivitelezése
fizikai állóképesség fejlődése
térformák pontos és helyes bemutatása (tér-ritmus-dinamika)
harmonikus, koordinált bemutatás
kapcsolatteremtés
kreativitás és improvizációs készség
a párral táncolás technikájának biztonságos elsajátítása 4 4
a néptáncokhoz tartozó dalok ismerete
A színművészeti ágazaton
Drámajáték A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze:
a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése
a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés
a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató
A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyait irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét is. Folyamatos, kifejtett szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat, hogy megismerjék, elemezzék és helyesen értékeljék beszélő környezetüket és önmagukat; továbbá, hogy törekedjenek a képességeik szerinti legjobb beszédállapot elérésére és megőrzésére. (A tanévek végén az osztályzat és a szóbeli értékelés mellé ajánlott egy állapotfelmérő lapot is a tanulók kezébe adni.)
Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelési differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyünk figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, estenként írásos) formát. 4 5
A képző- és iparművészeti ágazaton
évközi munka és az év végi záró kiállításra készített önálló alkotás
órai teljesítmény, a kapott feladat megvalósítása, aktivitás
szakmai nyelv elsajátítása
anyagkezelés - technika - kivitelezés
témaválasztás - ötletesség - eredetiség
egy-egy feladatcsoport lezárásakor értékelhető az arra készített alkotás tartalmi formai és technikai kivitelezése
Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést javasoljuk. Ennek formái:
jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása. Az alapfok és továbbképző (1-10.) évfolyamain a minősítés osztályzással történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tanulók munkáját a tanév közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Adjunk lehetőséget a feladathoz kapcsolódó oldott beszélgetésre, konzultációra. Az évközi munka beszámoltatása – az elmélet esetében – szóban vagy írásban történjék, félévenként legalább egyszer.
A gyakorlat számonkérése az adott feladatcsoport végeztével történjék, melyet célszerű a soron következő téma elindításával összekapcsolni. Az értékelésnél ösztönözzük a tanulók megnyilatkoztatásait saját, illetve társaik munkájáról. Ezt a tanár véleményalkotásában indokokkal alátámasztva erősítse, vagy cáfolja meg. A tanulók elméleti tudását, valamint gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5 osztályzatok valamelyikével kell értékelni. Felsőbb évfolyamba csak olyan tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Biztosítani kell a minél szabadabb megnyilatkozást, akár szóban, akár a kész munkát illetően. A tanulók tudását, teljesítményét, valamint gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5 osztályzatok valamelyikével kell értékelni. 4 6
A továbblépés feltétele a foglalkozásokon való rendszeres részvétel, valamint a feladatok határidőre történő igényes elkészítése
4.3. Tanulásban akadályozott tanulók értékelésének specialitásai:
A tanulók egyéni teljesítményét korábban elért eredményeinkhez viszonyítjuk, értékeljük fejlődésüket, vagy ha nincs fejlődés, keressük annak okait. Esetükben nagy hangsúlyt kap a diagnosztikus értékelés. A gyógypedagógusok, pedagógusok megbeszélik a felmérések tapasztalatait, a hiányosságok pótlására egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki. Ha szükséges, lehet külső kontrollként a Pedagógiai Intézettől, szaktanácsadótól vagy Vizsgaközponttól mérőlapot kérni.
4.4. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése 4.4.1. Az általános iskolai intézményegységben
1.A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó(4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2.A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
3.Intézményünkben a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
4 7
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
-
az osztály és az intézményi közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az intézmény felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az intézményi házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az intézmény szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az intézményi nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4 8
4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A negyedik évfolyam második félévétől a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők
többségi
véleménye
dönt
az
osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 5.Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:
a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességének megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
Munkavégzése pontos, megbízható;
-
A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; 4 9
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
6.Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy intézmény illetve intézményen kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
7. Az intézményi jutalmazás formái: a) Az intézményben tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelői dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret
-
főigazgatói dicséret.
b/ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért, 5 0
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
b) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő, kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró és ballagási ünnepélyen a tagintézmény közössége előtt vehetnek át.
c) Az intézményi szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
d) Az intézményen kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
f) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
8. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az intézmény jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
Az intézményi büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés,
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés; 5 1
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás
-
főigazgatói figyelmeztetés
-
főigazgatói intés
-
főigazgatói megrovás
Az intézményi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyától függően – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
4.6. Az otthoni (napközi, iskolaotthonos, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása (KT. 48. § (4)) Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
-
az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
-
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
-
az iskolaotthonos oktatásban a tananyagot tanórákon és önálló foglalkozásokon sajátítják el az intézményben, ezért hét közben házi feladat nem adható.
5 2
4.7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által készített teszt alapján történik. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A fizikai állapot mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: A. Ülésben előrenyúlás A vizsgált tényező: Hajlékonyság. A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések:
Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége 45 cm. Esz a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.
Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején.
A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le! Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére! Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd, és kezed teljesen kifeszítenéd! Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél! Ne pattanj vissza! A tesztet kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be.” Útmutatások a mérést vezető személynek:
Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál, és ő tartsa a térd kinyújtott helyzetét.
A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig, és érintse meg a vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást.
Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.
5 3
Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.
A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.
A második kísérlet rövid pihenő után következik.
Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték). Példa: Az a személy, aki a lábujjáig nyúlik ki, 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak pontszáma 22.
B. Helyből távolugrás: dinamikus láberőt mérő teszt.
A vizsgált tényező: Explozív erő. A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás. Felszerelések:
Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos).
Kréta.
Mérőszalag.
A tanulóknak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel! Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra! Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenletesen megállni! A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.”
Útmutatások a mérést vezető személynek:
A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.
A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést.
Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot.
A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja.
Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más testrészével érinti a szőnyeget.
5 4
A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni. Hogy az értékkülönbségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni.
Pontozás: A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. Példa: Az 1 m 56 cm-re ugrás pontszáma 156.
C. Sit-up teszt, felülések: törzserőt mérő teszt.
A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő-állóképesség). A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelések:
Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve).
Stopperóra.
Asszisztens (segítő).
A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van! Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg a térdedet! Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt! Amikor azt mondom ˝kész…rajt˝, ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges! Folytasd, amíg nem hallod az ˝állj˝-t! Ezt a tesztet csak egyszer végezd el!”
Útmutatások a tesztet vezető személynek:
Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet.
A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-lábszár helyzetet.
Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.
Indítsa el az órát ˝kész…rajt˝ jelre és állítsa meg a 30 másodperc után. 5 5
Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosam elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.
Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.
A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget, könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe.
Pontozás:A 30 másodperc alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15.
D. Függés hajlított karral: funkcionális karerőt mérő teszt
A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések:
2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen).
Stopperóra.
Szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz.
Törlőruha és magnéziumkréta.
Szükség szerint pad vagy szék.
A tanulóknak adandó utasítások: „Állj a rúd alá, tedd rá a kezedet vállszélességben, felső madárfogással (ujjaidat felülről, hüvelykujjaddal alulról)! Segítek felemelni, hogy az állad a rúd felett legyen! Tartsd meg ezt a helyzetet amilyen sokáig bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a rúdon! A teszt befejeződik, amikor a szemed a rúd alá süllyed.”
Útmutatások a tesztet vezető személynek: 5 6
A vizsgált személy a rúd alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben.
Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják
elhelyezni egymástól.
A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság.
Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre.
Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük.
A személy előre-hátra lengését meg kell állítani; teszt közben bátorítsuk.
Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerülí9.
A teszt alatt ne mondja meg az időt a vizsgált személynek.
A rudat a vizsgált személyek között törölje le. A tanulók bekrétárhatják a kezüket.
Egy pad vagy szék segítségére lehet a rúd elérésében.
Pontozás: Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Példa: A 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635.
E. 10 X 5 méteres ingafutás: futási sebességet, fürgeséget mérő teszt
A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje. Felszerelések:
Tiszta csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről.
Stopperóra.
Mérőszalag .Kréta vagy szigetelőszalag.
A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk).
A tanulóknak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé! Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el! Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, 5 7
majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a vonalakon! Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni! Az ötödik körben se lassíts le amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást.! Ezt a tesztet egy alkalommal végezd el!”
Útmutatások a tesztet vezető személynek:
Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.
A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla, stb.).
Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.
A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén.
A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat.
Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra.
Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket. Példa: A 21,6 másodperc idő pontszáma 216. A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges.
F. Állóképességi ingafutás teszt
A vizsgált tényező: Kardio-respiratorikus állóképesség. A teszt leírása: A kardio-respiratorikus fittség vizsgálatára alkalmas teszt gyaloglási tempóban indul, majd gyors, futási sebességgel fejeződik be. A tanuló az egymástól 20 méter távolságra lévő vonalak között halad, a futás irányát változtatva, a hangjelzés diktálta tempóval összhangban, fokozatosan gyorsulva. (Néhány tanuló képes csak követni a tempót és eljutni a teszt végéig.) Az a szint, ahol a próbázó kiesik, jelzi a kardio-respiratorikus (keringési-légzési) állóképességét. Felszerelések:
Tornaterem vagy a 20 méteres pálya kijelöléséhez elég nagy tér.
Egy 20 méteres mérőszalag.
Öntapadós szigetelőszalag a 20 méteres pálya kezdetének és végének kijelölésére. 5 8
Kazettás magnó, előnyös a szalagsebességhez állítható rendszerű.
A teszt levezetésére elkészített kazetta.
A tanulóknak adandó utasítások: „Az ingafutás teszt a te maximális aerob kapacitásodnak, állóképességednek mutatója, amelyet a 20 méteres pálya oda-vissza való futása ad meg! A magnetofonszalagra bizonyos időpontokban rögzített búgó hang segítségével ellenőrizhető a sebesség. A futásban úgy oszd be az erődet, hogy az egyik hangot a 20 méteres táv végén, míg a másik hangot a táv másik végén halld meg! Egy-két méteren belüli pontosság elfogadható. A távok végén érintsd meg a vonalat az egyik lábaddal, majd fordulj vissza élesen és fuss az ellenkező irányba! Először a sebesség túl lassú, de minden percben fokozatosan és állandóan növekszik, A cél az, hogy követni tudd a kitűzött ritmust amilyen hosszan csak tudod. Tehát akkor állj meg, amikor már nem tudod tartani a ritmust vagy úgy érzed, hogy képtelen vagy teljesíteni az egy perces periódusokat! Jegyezd meg a megálláskor hallott számot, ez a te eredményed, vagy pontszámod! A teszt hossza személyenként változik: minél tovább bírod, annál fittebb vagy. Tehát a teszt könnyű az elején, de nehéz a vége felé. Sok szerencsét!”
Utasítások a vizsgálatot vezető személynek:
Válassza ki a helyszínt; hagyjon legalább egy méternyi szabad helyet a pálya két végén. Minél szélesebb a terület, annál több személy tesztelhető egyidejűleg; minden személynek minimum 1 méterre van szüksége. A pálya felülete legyen egyenletes, de az anyaga nem különösen lényeges. A 20 méteres pálya mindkét vége világosan legyen megjelölve.
Ellenőrizze a magnetofon és a magnószalag működőképességét. Győződjön meg róla, hogy a készülék hangereje elég a csoportvizsgálathoz.
Hallgassa meg a hangfelvételt. Jegyezze fel a szalag kezdő helyzetének a jelzőszámát, hogy gyorsan megtalálja a fontos részeket a kazettán.
A vizsgálat napján ellenőrizze a lejátszó készülék sebességét. Ehhez használja a szalag kezdő és végső szakaszán rögzített egy percnyi kalibrált periódust. Ha az eltérés több, mint egy másodperc, akkor igazítsa a távolságot ehhez a megváltozott időtartamhoz, hogy biztosítsa a helyes futási sebességet. 5 9
Pontozás: Miután a próbázó megállt, az utolsó teljesített fél fokozatot jegyezzük fel (lásd I. táblázat). A személyre szóló pontozási lapon lehet a teljesített távok számát feltüntetni.
Állóképességi ingafutás Fokozat (perc) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21/23
Sebesség km/h 8 9 9,5 10 10,5 11 11,5 12 12,5 13 13,5 14 14,5 15 15,5 16 16,5 17 17,5 18 18,5
Részidő 9,000 8,000 7,579 7,200 6,858 6,545 6,261 6,000 5,760 5,538 5,333 5,143 4,966 4,800 4,645 4,500 4,364 4,235 4,114 4,000 3,892
G. 12 perces futás – Cooper teszt Lásd az előző leírás minden részletét, csupán 12 percig végeztessük. Az antropometriai mérések leírása Testmagasság: A testmagasságot a függőleges falfelület mellett, azt sarkával, tomporával és hátával érintő, álló személyen mérjük. A fejet úgy tartja, hogy a fülnyílás felső határa és a szemzug alsó része egy egyenesbe esik, a sarka alapon összeér. A vizsgált személy vegyen mély lélegzetet és azt tartsa meg, amíg centiméter pontossággal mérjük. Testsúly: A minimális ruházatot viselő személy a mérleg közepére áll. A testsúlyt tizedkilogramm pontossággal mérjük. 6 0
Eredménylap Lányok Életkor Antropometria Testmagasság (cm) Testtömeg (kg) Motoros próbák Ülésben előrenyúlás (cm) Helyből távolugrás (cm) Felülések db/30 mp Függés hajlított karral (mp x 10) 10 x 5 méteres ingafutás (mp x 10) 20 méteres állóképességi ingafutás (távok sz.- perc) 12 perces futás (m) Cooper teszt
6
7
8
9
10
11
12
13
14
116 21
122 23
128 25
135 29
139 32
145 37
151 41
157 47
160 50
21 114 13 99
20 124 14 102
23 129 15 106
22 138 17 99
24 145 18 104
25 151 19 89
24 155 19 96
26 160 20 82
27 165 22 96
265
260
248
240
234
222
218
219
215
22
27
25
28
32
29
33
35
39
1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2400 2500
Fiúk Életkor Antopometria Testmagasság (cm) Testtömeg (kg) Motoros próbák Ülésben előrenyúlás (cm) Helyből távolugrás (cm) Felülések db/30 mp Függés hajlított karral (mp x 10) 10 x 5 méteres ingafutás (mp x 10)
6
7
8
9
10
11
12
13
14
119 21
124 23
130 26
136 29
141 33
147 37
152 42
160 48
167 55
21 120 11 99
20 124 13 120
20 138 14 92
19 145 17 117
19 154 19 166
20 167 21 170
19 173 24 150
20 185 26 108
19 189 27 142
261
252
231
213
210
208
211
206
199
20 méteres állóképességi 25 28 29 31 35 41 45 49 53 ingafutás (távok sz.– perc) 12 perces futás (m) Cooper 1800 2000 2100 2200 2300 2400 2600 2700 2800 teszt
4.8. A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról:
A nem szakrendszerű oktatás 5-6. osztályos bevezetése, gyakorlatban való megszervezése után elemeztük az eredményeket (kompetenciamérés eredményei, tanulók tanulmányi munkája, tanulmányi eredményei), amelyek alapján a következőket állapítottuk meg: 6 1
A gyengébb tanulók esetében szükség volt - a tanítási órákon kívül – további korrepetálásra, felzárkóztatásra. A tanulók eredményében nem láttunk releváns pozitív változást Az 5-6. osztályos tanulók kompetenciafejlesztése a szakrendszerű órákon, differenciált óraszervezéssel, ugyanilyen hatékonysággal megoldható.
Összegezve a tapasztalatokat, úgy döntöttünk, hogy élve a törvény módosítása által adott lehetőséggel (2010. évi LXXI. törvény), a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. osztályban a 2010-2011-es tanévtől, felmenő rendszerben megszüntetjük.
A nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése: A megszüntetés folyamata: o A 2010-2011-es tanévben, 6. osztályban az előző két tanévhez hasonlóan nem szakrendszerű oktatás folyik az időkeret 25-50 %-ában. O A 2011-2012-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás a felső tagozaton minden általános iskolai tagintézményünkben megszűnik. A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél ügyelnünk kell arra, hogy nem maradhat el: A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése A jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása
Ennek módjai: A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán Differenciált óraszervezés Korrepetálás Fejlesztőpedagógusok foglalkozásain egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés
6 2
5. Záró rendelkezések, legitimáció 5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje: Az intézmény 2012. szeptember 1 napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje visszavonásig érvényes.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:
Alapelvek: a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. a fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását kétévente értékeli.
A felülvizsgálat rendje: évente, illetve aktuálisan a törvényi változások alapján.
A pedagógiai program módosítása: - a pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az intézmény főigazgatója
a nevelőtestület bármely tagja 6 3
szakmai munkaközösségek
az intézmény fenntartója
A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a képviselőik (diákönkormányzat) útján javasolhatják.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: - a pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető - a pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető:
az intézmény fenntartójánál
az intézmény honlapján
az intézmény irattárában
az intézmény könyvtáraiban
az intézmény főigazgatójánál
tagintézmény-vezetőknél
Elfogadta:
Nevelőtestület
2012. március 20.
Véleményezte:
Iskolaszék
2012. március 20.
Diákönkormányzat
2012. március 20.
6 4
A fenntartó jóváhagyása
6 5
6. Mellékletek (adoptált tantervek) TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam Alapelvek, célok
Az általános iskola alapozó szakaszának befejezését követő tagozati váltás, azaz az alsó tagozatból a felső tagozatba kerülés több tekintetben okozhat nehézséget a tanulóknak. A felső tagozatban szembesülnek először azzal a ténnyel, hogy sokkal több tanár tanítja őket, mint azt korábban megszokták. Több tantárgyat tanulnak, nagyobb elvárásoknak kell megfelelniük mind a tanulás, mind a sport teljesítmények vonatkozásában. Az alsó tagozatos évekhez képest önállóbban kell a mindennapokat felépíteni. A tantárgy eredményes oktatása során megismerik saját pszichikai feltételeiket, különböző képességek fejlesztésével megtanulják a hatékony és eredményes tanulási stratégiákat, módokat, amelyek segítenek a tanulási nehézségek leküzdésében, hogy minden tanuló képességei legjavát nyújthassa. Időkeret: 18 óra (0.5 óra /hét/félév) Ajánlás: Epocha
Témakörök
Tananyag
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek
A tanulásról
A tanulás fogalma és fajtái.
Szakirodalom feldolgozása páros munkában. A mechanikus és az értelmes tanulás közötti különbségek feltárása, összehasonlítása.
Tanulási szokások
Tanulási motivációk
A tanuláshoz való viszony.
Önismereti kérdőív kitöltése, feldolgozása, fogalmazás készítése.
A tanulás belső feltételei.
Pozitív tulajdonságok gyűjtése, melyek hatnak a tanulási teljesítményekre.
A tanulás külső feltételei.
Megfelelő külső tényezők összegyűjtése egyéni tapasztalatok, bemutatófilm és szakirodalom alapján.
Beépült tanulási motiváció.
Különböző tanulási motivációk szintek megismerése. Tanulási tevékenységre ösztönző célok, elvárások, belső hajtóerőkés külső tényezők kölcsönhatásának összegyűjtése, értelmezése, megfogalmazása egyéni tapasztalatok és szakirodalom alapján.
Belső tanulási motiváció. Külső tanulási motiváció. A presztizs motiváció.
Az önálló tanulás tervezése
A tanulás időpontja.
Beszámolók, tapasztalatok megvitatása kiscsoportokban.
A tanulás helye. A tanulandó tantárgyak sorrendje. Szünetek beiktatása.
A sorrendiség elveinek megfogalmazása, tanulási tervek készítése. Napirendek,
Beszédművelés
Légzéstechnikaigyakorlatok.
és
Helyesejtési gyakorlatok.
artikulációs
heti-rendek
tervezése.
Légzéstechnikai, artikulációs gyakorlatok végzése mondókákkal, versrészletekkel, váltakozó hangerővel és dinamikával. Hangsúlyozás,
intonácó,
időtartam
6 6
gyakorlása népi kiszámolókkal.
Tanulási technikák
mondókákkal,
Szókincsfejlesztő gyakorlatok.
Szinonimák, ellentétek, hasonló hangzású, szavak gyűjtése. Szókeresés, szómagyarázat lexikonok, szótárak, különböző szövegek felhasználásával.
Olvasási gyakorlatok.
Szakszövegek, történetek néma és hangos olvasása.
Megértés.
Válogatás különböző tantárgyak tananyagaiból. A tananyag nem érthető részeinek jelölése, értelmezése, ismétlése rendszerezése. Jegyzetek készítése.
A felidézés.
A kulcsfogalmak elemzése: kiemelése, definiálása. Logikai kapcsolatok felismerése a szövegben lévő fogalmak között. A tananyag saját szavakkal történő ismétlése, felmondása.
Feldolgozás.
Az aktív tanulás különböző feladatokban.
Kiterjesztés.
Szituációs játékok
alkalmazása
Pl.: Találkozás a tankönyv szerzőjével. Kérdések, feleletek adott témakörökön belül. Áttekintés, ismétlés.
A tanultak felidézése, ellenőrzése, az esetleges hiányosságok pótlása, a hibák javítása.
Korrekciók.
A korrekciós technikák megismerése különböző feladatok megoldásával. Kooperatív, páros és önálló munkaformában adott feladat preferálása, kompenzálása, javítása.
Tanulási stratégiák
Elemi tanulási stratégiák.
A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása. Az olvasott szöveg felmondása. A szöveg előzetes áttekintése és összefoglalása. A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. Ismeretlen szavak meghatározása az Idegen szavak szótárának használatával. Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. A feldolgozott szöveg összegzése. Ábrák készítése.
6 7
Összetett tanulási stratégiák.
A tananyag olvasása, ismerkedés a szöveg információival. Az olvasott információk átgondolása, jegyzetelése. A megtanulandó szöveg kérdések formájában történő feldolgozása, kooperatív munkaformában. A szöveg felidézése és reprodukálása.
Tanulási formák
Egyéni tanulás. Páros tanulás. Kooperatív tanulás.
A megismert alkalmazása.
tanulási
technikák
Szöveg-szerkesztés, szövegszűkítésbővítés, különböző feladatok megoldásával. Szakszövegek feldolgozása kérdésfelelet formájában, konzultációs forma alkalmazásával.
Követelmények:
• • • • •
Ismeri és alkalmazza a tanulást segítő motivációs tényezőket. Tud tanulási tervet készíteni és azt alkalmazni. Követi és alkalmazza a beszédlégzés és a helyesejtés tanult szabályait. Képes a tanulási folyamat során a helyes tanulási technika kiválasztására és alkalmazására. Képes önálló tanulásra és önellenőrzésre.
6 8
Testnevelés 1-8. évfolyam Alapelvek Az iskolai testneveléssel szemben támasztott általános társadalmi elvárások: • az egészség megőrzése és megszilárdítása, az egészséges életmódra nevelés; • az egészségkárosodások kiküszöbölése; • az ortopédiai elváltozások megelőzése, a preventív szemlélet elfogadása, a sérülésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása; • a motoros képességek fejlesztése; • a sokoldalú mozgásműveltség kialakítása; • a mozgás, a játék, a verseny és a sportolási igények felkeltése, illetve kielégítése; • a tanulók közötti hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése; • az egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása; • a sportági ismeretek közvetítésén keresztül a gyermek alkati és pszichikai tulajdonságainak legjobban megfelelő sportágválasztás. Ezen igények megvalósításához, a társadalmi elvárásoknak történő megfeleléshez a sport, mint eszköz szolgál. Célok A tantárgy alapvető – társadalmi – célja a diákok klasszikus értelemben vett „sportemberré” és sportoló emberré válása. Ezen nemes cél eléréséhez elengedhetetlen: • • • • • • •
egy, az egész életen át tartó, testkultúrális tevékenységprofil kialakítása; a tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása; az alapvető viselkedési minták kialakítása és alkalmazása a testnevelés eszközeivel; ismeretek, meggyőződések, értékítéletek kialakítása az ember biológiai létéről és pszichikai természetéről; az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása; az iskolai testnevelés aktívabb szerepvállalása az önkifejezésben, az önmegvalósításban; az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására, illetve fenntartására.
A NAT 2003-ban megfogalmazottakon túl a tantárgy célja még: felkészíteni a diákokat a hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmények testnevelő-edző, illetve rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés szakjaira kvalifikáló felvételi vizsgák teljesítésére. Követelmény A testnevelés tantárgy követelményeit a többi tantárgytól eltérően nem évfolyamos bontásban, hanem a tananyag mellett, azzal párhuzamosan adjuk meg!
6 9
1. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél: • • • • • • • •
A játékigény kialakítása a testnevelési játékokon keresztül. A koordinációs képességek fejlesztése. Ügyesség fejlesztése, a testnevelési játékok gyakorlatanyagán keresztül. A játék megszerettetése. Vízbiztonság elérése. Folyamatos úszás hátúszásban. A sportolással együtt járó higiéniás szokások kialakítása. A társ teljesítményének tisztelete, eredményének elismerése. Tananyag
Követelmény
Megjegyzés Képességfejlesztés atlétika mozgásgyakorlatanyagával.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
az és
A) Futások a) Kitartó futás
Érezzék meg, és tudatosuljon a Legalább 400 méter folyamatos futás különbség a gyors és közepes iramú futások között. közepes iramban. b) Gyorsaságfejlesztés Váltóversenyek 15 méteres távon gyors futással, feladatokkal, irányváltásokkal.
Legyenek képesek versenyhelyzetben koordinált futómozgás végrehajtására.
is
B) Ugrások Szökdelések egy és páros lábon helyben. Guggolásból felugrások.
Stabil egyensúlyi helyzet kialakítása szökdelés közben. Törekvés minél magasabb ugrásokra.
C) Dobások Egykezes dobások kislabdával távolságra.
Tudjanak a fiúk legalább 20 méter, a lányok legalább 15 méter távolba dobni.
D) Ügyességfejlesztés Labda nélküli ügyesség: a torna gyakorlatanyagát felhasználva az ízületi mozgékonyság fejlesztése. Küzdő gyakorlatok. Tudatosuljon jelentősége.
a
küzdelem
elsajátításának
Labdás ügyesség: különböző méretű labda vezetése és dobása célra. Ügyességi gyakorlatok egyensúlyi helyzetben.
bizonytalan
Az ember természetes mozgásformáinak
Legyenek képesek saját testsúlyukkal koordinált
A későbbi sérülések megelőzése céljából rendkívüli jelentőségű az ízületi mozgékonyság fejlesztése.
készség szintű elsajátítása: mászások, járások, függések.
kúszások,
mozgásra.
II. GIMNASZTIKA Utánzó feladatok végrehajtása. 2-4 ütemű gyakorlatok végrehajtása. Zenére történő egyszerű gyakorlatok végrehajtása.
gimnasztikai
Tudjanak utasításra gimnasztikai mozgásokat végrehajtani. Tudjanak a hallott zene ütemére gimnasztikai gyakorlatot végezni.
Egyszerű táncos alaplépések gyakorlása.
III. TORNA A) Talaj Tarkóállás. Guruló átfordulás előre, guggoló támaszból, guggoló támaszba (bukfenc előre).
Biztonságosan tudjanak kéztámasszal a test szélességi tengelye körül forgó mozgásokat végrehajtani.
Guruló átfordulás hátra, guggoló támaszból, guggoló támaszba (bukfenc hátra). Fejállás.
B) Szekrényugrás 2 részes svédszekrényre függőleges repülés.
felguggolás,
Tudjanak páros lábról magasabb helyre felugrani. Képesek legyenek rendezni mozgásukat magasabb helyről történő leugrás közben.
C) Gerenda Tornapad lapján egyensúlyozó járás.
Tudjanak stabil egyensúlyi helyzetet kialakítani.
Homorított leugrás. Fordulatok állásban. Ereszkedés guggolásba. Fordulatok guggolásban.
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
Fogójátékok egy fogóval.
Legyenek képesek szabályjátékok elsajátítására.
Szökdelő fogó egy fogóval.
Versenyszellem kialakítása.
Váltóversenyek szökdeléssel.
haladással,
futással,
Cselezési készség kialakítása.
Váltóversenyek különböző méretű labdák vezetésével, gurításával, dobásával. Labdavezetések kézzel és lábbal, külön és egyszerre. Küzdő gyakorlatok párokban. Esések, gurulások játékhelyzetekben. Egyszerűsített szabályokkal pontszerző játék.
gyakorlása foci
és
Becsületes nevelés. Törekvés az osztott figyelem képességének kialakítására.
játékra
Labdavezetés gyakorlása állásban, ülésben, fekvésben, guggolásban, mindkét kézzel. Birtokolják biztosan a labdát változó körülmények között.
V. ÚSZÁS A) A vízhez szoktatás gyakorlatai 1. Járások, futások a vízben.
A gyakorlatokat tanmedencében (80-110 cm) biztonságosan tudják végrehajtani.
Tudjanak a víz alatt nyitott szemmel feladatokat megoldani. Alakuljon ki tájékozódási képesség. 2. Merülési gyakorlatok. Játékos gyakorlatok során ismerjék meg a víz felhajtóerejét.
Tudják a siklást és a lebegést hason és háton végrehajtani.
3. Vízbe ugrások.
Hasi légzés elsajátítása.
4. Sikló és lebegési gyakorlatok.
5. A levegővétel elsajátítása.
B) Hátúszás és gyorsúszás párhuzamos oktatása 1. A hátúszás és gyorsúszás lábtempójának (krallozás) oktatása.
Tudjanak folyamatosan haladni a hátúszás és a gyorsúszás lábtempójával, úszólap használatával.
2. A hátúszás kartempójának oktatása.
3. A gyorsúszás kartempójának légzéstechnikájának oktatása.
Alakuljon ki bennük úszás közben a stabilitás érzése.
és
Tudják összekötni a lábtempó, kartempó és a levegővétel technikai végrehajtását, folyamatos haladás közben.
Legyenek képesek legalább 50 méter folyamatos
4. Mély vízben végrehajtott hátúszás.
hátúszás teljesítésére.
2. évfolyam
Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél: • • • • • • •
Játékigény kielégítése. Higiéniás szokások megszilárdítása. A szervezet aerob terhelésekhez való szoktatása. A dobókészség kialakítása. A társ teljesítményének tisztelete. A koordinációs készségek fejlesztése. Ügyesség fejlesztése a testnevelési játékok gyakorlatanyagán keresztül. Tananyag
Követelmény
Képességfejleszt és az atlétika mozgásés gyakorlatanyagáv al.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
A) Futások a) Kitartó futás
Legyenek képesek 800 méteres táv jó tempójú, folyamatos teljesítésére.
b) Gyorsaságfejlesztés Futóiskola gyakorlatanyaga 10-15 méteres távon. Ritmusfutások alacsony bóják fölött 15 méteres távon. Gyors futások tárgykerüléssel, irányváltással, szlalomfutással 15 méteres távon. Rajtgyakorlatok.
Reakciógyorsaság fejlesztése.
B) Ugrások Szökdelések egy és páros lábon haladással alacsony akadályok fölött. Indián szökdelés előre.
Megjegyzés
Tudjon egy lábról egy lábra ugrani.
Szökdelések oldalirányba haladással.
A felugrás fölfelé történjen. A szökdelés irányának megváltozásával tudja irányítani a testét.
C) Dobások Dobások különböző labdával célra.
súlyú
és
nagyságú
Labda érzékelés fejlesztése.
Dobások egy és két kézzel szemben álló társhoz. Dobások könnyű labdával távolságokban álló társakhoz.
különböző
Tudja, hogy a különböző súlyú labdákat, a változó távolságra lévő társhoz más-más erőközléssel lehet pontosan célba juttatni.
D) Ügyességfejlesztés Kúszások, mászások, magasságú szereken.
függések
alacsony
Küzdőgyakorlatok. Grundbirkózás.
Kötélmászás, elsajátítására.
rúdmászás
Legyen képes saját testsúlyával függő gyakorlatok Fontos, hogy a végzésére. diák megértse az asszertivitás sportban betöltött Alakuljon ki egészséges küzdőszellem, szerepét. tevékenységükben jelenjen meg a sportban nélkülözhetetlen asszertivitás.
technikájának
II. GIMNASZTIKA Egyszerű 2-4 ütemű alapformájú gyakorlatok.
szabadgyakorlati
Legyenek képesek ütemtartással gimnasztikai gyakorlatok pontos végrehajtására.
2-4 ütemű labda- és karika-gyakorlatok. 2-4 ütemű nyújtó és ízületi mozgékonyság fejlesztő páros gyakorlatok.
III. TORNA A) Talaj Bukfenc előre, hátra
Az életkornak kialakítása.
különböző kiinduló helyzetekből. Emelés fejállásba, Fellendülés kézállásba. Fejenátfordulás lendületszerzéssel.
nyújtott néhány
megfelelő
erejű
törzsizomzat
térddel. lépés
A billenés szerkezetű mozgások megismerése.
B) Szekrényugrás 3 részes svédszekrényen guggoló átugrás, ugródeszkáról.
Tudja az ugródeszkát helyesen, a sportág által megkövetelt technikai szinten használni.
C) Gerenda Alacsony és magas gerendán egyensúlyozó járás, fordulatok állásban és guggolásban. Hintalépés.
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
Az esztétikus, szép mozgás kialakítása lányoknak.
Futó, fogó játékok.
Cselezési képesség kialakítása a fogójátékoknál.
Kidobók. Pontos célzás.
Csapatfogyasztók. Tűzharc. Váltóversenyek tárgykerüléssel. Sorversenyek. Csapatfogók.
V. Úszás A) Gyakorlás A hátúszás és a gyorsúszás technikájának javítása.
100 méter teljesítése mindkét úszásnemben.
B) Mellúszás oktatása 1. A kartempó elsajátítása. 2. A lábtempó elsajátítása. 3. Mindkét tempóhoz megtanítása, külön-külön.
a
levegővétel
4. A három technikai elem összekapcsolása, gyakoroltatása. Tudjanak vízbiztosan, legalább 200 métert úszni, három úszásnemben.
3. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél: • • • • • • •
Higiéniás szokások megszilárdítása. A társ munkájának megbecsülése. A teljesítmény értékének felismerése. A testnevelési játékokon keresztül a játékigény kielégítése. A mozgáskoordináció fejlesztése. A motoros képességek fejlesztése, különös tekintettel az állóképesség és a gyorsaság fejlesztésére. Sportági mozgások elsajátítása.
• Labdajátékok egyszerű technikai, taktikai elemeinek elsajátítása.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés Az atlétika mozgás– és gyakorlatanyagáva l.
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
A) Futások a) Kitartó futás: 1000 méteres távon fiúk, 800 méteres távon lányok.
Legyenek képesek az 1000 méteres, illetve 800 méteres táv folyamatos, azonos tempóban történő teljesítésére.
b) Gyorsaságfejlesztés Futóiskola 15 méteres távon. Koordinációs
Legyenek képesek helyes futómozgás végzésére.
futások 15 méteres távon. Rajtgyakorlatok Fejlődjön reakciógyorsaságuk.
különböző kiinduló helyzetekből 15 méteres távon. Rajtversenyek 15 méteres távon.
B) Ugrások Szökdelések páros lábon. Galoppszökdelés haladással.
előre
Legyen képes maximális erővel fölfelé ugrani. és
oldal
irányba
Indián szökdelés haladással. Szökdelések egy lábról egy lábra, 10 méteres távon.
Tudatosuljon a lendítés szerepe az elugrások és a felugrások végrehajtásánál.
C) Dobások Egykezes dobások kislabdával célra. Egykezes labdával.
dobások
távolságra,
Kétkezes dobások medicinlabdával társnak.
D) Ügyességfejlesztés
1
Tudjon pontosan célozni. könnyű
kilogrammos
Tudja, hogy távolságra történő nagyobb erőkifejtéssel kell dobni.
dobásoknál
Kúszó, mászó feladatok végrehajtása 10 méteres távon. Utánzó feladatok végrehajtása 10 méteres távon: fóka-, pók-, rák-, róka-, sánta róka járás.
A támaszhelyzet elsajátítása játékos körülmények között.
Labdás ügyességet fejlesztő gyakorlatok. Labdavezetés mindkét kézzel, haladással, futással egyenes vonalban. Labdavezetés tárgykerüléssel futás közben.
Tudjon mindkét kézzel azonos értékű labdavezetés végezni.
II. GIMNASZTIKA Egyszerű 4-8 ütemű szabadgyakorlatok. Zenére végrehajtott szabadgyakorlatok.
8
ütemű Alakítson ki helyes mozgás– és ritmuskészséget.
4 ütemű labda- és ugrálókötél-gyakorlatok. 8 ütemű páros gyakorlatok. 4 ütemű bordásfal-gyakorlatok.
III. TORNA A) Talaj Bukfenc előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből, különböző befejező helyzetekbe.
Képesek legyenek a tanult elemeket technikailag helyesen végrehajtani.
Fejállás különböző kiinduló helyzetekből. Fellendülés futólagos kézállásba. Futólagos kézálláson át bukfenc előre. Cigánykerék. Fejenátfordulás.
Tudatosuljon a vállból történő lökő mozdulat jelentősége az átfordulásoknál.
B) Szekrényugrás 3 részes svédszekrényen guggoló átugrás lebegő támaszra törekvéssel.
Törekedjen az végrehajtására.
ugrás
első
ívének
C) Gerenda Járások, fordulatok, szökdelések. Mérlegállás. Bukfenc előre.
Alakuljon ki az igény a nőies mozgás iránt.
helyes
IV. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok Egyszerű fogó.
Tudatos cselező készség kialakítása.
Páros fogó. Vonal fogó. Utánzó fogó. Halász fogó. Sor- és váltóversenyek. Bombázó.
Tudjon pontosan célozni, álló és mozgó célpontra.
Fogyasztó. Pontszerző.
B) Sportjátékok Szivacskézilabda Kétkezes mellső, felső átadás.
Hajtsa végre helyesen a kézilabdázás technikai elemeit.
Felső átadás. Kapura lövés kitámasztással. Kapura lövés labdavezetésből.
Labda: szivacskézilabda.
Kapura lövés felugrással. Kétkapus játék egyszerűsített szabályokkal.
Játék közben tudatosan keresse társát góllövés érdekében.
V. ÚSZÁS A) Gyakorlás
A megtanult három úszásnem technikájának gyakorlása.
B) Képességfejlesztés Monotónia-tűrés fejlesztése Állóképesség fejlesztése
Tudjanak legalább 800 métert folyamatosan úszni a tanult három úszásnem mindegyikében.
Cél: az úszás megszerettetése a technikai minimum elsajátításával párhuzamosan.
4. évfolyam Időkeret: 180 óra/év; 5 óra/hét Cél: • • • • • •
Térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Alakuljon ki izomérzékelésük. Legyenek képesek saját súlyuk megtartására támaszban és függésben egyaránt. A játék jelentsen számukra sikerélményt. Helyes futó-, ugró- és dobó mozgás végrehajtása. Higiéniás szokások megszilárdítása.
•
A társ tisztelete
Tananyag
Követelmény
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Közepes iramú futások 1200 méteres távon.
Legyenek képesek egyenletes tempóban 1200 méteres táv teljesítésére.
Gyors futások 15-20 méteres távon. Rajtgyakorlatok különböző kiinduló helyzetekből jelre, versenyre 15 méteres távon.
Fejlődjön reakciógyorsaságuk.
Futóiskola gyakorlatanyaga: 1. futás saroklendítéssel,
Ismerjék meg a futás technikájának javítási lehetőségeit.
2. futás magas térdemeléssel, 3. ritmusfutások, 4. keresztező futás, 5. oldalazó futás.
B) Ugrások Szökdelések páros lábon haladással előre, hátra és oldal irányba. Helyből távolugrás. Szökdelések haladással.
guggolásban,
helyben
és
Legyenek képesek erőt közölni elugrásoknál.
Összetett feladatok közben is tudjanak rendezett ugró mozgásokat végrehajtani.
Sprintszökdelések 10 méteres távon. Ugró akadálypályák.
C) Dobások Kétkezes dobások 1 kilogrammos medicinlabdával előre és hátra, állásból. Kétkezes dobások ülésben társnak. Kétkezes dobások 1 kilogrammos medicinlabdával hason fekvésben, társnak. Könnyű labdával dobások célra, a dobás
Stabil, erős gerinckörnyéki izomfűző kialakítása.
A dobás távolságának növelésével is tudjanak pontosan célozni.
Megjegyzés
távolságának növelésével.
D) Ügyességfejlesztés Labdavezetés mindkét kézzel, haladás közben. Labdavezetés lábbal.
Labdás ügyessége tegye sportjátékok elsajátítására.
alkalmassá
a
Labdavezetés tárgykerüléssel, kézzel, lábbal. Támaszgyakorlatok haladással, pókjárás, rákjárás, fókajárás.
talicskázás, Erős vállövvel váljék alkalmassá gyakorlatanyagának végrehajtására.
a
torna
II. GIMNASZTIKA Egyszerű, 4-8 ütemű szabadgyakorlatok. Zenére végzett szabadgyakorlatok. Bordásfal-gyakorlatok.
Tudja összhangba hozni a zene ritmusát és a saját mozgását.
Támasz- és függésgyakorlatok.
III. ATLÉTIKA A) Futások Rövid távú futások 15 méteres távon. Állórajt technikai elsajátítása. Versenyek 60 méteres távon.
Sajátítsa el az állórajt helyes technikáját.
B) Ugrások Távolugrás guggoló technikával.
Legyen tisztában a lendítő és az elugró láb szerepével.
Magasugrás átlépő technikával.
C) Dobások Kislabda hajítás 3 lépés lendületszerzéssel.
Ismerje a dobások ívhelyzetét.
IV. TORNA A) Talaj A harmadik osztályban megtanult elemek ismétlése.
Képesek legyenek az elsajátított elemeket összefüggő gyakorlatban is alkalmazni.
Hátra bukfenc, futólagos kézálláson át. Tigris bukfenc. Kézállás. Összefüggő elemekből.
talajgyakorlat
a
megtanult
B) Szekrényugrás 4 részes svédszekrényen guggoló átugrás.
Az ugrás első ívének optimális végrehajtása.
C) Gerenda Hintalépés, szökkenő lépés. A harmadik osztályban megtanult elemek. Bukfenc hátra.
A kecses tartás kialakítása.
Elugró sáv: 60 cm.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok „Tűz, víz, repülő.” Páros fogó.
Alakuljon ki bennük elővételezési készsége
Vonal fogó.
a
társ
mozgásának
(anticipációs készség).
Halász fogó. Bombázó. Kapitánylabda. Szivacstologató tűzharc.
Legyenek képesek mozgó célpontra is pontosan célozni.
Labdás fogó. Pontszerző.
B) Sportjátékok Kézilabda A harmadik osztályban szivacskézilabdázás anyaga.
tanult
Legyenek képesek folyamatos játékra.
tanári
segédlet
nélkül
Labda: szivacskézilabda.
Kosárlabda Labdaméret: minilabda.
Megindulás, megállás, sarkazás. Ziccer dobás. Játék két kosárra.
Sajátítsa el a kosárlabdázás alapelemeit.
5. évfolyam Időkeret: 140 óra/év; 4 óra/hét Cél: • • • • •
A szervezet felkészítése az aerob munkavégzésre. A választott sportjátékok alapjainak elsajátítása. Az úszás igényének kialakítása. A „fair-play” szellemiségének kialakítása. A testtartást javító gyakorlatok megismerése.
•
A sport higiéniájának betartása Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Közepes iramú futások 1500 méteres távon. Gyors futások 20-25 méteres távon.
Legyen képes az 1500 méteres táv folyamatos teljesítésére.
Futóiskola gyakorlatai 20 méteres távon. Repülő futás 20 méteres távon.
Ismerje és biztonsággal tudja végrehajtani a futóiskola gyakorlatanyagát.
Saroklendítéssel futás. Magas térdemeléssel futás 25 méteres távon. B) Ugrások
Szökdelések páros lábon haladással 25 méteres távon.
Legyen képes ritmusos szökdelésre 25 méteren keresztül.
Szökdelések zsámolyok között haladással, páros lábon.
Legyen képes az ugrás hosszát és az elugrás erejét változtatni.
Mélybe ugrások páros lábra. Indián szökdelések 25 méteres távon. Futó-ugró szökdelések C) Dobások 20 méteres távon. Helyből hármas ugrás.
Szökdelő versenyek.
Kétkezes dobások előre medicinlabdával társnak.
2
kilogrammos
Kétkezes dobások medicinlabdával.
2
kilogrammos
hátra
A törzs és a váll izmainak erősítésével váljon alkalmassá a nagy erejű dobások végrehajtására.
Vetések mindkét oldalról 1, 2 kilogrammos medicinlabdával. Egykezes dobások D) Ügyességfejlesztés medicinlabdával.
Kúszó-, mászó-, haladással.
1
függeszkedő
kilogrammos
gyakorlatok
Legyenek képesek saját testtömegükkel a gyakorlatok végrehajtására.
Határozott formájú 4-8 ütemű szabad-, páros- és kéziszer-gyakorlatok.
Legyenek képesek szóbeli közlés után a gyakorlatok pontos végrehajtására.
Labdás ügyesség gyakorlatai.
II. GIMNASZTIKA
Bordásfal-gyakorlatok. Labdagyakorlatok. Ugrókötél-gyakorlatok. Testtartást javító, talpboltozatot fejlesztő gyakorlatok.
A labdagyakorlatokat könnyű labdával végeztetjük.
III. ATLÉTIKA A) Futások Rajtversenyek 20 méteres távon.
Alakuljon ki a rajtolási készség.
A rajtversenyek
Térdelőrajt.
Tudja az indítási vezényszavakat.
rajtgépből indulnak.
300 méteres futás időre.
B) Ugrások
Távolugrás guggoló technikával, 10-12 lépés nekifutással.
Magasugrás átlépő lendületszerzéssel.
technikával,
7-9
Tudatosuljon az elugró és lendítő láb szerepe az ugrás végrehajtásában.
lépés
Magasugró versenyek.
C) Dobások Kislabdahajítás 2-3 lépés nekifutással, beszökkenéssel, távolságra törekvéssel.
Ismerje és tudja az ívhelyzet szerepét a dobás nagyságában.
IV. TORNA A) Talaj Az előző osztályokban tanult elemek gyakorlása. Összefüggő talajgyakorlat összeállítása.
Legyenek képesek a megtanult elemek közül 5 elem felhasználásával összefüggő talajgyakorlat bemutatására.
Táncos alaplépések. Akrobatikus sorozatugrások.
B) Szekrényugrás 4 részes hosszába állított svédszekrényen „kis macskaugrás”.
Törekedjen a lebegőtámasszal történő ugrás végrehajtására.
C) Gerenda Az eddig tanult elemek gyakorlása.
Alakuljon ki a kecses, nőies tartás.
Fellendülés futólagos kézállásba.
D) Gyűrű Lefüggés.
Ismerjék meg a gyűrűgyakorlatok technikai végrehajtását. Legyenek képesek egymásnak segítséget nyújtani.
Zsugorlefüggés. Fészek. Homorított leugrás.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
ÉS
A) Testnevelési játékok Félperces fogó. Fogóváltó.
Alakuljon ki játék közben a gyors megindulás készsége.
Páros fogó. Fekete-fehér. Vadászlabda. Döngető. Pontszerző.
B) Sportjátékok
Távolugró versenyek.
Alakuljon ki a pontos dobáskészség.
Ismerjék meg az oktatott sportjátékok technikai alapjait, tudjanak egyszerűsített szabályokkal játszani.
Kézilabda Átadások üres helyre helyezkedéssel. Kapura lövés társtól kapott kitámasztással és felugrással.
Labdaméret: 1-es labda.
labdával,
„Add és fuss” játék két kapura.
Kosárlabda
Labdaméret:
Labdavetésből ziccer dobás.
mini labda.
Társtól kapott labdával ziccer dobás. Játék két kosárra emberfogásos védekezés ellen.
VI. ÚSZÁS A) Gyakorlás
A tanult úszásnemek gyakorlása
B) Versenytechnika
Fejesugrás elsajátítása. Az úszásnemre jellemző fordulók elsajátítása.
C) Pillangóúszás oktatása
A lábtempó elsajátítása. A kartempó elsajátítása. A kartempó, lábtempó és a levegővétel összekapcsolása. Legyen képes a négy úszásnem, illetve a vegyesúszás versenyszabályoknak megfelelő végrehajtására.
Versenyek távokon.
rövid
6. évfolyam Időkeret: 140 óra/év; 4 óra/hét Cél: • •
Játékhelyzetekben a tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése. A becsületes játékra nevelés.
• Az egészségesen agresszív versenyszellem kialakítása. Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Hosszú távú futások 2000 méteren. Rövid távú futások 25-30 méteres távon.
Legyenek képesek 2000 méter teljesítésére 10 perc alatt.
Futóiskola gyakorlatai 25 méteren. Fokozó futások 30 méteren. Sprintek párokban 30 méteren.
B) Ugrások Sorozatszökdelések egy lábon 20 méteres távon. Szökdelések akadályok fölött haladással 15 méteres távon. Helyből hármas ugrás.
Versenyszellem kialakítása.
A törzs izomerejének növelése, az ugrások helyes technikai végrehajtása érdekében.
Helyből ötös ugrás. 3 lépés lendületszerzésből ötös ugrás.
C) Dobások Kétkezes dobások 2, 3 kilogrammos
Sajátítsák el a lökés technikáját.
medicinlabdával. Kétkezes lökések medicinlabdával.
melltől
Egykezes lökések medicinlabdával.
2 1
kilogrammos kilogrammos
D) Ügyességfejlesztés Mászás, függeszkedés rúdon és mászókötélen.
Egyéni kötélmászó versenyek.
Támasz- és függésgyakorlatok helyben, illetve haladással.
II. GIMNASZTIKA Határozott formájú 4-8 ütemű szabad- és páros gyakorlatok. Karika és tornabot törzserő fejlesztő gyakorlatok. Általános testtartást javító gyakorlatok.
Legyenek képesek helyes testtartással végrehajtani a törzserőfejlesztő gyakorlatokat.
III. ATLÉTIKA A) Futások 60 méter sprintfutás.
Vágta versenyek.
300 méter időre.
B) Ugrások Távolugrás 8-14 lépés nekifutással, guggoló technikával.
Ismerje meg a légmunka jelentőségét az ugrások nagyságában.
Magasugrás 6-8 lépés lendületszerzéssel, átlépő technikával.
C) Dobások Kislabdahajítás 5-7 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel. Súlylökés helyből, fiúk 3 kilogrammos, lányok 2 kilogrammos súlygolyóval.
A lökő mozdulat tudatos végrehajtása.
IV. TORNA A) Talaj Az előző években tanult talajgyakorlatok.
Tornászos testtartással történjen a gyakorlatok bemutatása.
Összefüggő talajgyakorlat. Táncos alaplépések.
B) Szekrényugrás Lányoknak keresztbe, fiúknak hosszába állított 45 részes svédszekrényen terpeszátugrás.
Legyenek képesek a helyes technikájú második ív kialakítására.
C) Gerenda
Megegyezik az követelményeivel.
előző
évfolyam
Megegyezik az követelményeivel.
előző
évfolyam
A korábban tanult elemek. Két gimnasztikus és/vagy akrobatikus sorból álló gyakorlat.
D) Gyűrű Függés. Zsugorlefüggés. Alaplendület. Terpesz leugrás.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok
ÉS
Félperces fogó.
Alakuljon ki az anticipációs készségük.
Páros fogó. Utánzó fogó. Labdás fogó. „Üsd a harmadikat!” Pontszerző. Fogyasztó. Fogyasztó csapatban. Sor és váltóversenyek. Páros küzdő gyakorlatok.
B) Sportjátékok Kézilabda
Labdaméret:
Kapura lövés társtól kapott labdával.
fiúk 2-es, lányok 1es labda.
Indulócsel. Lövőcsel. Páros kapcsolatok utáni kapura lövés. Taktika: 6:0-s védekezés.
Legyenek képesek egyszerű csapattaktikai feladatok megoldására. Labdaméret: mini labda.
Kosárlabda Hosszú indulás, ziccer dobás. Rövid indulás, ziccer dobás. Büntető dobás. Taktika: emberfogásos játék.
Labdarúgás Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint.
VI. TÉLI FOGLALKOZÁS Korcsolyázás.
Legyen jártas a téli sportokban.
Szánkózás. Síelés.
7. évfolyam Időkeret: 110 óra/év; 3 óra/hét Cél • • • •
Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a testnevelés eszközeivel. Fegyelemre nevelés. A tanuló felelősségtudatának kialakítása a saját testi és lelki fejlődése érdekében. A „fair-play” igényének megszilárdítása.
Tananyag Követelmény Megjegyzés I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futások: 2000 méter.
Rövidtávú futások 30 méteren.
Legyenek képesek a 2000 métert 10 perc alatt teljesíteni. A sprintfutás elsajátítása.
technikájának
kialakítása,
Futóiskola gyakorlatai 20 méteres távon. Dzsogg. Szkipp. Lengyel szkipp. Ritmusfutások jelzések fölött.
B) Ugrások Szökdelések egy és váltott lábon, 15 méteres távon.
Legyenek tudatában a sportmozgások végrehajtásánál az ugróerő jelentőségének.
Szökdelések egy és páros lábon változó magasságú akadályok fölött. Helyből ötös ugrások.
Állóképességi futások: 2000 méter.
Rövidtávú futások 30 méteren.
Legyenek képesek a 2000 métert 10 perc alatt teljesíteni. A sprintfutás elsajátítása.
technikájának
kialakítása,
Futóiskola gyakorlatai 20 méteres távon. Dzsogg. Szkipp. Lengyel szkipp. Ritmusfutások jelzések fölött.
B) Ugrások Szökdelések egy és váltott lábon, 15 méteres távon. Szökdelések egy és páros lábon változó magasságú akadályok fölött. Helyből ötös ugrások.
Legyenek tudatában a sportmozgások végrehajtásánál az ugróerő jelentőségének.
C) Dobások Kislabdahajítás távolságra törekvéssel, 7 lépés lendületszerzéssel. Súlylökés oldalfelállással. Tudjanak oldalfelállásból, súlyt lökni.
lendületszerzéssel
IV. TORNA A) Talaj Az előző évfolyamok elemkapcsolatai zenére végrehajtva.
Gyakorlat végrehajtásukban törekedjenek a tornászos testtartásra.
B) Szekrényugrás 5 részes svédszekrényen guggoló átugrás lebegőtámasszal.
C) Gerenda Az előző évfolyamok elemkapcsolatai.
D) Gyűrű Az előző évfolyamok elemkapcsolatai.
V. TESTNEVELÉSI SPORTJÁTÉKOK
Legyenek képesek lendületes, gyakorlat bemutatására.
összefüggő
ÉS
A) Testnevelési játékok Egyszerű fogó. Keresztező fogó. Labdaszerző fogó. „Kotló-kánya.” „Üsd a harmadikat!” Szabadulás a labdától. Tűzharc. Sor- és váltóversenyek.
Váljék automatikussá és tudatossá a sportjátékok eredményes űzéséhez elengedhetetlen cselezési készség.
Lányok 3 kilogrammos, fiúk 4 kilogrammos súlygolyóval.
B) Sportjátékok Kézilabda Kapura lövés felugrással.
Legyenek képesek a kézilabdázás játékszabályait alkalmazni játék közben.
Posztok lövésmódjai. Lövőcsel utáni kapura lövés. Gyorsindítás. Lerohanás. Taktika: 5:1-es védekezés. Ismerjék meg az emberfogásos játék támadó és védekező taktikai feladatait.
Kosárlabda Hosszú indulás. Tempódobás. Büntetődobás. Taktika: játék emberfogás ellen.
Labdarúgás Játék a kispályás labdarúgás szabályai szerint két kapura.
VI. SZABADIDŐ SPORTOK Téli foglalkozás: korcsolyázás. Asztalitenisz. Tollaslabda.
Labdaméret: fiúknál és lányoknál is 2-es labda.
8. évfolyam Időkeret: 110 óra/év; 3 óra/hét Cél • • • •
Alakuljon ki az edzettség igenlése. Testi és lelki alkalmazkodás kialakítása a változó körülményekhez. A versenyzés iránti igény felkeltése és kielégítése. Az ortopédiai elváltozások megelőzése, erős izomfűző kialakításával Tananyag
Követelmény
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futás: 2500 méter.
Legyenek képesek a 2500 méter 13 perc alatti teljesítésére. Legyenek tudatában a futás közben végrehajtott ritmusváltások jelentőségével.
Gyors futások 30 méteres távon. Fokozó futás. Sprintfutás. Ritmusfutások.
B) Ugrások Sorozatszökdelések különböző magasságú és különböző távolságon lévő akadályok fölött, illetve között. Mélybeugrások utáni sorozatszökdelések váltott lábon. Versenyek: ötös ugrás, tízes ugrás.
C) Dobások Kétkezes dobások 3 medicinlabdával ülésből, fekvésből. Kétkezes dobások medicinlabdával, mélyguggolásból. Kétkezes dobások medicinlabdával hátra.
kilogrammos A törzs ereje váljon alkalmassá a nagy erőkifejtéssel járó dobómozgások végrehajtására. 3 kilogrammos beszökkenéssel
előre
3
kilogrammos
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A) Futások Állóképességi futás: 2500 méter.
Legyenek képesek a 2500 méter 13 perc alatti teljesítésére. Legyenek tudatában a futás közben végrehajtott ritmusváltások jelentőségével.
Gyors futások 30 méteres távon. Fokozó futás. Sprintfutás. Ritmusfutások.
B) Ugrások Sorozatszökdelések különböző magasságú és különböző távolságon lévő akadályok fölött, illetve között. Mélybeugrások utáni sorozatszökdelések váltott lábon. Versenyek: ötös ugrás, tízes ugrás.
C) Dobások Kétkezes dobások 3 medicinlabdával ülésből, fekvésből. Kétkezes dobások medicinlabdával, mélyguggolásból.
kilogrammos A törzs ereje váljon alkalmassá a nagy erőkifejtéssel járó dobómozgások végrehajtására. 3 kilogrammos beszökkenéssel
előre
Kétkezes dobások medicinlabdával hátra.
3
kilogrammos
III. ATLÉTIKA A) Futások 60 méteres sprintfutások térdelő rajttal, rajtgépből indulva. Váltófutás. 400 méter időre. 12 perces futás.
B) Ugrások Magasugrás nekifutással.
átlépő
technikával,
Távolugrás, lépő technikával, lendületszerzéssel.
7-9
lépés
11-13
lépés
C) Dobások Kislabdahajítás 7-9 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel. Súlylökés oldalfelállással, lendületszerzéssel.
IV. TORNA A) Talaj
Ismerje a sprintfutások versenyszabályait.
Megjegyzés
5 elemből bemutatása.
álló
összefüggő
talajgyakorlat
Alakuljon ki az igény a technikailag pontos végrehajtásra.
Keresztbe állított 4-5 részes svédszekrényen fejenátfordulás.
Törekedjen a második ív technikailag helyes kialakítására.
B) Szekrényugrás
C) Gerenda Mint előző évfolyamok.
D) Gyűrű Alaplendület. Lefüggés, lebegőfüggés, vállátfordulás előre.
