A MODUL TANANYAGA VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses

134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu


A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-12007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu (‘SMEdigcamp’) Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

A MODUL TANANYAGA VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS Modulvezetı: Ping ZHENG (UK) További modultagok: Éva KRISZT SÁNDORNÉ (HU) Szilvia ÁCS (HU) Péter KRESALEK (HU) Guy WALTER (FR-UPX) Anatoli BEIFERT (DE) Fatima MEGDOUD (FR-ESCEM) További szerzık, a korábbi projekt modultagjai1: Tamás BOGNÁR (HU) Péter KRESALEK (HU) Jan DEGADT (BE) Francine L’HELGOUALC’H (FR)

1

A tananyag tartalma az alábbi szerzők korábbi munkájára alapozva készült: Jan Degadt (vezető), Francine L’Helgoualc’h, Tamás Bognár and Péter Kresalek

1 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ.................................................................................................... 5 B) INDIKATÍV TARTALOM................................................................................................... 8 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 8 A modul struktúrája és fejezetei............................................................................................. 8 1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KERETEK................................................................................. 11 1.1. A vállalkozó .................................................................................................................. 11 1.2. A vállalkozás sajátos helyzete....................................................................................... 12 1.3. Gyakorlatok ................................................................................................................... 12 2. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁS........................................................................................... 13 Bevezetés.............................................................................................................................. 13 2.1. Az üzleti ötlet átültetése a vállalkozásba....................................................................... 15 2.2. A stratégiai menedzsment elemei.................................................................................. 15 2.2.1. Termék ................................................................................................................... 16 2.2.2. Az üzlet elhelyezkedése ......................................................................................... 16 2.2.3. A küldetés............................................................................................................... 17 2.3. A vállalkozás belső és külső környezete ....................................................................... 17 2.4. Különleges vállalkozási formák .................................................................................... 18 2.4.1. Franchise ................................................................................................................ 18 2.4.2. Családi vállalkozások............................................................................................. 20 2.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 21 3. FEJEZET: JOGI KÖRNYEZET .......................................................................................... 22 3.1. Általános szempontok ................................................................................................... 22 3.2. Jogi sajátosságok Magyarországon ............................................................................... 23 3.2.1. Jogszabályi környezet ............................................................................................ 23 3.2.2. Társasági formák .................................................................................................... 23 3.2.3. Vállalkozás (társaság) alapítás folyamata .............................................................. 24 3.2.4. A vállalkozások működésével kapcsolatos fontosabb jogi sajátosságok ............... 26 3.3 Jogi sajátosságok Franciaországban............................................................................... 27 3.3.1. The intellectual and industrial property rights ....................................................... 28 3.3.2. Jogi keretrendszer és tevékenység.......................................................................... 33 3.3.3. A jogi forma ........................................................................................................... 34 3.3.4. A vállalakozó jogállása .......................................................................................... 37 3.3.5. A jogi forma kiválasztásának kritériumai .............................................................. 37 3.4 Jogi sajátosságok Németországban ................................................................................ 38 3.4.1. Általános jogi környezet......................................................................................... 38 3.4.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata ................................................................ 39 3.4.3. A vállalkozások jogi formája ................................................................................. 41 3.5. Jogi sajátosságok az Egyesült Királyságban ................................................................. 47 3.5.1. Általános Jogi környezet ........................................................................................ 47 3.5.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata ................................................................ 47 3.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 50 4. FEJEZET: PIAC................................................................................................................... 51 Bevezetés.............................................................................................................................. 51 4.1. A piacelemzés korlátai .................................................................................................. 51 2 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



4.2. Miért van szükség piacelemzésre? ................................................................................ 53 4.2.1. A vásárlók jellemzői............................................................................................... 54 4.2.2. Termék iránti szükségletek..................................................................................... 54 4.2.3. Termékértékesítés: értékesítési formák, idő, hely, mennyiség............................... 55 4.3. Információ gyűjtése....................................................................................................... 55 4.3.1. Létező információ .................................................................................................. 55 4.3.2. Minta ...................................................................................................................... 56 4.3.3. Kérdőív................................................................................................................... 56 4.4. Az információ megbízhatósága..................................................................................... 57 4.5. Analízis.......................................................................................................................... 58 4.6. Szintézis ........................................................................................................................ 59 4.7. Gyakorlatok ................................................................................................................... 59 5. FEJEZET: VERSENY ......................................................................................................... 60 Bevezetés.............................................................................................................................. 60 5.1. Szektorelemzés.............................................................................................................. 60 5.2. Versenytársak elemzése ................................................................................................ 60 5.2.1 A piac struktúrája .................................................................................................... 61 5.2.2 Azonosítsuk versenytársainkat!............................................................................... 62 5.3. Gyakorlatok ................................................................................................................... 62 6. FEJEZET: FINANSZÍROZÁS ............................................................................................ 63 Bevezetés.............................................................................................................................. 63 6.1. Pénzügyi terv................................................................................................................. 63 6.1.1. Tartós szükségletek (eszközök).............................................................................. 64 6.1.2. A működő tőke és a működő tőke-szükséglet........................................................ 64 6.1.3. Pénzügyi források................................................................................................... 68 6.2. Megoldások a tőkeszükségletre..................................................................................... 68 6.2.1. Személyi kölcsön.................................................................................................... 68 6.2.2. Befektetők .............................................................................................................. 69 6.2.3. Pénzügyi segítség ................................................................................................... 69 6.2.4. Hitelek .................................................................................................................... 69 6.3. Forgalomelszámolás...................................................................................................... 70 6.4. Értékpapír terv............................................................................................................... 70 6.5. Fedezeti pont ................................................................................................................. 70 6.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 71 7. FEJEZET: ÜZLETI TERV – ÜZLETI TERVEZÉS ........................................................... 72 7.1. A tervezés általános kérdései ........................................................................................ 72 7.2. A tervezés fajtái, a vállalkozások tervezési rendszere .................................................. 73 7.3. A tervezés információi .................................................................................................. 74 7.4. Az üzleti terv összeállítása ............................................................................................ 74 7.4.1. Az üzleti terv szükségessége, az üzleti tervezés gyakorlatának kialakulása.......... 74 7.4.2. Az üzleti tervvel szemben támasztott fontosabb követelmények........................... 75 7.4.3. Induló vállalkozás üzleti terve, ajánlott tervstruktúra ............................................ 77 7.4.4. Az üzleti terv tartalma, fejezetei ............................................................................ 77 7.4.4.1. Bevezető oldal ..................................................................................................... 77 7.4.4.2. Vezetői összefoglaló ........................................................................................... 78 7.4.4.3. Iparágelemzés – háttérelemzés............................................................................ 78 7.4.4.4. A vállalkozás bemutatása .................................................................................... 78 3 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



7.4.4.5. Marketingterv ...................................................................................................... 79 7.4.4.6. Működési terv...................................................................................................... 80 7.4.4.7. Szervezeti terv ..................................................................................................... 81 7.4.4.8. Kockázatbecslés .................................................................................................. 81 7.4.4.9. Pénzügyi terv....................................................................................................... 82 7.4.4.10. Függelék ............................................................................................................ 83 7.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 83 MELLÉKLET: ESETTANULMÁNYOK ............................................................................... 84 Esettanulmány 1 ................................................................................................................... 84 Esettanulmány 2 ................................................................................................................... 87 Esettanulmány 3 ................................................................................................................... 88




A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása A modul bemutatja a hallgatóknak a vállalkozásalapítás legfontosabb elemeit. Megismerteti a hallgatókat a vállalkozásfejlesztés elméleti és gyakorlati jellemzőivel mind gazdasági, mind viselkedési szempontból. A modul lefedi a vállalkozások, vállalkozási formák, a marketing, a pénzügyi, a jogi környezet, a verseny és az üzleti tervezés területeit; mindezeknek a legfontosabb tényezőknek és feladatoknak az ismerete biztosíthatja egy új vállalkozás sikeres megalapítását. Együtt a legfontosabb kötelező és ajánlott irodalmakkal, válogatott esettanulmányok és gyakorlatok segítik a hallgatókat a vállalkozásindítással és a növekedési folyamatokkal kapcsolatos kulcskérdések megismertetésében.

A modul céljai A modul fő céljai, hogy képessé tegyék a hallgatókat a vállalkozásalapítási folyamattal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megértésében és felismerésében, a vállalkozók megértésétől kezdve a lehetőségek felismerésén, értékelésén keresztül az üzleti tervezésig és a megvalósításig. A vállalkozóság, a vállalkozói képesség2 korai megismerése és elsajátítása, az üzleti funkciók és az üzleti környezet megértése segíthetik a hallgatókat a felkészülésben az üzleti ötletek megvalósítására, a lehetőségek kihasználására a változó üzleti világban. A modul sikeres elsajátításával a hallgatók képesek lesznek: ♦ Megérteni, “miért” és “hogyan” indítsák be saját vállalkozásukat; ♦ Az üzleti lehetőségek felismerésére és elemzésére; ♦ Új üzleti ötletek fejlesztésére és azok megvalósíthatóságának tesztelésére; ♦ A különböző vállalkozási formák és a jogi környezet megértésére; ♦ Az új üzlet beindítása kapcsán felmerülő marketingfeladatok megértésére; ♦ A pénzügyi és egyéb tényezők szerepének megértésére, amiket például a stratégiai döntések játszanak a vállalkozás indítása és növekedése során; ♦ A kulcsképességek fejlesztésére az írásos kommunikáció, az üzleti tervezés területén, valamint a tanulás és teljesítmény tökéletesítésében.

Tanítási és tanulási módszerek Az alábbi tanulási és tanítási módszerek jellemzik a kurzus pedagógiai struktúráját: ♦ előadások; ♦ szemináriumok; ♦ esettanulmányok; ♦ tanórai gyakorlatok; ♦ csapatmunka feladatok; 2

entrepreneurship 5 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Értékelés A modul együttesen két részben kerül értékelése, egy írásbeli dolgozat és egy félév végi zárthelyi vizsga által. Egyéni feladat: üzleti terv készítése (50%-os súllyal) – a feladat középpontjában egy új vállalkozás beindítását megelőző üzleti terv készítése és az új vállalkozás funkcionális szempontú elemzése áll majd. Vizsga (50%-os súllyal) – a félév végén tartandó vizsga során értékelésre kerül, hogy a hallgatók mennyiben értették meg a vállalkozásalapítással kapcsolatos fogalmakat és kulcskérdéseket.

Struktúra és indikatív tartalom 1. Fejezet – Általános keretek (1) A vállalkozó bemutatása: jellemzők és tulajdonságok, motiváció és kockázat kezelési képesség, fantázia és kreativitás, lehetőségek felismerése és erőforrások kiaknázása, önértékelés fontossága. (2) A vállalkozás sajátos helyzetének kérdése kiterjed a magánvállalkozásra, a vállalkozásra, mint szervezetre, az üzleti célokra, a nyereségorientált gondolkodásra. 2. Fejezet – A vállalkozás (1) A vállalkozás arra fókuszál, hogyan ültessen át egy üzleti ötletet a vállalkozásba. Ez lefedi a stratégiai menedzsment kulcskérdéseit, mint a termék, az üzlet elhelyezkedése és a küldetés. (2) A vállalkozás külső és belső környezete, valamint a vállalkozások különleges formái: franchise és családi vállalkozások. 3. Fejezet – Jogi környezet (Nemzeti specifikációk) (1) Jogi kérdések általános szempontjai a vállalkozásindítás kapcsán. (2) Négy ország sajátosságai: Magyarország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság. 4. Fejezet - Piac (1) A piacelemzés korlátai (2) Piac szegmentáció (3) A piacelemzés középpontjában a fogyasztók jellemzőinek, valamint a termék iránti szükséglet és kereslet magyarázata áll. (4) Információgyűjtés meglévő információkból és mintákból. (5) Az információk megbízhatósága (6) Marketing tervek (7) Analízis és szintézis 5. Fejezet - Verseny (1) A szektorelemzés elsősorban az információforrásokat, az iparág-specifikus és a cégspecifikus tényezőket. 6 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



(2) A versenytárs elemzés biztosítja az információforrások értelmezését, a versenytársak azonosítását és a versenyképességi stratégiákat. 6. Fejezet - Finanszírozás (1) A pénzügyi tervhez tartozik a tartós szükségletek, a pénzügyi erőforrások és a működő tőke kérdése. (2) Megoldások a tőkeszükségletre: befektetők és pénzügyi segítség (3) Pénzügyi tervezés: forgalom-elszámolás, pénzforgalmi terv és fedezeti pont 7. Fejezet – Az üzleti terv – Üzleti tervezés (1) A tervezés általános szempontjai (2) A tervezés fajtái, a vállalkozások tervezési rendszere (3) A tervezés információi és eszközei (4) Az üzleti terv Ajánlott irodalom Barringer, B. and Ireland, D. (2008), Entrepreneurship: Successfully Launching New Ventures, International Edition: 2nd Ed., New York: Pearson Higher Education. Bridge, S., O’Neill, K., & Cromie, S. (2003), Understanding Enterprise, Entrepreneurship and Small Business, 2nd Ed. London: Palgrave Macmillan. Burns, P. (2007), Entrepreneurship and Small Business, 2nd Ed. Basingstoke: Palgrave. Deakins, D. and Freel, M. (2005), Entrepreneurship and Small Firms, 4th ed. London: McGraw-Hill. Kuratko, D.F. and Hodgetts, R.M. (2007), Entrepreneurship: theory, process, practice, 7th Ed. Mason: Thomson South-Western. Porter, M. E. (1980), Competitive Strategy: techniques for analysing industries and competitors, New York: The Free Press. West, D., Ford, J. and Ibrahim, E. (2006), Strategic Marketing: creating competitive advantage, Oxford: Oxford University Press. Wickham, P. A. (2004), Strategic Entrepreneurship: A Decision-Making Approach to New Venture Creation and Management, 3rd Ed. London: Prentice-Hall. Tudományos folyóiratok Journal of Business Venturing Entrepreneurship: Theory and Practice Journal of Small Business Management Journal of Small Business and Enterprise Development International Journal of Management and Enterprise Development Egyéb kiadványok The Financial Times The Economist Harvard Business Review 7 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



B) INDIKATÍV TARTALOM BEVEZETÉS Azért kezdünk vállalkozásba, hogy sikeresek legyünk. A siker alapvetően két tényezőn múlik: a vállalkozó személyiségén és a vállalkozás üzleti teljesítményén. Vállalkozást indítani és vállalkozónak lenni több mint művészet, vagy tudomány. Akár csak az valódi művészetekben, mint a festészet, a zene vagy a szobrászat, több dolog együttes kombinációjáról van szó. Egyaránt fontos a tanulási képesség, a tapasztalat és jól kialakított munkagyakorlat. Egy jó művésznek tehetségesnek kell lennie. Lehet, hogy jó oktatásban részesült, de a siker mégis rengeteg munkát és gyakorlást követel meg tőle. Ez a helyzet a vállalkozások esetében is. A legtehetségesebb vállalkozók egyaránt lehetnek tanult emberek, de akár olyanok is akik kibuktak az iskolából. Mindkét esetben végig kell járniuk egy tanulási folyamatot. Ez a kurzus nem garantálja, hogy vállalkozása sikeres lesz, de segítséget nyújt a sikerhez vezető úton. Ha szeretne vállalkozást indítani, kurzusunkkal segíteni kívánunk Önnek a helyes megoldások kiválasztásában, hogy elkerülhesse a buktatókat. Ha Ön nem vállalkozó, akkor is sok esetben kerülhet kapcsolatba más vállalkozókkal, beszállítóként, kisvállalkozás alkalmazottjaként vagy akár egy pénzügyi intézmény vezetőjeként. Ez a kurzus segíteni fog Önnek abban, hogy megismerje és megértse a vállalkozók igényeit, ambícióit. Az első fejezetben megvizsgáljuk az általános kereteket és az első sikertényezőt: a vállalkozót magát. A második fejezetben áttekintjük a második sikertényezőt: a vállalkozást. Figyelmet fordítunk majd a vállalkozásra és környezetére illetve néhány, jellemző vállalkozási formára (például a franchise vagy a családi vállalkozások). Mikor valaki vállalkozásba kezd, számtalan esetben kapcsolatba kerül a hatóságokkal. Az erre vonatkozó ismereteket osztjuk meg Önnel a harmadik fejezetben. A negyedik és az ötödik fejezetben magyarázzuk el a termékekkel/szolgáltatásokkal, vevőkkel és versenytársakkal kapcsolatos tudnivalókat. A hatodik fejezetben a vállalkozás növekedéséhez szükséges tőkéről, a források lehetséges feltárásáról olvashat. Végezetül, megkíséreljük a felhalmozott elméleti ismereteket átültetni a gyakorlatba. A vállalkozás beindításához, szükség van egy jól felépített üzleti tervre, mely az utolsó fejezet témája lesz.

A modul struktúrája és fejezetei 1. Fejezet: Általános keretek 1.1. A vállalkozó 1.2. A vállalkozás sajátos helyzete 2. Fejezet: A vállalkozás Bevezetés 2.1. Az üzleti ötlet átültetése a vállalkozásba 2.2. A stratégiai menedzsment elemei 8 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



2.2.1. Termék 2.2.2. Az üzlet elhelyezkedése 2.2.3. A küldetés 2.3. A vállalkozás belső és külső környezete 2.4. Különleges vállalkozási formák 2.4.1. Franchise 2.4.2. Családi vállalkozások 3. Fejezet: Jogi környezet 3.1. Általános szempontok 3.2. Jogi sajátosságok Magyarországon 3.2.1. Jogszabályi környezet 3.2.2. Társasági formák 3.2.3. Vállalkozás (társaság) alapítás folyamata 3.2.4. A vállalkozások működésével kapcsolatos fontosabb jogi sajátosságok 3.3. Jogi sajátosságok Franciaországban 3.3.1. A szellemi és ipari tulajdonjogok 3.3.2. Jogi keretrendszer és tevékenység 3.3.3. A jogi forma 3.3.4. A vállalakozó jogállása 3.3.5. A jogi forma kiválasztásának kritériumai 3.4. Jogi sajátosságok Németországban 3.4.1. Általános jogi környezet 3.4.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata 3.4.3. A vállalkozások jogi formája 3.5. Jogi sajátosságok az Egyesült Királyságban 3.5.1. Általános jogi környezet 3.5.2. A vállalkozásalapítás jogi folyamata 4. Fejezet: Piac Bevezetés 4.1. A piacelemzés korlátai 4.2. Miért van szükség piacelemzésre? 4.2.1. A fogyasztók jellemzői 4.2.2. Termék iránti szükségletek 4.2.3. Termékértékesítés: értékesítési formák, idő, hely, mennyiség 4.3. Információ gyűjtése 4.3.1. Létező információ 4.3.2. Minta 4.3.3. Kérdőív 4.4. Az információ megbízhatósága 4.5. Analízis 4.6. Szintézis 5. Fejezet: Verseny Bevezetés 5.1. Szektorelemzés 9 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



5.2. Versenytársak elemzése 5.2.1. A piac struktúrája 5.2.2. Azonosítsuk versenytársainkat! 6. Fejezet: Finanszírozás Bevezetés 6.1. Pénzügyi terv 6.1.1. Tartós szükségletek 6.1.2. A működő tőke és a működő tőke-szükséglet 6.1.3. Pénzügyi források 6.2. Megoldások a tőkeszükségletre 6.2.1. Személyi kölcsön 6.2.2. Befektetők 6.2.3. Pénzügyi segítség 6.2.4. Hitelek 6.3. Forgalom elszámolás 6.4. Értékpapír terv 6.5. Fedezeti pont 7. fejezet: Az üzleti terv – üzleti tervezés 7.1. A tervezés általános kérdései 7.2. A tervezés fajtái, a vállalkozások tervezési rendszere 7.3. A tervezés információi 7.4. Az üzleti terv összeállítása 7.4.1. Az üzleti terv szükségessége, az üzleti tervezés gyakorlatának kialakulása 7.4.2. Az üzleti tervvel szemben támasztott fontosabb követelmények 7.4.3. Induló vállalkozás üzleti terve, ajánlott tervstruktúra 7.4.4. Az üzleti terv tartalma, fejezetei 7.4.4.1. Bevezető oldal és tartalomjegyzék 7.4.4.2. Vezetői összefoglaló 7.4.4.3. Iparágelemzés 7.4.4.4. Vállalkozás bemutatása 7.4.4.5. Marketingterv 7.4.4.6. Működési terv 7.4.4.7. Szervezeti terv 7.4.4.8. Kockázatbecslés 7.4.4.9. Pénzügyi terv 7.4.4.10. Függelék Melléklet: Esettanulmányok




1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KERETEK 1.1. A vállalkozó 1.2. A vállalkozás sajátos helyzete

1.1. A vállalkozó A vállalkozó az a személy, aki saját kockázatára, saját vagyonával, jövedelemszerzés érdekében üzleti tevékenység végez. Sajátos helyzete elsősorban a kockázatvállalásból adódik, hiszen a munkavállalóval szemben saját vagyonával felel azokért a döntéseiért, amelyet vállalkozása működtetése érdekében nap mint nap – kénytelen – meghozni. A felelősség helytállást jelent valamely döntésért, magatartásért, cselekedetért. A vállalkozó felelősségvállalása saját vagyona tekintetében kiemelkedő, saját – és alkalmazottainak – döntései, tevékenysége kapcsán, ugyanis döntéseinek, a vállalkozás működésének eredményessége saját vagyonának bővülésében vagy éppen annak csökkenésében, szűkülésében jelentkezik. A vállalkozó nem tudja áthárítani a felelősségét, illetve kockázatviselő szerepét. Éppen ezért a vállalkozónak rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal és készségekkel, amelyek lehetővé teszik a kockázatok elviselését, kezelését, problémás helyzetek megoldását. A sikeres vállalkozóval szemben többféle követelmény is megfogalmazható, amelyek leginkább személyes tulajdonságai, készségei tekintetében adhatók meg. Ilyenek lehetnek többek között: • önbizalom, • önállóság, • nyitottság, • kitartás, • gyakorlatias, • kezdeményezőképesség, • kreativitás, • jó problémamegoldó képesség, • jó kapcsolatteremtő képesség, • jó szervezőkészség, • rugalmasság, • megfelelő (reális) értékítélet. • igény új ismeretek megszerzésére • profitorientált gondolkodásmód A vállalkozók egy része valamilyen új ötlet birtokában, illetve egy lehetséges piaci rés felismeréséből és kitöltéséből adódó előnyök reményében kezd indít vállalkozást. Egy másik körbe tartozó vállalkozókat kedvező lehetőségek hiányában, illetve a lehetőségek felismerésének hiányában inkább – elsősorban külső körülmények hatására – egyfajta kényszer vezérli valamilyen vállalkozás megindítására. A lényegi különbség ellenére alapvetően mindkét kör azonos céllal, elvárással indítja meg a vállalkozását: céljuk a nyereség (hozam) elérése és saját anyagi biztonságuk (anyagi háttér) megteremtése. Mindezért a 11 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



vállalkozó hajlandó, adott esetben kénytelen – különböző mértékben – kockázatot vállalni. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a vállalkozó befektetése lehet jövedelmező, azaz a befektetés megtérülése mellett profit is keletkezhet, ugyanakkor fel kell rá készülnie, hogy a befektetése lehet veszteséges is, amely befektetésének, vagyonának részleges, súlyosabb esetben teljes elvesztését jelentheti. A vállalkozói, befektetői gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy a nagyobb hozammal kecsegtető befektetések általában sokkal jelentősebb kockázattal járnak mint a biztosabbnak tűnő, de jóval alacsonyabb jövedelmezőségű üzletek. A megalapozott vállalkozói, tulajdonosi döntések csak úgy biztosíthatók, ha a vállalkozó tisztában van saját tulajdonságaival, képességeivel, azaz képes a reális önértékelésre. Az önmagunkról helytelenül kialakított kép számos rossz döntést eredményezhet, többek között akár azt is lényegesen befolyásolhatja, hogy a vállalkozó helyesen határozza-e meg azt a területet, ahol vállalkozni kíván.

