MODULZÁRÓ VIZSGAFELADATOK ÉS AZOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
Készítette az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából a MASZE EUROPEA HUNGARY
2010.
BEVEZETÉS Az új szakképzési szerkezet kialakítása 2004-2006. között megtörtént, és rövid időn belül követték a jogszabályok.
-
1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről módosítása
-
1/2006. (II. 17.) OM rendeletben megjelenik az új Országos Képzési Jegyzék
-
„20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadásra kerül
-
8/2008. (II.23.) FVM rendeletben megjelennek a Szakmai és vizsgakövetelmények, melyek 2010. április 23-tól lépnek hatályba. Az iskolarendszeren kívüli képzésben ettől az időponttól indulhatnak a képzések, iskolarendszerben pedig 2008. szeptember 1-től.
A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat. A rendszer létrehozásával megszületett az alapja a korábban formális vagy nem formális úton elsajátított ismeretanyag beszámításának is, a fejlesztés során kidolgozandó beszámítás eljárás által az egész életen át tartó tanulás tervezhetőbbé válik. Néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevő rész-szakképesítést is kaphat, az újbóli belépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut. A rész-szakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, a munkaerőpiac által elismert olyan kompetenciákat igazol, amely lehetővé teszi egy adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását. A már teljesített modulok, megszerzett és bizonyíthatóan elsajátított kompetenciák elismerése segíti az egész életen át tartó tanulás keretében a tanulmányok folytatását mind az iskolai rendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzésben. A MODUL MEGHATÁROZÁSA A modul a tananyag egy koherens, önálló tartalommal bíró és önállóan oktatható tanulási egysége, amely valamely feladat vagy feladatsor köré szerveződött. Tartalmazza a tanulási egység feldolgozásához szükséges teljesítménycélokat, részcélokat, kognitív információkat, 2
az összes tanulási tevékenységet (előadások, gyakorlatok, otthoni tanulás, értékelés stb.), és az alkalmazandó mérőeszközöket (teszteket). A tanulási modul az oktatási folyamat tervezésének az alapja. A követelménymodul a szakképesítési követelményeknek olyan egysége, amely a szakképesítésnek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg, nem az oktatási képzési folyamat moduljai, hanem a képesítési követelményeké. -
A modul önálló tananyag- egység, amely a munkakörelemzés alapján meghatározott feladatokra (cselekedetekre) orientált, formailag, tartalmilag egységes. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok.
-
A modul magában
foglalja azt a belépő szintet (ismeretet, készséget,
magatartásformát), amely feltétlenül szükséges sikeres elvégzéséhez (amire épül), az elérendő végcélt, azokat az elméleti gyakorlati ismereteket, melyeket a hallgató alkalmazni tud ,amikre képes kell legyen az adott munkakör feladatainak sikeres ellátásához. -
Magába foglalja továbbá az oktatási, tanulási stratégiákat, az alkalmazott módszereket, eszközöket, értékelés ütemezését, szempontjait.
-
Minden tananyag-egység (modul) egy előre meghatározott szintre juttatja a hallgatót. A kiértékelés, amely vagy intézményen belüli, vagy országos standard alapján történik, igazolja a megszerzett tudást, képességet.
A modulcsoport a szakképesítést felépítő, több azonos szerepű követelménymodulból álló csoport. A modulcsoport szerepe szerint lehet: -
alap-modulcsoport
-
kiegészítő modulcsoport
-
egyedi modulcsoport
A követelménymodul felépítése: Feladat, művelet lista: amely tartalmazza a foglalkozás gyakorlásához szükséges valamennyi feladatot és műveletet. Tulajdonság kompetenciák: -
szakmai ismeretek az alkalmazás típusával,
-
szakmai készségek (pl. információs, eszközhasználati készségek), 3
-
személyes kompetenciák (adottságok, jellemvonások),
-
társas kompetenciák (kommunikáció, kooperáció),
-
módszer kompetenciák (gondolkodás, problémamegoldás).
Adott szakképesítés esetében a modulcsoport egyetlen modulból is állhat. Modulcsoport egy modulja
más
csoportba
is
tartozhat.
