Vizsgafeladatok gépgyártástechnológia

Vizsgafeladatok gépgyártástechnológia I. 2006.05.15 1. feladat 1/A Idomszer ábrázolása-idomszeres ellenőrzést leírni, ismertetni az idomszer alkalmazását, előnyeit hátrányait. 10P • villás idomszer • dugós • állítható Idomszeres ellenőrzés • a tűrésmező alsó és felső határméretét ellenőrzi • gyors, egyszerű ellenőrzés • csak az elfogadás és az elvetés eldöntése a cél • nem kíván speciális képzettséget Idomszer alkalmazása: • a tömeggyártás során munkadarabok ellenőrzése megfelelőség szempontjából (minősít) • selejtek kiszűrése Alkalmazási szabályok: • kerülni kell a deformációt, várni kell amíg az isz felveszi a környezet hőmérsékletét Előnyei, hátrányai • gyors, egyszerű ellenőrzés • nem kíván speciális képzettséget 1/B Idomszeres minősítés kiértékelési szabályai. 8P • feltételesen jó a darab: ha az idomszer „megy” oldali része „rámegy” vagy „belemegy” • feltétlenül jó a darab: ha az előző minősítést követően az isz „nem megy „ oldali része „nem megy bele” vagy „nem megy rá” • feltétlenül selejt a darab, ha az isz „nem megy” oldali része „rámegy” v „belemegy” • javítható selejt: az idomszer „megy” oldali része „nem megy rá” v „nem megy bele”, után munkálással javítható • • • •

Mit mondd ki a Taylor elv, milyen következményei vannak. 7P A „megy” oldali idomszert úgy kell kialakítani, hogy a munkadarab minősítendő felületének jellemző méretét teljes felületen, a felület teljes kiterjedésében egyszerre ellenőrizze A „nem megy” oldali idomszert úgy kell kialakítani, hogy a munkadarab minősítendő felületének jellemző méretét pontpárok távolságaként külön-külön mérje Következményei: • a felületek alakeltérése a tűrésmezőn belül tetszőleges lehet „feltétlenül jó” minősítésű darabok esetén, tehát az alakeltéréseket külön kell tűrésezni.

2. Feladat 2/A Ismertesse szikraforgácsolásnál anyagleválasztás folyamatát(az ábra alapján) 8p Az elektromos szikrakisülés roncsoló hatásán alapszik. 1

a, feszültség hatására a dielektrikumban villamos tér alakul ki. A szig foly-ban lévő elektromos töltésű részecskék tömörülnek az elektródok legközelebbi pontjai között (legnagyobb térerősség) b, az elektródok között vezető csatorna jött létre, a lökés-ionizálás következében c, a csatornában áram folyik. Hőmérséklete és keresztmetszete nő. Az elektródok talppontjaiban az anyag részben megolvad, részben gőzzé válik. Plazma alakul ki és gyorsan esik az ívfeszültség. 15-20 V megközelítésekor a szikrakisülés instabil ívkisüléssé alakul át d, az energia utánpótlásának megszakítása. A kisülése csatorna összeomlik. A gézbuborék szétpukkad. td kisülési késedelem tp periódus idő

te kisülési idő ti impulzusidő fp=1/tp követési frekvencia

t0 szünetidő

A lokálisan nagy dinamikus erő hatására a megolvadt fém apró golyócskák formájában kivetődik az elektródok talppontjaiból. Plazma: ionizált kisülési csatorna e, A gázok elnyelődnek. A fémes részecskék lehűlnek és szétoszlanak a folyadékban. A dielektrikum de-ionizálódik. 2/B Megmunkálás környezetét vázolja fel. 7P

2

2/C Határozza meg a folyamatra jellemző kitöltési viszonyt. 5P arányszám: vagyis a megmunkálási vagy a hasznos idő: a teljes periódusidő arányában dolgozza meg. 2/D 1 óra szikraforg. energiaköltségét határozza meg, ha egy kWh villamos energia költsége 35 Ft.