1.2. A vállalkozás sajátos helyzete A vállalkozó dönthet úgy, hogy egyedül – egyéni vállalkozóként – valósítja meg ötletét, és választhatja azt is, hogy mások képességeit, szakismeretét, tudását felhasználva, szervezeti keretek között indítja el vállalkozását. Ez utóbbi esetben a vállalkozónak el kell fogadnia azt, hogy egyes esetekben részben másokra van utalva, ugyanakkor befektetésének kockázata továbbra is őt érinti. A szervezet létrehozását indokolhatja a vállalkozó szakismereteinek, tapasztalatainak korlátossága, hiányossága, ugyanakkor az is, ha az ötlet beválik és az üzleti tevékenységében megvan a bővülés lehetősége. A tevékenység bizonyos nagyságrendje megköveteli a szervezet létrehozását. A vállalkozó célja a profit elérése illetve maximalizálása. Minden döntésének ez áll középpontjában, így annak elhatározása is, hogy a hozamszerzés érdekében alakítja ki illetve növeli a szervezetet. A profitszerzés érdekében a vállalkozónak tisztában kell lennie a vállalkozás környezetével, annak és saját lehetőségeivel, adottságaival. Ebből adódóan a vállalkozónak rendelkeznie kell bizonyos ismeretekkel, ilyenek többek között: • a vállalkozási ismeretek, • a vállalkozással kapcsolatos jogi ismeretek • a piac lehetőségeire, a konkurenciára vonatkozó ismeretek, • tervezési ismeretek. http://www.startupjournal.com/howto/soundadvice/20020327-mancuso-quiz.html http://www.youngmoney.com/entrepreneur/advice/050126

1.3. Gyakorlatok




2. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁS Bevezetés 2.1. Az üzleti ötlet átültetése a vállalkozásba 2.2. A stratégiai menedzsment elemei 2.2.1. Termék 2.2.2. Az üzlet elhelyezkedése 2.2.3. A küldetés 2.3. A vállalkozás belső és külső környezete 2.4. Különleges vállalkozási formák 2.4.1. Franchise 2.4.2. Családi vállalkozások

Bevezetés Mikor vállalkozást indít, rengeteg lehetősége van. Sokan egyéni vállalkozóként kívánnak működni. Jogilag, az egyéni vállalkozás azonos tulajdonosával. Nincs jogi különbség a vállalkozás és a tulajdonos saját eszközei és forrásai között. Egyre több üzletember választja azt a lehetőséget, hogy gazdasági társaságot hozzon létre. Amennyiben üzletét szeretné a későbbiekben nagyobb méretűvé fejleszteni vagy másokkal közösen fog vállalkozásba, úgy ez a lehetőség javasolható. A társaság jogilag elkülönül a tulajdonosoktól. A vállalkozásnak saját eszközei és kötelezettségei vannak. A vállalkozás alapítása révén arra is lehetőség nyílik, hogy korlátozzák a tevékenység során felmerülő üzleti kockázatokat. Amint azt a következő fejezetben látni fogjuk, országonként más és más szabályok vonatkoznak a társasági formákra. Az előző fejezetben az általános keretekre, a vállalkozó helyzetére és motivációjára koncentráltunk. Ebben a fejezetben a vállalkozással foglalkozunk. A vállalkozó a vállalkozás vezetője. Soha ne feledjük, hogy a vállalkozásnak versenyeznie, növekednie és túlélnie kell a piacon. Mikor azt mondjuk, hogy „piac”, valójában „versenyre” gondolunk. Minden vállalkozásnak versenyeznie kell a piacon, így a vezetés tulajdonképpen stratégiai gondolkodást követel meg, melyet hívjunk stratégiai managementnek. A stratégiai management egy „olyan terv megalkotásának folyamata, amely irányt mutat a vállalkozás számára, miközben az igyekszik teljesíteni küldetését, rövid és hosszú távú céljait a kijelölt úton maradva”. A stratégiai gondolkodásmód nem kizárólag az üzleti vállalkozások sajátja. Más szervezeteknek, mint például kormányzati szerveknek, non-profit intézményeknek szintén szükségük van stratégiai gondolkodásra (gondoljunk csak a hadseregre). Az üzleti szférában a „stratégia” a versenyelőnyök keresését jelenti. A versenyelőnyökről később, az ötödik fejezetben még szót ejtünk, de most lássuk, hogy melyek a vállalkozás alapítás első lépései! Mindenekelőtt szükség lesz egy jó ötletre. Az üzleti élet megköveteli, hogy figyeljük a kínálkozó lehetőségeket. Ez feltétlenül szükséges, de korántsem elég. Vállalkozni annyit jelent, mint az ötletet megvalósítható ötletté alakítani. Az ötletet stratégiai gondolkodásnak és jó vezetésnek kell kiegészítenie. Mindig figyelni kell a 13 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



vállalkozás külső és belső környezetére, úgy, mint a vevőkre, versenytársakra és a hatóságokra.




Mikor vállalkozása növekedni kezd, változtatnia kell stílusán. Egy növekvő vállalkozás vezetése más, mint egy induló vállalkozásé, ugyan úgy, ahogyan egy nagyvállalat vezetése is különbözik egy kis- vagy középvállalkozás vezetésétől. Mint látható, számos lehetőség adódik egy vállalkozás indításakor: egyéni vállalkozóként vagy egy társaság létrehozásával is meg lehet kezdeni a munkát. El lehet indulni a „nulláról”, vagy fel lehet vásárolni egy már létező vállalkozást. Sőt, vannak egyéb különleges lehetőségek is. Lehet, hogy egy már jól bevált vállalkozás márkanevének átvételével érdemes elindulni, így tagja lehet egy franchise üzletnek. De lehet, hogy szülei családi vállalkozását viszi tovább. Ezeket a különleges eseteket is igyekszünk a későbbiekben áttekinteni.

2.1. Az üzleti ötlet átültetése a vállalkozásba Alapvetően két féle kezdő vállalkozóról beszélhetünk: - „kényszervállalkozók”: olyan személyek, akiknek nincs más lehetőségük. Például állásukat elvesztett emberek, akik nem találnak másik állást. - „lehetőségeket látó vállalkozók”: olyan személyek, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és megtakarításaikat fektetnék be. Például olyan alkalmazottak, akik önállósulni akarnak vagy sikeres vállalkozók, akik újabb vállalkozást kívánnak indítani. Bármelyik vállalkozóról is van szó, nagyon fontos a jó ötlet megléte. Általában ez nem probléma. A legtöbb vállalkozó kreatív, megfelelően motivált, eredeti módon gondolkodó ember. Azonban, az üzleti életben nem elég jó ötletekkel rendelkezni, meg kell azokat valósítani és jövedelmezővé kell tenni. Egy vállalkozás vezetése nem pusztán a kreativitásról és az ambícióink teljesítéséről szól: ugyanúgy szerepet kap a jó vezetés is. Már rögtön az elejétől tudatában kell lenni annak, hogy a vállalkozásnak túl kell élnie a versenyt egy piacgazdaság által meghatározott környezetben.

2.2. A stratégiai menedzsment elemei Egy újonnan induló vállalkozásnak rendelkeznie kell „versenyelőnnyel”. Az a lényeg, hogy az Ön vállalkozása nem végezheti ugyanazt a tevékenységet, mint a versenytársai. Kell, hogy legyen valami „oka”, amiért a vevők az Ön vállalkozását választják a konkurencia helyett. Versenyelőnnyel kell rendelkeznie. A versenyelőny „több tényező együttese, melyek megkülönböztetik a vállalkozást versenytársaitól, és egyedi pozíciót biztosítanak számára a piacon.” Szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a versenyelőny folyton változik, mondhatni „mozgó célpont”. A vállalkozásnak folyton változnia, alkalmazkodnia kell. A versenyelőny azonosításának első lépéseként meg kell határozni a „magtevékenységet” (core business). Ez az a tevékenység, amiben jó a vállalkozás. Nincs értelme „mindennel foglalkozni”. Választani kell.




Például, ha egy új autókat értékesítő kereskedést hozunk létre, a magtevékenység az új autók értékesítése lesz. Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy a tevékenységet kiegészítsük más szolgáltatásokkal is, mint például használtautó értékesítéssel vagy szerviz tevékenységgel. Meg kell különböztetnie magát versenytársaitól. A vállalkozási tevékenység korai szakaszában olyan stratégiát kell követni, amely a kisvállalkozások előnyeire épít. Az alábbi elemekre építhetjük stratégiánkat: - viszonylag rövid határidők, - gyors, közvetlenebb ügyintézés és vezetés, - együttműködő partnerek részvétele a vezetésben (alkalmazottak és tulajdonosok), - ne célok meghatározásával kezdjen, - összpontosítson a stratégiai gondolkodásra, összekapcsolva a hosszú-távú célokat a napi ügyekkel; Az üzleti tervről szóló fejezetben látni fogja, hogy a stratégiai tervezést a tervezés más elemeivel együtt kell kezelni, beleértve a pénzügyi tervet és a marketing tervet is. Az alábbiakban figyelmünket a stratégiai management három lényeges elemére irányítjuk: hogyan fogalmazzuk meg küldetésünket, hogyan határozzuk meg a termék/szolgáltatás tartalmát, hogyan válasszunk helyszínt. 2.2.1. Termék Már az indulásnál meg kell határoznunk, hogy milyen terméket/szolgáltatást kívánunk eladni a piacon. A legtöbb esetben, a kezdő vállalkozók nagyon termékorientáltak, így nagyon jól ismerik termékeiket. Inkább arra koncentráljon, hogy mit fog és mit nem fog csinálni. Például, vegyük az előbbi példát. Új autókat szeretne eladni. Fog javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújtani vevőinek? Használtautókat is fog értékesíteni? Vizsgálja meg terméke gazdasági életciklusát illetve – magától értetődően – ismerje meg a termékkel kapcsolatos jogi követelményeket (szabványok, szabadalom, védett márkanevek, szerzői jogok stb.)! Hasonlítsa össze a konkurencia termékeivel és vizsgálja meg, hogy milyen előnyt élvez a vevő, ha Önnél vásárol! 2.2.2. Az üzlet elhelyezkedése A helyszín nagyon fontos. A terméktől függően a választott helyszínnek input-orientáltnak kell lennie (elérhetők legyenek az olyan inputtényezők, mint a szállítók és a munkaerő) vagy output-orientáltnak (könnyen megközelíthető és vonzó a vevők számára). Például, ha sok teherautó fog behajtani vállalkozása területére, akkor nyilván a telephely nem lehet a belváros közepén. Ha vállalkozása egy bolt, akkor a vevők számára könnyen megközelíthetőnek és láthatónak kell lennie, lehetőleg parkolóhellyel a közelben. A helyszín kiválasztásakor szintén figyelembe kell venni a jogszabályban előírt feltételeket (a kormányzat alkalmazhat korlátozásokat) és a versenyhelyzetet. Sok esetben jó közel lenni a konkurenciához, máskor kívánatos nagyobb távolságra elhelyezkedni tőle.




2.2.3. A küldetés A nagy vállalkozók (csakúgy, mint a nagy államférfiak, vezetők, tudósok…) jövőképpel rendelkeznek arról, amit csinálnak. A jövőkép (vízió) lényege, hogy kommunikálható válnak minden érintett (alkalmazottak, vevők, hitelezők) számára a vállalkozó számára fontos értékek. Az értékek olyan dolgokhoz kapcsolódhatnak, mint a minőség, kiszolgálás, személyes figyelem… (az egyén tisztelete, innováció, elégedett vevők, jobb világ) Az értékrend kommunikációja érdekében érdemes írott formában összefoglalni a küldetést (mission statement). A jó „mission statement” nem túl hosszú. Rövid és egyszerű. Az alapvető értékekről, termékekről, vevőkről szól. Feladat: Látogassa meg jól ismert vállalkozások honlapjait. Olvassa el küldetésüket! Természetesen, minden érintettel meg kell ismertetni a küldetést (alkalmazottak, vevők, vezetés) a lehetséges csatornák felhasználásával (írott levelek, poszterek, weboldalak). Arról is meg kell győződni, hogy a vállalkozás követi a megfogalmazott küldetést. A küldetés nem egy életre szól. A vállalkozás struktúrájában bekövetkező változás (új vezetés, új tulajdonosok, új termékek stb.) indokolhatja a küldetés újrafogalmazását. Meg kell győződni arról, hogy minden érintett, különösen a dolgozók, támogatják az új küldetést. Ajánlatos széleskörű konzultációt szervezni erről a kérdésről.

2.3. A vállalkozás belső és külső környezete A kezdő vállalkozások esetében tipikusan megfigyelhető, hogy a vállalkozó és családja mennyire erősen elkötelezett a vállalkozás felé. A vállalkozónak kapcsolatai vannak mind a belső, mind a külső környezettel. A vállalkozó (olyan funkciót tölt be melyet több ember is elláthat) egyszerre tulajdonosa és vezetője a vállalkozásnak. Néhány esetben, a vezető-tulajdonos jól képzett munkaerőként is hozzájárul a tevékenység sikeréhez. Így személyes kapcsolatot ápol a partnerekkel, ügyfelekkel, hatóságokkal stb. A kisvállalkozás nem egy „nagy vállalkozás miniatürizált mása”. Egy nagy üzlet esetében elkülönülnek a tulajdonosi, igazgatási, felső és középvezetői, alkalmazotti stb. funkciók. A következő ábra mutatja a kapcsolatot a vállalkozó és a cég belső/külső környezete között. Igyekszünk a kapcsolatot az idő függvényében, dinamikusan vizsgálni. Mind a vállalkozónak, mind a vállalkozásnak megvan a saját életciklusa, amely időben változik, befolyásolva kapcsolatukat.




1.Ábra: a vállalkozás és a vállalkozó kapcsolata

Belső környezet: termelés, adminisztratív szervezet, pénzügyi struktúra stb. Külső környezet: hatóságok, vevők, versenytársak, kamarák, hitelintézetek stb. Azonban, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy bármilyenek is legyenek a vállalkozás kvalitatív jellemzői, a vállalkozás főként üzleti vállalkozás. A siker alapvetően azon múlik, hogy a vállalkozás versenyképes tud-e maradni a piacon. Ebből az következik, hogy a KKVk, akár a nagy vállalkozások, kénytelenek alkalmazni a „jó vezetés” szabályait. A vállalkozónak, aki mind a belső, mind a külső környezettel kapcsolatban van, ki kell alakítania egy hatékony vezetési stílust (lásd. Pld. Donckels (1993)). A KKV vezetőtulajdonos szükségszerűen általános személyiség. Jó szakember a saját területén, ugyanakkor vezetői tulajdonságokkal is rendelkeznie kell.

2.4. Különleges vállalkozási formák 2.4.1. Franchise Egyes vállalkozók olyan üzleti koncepciót fejlesztenek ki, mely annyira sikeres lesz, hogy mások által is használható. Jó vállalkozó módjára, el fogja adni koncepcióját. Franchise értékesítő lesz belőle. Másrészről, egy kezdő vállalkozó „biztonságot” keres, és szívesen használna olyan koncepciót, amely már bizonyítottan sikeres. Sőt, egy hálózat részesévé kíván válni. Ha hajlandó fizetni ezekért az előnyökért, franchise vásárlóvá válik. A franchise nagyon elterjedt az áruforgalmazói szektorban, de szállodák és utazási irodák is szívesen alkalmazzák.




A franchise vásárló egy koncepciót vesz meg, majd díjakat és jogdíjat fizet a jogtulajdonosnak. A franchise vevő a franchise eladó vásárlója és némi vállalkozói kockázatot vállal. Vagyis a franchise vevő egy független vállalkozás, nem a franchise adó alkalmazottja. A franchise vevő megvásárolja a jogot a franchise adó termékeinek/szolgáltatásainak árusítására illetve a jogtulajdonos arculatának, üzleti formájának használatára. A két félnek közösek az érdekei. Mindketten azt akarják, hogy a franchise sikeres legyen. A franchise adó oktatást, képzést és bevált termékeket nyújt. A franchise vevő mindent elkövet annak érdekében, hogy eladja a terméket és népszerűsítse a franchise adót. Időnként kikötnek korlátozásokat is. Például lehet, hogy a franchise vevő nem árusíthat más terméket, csak a jogdíjtulajdonosét. Sokféle franchise ügylet köthető. A márkanév franchise lényege, hogy Ön megvásárolhatja a jogot a márkanév használatára, de ugyanakkor más szállítók termékeit is értékesítheti. A termék forgalmazási franchise esetén a franchise vevő árusíthatja a jogtulajdonos termékét egy korlátozott forgalmazási hálózat segítségével (pl: autókereskedők). A „tiszta franchise” (pure franchise) szerződés egy teljes vállalkozás és vállalkozási forma megvásárlását jelenti (pl: gyorséttermek). Egy kezdő vállalkozó számára a franchise vásárlásának előnyei és hátrányai egyaránt lehetnek. A legfontosabb előny az, hogy a franchise eladó tapasztalatát lehet megvásárolni. Egy jól bevált, teljesen kész termékkel és márkanévvel kell dolgozni, így nem követhetők el a saját vállalkozási forma kifejlesztésekor jelentkező költséges hibák. Ráadásul egyes franchise rendszerekhez könnyű hozzájutni. A legtöbb franchise vásárló „boldog ember”. A leggyakrabban a következő előnyöket szokták említeni: - vezetői tréningek és támogatás: a legjobb példa erre a McDonald’s „Hamburger Egyeteme”. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ilyen „támogatás” ne csússzon át „vezetésbe”, továbbá, hogy ezek a segítségek nem mindig ingyenesek (olvassa el figyelmesen a szerződést)! - terméktámogatás: standardizált minőség, nemzeti reklámkampányok, márkanév használat - egyes franchise adók pénzügyi támogatást is nyújthatnak, de ne feledjük, hogy ez nem jótékonysági üzlet! Mindent vissza kell fizetni. A hitelfelvételnél azonban sokat javíthat a hitelminősítési besorolásunkon, ha valamelyik híres szállító partnerei vagyunk. - egy nagyobb hálózat részeként számos előnyt élvezhet vállalkozásunk, mint például a központosított vásárlóerőt (a szállítók kedvezményeket adnak) - egyes franchise megállapodások segítenek jobb helyszínt találni üzletünk telephelyének, üzleteinek (akár kizárólagosságot is biztosíthat egy ilyen szerződés) Természetesen a franchisenak vannak hátrányai is. Először is, a franchise nem ingyenes szolgáltatás. Franchise díjat kell fizetni, sok esetben pedig a profitot is meg kell osztani a jogtulajdonossal. Egyes esetekben royalty fizetését követelik meg, mely az értékesítési árbevétel adott hányadának „átadását” jelenti, akár képződött nyereség, akár nem. A másik hátulütője a franchise szerződéseknek az, hogy adott esetben nagyon lekorlátozzák a vállalkozó tevékenységét. A franchise adó saját szabványait érvényesítteti, írásos jelentést kér, lekorlátozhatja az általa jóváhagyott szállítóktól történő vásárlás mértékét stb. Ezért is fontos, hogy a szerződést nagyon alaposan olvassuk el! 19 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Napjainkban a franchise üzletág virágzik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre inkább teret nyer a - „nemzetköziesedés” - az ún. multi-unit franchise (egyszerre több üzletet nyitnak) és master franchise (a franchise hálózatok úgynevezett „subfranchise hálózatokat” hoznak létre a helyi piacokon) konstrukciók - egymással nem versenyző üzletágak kombinált franchise-ja (pl.: benzinkút és szupermarket) 2.4.2. Családi vállalkozások Már feltettük a kérdést: a vállalkozás adottság, művészet vagy tudomány? Ez egy nagy kérdés, amelyre még nincs egyértelmű válasz. Függetlenül attól, hogy ki mennyire jártas a vállalkozás területén, mindenkinek keresztül kell mennie egy tanulási folyamaton. Ezért van értelme kurzusokra járni, képzéseken részt venni és olyan gazdaságpolitikai irányzatokat követelni, melyek támogatják a kisvállalkozókat. Azonban tegyük hozzá, hogy tapasztalataink alapján, számtalan sikeres vállalkozó munkáját nem formális tanulási módszerekkel, hanem „informális” úton tanulta meg. Ezekben az informális tanulási módozatokban nagy szerep jut a hagyományoknak és a kultúrának. Gyakran ezek a családokon keresztül jelennek meg, életre hívva a családi vállalkozásokat és vállalkozó családokat. Előfordulhat, hogy ellentét mutatkozik a vállalkozó családok és a családi vállalkozások érdekei és értékei között. Nem könnyű meghatározni, hogy mi a családi vállalkozás. Két feltételt érdemes megvizsgálnunk: a tulajdonlást és a vezetést. A családi vállalkozás olyan cég, ahol a tulajdonlás és a vezetés effektív irányítása nagyobbrészt ugyanazon család tagjainak kezében van. Ez okozhatja a vállalkozás sikerét, ugyanakkor számos probléma forrásává is válhat. A család és az üzleti ügyek közötti feszültség két alapvető eleme lehet: - egyet nem értés a célokban: például a nyereség szétosztása körül támadhatnak viták, hiszen hosszútávon a profit visszaforgatása lehet a cél, míg egyes családtagok osztalék kivételére szavazhatnak; - egyet nem értés a családtagok szerepét és pozícióját illetően: a családok nagy részében létező hierarchikus struktúra átkerülhet a vállalkozás irányításába is (pl.: fiúgyermek „elsőbbsége” a lánygyermekkel szemben, idősebb testvér előnye a fiatalabbal szemben), még abban az esetben is, ha vezetői szempontból nem indokolt. A „család” értelmezhető szélesebb körben több háztartásra is, mintegy „kiterjesztett családként” (testvérek, unokatestvérek, nagyszülők stb.). Ez a nagy család számos háztartásból álló összetett hálózat, melynek tagjai olykor szövevényes módon állnak kapcsolatban egymással. A vállalkozással szembeni kapcsolatuk hasonlóképpen összetett lehet. Különösen igaz ez olyan nagyobb családok által működtetett vállalkozásoknál, melyek generációk óta működnek. Struktúrájuk összetett és bonyolult lehet. Azonban, a független tulajdonos-vezetők által vezetett kis családi vállalkozások világában is megtörténhet, hogy a vállalkozónak el kell gondolkodnia azon, hogy újabb családtagokat vonjon-e be az üzletbe. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a vállalkozó szüleitől vagy más rokonaitól veszi át az üzletet. Ezek a családtagok társ tulajdonosai lehetnek a vállalkozásnak. Tagjai lehetnek az igazgatóságnak, vagy megpróbálhatják a vezetői 20 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



döntéseket kevésbé formális úton befolyásolni. Sok esetben kivételes helyzetet vagy állást követelnek maguk vagy gyermekeik számára. Mikor ezek a családi beavatkozások kötelezettséggé válnak a vezetés számára, a vállalkozó megpróbálja „visszaszerezni” a teljes tulajdont és döntéshozatali jogosultságát, mindezeket összefogva egy kézbe. Ez főleg akkor igaz, mikor a vállalkozás túl kicsi ahhoz, hogy több háztartást tartson el. Ilyenkor a vállalkozó megpróbálja felvásárolni rokonai részesedéseit. Abban az esetben, ha a vállalkozó kizárja a „bővebb családot” az irányításból, még mindig számolnia kell közvetlen családtagjaival (házastársával és gyerekeivel). A vállalkozás a legfontosabb (vagy legalább is az egyik meghatározó) jövedelemforrása a háztartásnak. A legtöbb esetben gazdagságuk legfőbb alkotóeleme (pozitív és negatív értelemben is). Ebből az következik, hogy a házastárs és a gyermekek is résztulajdonosokká váljanak. Így a vállalkozó már nem pusztán anyagi értelemben, hanem érzelmileg is érdekelt a vállalkozás ügyeiben. A vállalkozó ilyenkor rengeteg munkát és időt fektet a cégbe, így verseny keletkezhet a vállalkozás és a családtagok között a vállalkozó figyelméért. Ez a jelenség nem csak a vállalkozókkal esik meg. A vezető beosztásban dolgozó jövedelemből élő alkalmazottak is szembe találhatják magukat a problémával. Azonban a vállalkozók számára ez a probléma sokkal erősebben jelentkezhet. Ennek számtalan oka van. Egyrészt a vállalkozó munkája és családi köre között több a kapcsolat (a háztartás más tagjai is a cégben dolgoznak, a telephely és a lakhely közel van egymáshoz stb.). Másrészről erős kölcsönhatás van a társadalmi kockázatok, a pénzügyi kockázatok, a szakmai kockázatok és az érzelmi (családi) kockázatok között, amelyekkel a vállalkozónak szembe kell néznie. (Például a családi megtakarításokat fektetik be a vállalkozásba; jelzáloghitelből finanszírozzák a cég működését, melynek fedezete a családi ház stb.) A családtagok kölcsönösen támogathatják egymást, ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy a családi konfliktusok negatív hatással lehetnek a vállalkozás tevékenységére.

2.5. Gyakorlatok




3. FEJEZET: JOGI KÖRNYEZET 3.1. Általános szempontok 3.2. Jogi sajátosságok Magyarországon 3.2.1. Jogszabályi környezet 3.2.2. Társasági formák 3.2.3. Vállalkozás (társaság) alapítás folyamata 3.2.4. A vállalkozások működésével kapcsolatos fontosabb jogi sajátosságok 3.3. Jogi sajátosságok Franciaországban 3.3.1. A szellemi és ipari tulajdonjogok 3.3.2. Jogi keretrendszer és tevékenység 3.3.3. A jogi forma 3.3.4. A vállalakozó jogállása 3.3.5. A jogi forma kiválasztásának kritériumai 3.4. Jogi sajátosságok Németországban 3.4.1. Általános jogi környezet 3.4.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata 3.4.3. A vállalkozások jogi formája 3.4.4. Társaság bejegyzésének eljárási követelményei 3.5. Jogi sajátosságok az Egyesült Királyságban 3.5.1. Általános jogi környezet 3.5.2. A vállalkozásalapítás jogi folyamata

3.1. Általános szempontok Amikor az ember új vállalkozást indít el, a jogszabályokkal összhangban kell működnie. Minden országnak megvan a maga jogrendszere. Így az első üzenet a következő: bizonyosodjunk meg arról, hogy ismerjük a szabályokat. Vállalkozás elindításához nem kell jogi diplomával rendelkezni vagy jogásszá válni. Az azonban rendkívül fontos, hogy kérjünk jogi tanácsot, és a jogi eljárásban minden lépést végigkövessünk. Mindazonáltal mielőtt jogi tanácsot kérünk, el kell tudnunk magyarázni, hogy mit is akarunk. Ezért ebben a fejezetben három európai ország – Franciaország, Magyarország és Belgium – jogszabályi kereteit vizsgáljuk meg. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ez a három ország elvben a szabadpiac szabályait követi: mindenki szabadon indíthat vállalkozást. Ezt a szabadságot azonban törvény szabályozza. Bizonyos személyek például nem felelnek meg az előírásoknak (például a gyermekek és kiskorúak). Lehetnek korlátozások a jelölt személyét, a vállalkozás típusát vagy a helyszínt illetően. Egyes szakmákat bizonyos képesítésekhez kötnek, bizonyos esetekben pedig környezetvédelmi, fizikai tervezési stb. szabályok léteznek. Mindhárom ország az Európai Unió tagja. Nemzeti jogszabályaik sajátosak, de összhangban kell, hogy legyenek az európai alapszerződésekkel és szabályokkal. A vállalkozások jogállása széles körben változhat. Két fő kategória létezik: Egyéni vállalkozás: Jogi szempontból nem tesznek különbséget a vállalkozás és a tulajdonosa(i) között. 22 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



-

Társaság: A társaság önálló jogalany. A társaságoknak minden országban több típusa létezik.

3.2. Jogi sajátosságok Magyarországon 3.2.1. Jogszabályi környezet A vállalkozások (társaságok) alapítását és működését Magyarországon alapvetően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza. Ezen túlmenően az alapításhoz figyelembe kell venni a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásait. A gazdasági társaságok közös szabályai I. Fejezet — Általános rendelkezések A gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. 3.2.2. Társasági formák Gazdasági társaság csak a fent említett törvényben szabályozott formában alapítható. A társaságokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és jogi személyiségű társaság. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak két formája lehet a közkereseti társaság és a betéti társaság. A jogi személyiségű gazdasági társaság csoportjába tartozik a közös vállalat, amely 2006 júliusa óta nem alapítható a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Közkereseti társaság A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.




