Szakmunkás vizsgafeladatok

Felkészítés szakmai vizsgára környezetvédelmi területre

Szakmunkás vizsgafeladatok 12. évfolyam tANULÓI JEGYZET

A TISZK rendszer továbbfejlesztése – Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Felkészítés szakmai vizsgára környezetvédelmi területre • Szakmunkás vizsgafeladatok TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Szakmunkás vizsgafeladatok Környezetvédelmi fejlesztő társasjáték készítésének projektje 12. évfolyam tanulói jegyzet

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Gőgh Zsolt Lektorok: Gőgh Róbertné Drahos Zita, Rosta Éva

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009. Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés. ........................................................................................................................................................................ 4 1. projektnap................................................................................................................................................................. 6 Projekttervezés................................................................................................................................................................. 6 A projektmunka tervezésének és lebonyolításának lépései. ......................................................................... 6 A társasjáték stratégiai ötletének kialakítása..................................................................................................... 7 Otthoni munkafeladatok megbeszélése. ............................................................................................................. 7 A vízmintavétel, az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatának elméleti összefoglalása.............7 Meder és környezetének terepi vizsgálata. A víz fizikai, kémiai vizsgálata. Az élővizek biológiai vizsgálata – BISEL-index meghatározása............................................................... 7 Oldatkészítés....................................................................................................................................... 11 Kisvízfolyások vizsgálata a gyakorlatban........................................................................................... 12 2. projektnap.................................................................................................................................... 13 A vízvizsgálatok elméletének ellenőrzése........................................................................................... 13 A talajvizsgálatok elméleti összefoglalása.......................................................................................... 13 A zuzmó biotikus index meghatározásának elmélete......................................................................... 15 Talaj- és légszennyezési vizsgálatok a gyakorlatban........................................................................... 16 A fejlesztő társasjáték további tervezése. Kérdésgyűjtemény (konkrét és összefüggésekre irányuló). A játékstratégia véglegesítése............................................... 17 3. projektnap.................................................................................................................................... 18 „Alkotónap” – a fejlesztő társasjáték kiviteli terve és megvalósítása................................................. 18 Próbajáték............................................................................................................................................ 26 Projektértékelés................................................................................................................................... 26 Mellékletek..................................................................................................................................... 27 1. melléklet. Mérési adatlap................................................................................................................. 28 2. melléklet. BISEL-index értékelését segítő táblázat......................................................................... 30 3. melléklet. Értékelőlap...................................................................................................................... 32

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

3

Bevezetés A projekt célja, hogy rendelkezz olyan szakmai és természettudományos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a szakmai vizsgán a sikeres megfeleléshez. Megvalósítandó követelmények –– Képes legyél a természettudományos tantárgyakban tanult elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására a BISEL-vizsgálatok témakörében. –– Képes legyél a mintavételi helyek önálló kiválasztására, a mintavételi szabályok betartására, a minták tartósítására és előkészítésére, az eszközök és mérőműszerek megválasztására, megfelelő használatára, karbantartására a víz fizikai és kémiai jellemzőinek terepi vizsgálata során. –– Tudd az oldatok készítéséhez szükséges számítási feladatokat elvégezni és oldatot készíteni. –– Képes legyél az önálló talajmintavételre a mintavétel szabályai szerint. –– Tudj talajkivonatot készíteni. –– Képes legyél a talajminta fizikai és kémiai jellemzőinek helyszíni vizsgálatára mérőbőrönd segítségével. –– Tudd az eredményeket rendszerezni, tudj következtetéseket levonni a mért és az elvárt értékekből. –– Képes legyél zuzmó biotikus index számítására. –– Képes legyél a jegyzőkönyvek önálló elkészítésére. A projekt speciális követelményei –– Képes legyél a teljes projekt és a fejlesztő társasjáték tervezési lépéseinek elsajátítására, a tervek új ötletekkel való kiegészítésére. –– Képes legyél a megszerzett ismeretanyagot kérdések, feladatok formájában, nehézségi szintek szerint csoportosítani. –– Együttműködve tudj tervezni. –– Ismerd a tervezés fázisait és tudd alkalmazni azokat. –– A megfelelő anyagokkal (fa és papír) és a hozzájuk tartozó megmunkáló eszközökkel legyél képes önálló munkára, tudj vágni, fűrészelni, faragni, csiszolni, festeni. –– El tudd készíteni a projektbemutató előadás kép- és szöveganyagát. Részt tudj venni a játékszabály konkrét megfogalmazásában, és képes legyél a játékban szereplő kérdések és válaszok érthető és világos megalkotására. –– Képes legyél az alapfokú kép-, előadás- és szövegszerkesztő, táblázatkezelő programoknak a társasjáték táblájának és elemeinek megvalósításában történő alkalmazására (képkivágás, minőségi javítások, színkorrekció, szöveg és táblázat formázása, diák tervezése). –– Lásd át a környezetvédelmi fejlesztő társasjáték stratégiáját, összefüggéseit, ismerd szabályrendszerét. –– Tudd alkalmazni a megszerzett természettudományos ismereteket.

4

Szakmunkás vizsgafeladatok • tanulói jegyzet

12. évfolyam

Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon

Jelentés A projektnap céljainak, feladatainak meghatározása.

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ikon házi feladatot jelez.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

5

1. projektnap A nap feladatai 1. A fejlesztő társasjáték projektjének témabevezetése, tervezése és szervezése 2. Élővizek biológiai és kémiai vizsgálatának elméleti megismerése 3. Oldatkészítés 4. Vizsgálatok a Paprikás-patak mentén Solymár-Óbuda térségében

Projekttervezés A projektmunka tervezésének és lebonyolításának lépései 1. feladat A projekt folyamatának áttekintése, melynek során felvázoljuk a háromnapos munka lépéseit közös megbeszélés formájában, meghatározzuk a feladatokat, személyekre, csoportokra osztjuk az egyes munkarészeket. A projekt tervezésének első lépése a téma pontosítása, ötletekkel való kiegészítése, közös megbeszélések alapján. A konkrét téma- és célkijelölés után részletesen kidolgozzuk a három nap tervét, anyag- és eszközigényét, valamint azt, hogy az egyes feladatokat ki vagy kik fogják elvégezni. Ezután foghatunk a konkrét megvalósításhoz, majd bemutatjuk a projekt eredményét, végül értékelnünk kell tanár- és diákszemmel az elvégzett munkát. A projekt mint munkaszervezési forma alapvető lépései: –– Témafelvetés, témamegbeszélés és célkijelölés –– Ráhangolódás, a továbbgondolkodás időszaka –– Konkrét tervezés –– A téma feldolgozása, megvalósítása –– Az eredmények bemutatása –– Külső és belső értékelés Mit jelent? Témafelvetés: közös megbeszélés alapján ismerheted meg a tanárod vagy társad által felvetett témát, amelyet jó ötletekkel akár módosíthatsz is. A megegyezés után fontos, hogy kijelöljük munkánk célját. Ráhangolódás: a téma és cél alapján otthoni vagy másnapi továbbgondolásra is van lehetőséged, mellyel céltudatosan kiegészítheted a közös munkát. Konkrét tervezés: mielőtt a megvalósításhoz látnánk, szükséges, hogy időben az anyag- és eszközszükségletet is meghatározva, személyekre szabva lépésekre bontsuk az elvégzendő feladatokat. Terveinket írásban, táblázatban vagy akár rajzos formában rögzítenünk kell. Témafeldolgozás: ennek keretében történik a gondolatok, tervek megvalósítása.