A tanult elemekből összeállított gyakorlat végrehajtása.
V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK A) Testnevelési játékok Zsinórlabda. Pontszerző. Félperces fogó. Sor- és váltóversenyek. Méta játék.
B) Sportjátékok Az előző évfolyamokon tanult sportjátékok technikai elemeinek gyakorlása. Játék 2 csapatban. Csapatszellem kialakítása.
VI. SZABADIDŐ SPORTOK Tollaslabda. Görkorcsolyázás. Asztalitenisz. Korcsolyázás.
Órarendi sportági edzés 1-8. évfolyam Végső cél a diákok élsportolóvá válása Célok • A fokozott teljesítményekhez szükséges motoros képességek fejlesztése. • Az adott sportág terhelésének megfelelően az izom, ín, szalag és csontrendszer, valamint a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének fokozása, a sportági alkalmazkodó képesség fejlesztése intenzív terhelés hatására. • Az életkori sajátosságok figyelembevétele a képzés során. • A sportági fejlődés ütemét befolyásoló élettani tényezők egyénspecifikus feltérképezése, melyek elsősorban az idegrendszer fejlettségétől és a környezeti tényezők befolyásoló szerepétől függenek. • A mozgástanulás azon törvényszerűségének figyelembevétele, hogy az élsportra történő felkészítés legszenzibilisebb szakasza a 10-14 életév közötti időszak. A sportolók edzésmunkáját ebben a szemléletben kell megtervezni, figyelembe véve a nemi különbségekből adódó terhelhetőséget is. A képzésnek ezen szakaszában, illetve a sportági ismeretek közlésében az adott sportág, mint cél jelenik meg.
Munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha tanulóink a választott sportágukban minél nagyobb számban lesznek utánpótlás válogatott kerettagok, nevük szerepel a Héraklészes Programban helyet kapó sportolók között. Emellett felnőtt versenyzőként, csapatsportágakban, legalább NBI/B-s sportolókká, illetve egyéni sportágakban az országos bajnokságok döntőinek rendszeres résztvevőivé válnak. Az órarendi sportági edzések tantervét a NUPI adja ki
BIRKÓZÁS Évfolyam: 1-2. Korosztály: gyermek, 6-8 év Cél - A sportolás, nevezetesen a birkózás megszerettetése - A rendszeres, folyamatos edzések utáni igény kialakítása - A fegyelem, figyelem képességének fejlesztése - Alkalmasság megállapítása - A birkózás alapvető szabályának ismertetése - A sportolói magatartás – életvitel kialakítása - Az alaptechnikák elemeinek rávezető mozgásainak ismertetése - Az alapvető általános képességfejlesztő mozgások megismerése - A kiegészítő alapsportágak legelemibb mozgásainak játékelemeinek megtanítása, megszerettetése - A küzdősportok ABC-jének tanítása - Az esések, gördülések elsajátítása Tananyag -Az ókori mitológiai birkózó korokról tartott regélés. Héraklész, Milon, magyar vonatkozásban Botond monda
Követelmény
-Játékos versengések – fogójátékok. Váltóversenyek, mozgásutánzó gyakorlatokkal (pók, rák, medvejárás)
-Értsék, élvezzék a játékos versengést. Tudjanak örülni az egyéni és csapatsikereknek, győzelmeknek.
-Az edzés közbeni egyéni és szelektív dicséret és jutalmazás eszközének megfelelő alkalmazása
-Érezzék a fegyelmezett edzésvégzés fontosságát. Akarjanak magatartásukkal is versengeni, kiválni a többi közül. Tudják kezelni a sikert, de a kudarcot is.
-Bemutató birkózással és ehhez kapcsolva az életkornak és a felfogó-képességnek megfelelő szóbeli ismertetés a birkózásról
-A felkészítése útmutatóban szereplő birkózótechnikákat rendszeres időközönként bemutatás után megfelelően – kiválóan, megfelelő színvonalon tudják bemutatni.
-A legegyszerűbb birkózófogások tanítása, gyakorlása. -A speciális birkózómozgások -A gyermek sportoló kéz gyakorlása (hídgyakorlatok) segítségével tudjon hidalni legalább 20”. Tudni kell tornászhídba feltolva a hidat megtartani. Hídból kéz segítségével ki és vissza kell fordulni. Értékelés: megfelelt,
Megjegyzés
196
kiválóan megfelelt. Testnevelési játékok -Fogójátékok -Sor-, és váltóversenyek
- Tevékeny, aktív részvétel. -A sokoldalú mozgások koordinált, korosztályoknak megfelelő végrehajtása.
- Természetes gyakorlatok: Járás, futás: kúszás-mászás, különféle tárgyakon végzett -A páros küzdelmekben mutatott helyváltoztatások, játékos aktivitás. küzdelmek (páros) -Utánzó játékos helyváltoztatások. -Az utánzó gyakorlatok Társas gyakorlatok végrehajtásánál az ügyes mozgás Kiegészítő mozgásanyag - Úszás - Atlétika: - futás - ugrás - dobás Sportjátékok - Különféle labdajátékok - Tornagyakorlatok
-Heti 2 órában – az úszás elsajátítása -60-100 m-en „gyors”, lendületes futás. -Tudjon dobbantva elrugaszkodni - Tudjon mindkét karral dobni kislabdával, gumilabdával célba dobni. -Futball – mini pályán. Mini kosárlabda -Talajon: guruló átfordulás előre-hátra, tarkóállás Bordásfal: fel-, lemászás, hátsó függeszkedés, lábemelés Mászás: rúdon
197
Évfolyam: 3-4.
Korosztály: gyermek, 8-10 év
Cél - A sportolás iránti igény megszilárdítása - A rendszeres, folyamatos edzések korosztálynak megfelelő terhelését tudják elviselni és igényeljék, várják a birkózófoglalkozásokat - A számukra tartandó 60-70 perces edzés ideje alatt a fegyelem és az oktatás közbeni figyelem a sérülésveszélyek elkerülése végett is magas színvonalú kell, hogy legyen, különben nem lehet hatékonyan dolgozni - A grundbirkózás és a gyermekbirkózás (szabadfogás) szabályainak ismertetése - megtanítása - A higiénia, a tisztálkodás, az öltözködés rendjének elsajátítása - Az öntudatos sportolói életvitel szerinti viselkedés elsajátítása (az edző – pedagógus személyes példamutatása révén) - A grundbirkózás technikai elemeinek elsajátítása - Az egyszerű, mindkét fogásnem alaptechnikai elemeinek elsajátítása - A speciális birkózó előkészítő gyakorlatok elsajátítása - A sokoldalú fizikai képességek játékos formában történő fejlesztése - Más sportágak kiegészítő mozgásanyagának felhasználásával képességfejlesztések rendszeres alkalmazása - Évi legalább 3 alkalommal fizikai képességfelmérés elvégzése - A versenyeztetés (grundbirkózás) megkezdése - A teljesítményre való törekvés igényének kialakítása - Személyiségvonások fejlesztése: a nehézségek, a fáradtság, a fájdalom leküzdése. A kitartás, a szorgalom fejlesztése. A monotónia-tűrés fejlesztése
Tananyag - Történetek ismertetése olimpiai, világbajnok birkózóink pályafutásáról
Követelmény
- A grundbirkózás versenyszerű gyakorlása
- Ismerjék és tudatosan alkalmazzák a grundbirkózás technikai és taktikai elemeit
- Technikai képzés kötött-, szabadfogás és grundbirkózás egyszerű alaptechnikáinak gyakorlása
- Mindkét fogásnemben (állás és lenti helyzetben) a tanult technikai elemeket törekedjenek dinamikus sztereotípiák szintjére felhozni.
- Az egyszerű fogás-előkészítők gyakorlása, elsajátítása
Testnevelési játékok - Futójátékok (különféle testhelyzetekből való rajt, sprint) - Fogójátékok eszközök segítségével - Küzdőjátékok: egyéni
- Karberántások, karelvezetések, fejelvezetések, fordított karlezárásból léptetések (tolás, húzás) pontos elsajátítására törekedjenek.
- A testnevelési játékok sokoldalú alkalmazásával az általános fizikai képességek, a koordinált mozgás fejlesztése kiemelt fontosságú
198
Megjegyzés
küzdelmek párokban, csapatküzdelmek - Természetes gyakorlatok: járás, futás nehezítve valamely végtag fogásával, szökdelve. - Utánzó játékos helyváltoztatások. Ezeket gyakoroltassuk versengve, de hátrafelé és oldalirányba történő haladással is. - Társas páros gyakorlatok Kiegészítő mozgásanyag - Úszás: gyors, mell, hát - Atlétika: futások, ugrások, dobások - Sportjátékok: amerikai foci, rögbi, télen jéghoki - Ugrálókötelezés - Tornagyakorlatok: talajon az akkrobatika alapjai
Hídgyakorlatok - Egyéni - Páros hídgyakorlatok
- A más sportágak kiegészítő mozgásanyagát sajátítsák el és mindegyik sportágban átlagosan megfelelő szint elérése alapvető követelmény. A kiegészítő mozgásanyaggal a monotóniát is megtörjük, ugyanakkor a kreativitás kialakításához kiemelt fontosságú
- Tudjanak minden irányban dinamikusan forogni, vetődni. Tudjanak kéz segítsége nélkül legalább egy percig magashídba hidalni. A társas hídgyakorlatokkal az ellenfél hídjának rögzítését, tusolását tudatosan alkalmazzák.
199
Évfolyam: 5-6.
Korosztály: diák 11-12 év
Cél - A korosztályos birkózó versenyekre való alkalmasság elérése - A 70-80 perces edzéseken való hatékony, fegyelmezett, koncentrált munkavégzésre való alkalmasság kialakítása. - A győzni akarás, a versenyzés igényének magas szintű fejlesztése, de a fair play szellemében történő nevelés igényével. - Figyelembe véve, hogy ebben a korban kezdődik a mozgástanulás legkedvezőbb időszaka, sokoldalú, más sportágak mozgásainak integrálásával a magas szintű ügyesség elérése. - Mindkét fogásnem alaptechnika skálájának bővítése, pontos, precíz, tökéletes végrehajtása. - A fogások előkészítésének, végrehajtásának és befejezésének fejlesztése. - A birkózás taktikai elemeinek ismertetése, a taktikus birkózás fejlesztése. - A képességfejlesztések játékos - testnevelési játékok formába történő fejlesztése. - A kiegészítő mozgások – más sportágak gyakorlása, fejlesztése (úszás, atlétika, torna). - A speciális birkózó gyakorlatok (hídgyakorlatok) sokoldalú végrehajtásával a birkózó híd erősítése. - A kondicionális képességek rendszeres, folyamatos fejlesztése (gyorsaság, erőkorosztálynak megfelelő állóképesség). - A koordinációs képességek – a hajlékonyság, lazaság fejlesztése. - Versenyeztetés Tananyag - A birkózás versenyszabályainak ismertetése - Szituációs küzdelmek alkalmazása, taktikai feladatok (támadó taktika) megoldása
Követelmény - Ismerjék a versenybirkózás célját, a győzelmek közti különbséget, tus - technikai tus, pontozásos győzelem. Tudjanak egy kiinduló helyzetből taktikusan több fogást is végrehajtani. Tudjanak aktívan minimális kockázatvállalással szoros küzdelemben vezetést megtartani és növelni is. - A heti mikrociklusban (az éves - Tudjanak iramban egységnyi időre gyors dobásokat végrehajtani felkészülés bármely sorozatokban is. Tudjanak 12 szakaszában) heti egy-két perces futást COOPER teszt alkalommal maximális legalább 2500-2900 m-ig edzésterhelést kell biztosítani. teljesíteni. - Olimpiai-, világ- és Európabajnokok nagy küzdelmekben kivívott győzelmeinek elmesélése
- Képesek legyenek apró sérülések (zúzódás-, húzódás stb.) esetén is teljes értékű küzdelemre. Tudják elviselni az esetleges bírói tévedés esetén való vereséget. Szoros küzdelemben szívből gratuláljanak a győztes ellenfélnek. Maximálisan teljes összképességeiket mozgósítva küzdjenek a győzelem megszerzéséért.
- Koordinációs képességek
- Tudjanak bekötött szemmel 200
Megjegyzés
fejlesztése -Kinesztetikus differenciális képesség fejlesztése -Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése (akrobatikával ugrások) - Egyensúlyozó képesség fejlesztése - Ritmusképesség fejlesztése
bekapaszkodásból birkózni. Tudjanak pl. tarkóállásból csak lábbal küzdve a küzdőtárssal birkózni Tudjanak birkózó szőnyegen különféle ugrásokat szaltó előre, cigánykerékből hátra-szaltó, hátraflikkeket. Tudjanak egyensúlyozva végighaladni, pl. alacsony gerendán úgy, hogy a társ próbálja kibillenteni – lelökni (nem teljes erővel). Tudjanak futásban technikák dobásainál egyenletes ritmusban edzeni.
- Technikák tanulása kötött- és szabadfogásban állásból és lenti helyzetből alaptechnikák variációinak bővítése pl.: csípődobás: nyakfogással, derékfogással, hónaljfogásból: fordított csípő, karos csípő, lenti helyzetből: karfelszedés könyökhajlatból karzárással átdöntés, átfordítás, felfordítás.
- Tudjanak egy alaptechnikai fogást több előkészítésből, mozgásból, rámozdításból, billentéssel végrehajtani. Egy dobást minél több variációban tökéletesen végrehajtani.
- Az alaptechnikai dobásokat, fogásokat előkészítésből (ha dobás) nagy ízben és a végén hídlezárással tust kialakítva kell gyakoroltatni. Ismerjék és úgy hajtsák végre a fogásokat, hogy a testtartás a dobáshoz szükséges izomcsoportok megfelelő helyzete biztosítsa a sikeres végrehajtást.
- Tudjanak tökéletes végrehajtott dobásokat, fogásokat úgy végrehajtani, hogy a végén kétvállra kerüljön az ellenfél. Legyenek tisztában a biomechanika törvényszerűségeivel, mert csak így lehet tiszta és hatékony a fogások végrehajtása. Tudjanak felemelt fejjel rogyasztott lábakkal folyamatosan aktív támadásokat, fogáskereséseket létrehozni.
A taktikus birkózásra nevelés - Edzésen gyakoroljanak különféle kialakított helyzetekből (pl.: keresztfogás, hónaljfogás, fordított karlezárás) Szőnyegszélén történő fogásindításokat rendszeresen gyakorolják. Gyakorolják a mérkőzésen előforduló kötelező
- Tudjanak eredményesen fogásokat végrehajtani különféle előkészítésekből versenyszituációban. A szőnyegszélén, zónában és a szőnyeg közepén bekapaszkodásból pontokat érő akciókat tudjanak végrehajtani. Az erre kijelölt célversenyen a megadott taktikai célfeladatokat minél eredményesebben hajtsák 201
bekapaszkodásokat és ennek a helyzetnek az eredményes befejezését. Versenyeken kapjanak célfeladatokat, pl. csak egy kiinduló helyzetből, előkészítésből történjen
végre.
Tornagyakorlatok: Talaj Korlát
Tornagyakorlatok: Talaj: nekifutásból nagy ívű szaltókat jó tartással ugorjanak.
- Törekedjenek a futójátékok célfeladatait a legtökéletesebben végrehajtani. - Képességfejlesztés testnevelési - A fogójátékoknál a lehető játékok legnagyobb iramra törekedjenek. bevonásával: - A mozgásutánzó gyakorlatok -- futójátékok koordináció javító hatása révén a -- fogójátékok tökéletes dinamikus végrehajtás a -- mozgásutánzó gyakorlatok célfeladat. -- társas gyakorlatok - A társas gyakorlatok -- sor- és váltóversenyek végrehajtása során követelmény a -- küzdőjátékok dinamikus irányváltás, a biztos egyensúlyi helyzetbe kerülés. Követelmény a páros együttesen - A testnevelési játékokat rendszeres alkalmazásával végrehajtott gyakorlatok során a lehető legkoordináltabb mozgás játékosan a monotóniát végrehajtása. megtörve hangulatjavítóként alkalmazzuk. A sor és váltóversenyek alkalmazásának rövidtávú különféle futás, mozgásutánzó gyakorlatokat a legnagyobb erőbedobással hajtsák végre. Küzdőképesség fejlődjön, csapatszellem, kohézió elérése. A küzdőjátékok rendszeres alkalmazásával a versenyen való küzdeni tudás szintje növekedjen. Csökkenjen a statikus és dinamikus mozgások között eltelt idő. - Kiegészítő mozgások - Atlétika: COOPER teszt futásnál 2600-3000 m-es táv teljesítése. Atlétika: Tudjanak 400 m-es távon Futás sorozatban megfelelő futamokkal Ugrás 80-100 mp szintidő alatt Dobás teljesíteni. Tudjanak helyből távolugrásnál 170-200 m teljesíteni. Kis medicin (2-3 km) labdával különféle helyzetekből 4-8 m közötti dobásokat produkálni (testsúlyt figyelembe véve).
202
Nyújtó Bordásfal Szekrényugrás Mászások
Korláton: saslengés előre 10-20 között, saslengés hátra 5-10 között Nyújtón: folyamatos lengés függeszkedésből, hátrakelepbe fellendülés. Húzódás 10-20-szor. Bordásfal: tudjanak függeszkedni 10-30 mp., szemben tudjanak húzódásokat végrehajtani 4-6 db. Tudjanak hátsó függésből nyújtott lábbal lábemeléseket végrehajtani 8-16-szor
Sportjátékok: Kosárlabda Kispályás foci Fejelős labdajáték Pókfoci (kis medicin labdával) Speciális előkészítő gyakorlatok - Fejtámasz
- Karok a háton és minden irányban tudjon fejtámasz közben mozogni a fej és tudjon gördülni a vállakon át jobbra-balra.
- Hídba vetődés felhidalás
- Fejtámaszból magas hídba tudjon úgy átvetődni, hogy a karok legyenek rázárva a mellkasra.
- Hidalásból kifordulás jobbrabalra
- Tudjanak magas hídból páros karral a mellkasra zárva fejtámaszba fordulni és vissza hídba, majd a másik oldalra kifordulni. Mindezt folyamatosan és tökéletes tartással
- Hídba vetődés és vissza
- Hídból tudjanak tökéletes mellkasra zárt karokkal átvetődni mindkét lábat egyszerre lendítve.
- Hídban forgás
- Hídban tudjanak mellkasra zárt karokkal forogni mindkét irányban úgy, hogy visszafordulásnál minél magasabb helyzetben történjen a hidalás.
- Hídba esés kéz segítségével (támasz)
- Tudjanak dinamikusan és folyamatosan térd előre mozdulása nélkül kéztámasz igénybevételével magas hídba esni. 203
- Tornászhídban forgás
- Tornászhídban tudjanak mindkét irányba forogni folyamatosan és magas hídba.
-Tornászhídban oda- és visszavetődés
- Tornászhídban tudjanak hídból átvetődni kartámaszba, és nagyívben tudjanak visszavetődni magas hídba, és mindezt folyamatosan 6-10-szer. - Alaptechnika dobásai 3-4 db gyors, dinamikus végrehajtása, követelmény 10 mp alatti szint, főleg a közepes és kistermetűek esetén.
Kondicionális képességek fejlesztése: - Gyorsaság páros gyakorlatok végrehajtása kis ismétlésszámmal (3-4 db) - Rövidtávú futások, sprintek 20-30 m. Erőképesség: Mikrociklusonként ebben a korban 2 alkalommal - Kötélmászás
- Ezen távokat optimális pihenőidőkkel futtatva 4-5-szöri ismétléssel maximális sebességre való felgyorsulás a követelmény.
- Edzésenként, súlycsoporttól függően 6-8 db, az első kettőthármat lehetőleg a kisebbek láb segítségével.
- Húzódások
- Erőedzésenként 6 sorozat 70-80 %-os darabszámmal + 1 sorozat maximumra törekvés.
- Fekvőtámasz karhajlítás
- Edzésenként a makrociklustól függően 6-8 sorozat és 70-80 %-os darabszám, itt is egy sorozat maximális darabszám. - Lebegő ülések homorítások Sorozatokat kell végrehajtani 6-7 sorozat és az ismét*** ebben a korban 70-80 %. Mivel a törzs összes izmát erősítjük, ezek antagonisztikus hatásúak, a has és hát izmait együtt kell erősíteni.
- Törzs izmainak erősítése. (Antagonisztikus izmok)
- Combizomerő fejlesztés (ebben a korban nem törekszünk max. teljesítményre) Fontos terület, mert e nélkül a különböző birkózó dobások magas színvonalú hatékony kivitelezése lehetetlen.
204
- Guggolások
- Guggolás 6-7 sorozat 70-80 %-os ismétlés
- Guggolásból felugrások
- Guggolásból felugrás minél magasabbra 8-12 ismétlés sorozatonként
- Helyben szökdelés térdfelrántás a mellhez
- Térdfelrántás szökdeléssel a mellhez 15-20 mp, 6-7 sorozat
- Négyütemű (fekvőtámasz felugrás) gyakorlat
- Négyütemű gyakorlatokból 1015 ismétlésszámmal 6 sorozatban dinamikusan felugorva kell végrehajtani
- Békaügetés (különféle távon és sebességgel,)
- Békaügetéseket 10-12-szer minél kevesebb átugrásból kell teljesíteni, 6-8 ugrással, 6-8-szor kell ismételni.
- Guggolásban kaukázusi tánc
- Guggolásból időegységre 15-20 mp-be minél gyakoribb dinamikus lábkinyújtás előre-oldalra.
- Zsámolyokon átugrás páros lábbal 6-10 zsámolyon.
- Az akadályokat, zsámolyokat megfelelő távolságba beállítva tudni kell folyamatosan dinamikusan átugorni iramcsökkentés nélkül
Állóképesség: Ebben a korban az aerob kapacitás fejleszthető hatékonyan - Úszás: iramváltásokkal, úszásmód váltásokkal 20-30 perces terjedelemmel.
- Tudjanak folyamatos úszás közben úszásnemet és iramot váltani és az egységnyi idő alatt minél nagyobb távot teljesíteni. A makrociklus végére egységnyi időre esően legalább 1-2 percet kell javítani a ciklus elején történt felmérési eredményhez képest.
- Futás: csak megfelelő felületen, lehetőleg salakon. Állóképesség-fejlesztést szolgáló makrociklusban, heti 3 edzésen belül 15-20 perces iramváltásokkal.
- Tudjanak a makrociklusban végzett folyamatos rendszeres heti 3-szori futások hatására a ciklus végén súlycsoporttól függően 2600-3000 m-es távot teljesíteni a Cooper teszt felmérésekor.
Koordinációs képességek 205
fejlesztése érdekében a hajlékonyság – lazaság fejlesztése:
- Csípőizületi lazaság
- Terpesztett térdelésben, lábfejek derékszögben, oldalra helyezve tudják letenni a tomporukat a szőnyegre. Ebből tudják hátrahajlásból a hátukat a szőnyegre lehelyezni és a térd emelkedése nélkül visszajönni az eredeti helyzetbe.
- Törzs izmainak minden irányba történő lazaságának fejlesztése.
- Tudjanak spárgázni mindkét irányba, minél közelebb tomporral a szőnyeghez.
- A váll izmainak az izületi mozgáshatárig történő elfordíthatóságának fejlesztése.
- Tudjanak terpesztett térdelésből oldalra lefeszített térdekkel legalább 90 %-os szögben, de ennél 10-15 %-kal jobban elfordulni.
- Minden edzésen az edzés végén 5-10 perces nyújtó-lazító hatású gyakorlat sorozatokat végeztetünk.
- Tudjanak tornászhídban előrehátra, jobbra-balra magas hídban „lépegetni”. - Tudjanak törökülésben a lábakat nyakba venni. Jó ha mindkettőt sikerül. - Tudjanak mélybenyúlásból 3-10 cm teljesítményt produkálni. Versenyeztetés: - Rendszeres felmérő versenyeken kell részt venni. Évi 10-13 verseny. Fontos a tapasztalatokat kiértékelni. Adni kell célfeladatokat, melyet adott szituáció kialakítása után eredményesen kell megoldani.
- Tudjanak adott versenyeken a testsúlyuk alatti legközelebbi súlycsoportba bemérni. Csak 1-1,5 kg-os súlycsökkentés az elfogadott. - Tudjanak fogás-előkészítésből tökéletesen kivitelezett fogásokat végrehajtani. - Tudjanak hídlezárásból kétvállas helyzetet, tus győzelmet elérni. - Tudjanak, ha hídba kerülnek, a hídból kifordulni és elkerülni a tusveszélyt.
206
Évfolyam: 7-8.
Korosztály: diák 13-14.
Cél - Nagyterhelésű, de sokoldalú edzések fizikai és lélektani elviselésének fejlesztése. - Jó hangulatú, fegyelmezett edzéslégkör kialakítása, megszilárdítása. - A győzni akarás fejlesztése, a fájdalomtűrés (oxigén adóság, savasodás) elviselésének fejlesztése. - A mozgástanulásnál – a precíz finom mozdulatok – egyensúlyvesztésbe hozások skálájának fejlesztése. - A fogások variációs skálájának bővítése, az alapvető kombinációk (az ellenfél védekezésének függvényében) tanulása. - Az egyéni alkatnak megfelelő technikák kiválasztása. - A taktikus – offenzív küzdőmodor kialakításának kezdeti időszaka. - A testnevelési játékok sokoldalú alkalmazásával a monotónia feloldása mellett a versengési szellem fejlesztése. - A speciális birkózó gyakorlatok (hídgyakorlatok) széles skálájának alkalmazásával a birkózó hidalás erejének fejlesztése. - A kondicionális képességek folyamatos rendszeres fejlesztése, kiemelve a szenzibilis (érzékeny) fázisokban történő erő és állóképesség fejlesztését. - A koordinációs képességek hatékony fejleszthetőségének szakaszai is ebben a korszakban tetőznek, (pl. kinesztetikus differenciáló) - A rendszeres versenyeztetéssel versenyenkénti taktikai célfeladatokat elvégeztetni. Tananyag - A fizikai és lélektani terhelés feloldására változatos játékos, sokoldalú mozgást igénylő bemelegítések tartása.
Követelmény
- Az edzés végén a nyújtások – lazítások után motiváció növelő elbeszélések bajnokaink sportpályafutásáról, gigászi küzdelmeiről olimpiákon, világbajnokságokon. - Rendgyakorlatok rendszeres - Tudjanak gyorsan sorakozni alkalmazása főleg az edzés kezdetén a bemelegítés során. - Tudjanak oszlopban futás közben megfelelő távot tartani. - Könnyített edzések, sok váltóverseny, páros játékos - Tudjanak sorban kartávolságra küzdelmek minden mikrociklusban. igazodni. - A váltóversenyeken a csapatért mindenki adja a teljesítőképessége maximumát. - Az edzés végén sorakozó, rövid de célirányos értékelés, dicséret és feddés ha szükséges.
- Az értékelést az edzés végén fegyelmezetten, figyelmesen hallgassák meg.
207
Megjegyzés
- Alakítsunk ki küzdő edzéseken olyan szituációkat, ahol a küzdőidő lejárta után addig megy a küzdelem, amíg valaki nem hajt végre értékelhető akciót, és ezzel ő lesz a győztes.
- Legyenek képesek egy-egy 2x3 perces küzdőmérkőzés után fáradtan, oxigén hiányos helyzetben koncentrálni a határterhelés zónája felé tolni a terhelési szintjüket és így kiharcolni a győztes akciót.
- Lenti helyzetben mellkas rögzítése páros karral és időegységre – a védekező préseléssel és előre-hátra elmozgással védi, ez növeli a tűrőképességet és a szorítás fájdalmát is el kell viselni.
- Tudjanak az erősebb edzőtárs szorításában is akarni, elmozogni és kicsúszni a szorosra rögzített megfogásból.
- Mozgástanulás képességének fejlesztése
- Tudjanak jelenleg még a tananyagba leírt, de még jó néhány hasonló egyensúlyvesztést létrehozni.
- Egy technikai elem – egy fogás többféle előkészítésből való gyakoroltatása.
- A stabil statikus helyzetbe lévő ellenfél egyensúlyi helyzetből való kimozdítása különféle megfogásokból félkörben ellépve – váltás a másik oldalra és onnan félkörben ellépve kibillentés az egyensúlyi helyzetből.
Legyenek képesek teljes erőből egyik irányba húzni az ellenfelet és tudjanak ebből az ellentétes irányba billenteni, dönteni az ellenfelet.
- Fejlefogás lefelé húzás összenyomva – váltás ellentétes irányba hátrafelé döntve az ellenfelet.
- A tökéletes előkészített, nagyívben dinamikusan dobott, lezárt fogásokat kell elsajátítani.
- A 13-14 éves kornak megfelelő technikai elemek megtanulása kötött és szabadfogásban.
- Minden tanult fogás, dobás egyszerű de hatékony védését el kell sajátítani.
- Az alaptechnikák dobása, fogása mellett már ugyanolyan fontos a védekező technikák gyakorlása.
- A tanult fogást ha már jó a támadó technika, tudjanak védeni is.
- Minden fogást mindkét fogásnemben gyakorlás során tanuljanak meg védeni. - Megelőző védekezés bontással és váltás fogás előkészítésre. - Fogásindítás védése lelépéssel, belegyorsítással, hátraugrással stb.
- Tudjanak váltani védésből ellentámadásra. - Tudjanak úgy odaállni, hogy a fogásindítást ellépéssel, társ egyensúlyvesztésével tudják védeni.
- Tudjanak dobni indításról lelépni a dobóról és ebből kontradobást végrehajtani. 208
- Dobások védése kontra dobással.
- Tudják a fogásokat mindkét oldalirányba végrehajtani.
- Tanulják a fogásokat mindkét irányba végrehajtani. Technikai tárház variációs skálájának bővítése - Válldobás: állva, térdelve
- Tudjanak vállra, fejre, hónaljra kinyúlásból válldobást végrehajtani állva és térdelve is.
- Aláfordulás, túlfordulással, alkarra, fejre fogásból
- A túlfordulásokat tudják a nevezett helyzetekből úgy végrehajtani, hogy a védekezés esetén és többféle módon pontot érő akciót hajtsanak végre.
- Kardobás: alkar rögzítésből, karelzárásból, fejre fogásból
- A kardobások variációit nagyívben dobják.
- Hátraesés: keresztfogásos, fordított karlezárásból, fordított csípőből, kétkaros, páros hónaljból
- A hátraeséseket teljesen szorosan a két test közötti rés nélkül nagyívben dobják.
- Csípődobások: nyakcsípő, - Csípődobások variációit a többféle derékcsípő, fordított csípő, karoscsípő előkészítés ellenére dinamikus befordulásból felfelé dobják, és úgy zárják, hogy a tust meg lehessen ítélni. - Derékra támadások: karberántásból, fejjel karelvezetés, páros hónaljból, fordított csípő befogásból, fordított karlezárásból. Lenti helyzet: - Karfelszedés – kocsizással, átfordítás, átdöntés, felfordítás
- Felfordítások: derékfogás, mellkasfogás, karkulcsból, karrátolásból egy karral hosszan átnyúlásból.
- A derékra támadások dinamikusan legyenek végrehajtva, ügyelve a törzs, a fej, a testtartás és a lábak helyzetére.
- Karfelszedéseknél többféle módon fejjel betámasztva, könyökhajlatban, csuklóra fogásból tudják a kart felszedni és onnan a védekezéstől függően a felsorolt variációs lehetőségek közül a legalkalmasabbat hajtsák végre. - Felfordításokat a felsorolt befogásokból tudjuk jobbra-balra, de nagyívű hídon át végrehajtani.
Nevezett technikákat az ellenfél védekezésének függvényében készítjük elő és hajtjuk végre. 209
Az egyéni alkatnak megfelelő technikák kiválasztása és nagyobb arányú gyakorlása - A technikai képzést szolgáló edzéseken az edzésterjedelem 20-30 %-ban mindenki a saját egyéni alkatának megfelelő technikákat gyakorolja, lehetőleg váltott ellenfelekkel és szituációs birkózással. - Offenzív küzdőmodor kialakításához taktikai feladatok megoldása küzdő edzéseken szituációs birkózás közben.
- Tudjanak folyamatosan többféle előkészítésből az egyéni technikájukból minél több variációt tökéletes szinten végrehajtani, de az ellenfél védésének függvényében tudjanak kombinációt is végrehajtani. - Tudjanak bekapaszkodásból kedvezményezettként 20 mp-en belül értékelhető akciót végrehajtani. - Tudjanak bekapaszkodásból nem kedvezményezettként 1 percen keresztül fogást tartani úgy, hogy az ellenfél hónalja alá be tudják tolni a vállat. - Tudjanak fordított karlezárás befogásával 20 mp alatt akciót végrehajtani. - Tudjanak hónaljfogásokat kialakítani és ebből tudjanak páros hónaljra váltani és akciót végrehajtani 20-25 mp-en belül. - Tanulják meg a zónában hogyan kell támadóként, de védekező szituációban is lefelé fordulva és a kifelé háttal álló ellenfelen akciót (derékra támadást) végrehajtani. - Parterből tudjanak emelésből felfordításra váltani. - Tudjanak a zónában védekezés közben bennmaradva kivédekezni. - Tudjanak a zónában kifelé kockázatot vállalva akciót végrehajtani.
- Testnevelési játékok alkalmazása a monotónia feloldására és versengési szellem fejlesztése érdekében. A technikai képzés időszakában az idegi fáradtság jeleinek észlelésekor kell alkalmazni úgy, hogy akár az edzéstervet is felborítjuk.
- A csapatszellem erősítése a társakért – a győzelemért, teljes erőbedobással tudjanak küzdeni. Tudjanak őszintén, jókedvvel, akár a határterhelésig küzdeni.
210
- A hídgyakorlatok skálájának szélesítése a birkózóhíd erősítése.
- Tudjanak legalább 2 percig folyamatosan tornászhídban forogni, vetődni oda-vissza.
- Tornászhíd gyakorlatok
- Tudjanak tornászhídban lépegetni előre-hátra, jobbra-balra.
- Páros hídgyakorlatok
- Tudjanak páros hídgyakorlatokat (összekapaszkodásból vetődések váltva) koordináltan, folyamatosan végrehajtani.
- Hídlezárások
- Tudjanak hídlezárásból csekély ellenállás ellenében kifordulni, és az ellenfelet átvinni a hídon, és ott lezárni, hidaltatni.
- Hídban maximális izületi mozgáshatárig feltolva a hidat 1-2 percig is megtartani a magas hidat.
- Tudjanak hidalni az izületi mozgáshatárig feltolva a hidat 1-2 percig mozdulatlanul.
- Hídra ülések közben a hidaló leengedi-feltolja (magasra) a hidat.
- Tudjanak hidalni a társ ráülésével magasra feltolva és leengedve a hidat 40-60 mp-ig.
- Kéz segítsége nélküli hídba esések.
- Alapvető, hogy sorozatban 5-10 db hídba esést tudjanak végrehajtani.
Kondicionális képességek fejlesztése - Állóképesség fejlesztés - Futás: Cooper teszt, váltott iramban 3000 m, salakon. - Úszás: 20-30 perces folyamatos úszás váltott úszásnemben és iramban.
- Kerékpár: folyamatos, váltott iramban történő 1 órás kerékpározás, lehetőleg dombos terepen.
- Futás: súlycsoporttól függően 2500-3100 m közötti Cooper eredmények. - Úszásban a makrociklus végére az első felméréshez képest 2-3 perces javulás a folyamatos 30 perces úszással. - Kerékpározásnál tudjanak minden 5 perc után 1 percet teljes iramban tekerni. A pulzusszámnak 180-190et kell elérni.
Erőfejlesztés: - Karerő fejlesztés – húzódás, tolódás, kötélmászás
- Tudjanak 15-30 db húzódást max. végrehajtani. - Tudjanak 10-30 tolódást max. végrehajtani. 211
- Tudjanak függeszkedve legalább egyszer kötélre mászni. A legjobbak talajérintés nélkül kétszer is. - Mély-hátizom fejlesztés, hasizom fejlesztés
- Tudjanak dinamikusan, folyamatosan 30 db homorítást végrehajtani. - Tudjanak folyamatosan legalább 40-60 db lebegőülést végrehajtani folyamatosan.
- Homorítások, folyamatosan emelve a végrehajtások darabszámát. - Folyamatos homorításban ellentétes láb-kar emelés, karnyújtás, visszahúzás, kar oldalsó középtartásba, láb terpeszben tartása folyamatosan 40 mp-től 80 mp-ig. - Dinamikus comberő fejlesztő gyakorlatok, helyben szökdelés térdfelrántással a mellkashoz -guggolásból felugrások
-guggolásból terpesztésbe felugrás
-békaügetések előre kitartott medicinnel.
- Tudjanak legalább 80 mp-ig homorítás tartásában ellentétes kartlábat emelni folyamatos ütemben.
- Tudjanak 30 mp-en keresztül helyben térdfelrántással a mellkashoz felugrani. - Tudjanak folyamatosan 1 percen keresztül guggolásból felugrani. - Tudjanak 6-10 db dinamikus felugrást végrehajtani, guggolásból terpesztésbe, az oldalsó középtartásban lévő tenyérbe belerúgva. - Tudjanak a 12 m-es szőnyegen át oda-vissza folyamatosan medicinlabdát derékszögbe kitartva békaügetésbe átugrálni, kinél kevesebb ugrásból.
Koordinációs képességek fejlesztése: A legintenzívebb szakasz 13-14 évben történik. A kinesztetikus differenciáló képesség fejlődése legkorábban fejeződik be.Kiemelten kezelve ebben az életszakaszban az éves edzésmunkában. Akrobatikus ugrások nehezített körülmények között.
- Tudjanak mélybe ugrani test fordulattal hátrafelé, szaltóval előrehátra, ugyanezt behunyt szemmel is.
- Birkózás bekötött szemmel.
- Tudjanak bekötött szemmel birkózni.
212
- A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése
- Tudjanak flikkeket folyamatosan ugrani.
- Hátrafelé híd irányban történő mozgások fejlesztése.
- Tudjanak hídba esésből érkezés előtt teljes fordulatot tenni, és bukfenccel befejezni. - Tudjanak legalábbis a kisebb súlyúak csavarszaltót ugrani szivacsgödörbe.
Rendszeres versenyeztetés - Taktikai célfeladatok tanulása. - Szituációs célfeladatok megoldásának gyakorlása.
Évi 15-20 versenyen való részvétel. - Tudjanak támadó technikákat előkészíteni és végrehajtani a zónából kifelé. - Tudjanak fogás-előkészítéseket bontani és ebből váltani támadó technika előkészítésére. - Tudjanak bekapaszkodásból zónában kimozgatni az ellenfelet, és kifelé eldobni. - Tudjanak, ha szétszakad a kapaszkodás, ebből páros hónaljra váltani. - Parterból tudjanak küzdelemben felállni és szembefordulni az ellenféllel. - Képesek legyenek egy-egy versenyre adott taktikai célfeladatokat betartani és ebből eredményes fogásokat végrehajtani.
213
Kézilabda Évfolyam: 1-2.
Korosztály: 6-7 évesek Cél
Egy labdajáték elsajátításának kezdeti fázisában elképzelhetetlen, hogy egy gyermeknek a felnőttek játékát tanítsuk. Ezt figyelembe véve alapvető, hogy a játékot a gyermekek speciális fizikai és viselkedésbeli szintjéhez idomítsuk. A pálya, a kapu és a labda méretének egyszerű csökkentése azonban nem elégséges. Sokkal fontosabb, hogy a gyermekeket képességeik és tapasztalataik szerint csoportokba osszuk, így lehetővé téve a barátságok kialakulását, és a játék élvezetét. A gyermekek kézilabdája alapjaiban különbözik a felnőttek játékától. A kézilabda elsajátításának bevezető szakaszában a gyermekeknek a lehető legjobb szinten kell elsajátítania azokat a képességeket, amelyek képessé teszik a felnőtt kézilabda elsajátítására. A program hat szintre van osztva, a kor kategóriák és fejlődési szintek alapján. A kézilabda utánpótlás egy világos álláspontot foglal el a mini és alap kézilabda tekintetében, bár a mini és alap kézilabda közötti átmenet kétségkívül a legkényesebb rész.
Tananyag a labda mint játszótárs, ismerkedés a labdával előkészítő játékok: szivacslabda élményszerzés labdás tapasztalatok mozgáskoordináció motiválás és türelem a gyermeknek a játékot élvezetes tapasztalatokon és felfedezéseken keresztül kell elsajátítania a csapatszellem megteremtése a mozgás alapvető fontosságú, és mindenek előtt szükséges a fizikai és pszichikai fejlődéshez a mozgás által a gyermek
Követelmény alapszintű motoros képességek labdás játékok és feladatok labdafelvétel, gurítás, átadás fogójátékok az óriási mozgásigény fejleszti az alapvető motoros képességeket: például a gyaloglást, futást, ugrást és dobást rövid és egyszerű mozgás sorozatok: az ügyesség fejlesztő gyakorlatok gyorsan és egyszerűen elsajátíthatók a precíz koordináció elősegítésénél a labdával
1
Megjegyzés
Tananyag megismeri a mozgás okait és hatásait és megismeri a testét és környezetét a gyermek intenzív belső késztetése az aktivitásra felhasználható informális, élvezetes és könnyű gyakorlatokkal nagyon fontos, hogy a gyermek megszeresse a játékot, és a mozgás készségét fejlessze a játék vágyának kialakítása alapvető, hogy a tanulási folyamat elkezdődik a csapat tagjai számára nagyon fontos, hogy megértsék saját magukat, a megfontolásokat és az, hogy tanuljanak meg veszíteni.
Követelmény való barátkozás támogatja ezt a koordinációs képességek fejlesztése során nagyon fontos, hogy a nehézségi fok megfelelő legyen, és a gyakorlási idő ne legyen túl hosszú a sikerélmény megszerzése a középpontban az egyensúly és reakciók fejlesztése áll alapvető fontosságú a ritmusérzék a koordináció fejlesztése
2
Megjegyzés
Évfolyam: 3-4.
Korosztály: 8-9 évesek Cél
Egy labdajáték elsajátításának kezdeti fázisában elképzelhetetlen, hogy egy gyermeknek a felnőttek játékát tanítsuk. Ezt figyelembe véve alapvető, hogy a játékot a gyermekek speciális fizikai és viselkedésbeli szintjéhez idomítsuk. A pálya, a kapu és a labda méretének egyszerű csökkentése azonban nem elégséges. Sokkal fontosabb, hogy a gyermekeket képességeik és tapasztalataik szerint csoportokba osszuk, így lehetővé téve a barátságok kialakulását, és a játék élvezetét. A gyermekek kézilabdája alapjaiban különbözik a felnőttek játékától. A kézilabda elsajátításának bevezető szakaszában a gyermekeknek a lehető legjobb szinten kell elsajátítania azokat a képességeket, amelyek képessé teszik a felnőtt kézilabda elsajátítására. A program hat szintre van osztva, a kor kategóriák és fejlődési szintek alapján. A kézilabda utánpótlás egy világos álláspontot foglal el a mini és alap kézilabda tekintetében, bár a mini és alap kézilabda közötti átmenet kétségkívül a legkényesebb rész.
Tananyag mini kézilabda 4+1 játékos csökkentett játéktér 2,4 x 1,6 m-es kapuk 0-s labda mini kézilabda-tornák, szivacslabda-tornák játék motiváció a játékos és a pálya közötti fizikai kapcsolat az élménynek és a sikerélménynek kell meghatározónak lenni, míg maga a mérkőzés kisebb szerepet játszik az eredmények, a góllövőlista és a helyezés fontosnak tulajdonítása a győzelem nemkívánatos szintű vágyához vezet egy adott szabad, élmény dús játékban több az önálló cselekvésekre való törekvés ez biztosítja azt, hogy a
Követelmény alapvető motoros képességek: átadás, elfogás, labdavezetés, blokkolás szabad terület elfoglalása, üresre futás, felismerés a játék elemeinek alkalmazása mozgás közben az ellenféllel szembeni helyezkedés, a távolság megválasztása az első iskolás évek az ügyesség megszerzésének legfontosabb időszakát jelentik a sport mind az iskolai, mind az iskolán kívüli élet nagyon fontos tényezője, ami lehetőséget ad az önbecsülés kialakítására a teljesítményre való törekvés erős, mivel a koncentráció képessége is megnő. (kb. 15 perc)
3
Megjegyzés
Tananyag technikai elemeket gond nélkül elsajátítsák, mivel a szigorú szabályok negatívan hatnak a játék folyamatosságára a játék alatt csak körvonalakban kell a szabályokat alkalmazni az egyedüli játék mellett ebben a korban erőltetni kell a barátokkal való játékot is a tapasztalatszerzés a lényeg és nem az eredmény a mini kézilabda gyakorlati megvalósítása természetesen a játék feladata ez az időszak az ügyesség megszerzésének legfontosabb időszakát jelentik a teljesítményre való törekvés erős, mivel a koncentráció képessége is megnő (kb. 15 perc) fontos, hogy a gyermek minél többször mozoghasson szabadon, hiszen ebben a korban az egyes sportok alapvető technikai elemeinek az elsajátítása semmit nem ér egy „több-sportú edzés”, amely lépésről lépésre halad az eredmény, a pontok és rangsorok hajszolása nélkül, nagyon sok élvezetet és vidámságot ad a csapathoz való tartozás érzésének kifejlődését jelzi, ha a gyermek egy ilyen szituációban a csapat tagjának érzi magát
Követelmény a gyermek minél többször mozoghasson szabadon egy „több-sportú edzés”, amely lépésről lépésre halad az eredmény, a pontok és rangsorok hajszolása nélkül nagyon sok élvezetet és vidámságot biztosít a gyereknek a fölösleges pluszmozgások eltűntetése a gyermek maga eldönti, hogy mely kézmozdulatok szükségesek., és ekkorra kialakul a test kontroljának egy magas szintje az egyedi mozdulatok összekapcsolódnak és kialakulnak a mozdulatsorok ebben a korban az egyedi mozgássorozatok korlátozottak, ezért a variációs ismétlések fontos szerepet játszanak a speciális állóképességfejlesztő edzéseket el kell hagyni, mivel a természetes súlygyarapodás elegendő az erő fejlesztéséhez az erőfejlesztés és az általános mozgások fejlesztése mellett a gyorsaság fejlesztése egy nagyon fontos feladat a koordináció fejlesztése prioritást élvez a kondicionálással szemben a gyors reakcióképesség fejlesztése mellett hangsúlyt kell fektetni a statikus és dinamikus egyensúly, a taktikai képességek a lövő és elfogó mozdulatok
4
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény gyakorlására a technika alapjaival meg lehet ismertetni a gyermekeket egy könnyed felfogással: a labdának kell a középpontban maradni
5
Megjegyzés
Évfolyam: 5.
Korosztály: 10-11 évesek Cél
A játékkészség alapjainak lerakása. Testnevelési játékok különböző feladatokkal, különös tekintettel a futómozgás csiszolására, a dobókészség és a helyezkedési érzék fejlesztésére Társas labdás feladatok változó sebességű futómozgás közben (pl. adogató versenyek, labdahajsza, üldözőversenyek különböző alakzatban stb.) A technikai repertoár kiszélesítése. A játékhoz elengedhetetlen harcosság kialakítása küzdő jellegű páros, csoportos játékokkal. Egyszerűsített kézilabdajáték, mely megtanult elemeket és azok felhasználását tartalmazza megfelelő játékhelyzetekben. A szaggatott vonalon kívüli laza emberfogás elsajátítása, valamint a területvédelemben történő alapmozgások megismerése
Tananyag
Követelmény
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Gimnasztika: szabad -, társas-, bordásfal-, bot-, kötél- és padgyakorlatok a hajlékonyság fokozására, az izomzat általános megerősítésére és optimális nyújtására.
Állóképesség: egyenletes iramú futások vágtafutások 20-30 méteres távolságon ismétléssel (6-10), intenzíven, változó pihenőidővel 6-8 fős sor-, váltó- és akadályverseny
Különös tekintettel a törzsizomzat megerősítésére, csípőízület mozgáshatárainak növelésére és a kéz izomzatának speciális erősítésére. 9 perc 1500-2000 m, 12 perc 2000-2600 m, 15 perc 2500-3000 m
Erő: karhajlítások és nyújtások kötél- és rúdmászás 60 dkg -2 kg-os tömött labdás dobások előre- és hátraugrások helyből és nekifutásból szökdelések egy-, illetve páros lábbal helyben, illetve 5-7 méteres ugrások
Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az erősítő gyakorlatokat! Tudjanak 60 dkg-os labdával legalább 10 m-t dobni! Sorozatoknál követelmény a stabil egyensúlyi helyzet és a
6
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
kotló kánya sor- és váltóversenyek kombinált feladatokkal kakasviadal labdaadogató versenyek kiszorító fogyasztó
játékosok egysíkú fejlesztését!
Technikai alapképzés: Alapmozgások labda nélkül: a játékban meglevő futómozgások egyszerű fajtái a gyors megállás és megindulás irányváltoztatások különböző irányba alapállásból, cseles mozgás, fordulatok szabályos futómozgás kialakítása lépéskombinációk lehetőségei (sasszé, keresztlépésből utánlépés v. beszökkenéssel lendületszerzés) a lendítő láb előre-felfelé és oldalra rézsútosan-felfelé történő lendítése felugrásos lövés labdanélküli gyakorlásához a technika csiszolása, különös figyelemmel a térd lendítésére és a törzs dobásirányba történő elfordítására a labda felkészítése, könyök vezető szerepe, légmunka, talajra érkezés talajfogások, csúszások, gördülések, esések tompítással indulócselekből le- és visszaforgások védekező lábmunka kialakítása, ebből megindulások, felugrások végzése a védő helyezkedése, a labdás támadó és a kapu közötti út
8
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
elzárása a helyes védő-támadó távolság kialakítása védő és támadó test-test elleni helyes ütközési technika kialakítása a lövő kéz akadályozása egymás mellett védekező játékosok tevékenységének alapszintű összehangolása (besegítés, összezárás) Labdás elemek: labda adogatása, kétkezes, egykezes átadások a labda fogásmódjai különböző helyzetekben, a fej feletti, mell- és csípőmagas érkezéskor az oldalirányban guruló, pattogó labda felvétele futás és járás közben kétkezes dobások: alsó, mellső, felső, helyben és mozgásban, irányváltoztatásokkal, fordulatokkal, szökkenés és szökdelés közben, a futómozgástól független labdakezelés és továbbjátszás nagy térnyeréssel történő magas labdavezetés megismerése, a figyelem és a periférikus látás fejlesztése elindulás, megállás, labdavezetés közbeni irányváltoztatások labda adogatása párokban, hármasával, egy- és két kézzel különböző alakzatokban kapuralövés állóhelyből és mozgásból beugrásos dobás technikája vállmagas dobás rávezető és előkészítő gyakorlatai felugrásos kapura lövés technikájának megismerése
Az egykezes felső átadás helyes technikai végrehajtása, hajító mozgás tökéletes beidegződése! A különböző magasságból és irányból érkező labda elfogása és felkészítése a másik kéz segítségével. Tudjanak futómozgásban nagyobb sebességgel történő átadásokat lépéskombinációkkal 6-12 m távolságban. Váljanak képessé a különböző kapuralövési technikák végrehajtására, foglakozásonként 30-40 kapuralövés posztokról. Sajátítsák el a felugrásos dobás végrehajtását.
9
Megjegyzés
Tananyag TAKTIKAI KÉPZÉS emberfogás előkészítése játékokkal kapu és az ember közé helyezkedés tanult technikai elemek a játékhelyzettől függően történő helyes alkalmazása szélső lövő, irányító, beálló játékos jellemző mozgásainak és játékkapcsolatainak megismerése, tudatosítása a helyes támadási és védekezési helyezkedés kialakítása a labda megjátszása rendezetlen védelem ellen a közös taktikai feladatok megismertetése, az egyszerűbb pár és hármas kapcsolatok kialakítása kreativitás fejlesztése szituációs játékhelyzetekkel KAPUSKÉPZÉS mezőnyjátékosok valamennyi képzési anyaga helyezkedés szélről, középről érkező dobásoknál
Követelmény
Ismerjék fel az emberfogás taktikai jelentőségét, lehetőségeit. Váljanak képessé a labdaátadás, labdavezetés, szabadra játszás szituációinak felismerésére és helyes alkalmazására. Legyenek tudatában az adott poszt technikai taktikai követelményeivel az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten.
Tanulják meg és tartsák be a legfontosabb szabályokat.
10
Megjegyzés
Évfolyam: 6.
Korosztály: 11-12 évesek Cél
A játékkészség alapjainak lerakása. A testnevelési játékok alkalmazása, különös tekintettel a labdakezelés és a hajító mozgás gyakorlására, különböző változatok felhasználásával, valamint társas feladatok közös megoldásával. Kézilabda játék egyszerűsített feltételekkel, különböző célfeladatokkal. Törekvés a sokmozgásos játékra, valamint a tanult technikai elemek pontos végrehajtására. A szaggatott vonalon kívüli laza, kötetlen emberfogás továbbfejlesztése. Az ellenfél szándékainak gyors felismerése. Az egyéni felelősség és a kollektív szellem javítása. Területvédelemben helyezkedés, az egyéni és közös mozgás törvényszerűségeinek megismerése, mélységi és szélességi mozgás gyakorlása a felmerülő feladatok tisztázásával. Mélységben tagolt laza emberfogás elleni támadás keresztirányú mozgásokkal, helycserékkel, elfutásokkal. A játékhoz szükséges agresszivitás fejlesztése a testtel való érintkezést megengedő játékokkal. Helyezkedési érzék fejlesztése támadásban és védekezésben. Az előző korosztállyal megegyezően a gyakorlás, a tapasztalatszerzés játékos formában történik.
Tananyag KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Gimnasztika: nyújtó-, lazító-, kitartó képességet fejlesztő gyakorlatok egyéni és társas formában mozgásügyességet fejlesztő kézi szergyakorlatok (2 kg-os tömött labda, bordásfal, pad, 1 kg-os kézi súlyzó és gumikötél gyakorlatok)
Követelmény
A gyakorlatokat nagy intenzitással, max. 15 percben végeztessük!
Állóképesség: 12-15 perc egyenletes iramú futás (2800-3400 m) Cooper-teszt terepfutások, változatos terepviszonyokkal váltott lábú sorozat szökdelések 12 x, 14 x folyamatos
COOPER teszt során megtett távolság 24003000m. Képes legyen a szökdelő és labda kezelési feladat egyidejű végrehajtására. A 400m-es táv teljesítése 100 mp-en belül.
11
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
végrehajtással, labdával is egyéni sor- és váltóversenyek megnövelt távon rövidített pihenőidővel kettős háromszögfutás váltakozva jobbra-balra, időre 3 x, 5 x 400 m futás időre Erő: futás emelkedőre, lépcsőzések szökdelések meghatározott szintekkel helyből távolugrás függeszkedések (kötél, rúd, bordásfal) fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás, láb 20-30 cm magasban tömöttlabda-dobások távolba páros kézzel tömött labda adogatások távolság növelésével kézilabda távolba dobások váltott kézzel megelőző évfolyam gyakorlatanyagának ismétlése Gyorsaság: rajtgyakorlatok különböző testhelyzetekből. rövidtávon fordulatokkal (15-30 m-en) sor- és váltóversenyek feladatokkal 60-100 m lendületes futások, hosszabb pihenőkkel 4-5-szöri ismétléssel 4 x 15 m-es futások labdával vagy anélkül, tárgykerüléssel, érintéssel, fordulatokkal és irányváltoztatással labdaadogatás párokban időre, társkövető gyakorlatok, reflex gyorsaság fejlesztése labdákkal csapat, csapatrész, egyéni formájú gyakorlatok nagy
Követelmény a min 140160cm. Minimum 10-15db. Minimum 3m (2-3 kg) Követelmény a 2-3 kg-os labdával a 7 m távolságig.
A labdás gyorsasági futó és technikai gyakorlatok lehető legrövidebb idejű végrehajtása. Végrehajtás 13-16mp! Végrehajtás 7-9 m távolságban 30mp!
12
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
intenzitással a regenerálódási idő biztosításával karhajlítások, -nyújtások, függeszkedések időre Ügyesség: talajtorna elemei nehezített feltételekkel egyensúly gyakorlatok változó akadályokon ritmusfutások (zsámoly, gát, szekrény) labdás gyakorlatok változó feltételekkel és szerekkel egyéni, páros, csoportos fogó játékok valós játékhelyzetek modellezésével (pl. számbeli előny ill. hátrányban) testnevelési játékok: pontszerzők, kidobós és a célzás pontosságát, erejét növelő játékok kézilabda módosított szabályokkal: könnyítéssel vagy nehezítéssel a hangsúlyozni kívánt technikai és taktikai elemtől függően sor és váltóversenyek ügyességi feladatokkal páros és csoportos gyakorlatok több labdával átadási gyakorlatok megkötésekkel (egy kéz, fejelés, kosárérintéssel, térdelés, guggolás)
A megosztott figyelem kialakítása a pontos technika végrehajtásához. Az ügyesség fejlesztését nem szabad korán specializálni meg kell tartani az általános fejlesztés törvényszerűségeit!
Játékok: Üsd a harmadikat Szökdelő oszlop Kecskézés Told ki a körből! Told be a körbe! Döngető körben Vadászok Vadász labda Buzogány labda
13
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
Váltó verseny kombinációkkal, célzott dobásokkal Kézilabda fogó Technikai képzés: Labda nélküli mozgások: testcselek, indulócselek labda nélkül a játékosok pozícióinak megfelelő támadó mozgások és az ehhez szükséges helyezkedés alapszabályai (labda átadás- átvétel, társ helyzetbehozása) egyéni sáncolás megismerése és helyes technikai végrehajtás kialakítása, (fájdalomküszöb szintjének növelése, a nyitott szem fontossága) az emberfogás feladatai párokban: tudatos helyezkedés és védőmozgás kialakítása laza és szoros emberfogás elsajátítása a váltások kialakítása emberfogásos védekezés közben Labdás elemek: különböző sebességgel és irányból érkező labdák biztonságos elfogása és továbbítása lépéskombinációs átadások változó távolságra magas és mély labdavezetés technikája egyenes irányban illetve irányváltoztatás közben labdavezetés a védő elhelyezkedésétől függően felső dobás tökéletesítése, hatékonyságának növelése (gumikötél, tömött labda, 5080 dkg.) átadási és lövő cselek utáni kapuralövések talajról és felugrásból
Legyenek képesek a labdák biztonságos elfogására, továbbítására, labdavezetésre, a lövési, cselezési szituációk felismerésére és összekapcsolására.