3. feladat 3/A Ipari robotok 8 elvi alaptípusa 8p R-rotációs (forgó): hajlító, csavaró T-transzlációs (lineáris): •

egyenesbevezetés teleszkópos A robotok típusát az első 3 főtengely határozza meg

3

3/B Melyik alaptípusba sorolná SCARA és gömbkoordinátás robotokat. 2P RRT 3/C Részletezze a SCARA és gömbkoordinátás robotok felépítésének hasonlóságát, különbségeit és alkalmazási tulajdonságaikat 10p • mindkettő RRT struktúrájú • a 2. főtengelyük hajlító csukló Különbségek: • első főforgástengely hajlító másiknál csavaró • harmadik tengely egyenebevezetésű másiknál teleszkópos Alkalmazási tulajdonságaik: • Gömbkoordinátás: kedvező munkatér, nehézkesen vezérelhető • Scara: munkatere hengeres, nagy merevség függőleges irányban, vízszintes irányban engedékeny, egyszerűen vezérelhető, gyors mozgású, olcsó, elterjedése növekszik 4. feladat 4/A Alkatrészmodell összetevői 5p Technológiai modell • méret, tűrés • felületi érdesség • hullámosság • alakeltérések • irányhiba • pozíció • ütés Anyagmodell • keménység • szilárdság • ütőmunka • rugalmassági modulus • Poison tényező Geometriai modell • drótváz • test • felület (analitikus és spline) • features (alaksajátosság) • pont, pontok, görbe, kontúr

4

4/B Eszterga szerszám orthogonal síkjának metszete, jelölje be és nevezze meg az élszögeket 5p

4/C Szerelési egység def. 5P Az összetevők olyan végleges elrendezési állapota, melyet külön beavatkozás nélkül megőriz. (Fajtái: működő szerkezetek, szűkebben vett gépi berendezések (gépjármű szerszámgép) tartószerkezetek (építmények)) 4/D Abrazív szerszámok szerkezete, jelölje be az egyes alkotóelemeket 5p szemcseanyag (forgácsol) kötőanyag (a köszörűkorong élettartamát határozza meg) pórus (leválasztott forgács elhelyezéséhez)

• •

Kötőanyagok: kerámia, műgyanta, gumi, sellak, fém (galvanikus) Szemcseanyagok: kerámia (Al2O3), szílicium-karbid (SiC), bórkarbid (BC), köbös bórmitrid (CBN;B3N4), gyémánt ©

4/E MKGSI 5p M – munkadarab K- készülék K1-szerszámbefogó K2-szerszámvezető K3-munkadarab befogó G – szerszámgép S – szerszám I - irányítás

5

4/F Kopásgörbe szakaszai ábrával 5p

II. vizsgafeladatsor 1. feladat a)Vázolja fel a külső hengeres felület megmunkálására alkalmazott csúcsnélküli köszörülés elrendezését! Jelölje az egyes elemek mozgásviszonyát (rajz). 8P

6

b)Részletezze, hogyan valósul meg a mellékmozgások biztosítása a fenti köszörülési elrendezésben! 8P Hosszirányú előtolás: • a továbbítókorongot alfa szöggel elfordítjuk, vagy az támasztólécet állítjuk ferde helyzetbe • az előtolást a továbbítókorong munkadarab tengelyére merőleges mozgás adja (ez a mozgás adja a hosszelőtolásos köszörülésnél a megmunkálás átmérő beállítását) c)Csúcsnélküli köszörülés előnyei 4p • a tárgybefogás elmarad • nagy termelékenység • automatizálhatóság • a munkadarab megmunkálásakor nem hajlik ki (hátrányai: megszakított felületeknél nem alkalmazható, gépbeállítás hosszú időigényes) 2. feladat a)NC eszterga geometriai rendszere Tegyük fel, hogy F=T Ezeket az elemeket használd: • gépi koordináta nullpontja (M) • munkadarab koordináta nullpontja (W) • R - referenciapont • T - szerszámhely • F – szerszámbefogó referenciapont