Csoportba
(szakképesítés-csoportba)
sorolt
szakképesítések közös tartalma az alap-modulcsoport. Az alap-modulcsoport egy kiegészítő modul-csoporttal
együtt
szakképesítést
alkot.
Szakképesítés-csoportba
nem
sorolt
szakképesítések egyedi szakképesítéseket alkotnak. Az egyedi modulcsoportból álló szakképesítés nem tartozik bele egyik szakképesítés-csoportba sem. 4 fő csoportba sorolták a szakképesítéseket: 1. Szakképesítések Iskolarendszerben oktatható szakképesítések, az alap-modulcsoportjuk széles, több-kevesebb rész-szakképesítést, vagy leágazást tartalmaznak. 2. Rész-szakképesítések A rész-szakképesítés olyan szakképesítés, amely egy (másik) szakképesítésnek nem az összes modulját tartalmazza, és nem tartalmaz teljes alap-modulcsoportot. -
Szinte minden kicsiből rész-szakképesítés lesz, hiszen lesz legalább egy szakképesítés, amely tartalmazza legalább egy modulját.
-
A rész-szakképesítés nem feltétlenül egy konkrét szakképesítés, hanem egy olyan rész-szakképesítés,
amely
több
szakképesítés
megszerzésekor
is
„egészben
beszámítható”. -
Jogszabályban meghatározott, a munkaerőpiac által elismert, olyan kompetenciát tanúsít, amely egy munkakör ellátását teszi lehetővé.
-
A szakmai vizsgakövetelményben meghatározott, a szakmai vizsgán letehető modulzáró vizsgák eredményes megszerzésével, rész-szakképesítés szerezhető.
3. Ráépülések -
Logikai inverze a rész-szakképesítésnek.
-
A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglalja egy másik (nem rész-) szakképesítést, és az speciális ágakkal egészíti ki.
4
4. Elágazások -
Az a szakképesítés ami egy általános modulból és egy elágazás-specifikus tartalomból áll. A kettő együtt alkot teljes szakképesítést (75-65% : 25-35%).
-
Egy általános nagy számban gyakorolt szakma elnevezését jelenti, mi jelentősége miatt önállósult. Egy szakképesítés több elágazást is tartalmazhat.
A képzés befejezésével záróvizsgát (lehet modul is) tesznek a képzésben résztvevők. A vizsga elismeréseként bizonyítványt kapnak, ami az adott munkafeladat ellátására jogosít. A vizsga követelményét központi szabályzás biztosítja. A végzettséget igazoló okmány az elvégzett OKJ szintnek megfelelő. MODULZÁRÓ VIZSGA A modulzáró vizsga általában a képzési folyamatot, vagy annak egy részét lezáró vizsga. Tartalmát és kereteit a képző intézmény a saját hatáskörében határozza meg, saját tervezeteiben rögzíti. A szakképesítések vizsgarendszeréhez azáltal kötődik, hogy a jogszabályok lehetővé teszik a szakmai
vizsgára
bocsáthatóság
feltételeként
a
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményében meghatározott modulzáró vizsga előírását. A modulzáró vizsgára vonatkozó normatív előírások A szakképzési törvény lehetővé teszi a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatóságát. Ennek következtében várható, hogy az egyes szakképesítésért felelős miniszterek egymástól eltérő módon szabályozzák a modulzáró vizsgák kötelező, illetve beszámítható tartalmát. A modulzáró vizsga értelmezése A modulzáró vizsga egyrészt a képzési folyamat lezárásaként, másrészt a vizsgára bocsáthatóság feltételeként értelmezhető. A képzésben részt vevő vizsgázó esetén mindkét értelmezésben a képző szervezet arra vonatkozó felelőssége nyilvánul meg, hogy a vizsgázó a vizsgán megfelelő teljesítményt nyújtson. Ez a megfelelő teljesítmény egyrészt a vizsgával járó, egyes szakképesítések
5
esetében jelentős veszélyek, kockázatok tekintetében fontos, másrészt a vizsgáztatás költségeinek megtérülését biztosítja. Jelentősége lehet a munkavállaláskor is azáltal, hogy a szakképesítés mellett a képzést végzőről és a képzési folyamatról szolgálhat a munkaadó számára többletinformációkkal. A modulzáró vizsga nem tekintendő szakmai vizsga leképezésének, egy annak megfelelő próbavizsgának, tagolódásának és tematikájának nem szükségképpen kell igazodnia a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott követelménymodulokhoz, vizsgarészekhez. A Modulzáró vizsga a szakképzési törvény 13. §-ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez.