Ismerjék fel a keresztmozgások lehetőségeit és az ezekből adódó támadó mozgások, irányok átadási módok helyes végrehajtásának követelményeit. Ismerjék meg az induló játékosok helyezkedési irányait, lehetőségeit, a párkapcsolatok és átadási lehetőségek tudatos megválasztását szervezését. (pl. pattintott átadás) Tudjon alkalmazkodni, és így változtatni a játékban váratlanul felmerülő
14
Megjegyzés
Tananyag vállmagas dobás technikai csiszolása, gyakorlás nehezített szerekkel is (tömött labda és gumikötél) egyéni képzés feladatai a posztokról leadott lövések lehetőségeinek figyelembevételével társas kapcsolatok mozgásban, nyolcas mozgások variációi páros labdaadogatás mozgásban, ütközések talajon és levegőben labdavezetés, a labda védelme a védővel szemben labdaszerzés lehetőségei: sodrás, elütés indítási feladatok 2-3-as csoportokban, az indítás pontosságának és helyes technikai végrehajtásának gyakoroltatása lerohanások, rendezetlen védelemmel való ismerkedés 7 m-es büntető dobások lehetőségei Taktikai képzés: A bővülő technikai elemek és elméleti ismeretek játékszituációkban való helyes kiválasztása és alkalmazása mind támadásban, mind védekezésben. A játékos védekezés közben helyezkedjen úgy, hogy kedvező pozícióban tudja felvenni a küzdelmet a támadókkal szemben A játékos támadásban helyezkedésével segítse a biztos labdafogást, és rendezetlen/felállt védelemmel szemben is tudja a közel álló vagy mozgásban lévő társának passzolni a labdát. Helyezkedési taktikák,
Követelmény helyzetekben. A játékos vállaljon részt a közös taktikai feladatokból, segítse elő azok fegyelmezett végrehajtását. Tudjanak játék közben egyszerű helycseréket alkalmazni, támadásban tudatos állandó mozgással keressék a védőktől üresen hagyott helyeket, azonnal változtasson pozícióján amennyiben helyzetük labdaátvételre vagy kapuralövésre kedvezőtlenné vált.
Védekezésben zavarja a támadót a pozíciója elfoglalásában, labdaátadásban, kapuralövésben. A tudatos helyezkedés, a játék folyamatának követése, gyors helyzetfelismerés kialakítása.
15
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
alapjátékok 2:2, 3 :3 ellen Szabálymegkötéses játékok labda átadásra, páros vagy hármas kapcsolatokra és a kapuralövésekre vonatkozólag. Az emberfogásos és a mélységben tagolatlan védelem elleni játékok gyakori váltogatása Az emberfogásból fokozatos visszarendeződés alapszinten a zártabb rendszerek felé (3:3, 3:2:1, 5:1) KAPUSKÉPZÉS alapállás kialakítása alapmozgás a segédkörön: a labda és a játékosok mozgásának követése kiugrások, kifutások speciális kapusiskola gyakorlatai
16
Megjegyzés
Évfolyam: 7.
Korosztály: 12-13 évesek Cél
Játékkészség alapjainak bővítése. Azokat a testnevelési játékokat és sor-, illetve váltóversenyeket kell megtartani, amelyek a közös cselekvést és együttműködést, valamint jellegükből adódóan a kombinációs és helyzetmegoldó képességet fejlesztik. Az edzések során továbbra sem tekinthetünk el a technika csiszolását és a játék lényegét visszaadó előkészítő gyakorlatoktól. El kell érni a társas kapcsolatok kibővítését és megszilárdítását a védelemben és a támadásban egyaránt. Az emberfogásos védekezés és az ellene való támadás megoldási lehetőségeinek bővítésére kell törekedni: zártabb 3:3-as védekezés, területvédelemben felállt csapattal szembeni akciók. A területvédelem két alapvető formájának (6:0, 5:1-es rendszer lehetőségeinek és szabályszerűségeinek megismerése. A testtel való játék tudatos alkalmazása a talajon, illetve a felugró játékossal szemben. Közelítés a játékosok poszt szerinti kiválasztásához, megfigyelések, mérések a helyes szakosodás eldöntéséhez.
Tananyag KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Gimnasztika: nyújtó, lazító, általános kitartóképességet fejlesztő szabadgyakorlatok és sorozatgimnasztika helyi dinamikus izomerőt fejlesztő társas gyakorlatok általános kitartó képességet és helyi dinamikus izomerőt fejlesztő kéziszer-gyakorlatok (pad, bordásfal, labda, kézi súlyzó, 3 kg-os tömött labda, ugráló kötél, gumikötél) Állóképesség: fokozatos terhelés-emelés mellett kitartó futások: 15-20 perc (2800-4000 m) 2 x 800 m futás 4 perces pihenőkkel (fiú 3’30” lány 3’45” ) 15 x 60 m-es futások, séta a pihenő intervallumos futások, terepfutások
Követelmény
Legyen képes 15-20 perces nagy intenzitású foglalkozások folyamatos végrehajtására.
Képesek legyenek15 perc alatt fiúk: 3100 -4000 m, lányok: 2800 - 3600 m-t egyenletes iramban lefutni Tudjon 400m-t 100mp-en belül teljesíteni. Fontos követelmény hogy ezt a korosztályt a legújabb sportági kutatások szerint az
17
Megjegyzés
Tananyag futás kombinációk, gimnasztika fartlek változó terminusokkal 400 m-es futások időre kettős háromszögfutás időre 4 x - 5 x. kapuralövések nagyszámú ismétlése váltott lábú szökdelések 6 x 40 m-ig indián szökdelés 6 x 60 m-ig egyéni sor- és váltóversenyek nehezített körülményekkel és szerekkel fenti gyakorlatok kombinált összekapcsolása Erő: szökdelések páros lábon, guggolásban és ugrások helyből eredményre (2-4 kg-os súlyzók) sorozatugrások dobások tömött labdával páros kézzel (2-3 kg-os ) erősítő program kidolgozása a lehetőségektől függően (kézi súlyzók, homokzsák, tömött labdák, gépek segítségével) kötél- és rúdmászások, függeszkedések támaszszereken karhajlítás, karnyújtás függő szereken lefüggésből karhajlítás és -nyújtás Gyorsaság: egyéni és váltóversenyek 2530 m-es távolságon 6 x 7-szer, pihenőkkel repülő- és fokozó futások a rajt helyzetek változataival futások fordulatokkal labdás és futó feladatok összekapcsolása futó és szökdelő iskolák
Követelmény eddigiektől eltérően, nem kímélni, hanem nagymértékben terhelni kell. A meg növekedett tüdő és szív volumen könnyebben alkalmazkodik a terheléshez, de figyelemmel kell lenni az egyén teherbíró képességére!
Helyből távol: 180-200 cm elérése. A sorozatugrásoknál követelmény a biztos egyensúlyi helyzet elérése, és a távolságra, illetve az ugrás magasságára való törekvés! Kétkezes dobás hátra fej fölött 3kg-os labdával, cél a 6-8 m elérése. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák, felügyelet mellet, az erősítő gyakorlatokat.
Tudjanak 30 m-es távon 5-6 mp-es időket futni sorozatterhelés közben. Törekedjenek a futótechnika folyamatos javítására, a reakció gyorsaság fejlesztésére.
18
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
kombinált feladatokban egyes technikai elemek lehető leggyorsabb végrehajtása erősítő programok technikai elemek csiszolásával Játékok: kötélhúzás sorversenyek gurulásokkal adogató verseny 4 játékos két labdával labda cicák labdaadogató versenyek pontszerző védd a vonalat csere-kézilabda Technikai alapképzés: Labda nélküli mozgások: lábmunka csiszolása (mélységi és oldalirányban) mélybeugrás és elugrás a labda nélküli cselek lábmunkájának pontosítása a futómozgás csiszolása az ütközések helyes technikája védőmunkában sáncoló tevékenység kar- és lábmunkájának pontosítása húzás lábmunkájának gyakorlása, kontramozgások Labdás mozgások: labdakezelési gyakorlatok, az érkező labda legrövidebb időn belüli továbbjátszása változó módon, zavaró körülményektől függően támadó lábmunka összehangolása mindkét irányból érkező labda megjátszásánál felső lövések talajról és levegőből vállmagas lövések helyes technikai végrehajtása talajról
Követelmény az oldalról, hátulról, szemből érkező labda elfogása és gyors megjátszása. Legyenek képesek összetett mozgásokból eredményesen kapura lőni. Ismerjék a cselezésben rejlő lehetőségeket, törekedjenek a labdavezetésből adódó cselezési lehetőségek
19
Megjegyzés
Tananyag cselezés labdával és fajtáinak ismerete mindkét oldalra, egyés kétlábas indulócselek labdaszerzés technikája: halászás, kisodrás, elütés indulócselből leforgások mindkét oldalra az átemelés előkészítése bevetődés, bedőlés iskolázása hármas, négyes kapcsolatokban labdajáratás előre- és hátramozgás közben a húzás helyes technikai végrehajtása (térnyeréses húzás) húzás-kontra rávezető gyakorlatai Taktikai képzés: Támadási elemek: a folyamatos játék biztosítása, társas kapcsolatok kialakítása, a megfelelő pillanat kiválasztása az egyéni megoldásokhoz (ez csapatjáték!) támadásban társak helyzetbehozása, előkészítések, keresztmozgások, zárások, üres befutások húzás szakaszos gyakoroltatása húzás zárásokkal, lövésbefejezéssel különböző pozíciókból ( szélső és beálló zárásban, betörésből, és felkanyarodásból) közvetett indítás, szakaszos érkezéssel támadás befejezések kötött vagy kötetlen formákban önszöktetés közvetlen gyorsindítás lerohanás kialakítása, alkalmazkodás a visszarendeződő és rendezetlen
Követelmény játék közbeni alkalmazására. Követelmény a húzásból, keresztmozgásból kapura lövések különböző posztokról, az adott posztra jellemző dobásmódokkal (szélsők, átlövők, beálló)
Támadásban tudjanak rövid és változó irányú adogatásokkal támadást építeni, páros kapcsolatokat létrehozni, felismerni a játék folytatásának lehetőségeit. Ismerjék fel és használják ki a húzásból, elzárásokból adódó betörési, bejátszási befutási lehetőségeket. Váljanak képessé a gyors közvetett indítás a lerohanás megszervezésére, eredményes befejezésére. Tudják érvényesíteni a számbeli fölény adta támadási lehetőségeket, a tanult húzás –elzárás kombinációk alkalmazásával. A védelemben tudjanak egymáshoz igazodva helyezkedni és az adott szituációt felismerve,
20
Megjegyzés
Tananyag védelemhez a felállt védelem elleni súlypontképzés lehetőségei támadási lehetőségek számbeli előnyben Védekezési elemek: felállt védelemből átmenet emberfogásra egysoros aktív területvédelem 5:1, 3:3, és 5:1 szélső letámadással, 6:0 fellépéssel védekezés lehetőségei számbeli hátrányban
Követelmény mozogni, védőfeladataikat a társakkal összehangoltan végrehajtani.
Legyenek képesek a védelemmel való tudatos együttműködésre.
Kapusképzés: cselező mozdulatok alkalmazása, a dobójátékos megközelítése megfelelő helyezkedés védelem és a kapus összmunkája
21
Megjegyzés
Évfolyam: 8.
Korosztály: 13-14 évesek Cél
A játékkészség alapjainak bővítése. A testnevelési játékok olyan változatait használjuk, melyek a csapatjáték kialakítását segítik, nehezített, illetve könnyített szabályokkal, sok mozgással a cselező és helyezkedő képesség javítására szolgálnak. A technikai-taktikai feladatok e játékok során lehetővé teszik ezek gyors és gyakran ismétlődő végrehajtását, segítve a mérkőzésen csak alkalmanként meglévő helyzetek megoldását. A feladatok testreszabottságával növeljük az egyéni felelősséget, segítve a csapatmunka folyamatosságának kialakulását. A sor- és váltóversenyek értékes képességfejlesztő és a játékhoz szükséges motoros, valamint pszichikai tulajdonságokat fejlesztő részét a visszatérő gyakorlás anyagaként használjuk fel. Játékosaink tudjanak alkalmazkodni a megváltozott körülmények között más és más technikai és taktikai lehetőségekhez. Szükséges a kollektív szellem fejlesztése, hogy a játékos az egyéni kezdeményezéseket a csapat érdekében fel tudja használni a támadásban és védekezésben egyaránt. A játékos legyen képes részt venni, a megtanult támadási és védekezési rendszerekben. Gyakorolni kell a támadást rendezetlen védelem ellen, valamint a területvédelemben felállt csapat ellen. -A játékos alkalmazza tudatosan a zárásokat és folytatásait a mezőnyben és a visszarendeződött területvédelem ellen, ismerje az egy- és kétbeállós játékot, tudja alkalmazni a helytartásos és helycserés játékban egyaránt. -Ismerkedjen meg a vegyes védekezés zártabb formáival, fontos a testtel való játék rendszeres iskolázása, gyakorlása, beépítése a védőmunkába. -A kiválasztás eredményei alapján el kell kezdeni a speciális posztképzést.
Tananyag KÉPESSÉG FEJLESZTÉS Gimnasztika: határozott formájú nyújtó, lazító, kitartó képességet fejlesztő szabad gyakorlatok sorozatgimnasztika kitartóképességet és dinamikus erőt fejlesztő társas gyakorlatok az izom-összehúzódás gyorsaságát, dinamikus erőt fejlesztő társas gyakorlatok kéziszer-gyakorlatok. (pad, bordásfal, labda, ugrókötél, gumikötél, kézi súlyzó 2- 4 kg, tömött labda 3- 5 kg)
Követelmény
A sérülések megelőzése elkerülése érdekében legyenek tisztában a nyújtó, lazító gyakorlatok szükségszerűségével, jelentőségével, tudatos alkalmazásukkal edzésmunkájukban.
22
Megjegyzés
Tananyag Állóképesség: közép és hosszú távú futások 800- 3200 m iramjáték 1500-3000 m-es távon 80-120 m lendületes futások (10 x és 15 x sorozatokban) szökdelések 6 x és 8 x 30 m lazításokkal sorozat lövések talajról, levegőből nehezített szerekkel, rövid pihenőkkel játék specifikus gyakorlatok a pálya méreteinek és a játékosok számának változtatásával csapatszintű komplex mozgásos gyakorlatok védekező és támadó elemek felölelésével aerob és anaerob állóképességi szint emelése az alapozó és intenzív munka növelésével kettős háromszögfutás 5 x- 6 x. Erő: társas súlyzó gyakorlatokkisebb terhelés, nagy sorozatszám többszöri ismétléssel, dinamikus módon általános erősítés (törzs, láb, kar,) azon izom csoportokra, melyek meghatározzák a futás, ugrás, dobás eredményességét: szökdelések súlyzókkal 2-4 kg dombra futás, lépcsőzés nehezített körülmények között (súlyzó, övek) kötél- rúdmászás függeszkedéssel erőfejlesztő gyakorlatok támasz szereken (korlát, ló, szekrény) Gyorsaság: gyors futások 20- 30- 40- 50 100 m pihenőkkel, időre
Követelmény COOPER teszt 28003300m elérése. -400m táv 70-80mp szintidő teljesítése. A végrehajtás minőségének ellenőrzése, a gyakorlatok közbeni terhelési mutatók, pulzusmérés.
Ismerjék és mozgás specifikusan, tudatosan alkalmazzák az erősítő gyakorlatokat. Törekedjenek a dinamikus erőfejlesztésre a terhelés megfelelő egyénre szabott megtervezésével, végrehajtásával. Fontos a kis súlyok, a nagy ismétlésszámú gyakorlatok alkalmazása!
Képesek legyenek 30m-en 4.5-5.5mp elérése.
23
Megjegyzés
Tananyag fokozó futások 80-200 m-ig pihenőkkel, időre gyors futás közbeni labdaadogatások változó alakzatokban kiépített pályákon gyorsaságfejlesztés labdával indítási gyakorlatok, gyorsasági feladatok labdával mezőnyben, és a kapuelőtér vonal előtt egyes technikai elemek végrehajtási idejének csökkentése 1-1.5 kg tömött labdával adogatás párokban időre, távolság 9 m előző évfolyam anyagának ismétlése Ügyesség: a kézilabda játék technikájának fejlesztését célzó speciális ügyességi gyakorlatok, más sportágak ügyességi feladatainak és egyéb játékok versengések feladatainak felhasználása
Követelmény Követelmény a futó-ugródobó technika folyamatos hibajavítása a gazdaságos végrehajtás érdekében! A jó technika, erőmegtakarítást magasabb fokú, gyorsabb, eredményesebb végrehajtást tegyen lehetővé.
A torna mozgásanyaga a térbeli tájékozódás szintjének emelése, a küzdősportok mozgásai, az ütközések a test-test elleni küzdelem hatékonyságának kialakítása érdekében.
Játékok: rögbi és szelídített változatai pókfoci váltóversenyek összetett feladatokkal páros, csoportos adogató versenyek mozgás közben fél perces fogó fekvő fogó Technikai alapképzés: A labda nélküli mozgások: egyéni védekező lábmunka csiszolása védekező alapmozgások párokban
24
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
ütközés technikája talajon és levegőben kitámadás és visszahúzódás elsajátítása 3-4 -es csoportokban csapatrész és csapat védekezés: mélységben tagolt védekezési formák gyakorlása 4:2 és a 3:2:1 védekezési formák alapismérvei és összetett lábmunkájának gyakorlása labda nélküli támadó lábmunka és a cselek mozgáselemeinek tökéletesítése, új elemek beépítése kontramozgások - duplázások egylábas csel Labdás mozgások: labdakezelési gyakorlatok változó erősségű és irányú labda elfogása, majd a játékhelyzethez legjobban illő továbbítási mód törésmentes alkalmazása (felső-, váll-, csípő-, magas-, alsó- és pattintott átadások) az oldalról, szemből, hátulról érkező labda elfogása és helyes technikával történő megjátszása a labda levegőben történő elfogása és továbbítása talajról a levegőben mozgó társhoz légi dobások gyakorlása távolságra történő dobások pontosságának és hosszának növelése (20 - 30 m ) mindkét irányból érkező labda megjátszása az adott helyzettől függően a legrövidebb idejű lábmunka és dobás mozdulat felhasználásával összetett átadási gyakorlatok játékhelyzetekben, támadási modellek kialakításával a
Képesek legyenek a labdaiskola gyakorlatait folyamatos alapmozgással, technikai hibák nélkül végrehajtani. Tudjanak pontos lőtt átadásokkal 15-20m-re passzolni. Tudjanak mindkét irányba cselezni, ezeket a mozgásokat átadásokkal, lövésekkel összekapcsolni. Váljanak képessé különböző kapuralövési technikák eredményes végrehajtására, a szituációnak megfelelő mód kiválasztására. Legyenek képesek összetett mozgásokból is eredményes kapuralövést végrehajtani.
25
Megjegyzés
Tananyag
Követelmény
kapuelőtér közelében szökkenő felugrásos lövés felugrás - lövő cselt követő talajra érkezés labda leütéssel, majd újbóli felugrásos dobással kapura lövés elhajlásos lövés keresztlépésből lövő karral ellentétes oldalra kanyarított lövések posztokról talajról történő váll- és csípőmagas, alsó dobások azonos kéz azonos lábról történő lövések talajról, felugrásból, beugrásból páros lábról felugrásos lövés rövid felkészítéssel posztok speciális technikai elemeinek megismertetése, gyakoroltatása (átlövő, beálló, szélső) Taktikai képzés: Támadási elemek: zárások alkalmazása rendezetlen védelem ellen támadók több hullámban történő felzárkózása, a lerohanás, gyorsindítás szisztémái, egyéni feladatok húzás- kontra játék csapatrész vagy csapat végrehajtással húzásból indított keresztmozgások kialakítása pozíció és mozgásos játék egy vagy két beállós esetében zárások- leválások- zárásba vezetés súlypontáthelyezések különböző játék helyzetekben indítás, lerohanás visszarendeződő védelem ellen Védekezési elemek: a védekezés általános és speciális feladatai posztok
Legyenek tisztában az adott támadó-védő poszt technikai taktikai követelményeivel, személyre szabott feladataival és ezek megoldási lehetőségeivel. Tudják és tudatosan alkalmazzák a játék közben, a megtanult páros és hármas kapcsolatokat. Ismerjék fel a csapatrész feladatok, csapatfeladatokká történő továbbépítésének lehetőségeit.
Ismerjék a védekező alapmozgásokat, képesek
26
Megjegyzés
Tananyag szerint egyéni és páros sáncolási tevékenység kialakítása a szoros és laza emberfogás ismétlése, pontosítása, kerülések, átcsúszások, váltások játékhelyzettől függően mélységben tagolt védekezés gyakorlása a mélységben tagolt védekezésből labdaszerzés és támadásba való átmenet az 5:1,4 :2, 3:2:1-es védekezési formáció egyéni és társas feladatainak megtanulása az 5 + 1 és a 4 +2 lehetőségei a test-test elleni játék taktikai vonatkozásai: támadó faultok, a testfelülettel történő szabályos védekezés, összezárások az agresszív kilépő egysoros védelem elsajátítása egész és félpályás emberfogás
KAPUSKÉPZÉS: az eddig lerakott alapok ismétlése alapállás, alapmozgás, tájékozódó képesség fejlesztése karral, lábbal, törzzsel történő védés technikája együttműködés a védelemmel szélső lövéseknél, sánc és a kapus kapcsolata a védelem irányításának lehetőségei, feladatai közvetlen és közvetett indítás
Követelmény legyenek megfelelő sebességgel és hatékonysággal végrehajtani ezeket, különös tekintettel az ütközésekre. Az egyéni sáncolás helyes technikai és taktikai végrehajtása. Ismerjék a mélységben tagolt védekezés rendszerét, védekezésből támadásba való átmenetet. Az egymás mellett védekező játékosok feladatainak, taktikai kapcsolatának tudatossá formálása, együtt működésük hatékonnyá tétele. -A játék alakulásának megfelelően tudjanak védekezési rendszert váltani, ismerjék a nyitott védekezés törvényszerűségeit. Váljanak képessé az emberfogás egyéni és csapatrész feladatainak pontos hatékony végrehajtására. Fontos a játékos adottságainak megfelelő kapus technika kialakítása Állandó feladat a bátorság, gyorsaság, reakcióidő, lazaság fejlesztése. Legyen képes a gyors közvetett indításnál, mozgó játékoshoz történő dobótechnika végrehajtására.
27
Megjegyzés
28
Labdarúgás 1-8. évfolyam Általános célok: a gyermeklabdarúgás lényege a játék, az örömszerzés, a gyermekek és a fiatalok számára fontos a társakkal való együttlét, lehetősége legyen minden gyermeknek a játékra, tanuljanak meg a gyermekek és az utánpótlás korú labdarúgók nyerni, de veszíteni is, több gyakorlás, kevesebb mérkőzés, a gyermek és utánpótlás labdarúgás legyen sokszínű, a gyermekekkel, fiatalokkal való együttlét jelentsen mindenki számára örömöt, a játék a gyermekeké, nem a felnőtteké, tanulja meg minden gyermek és utánpótlás korú labdarúgó az ellenfél és a vezetők, tanárok, edzők, felnőttek tiszteletét, a felszerelés, a körülmények feleljenek meg az utánpótlás-labdarúgók életkori sajátosságainak, a képzés és a képzést vezető szakemberek felkészültsége legyen mindig alapos, szakmailag magas szintű. A labdarúgó sportág tantervi célja: olyan fiatal, 1-8 osztályos (gyermek, kisiskolás, serdülő, ifjúsági) labdarúgók képzése, akik tehetségüknél fogva – az életkori, biológiai sajátosságok figyelembevételével - iskolai intézményes keretek közötti képzés, felkészítés, nevelés soron képesek elsajátítani: a sportág alapjait, kis játékokat, egyéni (technikai-taktikai, mozgásügyességi) képzést, játékrendszeri ismereteket, egy-egy elleni párharcot, kondicionálás képességeket, mentális képességek fejlesztését, személyiségfejlesztést, játékszabályokat és Fair Play szemlélet, elemeit és a megszerzett ismeretek birtokában az európai élvonalnak, elitnek megfelelő, felkészült, teljesítményképes labdarúgókká válnak. Ezáltal növelik a képzett egyesületi, igazolt labdarúgók számát, amely a sportág felemelkedését szolgálja. A futball tanulás a játékhelyzetek megoldásán keresztül történik. Cél a futball alapjainak lerakása, a játék megértése és tanulása, amely kapcsán: A felkészítés céljait a játék követelményeiből kell levezetni. A feladatmegoldások helyes kiválasztása a tanítási folyamat eredménye. A 4:4 és a 11:11 elleni játékot tartalmazzák a módszertani kombinációkat, amelyeken belül önálló oktatási egységként jelentkezik az 1:1 elleni játék.
390 390 390
Tantervi feladatok: biztosítani a magyar labdarúgó sport folyamatos és magas szintű utánpótlás bázisát. a labdarúgás iránti érdeklődés felkeltése, a beiskolázott tanulókkal a sportág megismertetése, a sportág megszerettetése,a játéköröm felkeltése, alkalmassá tegye és felkészítse a tanulókat a labdarúgó sportban történő versenyzésre, korszerű oktatás módszertani eszközökkel nyújtson alapot a további fejlődéshez; a legkorszerűbb eszközökkel biztosítsa az ismeretanyag elsajátítását; a labdarúgás adta speciális lehetőségeinek felhasználásával biztosítsa a sportolók sokoldalú személyiségfejlődését; a sportágban rejlő nevelési helyzetek kihasználásával segítse a sportolók társadalomba való beilleszkedését. a sportág legképzettebb, legtehetségesebb utánpótlás labdarúgóinak felkészítése kiválasztása, beiskolázása, képzése, tanítása, nevelése, a labdarúgást kedvelők (igazolt és nem igazolt fiatalok) számának növelése, az iskolai és az egyesületi színterén, a különböző korosztályokra, évfolyamokra jellemző szakmai, pedagógiai és pszichológiai sajátosságok átadása, tanítása, órai foglalkozások, edzések, tornák, versenyek, mérkőzések lebonyolításához, megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása, a FAIR PLAY szellemének ápolása.
391 391 391
1. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai az 1. évfolyamban A tantárgy formai és tartalmi tulajdonságainak elemi szintű megismerése, A sportpályával, sportcsarnokkal, öltözővel, szertárral, sportszerekkel való találkozás és azok használatának, rendjének megismerése, A sportághoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai szokások kialakítása, Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel, Az életkornak megfelelően az egyéni, kiscsoportos és a csapatjátékok szervezéséhez, megértéséhez szükséges ismeretek, szabályok, verseny és sportági játékszabályok elsajátítása, A játék megszerettetése, szoktatás a játékhoz, játéköröm. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. Utánzó és játékos természetes és sportág specifikus mozgásformák ismerete. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Alapvető mozgáskultúra kialakítása. A testhelyzetek proprioceptív érzékelése, felidézési és felismerési folyamatok képességének megszerzése a mozgásban. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása.
392 392 392
I. KOORDINÁCIÓ 1.
Labda nélküli koordináció
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labda nélküli koordináció:
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció:
Cél: -
Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése.
-
-
Határozott formájú szabadgyakorlatok Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. Megindulások, megállások. Tér-idő-testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. Előre-hátra-oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással.
-
-
-
2.
-
Legyenek képesek egyszerű formájú szabadgyakorlatokat végrehajtani ütemezésre, ütemtartással. Legyenek képesek végrehajtani utánzó mozgásokat tükörmozgással, árnyékmozgással. Legyenek képesek végrehajtani megállásokat, indulásokat, társ-és tárgykerüléseket. Ismerjék fel a tér irányait, a végtagok neveit azok mozgásának irányait. Ismerjenek játékos futó, sor-és váltóversenyeket.
Labdás koordináció Labdaérzékelés fejlesztése. Lassú futás labdavezetés közben.
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán utánzással (frontális). - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás
2. Labdás koordináció - Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre-hátra-oldalra - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) - Két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig. - Feladatok négyszögben. - Feladatok téglalapban. - Feladatok rombuszban.
393
2. Labdás koordináció: - Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni kézzel és lábbal. - Legyenek képesek a labdát kézzel gurítani, dobni, pattogtatni, járás és futás közben vezetni, hajtani. - Legyenek képesek érzékelni a különböző méretű és minőségű labdák közötti különbségeket, tulajdonságokat. - Legyenek képesek érzékelni a labdát – álló-és mozgás közben - talajon. - Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben. - Legyenek képesek labdát vezetni – kézzel és lábbal – különböző mértani alakzatokban.
3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin)
394
II. ÜGYESSÉG
Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése Gyors koordináció: amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot Differenciális mozgásérzékelés: (kinesztézis= belső mozgásérzékelés); izomfeszülés,ellazulás foka Statikus, dinamikus egyensúly. Téri tájékozódás
Tematikus tananyag és tanulási program
1. Gyors koordináció - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: - futójátékok: sorban, körben, szétszórtan, egyénileg és csoportokban, egymást kerülgetve, szereppel és feladatokkal, - fogójátékok: egy és két fogóval, átfutásos feladatokkal, „házzal” és „ház” nélkül. - egyéni sor-és váltóversenyek: 15-30 mes távon, tárgyat kerülgetve, különböző testhelyzetekből történő indulással és célba érkezéssel, tárgyak hordásával. Váltás helyben. - akadályversenyek: 15-30 m-es távon, 34 akadállyal (pl. bújás, járás, csúszás, mászás) 2. Differenciális mozgás- és egyensúlyérzékelés: - járások 20 cm széles vonalak között, 5 cm-es vonalon, - járások padon, számoly magasságra emelt rézsútos padon bújás, járás, kúszás, csúszás, mászás… stb.)
395
KÖVETELMÉNYEK
A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen
III. TECHNIKAI KÉPZÉS CÉL: - A labdával való kapcsolat, ismerkedés. - A labdaérzékelés fejlesztése. - Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés) Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin) - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk
Tematikus tananyag és tanulási program Előkészítő labdás gyakorlatok: Helyben: - Medicinlabdán rúgással, a láb rúgófelületeinek (belső, belső csüd, külső, külső csüd, teljes csüd) érintése - Labdagörgetés tappal, helyben előrehátra-oldalra - Bal-és jobb lábbal váltva talppal a labda visszahúzása, majd belsővel előre. - Bal-és jobb lábbal váltva talppal a labda visszahúzása, majd csüdrúgással előre. Járás közben: - Előre haladás közben a labda talppal való megállítása. - Előre haladás közben talppal befelé átgörgetés, majd a másik láb belsővel való megállítása. - Előre haladás közben a talpon keresztül a labda befelé való görgetése, majd vissza ugyanez a másik lábbal folyamatos előrehaladás közbe. - Oldalt haladás közben (mindkét irányban) talppal befelé átgörgetés, majd másik láb belsővel való megállítása Lassú futás közben: - Labdával a lábak között (belső) érintve haladás előre - Labdavezetések közben
396
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes: -
-
a különböző méretű és nagyságú labdák megszelídítésére (kézzel és lábbal), érzékelni a különböző méretű és nagyságú labdákat (kemény, puha, lapos, gurul, pattog, magas, alacsony…) a mozgó, guruló, pattogó labdát megállítani, a lapos, guruló labdákat lábbal megállítani, átvenni, az alapvető rúgások, átadások végrehajtására (ellenfél nélkül), járásban, kocogás és futás közben a labdavezetésre, a labda megállítására, álló és feléje guruló labdát belsővel és csüddel megrúgni, visszarúgni, pontosan célozni gurítással, átadással, célzással
labdamegállítások, irányváltoztatások, fordulatok, bójakerülések. Az alaptechnikai elemek fejlesztése: -
-
Állított és mozgó labdával az lapvető rúgásfajták oktatása (belsőrúgás, csüdrúgás) Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y)
Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. Egyéni játék labdavezetéssel. - Egyéni és csoportos területváltó játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
397
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: 4:4 elleni rombusz kialakítása 5. Labdabirtoklás - Játékosok helyezkedése szélességben és mélységben. - Összjáték kialakítása előre irányuló játékkal. - Labdatartás és egyéni játék.
Labdabirtoklás: 1. Támadás és gólszerzés: - Technikai elemek (cselezés, labdavezetés, átadás, lövés) alkalmazása. - Csapatformák: - játék 1:1 ellen, - kis játékok kapus nélkül (2:2, 3:3, 4:4) 2. Célzás: - Átadások (álló és mozgó) saját társhoz, mozgás közben. - Védett cél, védett terület kialakítása. - Célpont létrehozása, kitalálása, kilövése.
5. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területfelosztás, pozíciók megismerése. - A labdabirtokló felvétele. - Labdacentrikus védekezés Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával.
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes: ⇒ A távolság érzékelésére (a játékosok egymásközti helyezkedésére, szélességben és mélységben). ⇒ A terület téri érzékelésére (gyakorlat-és játékformák alkalmazása meghatározott kijelölt területen). ⇒ A labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ Gól és pontszerzésre. ⇒ Összjáték kialakítására ⇒ Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között.
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
3. Egyéni labdabirtoklás javítása: - Labda fölötti kontroll. - Átvételek, cselezés mozgás közben. - Pozíció keresés az ellenféllel szemben, területen. 4. Az együttes labdabirtoklás gyakorlása: - Készenlét a labda továbbítására, fogadására, átvételére. - Az ellenfél átjátszása. - Pozíciójáték kialakítása.
Eszköz: - bóják, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák
Az ellenfél labdabirtoklása: 1. Az ellenfél zavarása: - Labdabirtokló játékos feltartóztatása.
⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4 elleni kis játékokat
398
⇒ Az ellenfél védelmi vonalán áthaladni labdával, ismerje az ellenfék kapujára irányuló játékot. ⇒ Megelőzni az ellenfél gólszerzését.
⇒ Ismerje a vonalfutballt
-
(gumi, bőr, tenisz, medicin) kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 3-as - kapuméret 2x1 m - Pályaméret: 20x30 m - Létszám: 4:4 ellen (kapus nélkül) - Játékidő: 10 perc/mérkőzés
V. KONDICIONÁLÁS Cél: Reakció és futógyorsaság fejlesztése.
-
Az ellenfél feltartóztatása.
2. Labdaszerzés: - Párharc a labdáért. - Alapszerelés tanulása. 3. A kapu megvédése: - Közelítés a labdához és az ellenfélhez. - Pozíciók ismerete. Gyakorlati feladatok: - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4:4 ellen (kapus nélkül) - Vonaljáték 4:4 ellen. Tematikus tananyag és tanulási program Külön kondicionálás nincs ! A kondicionális képességek – edzéselméleti felosztása szerint - reakció és futógyorsaság fejlesztéséra van szükség, melyet az ügyességfejlesztés, koordinációs képességfejlesztés, technikai-taktikai képzés keretében kerül megvalósításra (lásd: I-II-IIIIV. modul)
399
KÖVETELMÉNYEK 1. Legyenek képesek: -
gyors- és folyamatos és kitartó futásra, az ügyességen, a koordinációs feladatokon és a technikai gyakorláson keresztül a kitartásara.
2. A sportantropometriai, állóképességet, erőt, gyorsaságot, stb., vagy a labdarúgáshoz szükséges speciális képességeket vizsgáló módszerek: - (természetesen a megfelelő referenciák ellenőrizhetők) hozzájárulhatnak a minőségi labdarúgás kialakításához. - A rendszeres edzés, versenyzés végzéséhez kellenek azok az élettani,
fizikai (a labdarúgás technikai, taktikai, vagy mentális, pszichés oldalának vitelére külön szakértők vannak felkérve) paraméterek, amelyek valóban jelzik, hogy a gyermek a genetikailag meghatározott lehetőségein belül optimális élettani állapotban tudjon sikerélményt biztosítóan focizni. 2. 6-8 évben sportantropometriai vizsgálatok: a növekedési típus – Conrad (1963), - a szomatotípus becslésére – Heath és Carter (1967) – a testösszetétel Drinkwater és Ross), a várható testmagasság becslésére Mészáros és Mohácsi (1983). A labdarúgásra jelentkezett gyermekek genetikai, morfológiai és funkcionális jellemzőinek rögzítése.
VI. MENTALITÁS Cél: A játéköröm kialakítása
1. A sportághoz való kötődés kialakítása 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása
3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
Tematikus tananyag és tanulási program 1. A sportághoz való kötődés kialakítása: - a sportiskola szellemiségének, céljainak megismertetése, - a labdarúgásban rejlő játéköröm, sikerélmény, belső hajtóerők, attitűdök kialakítása - a sportág magyarországi hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása - a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek,
400 400 400
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban,játékosokban : az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözés, vetkőzés, a tisztálkodás rendje, az öltözőrend igénye, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete,
4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
-
példaképeinek bemutatása, a sportág nemzetközi nagyságainak bemutatása.
2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : - az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének, szokásainak ismertetése, - öltözködés, tisztálkodás, higiéniás szokásainak kialakítása - az edző, testnevelő, osztálytársak, csapattársak tiszteletének kialakítása. 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : - a csapategység, közösségi szellem, összetartozás kialakítása, - az iskolai, sportegyesületi hovatartozás, identitás kialakítása, - az ellenfél tisztelete, a kultúrált viselkedés, mások (vendégek, vendéglátók) tiszteletének kialakítása, - a játékszabályok betartása, elfogadása, - a győzelem és a vereség elfogadása, - a játékvezető, mérkőzés felügyelő, edzők, testnevelők utasításainak betartása, - a felnőttek, szülők, kísérők tiszteletének kialakítása.
401 401 401
az ellenféllel szembeni sportszerűség, a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei : a) Mutassanak példát: a gyerekekkel foglalkozó edzők, testnevelők magatartása legyen példa arra, hogyan viselkedjünk társainkkal szemben. A felnőttek igazi sportemberként viselkednek. b) Biztosítsák a gyerekek szórakozását: A gyerekek az izgalom és az élvezet miatt fociznak. Az eredmény-centrikus felfogás – „csak a győzelem számít” elv - nagyban csökkenti az élvezetet. c) Készüljenek fel alaposan a foglakozások előtt: A gyerekek mozgásigénye hatalmas, de koncentrálni csak rövid ideig tudnak. Ezért különösen fontos, hogy előzetesen készüljünk fel a foglalkozásokra. d) Gyakoroltassunk változatos, kivitelezhető feladatokat: A megfelelő gyakorlatok lekötik a gyerekeket és sikerélményt adnak nekik. e) Foglakozzanak minden gyerekkel: Mindenkire egyenlő mértékben figyeljünk, képességektől függetlenül. Minden gyerek számára biztosítsuk a lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. f) Helyezzék előtérbe a kispályás játékot: A kispályás mérkőzéseken gyakoribb a kontaktus a labdával és nagyobb esély van képességfejlesztésre.
402 402 402
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
-
Az ügyesség fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével. A „kapusjelöltek” együtt játszanak a mezőnyjátékosokkal, mert az életkori sajátosságoknak megfelelően 4:4 elleni játékban kapus nélkül játszanak !
Tematikus tananyag és tanulási program Együtt játszanak a mezőnyjátékosokkal és ennek megfelelően igazi kapusképzésről még nem beszélhetünk.
KÖVETELMÉNYEK Még nincs kiválasztás, következésképpen követelményrendszerről sem beszélhetünk.
Azok a gyerekek, akik vonzódnak a kapus poszthoz, - öltözékükben, akaratukban is ez tükröződik – játékos jelleggel elkezdhető az érintőleges kapusfoglalkozás. Technika: a különböző irányból érkező, eltérő magasságú labdák birtokbavétele. Taktika: - Játékszabályok. - Kapusra vonatkozó szabályok
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél: Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, torna és versenyszabályok ismerete. 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: 2. Versenyszabályok:
Tematikus tananyag és tanulási program
KÖVETELMÉNYEK Ismerjék és tudják alkalmazni:
1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a.) edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki)
3. A mérkőzés szabályai:
403
-
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát
b.) mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Versenyszabályok: Pályaméret: 20x30 m Kapuméret: 2x1 m Büntető m.: 6 m-re az alapvonaltól Labdaméret: 3 Játékidő : 10 perc/mérkőzés Létszám: 4 : 4 ellen (kapus nincs) Játékvezető : nincs
4. A mérkőzés szabályai: Gól: -
a pálya teljes területéről el lehet érni. - gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés). - a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat szerelni. Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal
404 404 404
mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a labdától 3 m-re lehet helyezkedniük. Szögletrúgás: - Három szöglet esetén büntetőrúgás következik. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /6 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől számított 15 m-re van. - a büntetőrúgást üres kapura kell elvégezni. Csere: - cserélni bármikor lehet! - a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással.
405 405 405
-
a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak. - „éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Cél: 1. A gyermek játékélményének fenntartása és átvitele a labdarúgás, valamint az iskola szervezeti rendszerébe. 2. Társakkal való kapcsolat kialakítása. 3. Szabályok megismertetése az absztrakt szabályok kivételével
Tematikus tananyag és tanulási program
Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyek a gyermekek együttes élményét erősítik. A feladatoknak világos és érthető céljuk legyen, melyekben minden gyermek egyformán részt vesz. 2. Egyén fókuszú játékos csoportos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Mindenkire sort kell keríteni. 3. Játékos szabálytanulás (rajzfilmfigurák, 1.
406 406 406
KÖVETELMÉNYEK
⇒ Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban, a közösségben. ⇒ Ismerje és tartsa be a játékok szabályait. ⇒ Ismerje a közösség szociális szabályait.
vagy egyéb szereplők, mint modellek igénybevételével) Olyan szemléltető ábrák készítése, melyek segítségével az alapvető szabályokat a gyermekek számára érthető formában elő lehet adni.
407 407 407
2. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai az 2. évfolyamban A tantárgy formai és tartalmi tulajdonságainak elemi szintű megismerése, A sportpályával, sportcsarnokkal, öltözővel, szertárral, sportszerekkel való találkozás és azok használatának, rendjének megismerése, megtartása. A sportághoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai, sportegészségügyi, civil és sportöltözködési szokások kialakítása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel, Az életkornak megfelelően az egyéni, kiscsoportos és a csapatjátékok szervezéséhez, megértéséhez szükséges ismeretek, szabályok, verseny és sportági játékszabályok elsajátítása, Élvezet a játékban, játéköröm. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása (csapattárs, edző, testnevelő, vezető) Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Alapvető mozgáskultúra kialakítása. A testhelyzetek proprioceptív érzékelése, felidézési és felismerési folyamatok képességének megszerzése a mozgásban. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása.
408
I. KOORDINÁCIÓ Részei: 3. Labda nélküli koordináció Cél: - Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. - Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. - Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése. 4. Labdás koordináció - Labdaérzékelés fejlesztése. - Lassú futás labdavezetés közben. Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg) - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin)
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labda nélküli koordináció: -
-
Határozott formájú szabadgyakorlatok Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. Megindulások, megállások. Tér-idő-testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. Előre-hátra-oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással.
2. Labdás koordináció -
-
-
Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre-hátra-oldalra Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) Két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig. Feladatok négyszögben. Feladatok téglalapban. Feladatok rombuszban.
409
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció: - Legyenek képesek egyszerű formájú szabadgyakorlatokat végrehajtani ütemezésre, ütemtartással. - Legyenek képesek végrehajtani utánzó mozgásokat tükörmozgással, árnyékmozgással. - Legyenek képesek végrehajtani megállásokat, indulásokat, társ-és tárgykerüléseket. - Ismerjék fel a tér irányait, a végtagok neveit azok mozgásának irányait. - Ismerjenek játékos futó, sor-és váltóversenyeket. 2. Labdás koordináció: - Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni kézzel és lábbal. - Legyenek képesek a labdát kézzel gurítani, dobni, pattogtatni, járás és futás közben vezetni, hajtani. - Legyenek képesek érzékelni a különböző méretű és minőségű labdák közötti különbségeket, tulajdonságokat. - Legyenek képesek érzékelni a labdát – állóés mozgás közben - talajon. - Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben. - Legyenek képesek labdát vezetni – kézzel és lábbal – különböző mértani alakzatokban.
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése Gyors koordináció: amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot. Differenciális mozgásérzékelés: (kinesztézis= belső mozgásérzékelés); izomfeszülés,ellazulás foka Statikus, dinamikus egyensúly. Téri tájékozódás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Gyors koordináció - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: - futójátékok: sorban, körben, szétszórtan, egyénileg és csoportokban, egymást kerülgetve, szereppel és feladatokkal, - fogójátékok: egy és két fogóval, átfutásos feladatokkal, „házzal” és „ház” nélkül. - egyéni sor-és váltóversenyek: 15-30 mes távon, tárgyat kerülgetve, különböző testhelyzetekből történő indulással és célba érkezéssel, tárgyak hordásával. Váltás helyben. - akadályversenyek: 15-30 m-es távon, 34 akadállyal (pl. bújás, járás, csúszás, mászás) 2. Differenciális mozgás- és egyensúlyérzékelés: - járások 20 cm széles vonalak között, 5 cm-es vonalon, - járások padon, számoly magasságra emelt rézsútos padon bújás, járás, kúszás, csúszás, mászás… stb.)
410
KÖVETELMÉNYEK A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen
III. TECHNIKAI KÉPZÉS CÉL: - A labdával való kapcsolat, ismerkedés. - A labdaérzékelés fejlesztése. - Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés) Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin) - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk
Tematikus tananyag és tanulási program Előkészítő labdás gyakorlatok: Helyben: - Medicinlabdán rúgással, a láb rúgófelületeinek (belső, belső csüd, külső, külső csüd, teljes csüd) érintése - Labdagörgetés tappal, helyben előre-hátraoldalra - Bal-és jobb lábbal váltva talppal a labda visszahúzása, majd belsővel előre. - Bal-és jobb lábbal váltva talppal a labda visszahúzása, majd csüdrúgással előre. Járás közben: - Előre haladás közben a labda talppal való megállítása. - Előre haladás közben talppal befelé átgörgetés, majd a másik láb belsővel való megállítása. - Előre haladás közben a talpon keresztül a labda befelé való görgetése, majd vissza ugyanez a másik lábbal folyamatos előrehaladás közbe. - Oldalt haladás közben (mindkét irányban) talppal befelé átgörgetés, majd másik láb belsővel való megállítása Lassú futás közben: - Labdával a lábak között (belső) érintve haladás előre - Labdavezetések közben labdamegállítások, irányváltoztatások, fordulatok,
411
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes: -
-
-
-
a mozgó, guruló, pattogó labdát megállítani, a lapos, guruló labdákat lábbal megállítani, átvenni, az alapvető rúgások, átadások végrehajtására (ellenfél nélkül), járásban, kocogás és futás közben a labdavezetésre, a labda megállítására, álló és feléje guruló labdát belsővel és csüddel megrúgni, visszarúgni, pontosan célozni gurítással, átadással, célzással, mindkét lábbal paddal, rúgófallal szemben a tanult alaptechnikai rúgásfajtákat alkalmazni, a szembelévő társsal a folyamatos átadásokra és átvételekre a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
bójakerülések. Az alaptechnikai elemek fejlesztése: -
-
Állított és mozgó labdával az lapvető rúgásfajták oktatása (belsőrúgás, csüdrúgás) Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y)
Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. Egyéni játék labdavezetéssel. - Egyéni és csoportos területváltó játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
412
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA Cél: 4:4 elleni rombusz kialakítása 6. Labdabirtoklás - Játékosok helyezkedése szélességben és mélységben. - Összjáték kialakítása előre irányuló játékkal. - Labdatartás és egyéni játék. 6. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területfelosztás, pozíciók megismerése. - A labdabirtokló felvétele. - Labdacentrikus védekezés
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés
Tematikus tananyag és tanulási program Labdabirtoklás:
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes:
1. Támadás és gólszerzés: - Technikai elemek (cselezés, labdavezetés, átadás, lövés) alkalmazása. - Csapatformák: - játék 1:1 ellen, - kis játékok kapus nélkül (2:2, 3:3, 4:4) 2. Célzás: - Átadások (álló és mozgó) saját társhoz, mozgás közben. - Védett cél, védett terület kialakítása. - Célpont létrehozása, kitalálása, kilövése. - A labda területre, ill. területről való lövése. 3. Egyéni labdabirtoklás javítása: - Labda fölötti kontroll. - Átvételek, cselezés mozgás közben. - Pozíció keresés az ellenféllel szemben, területen. 4. Az együttes labdabirtoklás gyakorlása: - Készenlét a labda továbbítására, fogadására, átvételére. - Az ellenfél átjátszása. - Pozíciójáték.
⇒ A távolság érzékelésére (a játékosok egymásközti helyezkedésére, szélességben és mélységben).
Az ellenfél labdabirtoklása:
⇒ Az ellenfél védelmi vonalán áthaladni labdával, ismerje az ellenfék kapujára irányuló játékot.
1. Az ellenfél zavarása: - Labdabirtokló játékos feltartóztatása. - Az ellenfél feltartóztatása.
413
⇒ A terület téri érzékelésére (gyakorlat-és játékformák alkalmazása meghatározott kijelölt területen). ⇒ A labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ Gól és pontszerzésre. ⇒ Összjáték kialakítására ⇒ Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között.
⇒ Megelőzni az ellenfél
5. Alkalmazás
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 3-as - kapuméret 2x1 m - Pályaméret: 20x30 m - Létszám: 4:4 ellen (kapus nélkül) - Játékidő: 10 perc/mérkőzés
-
A labdabirtokló játékos felé megtévesztő cselekvés. 2. Labdaszerzés: - Párharc a labdáért. - Alapszerelés. - Labdaszerzési akciók, megtévesztési akciók. 3. A kapu megvédése: - Közelítés a labdához és az ellenfélhez. - Pozíciók ismerete. - A játék figyelése.
Játék : - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) - Vonaljáték 4.4 ellen. - 4:4 elleni játék 2 kapura kapus nélkül:
TÁMADÓ FELADATOK: o Elhelyezkedés a pályán Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben Mélységi és szélességi átadások o Alkalomteremtés Helyzetteremtés. A labda megjátszása után új pozíciók keresése. o Gólszerzés Gyors lövőhelyzet kialakítása Gólszerzés a tanult lövő
414 414 414
gólszerzését. ⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4 elleni kis játékokat ⇒ Ismerje a vonalfutballt. ⇒ Készség szinten játszani a 4:4 elleni játékot (kapus nélkül).
technikákkal VÉDŐ FELADATOK: o Labdaszerzés: A labdabirtokló megtámadása, szerelése o Az ellenfél felállásának megakadályozása: Zavarás, feltartóztatás. Támadás a labdára
V. KONDICIONÁLÁS Cél: Reakció és futógyorsaság fejlesztése.
VI. MENTALITÁS
Tematikus tananyag és tanulási program Külön kondicionálás nincs ! A kondicionális képességek – edzéselméleti felosztása szerint - reakció és futógyorsaság fejlesztéséra van szükség, melyet az ügyességfejlesztés, koordinációs képességfejlesztés, technikai-taktikai képzés keretében kerül megvalósításra (lásd: I-II-IIIIV. modul)
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: A játéköröm kialakítása 1. A sportághoz való kötődés kialakítása
-
2. Foglalkozások, edzések rendjének,
-
1. A sportághoz való kötődés kialakítása: a sportiskola szellemiségének, céljainak elfogadása, a labdarúgásban rejlő játéköröm,
415 415 415
KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek: -
gyors- és folyamatos és kitartó futásra, az ügyességen, a koordinációs feladatokon és a technikai gyakorláson keresztül a kitartásara.
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban, játékosokban : az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje,
szabályainak kialakítása 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
-
4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei
-
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
-
-
-
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális
-
-
sikerélmény, belső hajtóerők, attitűdök kialakítása, a sportág magyarországi hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása, megismerése, a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása, személyes megismerése, a sportág nemzetközi nagyságainak bemutatása. 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének, szokásainak betartása, öltözködés, tisztálkodás, higiéniás szokásainak kialakítása az edző, testnevelő, osztálytársak, csapattársak tiszteletének kialakítása. 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : a csapategység, közösségi szellem, összetartozás kialakítása, az iskolai, sportegyesületi hovatartozás, identitás kialakítása, az ellenfél tisztelete, a kultúrált viselkedés, mások (vendégek, vendéglátók) tiszteletének kialakítása, a játékszabályok betartása, elfogadása,
416 416 416
az öltözés, vetkőzés, a tisztálkodás rendje, az öltözőrend igénye, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség, a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
eszközök, segédanyagok.
-
-
a győzelem és a vereség elfogadása, a játékvezető, mérkőzés felügyelő, edzők, testnevelők utasításainak betartása, a felnőttek, szülők, kísérők tiszteletének kialakítása. 4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei : a) Mutassanak példát: a gyerekekkel foglalkozó edzők, testnevelők magatartása legyen példa arra, hogyan viselkedjünk társainkkal szemben. A felnőttek igazi sportemberként viselkednek. b) Biztosítsák a gyerekek szórakozását: A gyerekek az izgalom és az élvezet miatt fociznak. Az eredménycentrikus felfogás – „csak a győzelem számít” elv - nagyban csökkenti az élvezetet. c) Készüljenek fel alaposan a foglakozások előtt: A gyerekek mozgásigénye hatalmas, de koncentrálni csak rövid ideig tudnak. Ezért különösen fontos, hogy előzetesen készüljünk fel a foglalkozásokra. d) Gyakoroltassunk változatos, kivitelezhető feladatokat: A megfelelő gyakorlatok lekötik a gyerekeket és sikerélményt adnak
417 417 417
nekik. e) Foglakozzanak minden gyerekkel: Mindenkire egyenlő mértékben figyeljünk, képességektől függetlenül. Minden gyerek számára biztosítsuk a lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. f) Helyezzék előtérbe a kispályás játékot: A kispályás mérkőzéseken gyakoribb a kontaktus a labdával és nagyobb esély van képességfejlesztésre.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
Az ügyesség fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével. A „kapusjelöltek” együtt játszanak a mezőnyjátékosokkal, mert az életkori sajátosságoknak megfelelően 4:4 elleni játékban kapus nélkül játszanak !
Tematikus tananyag és tanulási program Együtt játszanak a mezőnyjátékosokkal és ennek megfelelően igazi kapusképzésről még nem beszélhetünk.
KÖVETELMÉNYEK Még nincs kiválasztás, következésképpen követelményrendszerről sem beszélhetünk.
Azok a gyerekek, akik vonzódnak a kapus poszthoz, öltözékükben, akaratukban is ez tükröződik – játékos jelleggel elkezdhető az érintőleges kapusfoglalkozás. Technika: a különböző irányból érkező, eltérő magasságú labdák birtokbavétele. Taktika: - Játékszabályok. - Kapusra vonatkozó szabályok
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK
Tematikus tananyag és tanulási program
418 418 418
KÖVETELMÉNYEK
Cél: Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, torna és versenyszabályok ismerete. 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: 2. Versenyszabályok: 3. A mérkőzés szabályai:
1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a.) edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki) b.) mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Versenyszabályok: Pályaméret: 20x30 m Kapuméret: 2x1 m Büntető m.: 6 m-re az alapvonaltól Labdaméret: 3 Játékidő : 10 perc/mérkőzés Létszám: 4 : 4 ellen (kapus nincs) Játékvezető : nincs 3. A mérkőzés szabályai: Gól: -
-
a pálya teljes területéről el lehet érni. gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés). a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat szerelni.
419 419 419
Ismerjék és tudják alkalmazni: -
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát
Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a labdától 3 m-re lehet helyezkedniük. Szögletrúgás: - Három szöglet esetén büntetőrúgás következik. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /6 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől számított 15 m-re van. - a büntetőrúgást üres kapura kell elvégezni. Csere:
420 420 420
-
cserélni bármikor lehet! a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással. - a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak. - „éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Tematikus tananyag és tanulási program Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyek a gyermekek együttes élményét erősítik. A feladatoknak világos és érthető céljuk legyen, melyekben minden gyermek egyformán részt vesz. 2. Egyén fókuszú játékos csoportos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket.
KÖVETELMÉNYEK
1.
Cél: 1. A gyermek játékélményének fenntartása. 2. Társakkal való kapcsolat megszilárdítása. 3. Szabályok megismertetése és alkalmaztatása.
421 421 421
⇒ Ismerje az adott sportjáték legegyszerűbb játékszabályát. ⇒ Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban, a közösségben. ⇒ Ismerje és tartsa be a játékok szabályait. ⇒ Ismerje a közösség szociális szabályait.
Mindenkire sort kell keríteni. Játékos szabálytanulás (rajzfilmfigurák, vagy egyéb szereplők, mint modellek igénybevételével) Olyan szemléltető ábrák készítése, melyek segítségével az alapvető szabályokat a gyermekek számára érthető formában elő lehet adni. Ezek gyakoroltatása a pályán a testnevelő aktív közreműködésével. 3.
422 422 422
3. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai a 3. évfolyamban A tantárgy formai és tartalmi tulajdonságainak tanulása. A sportpályán, sportcsarnokban, öltözőben való tartózkodás rendjének megtartása. Utazás egyénileg és csapattal. A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai, sportegészségügyi szokások betartása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel. Az életkornak megfelelően az egyéni, kiscsoportos és a csapatjátékok szervezéséhez, megértéséhez szükséges ismeretek, szabályok, verseny és sportági játékszabályok elsajátítása, Egyéni- és csapatjáték játékörömei. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása (csapattárs, edző, testnevelő, vezető). Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. A győzelem, siker, vereség elfogadása, feldolgozása, kezelése. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Alapvető mozgáskultúra kialakítása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása.
423
I. KOORDINÁCIÓ Részei:
1. Labda nélküli koordináció:
1. Labda nélküli koordináció Cél: -
Tematikus tananyag és tanulási program
Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. Gyors koordináció fejlesztése. Differenciális mozgásérzékelés fejlesztése. Optimális mennyiségű inger (perpétum mobile). Természetes futómozgás koordinációjának fejlesztése. Egyensúly és a limbikus rendszer fejlesztése. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése.
2.Labdás koordináció - Labdaérzékelés fejlesztése. - Lassú futás labdavezetés közben. Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg) - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás
o Gimnasztika. o Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. o A figyelem fenntartása: - könnyen érthető sokmozgásos játékok, - fogó játékok, - sor-és váltóversenyek, - Utánzó játékok (béka nyúl, fóka, gólya). o Megindulások, megállások. o Tér, idő, testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. o Egyensúlyfejlesztő járások padon, talajon lévő kötélen, zsámolyon. o Egyensúlyfejlesztő játékok, fogók. o Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. o Előre, hátra, oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással. 2. Labdás koordináció - Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre, hátra, oldalra. - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y). - Két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és 424
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció: -
-
-
Ismerjenek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. Legyenek képesek a statikus és kineszttétikus testhelyzetek, testmozgások utánzó és önálló végrehajtására. Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. Sajátítsák el az elemi korrekciós mozgásokat, járásban, kúszásban, mászásban és bizonytalan egyensúlyi helyzetekben. Legyenek képesek játékos koordinációs versengésekben, játékokban egyszerű feladatokat végrehajtani, mozgásokat az akadály térbeli jellemzőihez hozzáigazítani.
2. Labdás koordináció: -
Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát.
2. 3. 4. 5.
Gyakorlás Hibajavítás Ismétlés Alkalmazás
Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, padok, - labdák (3-as, 4-es)
rombusz alakzatban : a.) négyszögben: - jobb oldalra átvenni, ball lábbal tovább vezetni és ellenkezőleg, - az átadások jobb és bal belsővel, ill. külsővel, - a labdaérintések számának meghatározása (1-2-3), - bója kerülés felgyorsítással.