10p

b)NC alkatrészprogram felépítése 3p • a program formája szövegfájl • a program sorait NC mondatoknak nevezzük • a mondatok NC szavakból állnak • a szó címből, jelből és adatból álló karaktersorozat pl: N10 G90 G01 X-15 X30 F100 M03 cím: X jel: - adat(érték):15 Fontosabb NC címek: • N – mondatszám • G – előkészítő funkció • XYZ, UVW, PQR, ABC koordináták • JIK interpolációs adatok • F – előtolás 7

• • •

S – fordulatszám T – szerszámhely M – vegyes (kiegészítő) funkciók

A programnak tartalmaznia kell: • szerszámpályák geometriai adatai • technológiai leírása • kapcsolódási információk A szavak sorrendje tetszőleges. A mondatok sorrendje pedig nem. c)egy NC program kiegészítése... 3. C45 keményfém bevonatú munkadarab • forgácsoló erőállandó: 1800 • előtolás hatványkitevője: 0,7 • fogásmélység kitevője: 1 • fordulatszám: 600 mm/min • előtolási sebesség: 125 mm/min a)Határozza meg a névleges teljesítményt 80% hatásfok mellett.

b)Ábrázold a megmunkáló szerszámot, ortogonálisan és alapsíkban! (+élszögek)

8

III.) Gépgyártástechnológia vizsgakérdések 2005.06.22. 1. feladat (21p) a) Vázolja fel a hengeres felület megmunkálására alkalmas csúcsnélküli köszörülés elrendezését, jelölje az egyes elemek mozgásviszonyait. (8p) b) Részletezze, hogyan valósul meg a mellékmozgások biztosítása a fenti köszörülés elrendezésen! (8p) c) Ismertesse a csúcsnélküli köszörülés előnyeit, alkalmazását! (5p) Csúcs nélküli köszörülés alkalmazása: • központfurat és többnyire váll nélküli munkadarabokat munkálunk meg vele • tipikusan csúcs nélkül megmunkálható alkatrészek: csapágygörgők, dugattyú csapszegek, tengelyek • legkisebb megmunkálható átmérő kb 0,1 mm • a tömeggyártásban külső és belső hengeres, kúpos, esetleg menetes felületek megmunkálására használatos. 2. (30p) a) Ismertesse az NC eszterga geometriai rendszerét, használja a jobb oldalon látható jelöléseket! Tételezze fel az F=T azonosságot! (5p) b) NC program kiegészítése…. (15p) 3. feladat (19p) a) Ismertesse a megmunkálóközpont lényegét (def., előnyei, alkalmazási területe) def: Különféle műveletek (fúrás, marás, dörzsölés, menetvágás stb) egy gépen, egy felfogásban történő elvégzését, a munkadarab megmunkálását teszik lehetővé. Alkalmazása • kis és középsorozatgyártásban előnyösen lehet alkalmazni Előnyei • magas automatizáltsági szint • változó gyártási feladatokhoz gyorsan, esetleg automatikusan alkalmazkodik • CNC vezérlés • automatikus szerszámcsere • munkadarab négy oldalának megmunkálása • osztó, forgó asztal 9

• • • • •

mérési és felügyeleti funkciók automatikus munkadarab (paletta) cserélése ha lehet, szerszámoldalon több mozgás portál elrendezésben hűtés főorsón keresztül nagy teljesítmény/nyomaték

b) Készítse el egy szimmetrikus felépítésű vízszintes főorsójú megmunkálóközpont vázlatos elrendezési rajzát!