6


12. évfolyam

Az eredmények bemutatása: a projektek célja sokféle lehet, összefoglalásképpen készülhet tabló, előadás, könyv, színdarab, játék stb., amelyeket végül bemutatunk az érdeklődőknek. Fontos, hogy a megvalósítás teljes időtartamában figyeljünk arra, hogy ne tévesszük szem elől célunkat. Külső és belső értékelés: az értékelés többoldalú lehet, történhet a külső közönség részéről, a tanárok, a csoporttársaitok és önmagatok (önértékelés) által.

A társasjáték stratégiai ötletének kialakítása Mivel a játék a szakmai vizsgára való felkészüléseteket segíti, tanáraitok a sokféle lehetőségből egy stratégiai játék megvalósítását ajánlják, melyet ötleteiddel kiegészíthetsz, alakíthatsz is. A terepi gyakorlataid során alkalmazni fogod a már meglévő biológiai, környezetvédelmi tanult ismereteidet. A gyakorlatok elvégzése segít majd az ötleteléskor. Ennek során vedd figyelembe, hogy a játék stratégiájának a szakmai képesítő vizsgára való felkészülésedet kell segítenie.

Otthoni munkafeladatok megbeszélése A napi terepi vizsgálatok elvégzése alapján kérdés-válasz kártyákat kell elkészítened, illetve képeket kell gyűjtened újságokból és az internetről, hogy a társasjáték szép és minőségi megjelenítését elősegítsd. A konkrét házi feladatok leírását a napi jegyzet végén találod.

A vízmintavétel, az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatának elméleti összefoglalása Meder és környezetének terepi vizsgálata. A víz fizikai, kémiai vizsgálata. Az élővizek biológiai vizsgálata – BISEL-index meghatározása 2. feladat Az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatáról a korábban tanult elméleti anyagot szakértői mozaik formájában fogjuk összefoglalni. Alkossatok négyfős csoportokat! A csoportok számjelet kapnak. A csoport minden tagja kap egy-egy ismétlő, betűjellel ellátott szövegrészt a már megtanult anyagból. Olvasd el figyelmesen a szöveget! Az azonos betűjelű szöveg tulajdonosaival beszéld meg, dolgozd fel a kapott információkat, majd menj vis�sza csoportodhoz és tájékoztasd őket is! Ebben a feladatban mindhárom témát feldolgozzuk. A szakértői mozaik tartalmát az alábbi elméleti blokkban találod meg 4 részre osztva (A, B, C, D). Az elsajátítandó ismeretanyag ellenőrzése a megalkotott 4 fős csoportokban, a következőképpen történik: –– Jeleket kaptok csoportonként. –– A tanár feltesz egy kérdést. –– A csoport megbeszéli a választ. Meg kell győződnötök arról, hogy mindegyikőtök helyesen fog válaszolni a kérdésre. –– Valaki „kihúzza”, melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Akinek a jelét és csoportszámát kihúzták, megmondja a választ. –– Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát. PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

7

1. A vízről általában 2. A vízminőség: a víz fizikai, kémiai tulajdonságai 3. Élővizek biológiai vizsgálata – BISEL-index meghatározása „A” szöveg A vízről, a mintavételezés módjáról és a medervizsgálatokról általában A víz az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen. Az emberi szervezetnek is megközelítően 70%-a víz, nélküle legfeljebb 4-6 napot bírnánk ki. A Föld vízkészletének ma még csak kis hányadát tudjuk felhasználni, hiszen a tengervíz az ember számára alig hasznosítható. Az édesvízi készlet viszont a hidroszférának csak 1,1%-a, ebből is 1% jeges hótakaró. A mezőgazdasági felhasználás 80%, ebből sajnos 60% elveszik. A keletkező szennyvíz ugyanakkor – ha nem megoldott a csatornázás – környezeti veszélyt jelent, hiszen fertőzésekhez és eutrofizációhoz (NO3-, PO43-) vezet. A tisztított szennyvíz és iszapjának elhelyezése különös körültekintést igényel a megelőzés céljából. A víz természetes körforgást végez. Ez a körforgás az emberi szervezetben is lezajlik, de befolyásolja a külső hőmérséklet, a levegő páratartalma és p1. a végzett fizikai munka. A víz kalóriát nem szolgáltató élelmiszernek minősül. Naponta kb. másfél liter vizet fogyasztunk el, az élelmiszerekkel további háromnegyed litert veszünk magunkhoz. Nemcsak a folyadék, hanem az ásványi sók is lényegesek benne. A víz összetételét befolyásoló tényezők közé tartozik a származási hely, a talaj szerkezete, szennyezettsége és öntisztuló képessége. A jó ivóvízzel szemben támasztott követelményeket szabványok írják le. A jó ivóvíz legyen átlátszó, lebegő anyagoktól mentes, oldottanyag-tartalma kevés, közel teljes az oxigéntelítettsége, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nem található benne. A mintavétellel szembeni követelmények: –– reprezentatív legyen, azaz jól tükrözze a mintázandó terület egészét; –– a közegnek és a mérendő komponensnek megfelelő módszerrel történjen; –– ne okozzon kárt a mintázott területen; –– ne szennyezze a mintát; –– megfelelő időben és helyen történjen; –

könnyen végrehajtható legyen.

A legfontosabb mintavételi módszerek: –– átlagmintavétel, –– pontminta (részminta), –– rétegminta. A patakmeder jellemzésekor ki kell térnünk a meder természetes vagy mesterséges kialakítására, a partoldal esésére, annak borítására, a mederfenék jellemző állapotára, anyagára.