A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Betéti társaság A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A betéti társaság lényegében egy olyan közkereseti társaság, aminek olyan tagjai is vannak, akik csak a vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. Közkereseti és betéti társaság esetén a törvény minimális vagyoni hozzájárulást nem határoz meg. Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért — törvényben meghatározott kivétellel — a tag nem felel. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A társaságot egy tag is alapíthatja (egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság), illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (a továbbiakban: egyszemélyes társaság). Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbetétből legalább százezer forintot, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért — törvényben meghatározott kivétellel — a részvényes nem felel. A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik. A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. 3.2.3. Vállalkozás (társaság) alapítás folyamata Gazdasági társaság alapításához — a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével — legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (a továbbiakban: alapítási engedély) kötheti. 24 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



II. Fejezet — A gazdasági társaság alapítása A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. Elfogadás A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) közjegyző által készített közokiratba kell foglalni vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi. Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) — kivéve az alapszabályban a részvényeseket — feltüntetésével; a gazdasági társaság tevékenységi körét legalább a főtevékenység megnevezésével; a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; a cégjegyzés módját; a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből), illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból (nem pénzbeli betétből) áll. Törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja, és a tag (részvényes) korlátozott felelősségével működő társaságoknál megállapíthatja a jegyzett tőke legkisebb mértékét. Az előtársaság A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni.




Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését megszüntetni. A vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. Ez vonatkozik a tagok (részvényesek) egymás közötti elszámolására is. A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől (alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül — bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróságnak). Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. A bejegyzési, illetve a társaságot érintő változásbejegyzési eljáráshoz jogi képviselő (ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző) eljárása kötelező, az eljárás elektronikus úton, elektronikus aláírás felhasználásával történik, aminek műszaki feltételeit a jogi képviselő biztosítja. Kifogástalan beadvány esetén a cégbíróság — az általános szabályok alkalmazásával — a bejegyzésről 15 munkanapon belül határoz, de közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén — szigorú alaki feltételek teljesítését feltételezve — hivatalos munkaidőn belül a cégbíróság határozatát egy munkaórán belül köteles meghozni. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság bejegyzésére vonatkozó szabályokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény állapítja meg. A cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) és annak módosítása érvénytelenségének megállapítására a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók. 3.2.4. A vállalkozások működésével kapcsolatos fontosabb jogi sajátosságok A vállalkozásokra az előbbieken túlmenően számos jogszabály, előírás, egyes esetekben szabványok vonatkoznak, amelyek figyelembevétele, alkalmazása a megfelelő működés elengedhetetlen feltétele. Ilyen, a vállalkozások jogi környezetébe tartozó előírások lehetnek például: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 2000. évi C. törvény a számvitelről 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Társasági törvény) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Cégtörvény)




Ajánlott irodalom: Balogh Zoltán: A gazdasági társaságok iratminta-tára, Complex Kiadó 2006 Berke Barna - Fazekas Judit - Gadó Gábor - Király Miklós - Kisfaludi András - Miskolczi Bodnár Péter: Európai társasági jog, Complex Kiadó, 2000 Sándor István: a Társasági jog története Nyugat-Európában, Complex Kiadó 2005 Dr. Czene Klára Dr. Papp Tekla PhD: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi. V. törvény magyarázata, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Dr. Nochta Tibor, Dr. Zóka Ferenc, Dr. Zumbok Ferenc: A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006 Dr. Bárdos Péter: Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005 Weboldalak: http://cegjog.lap.hu/ http://www.jogiforum.hu/files/ekonyv/elektronikus_cegeljaras_minta.pdf http://ecegeljaras.com/jogszabaly.html

3.3 Jogi sajátosságok Franciaországban A törvény különböző aspektusokból szabályozza a cégalapítást. Az alapítónak el kell gondolkoznia azon, hogy milyen termékeket vagy szolgáltatásokat fog értékesíteni, de azon is, hogy melyik név, bejegyzett cégnév, üzleti név, védjegy és jogi keret felel meg a leginkább a vállalat számára. A szellemi és ipari tulajdonjogok is rejthetnek csapdákat. Ezért az alapítónak már az elején választ kell adnia néhány, ezekre a jogokra vonatkozó kérdésre. Ha a termékek vagy szolgáltatások újításokat testesítenek meg, le kell-e őket védeni? Amennyiben nem képviselnek újításokat, esetleg más levédette-e már őket? Ilyen esetben a vállalatnak a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez a tulajdonjogot igazoló okirat szerinti tulajdonostól meg kell szereznie a licencet. Ami a nevet illeti, nem foglalt-e már? Másrészt a jogi keretrendszer és a tevékenység szoros kapcsolatban áll egymással. A tevékenység befolyásolja a vállalakozó felelősségét, a cégformát, az intézményeket és jogvita esetén az illetékes bíróságot. Egyes tevékenységek ellenőrzés alá esnek, és végzésük meghatározott feltételekhez, például meghatározott végzettséghez (diplomához) vagy minimális tőkéhez van kötve. A jogi formát érdemes alaposan tanulmányozni, mivel a vállalat egész életére hatást gyakorol. Bizonyos tevékenységek esetében a választási lehetőség korlátozott. A vállalakozó vagy a vezető státusza is fontos. Tanulmányozni kell a francia nemzeti egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatos jogaikat. Felelősségük saját státuszuktól és a vállalat jogi formájától függően is változhat.




A vállalat jogi formájának megválasztása során a tevékenységet, a rendelkezésre álló erőforrásokat, az alapító felelősségét, az alapító státuszát és a vállalat közép- és hosszú távú elképzeléseit kell kritériumként figyelembe venni. 3.3.1. The intellectual and industrial property rights A szellemi és ipari tulajdonjogok révén egy újítás feltalálója olyan, tulajdonjogot igazoló dokumentumhoz juthat, amely kizárólagos jogokat biztosít számára találmánya felhasználására, és akadályt jelent mindazok számára, akik engedély nélkül akarják felhasználni találmányát. Monopóliumot szerez és lehetőséget arra, hogy újítását saját maga hasznosítsa, vagy másoknak licencbe adja. Ezek általában területi tulajdonjogot igazoló dokumentumok. Egy adott országban vannak bejegyezve, és csak abban az országban érvényesek. Franciaországban az INPI (Institut National de la Propriété Industrielle = Országos ipari tulajdonjogi intézet, www.inpi.fr) a szellemi és ipari tulajdonjogokért felelős szervezet. Különféle feladatai vannak: • Az ipari tulajdonjogokat igazoló dokumentumok fogadása, vizsgálata és kiadása, • Az országos kereskedelmi és cégjegyzék, a nemzeti szabadalom-, védjegy-, mintajegyzékek, a központi szakmajegyzék vezetése, • Információk terjesztése • A szabadalmi jogok kidolgozása. Ha az alapító más országokra is ki kívánja terjeszteni a jogvédelmet, a kérdéses országokban is be kell jegyeztetnie azt. „A szellemi tulajdonjogok közé a szabadalmi jogok, szerzői jogok és a hozzá közel eső törvények tartoznak. Ez a következők eredménye: • Erkölcsi alapok: el kell ismerni, és védeni kell a feltalálók szerzői minőségét, továbbá erkölcsi és anyagi elismerésben kell, hogy részesüljenek. • Gazdasági alapok: az Állam kizárólagos jogokat garantál, lojalitást biztosít az ipari és kereskedelmi viszonyokban, és támogatja a találmányok hasznosítását.” (INPI) Különbséget kell tennünk az irodalmi és művészeti tulajdonjogok és a szellemi tulajdonjogok között. Ez utóbbiak közé a következők tartoznak: • Díszítő találmányok: rajzok és minták • Megkülönböztető jegyek: védjegy, bejegyzett cégnév, cégjelzés, kereskedelmi név, • Műszaki újítások: szabadalmi jogok. Az üzleti és ipari tevékenység szabadságával együtt, a szellemi tulajdon védelme stratégiai eszköz a versenytársakkal szemben. Támadó fegyverként segít piaci részesedést szerezni. A szabadalmi jogok a vállalat jó hírét erősítik. A vállalat dinamizmusát mutatja, hogy milyen gyakran szabadalmaztat találmányt. Egy adott piacon a szabadalmi jogok hatásosan gátolhatják a piacra való belépést, mivel csak a tulajdonosnak biztosít jogot a felhasználásra. A tulajdonosok néha csak azért halasztják későbbre szabadalmuk hasznosítását, hogy egy korábbi technológiájuk élettartamát meghosszabbítsák, és biztosítsák, hogy korábbi beruházásaik kellőképpen megtérüljenek. A szabadalmi jogok arra késztetik a versenytársakat, hogy megváltoztassák stratégiájukat, és arra motiválja őket, hogy megkerüljék a tulajdonjogot igazoló dokumentumot. A szellemi 28 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



tulajdonjogok tehát nemcsak jutalmazzák, hanem ösztönzik is a találmányok megszületését, a fejlődést és haladást elősegítő tényezők. Létezik azonban egy paradoxon: amikor egy újítást szabadalmaztatnak, akkor ez az újítás nyilvánosságra kerül. A szabadalmi bejelentés tartalmazza a megvalósított technikai eszközök leírását. A szabadalom a tudományos és műszaki információk 80%-át tartalmazza. A szabadalmi dokumentációk jelentik tehát a technológia információk legbővebb nemzetközi forrását. Ez az adatbázis hatalmas eszköz, mely azt szolgálja, hogy lépést lehessen tartani a technológiai újításokkal. Segítségével meg lehet ismerni a piacot, a versenytársak fejlettségi állapotát, követni lehet a trendeket, ötleteket lehet szerezni… A szellemi és ipari tulajdonjogok költségesek, és a kis- és középvállalkozások gyakran nem engedhetik meg maguknak. Ráadásul, mint már korábban említettem, amikor egy újítást szabadalmaztatnak, akkor az újítás nyilvánosságra kerül. Egy Soleau boríték bejegyeztetése jelenthet alternatív vagy átmeneti megoldást egy szabadalom bejegyeztetése előtt. Az INPInél bejegyeztetett zárt borítékban található újítást titokban tartják. A Soleau boríték nem képvisel monopóliumot, sem olyan jogot, amelyet a szabadalom bejegyeztetése előtt hasznosítani lehetne, vagy nyilvánosságra lehetne hozni. Nem teszi lehetővé sem a későbbiekben valaki más által bejegyeztetett szabadalom törlését, sem a tiltását. Másrészt a Soleau boríték bizonyíték a találmány megszületésének dátumára. Abban az esetben, ha valaki később szabadalmat jegyeztet be, a „korábbi személyes tulajdon” révén az ember folytathatja a hasznosítást. Szabadalom, tervrajz vagy minta bejegyeztetése, illetve védjegy vagy cégnév vagy cégjelzés használata előtt feltétlenül ellenőrizni kell, hogy mennyire számít újnak. Elsőbbség-kutatással egyértelműen el lehet kerülni a szabadalombitorlást vagy egy levédett név használatát. Az irodalmi és művészeti tulajdonjogok Az irodalmi, zenei, grafikai, szobrászművekre, valamint a számítógépes programokra, iparművészeti alkotásokra, divatkreációkra vonatkozik… Az ötletek szabadok, azokat nem lehet védeni, sem az elveket, módszereket, rendszereket. A védelem a kifejeződésükre vonatkozik, arra, hogy műszaki szempontból miként jutnak el az ipari megvalósuláshoz. Az irodalmi és művészeti tulajdonjogok vagy szerzői jogok megszerzése minden formaság nélkül történik, csupán maga a mű felfedezése, végrehajtása vagy rögzítése által. Ezek a jogok lehetővé teszik a tulajdonos számára, hogy akadályt gördítsen mindazok elé, akik engedély nélkül akarják felhasználni a védelem alá eső tárgyat. Ezeknek a jogoknak területi hatályuk van. A szerzői jogok személyhez fűződő jogokra és vagyoni jogokra oszlanak. A személyhez fűződő jogok a személyhez kötődnek, elidegeníthetetlenek, örökösek és nem évülnek el. A nyilvánosságra hozatalhoz való jogok, a névhez fűződő jogok, a mű tiszteletben tartásához való jogok, a menet közbeni javításhoz való jogok vagy a visszavonáshoz való jog tartozik ide. A vagyoni jogok közé tartozik a bármilyen technikával történő többszörözés joga és bemutatás joga. A személyhez fűződő jogok örökösek. A vagyoni jogok a szerzőt illetik, a halála után 70 évig pedig az örököseit. A számítógépes programokat szerzői jog védi. A szerzői jog a munkaadót illeti, amennyiben a számítógépes programot alkalmazottai munkaköri feladataik részeként hozták létre. A




számítógépes program szerzője nem élvez menet közbeni javításhoz vagy visszavonáshoz való jogokat, amelyek meggátolnák az adaptálást. Előadó, előállító és audiovizuális távközlési vállalatok jogai: A művész az a személy, aki létrehozza az irodalmi vagy művészeti alkotást. Őt illetik a nevével és teljesítményével kapcsolatos személyhez fűződő jogok és a vagyoni jogok. Az előállítóknak joguk van engedélyezni a másolást, illetve közkinccsé tenni felvételüket. Az audiovizuális távközlési vállalatoknak is joguk van engedélyezni a másolást, illetve közkinccsé tenni programjukat. Rajzok és minták A díszítő alkotások esetében a termék megjelenése védett: a körvonalai, a színei, a textúrája vagy az anyaga. A rajznak vagy mintának újnak kell lennie, nem lehet teljesen vagy közel azonos egy korábbi rajzzal vagy mintával, és minden korábbi alkotásétól eltérő vizuális benyomást kell, hogy tegyen a tapasztalt megfigyelőre. Rajz, forma: kizárólagos jog a minta felhasználására öt évig, amely legfeljebb huszonöt évre meghosszabbítható. A rajzok és minták levédése a Közösségben az Európai Közösség összes államában jogot biztosít. Csak egyszer kell bejelentést tenni a BPHH-ban (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal). A központja a spanyolországi Alicante-ban található. Védjegy A védjegy egy termék vagy szolgáltatás megkülönböztető jegye. Kapcsolódhat az előállításhoz, a kereskedelemhez vagy a szolgáltatáshoz. A védjegy különféle formájú lehet, és egyértelműen beazonosítható termékekre vagy szolgáltatásokra kell, hogy utaljon. A védjegy megkülönböztető erővel kell, hogy rendelkezzen, törvényes kell, hogy legyen, rendelkezésre kell, hogy álljon, és nem lehet félrevezető. A védelem tíz évre vonatkozik, de korlátlanul meghosszabbítható. Ha azonban a bejegyzett védjegyet öt évig nem használják, akkor elveszíthetik a jogokat. A közösségi védjegy Franciaországban is védelmet jelent. A közösségi védjegy 1996 óta létezik, és az Európai Közösség összes államában jogot biztosít. Csak egyszer kell bejelentést tenni a BPHH-ban (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal). A központja a spanyolországi Alicante-ban található. A megkülönböztető jegyek közül egyet sem szükséges letétbe helyezni, a jog az első felhasználásból ered: • Bejegyzett cégnév, amely azonosítja a jogi személyt, és amelyet a cég bejegyzésekor a cégbíróság irodavezetőjének hivatalában bejegyeznek. El kell, hogy térjen a többi bejegyzett cégnévtől, de az azonos tevékenységhez köthető védjegyektől is. • Cégjelzések: kitalált név, amelyen a vállalatot ismerik. A cégjelzés más, mint a cégnév. Nem egyezhet meg egy másik cégnévvel vagy létező védjeggyel ugyanazon tevékenységi körben. Nem állhat fenn az a kockázat, hogy összetévesztik egy másik vállalattal, amely ugyanazon területen működik. • Kereskedelmi nevek: olyan látható jel, amely lehetővé teszi, hogy beazonosítsunk és lokalizáljunk egy intézményt, ahol a tevékenységet végzik. • A származási ország és a földrajzi árujelzők jelölései.




Ha a rajzokhoz, mintákhoz és védjegyekhez kötődő jogokat nem tartják tiszteletben, a tulajdonos hamisítás miatt bírósághoz fordulhat. Amikor cégnevekkel, cégjelzésekkel, kereskedelmi nevekkel kapcsolatban merül fel probléma, a tulajdonos tisztességtelen verseny és személyes felelősség miatt fordulhat bírósághoz. Közösségi rendelete szabályozzák a származási ország és a földrajzi árujelzők jelöléseit, kivéve a borok és szeszes italok esetében, amelyekre külön törvény vonatkozik. Szabadalom: műszaki újítás A műszaki újítást szabadalommal lehet védeni. Ez egy műszaki problémára adott műszaki megoldás. Kizárólagos jogokat biztosít a tulajdonosnak a találmánnyal kapcsolatban. Egy szabadalom tulajdonosa mindenki másnak megtilthatja, hogy az engedélye nélkül felhasználja a találmányt, illetve díj ellenében használati engedélyt adhat ki. Ha jogait nem tartják tiszteletben, hamisítás miatt bírósághoz fordulhat. A találmánynak újnak kell lennie, nem eredhet a technikai színvonalból, és alkalmasnak kell lennie ipari hasznosításra. A védelem 20 évig terjed, feltéve, hogy megfizetik az éves díjakat. A szabadalmi bejelentés tartalmazza a probléma megoldására igénybe vett technikai eszközök leírását. A szabadalom védi, ugyanakkor közzéteszi a találmányt. Az igények határozzák meg a védelem körét. A letétbe helyezés pillanatában ellenőrzik az újdonságot. A terveket, elveket és módszereket, információk bemutatását nem tekintik találmánynak. Egy félvezető alaprajzát azonban le lehet védetni az INPI-nél. Ez a feltaláló szellemi munkájának és annak kifejeződése, hogy nincs köztulajdonban. Ebben az esetben a védelem 10 évre szól. Új nemzetség vagy faj kialakítása vagy felfedezése esetén növényfajta-oltalmi okiratot adnak ki. A bejelentést a CPOV-nál (Comité de la Protection des Obtentions Végétales = Növényfajta-oltalmi jogvédelmi bizottság). A védelem 25 évre szól. Európai Internet-oldalak: http://www.info-europe.fr/document.dir/fich.dir/QR000906.htm Létezik olyan európai szabadalom, amely 28 európai országra terjed ki. A bejelentést az EPOnál, az Európai Szabadalmi Hivatalban kell megtenni. A bejelentést tevő személynek meg kell neveznie azokat az országokat, amelyekre a védelmet kéri. Az EPO egyetlen tanulmányt végez, és amikor az európai szabványt kiadják, akkor, akkor a kiválasztott országok számával megegyező számú nemzeti szabvány jön létre. Folyamatban van egy olyan európai szabvány, amely az Európai Közösség összes országában érvényes lesz. A PCT (Patent Cooperation Treaty = Szabadalmi együttműködési szerződés) révén 123 országban védhetjük le találmányunkat. Ezt a tevékenységet a WIPO (World Intellectual Property Organization = a Szellemi Tulajdon Világszervezete) irányítja. Az eljárás a szabadalom kiadásáig központosítva folyik. Minden egyes ország kiad egy szabadalmat. Az Egyesült Államokban a szabványügyi szabályok a legtöbb országétól eltérnék. Például a szabványt az első feltalálónak ítélik oda, míg máshol az a tulajdonos, aki elsőként tesz bejelentést. A találmánynak a társadalom számára hasznosnak kell lennie, míg Franciaországban a találmány műszaki jellegű és ipari méretekben hasznosítható kell, hogy legyen.




Elsőbbség-kutatás A szabadalmat illetően a legjobb az óvatosság és az, ha a bejelentés előtt ellenőrizzük a technikai színvonalat illetve azt, hogy valaki nem védte-e már le. Ez a kutatás azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni a legutóbbi 20 évben benyújtott francia, európai és nemzetközi szabadalmi bejelentéseket. Ezt a kutatást el lehet végezni az INPI-nél Párizsban és a szervezeteinél vagy az Interneten: www.plutarque.com, fr.espacenet.com, www.delphion.com. A védjegy-bejelentés nem érinthet korábbi jogokat. Azt az INPI nem ellenőrzi. Ekkor a kérelmezőnek kell elsőbbség-kutatást végeznie nemcsak a védjegyeket, hanem a bejegyzett cégneveket, cégjelzéseket, kereskedelmi neveket illetően is... Ez a kutatás a védjegyekre vonatkozik, ezenkívül a termékekre és szolgáltatásokra, valamint a tevékenység szektorára. Az INPI rendelkezik olyan újdonságkutatási osztállyal, amellyel fel lehet venni a kapcsolatot. Internetes oldalakat is fel lehet keresni: www.plutarque.com, www.icimarques.com, www.euridil.inpi.fr. Rajzok és minták fényképeit 1996 óta lehet megtekinteni az INPI-nél Párizsban vagy a szervezeteinél. A www.plutarque.com oldalt is fel lehet keresni. Korábbi rajzokkal és mintákkal kapcsolatban az [email protected] email-címre küldött levélben lehet felvenni a kapcsolatot. A szellemi és ipari tulajdonjogok bonyolultak, ezért jobb, ha szakembereket keresünk. Az elsőbbség-kutatás nehéz lépés, az eredmények értelmezése pedig még fáradságosabb feladat. Következtetés A szellemi tulajdonjogok folyamatosan változnak, és az INPI egyik feladata is a folyamatos figyelés. Vannak kivételek is a jogok alól, mint például: • Az irodalmi és művészeti tulajdonjogok esetében: magáncélú felhasználás, elemzés és rövid idézetek, sajtóban és magazinokban megjelenő szemlék… • Az európai szabadalom esetében: a gyógyszerek és növényvédő-szerek ki vannak zárva. Gyakran döntő fontosságú, hogy védjük találmányainkat. A tulajdonjogot igazoló dokumentumok birtoklása jelenti az első lépést a hamisítás elleni védekezésben. A bíróság a döntését ennek az elemnek a figyelembe vételével hozza meg. Ahhoz azonban, hogy minél hamarabb felfedezzék a hamisítást, lépést kell tartani a technológiai újításokkal. Franciaországban a DGDDI, a „Vám és közvetett adók főigazgatósága” hamisítás esetén ingyen közbelép. Az igazgatástól minden évben kérni lehet a közbelépést. Ez a kérelem a termékekre és a hamisítványokra vonatkozó információkat tartalmaz. Az, hogy a tulajdonjogot igazoló dokumentum nemzeti, európai vagy nemzetközi változatát választjuk, stratégiai és jogi döntés. A szellemi tulajdonjogok bonyolultságára tekintettel ajánlatos szakértők tanácsát kikérni. Ugyanez igaz az elsőbbség-kutatásra is. Szabadalom bejegyeztetése eredményes fegyver a versenytársak elleni küzdelemben, de veszélyes lehet egy szabadalom felhasználására alapozni a stratégiánkat. A monopólium határozott időre szól. Gyakorlatok Propriété industrielle, PI-R2 : La Propriété Industrielle n'a pas de secret pour vous ?... (Ipari tulajdon, PI-R2: Az ipari tulajdonnak már nincs titka ön előtt?)