c) Ismertesse a megmunkáló központoknál alkalmazott szerszámcserét! Indokolja a szerszámcsere szükségességét és célját! Lényegében szállítási feladat. A dolgozó szerszám a főorsóban van, a többi a szerszámtárban. A főorsóban lévőt kicseréli a cserélő egy új, a szerszámtartóban elhelyezett szerszámra, ami egy másikfajta megmunkálást végez a munkadarabon. • Szükségessége és célja: a gép csak több szerszámmal tudja készre munkálni a darabot, mert (különösen furat megmunkálásánál) a szerszámok erősen specializálódnak. • Lefolyása: 1. főorsó forgás leállítása (indexelése) 2. főorsó visszahúzása a munkadarabtól 3. régi szerszám megfogása, rögzítésének oldása a főorsóban, eltávolítása 4. jön az új szerszám a főorsóba, rögzítés, oldás a szállítóegységeknél 5. főorsó újraindítás, munkadarab megközelítése d) Vázlatos rajzon ismertesse a szerszámcsere lefolyását és a szerszámtár és cserélő típusait. Szerszámtár típusai: • dobtár • lánctár • egyenestár Szerszámcserélő típusai: • közvetített (kar, 1,2 v több) • közvetlen (maga az orsó és a szerszámtár között jön létre a csere a kar segítsége nélkül)

10

4. feladat (30p) a) Alkatrészmodell elemei (3 fő összetevő) (5p) első kérdéssorba már szerepelt b) Szerszám ortogonálsíkjának definíciója (5p) • mérősík, amelyben az élgeometriai szögeket definiálják, a mérési eljárástól függően különböző lehet, de egy eset kivételével mindig merőleges a Pr alapsíkra • az ortogonál mérősík merőleges a Pr alapsíkra, az élegyenesre és a főmozgás irányegyenesére illeszkedő Ps élsíkra

11

c) szerelés fogalma (5p) a gyártási folyamat harmadik, egyben befejező lépése, melynek során az alkatrészeket a műszaki előírásoknak megfelelően szállítható, forgalmazható kész termékké egyesítjük d) Helyezze el szilárdság-keménység diagrammban a következő szerszámanyagokat (számértéke nélkül): gyorsacél, kerámia, keményfém, köbösnitrid CBN, gyémánt D (5p)

e) Ábrázoljon egy RRT robotot (5p) f) Ismertesse a LOM (rétegelt darabgyártás) eljárás lényegét (5p) • fóliaszerű anyagból (papír v lézerrel vágható más anyag) vágja ki és erősíti egymáshoz az egyes rétegeket a megmunkáló gép • az előbb elkészített rétegre kerülő oldal ragasztóval van bevonva, amit egy fűtött henger aktivál • az új rétegbe a lézersugár belevágja az aktuális külső és belső kontúrt, amit CAD rendszer hozott létre • passzív részeket feldarabolja az eltávolítás könnyítésére

IV. Vizsgasor 1. a) az ábrán látható alkatrész gyártása során a 300 mm hosszú szakasz forgásszimmetrikus felületeinek megmunkálást végző művelet esetén milyen befogást javasol. Indokolja választását, és elemezze a választott befogást a helyzetmeghatározás foka és a művelet bázisai szempontjából! 12P

Felütköztetjük - z tengely forgástengely körüli elfordulás veszélyes lehajlás--> szegnyereg, még egyszer ugyanazokat a fokokat megkötjük

12

• • • •

Választás indoklása: két tengely körüli elfordulást nem kötjük megfelelően Művelet bázisa: hengeres felület természetes bázisa a középvonala tokmány: ülék (központosító) szegnyereg: középvonalra illeszkedő