8


12. évfolyam

„B” szöveg A víz fizikai és kémiai tulajdonságai Fizikai tulajdonságok A víz színét a szuszpendált színes lebegő anyagok, tényleges színét az oldott anyagok okozzák. Pl. a fekete, barna szín a humin anyagoktól, a sárgás, barnás a kolloid FeIIIcsapadéktól. Fehéres a szikes víz a szulfidoktól, karbonátoktól, zöldes pedig a mikroorganizmusoktól. A víz szagát a benne oldott anyagok okozzák, így lehet szagtalan, földszagú, szúrós szagú, záptojás szagú, kellemetlen szagú. A víz hőmérséklete hatással van a víz sűrűségére, viszkozitására, elektromos vezetésére, a gázok oldhatóságára, ízére, szagára. A felszíni vizek hőmérséklete erősen ingadozó. A felszín alatti vizek hőmérséklete állandó, lefelé növekszik. Ivóvíz esetén a 7-15 Celsius-fokos a kívánatos, a 20 megfelelő, a 25 tűrhető. A víz átlátszósága függ a benne lévő iszaptól, üledéktől, apró élőlényektől és a fényviszonyoktól. Magyarországon kb. 2 m az átlátszóság, szikes tavakban 1-5 cm. A fényáteresztő képesség befolyásolja a fotoszintézist. A víz kémiai tulajdonságai Az oxigén a vízben csak kismértékben és csak fizikailag oldódik. A víz oxigéntartalma részben a vízi növények fotoszintéziséből, részben diffúzió révén a légkörből származik. A víz oldottoxigén-tartalmát a növények és az állatok légzésükhöz, a baktériumok élettevékenységükhöz és a szerves anyagok lebontásához használják fel. A vízben oldott sókat a vizek ionos kötésű formában tartalmaznak. A nitrogénformák a következők: elemi molekuláris nitrogén, nitrát, nitrit, ammónia, ammóniumion. A szerves anyagok a bomlás során ammóniára bomlanak le. A nitrit és a nitrát általában a végbemenő oxidációs folyamatok, az elemi nitrogén pedig denitrifikációs folyamat eredménye. A foszforformák közül a legegyszerűbb ortofoszfát, de polifoszfátok és más bonyolult foszforvegyületek is jelen vannak vizeinkben. Mindegyik előfordulhat kolloidokban vagy formált foszfor formájában. A természetes vízi környezetben gyakoriak a vassal, alumíniummal és a kalciummal alkotott foszfátvegyületek. A vas előfordulhat a felszíni és a felszín alatti vizekben. Közegészségügyi szempontból a vas nem ártalmas, de kellemetlen ízű, vörösesbarna színt adó.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

9

„C” szöveg Egyéb jellemzők Ebbe a csoportba olyan kémiai jellemzőket sorolunk, melyeket nem egy, hanem több ion vagy vegyület együttes hatása vagy egymáshoz való viszonya határoz meg. A pH a hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa, a víz kémhatásának jellemzője. A tiszta víz pH-ja 7,0 (semleges). A víz már szobahőmérsékleten disszociál hidrogén- és hidroxilionokra. Ha a vízbe olyan anyag kerül, mely a disszociációs egyensúlyt valamilyen irányba eltolja, akkor vagy a hidrogén- vagy a hidroxilionok mennyisége fog megnövekedni. Ha a hidrogénionok koncentrációja lesz nagyobb, azaz a pH kisebb, mint 7, akkor a kémhatás savas lesz. Ha a hidroxilionok koncentrációja lesz nagyobb, azaz a pH nagyobb, mint 7, akkor lúgos kémhatásról beszélünk. A természetes vizek pH-értéke 6,5-8,5 között változik. A víz keménységét a természetes vízben lévő kalcium- és magnéziumionok okozzák. Magyarországon a víz keménységének jellemzésére az úgynevezett német keménységi fokot (nk°) használják. 1 nk°-os az a víz, melynek 1 literében 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és magnézium van oldott állapotban. Értéke általában a vízgyűjtő terület jellemzőitől függően területenként más, általában 5-10 nk° között változik, de a mélységi vizek esetén ennél nagyobb is lehet. A karbonát (változó) keménységet okozó kalcium-hidrokarbonát és a magnézium-hidrokarbonát forralással eltávolítható. A nem karbonát (állandó) keménységet okozó kalciumszulfát és magnézium-szulfát, a kalcium-klorid és a magnézium-klorid, forralással nem távolítható el. Eltávolításukra ioncserélő berendezéseket használnak. A víz keménysége a mosószerek hatékonyságát befolyásolja. A tartályok és csővezetékek falán lerakódó „vízkő” tönkreteszi a berendezéseket, ezért hűtővíz és kazántápvíz céljára kizárólag lágyított víz használható.

10


12. évfolyam

„D” szöveg Élővizek biológiai vizsgálata – BISEL index meghatározása A vízminőség változása egy bizonyos mértékig hatással van a környező élővilágra. A mak rogerinctelenek (szemmel látható gerinctelen élőlények) a vízminőség „bioindikátorai”. A vízfolyások vízminősítésének jól alkalmazható módszere a biológiai vizsgálatok (bioindikáció) alapján számított bioindex (BI). A kapott eredmény alapján következtethetünk a vízfolyások ökológiai állapotára. A vizsgálat a mintavételezéssel kezdődik. A minták begyűjtése az aljzatról, a vízben lévő és a vízbe nyúló növényzetről, ágakról, kövekről stb. történik. A mintavétel célja a vizsgálati helyre legjellemzőbb, legváltozatosabb makrogerinctelenek összegyűjtése. A határozás és feldolgozás célja az előkészített mintákban az egyes rendszertani egységek számának és a legérzékenyebb csoportok jelenlétének meghatározása (rendszertani csoportonként meghatározott mélységű határozást kell végeznünk, pl. a kérészeket nemzetség szintjéig szükséges meghatározni). Azokat a rendszertani egységeket, amelyeket egyetlen egyed képvisel, feljegyezzük, de nem vesszük figyelembe a biotikus index kiszámításánál, hiszen ezek előfordulása véletlen is lehet. Az értékelést segítő táblázat függőleges egységei a taxonok érzékenységét és mennyiségét tartalmazzák. Vízszintes egységei a megfigyelt faunisztikus csoportoknak felel meg, 1-től 7-ig csökkenő környezeti igény szerint sorba rendezve. Az 1. számmal szerepelnek a legérzékenyebb csoportok, 7. számmal pedig a legkevésbé érzékenyek. (A legnagyobb tűrőképességgel rendelkező fajok a táblázat alján szerepelnek-) Az 1–3. sor elemzésénél figyelni kell arra is, hogy a mintában 1, 2 vagy több rendszertani egység van-e jelen (2. oszlop). Ennek alapján kell leolvasni a megfelelő BISEL-indexértéket. (Az adott esettől függ, hogy az első vagy második sort választjuk-e.) A IV. oszlopokban a mintákban talált taxon darabszáma van feltüntetve. A sor és az oszlop metszéspontja adja a biotikus indexet az adott mintavételi helyre vonatkozóan. Azt a sort választjuk ki, amely a legjobban utal a legérzékenyebb faunacsoportok jelenlétére az adott mintában. A 0–10-ig terjedő biotikus indexeket 5 vízminőségi osztályba sorolják, és színekkel jelölik. A 0-s biotikus jelzővel rendelkező mintavételi helyet feketével jelölik.

