Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tananyaga (államháztartási szakterület)
Készült: a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott tematika alapján
2014 1
1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. Az államháztartás új számviteli szabályozása Jogszabályi háttér: 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartási számvitelről (Áhsz.) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról Hatályát veszti –
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,
–
b)
a
kincstári
elszámolások
beszámolási
és
könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet, –
c) a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. Rendelet.
–
d) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. Rendelet.
Célja: egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére, a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása, a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása, a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága, egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra, egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása,
2
középtávú
szempontok
érvényesítése
a
követelések
és
kötelezettségek
mérésével, ezáltal felkészülés 2011/85/EU irányelv bevezetésére Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére. A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében. A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók): Jelentősen csökkent a költségvetés sorainak száma: Az elemi költségvetés sorainak száma
2011. év
2012. év
2013. év
Önkormányzati alrendszerben
1679 sor
1114 sor
189 sor
Központi költségvetési szervek elemi költségvetésében 1427 sor Alkalmazandó főkönyvi számlák száma Főkönyvi számlák száma
1004 sor
2012. év 6110 db
189 sor
2013. év 820 db
Az irányelv előírja többek között:
-
az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét,
-
az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét,
-
a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását,
-
a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését, 3
-
a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint
-
középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük.
Megvalósítás: az államháztartásban mindenkire kiterjedő hatályú rendelet költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül = egységes számlakeret, = egységes rovatrend, követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel, a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel, konszolidáció módszertanának pontos meghatározása, egységes
gyakorlat
kialakulását
segítő
eszközök
(eltérési
lehetőségek
minimálisak, kötelező kontírozási rendelet). Értelmező rendelkezések (1. §) -
a rendelet alkalmazásában fontosabb fogalmi meghatározások (behajthatatlan követelés, informatikai eszköz, jelentős összegű hiba, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, kis összegű követelés, követelés, vételár, eladási ár, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetése, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség)
-
a rendeletben használt egyéb fogalmakat az Szt, az Áht., a Gst, és az Ávr. által használt fogalmak szerint kell érteni
Hatálya: az államháztartás egészére (2.§) Hatálya alá tartozik költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, 4
elkülönített állami pénzalap (ELKA) TB pénzügyi alapja, Vtv. szerinti
tulajdonosi joggyakorló szervezet
helyi önkormányzat nemzetiségi önkormányzat társulás térségi fejlesztési tanács Államháztartás számviteli rendszere (3. §) Áttérés az eredményszemléletű számviteli rendszerre A pénzforgalmi könyvelési mód csak a múltra vonatkozó információt közöl, és részlegesen tükrözi vissza a folyamatok belső tartalmát, nem ésszerű erőforrásfelhasználásra ösztönöz, nem számol a valós kötelezettségekkel, kedvezményekkel. A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egyértelműen megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül, nehezen tudja feltárni a költségvetési előirányzatok összefüggéseit és csak részben tudja az adatokat felhasználni a gazdálkodás ellenőrzésére a költségkímélőbb megoldások érdekében. A költségvetési folyamatvizsgálat az előirányzatokat, az elhatárolt kiadásokat, esetleges
kezesség-,
és
egyéb
kötelezettségvállalásokat
adminisztratív,
közgazdasági, illetve funkcionális bontásban nem tudja bemutatni pontosan a tényleges teljesítményeket és a bekerülési értékeket. Az eredményszemléletű számvitel olyan modern számviteli rendszer, amely a gazdasági ügyleteket keletkezésükkor könyveli el, nem pedig az összeg beérkezése vagy kifizetése pillanatában, javul az elszámolhatóság, nő az átláthatóság a készített pénzügyi
jelentéseknél
és
jobb
minőségű
információ
áll
rendelkezésre
a
gazdálkodáshoz és döntések előkészítéséhez.
5
Az eredményszemlélet gyakorlati előnyei a következők: – A rendszer kezeli az úgynevezett fizikai, tárgyi eszközök elhasználódásának problémakörét, a szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetében bekövetkező változásokat teljes körűen rögzíti. – Naprakész információt ad a szállítói tartozásokról, a vevői követelésekről, mivel a gazdasági eseményeket jóval a pénzügyi teljesítés előtt rögzítik. (jelenleg a pénzbevételek, és a pénzkiadások megjelenése eltérhet attól az időszaktól, amely időszakhoz gazdasági értelemben a bevételek és a ráfordítások tartoznak, ezáltal egyszerűen lehetetlen a költségvetési szervek „valós” gazdasági teljesítményének a megítélése és az egyes időszakok teljesítményének összehasonlítása). Ezt a problémát küszöböli ki a gazdasági esemény azonnali rögzítése. – Javítja az erőforrás-kapacitást, segíti a beruházásokról való döntések alátámasztását, az időbeni elhatárolások segítségével bemutatja a fennálló és a jövőbeni kötelezettségeket is. –
A főkönyv előbb ad információt a tevékenység költségeiről, a felhasznált erőforrásokról, mert nem kell megvárni a pénzügyi rendezést. Reálisabb
esély
van
az
egyes
időszakok
teljesítményének
összehasonlítására. Mindezt az összemérés elvének az érvényre jutása biztosítja az időbeli elhatárolás elvének alkalmazása segítségével. A bevételek azon időszak teljesítményeként jelennek meg, amely időszakban a szervezet az adott bevételt az általa végzett tevékenység alapján megszolgálta, függetlenül annak pénzügyi rendezésétől. Ugyanakkor az eredményt terhelő tételek az adott időszak bevételeinek elérése érdekében felmerült ráfordítások összegét tartalmazzák, függetlenül az erőforrások ellenértéke pénzügyi rendezésének időpontjától. – Szigorúbb elszámolást biztosít, mert a vezetők nemcsak a pénzmozgásról számolnak el, hanem valamennyi erőforrásról és a vagyonváltozásról is. – Az adatszolgáltatás pontosabb és gyorsabb, az események jobban kézben tarthatók. Lehetőséget biztosít az egyes időszakok realizált eredményének, teljesítményének a mérésére. – Pontos tervezést tesz lehetővé a következő időszakokra, mikroszinten a hónap, makroszinten az év vonatkozásában. Nagyon sok kapcsolódó, de a könyvvezetésbe nem integrált analitikát igényel a pénzforgalmi alapon 6
működő számviteli rendszer működtetése, amelyek elengedhetetlenek a beszámoló (pénzügyi kimutatások) összeállításához. Vagyis a beszámolóhoz kötődő analitikák nem épülnek be a könyvvezetés zárt rendszerébe, aminek következtében a beszámoló összeállítása során sokkal nagyobb a hibázási lehetőség.
(Például
vevő-,
szállítóanalitikák,
tárgyieszköz-analitikák,
adónemekhez kötődő analitikák stb.) Az eredmény szemléletű számvitel ezt a nehézséget sajátosságaiból adódóan rendszerszerűen kezeli. – Az előző időszakok gazdálkodásának összehasonlítása, a változások elemzése szintén csak az eredményszemléletű elszámolások alapján pontos. (A
pénzforgalmi
elszámolások
összehasonlítása
gyakorta
téves
következtetések levonásához vezet.) Pénzforgalmi szemlélet mellett nem lehet megítélni a gazdálkodó adott időszaki tényleges teljesítményét, ami a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek esetében egyre fontosabbá válik főként azért, mert ezek a szervezetek az elmúlt évek, évtizedek során egyre szélesebb körben folytatnak kvázi vállalkozási tevékenységet is. – Jelentősen javul az előrejelzések, a rövid és a hosszabb távú prognózisok pontossága. Segít a tervezést, ellenőrzést és információellátást koordináló folyamatokban, követhetővé teszi azokat. Számviteli alapelvek (4. §.) Szt. szerint alkalmazott elvek valódiság elve, világosság elve, következetesség elve, folytonosság elve, bruttó elszámolás elve, tartalom elsődlegessége a formával szemben elve, lényegesség elve. Szt-ben
meghatározott
alapelvek
a
kormányrendeletben
meghatározott
sajátosságokkal -
Eltéréssel alkalmazott elvek: vállalkozás folytatásának (szervezeti és
feladatváltozások), teljesség (költségvetési naptári évre készül), óvatosság (céltartalék képzés szabályai nem alkalmazhatók), összemérés (költségvetési és
7
vállalkozási
maradvány
megállapításánál
a
bevételek
és
kiadások
tevékenységenkénti elkülönítése), egyedi értékelés (sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében), időbeli elhatárolás (elve nem alkalmazható), költség-haszon összevetésének elve (nem alkalmazható, ha jogszabály írja elő az adatszolgáltatást) Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a rendelet kifejezetten elrendeli Az államháztartás új számvitele: Új Áhsz. 3. § Az államháztartás számvitele - a költségvetési számvitelből - és a pénzügyi számvitelből áll.
Beszámolási kötelezettség (5. §) Éves költségvetési beszámolási kötelezettség (szabályszerű könyvvezetés, folyamatosan vezetett részletező nyilvántartás, zárlati főkönyvi kivonat, leltári alátámasztás. magyar nyelven, ezer forintban, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásoknál forintban) költségvetési szervenként elkülönített állami pénzalapokként és a tb. pénzügyi alapjaiként fejezeti kezelésű előirányzatonként központi kezelésű előirányzatonként az Államadóság Kezelő Központ a tulajdonosi joggyakorló szervezetek egészére helyi önkormányzat a saját, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács egészére Éves költségvetési beszámoló részei (6. §, 8. §) a) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító aa) költségvetési jelentés, ab) maradvány kimutatás, ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről, ad) adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről, ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások, 8
b) a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító ba) mérleg, bb) eredmény-kimutatás, bc) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és bd) kiegészítő melléklet. Költségvetési számvitel Célja: a költségvetési tervezés, az évközi folyamatok központi mérése, a helyben meghozandó döntések és a zárszámadások alátámasztása, az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítését folyamatosan méri, alátámasztja a zárszámadást. Feladata a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának támogatása. Könyvvezetés: Az új Áhsz. könyvvezetése az egységes számlakeret alkalmazásával valósul meg. A költségvetési könyvvezetés nyilvántartási számlái az egységes rovatrend felépítését követik. A pénzügyi könyvvezetés az egységes számlakeret alapján készített számlarend kialakításával biztosítható. Költségvetési számvitellel biztosítható költségvetési jelentés (tartalma: egységes rovatrend szerinti tagolásban eredeti és módosított előirányzatok, követelések, kötelezettségek és az előirányzatok teljesítése, valamint a bevételek és kiadások előirányzatonkénti megoszlása) maradvány-kimutatás (rendelet 3. melléklete: alap-, és vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai alapján számított kötelezettségvállalással terhelt-, szabad-, vállalkozási maradvány és ennek befizetési kötelezettsége) adatszolgáltatás
a
személyi
juttatások
és
foglalkoztatottak,
választott
tisztségviselők összetételéről [az Áht. 107.§ (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon (besorolási osztály, fizetési fokozat szerinti létszám, rovatrend és jogcím szerinti K1101 illetmények bérek, K121 juttatások)]
9
adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről (rendelet 4. melléklete) önkormányzati alrendszer gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások [az Áht 107.§ (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon (jogcím és mutatószám szerint bontott támogatás és hozzájárulás)] Pénzügyi számvitel Célja: a költségvetési tervezés, az évközi folyamatok központi mérése, a helyben meghozandó döntések és a zárszámadások alátámasztása, az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítését folyamatosan méri, alátámasztja a zárszámadást. Feladata a vagyon és a tevékenység eredményének, költségeinek mérése. Pénzügyi számvitellel biztosítható mérleg (rendelet 5. melléklete, további tagolás, összevonás, új tételek felvitele nem megengedett, tartalmazza az előző mérleg megfelelő adatát, az esetleges előző beszámolókban elkövetett jelentős összegű hibák módosításait és a beszámolási időszak adatait (9.§) eredmény-kimutatás (rendelet 6. melléklet) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (rendelet 7. melléklete) kiegészítő melléklet (rendelet 8-10. melléklete) Elkészítése, jóváhagyása, megküldése (7. §, 31.-36.§)költségvetési évre, mérleg fordulónappal elkészítéséért a szerv vezetője, a gazdálkodó képviseletére jogosult személye (nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv) felelős aláírások: szerv vezetője, gazdasági vezető, (figyelemmel az Ávr.12.§-ra) jóváhagyás Átalakuláskor, jogutód nélküli megszűnéskor a beszámolási kötelezettség (átalakulás, megszűnés napjával az alapító szerv) - Elfogadás, megküldés az Állami Számvevőszéknek – elfogadás, jóváhagyás: költségvetési évet követő év február 28áig, illetve megszűnést követő 60 napon belül –irányítószerv 90
10
napon belül, a tulajdonosi joggyakorló költségvetési évet követő június 30-áig A könyvvezetés A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönül: – a költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok,
pénzforgalom,
kötelezettségvállalások,
bevételi
előírások), pénzügyi
– a
számvitel,
amely
a
vagyonra,
önköltségre,
jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri. Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósul meg: -
ezeken kell rögzíteni az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét;
-
a
kötelezettségvállalás
fedezetének
vizsgálata
nem
központilag
szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapul, mivel az adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének
vizsgálatával
minden
időpontban
eldönthető,
hogy
rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem. A pénzügyi számvitelben – a költségvetési számvitel adataiból kerülnek be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok; – lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek érvényesülnek azzal, hogy = a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket, = a 9-es számlaosztályon belül bizonyos – a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát segítő
–
hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett, 11
= az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhet meg, így =
a
vállalkozásoknál
befektetett
pénzügyi
eszköznek
minősülő
kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennek meg. Költségvetési számvitel részletei (39.-44. §) Könyvvezetés Bevételi
és
kiadási
előirányzatok
alakulására,
a
követelések,
kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartás magyar nyelvű vezetése, év végi zárása egységes rovatrend alapján (ettől eltérni nem lehet, saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók) az egyes rovatok tartalmi leírását külön melléklet ismerteti. (15. melléklet) Évente kiadandó útmutató helyett, az elszámolás a 0-ás számlaosztályban (00 és 03-09 számlacsoportban) valósul meg kettős könyvvitellel, valamennyi rovat egy számlát képez, amely tovább tagolódik (05 és 09. számlacsoport) előirányzatok nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számlára .(1-es végű) A követelések, kötelezettségek, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló állományi számlára, (2-es végű) teljesítés forgalmi számlára,(3-es végű) a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak
követelés,
kötelezettségvállalás
esetén
annak
esedékességéről,
időbeliségéről (költségvetési évben vagy azon túl esedékes), teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolásáról, függő és biztos(jövőbeni) követelések, függő kötelezettségekről kötelező egyezőségek biztosítása a követelések és a végleges kötelezettségvállalások, pénzeszközök esetén a pénzügyi számvitellel (17. melléklet) Részletező nyilvántartások kötelező tartalma (rendelet 14. melléklet) kapcsolata a beszámolóval: költségvetési jelentés: űrlapok szerkezete azonos a rovatrend szerkezetével (sor = rovat, oszlopok = előirányzat, állományi, forgalmi adatok) maradvány-kimutatás: bevételi és kiadási teljesítési forgalmi számlák adatai, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak,
választott
tisztségviselők összetételéről létszám és kifizetett illetmények, munkabérek 12
(K1101 és K121 rovatok) tb. alapból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzata és teljesítése (K41 rovat) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások (K506 és B11 rovatok) Számviteli elszámolások Bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 001 ellenszámlával szemben (eredeti, módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés) K512 Tartalékok rovathoz csak nyilvántartási számla tartozik (055121. Tartalékok előirányzata) követelések
nyilvántartása:
nyilvántartási
számlákon
004
ellenszámlával
szemben (növekedés, csökkenés – teljesítés kivételével)- kivétel az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelés költségvetési évben esedékes követelések nyilvántartása költségvetési évet követően esedékes követelések nyilvántartása behajthatatlan követelések követelések értékesítése, átadása, elengedése, árfolyamváltozások elszámolt értékvesztés külföldi pénzértékre szóló követelések nyilvántartásba vétele [Szt. 60.§ (5) bekezdése alkalmazható] kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 002 ellenszámlával szemben (növekedés, csökkenés – teljesítés kivételével)- függetlenül attól, hogy végleges vagy nem végleges [biztos (jövőbeni) kötelezettségeket is] költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása kötelezettségvállalások átvállalása, elengedése, árfolyamváltozások végleges kötelezettségvállalások átvezetés 0022 ellenszámlára –kivételek K504, K508, K82, K86 rovatok határozatlan idejű vagy költségvetési évet követő június 30-át