1/B Határozza meg az előző alkatrész nagyolások beállítható maximális főorsó fordulatszámot, ha: a kiindulási átmérő 60 m= d forgácsolási csőállandó 2000=Cp a forgácsolási teljesítmény 3kW=Pc az előtolás hatványkitevője 0,75=x a fogásmélység 3 mm=a a fogásmélység hatványkitevője 1=y az előtolás 0,3 mm/ford =f 13p Pc=Fc*((ndpi)/1000) Fc=Cf*fx*ay=2432 N Vc=Pc/Fc=3000/2432=1,234m/s=1234mm/s n=Vc/(d*pi)=1234/60pi=6,54/s=392/min vagy Pc=Fc*Vc / 60000=3kW Vc=60000 Pc/Fc=74 m/min=74000mm/min n=Vc/ d*T=392,58/min 2. feladat a) az ábra szerinti összeállításban határozza meg a méretlánc elemeinek (35, 35,100) tűrését az arányos hatások elvének alkalmazásával úgy, hogy az eredő méret (30+-0,03), tűrését minden körülmények között biztosítani kell. 10P

2b) Részletezze a szerelési méretláncok megoldási módszerei közül a teljes és a részleges cserélhetőség módszerét! 10P később

13

3. feladat a)Sorolja fel az ipari robotokon működtetett megfogó szerkezetek részfunkcióit! 5P • szorítóerő létesítése • szorítóerő átvitele • megfogóujj mozgatása • megfogóujj rögzítése • szorítóerő fenntartása a működtető energia kimaradása esetén b) Milyen módszerekkel növelhetjük a megfogó szerkezetek megfogási tartományát? 5P • csuklópontok állíthatóságával • megfogó ujjbetétek cseréjével • megfogó ujjak cseréjével • univerzális megfogó szerkezettel c) Foglalja össze mi szükséges a robotok automatikus megfogó és szerszám cserélő képességének biztosításához! (Rajzoljon példát a csatlakozó rögzítés mechanikus kialakítására) 15p • egyszerű és biztos cserélhetőség • megfelelő pozicionálási és ismétlési pontosság (összhangban a robot pontossági adataival) • megfelelő erő és nyomatékátvivő képesség • megfelelő statikus és dinamikus merevség • önzáró vagy kényszerműködtetésű nyitó-záró szerkezet, mely energia-kiesés esetén sem kapcsolódik szét • megbízható és veszteségmentes energiaátvitel • nyitó-és záró szerkezet működésének szenzoros felügyelete • esetleges szétlökő szerkezet a cserélés meggyorsítására • csekély cserélési idő • kis geometriai méretek és önsúly • kis önköltség • • • •

a cserélőtest lehetőleg hengeres kialakítású legyen. Ez a kialakítás zavarhatja legkevésbé robot működését (kábelek és tömlők beakadása sérülése) szabványos mechanikus, pneumatikus és villamos csatlakozó elemek használata érintésvédelmi előírások betartása szabványos robot és szerszámoldali csatlakozó felület (mechanikus interfész) kialakítása

Csatlakozórögzítés rajz

4. A következő kérdésekre csak a rövid definícióval, felsorolással vagy ábrával válaszoljon! a) Mi a forgácsoló szerszámok geometriai leírásakor az alapsík def? Szerszámoknál ez a tájolásra használt sík, mindig merőleges a forgácsoló főmozgás irányára (Pr) b) Mit nevezünk kiszikráztatásnak? Köszörülésnél a deformációból adódó ráhagyásmaradvány eltávolítása. Újabb forgásvétel nélkül addig folytatjuk a köszörülést, amíg forgácsképződés (szikra) van. 14

c) Mikor lehet egy szerelőrendszer homogén? Amikor csak egy fajta terméket állítanak elő. d) mit nevezünk vonalfelületnek? Azon bonyolult felületek, amelyek egyenes leírógörbével generálhatóak. Húzógörbe, generátor: egyenes Vezérgörbe, direktrix: általános sík vagy térgörbe e) Sorolja fel az alkatrészmodell összetevőit f) Mi a műveletelem def? A munkadarab azonos felületén ugyanazon szerszámmal változatlan feltételek (adatok) mellett végzett anyageltávolítás. Mozdulatok összessége.