Oldatkészítés 3. feladat Mielőtt csoportotokkal elindulnátok terepi állomáshelyetekre, előbb egy mérőoldattal ki kell egészítenetek az ökológiai mérőbőrönd tesztsorozatát. Az élővizekben esetlegesen előforduló kloridionok jelenlét egy ezüstnitrát-tartalmú oldat segítségével tudjátok kimutatni. Csoportonként készítsetek 50 cm³, 0,05 mol/dm³ koncentrációjú ezüstnitrátoldatot! Előbb számoljátok ki a bemérendő szilárd ezüst-nitrát tömegét, majd mérőhenger segítségével desztillált vízzel töltsétek fel az oldat mennyiségét 50 cm³-re. A szükséges anyagokat és eszközöket a terepközpontban lévő dobozban találjátok!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

11

Kisvízfolyások vizsgálata a gyakorlatban 4. feladat A Paprikás-patak 5 km-es szakaszának 3 kijelölt pontján kell elvégezned csoportoddal a megadott vízvizsgálatokat! A) A meder és környezetének vizsgálata B) A víz fizikai (szín, szag, hőmérséklet, áttetszőség) és kémiai (pH, nitrát, foszfát, vas, összkeménység és oldottoxigén-tartalom) vizsgálata C) Az élővizek biológiai vizsgálata Az első és második projektnap terepi mérései is a terepközpontból indulnak (kilátó). Itt vehetitek át a napi vizsgálathoz szükséges eszközöket (mintavételi edény, Secchi-korong, mérőszalag, ökológiai mérőbőrönd, gyorstesztek stb.). Ezután az alábbi térkép segítségével keressétek meg a tanáraitok által kijelölt mintavételi helyszíneket! (A csoportok különböző mérőpontokat keresnek fel)! Az eszközök használati útmutatóját és a recepteket tartozékként a mérőbőröndben és a gyorsteszt dobozában találjátok. A vizsgálatok elvégzése után a csoport minden tagja kitölti a mérési adatlapot, amelyet a tanulói jegyzet 1. sz. mellékletében találsz meg (mederjellemzők, a víz fizikai tulajdonságai, a víz kémiai és biológiai jellemzői).

M 1:20 000 A) A 2. sz. mellékletben található indikátorfajok ábrái közül válassz ki öt fajt! Készíts 5 db 5 × 10 cm-es kártyát, melynek egyik oldalára rajzold le a választott fajt, ügyelve jellegzetességeire! A kártya hátlapján a faj megnevezése, rövid jellemzése szerepeljen. B) Gyűjts a nap témáiról színes fotókat, képeket! 12


12. évfolyam

2. projektnap A nap feladatai 1. A vízvizsgálatok elméletének ellenőrzése 2. Talajvizsgálatok (fizikai és kémiai jellemzők meghatározása), és a zuzmó biotikus index 3. Talaj- és légszennyezési vizsgálatok a gyakorlatban 4. A fejlesztő társasjáték továbbtervezése

A vízvizsgálatok elméletének ellenőrzése 1. feladat Az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatáról tanult és a gyakorlatban elsajátított anyagot közösen ismételjük át. A feladat első részében a megalkotott 4 fős csoportokban A, B, C, D jeleket kaptok, s a csoportotok is számot kap. A tanár feltesz egy kérdést. A csoport megbeszéli a választ, majd meg kell győződnötök arról, hogy mindegyikőtök helyesen fog válaszolni a kérdésre. Valaki „kihúzza”, melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Akinek a betűjelét és csoportszámát kihúzták, megmondja a választ. Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát. A feladat második részében a házi feladat során elkészült kérdéskártyákat egy csomagba összegyűjtjük, összekeverjük, majd szétosztjuk csapatonként, egyenlően. A csapatok összekeverik, és sorban haladva mindenki húz egyet a pakliból. Ha nem sikerül felismerned a kártyát, társaid segítenek.

A talajvizsgálatok elméleti összefoglalása 2. feladat Az ide tartozó, valamint a következő téma (A zuzmó biotikus index meghatározásának elmélete) elméleti anyagát szakértői mozaik formájában fogjuk összefoglalni. A csoport minden tagja kap egy-egy ismétlő, betűjellel ellátott szövegrészt a már megtanult anyagból. Olvasd el figyelmesen a szöveget! Az azonos betűjelű szöveg tulajdonosaival beszéld meg, dolgozd fel a kapott információkat, majd menj vissza csoportodhoz és tájékoztasd őket is! Ebben a feladatban mindkét témakört feldolgozzuk. A szakértői mozaik tartalmát az alábbi elméleti blokkban találod meg 4 részre osztva. Majd ismét visszakérdezünk! A fenti csoportszámozás és betűkódok alapján „kihúzott” tanulók, ismertetik az ezekben a témakörökben megtanultakat. Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