követően
is
fennálló
kötelezettségvállalások
megosztása
kötelezettségvállalással terhelt maradványt alkotó kötelezettségvállalásokat tárgy évi esedékességűeknek kell tekinteni kötelezettségvállaláshoz nem kapcsolódó teljesítés nyilvántartásba vételéhez kötelező a kötelezettségvállalás elszámolása is (teljesítéssel egyidejűleg) K915, K916, B11, B15, B21, B24, B25, B813, B814, B817 rovatokhoz kapcsolódó elszámolásokat
kizárólag
így
kell
elszámolni
külföldi
pénzértékre
szóló 13
kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vétele [Szt. 60.§ (5) bekezdése alkalmazható] teljesítések nyilvántartásba vétele kiadások teljesítése 003 ellenszámlával szemben bevételek teljesítése 005 ellenszámlával szemben nyilvántartási számlák megoszlása alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül kormányzati funkciók szerint teljesítésként számolandó el a nettó finanszírozás során levont és megfizetett közterhek a banki, európai uniós szállítói finanszírozás előző évi maradvány elszámolása (nyitó rendező tételként) vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadása a foglalkoztatottak, ellátottak részére külföldi pénzértékre szóló teljesítések nyilvántartása
kapott, fizetett összeg nagyobb,
mint a könyv szerinti forintérték a különbséget K354 vagy B409 rovatokhoz tartozó nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba kapott, fizetett összeg kisebb, mint a könyv szerinti forintérték, a követelés, kötelezettség, más fizetési kötelezettség összegét csökkenteni kell központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó
teljesítések
elszámolása
a
Kincstári
értesítők
alapján
(negyedévenkénti egyeztetési kötelezettségek a szervezetek és a Kincstár között) Pénzügyi számvitel (45.-49.§) Könyvvezetés egységes számlakeret alkalmazása elszámolás az 1-9-es számlaosztályban adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztására könyvviteli számlák további tagolásával, vagy könyvviteli számlákhoz kapcsolódó résztelező nyilvántartással (minimum tartalom a rendelet 14. mellékletében) kettős könyvvitel szabályai szerint a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítés: 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák, 5-9. számlaosztály: eredményszámlák 0 számlaosztály: mérleg szerinti eredményt és saját tőkét nem befolyásoló tételek (01 és 02 számlacsoportok) 01. számlacsoport: értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközök nyilvántartása (bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, PPP konstrukció alapján használt befektetett eszközök) 14
vagyonkezelésbe adott eszközök 02. számlacsoport: értékkel rendelkező forgóeszközök (bérbe vett, letétbe és bizományba átvett készletek) költségek elszámolása elsődlegesen- költség nemek szerint (5. számlaosztály) megtérült költségek elszámolása másodlagosan - tevékenységek szerint (7. számlaosztály) – nem lesz kötelező minden szervezetnek – szakfeladatok szerint tovább kell tagolni ahol kötelező lesz szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek elszámolása – közvetett költségek (6. számlaosztály) sajátos elszámolások (nettó módon) 36. számlacsoportban mérlegben az alábbi jogcímek nem szerepeltethetők : pénzeszközök közzé átvezetendő pénzeszközök átvezetései központosított bevételek beszedésének elszámolásai megfelelő könyvviteli számlákra átvezetni azonosítás alatt álló tételek áfa elszámolás (követelés vagy kötelezettség) mérlegben a követelések között szerepeltethetők adott előlegek - mérlegben a kötelezettségek között szerepeltethetők kapott előlegek - mérlegben ezen az elnevezéssel kell szerepeltetni egyéb sajátos eszközoldali elszámolások decemberben megelőlegezett a következő költségvetési évet terhelő decemberi illetmények, utalványok, bérletek, más készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzése családtámogatási
ellátások
folyósított, megelőlegezett tb. és
egyéb
sajátos
forrásoldali
elszámolások
önkormányzati alrendszernek a költségvetési évet követő évre szóló központi támogatások terhére decemberben előre leutalt támogatás összeg tb alapoknál nem a tb alapok forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetése, megtérülése, és az ezzel kapcsolatos megelőlegezések a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
megfizetett
pénzeszközök
(idegen
hozzájárulás
a
pénzeszközök
nyugdíj-folyósítás forgalma)
belföldi
évéig. és
Idegen
nemzetközi
támogatási programok pénzeszközei
15
fedezetkezelői számlák, letétek, biztosítékok, idegen betétkönyvek készpénzben kezelt idegen pénzeszközök pénzforgalma az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatások összegét a felhasználás időpontjáig [Áht. 20.§ (1)] a Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezet elszámolási, technikai számlákhoz kapcsolódó végleges mozgásokat (kivéve a pénzeszköz átvezetéseket) megküldés a Kincstárnak: = fejezetet irányító szerv 20 napon belül(fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti szintű előirányzatok) = helyi és nemzetiségi önkormányzat, társulás és a térségi fejlesztési tanács a saját, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit 10 napon belül = elkülönített állami pénzalap és társadalombiztosítás pénzügyi kezelő szerve a költségvetési évet követő május 31-éig = tulajdonosi jogokat gyakorló a költségvetési évet követő június 30. napját követő 30 napon belül megküldés a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek = Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alatt álló költségvetési szervek beszámolóit további 10 napon belül MÉRLEG Mérleg (5. melléklet) Eszközök (1-3 számlaosztály) nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök bontás (10. §) 2014. január 1. után a nemzeti vagyon részévé vált éven túli kulturális javak és régészeti leletek is értékkel kerülnek be a mérlegbe. (2014. előtti nem kerülhet bele, ha a bekerülési érték megállapíthatatlan) Államháztartáson belüli szervezettel létesített vagyonkezelői jog esetén az eszköz nem mutatható ki a mérlegben. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök- tagolás és tartalom változás (11.§ ) immateriális javak (vagyoni értékű jog, szellemi termék, immateriális javak értékhelyesbítése)
16
tárgyi eszközök - ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások –közte K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai gépek beszerzése, létesítése, K64.
Egyéb
tárgyi
eszköz beszerzése,
létesítése
rovatok
nyilvántartási
számláinak végleges kötelezettséggel nyilvántartott vételárát, ingatlan esetén a kártalanítás összegét- pénzügyileg elszámolt költségeit aktiválásig, felújítások - közte K71 Ingatlan felújítása, K72 Informatikai eszközök felújítása, K72 egyéb tárgyi eszköz felújítása rovatok nyilvántartási számláinak végleges kötelezettséggel nyilvántartott mérlegben szereplő és mérlegen kívüli költségeit, a saját előállítású eszközök és saját kivitelezésű tevékenységek közvetlen önköltségét. Tárgyi
eszköz
értékhelyesbítése,
(a
mérlegben
nem
szerepeltethető
értékhelyesbítés beruházásoknál, üzembe nem helyezett és kis értékű tárgyi eszközöknél) befektetett pénzügyi eszközök (tartós részesedések, a fordulónapot követő évben nem esedékes és nem értékesítendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetett eszközök értékhelyesbítése) koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök (államháztartáson kívüli szervezetnek szerződéssel átadott, vagyonkezelésbe adott eszközök közé átvezetett eszközök és azok értékhelyesbítése) nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök- tagolás és tartalom változás (12. §) készletek (legfeljebb egy évig szolgáló vásárolt anyag, áru, átsorolt, egyéb tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú, intervenciós, követelés fejében átvett végelszámolás, felszámolás vagyonrendezés készlet, befejezetlen-, félkész-, késztermék, állatok)
17
értékpapírok (éven belül értékesítendő nem tartós részesedések és forgatási hitelviszonyt megtestesítő kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, fordulónapot követő évben esedékes beváltású, vagy értékesítendő kötvények, értékpapírok) pénzeszközök (tagolás és tartalom változás) (13. §) hosszú lejáratú betétek (költségvetési éven túl lejáró) pénztárak, csekkek, betétkönyvek (készpénz, betéti állomány, elektronikus pénz) forintszámlák (költségvetési, finanszírozási, lebonyolítási, fejezeti, támogatási, Kincstári Egységes Számla) devizaszámlák idegen pénzeszközök követelések (új tagolás és új tartalom- költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések besorolása nem a Szt.-hez, hanem a költségvetési gazdálkodáshoz igazodik (új tagolás és tartalom, bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek tagolásban) költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontás követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről követelések közhatalmi bevételekre követelések működési bevételekre követelések felhalmozási bevételekre követelések működési célú átvett pénzeszközökre követelések
működési
célú
visszatérítendő
támogatások,
kölcsönök
visszatérülésére államháztartáson kívülről követelések finanszírozási bevételekre követelés jellegű sajátos elszámolások (új sor) egyéb sajátos eszközoldali elszámolások (új sor és új tartalom) aktív időbeli elhatárolások (új sor és új tartalom) eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása (mérleggel lezárt időszakra elszámolandó, mérleg fordulónap után esedékes) költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása (mérleg fordulónapot követő időszakra esedékes költség, ráfordítás) halasztott ráfordítások [(Szt. 33 (1)]
18
véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek szerződés szerinti összege Eszközök bekerülési értéke (15.-16. §) bekerülési érték meghatározásának korlátozása (jelentős összeg: eredetileg elszámolt érték 1%-át meghaladó, de legalább 100 ezer forintot meghaladó összeg) bekerülési érték részét képező tételek időpontjára általánosan a Szt. 47. § (9) bekezdését
kell
alkalmazni,
immateriális
javak
bekerülési
értéke
saját
előállításnál-közvetlen önköltség (Szt. 51.§-a) A vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték, társulás alapításánál a társulási szerződés szerinti bruttó érték azzal, hogy az
átadónál
elszámolt
értékcsökkenést,
értékvesztést
az
átvevőnek
nyilvántartásba kell vennie. A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értéke a bekerülés napján számított devizaárfolyamon átszámított forintérték, a külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke a nyilvántartási érték. Import beszerzés esetén a bekerülési értékének meghatározásához a valutát az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a vásárolt és saját előállítású tárgyi eszközök bekerülés értékét aktiválásig a beruházások között kell elszámolni, aktiválás után értéküket növeli a kapcsolódó, befejezett felújítás értéke. Bekerülési érték és az egységes rovatrend kapcsolata (nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek) K61.
Immateriális javak beszerzése. létesítése
K9121 Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása K9123 Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása K922 Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása K921 Forgatási célú értékpapírok vásárlása K311 Szakmai anyagok beszerzése K312 Üzemeltetési anyagok beszerzése
19
Eszközök értékcsökkenése, értékvesztés, értékhelyesbítés lehetősége (17.18. §) kötelező értékcsökkenési kulcsok (hasonlóan a jelenlegi rendszerhez) Tao tv. 2. sz. melléklete szerint, valamint a szellemi termékek 33 %, a vagyonértékű jogok 16 % kulcs használatával írhatók le, kis értékű immateriális javak, kis értékű tárgyi eszközök (200 ezer forintot meg nem
haladó
egyedi
bekerülési
érték)
terv
szerinti
értékcsökkenésének
elszámolása maradványérték meghatározása (ingatlanok és 25 millió forint bekerülési érték fölötti gépek, berendezések, felszerelések, járművek esetében, alatta nem lehet) terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása (immateriális javak, tárgyi eszközök feleslegessé válása, megrongálódása, megsemmisülése, hiányesetén megengedett, visszaírása a hasznos élettartam és várható maradványértékében lényeges változás következik be; vagyoni értékű jog szerződés módosulása miatt korlátozottan, vagy nem érvényesíthető; kiegészítő mellékletben nem kell indokolni) értékvesztés elszámolása általánosan az Szt. 54-56. §-ai alapján nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és források között kimutatott részesedések,
értékpapírok
és
készletek
értékvesztésének
elszámolása
(értékvesztés összege a bekerülési érték 10 százalékát meghaladja, de legalább 100 ezer forint, tulajdonosi joggyakorlóknál részesedés és értékpapír estén 10 millió forint) közhatalmi
bevételek
értékvesztése
egyszerűsített
értékelési
eljárással,
minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók kialakításával értékvesztés és a rovatrend kapcsolata az
adósokkal
működésükben
szembeni korlátozott:
követeléseket felszámolás,
folyamatosan
működő-,
csőd-,végelszámolás
alá
illetve vont
csoportosításban, korosított minősítési kategóriákra az egységes rovatrend B31. Központi adó, járulék, és adó jellegű bevételek B323 helyi adók rovat nyilvántartási számláin A működési-, és felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson belülről és a kincstári fizetési számlákra értékvesztést elszámolni nem lehet.
20
értékhelyesbítés (19. §) általánosan az Szt. 57. § (3) és 58. § (1) és (5)-(9) alapján Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás alacsonyabb értéken való értékelés okai nem állnak fenn, eszközöknél a nettó értékre, egyéb esetben a piaci értékre, legfeljebb a bekerülési értékre kell visszaírni, leltárral alátámasztani, mely tartalmazza a piaci értéket, könyv szerinti nettó értéket és ezen értékek különbözetét, és az eltéréseket, Források (4. számlaosztály) (14. §) saját tőke (új tagolás és új tartalom) Induló tőke: nemzeti vagyon induláskori értéke
(jogszabály, alapító okirat alapjáni
tulajdonlás, vagyonkezelés) a nemzeti vagyon változásai (államháztartáson kívüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott eszközök értéke), egyéb eszközök induláskori értéke és változásai felhalmozott eredmény: lehet negatív is ,előző költségvetési évek felhalmozott eredménye eszközök értékhelyesbítésének forrása (elszámolt értékhelyesbítés összege kizárólag egymással szemben, azonos összegben) értékelési tartalék alatt az értékhelyesbítés forrását kell érteni, tulajdonosi joggyakorlónál az állami tulajdonú részesedések piaci értéke a saját tőke részesedésre jutó arányos értékével egyező mérleg szerinti eredmény - eredmény-kimutatás mérleg szerinti eredmény sorával megegyezően kerül kimutatásra. kötelezettségek (új tagolás és tartalom) költségvetési
számvitelben
kapcsolódóan
vezetett
az
egységes
nyilvántartási
rovatrend
számlákon
szerinti
nyilvántartott
rovatokhoz végleges
kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek azok pénzügyi rendezéséig kerül bemutatásra.
21
Besorolása nem a Szt.-hez, hanem a költségvetési gazdálkodáshoz igazodik, kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások tagolásban (új tagolás és tartalom) költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontások: kötelezettségek személyi juttatásokra kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra kötelezettségek dologi kiadásokra kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra kötelezettségek
működési
célú
visszatérítendő
támogatások,
kölcsönök
törlesztésére államháztartáson belülre kötelezettségek beruházásokra kötelezettségek felújításokra kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra kötelezettségek finanszírozási kiadásokra kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat (új sor, új tartalom) egyéb sajátos forrásoldali elszámolások (új sor új tartalom) kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások (új sor új tartalom) kizárólag a Kincstár mutathatja ki! passzív időbeli elhatárolások (új sor új tartalom) eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása: befolyt, de a mérleg fordulónapot követő időszak eredményszemléletű bevételét képezi B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovatokon nyilvántartott bevételek [Szt. 44.§ (2)] költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (a mérleg fordulónapja után felmerült, de a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség, ráfordítás) halasztott eredményszemléletű bevételek fejlesztési célú támogatások eredményszemléletű bevételei elengedett, harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege (eszközhöz kapcsolódó) térítés nélküli átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke
22
Eszközök és források értékelése (20.-21.§) általánosan az Szt. 46.§-át kell alkalmazni értékelési
szabadság
korlátozása
devizás
tételeknél
(MNB
hivatalos
devizaárfolyamán) értékhelyesbítések egyezősége eszköz és forrásoldalon (külön kell kimutatni a forrásával azonos összegben) eszköz
oldali
értékhelyesbítések
elkülönített
bemutatása
(fordulónapi
devizaárfolyamon átszámított érték) mérleg fordulónapi értékelések és az értékelési devizaárfolyamok elszámolása Mérleg alátámasztása leltárral (22. §) leltározás végrehajtása általánosan az Szt. 69.§-a szerint (ellenőrizhető módon tartalmazza az eszközöket, forrásokat) koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök leltára (vagyonkezelő által hitelesített) használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltára (szabályzat szerint) Eredmény-kimutatás (6. melléklet) (23.-28. §) További tagolás, tételösszevonás, új tétel felvitele nem megengedett Tartalmazza
az
előző
mérleg
megfelelő
adatát,
az
esetleges
előző
beszámolókban elkövetett jelentős összegű hibák módosításait és a beszámolási időszak adatait célja a mérleg szerinti eredmény megállapítása a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítésű Mérleg szerinti eredmény Szokásos eredmény Tevékenység eredménye +Nettó eredményszemléletű bevételek +Aktivált saját teljesítmények értéke
23
+Egyéb
eredményszemléletű
bevételek – Anyagjellegű ráfordítások –Személyi jellegű ráfordítások –Értékcsökkenési leírás –Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek eredménye +Pénzügyi
műveletek
eredmény-
személetű bevételei –Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli eredmény +Rendkívüli eredményszemléletű bevétele –Rendkívüli eredményszemléletű kiadása eredmény-kimutatás sorainak tartalma (Szt. és rovatrend kapcsolatában) Nettó eredményszemléletű bevétel (közhatalmi-, eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó-,tevékenységek egyéb nettó bevételei) B3.