Az
eredményes
modulzáró
vizsga
a
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményében előírtak szerint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is. A modulzáró vizsga bevezetése miatt módosult még a szakképzési törvény két másik jogszabályi helye is a következők szerint:
a 23. §-ban a "köztes" kifejezés helyébe a "modulzáró" kifejezés lép,
a 10. § (1) bekezdés f) pontjának negyedik gondolatjelében található szövegrész ("- a köztes vizsga beszámíthatóságát") pedig hatályát veszti.
Alapvetően a képzési folyamat alapján megszervezett, abba illesztett vagy annak végén megszervezett vizsga. Lehetőséget teremt eltérő tanulási utak, különböző képzési módszerek képzésszervezési megoldások eredményességének felmérésére is. A FELADATOK LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS AZ ÚTMUTATÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, SZÜKSÉGESSÉGE A „20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről” szerint a szakmai vizsga gyakorlati feladatait a vizsgaszervező állítja össze, amennyiben nem azonos a képzővel, annak javaslatait figyelembe kell venni.
6
A modulzáró vizsga feladatait minden esetben a képző állítja össze, valamint szervezi, lebonyolítja és értékeli a vizsgát. A feladatok egyik esetben sem kerülnek központilag összeállításra. A modulzáró vizsga feladatait minden esetben úgy célszerű összeállítani, hogy a Szakmai és vizsgakövetelményekben az egyes modulokhoz tartozó kompetenciák mérhetőségét biztosítsák, alkalmasak legyenek a vizsgázó felkészültségének ellenőrzésére, azaz egy „próba-vizsga” lehetőség biztosítására.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszerű képzésben az eredményes modulzáróvizsga az adott szakképesítést alkotó valamennyi modul esetében. Az egyes vizsgákhoz tartozó vizsgatevékenységi formát, és a feladat megoldásához szükséges időtartamot a képző határozza meg az adott vizsgafeladatokhoz. Iskolarendszerben a modulzáró vizsgával egyenértékű az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, csak akkor kell megszervezni, ha a szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményeiben előírásra került.
7
A FELADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
A csatolt feladatok összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy a gyakorlati vizsgatevékenységre kell koncentrálni, hiszen a minta írásbeli feladatok segítik a modulzáró vizsga írásbeli feladatainak összeállítását és értékelést, a szóbeli vizsga esetében célszerű a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott tételsorokat alkalmazni.
A szakmai vizsgák tapasztalatai is azt igazolják, hogy sokkal könnyebben alkalmazkodnak a vizsgázók a vizsgaszituációhoz, ha a modulzáró vizsgákat a képző mintegy próba-vizsgaként szervezte meg, bonyolította le, illetve értékelte.
A gyakorlati vizsgafeladatok összeállításánál fontos szempont volt, hogy ne „sablonként” működjenek,
hanem
többféle
variációban
biztosítsanak
választási
lehetőséget
a
felhasználóknak. A közös modulok vizsgáihoz többféle verziót is tartalmaz a „feladatbank”, hiszen ezeket több rokon
szakma
eltérő
szinten
tartalmazza,
illetve
az
alacsonyabb
szintű
rész-
szakképesítésekben is megtalálható.
Valamennyi feladathoz készült információ tartalom vázlat, amely nagyon fontos a vizsgázó szempontjából, hiszen a vizsgadrukk alatt lévők is könnyen fel tudják építeni a feladat logikus megoldását, másrészt az értékelést is megkönnyíti.