13

A talajvizsgálatok elméleti összefoglalása „A” szöveg A talajok leírása A talajok leírásánál színbeli, szöveti és a nagyobb egységeket jelölő szerkezeti jellemzőkre kell kitérni. A talaj színe kémiai viszonyokra utal, mert a talaj színét a benne lévő ionok határozzák meg. A vörös szín pl. oxidatív környezet eredménye, és háromértékű vasionok jelenlétére utal. A szürke, zöldesszürke szín ellenben oxigénmentes (reduktív) viszonyokra utal, ahol a vas kétértékű ionként van jelen. A talajszín megadásakor a fő színt kísérő színnel kell árnyalni pl. szürkésbarna, sárgásvörös stb. A szövettípussal a talajt alkotó kőzetszemcsék méretére utalunk. Ez alapján agyag-, vályog- és homoktalajokat, illetve azok átmeneteit különböztethetjük meg. A kevés vízzel átgyúrt sodralékból gyűrűt hajlíthatunk, ha nagy agyagtartalmú a mintánk. A sodralék, ha vályogtalajból készítjük, hajlítás közben eltörik, ha homoktalajból, össze sem áll. Talajszerkezeten a nagyobb összeálló egységek méretét és formáját értjük. Így beszélhetünk lemezes, oszlopos, diós, rögös, poros szerkezetű talajról. Mindezek alapján egy adott mintát pl. szürkésbarna diós szerkezetű vályogtalajként írhatunk le. „B” szöveg A talajnedvesség Az egyes talajok tápanyagtartalma (pl. foszfát- vagy nitráttartalom) összehasonlíthatóvá válik, ha figyelembe vesszük azok nedvességtartalmát. A víztartalom eltávolítását laboratóriumban 105 Celsius-fokra felfűtött szárítószekrényben, egyébként pedig jól szellőzött helységben 16-24 órán keresztül szobahőmérsékleten végezhetjük el. A tömegveszteséget a nedves tömeghez viszonyítva, a talajnedvesség százalékos értékét kapjuk. A százalékos talajnedvességértékhez a talajökológiai mérőbőrönd megfelelő táblázatából egy faktorszámot rendelhetünk. A mérésekkel meghatározott foszfát- vagy nitráttartalmat ezzel a faktorszámmal kell módosítanunk. (Pontos leírás a talajökológiai mérőbőrönd vizsgálati tájékoztatójában található). A talajsűrűség A talajok különböző méretű és formájú szemcsékből állnak. Az egyes szemcsék különböző sűrűsége, valamint a köztük lévő kisebb- nagyobb üres tér eredményezi a talajok eltérő sűrűségét. A mérés menetének pontos leírása szintén a mérőbőrönd vizsgálati tájékoztatójában található. „C” szöveg A talajüledék elemzése A talajszövet megállapításánál a leggyakoribb módszer a fentebb már említett sodrási próba. Ez a tapasztalati módszer azonban igen nagy gyakorlatot kíván. Ennek kiváltására használhatjuk az igen egyszerű, vizes közegben történő ülepítés módszerét, amely a homok, iszap és agyag szemcseméretek eltérő ülepedési sebességén alapul (Kruedener-módszer). Így a viszonylag pontos homok–iszap arány megállapítható lesz. (Részletes leírás a mérőbőrönd tájékoztatójában olvasható.)

14


12. évfolyam

A foszfáttartalom meghatározása A talajból a növények által felvett és hasznosítandó tápanyagok közül a nitrátvegyületek mellett a foszfátvegyületek játszanak jelentős szerepet. A talajban való feldúsulásuk a foszfortartalmú ásványok mállásának, a növényi lebontódásnak, illetve a szerves- és műtrágyák bevitelének köszönhető. Az esővíz a foszfátvegyületeket csak kismértékben oldja, csökkenésük inkább a talajlemosódás eredménye, mivel a felső talajszinten dúsulnak fel. A foszfáttartalom meghatározásához előbb talajkivonatot kell készítenünk, amelyhez különböző talajkivonószerek használhatók. A talajökológiai mérőbőröndben erre a célra az un. B típusú (laktátoldat) kivonószer szolgál, melynek alkalmazásával a tájékoztatóban leírt gyorsteszt receptje alapján a foszfáttartalom tájékoztató pontosságú értéke megadható.

A zuzmó biotikus index meghatározásának elmélete „D” szöveg Bár az indikáció jelensége nem szűkíthető le csupán az antropogén tényezők és az indikátorok közötti összefüggésre, a bioindikátorokat leggyakrabban valóban környezetszennyezés kimutatására alkalmazzuk. A zuzmók kiváló jelzőfajok. Önálló rendszertani kategóriát alkotó (Lichenophyta törzs), két különböző, rendszertanilag is más törzshöz tartozó élőlény, gomba és alga szimbiózisa révén alakulnak ki. Az alga feladata a fotoszintézis, a gomba ún. obligát élősködő, önmagában nem is fordul elő a természetben, nem képes egyedül megélni. Egyes zuzmóalgafajok viszont szabadon is előfordulhatnak. Az alga fotoszintetizál, a gomba általa jut szerves anyagokhoz. Növekedési formájuk alapján három típusuk különíthető el: kéreg-, leveles és bokros zuzmók. A zuzmók elsősorban a levegő kén-dioxid- és nitrogén-oxid-tartalmára érzékenyek, de felhasználhatók hidrogén-fluorid, klór, ózon, egyes nehézfémek, valamint radioaktív izotópok indikálására is. A szennyezőanyagokkal szembeni érzékenységük elsősorban morfológiai és élettani okokra vezethető vissza. A levegőminőségi index (LMI) kiszámítása A számításkor az egyes zuzmófajok kén-dioxidra való érzékenységét és a mintavételi helyek zuzmóval való borítottságát vesszük figyelembe. A képlet: LMI = Σ Z · B, ahol Z az adott fán található taxonok érzékenységi értékét, B pedig a fa %-os borítottsága alapján képzett értéket jelent (1–10-ig). Pl. egy fán ötféle zuzmó található, ezek érzékenységi értékének összege Σ Z = (3+2+4+5+3+8) = 25, a 30%-os borítottságból képzett B érték 3, így szorzatuk eredménye LMI = 75. A levegőminőségi index értéke alapján az adott területet az alábbi öt zóna valamelyikébe sorolhatjuk: –– 0 zuzmósivatag, –– 1–35 belső küzdelmi zóna, –– 36–55 középső küzdelmi zóna, –– 56–79 külső küzdelmi zóna, –– 80– normál zóna.

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

15

Talaj- és légszennyezési vizsgálatok a gyakorlatban 3. feladat Csoportoddal a tegnap már megismert helyszínre kell elsétálnod, hogy a Paprikás-patak adott környezetében talaj- és légszennyezési vizsgálatokat végezzetek! Járjátok be a tegnapi mérési pontjaitok mintegy 100 méter sugarú környezetét, gyűjtsetek be az ott jellemző uralkodó talajtípusból mintát (1 kg minta szükséges)! A mintavételkor 30 cm mélységig teljes szelvényből, kézi ásóval gyűjtsetek anyagot! Határozzátok meg a területen előforduló zuzmófajokat is! Készítsetek feljegyzéseket előfordulási gyakoriságukról! Használjátok az alábbi talaj- és zuzmóvizsgálati jegyzőkönyvet és a talajökológiai mérőbőröndben található vizsgálati útmutatókat, továbbá a mellékletben található határozó segédletet! Talaj- és zuzmóvizsgálati jegyzőkönyv A) Talajvizsgálatok A mintavétel időpontja: A mintavétel helye: A mintavételi hely tágabb környezetének jellemzői (természetes, mesterséges, a növénytakaró jellemzői, esetleges szennyezőforrások):

A talaj általános leírása (szín, szövet, szerkezet):