Közhatalmi bevételek
B401. Áru és készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke B405. Ellátási díjak Tevékenységek egyéb nettó eredményszemléletű bevételei (kapott osztalék nélküli pénzügyi számviteli követelések, pénzeszközök növekedése) B404. Tulajdonosi bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját előállítású eszközök
24
Egyéb eredményszemléletű bevételek (központi-, egyéb működési célú támogatások
eredményszemléletű
bevételei
és
a
különféle
egyéb
eredményszemléletű bevételek) Központi működési célú B11. Önkormányzatok működési támogatásai B816. Központi irányítószervi támogatás Egyéb működési célú B16. Egyéb műk, célú tám. bevételei államháztartáson belülről B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek B12. Elvonások és befizetések bevételei pénzügyi számvitel pénzeszköz növekedései B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről B410. Egyéb működési bevételek B51.
Immateriális javak értékesítése
B52.
Ingatlanok értékesítése
B53.
Egyéb tárgyi eszközök értékesítése
B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Immateriális javak, tárgyi eszközök áfa nélküli értéke a csereszerződés átadási időpontjában Értékvesztés visszaírt összege Áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete Szerződésen alapuló utólag kapott engedmény Anyagjellegű ráfordítások Anyagjellegű szolgáltatások (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, eladott áruk beszerzési-, és közvetített szolgáltatások) K31.-K32.-K33. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek
25
Személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok K1-K2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek Értékcsökkenési leírás (terv szerinti és kis értékű egyösszegű) Egyéb ráfordítás K355. Egyéb dologi kiadások K4.
Ellátottak pénzbeli juttatásai
K502. Elvonások, befizetések K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belül K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre K509. Árkiegészítések, ártámogatások K510. Kamattámogatások K511. Egyéb működési célú támogatások K915. Központi irányítószervi támogatások folyósítása továbbá le nem vonható áfa, immateriális javak, tárgyi eszközök értékvesztése, értékesítéskor könyvszerinti értéke,, behajthatatlan követelés leírt összege, hiány, megsemmisülés
miatt
kivezetett
készlet
könyv
szerinti
értéke,
áruk
veszteségjellegű leltárértékelési különbözete és szerződésen alapuló adott engedmény Pénzügyi
műveletek
eredményszemléletű
bevételei
(kapott
osztalék,
részesedés, kamat, kamatjellegű eredményszemléletű bevételek és pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei B408., B409., B83. ) Pénzügyi műveletek eredményszemléletű ráfordításai (fizetendő kamat, kamatjellegű
ráfordítások,
részesedések,
értékpapírok,
pénzeszközök
értékvesztése eredményszemléletű ráfordítások és pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű ráfordításai K353., K354., K93. )
26
Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei és különféle rendkívüli bevételek B21., B22., B71.) Rendkívüli eredményszemléletű ráfordítások (felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű kiadásai és különféle rendkívüli ráfordítások K84., K81., K85., K87., K88.) eredmény meghatározásánál időbeli elhatárolás elvének alkalmazása A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (7.melléklet) 29. § szakfeladatonkénti bontásban készül bemutatja a felmerült költségeket valamint az eredményszemléletű eszközök, szolgáltatások nettó-, egyéb működési-, felhalmozási célú támogatások bevételeit részeit a 8-10 melléklet szerint kell bemutatni: Kiegészítő melléklet (8-10. mellékletek) 29.§ beszámoló űrlapok számának jelentős csökkenése részletező nyilvántartások kötelező tartalmának meghatározása immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulása (8. melléklet) az eszközök értékvesztésének alakulása (9. melléklet) kiegészítő tájékoztató adatok (10. melléklet – Befektetési tükör (értékcsökkenési) tábla – Értékvesztés tábla – Kiegészítő adatok Önkormányzati vagyonkimutatás (30. §) tartalma tagolása – mérleg tagolását követi ingatlanvagyon számviteli nyilvántartási bruttó értékének kötelező egyezősége az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékével
27
A vagyonkimutatással szemben támasztott jogszabályi követelmények A törvényi előírás célja az, hogy az önkormányzat rendelkezzék a tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, továbbá a közvagyonról vezetett nyilvántartás igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez. A nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza, illetve csoportosítja az önkormányzatok tulajdonába tartozó vagyont, amely a törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyonkörből külön kiemelésre került a törzsvagyon (forgalomképtelen vagyon illetve korlátozottan forgalomképes vagyon) melyet a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell megjeleníteni és a közgyűlés elé terjeszteni. A vagyonkimutatás tartalma A
vagyonkimutatás
az
önkormányzat
vagyonának
adatait
(eszközeit
és
kötelezettségeit) mutatja be, az alábbiak szerint: – a könyvviteli mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek, – a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állománya, – az önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állománya (amennyiben ilyet működése során szerez), – a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségek, ideértve a kezesség-,
illetve
garanciavállalással
kapcsolatos
függő
kötelezettségeket A vagyonkimutatásban a vagyonelemeket az önkormányzat és a vagyonkezelő hivatal számviteli nyilvántartásában és könyvviteli mérlegében szereplő eszközök és források, azon belül törzsvagyonba tartozó (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes külön-külön) és üzleti vagyon megbontásban kell bemutatni. Tagolása – mérleg tagolását követi Az eszközök részletezése a vagyonkimutatásban –
Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékét számviteli bruttó érték, tervszerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés és
28
nettó értékkel kell szerepeltetni, külön összegben a 0-ra leírt eszközök értéke. –
Ingatlanoknál az értékadatokon túl a helyrajzi szám, cím, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével tételesen.
–
Befejezetlen beruházások, felújítások: a beruházás, felújítás megnevezésével tételesen, a
–
beruházásra
adott
előlegeket
a
folyósítás
időpontjának
és
kedvezményezettjének feltüntetésével tételesen. –
Befektetett
pénzügyi
eszközöket
mérleg
szerinti
értéken.
Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban. a. Egyéb tartós részesedéseket tételesen a gazdasági társaság,
a
tulajdoni
hányad,
és
a
jegyzett
tőke
megjelölésével, részvénytársaság esetén a részvényfajták és a névérték feltüntetésével. b. Tartósan adott kölcsönöket a kölcsön fajtája szerinti csoportosításban c. Hosszúlejáratú bankbetéteket egy összegben d. Egyéb hosszúlejáratú követeléseket egy összegben –
Készleteket mérleg szerinti értéken egy összegben;
–
Követeléseket mérleg szerinti értéken adósok, vevők és egyéb követelések megbontásban.
–
Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban.
–
Értékpapírokat
az
értékpapírok
fajtái
szerint,
a
db
szám
feltüntetésével, mérleg szerinti értéken. –
Pénzeszközöket külön az egyes bankszámlákon és a pénztárban levő összegeket
–
Egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat mérleg szerinti értéken, függő
kiadások,
átfutó
kiadások
és
kiegyenlítő
kiadások
megbontásban. Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban.
29
Források részletezése a vagyonkimutatásban: minden vagyoncsoport mérleg szerinti értéken –
Saját tőkét tartós tőke és tőkeváltozás bontásban
–
Költségvetési tartalékot tárgyévben képződött és előző évi tartalék bontásban
–
Hosszúlejáratú
kötelezettségeket
a
kötelezettségfajta
megnevezésével, az összes futamidő és a hátralevő futamidő megjelölésével tételesen –
Rövidlejáratú
kötelezettségeket
szállítók
és
egyéb
kötelezettségek bontásban –
Egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek bontásban
A mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket –
Az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket (pl. jelzálog): tételesen, az ingatlan azonosító adatainak és a jelzálog értékének feltüntetésével
–
A közgyűlés garancia- és kezességvállalásaival kapcsolatos függő kötelezettségeket tételesen, a határozat számának feltüntetésével
–
A mérlegben értékkel nem szereplő egyéb kötelezettségeket tételesen: a.
kamatterheket évenkénti bontásban
b.
a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható függő kötelezettségeket tételese
Ingatlanvagyon számviteli nyilvántartási bruttó értékének kötelező egyezősége az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékével A vagyonkimutatás szerkesztése A
vagyonkimutatásban
szereplő
eszközök
és
források
értékének
részleteiben és összesen a könyvviteli mérleg és az ingatlanvagyonkataszter azonos adataival külön-külön és összesen is egyeznie kell.
30
A vagyonkimutatás megjegyzés rovataiban kell feltűntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál stb. különös jelentőséggel bír. Konszolidálás (37.-38.§) Kincstár feladata, kivéve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén, összevont (konszolidált) beszámoló készítése helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és az általa irányított szervek beszámolóiból az önkormányzati alrendszert alkotó államháztartási szervek beszámolóiból államháztartási
központi
alrendszert
alkotó
államháztartási
szervek
beszámolóiból államháztartás egészére valamennyi beszámolóból részei konszolidált mérleg konszolidált költségvetési jelentés konszolidált eredmény-kimutatás egyes részek tartalma konszolidálást követően államadósságról szóló kimutatás (13. melléklet) A konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen szervezetként működnének. A konszolidált éves beszámoló készítésének menete nem egyéb, mint egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló. A konszolidált éves beszámoló a konszolidációba bevont szervezetek egyedi éves beszámolójára épül. Ebből következik, hogy a konszolidált éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó munkafázisok egyik része az egyedi beszámolónak a konszolidáláshoz alkalmassá tételéhez kapcsolódik. 31
Ezeket a munkafázisokat, lépéseket gyűjtő néven az előkészítő munkaszakasznak nevezik. Ez a munkaszakasz több munkafázisból tevődik össze: A helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszeréről, az államháztartás központi alrendszeréről és az államháztartás egészéről – az éves költségvetési beszámolók adataiból – a Kincstár összevont (konszolidált) beszámolót készít. Az összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló -
helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, a társulás és az általa irányított költségvetési szervek,
-
az államháztartás önkormányzati alrendszere esetén az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
-
az államháztartás központi alrendszere esetén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és az elkülönült 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
-
az államháztartás egésze esetén valamennyi éves költségvetési beszámoló
-
konszolidálásával készül.
Konszolidálás menete A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a -
központi, irányító szervi támogatások konszolidálását.
Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni -
központi, irányító szervi támogatások konszolidálását az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,
-
az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt visszatérítendő támogatások,
kölcsönök
folyósításának
és
törlesztésének,
az
ezek
visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását, -
az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt támogatások folyósításának, az ezekre vonatkozó kötelezettségek konszolidálását, és
-
a társulási részesedések konszolidálását. 32
-
Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
-
a két előbbit az államháztartás központi alrendszere egészében,
-
az államháztartáson belüli megelőlegezések folyósításának és törlesztésének, az
ezek
visszafizetésére
vonatkozó
követelések
és
kötelezettségek
konszolidálását, és -
a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások konszolidálását.
Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni -
az előbbi három az államháztartás egészében,
-
a közvetített szolgáltatások és a kamatok kiadásainak és bevételeinek konszolidálását,
-
az elvonások és befizetések bevételei és kiadásai konszolidálását, és
-
a garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések és megtérülések, az ezekre vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását.
A konszolidálás során elvégzendő műveletek részletes leírását a 12. melléklet tartalmazza. Számviteli politika (50.§) Számviteli politika: Számviteli törvényben meghatározott fogalom: a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát Az Sztv. végrehajtásának módszereit és eszközeit tartalmazza, a szervezet szakmai feladatai, és sajátosságai figyelembe
vételével kell kialakítani és írásban
szabályozni. Szabályozni kell, mit tekint a szervezet számviteli elszámolás és értékelés szempontjából =
lényeges nem lényeges
=
jelentős összegű
=
nem jelentős összegűnek
Meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni és rögzíteni kell mi veendő figyelembe: 33
–
a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében,
-
a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,
-
az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
-
az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
-
az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,
-
a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,
-
a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,
-
a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.
-
amennyiben az intézmény élhet a tervezett használati időnél kisebb mértékben megállapítható az értékcsökkenés elszámolási lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.
-
szabályozni kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.
-
ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot – figyelembe véve az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét –, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
Elkészítéséért az intézmény vezetője felelős Elkészítési illetve módosítási határidő: 90 nap A részben önálló költségvetési szerv számviteli politikáját az önálló költségvetési szervnek kell elkészíteni.
34
Kötelező szabályzatok: 1. Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata A mérlegben szereplő eszközök és források (ideértve aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat) leltárral kell alátámasztani. Azokat az eszközöket, melyeket mennyiségi felvétellel kell leltározni 2 évenkénti leltározási lehetőség biztosít a kormányrendelet felügyeleti szerv engedélye, illetve önkormányzati rendelet alapján. Az egyeztetéssel leltározandó eszközöket és forrásokat évente kell leltározni. A
mérlegben
nem
szereplő
eszközöket
a
számviteli
politikában
meghatározott időszakonként kell leltározni. Leltár: adott időpontra vonatkozóan tartalmazza az eszközöket és forrásokat tételesen, mennyiségben, értékben. Leltározás: folyamat: számbavétel -
folyamatos
-
fordulónapi
Leltározás módja: (kormányrendelet határozza meg az eszközök és források körét) -
Mennyiségi felvétel anyagi eszköz
-
Egyeztetés
A szabályzatot a szervezeteknek saját hatáskörben kell kialakítaniuk a kormányrendelet előírásait figyelembe véve. A szabályzatban meg kell határozni az -
értékelés érvényes szabályait
-
alkalmazott bizonylatokat
-
leltár felvétel anyagának feldolgozási módját
-
leltár ellenőrzési feladatokat
Célszerű összefoglalni -
Leltározással kapcsolatos fogalmakat
-
Célját, időpontját
-
Leltározandó E és F, választott módszereket
-
Előkészítés során elvégzendő feladatokat
-
Leltározási egységeket
-
Leltározás bizonylati rendjének szabályait 35
-
Leltározás módját, értékelési szabályait
-
Leltárfelvétel anyagának feldolgozás módját
-
Leltározási jegyzőkönyv tartalmát, formáját, aláíróit
-
Leltár és könyvviteli adatok összevetésének szabályait
-
Leltározás és értékelés ellenőrzésének módját
-
Leltár különbözetek megállapításának és rendezésének módszereit.
Leltározási ütemterv: elvégzendő feladatok ütemezése -
Leltár előkészítés kezdő és végpontjait, elvégzéséért és felelős személyeket
-
Leltár felvétel kezdő és végpontjait, elvégzéséért és felelős személyeket
-
Leltár értékelés kezdő és végpontjait, elvégzéséért és ellenőrzésért felelős személyeket
-
Leltár
ellenőrzés
kezdő
és
végpontjait,
elvégzéséért
felelős
személyeket 2. Eszközök és források értékelési szabályzata A mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat értékelni kell. A mérlegtételek értékelésének alapelve, hogy az érték a beszerzési ár, előállítási költségen történő számbavétel, csökkentve az értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel. A törvény, illetve a kormányrendelet választási lehetőséget ad az -
eszközök piaci értéken,
-
készletek beszerzési-,súlyozott átlagár-,FIFO módszeren, történő értékelésére, melynek választását az értékelési szabályzatban rögzíteni kell.