3.3.2. Jogi keretrendszer és tevékenység Egy vállalat a tevékenységétől függően különféle szervezetektől függ. E szervezetek közé az alábbiak tartoznak: • Kereskedelmi és iparkamarák, olyan közszervezetek, amelyek a kereskedelem és az ipar fejlődését és érdekeit felügyelik. Partneri viszonyban vannak a hatóságokkal, amelyek kikérik a véleményüket. A cégeket és üzlettulajdonosokat képviselik, és tevékenységük az oktatásra és támogatásra irányul. • A művészeti és kézműves kamarák szintén közszervezetek, és ugyanazt a szerepet töltik be a kézművesek számára. • Az URSSAF (Union pour le recouvrement des cotisations de sécurité sociale et d'allocations familiales = Egyesület a társadalombiztosítási járulékok és családi pótlékok behajtásáért), azaz a társadalombiztosítási kifizetéseket és alapokat kezelő szervezet tarja kézben a szakmákat. Közülük egyeseket egyesület (rend, tanács vagy kamara) szabályoz, mint például az orvosokat vagy az ügyvédeket. Nagy különbség van a kereskedelmi és a nem kereskedelmi tevékenység között, különösen az illetékes bíróság tekintetében. A céget jogi formájától és tevékenységi körétől függően más nyilvántartásba jegyzik be. Kapcsolatba kell lépni a nyilvántartást kezelő szervezettel. Minden szervezetben működik egy CFE (Centre de Formalités des Entreprises = a Vállalkozások alaki követelményeivel foglalkozó központ), amelynek az a feladat, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak a bejegyzésükkel, tevékenységi körük módosításával vagy működésük szüneteltetésével kapcsolatos alaki követelmények teljesítésében. A CFE-knek az INSEE honlapján elérhető jegyzéke segít megtalálni a tevékenységi kör szerint illetékes CFE-t (INSEE - Aide aux choix du CFE compétent = INSEE – Segítség az illetékes CFE kiválasztásához). A CFE fogadja és ellenőrzi az aktát, majd továbbítja a különböző illetékes szervezeteknek (INSEE, üzleti vitákkal vagy szakmai jegyzékekkel foglalkozó bíróság irodavezetőjének hivatala, helyi munkaügyi és szakképzési osztály, adóhivatal, társadalmi szervezetek) Egyes vállalkozásokat két jegyzékbe kell bejegyeztetni. Például egy művészeti és kézműves tevékenységet folytató vállalkozást a cégjegyzékbe kell bejegyezni, de a kereskedelmi és cégjegyzékbe is. Ebben az esetben az alapítónak kapcsolatba kell lépnie a Művészeti és kézműves kamara CFE-jével, amely aztán továbbítja a kereskedelmi és cégjegyzéknek. Kereskedelmi tevékenység Franciaországban a polgári jog a mindenkire általánosan vonatkozó törvény. A magánszemélyek közti kapcsolatokat szabályozza. A kereskedelmi vállalatok kereskedelmi tevékenységének szabályozását a kereskedelmi törvény biztosítja. A kereskedelmi törvénykönyv egy felsorolással definiálja a kereskedelmi aktust (L110-1.L110-4. szakasz) http://195.83.177.9/code/liste.phtml?lang=uk&c=32&r=2940. A kereskedelmi aktust annak tárgya, jellege, formája (például váltó) vagy a főtevékenységhez kapcsolódó melléktevékenység jellemzi. A kereskedelmi törvénykönyv külön szabályokat határoz meg az üzlettulajdonosok számára. Például üzlethelyiség bérlésénél az az elgondolás, hogy a goodwill lényeges elemét képviselő vevőkör a helyhez kötődnek. Egy bérlet lejáratakor történő költözés veszélybe sodorhatja a




céget. A kereskedelmi törvénykönyvben leírt kereskedelmi bérlet a bérlő kereskedőt részesíti előnyben. A kereskedelmi bérlet nem a polgári célú cégek számára van. Az üzlettulajdonosok közötti jogvitákat általában a kereskedelmi jogvitákban illetékes bíróságon döntik el. A kereskedelmi jogvitákban illetékes bíróság olyan kivételt jelent, amely szakemberek közötti jogvitákban dönt. Egy üzlettulajdonos és egy másik személy közötti vegyes jogvitában, ahol az üzlettulajdonos a felperes, a polgári bíróság (TI, Tribunal d’Instance = kis perértékű ügyben illetékes bíróság vagy TGI, Tribunal de Grande Instance = nagy perértékű ügyben illetékes bíróság) illetékes. Amikor az üzlettulajdonos az alperes, a perbeli ellenfél választhatja meg a bíróságot (kereskedelmi jogvitákban illetékes bíróság vagy TI / TGI). Általában egyszerűsített és gyorsított eljárásra kerül sor. Például egy nem vitatott ki nem fizetett számla esetében fizetési meghagyás. A bizonyíték megszerzésére minden eszközt bevethetnek, kivéve, ha olyan személy ellen szól, aki nem üzlettulajdonos. Az elévülés határideje 10 év, míg polgári ügyekben 30 év. A bírák nem hivatásos, hanem választott bírók. Egy vállalat nehézségei esetén a kollektív eljárást (csődtömeggondnokság, felszámolás) a kereskedelmi jogvitákban illetékes bíróság vezeti. A kereskedelmi jog és a polgári jog közelít egymáshoz. Nem kereskedelmi tevékenység Minden, ami nem kereskedelmi tevékenység: szakmai, mezőgazdasági, művészeti és kézműves tevékenység, művész… Franciaországban nagyon sok vállalkozást érint a művészeti és kézműves tevékenység. Ez a nem kereskedelmi tevékenységek közé tartozik. Művészeti és kézműves kamarák biztosítják az érdekvédelmüket és fejlődésüket. A kézműves nem tölt be funkciót a munkájában. Rá nem vonatkoznak a kereskedelmi szabályok, és nem lehet beidézni a kereskedelmi jogvitákban illetékes bíróság elé, kivéve csődtömeggondnokság vagy felszámolás esetén. A különbségek csökkenni látszanak: üzlettulajdonosként kereskedelmi bérleti szerződést köthet. A házastárs jogállása megegyezik az üzlettulajdonoséval. Vezetőt nevezhet ki vállalkozásában, és vállalakozását óvadékként letétbe helyezheti. Ha a kézműves kereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor tudnia kell, hogy a forgalom hány százaléka származik a kereskedelmi tevékenységből és ahány százaléka a kézműves tevékenységből. Ha a manuális munka a főtevékenység, akkor a művészeti és kézműves jegyzékbe kell bejegyeztetnie magát. Ellenkező esetben a kereskedelmi és cégjegyzékbe kell bejegyeztetnie magát. Ha a két rész egyenlő, akkor mindkét bejegyzés szükséges. A meghatározás természetéből adódóan a szakmai, mezőgazdasági és művészeti tevékenységek nem kereskedelmi tevékenységek.

3.3.3. A jogi forma A vállalkozások két fajtája létezik: •

Az egyéni vállalkozás. A vállalkozás az alapítóé, aki teljhatalmat élvez szervezetében. Az alapító vagyona és a vállalkozás vagyona megegyezik. A vállalkozó saját vagyonával felel a vállalkozás tartozásaiért. A vállalkozás nem jogi személy, neve megegyezik a vállalkozó nevével. De ki lehet egészíteni cégjelzéssel. A bejegyzés kevesebb alaki követelménnyel jár.




•

A társaság. A jogi személy létrehozását célzó társas viszonyra lépés szándékát tükrözi. A társaság vagyona és az alapítók vagyona általában elkülönül. A társaságnak neve és bejegyzett székhelye van. Ügyvezetője felelősséggel tartozik az alapító tagoknak. A bejegyzés alaki követelményei lényegesebbek: az alapszabály megírása, közzététel a hivatalos közlönyben.

Az egyéni vállalkozás Ennek a formának a lényeges jellemzője a vállalkozó és a vállalkozás közös vagyona. A vállalkozás nem jogi személy. Ez azt jelenti, hogy az alapító a vállalkozás kizárólagos tulajdonosa. A vállalkozás neve a vállalkozó neve. A vállalkozásnak lehet cégjelzése. A vállalkozó felel a vállalkozás tartozásaiért. Nincs előírva minimális tőke. A vállalkozásra a vállalkozó jövedelemadója vonatkozik. A vállalkozó a vállalkozás adóköteles jövedelmét a saját adóbevallásában veszi figyelembe. Ha a vállalkozást a művészeti és kézműves kamaránál jegyezték be, akkor indulásnál nem lehet 10-nél több alkalmazottja (199/07/5-én kelt 96-603. számú törvény). A „loi pour l’initiative économique” (a gazdasági vállalkozásról szóló törvény) (2003/08/01én kelt 2003-721. számú törvény) lehetővé teszi a vállalkozó számára, hogy otthonát megvédje a hitelezők ellen. Közjegyző előtt kell megadnia, hogy mely otthonát kívánja megvédeni a lefoglalás ellen (jelzálog bejegyzése). Ez a bejegyzés az illetékes CFE-ben történik: művészeti és kézműves kamara, kereskedelmi és iparkamara, URSSAF… A vállalkozást az üzlet vagy a vevőkör eladásával, egy társaságba apportként történő bevitellel, szerződéskezeléssel lehet átruházni. A “Code Général des Impôts” (Általános adótörvénykönyv) megkülönbözteti az alacsony forgalmú, egyéni vállalkozásokat. Ez a mikro-vállalkozások rendszere (a CGI 50-0. számú szakasza). A mikro-vállalkozás adóátalányt fizet a forgalma után, és nem érinti az ÁFA. Ha a forgalom meghaladja az adóhivatal által rögzített összeget, a vállalkozás kikerül ebből a rendszerből. Azok a jogi személyek, amelyek társasági adót kötelesek fizetni, ki vannak zárva a mikro-vállalkozások rendszeréből. A társaság A társaság egy jogi személy, amely névvel (bejegyzett cégnévvel, cégjelzéssel), bejegyzett székhellyel és gyakran alaptőkével rendelkezik, amely a minimális erőforrást jelenti indulásnál. Az alapszabály rögzíti a társaság szervezeti és működési szabályait. A társaságot általában korlátozott időtartamra hozzák létre, amely nem haladhatja meg a 99 évet. A társaság saját eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem szabad saját célra felhasználni (a vállalat vagyonának csalárd felhasználása). Egy vagy több személy felelős az ügyvezetésért. Különböző társaság-fajták léteznek. A változó paraméter gyakran a tőke, az alapítók száma, a tevékenység, amennyiben szabályozzák, valamint az ügyvezetés és igazgatás megszervezése, a vezetők jogállása. A legtöbb társaságot egy tevékenység gyakorlására hozzák létre, másokat egyesületként a kereskedelmi érdekek fejlesztésére, vagy a nem kereskedelmi társaságokat más vállalkozások tevékenységének az elősegítésére.




A társaságok fő fajtái Az APCE (üzleti alapító ügynökség) olyan egyesület, amelyet a hatóságok kezdeményezésére hoztak létre. Többek között feladata a szakemberek tájékoztatása és támogatása, és a vállalkozó szellem terjesztése. Nagyon sok információt kínál a társaságok alapításáról és megszerzéséről. Weboldalán leírja a különféle társaságokra jellemző fő jellemzőket, ami első közelítésben elegendő. Társaságok

Tőke

Tagok száma

Vezetés

A tagok és vezetők felelőssége

SARL (~ Kft.) SARL de famille (~ családi Kft.)

Nincs minimum A tőke összegét a tagok rögzítik 20%-ot induláskor, 80%-ot 5 éven belül kel befizetni Nincs minimum A tőke összegét a tulajdonos rögzíti 20%-ot induláskor, 80%-ot 5 éven belül kel befizetni Minimum 37000 Euro 50%-ot induláskor, 50%-ot 5 éven belül kel befizetni

2 – 100 Jogi vagy természetes személyek

Üzletvezető, akinek nem feltétlenül van üzletrésze

A saját részre korlátozódik

1 Jogi vagy természetes személy, kivéve egy másik EURL



Minimum 7 Jogi vagy természetes személyek

Igazgatótanács elnökkel Vagy igazgatótanács és felügyelő bizottság


Minimum 1 Jogi vagy természetes személyek

Minimum 1 elnök Az alapszabály rögzíti


2 természetes személy, akit kötelező bejegyeztetni a kereskedelmi és iparjegyzékbe 2


Egyetemleges felelősség


Egyszerű és az üzletrész szerint

EURL

SA société anonyme = részvénytársaság Klasszikus, igazgatótanáccsal Vagy igazgatótanáccsal és felügyelő bizottsággal SAS société par actions simplifiée ~ egyszerűsített részvénytársaság

SNC société en nom collectif ~ korlátolt felelősségű társaság Civil szervezet

Minimum 37000 Euro 50%-ot induláskor, 50%-ot 5 éven belül kel befizetni Nincs minimum

Nincs minimum




És létezik még: • SCOP - société coopérative ouvričre de production ~ termelőszövetkezet • SCA commandite - société en commandite par actions ~ betéti társaság • GIE - groupement d'intéręt économique • SCP - société civile professionnelle • SEL - société d'exercice libéral 3.3.4. A vállalakozó jogállása A vállalkozó adóügyi és társadalmi jogállása más és más lehet attól függően, hogy milyen társaság tagja és a társaság mekkora része van a tulajdonában. Az egyéni vállalkozó az URSSAF-tól és tevékenysége szerint más speciális társadalmi szervezetektől függ. A járulék összege a nyereségtől függ, de általában van egy minimum díj. A térítési díjak és a nyugdíjba vonulás feltételei eltérnek az alkalmazottakéitól, de ezek a különbségek egyre csökkennek. A vállalkozás nyereségét a vállalkozó személyi jövedelemadó-számításánál veszik figyelembe. A vállalkozónak kifizetett összeg nem számít a vállalkozás költségei közé. Ami a társaságokat illeti a vezető bizonyos feltételek mellett: • Szinte ugyanolyan jogállással rendelkezik, mint egy alkalmazott. Élvezheti a francia nemzeti egészség- és nyugdíjbiztosítási szervezet előnyeit, de a munkanélküli járulékokat kezelő szervezetét nem. Ha azonban a vezető a vezetői funkcióján kívül munkaviszonnyal is rendelkezik, akkor élvezheti a munkanélküli járulékokat kezelő szervezet előnyeit. E szerződés értelmében a vállalkozásnak alárendelt kapcsolat kell, hogy fennálljon. • Jogállása megegyezik az egyéni vállalkozóéval. A klasszikus SARL (~ Kft.) és a SARL SCOP (~ Kft formában működő termelőszövetkezet) tekintetében két eset lehetséges: • Az üzletvezető kisebbségi tulajdonos, és a fentiekben leírtak szerint egy alkalmazott jogállásával rendelkezik, • Az üzletvezető többségi tulajdonos, és jogállása az egyéni vállalkozóéval egyenrangú. Ha meg akarja tudni, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdonos-e, az üzletvezetőnek össze kall adnia a saját üzletrészét, a házastársa üzletrészét bárhogyan szól is a házassági szerződésük, az eltartott gyermekei üzletrészét és a társ-vezetők üzletrészét. Rt., egyszerűsített Rt., Rt. formájában működő termelőszövetkezet esetén a vezető jogállása egy alkalmazottéval egyenértékű. 3.3.5. A jogi forma kiválasztásának kritériumai A választott jogi forma attól függ, hogy az alapítónak mik az elképzelései a társaság jövőjét illetően. Nem egyszerű megváltoztatni egy társaság jogi formáját, és a tőkenyereség után befizetendő adó is a változtatás ellen szól. Ezért fontos, hogy már az elején jól válasszuk meg a jogi formát. 37 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Ahhoz, hogy az egyéni vállalkozás és a társaság (kivéve GIE) között döntsünk, a következő kritériumokat kell mérlegelni: • Az egyéni vállalkozó vagyona és a vállalkozás vagyona keveredik. • Az egyéni vállalkozás adózása kezdetben érdekes lehet, de ha a vállalkozás növekszik, akkor magassá válhat egy társaság adózásához képest. • Bizonyos egyéni vállalkozásokban korlátozhatják az alkalmazottak számát • A vezető jogállása. A gazdasági vállalkozásról szóló törvény egy Euróra csökkentette a Kft. tőkéjét. A Kft. Nagy sikert aratott. Az alapítók inkább Kft.-t hoznak létre, ahol a társaság vagyona elkülönül az alapító vagyonától, mint egyéni vállalkozást. A szükséges tőkét nem szabad alábecsülni. Nem elegendő tőke esetén a tagok személyes vagyonukkal is felelhetnek. A különböző cégformák közül történő választásban a fő kritériumok az alábbiak: • A tőke összege, • Idegen tőke bevonásának szándéka. • A vezető jogállása. Gyakorlatok (Franciaország) 1. Mekkora egy Kft. minimális tőkéje? 2. Két bejegyzett kárszakértő szeretne együttdolgozni, melyik jogi formát választhatják? SARL / SAS / SCP / SEL 3. Töltse ki az alábbi táblázatot (x)! Mennyi a tagok minimális száma? 1

2

7

10

50

egyéb

EURL SARL SA SAS 4. Az üzletemmel szemben nyitnak egy üzletet ugyanolyan néven, mehetek-e bíróságra hamisítás miatt? Miért? IGEN / NEM

3.4 Jogi sajátosságok Németországban 3.4.1. Általános jogi környezet A külföldiekre vonatkozó törvények A külföldiekre vonatkozó német törvények szabályozzák azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell, ha egy nem német személy önálló vállalkozásba kezd.




EU-s tagállam ill. EEA országbeli vagy svájci állampolgárra vonatkozó törvény Joga van vállalkozást indítani és folytatni az EU országain belül. EU tagállam polgára bárhol alapíthat vállalkozást az EU-n belül, és bárhol kaphat tartózkodási engedélyt. Az új tagállamok polgáraira vonatkozó törvény: 2004. május 1. óta (az alapító országoknak köszönhetően az új EU tagállamok) polgárainak is joga van önálló vállalkozásba fogni. Az új EU tagállamok polgárai: - magánvállalkozás keretében dolgozhatnak, vagy vezethetnek önálló vállalkozást; - bejegyeztethetik a vállalkozásukat német nemzetiségiként. Nem EU-s tagállam polgárai: A nem-EU tagállamok polgárai, akik üzleti vállalkozást akarnak folytatni Németországban, kaphatnak bizonyos időre szóló tartózkodási engedélyt. Ha azért tartózkodik valaki Németországban, hogy beindítson egy vállalkozást, vagy lefolytasson egy projektet, olyan tartózkodási engedélyt kaphat, amelyben meg van nevezve a tartózkodás célja. Ha már valaki Németországban van, tartózkodási engedéllyel, annak kitételei megváltoztathatók oly módon, hogy egyéni vállalkozásra is alkalmas legyen. Egyéni vállalkozás akkor folytatható, ha arra határozott gazdasági vagy helyi igény van. Ezt az illetékes iparkamara, kereskedelmi kamara, kereskedelmi hivatal vagy egyéb törvényi (public law) testületek igazolják a vállalkozó számára, mielőtt az engedélyt megkapja. Azok a külföldiek, akik nem egyéni vállalkozóként tartózkodnak Németországban, dolgozhatnak egyéni vállalkozóként, ha: - rendelkeznek határozatlan idejű tartózkodási engedéllyel; - házastársuk német. Három év házasság után kapható határozatlan idejű tartózkodási engedély. Ezzel lehet önálló üzleti tevékenységet folytatni. Ha a három éven belül kíván valaki üzleti tevékenységbe fogni, engedélyeztetni kell a külföldieket ellátó hatóságnál. Ekkor: - állampolgárság nélküli tartózkodási engedélyt kap; - ha a tartózkodási helye nem Németország, üzleti vállalkozásért szóló engedélyért kell folyamodni a Német Szövetségi Köztársaság megfelelő hivatalánál. 3.4.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata Minden kereskedelmi üzleti vállalkozást (ennél fogva minden folyamatosan profitérdekelt üzleti vállalkozást) be kell jelenteni a megfelelő kereskedelmi hivatalnál és a helyi adminisztráció hivatalánál. Ehhez szükséges a személyi igazolvány, útlevél, igazoló okmány a tevékenységhez, pl. iparűzési engedély. Ez alól kivétel az orvosi, építészmérnöki, adótanácsadói, jogi, művészeti, szerzői, tudományos, vidék- és erdőgazdálkodási területen működő vállalkozó. A működés bejelentésekor a következő hatóságok szereznek tudomást automatikusan a vállalkozásról: - adóhatóság - kézműves kamara - szakszervezet 39 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



-

kereskedelmi és iparkamara regionális statisztikai hivatal cégbíróság

Mindazonáltal ajánlatos felvenni a kapcsolatot e hatóságokkal, hogy a kérelem idejét lerövidítsük, és az esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszoljunk. A vállalkozás cégjegyzékbe vétele Ha a vállalkozás cégszerű, a Kereskedelmi Törvény szerint be kell jegyeztetni az illetékes cégbíróságnál, és közjegyzővel hitelesíttetni kell. Adóhatóság Az adóhivatal ad egy adószámot. Kérdőívet kell kitölteni a várható nyereségről, forgalomról. Körültekintően kell kalkulálni a számokat, mivel a számított adó ezektől függ. Figyelembe kell venni, hogy kezdetben nagyobbak lesznek a költségek, mint a nyereség; ugyancsak figyelembe kell venni a munkaerőköltséget és a saját költségeket is. További részletek: esettanulmány a német viszonyokról Szakmai/kereskedelmi szövetségek Szakmai/kereskedelmi szövetségeken keresztül vállalkozóként biztosítást kaphat; egyéb esetben önkéntesen is biztosíthatja magát. Foglalkoztatási hivatal Ha vannak alkalmazottai, a foglakoztatási hivatal ad egy vállalkozói számot, amelyet be kell írni az alkalmazott biztosítási lapjára. Ha már létező vállalkozást vesz át, akkor is új számot kell kérni, minthogy ez a vállalkozás tulajdonosához tartozik. Ugyanakkor kap egy biztosítási táblázatot, amely tartalmazza a kötelező biztosított tevékenységeket, amelyeket be kell jelenteni a szakszervezetnek. Egészség és társadalombiztosítás Az alkalmazottakról informálni kell a helyi illetékes társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítási központot, eztán kapunk egy vállalkozói TB számot.

és

Közüzemi partnerek Igény szerint szerződést kell kötni a közüzemi szolgáltatókkal (villany, gáz, víz, szennyvíz, szemétszállítás, stb.)

Speciális hatóságok A speciális tevékenységekhez speciális hatóságok engedélyei szükségesek. További részletek: esettanulmány a német viszonyokról Iparos: Iparos tevékenységet az folytathat, akinek mestervizsgája van. Ezt ki lehet váltani egy speciális iparengedéllyel, az iparos rendelet 8.§.-a alapján. Csak az tevékenykedhet egy adott területen, akinek a helyi ipartestület ezt engedélyezte. Az engedélynek tartalmaznia kell a 40 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



főtevékenységeket és a kiegészítő tevékenységeket is. Ez alól kivétel a „hasonló iparos tevékenységek köre”; a bejelentési kötelezettségről tájékozódni kell a helyi ipartestületnél. Ipari tevékenység: A környezeti hatásokkal járó tevékenységet engedélyeztetni kell a BundesImmissionsschutzgesetz-nek megfelelően (Szövetségi Kibocsátást Felügyelő Törvény) Kereskedelem: A kereskedelmi tevékenység szakértelem igazolásához kötött: élelmiszer, gyógyszer, stb. Éttermek és szállodák: Ilyen tevékenységre az illetékes hivatal ad engedélyt egy egynapos képzés után. Biztonsági terület: 40 órás képzéshez (alkalmazottaknak 24 órás) kötött engedély szükséges, személyes megbízhatóság alapján. Személyszállítás: Az emberek autóval, busszal, taxival történő kereskedelmi szállítása engedélyhez kötött. Az engedélyt az illetékes ágazati, ill. állami hatóságok állítják ki. Utazó tevékenység: Olyan kereskedők, akiknek nincs állandó telephelyük, az illetékes ipartestülettől kaphatnak utazási kártyát. Szabad foglalkozásúak: A „szabályozott” szellemi szabadfoglalkozásúaknak, mint pl. jogászok, orvosok, adótanácsadók, ki kell váltaniuk egy tevékenységükre szóló engedélyt. A „nem-szabályozott” szabad foglakozásúak, pl. a tudósok, művészek, írók, mentesek ez alól. Bizonyos ágazatoknál speciális igazolás is szükséges (pl. a személyes és gazdasági megbízhatóságról): - profitorientált játéktermek és rendezvények esetében; - ingatlanforgalmazóknál; - építőiparban dolgozóknál; - építésügyi tanácsadóknál; - aukcióvezetőknél; - autóvezető iskoláknál; - áruszállításnál, stb. 3.4.3. A vállalkozások jogi formája Egyéni vállalkozás: teljes ellenőrzés, teljes felelősség Egyéni vállalkozást be lehet indítani egyedül. Ez esetben egyetlen vállalkozó van, nincs más által meghatározott alapító tőke, senki nem szól bele az üzleti tervbe, ill. az üzletmenetbe. Anyagi felelőssége korlátlan, vagyonával felel a vállalkozásért. Az egyéni vállalkozónak nincs szüksége teljes körű üzletviteli eszközökre, mint például könyvelésre. Lehetősége van bejegyeztetni magát önálló kereskedőként/forgalmazóként. Mindazonáltal a bejegyzett 41 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



kereskedő/forgalmazó nem jogi forma, hanem egy vállalat részének tekintendő. . Polgári jogi társasághoz hasonló kis társas vállalkozás (GbR) Minden üzleti vállalkozás ölthet ’Pjt’ formát. Kiskereskedők, valamilyen hivatást gyakorló közösségek, jogi szakmát gyakorlók tartozhatnak ide. Hivatalos formaságok nélkül jöhet létre, szóbeli megegyezés is elegendő, bár az írott szerződés ajánlatos. Nincs meghatározott alapító tőke. A társaság tagjai vagyonukkal egyetemlegesen vállalják a felelősséget a társaságért. A tagok széleskörű kompetenciákkal bírnak. Nyílt kereskedelmi társaság (OHG): nagy presztízs, de nagy a felelősség kockázata Egyéni vállalkozó kiskereskedők nem választhatják ezt a jogi formát akkor sem, ha partnerrel társulnak, csak ún. „teljes kereskedők” Az OHG-ben nem határozzák meg az alapító tőke minimum összegét, a partnerek felelőssége korlátlan. Az egyéni vagyoni felelősségvállalás okán a hitelintézetek szívesebben adnak kölcsönt, mint pl. a Kft-knek. Betéti Társasághoz hasonló társas vállalkozás: (PartG) Szabadfoglalkozású tevékenységekhez Ez a társas forma új azon szabadfoglalkozásúaknak számára, akik partnerekkel szeretnének dolgozni. Több szempontból is hasonló az OHG-hez. Azoknál a szakmáknál, amelyeket nem lehet bejegyeztetni GmbH-ként, azaz Korlátolt Felelősségű Társaságként, vagy az túl költséges, a Betéti Társaság (PartG) vonzó alternatíva a GbR-rel szemben. Pl. jogi terület szakemberei számára ez a megfelelő forma. A személyes vagyoni felelősség minden partner számára korlátlan, de minden esetben csak a beltag felel a hibákért. Az olyan szakmákban, ahol a felelősség törvényileg szabályozva van, külön felelősségbiztosítást kell kötni. A társaságot az illetékes Területi Bíróságon kell bejegyeztetni. Betéti Társasághoz hasonló társas vállalkozás: Kommanditgesellschaft (KG) Egyszerűbb kezdő tőke A Kommanditgesellschaft tartalmaz egy beltagot (= general partner) és egy kültagot (= limited partner). A KG-ben egyedül vezeti az üzletet, ezért könnyebb tőkéhez jutni a kültagok hozzájárulásai által, mint hitelből. A kültagok, mint csendestársak, nem vesznek részt az üzlet irányításában, és a felelősségük a bevitt tőke erejéig terjed ki. A beltag viszi az üzletet, és vállal felelősséget egész vagyonával. Kft. (GmbH): Korlátolt Felelősségű Társaság Ennek megalapítása költségesebb, mint a fönti vállalatoké. Egy vagy több partnere lehet, akik közül agy vagy több lehet az igazgató, de külső személyt is lehet alkalmazni igazgatóként. A társaság felelőssége az alapító tőke erejéig terjed, ami minimum 25 000 Euró kell, hogy legyen, beleértve a tárgyi eszközöket is. Ezen túlmenően, a partnerek nem felelnek saját vagyonukkal, de a hitelnyújtók fedezetet kérhetnek a nyújtott hitelre, amelynek visszafizetéséről a partnereknek kell kezeskedniük. Ha valaki vezetői pozíciót akar betölteni egy Kft-ben, a részvények több mint 50%-át kell birtokolnia. Egyszemélyes Kft: saját alkalmazott Az egyéni vállalkozó átalakulhat Kft-vé, közjegyző hitelesítése útján. Ez az ún. egy személyes 42 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Kft, amely egyesíti az egyéni vállalkozás és a Kft előnyeit: saját maga főnöke és maga viszi az üzletet, viszont személyes vagyonával nem felel az üzletért. Kft. & Co. KG: különböző lehetőségek Ez olyan vállalati forma, ahol egy természetes személy helyett a GmbH/Kft a felelős, ami azt jelenti, hogy ez a felelősség korlátozott. Rendszerint a tagok a munkavégzők is. A nyereség és veszteség a bevitt tőke arányában oszlik meg. Kis részvénytársaság: alternatíva a középosztály számára A kis részvénytársaság kisszámú részvénytulajdonossal bír, ami nem feltétlen kis vállalat a forgalmát vagy a foglalkoztatottjait tekintve. Egyedül is lehet kis részvénytársaságot alapítani, egyedüli részvényesként és végrehajtó bizottságként, de lehet alkalmazni 3 felügyelő bizottsági tagot is. Részvénykibocsátás által be lehet vonni további befektetőket. A felelősség a bevitt 50 000 Eurónyi tőke arányában terjed ki. Ha Ügyvezető Igazgató akar lenni valaki, ki kell neveztetni magát, meg kell határozni a feladat- és hatáskört, valamint meg kell határozni a nyereség folyósítását Szövetkezet (EC): Közös üzlet Ennek előterében a tagok közös érdeke áll. A szövetkezet a középosztálybéli vállalkozók együttműködési modellje. Az operatív tevékenységek közé tartozik a beszerzés, a megrendelés kezelése, a reklám, a minőségbiztosítás, valamint a tagok igénye szerinti tréning, Minimum 7 tagú döntőbizottsága van; a szövetkezetnek bárki tagja lehet, aki elfogadja a tagi feltételeket. Nem kell hozzá közjegyzői jóváhagyás, kivéve az aláírás hitelesítését. Minden szövetkezet beletartozik a helyi szövetkezeti egyesületbe, amely arra hivatott, hogy hitelesítse a szövetkezet tevékenységét és üzleti körülményeit. Ugyancsak tanácsokat ad az alapítással és az üzleti tervvel kapcsolatban. A szövetkezet Éves Közgyűlésén, amelyen minden tag részt vesz, közzé teszik az éves jelentést, megválasztják a bizottsági tagokat, és a törvényi változásokat. Az Operatív bizottság feladata a szövetkezet irányítása, az Igazgató tanács feladata pedig az Operatív bizottság felügyelete. Minden tagnak legalább egy részvénye van, amelynek értéke fix. Minden tagnak egy szavazati joga van, függetlenül részvényeinek számától. Felelősségük viszont a részvények számától függ.