425
-
-
Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése Reakcióképesség: a feladat „felhívó” jelére a lehető legrövidebb idő alatt a legcélszerűbb mozgás végrehajtása Ritmusképesség: az összes koordinációs képesség és gyakorlat központi mozzanata.
Statikus, dinamikus egyensúly. Téri tájékozódás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Reakcióképesség - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: - futójátékok: az előző osztályokban megismert játékok szabálybővítéssel, elsősorban közlekedési szabályok beiktatásával (pl. kézfeltartás, állj, elkerülés, összeütközés) - fogójátékok: több fogóval, átfutásos feladatokkal, - egyéni sor-és váltóversenyek sípjelre: 20-40 m-es távon, különböző feladatokkal: labdavetéssel, tornafeladatokkal (pl. gurulás a padon, átugrások) - akadályversenyek: 20-40 m-es távon, 34 akadállyal (pl. bújás, járás, átmászás, ugrás) 2. Ritmusképesség: - lásd (I. koordináció)
426
KÖVETELMÉNYEK Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen
III. TECHNIKAI KÉPZÉS
Tematikus tananyag és tanulási program
KÖVETELMÉNYEK
CÉL: A labdaérzékelés fejlesztése. Az alaptechnikai elemek fejlesztése: -
-
-
A labda érzékelését elősegítő játékok változó körülmények és helyzetek közötti alkalmazása. A labdához történő szoktatás zavaró körülmények között – játékostárs, ellenfél, szabályok – meghatározott területen Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés)
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin) - tornapadok (2m, 4 m)
a. Labdabirtoklás -
labdavezetés és cselezés (álló és mozgó akadályok között) cselezés (páros, csoportos és teljes csapatlétszámú gyakorlás) átadás teljes csüddel, átadás belső csüddel (ívelt átadások) lövések célra, a labda fedezése az ellenféllel szemben, Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y)
Legyen képes: -
-
-
b. Ellenfél labdabirtoklása
-
-
-
-
labda megszerzése párharcban az alapszerelés alkalmazása az ellenféllel szemben a becsúszó szerelés alkalmazása, tanulása a kapu megvédése a szerelési lehetőségek irányai
427
járásban, kocogás és futás közben – kerüléssel, szlalom - a labdavezetésre, a labda megállítására, mindkét lábbal folyamatosan adogatni – átvétellel és átvétel nélkül - a rúgófallal szemben, folyamatosan adogatni - átvétellel és átvétel nélkül – a társsal, társakkal szemben a szembelévő társsal a folyamatos – ívelt - átadásokra és átvételekre, a labda fedezésére az ellenféllel szemben, a labda megjátszására futás közben, a labda átvételére mozgás és helyezkedés közben, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
-
rúgópalánk
Zavarás közben kiemelt szempont a mozgékonyság, egyensúly és testtartás. 3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: -
Érintő fogójáték. Célzó játékok. Érintő játékok labdavezetéssel Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
428
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdabirtoklás:
Cél: az alapvető taktikai elvek megismerése 5:5 elleni játék 1. Labdabirtoklás - Rombusz alakzat kialakítása. - A labda birtokba vétele és megtartása, helyzetteremtés. - Az ellenfél átjátszása összjátékkal (kényszerítő átadás). 2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területvédekezés, párharc. - Zavarás előre irányuló mozgásokkal, területszűkítés.
-
Legyen képes:
A tér növelése szélességben és mélységben. Pozícoójáték (háromszögek létrehozása). A sorok és a vonalak kapcsolódása. Átmenet védekezésből támadásba.
a. kapus: - helyezkedés a védőjátékosok mögött, - a játék kezdeményezése (labdakihozatal, kidobás, kirúgás). - a játék folytatása, bekapcsolódva a játékba (a büntetőterületen belül és kívül) mezőnyjátékosként. b. Védő : - Segítség a támadásban - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások)
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás
KÖVETELMÉNYEK
c. Középső játékos: - Pozíciókeresés a védők és a támadók között - Segítség a támadásban. - A támadók megjátszása (mélységi „felpassz”) - Szélső védők, támadók megjátszása (szélességi átadások). - Egyéni játék (előretörések). - Kapura lövések, gólszerzés.
429
⇒ Labdabirtoklásból megjátszani a saját csapattársát ⇒ A labda fedezésére az ellenféllel szemben. ⇒ A pozíciós játék(pozíciók keresése az ellenfél által leszűkített területen). ⇒ A labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ A labdák továbbítására és fogadására ⇒ A helyzetteremtésre ⇒ Gól és pontszerzésre. ⇒ Összjáték kialakítására ⇒ Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között. ⇒ Megelőzni az ellenfél
3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m) Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 3-as - kapuméret 2x1 m - Pályaméret: 20x30 m - Létszám: 4:4 ellen (kapus nélkül) - Játékidő: 10 perc/mérkőzés
gólszerzését. d. Támadó - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység (kapuratörés, párharc, kapuralövés, gólszerzés, labdatartás, „visszapassz”) 2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
A terület szűkítése. Védekezés. Egymás fedezése.
a) Kapus: - A gól megakadályozása. b) Védő k: - A gól megakadályozása. - Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső támadójának szerelése (párharc) c) Középső játékos: - A labda megszerzése, a csapattársak segítése. - Az ellenfél építkezésének, támadójátékának megakadályozása.
430 430 430
⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4 elleni kis játékokat ⇒ Ismerje a vonalfutballt. ⇒ készség szinten játszani a 5:5 elleni játékot
-
-
A játéktér szűkítése. Az ellenfél középső védőjének, középső játékosának szerelése (párharc megnyerése). A csapattársak segítése (kollektív védekezés).
d) Támadó: - Az ellenfél labdakihozatalának megakadályozása, zavarása. - A mélységi átadások megakadályozása, labdaszerzés. 3. Játék : - Egyéni, páros, hármas és négyes gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. - 4:1, 4:2 elleni játékok (létszám azonos és létszámhátrányos pozíciókból) - Pozíciós játék 4:2 ellen. - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) - Vonaljáték 2:2 és 4:4 ellen. - Játék a pálya meghatározott vonalain, behatárolt területen. -
5:5 elleni játék 2 kapura kapussal: TÁMADÓ FELADATOK: o Elhelyezkedés a pályán Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben Mélységi és szélességi átadások o Alkalomteremtés
431 431 431
Helyzetteremtés. A labda megjátszása után új pozíciók keresése. Kombinatív játék o Gólszerzés Gyors lövőhelyzet kialakítása Gólszerzés a tanult lövő technikákkal VÉDŐ FELADATOK: o Labdaszerzés: A labdabirtokló megtámadása, szerelése o Az ellenfél felállásának megakadályozása: Zavarás, feltartóztatás. Támadás a labdára
V. KONDICIONÁLÁS Cél: -
Mozdulat és mozgásgyorsaság fejlesztés + technikai képzés. Aerob kapacitás fejlesztése.
A kondicionálás és a technikai képzés ebben a korban együttesen valósul meg !
Tematikus tananyag és tanulási program A meg növekedett pályaméretek miatt nagyobb teher nehezedik a játékosokra, ez nagyobb akaraterőt is igényel. 1. Mozdulat és mozgásgyorsaság fejlesztés + technikai képzés. - Rajtversenyek különböző testhelyzetekből, - Sor-és váltóversenyek - Fogójátékok bonyolultabb szabályokkal
432 432 432
KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek: -
a tartós futás futásra a fartlek alkalmazására az aerob képességek alkalmazására, hasznosítására, az ügyességen, a koordinációs feladatokon és a technikai gyakorláson keresztül a kitartásara.
A mozdulat és mozgásgyorsaság mérése 2304
2. Aerob kapacitás fejlesztése. - Tartós futás közbeni feladatok, - Fartlek megtanítása, - Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás) 3. Óvatos erősítése és izomzati lazítása az alsóvégtag izmainak: - Szökdelések páros és váltott lábon - Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban.
VI. MENTALITÁS Cél: A játéköröm kialakítása 1. A sportághoz való kötődés kialakítása 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása 4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei
Tematikus tananyag és tanulási program
-
-
-
1. A sportághoz való kötődés kialakítása: a sportiskola szellemiségének, céljainak elfogadása, a labdarúgásban rejlő játéköröm, sikerélmény, belső hajtóerők, attitűdök kialakítása, a sportág magyarországi hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása,
433 433 433
ponton dinamikus láberőt mérő platón. Statikus és dinamikus talpnyomás, talpszerkezet vizsgálata a későbbi leggyakrabban előforduló labdarúgó izületi (boka – térd izület) sérülések megelőzésére. Aerob kapacitás fejlesztéséhez a szív-keringési rendszer elektromos és mechanikus működésének nyugalmi ellenőrzése. Szívritmus és arteriográfos nyugalmi vizsgálatok. Értékelés a vizsgálati minta abszolút és relatív magyar referencia értékei alapján.
KÖVETELMÉNYEK
Alakuljon ki a tanulókban, átékosokban : az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözés, vetkőzés, a tisztálkodás rendje, az öltözőrend igénye, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
-
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
-
-
-
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
-
-
a sportág nemzetközi nagyságainak bemutatása. 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének, szokásainak ismertetése, öltözködés, tisztálkodás, higiéniás szokásainak kialakítása az edző, testnevelő, osztálytársak, csapattársak tiszteletének kialakítása. 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : a csapategység, közösségi szellem, összetartozás kialakítása, az iskolai, sportegyesületi hovatartozás, identitás kialakítása, az ellenfél tisztelete, a kultúrált viselkedés, mások (vendégek, vendéglátók) tiszteletének kialakítása, a játékszabályok betartása, elfogadása, a győzelem és a vereség elfogadása, a játékvezető, mérkőzés felügyelő, edzők, testnevelők utasításainak betartása, a felnőttek, szülők, kísérők tiszteletének kialakítása. 4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei :
434 434 434
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
a) Mutassanak példát: a gyerekekkel foglalkozó edzők, testnevelők magatartása legyen példa arra, hogyan viselkedjünk társainkkal szemben. A felnőttek igazi sportemberként viselkednek. b) Biztosítsák a gyerekek szórakozását: A gyerekek az izgalom és az élvezet miatt fociznak. Az eredménycentrikus felfogás – „csak a győzelem számít” elv - nagyban csökkenti az élvezetet. c) Készüljenek fel alaposan a foglakozások előtt: A gyerekek mozgásigénye hatalmas, de koncentrálni csak rövid ideig tudnak. Ezért különösen fontos, hogy előzetesen készüljünk fel a foglalkozásokra. d) Gyakoroltassunk változatos, kivitelezhető feladatokat: A megfelelő gyakorlatok lekötik a gyerekeket és sikerélményt adnak nekik. e) Foglakozzanak minden gyerekkel: Mindenkire egyenlő mértékben figyeljünk, képességektől függetlenül. Minden gyerek számára biztosítsuk a lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. f) Helyezzék előtérbe a kispályás játékot:
435 435 435
A kispályás mérkőzéseken gyakoribb a kontaktus a labdával és nagyobb esély van képességfejlesztésre.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
A játék alapvető elemeinek megismerése Játékosság
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás - Magyarázat - Rávezető gyakorlatok - Gyakorlás könnyített feltételekkel - Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdával: - Labdafogás, - Legördülés, - Lecsúszás, - Vetődés, - Kifutás - Kigurítás, - Kirúgás
⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a csapattal
2. Labda nélkül: - Alapállás, - Helyezkedés
⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel.
3. Az oktatás fázisai:
Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák,
KÖVETELMÉNYEK
a.) a játékszabályok ismerete - Labda mérete, kapu mérete, - Leshelyzet, labdatartás, hazaadás, kapus védettsége, - Játékrészletek b.) játékrendszerek, felállási formák - a kapus csapatjátékos, eleme a rendszernek
436 436 436
⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra vonatkozókat.
-
Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
c.) Technikai, taktikai tevékenység: - A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni d.) Csapat, csapatrész taktika: - Együttműködés a csapattal létszámhátrány saját térfélen helyezkedés letámadás esetén - Együttműködés a védelemmel sorfalállítás, helyezkedés szögleteknél, együttmozgás
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél: Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, torna és versenyszabályok ismerete.
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a) edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki)
KÖVETELMÉNYEK Ismerjék és tudják alkalmazni: -
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát,
-
a pályafelügyelő utasításait
Sportfelszerelés, öltözék használata: Versenyszabályok: A mérkőzés szabályai:
b) mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Versenyszabályok: Pályaméret: Kapuméret:
437 437 437
30 x 40 m 3x2m
Büntető m.: alapvonaltól Labdaméret: Játékidő : Létszám: Játékvezető :
9 m-re az 4 15 perc/mérkőzés 5 : 5 ellen + kapus nincs
3.A mérkőzés szabályai: Gól: - a pálya teljes területéről el lehet érni. - gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés). - a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat szerelni. Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a
438 438 438
labdától 3 m-re lehet helyezkedniük. Szögletrúgás: - a sarokpontról történik, vagy ahol a labda elhagyta az alapvonalon a játékteret, - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozatalát. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /9 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől számított 7 m-re van. Csere: - cserélni bármikor lehet! - a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással. - a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak.
439 439 439
-
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
„éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
Tematikus tananyag és tanulási program Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyeknek világos és egyértelmű, a gyermekek képességeinek megfelelő nehézségűeknek kell lenniük. 2. Egyén fókuszú játékos csoportos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Egyszerre több játékos is állhat a középpontban. Továbbra is mindenkire sort kell keríteni. 3. Játékos szabálytanulás (rajzfilmfigurák, vagy egyéb szereplők, mint modellek igénybevételével) A gyermekek már maguk mutatják be a szabályokat egymásnak. Ezek alkalmazása is az ő feladatuk.
KÖVETELMÉNYEK
1.
Cél: 1. A gyermek játékélményének fenntartása. 2. Társakkal való kapcsolat fenntartása. 3. Szabályok alkalmaztatása.
440 440 440
⇒ Ismerje az adott sportjáték legegyszerűbb játékszabályát. ⇒ Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban, a közösségben. ⇒ Ismerje és tartsa be a játékok szabályait. ⇒ Ismerje a közösség szociális szabályait.
4. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai a 4. évfolyamban A tantárgy formai és tartalmi tulajdonságainak tanulása. A sportpályán, sportcsarnokban, öltözőben való tartózkodás rendjének megtartása. Utazás egyénileg és csapattal. A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai, sportegészségügyi szokások betartása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel. Az életkornak megfelelően az egyéni, kiscsoportos és a csapatjátékok szervezéséhez, megértéséhez szükséges ismeretek, szabályok, verseny és sportági játékszabályok elsajátítása, Egyéni- és csapatjáték játékörömei. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása (csapattárs, edző, testnevelő, vezető). Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. A győzelem, siker, vereség elfogadása, feldolgozása, kezelése. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Alapvető mozgáskultúra kialakítása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása.
441
I. KOORDINÁCIÓ Részei: 1. Labda nélküli koordináció (szenzitív szakasz) Cél: -
-
Mozdulat és mozgás gyorsaság fejlesztése. Reakcióképesség fejlesztése. Ritmusképesség fejlesztése időben és dinamikában. Lazaság, hajlékonyság fejlesztése. Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése 2. Labdás koordináció (szenzitív szakasz) Labdaérzékelés fejlesztése. Lassú futás labdavezetés közben. Labdás koordinációs ügyesség fejlesztése
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg). - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás
Tematikus tananyag és tanulási program
KÖVETELMÉNYEK
1. Labda nélküli koordináció: Határozott formájú szabadgyakorlatok. Gimnasztika. Könnyen érthető, sokmozgásos játékok (fogó játékok, sor-és váltóversenyek, utánzó játékok) Megindulások, megállások hang, fény és mechanikai ingerekkel. Gyors indulások versenyszerűen. Tér-idő-testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok futásos feladatokkal egyenes irányban, tárgyak, társ kerülésével, különböző kiindulási helyzetekből.. Szökdelések, felugrások társ- és tárgykerüléssel. Mozgások tempó- és irányváltással. Alsó végtag izületi mozgékonyságénak fejlesztése (nem csak játékosan!)
1. Labda nélküli koordináció: - Ismerjenek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. - Legyenek képesek a statikus és kinesztetikus testhelyzetek, -mozgások utánzó és önálló végrehajtására. - Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtásés rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. - Sajátítsák el az elemi korrekciós mozgásokat, járásban, kúszásban, mászásban és bizonytalan egyensúlyi helyzetekben. - Legyenek képesek játékos koordinációs versengésekben, játékokban egyszerű feladatokat végrehajtani, mozgásokat az akadály térbeli jellemzőihez hozzáigazítani.
2. Labdás koordináció Játékos, labdás koordinációs játékok: „Törj ki és szerezz pontot” „Érintő fogójáték labdával” „Kincsvadászok” „Labda-cserélő” Labdás koordinációs feladatok két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások
2. Labdás koordináció: - Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. - Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. - Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. - Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel.
442
2. 3. 4. 5.
Gyakorlás Hibajavítás Ismétlés Alkalmazás
Eszköz: - bóják, zsámolyok, műanyag rudak, szivacscsíkok, labdák (3-as, 4-es)
irányát, a célpont megváltoztatásáig: ) háromszögben és négyszögben: átvétel különböző oldalra jobb ill. bal lábbal, a lábfej különböző részeivel, rúgófelületeivel, labdaérintések számának meghatározásával, bójakerüléssel, majd felgyorsítással az átadásra történő rámozgást gyorsításával, a labda sebességének fokozatos növelésével. b) téglalapban: - folyamatos szélességi átadásokkal a szélső pozícióban helyezkedő társ megjátszásával, ahol a labda átadásának pillanatát a labda nélküli játékos mozgása határozza meg, - labdaérintések számának meghatározásával.
443
- Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése Reakcióképesség: a feladat „felhívó” jelére a lehető legrövidebb idő alatt a legcélszerűbb mozgás végrehajtása Ritmusképesség: az összes koordinációs képesség és gyakorlat központi mozzanata.
Statikus, dinamikus egyensúly. Téri tájékozódás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Reakcióképesség - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: - futójátékok: az előző osztályokban megismert játékok szabálybővítéssel, elsősorban közlekedési szabályok beiktatásával (pl. kézfeltartás, állj, elkerülés, összeütközés) - fogójátékok: több fogóval, átfutásos feladatokkal, - egyéni sor-és váltóversenyek sípjelre: 20-40 m-es távon, különböző feladatokkal: labdavetéssel, tornafeladatokkal (pl. gurulás a padon, átugrások) - akadályversenyek: 20-40 m-es távon, 34 akadállyal (pl. bújás, járás, átmászás, ugrás) 2. Ritmusképesség: - lásd (I. koordináció)
444
KÖVETELMÉNYEK Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Legyenek képesek a lehető legrövidebb idő alatt, „gazdaságosan”, hatékonyan végrehajtani a feladatot. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen LEMÉRHETŐ A feladat megoldások koordinációs pontossága A végrehajtás pontossága A mozgástanulás ideje
III. TECHNIKAI KÉPZÉS CÉL: A koordináció és az ügyesség fejlesztése -
A rúgásfajták elsajátítása. A fejelés gyakorlásának kezdete. Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés, cselezés, bedobás)
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, karók, - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin) - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk
Tematikus tananyag és tanulási program Az alaptechnikai elemek fejlesztése: 1. Labdabirtoklás -
-
labdavezetés és cselezés (álló és mozgó akadályok között) cselezés (páros, csoportos és teljes csapatlétszámú gyakorlás) átadás teljes csüddel, átadás belső csüddel (ívelt átadások) lövések célra Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. Rúgás, átadás feladatok megoldásai egy bizonyos irányban (térváltoztatással), egy bizonyos sebességgel (kemény, lágy átadás), meghatározott célra. A labda fedezése az ellenféllel szemben. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y)
A gyakorlatok végzése helyezkedések, fordulások és visszafordulások közben.
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes: -
-
-
-
2. Ellenfél labdabirtoklása -
labda megszerzése párharcban az alapszerelés alkalmazása az ellenféllel
445
járásban, kocogás és futás közben – kerüléssel, szlalom - a labdavezetésre, a labda megállítására, a különböző rúgásfajtákat (belső, csüd, külső-csüd, belső-csüd) alkalmazni álló és mozgó labdával, a szembelévő társsal a folyamatos – ívelt, magas labdák - átadásokra és átvételekre, lágy és kemény passzok megválasztására, alkalmazására, a labda megjátszására futás közben, a labda fedezésére az ellenféllel szemben, a labda sebességének érzékelésére, a labda átvételére mozgás és helyezkedés közben, álló ás mozgó helyzetben a labda fejelésére, fejjel való továbbítására, célzására, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög,
-
szemben a becsúszó szerelés alkalmazása, tanulása a kapu megvédése a szerelési lehetőségek irányai fejelés (irányváltoztatások közben)
négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
Zavarás közben kiemelt szempont a mozgékonyság, egyensúly és testtartás. 3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: -
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA
Érintő fogójáték. Célzó játékok. Érintő játékok labdavezetéssel Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdabirtoklás:
Cél: az alapvető taktikai elvek megismerése 5:5 elleni játék 1. Labdabirtoklás - Rombusz alakzat kialakítása. - A labda birtokba vétele és megtartása, helyzetteremtés. - Az ellenfél átjátszása összjátékkal (kényszerítő átadás).
-
KÖVETELMÉNYEK 1) Legyen képes a labdabirtoklásnál.
A tér növelése szélességben és mélységben. Pozícoójáték (háromszögek létrehozása). A sorok és a vonalak kapcsolódása. Átmenet védekezésből támadásba. a) kapus: - helyezkedés a védőjátékosok mögött, - a játék kezdeményezése (labdakihozatal, kidobás, kirúgás). - a játék folytatása, bekapcsolódva a játékba
446 446 446
⇒ a labda birtokba vételére és megtartására, ⇒ a távolság érzékelésére, alkalmazására (a játékosok helyezkedése szélességben és mélységben) ⇒ helyváltoztatásra (helyek és pozíciók cseréje) mozgások helyezkedések egyik területről a másik területre,
2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területvédekezés, párharc. - Zavarás előre irányuló mozgásokkal, területszűkítés.
(a büntetőterületen belül és kívül) mezőnyjátékosként. b) Védő : - Segítség a támadásban - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások)
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával.
c.) Középső játékos: - Pozíciókeresés a védők és a támadók között - Segítség a támadásban. - A támadók megjátszása (mélységi „felpassz”) - Szélső védők, támadók megjátszása (szélességi átadások). - Egyéni játék (előretörések). - Kapura lövések, gólszerzés.
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m)
d. Támadó - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység (kapuratörés, párharc, kapuralövés, gólszerzés, labdatartás, „visszapassz”) 2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
A terület szűkítése. Védekezés. Egymás fedezése.
447 447 447
⇒ a labdasebesség érzékelésére, ⇒ a labda egyéni és együttes kihozatalára egy meghatározott területről, ⇒ gól és pontszerzésre. 2. Az ellenfél labdabirtoklása: ⇒ az ellenfél zavarására, ⇒ a pozíciós játék(pozíciók keresése az ellenfél által leszűkített területen), ⇒ a labdabirtokló játékos megtámadására (szemből, oldalról, hátulról), ⇒ a játék folyamatos figyelésére, ⇒ a labda megszerzésére (alap, megelőző, becsúszó szerelés), ⇒ párharcot vívni az ellenfél labdát birtokló játékosával, ⇒ A labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ Megelőzni az ellenfél gólszerzését. ⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4, 5:5 elleni kis játékokat ⇒ Készség szinten játszani a 5:5 elleni játékot (kapussal és kapus nélkül).
a.) Kapus:
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 3-as - kapuméret 3x2 m - Pályaméret: 30x40 m - Létszám: 5:5 ellen + kapus - Játékidő: 10 perc/mérkőzés
-
A gól megakadályozása.
-
A gól megakadályozása. Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. A labda megszerzése, szerelés. A csapattársak segítése. A játéktér szűkítése. Az ellenfél középső támadójának szerelése (párharc)
b.) Védő k:
-
c.) Középső játékos - A labda megszerzése, a csapattársak segítése. - Az ellenfél építkezésének, támadójátékának megakadályozása. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső védőjének, középső játékosának szerelése (párharc megnyerése). - A csapattársak segítése (kollektív védekezés). d.) Támadó: -
Az ellenfél labdakihozatalának megakadályozása, zavarása. A mélységi átadások megakadályozása, labdaszerzés.
3. Játék :
448 448 448
-
-
-
Egyéni, páros, hármas és négyes gyakorlatok. 1:1 elleni párharcok. 4:1, 4:2 elleni játékok (létszám azonos és létszámhátrányos pozíciókból) A 3:1 és a 4:2 elleni pozíciós játékok, melyek a mérkőzéseken várható megoldásokra a játékhelyzeteken keresztül készítenek fel. Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) Vonaljáték 2:2 és 4:4 ellen. Játék a pálya meghatározott vonalain, behatárolt területen. A játékban és a mérkőzéseken az alapvető védekezési forma a területvédekezés.z 5:5 elleni játék 2 kapura kapussal: TÁMADÓ FELADATOK: o Elhelyezkedés a pályán Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben Mélységi és szélességi átadások o Alkalomteremtés Helyzetteremtés. A labda megjátszása után új pozíciók keresése. Kombinatív játék o Gólszerzés Gyors lövőhelyzet kialakítása Gólszerzés a tanult lövő technikákkal
449 449 449
VÉDŐ FELADATOK: o Labdaszerzés: A labdabirtokló megtámadása, szerelése o Az ellenfél felállásának megakadályozása: Zavarás, feltartóztatás. Támadás a labdára
V. KONDICIONÁLÁS Cél: -
Mozdulat és mozgásgyorsaság fejlesztés + technikai képzés. Aerob kapacitás fejlesztése.
A kondicionálás és a technikai képzés ebben a korban együttesen valósul meg !
Tematikus tananyag és tanulási program A meg növekedett pályaméretek miatt nagyobb teher nehezedik a játékosokra, ez nagyobb akaraterőt is igényel. 1. Mozdulat és mozgásgyorsaság fejlesztés + technikai képzés. - Rajtversenyek különböző testhelyzetekből, - Sor-és váltóversenyek - Fogójátékok bonyolultabb szabályokkal 2. -
Aerob kapacitás fejlesztése. Tartós futás közbeni feladatok, Fartlek megtanítása, Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás) 3. Óvatos erősítése és izomzati lazítása az alsóvégtag izmainak: - Szökdelések páros és váltott lábon
450 450 450
KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek: -
a tartós futás futásra a fartlek alkalmazására az aerob képességek alkalmazására, hasznosítására, az ügyességen, a koordinációs feladatokon és a technikai gyakorláson keresztül a kitartásara
Sportantropometriai vizsgálatok. A mozdulat és mozgásgyorsaság mérése 2304 ponton dinamikus láberőt mérő platón. Az adatok összevetése az optimális erőfejlesztés, a relatív és abszolút izom-tömeg optimális kialakításához a genetikailag meghatározott lehetőségeken, szerepkörökön belül. Különös tekintettel a kapus, belső hátvéd szerepkörök kiválasztására. Mért és számolt élettani és kondicionális adatok összevetése a labdarúgó
-
VI. MENTALITÁS
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: A játéköröm kialakítása a) A sportághoz való kötődés kialakítása b) Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása c) Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása d) Az edző, testnevelő magatartásának követelményei
„Az igazi győztesek nem
1. A sportághoz való kötődés kialakítása: a sportiskola szellemiségével, identitásával való azonosulás, a sportág magyarországi hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása, a sportág nemzetközi nagyságainak bemutatása.
tudásszinttel. Tudásszint: az ügyesség, koordináció, technika-taktika az edzők által számszerűen minősítve (Labdarúgó tudásszint: Baranya I. Bozsik – Program Zánka 2005).
KÖVETELMÉNYEK
Alakuljon ki a tanulókban,játékosokban : az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözés, vetkőzés, a tisztálkodás rendje, az öltözőrend igénye, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
-
Módszer:
Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban
2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének alkalmazása, betartása, öltözködés, tisztálkodás, higiéniás szokásainak betartása, az edző, testnevelő, osztálytársak, csapattársak tiszteletének kialakítása. 3. Tornák, mérkőzések pozitív
451 451 451
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
-
-
-
mentalitásának kialakítása : mások gondolataival szembeni nyitottság elsajátítása, az ellenfél tisztelete, a kultúrált viselkedés, mások (vendégek, vendéglátók) tiszteletének kialakítása, a játékszabályok betartása, a győzelem és a vereség elfogadása, a játékvezető, mérkőzés felügyelő, edzők, testnevelők utasításainak betartása, a vezetés korrekcióinak elfogadása. 4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei : a) Mutassanak példát: a gyerekekkel foglalkozó edzők, testnevelők magatartása legyen példa arra, hogyan viselkedjünk társainkkal szemben. A felnőttek igazi sportemberként viselkednek. b) Biztosítsák a gyerekek szórakozását: A gyerekek az izgalom és az élvezet miatt fociznak. Az eredménycentrikus felfogás – „csak a győzelem számít” elv - nagyban csökkenti az élvezetet. c) Készüljenek fel alaposan a foglakozások előtt: A gyerekek mozgásigénye hatalmas, de koncentrálni csak rövid ideig tudnak. Ezért különösen fontos, hogy
452 452 452
előzetesen készüljünk fel a foglalkozásokra. d) Gyakoroltassunk változatos, kivitelezhető feladatokat: A megfelelő gyakorlatok lekötik a gyerekeket és sikerélményt adnak nekik. e) Foglakozzanak minden gyerekkel: Mindenkire egyenlő mértékben figyeljünk, képességektől függetlenül. Minden gyerek számára biztosítsuk a lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. f) Helyezzék előtérbe a kispályás játékot: A kispályás mérkőzéseken gyakoribb a kontaktus a labdával és nagyobb esély van képességfejlesztésre.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
A játék alapvető elemeinek megismerése Játékosság
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdával: - Labdafogás, - Legördülés, - Lecsúszás, - Vetődés, - Kifutás - Kigurítás, - Kirúgás
KÖVETELMÉNYEK
⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a 453 453 453
-
Magyarázat Rávezető gyakorlatok Gyakorlás könnyített feltételekkel Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
2. Labda nélkül: - Alapállás, - Helyezkedés
csapattal ⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel.
3. Az oktatás fázisai: a.) a játékszabályok ismerete - Labda mérete, kapu mérete, - Leshelyzet, labdatartás, hazaadás, kapus védettsége, - Játékrészletek b.) játékrendszerek, felállási formák - a kapus csapatjátékos, eleme a rendszernek Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák, Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél:
⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra vonatkozókat.
c.)Technikai, taktikai tevékenység: - A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni b.)Csapat, csapatrész taktika: - Együttműködés a csapattal létszámhátrány saját térfélen helyezkedés letámadás esetén - Együttműködés a védelemmel sorfalállítás, helyezkedés szögleteknél, együttmozgás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Sportfelszerelés, öltözék használata:
454 454 454
KÖVETELMÉNYEK
1. Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, 2. torna és versenyszabályok ismerete. 3. Sportfelszerelés, öltözék használata: 4. Versenyszabályok: 5. A mérkőzés szabályai:
a. edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki) b. mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Versenyszabályok: Pályaméret: 30 x 40 m Kapuméret: 3x 2m Büntető m.: 9 m-re az alapvonaltól Labdaméret: 4 Játékidő : 15 perc/mérkőzés Létszám: 5 : 5 ellen + kapus Játékvezető : nincs
c. A mérkőzés szabályai: Gól: -
-
a pálya teljes területéről el lehet érni. gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés). a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat
455 455 455
Ismerjék és tudják alkalmazni: -
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát,
-
a pályafelügyelő utasításait
szerelni. Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a labdától 3 m-re lehet helyezkedniük. Szögletrúgás: - a sarokpontról történik, vagy ahol a labda elhagyta az alapvonalon a játékteret, - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozatalát. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /9 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől
456 456 456
számított 7 m-re van. Csere: - cserélni bármikor lehet! - a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással. - a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak. - „éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Cél: 1. A kompetencia és ügyesség érzésének fokozása. 2. Társakkal való kapcsolat fenntartása. 3. Szabályok alkalmaztatása.
Tematikus tananyag és tanulási program
1.
Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyeknek világos és egyértelmű, a gyermekek képességeinek megfelelő nehézségűeknek kell lenniük. Minden feladathelyzet után, lehetőség szerint értékelni kell csoportos, illetőleg szükség esetén egyéni szinten a
457 457 457
KÖVETELMÉNYEK ⇒ Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. ⇒ Fejlődjön a személyisége, pszichikuma, közösségi szellemisége. ⇒ Ismerje és tartsa be a játékok szabályait. ⇒ Ismerje a közösség szociális szabályait. ⇒ A szabályalkalmazást kövesse a kreatív szabályalkotás
2.
végrehajtás módját. Egyén fókuszú játékos csoportos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Egyszerre több játékos is állhat a középpontban. Továbbra is mindenkire sort kell keríteni.
Játékos szabálytanulás (rajzfilmfigurák, vagy egyéb szereplők, mint modellek igénybevételével) 4. A gyermekek már maguk mutatják be a szabályokat 3.
458 458 458
5. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai az 5. évfolyamban A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai, sportegészségügyi szokások megtartása, alkalmazása. Egészséges táplálkozás. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel. Önbizalom ösztönzése, belső motiváltságának kialakítása. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. Mások gondolataival szembeni nyitottság elsajátítása. Kötelességszerű munka bevezetése. Koncentráláshoz történő szoktatás. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Saját játék és teljesítmény elemzése. A pozitív kritika elfogadása. A sérülés bevallása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása.
459
I. KOORDINÁCIÓ Tematikus tananyag és tanulási program Részei: 1. Labda nélküli koordináció: 1. Labda nélküli - Gimnasztika. koordináció - Könnyen érthető, sokmozgásos játékok (fogó játékok, sor-és váltóversenyek, utánzó játékok) Cél: - Testrészek, végtagok - Megindulások, megállások hang, fény és mechanikai ingerekkel. helyzet, mozgás, irány és tér Gyors indulások versenyszerűen. érzékelésének fejlesztése. - Tér-idő-testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok futásos - Kar- és lábmunka feladatokkal egyenes irányban, tárgyak, társ kerülésével, összhangjának kialakítása. különböző kiindulási helyzetekből.. - Testtartási rendellenességek - Szökdelések, felugrások társ- és tárgykerüléssel. megelőzése, kiküszöbölése - Mozgások tempó- és irányváltással. kiszűrése. - Alsó végtag izületi mozgékonyságénak fejlesztése 2. Labdás koordináció 2. Labdás koordináció - Labdaérzékelés fejlesztése. - Játékos, labdás koordináció: „Érintő játék labdavezetéssel”, - Lassú futás labdavezetés „Terület cserélő”, „Labdavásár”, „Cselező verseny” közben. - Labdás koordinációs feladatok két, három, négy vagy több játékos Szervezés: együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont - Tornateremben, csarnokban, megváltoztatásáig: udvaron, pályán a) négyszögben: - Csoportosan edző, o indító játékos átadást ad a feléje mozgó társnak, aki testnevelő vezetésével, - a kapott labdát egyből visszajátssza, irányításával - bója kerüléssel üres területbe fut, Módszer: o labdaérintések számának meghatározásával, 1. Bemutatás o labdajáratás irányának változtatatásával, 2. Gyakorlás o az átadásra történő rámozgást gyorsításával, 3. Hibajavítás o a labda sebességének fokozatos növelésével. 4. Ismétlés b.) rombuszban: 5. Alkalmazás o mélységi játékhelyzetek gyakorlásával Eszköz: - lágyan érkező labda esetén a futás gyorsaságának növelésével, - kemény,lőtt labda esetén a futás gyorsaságának csökkentésével. - bóják, zsámolyok, karók, - a labda sebességének változtatásával - 4-es, 5-ös labda o a posztok betöltése helycserékkel.
460
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció Ismerjenek gimnasztikai gyakorlatokat. Legyenek képesek játékos versengésekben, játékokban mozgásokat koordinálni. Futás közben lépésnyújtást, illetve felugrást végrehajtani fény ill. mechanikai jelekre. Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. (szelektív figyelem) Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: utásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) grásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. áljanak képessé az alsó végtag izületi nyújtására. 2. Labdás koordináció: Ismerjenek labdás játékos versenyeket. Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése
Tematikus tananyag és tanulási program Statikus – dinamikus egyensúly: -
Statikus – dinamikus egyensúly: Fontos feltétele a célszerű gyors megoldásoknak, főleg ha kicsi az alátámasztási felület, illetve bizonytalan. Az a játékos, aki gyorsan vissza tud térni eredeti helyzetébe, annak jó az egyensúly érzéke.
-
fogójátékok: egyszerű fogó két fogóval, árokfogó, fekete-fehér, egyensúlyozó házzal, tűz, víz, repülő, sor- és váltóversenyek egyénileg, párokban, csoportosan koordinációs feladatok (lásd: I. Koordináció)
461
KÖVETELMÉNYEK Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen. Legyenek képesek a lehető legrövidebb idő alatt, „gazdaságosan”, hatékonyan végrehajtani a feladatot.
III. TECHNIKAI KÉPZÉS
Tematikus tananyag és tanulási program
CÉL: A technikai ügyesség fejlesztése. A kis játékok alkalmazása és az együttműködés tanulása.
Technikai elemek fejlesztése egyénileg, társsal és játék közben
-
-
A rúgásfajták gyakorlása és elsajátítása. A fejelés gyakorlása. Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés, cselezés, szerelés) A labdaérzékelés fejlesztése.
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m) - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk
Legyen képes: -
A pálya méretei már közelítenek a hivatalos nagy pálya méreteihez, ezért mindegyik játékosnak alkalmaznia kell a szélesség és mélység szerinti helyezkedés szabályait. Így a különböző játék és mérkőzésformákban könnyebben elsajátítják az alapvető technikai-taktikai elemeket, melyek a játékosok technikai-taktikai tanulási folyamatát szolgálják.
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával.
KÖVETELMÉNYEK
-
1. Labdabirtoklás: - Cselezés mérkőzésszerű helyzetben. - Rúgás, átadás feladatok megoldásai egy bizonyos irányban (térváltoztatással), egy bizonyos sebességgel (kemény, lágy átadás), meghatározott célra. - Félmagas és magas átadások és csavart rúgások (belső, külső csüd). Ez a kor a magas labdák megtanulásának és alkalmazásának az időszaka ! - Kapura lövések állított és mozgó labdával. - Kényszerítő átadások (kényszerítő passz előkészítése). - Átadások, átvételek gyakorlása csüddel. A gyakorlatok végzése állandó helyezkedés, fordulatok és félfordulatok közben történik. - A Fejelés állandó anyag (állásból, nekifutásból, felugrás nélkül, felugrás közben). Fontos szempont a félelem 462
-
-
Mérkőzésszerűen cselezni a társsal, társakkal, ellenféllel szemben , a szembelévő társsal a folyamatos – ívelt, magas labdák - átadásokra és átvételekre, a csavart rúgásokra, a kényszerítő átadásokra, , lágy és kemény passzok megválasztására, alkalmazására, mindkét lábbal álló és mozgó labdával kapura lőni, a labda fejelésére, fejjel való továbbítására, a félelem legyőzésével, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, majd a megszerzett labda társhoz való továbbítására, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
-
legyőzése ! A bedobás gyakorlása társsal, majd ellenféllel és játékszituáció közben.
2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
a párharc támadó és védő elemei, valamint különböző változatai fejelés, szerelés közben
3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. Egyéni játék labdavezetéssel. - Egyéni és csoportos területváltó játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA Cél: 7:7 elleni játék kialakítása (két rombusz kialakítása). A tanult ismeretek alkalmazása a játékban A kapusok tervszerű képzésének kezdete (lásd: fejezet) 1. Labdabirtoklás - A terület növelése helyezkedéssel.
Tematikus tananyag és tanulási program A gyakorlatok során kialakult a játékügyesség bizonyos szintje. 1. Labdabirtoklás: -
A tér növelése szélességben és mélységben. Pozícoójáték A sorok és a vonalak kapcsolódása. Átmenet védekezésből támadásba.
463
KÖVETELMÉNYEK 1. Legyen képes a labdabirtoklásnál: ⇒ a labda birtokba vételére és megtartására, ⇒ a távolság érzékelésére, alkalmazására (a játékosok helyezkedése szélességben és mélységben) ⇒ helyváltoztatásra (helyek és pozíciók cseréje) mozgások helyezkedések egyik területről a másik területre,
-
Két rombusz kialakítása. Pozíciós játék, a labda biztos helyre juttatása. Egyéni akciók és a legkedvezőbb pozícióban lévő társ megjátszása.
2. Az ellenfél labdabirtoklása: - A játéktér szűkítése. - A játékostárs segítése, egymás fedezése. - Az ellenfél támadásánál a labda megszerzése. - A labdabirtokló támadása,. Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók
-
Labdabirtoklás váltása szituációk tanulása a) kapus: - 7:7 elleni játékban a labdabirtokláskor a kapus is mezőnyjátékos szerepet kap. - a játék kezdeményezése (labdakihozatal, kidobás, kirúgás).
⇒ a labdasebesség érzékelésére, ⇒ a labda egyéni és együttes kihozatalára egy meghatározott területről, ⇒ gól és pontszerzésre.
2. Az ellenfél labdabirtoklása:
b) Középső védő : - Az akcióban résztvevők megjátszása. - Előretörés egyénileg. - Segítség a támadásban. - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások). - Kapuralövés, támadás befejezés, érkezés a kapu elé.
⇒ az ellenfél játékának figyelésére, zavarására,
c) Szélső védő k: - Pozíció keresés. - Az támadásban résztvevők megjátszása. - Előretörés a széleken, ha van hely. - Beadások a kapu elé. - Kapura lövések, támadás befejezés.
⇒ párharcot vívni az ellenfél labdát birtokló játékosával, ⇒ a labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ megelőzni az ellenfél gólszerzését. ⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4, 5:5 elleni kis játékokat
d.)Középső játékos:
464 464 464
⇒ a labdaszerzés pillanatának felismerésére, ⇒ a saját és az ellenfél értékeinek felismerésére, ⇒ a pozíciós játék alkalmazására, ⇒ a labdabirtokló játékos megtámadására ⇒ a labda megszerzésére a szabályok szerint,
⇒ készség szinten játszani a 7:7 elleni játékot ⇒ (kapussal és kapus nélkül).
-
kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 4-as - kapuméret 5x2 m - Pályaméret: 65x45 m - Létszám: 7:7 ellen + kapus - Játékidő: 20 perc/mérkőzés
-
-
Pozíciókeresés a védők és a támadók között Segítség a támadásban. A támadók megjátszása (mélységi „felpassz”) Szélső védők, támadók megjátszása (szélességi átadások). Egyéni játék (előretörések). Kapura lövések, gólszerzés.
e) Szélső támadók: - Pozíciókeresés - Előretörés a széleken, ha van hely. - Beadások a kapu elé. - Kapura lövés, támadás befejezés - Gólszerzés f) Támadó - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység (kapuratörés, párharc, kapuralövés, gólszerzés, labdatartás, „visszapassz”)
2. Az ellenfél labdabirtoklása:
465 465 465
-
A terület szűkítése. Védekezés. Egymás fedezése.
a.)Kapus: - A gól megakadályozása. b.)Középső védő k: - Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső támadójának szerelése (párharc) - A gól megakadályozása. c.)Szélső védő k: - A széleken érkező támadók megzavarása, szerlése. - Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A gól megakadályozása. d.)Szélső támadó: - Az ellenfél támadásának megakadályozása. - A játéktér szűkítése. - Párharc a szélen érkező 466 466 466
támadókkal e) Középső játékos: - A labda megszerzése, a csapattársak segítése. - Az ellenfél építkezésének, támadójátékának megakadályozása. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső védőjének, középső játékosának szerelése (párharc megnyerése). - A csapattársak segítése (kollektív védekezés). f) Támadó: - Az ellenfél labdakihozatalának megakadályozása, zavarása. - A mélységi átadások megakadályozása, labdaszerzés. 3. Játék : - Területvédekezés: tolódás-váltás. - Szabd területre futás. - A feladatköröknek megfelelő szerepek, posztok kialakítása. - Egyéni, páros, hármas és négyes gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. - 4:1, 4:2 elleni játékok (létszám azonos és létszámhátrányos pozíciókból) - A 3:1 és a 4:2 elleni pozíciós játékok,
467 467 467
-
melyek a mérkőzéseken várható megoldásokra a játékhelyzeteken keresztül készítenek fel. Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) Vonaljáték 2:2 és 4:4 ellen. Játék a pálya meghatározott vonalain, behatárolt területen. A játékban és a mérkőzéseken az alapvető védekezési forma a területvédekezés.
7:7 elleni játék 2 kapura kapussal:
V. KONDICIONÁLÁS Cél: 1. Aerob kapacitás + technikai képzés 2. Az alap állóképesség nagymérvű fejlesztése (tartós futás, fartlek) 3. A futógyorsaság fejlesztése. 4. Dinamikus láberő-fejlesztés A Biológiai életkorbeli különbségek állandó figyelembevételével !
Tematikus tananyag és tanulási program A pálya méretei miatt az edzéseken nagyobb figyelmet kell fordítani a kondicionális képességek fejlesztésére. Meghosszabbodnak a különböző gyakorlatok, játék és mérkőzésformák időtartamai – növelve ezzel a terhelést – melyeket később valós mérkőzéshelyzetek között gyakorolnak a játékosok. 1. Aerob kapacitás fejlesztése. - Tartós futás közbeni feladatok, - Fartlek megtanítása, - Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás)
468 468 468
KÖVETELMÉNYEK Javuljon az állóképességük, teherbíró képességük, kitartásuk olyan mértékben, hogy: -
-
tudjanak növekvő iramban ill. erőkifejtéssel is tudjanak tartósan különböző ügyességi, technikai és koordinációs tevékenységeket végezni, meghatározott időre futni (pl. 200 m 45 mp-re), hang- és fényjelre – az idegrendszer ingerlésével – fejlődjön a mozdulat és mozgás gyorsaságuk,
2.A futógyorsaság fejlesztése: - Gyors futások (rajtok, játékok, versengések) - Optimális lépéshossz és lépésfrekvencia kialakítása (rövidebb és hosszabb lépések) - Futóiskolák 3.Kondicionális előfeltételek megteremtése: - Testtartás (mély hátizmok) - Csípő horpasz erősítése (térdlendítés) - A láb hajlító és feszítő izomcsoportjainak erősítése 4. Dinamikus láberő-fejlesztés - Szökdelések páros és váltott lábon - Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban
VI. MENTALITÁS Cél: A játéköröm kialakítása 1. A sportághoz való kötődés kialakítása 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
Tematikus tananyag és tanulási program 1.A sportághoz való kötődés kialakítása: - a sportiskola szellemiségével, identitásával való azonosulás, - a sportág magyarországi hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása - a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek bemutatása,
469 469 469
Legyenek képesek: - növekvő erőkifejtést kívánó szökdelő gyakorlatokra, - a mély hátizmok és a csípő horpasz izom relatív erősítésére. Aerob kapacitás fejlesztéséhez a szív-keringési rendszer elektromos és mechanikus működésének nyugalmi ellenőrzése. Szívritmus és arteriográfos nyugalmi vizsgálatok. Állóképesség minősítése Conconi teszttel. Aerob küszöbhöz tartozó pulzusszám megadása a zsírégetéshez, anaerob küszöbhöz tartozó pulzusszám megadása a technika, taktika optimális gyakorlásához, életkorra jellemző maximális pulzusszám ellenőrzése. Értékelés a vizsgálati minta abszolút és relatív magyar referencia értékei alapján.
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban, játékosokban : az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözés, vetkőzés, a tisztálkodás rendje, az öltözőrend igénye, a sportág szeretete, az iskola és a társak
4. Az edző, testnevelő magatartásának követelményei
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés 9. Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
a sportág nemzetközi nagyságainak bemutatása.
szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
2.Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : - az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének alkalmazása, betartása, - öltözködés, tisztálkodás, higiéniás szokásainak betartása, - az edző, testnevelő, osztálytársak, csapattársak tiszteletének kialakítása.
3.Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : - mások gondolataival szembeni nyitottság elsajátítása, - az ellenfél tisztelete, a kultúrált viselkedés, mások (vendégek, vendéglátók) tiszteletének kialakítása, - a játékszabályok betartása, - a győzelem és a vereség elfogadása, - a játékvezető, mérkőzés felügyelő, edzők, testnevelők utasításainak betartása, - a vezetés korrekcióinak elfogadása. 4.Az edző, testnevelő magatartásának követelményei : a) Mutassanak példát: a gyerekekkel
470 470 470
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
b)
c)
d)
e)
f)
foglalkozó edzők, testnevelők magatartása legyen példa arra, hogyan viselkedjünk társainkkal szemben. A felnőttek igazi sportemberként viselkednek. Biztosítsák a gyerekek szórakozását: A gyerekek az izgalom és az élvezet miatt fociznak. Az eredmény-centrikus felfogás – „csak a győzelem számít” elv - nagyban csökkenti az élvezetet. Készüljenek fel alaposan a foglakozások előtt: A gyerekek mozgásigénye hatalmas, de koncentrálni csak rövid ideig tudnak. Ezért különösen fontos, hogy előzetesen készüljünk fel a foglalkozásokra. Gyakoroltassunk változatos, kivitelezhető feladatokat: A megfelelő gyakorlatok lekötik a gyerekeket és sikerélményt adnak nekik. Foglakozzanak minden gyerekkel: Mindenkire egyenlő mértékben figyeljünk, képességektől függetlenül. Minden gyerek számára biztosítsuk a lehetőséget a tanulásra, fejlődésre. Helyezzék előtérbe a kispályás játékot: A kispályás mérkőzéseken gyakoribb a kontaktus a labdával és nagyobb esély van képességfejlesztésre.
471 471 471
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
A játék alapvető elemeinek megismerése Játékosság
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás - Magyarázat - Rávezető gyakorlatok - Gyakorlás könnyített feltételekkel - Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdával: - Labdafogás, - Legördülés, - Lecsúszás, - Vetődés, - Kifutás - Kigurítás, - Kirúgás
⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a csapattal
2. Labda nélkül: - Alapállás, - Helyezkedés
⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel.
3. Az oktatás fázisai:
Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák, Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
KÖVETELMÉNYEK
a.) a játékszabályok ismerete - Labda mérete, kapu mérete, - Leshelyzet, labdatartás, hazaadás, kapus védettsége, - Játékrészletek b.)játékrendszerek, felállási formák - a kapus csapatjátékos, eleme a rendszernek c.)Technikai, taktikai tevékenység: - A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni d.)Csapat, csapatrész taktika:
472
⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra vonatkozókat.
-
Együttműködés a csapattal létszámhátrány saját térfélen helyezkedés letámadás esetén - Együttműködés a védelemmel sorfalállítás, helyezkedés szögleteknél, együttmozgás
473
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél:
1. Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, 2. torna és versenyszabályok ismerete. 3. Sportfelszerelés, öltözék használata: 4. Versenyszabályok: 5. A mérkőzés szabályai:
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a. edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki) b. mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Versenyszabályok: Pályaméret: 65 x 45 m Kapuméret: 5x2m Büntető m.: 12 m-re az alapvonaltól Labdaméret: 4 Játékidő : 15 v. 20 perc/mérkőzés Létszám: 7 : 7 ellen (kapus nincs) Játékvezető : nincs d. A mérkőzés szabályai: Gól: - a pálya teljes területéről el lehet érni. - gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés).
474
KÖVETELMÉNYEK
Ismerjék és tudják alkalmazni: -
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát,
-
a pályafelügyelő utasításait.
-
a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat szerelni. Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a labdától 3 m-re lehet helyezkedniük. Szögletrúgás: - a sarokpontról történik. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /12 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől számított 9 m-re van.
475 475 475
Csere: - cserélni bármikor lehet! - a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással. - a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak. - „éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Cél: 1. A kompetencia és ügyesség érzésének fokozása. 2. Társakkal való kapcsolat fenntartása. 3. Szabályok alkalmaztatása.
Tematikus tananyag és tanulási program
Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyeknek világos és egyértelmű, a gyermekek képességeinek megfelelő nehézségűeknek kell lenniük. Minden feladathelyzet után, lehetőség szerint értékelni kell csoportos, illetőleg szükség esetén egyéni szinten a végrehajtás módját. 2. Egyén fókuszú játékos csoportos 1.
476 476 476
KÖVETELMÉNYEK
⇒ Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. ⇒ Fejlődjön a személyisége, pszichikuma, közösségi szellemisége. ⇒ Ismerje és tartsa be a játékok szabályait. ⇒ Ismerje a közösség szociális szabályait. ⇒ A szabályalkalmazást kövesse a kreatív szabályalkotás
feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Egyszerre több játékos is állhat a középpontban. Továbbra is mindenkire sort kell keríteni. 3. Játékos szabálytanulás (rajzfilmfigurák, vagy egyéb szereplők, mint modellek igénybevételével) A gyermekek már maguk mutatják be a szabályokat
477 477 477
6. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai a 6. évfolyamban A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai, sportegészségügyi szokások megtartása, alkalmazása. Egészséges táplálkozás. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel. Önbizalom ösztönzése, belső motiváltságának kialakítása. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. Mások gondolataival szembeni nyitottság elsajátítása. Kötelességszerű munka bevezetése. Koncentráláshoz történő szoktatás. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Saját játék és teljesítmény elemzése. A pozitív kritika elfogadása. A sérülés bevallása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása.
478
I. KOORDINÁCIÓ Részei: 5.
Labda nélküli koordináció
Cél: -
-
6.
Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése. Labdás koordináció
- Labdaérzékelés fejlesztése. - Lassú futás labdavezetés közben. Szervezés: -
Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg) - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labda nélküli koordináció: o Gimnasztika. o Gyorsaságfejlesztés: - rajtversenyekkel különböző testhelyzetekből hang és fény jelekre, - gyors indulások versenyszerűen, - sor-és váltóversenyek, - fogójátékok bonyolultabb szabályokkal o Futó technikai képzés: - egyszerű futóiskola - jelek közötti futás változó lépéshosszal és frekvenciával - fokozó futások (hosszú gyorsítás, hosszú kiengedés) - akadályfutás változó ritmussal (2-3-45 lépés) o Óvatos erősítése az alsóvégtag izmainak: - szökdelések páros és váltott lábon - zsámoly, pad, kötél felhasználásával o Alsó végtag izületi mozgékonyságénak fejlesztése o Sokoldalú képzés (felsőtest erősítése, mély hátizmok)
479
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció: -
-
-
-
Ismerjenek gimnasztikai gyakorlatokat. Legyenek képesek játékos versengésekben, játékokban mozgásokat koordinálni. Futás közben lépésnyújtást, illetve felugrást végrehajtani fény ill. mechanikai jelekre. Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. (szelektív figyelem) Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. Váljanak képessé az alsó végtag izületi nyújtására. Arányosan erősödjön és váljon képessé a felső testrész a labdarúgó futómozgások, mozdulatok, műveletek, párharcok leküzdésére, megvívására.
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, - 4-es, 5-ös labda
2. Labdás koordináció - Játékos, labdás koordinációs játékok: „Bójavadászat” „Mentő fogó” „Labdavásár” „Cselező verseny, határolt területen” - Labdás koordinációs feladatok két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig: a.) négyszögben: o átadás a labdabirtokló felé mozgó játékosnak aki: - a kapott labdát egyből visszajátssza, - a visszajátszott labda után azonnal beindul a bója megkerülésével, - az indító játékos, most a keresztirányból érkező harmadik játékost játssza meg, aki a bóját megkerülő játékosnak visszajátssza a labdát o labdaérintések számának meghatározásával, o labdajáratás irányának változtatatásával, o a labda sebességének összehangolása a futás gyorsaságával,
480 480 480
2. Labdás koordináció: -
-
-
Ismerjenek labdás játékos versenyeket. Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát - járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
az átadásra történő rámozgást gyorsításával, o a labda sebességének fokozatos növelésével, o A labda megjátszásának lehetőségei - lapos, - félmagas, - magas b). rombuszban: o szélességi játékhelyzetek gyakorlásával, o technikai és taktikai elemek megadásával, a pozíciók betöltése o helycserékkel, o szélességi és mélységi játékhelyzetek gyakorlásával. o
481 481 481
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése
Statikus – dinamikus egyensúly: Fontos feltétele a célszerű gyors megoldásoknak, főleg ha kicsi az alátámasztási felület, illetve bizonytalan. Az a játékos, aki gyorsan vissza tud térni eredeti helyzetébe, annak jó az egyensúly érzéke.
Tematikus tananyag és tanulási program Statikus – dinamikus egyensúly: - fogójátékok: egyszerű fogó két fogóval, árokfogó, fekete-fehér, egyensúlyozó házzal, - tűz, víz, repülő, - sor- és váltóversenyek egyénileg, párokban, csoportosan - koordinációs feladatok (lásd: I. Koordináció)
482
KÖVETELMÉNYEK Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. Legyen képes beépíteni a mozgásába, a játékos labdás-és labdanélküli feladatokba a statikus és dinamikus képességeit, limbikus-és egyensúly készségeit, jártasságát. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen Legyenek képesek a lehető legrövidebb idő alatt, „gazdaságosan”, hatékonyan végrehajtani a feladatot.
III. TECHNIKAI KÉPZÉS
Tematikus tananyag és tanulási program
CÉL:Ügyesség fejlesztése, a technikai elemek pontos végrehajtása. A kis játékok alkalmazása és az együttműködés tanulása.
Technikai elemek fejlesztése egyénileg, társsal és játék közben
-
-
A rúgásfajták gyakorlása és elsajátítása. A fejelés gyakorlása. Az alaptechnikai fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés, cselezés, szerelés) A labdaérzékelés fejlesztése.
KÖVETELMÉNYEK Legyen képes: -
A pálya méretei már közelítenek a hivatalos nagy pálya méreteihez, ezért mindegyik játékosnak alkalmaznia kell a szélesség és mélység szerinti helyezkedés szabályait. Így a különböző játék és mérkőzésformákban könnyebben elsajátítják az alapvető technikai-taktikai elemeket, melyek a játékosok technikai-taktikai tanulási folyamatát szolgálják.
-
-
Szervezés: 1. Labdabirtoklás: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
-
-
-
Eszköz: - bóják, karók, rúgópalánk - különböző nagyságú és minőségű labdák (gumi, bőr, tenisz, medicin) - tornapadok (2m, 4 m)
-
Cselezés mérkőzésszerű helyzetben. Félmagas és magas átadások és csavart rúgások (belső, külső csüd). Ez a kor a magas labdák megtanulásának és alkalmazásának az időszaka ! Kapura lövési gyakorlatok mérkőzésszerűen, kényszerítő átadások után. Kényszerítő átadások (kényszerítő passz előkészítése). Átadások, átvételek gyakorlása csüddel. A gyakorlatok végzése állandó helyezkedés, fordulatok és félfordulatok közben történik. A Fejelés állandó anyag (állásból, nekifutásból, felugrás nélkül, felugrás
483
-
-
-
-
Mérkőzésszerűen cselezni a társsal, társakkal, ellenféllel szemben, a szembelévő társsal a folyamatos – ívelt, magas labdák - átadásokra és átvételekre, a csavart rúgásokra, a kényszerítő átadásokra, mindkét lábbal, a tanult rúgásfajtákkal kapura lőni egyénileg, ellenféllel szemben, mérkőzésszerűen kombinatív játék után, a labda fejelésére, fejjel való továbbítására, a félelem legyőzésével, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, majd a megszerzett labda társhoz való továbbítására, a labda megjátszására egy érintéssel a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre. a bedobás alkalmazni a társsal, mérkőzésszerűen.