Rögzíteni kell továbbá -
a követelések értékelésének elveit, szempontjait,
-
követeléstípusonként
a
kis
összegű
követelések
év
végi
meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait, -
az
egyszerűsített
értékelési
eljárás
alá
vont
követelések
besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és -
a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek –a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. 36
Év végi értékelés szabályai -
jogszabályon alapuló jogerős követelés értékelés elvei (adósok)
-
vevő elismert követelés
-
-
igazolás (számlaegyeztető)
-
értékelés meghatározás módját
-
számlázás, nyilvántartás
adós minősítés pü.-i nehézség átmeneti vagy tartós -
csődeljárás, felszámolás alatt áll milyen
fizetési
garanciát
biztosítékot kötöttek -
kis összegű követelés év végi meghatározása dokumentálásának szabályai
-
terven
felüli
értékcsökkenés
meghatározása
dokumentálásának
szabályai -
értékvesztés meghatározása dokumentálásának szabályai
-
piaci érték meghatározása dokumentálásának szabályai
-
egyszerűsített értékelési eljárás szabályait (beszedő szervezetek)
-
vagyonkezelői jog létesítése esetén az értékelés szabályait
3. Önköltség számítási szabályzat: Mikor kell készíteni: -
alap tevékenység. kiegészítő (kapacitás) tevékenységre
-
vállalkozási tevékenység végzése esetén
-
saját kivitelezésű. beruházás, termék előállítás
-
közérdekű adatok szolgáltatásához kapcsolatos költségtérítés
-
szellemi és anyagi infrastruktúra magán célú használata költségtérítés
nem kötelező készíteni: -
saját konyha esetén, ha étkeztetésre normákat állapítottak meg, kiszabást készít, az önköltséget az általános költségek figyelembe vételével állapítja meg
-
humán egészségügyi szolgáltatásnál, ha azt térítés ellenében nyújtják és a nyújtó társadalombiztosítási alapból finanszírozott
37
-
szabályozni kell figyelembe vett adatokalapján, meg kell határozni a dokumentálási rendjét, el kell különíteni a főkönyvi számlán, biztosítani kell a beszámoló és az analitika kapcsolatát
4. pénzkezelési szabályzat. Pénzkezelési
szabályzat
minimális
tartalma
rögzítésre
kerül
Sztv.-ben,
rendelkezni kell a szabályzatban -
a
pénzforgalom
(készpénzben,
illetve
bankszámlán
történő)
lebonyolítás rendjéről, -
a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,
-
a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
-
a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,
A napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, napi készpénz záró állomány (eltérés az Szt.-től) Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át vagy – ha az nem éri el az ötszázezer forintot – az ötszázezer forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét. -
a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról,
-
a pénzszállítás feltételeiről,
-
a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről,
-
a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Az egységes számlakeret és a számlarend (51.§) Az egységes
számlakeretet
a
16.
melléklet
állapítja
meg.
Az egységes
számlakerettől nem lehet eltérni, azonban az egyes könyvviteli és nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező számlákra alábonthatók.
38
Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik. A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal valóegyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok(feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Számviteli bizonylatok (52. §) [Szt. 165.§ (1), (2), és (4) valamint 166-169.§ szerint] Számviteli bizonylat (a számviteli információs rendszer eleme) -
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény
számviteli
nyilvántartása
céljára
készítettek,
és
amely
rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. -
A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
-
A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.
-
A számviteli bizonylatot – az előzőekben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az 39
adatokat,
megjelöléseket,
amelyek
a
bizonylat
hitelességéhez,
a
megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek
-
a
könyvviteli
nyilvántartásokban
történő
rögzítést
megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni Általános alaki és tartalmi kellékei 1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; 2. a bizonylatot
kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység)
megjelölése; 3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; 4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; 5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően értékbeni adatai; 6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; 7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; 8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; 9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; 10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. -
Általános alaki és tartalmi kellékei
-
A számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat.
-
A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a 40
Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. Megőrzése -
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó
leltárt,
naplófőkönyvet
vagy
értékelést, más,
a
főkönyvi törvény
kivonatot,
továbbá
követelményeinek
a
megfelelő
nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. -
A
könyvviteli
elszámolást
közvetlenül
és
közvetetten
alátámasztó
számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. -
A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.
Egyszerűsített számla adattartalma -
Sorszám
-
Kibocsátás kelte
-
Eladó (szállító) neve, címe és adószáma
-
Vevő (megrendelő) neve, címe
-
Értékesítés megnevezése, besorolási száma
-
Mennyiségi egység és mennyiség
-
Bruttó egységár és bruttó érték tételesen
-
Ellenérték pénzben kifejezett összege
-
Százalékérték (27% = 21,26%;
-
Szöveges utalások („Mentes az adó alól”)
5% = 4,76%)
Könyvviteli zárlat (53.§) célja: a költségvetési könyvviteli számlák lezárása, főkönyvi kivonat elkészítése havi, negyedéves és éves zárlati munkák egyes könyvviteli zárlati munkák tartalma a költségvetési számvitelből történő feladás költségvetési
számvitellel
egyezőségek
biztosítása
a
követelések
és
a
kötelezettségek (végleges kötelezettségvállalások) tekintetében,
41
Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő, - helyesbítő, - egyeztető, - összesítő könyvelői munka és a - számlák technikai zárása. A könyvviteli zárlat szoros kapcsolatban van a beszámolási tevékenységgel, ezért e területre vonatkozóan is kerülnek megállapításra helyi szabályok. A könyvviteli zárási feladatok A továbbiakban a könyvviteli zárlati, illetve egyeztetési feladatok rendje, konkrét megnevezése, zárások előtt elkészítendő kimutatások, feladásokkal kapcsolatos tennivalók, valamint a főkönyvi számlák adatairól készített kimutatások rendje kerül szabályozásra. A zárlati és egyeztetési feladatokról általában A zárlati és egyeztetési feladatok ellátása során többféle feladat elvégzésére kerül sor. Ilyenek például: a) A könyvelési adatok számszaki helyességének ellenőrzése: A könyvelési adatok számszaki helyességét könnyen ellenőrizhetjük a forgalmi kimutatással, mivel a vizsgált időszakban a számlák tartozik oldalára könyvelt forgalomnak meg kell egyeznie a követel oldalra könyvelt forgalommal. b) Főkönyvi kivonat készítése: Gyakran célszerű, egyes esetekben kötelező főkönyvi kivonatot készíteni, melyben nem csak a forgalom, hanem a számlák egyenlegének egyezőségét lehet és kell ellenőrizni. A főkönyvi kivonat készítésének kötelezettségét a - 249/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 50. §-a írja elő. A fentiek szerint főkönyvi kivonatot kell készíteni a féléves és
az
éves
költségvetési
beszámoló
összeállításához,
annak
bizonylati
alátámasztásaként. A főkönyvi kivonatot a hivatkozott kormányrendelet 17. számú mellékletében meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. 42
A zárlati, egyeztetési feladatok különbözőségét mutatja az is, hogy milyen időszakra vonatkoznak, melyek jelentenek: - havi, - negyedéves, - féléves, illetve - év végi zárási, egyeztetési feladatokat. 1. A havi zárási, egyeztetési feladatok A havi zárási, egyeztetési feladatok közé az alábbi teendők tartoznak: - a havi zárás keretében el kell számolni a havi jövedelmeket, a jövedelmeket terhelő adókat és járulékokat a MÁK listákkal egyeztetve; - egyeztetni kell a vezetetett analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák adatait azoknál a számláknál, melyeknél az analitikus nyilvántartások a főkönyvi számlán kimutatott értékek részletezését szolgálják (eltérés esetén tisztázni kell annak okát és meg kell teremteni az egyezőséget). Kiemelt feladat -
a pénztárszámla egyenlegének és a pénztár-analitika záró adatának, valamint
-
a bankszámla egyenlegének a bankszámlavezető pénzintézet által megküldött havi utolsó bankszámla kivonattal történő egyeztetése.);
-
azokhoz a főkönyvi számlákhoz tartozó analitikus nyilvántartásoknál, ahol év közben negyedéves feladás alapján kell könyvelni, egyeztetni kell a vezetett analitikus
nyilvántartásokat
azokkal
az
alapdokumentumokkal,
egyéb
okmányokkal, melyek alapján a nyilvántartásokba bejegyzés történt; -
egyeztetni kell különböző pénzforgalmi számlákra és az átvezetési számlákra könyvelt összegeket,
-
gondoskodni kell a havi pénzforgalom egyeztetésről, azaz pénz és bankszámlák havi nyitó egyenlege + havi pénzforgalmi bevételek - havi pénzforgalmi kiadások = pénz és bankszámlák havi záró egyenlege;
- pénzforgalmi kimutatást kell készíteni (ellenőrizni kell, hogy az időszakban könyvelt T forgalom megegyezik-e a Követel forgalommal); - főkönyvi kivonat készítése és lefűzése. 43
2. Negyedévi zárlati és egyeztetési feladatok A negyedévi zárlati és egyeztetési feladatok keretében gondoskodni kell - a havi zárlati és egyeztetési feladatokon túl – a következőkben felsorolt feladatok ellátásáról: - azokhoz a főkönyvi számlákhoz tartozó analitikus nyilvántartásoknál, ahol év közben negyedéves feladás alapján kell könyvelni, - az egyeztetéseket követően el kell készíteni a negyedéves feladást, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig. A feladás alapján egyeztetni kell a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatok és az analitikus nyilvántartások negyedéves záró állománya adatok közötti egyezőséget. A negyedéves feladás az alábbi vagyoni körben jelenthet feladatot: -
immateriális javak negyedéves értékcsökkenésének elszámolásakor,
-
tárgyi eszközök negyedéves értékcsökkenésének elszámolásakor,
-
készleteknél (ha a szervezet raktárral rendelkezik, így a készletekről mennyiségbeni
és
értékbeni
nyilvántartást
is
vezet)
-
a
szervezet
Készletgazdálkodási szabályzata szerint, -
követeléseknél (kivéve az eszközökkel kiváltott követeléseket),
-
szállítóknál,
-
a nem számlázott szállítások számlánál,
-
egyéb rövid lejáratú kötelezettségeknél.
(Az állományváltozás könyvelése az érintett eszköz, illetve forrás számla és a tőkeváltozás számla között történik.); -
el kell számolni a negyedéves értékcsökkenést.
Az értékcsökkenés
elszámolása előtt egyeztetni kell az értékcsökkenés elszámolással érintett analitikus
nyilvántartásokat
főkönyvi
számlánként.
Az
értékcsökkenés
elszámolásáról belső bizonylatot, feladást kell készíteni – lásd előző bekezdés; -
a feladás alapján el kell végezni a könyvelést;
-
ellenőrzésként a könyvelést egyeztetni kell a feladással;
-
főkönyvi kivonat készítése és lefűzése.
A negyedéves zárást követően gondoskodni kell a nem számlázott szállítások egyenlegének megszüntetéséről a tőkeváltozások számlával szemben.
44
3. Féléves zárlati és egyeztetési feladatok A féléves zárlati feladatok során el kell látni a negyedéves zárlati és egyeztetési feladatokat, valamint gondoskodni kell szükség szerint: -
a közvetett kiadások felosztásáról és átvezetéséről.
4. Az év végi zárlati feladatok a féléves zárlati feladatokon túl a következők: -
az értékeléssel kapcsolatos feladatok ellátása, (értékvesztés elszámolása, értékvesztés visszaírása)
-
a leltározás alapján a leltáreltérések rendezése;
-
az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek, egyéb elszámolások egyeztetése;
-
a II. főkönyvi kivonat elkészítéséig az alábbi feladatokat kell elvégezni: – forgalmi számlák egyenlegének átvezetése az állományi számlákra; – az éves értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése, egyeztetése, – az átvezetési számlák egyenlegének átvezetése, könyvelése, – az előirányzat-számlák zárása, könyvelése, – a 7. számlaosztályba könyvelt kiadások átvezetése, – a bevételek és kiadások számla átvezetése a tartalékok számlacsoport számláira
-
el kell készíteni a II. főkönyvi kivonatot;
-
a II. főkönyvi kivonat alapján össze kell állítani a mérleget;
-
zárni kell a mérlegszámlákat.
A főkönyvi kivonatokat, az analitikus nyilvántartásokat, a leltárakat, az adott év könyvelési adatállományait, a bizonylatokkal, a jóváhagyott beszámolóval együtt meg kell őrizni! Az államháztartási szervezet az év végén a számviteli politikájában meghatározottak szerint köteles az értékhelyesbítéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére: kötelező egyedi értékelés, az értékelés alapján a szükséges könyvviteli elszámolások végrehajtása. A zárlatra vonatkozó további előírások 1. Az év végi értékelési feladatok elvégzését követően az el nem ismert követelések állományát zárlati tételek során át kell vezetni a 0. számlaosztályba. 45
2. A továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat, illetve bevételeket év végén a zárlati rendező tételek keretében össze kell vezetni a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása segítségével. 3. Az év végi mérlegszámlák, mint technikai számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása, ezért külön számlán kell kimutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket
bevételként
és
kiadásként
egyidejűleg
kell
könyvelni,
de
a
pénzforgalomban nem jelenik meg, azaz pl. előirányzatok évközi elszámolási számla. 4. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi műveletek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti kiadásait és bevételeit év végén a zárlati műveletek keretében össze kell vezetni. 5. A rövid lejáratú működési (likviditási) célú hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a működési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi műveletek évközi bevételeit és kiadásait zárlati tételek között össze kell vezetni. Nyitó rendező tételek (54.§) Az 1-4 számlaosztály nyitása a nyitó mérleg számlával szemben mérleg szerinti eredmény
átvezetése
a
felhalmozott
eredményre
időbeli
elhatárolások
visszavezetése a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségek közötti átvezetések Feladatai a) előirányzatok nyitása az elemi költségvetés jóváhagyását követően, b) a mérlegszámlák nyitása (491. számla), c) a 416. Mérleg szerinti eredmény számla átvezetése a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, d) az előző évi maradvány bevételként történő nyilvántartásba vétele, e) az időbeli elhatárolások visszavezetése, f) a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetése, és g) a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, köttváll. közötti átvezetések
46
Év eleji nyitás: Költségvetési számvitel szerinti nyilvántartási számlák: T 01 Befektetett eszközök K 006 egyéb nyílván tartási ellenszámla T 02 Készletek K 006 egyéb nyílván tartási ellenszámla T 03 Függő és biztos (jövőbeni) követelések K 006 egyéb nyílván tartási ellenszámla T 04 Függő kötelezettségek K 006 egyéb nyílván tartási ellenszámla Pénzügyi számvitel szerinti könyvviteli számlák: T 1 befektetett eszközök K 491 nyitómérleg számla T 491 nyitómérleg számla K 1.9 terv szerinti értékcsökkenés T 2 Készletek K 491 nyitómérleg számla T 491 nyitómérleg számla K 2.8 értékvesztés és értékvesztés visszaírása T 3 követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások K 491 nyitómérleg számla Kivételek: a követel egyenlegű 3-as számlaosztályba tartozó számlák T 491 nyitó mérleg számla K 3 követelések T 491 nyitómérleg számla K 411 nemzeti vagyon induláskori értéke K 412 nemzeti vagyon változása K 413 egyéb eszközök induláskori értéke K 414 felhalmozott eredmény, eredménytartalék K 415 eszközök értékhelyesbítésének forrása K 416 mérleg szerinti eredmény Kivétel, ha a 414, 416 számláknak tartozik egyenlege van.
47
T 414 felhalmozott eredmény T 416 mérleg szerinti eredmény K 491 mérleg szerinti eredmény T 491 nyitó mérleg számla K 42 Kötelezettségek T 491 nyitó mérleg számla K 44 Passzív időbeli elhatárolás Kivételek, ha 42 számlacsoportban tartozik egyenleg mutatkozik Záró rendelkezések: Hatályba lépés: 2014. január 1-én (55. §)
1.2. Az új államháztartási számvitelre történő áttérés szabályozása Általános rendelkezések A rendező mérleg mérleg-fordulónapja 2014. január 1-je, amely megfelel a 2014. évi nyitómérlegnek is. A rendező mérleget forintban kell elkészíteni. A rendező mérleg elkészítését megelőző feladatok 1./ A rendező mérleg elkészítéséhez 2013. december 31-ei mérleg fordulónappal teljes körűen fel kell leltározni valamennyi eszközt és forrást, valamint a kötelezettségvállalásokat. A mennyiségben és értékben nyilvántartott eszközöket
tényleges
mennyiségi
felvétellel,
az
egyeztetéssel
leltározandó
eszközöket és forrásokat, valamint a kötelezettségvállalásokat az azok meglétét igazoló dokumentumokkal egyeztetve és alátámasztva kell leltározni. 2./ pénzügyileg rendezni kell azokat a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, amelyek téves pénzügyi teljesítésből, elszámolásból erednek, ha a pénzügyi rendezés nem lehetséges, azokat kiadásként vagy bevételként el kell számolni és a követelések vagy kötelezettségek közé felvenni; 3./ a belföldi idegen pénzeszközök és nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei számlacsoportokban a lebonyolítási számlák esetén fokozott gondossággal kell eljárni, hogy azoknak – a kedvezményezett által beutalt önerő összege kivételével – év végén ne maradjon egyenlegük.