Másodlagos jellemzők (kiválások, vékonyrétegek):

A talajsűrűség értéke: A talajüledék vizsgálat eredménye: A talaj vízmegtartó képessége (ml/ 100 g): A talaj karbonáttartalma (terepi meghatározás; % Ca-karbonát): A talaj foszfát- és nitráttartalma (talajkivonatból meghatározva; mg/ l):

16


12. évfolyam

B) Zuzmó biotikus index meghatározása A megfigyelés időpontja: A megfigyelési környezet leírása (természetes, mesterséges, növényzettípus és borítottság, az esetleges légszennyező források távolsága):

A területen előforduló zuzmó taxonok:

Borítottsági érték:

Biotikus index:

A fejlesztő társasjáték további tervezése. Kérdésgyűjtemény (konkrét és összefüggésekre irányuló). A játékstratégia véglegesítése 4. feladat Összegyűjtjük, megbeszéljük az első napi házi feladat kérdés-válaszait. Készíts a második nap elméleti anyagrészéből is az előző napihoz hasonló módon házi feladatot!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

17

3. projektnap A nap feladatai 1. „Alkotónap” – a fejlesztő társasjáték kiviteli terve és megvalósítása 2. Próbajáték 3. Projektértékelés 4. A projektbemutató előadás elkészítése

„Alkotónap” – a fejlesztő társasjáték kiviteli terve és megvalósítása 1. Társasjátékunk gyakorlati megvalósítása, amelynek keretében csoportmunkában elkészítjük az egyes pályaelemeket, tartozékokat. –– Sejtek (a játékpálya 6 szögletű területi elemei) –– Fatornyok (a falvak és természeti környezetük megjelenítésére) –– Dobókockák (szimbólumjelöléssel) –– Szimbólumkorongok –– Szimbólumkártyák –– Kérdés- és feladatkártyák (több nehézségi szintű) –– Dobozok –– Játékleírás Feladatunk lesz továbbá, hogy a projektbemutató előadásra is felkészüljünk. (PowerPoint programmal kell készítenetek bemutatót az egész projektről és magáról a társasjátékról.) 2. Az alkotómunka után kipróbáljuk a játékot, elvégezzük az esetleges korrekciókat. 3. Legvégül értékeljük a három nap eseményeit, önértékelő kérdéssor és tanári értékelőtábla segítségével. 1. feladat Megbeszélés alapján alakítsunk csoportokat! Hat különböző létszámú és feladatú csoport közül választhatsz. Segítségül használhatjátok az alábbi munkaszervezési térképet!

18


12. évfolyam

Az „Alkotónap” (3. projektnap) munkaszervezési térképe

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

19

Csoport:

1. „Papyrus” (Papírmegmunkálás)

Feladat:

A társasjáték papírelemeinek létrehozása.

Követelmény:

A papírvágó eszközökkel (olló, hasítókés) való balesetmentes és pontos munkavégzés. Szervezett együttműködés a többi csapattal.

Felhasználandó anyagok:

Karton: több színű, 5 ív Duplex karton: 3 ív Papírragasztó: 3 tubus Színes fénymásoló papírok: 50 db (A4) Nyomtatópapír: 50 db Újságból kivágott, valamint tanulók, tanárok által készített képek nagy men�nyiségben (környezet- és természetvédelmi témában) Olló: 4db Hasítókés: 2db Fémvonalzó: 2db Műanyag vonalzó: 4db Körző: 2db Tűzőgép kapoccsal: 1db

Időkeret:

180 perc

Részletes instrukciók, szempontok:

1. Az alábbi feladatokat ideálisan 4 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársakat! 2. Dolgozz hatékonyan együttműködve! 3. Készíts 90 db duplex karton hatszöget 7 cm-es körből kiszerkesztve! 4. A hatszögeket mindkét oldalán fedd be képekkel! Az egyik oldalon ép természeti kép, környezetbarát megoldások; a másik oldalon károsított környezeti kép szerepeljen! 5. Készíts 250 kérdés-felelet, illetve 40 db feladatkártyát normál vastagságú kartonból, a „Kérdés-felelet” csoport által megadott utasítások alapján! 6. Készíts 2 db kartondobozt duplex kartonból (pályaelemtartó és „kérdésfelelet” doboz)! A méreteket tervezd meg a kész termékek méretei alapján! 7. A dobozokra válassz esztétikus fedőképeket a „Képíróktól”! 8. A fogalmazótól kapott játékleírást ragaszd a pályaelemtartó dobozra! 9. Feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!

Megjegyzés:

Óvatosan és körültekintően dolgozz a papírvágó – éles –eszközökkel! A társasjáték sikeres kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://társasjatek. lap.hu/ vonatkozó részeit!

Értékelési szempontok:

20

–– –– –– –– –– –– ––

A munka szervezése Csoportmunka/egyéni munka Információ kezelése Végrehajtás Ismeretek alkalmazása a gyakorlatban Önállóság Önértékelő teszt eredménye


12. évfolyam

Csoport:

2. „Kérdés-felelet” (Kérdések és válaszok megfogalmazása, rendszerezése)

Feladat:

Az előző projektnapokon összegyűjtött ismerethalmazból kiválasztott kérdések és válaszok pontosított megfogalmazása, rendszerezése szövegszerkesztő segítségével, valamint kinyomtatása.

Követelmény:

A megfelelő szoftverhasználat, íráskészség. Szervezett együttműködés a többi csapattal („Papyrus” és „Képírók” csapata.)


Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1db Színes fénymásoló papírok: 50 db (A4) Nyomtatópapír: 50 db

Időkeret:

180 perc


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 3 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársakat! 2. Dolgozz hatékonyan együttműködve! 3. Gyűjtsd össze a 250 db kártya kérdéseit és a hozzájuk tartozó válaszokat! Rendszerezd össze a megbeszéltek szerinti kategóriákba (felismerő, egyszerű, totószerű, összefüggést kereső, csatakártyák). 4. Alkosd meg a 40 db feladatkártya szövegét a gyűjtött anyagból! 5. Ellenőrizd a kérdések és válaszok megfogalmazásait, ha szükséges, javíts rajtuk, csoportosítsd és nyomtasd ki őket! 6. A kinyomtatott anyagot folyamatosan add át a „Papyrus” csoportnak! 7. Feladataidat végezd pontosan és céltudatosan!


PETRIK TISZK

–– –– –– –– –– –– ––


TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

21

Csoport:

3. „Képírók” (Képszerkesztés, képválogatás)

Feladat:

A társasjáték elemeihez tartozó saját készítésű, internetről letöltött vagy újságokból kivágott képanyag szerkesztése, kinyomtatása és csoportosítása.