A gyakorlati feladatok nem tartalmazzák a végrehajtáshoz szükséges tárgyi eszközöket, mert a Szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. Másrészt az agrár területen főleg nagyok a képzőhelyek tárgyi feltételeinek specifikációs különbségei (családi gazdaság, őstermelő, mezőgazdasági, élelmiszeripari kis-, közép- és nagyüzemek, erdőgazdaságok, magánerdő, stb). Az egyes vizsgahelyeken az adott gépek, berendezések kapacitása is eltérő. A tárgyi
8
feltételek ismeretében lehet meghatározni a konkrét feladatokat, illetve a feladatokhoz hozzárendelni az eszközöket, gépeket, berendezéseket. Az elkészített feladatokhoz minden esetben készült értékelő lap, 100 pontos rendszerben, amely alkalmas arra, hogy az eltérő körülmények között lefolytatott modulzáró vizsgák értékelése kiegyenlített, és közel azonos szintű legyen. Az értékelő lapon nem csak az információtartalomban meghatározott feladatok megoldása pontozható, hanem a Szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott kompetenciák is. Természetesen egy feladattal nem mérhető
minden
kompetencia,
de
arra
törekedni
kell,
hogy
a
különböző
vizsgatevékenységeket úgy kell meghatározni, hogy a lehető legjobban megközelítsék a teljességet a kompetencia-mérés során is.
A MODULZÁRÓ VIZSGAFELADAT MINTÁK HASZNÁLATA, A VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE, LEBONYLÍTÁSA
Modulzáró vizsga szervezhető az egyes modulok tananyagtartalmának, kompetenciáinak elsajátítása után külön-külön, vagy a képzés végén, együttesen. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele valamennyi modul eredményes zárása. Természetesen, mivel több képzés alacsony óraszámú, a szakmai vizsgára jelentkezést meg lehet (kell – 30 nappal a tervezett szakmai vizsga előtt) tenni, de a szakmai vizsgát csak az a vizsgázó kezdheti meg, aki eredményes modulzáró vizsgát tett.
A gyakorlati feladatsorokból ki kell választani azt a formát, amely a képző gyakorlati tárgyi feltételeinek leginkább megfelel. Amennyiben tartalmaz ilyent a „gyűjtemény”, azt módosítás nélkül fel lehet használni. Indokolt esetben változtatásokat kell rajt végrehajtani. Abban az esetben, ha ezektől az összeállítás során el akar térni a feladat összeállítója, úgy csak „mintaként” fogja azt alkalmazni. Az új feladat összeállításánál is javasolt valamelyik forma alkalmazása, hiszen szakmailag, pedagógiailag használható feladatok kerültek be a gyűjteménybe, illetve közülük már több bemérésre került modulzáró vizsgán. Amikor kiválasztotta/módosította/elkészítette a feladatot és az értékelő lapot, meg kell hozzá határozni az eszközigényt, ellenőrizni, hogy rendelkezésre áll-e minden tárgyi feltétel. Amennyiben nem, abban az esetben vagy a feladaton szükséges módosítani, vagy pedig
9
„kölcsön” formájában igénybe venni a hiányzó gépeket, berendezéseket. Több esetben jó példa volt erre, hogy az erő- és munkagépkezeléshez a vizsgázók a saját eszközeikkel bővítették a feltételeket. Az
eszközök,
berendezések
specifikációi
alapján
lehet
megállapítani
a
feladat
végrehajtásához szükséges maximális időtartamot, amelybe nem tartozik bele a vizsgatevékenység előtti munkavédelmi oktatás, a munka- és/vagy védőruha felvétele, a munkahely megközelítése és a feladat értelmezése. Célszerű alapul venni a Szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott maximális időtartamot, természetesen ettől a modulzáró vizsga esetében el lehet térni. A gyakorlat általában az, hogy le lehet rövidíteni az időt. A csatolt gyakorlati, illetve írásbeli feladatok egyszerűsíthetők, bővíthetők. Az elkészítésnél fontos szempont volt, hogy olyan feladatok készüljenek, amelyek nem csak a modulzáró-, hanem a szakmai vizsga gyakorlati vizsgatevékenységéhez is mintául szolgáljanak. Mivel a modulzáró vizsga tetszőleges alkalommal ismételhető, a javaslat az, hogy mindig készüljön pót-feladat is, amelyet vagy közvetlenül a sikertelen megoldás után, vagy egy későbbi alkalommal fel lehet használni a képzésben részt vevő teljesítményének ellenőrzésére. A feladatsorok folyamatosan bővítésre kerülnek.