-
közben). Fontos szempont a félelem legyőzése ! A bedobás gyakorlása társsal, majd ellenféllel és játékszituáció közben.
2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
a párharc támadó és védő elemei, valamint különböző változatai fejelés, szerelés közben
3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. Egyéni játék labdavezetéssel. - Egyéni és csoportos területváltó játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA Cél: 7:7 elleni játék kialakítása (két rombusz kialakítása). A tanult ismeretek alkalmazása a játékban A kapusok tervszerű képzésének kezdete (lásd: fejezet) a) Labdabirtoklás
Tematikus tananyag és tanulási program A gyakorlatok során kialakult a játékügyesség bizonyos szintje. 1. Labdabirtoklás: -
A tér növelése szélességben és mélységben. Pozícoójáték A sorok és a vonalak kapcsolódása.
484 484 484
KÖVETELMÉNYEK 1. Legyen képes a labdabirtoklásnál: ⇒ a labda birtokba vételére és megtartására, ⇒ a távolság érzékelésére, alkalmazására (a játékosok helyezkedése szélességben és mélységben) ⇒ helyváltoztatásra (helyek és pozíciók cseréje) mozgások helyezkedések
-
-
A terület növelése helyezkedéssel. Két rombusz kialakítása. Pozíciós játék, a labda biztos helyre juttatása. Egyéni akciók és a legkedvezőbb pozícióban lévő társ megjátszása. b) Az ellenfél labdabirtoklása: A játéktér szűkítése. A játékostárs segítése, egymás fedezése. Az ellenfél támadásánál a labda megszerzése. A labdabirtokló támadása,.
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
-
Átmenet védekezésből támadásba. Labdabirtoklás váltása szituációk tanulása a) kapus: - 7:7 elleni játékban a labdabirtokláskor a kapus is mezőnyjátékos szerepet kap. - a játék kezdeményezése (labdakihozatal, kidobás, kirúgás).
egyik területről a másik területre, ⇒ a labdasebesség érzékelésére, ⇒ a labda egyéni és együttes kihozatalára egy meghatározott területről, ⇒ gól és pontszerzésre.
2. Az ellenfél labdabirtoklása:
b) Középső védő : - Az akcióban résztvevők megjátszása. - Előretörés egyénileg. - Segítség a támadásban. - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások). - Kapura lövés, támadás befejezés, érkezés a kapu elé.
⇒ az ellenfél játékának figyelésére, zavarására,
c) Szélső védő k: - Pozíció keresés. - Az támadásban résztvevők megjátszása. - Előretörés a széleken, ha van hely. - Beadások a kapu elé. - Kapura lövések, támadás befejezés.
⇒ párharcot vívni az ellenfél labdát birtokló játékosával, ⇒ a labda egyéni és együttes kihozatalára. ⇒ megelőzni az ellenfél gólszerzését. ⇒ Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4, 5:5 elleni kis játékokat
485 485 485
⇒ a labdaszerzés pillanatának felismerésére, ⇒ a saját és az ellenfél értékeinek felismerésére, ⇒ a pozíciós játék alkalmazására, ⇒ a labdabirtokló játékos megtámadására ⇒ a labda megszerzésére a szabályok szerint,
⇒ készség szinten játszani a 7:7 elleni játékot ⇒ (kapussal és kapus nélkül).
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: - labdaméret: 4-as - kapuméret 5x2 m - Pályaméret: 65x45 m - Létszám: 7:7 ellen + kapus - Játékidő: 20 perc/mérkőzés
d) )Középső játékos: - Pozíciókeresés a védők és a támadók között - Segítség a támadásban. - A támadók megjátszása (mélységi „felpassz”) - Szélső védők, támadók megjátszása (szélességi átadások). - Egyéni játék (előretörések). - Kapura lövések, gólszerzés. e) Szélső támadók: - Pozíciókeresés - Előretörés a széleken, ha van hely. - Beadások a kapu elé. - Kapura lövés, támadás befejezés - Gólszerzés f.)Támadó - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység (kapuratörés, párharc, kapuralövés, gólszerzés, labdatartás, „visszapassz”) 2. Az ellenfél labdabirtoklása:
486 486 486
-
A terület szűkítése. Védekezés. Egymás fedezése.
a.)Kapus: - A gól megakadályozása. b.) Középső védő k: - Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső támadójának szerelése (párharc) - A gól megakadályozása. c.) Szélső védő k: - A széleken érkező támadók megzavarása, szerelése. - Az ellenfél támadójátékának zavarása, megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A gól megakadályozása. d.) Szélső támadó: - Az ellenfél támadásának megakadályozása. - A játéktér szűkítése. - Párharc a szélen érkező támadókkal 487 487 487
e.) Középső játékos: - A labda megszerzése, a csapattársak segítése. - Az ellenfél építkezésének, támadójátékának megakadályozása. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső védőjének, középső játékosának szerelése (párharc megnyerése). - A csapattársak segítése (kollektív védekezés). f.) Támadó: - Az ellenfél labdakihozatalának megakadályozása, zavarása. - A mélységi átadások megakadályozása, labdaszerzés. 3. Játék : - Területvédekezés: tolódás-váltás. - Szabd területre futás. - A feladatköröknek megfelelő szerepek, posztok kialakítása. - Egyéni, páros, hármas és négyes gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. - 4:1, 4:2 elleni játékok (létszám azonos és létszámhátrányos pozíciókból) - A 3:1 és a 4:2 elleni pozíciós játékok, melyek a mérkőzéseken várható megoldásokra a játékhelyzeteken
488 488 488
-
-
V. KONDICIONÁLÁS Cél: 1. Aerob kapacitás + technikai képzés 2. Az alap állóképesség nagymérvű fejlesztése (tartós futás, fartlek) 3. A futógyorsaság fejlesztése. 4. Dinamikus láberő-fejlesztés A Biológiai életkorbeli különbségek állandó figyelembevételével !
keresztül készítenek fel. Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) Vonaljáték 2:2 és 4:4 ellen. Játék a pálya meghatározott vonalain, behatárolt területen. A játékban és a mérkőzéseken az alapvető védekezési forma a területvédekezés. 7:7 elleni játék 2 kapura kapussal:
Tematikus tananyag és tanulási program
KÖVETELMÉNYEK
A pálya méretei miatt az edzéseken nagyobb figyelmet kell fordítani a kondicionális képességek fejlesztésére. Meghosszabbodnak a különböző gyakorlatok, játék és mérkőzésformák időtartamai – növelve ezzel a terhelést – melyeket később valós mérkőzéshelyzetek között gyakorolnak a játékosok.
Javuljon az állóképességük, teherbíró képességük, kitartásuk olyan mértékben, hogy:
1.Aerob kapacitás fejlesztése. - Tartós futás közbeni feladatok, - Fartlek megtanítása, - Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás) 2.A futógyorsaság fejlesztése: - Gyors futások (rajtok, játékok,
489 489 489
-
-
tudjanak növekvő iramban ill. erőkifejtéssel is tudjanak tartósan különböző ügyességi, technikai és koordinációs tevékenységeket végezni, meghatározott időre futni (pl. 200 m 45 mp-re), hang- és fényjelre – az idegrendszer ingerlésével – fejlődjön a mozdulat és mozgás gyorsaságuk,
Legyenek képesek: - növekvő erőkifejtést kívánó szökdelő
-
-
versengések) Optimális lépéshossz és lépésfrekvencia kialakítása (rövidebb és hosszabb lépések) Futóiskolák
3.Kondicionális előfeltételek megteremtése: - Testtartás (mély hátizmok) - Csípő horpasz erősítése (térdlendítés) - A láb hajlító és feszítő izomcsoportjainak erősítése 4. Dinamikus láberő-fejlesztés - Szökdelések páros és váltott lábon - Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban
VI. MENTALITÁS Cél: A győztes mentalitás kialakítása 1. A sportág szeretete, szellemiségének ismerete: 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
Tematikus tananyag és tanulási program 1. A sportág szeretete, szellemiségének ismerete: - a sportág magyarországi helyzetének, eredményeinek ismerete, - a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek közvetlen ismerete, tisztelete, - a sportág nemzetközi példaképeinek ismerete.
490 490 490
gyakorlatokra, a mély hátizmok és a csípő horpasz izom relatív erősítésére. Alap állóképesség spiróergometriás vizsgálata. A testméreteknek megfelelő abszolút „kell értékek” ellenőrzése. A labdarúgáson belüli szerepkörökhöz szükséges testsúlykilogrammra eső oxigénfelvétel meglétének kimérése. Értékelés a vizsgálati minta abszolút és relatív magyar referencia értékei alapján. -
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban,játékosokban : a győzelem és a vereség elfogadása, az indulatok feletti kontroll az egészséges önbizalom az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje,
4. Szempontok a gyermekekkel foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat tartó testnevelőknek, edzőknek:
2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : - az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének, szokásainak alkalmazása, megtartása,, - az egészséges testápolás tisztálkodás, öltözködés, higiéniás szokásainak kialakítása,
az öltözőrend, pályarend, szertárrend, igénye, a helyi és az ország labdarúgóinak, hagyományainak tisztelete, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !” 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek
3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : - mások gondolataival szembeni nyitottság elsajátítása, - az ellenfél tisztelete, - az indulatok feletti kontroll, - a győzelem és a vereség elfogadása, - a játékvezető ítéleteinek betartása, - a vezetés korrekcióinak elfogadása. 4. Javasolt szempontok a gyermekekkel foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat tartó testnevelőknek, edzőknek: - Szakmai felkészültség, - Egyszerű utasítások - Rugalmasság,szervezés / időbeosztás/ - Gyakorlásra fordított idő növelése, - Hibák korrigálása /egyszerre csak egyet/ - A pozitív életszemlélet kialakítása, - Gyakorlatok érthető bemutatása, bemutattatása.
491 491 491
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
A játék alapvető elemeinek megismerése Játékosság
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás - Magyarázat - Rávezető gyakorlatok - Gyakorlás könnyített feltételekkel - Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdával: - Labdafogás, - Legördülés, - Lecsúszás, - Vetődés, - Kifutás - Kigurítás, - Kirúgás
⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a csapattal
2. Labda nélkül: - Alapállás, - Helyezkedés
⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel.
3. Az oktatás fázisai:
Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák, Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
KÖVETELMÉNYEK
a.) a játékszabályok ismerete - Labda mérete, kapu mérete, - Leshelyzet, labdatartás, hazaadás, kapus védettsége, - Játékrészletek b.) játékrendszerek, felállási formák - a kapus csapatjátékos, eleme a rendszernek
492 492 492
⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra vonatkozókat.
c.)Technikai, taktikai tevékenység: - A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni d.)Csapat, csapatrész taktika: - Együttműködés a csapattal létszámhátrány saját térfélen helyezkedés letámadás esetén - Együttműködés a védelemmel sorfalállítás, helyezkedés szögleteknél, együttmozgás
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél: Az életkornak megfelelő, labdarúgó játékszabályok, torna és versenyszabályok ismerete. 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: 2. Versenyszabályok:
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a. edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki) b. mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez.
3. A mérkőzés szabályai: 2. Versenyszabályok: Pályaméret: 65 x 45 m Kapuméret: 5x2m Büntető m.: 12 m-re az alapvonaltól Labdaméret: 4 Játékidő : 15 v. 20
493 493 493
KÖVETELMÉNYEK Ismerjék és tudják alkalmazni: -
az életkornak megfelelő játékszabályokat,
-
az sportöltözék használatát,
-
a pályafelügyelő utasításait
perc/mérkőzés Létszám: nincs) Játékvezető :
7 : 7 ellen (kapus nincs
e. A mérkőzés szabályai: Gól: - a pálya teljes területéről el lehet érni. - gól után az alapvonal mögül kell újra indítani a játékot; (nincs középkezdés). - a gólt elérő csapatnak vissza kell mennie a saját térfelére és csak a védőtérfélen próbálhat szerelni. Les: NINCS ! - az ellenfélről kerül a labda az alapvonal mögé, lábbal hozható ismét játékba, a vonal mögül. Partdobás: NINCS ! - a folyamatos támadójáték érdekében a labda lapos passzal hozható játékba, melyből közvetlenül nem lehet gólt elérni. - az ellenfél játékosai nem akadályozhatják a labda játékba hozását. - az ellenfél játékosainak a labdától 3 m-re lehet helyezkedniük.
494 494 494
Szögletrúgás: - a sarokpontról történik. Szabálytalanság: - szabadrúgást vonnak maguk után. Büntető: - büntetőterületen /12 m/ belüli kezezésnél büntetőrúgás következik. - a büntetőpont a kapu közepétől számított 9 m-re van. Csere: - cserélni bármikor lehet! - a cserénél a cserejátékosok kezet fognak egymással. - a lecserélt játékos bármikor visszacserélhető! a cserejátékosok elhelyezése a saját kapu oldalán az alapvonal és az oldalvonal találkozásánál Térfélcsere – NINCS ! Felszerelés: - a játékosok gumistoplis cipőben vagy torna/edző/ cipőben játszhatnak. - „éles” stoplis cipőben nem lehet játszani.
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Tematikus tananyag és tanulási program
495 495 495
KÖVETELMÉNYEK
Cél: 1. A kompetencia és ügyesség érzésének megszilárdítása. 2. Társakkal való kapcsolat fenntartása. 3. Szabályok alkalmaztatása.
Játékorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett játékos feladatok, melyeknek világos és egyértelmű, a gyermekek képességeinek megfelelő nehézségűeknek kell lenniük. Minden feladathelyzet után, lehetőség szerint értékelni kell csoportos, illetőleg szükség esetén egyéni szinten a végrehajtás módját. 2. Egyén fókuszú és csoport fókuszú játékos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Egyszerre több játékos is állhat a középpontban. Továbbra is mindenkire sort kell keríteni. Valamint olyan feladatok, ahol az egyén szolgálja ki a csoporttársakat. Ennek összefüggésben kell lennie a posztokhoz kapcsolódó feladatkörökhöz. 3. Játékos szabálytanulás A gyermekek már maguk alkalmazzák a szabályokat. Az elkövetett hibákra maguk a gyerekek és a testnevelő is felhívja a figyelmet. A büntetés kizárólag a hibára korlátozódjon. Azzal legyen mind intenzitásában, mind következményében arányos. 1.
496 496 496
⇒ Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. ⇒ Fejlődjön a személyisége, pszichikuma, közösségi szellemisége. ⇒ Ismerje a közösség szociális, erkölcsi szabályait. ⇒ Legyen képes kreatív szabályalkotásra.
7. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai az 7. évfolyamban A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel, A játék belső motiváltsága. A „győztes” mentális kifejlesztése. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. Indulatok feletti kontroll. Saját játék és teljesítmény elemzése. A pozitív kritika elfogadása. A sérülés bevallása. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése. Az egyéni képességek, az egyéniség kibontakoztatása, fejlesztése. A mentalitás és a kondíció komplexitásának tökéletesítése.
497
I. KOORDINÁCIÓ Részei: 1. Labda nélküli koordináció Cél: -
Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése.
2. Labdás koordináció - Labdaérzékelés fejlesztése. - Lassú futás labdavezetés közben. Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg) - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labda nélküli koordináció: o Gimnasztika. o Gyorsaságfejlesztés: - rajtversenyekkel különböző testhelyzetekből hang és fény jelekre, - gyors indulások versenyszerűen, - sor-és váltóversenyek, - fogójátékok bonyolultabb szabályokkal o Futó technikai képzés: - egyszerű futóiskola - jelek közötti futás változó lépéshosszal és frekvenciával - fokozó futások (hosszú gyorsítás, hosszú kiengedés) - akadályfutás változó ritmussal (2-3-45 lépés) o Aerob kapacitás + mozgástechnikai képzés: - tartós futás közbeni koordinációs feladatok (állandó hibajavítás), - a fartlek megtanítása. o Óvatos erősítése az alsóvégtag izmainak: - szökdelések páros és váltott lábon - zsámoly, pad, kötél felhasználásával o Alsó végtag izületi mozgékonyságénak fejlesztése o Sokoldalú képzés (felsőtest erősítése, mély hátizmok)
498
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció: -
Legyenek képesek játékos versengésekben, játékokban mozgásokat koordinálni. Futás közben lépésnyújtást, illetve felugrást végrehajtani fény ill. mechanikai jelekre. - Legyenek képesek az ideg-izom koordinációs mozgások harmonizálására. - Váljanak alkalmassá a futó technikai általános fejlesztésre: - gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, - irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás - fartlek. - Váljanak képessé az agonista és az antagonista izmok működésének összehangolására. - Váljanak képessé az izmok és izületi szalagok feszítésére, nyújtására, lazítására. - Arányosan erősödjön és váljon képessé a felső testrész a labdarúgó futómozgások, mozdulatok, műveletek, párharcok leküzdésére, megvívására.
Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, - 4-es, 5-ös labdák
2. Labdás koordináció - Játékos, labdás koordinációs játékok. - Labdás koordinációs sor-és váltóversenyek. - Labdás koordinációs feladatok két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig: c) rombuszban: o szélességi játékhelyzetek gyakorlásával, o technikai és taktikai elemek megadásával, o a pozíciók betöltése helycserékkel, o szélességi és mélységi játékhelyzetek gyakorlásával. d) négyszögben: o átadás a labdabirtokló felé mozgó játékosnak aki: - a kapott labdát egyből visszajátssza, - a visszajátszott labda után azonnal beindul a bója megkerülésével, - az indító játékos, most a keresztirányból érkező harmadik játékost játssza meg, aki a bóját
499 499 499
2. Labdás koordináció: - Ismerjenek labdás játékos versenyeket. - Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. - Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát - járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. - Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. - Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. - Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
o o o
o o o
megkerülő játékosnak visszajátssza a labdát labdaérintések számának meghatározásával, labdajáratás irányának változtatatásával, a labda sebességének összehangolása a futás gyorsaságával, az átadásra történő rámozgást gyorsításával, a labda sebességének fokozatos növelésével, A labda megjátszásának lehetőségei - lapos, - félmagas, - magas
e) téglalapban: - folyamatos szélességi átadásokkal a szélső pozícióban helyezkedő társ megjátszásával, ahol a labda átadásának pillanatát a labda nélküli játékos mozgása határozza meg, - labdaérintések számának meghatározásával,
500 500 500
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése
Tematikus tananyag és tanulási program Téri tájékozódó képesség: a labdás koordinációs tematikával megegyező program (lásd: I. Koordináció)
Téri tájékozódó képesség: A futball pálya meghatározott terület, ahol a célt kell megvalósítani. (Zónák – vonalak, szélesség – mélység )
501
KÖVETELMÉNYEK Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. Legyen képes beépíteni a mozgásába, a játékos labdás-és labdanélküli feladatokba a statikus és dinamikus képességeit, limbikus-és egyensúly készségeit, jártasságát. Legyenek képesek a lehető legrövidebb idő alatt, „gazdaságosan”, hatékonyan végrehajtani a feladatot.
III. TECHNIKAI KÉPZÉS CÉL: A nagypályás játék minden elemének megtanulása. -
-
-
Nagypályás játékhelyzetek megoldása, a tanult technikai elemekkel. Az improvizáció szintjén lévő technika elsajátítása Technikai elemek gyakorlása nehezített körülmények között (idő, tér, társ, ellenfél). Az alaptechnikai elemek skálázása, fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés, cselezés, szerelés) Az egyéni technikai képzés .
Tematikus tananyag és tanulási program A technika oktatásának részei: Az egyre bonyolultabb csapatjáték a játékosok magas szintű technikai-taktikai ismereteit követeli meg. Készenlét a labda továbbítására ! Figyelni a labda és a játékos mozgásának összhangját (pontosság, gyorsaság).
-
-
-
-
-
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Legyen képes:
1. Labdabirtoklás:
Szervezés: - Nagypálya ! - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával.
KÖVETELMÉNYEK
-
belsővel való átadások (támadók és védők száma lépésről-lépésre növekszik, gyorsabb a játék), kényszerítő átadások (továbblépés az alapgyakorlatoktól a mérkőzéshelyzeteknek megfelelően,) csüddel történő kapura lövés (kombinált, összetett feladatok között), fejelés az ellenfél jelenlétében, párharcban és küzdelemben, labda nélküli helyezkedések és futómozgások közben, látszatcselekvések és megtévesztő akciók (helycserék, váltások ) alkalmazása.
2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
a párharc védekező részének technikai elemei helyezkedés a labda irányában, saját kapu felé, az oldalvonal irányában.
502
-
a tanult rúgásfajtákkal kapura lőni egyénileg, ellenféllel szemben, mérkőzésszerűen kombinatív játék után, a labda fejelésére, fejjel való továbbítására, a félelem legyőzésével, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, majd a megszerzett labda társhoz való továbbítására, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
a. védők: legyen képes alkalmazni a védekező eljárásokhoz, és a labdakihozatalhoz szükséges technikai elemeket, rúgások, fejelés, étvételek, átadások (rövid, hosszú) b. középpályások: - legyen képes alkalmazni az átvételeket a labda pontos továbbításához
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk, - hordozható kapuk (2x1 m, 3x2m, 5x2m, nagykapu)
3. A technikai elemek alkalmazásának feltételei: -
a játék figyelése, a pillanat felismerése, a játékhelyzetek megoldásának ismerete, a játékosok és az ellenfél helyezkedésének figyelése (az egymástól való távolság felmérése.
503
-
legyen képes alkalmazni a tanult technikai elemeket (átadások, cselezés, lövések, szerelés, fejelés, labdavezetés, bedobás)
c. támadók: - legyen képes alkalmazni a támadáshoz, támadás befejezéshez szükséges technikai elemeket: rúgásokat, labdás egyéni akciókat, átvételek, a labda továbbítását cselezéseket, látszatcselekvéseket, megtévesztő mozgásokat, testcseleket, közeli és távoli kapura lövéseket, fejeléseket (beívelésből és szögletből is)
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA Cél: A nagypályás játékérettség elérése (11:11 ellen) 4-3-3-as felállási forma tanulása Tanulás a játékokkal 1. Labdabirtoklás - A három rombusz megteremtése. - A pozíciós játék elsajátítása. - A pozíciók megőrzése szélességben és mélységben. - Kombinatív játék kialakítása 2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területvédekezés - A terület leszűkítése. - Helyezkedés a labda felé
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer:
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdabirtoklás: - A játék felépítése a hátsó vonaltól - A szélső védők helyezkedése valamivel mélyebben. - Együttműködés összjáték. - Szabd területre futás. - Együttműködési játék, kombinatív játék. - Direkt (egyérintős játék) - Lövések, lövőhelyzetek kidolgozása. - A különböző játékelemek lehetőségeinek megteremtése. - Háromszögek teremtése. - Támadás befejezés, végjáték
2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Terület nagysága. - A játékosok létszáma. - Alkalmazkodás a szabályokhoz. - A játékosok felállása és feladatkörönkénti elhelyezése. - A kapusok szerepe. - Területvédekezés. - Egymás biztosítása az oldalvonal melletti játékosok zavarása. - Az ellenfél hibára kényszerítése. - A legközelebb álló ellenfél akadályozása. 3. A taktikai elemek gyakorlásának és alkalmazásának
504
KÖVETELMÉNYEK ⇒ A mérkőzésen egyre tökéletesebben el kell sajátítaniuk a csapat összeállításakor kapott faladatokat ⇒ A játékosok alapfeladatainak megtanulása. A poszt szerint először minden játékos a saját alapfeladatát sajátítja el, majd következhet az összes poszt. De itt kapcsolódik az egyes játékhelyzet megoldása: TUDJÁK EGYMÁS FELADATAIT ⇒ Ismerje – és posztja szerint – tudja alkalmazni a 4:3:3-as alapfelállás és az ebből adódó játékrendszer alapelveit, taktikai alapelveit. ⇒ Posztja szerint legyen képes a kombinatív játékra. ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a hátulról felépített „átgondolt” csapatjátékot
1. 2. 3. 4. 5.
Bemutatás Gyakorlás Hibajavítás Ismétlés Alkalmazás
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: -
A nagypályás játékszabályok érvényesek a FIFA és az International Football Association Board hatályos szabálykönyve alapján
feltételei: - terület nagysága, - játékosok létszáma, - alkalmazkodás a szabályokhoz, - a játékosok felállása és feladatkörök szerinti elhelyezkedése. - a kapusok szerepe TÁMADÓ FELADATOK: o Elhelyezkedés a pályán Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben Mélységi és szélességi átadások o Alkalomteremtés Helyzetteremtés. A labda megjátszása után új pozíciók keresése. o Gólszerzés Gyors lövőhelyzet kialakítása Gólszerzés a tanult lövő technikákkal VÉDŐ FELADATOK: o Labdaszerzés: A labdabirtokló megtámadása, szerelése o Az ellenfél felállásának megakadályozása: Zavarás, feltartóztatás. Támadás a labdára 4. Játék : - 2:2, -11:11 elleni játékok és az ezeket előkészítő
505 505 505
⇒ Az alapszerepek betanulása a csapatjáték során ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a pozíciós játékot. ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a területvédekezést. ⇒ Ismerje a területszűkítés és nyitódás elveit, alkalmazását. ⇒ A tanult ismeretek alapján egyénileg legyen képes megvívni a párharcot .
-
V. KONDICIONÁLÁS Cél: 1. Aerob kapacitás + technikai képzés 2. Az alap állóképesség nagymérvű fejlesztése (tartós futás, fartlek) 3. A futógyorsaság fejlesztése. 4. Dinamikus láberő-fejlesztés
játékok gyakorlatok Játék 7:7, 8:8, 3:3 és 11:11 ellen Vonaljátékok. 3:2, 4:3, 5:4, /.4 elleni pozíciós játékok 4:3:3-as játékrendszerek csapat és csapatrész és egyéni feladatainak megismerése
Tematikus tananyag és tanulási program A versenyszellem elsődlegessé válik ebben a korban. Fokozódásával megnő a labdához közeli és az attól távoli párharcok jelentősége. Hangsúly az izomnövekedést szolgáló gyakorlatok, valamint a gyorsaság fejlesztésén van. A maximális ellenállás a játékos saját testsúlyának megfelelő ellenállás lehet.
KÖVETELMÉNYEK Javuljon az állóképességük, teherbíró képességük, kitartásuk olyan mértékben, hogy: -
-
A Biológiai életkorbeli különbségek állandó figyelembevételével ! 1.)Aerob kapacitás fejlesztése. - Tartós futás közbeni feladatok, - Fartlek megtanítása, - Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás) 2.)A futógyorsaság fejlesztése: - Gyors futások (rajtok, játékok, versengések) - Optimális lépéshossz és lépésfrekvencia kialakítása (rövidebb és hosszabb lépések) - Futóiskolák
506 506 506
játékban, versenyben, csapatjátékban, egyéni tevékenységben jellemezze tevékenységüket az optimális megoldásra törekvés. Javuljon észrevehetően teljesítményeik stabilitása (ismételt, sorozatban végrehajtott feladatmegoldásban csökkenjen a teljesítményingadozás mértéke a következő mutatókban: a kitartó futásban a futás egyéni irama (tudjanak futni 400, 600, 800, 1000 m-t) rövid, gyors és sprint távokon fejlődjön a reakció képességük, A labdás gyakorlatokban, egyéni- és összjátékban a
3.)Kondicionális előfeltételek megteremtése: - Testtartás (mély hátizmok) - Csípő horpasz erősítése (térdlendítés) - A láb hajlító és feszítő izomcsoportjainak erősítése 4.)Dinamikus láberő-fejlesztés - Szökdelések páros és váltott lábon - Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban
-
-
labdabiztonság, az átadás, átvétel, támadás, védekezésben. tudjanak növekvő iramban ill. erőkifejtéssel is tudjanak tartósan különböző ügyességi, technikai és koordinációs tevékenységeket végezni, meghatározott időre futni (pl. 200 m 45 mp-re), hang- és fényjelre – az idegrendszer ingerlésével – fejlődjön a mozdulat és mozgás gyorsaságuk,
Legyenek képesek: - növekvő erőkifejtést kívánó szökdelő gyakorlatokra, - a mély hátizmok és a csípő horpasz izom relatív erősítésére. Műholdas navigációval a futás mennyiségének, irányának és a szív keringés működésének telemetrikus vizsgálata. Értékelés a vizsgálati minta abszolút és relatív magyar referencia értékei alapján.
VI. MENTALITÁS
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: A győztes mentalitás kialakítása 1. A sportághoz való identitás, kötődés
-
1. A sportághoz való identitás, kötődés igényének megszilárdítása : a válogatott csapat és az Up.
507 507 507
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban,játékosokban : a győzelem és a vereség elfogadása,
igényének megszilárdítása 2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása 3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
-
-
4. Szempontok a gyermekekkel foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat tartó testnevelőknek, edzőknek: -
-
Módszer: hanem
2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : az öltöző, sportcsarnok, tornaterem, szertár, szabadtéri pálya rendjének, szokásainak alkalmazása, megtartása, az egészséges testápolás tisztálkodás, öltözködés, higiéniás szokásainak kialakítása,
az indulatok feletti kontroll az egészséges önbizalom az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözőrend, pályarend, szertárrend, igénye, a helyi és az ország labdarúgóinak, hagyományainak tisztelete, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
„Az igazi győztesek nem születnek, azzá válnak !”
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
válogatottak eredményeinek programjainak, vezetőinek ismerete, a sportág helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek közvetlen ismerete, tisztelete, a sportág nemzetközi példaképeinek történéseinek (BL, UEFA, EB, VB) ismerete.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés 9. Pedagógiai, pszichológiai, biológiai
-
3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : a „győztes” mentalitás kialakítása, önbizalom ösztönzés, az ellenfél tisztelete, az indulatok feletti kontroll, a győzelem és a vereség elfogadása, a játékvezető ítéleteinek betartása, 4. Javasolt szempontok a gyermekekkel foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat
508 508 508
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
ismeretek és azok alkalmazása
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
-
A poszthoz szükséges speciális felkészítés, a nagypályára lépés előtt. Az ügyesség és az alapkoordináció felépítése.
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás - Magyarázat - Rávezető gyakorlatok - Gyakorlás könnyített feltételekkel - Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
-
tartó testnevelőknek, edzőknek: Szakmai felkészültség, Kommunikáció és kapcsolatteremtés, Kapcsolat a szülőkkel, Gyakorlásra fordított idő növelése, Hibajavítás, ellenőrzés, A pozitív életszemlélet kialakítása, Az egészséges, erkölcsileg hiteles életszemlélet.
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Technika: - Labdafogások gyakorlása helyben, - Különböző irányból érkező, eltérő magasságú (lapos, félmagas, magas) labdák fogása helyezkedő mozgásokkal - Hazaadások megoldása, mezőnyjátékos alapfeladatok - Lecsúszás, vetődés, legördülés - Kifutás - Kigurítás, kirúgás, indítások 2. Taktika: - Helyezkedés játékhelyzetekben (labdabirtoklás és az ellenfél labdabirtoklása esetén).
509 509 509
KÖVETELMÉNYEK ⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a csapattal ⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel. ⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra
-
Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák, Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
Helyezkedés a labda mozgása szerint 1:1 elleni helyzetek gyakorlása (párharc) Irányító tevékenység
vonatkozókat.
3. Kondicionális alapok: - Gyorsaságfejlesztés (reakció, mozdulat, művelet, mozgás, rajtgyorsaság) - Dinamikus láberő fejlesztés, - Elrugaszkodás előre, hátra - Ruganyosság fejlesztés, - Ügyesség, helyzetmegoldás gyorsasága 4. Koordináció: - Kapcsolat a talajjal, - Ügyesség fejlesztése, - Mozgás fejlesztése, alapkoordináció 5. Mentális fejlesztés: - A kapusposzt megértése, megszeretése, - Motiváció, maximális, tartós koncentráció - Felkészülés a mérkőzésre, edzésre
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: A nagypályás verseny- és játékszabályok
1. Sportfelszerelés, öltözék használata: a. edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport
510 510 510
KÖVETELMÉNYEK Ismerjék és tudják alkalmazni: -
A nagypályás verseny- és
1. Sportfelszerelés, öltözék használata: 2. Játékszabályok: a FIFA és az International Football Association Board hatályos szabálykönyve alapján
zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki) b. mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Játékszabályok: a.) A játéktér b.) A labda c.) A játékosok száma d.) A felszerelés e.) A játékvezető f.) Az asszisztens g.) A mérkőzés időtartama h.) A játék kezdete és újraindítása i.) A labda játékban és játékon kívül j.) Gól k.) Les l.) Szabálytalanságok és a sportszerűtlen viselkedés m.) Szabadrúgás n.) Büntető o.) Bedobás p.) Kirúgás q.) A mérkőzés győztesét meghatározó eljárások r.) A technikai zóna s.) A tartalék játékvezető t.) A játékvezető jelzései u.) A játékvezető asszisztens jelzései
511 511 511
játékszabályokat, -
az sportöltözék használatát,
-
a játékvezető utasításait, ítéleteit,
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Cél: 1. A kialakult képességfogalom realizálása 2. Társakkal való együttműködés formalizálása. 3. Absztrakt szabályok megismertetése és alkalmaztatása.
Tematikus tananyag és tanulási program
Feladatorientált foglalkozások tervezése és lebonyolítása: Előre megtervezett gyakorló feladatok, melyeknek világos és egyértelmű, a fiatal képességeinek megfelelő nehézségűeknek kell lenniük. A feladathelyzetek többféle befejezéssel is rendelkezhetnek, melyekből a játékos választhat. A játékos képes legyen saját munkáját értékelni. Minden feladathelyzet után, lehetőség szerint értékelni kell csoportos, illetőleg, szükség esetén, egyéni szinten a végrehajtás módját. 2. Egyén fókuszú és csoport fókuszú játékos feladathelyzetek kialakítása Olyan feladathelyzetek, ahol a játékostársak szolgálják ki a középpontban levő gyermeket. Egyszerre több játékos is állhat a középpontban. Továbbra is mindenkire sort kell keríteni. Olyan feladathelyzetek kialakítása, ahol az egyén posztjának megfelelően szolgálja ki a csoporttársakat. 1.
512
KÖVETELMÉNYEK ⇒ Értse és tudja értelmezni a feladatokat. ⇒ Legyen képes a játékban alkalmazni az analízis-szintézis és az absztrakciókáltalánosítások kognitív gondolkodási szabályokat. ⇒ Tekintse partnernek a társait. ⇒ Fogadja el az edzőjét, testnevelőjét. ⇒ Erősítse a közösségét. ⇒ Magatartása, viselkedése, erkölcse feleljen meg az elvárásoknak.
3.
Formális szabálytanulás A labdarúgás absztrakt szabályainak magyarázata és elsajátítása. Ezek céljainak világossá tétele, a szabályok elleni vétségek következményeinek feltárása egyénre és csapatra vonatkozóan.
513
8. évfolyam
A labdarúgás tanulásának céljai a 8. évfolyamban A sportághoz, egyesülethez, iskolához, csapattársakhoz, osztálytársakhoz való kötődés megszilárdítása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel, A játék belső motiváltsága. A „győztes” mentális kifejlesztése. A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. Indulatok feletti kontroll. Saját játék és teljesítmény elemzése. A pozitív kritika elfogadása. A sérülés bevallása. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása, Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése. Az egyéni képességek, az egyéniség kibontakoztatása, fejlesztése. A mentalitás és a kondíció komplexitásának tökéletesítése.
514
I. KOORDINÁCIÓ Részei: 1. Labda nélküli koordináció Cél: -
-
Testrészek, végtagok helyzet, mozgás, irány és tér érzékelésének fejlesztése. Kar- és lábmunka összhangjának kialakítása. Testtartási rendellenességek megelőzése, kiküszöbölése kiszűrése.
2.Labdás koordináció -
Labdaérzékelés fejlesztése. Lassú futás labdavezetés közben.
Szervezés: -
Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán (csoportosan és egyénileg) - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labda nélküli koordináció: o A kondicionális előfeltételek megteremtése: - testtartás (mély hátizmok), - csípő horpasz izom erősítése (térdlendítés) - a láb hajlító és feszítő izomcsoportjainak erősítése - szökdelések, - emelkedőre futások. o Gyorsaságfejlesztés (reakció, mozdulat, művelet, relatív): - rajtversenyekkel különböző testhelyzetekből hang és fény jelekre, - gyors indulások és fékezések versenyszerűen, o Futó technikai képzés: - egyszerű futóiskola - jelek közötti futás változó lépéshosszal és frekvenciával - fokozó futások (hosszú gyorsítás, hosszú kiengedés) - akadályfutás változó ritmussal (2-3-4-5 lépés) o Koordinációs minta kialakítása: - tartós futás közbeni hibajavítás, - tartós futás változó sebességgel (hosszú gyorsítás, hosszú kiengedés), - optimális lépéshossz és lépésfrekvencia kialakítása (rövidebb és hosszabb lépések), - gyors futások (rajtok, játékok, versengések), - futóiskolák (széles skála). o Izületi mozgékonyság fejlesztése 515
KÖVETELMÉNYEK 1. Labda nélküli koordináció: -
Legyenek képesek mozgásokat koordinálni. Futás közben lépésnyújtást, illetve felugrást végrehajtani fény ill. mechanikai jelekre. - Legyenek képesek az ideg-izom koordinációs mozgások harmonizálására. - Váljanak alkalmassá a futó technikai általános fejlesztésre: - gyors és kitartó futás, lépésnyújtásés rövidítés, - irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás - fartlek. - Váljanak képessé az agonista és az antagonista izmok működésének összehangolására. - Váljanak képessé az izmok és izületi szalagok feszítésére, nyújtására, lazítására. - Arányosan erősödjön és váljon képessé a felső testrész a labdarúgó futómozgások, mozdulatok, műveletek, párharcok leküzdésére, megvívására. - Egyenek képesek a megszerzett fizikai képességek beépítésére a futó technikába.
5. Alkalmazás Eszköz: - bóják, zsámolyok, karók, - 4-es, 5-ös labdák
o Sokoldalú képzés (felsőtest erősítése, mély hátizmok) 2. Labdás koordináció - Játékos, labdás koordinációs játékok. - Labdás koordinációs sor-és váltóversenyek. - Labdás koordinációs feladatok két, három, négy vagy több játékos együttműködése – négyszög, téglalap és rombusz alakzatban – amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig: a.)Rombuszban (1) : o mélységi játékhelyzetek gyakorlásával - lágyan érkező labda esetén a futás gyorsaságának növelésével, - kemény,lőtt labda esetén a futás gyorsaságának csökkentésével. - a labda sebességének változtatásával - a posztok betöltése helycserékkel. o c. helyezkedését szabályozhatjuk a játéktéren belül: - a labdabirtokló játékos felé történő közelítéssel és távolódással, - szélességi és mélységi átadások váltogatásával,
516 516 516
2. Labdás koordináció: -
-
-
Ismerjenek labdás játékos versenyeket. Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát járás és futás közben – vezetni, társat és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. Legyenek képesek labdát – különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban.
- technikai elemek váltogatásával, o Futás gyorsaságának és sebességének összehangolása.
a
labda
b.)téglalapban: o a feladat a jobb illetvebal oldali pozícióban helyezkedő labdabirtokló játékostól indul , aki: - aki megjátssza a középen zavaró ellenféllel szemben, - középső posztot betöltő játékos egyből visszaadja a labdát az indító játékosnak, c.)Rombuszban (2) : o szélességi játékhelyzetek gyakorlásával, o technikai és taktikai elemek megadásával, o a pozíciók betöltése helycserékkel, o szélességi és mélységi játékhelyzetek gyakorlásával. szélességi és mélységi átadások váltogatása, o pozícióváltások szélességben és mélységben.
517 517 517
II. ÜGYESSÉG Cél: Az ügyesség nagyfokú, hatékony fejlesztése
Tematikus tananyag és tanulási program Téri tájékozódó képesség: a labdás koordinációs tematikával megegyező program (lásd: I. Koordináció)
Téri tájékozódó képesség: A futball pálya meghatározott terület, ahol a célt kell megvalósítani. (Zónák – vonalak, szélesség – mélység )
518
II. ÜGYESSÉG Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. Legyenek képesek a gyors helyzetfelismerésre, döntésre, helyzetmegoldásra. Labdás –és labdanélküli mozgásukban legyen alapvető elem a kreativitás. Legyen képes beépíteni a mozgásába, a játékos labdás-és labdanélküli feladatokba a statikus és dinamikus képességeit, limbikus-és egyensúly készségeit, jártasságát.
III. TECHNIKAI KÉPZÉS CÉL: A nagypályás játék minden elemének megtanulása. -
-
-
Nagypályás játékhelyzetek megoldása, a tanult technikai elemekkel. Az improvizáció szintjén lévő technika elsajátítása Technikai elemek gyakorlása nehezített körülmények között (idő, tér, társ, ellenfél). Az alaptechnikai elemek skálázása, fejlesztése (rúgások, átvételek, átadások, labdavezetés, cselezés, szerelés) Az egyéni technikai képzés .
Tematikus tananyag és tanulási program A technika oktatásának részei: Az egyre bonyolultabb csapatjáték a játékosok magas szintű technikai-taktikai ismereteit követeli meg. Készenlét a labda továbbítására ! Figyelni a labda és a játékos mozgásának összhangját (pontosság, gyorsaság).
-
-
-
-
-
Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás 3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
Legyen képes:
1. Labdabirtoklás:
Szervezés: - Nagypálya ! - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával.
KÖVETELMÉNYEK
-
belsővel való átadások (támadók és védők száma lépésről-lépésre növekszik, gyorsabb a játék), kényszerítő átadások (továbblépés az alapgyakorlatoktól a mérkőzéshelyzeteknek megfelelően,) csüddel történő kapura lövés (kombinált, összetett feladatok között), fejelés az ellenfél jelenlétében, párharcban és küzdelemben, labda nélküli helyezkedések és futómozgások közben, látszatcselekvések és megtévesztő akciók (helycserék, váltások ) alkalmazása.
2. Az ellenfél labdabirtoklása: -
a párharc védekező részének technikai elemei
519
-
a tanult rúgásfajtákkal kapura lőni egyénileg, ellenféllel szemben, mérkőzésszerűen kombinatív játék után, a labda fejelésére, fejjel való továbbítására, a félelem legyőzésével, a labda megszerzésére a alapszereléssel, becsúszó szereléssel, majd a megszerzett labda társhoz való továbbítására, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre.
a.)védők: legyen képes alkalmazni a védekező eljárásokhoz, és a labdakihozatalhoz szükséges technikai elemeket, rúgások, fejelés, étvételek, átadások (rövid, hosszú) b.)középpályások: - legyen képes alkalmazni az
Eszköz: - bóják, karók, labdák - tornapadok (2m, 4 m) - rúgópalánk - hordozható kapuk (2x1 m, 3x2m, 5x2m, nagykapu)
-
helyezkedés a labda irányában, saját kapu felé, az oldalvonal irányában. -
3. A technikai elemek alkalmazásának feltételei: -
a játék figyelése, a pillanat felismerése, a játékhelyzetek megoldásának ismerete, a játékosok és az ellenfél helyezkedésének figyelése (az egymástól való távolság felmérése.
átvételeket a labda pontos továbbításához legyen képes alkalmazni a tanult technikai elemeket (átadások, cselezés, lövések, szerelés, fejelés, labdavezetés, bedobás)
c.)támadók: - legyen képes alkalmazni a támadáshoz, támadás befejezéshez szükséges technikai elemeket: rúgásokat, labdás egyéni akciókat, átvételek, a labda továbbítását cselezéseket, látszatcselekvéseket, megtévesztő mozgásokat, testcseleket, közeli és távoli kapura lövéseket, fejeléseket (beívelésből és szögletből is)
IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA Cél: A nagypályás játékérettség elérése (11:11 ellen) 4-3-3-as felállási forma tanulása Tanulás a játékokkal 1. Labdabirtoklás - A három rombusz megteremtése. - A pozíciós játék elsajátítása. - A pozíciók megőrzése szélességben és mélységben. - Kombinatív játék kialakítása 2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Területvédekezés - A terület leszűkítése. - Helyezkedés a labda felé
Szervezés: - Tornateremben, csarnokban, udvaron, pályán egyénileg és kis csoportokban. - Csoportosan edző, testnevelő vezetésével, irányításával. Módszer: 1. Bemutatás 2. Gyakorlás
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Labdabirtoklás: - A játék felépítése a hátsó vonaltól - A szélső védők helyezkedése valamivel mélyebben. - Együttműködés összjáték. - Szabd területre futás. - Együttműködési játék, kombinatív játék. - Direkt (egyérintős játék) - Lövések, lövőhelyzetek kidolgozása. - A különböző játékelemek lehetőségeinek megteremtése. - Háromszögek teremtése. - Támadás befejezés, végjáték
2. Az ellenfél labdabirtoklása: - Terület nagysága. - A játékosok létszáma. - Alkalmazkodás a szabályokhoz. - A játékosok felállása és feladatkörönkénti elhelyezése. - A kapusok szerepe. - Területvédekezés. - Egymás biztosítása az oldalvonal melletti játékosok zavarása. - Az ellenfél hibára kényszerítése. - A legközelebb álló ellenfél akadályozása. 3. A taktikai elemek gyakorlásának és alkalmazásának feltételei:
KÖVETELMÉNYEK ⇒ A mérkőzésen egyre tökéletesebben el kell sajátítaniuk a csapat összeállításakor kapott faladatokat ⇒ A játékosok alapfeladatainak megtanulása. A poszt szerint először minden játékos a saját alapfeladatát sajátítja el, majd következhet az összes poszt. De itt kapcsolódik az egyes játékhelyzet megoldása: TUDJÁK EGYMÁS FELADATAIT ⇒ Ismerje – és posztja szerint – tudja alkalmazni a 4:3:3-as alapfelállás és az ebből adódó játékrendszer alapelveit, taktikai alapelveit. ⇒ Posztja szerint legyen képes a kombinatív játékra. ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a hátulról felépített „átgondolt” csapatjátékot ⇒ Az alapszerepek betanulása a
3. Hibajavítás 4. Ismétlés 5. Alkalmazás
-
Eszköz: - bóják, karók, labdák, jelzőtrikók - kapuk (2x1 m, 3x2 m, 5x2 m, nagykapu: 7.32x2.44)
Játékban ajánlott szabályok és eszközméretek: -
-
A nagypályás játékszabályok érvényesek a FIFA és az International Football Association Board hatályos szabálykönyve alapján Hivatalos játékvezető
terület nagysága, játékosok létszáma, alkalmazkodás a szabályokhoz, a játékosok felállása és feladatkörök szerinti elhelyezkedése. a kapusok szerepe
TÁMADÓ FELADATOK: o Elhelyezkedés a pályán Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben Mélységi és szélességi átadások o Alkalomteremtés Helyzetteremtés. A labda megjátszása után új pozíciók keresése. o Gólszerzés Gyors lövőhelyzet kialakítása Gólszerzés a tanult lövő technikákkal VÉDŐ FELADATOK: o Labdaszerzés: A labdabirtokló megtámadása, szerelése o Az ellenfél felállásának megakadályozása: Zavarás, feltartóztatás. Támadás a labdára
csapatjáték során ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a pozíciós játékot. ⇒ Ismerje és tudja alkalmazni a területvédekezést. ⇒ Ismerje a területszűkítés és nyitódás elveit, alkalmazását. ⇒ A tanult ismeretek alapján egyénileg legyen képes megvívni a párharcot .
4. Játék : - 2:2, -11:11 elleni játékok és az ezeket előkészítő játékok gyakorlatok - Játék 7:7, 8:8, 3:3 és 11:11 ellen - Vonaljátékok. - 3:2, 4:3, 5:4, /.4 elleni pozíciós játékok - 4:3:3-as játékrendszerek csapat és csapatrész és egyéni feladatainak megismerése
V. KONDICIONÁLÁS Cél: 1. Aerob kapacitás + technikai képzés 2. Az alap állóképesség nagymérvű fejlesztése (tartós futás, fartlek) 3. A futógyorsaság fejlesztése. 4. Dinamikus láberő-fejlesztés 5. Agonista és antagonista izom működésének az összhangja A Biológiai életkorbeli különbségek állandó figyelembevételével !
Tematikus tananyag és tanulási program A versenyszellem elsődlegessé válik ebben a korban. Fokozódásával megnő a labdához közeli és az attól távoli párharcok jelentősége. Hangsúly az izomnövekedést szolgáló gyakorlatok, valamint a gyorsaság fejlesztésén van. A maximális ellenállás a játékos saját testsúlyának megfelelő ellenállás lehet. 1.)Aerob kapacitás fejlesztése. - Tartós futás közbeni feladatok, - Fartlek megtanítása, - Meghatározott időre való futás (állandó hibajavítás) 2.)A futógyorsaság fejlesztése: - Gyors futások (rajtok, játékok, versengések) - Optimális lépéshossz és
KÖVETELMÉNYEK Legyenek képesek: - a párharcok megvívására, - növekvő iramban ill. erőkifejtéssel, tartósan különböző ügyességi, technikai és koordinációs tevékenységeket végezni, - játékban, versenyben, csapatjátékban, egyéni tevékenységben a tartós teljesítményre, az optimális megoldásra, - az alsó és a felső végtagok és testrészek hasznos izomtömegeinek erősítésére, fejlesztésére, Legyenek képesek: - a szubmaximális futásokra (40-80 m) - növekvő erőkifejtést kívánó szökdelő
-
lépésfrekvencia kialakítása (rövidebb és hosszabb lépések) Futóiskolák
3.)Kondicionális előfeltételek megteremtése: - Testtartás (mély hátizmok) - Csípő horpasz erősítése (térdlendítés) - A láb hajlító és feszítő izomcsoportjainak erősítése 4.)Dinamikus láberő-fejlesztés - Szökdelések páros és váltott lábon - Izületi és izomzati lazítás az alsó végtagban 5.) Agonista és antagonista izom működésének az összhangja
VI. MENTALITÁS
Tematikus tananyag és tanulási program
Cél: A győztes mentalitás kialakítása 1. A sportághoz való identitás, kötődés megszilárdítása
-
1.)A sportághoz való identitás, kötődés megszilárdítása: a válogatott csapat és az Up. válogatottak eredményeinek
-
gyakorlatokra, a mély hátizmok és a csípő horpasz izom relatív erősítésére,
Fejlődjön: - a VO2 max. értéke, - a kapillarizáció mértéke, - az energianyerési folyamatok hatékonysága, - a futó technika gazdaságossága Mozdulat, és gyorsaság mérése erőplatón. Talpnyomás vizsgálat. Dinamikus erő vizsgálata. Optimális lépéshossz és lépésfrekvencia kimérése lépésszámlálóval és sebességmérővel. Értékelés a vizsgálati minta abszolút és relatív magyar referencia értékei alapján.
KÖVETELMÉNYEK Alakuljon ki a tanulókban,játékosokban : a győztes mentalitás,
2. Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása
-
3. Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása
-
4. Szempontok a gyermekekkel foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat tartó testnevelőknek, edzőknek:
-
Módszer: „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá válnak !”
-
programjainak, vezetőinek ismerete, a sportág megyei, helyi, egyesületi települési hagyományainak, eredményeinek, példaképeinek közvetlen ismerete, tisztelete, a sportág nemzetközi példaképeinek történéseinek (BL, UEFA, EB, VB) ismerete. 2.)Foglalkozások, edzések rendjének, szabályainak kialakítása : A saját sportlétesítmények állagának, tisztaságának, értékeinek megóvása,, az egészséges testápolás tisztálkodás, öltözködés, higiéniás szokásainak kialakítása, a serdülőkori életkori sajátosságok, egészségügyi szokások ismerete,
a győzelem és a vereség elfogadása, az indulatok feletti kontroll, a pozitív kritika elfogadása, az egészséges önbizalom az önfegyelem az együttes tevékenység ritmusa, rendje, az öltözőrend, pályarend, szertárrend, igénye, a helyi és az ország labdarúgóinak, hagyományainak tisztelete, a sportág szeretete, az iskola és a társak szeretete, az ellenféllel szembeni sportszerűség,
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Beszélgetés Formálás Motiválás Oksági és attribuciós hatások, Pozitív internalizáció és meggyőzés Egyéni, személyes ráhatás Közösségfejlesztés, társas identitás Személyes példamutatás, modellkövetés 9. Pedagógiai, pszichológiai, biológiai ismeretek és azok alkalmazása
-
-
3.)Tornák, mérkőzések pozitív mentalitásának kialakítása : a pozitív kritika elfogadása, a kezdeményezés elhatározása és az edzői, testnevelői instrukciók elfogadása, a „győztes” mentalitás kialakítása, kötelességszerű munka, gyakorlásra fordított idő igényének kialakítása, az ellenfél tisztelete, 4.)Javasolt szempontok a gyermekekkel
a kommunikáció elsajátítása (osztálytárs, csapattárs, edző, tanár, vezető, szülő),
Segédeszközök: 1. flipchart tábla 2. faliújság 3. oktatófilmek 4. projektor és egyéb multifunkcionális eszközök, segédanyagok.
VII. KAPUSKÉPZÉS Cél: -
-
A poszthoz szükséges speciális felkészítés, a nagypályára lépés előtt. Az ügyesség és az alapkoordináció felépítése.
A technikai oktatás szakaszai: - Előkészítő gyakorlatok - Bemutatás, bemutattatás - Magyarázat - Rávezető gyakorlatok
-
foglalkozó, foglalkozásokat, edzéseket, órákat tartó testnevelőknek, edzőknek: Szakmai felkészültség, Kommunikáció és kapcsolatteremtés, Kapcsolat a szülőkkel, Gyakorlásra fordított idő növelése, Hibajavítás, ellenőrzés, A pozitív életszemlélet kialakítása, A labdarúgó életpálya, életszemlélet kialakítása, Az egészséges, erkölcsileg hiteles életszemlélet.
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Technika: - Labdafogások gyakorlása helyben, - Különböző irányból érkező, eltérő magasságú (lapos, félmagas, magas) labdák fogása helyezkedő mozgásokkal - Hazaadások megoldása, mezőnyjátékos alapfeladatok - Lecsúszás, vetődés, legördülés - Kifutás - Kigurítás, kirúgás, indítások 2. Taktika: - Helyezkedés játékhelyzetekben (labdabirtoklás és az ellenfél
KÖVETELMÉNYEK
⇒ Jó és célszerű megoldásokat választva képes legyen megakadályozni az ellenfél góllövését. ⇒ A kapus képes legyen mindkét lábbal játékba avatkozni. ⇒ Képes legyen együttműködni a csapattal ⇒ Képes legyen együttműködni a védelemmel.
-
Gyakorlás könnyített feltételekkel Gyakorlás mérkőzésszerű helyzetekben
Eszközök: -
Karók, bóják, gátak Labdák, Jelzőtrikók, Kapusfelszerelés (kesztyű, mez, nadrág, sípcsontvédő) Hordozható kapuk
-
labdabirtoklása esetén). Helyezkedés a labda mozgása szerint 1:1 elleni helyzetek gyakorlása (párharc) Irányító tevékenység
⇒ Ismerje a labdarúgó játékszabályokat, különös tekintettel a kapusra vonatkozókat.
3. Kondicionális alapok: - Gyorsaságfejlesztés (reakció, mozdulat, művelet, mozgás, rajtgyorsaság) - Dinamikus láberő fejlesztés, - Elrugaszkodás előre, hátra - Ruganyosság fejlesztés, - Ügyesség, helyzetmegoldás gyorsasága 4. Koordináció: - Kapcsolat a talajjal, - Ügyesség fejlesztése, - Mozgás fejlesztése, alapkoordináció 5. Mentális fejlesztés: - A kapusposzt megértése, megszeretése, - Motiváció, maximális, tartós koncentráció - Felkészülés a mérkőzésre, edzésre
VIII. VERSENY és JÁTÉKSZABÁLYOK Cél: A nagypályás verseny- és játékszabályok
Tematikus tananyag és tanulási program 1. Sportfelszerelés, öltözék használata: - edzés: időjárásnak megfelelő sportfelszerelés. (gumistoplis, sport zokni, rövidnadrág, mez, sípcsontvédő, jelzőtrikó, melegítő, széldzseki)
KÖVETELMÉNYEK
Ismerjék és tudják alkalmazni: -
A nagypályás verseny- és
1.)Sportfelszerelés, öltözék használata: 2.)Játékszabályok: a FIFA és az International Football Association Board hatályos szabálykönyve alapján
IX. PSZICHOLÓGIA, PEDAGÓGIA, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Cél: 1. A képzeleti működés serkentése.
- mérkőzés: gumistoplis, sportszár, rövidnadrág, sípcsontvédő, számozott mez. 2. Játékszabályok: a) A játéktér b) A labda c) A játékosok száma d) A felszerelés e) A játékvezető f) Az asszisztens g) A mérkőzés időtartama h) A játék kezdete és újraindítása i) A labda játékban és játékon kívül j) Gól k) Les l) Szabálytalanságok és a sportszerűtlen viselkedés m) Szabadrúgás n) Büntető o) Bedobás p) Kirúgás q) A mérkőzés győztesét meghatározó eljárások r) A technikai zóna s) A tartalék játékvezető t) A játékvezető jelzései u) A játékvezető asszisztens jelzései Tematikus tananyag és tanulási program
1.
Kognitív képességfejlesztés A vizuális döntési
helyzetek,
játékszabályokat, -
az sportöltözék használatát,
-
a játékvezető utasításait, ítéleteit,
-
az ellenféllel szembeni sportszerűséget a FAIR PLAY-t.
KÖVETELMÉNYEK
⇒ Tevékenységét jellemezze a képzeleti, valamint a konvergens és divergens
2. Társakkal való együttműködés formalizálása. 3. Absztrakt szabályok alkalmaztatása. 4. A labdarúgás játékrendszerének (stratégia, taktika) megalapozása
reakcióidő, kreativitás fejlesztése célzott pszichológiai módszerekkel. Kizárólag szakember közreműködésével. Olyan foglalkozások kialakítása, ahol elméleti szinten történik egy helyzet megoldása, illetve a döntés következményeinek átbeszélése. 2. A játékos feladathelyzetéből adódó kapcsolatok formalizálása Olyan feladathelyzetek elméleti bemutatása, ahol a játékostársak posztjának megfelelő lehetőségek és döntési helyzetek széles körben való áttanulmányozása megoldható. A lehetséges következmények számbavétele. 3.
Formális szabálytanulás A feladathelyzetek gyakorlása mind elméleti, mind valós szinten a szabályok figyelembevételével történjen.