V.) 2006. 01. 1. Ismertesse az impulzusgenerátoros szikraforgácsolás a) elvi felépítését (ábra kell) 5p b) fizikai folyamatát 5p c) feszültség és áramerősség lefutását (diagramm) 5p d) sorolja fel a szikraforgácsolás változatait 5p

2. feladat a) Ismertesse az idomszeres mérés alapelvét 7p b) idomszerrel minősített munkadarabok lehetséges minőségi fokozatait 6p c) mondjon 3 példát idomszer kialakításokra 6p d) idomszerek használatával kapcsolatos alapvető szabályokat 6p • a megy oldalnak a mérendő méretre a saját súlyeséjénél fogja rá kell mennie • kerülni kell a deformációt • a komplex idomszeres méréskor mindig a méretellenőrzést kell elvégezni először • az ellenőrzéskor az előírt hőmérséklet a 20fok szobahőm, várni kell míg az idomszer felveszi a környezet hőmérsékletét.

15

3. Rövid definíciók a)írja fel a Taylor összefüggést (melyik betű mit jelent) 5p Cv, m,Cr - állandók Vc – forgácsolási sebesség T - élettartam f - előtolás a - fogásmélység x,y,z – paraméterek, állandók

b)sorolja fel a gyártási bázisok kiválasztásának 5 szempontját 5p • egyértelmű helyzetmeghatározást tesz lehetővé (lehető legnagyobb kiterjedésű felület, vagy egymástól minél távolabbi felületeket célszerű választani) • biztosítani kell a maximális merevséget a megtámasztással • minél több méret megadásának kezdőpontja legyen (tehát szerkesztési bázis) • gyártás során minél kevesebb bázisváltást alkalmazzunk • nyers (megmunkálatlan) felületet csak egyszer válasszunk bázisnak, lehetőleg az első művelethez. c)ismertesse a teljes cserélhetőség módszere során alkalmazott egyenlő és arányos hatások elvét 5p • Teljes cserélhetőséget az jellemzi, hogy a zárótag tűrését a lánctagok tűrései selejtmentesen, már a szerelési folyamat megkezdése előtt, minden további külön beavatkozás (válogatás, igazítás) nélkül biztosítják. A lánctagok eredeti tűrését úgy kell előírni, hogy az alábbi feltételt kielégítsék: U=i=1Szummam-1 U =< i=1Szummam-1 U=U • Egyenlő hatások elve: minden lánctag egyenlő mértékben járul hozzá az eredő tűréshez aköz=a/m • Arányos hatások elve: névleges méretek alapján arányosan osszuk szét az eredő tűrésmezőt

11 d)5 tulajdonság, amit a forgácsoló szerszámanyagoktól elvárunk • szívósság, szilárdság (törés elkerülése) • meleg keménység (ellenáll a kopásnak) • kopásállóság (kémiai stabilitás) • hővezetőképesség

5p

16

• „hősokk” állóság • (megmunkálhatóság, ár) e)mi az MKGSI rendszer (ábra) 5p f)számítógéppel integrált gyártórendszer fogalma 5p A termeléshez kapcsolódó vállalati funkciók olyan integrált együttese, amelyben: • a funkciók informatikai folyamatait számítógép támogatja • az alkalmazási modulok informatikai kapcsolatait helyi hálózat, egységes adatbázis és üzenetszolgáltatások biztosítják A CIM rendszereket integrált anyag és adat feldolgozó rendszereknek (IAAR) nevezhetjük.