A Nyílt Polgári vállalkoEgyéni kereskeBetéti Jogi zások jogi vállalkozó delmi Társaság Társaság formája vállalkozás

KG

Kft.

Egy személyes Kft.

Jegyzett tőke Felelősség korlátozottsága Hatáskör Kevés formalitás

Szövetkezet

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

25.000 Euró

25.000 Euró

Nem

Nem

Nem

Lehetséges

Részben

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Társaság bejegyzése

Nem

Nem

Igen

Alapítás költsége Kb. adat1)

Kb. 25400

17

500

1)

Kft. Kis & részvényCo. társaság KG 25.000 Euró 50.000 Euró (Kft.nek)

2)

Igen

Igen

Igen

Igen

Cégbejegyzés szövetkezetnek

1.250

1.000

1.5001.750

1.500

125

Cégbejegyzés Igen BT-nek 500

500

Nem

Jegyzői költség, cégbíróság, közzétételi költség Forrás: IHK Bonn).

2)

Igen, ha az alapítókereskedő, aki ekként jegyeztette be magát

A jogi formák áttekintése

Társaság bejegyzésének eljárási követelményei 1. Lépés Feladat: Ellenőrizni, Kereskedelmi és Iparkamaránál, hogy a név szabad-e Szükséges idő: 1 nap Költség: Nincs 2. Lépés Feladat: Közjegyző hitelesíti az Alapító Okiratot és a Társasági Szerződést Szükséges idő: 1 nap Költség: 769Euró (+16%ÁFA) Megjegyzés: A jegyzett tőke minimum 100 Eurós egységekben kell, hogy legyen, az egységek értéke az 50 szorzata kell, hogy legyen. A költség a jegyzett tőke nagyságának függvénye. Pl. 1000 Eurós érték esetén a költség 10/10, azaz 10 Euró. Ha a jegyzett tőke meghaladja az 5000 Eurót, 1000 Eurónként 8%, 50 000 Euróig 3000enként 6 Eurót kell fizetni, 5 000 000 Euróig 10 000 Eurónként 15 Euró.




3. Lépés Feladat: Nyissunk bankszámlát, és fizessük be a tőkét. Időtartam: 1 nap Költség: Nincs Megjegyzés: Részvényenként egynegyed értéket, de minimum 12 500 Eurót be kell fizetni a jegyzéskor. A tőke a management rendelkezésére kell, hogy álljon. A Társasági Szerződés közjegyzői bejegyzése előtt a tőke elhelyezése nem érvényes. 4. Lépés Feladat: A közjegyző elküldi a társasági bejegyzést a helyi cégbírósághoz. Időtartam: 14 nap Költség: 422 Euró Megjegyzés: A költség tartalmazza: • a közjegyzői költséget, ami 5 millióig 10 000 Eurónként 7.50 Euró, (a bejegyzési költség fele a Társasági Szerződés költségének, viszont nincs plusz költség, ha a egyidejűleg fizetjük ki mindkettőt) • a helyi bírósági költséget, ami 100 Euró • a közzétételi költséget a szövetségi és a helyi újságban, (90 Euró, ill. 40 Euró), • A társasági bejegyzés 2004. december 1.-én Berlinben digitalizálásra került, és új szabályzók léptek életbe. Időkorlátot szabtak a társasági bejegyzésre: eszerint a bejegyzési kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül be kell fejeződnie a folyamatnak. • A bírói költségek csökkentek, és kategóriánként fixálódtak. Kft bejegyzési költsége 100 Euró, ha a készpénzben fizetik be, és 150 Euró, ha részben vagy egészben, természetben történik. • A kérelmezőknek be kell nyújtaniuk a hitelesített Társasági Szerződést, az ügyvezetői kinevezés rendjét, ha azt nem tartalmazza a szerződés, és a részvények Cégbíróságnak történt befizetésének bizonylatát, (a jegyzett tőke negyede, de minimum 12 500 Euró). • A cégbíró közzéteszi a céget a Szövetségi Cégújságban, és legalább egy helyi lapban. • Ugyancsak tájékoztatja a helyi Kereskedelmi és Iparkamarát és az adóhatóságot az új cégről. 5. Lépés Feladat: Tájékoztatni a Szabványügyi Irodát az új vállalkozásról Idő: 3 nap Költség: 31 Euró Megjegyzések: Bizonyos üzleti vállalkozások esetében, (pl. brókerek, éttermek) működési engedélyre van szükség. A többieknek csak bejelentési kötelezettségük van a Szabványügyi Hivatalnál. Ekkor megkapják a tevékenységre jogosító igazolást. A beterjesztés tartalmazza az önkormányzati hivataloknál, statisztikai hivatalnál, Kereskedelmi és Ipar Kamaránál, Munkaügyi Központnál, szakmai szövetségeknél és a társadalombiztosítónál történt bejegyzési 45 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



formalitásokat. A helyi ipari szervezet tájékoztatja az adóhivatalt az új vállalkozásról. Az adóhatóság elküldi a vállalkozói és Áfa adókról szóló tájékoztatót az új vállalatnak. 6. Lépés Feladat: A helyi szakmai szövetségbe való bejegyzés Idő: 1 nap Költség: nincs Megjegyzés: A szakmai szövetségek viselik az üzemi balesetekért a felelősséget. Ezért a bejegyzés után maximum 1 héttel be kell jelenteni a vállalkozást (A társasági szerződés hitelesítésétől számítva). 7. Lépés Feladat: Be kell jelenteni a vállalkozást a helyi munkaügyi központnál Idő: 1 nap Költség: Nincs Megjegyzés: A bejegyzés informális is lehet: írásban, vagy telefonon. Ekkor a vállalat kap egy 8 számjegyű azonosítót, amit be kell jelenteni a tb-nek. 8. Lépés Feladat: Az alkalmazottakat be kell jelenteni a TB-nek Idő: 1 nap Költség: Nincs Megjegyzés: A Szövetségi (AOK) és helyi tb szervezet begyűjti a kötelező társadalombiztosítási járulékokat. Erről tájékoztatja a helyi munkaügyi központot és a nyugdíjintézetet. 9. Lépés Feladat: Kiküldeni a dokumentációt az adóhatóságnak. Idő: 1 nap Költség: Nincs Megjegyzés: A bejegyeztetésnek meg kell történnie az alakulástól számítva egy hónapon belül. Miután értesült a vállalkozásról, az adóhatóság kiküld a vállalatnak egy kérdőívet az adatokról, amit ki kell tölteni.




3.5. Jogi sajátosságok az Egyesült Királyságban 3.5.1. Általános Jogi környezet Az üzleti vállalkozásoknak, akár újak, akár működőek, nehéz követni a jogszabályokat. A törvények figyelmen kívül hagyása pedig költséges lehet, és akár az üzlet felszámolásához is vezethet. Az Egyesült Királyságban mind a kis, mind a nagy vállalatok működését a „Companies Act 2006 (C46)” Szabályozza. A kezdő vállalkozásokról szóló jogszabályok három területre oszthatók: vállalat alapítására, az üzleti gondolat védelmére, és a teljesítésre. A szabályok betartása több szempontból hátrányos lehet az üzleti vállalkozások számára, amelynek költsége magas, ezért a kkv-ék arra törekszenek, hogy e költségeket érvényesítsék áraikban. Ez arra vezethet, hogy áraik túl magasak lesznek a nagyvállalatokhoz lépest, minthogy azok költséghatékonyabban tudnak működni. A korrekt verseny elméletének reformja miatt a kisvállalatok nem szövetkezhetnek a nagyok ellen, versenyelőnyre szert téve, míg azoknak már eleve versenyelőnyük van a szabályozott környezetben. Másik hátrány a rengeteg papírmunka. Ennek véghezvitele mind időben túl sok, mind az alkalmazotti bért illetően túl magas. 3.5.2. Vállalkozás alapításának jogi folyamata Egy vagy több személy alapíthat vállalatot, ha aláírják az alapító okiratot és végigviszik az alapítási eljárást a társasági törvény szerint. Az Egyesült Királyságban a Companies Act 2006 (C46) szerint a következő társaságformák alapíthatók: A) Korlátolt Felelősségű Vállalat Ez a forma a bevitt tőke erejéig korlátozza a tagok felelősségét. Ha a társaságnak van részvénytőkéje, nyílt részvénytársasággá alakulhat. Bármely vállalat, amelyik nem nyilvános részvénytársaság, zártkörűen működő társaság. B) Korlátlan Felelősségű Társaság Ez a vállalattípus nem korlátozza a tagok felelősségét; a tagoknak nincs részvénytőkéjük. C) Közhasznú Társaság Azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknek nincs részvénytőkéje, és a tagok (ígérete) garanciája szavatolja a felelősséget, közhasznú társasággá alakulhatnak. A társaságok alapításának okiratai Társasági szerződés, alapító okirat Az okiratoknak meg kell felelni a törvényi ill. a minisztériumi előírásoknak. A vállalatnak azonban jogában áll választani, hogy mely szabályokat fogadja el a minta társasági szerződésből. 47 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Társasági szerződés Leszabályozza a vállalkozást, és azt, hogy hogyan lehet a vállalatban változtatásokat véghezvinni. Pl.: A közgyűlés döntheti el, hogy bizonyos pontokon változtassanak, és ezt be is kell jegyeztetni. A társasági szerződés előírja, hogy a vállalatot nem lehet megváltoztatni, csak ha • A változtathatóságot az alapításkor belevették a szerződésbe, és azzal mindenki egyet értett • Bírói végzéssel hitelesítették Ezt be kell jelenteni a cégbíróságon. A vállalatok alapító okiratában foglaltak úgy tekintendők, mint a társasági szerződésben foglalt előírások. Az olyan döntésekről, amelyek a a vállalat működését befolyásolják, be kell jegyeztetni. Pl.: • Speciális döntések • Bármely olyan döntés, amelyet minden tag hoz, mert enélkül nem lenne érvényes • Részvényesek vagy a többség hozzájárulását igénylő döntés, amely nélkül az nem lenne érvényes • Bármely döntés/megegyezés, amely minden részvényesre kihat, még ha nem is szavaztak rá (többségi szavazással) • Bármely döntés, amire ez az adott törvény vonatkozik Üzleti vállalkozás formái Az egy személyes vállalkozást egyéni vállalkozásnak hívják. E vállalatformának nincsenek jogai és kötelezettségei, hanem a maga a vállalkozó visel minden felelősséget, aki a nyereségre is jogosult. A törvényi előírások minimálisak. Csupán működési engedélyre van szükség. A tulajdonos bejelent egy nevet, és ez alapján működik. Az előnye az, hogy könnyű megalapítani és a tulajdonos viseli az üzlet minden felelősségét, ő hozza a döntéseket és övé a nyereség. A hátrány az, hogy a tulajdonos viseli a kockázatokat is, minden személyes tulajdonával. Csak a tulajdonos pénzügyi lehetőségei által tud nőni. Ugyancsak, ha a tulajdonossal valami baj történik, ez kihat magára az üzletre. Társas vállalkozás (Bt) Amikor kettő vagy több személy alapít vállalkozást, és mindannyian közreműködnek ebben, társas vállalkozásról beszélünk. A társasági szerződés szerint a tagok osztoznak a nyereségen és a kötelezettségeken egyaránt. Legalább egy partner korlátlan felelősséggel bír. A Bt jellegű vállalkozás előnyei és hátrányai Az egyéni vállalkozáshoz hasonlóan könnyű megalapítani, és a nyereség oszlik a partnerek között. Minimális szabályoknak kell eleget tenni. 48 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A hátrány az, hogy a korlátlan felelősséggel bíró tag pénzügyi veszteségei miatt az üzlet esetleg kudarcba fullad. Ugyancsak, ha az egyik a partnerrel valami történik, az üzletnek be kell csuknia. A korlátozott tagi létszám miatt esetleg nem lehet elegendő tőkét emelni. Ha az egyikük úgy dönt, hogy kiválik, a másik nem tudja megvásárolni a részét, ami ugyancsak az üzlet bezárásához vezet. Korlátolt felelősségű társas vállalkozás Ezt a vállalati formát olyan partnerek alapítják, akik nem akarnak több felelősséget vállalni az üzletből, mint a bevitt tőkéjük. A tagok osztoznak a nyereségen, de a felelősségük korlátozott. Üzleti szabványok Az Egyesült Királyság üzleti szabályai a fogyasztót védik, ugyanakkor megakadályozzák az inkorrekt üzletelést, és a versenyellenes magatartást. A kereskedelmi szabványok olyan területeket is érintenek, mint az árazás, termékbiztonság, és a korrekt kereskedés. E szabványok területi (megyei) szinten érvényesek. Intellektuális tulajdon A kezdő vállalkozásoknak foglakozniuk kell olyan gyakorlati kérdésekkel, mint az üzlet beindítása, az érdekérvényesítés, az intellektuális tulajdonuk védelme. Ez utóbbi versenyelőnyt jelent számukra, minthogy a tagoknak kizárólagos joguk van az üzleti ötletükre. A tulajdon védelme három területre terjed ki: a szabadalomra, a szerzői jogvédelemre, és a márkavédelemre. Szabadalom A szabadalmi jog biztosítja feltalálóját, hogy mások ne használhassák az ötletet az engedélye nélkül. A Szabadalmi Hivatal kiköti, hogy a szabadalmi jogot olyan találmánynak kell adni, amely újszerű, egyedi, és gyakorlati haszna van a gazdaságban. E jogot 20 évre adják az Egyesült Királyságban, amely időt meg lehet újítani. A Szabadalmi Hivatal előírja, hogy olyan találmányokat, amelyek az emberiség javát nem szolgálják, ill. az erkölcs ellen valók, nem lehet szabadalmaztatni. Szerzői jog E jog védi az egyén irodalmi vagy művészi munkáit. Nem az ötletet, hanem annak megjelenési formáját. Nem kíván hivatalos regisztrációt. Az UK Szabadalmi Hivatala szerint szerzői jog illeti az ’eredeti irodalmi, drámai, zenei, művészi munkákat, ezek szerkesztett kiadványait, hangfelvételeit, CD-ket is beleértve, filmeket, videókat, DVD-ket, közvetítéseket. ’1 Márkanév A márkanevek, amelyek marketing szempontból fontosak, a versenytársaktól való megkülönböztetés eszközei. Szóbeli formát ölthetnek, logó, kép, mottó, vagy mindezek kombinációi lehetnek. 49 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A márkanevet be kell jegyeztetni. A Szabványügyi Hivatal meghatározza, mikor nem lehet bejegyeztetni egy márkanevet. Ha a név nem fedi a terméket, ha a szó általános terminus, vagy a szó társadalmilag nem elfogadott. Az alábbi törvények vonatkoznak a márkavédelemre: Broadcasting Act (közvetítési törvény) 1996 – Part V11 The Copyright, etc. and trade marks (offences and enforcement) Act 2002, Chap 26 Trademarks Act (1994) 1994, Chap 26 Patents Act (Szabadalmi Törvény) 2004 Patent Rules (Szabadalmi szabályok) 2007 A Társas vállalkozások főbb jogi aspektusai: Az Egyesült Királyság életbe léptette a Vállalkozásokról szóló törvényt: (Enterprise Act 2002), és a Pénzügyi jelentések törvényét (Financial Reporting, Small Companies Accounting and Audit.)

Referenciák: http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2006/pdf/ukpga_20060046_en.pdf http://www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/home?domain=www.businesslink.gov.uk&targe t=http://www.businesslink.gov.uk/ http://www.tradingstandards.gov.uk/business/business.cfm http://www.ipo.gov.uk/whatis/whatis-patent.htm http://www.ipo.gov.uk/myip.pdf http://www.smallbusiness.co.uk/channels/small-business-finance/tax-and-vat/?gclid=CM6tjyCuJQCFRMXQgodelvmTw

3.6. Gyakorlatok




4. FEJEZET: PIAC Bevezetés 4.1. A piacelemzés korlátai 4.2. Miért van szükség piacelemzésre? 4.2.1. A fogyasztók jellemzői 4.2.2. Termék iránti szükségletek 4.2.3. Termékértékesítés: értékesítési formák, idő, hely, mennyiség 4.3. Információ gyűjtése 4.3.1. Létező információ 4.3.2. Minta 4.3.3. Kérdőív 4.4. Az információ megbízhatósága 4.5. Analízis 4.6. Szintézis

Bevezetés Egy új vállalkozás beindításához, a tevékenység környezetének állapotát ismerni kell. A vállalkozás stratégiáját, marketing, termelési és pénzügyi programját ennek ismeretében kell meghatározni. Ezért kell piacelemzést készíteni. Úgy kell kivitelezni, mint bármelyik önálló, teljes-értékű projektet. Egy tanulmánytervet kell készíteni, melyben egyértelműen kell meghatározni a célokat. Az alábbiakat célszerű szerepeltetni benne: • A korlátokra vonatkozó információkat, főleg idő és pénzügyi korlátokra gondolunk. • Létező, elérhető információ kutatások eredményeit és forrásait • A nem elérhető információk gyűjtésére irányuló módszerek és szervezetek ismertetését • Az információk megbízhatóságát Két könyv is elég jól foglalja össze az ide vonatkozó információkat, érdemes áttekinteni ezeket: „Réaliser l’étude de marché de son projet d’ enterprise” from Catherine Léger-Jarniou (Dunod) „Stratégie pour la création d’enterprise” from Robert Papin (Dunod)

4.1. A piacelemzés korlátai Mielőtt hozzáfognánk a piacelemzés elkészítéséhez, érdemes beazonosítani azokat a korlátokat, amelyekkel a megvalósítás során találkozhatunk. Tudnunk kell, hogy hogyan kerüljük meg, vagy semlegesítsük ezeket, illetve tisztában kell lennünk a tanulmányra gyakorolt hatásukkal. Lényeges, hogy tisztában legyünk, hogyan befolyásolják kutatásunk eredményét. A legfontosabb korlátok: pénz, idő és eszközök. 51 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az elérhető pénzügyi eszközök meghatározzák, hogy a vállalatalapító milyen mélységű tanulmányt készítsen, illetve, hogy milyen módszerekkel dolgozzon. Az a kérdés, hogy megbízhatunk-e egy specialistát az elemzés egy részének, vagy akár egészének elkészítésével, vagy pénz hiányában magunknak kell elkészítenünk. A piacelemzést behatárolják a vállalat alapítója számára elérhető eszközök. Fontos, hogy a tanulmány minden részét előre megtervezzük, és már az elején meghatározzuk a tanulmány egyes részeire fordítható pénzösszegeket. A készítőnek meg kell határozni az elemzéselkészítésére fordítandó időkeretet is. A forgalmazott terméktől vagy szolgáltatástól függően, a készítőnek meg kell vizsgálnia az összegyűjthető információk megbízhatóságát, amennyiben a tanulmány készítésére szánt idő ezt lehetővé teszi. A vállalat alapítójának meg kell neveznie azokat az anyagi erőforrásokat, amelyek elősegítik a tanulmány elkészítését. Üzleti utak, levelezés a partnerekkel, telefonhívások, számítógépes eszközök, internet stb. is szóba jöhet. A cél az, hogy meghatározzuk a hiányzó erőforrásokat és megoldást találjunk „pótlásukra”. A vállalat alapítójával kapcsolatban is felmerülhetnek korlátok: a piacelemzés készítésében mutatkozó tapasztalat hiánya, objektivitás hiánya esetleg azon képesség hiánya, hogy rossz feltevéseit újra megvizsgálja. A vállalkozás alapítója nem szükségszerűen statisztikus, nem lehet specialista a felmérések készítésben. A technikai szükségletekről nyert információk segíthetnek eldönteni számára, hogy ő maga végezze-e el az információk gyűjtését, vagy bízzon meg specialistát a feladattal. A jövőbeli vállalkozásalapítónak nagyon oda kell figyelnie, hogy ne gyűjtsön be negatív (hibás, félreérthető, hiányos stb.) információt. Amennyiben az információgyűjtést külső féllel végezteti el, úgy „közelről” kell követnie a folyamatot és meggyőződnie az információ tartalmáról. Mielőtt meghozná ezt a döntést, meg kell ismernie az esetleges kockázatokat és a következményeket. Amennyiben egy rossz piacelemzés a vállalkozás megszűnéséhez vezet, milyen (jellemzően pénzügyi) következményeket kell a vállalkozónak viselnie? Abban az esetben, ha könnyen, alacsony veszteségek mellett vissza tud vonulni az üzlettől, elkészítheti a piacelemzést maga is, azonban, ha nem ez a helyzet, jobban jár ha a tanulmány elkészítését professzionális szakemberekre bízza. A vállalkozás alapítója piacelemzését saját feltevéseire és az általa elképzelt projektre alapozza. A piacelemzés szerepe ezen feltevések ellenőrzése. Olyan információkhoz juttatja a készítőt, amelyeket beépíthet projektjébe, így is közelebb kerülve egy jövedelmező, sikeres vállalkozás létrehozásához. Az alapító folyamatosan újragondolja a termékét és szolgáltatásait, majd megvizsgálja az esetleges változtatások pénzügyi és jogi következményeit. A vállalkozási projekt elkészítése a piacelemzést és a projekt más elemei közötti „váltásokból” áll. Az alapító úgy hoz döntéseket, hogy ezekkel nem változtatja meg a projekt egészét, csak annak bizonyos részeit. A tanulmány összeállítása közben szükséges, hogy visszatérjünk a projekt alapvetéseihez és időnként újragondoljuk azokat. A piacelemzés a projekt kiindulási pontja. A belőle leszűrhető következtetések döntik el, hogy érdemes-e a projektet tovább folytatni. A vállalkozás alapításának időszaka nagy hatással van a piacelemzésre. Természetesen még nincsenek előzmények, a tanulmány tárgya szélesebb témaköröket fed le és folyamatosan nyeri el formáját. A felhasználható idő és pénz véges. Sok esetben a projektet bizalmasan kell kezelni.