4. A játék elméletének bemutatása audiovizuális eszközök segítségével
⇒
⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
gondolkodás. Legyen képes a játékban alkalmazni az analízis-szintézis és az absztrakciókáltalánosítások kognitív gondolkodási szabályokat. Tekintse partnernek a társait. Fogadja el az edzőjét, testnevelőjét. Erősítse a közösségét. Alakuljon ki az „énképe”. Magatartása, viselkedése, erkölcse feleljen meg az elvárásoknak.
SAKK Évfolyam: 1-2.
6-8 évesek
Korcsoport: U8
Célok: Az alapvető cél a későbbi sakkozói pálya megalapozása, tehát az alapvető ismeretek, készségek magas színvonalú átadása, a megalapozás. A gyerekek egy részénél a sakkjátékot nulláról kell tanítani, és sokszor ez a kedvezőbb, mivel nem kell rossz beidegzések ellen harcolni. A periódus végére el kell jutni oda, hogy a gyerek barátságos és egyszerűbb versenyjátszmákat korrektül le tudjon játszani úgy, hogy lépései logikusak, ésszerűek legyenek. Már az első pillanattól fogva kezdeményező, harcos, dinamikus, taktikus sakkot kell tanítani, mert a gyerekek ebben lelik örömüket, ez adja nekik a sikerélményt. Emellett a stratégai alapokat is itt kell megadni, de nagyon óvatosan, egyszerűen, az életkori sajátosságokra mindig tekintettel. A sakktanításnak mindig együtt kell járnia a gyakorlással, a játékkal, később a versenyzéssel. Semmilyen ismeret ne legyen papírízű. Ezért (és azért is, mert olvasni is menet közben tanulnak meg) az írással járó sakktanítási formákat ebben a korosztályban még nem alkalmazzuk. A sakkozás alapvetően egyéni sportág, bár a csapatverseny is fontos. Az edzések jelentős része is egyéni edzés, bár a csoportos edzésnek is megvan a maga fontos szerepe. Az egyéni fejlődési ütem viszont különböző gyerekeknél nagyon eltérő lehet. Ezért természetes, hogy a tantervet rugalmas, alkotó módon kell alkalmazni, és az adott gyerek szükségleteinek megfelelően a témakörök átcsoportosíthatóak, felcserélhetők.
Tananyag
Követelmény
Megjegyzés
A sakkjáték alapjai:
A sakktáblát és a figurákat mindig korrektül állítsa fel.
A gyereke egy része az 1-2. osztályos tananyagot már fiatalabb korában megtanulta. Ebben az esetben – az egyéni képzés keretében, alapos ismétlés után – a tananyagot magasabb szintről kell elkezdenie elsajátítani.
A sakktábla A mezők száma, színe A vonalak A sorok Az átlók A bábok neve, helye Az alapállás
Sajátítsa el, alkalmazza helyesen a lépéseket és az ütéseket. Pontosan ismerje és alkalmazza a sáncolás és a
1
A bábok lépésmódja Az ütés Különleges lépések: a sáncolás, a menetközbeni ütés, a gyalogátváltozás A sakkadás A sakkjátszma célja: a matt A patt Egyéb játszmabefejezések A sakkjátszma lefolyása
gyalogátváltozás szabályait. Legyen képes az egylépéses mattot beadni. Ismerje fel, ha mattot kapott. Ismerje fel a pattot. Tudjon vezérrel, bástyával és két futóval mattot adni a csupasz királynak.
Technikai alapok: Mattképek Egylépéses mattok Egyszerűbb kétlépéses mattok Mattadás vezérrel Mattadás bástyával Mattadás két futóval A gyalogbevitel Az oppozíció Egyszerűbb gyalogvégjátékok A sakkgondolkodás alapjai A terv fogalma egyszerűen Készítsünk tervet! Az ellenfél tervének felismerése A jó lépés megtalálásának módja (elemi szinten) Az állásértékelés alapjai A király biztonsága A támadás A védekezés
Tudja alkalmazni a gyalogvégjátékok alapszabályait, elsősorban az oppozíciót. Képes legyen egy adott állásban egyszerű tervet kigondolni és azt szóban tömören kifejteni. Az ellenfél lépése után képes legyen gondolkozni azon, hogy ellenfelének mi a terve, a szándéka. Lépéseit gondolja át, ne húzzon azonnal, gondolkodás nélkül. Felszólításra képes legyen az állás alapvető értékelésére. Játszmáiban gondoljon királyának biztonságára. Képes legyen kihasználni az ellenfél királyának bizonytalan helyzetét.
A sakktaktika alapjai A kombináció A kötés Az elterelés A villák Alapsori mattkombinációk Egyéb taktikai motívumok 100 egyszerű kombináció A pozíciójáték alapjai
Ismerje fel és alkalmazza a kombinációs motívumokat. Legyen képes egyszerű kombinációk megfejtésére. Értse meg és játszmáiban próbálja alkalmazni a pozíciójáték alapjait. Játssza elfogadhatóan a
2
A gyalogszerkezet Gyenge gyalog Izolált gyalog A centrum Erős pontok, gyenge pontok A tisztek aktivitása Fejlődés, fejlődési előny
A megnyitás alapjai Megnyitási célok A centrum elfoglalása A király biztonságba helyezése A tisztfejlesztés alapjai A megnyitások áttekintése alapszinten Választott megnyitások tanulmányozása
megnyitást. Saját megnyitásait ismerje meg legalább 1500-as szinten. Legyen képes felismerni és a szükséges idő alatt átgondolni, mi a teendője egy adott végjátékban. Legyen képes egy szabályos barátságos sakkjátszma, a 2. évfolyam végéig pedig egy rapid vagy lassú időbeosztású versenyjátszma lejátszására. A 2. év végéig legyen túl legalább 100 barátságos vagy versenyjátszma lejátszásán. Legyen képes a játszma olvasható lejegyzésére.
A végjáték alapjai A végjáték fő szabályai 100 gyalogvégjáték Egyszerűbb bástyavégjátékok Egyszerűbb vezérvégjátékok Egyszerűbb könnyűtiszt végjátékok A sakkversenyzés A játszmajegyzés A sakkóra A versenyek fajtái A villámjáték A rapid A lassú időbeosztású játék A svájci verseny és a körverseny Internetes sakkozás A sakkozó viselkedési szabályai
Tudjon sakk-könyvet és sakkcikkeket olvasni. Legyen tisztában a lehetséges játszmabefejezésekkel, és a legfontosabbakat tudja alkalmazni. Jusson el odáig, hogy a reménytelen állást feladja. Játszma előtt és után fogjon ellenfelével kezet, tartsa be a legfontosabb viselkedési szabályokat.
3
Évfolyam: 3-4.
9-10 évesek
Korcsoport: U10
Célok: Ebben a nagyon fogékony életkorban kell elsajátítani a sakkstratégia és a sakktaktika alapjait. Továbbra is a gyakorlat, az állandó játék, a kipróbálás az elsődleges, de most már jelenjen meg a rögzítés, az írásbeliség igénye. A számítógépes lehetőségeket kapcsoljuk be az oktatásba. Még mindig a taktika oktatása legyen az elsődleges, a kombinációs látásnak ki kell alakulnia a 4. évfolyam végére. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fejben történő változatszámításnak. Ugyanakkor a pozíciójáték alapjait is ebben a két évben rakjuk le. Alapvetően a helyes, önálló alkalmazás a célunk, de az alapvető fogalmakat már meg is kell tudni nevezni. A periódus végére követelmény az 1700 körüli játékerő elérése. A legkiemelkedőbbek természetesen ezt messze túlszárnyalják, ez a mindenkire vonatkozó cél. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy a gyerek kedve, lelkesedése megmaradjon, a tanulnivalók ne vegyék el a kedvét a sakkozástól.
Tananyag
Követelmény
Sakktaktika
Tudjon szabályos, sportszerű és sakkszerű barátságos és versenyjátszmát játszani villám-, rapid és lassú időbeosztásban.
100 kombináció az 1-2. évfolyamon tanult témákra A kettős támadás A felfedett támadás A ráterelés Az elzárás A figurák túlterheltségén alapuló kombinációk A közbeiktatás Pattfészek-kombinációk 100 kombináció a fenti témákra Pozíciójáték Nyílt állás, zárt állás A centrumtípusok A centrum hiánya A nyílt és félig nyílt vonalak Az alapsor gyengesége A futópár A huszárpár A gyalogcsere
Legyen képes önállóan a játszma korrekt jegyzésére. Játszmalapját legyen képes visszaolvasni. Edzői irányítással ki tudja elemezni játszmáját, a tanulságokat rögzíteni. Ismerje és alkalmazza a fő taktikai motívumokat. Ismereteiről rendszeres fejtőversenyeken adjon számot. Tudatosan alkalmazza a pozíciójáték alapelveit. Ne
4
Megjegyzés
A tisztek cseréje A sakkstratégia dinamikus tényezői A figurák aktivitása (emelt szinten) A kezdeményezés Tempóelőny, tempóhátrány Mikor cseréljünk és mikor ne? Támadás A támadás feltételei Támadás a középen maradt király ellen Támadás a rövidsánc ellen Támadás a hosszúsánc ellen Támadás a rosszul álló figura ellen Támadás a gyenge gyalog ellen A védekezés alapjai Technika Mattadás huszárral és futóval A mattháló A menet közbeni ütés gyakorlati jelentősége Vezér a bástya ellen
Változatszámítás A változatszámítás jelentősége A változatszámítás módszerei 100 alapszintű számítási gyakorlat (fejben)
A végjáték A király szerepe a végjátékban Az idő szerepe a végjátékban A gyalogok mennyisége és minősége
lépjen gyakran pozícióellenes lépéseket. Törekedjék aktív, támadó, kezdeményező sakkra. Képes legyen az ellenfél súlyos fejlődési hibáinak kihasználására, a gyenge királyállás elleni támadás indítására. Szükség esetén tudjon védekezni. Legyen képes fejben 3-4 lépéses változatok kiszámítására. Versenyjátszmáiban törekedjék a várható változat kiszámolására. Ismerje és tudja alkalmazni a legnehezebb lépésfajtát, a menet közbeni ütést. Ismerje és alkalmazza a végjátékok főbb alapelveit. Képes legyen a fölényes végjátékok megnyerésére. Ismerje meg alapszinten a megnyitások nevét és a megnyitások teljes spektrumát. Saját megnyitásait edzői segítséggel dolgozza ki, rögzítse és tanulja meg legalább 1700-as szinten. Legyen képes edzői segítséggel felkészülni egyegy játszmára, illetve versenyre. Verseny előtt és alatt éljen fokozottan egészséges életmódot. Ismerje meg a sakktörténet alapjait, a múlt és a jelenkor legnagyobb sakkozóinak
5
A végjátékok taktikája 100 középszintű gyalogvégjáték 50 középszintű bástyavégjáték 25 középszintű vezérvégjáték 25 középszintű könnyűtiszt végjáték Néhány alapvető vegyes végjáték
nevét.
A megnyitás A megnyitások teljes spektrumának áttekintése A megnyitások elnevezése A spanyol megnyitás A vezércsel A cseljátékok A választott megnyitások kidolgozása és rögzítése A megnyitási adatbázisok használata A felkészülés Felkészülés egy játszmára Felkészülés egy versenyre A számítógép szerepe a felkészülésben A saját játszma elemzése Életmód a verseny alatt Sakktörténet A sakkozás eredete A sakkozás hőskora A magyar sakkozás kezdetei A világbajnokok neve és egy-egy játszmája A jelenkor nagy sakkozói A leghíresebb sakk-könyvek A legfontosabb sakkújságok A nagy versenyek online közvetítése A régió sakkélete
6
Évfolyam: 5-6.
11-12 évesek
Korcsoport: U12
Célok: Ebben a korban kezdődhet meg a komoly elméleti képzés, a sakkstratégia magas szintű elsajátítása. Emellett természetesen folyamatosan tovább kell foglalkozni a változatszámítással és a taktikával, folyamatosan számítási feladatokat végezni és kombinációkat fejteni. Új elemként jelentkezik a komoly, elvi igényű állásértékelés és tervkészítés. Ekkor kezdjük meg az ismerkedést a sakktörténet klasszikusaival, kiemelkedő játszmáikkal. A tanulási folyamatban egyre nagyobb helyet kell kapnia a számítógépes sakknak, a megnyitási adatbázisoknak és az elemzőprogramoknak, anélkül azonban, hogy ezek helyettesítenék az önálló gondolkodást. A periódus végére versenyzőként legalább 1900-as szintet kell elérnie.
Tananyag
Követelmény
Sakkstratégia
Legyen képes egy kevés edzői segítséggel az állás részletes, szó- és írásbeli értékelésére.
Az állásértékelés jelentősége Az anyagszempontú értékelés Értékelés a fejlődés szempontjából A király helyzetének szerepe az állásértékelésben A szerkezet szerepe az állásértékelésben A tér szerepe az állásértékelésben A figurák elhelyezésének és erejének szerepe az állásértékelésben A konkrétumok Az állásértékelés lélektani vonatkozásai A tervkészítés szerepe, jelentősége Terv a megnyitásban Terv a középjátékban Terv a végjátékban A stratégiai vonal felvázolása A fő vonalak lebontása részletekre A terv végrehajtása, a végrehajtás időzítése
Az állásértékelésben legalább 3-4 szempontot tudjon érvényesíteni. Játszmáiban folyamatosan törekedjen az állás értékelésére. Játékában mutatkozzék meg a tervszerűség. Terveit egy kevés edzői segítséggel legyen képes szóban és írásban egyaránt kifejteni. Folyamatosan fejtsen kombinációkat, vegyen részt fejtőversenyen. A nehezebb kombinációkat is fejtse meg önállóan. Folyamatosan gyakorolja a változatszámítást, speciális állásokban legyen képes 8-10 lépéspárt előre számolni.
7
Megjegyzés
A helyes lépéssorrend megtalálása A terv módosítása, a rugalmas tervkészítés A hibás terv elvetése Az ellenfél tervének kutatása, felismerése A kétfajta gondolkodási idő (amikor te jössz lépésre, és amikor az ellenfél) A tervkészítés módosítása a gondolkodási idő függvényében Taktikai elemek beillesztése a tervbe Taktikai motívumok kutatása A terv értékének és a végrehajtás színvonalának kapcsolata Írásos elemzés készítése Sakktaktika 100 kombináció az eddig tanult taktikai motívumokra Az elzárás A rombolás A kulcsmező felszabadítása A taktikai blokád Röntgentámadás Menekülés örökös sakkal 100 emelt szintű kombináció
Megnyitási repertoárját edzői segítséggel tudatosan állítsa össze, rögzítse, tanulja meg és folyamatosan fejlessze. Saját megnyitásait dolgozza ki, rögzítse és tanulja meg legalább 1900-as szinten. Ismerje meg és folyamatosan használja a megnyitási adatbázisokat és az elemzőprogramokat. Fejlessze tovább végjátékbeli készségeit. Mélyüljön el a bástyavégjátékok világában. Ismerje meg a nagy sakkozók klasszikus játszmáit. Legyen képes a sakktörténet 25 kiemelkedő játszmájának a felismerésére. Ismerje meg és alkalmazza a FIDE-versenyek szabályait.
Változatszámítás A tanult számítási módszerek áttekintése A lépésjelöltek Hol hagyjuk abba a számítást? Számítás és intuíció Emberi és gépi számítás Hogyan lehet fejleszteni a számítási képességet? Az egyéni számítási mód kiválasztása Tipikus számítási hibák Számítási gyakorlatok Megnyitás
8
A repertoár A megnyitások összehangolása A megnyitásválasztás szempontjai A megnyitások kidolgozásának és rögzítésének módszertana A megnyitás, a változat és az alváltozat A szakirodalom használata Az adatbázisok emelt szintű használata A megnyitás megtanulásának módszerei A megnyitások kipróbálása A megnyitási változat elvetése Az újítás Végjáték Elmélyülés a bástyavégjátékok világában 100 bástyavégjáték A többi végjátéktípus gyakorlása összesen 100 példával Sakk-kultúra, sakktörténet Steinitz, Lasker, Capablanca, Aljechin, Botvinnik, Euwe, Szmiszlov, Tal, Petroszjan, Keres, Bronstein, Szpasszkij, Fischer, Karpov, Kaszparov, Maróczy Géza és Portisch Lajos életműve és válogatott játszmái A legfontosabb hazai és külföldi sakk-kiadványok Számítógépes sakk A számítógépes sakk helye és szerepe A chessbase A Fritz A Rybka
9
Játék- és versenyszabályok A FIDE versenyszabályainak megismerése A döntetlen igénylése A játszmalap helyes vezetése A sakkórával összefüggő kérdések A bíró szerepe A svájci rendszer sajátosságai Szabályalkalmazási gyakorlatok
Évfolyam: 7-8.
13-14 évesek
Korcsoport: U14
Célok: Az előző periódusokban lerakott alapokon most már magas szintű elméleti képzést nyújthatunk. A pozíciójáték és a sakkstratégia más fejezeteinek részletes áttekintésével kialakítjuk a mesteri, nagymesteri szint eléréséhez szükséges modern, tudományos sakkszemléletet. Természetesen továbbra is rengeteg gyakorlati példával, sok játékkal, cseppet sem papírízűen tesszük mindezt. A stratégiai tudás csak akkor ér valamit, ha továbbra is megvan, sőt javul a taktikai készenlét. Ezért folyamatos a változatszámítás és a kombinálás jelenléte az oktatási folyamatban. A megnyitási repertoár kialakításának egyre nagyobb a jelentősége, egyre nagyobb időráfordítást igényel. A sakktanulást folyamatos és egyre magasabb szintű versenyzésnek kell kiegészítenie. A periódus végére a tanulóknak legalább 2000-es játékerővel kell rendelkezniük.
Tananyag
Követelmény
Pozíciójáték haladó szinten (a már tárgyalt témák bővitett, magasabb szintű feldolgozása és új témakörök)
Ismerje meg és alkalmazza játszmáiban a pozíciójáték alapelveit, szabályait. Képes legyen az adott pozíció verbális értékelésére.
Nyílt állás, zárt állás A gyalogszerkezet A gyalogcentrum A gyalogcentrum hiánya Centrumáttörés A gyenge gyalogok Az izolált gyalog Függő gyalogok A gyenge pontok A gyaloglánc problémái A minoritástámadás A kamikáze (előretörő)gyalog A vezérszárnyi gyalogtöbblet A szabadgyalogok szerepe a közép-és a végjátékban A blokád A gyalogcsere A nyílt és a félig nyílt vonalak
Fordítson egyre nagyobb figyelmet a sakkjáték dinamikus tényezőire. Játszmáiban tudja a döntő álláselőnyt érvényesíteni. Hátrányos állásokban játsszon szívósan, találékonyan, legyen képes az ellenfél hibáit kihasználva a játszma megfordítására. Fordítson egyre nagyobb figyelmet és egyre több időt megnyitásainak kidolgozására, rögzítésére és megtanulására. A periódus végén legalább 2000-es szintű megnyitási repertoárral rendelkezzék. Elavult vagy nem neki való
Megjegyzés
A sorok szerepe A futópár A huszárpár Futó+huszár Jó huszár, rossz futó Rossz huszár, jó futó Jó futó, rossz futó Bástya és bástyák A figurák helyzetének javítása A rosszul álló figura A minőségelőny és –hátrány Bástya a két könnyűtiszt ellen a középjátékban Vezér tisztek ellen a középjátékban Könnyűtiszt gyalogok ellen a középjátékban Bástya gyalogok ellen a középjátékban Különleges figuramegoszlások A tisztek cseréje A profilaktika Manőverezés és lavírozás Pozíciós áldozatok Sakkstratégia haladó szinten Az előny érvényesítésének problémái Az előny fajtái és viszonyuk egymáshoz A lebonyolítás Az előny megőrzése Az anyagi előny részleges vagy teljes visszaadása A kockázatvállalás A biztonság elve Az előny elolvadása Az előnyös állások lélektani vonatkozásai Játék hátrányos állásban Kis hátrány, nagy hátrány, vesztett állás A legnagyobb nehézség elve Az állás kavarása Technikai jellegű menekülések
megnyitási változatait edzői segítséggel cserélje le. Az alapvégjátékokat sajátítsa el készségszinten, a végjátékot kevés gondolkodási idő esetén is tudja színvonalasan játszani. Játssza tudatosan a nehezebb, elsősorban a könnyűtiszt végjátékokat is. Továbbra is folyamatosan gyakorolja a változatszámítást, és rendszeresen foglalkozzon kombinációkkal. Ismerje meg a magyar sakkozás további nagy alakjainak életét, tevékenységét, eredményeit, legjobb játszmáit.
A hátrányos állások lélektani vonatkozásai Sakktaktika 200 haladó szintű kombináció (A kombinációs enciklopédia anyagának feldolgozása I.) Változatszámítás Hosszabb változatok kiszámítása Változatszámítási gyakorlatok Végjáték Elmélyülés a futóvégjátékok témakörében Azonos szintű futós végjátékok Ellenkező színű futós végjátékok Négyfutós végjátékok 100 futóvégjáték Elmélyülés a huszárvégjátékok világában 100 huszárvégjáték 100 végjáték a többi végjátéktípusból Megnyitás Tájékozódás a szicíliai dzsungelben A szláv védelem A saját megnyitások folyamatos kidolgozása, korrekciója, rögzítése Szakirodalom Az Enciklopédia és az Informátor könyv és számítógépes formában Kaszparov: Nagy elődeim
Sakktörténet, sakk-kultúra Charousek Rezső, Breyer Gyula, Szabó László, Barcza Gedeon, Ribli Zoltán, Adorján András, Sax Gyula, Csom István, Forintos Győző, Verőci Zsuzsa, Ivánka Mária, Karakas Éva, Polgár Zsuzsa, Polgár Zsófia, Polgár Judit, Lékó Péter, Almási Zoltán eredményei és legjobb játszmái.
Sportlövészet Évfolyam: 1-2. Korosztály: Cél: A célrendszer részeként az általános célokban és a 2x2 évre lebontott oktatási-nevelési célokban meghatározottak alapján, a következő témák feldolgozása és a mellérendelt minimális követelmények teljesítése és a sikeres alapvizsga letétele vár az első két évben a tanulókra. Általános célok: a sportiskola legyen a sportlövészet számára az utánpótlás-nevelés egyik fő bázisa folyamatos, magas szintű oktatás révén legyen az utánpótlás-piramis alapja segítse elő az élsportolóvá érés hosszú és nehézkes folyamatát használja ki a moduláris képzés előnyeit, támaszkodjon az általánosan fejlesztő sportágakra a sportlövészeten keresztül járuljon hozzá a személyiség teljes, sokoldalú kialakításához – egészséges, sportos életmód, rendszeres fizikai aktivitás. Célok a sportlövő-képzés első két évében (az 5., a7. vagy a 9. osztálytól): keltse fel a tanulók érdeklődését a sportág szépségei iránt ismerjék meg választott sportáguk rövid történetét a biztonsági szabályok révén nevelje a sportolókat fegyelemre, pontosságra a légfegyverek megismerése során tágítsa technikai ismereteiket tanulják meg a lövészet technikai alapjait (beállás, légzés, célzás, sütés) a motorikus képességek tekintetében érjenek el egy biztonságos statikus tartást szerezzék meg a sportág gyakorlásához szükséges kondíciónális alapokat az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelkedően foglalkozzunk a koordinációs képesség fejlesztésével a sportoló kezdje el önmagában tudatosítani a pszichés folyamatok jelentőségét felkészíteni a tanulókat a sikeres sportági alapvizsgára.
Tananyag
Követelmény
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
A sportlövő munkát megalapozó alapképességek megszerzése.
Aktívan végezzen hosszantartó ciklikus gyakorlatokat (úszás, futás, kerékpározás); használja ki e gyakorlatok pszichésen pozitív hatását.
Megjegyzés
Állóképességi erő.
Az adott életkor élettani sajátosságainak megfelelően legyen képes nagyobb erőkifejtést igénylő ciklikus gyakorlatok végrehajtására. Kézisúlyzóval végzett gimnasztikai gyakorlatok, melyek fokozzák az erőállóképességet.
Pisztolyos állóképességi erő.
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás gyakorlat kis szériákban hosszan (15-30 perc) történő gyakorlása. Kézisúlyzóval végrehajtott tartásos gyakorlatok végzése.
Gyorsasági állóképesség.
Alapozó időszakban végezzen olyan ciklikus gyakorlatokat, ahol a nagyobb iram révén fejleszti az oxigénhiányos tűrőképességet, mely javítja a légzés-visszatartásos célzás élettani feltételeit. Rövid távú erőteljes futások pihenővel. Idővel a szériaszám növelése.
Statikus tartási állóképesség
Legyen képes fenntartani az izmok viszonylag hosszú ideig tartó izometrikus kontrakcióját több sorozaton át, fegyverrel, célratartással együtt. mely magas fokú figyelmi szintet is feltételez.
Statikus tartási erő (pisztolyos), célratartás kézisúlyzóval.
Statikus tartáshoz szükséges erő birtoklása kézisúlyzós gyakorlatok révén; használja ki azt a lehetőséget, hogy otthon, fegyver nélkül is készülhet, fejlesztheti képességeit.
Speciális állóképesség kialakítása, fejlesztése.
Egyre nagyobb számú tartásgyakorat (célratartás lövés nélkül, lövéssel) végrehajtása
Speciális marokerő kialakítása, fejlesztése.
A pisztolyosnak legyen meg az ereje a markolat biztos fogásához; a
fegyver elejének a megtartása a súlyerővel ill. a forgatónyomatékkal szemben. Rendszeresen végezzen gyakorlatokat rugós marokerősítővel ill. gumikarikával.
Állóképesség
Alapállóképesség elérése edzésen 4060 lövéssel.
Állóképesség
Állóképesség fokozása edzésen 80100 lövéssel.
Egyensúlyérzékelés, koordináció és az Mindig törekedjék az egyensúlyi egyensúly megtartása. helyzet tökéletes biztosítására. Egyensúlyi gyakorlatok végzésével fejlessze ezen - a lövészet számára rendkívül fontos - képességét. Végezzen olyan speciális lőfeladatokat, melyek adott pillanatban nehezítik a lövés végrehajtását, de nagyban javítják az adott képességet. Célratartások és lövésgyakorlatok a sarok alátámasztása nélkül ill. zárt állásban.
Koordináció.
Valósuljon meg az összerendezettség, harmónia egyrészt a lövések sorozata, másrészt az egyes lövésen belül.
Mikrokoordináció.
A fegyver mozgása csillapodjék le a sütés környezetében (időben: előtte, alatt és után) a finom koordinációs képesség által.
Ellazulási készség, a merevség, görcsösség, a tónusosság megszüntetése, lazítás.
- A lövéstechnika egyre jobb minőségű végrehajtása során törekedjék arra, hogy a testtartásban, fegyverfogásban, alacsony szinten tartsa a tartóizmok tónusát. - Tudatos feszítő-lazító gyakorlattal javítsa a készséget. - Fokozatosan gyakorolja, hogy az
aktív izmok alacsony szinten legyenek tónusban.
Ritmus.
- Vegyen fel egy ütemet, ne zökkenjen ki belőle, próbálja tartani több lövésen, sorozaton keresztül - Edzésen tudatosan változtassa a lövés ritmusát.
TECHNIKAI KÉPZÉS A lőállás berendezése.
Legyen rá gondja, hogy a gyakorlat megkezdése előtt minden szükséges eszköz a helyén legyen. Rugalmasan alkalmazkodjon a helyi körülményekhez.
A fegyver előkészítése.
Ellenőrizze a fegyver lövésre való alkalmasságát (elsütő szerkezet, irányzék).
Bemelegítés.
- Alakítsa ki azt a gyakorlatsort, melyet minden edzés és verseny előtt elvégez az első próbalövés előtt: fegyver nélkül és fegyverrel; lőálláson kívül és a lőállásban; tartásgyakorlattal, célratartással, száraz sütésgyakorlattal. - Pontról pontra tartsa be a sorrendet. Váljék a mindennapok rutinjává a lőtérre érkezéstől az első lőfeladat végrehajtásáig. - Lelkileg hangolódjék rá a lövésre.
Légpuskás álló testhelyzet felvétele, kialakítása.
A felvett testhelyzet feleljen meg a lövő alkatának, testarányainak. Automatizáltság fokáig gyakorolja be a beállás pontos sorrendjét és az elfoglalt pozíciót.
Légpuskás álló testhelyzet - beállás, egyensúly.
Közel váll szélességű terpeszben; a törzs hátradöntésével, a medence előretolásával biztosítsa azt a
helyzetet, mikor is a felvett fegyverrel együtt egyensúlyba kerül. Törekedjen arra, hogy egyformán tudja elvégezni a beállást.
A légpuska alátámasztása.
A testarányoknak megfelelően biztosítsa az egyensúlyt; bal karral (jobb kezes lövő) támaszt (nem emel) alá közel függőleges helyzetben, a könyök a medence lágy részén támaszkodik.
A jobb kar helyzete.
Kerüljön a jobb kar (jobb kezes lövő) nyugalmi helyzetbe, a jobb váll laza.
A fej helyzete a tusán.
Természetes tartásban, biztosítsa, hogy a szemerőltetés nélkül előre nézzen, zavartalan legyen a látás.
Légpuskás álló testhelyzet ellenőrzése. Győződjék meg a beállás pontosságáról: célratartás során csukott és nyitott szemmel; száraz és éles lövéssel, fordított lapra és körösre.
Korrekció magassági ill. oldal irányú eltérésnél.
Hibának megfelelő mértékű korrekciót hajtson végre; tudja és végezze el azokat a mozdulatokat, igazításokat, amelyek a magassági ill. oldal hibát kiküszöbölik.
A légpuska súlyozása.
Fokozatosan emelve a cső vagy tusa súlyok nagyságát, érjen el a fegyver összsúlya a súlyhatárig.
Súlypont-kiegyenlítés.
Keresse meg az a helyzetet, mikor a kinyújtott fegyverrel együtt is egyensúlyba kerül, a felsőtest enyhén hátradől.
Légpisztolyos fegyverfogás.
Határozottan és mindig egyformán fogja meg a markolatot. Ujjait úgy
igazítsa el, a fogás ereje úgy oszoljon meg, hogy a célratartás és a sütés során belső feszültség ne keletkezzen. A légpisztolyos fejtartása.
Lehetőleg a legtermészetesebb módon nézzen rá a fegyverre. Forduljon szembe a táblával, ne döntse oldalra a fejét.
A pisztoly kétlépcsős leengedése.
Következetesen, mindig egyformán vigye a célfekete alá a fegyvert, előbb a tábla felső széléig, majd onnan finoman engedve a fekete alá.
A légpisztolyos testhelyzet ellenőrzése.
Győződjék meg a beállás pontosságáról: célratartás során csukott és nyitott szemmel; száraz és éles lövéssel fordított lapra és körösre.
Korrekció hibás testhelyzet esetén.
- A hibának megfelelő mértékű korrekciót hajtson végre; tudja és végezze el azokat a mozdulatokat, igazításokat, amelyek a hibát kiküszöbölik. - Ha szükséges álljon be újra, fogjon be ismét a fegyverbe, majd ellenőrizze.
Éleslátás.
Amennyiben szemüveget használ, a szükséges legalacsonyabb számú dioptriás lencsét használja a látás élességének a biztosításához.
Térlátás.
A térlátás lehetőség szerinti maximális biztosítása a követelmény
Látáskorrekció lencsével és szűkítővel.
Ha szűkítőt használ, akkor csökkentse a lencse dioptriaszámát.
A mélységélesség növelése.
Lehetséges szűkítő használata a célgömb-nézőke pontos egybetartása végett, még akkor is, ha a célgömbre fókuszál.
A zavaró körülmények kiiktatása.
Takarófelületekkel zárja ki a periférikus látásából közvetlen környezetét.
Célzás a nem célzó szem becsukása nélkül.
Biztosítsa a lehető legjobb térlátást és egyensúly-érzékelést; ne hunyorogjon.
Finom célzás.
Pontosan, összerendezetten tartsa a fegyvert a célon, és közben folyamatosan növelje az elsütő billentyű terhelését.
Belső célzás.
Célgömbre fókuszálás képességének az elsajátítása célratartás során külső célképpel és a nélkül, száraz és éles lövéssel fordított lapra és körösre; feltámasztott fegyverrel és szabadkézből.
Célzásidő.
Edzésen gyakorolja be, hogy egyforma célzásidőre következzék be a fegyver elsütése.
A fegyver ferdítése.
Amennyiben ferdíti fegyverét, tudnia kell az irányzékállítás során, hogy milyen irányú és mértékű állítással kerül középre a szórás.
A természetes látás és a célzás ellentmondása.
Annak az ellentmondásnak a dacára is tudatosan a közelebb és sötétben levő célgömbre fókuszáljon, hogy a szem természetes körülmények között a távolba és a fényre néz.
Légzési technika, tudatos szabályozás. A lövések között és a tartás során olyan légzési technikát alkalmazzon, hogy hosszú távon is légszomj nélkül tudja végrehajtani a gyakorlatot. Gyakorolja be az orron keresztüli hasi légzéstechnikát.
Légzésvisszatartás, a tüdőkapacitás növelése.
Végezzen olyan nagyobb erőkifejtést igénylő kiegészítő sportmozgásokat, melynek révén rendelkezni fog a megfelelő oxigénmennyiséggel, nem lép fel oxigénadósság a lövés során.
Sütés, az elsütőszerkezet oldása, a lövés bekövetkezése.
A mikrokoordinációs képesség általi tartás és a finom célzás közben a billentyű folyamatos terhelésével oldja az elsütő szerkezetet.
Sütésbiztonság, rángatásmentes sütés.
Gyakorolja a sütésfolyamatot célratartás során külső célképpel és a nélkül; csukott és nyitott szemmel; száraz és éles lövéssel fordított lapra és körösre; feltámasztott fegyverrel és szabadkézből.
Pisztolyos ostorozó sütés vagy csuklózás.
A sütés pillanatában szöghibát eredményező mozdulat kiküszöbölése a rángatásmentes sütésnél ismertetett gyakorlatokkal; feszültségmentes fogással zárja ki e rossz sütésbeidegződés kialakulását.
Az időben történő sütés.
A billentyű fokozatos, bátor, de finom terhelésével gyakorolja be, hogy időben el tudja sütni fegyverét.
Célratartás fegyverrel, sütés gyakorlása nélkül.
Tartási paraméterek javítása, biztos egyensúlyi helyzet felvétele, a mikrokoordináció javítása; a célzás pontosítása - belső célzás gyakorlása.
Célratartás fegyverrel, száraz lövéssel. A sütéstechnika javítása, tökéletesítése a bemelegítés, az edzés, a verseny során; testhelyzet ellenőrzése; sütésgátlás esetén a sütésbiztonság visszaszerzése; lövési ritmus kialakítása, szükség esetén gyorsítás.
Nyílt irányzékú célzóberendezés: célgömb-nézőke méretarány.
Látásának és testméreteinek megfelelő méretarányt válasszon; tartási paramétereinek javulásával önállóan változtasson az arányon.
A lövés ütemezése, időbeosztása.
Gyakorolja be, hogy két lövés között mit mikor cselekszik. Mozdulatai lövésről lövésre egyformán kövessék egymást.
Szórásközép.
Találja meg a középső találati pontot, ha szükséges irányzékállítással vigye középre.
Irányzóberendezés állítása I
Szóráskép alapján az irányok és az eltérés mértékének helyes megválasztásával az állítás végrehajtása. Gyakorolja be az állítást feltámasztott fegyverrel és szabadkézből is.
Elsütő berendezés.
Végezze el a legegyszerűbb szükséges beállítást, hogy fegyvere a szabályoknak megfelelő legyen; érezze, ha műszaki-technikai okokból válik bizonytalanná sütése, állítson utána
Lövedék kiválasztása, belövése csőhöz.
Hajtsa végre a belövést, értékeljen, a lövésztudásnak, a feladatnak megfelelően válasszon a lövedékek között.
Öltözködés.
- Mindig a szabályoknak megfelelő, lehetőleg terem hőmérsékletéhez alkalmazkodva meleg legyen. - Gondoskodjék róla, hogy a statikus tartás ellenére se hűljenek ki izmai.
Versenyzés.
Felkészültségének és az éves időszaknak megfelelően vegyen részt minél több versenyen.
Edzésverseny.
Ellenőrizze technikáját az edzésversenyeken, gyakorolja az edzésen elsajátítottakat.
Főverseny.
Szakmailag, technikailag, fizikailag tudatosan készüljön a főversenyre. Önmagához képest, próbáljon meg legjobb tudásának megfelelően szerepelni.
Fegyverek tisztítása, karbantartása.
Végezze el a napi karbantartást, gondoskodjék fegyvere állagmegóvásáról.
TAKTIKAI KÉPZÉS
- Bemelegítés.
-
- A testhelyzet felvétele.
Próbalövések.
Gyakorolja be, hogy mikor és mennyi időt szánjon a bemelegítésre. -
Alkalmazkodjon a körülményekhez (a lőlapmozgatóhoz, a lőállás talajához, oszlophoz stb.), de lehetőleg a begyakorlott testhelyzetet vegye fel.
Kísérletezze ki, hogy mennyi próbát és hogyan lőjön (ritmus, pihenés).
Fényviszonyokhoz történő alkalmazkodás.
Felkészültségének és a fényviszonyoknak megfelelően válassza meg a célgömb-nézőke arányt.
Irányzékállítás.
Kísérletezzen, hogy egy adott szórásbeli eltérés esetén milyen mértékű utánállítást végezzen, vagy a technikán változtasson.
Táblacsere.
Gyakorolja, hogy két lövés között a tevékenységi sorban hol, hogyan végezze a táblacserét.
A ritmus megválasztása.
Felkészültségének, lelki állapotának megfelelően válassza meg a lövés ritmusát, ha szükséges váltson ritmust.
A szem pihentetése.
Tudja mikor, mennyi időre pihentesse a szemét, adjon rá időt, hogy a szem újra beálljon az adott fényviszonyokhoz.
A találatok értékelése.
- Tudnia kell, hogy számolja-e lövés közben a találatokat (hibákat) vagy nem. - Döntse el, hogy bizonytalan értékű (érintő) találatok esetén megadja-e a nagyobb értékű találatot vagy inkább hibát számol.
A lőszer kiválasztása.
Lőszerválasztásában legyen tekintettel arra, hogy milyen a felkészültsége ill. milyen feladatot kell megoldania (edzés, versenyszerű edzés, verseny, főverseny).
Öltözködés.
Öltözéke megválasztásában tartsa be a vonatkozó szabályokat, ugyanakkor ne legyen túl melege, ne fázzon.
Folyadékfelvétel.
Ismerje ki magát, hogy mikor, mit és mennyit ihat, hogy ne gyötörje szomjúság, ugyanakkor ne izzadjon túlságosan.
Étkezési szokások.
Ismerje ki magát, hogy mikor, mit és mennyit ehet, hogy jó közérzete legyen.
Pihenés az edzésen, a versenyen.
Próbálja ki, hogy mikor, mennyi ideig pihenjen mielőtt még elfáradna. Pihenése előzze meg az eredmény romlását.
Terhelés a verseny előtti időszakban.
Kísérletezze ki, hogy mennyi és milyen minőségű munkát kell elvégeznie ahhoz, hogy jó erőben, úgy fizikailag, technikailag, mint szellemileg, egészséges önbizalommal álljon lőállásba.
Pihenés a verseny előtti időszakban.
Kísérletezze ki, hogy az elvégzett munkához, erőnlétéhez képest menny pihenőre, akár napokra van szüksége, hogy egészséges "lövészéhséggel" álljon lőállásba.
A taktikai kérdésekre adott válaszok értékelése.
A lehető legnagyobb objektivitással értékelje taktikai döntéseit, hogy a lehetőségek közötti későbbi választások során jó vagy még jobb megoldást találjon.
PSZICHÉS KÉPZÉS Bemelegítés - ráhangolódás.
Lelkileg hangolódjon rá az előtte álló feladatokra. Az élettani és pszichés folyamatokat állítsa az edzésversenyzés szolgálatába.
Koncentrált figyelem fenntartása.
Minél hosszabb ideig tudjon a konkrét feladatra összpontosítani. Ne
hagyja magát kizökkenteni a külső zavaró körülmények által.
A merevség, görcsösség, a tónusosság megszüntetése, tudatos lazítás.
Mentálisan, tudatosan lazítsa el izmait. Gyakorolja ezt a képességet edzésen súlyzós tartásgyakorlat közben, a fegyver célratartása során, lövés közben. Versenyen alkalmazza a tanultakat.
Reakcióképesség javítás, reagálás és cselekvés.
A lövésfolyamatot gyorsítsa fel a technika rontása nélkül. Magabiztos, határozott alapállásból indítsa el a gyakorlatot.
Kitartás, szorgalom, akaraterő.
Legyen meg a lelki ereje a fáradalmak elviselésére; rendelkezzék a lövészsport eredményes műveléséhez szükséges pszichés feltételekkel.
Versenyzés - edzésverseny.
Szoktassa magát a versenyek légköréhez, oldjon meg taktikai feladatokat, ellenőrizze technikáját, növelje alkalmazkodó képességét, viselje el a versengés okozta pszichés terhet.
Versenyzés.
Pozitívan álljon a feladat előtt, akarja a sikert, az eredményes szereplést. Felkészültségének és az éves időszaknak megfelelően önmagához képest próbáljon meg jól teljesíteni minél több versenyen.
ELMÉLETI KÉPZÉS
Az érdeklődés felkeltése a lövészet iránt.
Önállóan szerezzen új, napi ismereteket választott sportágáról.
Biztonsági szabályok, mozgás a fegyverrel.
Ismerje és tartsa be az általános és a fegyvermozgatásra vonatkozó szabályokat. Legyen tudatában, hogy a lövészet veszélyes lehet a testi épségre, ha megsértik a szabályokat.
Szabályok: lőtéri szabályzat; a fegyverekre és a céltáblák vonatkozó szabályok.
Ismerje a légfegyveres lőterekre vonatkozó főbb követelményeket; a nyíltirányzékú légpuskákra, légpisztolyokra és a lőlapokra vonatkozó főbb előírásokat, paramétereket.
Versenyszabályok.
Ismerje meg, és tartsa be azon versenyszámok szabályait, melyekben versenyez (légpuska, légpisztoly): biztonság, korcsoportok, lőidő, rangsorolás, akadályok, szabálytalanságok.
A fegyver kezelése, lőismeret.
Elméleti szinten legyenek ismeretei biztonsági szempontból, e tárgykörből. Tudja, hogy „Töltetlen fegyver nincs!”.
Fizikai képességfejlesztés fogalomköre
Ismerje és értelmezze az állóképesség, állóképességi erő, reakciógyorsaság, gyorsasági állóképesség, egyensúlyérzék, koordináció, mikrokoordináció fogalmakat.
Bemelegítés, lövésfolyamat, találat, szóráskép.
A edzés során használt fogalmak ismerete, meghatározása és értelmezése.
Célratartás fegyverrel, száraz lövéssel. Ismerje a célratartásban rejlő lehetőségeket. Tudja, hogy mikor alkalmazhatja felkészülése, versenyzése során
Látás, éles látás.
Legyen tisztában azzal, hogy mi befolyásolja a pontos látást; mit tehet
pontos látása érdekében, mivel nagyon fontos feladat hárul a látószervre.
Látáskorrekció.
Ismerje, hogy látáskorrekció esetén milyen dioptriás szemüveget használjon; szűkítő és látáskorrekció együttes használatakor milyen lencsét válasszon.
Célzáshibák, az irányzóvonal párhuzamos és szöghibája.
Tudja, hogy különböző célzáshibákból milyen szórásbeli eltérések következnek. Ismerje, hogy milyen mértékű a hiba, az irányzóvonal párhuzamos ill. szöghibája esetén.
Célzás, belső célzás, irányzóél, irányvonal, csapott célzás stb.
Ismerje a célzással kapcsolatos kifejezések jelentését, a csapott célzás három fontos ismérvét (szimmetria, vízszintes tartás és a célgömb nézőke egy síkban elvágólag - tartása).
A nyíltirányzékú célzás képe.
Rajzolja le a nyíltirányzékú célzás látszólagos képét. Rajzon mutasson be különböző lehetséges célzáshibákat.
A természetes látás és a célzás ellentmondása.
Ismerje, legyen tudatában a kettős ellentmondás. Ennek ellenére törekedjék a célgömbre történő tudatos fókuszálásra.
Célzásidő, túlcélzás
Tudja, hogy élettanilag miért fontos a célzásidő behatárolása. Számoljon azon hibalehetőségekkel, melyek akkor következnek be, ha nem következik be időben a sütés.
Nyílt irányzékú célzóberendezés.
Ismerje a szerkezetet. Ne tévessze össze az irányokat, a hiba nagyságának megfelelően tudja az állítás mértékét.
A fegyver elsülésének a folyamata, az elsütőszerkezet oldása, a lövés bekövetkezésének pillanata.
Ismerje és írja le, hogy mi történik a lövés különböző síkjain (tartás, célzás, légzés, a billentyű terhelése, az elsülés pillanata, utántartás). Tudja, hogy egy folyamat részeként történik a sütés, nem pedig végeredmény.
Az elsütés technikája, az időben elkésett sütés.
Írja le, hogy elkésett sütéskor milyen élettani és pszichés okok miatt van nagyobb esély a gyengébb találatra.
Az elsütő berendezés.
Ismerje a szerkezet elvi működését, főbb egységeit.
A légzés, tudatos szabályozása.
Tudja, hogy milyen élettani, pszichikai állapotot szabályozó szerepe van a légzésnek.
Az álló testhelyzet statikája.
Sorolja fel azokat a körülményeket, amelyek biztossá teszik a beállást ill. azon okokat, melyek a fegyver nyugodt tartását nehézzé teszik.
A pisztoly mozgásából adódó hibák.
Tudnia kell, hogy a nagy hibák általában nem a kar mozgásából erednek a pisztoly tartásakor, hanem a csukló mozgásából ill. az elsütés pillanatában keletkezett mozdulatból.
Ellazulási készség. A merevség, görcsösség, a tónusosság megszüntetése, tudatos lazítás.
Tudja, hogy akarati úton mely izomcsoportoknál kell viszonylagos lazaságot biztosítani, azért hogy kis mértékű fáradással legyen képes a biztos tartásra, fegyverfogásra és sütésre.
Ballisztika, szórás, kezdősebesség.
Ismerje a belső és külső ballisztika összetevőit és eredőjüket.
- A lövedék, szóráskép.
Ismerje meg az összefüggést a lövedék minősége és a találati kép között.
A szóráskép elemzése.
A lövések során ne csak az egyes lövéseket értékelje, a találatok összességéből is vonjon le következtetéseket.
Lövedék belövése csőhöz.
Ismerje meg az eljárást; legyen tisztában a fegyver szórásával a belövés után.
- Öltözködés, puskás ruházat.
Tudja, hogy mik a puskás ruházattal szemben támasztott követelmények, melyet a szabály előír.
- Életmód, táplálkozás, alvás, pihenés. Ismerje meg ezen összetevők edzésre, versenyre gyakorolt hatását.
Felkészítési terv - végrehajtás, feljegyzés az elvégzett munkáról.
A különböző terveknek (éves, ciklusos, napi) megfelelően végezze munkáját, tartsa be az előírásokat; jegyezze fel az elvégzett munkát, eredményeket.
Versenyzés, taktika, edzettség.
A felkészítéssel, versenyzéssel kapcsolatos fogalomismeret, meghatározás és -értelmezés.
Az éves munka időszakai.
Ismerje a különböző időszakokban rá háruló főbb feladatokat (alapozó, formábahozó, versenyidőszak; aktív pihenő).
ÚSZÁS
A sportág nevelési célrendszere Ki kell alakítani az általános szokásrendet, és kapcsolatrendszert. Irányítással és figyelem felkeltéssel viselkedési normákat kell elfogadtatni, melyek közösségre és az egyénekre is vonatkoznak. Tűréshatárokat kell szélesíteni, a munka / óra / és a szünet arányainak növelése érdekében. A fegyelem és a figyelem ingerküszöbeinek kitolása, a megfelelő munkavégzés alapfeltétele. Az elvégzett feladatok ellenőrzése, visszakérdezés a becsületes munkára nevelés egyik formája, a pontosság megkövetelése szokássá, majd belső igénnyé, igényességé, végül megvalósítandó célkitűzéssé válik. A cél meghatározása magában hordozza a feladatot, melynek segítségével kialakítható az önértékelésre való képesség. A helyes döntés és végrehajtás realitásának kialakítása figyelembe véve az egyéni képességeket. A felelősség vállalása, egymással szembeni bizalom kialakítása, kritikus és önkritikus szemléletmódra nevelés. Sportággal szembeni alázat kialakítása, a lemondás, az áldozatvállalás mértéke és az eredményesség összefüggésének példákkal szemléltetett tudatosítása. Értékrend kialakítása, önmagam elhelyezése teljesítményem tükrében szűkebb és tágabb környezetemben. Mások munkájának és eredményeinek megbecsülése, a tisztelet és a szeretet jelentésének megértetése napjaink kiemelkedő sportolóinak eseteivel alátámasztva. A példakép szerepének kiemelése, hazafiságra, a haza szeretetére nevelés. A siker és a kudarc megélésének, feldolgozásának képessége. A sport, mint küldetés, képviselet, szerepvállalás. A sport a modern életvitel kialakításának egyik eszköze, egészségmegőrző szerepének hangsúlyozása „későbbi„ életének alakító tényezője. Lehetőség más nemzetek kultúrájának megismerésére, visszacsatolás az áldozatvállalás, a lemondás, az adok - kapok, befektetek viszonyának jelentőségére. I.
szakasz: oktatási és alaptechnikai képzés szakasza, 7-8-9-10 évesek, alsó tagozatos tanulók
II.
szakasz: az alapozó szakasz, 10-11-12-13 évesek, felső tagozatos tanulók
III.
szakasz: versenyzői felkészítés szakasza 13-14 évesek
I. Szakasz: Oktatási és alaptechnika képzés szakasza Az idő feladatai: -
szak
fő
a négy úszásnem alaptechnikájának elsajátítása technikai képzés, ügyesség fejlesztés játékos feladatok beépítése sportági rendszer megszerettetése, versenyekhez szoktatás, kiválasztás
1. évfolyam Tananyag Szoktatási feladatok, vízhez szoktatás: - hely és helyzetváltoztatások - merülések - levegő kifújása, bugyborékolás - levegő kifújása, levegővétel, ritmusos levegővétel - feladatok nyitott szemmel - siklás hason és háton segítséggel és segítségadás nélkül - gombóc - fordulatok h. és sz. tengelyek körül - tárgyak keresésé, megfogása és felhozása - kombinációs feladatok, beugrások a medencébe - rajtot előkészítő fejes ugrások változó körülmények között - játékok
Követelmények Tudják az általános uszodai rendszabályokat, és tartsák is be azokat. Tartsák be és fogadják el a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Tudjanak levegőt kifújni víz alatt, értésék meg mit jelent a nyomáskülönbségen alapuló levegővétel.
A hátúszás oktatása: A lábtempó oktatása: Szárazföldön: - lebegőülés, kéztámasz a test mögött, - tudatosítani a függőleges irányú mozgás, csípőből történő indítását, az ostorcsapásszerű mozdulatot, a lábfejek lefeszített helyzetét - a karok helyzetének megtanítása, ahogyan a lábtempó közben tartani kell
Tudják mit jelent a kéztámasz, lebegőülés, függőleges, ostorcsapás
Vízben: - tudatosítani a hátúszó és gyorsúszó lábtempó hasonlóságát, a testhelyzetből fakadó különbözőséget - hossztengely menti fordulatokkal / mindkét irányba / lábtempók végzése segítséggel és segítségadás nélkül
Tudjanak a tengelyek mentén fordulatokat végrehajtani. Tudjanak 20 – 25 m. teljesíteni rövid pihenőkkel.
2. A kartempó oktatása: Szárazföldön: -
malomkörzés hátra, szimmetrikus végrehajtás malomkörzés, a vállak emelésével a helyes húzás és tolás megtanítása eszköz használattal
Tudjanak egyszerű mozdulatokat, mozgássorrá összekapcsolni.
Vízben: -
a lábtempó és a kartempó összekapcsolása a mély vízfogás tudatosítása, húzás és tolás szakaszai, szabadítás
Tudják a végtagok munkáját koordinálni, figyelmüket megosztani. Tudjanak kombinációs feladatokat külön lábbal és karral, majd összekapcsolva végrehajtani. Tudják, mit jelent az egymásutániság.
3. Levegővétel ritmusának kialakítása: -
hátúszás közben a levegővétel a jobb kar passzív szakaszában
Rajt és forduló megtanítása. / alapfokon /
4. Hibajavítás: Minden úszásnem oktatására vonatkozik, hogy alaptechnikát tanítunk. Folyamatos hibajavítással jutunk el a ma ismert és elfogadott, biomechanikailag igazolt legmodernebb versenytechnikához. Először mindig a legdurvább hibákat javítjuk, egyszerre csak egyet. Bemutatással, bemutattatással szemléletesen javítsunk technikát.
Tudjanak tudatos, és nem véletlenszerű levegővételt végrehajtani. Tudjanak ritmusosan, szimmetrikusan kartempót végrehajtani. Tudjanak tartósan figyelni, legyenek látható jelei a hibák javításának.
A gyorsúszás oktatása: A szoktatási feladatokat az első úszásnem oktatásánál elvégeztük, arra építve tanulják a második úszásnemet.
Tudják felidézni korábban tanultakat.
A hátúszó lábtempó oktatásakor, a vízben végzett gyakorlatoknál, megtanulták a tanulók a gyorsúszó lábtempót is. Nem okoz gondot hátról hasra történő fordulás után a lábtempó végrehajtása.
Szárazföldön: - a gyorsúszó kartempó megtanítása, / malomkörzés / - a helyes húzás és tolás irány megtanítása / gimnasztikai alapismeretek / - aktív és passzív szakasz tudatosítása: - vízfogás - húzás - tolás - szabadítás
Tudják gimnasztikai ismereteiket alkalmazni. Tudjanak malom-körzést végezni folyamatosan, úgy hogy a törzs nem fordul el.
Vízben: - segédeszközzel, / deszkával / a csúsztatással történő gyorsúszás megtanítása levegővétellel, folyamatos gyorsúszó lábtempóval - segédeszköz nélkül gyorsúszás, csúsztatással levegővétel minden kartempónál - a hármas levegővétel megtanítása
Tudják rendeltetésszerűen használni a segédeszközöket. Tudják mit jelent a fejet oldalt fordítani.
Tudják mi a különbség, az Az úszásnemek oktatása során a rajtok és fordulók megtanítása, elöl és az oldalt között. folyamatos javítással a technikai végrehajtás tökéletesítése. Tudják, miért oldalt, és Versenyhelyzetekben történő alkalmazása. miért nem elől veszünk levegőt. Tudjanak az év végére mindkét úszásnemben 2550 métereket teljesíteni rövid pihenőkkel.
Hibajavítás: - segédeszközök alkalmazásával
Szárazföldi, tornatermi foglalkozások: Általános hatású gimnasztikai gyakorlatok egy és két lábas szökdelések váltott karú karkörzések, karlengetések karkeresztezések páros karú karkörzések törzs-fordítások, törzs fordítgatások törzshajlítások, törzs hajlítgatások törzsdöntések törzskörzések lábcserék és rugózások hajlított állásban és guggolásban Speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok /segítség nélkül és segítséggel végrehajtható gyakorlatok, az általános hatású gimnasztikai gyakorlatok sportág specifikus variációinak alkalmazása/
Tudják az új mozgások nevét, és tudják azokat végrehajtani. Tudják mi a feladatok célja.
Tudják, hogy miért kell lazítani.
Kézi szer, és szergyakorlatok: Labdával: / maroklabda, szivacslabda, gumilabda / gurítások gurított labda vezetése kézzel, lábbal, segédeszközzel labdavezetés váltott karral
Tudjanak mozgás közben feladatokat végre hajtani.
egykezes és kétkezes átadások földön pattintott átadások célba dobások játékos versenyek Bot: /fa / Általános és speciális gimnasztikai gyakorlatok, tartás-javító gyakorlatok.
Tudjanak fegyelmezett munkával balesetet megelőzni.
Szalag: Általános és speciális hatású gimnasztikai gyakorlatok tartásjavító gyakorlatok Tornapad, / szekrénytető, zsámoly / hason fekvésben karhúzással továbbhaladás fellépések és lelépések a pad lapjára, lapjáról lassú futások a pad lapján ferde padon fel és lemászások ferde padon felfutások, leugrások szivacsba Bordásfal: felmászások és lemászások lefüggések, lógások vándormászás láb segítségével
Tudják egyedül végrehajtania saját súlyuk mozgatásával történő feladatokat.
Tudják mi a kapcsolat az akaraterő és az erő között.
Mászórúd: Érintő magasságban fogás, test megtartása függésben, segítséggel, segítség nélkül. Egyéni, páros és társas gyakorlatok: játékok feladatokkal, szerekkel és eszközökkel
Tudjanak bemutatás után feladatot reprodukálni.
Atlétikai mozgások: / egyszerűsített feladatok/ futóiskola: / egyszerűsített feladatok / játékos utánzó feladatokkal futások párokban futások térd és sarokemeléssel oldalazó futások / galopp-szökdelések / ugróiskola: /egyszerűsített feladatok/ akadályok átugrása felugrások leugrások egy és kétlábas ugrások szökkenések, szökdelések
Tudjanak játékosan feladatokat végrehajtani, tudjanak különbséget tenni, az egy és két lábas ugrások között.
Tudjanak az összetett feladatok esetében is koncentrálni a „cél”ra.
dobóiskola: / egyszerűsített feladatok különböző labdákkal / dobások célba és távolba összetett, kombinált feladatok Sor és váltóversenyek, játékok előkészítése, játékok:
Tudják, és tartsák be a szabályokat játék közben, győzzék le a jogtalan előnyszerzés lehetőségeit.
2. évfolyam Tananyag Mellúszás oktatása / alap a tökéletes vízbiztonság / - a kartempó oktatása - a kartempó és a levegővétel oktatása - a lábtempó oktatása - a kartempó és levegővétel összekapcsolása a lábtempóval - hibajavítás
A mellúszó kartempó oktatása: Szárazföldön: - a kartempó megtanítása, imitálása - a kartempó és a levegő vétel megtanítása, imitálása
Vízben - a kartempó megtanítása - a kartempó és a levegővétel megtanítása
Követelmények Tudjanak hasonlatokon alapuló mozgást végrehajtani. Tudjanak több, egymástól eltérő, mozgássort, feladatot egyszerre végrehajtani. Tudjanak utasításra történő mozgásokat pontosan végrehajtani. Tudják mit jelent az egyszerre és az egymás után. Tudják a mozgásfeladatok folyamatát.