VI.) 2005. 06. 24. 1. feladat a)szerszám alapsík def. b)gyors prototípus gyártások • 3D printing • Sztereolitográfia • Rétegelt darabgyártás (LOM) c)SCARA d)művelet definíciója egy gépen, berendezésben egy befogásban (felfogásban) elvégzett feladatok (műveletelemek) együttese. e)posztprocesszor feladata a CLDATA alapján a CNC vezérlőprogram, ill a gépkezelő részére szolgáló utasítások elkészítése, valamint a költség és időadatok kiszámítása. (A technológiai tervezőrendszerek tervezési eredményeit a felhasználó idényei szokásai, dokumentációs rendszere stb által meghatározott alakra, formátumra, adathordozóra kell konvertálni. Tehát a processzorhoz postprocesszort kell kapcsolni.) • Pprocesszor működése

• • • • •

a ppr a CLDATA rekordokat egyenként olvassa, osztályozza, feldolgozza és folyamatosan tölti az aktuális sorszámú tömböt addig, amíg egy újabb vezetőmondat ki nem kerekedik ezt általában mozgásutasítás (GOTO rekord) jelzi ekkor lezárja az aktuális mondatot, újat nyit, törölve az előző adatokat a folyamat ismétlődik a FINI rekord beérkezéséig, amikor lezárja a vezérlőprogramot, számítja az összegzett normaadatokat, a megfelelő perifériára küldi, majd szerkeszti a megfelelő dokumentumokat. 17

f)szerszámanyagok keménysége – sorrendbe tenni • gyémánt • köbös bórmitrid • bórkarbid • sziliciumkarbid • kerámia • cermet • keményfém • gyorsacél • szerszámacél 2.feladat a)Helyzetmeghatározás Egy merev test szabadságfokainak megkötésével a test adott helyzetben történő helyzetmeghatározását érjük el. (merev testnek össz 6 szabadságfoka van) b)A helyzetmeghatározás fokozatai • teljes: mind a 6 szabadságfok kötött • részleges: kevesebb mint 6 szabadságfok kötött • túlhatározott: többszörösen kötött szabadságfokok

c)Hatpont szabály Egy merev test teljes helyzetmeghatározásához pontosan 6 pont rögzítésére van szükség (szükséges és elégséges feltétel) 3. feladat a)Teljes és részleges cserélhetőség Részleges: attól függően, hogy milyen valószínűséget kívánunk meg arra nézve, hogy a zárótag mérete az előírt tűrésmezőbe essék, a tagok tűrése „bővíthető” az előzőekben tárgyalt tűrésekhez képest. b)Tűréses feladat 4. feladat a)NC gépek szerkezete, felépítése b)Elemek bírása a rajzba

18

VII.) 1. a) Határozza meg az ábrán látható alkatrész simításához választható maximális előtolás értékét, ha a felületi érdesség előírt értéke Rz = 1,2 µ m ! (adott a szerszám csúcssugara rε = 1,5 mm) (10pont) b) Mekkora a fenti előtolással végzett simításkor ébredő maximális főforgácsoló erő értéke, ha a fogásmélység 0,5 az erő állandó 2000 az előtolás kitevője 0,7 a fogásmélység kitevője 1? (10p) Maximális előtolás:?=fmax felületi érdesség: Rz=0,0012 mm f=gyök(8r*Rz) Rz=f2/ 8rε f=gyök(8r*Rz) b, Fcmax=? Fogásmélység C=2000 előtolás kitevője x=0,7 fogásmélység kitevője y=1 Fcmax=C*ay*fx=226,69 N 2. a) Ismertesse a szerszámanyagokkal szemben támasztott követelményeket. (6) b) Vázolja fel a szerszámanyagok keménysége és szilárdsága közötti ellentmondások feloldásának mérnöki módszereit. (6) Bevonatolás, felületi rétegképzés Előkezelési eljárás: • a felület inenzív tisztítása, idegen rétegek és szubsztrát anyag porlasztásával • ionbombázással felmelegített szubsztrát felület által megnövelt abszorpció • szubsztráltfelület aktiválása és hibák létrehozása a szubban Bevonatolás • szubsztrát és bevonat anyag újraporlasztása, a növekvő rétegvastagsággal a szubsztrát anyag porlasztása csökken • réteg és szubsztrátum anyag aktiválása, hibák létrehozása CVD eljárás: keményfémek és kerámiák bevonatolására • reakciótérbe elgőzölögtetett titánkloridot vezetünk hidrogénnel dúsított atmoszférába • metán hozzávezetésével 900-1100 fokon vákuumban titánkarbid és sósav keletkezik • a titánkarbid kicsapódik a kamrában elhelyezett tárgyakon azok felületén 3-10 µ m vastagságú, igen ellenálló réteget képez. • Egyéb rétegek: titánkarbid, Aloxid, ezek kombinációval több réteg, v gyémántréteg c) Sorolja fel a forgácsolásban alkalmazott jellegzetes szerszám anyagokat! (8) HSS, keményfém, kerámia, CBN, gyémánt d) Ismertesse a kerámia szerszámanyag sajátosságait! (5) • alacsony ellenállás • lökésszerű hőhatásokra érzékeny • alacsony alakváltozó képesség • rossz hővezetőképesség, jó hőálló • kemény 19