4.2. Miért van szükség piacelemzésre? Az alapító elképzelt egy vállalkozást. Az alapítás előtt, meg kell győződnie a projekt életképességéről. A piactanulmánnyal megteheti ezt a lényeges lépést és képet kaphat a várható siker mértékéről. A tanulmány megerősíti vagy tagadja azt a tényt, hogy a forgalmazni kívánt terméknek valóban van-e piaca. A piacelemzés készítése az információ gyűjtésének, kezelésének és értelmezésének szisztematikus és módszeres folyamata. Nem más ez, mint az üzleti terv kiindulási pontja. A cél nem az információ összegyűjtése, hanem a válasz megtalálása arra a kérdésre, hogy életképes-e a projekt. Minden megszerzett információt alaposan és óvatosan kell ellenőrizni, felhasználni. Az alapítónak számba kell vennie minden adatot, amelynek jelentősége van a vállalkozás szempontjából. Minden projekthez számtalan különleges információ kapcsolódhat. A cél az, hogy megértsük a piacot, átlássuk működését és előre lássuk fejlődését. A megalakuló vállalkozás külső és belső környezetét egyaránt ismernünk, uralnunk kell, mind gazdasági, mind technikai szempontból, a szabályok és törvények megtartásával. Az alapítónak tanulmányoznia kell a közvetlen és közvetett versenyt egyaránt, csak úgy, mint a szállítókat és a kereskedelmi partnereit. Ismernie kell az akadályokat ahhoz, hogy meghatározhassa a termékeket és szolgáltatásokat, illetve azok előnyeit és lehetséges vásárlóit. Fontos, hogy megfelelően ábrázolja a problémát, leírja a megoldáshoz használandó módszert és egy tanulmány tervet állítson össze. A tanulmánynak meg kell válaszolnia az alapító kérdéseit, lehetőséget adva számára, hogy a kapott válaszok függvényében újraszervezze a projektet, újabb stratégiai lehetőségeket dolgozzon ki, amelyekkel megvetheti lábát a piacon. Segít a végső döntés meghozatalában: megvalósítsuk a vállalkozási ötletet vagy sem. A tanulmány eredménye segít a kockázatok minimalizálásában, és maga után vonja a stratégiai, üzleti és pénzügyi döntéseket. Az összegyűjtött információk alapján az alapító meghatározhatja az előrevetíthető bevétel nagyságát, pontosan kiszámíthatja a pénzügyi, műszaki és humán erőforrások várható költségeit, melyek felmerülnek a tervezett bevétel elérése érdekében. A vállalkozás célja, hogy kielégítse a vevő igényeit. A vállalkozás nem tudja megteremteni a vevői igényeket. Akkor jó egy ötlet, ha a vevők hajlandók megvásárolni a terméket vagy szolgáltatást. A tanulmány segíthet abban, hogy felismerjük a vevők igényeit, így hozzá igazíthatjuk termékeinket és megtalálhatjuk azt a vásárlót, aki hajlandó azokat megvenni. A piacelemzés rámutat azokra a képességekre, jellemzőkre, melyekkel a jövőbeli vállalkozásunknak rendelkeznie kell a versenyképesség érdekében. A sikertényezők, melyek meghatározzák a vállalkozás sikerét, nem pusztán a termékre, hanem a vezetésre egyaránt meghatározhatók. Az alapítónak meg kell vizsgálnia, hogy mi befolyásolja ezeket a tényezőket, illetve azt is, hogy hosszú és középtávon hogyan fejlődnek ezek a tényezők. A vállalkozás alapítójának „fél szemmel” mindig figyelemmel kell kísérnie a sikertényezők változását, a vállalkozás egész életciklusán keresztül. Így könnyebb a tényezők osztályozása és fontosság szerinti rangsorolása is. A tanulmány hozzá segíti készítőit, hogy tisztában legyen erősségeivel és gyengéivel, ezáltal megismerje piaci pozícióját. Döntéseit a vállalkozás helyzetének, sikertényezőinek, erősségeinek és gyengeségeinek ismeretében fogja meghozni. Érdemes észben tartani, hogy az erősségek csak akkor érdekesek, amennyiben sikertényezőt hordoznak magukban.




4.2.1. A vásárlók jellemzői Az alapító meghatározott egy terméket vagy szolgáltatást, amit értékesíteni kíván. Ismeri tulajdonságait: kínálat, minőség, piaci pozíció… Általában ismeri a potenciális vevőit. Piacelemzése lehetővé teszi a számára, hogy meggyőződjön megérzései helyességéről és ötleteit a vevőire „szabja”. Bizonyos kérdésekre kell megtalálnia a választ azért, hogy többet tudjon meg vevőiről. Szervezeteknek vagy egyéneknek kell értékesítenie? Ha a szervezeteket választja, magán vagy közintézményeket kell megcéloznia? Vonzó számára a cél vagy sem? Mekkorák ezek a szervezetek? Milyen a tevékenységük, forgalmuk stb.? A vevők homogének? A vásárló magatartását tanulmányozni kell. A vásárlók a végfelhasználók? A terméket vagy szolgáltatást valaki másnak kell előírni számukra? Ki dönt a vásárlásról? Ki figyeli a vállalkozáshoz érkező információkat? A cél a piac szegmentálása, amely azt jelenti, hogy azonos igényű vásárlók csoportjaira kell felosztani. Így könnyebbé válik a vevők és felhasználók igényeinek megértése. Ezután egy vagy több szegmenset érdemes kiválasztani. A szegmentációt meghatározó kritériumoknak • mérhetőnek • működőképesnek (segítségével a vállalkozás beazonosíthatja azokat a célcsoportokat, melyeket el kíván érni) • a termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódónak kell lennie. Számtalan feltétel határozható meg, például: • földrajzi: régió, koncentráció, közelség vagy távolság, városi terület vagy vidék, lakóhelyek típusa (lakás, ház stb.) • társadalmi-demográfiai: életkor, nem, családi állapot, háztartás mérete, kultúra, szabadidő, utazási szokások, egészségi állapot • társadalmi-foglalkozási: tanulmányi háttér, foglalkozás, szakmai pozíció • magatartásra vonatkozó és • egyéb szempontok 4.2.2. Termék iránti szükségletek Az alapítónak gondolkodnia kell a termékről vagy szolgáltatásról is. Létezik? Meg kell győződnie arról, hogy a forgalmazni kívánt termék ki fogja elégíteni a vevők igényeit. Ha a vizsgált termék már létezik, milyen mértékben felel meg jelenleg az elvárásoknak? Az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás bizonyára rendelkezik valamilyen versenyelőnnyel. Ez készteti a vevőket arra, hogy megvásárolják a konkurens termékek helyett. A vásárlói magatartás elemzése rámutat arra, hogy valójában mit „fogyaszt” a vevő: melyik modellt, melyik csomagolást, mekkora mennyiséget. A piacelemzés igazolja, hogy a kínálat kielégítő-e, vagy át kell alakítani azt, a vevő igényeihez igazodva. Megmutatja a fogyasztás korlátait is. A termék nyújtotta előnyöket össze kell hasonlítani a vevő elvárásaival. A termék iránti kereslet nagysága és a vásárlásra kész vevők száma határozza meg az értékesítési mennyiséget és a forgalmat.




A piacelemzés elkészítésének egyik célja egy olyan eladási ár meghatározása, amely elfogadható a vevők számára, ugyanakkor jövedelmező a vállalkozás számára is. Minél különlegesebbek a vevők elvárásai, annál drágább a termék vagy szolgáltatás. A termék-életgörbe megmutatja, hogy a termék melyik fejlődésének melyik szakaszában tart: teljesen kifejlesztett, növekedés, hanyatlás. Fontos, hogy figyelmet fordítsunk a termék életgörbéjének alakulására. Rengeteg tényező befolyásolja a szükségleteket: a termék fejlődése, árak, kínálat, versenytársak, disztribútorok, helyettesítő termékek, technológia, szabályok és törvények stb. Az alapítónak ismernie kell a változások várható irányát és azokat a tényezőket, melyek mindezt befolyásolják. 4.2.3. Termékértékesítés: értékesítési formák, idő, hely, mennyiség A vevő viselkedésének vizsgálata kiderítheti, hogy hol, hogyan és mikor vásárolják meg illetve használják fel a terméket vagy szolgáltatást. Fontos tudnunk, hogy szezonálisan ingadozik-e a vásárlás, rendszeres vagy esetleg egyszeri, izolált vásárlásról van-e szó. Hol vásárol a vevő? Áruházban, üzletben, piacon stb.? Hatékonyabban tudunk eladni a „sarki üzletben”, vagy értékesítési hálózatot érdemes kiépíteni és fenntartani? Vagy értékesítsünk postai úton, esetleg az interneten? Csak a nagykereskedőket célozzuk meg? Ismernünk kell az érintett földrajzi terület méretét: országos, európai méretű vagy nemzetközi piacban kell gondolkodnunk? A jó értékesítési hely egyben a vállalkozás tőkéje is lesz. Az alapítónak nagyon jól át kell gondolnia a döntését. Ha az üzletházakban, bevásárló központokban érdekelt, érdemes megfigyelnie a környezetet: felbecsülni a potenciális vásárlókat, megkérdezni a környéken lakókat… A tevékenységtől függően az is előfordulhat, hogy inkább szállítóinkhoz érdemes közel maradnunk vevőink helyett. Ahhoz, hogy felépítsük a kereskedelmi stratégiát, tudnunk kell, hogy hogyan vásárolják meg a terméket: ismétlődő, rutin vagy alkalmi vásárlással, terv szerint vagy impulzívan. Figyelemmel kell kísérnünk versenytársainkat és stratégiájukat, hogy előre vetíthessük jövőbeli reakcióikat. Az értékesítési mennyiség, a fizetési határidők és forgalom meghatározását könnyebbé teszik a megfelelő információk.

4.3. Információ gyűjtése 4.3.1. Létező információ Ezt az információt valaki, valahol már összegyűjtötte és birtokolja (adatbázisok, ágazati tanulmányok stb.). A piacelemzés készítésének egyik lényeges eleme az elérhető és a projekt szempontjából hasznos információk összegyűjtése. Bizonyos tevékenységekhez piacelemzésekről szóló jelentések is fellelhetők. De az információ összegyűjtését gyakran érdemes különböző szervezetekre bízni illetve azok segítségével végezni: • Egyes ágazat-specifikus vállalkozások piac tanulmányokat készítenek. • Könyvtárak (egyetemi könyvtárak) gyakran vásárolnak jelentéseket 55 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



•

• • •

Franciaországban az „Institut National de la Statistique” (INSEE), a „Centre de Recherche pour I’Etude et l’Observation des Conditiones de Vie” (CREDOC), az „Institut national de la consommation” (INC), a „Cité des Métiers” multimédia könyvtára; Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Gazdaságkutató Intézet (GKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTI), stb. Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon begyűjthetők a rivális cégek prospektusai, ajánlatai Kamarák, önkormányzatok anyagai Sajtó, magazinok, internet

A tapasztalt szakemberekkel készített interjúk szintén rengeteg információhoz juttatják az alapítót. A keresett információt nem feltétlenül birtokolják a vevők, így érdemes szakmabeli vállalkozásokat, üzleti partnereket (szállítók, bankok, kamarák, ügynökségek) is megkérdezni. Ezeket az interjúkat körültekintően kell elkészíteni. A szükséges információ típusával nem árt előre tisztában lenni, ugyanakkor érdemes hagyni, hogy a megkérdezettek beszéljenek: előre nem várt információ birtokába juthatunk. Fontos! Nem az a cél, hogy információt gyűjtsünk, hanem az, hogy a projekt szempontjából lényeges információhoz jussunk! Második lépéként meg kell kísérelni begyűjteni a hiányzó információkat illetve a vevőink között végzett felmérés segítségével leellenőrizni a begyűjtött adatok helytállóságát. 4.3.2. Minta A teljes populáció vizsgálatára – gyakorlati okokból – nem kerülhet sor. Ezért a tanulmányunknak egy reprezentatív mintán kell alapulnia. Statisztikai szempontból, a mintát véletlenszerűen kell kiválasztani a számunkra fontos tulajdonságokkal rendelkező embercsoportból. A legtöbb esetben ez nem lehetséges, ezért a minta összeállításához alternatív megoldásokat kell alkalmaznunk. A kvóta módszer lényege, hogy egy, a projekthez kapcsolódó kritérium alapján szegmentáljuk a kiválasztott sokaságot. A mintának így ugyanolyan lesz a belső összetétele, mint teljes sokaságnak (pl.: ugyanannyi férfi és nő). Ez a minta minimum egy vagy két feltétel alapján lesz meghatározva. Négy feltétel alkalmazása már nagyon jó szegmentációt tesz lehetővé, ugyanakkor több munkával jár. A célmeghatározó technika lényege, hogy tudjuk, milyen a célcsoport és olyan embereket választunk be a mintába, akik megfelelnek a célcsoport követelményeinek. Például több embert kérdezünk meg azonos helyszínen (kutyatulajdonosokat a parkban, mozi előtt sorban álló embereket stb.). A kritérium nem szükségszerűen látható (pl.: a megkérdezett jövedelme), de ebben az esetben a megkérdezés előtt, mintegy első kérdésként győződjünk meg erről. A minta mérete alapos megfontolást igényel. Tudományos úton számítható, a kezdő sokaság fontosságának, az elvárt pontosság és a minta elemeinek a minta átlagához képesti eloszlásának függvényében. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy legalább 200 megkérdezettre lesz szükségünk. 4.3.3. Kérdőív Az információ és az alkalmazott módszerek különbözők lehetnek, attól függően, hogy mit keresünk: kvalitatív vagy kvantitatív információt. 56 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



•

•

A kvalitatív információt arra használjuk, hogy felfedjük a motivációkat, megválaszoljuk a „hogyan” kérdését. A cél a mély, részletes információk gyűjtése. Az interjúkat külön-külön vagy csoportosan érdemes elkészíteni. Kevés emberre lesz szükség (15/20 egyéni és 5 csoportos interjú) és a megkérdezés úgy másfél óra hosszú lehet. A kvantitatív információkat mérés, ellenőrzés céljából gyűjtjük. Terjedelmes, nagy mennyiségű adathalmazok, melyek nem segítik a folyamat megértését. Javasolt kérdőíves felmérést végezni.

Az alapítónak tudnia kell, hogy mely információkra van szükség és melyek kvantitatív és kvalitatív: vásárlói szükségletek, a termék és szolgáltatások ideális jellemzői, árak, a vevőket vásárlásra késztető egyéb tényezők. Mélységében kell átgondolnia a kérdőívet. A kérdéseknek egyszerűknek, egyértelműeknek és precízeknek kell lenniük, az interjúalany számára is érthető nyelvezetben megfogalmazva. Kerülni kell a nehezen érthető szavak használatát. A válaszadást nem szabad befolyásolni irányított kérdésekkel. Az objektivitás az interjú készítőjétől, az interjúalanytól és a kérdésektől függ. Nem szabad, hogy a kérdések megválaszolása túlságosan nagy erőfeszítést követeljen meg a válaszadótól. A kérdőívet alaposan, jól átgondoltan kell összeállítani. Az első, könnyű kérdésekkel fel kell kelteni a megkérdezett érdeklődését, kapcsolatot kell teremteni az alannyal. A nehezebb kérdéseket – közvetlenül az interjúalanyra vonatkozó vagy kellemetlen kérdések – a kérdőív végén, tapintatosan kell feltenni. Különböző féle kérdések képzelhetők el: • Eldöntendő (igen/nem) kérdések, ahol a választ csak be kell jelölni, több kérdés két vagy több választási lehetőséggel • Nyílt-végű kérdések, amelyek gondolkodást követelnek meg a válaszadótól. A válasz lehet szabadon megfogalmazható vagy megjelölhető egy előre mellékelt skálán (például 1-től 10-ig), vagy előre megadott válaszlehetőségekkel (nem értek egyet / egyetértek / teljesen egyetértek stb.) • „Csapdakérdések”, melyek a korábban feltett kérdésekre adott válaszokat ellenőrzik le. Számtalan megkérdezési forma alkalmazható. A levélben történő megkérdezés esetében viszonylag kevés kérdés tehető fel. Telefonos megkeresésnél vigyázni kell, hogy eljussunk ahhoz a személyhez, akinek véleményére kíváncsiak vagyunk (ne blokkolják az interjút idő előtt, főleg a vállalkozásoknál nehéz ezt kivitelezni).

4.4. Az információ megbízhatósága A pontosság és az elővigyázatosság garantálja a piacelemzést megbízhatóságát és a projekt szempontjából hasznos információk megtalálását. Mint azt korábban is említettük már, az idő nagyon fontos tényező. Bizonyos üzletágakban az információ nagyon gyorsan változik, és minél tovább tart a tanulmány elkészítése, annál kevésbé lesznek megbízhatók a gyűjtött adatok.




Minden tevékenységi kör számára, az összegyűjtött információkat legalább három különböző forrás alapján ellenőrizni kell, különösen abban az esetben, ha a projekt szempontjából létfontosságú információkról van szó. Ez lehetővé teszi, hogy elkerüljük a téves fogalmazások, félrehallások vagy a versenytársak szándékos félretájékoztatásából származó hibákat. Az információk gyűjtése során nagyon könnyű „felesleges” adatokat gyűjteni. A vállalkozás alapítójának ki kell választania az oda tartozó, hasznos információkat. Az információk szűrése alapvető fontossággal bír. Másrészt, ha kevés adat áll rendelkezésre, amely az innovatív projekt alapjául szolgálhat, problémát okozhat, hogy a szakemberekkel lefolytatott interjú alapján vagyunk kénytelenek dönteni. Ilyenkor az interjút nagyon nagy körültekintéssel kell elkészíteni. A felmérés elkészítése közben több kockázattal kell számolnunk. Az alapítónak mindegyikre figyelmet kell fordítania és – amennyiben szükséges – késedelem nélkül újra kell gondolnia az egész tanulmányt. Például, lehet, hogy a tanulmány készítésekor a versenytársak új terméket dobnak piacra. A tanulmány készítése különböző szakaszokra tagolódik. Időnként kénytelenek leszünk visszatérni korábbi szakaszokhoz, hogy „beépítsük” az újonnan szerzett információinkat. A kérdőív megbízhatóságát az objektivitás biztosítja. Mikor több válaszlehetőséget kínálunk fel, a kérdőívnek nem szabad olyan válaszokat sugallnia a megkérdezett számára, melyekre önmagától nem gondolna. Az általánosabb, gyakoribb válaszokat egy előzetesen elkészített kvalitatív tanulmány segítségével határozhatjuk meg. Az ingyenes minták és jutalmak a megkérdezettet válaszadásában befolyásolhatják, olyan módon, hogy a kérdezőnek tetsző, számára előnyös válaszokat adjon. Az alapítónak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a minta kiválasztására. Ha a minta nem reprezentatív, az eredmény teljesen eltorzított lehet. Minél tovább tart a felmérés, annál nagyobb eséllyel változik a minta.

4.5. Analízis A piacelemzés minden szakasza után elemzést kell végezni. Ennek lényege, hogy számba vesszük az új információkat és azok figyelembe vételével újra átrendezzük a projektet. Az elemzés alatt végig észben kell tartanunk, hogy mi is a piacelemzés célja. Az első szakasz lényege, hogy leellenőrizzünk minden kérdőívet és megtisztítsuk azokat a szélsőséges kérdésektől: azoktól, melyek nem tartalmaznak elég válaszlehetőséget és használhatatlanok, vagy amelyek éppen túl sok elemet tartalmaznak és félő, hogy torzítják az eredményt. Ezután, az összegyűjtött kérdőívek számát össze kell hasonlítani a kérdőívek várt számával és ehhez hozzáigazítani a mintát. Az alapító egy koefficienst fog kiszámolni, amely a várt minta és a gyűjtött minta egymáshoz mért arányával egyenlő. A válaszok számát meg kell szorozni ezzel az együtthatóval. A kérdőív válaszainak elemzését táblázatos formában célszerű elvégezni. A kvalitatív kérdések esetében a táblázat sorai tartalmazhatják a kérdéseket (1-től n-ig) és az oszlopokban kaphatnak helyet a válaszok. Nyílt végű vagy kvalitatív kérdések esetén a válaszokat kódolni kell. Az információelemzés rengeteg dolgot tisztáz: árak, mennyiségek, forgalom, átfutási idők, vásárlók és szállítók futamideje, beruházások, üzlethelységek. Az alapító ismerni fogja a 58 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



humán-, termelő- és pénzügyi erőforrás szükségleteket, melyek a vállalat alapításához kellenek.

4.6. Szintézis A piaci tanulmány minden fázisa után szükség van szintézisre. Egy végső összefoglalásra nyilvánvalóan akkor is szükség van, ha az alapító maga készíti a tanulmányt. A piactanulmány megmutatta, hogy mekkora forgalmat remélhet a vállalkozás. Erősségeit és gyengeségeit, sikertényezőit meghatároztuk. A vevők célcsoportját egyértelműen kijelöltük. A piaci pozíció meghatározása lehetővé teszi rövid-, közép és hosszú távú előrejelzések készítését. Az alapító véglegesítheti üzleti stratégiáját. Fontos, hogy már a kezdetektől három forgatókönyvet készítsünk, a megszerzett információk felhasználásával: egy realisztikus szcenáriót, egy optimista változatot és egy pesszimista forgatókönyvet. A forgatókönyvek – a projekt méretétől függően – 3-5 éves időtávra vonatkozhatnak. Az alapító dönt a termék vagy szolgáltatás áráról. Ez az ár függ a vevő által elfogadott ártól, a versenytársak áraitól, az elvárt haszonkulcstól. Kialakítja árazási politikáját: alacsony árat alkalmaz, hogy betörjön a piacra vagy magas árat határoz meg a termék differenciálása miatt? A tanulmány minden szükséges elemet a rendelkezésünkre bocsát ahhoz, hogy döntést hozzunk a • kereskedelmi programunkról • értékesítési lehetőségeinkről • a szükséges eszközökről és a készletekről • a kommunikációról. Az összegyűjtött információ segít annak eldöntésében, hogy milyen legyen a termelési program, az anyagkészlet struktúrája, a beruházások, melyek ahhoz szükségesek, hogy elérjük az előre jelzett mennyiségeket. Az emberi erőforrás politikát is részletesen ki kell dolgozni. A pénzügyi terv a piactanulmányban elemzett információkra épül.

4.7. Gyakorlatok




5. FEJEZET: VERSENY Bevezetés 5.1. Szektorelemzés 5.2. Versenytársak elemzése 5.2.1. A piac struktúrája 5.2.2. Azonosítsuk versenytársainkat!

Bevezetés A piacgazdaság versenygazdaság. Mikor vállalkozást indítunk, számolnunk kell a versennyel. Jobbnak kell lennünk versenytársainknál és figyelnünk kell arra, hogy azok is maradjunk. A vállalkozásnak már a kezdetektől rendelkeznie kell valamilyen versenyelőnnyel. A versenyelőny azt jelenti, hogy vállalkozásunk nem ugyanazt csinálja, mint a többiek, hanem a versenytársaktól eltérő tevékenységet végez. A vállalkozásnak egyedi piaci pozíció elérésére kell törekednie. A versenyelőnyt olyan tényezők határozzák meg, mint az ügyfélkapcsolatok, minőségbiztosítás, a kínált szolgáltatások köre, helyszín, nyitvatartási idő stb. A stratégiai management lényege, hogy felépítjük és fenntartjuk a versenyelőnyt. Mint később látni fogjuk, ezt a stratégiai gondolkodásmódot már az üzleti terv összeállításakor figyelembe kell venni. Gondoljuk csak végig! Versenytársaink ugyancsak megalkotják stratégiájukat és az idő előrehaladtával változtatnak rajta. Ha versenyelőnyünk valós és profitot termelünk, mások is követni fogják példánkat és haszonkulcsunk csökkeni fog. Stratégiai vezetésünket újra és újra át kell alakítanunk, így biztosítva, hogy versenyelőnyünket újra és újra felépítsük. A versenykörnyezet elemzése a vállalat elindításnak fontos előfeltétele. Akárcsak az előző fejezetben ismertetett piactanulmány esetében, a versenyelemzésnél is érdemes végiggondolni, hogy az elemzést külső féllel készíttessük, vagy magunk állítsuk össze. Döntésünket nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló idő és pénz mennyisége. Meg kell különböztetnünk két fontos területet: a szektorelemzést és a versenytársak elemzését.

5.1. Szektorelemzés A vállalkozásban szaktudásnak kell koncentrálódnia. Először is, ismernünk kell a terméket. Azt is fontos tudnunk, hogy hogyan működik az ágazat, amelyben működünk. Milyen feltételek mellett lehet hitelhez jutni? Mi jellemzi az input piacokat (szállítók, munkaerő…)? Hogyan működnek az output piacok (kik a lehetséges vásárlók)? Mikor valami „újat” viszünk a piacra, „fejlesztenünk” kell a piacainkat.

5.2. Versenytársak elemzése Talán más vállalkozásoknak is hasonló ötleteik vannak. A gazdasági ismeretek segítségünkre lehetnek. 60 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A versenytárs elemzés elvégzésének céljai kétszintűek: Először is a cégnek fel kell építenie egy saját profilt (névvel és a várható stratégiai változások sikerfaktoraival), amelyet a versenytársak is hasonlóan tehetnek a piacon. Másodszor, a vállalatnak meg kellene előznie a versenytársakat a válasszal a más cégek által kezdeményezett várható stratégiai mozgásokra, illetve a várható reakciók tekintetében az iparági változások irányát, illetve a felmerülő tágabb környezeti elmozdulásokat illetően. A versenytárselemzés nem luxusfeladat. Ez nélkülözhetetlen a vállalkozás túléléséhez, növekedéséhez és versenyképességének megőrzéséhez. Wilson and Gilligan (1997) úgy határozta meg a versenytárselemzést, mint olyan tevékenységek összességét, amelyek elemzik egy adott stratégiai ágazatban a versenyző vállalkozások versenyképességi helyzetét (komparatív pozícióját). A tevékenységek, amelyeket a szervezetnek el kell végezni, amikor versenytársait elemzi, az alábbiak: • A versenytársak azonosítása • A versenytársak céljainak megértése • A versenytársak stratégiáinak azonosítása • A versenytársak értékelése: erősségek és gyengeségek • A versenytársak reakcióinak felmérése • Azoknak a versenytársaknak a kiválasztása, akiket érdemes támadni, és akik elől érdemes kitérni Azért, hogy a versenytárselemzés értékes legyen a vállalkozás számára, a cégnek egy hatékony módszerrel össze kell gyűjtenie a lényeges információkat. Ezeket az információk aztán ki kell gyűjteni, szervezni kell, k kell értékelni, el kell terjeszteni, és egy szisztematikusan kell használni. A marketing stratégia fejlesztéséhez különösen az információk két alapvető kategóriája szükséges: egyrészt információk a saját vállalatról, másrészt lényeges információk a vállalt környezetéről és versenytársairól. 5.2.1 A piac struktúrája Milyen a piac szerkezete és mekkora befolyással vagyunk az árakra? Több lehetőség van: • monopólium: egy szállító van a piacon, aki ármeghatározó A legtöbb esetben a monopólium, csak ideiglenes állapot, például mikor egy teljesen új terméket vezetünk be a piacra. A szellemi termékek védelmére lehetőség nyílik, de csak korlátozott időtávon belül. •

oligopólium: kevés piaci szereplő Ezen a piacon, a versenytársak száma limitált. Ez azt jelenti, hogy a versenytársak jól ismerik egymást. Megfigyelik egymás tevékenységét, és olyan stratégiákat tudnak kidolgozni és megvalósítani, mint az „árkövetés” (az egyik piaci szereplő meghatározza az árakat, a többiek hozzá igazodnak), kartellben történő együttműködés, „árháborúk” stb. • monopolisztikus verseny Ezen a piacon a versenytársak „hasonló”, de semmiképpen sem azonos termékeket forgalmaznak, így mindegyik megpróbálja monopóliumát egy szegmensen belül felépíteni. Ez a termékdifferenciálás stratégiája. Jó példa erre a minőség javítását célul kitűző stratégia. Mikor termékünk kellőképpen megkülönböztetett a konkurenciájétól, megemelhetjük az árakat és extra nyereségre tehetünk szert.