A mellúszó lábtempó oktatása: Szárazföldön: - a lábtempó megtanítása, imitálása - hason fekvésben, a lábszárak felhúzása a csípő irányába, pipáló lábfejek kifelé fordítása, a két comb tenyérnyi távolságra egymástól / felkészítés, passzív szakasz / - a két lábszár terpesztése és zárása / toló-emelő aktív szakasz /
Vízben: - a lábtempó megtanítása a szárazföldi gyakorlat alapján összekapcsolva a kartempóval és a levegő vétellel
Tudják mit jelent a folyamatosan gyorsuló kifejezés.
Tudjanak mozdulatokat ritmikára végrehajtani.
Tudják mit jelent az Tudatosítani kell az egy tempó fogalmát. Addig nem szabad továbblépni / a második tempót végeztetni / amíg az egy tempó aktív és passzív szakasz a kar és a lábtempónál. végrehajtása nem megfelelő. Folyamatos hibajavítás a korábbi szempontok alapján.
Tudjanak bemutatás után mozgást, mozgássort reprodukálni.
Tudjanak együttműködni.
Pillangóúszás oktatása Globális oktatási forma: - a lábtempó oktatása - a kartempó és levegővétel oktatása - lábtempó és kartempó összekapcsolása levegővétellel
Szárazföldön: Imitációs gyakorlatok: Kh. alapállás karok magas tartásban - két térdrugó, a második térdrugóval megegyező ütemben páros karú karkörzés előre Kh - hajlított állásban, törzsdöntés helyzetében karok nyújtva a fej mellett - két térdrugó, a másodikkal megegyező ütemben páros karú karkörzés előre, a karkörzés megkezdésekor fej emelése, levegő vétel - a karkörzés közben a két kéz közeledjen egymáshoz, majd távolodjon a combok irányába / homokóra forma /
Vízben: - egy tempó végrehajtása - tempószám emelésével folyamatos végrehajtás Három úszásnem ismerete után nem jelenthet problémát a globális oktatás, a végrehajtás színvonala fizikai állapottól függ. Folyamatos hibajavítás.
Szárazföldi, tornatermi foglalkozások:
Tudjanak az év végére minden úszásnemet alapfokon végrehajtani. Tudjanak váltakozó úszásnemekben tartósan terhelést elviselni megállás nélkül úszni. Tudjanak a távok folyamatos emelésével 400 – 800 méter egyenletes iramban leúszni.
Az időjárás figyelembe vételével, lehetőség szerint szabadban végeztessük a gyakorlatokat, a gyakorlatok természetének függvényében. Lehetőség szerint a talaj ne beton alapú legyen. Általános hatású gimnasztikai gyakorlatok - egy és két lábas szökdelések - váltott karú karkörzések, karlengetések - karkeresztezések - páros karú karkörzések - törzs-fordítások, törzs fordítgatások - törzshajlítások, törzs hajlítgatások
Tudjanak bemutattatás, és utasítás alapján önállóan végrehajtani gyakorlatokat.
- törzsdöntések - törzskörzések - lábcserék és rugózások hajlított állásban és guggolásban Speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok /segítség nélkül és segítséggel végrehajtható gyakorlatok, az általános hatású gimnasztikai gyakorlatok sportág specifikus variációinak alkalmazása/ Kézi szer, és szergyakorlatok Labda: / maroklabda, szivacslabda, gumilabda / - gurítások - gurított labda vezetése kézzel, lábbal, segédeszközzel - labdavezetés váltott karral - egykezes és kétkezes átadások - földön pattintott átadások - célba dobások - játékos versenyek Bot: /fa / Általános és speciális gimnasztikai gyakorlatok, tartás-javító gyakorlatok.
Szalag: Általános és speciális hatású gimnasztikai gyakorlatok tartásjavító gyakorlatok
Tornapad, /szekrénytető, zsámoly / - hason fekvésben karhúzással továbbhaladás - fellépések és lelépések a pad lapjára, lapjáról - lassú futások a pad lapján - ferde padon fel és lemászások - ferde padon felfutások, leugrások szivacsba Bordásfal: - felmászások és lemászások - lefüggések, lógások - vándormászás láb segítségével Mászórúd: Érintő magasságban fogás, test megtartása segítséggel
Tudjanak kombinált feladatokat végrehajtani.
Tudjanak figyelmesen, feladatokat végrehajtani, a bot mérete „ férjen” bele „ a mozgástérbe. Tudjanak a szer mozgásának látványára reagálni, ragadja őket magával az esztétikai élmény. Tudjanak fegyelmezetten, figyelmesen feladatokat végezni kerüljék el a baleseteket.
Tudják leküzdeni félelmeiket.
Egyéni, páros és társas gyakorlatok: játékok feladatokkal, szerekkel és eszközökkel Atlétikai mozgások: / egyszerűsített feladatok/ futóiskola: - játékos utánzó feladatokkal - futások térd és sarokemeléssel - oldalazó futások / galopp-szökdelések /
Tudjanak az atlétikai mozgások esetében lendíteni, emelni, elrugaszkodni.
ugróiskola: - akadályok átugrása - felugrások - leugrások - egy és kétlábas ugrások - helyből távol és távolugrás - szökkenések, szökdelések Dobóiskola: / különböző labdákkal / dobások célba és távolba összetett, kombinált feladatok
Tudjanak kapcsolatot találni a cél és a távolság között.
Sor és váltóversenyek, játékok előkészítése, játékok: A tornatermi foglakozások tapasztalati és mérési úton szerzett adatainak felhasználása a kiválasztásban.
Tudják betartani a szabályokat.
3. évfolyam Tananyag A harmadik év feladatai közé tartozik az első szűrés, kiválasztás, amikor kiderül, kik azok, akik az úszás sportágra alkalmatlanok, képességeik alapján nem ez lesz az a sportág, ahol maradandót tudnak alkotni.
Követelmények Tudjanak minimum két úszásnemben, a gyorsúszás és a hátúszás technikai minimum vizsgát tenni.
Uszodában elvégzendő feladatok A négy úszásnem ismeretében megnő a lehetőség a feladatok variálására. Külön láb és kar gyakorlatok Együtt gyakorlatok Külön láb és kar gyakorlatok segédeszközökkel: Segédeszközök: úszódeszka lábbója lábgumi teknőc
Tudják legyőzni az elfáradás okozta megállási kényszert, tudjanak folyamatosan munkát végezni megállás nélkül, ill. rövid pihenők beiktatásával Tudjanak egy tanórát folyamatosan végigúszni rövid megszakításokkal. /pihenő idő, magyarázat és a hibajavítás/
Általános szempont a sokoldalú képzés, vegyes típusú felkészítés.
Tudjanak játék közben is fegyelmezetten viselkedni.
A lábgyakorlatoknál a folyamatosan elvégzett távok ne legyenek hosszabbak 400 méternél.
Tudjanak jelre azonnal reagálni, elindulni.
Bontsuk 50 méteres részekre /rövid pihenőkkel/ lehetőséget biztosítva a hibajavításra, pihenésre. A 25 méteres medencében rövidebb távokra is bonthatjuk az egészet. Pl. 8 x 50 m hát láb, deszka nélkül, 15 mp. pihenővel, A karral végzett gyakorlatok lehetnek valamivel hosszabb távok, 400- 800 m, részekre, 50 vagy 100 m re bontva
Pl.10 x 50 m hát kar, lábbójával, 15-30 mp. pihenővel, 8 x 100 m gyors kar lábbójával 30-45 mp. pihenővel Együtt gyakorlatok: Általános szempont a felkészülési időszaktól függetlenül, hogy folyamatosan emeljük a terhelés terjedelmét.
Tudjanak tartós terhelést megállás nélkül végrehajtani.
Pl. 800 m gyors folyamatos, oldalérintéssel. /lehetőség szerint a hosszabb távok esetében mindig legyen feladat meghatározás/
Tudjanak a tanév végére folyamatosan, megállás nélkül 800-1000m úszni hát-gyors és mellúszásban.
400 m mell, kettő láb, egy kar, szabályos fordulókkal. 800 m hát, technikai feladat, az egyik hosszon bal a másikon jobb váll kiemeléssel. 16 x 50 m pillangó, minden második kartempónál levegővétellel, indulási idő 1:30mp.
Tudjanak pillangón bontott távokon 600-800 m teljesíteni.
- beugrások a vízbe, fogójátékok, célszerű utánzó feladatokkal - rajtok és fordulók oktatása beépítése a feladatokba - háziversenyeken a tanult elemek kipróbálása, éles helyzetben történő gyakorlása, / rajt, forduló/ Az úszásnemek technikájának javítása. A technika javításánál egyik nagyon fontos szempont, az utasítás legyen rövid és célratörő. Mindig csak egy hibát /a legsúlyosabbat/ javítsuk.
Tudjanak figyelmesen dolgozni.
Az életkori sajátosságok, és a tudásszint figyelembe vételével határozzuk meg a feladatokat. Pillangóúszás: Tudják, mikor melyik Az úszó a hasán fekszik, a két kar egymáson, a fej nem merülhet a víz alá. Ez a helyzet biztosítja, hogy az úszó ne felső testrésze végez munkát. testével delfinezzen. Tudja érzékelni a hibajavítást. Ebben a helyzetben kénytelen csípőből indítva mozgást végezni. Fontos, hogy a lefeszített lábfejek ne emelkedjenek a víz fölé. A levegővétel a 2. vagy a 4. tempónál történjen.
Tudja a tényleges feladatot végrehajtani, vagyis azt a
Utóbbi gyakorlatot végeztethetjük úszódeszkával is.
feladatot végezze el, amire az utasítás szólt.
Egykaros pillangó: /mindkét karra gyakoroltatva/ Tudjon tudatos, Karok nyújtva elöl a fej mellett. Az egyik kar vízfogás, húzás szakasza az első delfin tempóra, a fegyelmezett munkát tolás és a levegő vétel a második delfinre esik. végezni. Folyamatos pillangóúszás, vízfogáskor a két kéz közel egymáshoz, majdnem váll szélességben. Húzás és tolás közben ügyelve a mindig álló vízfogásra a mozgás iránya nem egyenes vonalú. Indul a test középvonala felé hajlított karral, majd a combok irányába, teljesen nyújtott helyzetben azokra rásimulva. A fej nem bukhat le, de nem is maradhat emelt helyzetben a levegő vétel után. Levegő vétel minden kartempóra, a második lábtempóval megegyező ütemben.
Tudja pontosan végrehajtani a feladatot a nyújtott kar legyen nyújtott és ne félig nyújtott, tudjon különbséget tenni a kettő között.
Hátúszás: Lábtempó: Háton fekvés helyzetében a karok a combok mellett, tenyerek lefelé néznek, enyhén „legyeznek „ Háton fekvés helyzetében, a test menedékes, a két kar nyújtva, a felkarok a fülek mögött a tarkón helyezkednek el. Lábtempó közben figyelni kell arra, hogy a lábak enyhén hajlítottak, csípőből dolgoznak, lábfejek lefeszítettek. A láb mozgását a felszín alatt kell megállítani. Egykaros hátúszás: Az úszó hátúszó lábtempót végez. Egyik kar nyújtva a comb mellett, kézhát a combhoz ér. A másik karral folyamatos kartempót végez, törekszik a mély vízfogásra, tolás a comb alatt fejeződik be. Másik karra is gyakoroltatva. Csúsztatással, kivárással úszás. Az úszó hátúszó lábtempót végez, karok nyújtva a fej mellett. Meghatározott szempontok szerint, / pl. egy bizonyos számú lábtempó / kartempó az egyik karral, majd a másikkal. Mellúszás:
Tudjon uralkodni mozgásai felett, önuralommal hajtsa végre a kivárásokat.
Lábtempó: Az úszó hason fekszik, a két kar elöl nyújtva. Folyamatos lábtempó, minden lábtempónál levegő vétellel.
Tudjon tudatosan feladatot végrehajtani.
Az úszó hason fekszik, karok a test mögött összefogva. Folyamatos lábtempó minden tempónál levegő vétellel. Kartempó: Kartempó folyamatosan, minden második tempónál levegő vétellel. Kartempó folyamatosan minden tempónál levegő vétellel. Céltól függően segédeszköz használata lehetséges. Egy kartempó kettő lábtempó folyamatosan. Egy kartempó egy mellúszó lábtempó, egy kartempó egy delfin lábtempó. Gyorsúszás: Gyorsúszás, csúsztatással. / rövid, hosszú / /Az arányok meghatározásával változik a feladat célszerűsége. A rövid csúsztatás kar technikai és ritmusfejlesztő gyakorlat, a hosszú csúsztatás inkább lábgyakorlat./ Gyorsúszás oldalérintéssel. Gyorsúszás hónalj érintéssel. Egykaros gyorsúszás oldalérintéssel. Segédeszköz használata céltól függően.
Szárazföldi, tornatermi foglalkozások. Az időjárás figyelembe vételével, lehetőség szerint szabadban végeztessük a gyakorlatokat, a gyakorlatok természetének függvényében. Lehetőség szerint a talaj ne beton alapú legyen.
Tudjanak 4 és 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat ütemezésre önállóan végrehajtani
Általános hatású gimnasztikai gyakorlatok - egy és két lábas szökdelések - váltott karú karkörzések, karlengetések - karkeresztezések - páros karú karkörzések
Tudjanak egyre több gyakorlatot segítség nélkül végrehajtani.
- törzs-fordítások, törzs fordítgatások - törzshajlítások, törzs hajlítgatások - törzsdöntések - törzskörzések - lábcserék és rugózások hajlított állásban és guggolásban Speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok /segítség nélkül és segítséggel végrehajtható gyakorlatok, az általános hatású gimnasztikai gyakorlatok sportág specifikus variációinak alkalmazása/
Tudjanak segíteni és segítséggel végrehajtani lazítási feladatokat, kerüljék el a sérüléseket.
Kézi szer, és szergyakorlatok Labdával: / maroklabda, szivacslabda, gumilabda, kézilabda, kosárlabda / - gurítások - gurított labda vezetése kézzel, lábbal, segédeszközzel - labdavezetés váltott karral - egykezes és kétkezes átadások - földön pattintott átadások - célba dobások - játékos versenyek Bottal: /fa / Általános és speciális gimnasztikai gyakorlatok, tartás-javító gyakorlatok.
Tudjanak feladatokat oldottan, feszültség nélkül végrehajtani.
Tudjanak játékosan, szorongás nélkül feladatokat végrehajtani.
Szalag: Általános és speciális hatású gimnasztikai gyakorlatok tartásjavító gyakorlatok Tornapad, / szekrénytető, zsámoly / - hason fekvésben karhúzással továbbhaladás - fellépések és lelépések a pad /szekrénytető/lapjára, lapjáról - lassú futások a pad lapján - ferde padon fel és lemászások - ferde padon felfutások, leugrások szivacsba - zsámolyok tetején járások, gyors járások - zsámolyok közé lépéssel továbbhaladások - zsámolyok között szlalom futások Bordásfal: - felmászások és lemászások - lefüggések, lógások - vándormászás láb segítségével - vándormászás rövidebb,/4-5 bordásfal tag/ távolságra - gimnasztikai gyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok
Tudják mozgósítani erejüket.
Tudják leküzdeni félelmüket, amit a megváltozott térhatás és magasságból okoz.
- lábemelések és lendítések Mászórúd és mászó kötél - érintő magasságban fogás, test megtartása segítséggel és segítségadás nélkül függésben. - függés két rúdon, illetve két kötélen - mászó kulcsolás
Tudják, érzékeljék fizikai állapotukat, súlyukhoz viszonyítva.
Egyéni, páros és társas gyakorlatok: - játékok feladatokkal, szerekkel
Tudjanak ügyességgel feladatokat végrehajtani.
Atlétikai mozgások: /egyszerűsített feladatok/ futóiskola: /egyszerűsített feladatokkal/ - játékos utánzó feladatokkal - futások térd és sarokemeléssel - oldalazó futások / galopp-szökdelések /
Tudjanak „szépen” harmonikusan dolgozni.
ugróiskola: - akadályok átugrása - felugrások - leugrások - egy és kétlábas ugrások - szökkenések, szökdelések dobóiskola: /különböző labdákkal/ - dobások célba és távolba - összetett, kombinált feladatok Sor és váltóversenyek, játékok előkészítése, játékok: A sor és váltóversenyek anyagának, feladatainak összeállításánál fordítsunk figyelmet arra, hogy az egész szervezetre, testre ható összetett, nagy figyelmet igénylő gyakorlatok kerüljenek. Ne csak karra, vagy ne csak lábra dolgozzanak a tanulók.
Tudjanak a versenyek hevében szabályosan versenyezni.
A tornatermi foglakozások tapasztalati és mérési úton szerzett adatainak felhasználása a kiválasztásban.
Tudják reálisan értékelni önmagukat, hasonlítsák össze eredményeiket másokéval.
Tudják elviselni, feldolgozni a vereséget.
4. évfolyam Tananyag A negyedik évfolyam ismét szűréssel, kiválasztással indul.
Követelmények Szakmai minimum vizsga! Tudjanak mell és pillangóúszásban szakmai minimum vizsgát teljesíteni.
Uszodában elvégzendő feladatok: Külön láb és kar gyakorlatok segédeszközökkel Együtt gyakorlatok Külön láb és kar gyakorlatok segédeszközökkel Segédeszközök: úszódeszka lábbója lábgumi teknőc A csak lábbal végzett gyakorlatok méterszáma az egyszeri teljesítést jelenti 800-100 m. Ez lehet egyben és lehet valamilyen bontott formában rövid pihenőkkel. Pl.: 10 x 100 m gyors láb deszkával, 15-30 pm. pihenővel. 10 x 100 m vegyes láb deszkával,/25méteres medence/ indulási idő 2:30 5 x 200 m vegyes láb deszkával, folyamatos végrehajtás A csak karral végzett gyakorlatok távja meghaladhatja az 1000 métert.
Tudjanak folyamatosan dolgozni a feladatok ismertetése után. Tudjanak munka közbeni hibajavításra reagálni. Tudják „ használni „ a futóórát. Tudják a használt eszközök szerepét. Tudjanak utasítások után
A távok növelésével ne rontsuk a korábbi intenzitási tartományt. Pl.: 1000 m gyors v. hát kar lábbójával 10 x 100 m mell kar lábbójával, minden második kartempónál levegő vétellel, 30-45 mp. pihenővel
munkát végezni. Tudják, hogy a rajt és a forduló is a verseny része. Tudjanak előnyt kovácsolni a jó végrehajtásból.
Együtt gyakorlatok Pl.: 1500 m gyors, minden második hossz alkaros gyorsúszás 1000 m hát, 50 m bal kar, 50 m jobb kar, 50 m rendes / a munkát nem végző kar comb, v. fül mellett/ 1000 m mell, kettő láb, egy kar 4 x 400 m gyors, minden 400 m után egy hossz laza hátúszás - rajtok és fordulók oktatása beépítése a feladatokba - távközi úszás közben feladatok, pl. tempószámolás, - háziversenyeken a tanult elemek kipróbálása, éles helyzetben történő gyakorlása, megyei versenyek, diákolimpiai versenyek seregszemlék, országos jellegű versenyek
Tudjanak felszabadultan, gátló szorongás nélkül versenyezni. Tudják a szabályokat, és alkalmazzák is őket. Tudjanak a korcsoportos versenyre szintidőt teljesíteni minél több versenyszámban.
Az úszásnemek technikájának javítása: Az együtt gyakorlatok egyik sok éven át tartó feladata a technika javítása. A technika javításánál egyik nagyon fontos szempont, az utasítás legyen rövid és célratörő. Mindig csak egy hibát / a legsúlyosabbat / javítsuk.
Tudjanak alkalmazkodni a versenyek légköréhez, oldódjanak fel, legyenek felszabadultak. Tudjanak figyelmesen és fegyelmezetten dolgozni, a technikai feladatok nagy figyelmet igényelnek. Tudják értelmezni a
feladatot. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével határozzuk meg a feladatokat. Pillangóúszás: Oldal delfin: Az úszó az oldalán fekszik, egyik kar magas, másik kar mély tartásban. Levegő vétel minden 4. tempóra. A mozgáscsípőből indul, kiterjedése egyéni. Az úszó a hasán fekszik, a két kar egymáson, a fej nem merülhet a víz alá. Ez a helyzet biztosítja, hogy az úszó ne felső testével delfinezzen. Ebben a helyzetben kénytelen csípőből indítva mozgást végezni. Fontos, hogy a lefeszített lábfejek ne emelkedjenek a víz fölé. A levegővétel a 2. vagy a 4. tempónál történjen.
Tudja, mikor melyik testrésze végez munkát. Tudja, érezze mi az eredménye a hibajavításnak. Tudja a tényleges feladatot végrehajtani, vagyis azt végezzék, amire az utasítás szólt, ne csak „valamit„ csináljanak.
Utóbbi gyakorlatot végeztethetjük úszódeszkával is. Egykaros pillangó: / mindkét karra gyakoroltatva/ Karok nyújtva elöl a fej mellett. Az egyik kar vízfogás, húzás szakasza az első delfin tempóra, a tolás és a levegő vétel a második delfinre esik. Folyamatos pillangóúszás, vízfogáskor a két kéz közel egymáshoz, majdnem váll szélességben. Húzás és tolás közben ügyelve a mindig álló vízfogásra a mozgás iránya nem egyenes vonalú. Indul a test középvonala felé hajlított karral, majd a combok irányába, teljesen nyújtott helyzetben azokra rásimulva. A fej nem bukhat le, de nem is maradhat emelt helyzetben a levegő vétel után. Levegő vétel minden kartempóra, a második lábtempóval megegyező ütemben. Hátúszás: Lábtempó: Háton fekvés helyzetében a karok a combok mellett, tenyerek lefelé néznek, enyhén „legyeznek„
Tudja pontosan végrehajtani a feladatot,a Háton fekvés helyzetében, mely menedékes, a két kar nyújtva, a nyújtott kar legyen nyújtott
felkarok a fülek mögött a tarkón helyezkednek el. Lábtempó közben figyelni kell arra, hogy a lábak enyhén hajlítottak, csípőből dolgoznak, lábfejek lefeszítettek. A láb mozgását a felszín alatt kell megállítani.
és ne félig nyújtott, tudjon különbséget tenni a kettő között.
Háton fekvés helyzetében az egyik kar vízfogás helyzetében, lefelé néző tenyérrel, a víz felszíne alatt kéttenyérnyivel. Másik kar a comb mellett úgy, hogy a kézhát a combra simul, kisujj felfelé néz. Egykaros hátúszás: Az úszó hátúszó lábtempót végez. Egyik kar nyújtva a comb mellett, kézhát a combhoz ér. A másik karral folyamatos kartempót végez, törekszik a mély vízfogásra, tolás a comb alatt fejeződik be. Másik karra is gyakoroltatva. Csúsztatással, kivárással úszás. Az úszó hátúszó lábtempót végez, karok nyújtva a fej mellett. Meghatározott szempontok szerint, / pl. egy bizonyos számú lábtempó / kartempó az egyik karral, majd a másikkal.
Tudja önuralommal végrehajtani a kivárásokat, legyen türelme a feladathoz.
Mellúszás: Lábtempó: Az úszó hason fekszik, karok elöl nyújtva, vagy egymáson. Folyamatos lábtempó, minden lábtempónál levegő vétellel.
Az úszó hason fekszik, karok a test mögött, kezek összefogva. Folyamatos lábtempó minden tempónál levegő vétellel.
Tudja mi a lényege a feladatnak, úgy végezze, ahogyan az utasítás szólt. Tudja pontosan értelmezni a feladatot.
Kartempó: Kartempó kiemelt fejjel, folyamatosan. Kartempó folyamatosan, minden második tempónál levegő vétellel. Kartempó folyamatosan minden tempónál levegő vétellel.
Tudja mit jelent a rövid és mit jelent a hosszú. Viszonyítási alap a lábtempók száma legyen.
Céltól függően segédeszköz használata lehetséges. Egy kartempó kettő lábtempó folyamatosan. . Egy kartempó egy mellúszó lábtempó, egy kartempó egy delfin
lábtempó. Gyorsúszás: Gyorsúszás, csúsztatással. / rövid, hosszú / / Az arányok meghatározásával változik a feladat célszerűsége. Tudjon különbséget tenni A rövid csúsztatás kar technikai és ritmusfejlesztő gyakorlat, a az egyenes vonalú mozgás, hosszú csúsztatás inkább lábgyakorlat./ és a jelen esetben végrehajtandó „S„ alakú Gyorsúszás oldalérintéssel. mozgás között. Gyorsúszás hónalj érintéssel. Egykaros gyorsúszás oldalérintéssel. Segédeszköz használata céltól függően.
Szárazföldi. Tornatermi foglalkozások. Az időjárás figyelembe vételével, lehetőség szerint szabadban végeztessük a gyakorlatokat, /elsősorban futásjellegű feladatokról van szó / a gyakorlatok természetének függvényében. Lehetőség szerint a talaj ne beton alapú legyen, legjobb a fűvel borított talaj. Általános hatású gimnasztikai gyakorlatok - egy és két lábas szökdelések - váltott karú karkörzések, karlengetések - karkeresztezések - páros karú karkörzések - törzsfordítások, - törzshajlítások, - törzsdöntések - törzskörzések - lábcserék és rugózások hajlított állásban és guggolásban Speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok /segítség nélkül és segítséggel végrehajtható gyakorlatok, az általános hatású gimnasztikai gyakorlatok sportág specifikus variációinak alkalmazása/ Kézi szer, és szergyakorlatok Labdával: /gumilabda, kézilabda, kosárlabda 1 és 2 kg. medicinlabda/ - gimnasztikai feladatok labdával gurítások - gurított labda vezetése kézzel, lábbal, segédeszközzel
Tudjanak 4 és 8 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat ütemezésre önállóan végrehajtani Tudjanak egyre több gyakorlatot segítség nélkül végrehajtani.
Tudjanak segítséggel történő lazításoknál figyelmesen dolgozni, kerüljék el a sérüléseket, a kellemetlen, fájdalmas érzések viseljék el. Tudjanak oldottan, feszültség nélkül játszani.
- labdavezetés váltott karral - egykezes és kétkezes átadások - földön pattintott átadások - célba dobások - játékos versenyek - cipelések, egy és több labdával, egy és többféle labdával Bottal: /fa / Általános és speciális gimnasztikai gyakorlatok, tartás-javító gyakorlatok. Szalag: Általános és speciális hatású gimnasztikai gyakorlatok tartásjavító gyakorlatok
Tornapad, /szekrénytető, zsámoly/ - hason fekvésben karhúzással továbbhaladás - fellépések és lelépések a pad /szekrénytető/lapjára, lapjáról - lassú futások a pad lapján - ferde padon fel és lemászások - ferde padon felfutások, leugrások szivacsba - zsámolyok tetején járások, gyors járások - zsámolyok közé lépéssel továbbhaladások - zsámolyok között szlalom futások - szökdelések zsámolyok lapján / egy és két lábas/ Bordásfal: - felmászások és lemászások - lefüggések, lógások - függeszkedve lemászások - vándormászás láb segítséggel - vándormászás rövidebb,/6-8 bordásfal tag/ távolságra - gimnasztikai gyakorlatok, tartásjavító gyakorlatok - lábemelések és lendítések Mászórúd és mászó kötél - érintő magasságban fogás, test megtartása segítséggel és segítségadás nélkül függésben. - függés két rúdon, illetve két kötélen - mászás, mászó kulcsolással kötélen és rúdon egyaránt - vándormászási kísérletek kis magasságban Egyéni, páros és társas gyakorlatok: - játékok feladatokkal, szerekkel Atlétikai mozgások: / egyszerűsített feladatok, folyamatosan közelítve az atlétikai
Tudják, hogy a játékosan, szorongás nélkül végzett feladatok sikeresebbek.
Tudják a feladatok végrehajtása közben elfoglalt helyzetüket tartani, legyenek képesek úgy tevékenykedni, hogy felvett helyzetükön ne változtassanak.
Tudjanak vigyázni társaikra. Tudják mi a szép és mutatós mozgás. Tudják leküzdeni félelmüket, amit a megváltozott térhatás és magasságból okoz. Tudják mozgósítani erejüket.
Tudják milyen fizikai állapotuk súlyukhoz képest. Tudják leküzdeni félelmüket.
mozgások szintjéhez/ futóiskola: - játékos utánzó feladatokkal - futások térd és sarokemeléssel - oldalazó futások / galopp-szökdelések / ugróiskola: - akadályok átugrása - felugrások - leugrások - egy és kétlábas ugrások - helyből távol és távolugrás - szökkenések, szökdelések - 3-5 lépésen át tartó sorozat ugrások
Tudjanak szépen harmonikusan mozogni.
Tudják ügyesen megoldani a feladatokat. Tudjanak figyelni a „légmunkák” utáni talajfogásra, zökkenő nélkül fussanak tovább.
dobóiskola: / különböző labdákkal / - dobások célba és távolba - összetett, kombinált feladatok Sor és váltóversenyek, játékok előkészítése, játékok: A sor és váltóversenyek anyagának, feladatainak összeállításánál fordítsunk figyelmet arra, hogy az egész szervezetre, testre ható összetett nagy figyelmet igénylő gyakorlatok kerüljenek. Ne csak karra, vagy ne csak lábra dolgozzanak a tanulók. Sokoldalúan válasszunk szereket. A tornatermi foglakozások tapasztalati és mérési úton szerzett adatainak felhasználása a kiválasztásban.
Tudjanak szabályosan versenyezni. Tudják elviselni, feldolgozni a vereséget. Tudják reálisan értékelni önmagukat, hasonlítsák össze eredményeiket másokéval.
II. Szakasz Alapozó szakasz Az idő szak fő feladatai: 1 2 3 4 5 6
Az alap állóképesség fejlesztése A technikai képzés, az ügyesség fejlesztése Gyorsaság fejlesztése / alapgyorsaság/ Játékos feladatokkal a játékigény kielégítése, felhasználása fejlesztésre Általános és speciális gimnasztikai gyakorlatok Versenyeztetés
A felkészülési munka tartalma: 1 Első makrociklus: -
állóképesség fejlesztése erőnlét növelése izmok lazaságának izületek hajlékonyságának fokozása technikai változások az időszak fő versenyei átmeneti időszak
2 Második makrociklus: -
állóképesség szinten tartása gyorsasági állóképesség fejlesztése egyénre tervezett erőfejlesztés technikai végrehajtás stabilizálása izmok lazaságának, izületek hajlékonyságának fokozása
-
az időszak fő versenyei átmeneti időszak
3 Harmadik makrociklus: -
speciális képességek fejlesztése állóképesség és gyorsasági állóképesség fokozása izmok lazaságának, izületek hajlékonyságának szinten tartása az időszak fő versenyei átmeneti időszak
5-6. évfolyam. Tananyag
Követelmények
Uszodában elvégzendő feladatok: Külön láb és kar gyakorlatok / segédeszközökkel / Együtt gyakorlatok /a felkészülési időszak feladatainak megfelelően/ Külön láb és kar gyakorlatok: Segédeszközök - úszó deszka - lábbója - lábgumi - teknőc - t. ellenállás
Tudják a tanulók, hogy az óra, az edzés anyagába beépített feladatok célját jelentőségét, akaraterővel küzdjék le a megállási kényszert, melyet a helyi izomelfáradás okoz. Tudják használni a segédeszközöket, és azt, hogy az eszközök az eredményesség, és nem a fegyelmezetlenség lehetőségeit szolgálják
Úszó deszkával: 400-800 m-es távokon úszásnemenkénti láb gyakorlatok 2 x 800 m gyors láb folyamatos vagy / közben aktív pihenő/ 2 x 8 x 100 m gyors láb 15 mp. pihenővel, az első sorozat után aktív pihenővel, ez a medence méretétől függően 1 vagy 2 hossz laza úszást jelent.
Tudjanak futóórával feladatokat végre hajtani. Tudják mi a pihenő idő jelentősége, a pihenő időben valóban pihenjenek. / a beszélgetéshez ugyanúgy oxigénre van
szüksége a szervezetnek, 2 x 8 x 100m vegyes láb folyamatos, 25 méteres medencében, mint az úszáshoz/ indulási idő 2:15 -2:30, az első sorozat után 1 v. két hossz laza úszás,vagy 2 x 4 x 200 m vegyes láb folyamatos a 4. után 1 v. 2 hossza laza úszás 8 x 4x50 m gyors láb, az indulási v. pihenő idő a versenyzők szintjének megfelelő, pl. az ötvenek között 10-15mp. pihenővel, minden 4x50 m után aktív v. passzív pihenő kb.11.5 perc, vagy aktív pihenő Lábbójával, vagy lábgumival / kargyakorlatok/ 400-800 m-es távokon úszásnemenkénti kar gyakorlatok, 800 m gyors kar folyamatos vagy 4x 4 x100 m vegyes kar, / 25 méteres medence / indulási idő 2 perc a sorozat után aktív pihenő vagy 4x400 m vegyes kar, a kettő között 1 v. 2 hossz laza úszás Tenyérellenállással: Használhatjuk csak karral történő úszásoknál, más segédeszközzel együtt, de használhatjuk együtt úszásnál is időszaki feladatok elvégzésére és a technika javítására. 4 x 4x200 m vegyes kar, TE.+lábbója indulási idő 4:15 - 4:30, a sorozatok közben 1 v. 2 hossza laza úszással. 10 x 100 gyors TE.+lábbója 15 mp. pihenővel vagy 10 x 100 gyors TE indulási idő 1:45-1:55 beugrások a vízbe, fogójátékok, pl. sarokfogó - páros és társas gyakorlatok, pl. társ, tárasak húzása csak karral, segédeszközökkel Együtt gyakorlatok: rajtok és fordulók gyakorlásának beépítése távközi feladatokba, pl. 8 10 m lendületes ráúszás után fordulók távközi úszás közben feladatok, pl. tempószámolás, a futóóra használata, a teljesítés időeredményének folyamatos figyelése A tempószám /kar/ és a haladási sebesség mérésére az alábbi próbát alkalmazzuk:
Tudják mit jelent a tempószám, és tudják számolni.
1. Az úszó maximális sebességgel úszik 25 m-t vízből indulva, faltól való elrugaszkodással. 2. Az óra akkor indul el amikor az úszó lába elhagyja a falat. 3. Az óra akkor áll meg, amikor az úszóm keze megérinti a falat. 4. Számoljuk a megtett tempók számát.
Tudják, milyen összefüggések vannak a tempószám és a sebesség, továbbá az elfáradás és a tempószám között
Mérés kézzel, stopperórával történik. A leúszott távot elosztjuk a mért időeredménnyel. Pl. az úszó 25 m-t úszott gyorson, 25 mp. alatt teljesítette, közben 13 tempót tett meg 25:15 = 1.66 / m / sec. vagyis az úszó 1mp. alatt, 1.66 métert tesz meg Pl. 3000 m gyorsúszás, 200 m lendületes 200 m csúsztatás 2x10 x 100 m gyors indulási idő 1:45-1:55, a 10. után 400 m laza hátúszás
Tudják a technikai feladatokat nagy figyelemmel végrehajtani, akarjanak figyelmesen dolgozni.
2 x 400 m mellúszás teknőccel, közben 2’ pihenő A technikai gyakorlatokat az edzés első részében végezzük, végeztessük, amikor a szervezet még viszonylag pihent. Az úszásnemek technikájának javítása: Az együtt gyakorlatok egyik, sok évig tartó feladata a technika javítása. A technika javításánál egyik nagyon fontos szempont, az utasítás legyen rövid és célratörő. Mindig csak egy hibát / a legsúlyosabbat / javítsuk. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével határozzuk meg a feladatokat.
Tudják, mikor melyik testrésze végez munkát. Tudják mi az eredménye a hibajavításnak, vegyék észre a tanuló, hogy jobb technika könnyebb végrehajtást, gyorsabb haladást tesz lehetővé. Tudja a tényleges feladatot végrehajtani.
Pillangóúszás: Oldal delfin: Az úszó az oldalán fekszik, egyik kar magas, másik kar mély tartásban. Levegő vétel minden 4. tempóra. A mozgáscsípőből indul, kiterjedése egyéni, keresni kell a dinamikai összefüggése Az úszó a hasán fekszik, a két kar egymáson, a fej nem merülhet a víz alá. Ez a helyzet biztosítja, hogy az úszó ne felső testével delfinezzen. Ebben a helyzetben kénytelen csípőből indítva mozgást
Tudja, hogy, gondolkodva tanulja meg a helyes mozgást.
végezni. Fontos, hogy a lefeszített lábfejek ne emelkedjenek a víz fölé. A levegővétel a 2. vagy a 4. tempónál történjen. Utóbbi gyakorlatot végeztethetjük úszódeszkával is. Egykaros pillangó: /mindkét karra gyakoroltatva/ Karok nyújtva elöl a fej mellett.
Tudjon pontosan feladatot végrehajtani, nyújtott kar legyen nyújtott és ne félig Az egyik kar vízfogás, húzás szakasza az első delfin tempóra, a nyújtott, tudjon különbséget tolás és a levegő vétel a második delfinre esik. tenni a kettő között. Folyamatos pillangóúszás, vízfogáskor a két kéz közel egymáshoz, majdnem váll szélességben. Húzás és tolás közben ügyelve a mindig álló vízfogásra a mozgás iránya nem egyenes vonalú. Indul a test középvonala felé hajlított karral, majd a combok irányába, teljesen nyújtott helyzetig azokra rásimulva. A fej nem bukhat le, de nem is maradhat emelt helyzetben a levegő vétel után. Levegő vétel minden kartempóra, a második lábtempóval megegyező ütemben. Hátúszás: Lábtempó: Háton fekvés helyzetében a karok a combok mellett, tenyerek lefelé néznek, enyhén „legyeznek„
Tudja önuralommal végrehajtani a kivárásokat, legyen türelme a feladat pontos végrehajtására.
Tudják pontosan végrehajtania az Háton fekvés helyzetében, mely menedékes, a két kar nyújtva, a utasításokat melyek a technikai hibák javítását felkarok a fülek mögött a tarkón helyezkednek el. szolgálják. Lábtempó közben figyelni kell arra, hogy a lábak enyhén hajlítottak, csípőből dolgoznak, lábfejek lefeszítettek. Tudjanak visszajelzéseikkel A láb mozgását a felszín alatt kell megállítani. segíteni a hibák javításában. Háton fekvés helyzetében az egyik kar vízfogás helyzetében, lefelé néző tenyérrel, a víz felszíne alatt kéttenyérnyivel. Másik kar a comb mellett úgy, hogy a kézhát a combra simul, kisujj felfelé néz. Egykaros hátúszás: Az úszó hátúszó lábtempót végez. Egyik kar nyújtva a comb mellett, kézhát a combhoz ér. A másik karral folyamatos kartempót végez, törekszik a mély
vízfogásra, tolás a comb alatt fejeződik be. Másik karra is gyakoroltatva. Csúsztatással, kivárással úszás: Az úszó hátúszó lábtempót végez, karok nyújtva a fej mellett. Meghatározott szempontok szerint, / pl. egy bizonyos számú lábtempó / kartempó az egyik karral, majd a másikkal.
Tudjanak kényszerhelyzetben feladatot végezni.
Mellúszás:
Tudjanak figyelni a kartempó és a lábtempó kapcsolatra./ van egy szabad lábtempó /
Lábtempó: Az úszó hason fekszik, karok elöl nyújtva. Folyamatos lábtempó, minden lábtempónál levegő vétellel. Az úszó hason fekszik, karok a test mögött összefogva. Folyamatos lábtempó minden tempónál levegő vétellel. Kartempó: Kartempó kiemelt fejjel, folyamatosan. Kartempó folyamatosan, minden második tempónál levegő vétellel. Kartempó folyamatosan minden tempónál levegő vétellel. Céltól függően segédeszköz használata lehetséges. Egy kartempó kettő lábtempó folyamatosan. Egy kartempó egy mellúszó lábtempó, egy kartempó egy delfin lábtempó. Gyorsúszás: Gyorsúszás, csúsztatással /rövid, hosszú/. /Az arányok meghatározásával, változik a feladat célszerűsége. A rövid csúsztatás kar technikai és ritmusfejlesztő gyakorlat, a hosszú csúsztatás inkább lábgyakorlat./ Gyorsúszás oldalérintéssel. Gyorsúszás hónalj érintéssel. Egykaros gyorsúszás oldalérintéssel. Segédeszköz használata céltól függően. Megyei versenyek, diákolimpiai versenyek, országos
Tudjanak gyermek
bajnokságok
korcsoportban minél több versenyszánban az országos bajnokságon indulási jogosultságot biztosító szintidőt teljesíteni. Tudjanak egy-két versenyszámban „A” vagy „B” döntőbe kerülni.
Szárazföldön: különböző kiinduló helyzetekből jelre történő reagálás. Pl. Kh. hason fekvés, karok ”magas tarás” helyzetében, fej a feladat végrehajtásának irányában. jelre / síp / gyors felállással és futással a rajtvonaltól 5 m re elhelyezett tárgy megérintése
Tudjanak jelre késlekedés nélkül reagálni. Tudjanak, tanuljanak meg koncentrálni az adott feladatra.
Vízben: Az előbbi képességek fejlesztésének legjobb lehetőségei a rövid sprintgyakorlatok és a váltóversenyek. A reakcióidő javítása jelre történő rajt gyakorlatokkal érhető el. Rajtvizsgálat 10 m-es távon: 1. Egy kötelet feszítünk ki 10 méterre a faltól. 2. Az úszó rajtkőről, szabályos indítással, rajtfejessel indul, és maximális sebességgel úszik, amíg át nem úszott a kötél alatt. 3. Az úszó három kísérletet tesz.
Tudjon maximális teljesítményt nyújtani.
A három próba időeredményeiből átlagot számítunk. Többszöri mérés eredményének összehasonlításával válasz kaphatunk a rajtok gyakoroltatásának eredményességéről. A próbát kiegészítve a rajt reakció mérésével valamint a fordulók mérésével, további adatokat kaphatunk. Reakció idő mérése: 1. Az úszó a rajtkőről indul rajtjelre. 2. Megmérjük a rajtjel és a jajt kő elhagyása közötti időt, ez adja a versenyző reakció idejét.
Tudjon azonnal reagálni az indító jelre.
Forduló vizsgálat: 1. Egy kötelet feszítünk ki a faltól 5 m-re 2. Az úszó 10 m távolságról maximális sebességgel úszik rá a falra, megfordul és visszaúszik a kiindulási helyére. 3. három kísérletet tesz
Tudjon úgy feladatot végezni, hogy a mérés eredménye reális és használható legyen.
A három próbát célszerű együtt használni.
Tudja, hogy a forduló a verseny része. Tudják a tanulók, hogy a
Szárazföldi. Tornatermi foglalkozások:
- általános hatású /bemelegítő/ gimnasztikai gyakorlatok, - speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok, /különös figyelemmel a váll, a csípő és a boka ízületekre/ - egyéni, páros és társas gyakorlatok - sor és váltóversenyek
bemelegítő gimnasztikai gyakorlatoknak mi a célja. Tudják, értsék meg, mi a különbség a bemelegítő és a speciális gimnasztikai gyakorlatok között, mi a lazító gimnasztika célja.
- eszköz, szer és kézi szer, gyakorlatok - atlétikai mozgások Egyéni, páros és társas gyakorlatok: - bordásfalon vándor-mászás, - ferde padon fel és lemászások - padon, zsugorhelyzetben való átlendülések jobbra ill. balra - talajon / parketta / játékos utánzó feladatok - sánta róka - pókjárás - rákjárás - négykézláb futás - fókajárás - kúszások, mászások, talicska - talajon gurulások, támaszfeladatok, statikus elemek - gyűrűn függések, lengések, egyszerű elemek - korláton támaszban továbbhaladás, szökkenés, lengés - nyújtón húzódzkodás, lengések
Tudják, hogy a szerekkel és eszközökkel, valamint eszközökön végzett munka veszélyes. Értsék meg, hogy a fegyelmezett munka, mások testi épségének megóvása, fontos, kötelező feladat.
Sor és váltóversenyek, sportjátékok: A sor és váltó versenyek alkalmasak arra, hogy módszeresen, sokoldalúan fejlesszünk minden izomcsoportot, játék közben. Alkalmazhatjuk az edzés fő részében, de a foglalkozás végén alkalmazva betölti játék szerepét is, miközben további képességeket fejleszthetünk. A labdával végezhető feladatoknál olyan feladatokat is végeztessünk melyeket lábbal, és nem karral kell végrehajtani. Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda játék.
Tudják betartani a szabályokat.
Eszköz, szer és kézi szergyakorlatok: A szerek és eszközök alkalmazásánál ne feledkezzünk arról a tényről, hogy sportági sajátosság a folyamatos ellenállás leküzdése, ezért igyekezzünk olyan feladatokat összeállítani, melyek ezt képesek szimulálni, viszonylag folyamatos végrehajtást igényelnek.
Tudják mi a lényege a páros és társas gyakorlatoknak, érezzék veszélyeit, végezzék a feladatokat fegyelmezetten.
A 11-12 évesek esetében ezek a szerek és eszközök, / labdák, karikák, karika, gumikötél, bordásfal, pad, szekrény stb./ az életkorhoz illőek legyenek
Tudjanak figyelni munkavégzés közben társaikra is, legyenek képesek megosztott figyelemmel feladatokat végrehajtani.
Tudják a győzelmet és a vereséget helyén kezelni.
Atlétikai mozgások: Futóiskola: - dzsoggolás - szkippelés- kifutásokkal - lengyel szkipp - futások térdemeléssel - futások sarokemeléssel - átfutások zsámolyokon - szivacsfutások 10 15 m távon - oldalazó futások mindkét irányba
Tudjanak atlétikusan mozogni. Tudják a lendítéseket, emeléseket pontos végrehajtani.
Ugróiskola: - egy és kétlábas szökdelések - sorozat ugrások, 3-as 5-ös - sorozatugrások zsámolyokon - helyből távol és távolugrás - lépés kombinációk / bal-páros, jobb-páros stb. - felugrások zsámolyokra, szekrény tetőkre - leugrások, mélybeugrások, szekrényről szivacsra
Tudjanak a lábváltásokkor minél hosszabb repülő fázisokat végrehajtani.
Dobóiskola: - 1-2-3 kg-os medicinlabdával - egyéni gyakorlatok - páros gyakorlatok - különböző átadási formákkal - hajítások és lökések
Tudják mi a különbség a hajítás és lökés között.
Az időszaknak megfelelő futástávok alkalmazása. Mezei futóversenyek. Cooper teszt, évente legalább két alkalommal.
Tudjanak a leérkezéskor után mozgással csillapítani.
Tudják, hogy nem csak az eldobás, hanem az elfogás, elkapás is fontos feladat
7-8. évfolyam
A felkészülési munka tartalma: 1 Első makrociklus: - állóképesség fejlesztése - erőnlét növelése - izmok lazaságának izületek hajlékonyságának fokozása - technikai változások - az időszak fő versenyei - átmeneti időszak
2. Második makrociklus: - állóképesség szinten tartása - gyorsasági állóképesség fejlesztése - egyénre tervezett erőfejlesztés - technikai végrehajtás stabilizálása - izmok lazaságának, izületek hajlékonyságának fokozása - az időszak fő versenyei - átmeneti időszak
3. Harmadik makrociklus: - speciális képességek fejlesztése - állóképesség és gyorsasági állóképesség fokozása - izmok lazaságának, izületek hajlékonyságának szinten tartása - az időszak fő versenyei - átmeneti időszak
Tananyag
Követelmények
Uszodában elvégzendő feladatok: Külön láb és kar gyakorlatok segédeszközökkel Együtt gyakorlatok Külön láb és kargyakorlatok segédeszközökkel Segédeszközök: - úszó deszka - lábbója - lábgumi - teknőc - t. ellenállás Úszó deszkával: 400-800 m-es távokon úszásnemenkénti láb gyakorlatok Pl. 2 x 800 m gyors láb folyamatos vagy / közben aktív pihenő/ 2 x 8 x 100 m gyors láb 15 mp. pihenővel, az első sorozat után aktív pihenővel, ez a medence méretétől függően 1 vagy 2 hossz laza úszást jelent.
Tudják leküzdeni a hosszú időtartamú terhelések következtében fellépő monotóniát. Tudjanak a futó óra használata közben pulzust mérni.
2 x 8 x 100m vegyes láb folyamatos, 25 méteres medencében, indulási idő 2:15-2:30, az első sorozat után 1 v. két hossz laza úszás 2 x 4 x 200 m vegyes láb folyamatos a 4. után 1 v. 2 hossza laza úszás 8 x 4x50 m gyors láb, 10-15mp. pihenővel, minden 4x50 m után aktív v. passzív pihenő kb.1-1.5 perc. Lábbójával, vagy lábgumival / kargyakorlatok/: 400 – 800 m-es távokon úszásnemenkénti kar gyakorlatok, 800 m gyors kar folyamatos vagy 4x 4 x100 m vegyes kar, indulási idő 2 perc a sorozat után aktív pihenő vagy 4x400 m vegyes kar, a kettő között 1 v. 2 hossz laza úszás Tenyérellenállással Használhatjuk csak karral történő úszásoknál, más
Tudják figyelni a futóórát,
segédeszközzel együtt, de használhatjuk együtt úszásnál is időszaki feladatok elvégzésére, a technika javítására.
miközben más egyéb feladatra koncentrálnak.
4 x 4x200 m vegyes kar, TE.+lábbója indulási idő 4:15-4:30, a sorozatok közben 1 v. 2 hossza laza úszással. 10 x 100 gyors TE.+lábbója 15 mp. pihenővel vagy 10 x 100 gyors TE indulási idő 1:45-1:55 beugrások a vízbe, fogójátékok, pl. sarokfogó - páros és társas gyakorlatok, pl. társ, tárasak húzása csak karral történő úszással, segédeszközökkel Együtt gyakorlatok: Az edzésfeladatok legnagyobb részét karral és lábbal történő együtt úszásokkal végezzük. Az úszásnemek technikájának javítása: Az együtt gyakorlatok egyik sok éven áttartó feladata a technika javítása. A technika javításánál egyik nagyon fontos szempont, az utasítás legyen rövid és célratörő. Mindig csak egy hibát / a legsúlyosabbat / javítsuk. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével határozzuk meg a feladatokat. Pillangóúszás: Oldal delfin: Az úszó az oldalán fekszik, egyik kar magas, másik kar mély tartásban. Levegő vétel minden 4. tempóra. A mozgáscsípőből indul, kiterjedése egyéni. Az úszó a hasán fekszik, a két kar egymáson, a fej nem merülhet a víz alá. Ez a helyzet biztosítja, hogy az úszó ne felső testével delfinezzen. Ebben a helyzetben kénytelen csípőből indítva mozgást végezni. Fontos, hogy a lefeszített lábfejek ne emelkedjenek a víz fölé. A levegővétel a 2. vagy a 4. tempónál történjen. Utóbbi gyakorlatot végeztethetjük úszódeszkával is.
Tudják, mi számukra a megfelelő tempószám az adott úszásnemben, ehhez milyen időeredmény tartozik.
Egykaros pillangó: /mindkét karra gyakoroltatva/ Karok nyújtva elöl a fej mellett. Az egyik kar vízfogás, húzás szakasza az első delfin tempóra, a tolás és a levegő vétel a második delfinre esik. Folyamatos pillangóúszás, vízfogáskor a két kéz közel egymáshoz, majdnem váll szélességben. Húzás és tolás közben ügyelve a mindig álló vízfogásra a mozgás iránya nem egyenes vonalú. Indul a test középvonala felé hajlított karral, majd a combok irányába, teljesen nyújtott helyzetben azokra rásimulva. A fej nem bukhat le, de nem is maradhat emelt helyzetben a levegő vétel után. Levegő vétel minden kartempóra, a második lábtempóval megegyező ütemben. Tudják mit jelent a pontos végrehajtás, a nyújtott kar legyen nyújtott és ne félig Lábtempó: nyújtott, tudjon különbséget Háton fekvés helyzetében, mely menedékes, a két kar nyújtva, a tenni a kettő között. felkarok a fülek mögött a tarkón helyezkednek el. Tudjon úgy Lábtempó közben figyelni kell arra, hogy a lábak enyhén lábtempózni,hogy a térd hajlítottak, csípőből dolgoznak, lábfejek lefeszítettek. nem kerül a víz fölé, és a A láb mozgását a felszín alatt kell megállítani. sarok nem indít mozdulatot. Háton fekvés helyzetében az egyik kar vízfogás helyzetében, Tudjon feladatot végezni lefelé néző tenyérrel, a víz felszíne alatt kéttenyérnyivel. Másik kar a comb mellett úgy, hogy a kéz-hát a combra simul, úgy, hogy a két végtag munkája más. kisujj felfelé néz. Hátúszás:
Egykaros hátúszás: Az úszó hátúszó lábtempót végez. Egyik kar nyújtva a comb mellett, kézhát a combhoz ér. A másik karral folyamatos kartempót végez, törekszik a mély vízfogásra, tolás a comb alatt fejeződik be. Másik karra is gyakoroltatva. Csúsztatással, kivárással úszás.
Tudjon, megszokott mozdulatsort késleltetni.
Az úszó hátúszó lábtempót végez, karok nyújtva a fej mellett. Meghatározott szempontok szerint, / pl. egy bizonyos számú lábtempó / kartempó az egyik karral, majd a másikkal. Mellúszás:
Tudjon úgy feladatot
Lábtempó: Az úszó hason fekszik, karok elől nyújtva. Folyamatos lábtempó, minden lábtempónál levegő vétellel.
végrehajtani, hogy azt nem teszi könnyebbé más mozgás beiktatásával ./pl.: karral nem segít rá /
Az úszó hason fekszik, karok a test mögött összefogva. Folyamatos lábtempó minden tempónál levegő vétellel. Kartempó: Kartempó kiemelt fejjel, folyamatosan. Kartempó folyamatosan, minden második tempónál levegő vétellel. Kartempó folyamatosan minden tempónál levegő vétellel. Egy kartempó kettő lábtempó folyamatosan. Egy kartempó egy mellúszó lábtempó, egy kartempó egy delfin lábtempó. Folyamatos mellúszás. Gyorsúszás: Gyorsúszás, csúsztatással. / rövid, hosszú / /Az arányok meghatározásával változik a feladat célszerűsége. A rövid csúsztatás kar technikai és ritmusfejlesztő gyakorlat, a hosszú csúsztatás inkább lábgyakorlat./ Gyorsúszás oldalérintéssel. Gyorsúszás hónalj érintéssel. Egykaros gyorsúszás oldalérintéssel. Megyei és országos versenyek, nemzetközi versenyek
Tudja mi a célszerű egy feladat végrehajtása közben, pl.: feleslegesen nem emelkedünk ki a vízből, csak annyira, hogy levegőt tudjunk venni Tudja mi a kapcsolat a kartempó és lábtempó között. Tudja önuralommal végrehajtani a kivárásokat, legyen türelme a feladathoz. Tudják pontosan végrehajtania az utasításokat melyek a technikai hibák javítását szolgálják. Tudjanak a lehető leggyorsabban visszaállni a korábbi edzés ritmusra.
Tudják akaraterővel leküzdeni a kellemetlen érzést, amit az oxigén hiánya okoz. Tudjanak folyamatosan megállás nélkül munkát végezni. Serdülő korcsoportban tudjanak minél több versenyszámban az országos bajnokságra indulási jogosultságot biztosító szintidőt úszni. Legyenek képesek egy-két versenyszámban „A” vagy „B” döntőbe kerülésre..
Szárazföldi, tornatermi foglalkozások: .- általános hatású gimnasztikai gyakorlatok, - speciális nyújtó lazító gimnasztikai gyakorlatok, - szereken és eszközökkel végzett gyakorlatok - sor és váltóversenyek, sportjátékok
Tudjanak önállóan gimnasztikát vezényelni és végrehajtani.
Általános hatású gimnasztikai gyakorlatok. /ajánlott gyakorlati sorrendiség, könnyű láb, kar, váll, törzs és nehéz lábgyakorlatok/ Speciális hatású gimnasztikai gyakorlatok. / különös figyelemmel a váll és csípő, és a boka ízületre/ Szereken és eszközökkel végzett gyakorlatok: - kötélen mászások, vándormászások - bordásfalon vándor-mászás, - ferde padon fel és lemászások - padon, zsugorhelyzetben való átlendülések jobbra ill. balra - kúszások, mászások, talicska - talajon gurulások, támaszfeladatok, statikus elemek - gyűrűn függések, lengések, egyszerű elemek - korláton támaszban továbbhaladás, szökkenés, lengés - nyújtón húzódzkodás, lengések
Tudják, hogy a szerek, és eszközök nem utasítás szerinti használata balesetet okozhat, a figyelem irányuljon a társak és önmagunk testi épségének megőrzésére.
Tudjanak szabályosan Sor és váltóversenyek, sportjátékok: játszani. A sor és váltó versenyeket ebben a korcsoportban már ritkábban alkalmazzuk. Helyette inkább a sportjátékok szerepe nő meg Tudják az adott sportjáték Alkalmazhatjuk az edzés fő részében, de a foglalkozás végén szabályait. alkalmazva betölti játék szerepét is, miközben további képességeket fejleszthetünk. A labdával végezhető feladatoknál
olyan feladatokat is végeztessünk melyeket lábbal, és nem karral kell végrehajtani.
Tudják kezelni a sikert és a kudarcot egyaránt.
Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda játék Atlétikai mozgások Futóiskola: - dzsoggolás - szkippelés- kifutásokkal - lengyel szkipp - futások térdemeléssel - futások sarokemeléssel - átfutások zsámolyokon - szivacsfutások 10 15 m távon - oldalazó futások mindkét irányba Ugróiskola: - egy és kétlábas szökdelések - sorozat ugrások, 3 as 5 ös - zsámolyfutások - sorozatugrások zsámolyokon - helyből távol, és távolugrás - lépés kombinációk / bal-páros jobb-páros stb./ - felugrások zsámolyra, szekrény tetőre - leugrások, mélybeugrások, - szekrényről szivacsra
Tudjanak atlétikusan mozogni. Tudjanak a sorozatokban az atlétikára jellemző 3-5-7-es lépésszámokra dinamikusan ellépni.
Tudják növelni a repülési fázisokat.
Dobóiskola: - 1-2-3 kg-os medicinlabdával - medicin gimnasztika - egyéni gyakorlatok - páros gyakorlatok - különböző átadási formákkal - hajítások és lökések Cooper teszt évente legalább két alkalommal. Tudják az atlétikai versenyszámokat szabályosan végrehajtani. Tudják összehasonlítani korábbi futó teljesítményüket a mostanival.
Vízilabda 1. korcsoport Évfolyam: 2-4. Korosztály: 8-10 év Célok: Az első korcsoport képzésének legfőbb célja és feladata – nemtől függetlenül - az uszodai életbe, a sportági oktatási folyamatba szoktatás, - a sportolás, a sportág képzési rendszerének, tanulási - oktatási folyamatának megszerettetése. Ezen túl: - az elkövetkezendő sportolói életszakasz személyiségformálásához szükséges vízilabdázás szempontú szervezeti, formai és higiéniai alapozás; - a gyerekek, sportági elemek tanításával-, mozgástevékenységgel történő testi és szellemi terhelése, alkalmazkodási folyamatok kiváltása, kialakítandó edzettségük előfeltételeként; - általános ügyesség fejlesztés – élményeket, örömöt-szórakozást jelentő tanulás-tanítási folyamatban; - a sportolni kezdő tanulók sportági alapképzettségének megközelítőleg azonos szintre hozása, a viszonylag homogén tanulócsoportikialakítása érdekében.