Követelmény:

Képszerkesztő program és a világháló elemi szintű használata. Pontos munkavégzés, szervezett együttműködés a „Kérdés-felelet” és a „Papyrus” csapattal.


Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1db Nyomtatópapír: 50 db

Időkeret:

180 perc


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 2 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársat! 2. Dolgozz hatékonyan együttműködve! 3. Készíts 180 db sejtelemekre ragasztható képet (saját készítésű, internetről letöltött és újságokból kivágott képanyagból). Rendszerezd őket az ép természeti kép és a károsított környezet csoportjába! 4. Készíts a gyűjtött anyagból 80 db képet, illetve ábrát a felismerő kérdéskártyákhoz! 5. Készítsd el a játékdobozok borítóképeit! 6. Folyamatosan tarts munkakapcsolatot a „Kérdés-felelet” és a „Papyrus” csapattal! 7. Feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!

Megjegyzés:

A társasjáték sikeres kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://www.flickr. com/ http://www.everystockphoto.com/ vonatkozó részeit!


22

–– –– –– –– –– –– ––



12. évfolyam

Csoport:

4. „Fanyűvők” (Famegmunkálás)

Feladat:

A társasjáték faelemeinek megmunkálása és esztétikus, művészi lefestése.

Követelmény:

A famegmunkáló eszközök (fűrész, csiszolópapír) balesetmentes használata. A festék és a hígító szakszerű alkalmazása. Pontos munkavégzés.


Megmunkálható farudak: 1m (4 × 4 cm), 1m (2 cm Ø) Fakocka: 2 db (3x3 cm) Akrilfesték: több színű, kis mennyiségben Hígító: ½ liter Csiszolópapír: 1 ív (finom) Fűrész: 1db (finom fogú) Ecset: 2db (vékony) Keverőtálka: 2db

Időkeret:

180 perc


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 1 fő tudja elvégezni. 2. Készíts a 4 × 4 cm-es farúdból 8 db 8 cm magas toronyformát! 3. Fűrészelj a 2 cm Ø-jű hengeres rúdból 36 db fél cm magasságú korongot! 4. A faelemeket csiszold finom felületűre! 5. A fatornyokat a megbeszélt környezeti szimbólumok és saját intuícióid alapján fesd be! 6. A korongokat és a két dobókockát is fesd be a megbeszéltek szerint! 7. A színeket bátran keverd! 8. Feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!


PETRIK TISZK

–– –– –– –– –– –– ––

A munka szervezése Csoportmunka/egyéni Információ kezelése Végrehajtás Ismeretek alkalmazása a gyakorlatban Önállóság Önértékelő teszt eredménye

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

23

Csoport:

5. „Fogalmazó” (Szabályszövegezés, játékismertető készítése)

Feladat:

A társasjáték megbeszéltek szerinti szabályrendszerének szövegezése, pontosítása. A játékismertető szövegének megfogalmazása.

Követelmény:

A megfelelő írás-, fogalmazás- és logikai készség mellett a szövegszerkesztő és táblázatkezelő program használata.


Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1db Színes fénymásoló papírok: 50 db (A/4) Színes fénymásoló papírok: 50 db (A/4) Nyomtatópapír: 50 db

Időkeret:

180 perc


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 1 fő tudja elvégezni. 2. Alkosd meg a közösen megtervezett játékszabályrendszer egyértelmű szövegét jól érthető formában! 3. Használd ehhez a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programot, valamint tanulmányozd más társasjátékok szabályleírásainak szerkezetét és stílusát! 4. Készítsd el a játékdobozra ragasztandó ajánló szöveget! Itt is tanulmányozhatod más játékok vonatkozó szövegeit! 5. Nyomtasd ki megfelelő méretben színes papírra a szövegeket! A kinyomtatott anyagot add át a „Papyrus” csoportnak! 6. Feladataidat végezd pontosan és céltudatosan!

Megjegyzés:

A feladat kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://társasjatek.lap.hu/ vonatkozó részeit!


24

–– –– –– –– –– –– ––



12. évfolyam

Csoport:

6. „Előadók” (A projektbemutató előadás elkészítése)

Feladat:

A teljes projekt, valamint a társasjáték közönség számára történő bemutató előadásának megtervezése, az ott alkalmazandó diák, képek és szöveg megalkotása és PowerPoint programba illesztése.

Követelmény:

A megfelelő írás-, fogalmazáskészség és előadói képesség mellett a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és PowerPoint program használata.


Számítógép: 1db (szöveg-, előadás- és képszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Projektor: 1db Vetítővászon: 1db Digitális fényképezőgép: 1db

Időkeret:

180 perc


1. Az alábbi feladatokat 2 fő végezze el! 2. Alkosd meg vázlatosan előadásod szerkezetét a projektoktatás felépítési elvei szerint. 3. Vázlatpontjaidhoz írj néhány gondolatot és válogass hozzá egy-egy fotót a három nap folyamán készült saját fotókból! 4. Vázold fel röviden a játék bemutatását! 5. Szerkeszd össze a leírt szövegeket, választott képeket PowerPoint-előadás keretében. 6. Gyakorlásképpen add elő társadnak a kész anyagot! 7. Figyelj a közérthetőségre és színes előadásmódra!

Megjegyzés:

A feladat kivitelezéséhez tanulmányozhatod a Tanulói jegyzet első napra vonatkozó részeit!


–– –– –– –– –– –– ––

A munka szervezése Csoportmunka/egyéni Információ kezelése Végrehajtás Ismeretek alkalmazása a gyakorlatban Önállóság Önértékelő teszt eredménye

Ha elvégezted saját csoportod feladatait, csatlakozz azokhoz, akik még dolgoznak! Segítsd őket saját feladataik elvégzésében!

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

25

Próbajáték 2. feladat –– Az elkészült játékkal most egy próbajáték következik. Játékidő: maximálisan 70 perc. –– Alkoss kétfős csapatokat! –– Hasznodra lesz a projektnapok során megszerzett ismeretanyag, élj vele! –– Az önfeledt játék mellett gondolj arra, hogy milyen javítási ötleteid lennének még! –– A játék végén beszéljük meg közösen!

Projektértékelés Az alábbi értékelőrészek összeadódva adják majd a végleges értékelést. A projekt értékelésének fő irányvonalai: –– Tanárok egyéni értékelései az első napon ismertetett értékelőtáblázatok alapján. –– Önértékelés –– Egyéni projektkritika –– Egymás értékelése 3. feladat Végezd el a projekt értékelését! Töltsd ki az utolsó három témakörre vonatkozóan összeállított kérdéssort, amelyet a mellékletben találsz meg.