48
Rendező, technikai tételek A rendező mérleg elkészítését megelőzően a 2013. évi beszámoló mérlegében szereplő értékadatokat rendező, technikai tételek elszámolásával módosítani kell. A rendező, technikai tételeket a 2013. évi főkönyvi (könyvviteli) számlákon kell elszámolni, azok záró egyenlegéből kiindulva. A rendező, technikai tételek nem képezik részét sem a 2013. évi, sem a 2014. évi folyó könyvelésnek. A rendező, technikai tételek könyvelése során azoknak a 2013. évi főkönyvi (könyvviteli) számláknak az egyenlege megszűnik, amelyeknek megfeleltetésére az Áhsz. szerint nincs mód. A rendező, technikai tételek könyvelése előtt a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a 2013. évben az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet vagy a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján teljesítők a 41. és 42. számlacsoport könyvviteli számláinak egyenlegét átvezetik a 4922. Egyéb mérlegrendezési számlára. Az 5. § szerinti rendező, technikai tételeket is e könyvviteli számlával szemben kell könyvelni. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a 2013. évben a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet vagy a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet alapján teljesítők az 5. § szerinti rendező, technikai tételeket az azok tartalmának megfelelően a II. rábízott vagyon tőkeváltozása vagy a III. eredménytartalék mérlegsorokhoz tartozó, a számlarendjükben kijelölt főkönyvi számlákon könyvelik. 2014. évi könyvvezetés sajátos feladatai Legkésőbb 2014. január 31-ig leltár alapján meg kell nyitni a költségvetési számvitelben:
49
•
a követelések 09(2),
•
kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek 05(2) és ezek
•
teljesítésének 09(3) és 05(3) nyilvántartási számláit, és
•
01-04. számlacsoport nyilvántartási számláit.
A január 1-jét követően bekövetkezett gazdasági eseményeket a nyilvántartási számlákon el kell számolni. Az előirányzatok nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számlák 05(1) és 09(1) megnyitása az új Áhsz. szerint, az elemi költségvetés elfogadását követően történik. Pénzügyi számvitel könyvviteli számláit legkésőbb a rendező mérleg alapján, annak elkészítését követő munkanapon kell megnyitni. (IV.1., VII.1. vagy IX.1.) A könyvviteli számlák megnyitásáig bekövetkezett gazdasági események hatását az új Áhsz. rendelkezései szerinti időközönként, a könyvviteli számlák száma szerint vezetett nyilvántartásokban kell elszámolni. A könyvviteli számlák megnyitása után a nyilvántartások szerinti forgalmat kell a megnyitott könyvviteli számlákon könyvelni. Idegen pénzeszközökkel kapcsolatos rendezési feladatok költségvetési szervet megillető pénzeszközök esetén (249-es államháztartási szervezeteknél illetve Kincstárnál): A könyvviteli számlák megnyitását T 34 – K 491 és T 491 – K 368 követően az idegen pénzeszközök közül haladéktalanul át kell vezetni – és ezzel azonos összegű bevételt elszámolni – a költségvetési pénzeszközök könyvviteli számláira azon idegen pénzeszközöket, melyek az új Áhsz. szerint idegen pénzeszközként nem tarthatók nyilván. Az átvezetés és a bevétel elszámolása: Költségvetési számvitel T 09(2) – K 0041 és T 005 – K 09(3) Pénzügyi számvitel T 368 – K 34 és T 32/33 – K 9 Idegen pénzeszközökkel kapcsolatos rendezési feladatok költségvetési szervet nem megillető pénzeszközök esetén (249-es államháztartási szervezeteknél illetve Kincstárnál): A könyvviteli számlák megnyitását T 34 – K 491 és T 491 – K 368 követően az idegen pénzeszközök közül haladéktalanul át kell vezetni – és ezzel azonos összegű kötelezettség jellegű sajátos
elszámolást nyilvántartásba venni – a 50
költségvetési pénzeszközök könyvviteli számláira azon idegen pénzeszközöket, melyek az új Áhsz. szerint idegen pénzeszközként nem tarthatók nyilván. Az átvezetés elszámolása pénzügyi számvitel szerint: T 368 – K 34 és T 32/33 – K 367 A rendező mérlegben az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról az előlegek közé átvezetett összegeket a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerinti időpontban kell a 2014. évi folyó könyvelésben a mérlegszámlák közül kivezetni és a költségvetési számvitelben kiadásként, illetve bevételként elszámolni. Pl. 3926. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai – jóváhagyott elszámoláskor a támogatás jóváírásakor. A 2014. évben a B813. Maradvány igénybevétele rovaton a nyitómérleg alapján 31-33. Pénzeszközök számlacsoportokban megnyitott könyvviteli számlák összevont egyenlege korrigálva a 365.-367. sajátos elszámolások könyvviteli számlák összevont egyenlegével számított összeget kell elszámolni. RENDEZŐ, TECHNIKAI TÉTELEK ELSZÁMOLÁSA Az éves költségvetési beszámoló összeállítása a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint: •
év végi feladatok;
•
könyvviteli
zárás,
főkönyvi
számlák
lezárása,
záró
főkönyvi
kivonat
elkészítése; •
éves beszámoló garnitúra kitöltése;
A rendező mérleg elkészítését megelőzően a 2013. évi beszámoló mérlegében szereplő értékadatokat rendező, technikai tételek elszámolásával módosítani kell.(Rendelet 3.§) •
Vissza kell nyitni a könyvekben az eszközök és források főkönyvi számláit,
mert •
a rendező, technikai tételeket a 2013. évi főkönyvi számlákon kell elszámolni,
azok záró egyenlegéből kiindulva. •
A rendező, technikai tételek nem képezik részét sem a 2013. évi, sem a 2014.
évi folyó könyvelésnek.
51
•
A rendező, technikai tételek könyvelése során azoknak a 2013. évi főkönyvi
számláknak az egyenlege megszűnik, amelyeknek megfeleltetésére az új Áhsz. szerint nincs mód. a) Saját tőke és Tartalék mérlegtételek rendezése (Rendelet 4. §): 41. és 42. számlacsoport főkönyvi számláinak egyenlegét a 4922. Egyéb mérlegrendezési számlára •
államháztartás szervezetei és
•
nemzetgazdasági elszámolások tekintetében
át kell vezetni. b) Rendező technikai tételeket (Rendelet 4. §): a 4922. Egyéb mérlegrendezési számlával szemben •
államháztartás szervezetei és
•
nemzetgazdasági elszámolások tekintetében
kell elszámolni. c) Rendező technikai tételeket (Rendelet 4. §): •
a tulajdonosi joggyakorló szervezetek és
•
a Nemzeti Földalap a rábízott állami földvagyonnal kapcsolatos elszámolások
tekintetében annak tartalmának megfelelően II. rábízott vagyon tőkeváltozása, vagy III. eredménytartalék mérlegsorhoz tartozó, számlarendjükben kijelölt főkönyvi számlákon kell elszámolni d) Rendező technikai tételek során ki kell vezetni (Rendelet 5. § (1)): •
az alapítás-átszervezés aktivált értékét,
•
a kísérleti fejlesztés aktivált értékét,
•
a közvetített szolgáltatások értékét, és
•
a támogatási program előlegek és az előfinanszírozás miatti követeléseket, és
kötelezettségeket (03. és 04. nyilvántartási számlákon nyilvántartásba vétel), •
az előbbi követelésekre elszámolt értékvesztést.
Rendező technikai tételek során ki kell vezetni (Rendelet 5. § (1)): CSAK •
az üzleti vagy cégértéket:
a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknél és a Nemzeti Földalap a rábízott állami földvagyonnal kapcsolatos elszámolásoknál 52
•
a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorlónál azon eszközök bruttó értékét,
értékcsökkenését, értékhelyesbítését, amely eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az ezzel kapcsolatos tartalékokat és kötelezettségeket, e) Rendező technikai tételek során be kell emelni (Rendelet 5. § (2)): A rendező technikai tételek során be kell emelni a könyvelésbe azokat a követeléseket és kötelezettségeket, amelyeket a 2013. évi szabályok alapján nem könyveltek, azonban az új Áhsz. szerint a mérlegben szerepeltetni kell. Pl. rehabilitációs hozzájárulás, kamat fizetési kötelezettségek, kamat követelések, közhatalmi bevételekkel kapcsolatos A rendező, technikai tételek könyvelését követően -
a rendező tételeket is tartalmazó főkönyvi (könyvviteli) számlák egyenleg adatai alapján
-
ki kell tölteni a rendező mérleg 2013. évre vonatkozó adatait,
-
majd azokat a Rendelet 1.-4. mellékletei szerint kell átrendeznie a 2014. évi mérlegsorokra.
Az átrendezést -
Mérlegsoronként;
-
Mérlegsorhoz tartozó főkönyvi számlánként;
-
Főkönyvi számlához tartozó analitika alapján kell végrehajtani.
SAJÁT TŐKE, TARTALÉKOK megállapítása a rendező mérlegben A 4922. Egyéb mérlegrendezési számla egyenlegének átvezetése a 249-es államháztartási szervezeteknél illetve kincstárnál: a rendező mérleg (1. és 2. melléklet) alapján A.
NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK és
B.
NEMZETI
VAGYONBA
TARTOZÓ
FORGÓESZKÖZÖK
mérlegcsoportba
átsorolandó eszközök bruttó, bekerülési értékének összege T 4922. Egyéb mérlegrendezési számla – K 4111. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje A 4922. Egyéb mérlegrendezési számla egyenlegének átvezetése a 249-es államháztartási szervezeteknél illetve kincstárnál: a
rendező
mérleg
(1.
és
2.
melléklet)
alapján
a
31-33.
Pénzeszközök
számlacsoportban nyilvántartott eszközök 53
Bruttó értékének összege T 4922. Egyéb mérlegrendezési számla – K 4211. Költségvetési tartalék elszámolása A 4922. Egyéb mérlegrendezési számla egyenlegének átvezetése a 249-es államháztartási szervezeteknél illetve kincstárnál: a rendező mérleg (1. és 2. melléklet) alapján a rendező mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének összegét T 4922. Egyéb mérlegrendezési számla – K 4171. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka A 4922. Egyéb mérlegrendezési számla egyenlegének átvezetése a 249-es államháztartási szervezeteknél illetve kincstárnál: a fennmaradó egyenlegét, annak előjelétől függően át kell vezetni: T 4922. Egyéb mérlegrendezési számla – K 4121. Előző évek kezelt tőkeváltozásai Vagy T 4121. Előző évek kezelt tőkeváltozásai – 4922. Egyéb mérlegrendezési számla NYITÓMÉRLEG ÉS NYITÓ FŐKÖNYVI KIVONAT ELKÉSZÍTÉSE NYITÓMÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁSA •
1. melléklet összegei,
•
2. melléklet összegei,
•
3. melléklet összegei,
•
4. melléklet összegei,
2014. évi NYITÓMÉRLEG Mérleg Előző időszak oszlop forintban (új Áhsz. 5. melléklet) NYITÓ FŐKÖNYVI KIVONAT 2014. évi NYITÓMÉRLEG Előző időszak oszlop, Ft-ban (új Áhsz. 5. melléklet) KÖNYVVITELI SZÁMLÁK MEGNYITÁSA 2014. NYITÓ FŐKÖNYVI KIVONAT ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kormányrendelet az irányelvben előírtaknak megfelelően a havi és negyedéves beszámolási kötelezettséget határozott meg. 54
A könyvvezetést a költségvetési beszámolóval összhangban pénzforgalmi és eredmény szemléletben kell elvégezni. A gazdasági események pénzforgalmi szemléletben történő nyilvántartása (0-s számlaosztály) a 2013. évig használt számviteli rendszernek megfelelő szemléletben ad információt a gazdálkodásról és szemléletében összhangban van a szintén pénzforgalmi szemléletű költségvetéssel. A gazdasági események eredményszemléletű nyilvántartása (5-9 számlaosztályban) az újonnan bevezetett eredményszemléletű számvitelt szolgálja, aminek végrehajtási módját az új Áhsz. és a hozzá kapcsolódó két NGM rendelet határozta meg. A 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokat, a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját határozza meg. A 2014. január elsejével bevezetett számviteli rendszer az eredményszemléletű számvitelre való átállás első lépéseként értékelhető. Az új Áhsz. 4. § (1) bekezdés szerint az államháztartáson belül a számviteli törvényt előírásait - az alapelveken túl csak akkor lehet alkalmazni, ha az új Áhsz. azt kifejezetten elrendeli. Ily módon a gazdálkodókra és az államháztartási szervezetekre vonatkozó számviteli rendszerek továbbra is eltérnek egymástól. A gazdálkodás eredményszemléletben történő bemutatása nem pusztán technikai előírások
betartásán
múlik,
hanem
a
gazdasági
eseményeket
értékelő
szemléletváltás is szükséges hozzá. A gazdasági események pénzforgalomtól eltérő -
eredményszemléletű
-
nyilvántartása,
az
eredményszemléletben,
illetve
pénzforgalmi szemléletben elkészített beszámoló információ tartalmában lévő különbség megértése, az elhatárolások kezelése és információ tartalmának hasznosítása az eddigi gyakorlattól eltérő új szempontokat tartalmaz, amely hatással van a gazdálkodás tervezésének és végrehajtásának értékelésére. A 2014-ben bevezetett rendszer biztosítja, hogy a pénzforgalmi szemlélethez hozzászokott szakemberek és laikus felhasználók a beszámolóból továbbra is pénzforgalmi szemléletű információkat is kapnak, de amellett a gazdasági események eredményszemléletben is bemutatásra kerülnek. A két szemléletben bemutatott
éves
beszámolóval
elindulhat
az
eredményszemléletű
számvitel
tudatformáló hatásának érvényesülése is.
55
Az
új
számviteli
rendszerben
elkészített
első
beszámolók
ellenőrzésekor
hangsúlyosan fontos szerepet kapnak a beszámoló nyitó értékei. Az új Áhsz. 56. § (3) bekezdés előírása alapján a 2014. évről készített eredmény-kimutatásban az előző időszakra vonatkozóan adat nem szerepeltethető, hiszen ilyen szemléletben eredmény-kimutatás az előző évben nem készült. A beszámoló többi részére vonatkozóan a 36/2013. NGM rendelet tartalmazta előírások alapján fordító mérleget kell készíteni, amiben az új értékelési besorolási módok alapján kellett a nyitómérleg értékeit meghatározni. A fordítómérleg dokumentált elkészítése hivatott biztosítani, hogy a 2013. évi beszámoló sorok adatainak eltérése nyomon követhető, magyarázható legyen.
2. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai 2.1. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet 368/2011. (XII. 31.) Ávr. változásai alapján. A tavaszi időszak jogszabályváltozásai Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele, a gazdasági társaság megszüntetése: Áht. 9/A A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel dönt. Az
átvétel
időpontjának,
illetve
a
kormányrendelet
kihirdetésének
és
hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami feladat átvételéhez, valamint jogszabályokban meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele, a gazdasági társaság megszüntetése: Áht. 9/A
56
- állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a feladatot átadó társaság megszüntetéséről szóló kormányrendelet tartalmi elemei: - állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a feladatot átadó társaság megszüntetéséről szóló kormányrendelet tartalmi elemei: Megnevezi a
társaságot
cégneve,
székhelye,
cégjegyzékszáma,
főtevékenysége,
adószáma feltüntetésével, azt
a
központi
költségvetési
szervet,
amely
az
állami
feladatot
alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv), állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a feladatot átadó társaság megszüntetéséről szóló kormányrendelet tartalmi elemei: Megnevezi azt a személyt, aki az Áht. 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot képviseli, azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert, az állami feladat átvételének időpontját. A társaság kötelezettségei az átadás előtt: Társaság vezető tisztségviselőinek átadással kapcsolatos kötelezettségei, nyilatkozatai, felelősségük szabályai Az állami feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket,
57
b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését, c) írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket az állami feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről, d) teljesíti
a
társaság
megszűnésével
összefüggő
bejelentéseket
és
adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és e) gondoskodik intézkedések
a
társaságnál
előkészítéséről,
foglalkoztatottakkal az
átvevő
kapcsolatos
költségvetési
munkáltatói
szervnél
történő
továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az állammal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét. Miután a fentieket elvégezték a társaság és az átvevő költségvetési szerv – vagy (ha az átvevő maga az állam) az állam képviselője - jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság
vagyonát,
iratait,
számviteli
és
adóbizonylatait,
a
bíróságokkal,
hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – vagy az állam képviselője - átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat megőrzési kötelezettségét. Társaság megszűnését kizáró okok Azon társaság megszüntetése kizárt, amely a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen
58
elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. Társaság vagyonának átadása A társaság legkésőbb az állami feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni. Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést. Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság - az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérleg-fordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti - tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról. Társaság jogutódlása Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
59
DE! A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti
adósságot
keletkeztető
ügyleteiből
származó
valamennyi
joga
és
kötelezettsége az állami feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. Cégbíróság
eljárása,
a
társaság
megszüntetésének
cégközlönyben
történő
megjelenítése A társaság megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait - ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is - nem kell alkalmazni. Cégbíróság
eljárása,
a
társaság
megszüntetésének
cégközlönyben
történő
megjelenítése Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet kihirdetését követően
haladéktalanul
kezdeményezi
a
felhívás
egyszeri
közzétételét
a
Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. Cégbíróság
eljárása,
a
társaság
megszüntetésének
cégközlönyben
történő
megjelenítése A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha az állami feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás
60
közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet. Cégbíróság
eljárása,
a
társaság
megszüntetésének
cégközlönyben
történő
megjelenítése Az átvételi felelősnek az állami feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül az állami feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró ok. Cégbíróság
eljárása,
a
társaság
megszüntetésének
cégközlönyben
történő
megjelenítése A cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor. Állami feladatok átvétele új, vagy már működő költségvetési szerv által Ha az állami feladatot újonnan alapított központi költségvetési szerv veszi át, az új központi költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.