• tökéletes verseny A piacon sok szereplő van, mindegyik ugyanazt a terméket szolgáltatást kívánja eladni. Tökéletes az információáramlás és a piacra lépésnek nincsenek akadályai. Ezen a piacon minden résztvevő „árelfogadó”, a nyereségkulcs elég alacsony. Hosszútávon a nyereség akár nulla is lehet.

A verseny meghatározó árazási stratégiánk szempontjából. Ha vállalkozásunk ármeghatározó vagy egy adott szegmensben van piaca, növelheti az outputját és így növelheti nyereségét is. 5.2.2 Azonosítsuk versenytársainkat! A legtöbb esetben képesek vagyunk beazonosítani versenytársainkat. Nagyon fontos, hogy információt gyűjtsünk róluk, és elemzést készítsünk. Ez nem azt jelenti, hogy detektíveket vagy kémeket kell felbérelnünk. Nem szükséges semmilyen illegális tevékenységet folytatnunk a siker érdekében. Elsőként azonosítsuk be legfőbb versenytársainkat: a már működő, létező versenytársakat és a potenciális versenytársakat. A lehetséges versenytársak olyan vállalkozásokat foglalnak magukban, melyek még nem azokat a szolgáltatásokat, termékeket kínálják vevőiknek, mint mi, de már gondolkoznak rajta. Szükséges, hogy kompetenciáikról, költségstruktúrájukról, stratégiájukról, erősségeikről és gyengeségeikről értékelést készítsünk, és saját jellemzőinkkel összehasonlítsuk az eredményeket. Az információ gyűjtésének számtalan legális módja létezik. A legfontosabb források az alábbiak lehetnek: • Versenytársak. Figyeljük alaposan a róla érkező kereskedelmi információkat (újságok, tévéreklámok, rádióműsorok stb.). Olvassuk el brosúráit, látogassuk meg weboldalát. Menjünk el vásárokra, termékbemutatókra. Ismerjük meg termékeit. • Vásárlók és szállítók: Lehet, hogy sok mindenről van véleményük. Hallgassuk meg kéréseiket, főleg, ha az nagyon pozitív vagy negatív. • Alkalmazottak. Nem csak mi, hanem dolgozóink is kapcsolatba kerülnek a szállítókkal, vásárlókkal, a helyi közösséggel így értékes információ birtokába juthatnak. • Harmadik felek, kamarák, szövetségek stb. Akár csak a piac tanulmány elkészítésénél, szintézisre és egy végső, összefoglaló jelentésre szükség van, még akkor is, ha magunk készítjük el a versenyelemzést. A szintézisnek javaslatokhoz kell vezetnie.

5.3. Gyakorlatok




6. FEJEZET: FINANSZÍROZÁS Bevezetés 6.1. Pénzügyi terv 6.1.1. Tartós szükségletek 6.1.2. A működő tőke és a működő tőke-szükséglet 6.1.3. Pénzügyi források 6.2. Megoldások a tőkeszükségletre 6.2.1. Személyi kölcsön 6.2.2. Befektetők 6.2.3. Pénzügyi segítség 6.2.4. Hitelek 6.3. Forgalom elszámolás 6.4. Értékpapír terv 6.5. Fedezeti pont

Bevezetés A piacelemzés elkészítése közben gyűjtött információ segít a vállalkozónak abban, hogy pontosan meghatározza az értékesíteni kívánt terméket, szolgáltatást illetve ezek árszintjét, azért hogy előrevetíthesse a forgalom nagyságát és a jövedelmet. A termék-előállítás jellemzőit és a vállalkozás minden feladatát ismerjük már, a vevők és szállítók futamideje szintén ismert. Ezen információk alapján a vállalkozás minden feladatát részletesen át kell gondolni és értékelni: a beszerzéseket, a termelést, az ügyviteli folyamatokat, a marketing tevékenységet… ezeket az egymástól eltérő feladatokat célszerű táblázatban összefoglalni. Mindegyik feladat esetén fel kell tenni azt a kérdést, hogy hogyan, mivel, ki, mikor és mennyiért fogja elvégezni. Ez a táblázat segíthet a pénzügyi előrejelzés elkészítésében. A pénzügyi előrejelzést a piacelemzés alapján készítik. Fontos, hogy minden pénzügyi dokumentum elkészítésekor legalább három hipotézist vizsgáljunk meg: egy realistát, egy optimistát és egy pesszimista változatot. Az előrejelzés (forecast) tartalmaz egy pénzügyi tervet, mely megmutatja, hogy hogyan pótolhatjuk ki a hiányzó tőkét, egy tervezett eredmény-kimutatást, likviditási tervet a kiadások és bevételek bemutatására, illetve egy fedezeti pont elemzést.

6.1. Pénzügyi terv A piacelemzés lehetővé teszi a vállalkozás tartós finanszírozási igényeinek meghatározását, illetve annak előrejelzését, hogy hogyan, mikor fognak azok felmerülni. Kétféle szükséglet létezik: a beruházások és azok a permanens tőkeszükségletek, melyek a vállalkozás működésének biztosítása végett merülnek fel. Ezeket hívjuk „működő-tőke szükségleteknek”. Ezeket a szükségleteket össze kell mérni a tartós forrásokkal, hogy lássuk, vajon rendelkezünk-e elég forrással. Ezt megtehetjük egy olyan táblázat segítségével, amelynek bal oldalán a tartós szükségletek, jobb oldalán a tartós források szerepelnek. 63 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Tartós eszközök Befektetett eszközök • Immateriális javak • Tárgyi eszközök • Pénzügyi eszközök

Tartós források Saját tőke Folyószámla Támogatások Közép-/hosszú távú hitelek

Működő-tőke szükséglet Összesen

Összesen

Egy induló terv és egy három évre vonatkozó pénzügyi terv elkészítése javasolt. 6.1.1. Tartós szükségletek (eszközök) A beruházási ciklushoz kapcsolódó tartós szükségletek Az immateriális javak • Az alapítás-indulás költségei, melyek magukba foglalják a jogi tanácsadás költségeit, kezdetei reklámkampány költségeit, regisztrációs díjakat stb. Ezek a vállalkozás alapításához és elindításához kapcsolódó költségek. • Minták, licenszek melyeket a vállalkozás tevékenysége végzéséhez birtokol. • Bérleti jog • Vásárolt goodwill értéke Tárgyi eszközök, melyek a vállalkozás működtetéséhez szükségesek • Telek, épületek, gépek, berendezések, bútorzat, szállítóeszközök A működési ciklushoz kötődő tartós szükségletek A vállalkozás nyersanyagokat vásárol és megváltoztatja azokat, hogy hozzáadott értéket termeljen, mely eladható. A vállalkozás működtetéséhez szükség lesz egy minimális készletmennyiségre. A készlet finanszírozása tartós szükségletet támaszt. A vállalkozás vevői számára időt hagy a fizetésre. Ez egy úgynevezett többletszükséglet. Ugyanakkor szállítóit nem azonnal fizeti ki. Ezt az előnyt le kell vonni a finanszírozási szükségletekből. Ezek az elemek részét képezik a vállalkozás kötelezettségeinek vagy forgóeszközeinek. A működő tőkeszükséglet tartalmazza a működési ciklusban felmerülő tartós finanszírozási szükségleteket. Ezeket a működő tőkéből kell finanszírozni. 6.1.2. A működő tőke és a működő tőke-szükséglet A működő tőke A működő tőke a tartós források és a befektetett eszközök közötti különbözet. Része annak a permanens pénzalapnak, amelyből finanszírozható a működő tőke-szükséglet. Pénzügyi szempontból különösen fontos. Működő tőke = tartós források – befektetett eszközök Ha a működő tőke pozitív, a tartós források fedezik a befektetett eszközöket és a forgóeszközök egy részét. Amennyiben negatív, a rövid lejáratú kötelezettségekből történik meg a befektetett eszközök egy részének finanszírozása. Ez általában pénzügyi problémához vezet. Azonban vannak olyan tevékenységek, amelyek negatív működő tőkével is 64 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



végezhetők: ez jellemzi a nagy szupermarketeket, ahol a készlet forgási sebessége magas, a vevő készpénzzel fizet és a szállítóknak történő kifizetések határideje hosszú. A működő tőke szükséglet A működő tőke szükséglet a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbségeként határozható meg. Működő tőke szükséglet = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek A működő tőke lényeges jelzőszám. Érdekes a működő tőke szükséglettel összehasonlítani. A működő tőkének, az állandó finanszírozásnak, meg kell haladnia a működő tőke szükségletet, amely az állandó igényt jelöli. A kettő közötti különbség határozza meg a cash-flowt. Mikor a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközöket, akkor nem működő tőke szükségletről, hanem működő tőke forrásról beszélhetünk. Ezért is működnek a nagy szupermarketek negatív működő tőkével. Mikor a működő tőke magasabb, mint a tőkeszükséglet, akkor az értékpapírok egyenlege pozitív: Eszközök Befektetett eszközök

Források Tartós források Működő tőke Rövid lejáratú kötelezettségek

Forgóeszközök Értékpapírok Példa: Befektetett eszközök Forgóeszközök Tartós források Rövid lejáratú kötelezettségek

10 000 17 000 15 000 16 000

Kérdés: Mekkora a működő tőke, – tőkeszükséglet illetve az értékpapírok összege? Megoldás: Működő tőke = 15 000 – 10 000 = 5 000 Működő tőke szükséglet = 17 000 – 16 000 = 1 000 Értékpapírok = 5 000 – 1 000 = 4 000 Mikor a működő tőke kevesebb, mint a tőkeszükséglet, a értékpapírok egyenlege negatív. Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök

Források Tartós források Működő tőke Rövid lejáratú kötelezettségek Értékpapírok 65

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Példa: Befektetett eszközök 10 000 Forgóeszközök 21 000 Tartós források 15 000 Rövid lejáratú kötelezettségek 12 000 Kérdés: mekkora a működő tőke? – tőkeszükséglet? Értékpapírok? Megoldás: Működő tőke = 15 000 – 10 000 = 5 000 Működő tőke szükséglet = 21 000 – 12 000 = 9 000 Értékpapírok = 5 000 – 9 000 = - 4 000 Ebben az utóbbi helyzetben, megoldásra váró cash-flow problémák jelentkeznek. Számos megoldási lehetőséget érdemes tanulmányozni: váltó leszámítoltatása banknál faktorálás számlák diszkontálása. A vállalkozás indításakor a működő tőke szükséglet a forgalommal azonos ütemben növekedhet. A működő tőke szükséglet kiszámítása A működő tőke szükséglet nagysága függ a készletektől, a vevők és a szállítók állományától. MTSZ = készletek + vevők - szállítók Más elemek hozzáadásával tovább finomítható a működő tőke szükséglet meghatározása. Figyelembe vehetjük az ÁFÁ-t vagy a szociális költségeket. A forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek között találhatunk olyan elemeket, amelyeket érdemes figyelembe venni. A működő tőke szükséglet kiszámításához, szükséges az átlagkészlet becslése illetve az átlagos vevő és szállítói állomány meghatározása. Az átlagkészlet a termék átfutási idejétől függ: attól az időtől, amennyit a termék „eltölt” a vállalkozásnál. Ez magába foglalja a kiszállítási, gyártási, értékesítési stb. időket. Ha egy évet 360 naposnak tekintünk, ez az idő az alábbi módon számítható (adók nélkül): Átlagkészlet = (éves beszerzés x készletezés napjainak száma) / 360 A vállalkozás hatékony működéséhez szükséges átlagkészlet tartalmazza a kész- és félkész termékeket, a befejezetlen termelést és a nyersanyagokat. A szolgáltató vállalkozások az aktív szerződéseikkel összhangban határozzák meg készletüket. Példa: A vállalkozás alapítója 1 500 000 eurós árbevételre számít. Minden legyártott termék esetében, a nyersanyag költsége a nettó eladási ár 30%-a. Az anyagok átlagosan 35 napig maradnak készleten, a késztermékek pedig átlagosan 20 napig. Az alapító befejezetlen termelését 17 000 euró értékűre becsüli, késztermékeit 30 000 euróra. Számolja ki az átlagkészletet! 66 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Megoldás: Éves anyagbeszerzés: 1 500 000 x 30% = 450 000 euró Átlagos anyagkészlet: (450 000 x 35)/360 = 43 750 euró Átlagkészlet = 43 750 + 17 000 + 30 000 = 90 750 euró A vevő és szállítói állományok adóval együtt kerülnek meghatározásra, mert a számláinkat is adóval együtt fizetjük meg. A vevőállomány az átlagos fizetési határidőhöz tartozó forgalmat jeleníti meg. éves forgalom x átlagos fizetési idő 360 Vevőállomány = Az átlagos fizetési idő Az átlagos fizetési idő kiszámítható a vevők százalékos megoszlása és a számukra megengedett fizetési idő alapján. A szállítók futamidejét azonos módon kell kiszámítani. éves bruttó beszerzés összege x átlagos fizetési idő 360 Szállító-állomány = Az átlagos szállító határidőt a szállítók által minden egyes alkalommal megengedett fizetési határidő alapján határozhatjuk meg. A szállítók futamideje magában foglalja a nyersanyagok és minden más készlet vásárlásának költségeit. Minden költség átlagos fizetési határidejét figyelembe kell vennünk.

Példa a vevőkövetelésekre: Az alapító arra számít, hogy a vásárlók tíz százaléka 30 napon belül fog fizetni, hatvan százalékuk 60 napon belül és további 30 százalékuk 90 napon belül. Mekkora az átlagos vevőkövetelés? Az átlagos vevő futamideje: (10 % x 30) + (60% x 60) + (30% x 90) = 66 nap Számoljunk 19,6%-os általános forgalmi adóval, így az éves forgalom 1,794,000 euró.

1,794,000 x 66 360 Vevőkövetelés = = 218,750 euró

Példa a szállítói tartozásokra: Az alapító arra számít, hogy szállítóinak a következő ütemezés szerint fizet: negyven százalékuknak 30 napon belül, másik negyven százalékuknak 60 napon belül és húsz százalékuknak 90 napon belül. Az átlagos szállítói futamidő: (40 % x 30) + (40% x 60) + (20% x 90) = 54 nap 1,794,000 x 54 360 Szállítói tartozás = = 269,100 euró




6.1.3. Pénzügyi források A tartós források a saját tőkéből, a tartalékokból és a visszaforgatott nyereségből, a kapott támogatásokból, a közép és hosszú távú adósságokból és egy bizonyos mértékig az üzleti partnerek folyószámláiból tevődnek össze. A tartós forrásoknak meg kell haladniuk a tartós eszközöket. Mikor a tartós eszközök állománya nem elégséges, megoldást kell találni a helyzet kiegyensúlyozására. Két megoldás adódik: • Megoldás lehet a tartós eszközök állományának csökkentése, de figyelni kell arra, hogy ne becsüljük alá a működő tőke szükségletet, mert az könnyen cash-flow problémákat okozhat, főleg egy induló vállalkozásnál. Ilyenkor érdemes olyan konstrukciókban gondolkodni, mint a lízing, vagy a faktorálás, diszkontálás, amely csökkentheti a működő tőke szükségletet. • A hiányzó tőke újabb tartós források bevonásával is előteremthető.

6.2. Megoldások a tőkeszükségletre A vállalkozás túlélése a pénzügyi terven múlik, amelyet nagy körültekintéssel kell elkészíteni. A tartós pénzügyi források egyrészt a saját tőkéből, ár- és beruházási támogatásokból, másrészt közép- és hosszú távú hitelekből állnak. Nyilvánvalóan az alapító vállalkozásának jövőjét közép és hosszútávon próbálja elképzelni, hiszen finanszírozási forrásokkal kapcsolatos döntései befolyásolják ezt a jövőképet. Ha például egyedüli tulajdonos kíván maradni vállalkozásában, nem fogja üzletrészeit eladni. A vállalkozás tőkéje az alapító és üzlettársai hozzájárulásaiból tevődik össze. Az alapítónak saját vagyonával is hozzá kell járulnia a tőkéhez, hogy megnyerje a harmadik fél bizalmát. Ugyancsak meg kell finanszíroznia azokat a kiadásokat, amelyeket a bank nem hajlandó kifizetni, mint például a működő tőke szükségletet, immateriális javakat stb. 6.2.1. Személyi kölcsön Sok vállalkozó családtagjaitól és barátaitól kér kölcsön. Egyes nagyvállalkozások kölcsönt nyújtanak azon alkalmazottaiknak, akik saját üzletet akarnak beindítani. Vannak olyan kölcsön konstrukciók, mikor mindenféle garancia nélkül, bizalmi alapon juthatunk a kívánt összeghez. Az ilyen kölcsönök (loan of honor) kamatai általában alacsonyak. Gyakran az új vállalkozások indítását támogató szervezetek kötnek megállapodást a bankokkal az ilyen kölcsönökről, melyek kondíciói igen kedvezők. Segélyek és támogatások is forrásul szolgálhatnak a vállalkozás alapítója számára. Általában az állam vagy a helyi hatóságok rendelkeznek felettük. Alapítványok, szövetségek vagy más szervezetek, amelyek támogatják a cégalapítást, szintén nyújthatnak hitelt.




6.2.2. Befektetők Az alapító felkérheti családtagjait, barátait vagy akár leendő üzleti partnereit, hogy társuljanak be üzletébe. A magánbefektetők általában kisebbségi tulajdont szereznek a vállalkozásokban. Először is a vállalkozásnak részvénytársaságnak kell lennie. Általában, a vállalkozás néhány év múlva visszavásárolja a befektetők részvényeit. A részvényeseket a tőkenyereségből fizetik ki, mikor eladják értékpapírjaikat. A vállalkozásnak biztosítani kell a befektetők számára a kiszállás lehetőségét úgy 3-5 éven belül. Amennyiben a befektetők helyi befektetők, a vállalkozás sokkal jobban előnyt tud kovácsolni szakértelmükből és kapcsolataikból. Egyes befektetőknek etikai, környezeti, szociális és kulturális feltételei vannak, míg másoknak földrajzi vagy a tevékenységgel összefüggő elvárásaik lehetnek. Természetesen találhatunk más befektetői csoportokat is: befektetői klubok, kockázati tőketársaságok, szövetségek stb., amelyek a befektetőket hálózatokba tömörítik. Weboldalak: http://www.cigales.asso.fr, http://www.love-money.org, http://www.businessangels.com, http://www.investessor.fr, http://unicer.asso.fr … 6.2.3. Pénzügyi segítség A segítség több formában érkezhet. Finanszírozás, támogatás vagy akár adókedvezmény formájában. A pénzügyi segélyek bizonyos emberekre vonatkoznak: hátrányos helyzetű emberekre, nőkre, munkanélküliekre, vagy nehéz helyzetben lévő emberekre. De érvényesek lehetnek egyes földrajzi területekre, tevékenységi formákra vagy a forgalmazott termék jellemzőire (innovatív vállalkozások). Szövetségek vagy alapítványok is támogathatják a vállakozások alapítását pályázatok kiírásával. A garancia alapok kezességet vállalnak alapító helyett a bankhitelek igénylésekor. Egyes alapok mindenki számára elérhetők, mások csak bizonyos emberek (nők, fiatal pályakezdők stb.) számára nyújtanak szolgáltatást. Gyakran a bankárok sem ismerik ezeket a szolgáltatásokat, így az alapítónak részletes információkkal kell rendelkeznie tevékenységükről. A támogatások kifizetése gyakran valamilyen feltételhez, eredményhez kapcsolódik: több részletben, több hónapon keresztül kerül sor kifizetésükre. 6.2.4. Hitelek A bankok szerint a vállakozók saját tőkéjének el kell érnie az igényelt hitel összegét. Általában nem nyújtanak több hitelt, mint amennyit az alapító tesz hozzá vállakozásához. A fizikailag megvalósuló beruházásokt finanszírozzák és gyakran kérnek biztosítékot: jelzálogfedezetet, kezességvállalást és letétet. A hitelek futamideje a vásárolt eszközök amortizációs idejével egyezik meg. Vannak olyan bankügynökségek, amelyek ilyen tevékenységekre specializálódtak. Mások helyi szervezetekkel közösen támogatják a vállalatalapítást. Ezért fontos, hogy a bank kiválasztása előtt részletesen tájékozódjunk.




Vannak bankok, amelyek előszeretettel finanszíroznak munkahelyteremtő beruházásokat. Mások kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt nők, fiatalok számára projektjeik megvalósításához. Az üzleti tervnek egyértelműnek kell lennie és meg kell válaszolnia minden olyan kérdést, amelyet a bankár feltehet. A projekt bemutatására(interjú) alaposan fel kell készülni. A terv pénzügyi fejezetét teljes egészében az ellenőrzésünk alatt kell taratni: nem árt, ha készítünk egy változatot kifejezetten a bankár számára.

6.3. Forgalomelszámolás A forgalomelszámolás a piaci tanulmányból összegyűjtött információk eredménye. Minden szcenárióban legalább három évre el kell készíteni: realista, optimista és pesszimista változatban egyaránt. A forgalomelszámolási terv követésével elkerülhető az a hiba, hogy megfeledkezzünk a termékekről és a felmerülő költségekről. Szükség van az amortizáció és a pénzügyi kiadások előrejelzésére is. Az előrejelzésnek nem csupán előrevetített, becsült elemekből kell állnia. Például a bankköltségeknek szintén szerepelniük kell benne. Vannak weboldalak, ahol találhatunk ajánlott forgalomelszámolási terveket (pl.: APCE)

6.4. Értékpapír terv Az előrejelzések a piaci tanulmány információin alapulhatnak (pl.: vevők és szállítók futamideje). A bevételeket és a költségeket havonta újra kell számolni és meg kell határozni az egyenleget. Általában az értékpapír terv táblázatos formában készül el. Az oszlopok az év hónapjait, a sorok a költségeket és a bevételeket tartalmazzák. Általában bruttó összegek szerepelnek a táblázatban. A vevők és szállítók futamidejére vonatkozó információk létfontosságúak az értékpapír terv elkészítésekor, hiszen ezek alapján számítható a cash flow. Az alapítónak biztosnak kell lennie abban, hogy mindig képes lesz kifizetnie adósságait. Előfordulhat, hogy elemzését a kifizetései újratervezésével pontosítsa. Már a vállalkozás alapításakor kell javaslatot tennie az esetleges cash-flow problémák megoldására. Nagyon sok vállalkozás cash-flow problémák miatt szűnik meg.

6.5. Fedezeti pont A fedezeti pont (break even point, BEV) az a minimális bevétel, ahol a vállalkozás éppen nem veszteséges. A fedezeti pont azt az időpontot jelöli, mikor a vállalkozás eléri a nullszaldós állapotot (a fedezetet). A fedezet kiszámításhoz meg kell különböztetnünk: • Változó költségeket, amelyek az értékesítéstől függően változnak, • Fix költségeket, amelyeket akkor is meg kell fizetni, ha nincs bevétel. 70 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A fedezetet akkor éri el a vállakozás, ha a nyereség éppen nulla. A forgalom (T, turnover) és a változó költségek (VC, variable costs) közötti különbség az úgynevezett fedezeti összeg.(VCM, margin on variable costs): T – VC = VCM Az eredmény (R, result) a forgalom és a változó illetve fix költségek (FC, fixed costs) különbözete: R = T – VC – FC Az eredmény nulla, ha a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel: R = 0 , ha VCM = FC A fedezet (BE, break even) több módon is számolható:

BE =

1.

T x FC VCM

rate of VCM =

2.

VCM T

BE =

FC rate of VCM

T = turnover VC = variable cost FC = fixed cost VCM = variable cost margin A fedezeti pont kiszámítása (BEP, break-even point): BEP =

365 days x BE T

6.6. Gyakorlatok




7. FEJEZET: ÜZLETI TERV – ÜZLETI TERVEZÉS 7.1. A tervezés általános kérdései 7.2. A tervezés fajtái, a vállalkozások tervezési rendszere 7.3. A tervezés információi 7.4. Az üzleti terv összeállítása 7.4.1. Az üzleti terv szükségessége, az üzleti tervezés gyakorlatának kialakulása 7.4.2. Az üzleti tervvel szemben támasztott fontosabb követelmények 7.4.3. Induló vállalkozás üzleti terve, ajánlott tervstruktúra 7.4.4. Az üzleti terv tartalma, fejezetei 7.4.4.1. Bevezető oldal és tartalomjegyzék 7.4.4.2. Vezetői összefoglaló 7.4.4.3. Iparágelemzés 7.4.4.4. Vállalkozás bemutatása 7.4.4.5. Marketingterv 7.4.4.6. Működési terv 7.4.4.7. Szervezeti terv 7.4.4.8. Kockázatbecslés 7.4.4.9. Pénzügyi terv 7.4.4.10. Függelék

7.1. A tervezés általános kérdései A tervezés szerves része minden tudatos emberi cselekvésnek. Tudatunkban felépítjük cselekvéseink előképeit, keressük a lehetséges lépések legjobb kombinációját. Ebben az értelemben a gazdálkodás, majd a gazdálkodó szervezetek első megjelenése óta jelen van a tervezési funkció is, kezdetben informális (azaz gondolati síkon megvalósuló), később formális jelleggel. A tervezésnek nincs egységes, általánosan elterjedt, elfogadott fogalma, ugyanakkor van egy olyan jellemzője, amely a tervezés bármely területére, feladatára és fajtájára igaz, mégpedig az, hogy a jövőre vonatkozó tevékenységet jelent, a jövő megismerésére, befolyásolására irányul. Ebből adódóan a tervezés röviden jövőalakítást jelent, amennyiben a vállalkozás működéséhez a jövőre vonatkozóan konkrét – többé-kevésbé pontos – célokat fogalmaz meg, és e célok eléréséhez gazdálkodási lépéseket, megoldásokat (akciókat) rendel. A tervezés olyan eljárást jelent, amelynek segítségével meghatározzák és megszervezik a vállalkozás legfontosabb feladatait • egyrészt azért, hogy rövidtávon biztosítsák a működés hatékonyságát, • másrészt pedig azért, hogy hosszú távon is legyen a vállalkozás. A tervezés a számára világos célt és irányt szab, valamint lehetővé teszi, hogy a szervezeten belül a tevékenységek jobb koordinációja alakuljon ki, valamint lehetővé teszi (megalapozza) a vállalati erőforrások felhasználásának optimalizálását. A vállalati tervezés nem csak a nagyvállalatok sajátja, a gyakorlat azt igazolja, hogy a céltudatos, kiegyensúlyozott vállalati működést kisvállalkozások esetén is jól megalapozza a 72 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



tervezési tevékenység, a különböző részletezettségű és időtávú tervek összeállítása. Ezen túlmenően minden vállalkozás (így a kisvállalkozás) megalapításakor alapvető feladat a leendő vállalkozás céljainak, funkcióinak, az ezekből adódó feladatainak, működési körülményeinek előzetes végiggondolása. Mindez a vállalat alapításkori tervében, üzleti tervében jelenhet meg.