3. a) Ismertesse a készülékek megmunkáló rdszben elfoglalt • szerepét (3), kapcsolatot teremtenek az MGS rendszer elemei között • típusait (3), szerszámbegofó készülék G-S szerszámvezető S-M munkadarabbefogó M-G • feladata alapján megfogalmazott definícióját. (5) A készülékek megvalósítják a munkadarab vagy a szerszám szabatos helyzetmeghatározását és annak fenntartását a munkadarb ill a szerszám rögzítésével b) Ismertesse a gépsatu példáján a befogókészülékek alapvető feladatainak megoldását! (9) állópofa: fő helyzetmeghatározó felület alapfelület: segéd helyzetmegh felület 5 db szabadságfokot köt megadásának az alaplappal és az állópofával párhuzamos lineáris elmozdulás nincs megkötve. Mindkét pofa mozgó, központosítási feladatok láthatók el (középsík meghatározás) Prizma kialakítású pofa: hengeres alkatrész középvonalának meghatározására 4. Rövid definíciók, felsorolások, ábrák a) Mi a NURBS és mi a jellegzetessége?(5) Non Unifrom Rotoral B Spline - nem egyenletes spline görbék (nem analitikus görbe) Másod vagy harmadfokú görbékkel operáló közelítő eljárás, felületmodellezés jell: az u paraméter lépcsőzésének finomsága függ a két középső pont egymástól mért távolságától b) Definiálja a szerszám élsíkot!(5) c) Mi a szerelés definíciója? (5) d) Mi a szikraköz? (5) szikraforgácsolásnál az elektródok közötti távolság • (homlokköz: munkadarab és a befelé hatoló elektród homlokfelülete közötti rész. A homlok köz nem egyenletes, mérete a folyadék áramlása irányában növekszik • oldalköz:az elektród oldalfelülete és a munkadarab között kialakult rés. A lyuk hossztengelye mentén nem egyenletes, az áramlás irányában növekvő méretű • a rétegek bővülését a kiürítési készülékek okozzák) e) Hol és mire alkalmazzuk a GANTT diagrammot? (5) Ütemdiagramm. Az események időbeni sorrendjének ábrázolásra alkalmas speciális idődiagramm, amely ütemenként, lépésenként szemlélteti a változásokat. Az ütemek hossza nem feltétlenül időarányos, de sorrendjük a valóságnak megfelelő. Gyártórendszerek irányításánál és programozásánál használjuk. f) Mi az MTM módszer, és mire szolgál? (5) Mozdulatelemzés Munkatanulmányozás Módszere Csak tisztán kézi műveletelemek idejének meghatározására alkalmas módszer, időmeghatározási módszer. Lényege: nagy mennyiségű, sokfajta kézi munkavégzés bármelyik 17-féle alapmozdulatra lebontható, ill felépíthető. 5 leggyakoribb: • nyúl R • megfog G • mozgat • M • helyez P • elenged PL Kalappal mindenkinek :) 20