61
Állami feladatok átvétele új, vagy már működő költségvetési szerv által Ha átvevő költségvetési szervként már működő központi költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosításának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. Költségvetési szerv által átvett munkavállalók munkaviszonyának változása A jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket. Vegyes rendelkezések Költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelés szabályainak módosulása, Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelésére vonatkozó döntését az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével és a kormányzati
tevékenység
összehangolásáért
felelős
miniszterrel
előzetesen
egyezteti. Vegyes rendelkezések Kincstári biztos intézményének megszüntetése, önkormányzati biztos szabályai Megszűnt a kincstári biztosi kategória Az önkormányzati biztossal kapcsolatos előírások köre kibővült: -
önkormányzati költségvetési szerv esetén a 30 napon túli lejárt esedékességű és elismert tartozás állomány mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 150 millió Ft-ot, akkor az irányító szervnek önkormányzati biztost kell kijelölnie.
-
Önkormányzati rendeletben lehet alacsonyabb értéket is megjelölni.
62
Települési önkormányzatok gépjárműadóval kapcsolatos kötelezettségeinek kincstári ellenőrzése, a Kincstár eljárása A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti
- a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű - megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít. Törvényi rendelkezés alapján keletkezett állami kezességvállalás Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi
határozatában
vagy
törvényben
foglalt
felhatalmazás
alapján
az
államháztartásért felelős miniszter vállalhat. Egyedi állami kezességvállalás Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül - megalapozott. Kincstári
nyilvántartással
kapcsolatos
szabályok
módosulása,
törzskönyvi
nyilvántartás A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az év végi jogszabályváltozások Törzskönyvi nyilvántartás A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály,
63
alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból. Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból. A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján
64
a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi. Költségvetési szervnél az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező belső ellenőrzést végző személytől kérhető adatok köre, adatkérés módja, adatok kezelése Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát, b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetőségét, g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét. A vezetett nyilvántartásban meghatározott adatok tekintetében ez a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az előzőekben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az előző bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatainak
egyike
nyilvános,
ezen
adatokról
bárki
tájékoztatást
kaphat.
A
nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr
65
nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. Törölni kell a nyilvántartásból, aki a nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi. A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel. Adatszolgáltatás új rendszerének Ávr. szerinti szabályai A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályázása az Ávr. (368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet) 7. mellékletben található részletesen meg. A központi költségvetés tervezésének Ávr. szerinti szabályai A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintre hozásokkal módosított összegeként kell megállapítani. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,
66
b)
a
kiadási
előirányzatoknak
a
közfeladatok
megszűnéséből,
intézmény
átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és d) a bevételi előirányzatok tartós változásait. Szintre hozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadások között külön meg kell jelölni. 16. §44 (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza a)
az
általános
és
kötelezően
érvényesítendő
tervezési
követelményeket,
előfeltételeket, módszertant, előírásokat, b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit a 33/B. § (3) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintre hozásokkal módosított összegeként, c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait, és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket. A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek
67
a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak, b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak, c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy d) az eszközök hasznosításával függenek össze. 17. § (1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat,
továbbá
szervezetszabályozó
az
azokat
eszközök,
befolyásoló
szerződések
vagy
jogszabályok, más
közjogi
kötelezettségek
módosítására vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerven keresztül - küldi meg. A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat, b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját - költségvetési szervi - tervezett bevételeit és kiadásait, és c) véglegezi az első bekezdés szerinti javaslatokat. A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból
elkülöníti
és
külön
megtervezi
az
éves
társfinanszírozás
előirányzatát.
68
A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az első bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § második bekezdése, 17. § második bekezdés b) pontja és negyedik bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti. Az államháztartásért felelős miniszter az Áht. 13/B. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig készíti el és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések értékelését figyelembe kell venni. Az előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát. A
makrogazdasági
és
költségvetési
előrejelzésekben
érzékenységvizsgálat
keretében meg kell vizsgálni - a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén - a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések
tartományának
megválasztásakor
az
előrejelzések
múltbeli
megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére. Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív
69
kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát - ideértve az objektív kritériumok meghatározását -, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági
előrejelzések
tekintetében
jelentős
eltérés
mutatkozik,
az
előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni. Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150-154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül. A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni. A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként
munkaerőt
nem
foglalkoztathatnak,
saját
tulajdonnal
nem
rendelkezhetnek. A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve az alábbi pontokba foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.
70
A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A
Kormány
a
felhasználásáról
rendkívüli az
kormányzati
államháztartásért
intézkedésekre
felelős
miniszter
szolgáló önállóan,
tartalék vagy
az
államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt. Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről. Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját. A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni a) a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját, b) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és c) az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszatérítés időpontját. A Kormány egyedi határozata mellékletét az Ávr. 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni. A
rendkívüli
kormányzati
intézkedésekre
szolgáló
tartalékból
visszatérítési
kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel
71
az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati
feladataihoz
kapcsolódó
támogatásokat,
a
központi
költségvetésből
származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, bc) az általános és céltartalékot, és bd)
elkülönítetten
az
európai
uniós
forrásból
finanszírozott
támogatással
megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat
költségvetési bevételeit
és költségvetési kiadásait tartalmazó
részében kell bemutatni.
72
A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött. A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. A
költségvetési
koncepció
tervezetét
a
képviselő-testület
a
bizottságok
véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét. Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b)
a
lakosság
részére
lakásépítéshez,
lakásfelújításhoz nyújtott
kölcsönök
elengedésének összege,
73
c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d)
a
helyiségek,
eszközök
hasznosításából
származó
bevételből
nyújtott
kedvezmény, mentesség összege, és e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. A fejezetet irányító szerv vezetője a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően haladéktalanul felülvizsgálja az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendeletet, szabályzatot. A rendelet, szabályzat módosítását úgy kell végrehajtani, hogy az január 15-éig hatályba lépjen. Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás,
az
ellenőrzés
feladatainak
rendjéről,
mindezek
határidőiről,
szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről, a központi és fejezeti kezelésű előirányzatokról, az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata - alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni. A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell elkészíteni és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak. A költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi
74
alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését azok kezelő szerve készíti el. A központi kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár - készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás
számviteléről
szóló
továbbiakban:
államháztartási
4/2013.
számviteli
(I.
11.)
Korm.
kormányrendelet)
rendeletben
(a
meghatározott
szervezetek adatot szolgáltatnak. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező
költségvetési
szerv
az
e
rendeletben
meghatározott
tervezési,
gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról. A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig - év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstárnak. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja,
75
dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak. Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek. Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat, valamint ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza. Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv március 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez
76
szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget. A szakmai és költségvetési tervben részletesen indokolni kell, ha az adott költségvetési év vonatkozásában a tervezett bevételi vagy kiadási főösszeg eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegektől. A fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó, az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján kiadott kormányhatározatban megállapított bevételi és kiadási főösszeget a kormányhatározat közzétételétől számított harminc napon belül a fejezetre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokra lebontja, és erről tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.
2.2. Adózáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Személyi jövedelemadó, járulékok A családi járulékkedvezmény Új előírás 2014. január 1-jétől! A kedvezményezett eltartott gyerekek után járó családi kedvezmény kiterjed a járulékokra is. A személyi jövedelemadó alapjából jövedelem
hiányában
-
nem
érvényesíthető
kedvezmény
levonható
az
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból. A kedvezményre jogosult személyek Családi járulékkedvezményre jogosult: -
a
személyi
jövedelemadóról
szóló
törvény
szerinti
családi
kedvezmény
érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személy, valamint - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és biztosított élettárs. A kedvezmény mértéke - a biztosított által önállóan,
77
- a családi kedvezményt közös igénybevétellel vagy megosztással érvényesítő személyek
által
együttesen
ténylegesen
érvényesített
családi
kedvezmény
összegével csökkentett családi kedvezmény 16 százaléka (a nem érvényesített családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalma), de legfeljebb a biztosított által fizetendő 4 százalékos természetbeni, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos nyugdíjjárulék együttes összege. A kedvezmény együttes igénybevétele A
családi
járulékkedvezmény
érvényesíthető.
A
jogosultak
több -
jogosult az
esetén
is
csak
adóbevallásukban,
egyszeresen
munkáltatói
adó
megállapításukban tett, egymás adóazonosító jelét is tartalmazó nyilatkozatukkal együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt (A nyilatkozatnak tartalmaznia
kell
a
magánszemélyek
döntését
a
kedvezmény
összegének
felosztásáról). Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan járulékokkal szemben, amelyeket a személyi jövedelemadó törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg (például gyes) után kell fizetni (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj). Az egyéni és társas vállalkozók a családi járulékkedvezményt a ténylegesen megszerzett jövedelem - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, személyes közreműködői díj - után fizetendő járulékokból vehetik igénybe (tehát a főállású vállalkozókra előírt minimum járulékalap összegéből nem érvényesíthetik, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelmük annál kisebb). Év közben csak az érvényesíthet járulékkedvezményt, aki családi kedvezményre jogosult (vagyis a családi kedvezményt nem a saját jogán, hanem megosztással az adóévet
követően
érvényesítő
személy
a
járulékból
sem
jogosult
évközi
kedvezményre). A kedvezmény havi összegének érvényesítése, bevallása Az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. Az adóelőleg nyilatkozaton
78
közölt családi kedvezmény összeget először a személyi jövedelemadó alapból kell levonni, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi kedvezményre, a fennmaradó kedvezményösszeg 16 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. A
családi
járulékkedvezmény
egészségbiztosítási
járulékból,
elsőként
a
természetbeni
másodsorban
a
(4
pénzbeli
százalékos) (3
százalék
egészségbiztosítási járulékból jár, és ha még így is marad fel nem használt családi kedvezmény a (10 százalékos) nyugdíjjárulékból érvényesíthető. A megállapított családi járulékkedvezményt a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a foglalkoztatott járulékaiból nem vonja le, és nem fizeti be az adóhatóságnak (a járulékbevallásban azonban be kell vallani). A biztosított a munkáltatónak tett adóévi nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítását. Az évközi családi járulékkedvezményt biztosított egyéni vállalkozó havonta, a biztosított mezőgazdasági őstermelő negyedévente maga állapítja meg. A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét
úgy
érvényesíti,
hogy
az
annak
megfelelő
összeget
természetbeni egészségbiztosítási járulékként, ha az kisebb, mint az érvényesíteni kívánt
kedvezmény,
egészségbiztosítási
a
kedvezményből
járulékként,
a
továbbra
fennmaradó is
részt
fennmaradó
pénzbeli
kedvezmény
nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be. A kedvezmény elszámolása az éves adóelszámolás (bevallás, munkáltatói adó megállapítás során) A biztosított a családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy a munkáltatói adó megállapítás során elszámolni. Az elszámolásában fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, valamint azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő már érvényesített. Ha a családi járulékkedvezmény összege a jogosult által
79
évközben
érvényesítettnél
nagyobb,
a
különbözet
az
adóbevallásban
visszaigényelhető. Munkáltatói adó megállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a személyi jövedelemadóról szóló törvény 14. paragrafus (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy vette igénybe, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírsággal együtt, nem kell bírságot fizetni, ha a fizetési kötelezettség nem több 10 ezer forintnál. A családi kedvezmény A személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/B paragrafus (6) bekezdése előírja azt is,
hogy
a
magánszemély
bevallás,
munkáltatói
adó
megállapítás
során
érvényesíthető családi kedvezményének összegét csökkenti az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének 625 százaléka, azért, hogy ne lehessen duplán érvényesíteni a kedvezményt az adóból és a járulékokból is). Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente jogszerűen érvényesítette, és az összevont adóalapja után az éves bevallásában (például év végi előre nem várt jutalom miatt) mégis személyi jövedelemadó kötelezettséget állapít meg, a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítania, és nem kell visszafizetnie. A foglalkoztató az éves járulékigazoláson és a tárgyhavi jövedelem elszámolásokon is köteles feltüntetni az egyes járulékokból érvényesített kedvezményt. A családi járulékkedvezmény
érvényesítése
nem
befolyásolja
a
természetes
személy
társadalombiztosítási ellátásainak összegét, vagyis nem lesz emiatt például kevesebb nyugdíja, táppénze. Családi adóalap-kedvezmény Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62 500 forinttal, három és minden további eltartott esetén 206 250 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez az első és a második gyermek esetén
80
gyermekenként legfeljebb nettó 10 ezer, a harmadik gyermektől gyermekenként nettó 33 ezer forint adómegtakarítást - többletjövedelmet - jelenthet havonta. A kedvezményt a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve az megosztható a jogosultnak nem minősülő házastárssal (tehát a nevelőszülő a házastársával) vagy a közös háztartásban élő élettárssal. Tehát az egygyermekes családok havi bruttó 62 500, a kétgyermekesek havi 125 000, a három gyermekesek havi 618 750 forint bruttó jövedelem alatt nem tudják teljes egészében igénybe venni a kedvezményt, de családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek. Családi járulékkedvezmény bővítése Új előírás 2014. január 1-jétől. Ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a magánszemély és a házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenti az általuk (együttesen) igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka). Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de a személyi
jövedelemadóról
szóló
bevallásban
megállapítja,
hogy
személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor azt a családi kedvezményt, amelyet családi járulékkedvezmény formájában már érvényesítettek, ismételten nem vonhatja le az adóalapból, azaz a személyi jövedelemadót meg kell fizetni. Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően havonta (nem negyedévente) kell megállapítania és bevallania. Példa egyedülálló családi kedvezményére Egyedülálló szülő három kiskorú gyermeket nevel, és havi 400 ezer forint jövedelmet szerez. 2014 januárjától decemberig havonta 35 ezer forint járulékkedvezményt érvényesít. Decemberben 400 ezer forint jutalmat kap. Decemberi bére (800 ezer
81
forint) elszámolása során 181 250 forint után 29 ezer forint személyi jövedelemadót fizet. Az éves bevallásának benyújtásakor a magánszemély nem érvényesítheti a családi kedvezmény egészét, azt csökkentenie kell a már igénybe vett családi járulékkedvezménnyel, 385 ezer forint 625 százalékával, azaz 2 406 250 forinttal. A magánszemély ezért a személyi jövedelemadójával szemben nem 7 425 000 forint családi kedvezményt vehet igénybe, hanem csak 5 018 750 forintot. Ez azt eredményezi, hogy a 181 250 forint után meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót. Példa családi kedvezmény közös érvényesítésére és megosztására Három gyermeket nevelő házaspár áprilisban elválik, az édesanya neveli tovább a gyermekeket. Az édesanya szeptemberben élettársi kapcsolatot létesít. Az édesapa bevallásában az első négy hónapban érvényesítheti a családi kedvezményt az édesanyával
közösen.