A MODULZÁRÓ VIZSGA ÉRTÉKELÉSE A gyakorlati vizsgafeladatokhoz minden esetben tartozik értékelő lap. Az elkészítésnél fontos szempont volt, hogy minden esetben 100 pontos (a központilag jóváhagyott szóbeli vizsgatételekkel egyezően) legyen. Ez azért szükséges, mert célszerű a modulzáró vizsgán is a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeletben a szakmai vizsgára meghatározott modul-értékelést követni. A modulzáró vizsga is csak akkor legyen eredményes, ha a teljesítmény 51%feletti. Ezzel nyomatékosítjuk a vizsgázó részére is, hogy a szakmai vizsgán mire számíthat.
A FELADATOK ÉS ÉRÉKELŐ LAPOK HASZNÁLHATÓSÁGA
10
A csatolt feladatok természetesen nem csak a modulzáró vizsgához szolgálhatnak mintaként, hanem a szakmai vizsga feladatainak elkészítéséhez is. Az értékelés esetében nem csak a megfelelt minősítést kell megadni. Amennyiben szakmai vizsgához kerülnek felhasználásra a mintafeladatok, abban az esetben az értékelésnél a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendeletben a szakmai vizsgára meghatározott modul-értékelést követni. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet által elkészített és a www.vkszi.hu honlap vizsgaszervezés linkje alól letölthető vizsgaprogramot célszerű felhasználni a modulonkénti, illetve végső értékeléshez. A szakmai vizsgán már kötelezően kell alkalmazni az írásbeli vizsgatevékenységhez kiadott, titkosított tételeket, és a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott, és a www.vkszi.hu honlap szakképzési dokumentumok link alól letölthető tételsorokat és értékelést a szóbeli vizsgatevékenységhez. Abban az esetben, ha a modulzáró vizsga a szakmai vizsgához hasonlóan kerül megszervezésre, lebonyolításra, akkor használható a vizsgaprogram, de csak a részletes és a modulonkénti értékelés munkalapokkal.
A MODULZÁRÓ VIZSGA DOKUMENTÁLÁSA A vizsgázónkénti dokumentáció áll: -
a vizsgázó által kitöltött, a felkészüléshez használt információ-tartalom vázlat,
-
a vizsgáztató által kitöltött és aláírt értékelő lapok,
-
amennyiben a modulzáró vizsga a szakmai vizsga előírásainak figyelembe vételével kerül megszervezésre, és az adminisztrációhoz a vizsgaprogram kerül felhasználásra, akkor a részletes és a modulonkénti értékelés,
-
a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet mellékletében meghatározott, a vizsgát szervező (képző) által cégszerűen aláírt, a modulzáró vizsga eredményét tartalmazó formanyomtatvány. Ha a vizsgaprogramban értékeltünk, akkor ezt a dokumentumot körlevél
funkcióval
lehet
elkészíteni,
amely
a
dokumentációs
folyamat
időintervallumát lényegesen lehet csökkenteni. Ezen kívül felülírással a szakmai vizsgán is felhasználható (sikertelen modulzáró esetében a vizsgázó adatsora törölhető, a sikeres vizsgázók teljesítménye a szakmai vizsgateljesítménnyel felülírható). Abban az esetben, ha a képző és a vizsgaszervező azonos, a szakmai vizsga dokumentálása is egyszerűsíthető.
11
Az értékelő lapon célszerű feltüntetni, hogy a feladat megoldását mikor kezdte, és mikor fejezte be a vizsgázó. Természetesen ez csak tájékoztató jellegű adat. Azért fontos, hogy a későbbiek során a vizsgafeladat összeállításánál, a vizsgaidőtartam meghatározásánál figyelembe lehet venni az előző modulzáró vizsgák gyakorlati vizsgafeladatának végrehajtására fordított időtartamot. Ez nagyban segíti a vizsgák zökkenőmentes és jó időfelhasználású szervezését.
MEGJEGYZÉSEK A képzésben részt vevők részére megtekinthetővé lehet tenni a mintafeladatokat, illetve a hozzá tartozó értékelő lapokat, de a konkrét feladatokat nem célszerű.
12