26


12. évfolyam

Mellékletek

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

27

1. melléklet. Mérési adatlap Vizsgálatot végzők:……………………….…………..

Vízfolyás neve:………...……………………………………..

Mintavételi hely száma:……………………..……..

Mintavételi hely koordinátái:………………..……………..

Dátum:……..………….….

Időjárás:

Időpont:…...…..

Vízfolyás típusa:

 esős

 napos

 forrás

 hegyvidéki

 síkvidéki

 csatorna

Vízfolyás szélessége:

 <1 m

 1-5 m

 5-25 m

 25-100 m

 >100 m

Átlagos vízmélység:

 <0.1 m

 0.1-0.5 m

 0.5-1.0 m

 1.0-2.0 m

 >2.0 m

Áramlás sebessége:

 örvénylő

 gyors

 mérsékelt

 lassú

 stagnáló

 kő

 kavics

 homok

 iszap/sár

 tiszta

 algás

 szerves törmelékkel borított

Kitettség mértéke:

 nyitott

 félig nyitott

 teljesen árnyékos

Vízpart esése:

 sík/lapos

 meredek

 leszakadó

Vízpart szerkezete:

 természetes

 félig természetes/félig mesterséges

Vízpart borítása:

 természetes kő

Meder jellemző anyaga: Meder állapota:

Elsődleges földhasználati mód a vízfolyás mentén felfelé

 beton/kőlap

 mesterséges  csupasz talaj

 fű/fűfélék

 bokor

 fa

 erdő

 láp

 mocsár

 szántóföld

 legelő

 rét

 lakott terület

 ipari terület

 egyéb:…….…………………………………………………………………….... Makroszennyezés:

 nincs

 műanyag

 üveg

 építési törmelék

 egyéb:………...

FIZIKAI-KÉMIAI JELLEMZŐK Átlátszóság:

 tiszta (>50 cm)

 zavaros (10-50cm)

Víz színe:

 színtelen

 barna

 nagyon zavaros (< 10 cm)  fekete

 pirosas

 (kék) zöld

 egyéb:…………………………………………………………………………………………………… Vízhőmérséklet:

………………..°C

Savasság:

pH:………………

Teljes keménység (Ca + Mg ): 2+

2+

Karbonát-keménység (CO3 ):

Ammónium tartalom (NH4+): Nitrát tartalom (NO3 ):

….…………..mg/l ……..…….mg N/l

-

……………...mg/l

2-

28

Oldott oxigén tartalom (O2):

Nitrit tartalom (NO2 ):

…………...mg N/l

-

……………...mg/l


…………...mg N/l

12. évfolyam

BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Megfigyelt makrogerinctelen taxonok

Száma (1/több)

Megfigyelt makrogerinctelen taxonok

Száma (1/több)

Figyelembe vehető taxonok száma:………………………….. Legérzékenyebb csoport:…………………………………….. Legérzékenyebb csoport gyakorisága:……………………….. BISEL INDEX:……………… Vízminőségi osztály: ……….

PETRIK TISZK

Színkód: ………………

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

29

30


12. évfolyam

Sapkacsigák Sapkacsigák Kérészek (Ancylidae) (Ancylidae) (Ephemeroptera) kivétel a Heptageniidae

Házas tegzesek (Trichoptera)

Álkérészek Erezett kérészek (Plecoptera) (Heptageniidae)

2. melléklet. BISEL-index értékelését segítő táblázat

3

2

3

-

≥2

1

5

-

≥2 1

5

≥2

1

-

taxonszám

érzékenység

1

0–1

III.

II. 6–10

4

5

5

6

6

7

5

6

6

7

7

8

6

7

7

8

8

9

11–15

Biotikus index

2–5

IV. összes taxon száma

7

8

8

9

9

10

>16

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

31

Piócák Gömbkagylók (Hirudinea) (Sphaeridae)

erelégy/pocikféreg H (Syrphidae)

Csővájó féreg Árvaszúnyogok (Tubificidae) (Chironomus thummi–plumosus)

Víziászka (Asellus)

Fenékjáró poloska Szitakötők Bolharák (Aphelocherius) (Odonata) (Gammaridae)

Poloskák (Hemiptera) (kivétel az Aphelocheirus)

Puhatestűek (Mollusca) kivétel Sphaeridae és Ancylidae

≥1

4

7

6

≥1

≥1

≥1

taxonszám

érzékenység

5

III.

II.

0

1

2

3

0–1

6–10

1

2

3

4

1

3

4

5

-

-

5

6

11–15

Biotikus index

2–5

IV. összes taxon száma

-

-

-

7

>16

3. melléklet. Értékelőlap Egyéni Fejezd be a mondatokat! A legfontosabb, amit megtanultam, hogy ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Az tetszett leginkább, hogy ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Leginkább az okozott problémát, hogy ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Akitől legtöbbet tanultam: ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Amit még szeretnék a témáról megtudni: ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. A projektmunka (tárgyi) eredményeinek felhasználását úgy képzelem el, hogy ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

32


12. évfolyam

Válaszolj a kérdésekre! Milyen tapasztalatokat szereztetek a különböző szervezési módokkal kapcsolatban? ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Milyen iskolai, iskolán kívüli körülmények nehezítették a munkát? ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát, hogyan lehetett úrrá lenni rajtuk? ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Milyen szervezési problémák adódtak, hogyan lehet ezeket máskor megelőzni? ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Milyen célokat sikerült elérni a közös terveinkhez képest? ................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................. Van-e kedved más alkalommal is projektmunkában részt venni? ................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................

PETRIK TISZK

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

33

Önértékelés Szempontok

Igen (Indokaim, példáim)

Részben, például:

Nem, mert…

A munka során sok hasznos ötlettel vettem részt. Figyelmesen olvastam a rám eső szövegrészeket. Átgondoltam, hogyan építsem fel mondanivalómat, hogy társaim minél jobban megértsék, amit magyarázok. Figyelmesen meghallgattam a többieket.

Rákérdeztem arra, amit nem értettem.

Aktívan vettem részt a mai munkában.

Csoportértékelő lap ..................................................................... dolgozott a leghatékonyabban a csoport jó teljesítményéért. ........................................................................................................................ volt a legegyüttműködőbb. .............................................................................................................................. volt a csoport vezetője. ................................................................................................................ nagyon jó hozzászólásai voltak. Csoportunk jól csinálta .............................................................................................................................. A csoport munkájában problémát okozott ................................................................................................. Legközelebb arra kell ügyelnünk még, hogy .............................................................................................

34


12. évfolyam

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Szakmunkás vizsgafeladatok

Recommend Documents