Az
édesanya
bevallásában
megoszthatja
a
családi
kedvezményt az élettársával. A megosztás májustól decemberig terjedő hónapokra vonatkozhat, feltéve, hogy az édesanya az élettársi kapcsolat létesítését megelőzően nem vette igénybe az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát. Az édesanya a bevallásban feltünteti, hogy volt házastársával négy hónapig közösen érvényesíti a családi kedvezményt, élettársával pedig nyolc hónapra megosztja azt. A közös érvényesítéshez, megosztáshoz kapcsolódó nyilatkozat A bevallásban vagy a munkáltatói adó megállapítás során a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy az eltartottak, kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősülnek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a közös érvényesítés vagy a megosztás tényét, valamint az érintett másik magánszemély adóazonosító jelét. A családi kedvezmény érvényesítése megosztott felügyelet esetén Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindketten jogosultak,a gyerek mindkét szülő vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után mindkét különélő szülő, illetve házastársuk jogosult a családi kedvezmény rá vonatkozó összege 50 százalékának érvényesítésére. A gyermeket felváltva gondozó szülők nem érvényesítik közösen a családi kedvezményt, de új házastársukkal jogosultak erre. 82
Példa családi kedvezményre megosztott felügyelet esetén Elvált szülők egyetlen gyermeküket felváltva nevelik, a gyermek után 50-50 %-ban jogosultak a családi pótlékra. Az édesapa újra megházasodik, és még 2 gyereke születik. Tehát az apa az első házasságból származó felváltva nevelt gyermekkel együtt három gyereket nevel, három kedvezményezett eltartottja van. A két új gyerek után fejenként 206.250,- forint családi kedvezményre jogosult, a felváltva nevelt gyermek után azonban csak a 206.250,- forint felére, azaz 103.125,- forintra, együttesen 515.625,- forintra. Ezt a családi kedvezményt közösen érvényesítheti új házastársával. Az édesanya az egygyerekeseknek járó családi kedvezmény felére, azaz 31.250,- forint kedvezményre lesz jogosult. Új,
egyszerűbb
érvényesítési
éves
korlát
az
önkéntes
kölcsönös
egészségpénztári rendelkezési jogosultság esetén Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján érvényesíthető összes kedvezmény nem haladhatja meg az adóévben a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két pénztárba teljesít-e befizetést. Korábban az így érvényesíthető kedvezmény összege 100 ezer, 120 ezer, 130 ezer vagy 150 ezer forint volt, attól függően, hogy a pénztártag hány pénztárba fizet tagdíjat, illetve, hogy mikor éri el a nyugdíjkorhatárt. Adó feletti rendelkezési jogosultság a nyugdíjbiztosításra befizetett díj után 2014. január 1-jétől a magánszemély által üzleti nyugdíjbiztosítás díjaként fizetett összeg 20 százalékát a magánszemély adójának terhére az állami adóhatóság átutalja az üzleti biztosítóhoz. Ennek következtében a magánszemély a saját befizetésénél magasabb nyugdíjszolgáltatásra válik jogosulttá. A kedvezmény mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg alapján nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat. Az állami adóhatóság a magánszemély adója terhére érvényesíthető kedvezményt a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján utalja a biztosítóhoz.
83
Az adó feletti rendelkezési jogosultságok együttes összegének korlátozása 2014. január 1-jétől az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot, ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban
és
nyugdíj-biztosítási
nyilatkozatban
is
rendelkezik.
Ha
a
magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy ha a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg meghaladja a 280 ezer forintot, az adóhatóság a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe az átutalásnál. Egyes új vagy változó adómentes juttatások A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének változása 2014. január 1-jétől a munkáltató adómentes támogatást adhat munkavállalójának a hitelintézettől
vagy
korábbi
munkáltatótól
felvett
lakáscélú
hitelének
visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. A lakáscélú munkáltatói támogatás továbbra is adómentes. Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást. A sporteseményre szolgálóbelépő, bérlet és a művelődési intézményi szolgáltatás adómentességének változása 2014. január 1-től bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Az utalvány fogalmának változása (a pénzre visszaváltható utalványok kizárása) 2014. január 1-től a visszaváltható utalvány nem minősül utalványnak. Azaz ha a magánszemély például munkahelyi étkeztetésre beváltható utalványt kap, de az utalványt visszaválthatja, a juttatás nem minősül adómentes vagy béren kívüli juttatásnak. Ilyen esetben a juttatás adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni.
84
Szociális hozzájárulási adó változásai Az adó mértéke Nem változott. A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével. Karrier Híd Program kedvezménye Az állami foglalkoztatási szerv által kérelemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkaviszonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka. Szakképzetlenek adókedvezménye A szakképzettséget nem igénylő (a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény, FEOR-08 9. főcsoportjába
tartozó)
munkakörben
foglalkoztatott
munkavállalók
esetén
a
kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó -100 ezer forintig - 12,5 százalék, ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni. A kedvezmény nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik. Ha a munkavállalót nem az adó megállapítási időszak (tárgyhónap) teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, nem jár adókedvezmény az adó megállapítási időszakra. A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell. 25 év alattiak és 55 év felettiek kedvezménye A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak járó kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint -
85
14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó - 100 ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas munkavállaló után is jár. Nagyobb a kedvezmény a 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, azaz legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdő utáni kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (a szociális
hozzájárulási
adó
alól
mentes
kétéves
időszakban
szakképzési
hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig). A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni. A pályakezdőkre is érvényes, hogy nem kell töredék hónappal számolni, vagyis teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét vagy a foglalkoztatás második éve véget ér. Kibővített
adókedvezmény
a
nagycsaládos
munkavállalók
(legalább
3
gyermeket nevelők) munkavállalóinak A GYED melletti foglalkoztatásra is kiterjed az adókedvezmény, korábban csak a GYED -et követő foglalkoztatás esetén lehetett érvényesíteni. Plusz két évre kapnak adókedvezményt azok a foglalkoztatók, akik (amelyek) legalább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak. A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében, és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott
86
- a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy - gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb Öt évig érvényesítheti. A kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén szükséges kincstár által kiadott igazolás is, amely igazolja a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságot. A kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött. Álláskereső, szabad vállalkozási zónabeli, kutató-fejlesztő munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adó kedvezmény változásai Tartósan álláskeresők kedvezménye A kedvezményhez a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig kell álláskeresőként a nyilvántartásban szerepelni (korábban az időszakot napok helyett hónapokban kellett számolni). Nem változott az, hogy a szociális hozzájárulási adó számított összegéből a tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény egyenlő a havi bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (emellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni)! A
kedvezményalap
100
ezer
forintos
felső
határát
részmunkaidő
esetén
időarányosan csökkenteni kell. Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, e közfoglalkoztatási jogviszonyát nem lehet figyelembe venni álláskeresési időként.
87
Az egész hónapra megilleti a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól az adózót abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve lejár. A 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le. Kedvezmény szabad vállalkozási zónában A szociális hozzájárulási adó részkedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy - a kifizető a kedvezményezett munkavállalóval növelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása
alatt,
de
legalább
az
adott
munkavállalóhoz
kapcsolódó
kedvezményes időszakban nem csökkenti, és - a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja abban szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik. Korábban nem volt létszámtartási kötelezettség és lakóhelyfeltétel előírva. 2013. július 1-jétől már nem feltét a munkáltatónál a társasági adó törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre való jogosultság, vagyis nincs szükség a zónában eszközölt nagy értékű beruházásra. 2014. január 1-jétől már nem kizárólagos feltétel a munkavállalónál, hogy a lakóhelye (legalább hat hónapja) a munkavégzési hely szerinti szabad vállalkozási zónába legyen; a lakóhely lehet e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számítolt - legfeljebb 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában is, vagy ugyanabba a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben, mint amelyben a munkavégzési hely (kifizető működési helye) szerinti szabad vállalkozási zóna is található. A szabad vállalkozási zónába működő vállalkozás (kivéve a munkaerő kölcsönzést folytató munkáltatót) szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha a megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti a munkavállalóinak létszámát.
88
A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető - az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett - havi (bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A
kedvezményalap
100
ezer
forintos
felső
határát
részmunkaidő
esetén
időarányosan csökkenteni kell. Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén legyen. Az egész hónapra megilleti az adózót a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól abban a hónapban is amelyben
a
kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár. A 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is a teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget. Kedvezmény kutatók, fejlesztők után 2014. január 1-jétől a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt kutató, fejlesztő munkavállaló után is jár adókedvezmény. A kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával. Megszűnő szociális hozzájárulási adó kedvezmények (start extra, plusz, bónusz) A pályakezdők Start kártyája 2012. december 31-e óta már nem váltható ki (és ez alapján munkáltatói kedvezmény legkésőbb 2014. december 31-éig érvényesíthető, ha maga a kártya még érvényes addig).
89
A
közfoglalkoztatási
adókedvezmény
alanya
a
közfoglalkoztatásról
és
a
közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. paragrafus (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztató, azaz a - helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása; -
költségvetési szerv;
-
egyház;
-
közhasznú jogállású szervezet;
-
civil szervezet;
-
az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott,
vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet; -
vízitársulat,
-
erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdő külön
törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára, erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására, határjelek
és
környezetének
karbantartására,
tűzpászták
készítését
és
tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására, kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására, az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor; -
törvényben meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet;
-
a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya
és környezete
tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában. A közfoglalkoztatási adókedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka. Közfoglalkoztatás
90
esetén a munkáltató foglalkoztatási adókedvezményt (vagyis más jogcímen szociális hozzájárulási adókedvezmény nem jár a közfoglalkoztatott után). A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mértéke legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdőnél a havi bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében; felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a havi bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7 százaléka az azt követő három hónapban. Rehabilitációs kártyára jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesült. A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett havi (bruttó) munkabér - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 27 százaléka. A gyermekgondozási szabadságról részmunkaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyanabban
vagy
hasonló
munkakörben
alkalmazott
másik
részmunkaidős
munkavállaló után kedvezmény jár a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős havi bruttó munkabérének - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 7 százaléka. A munkaadónak a kedvezmény akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően
91
- a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette - a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20 - 20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látja el. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkáig foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki - a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy - munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg. A gyermekgondozási szabadságról való visszatérést követően a „megosztott” munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Bevallási, elszámolási szabályok változásai Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának
(tulajdonosainak)
cégnevét
(nevét),
székhelyét
(telephelyeit,
lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a
92
zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag (részvényes) szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag (részvényes) minősített többségű befolyással rendelkezik. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények,
az
adó,
a
költségvetési
támogatás
alapja
és
összege
megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének,
illetve
gyakoribb
igénybevételének
igénylése
nem
minősül
adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére. A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Adatszolgáltatásra, adótitokra vonatkozó előírások módosulása Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény 16. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezést kell 93
alkalmazni
a
VPID
szám
megállapításával,
nyilvántartásba
vételével
és
nyilvántartásával összefüggő eljárásokra. Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, - nyilvántartás, - feldolgozás, az ellenőrzés, az adó megállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Az ellenőrzés, hatósági eljárás szabályainak változása Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, b) az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését, c) a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő 30. napig, a kiutalás határideje szünetel.
94
A végrehajtási eljárás szabályainak módosulása Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit
alkalmazza.
Az
adóvégrehajtót
az
eredményes
végrehajtás
érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha
az
adózó
a
végrehajtási
eljárás
eredményességét
a
végrehajtó
veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adóés Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - az előző bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. Általános forgalmi adó Utólagos korrekciók áfa kezelése A 2014. január 1-jétől bekövetkező törvénymódosítás eredményeként az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó szabályok is változtak. A módosítás tartalmi és szerkezeti változást is eredményez a törvényben. Az Áfa tv. 77.§-ában a törvény főszabály szerint azokat az eseteket szabályozza, amelyekben a felek közötti szerződés utóbb módosul vagy nem teljesül, tehát volt vagy létre akart jönni ügylet, de az nem vagy nem az eredeti megállapodás szerint teljesül és emiatt részben vagy egészben az előleg és /vagy az ellenérték visszajár a vevőnek, megrendelőnek.
95
A törvényi rendelkezés az (Áfa tv. 77.§(1) bek.) szerint „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével”. Visszatérítendő összegnek minősül az is, ha a vevő még nem fizette meg az ellenértéket vagy megfizette, de az más jogcímen (pl. más tartozás miatt) marad az eladónál. Gyakori az is, hogy az előleg fizetése esetén azt a szerződés alapján foglalóként kell átadni, mely esetben az ügylet a vevő hibájából történő meghiúsulásakor az összeg az eladónál marad kártérítés jogcímén. Ilyen esetben is visszatérítendő összegről van szó, mivel az nem előleg címén marad az eladónál. (A pénz visszatérítési kötelezettség megítélésében tehát nincs változás, azt a 2014. előtt hatályos szabály tekintetében így kell(ett) megítélni.) Az Áfa tv.77.§ (2) bekezdése, három esetet nevesítetten is tartalmaz. Ezek, ha - a termék Áfa tv . 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik, - betét díjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, - az Áfa tv. 58.§ szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. Ez utóbbi szabály a 2014. január 1-je előtt hatályos rendelkezések között nevesítetten nem szerepel, azonban a hivatalos értelmezés szerint ez az eset is beletartozott az Áfa tv. 77.§(2) bek. a) pontjában szabályozott a teljesítés hiánya miatt az előleget részben visszatérítik esetek körébe. Például az áramszolgáltatóval való megállapodás alapján a fogyasztó havonta átalány díjat fizet az előző évi fogyasztást alapul véve, majd év végén az óra leolvasásakor elszámolnak. Az elszámolás eredményeként a befizetett összeg egy
96
része visszajár a fogyasztónak, vagyis a polgári jogi szabályok szerint megfizetett összeg, mint előleg egy része visszajár, mivel nincs vele szemben teljesítés. Ez az eset tehát 2014. január 1-je előtt és 2014. január 1-jét követően is ezen adóalap és adócsökkentés lehetőségei között szerepel. Az első két nevesített eset (az Áfa tv. 10.§ a) pontja szerinti ügyletekre valamint a betétdíjas göngyöleg visszaváltása) szabályozása változatlan. Az utólagos adóalap-csökkentés lehetőségeinek másik esetköre, ami az Áfa tv. 77.§ában szerepel az utólagosan adott árengedmény, illetve új szabályként un. pénzvisszatérítés esete. Az utólagos árengedményre vonatkozó szabály, amely 2014. január 1-je előtt és azt követően is az Áfa tv. 77.§(3) bekezdésében található, lényegében változatlan. Az új szabályban szereplő „szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül” kitétel nem jelent változást, mivel, ha a szerződés módosul vagy megszűnik és visszajár összeg, akkor az adóalap a 77.§ új (1) bekezdésében szereplő körbe tartozik és azon a jogcímen csökkenthető az adó alap. Az úgynevezett pénzvisszatérítés mint adóalap-csökkentési lehetőség 2014. január 1-jétől új szabállyal egészül ki az adóalap csökkentési esetek köre, amely új szabályt az Áfa tv. 77.§ (4) és (5) bekezdése tartalmazza. Olyan esetre tartalmaz adóalap csökkentési lehetőséget a törvény az említett szakaszában, amikor az adóalany vásárlásösztönzési céllal pénzt térít vissza olyan személynek, aki/amely közvetlenül nem az adóalanytól szerezte be a kedvezményezett terméket vagy
szolgáltatást.
Ez
a
lehetőség
egy
háromszereplős
konstrukcióban
érvényesíthető kedvezmény. Ennek lényege, hogy az eladó vásárlás ösztönzési célból az üzletpolitikájában rögzített módon pénzt térít vissza olyan (adóalany vagy nem adóalany) vevő részére, aki az adóalany által gyártott/forgalmazott terméket vagy szolgáltatást nem az adóalanytól szerzi be vagy veszi igénybe. Például egy „A” adóalany az általa gyártott terméket belföldön B1,B2,B3 kereskedőkön keresztül értékesíti. „C” vevő B2 kereskedőtől vásárol és az „A” adóalany „C” vevő részére (mert az ő általa gyártott terméket vásárolta) pénzt térít vissza. Ezen visszatérített összeg (amely a törvény szerint az áfa összegét is tartalmazza) „A” adóalanynál adóalap csökkentésre jogosít a feltételek megléte esetén.