Képzési tartalmak, Tananyag
Követelmények, értékelés
Feladatok, módszerekmegjegyzés
1. Általános képességfejlesztés, és kiegészítő szárazföldi képzés
A korosztály számára legfontosabb követelmény az edzéslátogatás rendszerességének, az uszodai élet írott és íratlan szabályainak tudomásul vétele, azokhoz való alkalmazkodás. A különböző edzésfeladatok végzése során a kezdő sportolók tanuljanak meg olyan fegyelmi normakövetést, ami a közösen, a közösségben végzett munkához minimálisan szükséges. Jellemezze magatartásukat figyelem, tudatos törekvés az előírt sportági tartalmak befogadására, az edző vezető szerepének feltétel nélküli elfogadása.
a.) A foglalkozások megtartásához szükséges fegyelmi viszonyok, alaki elvárások kialakítása. b.) Gimnasztika - 1 - 8 ütemű általános hatású szabadgyakorlati alapformájú szabadgyakorlatok, - általános szárazföldi bemelegítés a gimnasztika mozgás rendszerével szer nélkül, - gimnasztika bemelegítés képességfejlesztést szolgálva, - általános lazítás-nyújtás (aktív-passziv formák tanulása, gyakorlása). c.) Általános törzs, kar, láb és hangsúlyozottan has-hát (1:1,5 arányú) izomerősítés. d.) Futások - rövid távú gyors futások, vágtafutások irányváltoztatással is (10-40 m fiúk-lányok). e.) Ugrások, szökdelések - fokozatosan növekvő erő szükséglet jellegű szökdelések, ugrások (1-30 mp) saját erőbeosztással. Az általános és speciális f.) Gyermekjátékok, labdajátékok tanítása, képességek fejlesztése sportági előkészítésre felhasználása. területeken, dokumentálható módon érjenek el 2. Speciális sportági teljesítménynövekedést, képességfejlesztés mozgáskoordinációjuk, végtagjaik a.) Futások - úszások összerendezettsége jól - hosszú távú futások – úszások saját érzékelhetően fejlődjön. tempóban (maximum 2-3000 m futás, 400 – 1500 m úszás lányok; 4-5000 m futás, 400 – 2000 m úszás fiúk), - fogójátékok, különböző sor és váltó versenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal szárazföldön és vízben. b.) Dobások-, hajítások-, vetések c.) egy- és kétkezes dobások-, hajítások-, vetések gyermek méretéhez és erejéhez igazodó kis súllyal (gyorserő fejlesztése, maximum o.5 kg) szárazföldön és vízben (fiúk, lányok), - kislabda hajítás, célzás álló-, és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat, objektumokat képezve
Az edző-, nevelő fő feladatai: - barátságos, családias, gondoskodó, örömkeltő, de szükség szerint szigorú légkör megteremtése az elkövetkezendő sportolói élet feltételeként, - a higiéniai feltételek és magatartás ellenőrzése, számonkérése, - képszerű magyarázatokkal kísért, mindennemű sportági technika tökéletes bemutatása, folyamatos „kell” értékhez igazító hibajavítás, - korrekt, pártatlan játékvezetés. Állandó verbális tájékoztató értékeléssel és demonstráción alapuló közléssel, akár kényszerhelyzeteket is állító oktatással, akadályozzuk meg a rossz technikai végrehajtás kialakulását, rögzülését. Javasolt a deduktív (direkt) irányítás alkalmazása (bemutatás - gyakorlás folyamatos hibajavítással, majd a célgyakorlat minőségi megjelenésének finomítása). Életkori sajátosságok az oktatási-képzési
szárazföldön és vízben, - a céltárgy mozgásának és sebesség viszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése szárazföldön – vízben. d.) Labdás sportjátékok tanítása - sportági előkészítésre felhasználása.
folyamatban
3. Úszás
Az úszás sportági technikáit alapszinten sajátítsák el. a.) Gyorsúszás technikája, kar-lábmunka Legyenek képesek az edzői összehangolása szóbeli, vagy vizuálisan b.) Mellúszás technikája, kar-lábmunka értelmezhető hibajavítást, összehangolása útmutatást értelemszerűen c.) Hátúszás technikája követni, mozgásukat ennek - páros karú hátúszás. szellemében javítani, d.) Pillangóúszás technikája módosítani. e.) Egyéb úszásmódok Sajátítsák el a reprodukálás - oldalúszás alapjai, szintjén a megfelelő kar- csúsztatás variációk, lábmunka mozgásszerkezeti - úszásfajták szerint külön-külön kar és jellemzőit, kapcsolva a lábtempó variációk, folyamatos és mozgássor - kivárásos gyorsúszás. törést nem okozó levegő f.) Helyes felállás a vízben – vízszintes vétellel. Mozgásuk legyen helyzetből a függőleges alaphelyzet harmonikus és jól elfoglalásával - váltott lábbal taposás, szinkronizált. A taposás, a - víztaposás váltott lábbal, karmunkával függőleges testhelyzetben összhangban, g.) toló lábtempó-, vagy taposó láb-csúsztatás való mozgás, fordulatok folyamatos alkalmazása ne vízszintes testhelyzetben, jelentsen gondot számukra. h.) különböző kiemelkedési és ugrás gyakorlatok a vízben, taposó lábmunkával. Tudjanak a különböző úszás i.) Rajtolás, fordulás, megállás, technikák alkalmazásával 1 irányváltoztatás óra időtartamban 1000 – j.) Labdavezetés technikája. 1200 m-t leúszni.
4. Labdatechnika 4.1. Alaptechnika szint a.) Labda felvétele a vízről alá nyúlással. b.) Labdafogás – a kapus labdafogása. c.) Levegőben szálló labda megfogása egy kézzel. d.) A labda átvétele és továbbítása folyamatosan, a levegőben. e.) Érkező labda lekezelése (pontatlanul érkező labda helyes helyzetbe hozása). 4.2. Labda dobások-átvételek
A labdatechnika elsajátításában ismerjék meg a labdaátadások-átvételek megfelelő dinamikai és egyensúlyi viszonyait. Nyílt utánzással tudjanak dobást-átadást, változó térkihasználó mozgással véghezvinni. A felső dobás kiindulási helyzetét (a könyök mindig a víz fölött
Az új környezet, új nevelők, új feladatok adta életritmus, életmód komoly alkalmazkodási feladatot jelent számukra. Az edzésfolyamat megkezdése, az azzal együtt járó rendszeresség és fegyelmi normák megismerése nem minden gyerekben vált ki kellemes érzést. A gyerekeknek mindenfajta játék, versenyzés komoly pszichés stressz helyzetet jelent. Izgalmukból és képzettségbeli hiányosságaikból fakadóan megoldásaikban sok hibás döntést hoznak, mindenfajta mozgáshibát követnek el. Félnek a bizonytalan helyzetekben várható kudarctól, aminek következtében újabb hibákat követnek el, ami esetleg gátlások kialakulásának szintjére generálódik. Módszertanilag javasolt a nagyfokú türelem a gyerekekhez való hozzáállásban. A játékos foglalkoztatási formák alkalmazása közben szükséges a pozitívumokra koncentrálás, dicséret de a jutalmazás erősen
a.) Egykezes felső átadás - előre irányuló felső dobás, állásban és mozgás közben - függőleges („álló”) testhelyzetben, - labdaátvétel után testfordulással az átadás irányába. b.) Fej feletti területre, szemből érkező labda átvétele c.) Fej feletti területre, oldalról érkező labda átvétele d.) Fej feletti területre, de a fej elé érkező labda átvétele - dobókézzel ellentétes oldalról érkező labda átvétele bevétellel - dobókézzel megegyező oldalról érkező labda lekezelése törzsfordítással vagy anélkül, érte nyúlással, a sebességet tompítva bekísérés dobó helyzetbe e.) Fej vonala alá érkező labda átvétele szemből. f.) Fej vonala alá érkező labda átvétele oldalról, g.) Páros és többszemélyes adogatás különböző távolságokban, - labdaátadások-, fogadások (rövid távú 1-3 m, közepes távú 3-6 m távolságokba), - átadás „szögbe” - labdafogadás-átvétel „szögből”, - átadás 180º fordulással mindkét irányba külön-külön mindkét kézzel, - labdaátvétel és továbbítás teljes fordulással mindkét irányba. 4.3. Társas labdakezelési gyakorlatok - páros leúszás folyamatos átadásokkal, 4-5 m egyéni labdavezetés után, - úszó játékos elé való labdatovábbítás, 4.4. Kapura lövések Felső dobással kapura lövés Kapura lövések helyből és mozgásból - egyéni lövéstechnikai gyakorlatok, - leúszások után, különböző távolságról kapura lövések, ívelések.
5. Taktika a.) Csoportosan, akár csapatokra osztott, testnevelési játékok - labdafogyasztók, kiszorítók, pontszerző
legyen), és a dobás ritmikai jellemzőit sajátítsák el, jellemzően tudják megismételni a jó végrehajtást. Az úszásból történő felállást és a viszonylag pontos passzolást, társ indítását legyenek képesek megvalósítani.
csökkenthető. A fokozódó önfegyelemre nevelés jelenjen meg a tanári elvárások betartatásában. A kezdődő csoport hierarchiák alakulását hagyjuk spontán módon fejlődni, de a fizikai erőszak durvább megjelenését akadályozzuk. A tanítás során felmerülő szabályok, törvényszerűségek mechanikusan vett verbális-motoros számonkérése célszerű a mozgásszabályozás eszközeként. Túl sok magyarázatra nincs szükség, ellenben a munkáltatás minden eszközével élhetünk, mert itt a gyerekek még szívesen elvégzik a plusz feladatot. A magatartás alakításában az edzőtanítvány, felnőttgyerek viszonyt a közösségi élet normáinak, az egyén, a környezet tisztaságának igényét nevelését helyezzük előtérbe. A fiúk és a leányok kezelhetősége viszonylag homogén jellegű, terhelhetőségükben nincs különbség.
A fiatal, 12 év alatti korosztály esetében az ismeretátadást követő A taktikai ismeretek területen alakuljon ki bennük tanulói mechanikus némi hajlandóság az bevésés,
játékok, - „szabadulj a labdától” típusú játékok, - kiejtős játékok (pl. adogatások során, aki elejti a labdát, az kiesik), - zsinórlabdázás egy és több labdával vízben. b.) Vízilabdázást előkészítő szabadjáték – jelentős szabálykönnyítésekkel, mindenféle kötöttség nélkül.
6. Elméleti ismeretek
összjátékra. Értsék meg, hogy akkor is lesz lehetőségük labdához jutni, ha bizonyos önfegyelemmel tartják a térben kijelölt helyüket, és nem rohannak mindannyian a labdához. Legyenek képesek a nehezedő játékszabályokhoz alkalmazkodni, alakuljon ki bennük szabálykövető magatartás.
Az elméleti ismeretek vonatkozásában alakuljon ki a.) Az úszás, a vízilabdázás, mint sportág. b.) bennük a követendő A tanított mozgástechnikák, játékszabályok példakép jellemzőinek főbb jellemzőinek mechanikus szintű tisztelete, akár irreális megtanulása. elképzelések talaján is. c.) Szabályismeretek: a csapatok létszáma, a Ismeret szintjén sajátítsák el játékos posztok fogalma. az uszodai élettel együtt járó d.) Alapvető egészségügyi ismeretek, az egészségügyi tevékenység uszodai viszonyokat illetően fontosságát. Rendelkezzenek e.) a versenyző egészségügyi teendői az edzés használható adatokkal, a előtt, alatt és után, szülői, edzői elvárások f.) balesetkerülő magatartás megismerése, értelmét tekintve. Bizonyos szoktatás a tisztálkodás, öltözői rend-, absztrakciók eredményeként fegyelem alapvető normáihoz,a tudják elképzelni, és munkafolyamat magatartási szabályai az értelemszerűen átgondolni a edzések során. különböző uszodai g.) A saját teljesítmények dokumentálási megbetegedések hátrányát. munkái, viszonyítás a magasabb szintű A sportág feléjük közvetített sportolói teljesítményekhez. fogalmi rendszerét, az edző h.) Nagy sportolók tettei – anekdotaszerűen, szóban közlését értsék meg példaképválasztás. és alakítsák át a megfelelő mozgássorokra, ésszerű válasz cselekvésekre. A fiúk és a leányok motorikus, mentális követelmény elvárásai között nincs különbség.
szabályvisszamondás, munkáltatás módszerével történő tanítás-tanulás a jó módszer. Nagyon fontos a verbális megfogalmazás és a bemutatás képe közötti szoros összhang. Csapatépítés 10 éves korra ki kell alakulnia a gyerekekben egy felismerő tudatnak, miszerint társaikkal egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek – ami alapján önmagukat minden más közösségtől megkülönböztetett egységként szemlélik. Ehhez az egységes szerelés, időbeosztás, sajátos jelek-jelzések, kommunikációk, edzői viszonyulások, átadott szabály és viselkedési rendszerek megvalósulásán keresztül vezet az út. Elméleti képzésre az edzések előtti-utáni közös készülődési időben, kisebb összetartások, táborozások időszakában, valamint az edzésidőben más jellegű munkavégzéshez csatoltan kerüljön sor, az aktualitások jegyében.
1. 2. 3. 4.
Javasolt képzési arányok az éves óraszámok elosztására: Általános és speciális képességfejlesztés Úszás-, úszással kombinált –labdakezelés Labdatechnika-, labdás ügyességfejlesztés és taktikai játékok Az erősítő-, egyéb és a lazító gyakorlatok végzésének aránya:
30 %, 45 %, 25 %, 80-20 %,
2. korcsoport Évfolyam: 5-6. Korosztály: 11-12 év Célok: A 11-12 éves korosztály képzésében kiemelt képzési cél és feladat – nemtől függetlenül - a mindenfajta mozgáskoordináció, sportági technika, általános és speciális sportági ügyesség fejlesztése. további fő célként megfogalmazható: - az úszó tudásban stabil vízbiztonság felmutatása mellett mutatkozzon meg, a tanult úszó technikák helyes végrehajtási minősége, - jelentős fejlődés elérése a szárazföldön és a vízben végrehajtott dobások, labda átadásokátvételek technikai színvonalában, - a labdakezelés-biztonság alapfokú megszerzése, - pozitívan alakuljon aktív részt vételük a csoportban-csapatokban végzett játékokban, versengésekben. - győzni akarásuk, a közösségi cél megvalósításáért való törekvésük mutatkozzon meg a különböző színtereken történő versengések során. További cél, a korcsoport képzési időszakának végén, az első kiválasztó szűrés megtétele, a
sportági ismeretek előrehaladásában illetve a fegyelmi normák betartásában mutatott teljesítmények alapján.
Képzési tartalmak, Tananyag
Követelmények, értékelés
Feladatok, módszerekmegjegyzés
1. Általános képességfejlesztés, és A korcsoport váltás időszakára, Az edző-, nevelő fő kiegészítő szárazföldi képzés
a képzésben folyamatosan részt feladatai: vett gyerekeknek jelentős - Az edzések kívánatos a.) Gimnasztika technikai fejlődést kell fegyelmi viszonyainak - 1 - 16 ütemű általános hatású mutatniuk több képzési kialakítása. szabadgyakorlati alapformájú területen, a stílushibák állandó szabadgyakorlatok, konzekvens javítása az - általános szárazföldi bemelegítés a úszó technikákban, Legfontosabb követelmény: gimnasztika mozgás rendszerével szer - a dobások, - Mindenfajta nélkül, mozgáskoordinációs területen,labdaátvételek - hosszabb alapgimnasztika, mozgásszerkezeti gyakorlatsorokká fűzve (64 – 96 – 128 kiemelten az úszás és labdatechnika gyakorlataibanhibáinak folyamatos ütem) - képességfejlesztést szolgálva, megmutatkozó ügyesség verbális és - általános lazítás-nyújtás. fejlődés. bemutatáson alapuló b.) Törzserősítés minden formája, A kezdődő prepubertás kor javítása, hangsúlyozottan has-hát (1:1,5 - 2 vagányabb, felszabadultabb - a gyerekek közösségi arányú) izomerősítés, magatartás-viselkedés moduljait szellemének-, c.) Rövid idejű maximális erejű összetartozás szökdelések, ugrások magasba-távolba az első korcsoport fegyelmi normáinak továbbfejlesztett érzésüknek, egymásért (1-30mp) folyamatos munka. szintjén - mint munkafeltételt – való kiállásuknak d.) Labdajátékok tanítása, gyakorlása rögzíteni kell. fejlesztése, a sportági előkészítésre felhasználása. - Magatartásukat jellemezze versenyszellem, a az önkéntes aktív győzni akarás 2. Speciális sportági együttműködés a tanulásiértékének kiemelése, képességfejlesztés képzési folyamatban, a - a gyerekek sportbeli törvényszerűen előforduló fejlődésének a.) Rajtolási versenyek különböző gyerekcsínyekért vállalják a dokumentálása, a jelekre, szituációkra szárazföldön felelősséget mind egyénileg, szűrési feladat objektív vízben, mind csoportosan. hátterének b.) Futás-úszás Törekedjenek a különböző feltételeként. - rövid távú vágtafutások - úszások (10- feladat a folyamatos teljesítmény próbákban a 60m futás, 10 – 20 m úszás lányok, fiúk), lehető legjobb eredményeket verbális és jó - gyors futások – úszások demonstráción alapuló elérni. irányváltoztatással, „bumeráng futások türelmes hibajavítás. úszások” (10-80m futás, 10 – 30 m úszás -Az általános és speciális fiúk-lányok), képességek területén, A képzésben egyenes - hosszú távú, aerob, jellegű futások elsősorban az aerob ágon részesült gyerekek úszások saját tempóban (maximum 3 állóképességi feladatokban már 4. éve végzik a 5000m futás, 100 – 2000 m úszás lányok; alakuljon ki évről-évre jelentős rendszeres edzést. Az futás 5-7000 m, úszás 100 – 3000 m fiúk), teljesítményfejlődés. A előmenetelben elvárható c.) Kéz szorító erejének fejlesztése gyorsaság területén elsősorban követelmények ezért (elsősorban statikus) a mozdulat-mozgás frekvencia, egyre konkrétabbá d.) Fogójátékok, különböző sor és váltó a gyorsasági koordináció szintje válnak. versenyek szárazföldön – vízben, mutasson határozott fejlődést. Négyféle nehezebb, gondolkodást-gyors reagálást követelménykör kényszerítő szabályokkal, fogalmazódik meg e.) Különböző adogató, kidobó, feléjük, ami egyben az helyváltoztató játék, ami mozgásban első alkalmassági szűrés levő társakkal, mozgásból történő alapja is. Ez a szűrés a labdakezelést tesz szükségessé
szárazföldön - vízben, f.) Dobások – hajítások - egy- és kétkezes dobások-, hajítások-, vetések gyermek méretéhez és erejéhez igazodó kis súllyal szárazföldön - vízben (maximum 1-3 kg két kézzel szárazföldön) távolba - a dobó technika fejlesztését, a technikai végrehajtás gyorsaságát célozva, - kislabda hajítás, célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat, objektumokat képezve szárazföldön - vízben,a céltárgy mozgásának és sebesség viszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése szárazföldön és vízben, g.) Kisebb küzdő jellegű versengések (főleg fiúk), h.) Labdás játékok (fejelés, kiszorító játék, ülő foci stb.), sportjátékok tanítása, gyakorlása - sportági előkészítésre felhasználása.
következő évek minőség alapú vízilabdázó tanulócsoport kialakításához szükséges, egy bizonyos átjárhatóságot a későbbiekre is biztosítva.
A szűrő értékelés alapját jelentő követelménykörök: 1. A különböző képességekben elvárható, előírás alapú teljesítmény színvonal. 2. A tanított tartalmak alapján megfogalmazott sportági ismeretek megjelenő tudásszintje. 3. A tanulók önmagukhoz mért fejlődési üteme. Az úszás sportági technikáiban 4. Az ifjú sportolók 3. Úszás jelenjen meg az összhang a munkához, fegyelmi cselekvéssor elemei között. elvárásokhoz mutatott a.) Az előző képzési ciklusban úszás Alakuljon ki a képzési időszak viszonya. címszó alatt tanultak (gyorsúszás, végére egy szinkronizált, mellúszás, hátúszás, pillangóúszás, harmonikus, már esztétikus Javasolt a deduktív egyéb úszásmódok, taposás, rajtolásmozgás-mozgássor. A variábilis (direkt) irányítás irányváltoztatási gyakorlatok, úszó technikák, alkalmazása (bemutatás labdavezetés alapjai) technikai - gyakorlás folyamatos továbbfejlesztése, visszatérő módszeres kényszerhelyzetek kéz-láb munkája során megjelenő hibajavítással, majd a gyakorlása. hibák, váratlan feladathelyzet célgyakorlat minőségi b.) Gyorsúszás és variációi okozta zavar esetén is legyenek megjelenésének c.) Mellúszás és variációi képesek viszonylag önállóan a finomítása). d.) Hátúszás és variációi hibajavításra, tevékenységük e.) Pillangó úszás és variációi koncentrált ellenőrzésére. A Életkori sajátosságok f.) Oldalúszás technikája és variációi mozgásprogram zavarának az oktatási-képzési - Egyéb úszásmódok folyamatban javítását tudják szabályozni, az - úszásfajták szerint külön-külön kar edzői irányítást mozgássorra és/vagy lábtempó variációk átalakítani, és a jó végrehajtást A fiúk és a lányok g.) Víz alatti úszás. teljesítményei között motorikusan rögzíteni. h.) Taposás, a vízilabdázó speciális ebben a fejlettségi úszása korszakban a legkisebb Minimális teljesítményszintek - víztaposás helyben, és különböző a különbség mindenfajta a korosztályos képzés végére: úszástechnikai elem variációkkal, fizikai és sportági Fiúk: - víztaposás haladással, és különböző teljesítményt illetően. 30 m Gyorsúszás: 0:24.5 p úszástechnikai elem variációkkal. 100 m Gyorsúszás: 1:22 p i.) A labdavezetés technikája Módszertanilag javasolt 50 m Mellúszás: 0:59 p
4. Labdatechnika a.) Az előző képzési ciklusban labdatechnika címszó alatt tanultak (alaptechnika szint, labda dobásokátvételek, társas labdakezelési gyakorlatok, kapura lövések) technikai továbbfejlesztése, visszatérő módszeres gyakorlása. b.) Labda felvétele a vízről, fölé nyúlással.
Lányok: 30 m Gyorsúszás: 0:28.5 p 100 m Gyorsúszás: 1:27.5 p 50 m Mellúszás: 1:03 p
A labdatechnika mutasson pontos technikai végrehajtást, zavarmentes stabilitást, összhangban a folyamatos taposás feladatával, a labdaátadások-átvételek minden formájában, a közelebbi távolságokban. Koncentrált figyelemmel tudják pontosítani cselekvésük 4.1. Labdadobások - átvételek eredményességét a közép-távoli a.) Egykezes test előtti átadás. dobás-átadás viszonylatban b.) Egykezes vállmagas átadás. c.) Előre irányuló felső dobás, helyben és mind állóhelyben, mind úszás közben és azt követően. mozgás közben A kapura lövés technikáiban a f.) hason helyzetben, célzás tudatos szándéka legyen g.) háton helyzetben egyenes felső egyértelmű. A társas dobással, lövéstechnikai gyakorlatokban, d.) Oldalra irányuló dobás, állásban és törekedjenek a pontos mozgás közben végrehajtásra az átadásokban és e.) Fej feletti területre, szemből érkező a lövést előkészítő cselekvés labda átvétele fázisokban, mint a jó kapura f.) Fej feletti területre, oldalról érkező lövés minimális előfeltételét labda átvétele megteremtve. g.) Fej feletti területre, hátulról érkező labda átvétele Minimális teljesítményszintek: h.) Fej feletti területre, de a fej mögé Az ívelten végrehajtott dobások érkező labda átvétele távolsága, 4-5 m-rel haladja i.) Fej vonala alá érkező labda átvétele meg a vízszintesen dobott labda hátulról repülésének távolságát. 4.2. Labdaátadás-, átvétel alkalmazása a.) Alaptechnika: Labdafelvétel a vízről és továbbítás (átadás közelre (4 m), vagy dobás távolba, célba (10-15 m), b.) Páros adogatás különböző távolságokban, váltott kézzel 4.3. Társas labdakezelési gyakorlatok a.) Úszással összekötött labdakezelési gyakorlatok 4.4. Kapura lövések helyből a.) Felső dobással kapura lövés technikájának magasabb szintre fejlesztése.
a konzekvens, minden időt kihasználó tanítás, mert ez a korosztály nagyon jól kezelhető és a gyakorló jellegű munkát is jól viseli. A fiúk és a lányok terhelhetőségében nincs lényeges különbség. Jellemző rájuk az absztrakt gondolkodás fejlődése és a társadalmilag hasznos értékalkotó tevékenység megértése elfogadása. A munkáltatás módszere még jól kihasználható fejlesztési eszköz. A kultúra maradandó értékeinek megalapozása ebben az időben történjen. A fegyelmezés lehet keményebb konzekvensebb, az erősödő önfegyelem elvárható. A képszerű magyarázat, bemutatásbemutattatás előnye vitathatatlan. A gyerekek jól másolnak mozgást, így ezzel az eszközzel élve sok időt takaríthatunk meg, nem kell erőltetni a didaktikus tanítást. A tanulói hierarchia alakulását (ami az erőn alapszik /fiúk/) ne akarjuk megváltoztatni, hanem befolyásoljuk és használjuk ki, tereljük jó irányba. A leányok hierarchiájának kialakulása verbális jelleggel teret betöltő magatartás, szelíd de önzőnek tekinthető erőszakosságon alapszik.
b.) Ívelt lövés-, felső dobással végrehajtva c.) Egyéb fajta kapura lövési módok d.) Kapura-lövések a célzás irányultsága és előkészítése szerint 4.5. Kapura lövések úszásból, elmozdulásból a.) páros leúszás kapura lövéssel befejezve (egyik játékos 4-8 m-t vezeti a labdát, majd átadást követően társa 35 m-ről kapura lő. b.) csoportos (kettőnél több játékos) lövésfeladatok álló és mozgó formában
A gyermeki képzelet példaképválasztó igényét, célkeresését használjuk ki és tereljük az egészséges életmód a sportolás, a sportteljesítmény értékelése felé.
A fiúk és a leányok motorikus, mentális követelmény elvárásai között nincs különbség, abban az esetben, ha 4.6. Társas lövéstechnikai gyakorlatok azonos edzésidőben a leányok halmozottan több labdás ügyesség 4.7. Kapus kiválasztása fejlesztést végeztek. A kapuba álláshoz kedvet érző gyerekek beállítása, bátorítása, alapvető védés Ellenkező esetben a technika előkészítő tanítása. leányok dobása, dobás pontossága technikai színvonalát tekintve elmarad a fiúkétól, ami 5. Taktika - A taktikai játékelemek a manipuláció szintjén - A támadójáték egyszerűbb alapelvei elsajátítása során, legyenek megjelenő (tanári (A gólszerzés érdekében, helyzeti előny képesek a reprodukálás szintjén segítséggel) tudásként megszerzésével a térben van mód megvalósítani a helytartással jellemezhető. gólhelyzet kialakítására) - Alkalmazott játékrendszer - szabadjáték való támadás sportági elvárásait. A támadójáték Csapatépítés egyszerűbb alapelveit értsék A második korcsoport 5.1. Helytartásos támadás meg és az edző szóbeli közlését, időszakának feladata a a.) Hirtelen fordulás, ellentámadás, alakítsák át tudatos „funkcionáló csoport” támadás-indítás, mozgássorokra. Szerezzenek minőségének - gyorsindítás, vagy lefordulás szélestapasztalatokat a szoros létrehozása. Ennek vonalú támadásvezetéssel, cél a pálya emberfogás taktikai elemben feltétele, hogy gyors átjátszása. mind támadó, mind védő megjelenjen bizonyos 1. A nem bírói ítélettel létrejött pozícióban, és edzői irányítás célok és érdekek pozitív létszámfölényes helyzet mellett jussanak el bizonyos kölcsönös a.) Gyorsindítás összefüggésének élő - megúszás labdával vagy labda nélkül helyzeti előnyök megszerzéséhez. tudata is a tagságban, (1:0 megúszás), valamint a tagok - (2:1 megúszás). álljanak folyamatos b.) Lefordulás – széles vonalú interakcióban támadásvezetés egymással. A - három támadó - két védővel szemben gyerekeknek fel kell (3:2 megúszás). ismerniük egymás c.) A védők térfelén létszámegyenlőség megismerésének alakul ki szükségét, ehhez az - játék a gólszerzési lehetőség valamilyen edzőnek irányítania kell módjáért (2:2, 3:3, 4:4, 5:5, 6:6 elleni a megvalósuláshoz játék),
- lövőhelyzet kialakítása - kapura lövés. d.) 5:1-es támadószerkezetben felállás - a középcsatár térben elfoglalt helye és helyezkedése.
vezető utat sajátos támpontok alapján (pl. emberi közelség, demográfiai tényezők, személyes tényezők, egymásra utaltság stb.).
2. Játékvezetői ítélettel létrejött emberelőnyös helyzet a.) Támadó rendszer kapu előtti felállt helyzetben - 3:3 felállás. 5.2. Támadójáték szoros emberfogás ellen a.) Helyezkedés a helyzeti előny megszerzése érdekében. 5.3. Általános egyéni taktika támadásban 1. A kapus - a kapus helyezkedése különböző helyzetekben. 2. Mezőnyjátékosok a.) Labda nélküli helyezkedés. b.) Rendezetlen védelem elleni támadás. c.) Labda nélküli támadások (a labdát nem a megúszó támadó játékos viszi az ellenfél kapuja elé). 5.4. A mezőnyjátékosok védekezése a.) A helyezkedés elemi szabályai. 5.5. Szoros emberfogás a.) A szoros emberfogás és alapelve. b.) Szoros emberfogás saját térfélen 5.6. Edző és torna jellegű mérkőzések a,) A tanult technikai és taktikai játékelemek mérkőzésszituációban való kipróbálása. b.) Szoktatás a versenyzés légköréhez, versenyzési vágy kielégítése.
6. Elméleti ismeretek a.) Az első évfolyam elméleti anyagának ismétlése. b.) A 2. korcsoport technikai és taktikai anyagához kapcsolódó elméleti ismeretek. c.) Kapuk-, a labda méretei., alapvető, egyszerűbb játékszabályok, d.) A sportember viselkedése.
Az elméleti ismeretek területén rendelkezzenek a tanult sportági fogalmak verbális és vizuális információi jelentéstartamának mozgássorokra átalakításának tudásával, már gyakorolt szituációkban alkalmazzák célszerűen az elvárt edzői
Elméleti képzésre az edzések előtti-utáni közös készülődési időben, kisebb összetartások, táborozások időszakában, valamint
e.) Az edzésnapló vezetése. f.) A tanulás és sportember viszonya - az iskolai ellenőrző könyvek étnézése (havonta). h.) beszélgetések az iskolai tanulmányi munka fontosságáról, a sportkarrier alakulásának részeként.
utasítást. Az edzésnapló vezetését elmaradások nélkül pontosan végezzék. A fiúk és a leányok motorikus, mentális követelmény elvárásai között nincs különbség, abban az esetben, ha azonos edzésidőben a leányok halmozottan több labdás ügyesség fejlesztést végeztek. Ellenkező esetben a leányok dobása, dobás pontossága technikai színvonalát tekintve elmarad a fiúkétól, ami a manipuláció szintjén megjelenő (tanári segítséggel) tudásként jellemezhető.
az edzés időben más jellegű munkavégzéshez csatoltan kerüljön sor, az aktualitások jegyében.
Javasolt képzési arányok az éves óraszámok elosztására: 1. Általános és speciális képességfejlesztés 2. Úszás-, úszással kombinált –labdakezelés 3. Labdatechnika-, labdás ügyességfejlesztés és taktikai képzés 4. Az erősítő-, egyéb és a lazító gyakorlatok végzésének aránya:
30 %, 40 %, 30 %, 70-30%,
A 2. korcsoport végét tekinthetjük az első szűrés időszakának, így bizonyos tehetségbeli eltéréseket ebben az időszakban már kezelni kell. A minimális teljesítményszintek elérése, ajánlott feltétel a szakirányú továbbhaladáshoz.
3. korcsoport
Évfolyam: 7-8. Korosztály: 13-14 év Célok: Elsődleges cél a lányok esetében, a hirtelen hosszirányú testnövekedés következtében szétesett mozgáskoordináció újraépítése, az esetlegesen visszaesett mozgékonyság, munkamorál, fizikai képességek szintjének helyreállítása. Kiemelten kell kezelni a dobó mozgások technikai minőségének tökéletesítését, javítását. Elsődleges cél a fiúk esetében az elkövetkező testarány változások következtében széteső mozgáskoordináció, izületi és izomzati lazaság, mindenfajta sportági technika minőségének megtartása, ha lehet kismértékű fokozása. A taktikai cselekvés terén, jelentős fejlődést kell elérni az egyéni testi fejlettségtől függetlenül. További fő célként fogalmazható meg: - a rendszeres és módszeres törzserősítés eredményeként megfelelő izomgyűrű kialakítása a gerincoszlop körül, a későbbi halmozott erőfejlesztések, sportági gerincterhelések sérülésmentes elviselése érdekében (mindkét nem esetében), - Az úszó tudás továbbfejlesztése, a teljes vízbiztonság szintjére, a még előforduló stílushibák, gazdaságtalan technika végső kijavítása (mindkét nem esetében), - a játékos posztokra történő véglegesnek tekintett kiválasztás, a megfelelő alkalmasság alapján specializálódó munka a kapusposztra való felkészülésben, - a labdatechnika versenyzéshez specializálódó alkalmazásának megalapozása (fiúk), - a labdakezelés biztonságának, a dobások technikai minőségének javítása (lányok), - a taktikai cselekvés képzésében, a tényleges sportági elvárásoknak megfelelő alapozás (mindkét nem), További célok a korcsoport képzési időszakának idejére - a magatartási-, edzéslátogatási rend, a munkamorál következetes megtartása. - az egyéni technikai képzés bevezetése, - a kezdődő versenyzés során egyéni tapasztalatok szerzésének biztosítása, a játékosság, a fel-feltörő egyéni kezdeményezés segítése. Az előző képzési ciklusokban tanultak (általános és speciális képességfejlesztés, úszás, labdatechnika, taktika, elméleti képzés) ismétlő megerősítése, továbbfejlesztése, visszatérő módszeres gyakorlása.
Képzési tartalmak, Tananyag
Követelmények, értékelés
Feladatok, módszerekmegjegyzés
1. Általános képességfejlesztés, és kiegészítő szárazföldi képzés a.) Az edzéseken elvárható fegyelmi és munkafeltételek gyakorlata. b.) Gimnasztika - 1 - 16 ütemű általános hatású szabadgyakorlati alapformájú szabadgyakorlatok, - általános szárazföldi bemelegítés a gimnasztika mozgás rendszerével szer nélkül, - hosszabb alapgimnasztika gyakorlatsorokká fűzve (64 – 96 – 128 ütem) - képességfejlesztést szolgálva, - törzserősítés minden formája a has-hát (1:1,5 - 2 arányú) arányok megtartásával. c.) Rövid idejű maximális erejű szökdelések, ugrások magasba-távolba (1-30mp), sorozat guggolások folyamatos munkára törekedve. d.) Labdajátékok tanítása, gyakorlása sportági előkészítésre felhasználása.
2. Speciális sportági képességfejlesztés a.) Futások – úszások - rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra szárazföldön - vízben, - rövid távú vágtafutások-, úszások (10100m futás, 10 – 30m úszás lányok; 10 – 150m futás és 10 – 50m úszás fiúk), - gyors futások – úszások irányváltoztatással, „bumeráng futások úszások”ii(40 – 100m futás, 10 – 40m úszás lányok; 60-150m futás, 10 – 50m úszás fiúk), - hosszú távú aerob jellegű futások úszások, mezei futás a sebesség növelésével (lányok maximum 400 - 35000m futás, 100 – 3000m úszás; fiúk 400 - 5-7000m futás, 100 – 4000m úszás). b.) A kéz szorító erejének fejlesztése (elsősorban statikus). Fogójátékok, különböző sor és váltó versenyek nehezebb - gondolkodást, gyors reagálást kényszerítő - szabályokkal szárazföldön és vízben.
Legfontosabb követelmény, hogy a korcsoport sportolóinak gondolkodásában mutatkozzon meg egy sajátos fejlődés, miszerint - tevékenységeiket vezesse ok-oksági értelmezésen alapuló tudatosság, - jelenjen meg a sportági tevékenységeik, taktikai cselekvéseik során, egy fokozatosan erősödő sportág specifikus absztrakt gondolkodás. Törekedjenek a különböző teljesítmény próbákban a lehető legjobb eredményeket elérni
Az edző-, nevelő fő feladatai: - sokoldalú-, színes feladat állítással, edzésvezetéssel a gyerekek sportági motivációjának, megalapozása, - türelmes, emberséges hibajavítás, módszeresen felépített céltartó edzésvezetés, - a törzserősítés konzekvens elvégeztetése, - a tanítványok személyiségéhez, képességeihez Az általános és speciális igazodó reális képességek területén célállítással, mutatkozzon jelentős fejlődés a versenyeztetéssel, futás-úszás, a dobás-hajítás sikerélmények feladatok terjedelmi illetve biztosítása, intenzitásbeli teljesítmény - a viszonylag mutatóiban. A küzdő jellegű rendszeressé váló feladatokban jelenjen meg a mérkőzésekre való, gondolkodva, az ellenfél együttérzést mutató képességeivel számoló lélektani felkészítés harcmodor (csak fiúk). (mindkét nem), - az edzésfegyelem, az elvárható sportolói magatartás következetes nevelése. A taktikai tanulnivalók bővülésével, az induktív (indirekt) irányítás alkalmazása célszerű (feladat megjelölés - teret adni a tanulói próbálkozásoknak legjobb megoldások kiválasztása – gyakorlás hibajavítással, majd a
Különböző adogató, kidobó, helyváltoztató játékok, amelyek mozgásban levő társakkal, mozgásból történő labdakezelést, pontos átadásokat tesznek szükségessé szárazföldön és vízben. e.) Egy- és kétkezes dobások-, hajítások-, vetések a sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal szárazföldön - vízben (szárazföldön maximum 1-3kg két kézzel lányok, 1 – 4kg fiúk) távolba, és ismétlésszám emelési céllal párokban. f.) Küzdő jellegű versengések, küzdő sportági alapgyakorlatokban iskolázás (ökölvívás (homokzsák), árnyékökölvívás, birkózás párokban, rugby - főleg fiúk). g.) Sportjátékok tanítása, gyakorlása (kézilabdázás, labdarúgás, kosárlabdázás) - sportági előkészítésre felhasználása. h.) Sportági eredményességet, úszás eredményességet célzó általános és speciális lazítás-nyújtás.
célgyakorlat finom végrehajtásának megszilárdítása).
Életkori sajátosságok az oktatási-képzési folyamatban
A 12-14 éves korosztály jelentős testi és pszichikai változásokat él meg. A lányok gyakorlatilag átestek az utolsó nyúlási szakaszukon, és a másodlagos nemi érésük is jószerivel megtörténik, befejeződik. Ezért a továbbiakban a fiúk fejlődési sajátosságaitól különváltan kell 3. Úszás Az úszás sportági technikáiban kezelni őket. A fiúk most kezdik a mutatkozzon meg a 3.1. Mezőnyjátékosok úszó technikái tényleges pre- illetve speciálisabb edzés hatására a.) Az előző képzési ciklusokban úszás pubertás kialakult variábilis úszótudás. címszavak alatt tanultak (gyorsúszás, Legyenek képesek a különböző korszakukat, és nagy mellúszás, hátúszás, pillangóúszás, különbségek oldalúszás, egyéb úszásmódok, taposás, úszástechnikák alkalmazásában alakulhatnak ki rövid idő alatt vízfekvési, rajtolás-irányváltoztatási gyakorlatok, közöttük mind a testi, mozgásszerkezeti és ritmikai labdavezetés) technikai mind a szellemi továbbfejlesztése, visszatérő módszeres váltásokkal technikai fejlődésükre módosításokat végrehajtani, a gyakorlása, valamint új ismeretek vonatkozóan. Ezért a technikák felhasználását képzési anyagaként. teljesítmények célszerűen szituációhoz b.)Gyorsúszás és variációi megítélésében is igazítani (mindkét nem). c.) Oldalúszás tolerálni kell az d.) Egyéb úszásmódok egyéni akceleráció, e.)Víz alatti úszás, terhelést, teljesítményt Minimális teljesítményszintek vagy retardáltság a korosztályos képzés végére: növelő céllal. függvényében. f.) Taposás, a vízilabdázó speciális úszása Fiúk: Tényleges biológiai 30 m Gyorsúszás: 0:21.5 p g.) Labdavezetés technikája koruk akár két év 100 m Gyorsúszás: 1:16 p különbséget is 50 m Mellúszás: 0:53 p 3.2. A kapus úszó technikái mutathat, a a.) Minden úszásnem és forma gyakorlása kronológiai kor a mezőnyjátékosok képzéséhez leírtak Lányok: azonossága mellett. 30 m Gyorsúszás: 0:26.5 p szerint. Ez a tény jelentős b.) Úszás, bonyolultabb speciális 100 m Gyorsúszás: 1:18,5 p fejlődési ütem kapustechnikát jellemző úszástechnikai 50 m Mellúszás: 0:58.5 p különbségeket is
feladatokkal. c.) Speciális kapustechnika védési gyakorlatok úszás közben.
4. Labdatechnika
Kiemelkedés a vízből 1 kézzel Fiúk: 105 cm Lányok: 100 cm
hozhat – megtévesztve a nevelő környezetüket, a tehetségüket-, és hozzáállásukat illető megítélésekben. Így az előírt cél meghatározásokat az átlag szintjén kell kezelni rugalmasan, empatikus módon, nem mereven, személytelenül. A 2. korcsoport követelményei között kifejtett szűrő értékelés alapját jelentő követelménykörök szerinti sportolói megítélés elvei a 1214 éves fiatal sportolókra is vonatkoznak. Az elvek szem előtt tartása mellett a korosztály követelményei már nem egységesek. A különböző tudásszinten lévő, így elkülönített csoportokban készülő gyerekeket képességeikhez viszonyítottan differenciált módon kell kezelni. Elmondható, hogy a továbbiakban megfogalmazott fejlődő tudáselvárások a leendő élsportolói szintre lettek meghatározva.
A labdatechnika elsajátításában a labdadobásoka.) Az előző képzési ciklusban átvételek területen szinte a labdatechnika címszó alatt tanultak teljes technikai repertoárt (alaptechnika szint, labda dobásoktudniuk kell a fiúknak pontos, átvételek, társas labdakezelési gyakorlatok, kapura lövések) technikai harmonikus végrehajtásban a továbbfejlesztése, visszatérő módszeres kidolgozott cselekvéssorok létrehozásának szintjén. A gyakorlása. cselekvéssor elemeinek 4.1. A kapus védő technikája - alaptechnika összhangja jellemezze a végrehajtást. A mozgáselemek 4.2. Labdadobások – átvételek legyenek jól szinkronizáltak 1. Mezőnyjátékosok dinamikailag és ritmikailag, a.) Átadás kanyarítással. játékhelyzetekben is b.) Átadás elhajlással. c.) Előre irányuló felső dobás, állásban és alkalmazhatók, jelentősebb minőségromlás nélkül. mozgás közben A leányok esetében nem várható d.) Oldalra irányuló dobás, állásban és el teljes technikai repertoár mozgás közben. iii e.) Vízről – vetés (ó-héber) előre és oldal bemutatása a fiúk esetére meghatározott szinten, de a irányba. f.) Hátrafelé irányuló dobás, állásban és folyamatos játékhoz szükséges alap dobások- átvételek mozgás közben g.) Pontos dobás „ügyetlenebb” kézzel 8- koncentrált figyelemmel történő helyes végrehajtása elvárható. 10m távolságra. Ha valakinél ennél magasabb tudásszint jelenik meg, akkor az 4.3. Labdaátadás-, átvétel alkalmazása átlag feletti teljesítmény. a.) Fej feletti területre, szemből érkező labda átvétele Minimális teljesítményszintek: b.) Fej feletti területre, oldalról érkező Labdadobás távolságba labda átvétele Fiúk: 17 m c.) Fej feletti területre, hátulról érkező Lányok: 15 m labda átvétele d.) Labdaátvétel két ütemben A dobáshoz felkészített labda a e.) Egyéb átadási formákkal történő fejtető vonala felett legyen 15átadások, labdafogadások 20 cm-rel, hátranyújtott, kissé f.) A különböző labdakezelési technikák hajlított könyökű kartartással, gyakorlása a vízben elfoglalt hátrahajlított kézfej tenyerén testhelyzetek változtatásaival, tartva a labdát. A felsőtest váltogatásával. erősen elfordított helyzetben. 2. Kapusok a.) A mezőnyjátékosok által alkalmazott Innen induljon a dobás. A kéz növekedésével és az erő egykezes dobások. gyarapodásával párhuzamosan b.) Kétkezes felső átadás. a kapura lövések minőségi Módszertanilag c.) Kétkezes mellső átadás. javasolt a határozott, d.) Kétkezes vállmagas átadás.
e.) Kétkezes labdaátvételi technikák, fej fölé érkező labdaátadások elfogására szemből, oldalról és hátulról – akár törzsfordítással, akár kinyúlással történik az elfogás, a kézfej mindig felfelé néz. f.) Kétkezes labdaátvételi technikák, a fej vonala alá érkező labdaátadások elfogására szemből, oldalról és hátulról – akár kinyúlással, akár törzsfordítással történik az elfogás, kiemelkedést követően a kézfej oldalra vagy lefelé néz. g.) A kapus labdaátvétele védés technika alkalmazásával, egy vagy több fázisban. h.) Kapus kidobás, indítások különböző távolságokba. 4.4. A kapus védőtechnikája (alaptechnika) a.) A kapusok vízre felfekvési helyzete (függőlegesen kiemelkedő, szögben kiemelkedő-mozduló technika). b.) Különböző lövések védése labdaérintés egy kézzel. c.) Két kézzel való védés magasan kiemelkedve a vízből, d.) A kapus helyezkedése térben, különböző játékszituációkra értelmezetten, e.) Ívelés, ejtés védése, ellenkező kézzel nyúlva a labdáért, f.) A rövid sarok és a hosszú sarok fogalma szerinti kiemelkedés, védőtechnika és mozgásritmus. 4.5. Társas labdakezelési gyakorlatok 4.6. Kapura lövések helyből a.) Vállmagas lövés. b.) Egyéb fajta kapura lövési módok c.) Büntetődobás. 4.7. Kapura lövések úszásból, elmozdulásból 4.8. Támadó játékosok cselezése egyénileg a.) Cselezés labda birtoklása nélkül b.) Cselezés labdával
változása is legyen jellemző. A lövő erő átadása a szer gyorsításába azonban ne rontsa a dobómozdulat technikai színvonalát és a célzás pontosságát.
következetes, gyengeséget semmilyen szinten nem mutató tanári magatartás. A szakértelem kezd elsődleges értékké válni a pubertáskorúaknál. Az edző már nem hibázhat. Ha valamilyen oktatási anyagban bizonytalan vagy képzetlen, inkább hagyja el, ne kerüljön kényes helyzetbe, különben komoly fegyelmezési gondjai lehetnek. Főleg a fiúk keresik a tekintélyrombolás lehetőségét. A sportoló tanulók között mind testi fejlettségben mind szellemi teljesítményeikben, pszichés vonatkozásaikban nagy különbségek vannak. Ennek kezelése a tananyag, a követelmények, a terhelés területeken is differenciálást igényel. Jó megfigyelők a gyerekek és a gondolkodásuk is logikussá, ok-okozati vonatkozásban reálissá válik, ezért a tanári-edzői magyarázat a meglévő törvényszerűségek feltárására támaszkodhat. Az absztrakt
gondolkodás szintje A taktikai játékelemek lehetővé teszi a vonatkozásában (fiúk), a taktikai cselekvések A támadójáték egyszerűbb alapelveinek támadás és védekezés fő bonyolultabb további kibontása, finomítása alapelveit a megértés egyénileg megértését, de továbbfejlesztésre is alkalmas gyakorolni, sulykolni 5.1. Játékrendszerek szintjén kell tudni. Ez a tanulásban már a.) A szabadjáték vagy improvizatív pontosítva azt jelenti, hogy a nem szívesen ötletjáték továbbfejlesztése. meglévő kapott ismeretek a hajlandók. Ezért b.) Indításos, elsőszándékú egyéni taktikai gondolkodásban olyan „nehéz társasággal” lefordulásokra-, gyors csapatszintű szinten vannak, hogy a nem érdemes ellentámadásokra épülő rendszerjáték, gondolkodás már felszabadul erőlködni ezen a (különböző védekezési rendszerek szabad asszociációk, variációs területen, vagy el kell felállásától függő, erőltetetett lehetőségek elképzelésére. Az távolítani egy-két ellentámadás szervezés). indításos, elsőszándékú negatív elemet lefordulásokra, gyors fegyelmező, kötelező 5.2. A támadójáték építkezése csapatszintű ellentámadásokra értékrendet-, elvárt a.) Az ellenfél gyengéinek gyors épülő támadójáték és az hozzáállási viszonyt kihasználása, vagy/és emberfogásos védekezés demonstráló b.) szabad tér biztosítása a felúszó társnak alkalmazása során ezeknek az szándékkal. (2:2 viszonylatban). említett követelményeknek már Ebben az időszakban a c.) A védők pillanatnyi megingásának, csapatszintű összmunkában is gyerek már szelektál hibáinak gólhelyzetté alakítása. realizálódni kell. értékek között, a d.) Lövőhelyzet kialakítása - kapura lövés A lányok elvárható taktikai kultúra maradandó követelménye az, hogy a fizikai értékeinek előnyben 5.3. Támadójáték szoros emberfogás ellen és technikai tudásuk deficitje részesítése mellett. a.) Megindulásból, váratlan megállás-, függvényében, egy lassabb és Meglehetősen egyéni visszaugrás. pontatlanabb minőségben esztétikai b.) Tempóelőny megszerzése (vagy védőtől valósítsák meg a fiúk esetére viszonyulás kezdi való elszakadás), megfogalmazottakat. jellemezni, amibe c.) A középcsatár mezőny felé mozgása nem érdemes labdával, betörő szélsők részére helyzetet drasztikusan biztosítva, beleszólni. Verbális reakcióihoz külön 5.4. A védekezés építkezése türelem kell. A a.) Alapfeltételek a védekező munka munkáltatás eszköze eredményes végrehajtásához nem éri el célját - egykezes és kétkezes blokkolás átlagszinten. technikája, Változatos, egyénhez - a blokkoló játékos helyezkedésének igazodó, toleráns alapelvei, tanításmódszertant - védekező játékos „blokkoló” igényel ez a tevékenységének összehangolása a kapus korosztály. védő munkájával. Külön kihangsúlyozandó, 5.5. Általános egyéni taktika - védekezésben hogy ebben az 1. A mezőnyjátékosok védekezése életkorban vegyük a.) Szerelés nagyon komolyan a b.) Labdaszerzés figyelmetlen ellenféltől sportoló tanulók egészségi, fáradtsági 5.6. Csapatszintű taktika - védekezésben
5. Taktika
a.) A szoros emberfogás - Ellenfél legjobb játékosának lefogása, kikapcsolása. 1. Legjobb játékos ráállítása (a csapat többi játékosa nagyobb játékerőt képvisel az ellenfél többi játékosánál), 2. Leggyengébb játékos ráállítása (legjobb ellenfél játékos provokált kipontozására). b.) Területvédekezés (zóna védekezés) - 2:1:3-as területvédekezés (kezdő játékosok esetén alkalmazható védekezési forma – a center játékos viszonylag szabadabb mozgásának lehetőségével). 5.7. Megúszásból származó emberhátrányos helyzetek a.) Játékos arány variációk 5.8. Játékvezetői ítélettel létrejött emberelőnyös helyzet - 4:2 felállás. Taktikai megoldások: 5.9. Bírói ítélettel létrejött emberhátrányos helyzetek a.) Általános védekezési forma a 3:2 -es területvédelemben történő felállás. 5.10. Kétkapus játék, oktató jelleggel. a.) Vízilabdázás, folyamatos tájékoztató-, hibajavító-, értékelő edzői magyarázatokkal megszakítva. b.) „Non stop” vízilabdázás, c.) „Viktóriázás” – különböző szabályokkal, d.) A játékos posztokra való kiválasztás első próbálkozásai (lehetőleg 2-3 poszt egyidejű gyakorlásával kezdődjön). 5.11. Edző, gyakorló, torna és bajnoki mérkőzések (egyre szigorúbban vett versenyszabály alkalmazással). a,) A tanult technikai és taktikai játékelemek mérkőzésszituációban való kipróbálása. b.) Szoktatás a versenyzés légköréhez, versenyzési vágy kielégítése. c.) Játékos posztokra való kiválasztás
panaszait (főleg lányoknál 12-13 éves korban, fiúknál 1315. éves korban, a hirtelen nyúlás időszakában) mert szervezetük nagy változást él át, és a rossz edzői megítélés, súlyos problémákat is okozhat. Inkább egyszer- kétszer csapjanak be a gyerekek, minthogy túl erős, így káros terhelést adjunk, ezzel egészségkárosodást okozva. A szív mérete a testfelülethez képest ilyenkor a relatív legkisebb, ezért túlzott terhelésért (főleg anaerob túlterhelés) gyakran, szívizomgyulladással kell fizetni, akár egy éves kényszerpihenésre kárhoztatva a sportolót. A fiúk és leányok koedukált képzése csak szükség esetén célszerű. A vízilabdázásban több előnye van a közös foglalkozásoknak, gyakorlásoknak, de a nemi jellegekből fakadó testi, képességbeli és pszichés különbségeik inkább a szétválasztott oktatási folyamatot indokolják.
kezdeti fázisa, versenyhelyzetben lemérve a teljesítményeket.
12 éves kor után egyre jellemzőbb módon a logikus összefüggésekben, a lényegi elemek 6. Elméleti ismeretek Az elméleti ismeretek szisztematikus, területen, a sportági elméleti összegző a.) A sportág fejlődésének főbb vonatkozásokon túl kiemelésével operáló csomópontok köré rendezett története, tanítás-tanulás lesz legfontosabb követelmény az játékos egyéniségek. hatásos. Az iskolaváltás a pubertás korba b.) A 3. korcsoport technikai és taktikai ismeretátadásralépés kapcsán megzavarodott anyagához kapcsolódó elméleti ismeretek, befogadásra alkalmas gondolkodás helyes mederben az előző korcsoportok képzése során módszereknek ezért a tartása. A növekedő sportágtól tanultak megerősítő ismétlése. gyermeki értelemre elhúzó erőkkel, rossz c.) A játékosok térben elfoglalt helyzetére ható, gondolkodtató társaságokkal szemben pozitív utaló számszerűsített jelölések eljárások felelnek döntéshozatalt alátámasztó, értelmezése, mozgásfeladatra meg, úgymint a értékszínvonalas elvekkel kell alkalmazása. magyarázat, rendelkezniük a sportoló d.) Játékos posztokra kiválasztás – annak kauzalitást feltáró sajátos szempontjai. A kapusok speciális fiataloknak. Ehhez „előadás”, az elemző rendelkezniük kell az értékbeli elméleti képzésének megkezdése, vita, szisztematikus különbségek érzékelése és e.) Szabályismeretek: A játékszabályok megfigyelés, elfogadása képességgel. Ezen megközelítően pontos ismerete, a szakirányú sportági belül a pozitív értékeket büntetődobás szabályos végrehajtása, a pszicho-motoros részesítsék előnyben és játékvezető-, a titkárok és az időmérők „kísérlet”. Minden kötelezzék is el magukat az feladatai, a szabályos pálya és tartozékainak adatai, játékeszközök adatai önfejlesztő tanulás, sportolás az korosztályban a demonstrálás, egészség stabil elsődlegessége és ismerete. bemutatás, a minél mellet – tetteikben is f.) A kiegészítő sportágak fontossága. több információ g.) Az egyéni képzés jelentősége az egyénre feltárulkozó módon. Legyenek analizátor bevonása a felkészültek, a korosztály szabott differenciált terhelésadagolás-, tanulási folyamatba versenyzés színvonalán tudásbeli hiánypótlás érdekében. növeli a képzés működő szabályismeret h.) Az iskolafok és típusváltás a hatékonyságát. alkalmazására. sportolással összhangban problémakör elemzése. Egyéni felelősségek és Csapatépítés A Magatartásukra legyen tehervállalások tényfeltárása, harmadik jellemző az edző, az idősebbek döntéshozatalt előkészítő beszélgetések, vezető szerepének tiszteletben korcsoport (13egyeztetések. 14évesek) tartása, elfogadása, a időszakában a kiemelkedő teljesítmények csapatnak már elismerő, célként húzó mutatnia kell a értékelése. Az egymással való „szervezett csoport” különböző szintű és jellemzőit. Ennek megjelenésű viszonyaikban értelmében már a segítő, egymást fejleszteni tagok céljai egymást szándékozó magatartás legyen a természetes, ne harapózzon el kölcsönösen feltételezik és a célok durvaság, közönségesség, elérésére együttesen rombolási hajlam a törekszenek. viselkedésükben. Kommunikációikban, tetteikben Sportágra és a
legyenek őszinték. Legyenek képesek más jellegű pillanatnyi örömök feláldozására edzettségük fokozásának folyamatáért, a versenyzésért, sporttársaikkal való együttlétért. (mindkét nem)
közösségre jellemző normarendszer alakul ki, amely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit. Ez már azt jelenti, hogy megtörténik a tanítványok részéről – bizonyos motívumok alapján (igényszint, hasznosság, személyes és társadalmi cél, bizalom, összehangoltság, alkudozás) - az együttműködés választása. Az edzőnek ezen a csoportfejlettségi nívón stabil értékrendet feltáró és képviselő módon, már nagyon körültekintően kell kezelni, irányítani, nevelni a csapat tevékenységét, sportszínhelyen belüli és kívüli életét. Elméleti képzésre az edzések előtti-utáni közös készülődési időben, kisebb összetartások, táborozások időszakában, valamint az edzésidőben más jellegű munkavégzéshez csatoltan kerüljön sor, az aktualitások jegyében.
Javasolt képzési arányok az éves óraszámok elosztására:
1. Általános és speciális képességfejlesztés 2. Úszás-, úszással kombinált –labdakezelés 3. Labdatechnika-, labdás ügyességfejlesztés és taktikai képzés 4. Az erősítő-, egyéb és a lazító gyakorlatok végzésének aránya:
20 %, 40 %, 40 %, 60-40 %,