97
A példabeli szereplőkön bemutatva ezen adóalap csökkentési lehetőséget, annak lényegét a következőkben foglalhatjuk össze. „A” és „B” szereplők közötti ügylet(ek) az adóalap csökkentésre jogosító ügylet. „B” és „C” szereplő közötti ügylet a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet. Az adóalap csökkentés feltétele - az adóalany, esetünkben „A” terméket gyártó üzletpolitikájában részletesen rögzítse a vásárlásösztönzési célból bevezetett pénzvisszatérítés feltételeit, és - a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet (a példához B és C közötti értékesítés) belföldön teljesített adóköteles értékesítés legyen, és - a visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. Példa a visszatérítendő összeg nagyságára. A példabeli „A” adóalany a termékét B1 kereskedőnek 1000 Ft/db B2 kereskedőnek 1500 Ft/db B3 kereskedőnek 2000 Ft/db áron értékesíti. „C” vevő B2 kereskedőtől 5 db terméket vásárol 2200 Ft/db áron. A pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyisége 5 db. Az adóalap csökkentésre jogosító ügyletek „A” adóalanynak a „B” kereskedők felé teljesített értékesítései, melyek közül a legalacsonyabb ár a B1, felé érvényesített 1000 Ft/db ár. Az adóalap csökkentés összegszerűségi feltétele akkor teljesül, ha „A” adóalany „C” vevő részére 5x1000=5000 forintnál kisebb összeget térít vissza, azaz a pénzvisszatérítés egy darabra jutó összeg 1000 forintnál kisebb. Ugyanezen összegszerűségi feltételnek kell teljesülnie egyébként a többi kereskedőtől vásárlók
98
(és természetesen a B2 kereskedőtől vásárló más vevők) részére történő visszatérítendő összegre is. Az Áfa tv. 78.§-ában foglaltak szerint az adóalap csökkentésének az Áfa tv. 77 §(1)(2) bekezdésében szabályozott eseteinél továbbra is feltétele a csökkentés érvényesítésének, hogy az adóalany azon ügyletről kibocsátott számláját – amelynek az adóalapját csökkenti – érvénytelenítse vagy módosítsa. (Értelemszerűen, érvénytelenítés a feltétel, ha az ügylet nem valósult meg és módosítás a feltétel, ha az ügylet részben vagy egészben megvalósult, csak az adóalap csökken.) Abban az esetben, ha az ügyletről a törvényi előírás szerint nem kellett számlát kibocsátani és ezért nincs számla, akkor az adó alap utólagos csökkenésének ez nem akadálya, de ez csak az Áfa tv. 77.§ (1) és (2) bekezdése szerinti esetekre igaz. Az utólag adott az Áfa tv. 77.§ (3) bekezdésében biztosított az árengedmény miatti adóalap-csökkentés
azonban
kizárólag
számlamódosítással
érvényesíthető.
Nyugtával kísért értékesítés után ilyen adóalap-csökkentés a jövőben sem érvényesíthető. Az un. pénzvisszatérítés miatti adóalap-csökkentés feltételeit az Áfa tv. 78.§-ának új (3) és (4) bekezdése tartalmazza, mely szerint a pénz visszatérítő adóalanynak (a példában „A” szereplőnek) rendelkeznie kell - a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C” vevő) nevére szóló, a pénz visszatérítésre jogosító (a példában B2 kereskedő által „C” vevő részére teljesített) ügyletet tanúsító számla másolati példányával, amely egyértelműen igazolja, hogy az ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint - a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylattal, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő (a példában „A”) adóalany a pénz visszatérítés jogosultja (a példában „C”) részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. A pénzvisszatérítést igazoló bizonylatnak tartalmaznia kell - a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C”) nevét, címét és – adóalany esetén – adószámát,
99
- a pénzvisszatérítésre jogosult (a példában „C”) nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatást az adott ügylet vonatkozásában (azaz a példában „C”-nek a „B2” kereskedőtől beszerzett termékek beszerzési árában áthárított előzetesen felszámított adó tekintetében van-e adólevonási joga). Az előzőekből következően az áfa tv. 77.§ (4) bekezdése szerinti un. pénz visszatérítéses adóalap csökkentés érvényesítésének nem feltétele a számla módosítsa. A példabeli esetben tehát „A”-nak „B2” felé kibocsátott számláját nem kell módosítania,
valamint
„B2”
kereskedő
sem
módosítja
a
„C”
felé
történt
értékesítéséről kibocsátott számláját. (B2 kereskedő nem feltétlenül értesül a pénzvisszatérítés megtörténtéről.) Az adó megállapítása A
szabályozás
szerkezeti
változásának
részeként
az
adóalap
utólagos
csökkenésének elszámolására vonatkozó előírás – amint arra már utaltunk – Áfa-t. 78.§-ából átkerült a I. fejezet 1. alfejezetén belül kialakított új önadózást szabályozó részbe, azon belül az Áfa tv. 153/B §-ába. Ugyanakkor a levonással kapcsolatos szabályokat tartalmazó rész az Áfa tv. 131-133.§-ából szintén e részben az Áfa tv. 153/A §, valamint a 153/C és 153/D §-okban található. Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása Az adóalap utólagos csökkenésének eseteit ismertető előző bekezdésekben az Áfa tv. 77.§-ának szabályai kapcsán már említettük, hogy ott a törvény azokat az eseteket sorolja fel, amikor a felek közötti szerződés utóbb módosul vagy nem teljesül. Az ott felsorolt esetekben bekövetkező adóalap-csökkentés eredménye elszámolásának szabályait az Áfa tv. 153/B § tartalmazza. Ezen túl azonban vannak további esetek is, amikor indokolt az adóalap és/vagy az adó utólagos csökkentése. Ilyen esetek azok, amikor az adóalany az adóalap és/vagy az adó meghatározása során tévedett, vagy a szerződésben megállapodotthoz képest tévesen magasabb ellenértéket vett figyelembe és/vagy a törvény előírásait alkalmazta tévesen (magasabb adómértéket alkalmazott, adómentesség helyett adókötelesen számlázta az ügyletet, területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügyletként kezelt, belföldi fordított adózás helyett adó felszámításával értékesített). Az adóalany tévedése esetén értelemszerű, hogy a tévedés korrigálható és az adóalap és/vagy
100
adócsökkentés érvényesíthető, melynek elszámolására vonatkozó szabályok is az Áfa tv.153/B §-ában találhatók. Természetesen ez utóbbi esetben is feltétele a korrekció elszámolásának a számla módosítása. Az Áfa tv. 153/B §.(1) bekezdésben foglaltak szerint, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti a fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adó megállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben 1. az eredeti számlát érvénytelenítő vagy azt módosító számlát a jogosult részére átadja, 2. a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy betétdíjat visszatéríti (ez értelemszerűen csak akkor alkalmazandó, ha a törvény alapján jogszerűen nem kísérte az ügyletet számla), 3. a jogosultnak a pénzt visszatérítik az Áfa tv.77.§(4) bekezdése szerinti un. pénz visszatérítéses kedvezmény esetében, 4. az export értékesítés utólagos adómentessége érvényesítése során amikor a hatósági igazolás a harmadik országba való kiléptetésről az adóalany, a módosító számla pedig a jogosult rendelkezésére áll. A 153/B § (2) bekezdésében foglaltak szerint ez a szabály nem alkalmazható az 55.§(2) bekezdése alapján történő számla érvénytelenítésre. Abban az esetben tehát, ha úgy bocsátottak ki számlát, hogy nem volt áfa törvény hatálya alá tartozó ügylet és az ilyen számlát érvényteleníti az adóalany, annak adó elszámolásbeli következményeit csak az eredeti adókötelezettséget tartalmazó bevallásban tudja elszámolni, ha az bevallással lezárt időszakot érint, akkor önellenőrzéssel. Az Áfa tv. 153/B § szabálya tehát a 2014.január 1-jét meg¬előző időszakhoz képest új szabályként bevezeti a módosító számla átadása időszakában való elszámolás lehetőségét (ami egyben kötelezettség is) ha az adóalany 1. egyenes adózást alkalmazott fordított adózás helyett, 2. úgynevezett pénz visszatérítéses adóalap csökkentést érvényesít, valamint
101
3. utólagosan érvényesítheti az export értékesítés adómentességét. A többi esetben a szabályozás lényegében nem tartalmaz a korábban hatályoshoz képest változást. A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Az Áfa tv. 153/C §-ában foglaltak az 2014. január 1-je előtti az Áfa tv. ezen időpontig hatályos
132.§-ának
szabályaihoz
képest
lényegében
csak
az
un.
pénz
visszatérítéses adóalap-csökkentés esetére tartalmaznak új előírást, miszerint rendelkezik arról, hogy a pénzvisszatérítésben részesülő példabeli „C” szereplő, ha adóalany és a beszerzésével kapcsolatban adólevonási joga volt, akkor a visszatérített összeg áfa tartalmát a visszatérítés időszakában fizetendő adót növelő tételként köteles elszámolni. A törvény ugyanis kifejezetten rendelkezik a 153/C §(4) bekezdésében arról, hogy a pénz visszatérítése az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül. Új teljesítési időpont szabály időszakos ügyleteknél 2014. július 1-től Tudjuk, hogy az adófizetési kötelezettség az Áfa törvény főszabálya szerint a teljesítés
időpontjában
keletkezik.
Abban
az
esetben,
ha
a
felek
a
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg a jelenleg hatályos szabály szerint a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ezen, ún. elszámolási időszakos ügyletek esetében változott a szabály 2014. július 1-jétől érvényes alkalmazási hatállyal. Ezen időponttól az Áfa törvény az elszámolási időszakos ügyleteken belül két esetet szabályoz. Az egyik, az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerinti, amelyet nevezhetünk főszabálynak, mely szerint, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
ellenértékét
meghatározott
időszakra
állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.
102
Ezen új szabályt azon időszakos elszámolási ügyletek tekintetében kell alkalmazni, amelyeknél az érintett időszak egésze és az érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége is 2014. június 30-át követő időszakra esik. Az időszakos elszámolású ügyleteken belül a másik, az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében
szabályozott
esetkör,
ahol
továbbra
is
az
ellenérték
esedékességének napja marad a teljesítési időpont. Ebbe a körbe tartozik, ha a felek • a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, valamint • telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenérték
ellenértékét
megtérítésének
meghatározott
esedékessége
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás
telekommunikációs
szolgáltatás
nyújtására
szolgáló
hálózat
nyújtója
időszakra a
állapítják
teljesítés
vonatkozásában a
felhasználásával
időpontja is,
telekommunikációs teljesít
a
meg.
amelyet
Az azon a
szolgáltatás
telekommunikációs
szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve, hogy a felek között ezen ügyletek elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás részeként kerül sor. (Ilyenek például a telefonon rendelt parkolási vagy úthasználati szolgáltatás.) Arra vonatkozóan, hogy az ügylet közszolgáltatási szerződés alapján teljesített-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk.), valamint az adott tevékenységet szabályozó ún. ágazati jogszabály az irányadó. Jellemzően ebbe a körbe tartozhatnak a jelenlegi szabályozásban közüzemi
szerződés
alapján
teljesített
szolgáltatások
(így
áram-,
gáz-,
vízszolgáltatás), valamint a szemétszállítási szolgáltatás. Amennyiben az adott szolgáltatás nyújtására nem közszolgáltatási szerződés keretében kerül sor, de a felek arról időszakonként számolnak el vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, akkor annak teljesítési időpontja nem az ellenérték fizetésének határideje, hanem az elszámolási időszak utolsó napja lesz.
103
A telekommunikációs szolgáltatás fogalmát az Áfa tv. 259. § 23. pont alatt meghatározza. Ebbe a körbe tartozik a telefon és az internet szolgáltatás. Tekintve, hogy ezen ügyletek nyújtása nem közszolgáltatási szerződés alapján történik, ha az adóalany azt az Áfa tv. 15. § alapján közvetített szolgáltatásként nyújtja, akkor is a fizetési határidő lesz a teljesítés napja, feltéve, hogy az nem minősül más ügylet (pl. bérbeadás) járulékos költségének. Például a cég a dolgozó magán célú telefonhasználatát
időszakonként
megtérítteti,
akkor
ezen
közvetített
szolgáltatásként nyújtott telefonszolgáltatás teljesítési időpontja a dolgozó által fizetendő ellenérték esedékességének napja. Amint említettük a telekommunikációs szolgáltatás részeként nyújtott közvetített szolgáltatásokra (pl. parkolási szolgáltatás) is az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése alkalmazandó
a
telefonszolgáltató
és
az
előfizető
viszonylatában.
A
telefonszolgáltató által a parkolási szolgáltatás nyújtótól igénybe vett szolgáltatásra azonban
„a
telekommunikációs
szolgáltatás
nyújtására
szolgáló
hálózat
felhasználásával teljesít” feltétel nem teljesülése miatt az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése nem alkalmazható, arra az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének szabálya vonatkozhat vagy az Áfa tv. 55. § (1) bekezdés szabálya, ha nem időszakonként számolnak el. Fordított adózás alá eső ügyletek bővülése Az építési hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályok 2013-ban változtak. Ehhez kapcsolódó módosítás 2014. január 1-jétől, mely szerint nemcsak az olyan építésszerelési és egyéb szerelési szolgáltatások esnek fordított adózás alá, amelynek építési hatósági engedélyköteles ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, illetve egyéb megváltoztatására irányulnak, hanem azok is, amelyeknél az ingatlan létrehozatala, átalakítása, bővítése vagy egyéb megváltoztatása az építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött.[Áfa tv. 142. § (1) bek. b) pont, Mód. tv. 108. §] Az Európai Unió Tanácsának a 2012. október 4-ei 2012/624/EU végrehajtási határozatában foglaltaknak megfelelően Magyarország 2013. július 1-jétől 2014. június 30-áig terjedő időszakra vonatkozóan kapott engedélyt az egyes gabonák, olajos magvak értékesítését fordított adózás alá vonására. A közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, 104
csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2013/43/EU irányelv időközben lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos
magvak
vonatkozásában
2018.
december
31-ig
fordított
adózást
alkalmazzanak. Ez utóbbira tekintettel az Áfa tv-nek az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózásra vonatkozó rendelkezései 2018. december 31-éig hatályban maradnak. [Áfa tv. 142. § (1) bek. i) pont, 142. § (8) bek., 276. §, 6/A. számú melléklete, Mód. tv. 110. §] Bizonylatolást érintő módosítások Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (pl. színházjegy, mozijegy, buszjegy), akkor 2014. január 1-jétől a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető (Áfa tv. 173. §, Mód. tv. 98. §) A nyugtára vonatkozóan is előírás, hogy a kibocsátás időpontjától a megőrzésre vonatkozó időszak végéig biztosítani kell az eredet hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. (Áfa tv. 173/A. §, Mód. tv. 99. §) 2014. július 1-jétől nyugtát elektronikusan is ki lehet bocsátani. (Áfa tv. 17. § , Mód. tv. 100. §) A belföldön kívül teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített számla kötelező adattartalmának (a számla sorszáma, a kibocsátás kelte,
a
termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó
termékbeszerző/szolgáltatás
igénybevevő
azonosító
azonosító
adatai,
adatai, az
a
értékesített
termék/szolgáltatás adatai) 2014. január 1-jétől része a teljesítés időpontja és a „fordított adózás” kifejezés is. A teljesítés időpontját ugyanakkor csak abban az esetben kell az egyszerűsített számlán szerepeltetni, ha az eltér a számla kibocsátásának a napjától. A „fordított adózás” kifejezést pedig csak akkor kell alkalmazni,
ha
a
termékbeszerző/szolgáltatás
igénybevevő
az
adófizetésre
kötelezett. (Áfa tv. 176. § (2) bek. b) pont, Mód. tv. 108. §) Jogharmonizációs célú pontosítás eredményeként az Áfa tv. 2014. január 1-jétől rögzíti, hogy a számlakibocsátásra vonatkozó szabályok szempontjából nem minősül 105
letelepedettnek a teljesítési hely szerinti tagállamban az adóalany akkor sem, ha ott rendelkezik ugyan állandó telephellyel, de azaz ügylet teljesülésében nem érintett. 8Áfa tv. 158/A. § (2) bek. a) pont, Államháztartási számvitel új szabályainak áfa következményei A fordított előzetes áfás tételek hatásának megjelenítése változott 2014. január 1jétől. A kiadási oldalon a dologi kiadások között, csak a hozzá kapcsolódó áfás befizetési kötelezettség tervezhető, a hozzá kapcsolódó előzetesen felszámított áfát csak a pénzügyi számvitel jeleníti meg, az nem számolható el sem a beruházás, sem a dologi kiadások előirányzatai között. Bevételi oldalon ugyanígy a fordított áfa miatti fizetendő adó nem jelenik meg a működési bevételek között, azt is csak a pénzügyi számvitel kezeli. Helyi adók Az építményadó szabályainak változása 2014. január 1-jétől a helyi adóról szóló törvényben az épület, épületrész kifejezés helyén egyes esetekben ezen túl építmény szerepel, az épület, épületrész fogalmát két külön önálló értelmező rendelkezés tartalmazza. Ezek a módosítások nem járnak tartalmi módosítással csak a fogalmi meghatározások kerültek pontosításra. A telekadó tárgyi hatályának változása, telekadó-kötelezettség keletkezésének, megszűnésének szabályai, telekadó mentesség 2014. január 1-jétől a telekadó hatálya alá eső teleknek minősül az építménnyel be nem épített földterület, kivéve a - belterületen fekvő termőföldet, feltéve, hogy ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, - a külterületen fekvő termőföldet, - a tanyát, majort, - a közút területét, - a vasúti pályát és tartozékait,
106
- erdőt, - az ingatlan nyilvántartás szerinti mocsarat. Telekadó-mentesség Mentes az adó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a, d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
107