7.2. A tervezés fajtái, a vállalkozások tervezési rendszere A vállalati gyakorlatban többféle terv készülhet. A vállalati tervezést elsősorban annak céljából adódóan többféle módon lehet csoportosítani, így többek között megkülönböztethető a terv (tervezés) • írásba foglaltsága, • időhorizontja, • a tervezett változások mértéke szerint és • a vállalkozás életciklusának megfelelően. Az írásba foglaltság szerint beszélhetünk • informális tervezésről, amelynek során a vállalkozás terve csak a tulajdonosok vagy a vezetők fejében léteznek, azaz a tervezés csak gondolati síkon valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a tervet nem rögzítik írásban, amely azonban – különösen vállalatalapításkor, amikor nagyon sok, a leendő vállalkozás működésére vonatkozó tényezőt kell meghatározni – nem elégséges. • formális tervezésről, amely a tervek írásban történő kidolgozását és rögzítését jelenti. Ha egy vállalkozás egészére, annak működésérére (és nem csak egy-egy gazdasági eseményre vagy gazdasági döntésre) átfogóan készítenek tervet, akkor az szükségszerűen részleten kidolgozott, írásos tervet kell, hogy jelentsen. Amennyiben az írásba foglaltság nem valósul meg, úgy a vállalati célok, a működési elképzelések jelentősen torzulhatnak, az egyértelmű céltudatosság sérülhet. A tervezés időtávja alapján megkülönböztethetünk • rövid távú, azaz jellemzően egy évnél rövidebb időszakra készülő terveket, • középtávú, vagyis általában 2-4 éves időhorizontú terveket és • hosszú távú terveket, amelyek legtöbbször öt, vagy annál hosszabb időszakra szóló tervelképzelések. A tervezett változások mértéke szerint elkülöníthető • a stratégiai terv, amelynek keretében hosszabb időszakra tervezik meg a vállalkozás fejlődésének meghatározó szempontjait. A stratégia olyan hosszú távú komplex és konzisztens koncepció, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás felkészüljön a jövő várható eseményeire, és kijelöli azt az irányt és utat, amelyen haladva fenntartható és fejleszthető a vállalkozás. • az akció- és taktikai tervezés. Az akciótervezés szorosan a stratégiához kapcsolódik, az akcióterv egy-egy stratégiai koncepció konkrét megvalósítását tartalmazza. Taktikai szinten készül egy vállalkozás üzleti terve, amely jellemzően – a stratégia alapján – középtávra határozza meg a vállalkozás céljait és eredményelvárásait. 73 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



•

az operatív tervezés, amely az éves vagy rövidebb időszakra vonatkozó tervek összeállítását jelenti, a mindennapos gazdálkodás kialakításával alapozza meg a vállalkozás működését (kevésszámú kisebb változások meghatározásával).

A vállalkozás életciklusához kapcsolódóan a terv lehet • alapítói terv, • működési terv, • válságterv, felszámolási terv. Mindezek összessége, együttes megjelenése jelenti egy vállalkozás tervezési rendszerét, amelyben a stratéga meghatározza az üzleti terv és az operatív tervek tartalmát, a rövidebb távra szóló részletesebb és konkrétabb tervek összeállításának szempontjait.

7.3. A tervezés információi A tervezés információ igényes tevékenység. A vállalkozás – és így a tervezés – szempontjából megkülönböztethetünk külső és belső információkat. Külső információk lehetnek többek között: • piaci információk (például kereslet, vevők, piaci árak, piaci részesedések, konkurencia), • pénzpiaci információk (például kamatpolitika, hitellehetőségek, pénzügypiacok, befektetési lehetőségek és hozamok), • regionális információk (például helyi adók, munkaerő-piaci helyzet, infrastruktúra, pályázati lehetőségek), • makrogazdasági információk (jogszabályok, gazdaságpolitika, pályázati lehetőségek). Belső információk közé tartozhat: • az értékesítésre és termelésre vonatkozó adatok, elképzelések (például termékekre, termékfejlesztésre vonatkozó ötletek, elképzelések, értékesítés és értékesítési forma), • technológiai ismeretek (például alkalmazandó technológiák, teljesítőképesség, műszaki megoldások), • az emberi erőforrásokra vonatkozó információk (például alkalmazottak, szakmai tudás, tapasztalat, szakértelem, képességek), • vagyoni, pénzügyi és jövedelmi elvárások.

7.4. Az üzleti terv összeállítása 7.4.1. Az üzleti terv szükségessége, az üzleti tervezés gyakorlatának kialakulása Az üzleti terv a vállalkozás rövid és középtávra (általában három évre) vonatkozó elképzelései, céljai és eredményelvárásai, valamint a valós lehetőségei és adottságai közötti összhang kialakításának eszköze. Kijelöli az azonnali teendőket és azokat a célokat, amelyeket középtávon kell szem előtt tartani.




Ebből adódóan az üzleti terv • a vállalkozás környezetének és belső helyzetének reális felmérése alapján tartalmazza a vállalkozás üzleti céljait, • bemutatja a célok elérésének tervezett módjait, • ismerteti az igénybe veendő külső és belső erőforrásokat és demonstrálja felhasználásuk várható eredményeit. Az üzleti terv készítésének szükségessége először a vállalkozások finanszírozásának, külső finanszírozási források megszerzésének kapcsán alakult ki. A bankok, amelyekhez egy-egy vállalkozás benyújtotta a gazdálkodásához kapcsolódó hiteligényét, azzal is csökkenteni kívánták kockázataikat, hogy a tényleges gazdálkodási adatok mellett a tervezett működést és főleg annak pénzügyi oldalát is ismerni akarták. Számításokkal alátámasztott módon megkövetelték annak bemutatását, hogy a vállalkozás a jövőben fizetőképes lesz, és biztosítani tudja majd a hitelek törlesztését, visszafizetését, a kamatfizetési kötelezettségük teljesítését. Így a hitelkérelmek benyújtásakor a vállalkozásnak a működési tervre alapozott pénzügyi tervet kellett készítenie reálisan áttekinthető, tervezhető (évnél hosszabb) időtávra. Az üzleti terv készítésének igénye tehát a vállalkozás külső környezetében jelent meg, s ma már elfogadott eszköze a vállalkozás megismertetésének. Üzleti tervet készít a vállalkozás • hiteligénylés kapcsán a hitelintézetek számára, • a potenciális befektetők meggyőzése érdekében, sőt • egyes esetekben kiemelt üzleti partnerei részére. A középtávú tervezés azonban nemcsak a külső olvasók számára lényeges. Az üzleti terv készítése a vállalkozás számára is fontos. Elősegíti, támogatja a tulajdonosi és vezetői döntéseket, lehetővé teszi a gazdasági események és célok összehangolását. Ezért ma már legalább olyan követelményt jelent az üzleti terv készítése a kiegyensúlyozott, átgondolt gazdálkodás érdekében a vállalkozáson belül, mint ahogy elengedhetetlen feltétele a hiteligénylésnek vagy a potenciális befektető meggyőzésekor. Különösen igaz ez induló vállalkozások esetén. Az egyik legnagyobb döntés pont arra irányul, hogy létrehozzanak-e egy vállalkozást, életképes-e az az ötlet, tevékenység, amelynek kapcsán a leendő tulajdonos vagy tulajdonosok érdemesnek tartják a – mindenféleképpen kockázattal járó – befektetést. Az üzleti terv az egyik leghatékonyabb eszköze annak, hogy a vállalkozó áttekintse – gyakorlatilag megvizsgálja – a lehetséges vállalkozás működését, külső környezetét, az ezekből származó előnyöket és hátrányokat, lehetőségeket és veszélyeket, a tervezett tevékenység eredményességét, és mindezek alapján befektetésének megtérülését, jövedelmezőségét. A jellemzően három éves, de mindenképpen egy évnél hosszabb időtávra való tervezés kikényszeríti a vállalkozó alapos felkészülését a vállalkozás indítására, megalapozza a vállalkozás létrehozásának indokoltságát. 7.4.2. Az üzleti tervvel szemben támasztott fontosabb követelmények Az üzleti tervet úgy kell összeállítani, hogy a tervekkel szembeni fontos követelmények érvényesüljenek. Ilyen a tervvel, tervezéssel szembeni követelmények lehetnek a következők: • hatékonyan segítse a vállalkozás vezetését, • a vállalkozás (leendő vállalkozás) működése belső összefüggéseinek és külső környezetének mélyreható ismeretén, valamint azok várható változásának elemzésén alapuljon, 75 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



• • • • • •

ösztönző, de elérhető, illetve megvalósítható célokat határozzon meg, a vállalkozás működésének olyan keretéül szolgáljon, amely tájékoztatja a vezetőket és beosztottakat egyaránt a vállalkozás célkitűzéseiről és azok megvalósításához szükséges intézkedésekről, és elősegítse, hogy az erőfeszítések egy irányba hassanak, legyen konzisztens, azaz a terv ne tartalmazzon ellentmondásokat, legyen világos, könnyen áttekinthető és érthető, vonzerőt jelentsen esetleges befektetőknek vagy vállalkozási partnereknek, megfeleljen hitelkérelem esetén a hitelintézet követelményeinek.

Az üzleti terv kialakítása kapcsán jellemzően kétféle megoldás terjedt el. Az időszakok szerinti tervezés során. az üzleti terv készülhet azonos részletezettséggel a tervidőszak mindhárom évére, de összeállítható úgy is, hogy az első évet érintő elképzeléseket részleteiben meghatározva (esetleg havi, negyedéves bontásban), az ezt követő két évre pedig éves szinten terveznek, elsősorban becslésekre alapozva. Bármelyik megközelítést választja a tervező, az üzleti terv tartalmát tekintve választ kell, hogy adjon legalább arra, hogy • az üzleti terv összeállításakor milyen a vállalkozás helyzete, azaz mi a tervidőszak kiindulópontja, • milyen lehetőségekkel és adottságokkal rendelkezik a vállalkozás, • a tervezett időtávon belül mit és miért akar elérni, • milyen eredményeket vár el a vállalkozás a tervben foglaltak megvalósulásától, • milyen eszközökkel és források igénybevételével, milyen módon kívánja célkitűzéseit elérni.




7.4.3. Induló vállalkozás üzleti terve, ajánlott tervstruktúra Az alapításkori terv sajátossága, hogy a tervező nem rendelkezik a működésre, gazdálkodásra vonatkozó múltbeli, illetve a jelenre vonatkozó ismeretekkel, tapasztalatokkal és ezeknek megfelelő adatokkal. A terv készítése sokkal inkább a – vállalkozás szempontjából – külsőnek tekinthető információkra, valamint az alapítók ötleteire, lehetőségeire épül. Kiemelt jelentőségű az ötletek egyediségének, sajátosságainak kidomborítása, azok részletezése. Az alapításkor készítendő üzleti terv vitathatatlan előnye, hogy rákényszeríti a vállalkozót az ötleteinek végiggondolására, kidolgozására, realitásának és megvalósíthatóságának vizsgálatára és értékelésére. Mindez csökkenti a vállalkozás sikertelenségének kockázatát. Az üzleti terv elkészítéséhez nincs egységesen, általánosan elfogadott séma, a vállalkozás jellemzőitől, a terv készítésének céljától függően különböző tagolásban, eltérő fejezetek és alfejezetek kialakításával kerül összeállításra egy-egy terv. Ugyanakkor egyes üzleti terv formátumok hasonlóak abban, hogy többnyire ugyanazokat az információkat kell tartalmazniuk (csak más-más elrendezésben, részletezettséggel). A következőkben áttekintünk egy lehetséges üzleti tervet, annak felépítését és fejezeteinek fontosabb tartalmi elemeit. Az üzleti terv felépítése: 1. Bevezető oldal és tartalomjegyzék 2. Vezetői összefoglaló 3. Iparágelemzés 4. Vállalkozás bemutatása 5. Marketingterv 6. Működési terv 7. Szervezeti terv 8. Kockázatbecslés 9. Pénzügyi terv 10. Függelék 7.4.4. Az üzleti terv tartalma, fejezetei 7.4.4.1. Bevezető oldal Az első oldal – gyakran a terv borító lapja – a tervet készítő vállalkozás azonosító adatait tartalmazza, valamint meg szokás jelölni a gazdálkodás területét, a működési, illetve a főbb tevékenységi köröket. Érdemes rögtön itt, az első oldalon rögzíteni – különösen külső felhasználóknak készített terv esetén – a finanszírozási igényt, a vállalkozás tőke- vagy hiteligényét. A terv tartalma szempontjából fontos lehet a terv kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása (például a terv bizalmas kezelése). A bevezető oldal tehát tartalmazhatja a következőket: • a vállalkozás neve, címe, telefonszáma, • a vállalkozó(k) neve, címe, telefonszáma, • a vállalkozás jellege, működési köre, • a vállalkozás tőke, hitel és működési pénzigénye, • a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása.




Mindezeken túl érdemes tartalomjegyzéket készíteni és azt a terv elejére helyezni. 7.4.4.2. Vezetői összefoglaló Az összefoglaló fejezet a meggyőzés, illetve a terv tartalmáról történő tájékoztatás eszköze. A külső olvasók (potenciális befektetők, hitelt nyújtók, tulajdonosok) számára itt kell bemutatni röviden a terv főbb pontjait, rámutatva arra, hogy miért számíthat sikerre a vállalkozás. Az összefoglalónak nem célja a tervezett összefüggések részletes bemutatása (ezeket a terv további fejezetei amúgy is tartalmazzák), elkészítésénél a gyors áttekinthetőségre kell törekedni. Kerülni kell az összetettebb, bonyolultabb (főleg számszaki) levezetéseket. Annak érdekében, hogy ez a fejezet konzisztens legyen a terv egészével – azaz valóban összefoglalása legyen – célszerű a terv kidolgozása után összeállítani. 7.4.4.3. Iparágelemzés – háttérelemzés A gazdálkodás hátterének bemutatása során érdemes kitérni • az adott iparág kilátásaira, jellemzésére (például az iparág mérete, földrajzi határai), az iparág fejlődésére, növekedésére, a fejlődés dinamikájára, • a piac szegmentálására (például az eladók száma, azok relatív nagysága, a vezető pozícióban lévő eladók azonosítása), • az iparágon belüli új termékek és várható fejlesztések áttekintésére, az innovációs hajlandóság értékelésére, • a gyártó és végső felhasználó közötti forgalmazás sajátosságaira, • az iparágba való be- és kilépés nehézségeire, amelynek értékelése nemcsak újonnan alakuló vállalkozásnál lényeges, hiszen a meglévő vállalkozás új versenytársai megjelenésének lehetősége is fontos szempont a jövőre vonatkozóan, • az iparágon belüli együttműködések, kooperációs lehetőségek bemutatására, • az iparágra vonatkozó regionális (például önkormányzati szintű), minisztériumi vagy kormányzati szinten készített előrejelzésekre és döntésekre (például támogatások, pályázatok), • az adott iparág más iparágakkal való összehasonlító elemzésére. 7.4.4.4. A vállalkozás bemutatása Az üzleti terv elengedhetetlen része a vállalkozás részletes leírása, ha az induló vállalkozás saját magának készíti a tervet, hiszen ez teszi lehetővé a vállalkozó számára az üzlet nagyságának, tevékenységi körének végiggondolását, megállapítását. A vállalkozás részletes jellemzése során – többek között – ismertetni kell • a vállalkozás (számszerűsíthető és nem számszerűsíthető) céljait, • az előállítandó, illetve forgalmazandó termékeket, szolgáltatásokat a fogyasztó szemszögéből, • a termékek, szolgáltatások gazdaságosságát (ajánlati árak, önköltségek, fedezetek stb.), • a tervezett termékfejlesztéseket, a befejezéshez, teszteléshez és bevezetéshez szükséges időt, a meglévő szabadalmakat, jogvédelmet, a termékcsalád szélesítésének lehetőségeit, a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, 78 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



• • • •

a vállalkozás helyszínét, méretét, a tevékenység berendezés, felszerelés igényét, a működéshez szükséges szakmai ismereteket, az alkalmazottak képessége iránti igényt, a vállalkozó személyi adatait, iskolai végzettségét, különleges képességeit, már működő vállalkozás esetén annak múltját, történetét, induló vállalkozás esetén a vállalkozó korábbi tapasztalatait, szakmai sikereit.

A fejezetet úgy kell összeállítani, hogy egyértelműen kiderüljön, miért lesz sikeres a vállalkozás. 7.4.4.5. Marketingterv A marketing terv az üzleti terv egyik alapvető fejezete. Az előző tervfejezetekhez képest, amelyek jobbára szövegesek, itt már a célok konkrét számok formájában is szerepelnek. A marketing terv fő tényezői: • a termék (és/vagy szolgáltatás), • az eladási ár, • az értékesítés módja és • az értékesítés ösztönzés. A terv középpontjában a fogyasztó áll. A terv legfontosabb feladata, hogy meghatározza, hogyan fog a vállalkozás alkalmazkodni a fogyasztó igényeihez, hogyan tudja a vevői igényeket kielégíteni, hogyan oldja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó az általa kínált termékeket válassza. A marketing terv összeállítása során érdemes foglalkozni legalább • a piaci trendek, a fogyasztói igények felmérésével, a versenytársak piaci reakcióinak vizsgálatával, • a felhasználók, fogyasztók körével (kitől, mennyit vásárolnak), • a piaci árváltozások értékelésével (ki kezdeményezte, milyen reakciókat váltott ki az árváltozás), • annak vizsgálatával, hogy hogyan reagál a piac a versenyző termékekre, • a versenytársakkal, felmérve azok előnyeit és hátrányait, erős és gyenge pontjait, jellemzőit, • a konkurenciával való összehasonlítással (image, elhelyezkedés, termékek, szolgáltatások, árak, reklám, eladási módszerek), • az értékesítendő termékekkel, árucikkekkel, szolgáltatásokkal, a várható évi eladási volumennel, • az értékesítési csatornákkal, működésük értékelésével, • a vállalkozás árstratégiájával, az árak megállapításának módszereivel, az árengedmények lehetőségeivel, • az alkalmazott, illetve alkalmazandó eladási módszerekkel, • a versenyképesség javítása érdekében tervezett módszerekkel (például csomagolás javítása, új forgalmazó keresése), • a vásárlói szolgáltatásokkal, • a vállalkozás kommunikációs stratégiájával.




A marketing terv – az előzőeken túlmenően – gyakran az értékesítési tervet is magában foglalja, amely az értékesítés nettó árbevételének meghatározását is jelenti (tekintettel arra, hogy mind az értékesítési volumenek, mind pedig az eladási árak megjelennek a tervfejezetben). 7.4.4.6. Működési terv Ez a fejezet a vállalkozás működésének, tevékenységének részletes bemutatására irányul. A terv ezen része fontos magának a vállalkozásnak (induló vállalkozásnak) is, mert így lehetősége van arra, hogy előzetesen felmérje, áttekintse a tevékenységgel kapcsolatos – potenciális – problémákat, a tevékenység feltételeit, és ezek alapján megfelelően felkészüljön a tervidőszak gazdálkodására. Termelő-szolgáltató vállalkozások esetén a működési tervnek tartalmaznia kell legalább • a termelés volumenét, • a termelés, szolgáltatás alkalmazott, illetve alkalmazandó módszereit, a termékek előállításának, a szolgáltatás végrehajtásának technológiáját (attól függően részletezve, hogy mennyire szükséges ez a terv értékelése szempontjából), • a tevékenységhez szükséges gépeket, berendezéseket, a tervezett kapacitást és annak kihasználását, • a termelésben, a szolgáltatások teljesítésében foglalkoztatott munkaerőt, annak teljesítőképességét, • a tevékenység anyagszükségletét, az anyagbeszerzést, a fontosabb nyersanyagok szállítóit, a beszállítók kiválasztásának főbb szempontjait, • a jövőbeni további munkaeszköz-szükségletet, • a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, kialakult programokat, • a tevékenységhez esetlegesen kapcsolódó alvállalkozói kör bemutatását (az alvállalkozók felsorolását a feladatok szerint), • az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer leírását, a minőségbiztosítás tervezett változtatásait és ezek várható hatását a minőségre. Az előzőeken túl ebben a fejezetben jelennek meg a gyártási költségek (elsősorban a tervezett erőforrások, illetve azok tervezett felhasználása kapcsán). Itt célszerű foglalkozni az előállítási költségek tartalmával, a lényeges termékek önköltségének meghatározásával (szem előtt tartva a terv konzisztenciáját a marketing tervben alkalmazott árképzési módszerekkel, tervezett árakkal kapcsolatban). Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kereskedelmi tervében elsősorban az áruforgalmi tevékenység két elemével (a harmadik, az értékesítés terve a marketing tervben kapott helyet) • az árubeszerzés és • a készletgazdálkodás témakörével, valamint a kereskedelmi folyamatok erőforrás-szükségletével szükséges foglalkozni. Ezek kapcsán a tervnek ki kell térnie • az áruk beszerzésének módjára, ütemességére, • a beszerzési forrásokra, azok kiválasztásának szempontjaira, 80 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



• • • • • •

a szükséges készletnagyságokra, a készletezés speciális szempontjaira (az áruk sajátosságainak megfelelően), az áruk csomagolására, a rendelések programozásának módjára, az alkalmazásra kerülő szállítórendszerekre, az értékesítés ütemességére, jellemző tendenciáira, a szezonalitás, idényszerűség kérdéseire, a tevékenység eszközigényére és emberi erőforrás-szükségletének meghatározására.

A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó költségek tervezése is megjelenhet ebben a fejezetben. Nagyságrendjéből adódóan az eladott áruk beszerzési értéke lesz a meghatározó, de érdemes a készletezés költségeivel és a munkaerővel kapcsolatos költségekkel is foglalkozni. 7.4.4.7. Szervezeti terv A szervezeti terv a vállalkozás működése kereteinek kialakítására, illetve bemutatására szolgál. Itt kell a vállalkozás szervezeti leírását, a szervezeti struktúrát bemutatni, illetve újonnan alakuló vállalkozás esetén végiggondolni és megtervezni. Fontos szempont lehet a vezetők szerepköre, felelősségi területei, szakmai ismeretei, amelyek egyben biztosítékot is jelenthetnek a megfelelő döntések, a működés folyamatának fenntartása szempontjából. 7.4.4.8. Kockázatbecslés Minden vállalkozásnak szembe kell néznie a lehetséges veszélyekkel, kockázatokkal, tekintettel arra, hogy egy adott iparágban és versenyhelyzetben működik. Éppen ezért a tervezés során számba kell venni a vállalkozás lehetséges kockázatait, a gazdálkodás veszélyeit, gyenge pontjait – még akkor is, ha a terv készítője szerint ezek konkrét veszélyt nem jelentenek a jövőre vonatkozóan. Ezeket és hogy miért nem lesznek kockázati tényezők mindenképpen le kell írni, hiszen ezek bemutatása lényeges meggyőző eleme lehet a tervnek. Kockázati forrásokat jelenthetnek például:3 • a vásárlói szokások, a kereslet megváltozása, • a versenytársak piaci reakciói, új versenytárs megjelenése, a meglévő konkurencia erősödése, • a piaci recesszió, • új technológiák és termékek (konstrukciók) megjelenése, • az üzleti partnerek gazdálkodási nehézségei (pl. vevők fizetési problémái, piacvesztése), • a pénzügyi befektetések bizonytalansága, • a vállalkozás vezetésének, munkatársainak gyengeségei, • a tulajdonosok és vezetők közötti ellentétek, • a jogszabályi feltételek változása.

3

Dr. Bocsó Klára – Kresalek Péter – dr. Pálfalvi Sarolta – Sándor Lászlóné: Tervezés-üzleti tervezés. PSzF, Budapest, 1999. Fsz.: 001. 110. o. alapján.




7.4.4.9. Pénzügyi terv Az üzleti terv jellemzően szöveges, gyakran leíró, elemző fejezetei mellett fontos a jövőbeni gazdálkodási elképzelések pénzügyi-gazdasági szempontú bemutatása. Ennek felel meg a vállalkozások üzleti tervében a pénzügyi terv, amely részben az előző fejezetek számszaki összefoglalóját, részben azok kiegészítését jelenti, pénzügyi oldalról. Ebből adódóan az üzleti terv elengedhetetlen részét képezi a pénzügyi terv, amely – minimálisan – tartalmazza a vállalkozás • jövedelemtervét, • előrejelzett (tervezett) mérlegét, • likviditási tervét, valamint lehetőség szerint a tevékenységhez kapcsolódó fedezeti pont elemzést. Ezeken túlmenően természetesen más pénzügyi információkat rögzítő részei is lehetnek a pénzügyi tervnek, így például a cash flow terv, a várható vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet bemutató elemzések, számított mutatószámok. A pénzügyi terv arról ad képet, hogy a vállalkozás milyen jövedelmet kíván realizálni, a következő (terv) időszakban milyen bevételekkel és költségekkel, ráfordításokkal számol, a – korábbi tervfejezetekben bemutatott – tevékenysége, gazdálkodása kapcsán. Tervezett jövedelmét milyen eszközök felhasználásával kívánja megtermelni, illetve a tervidőszak végén milyen lesz a vagyoni helyzete, eszközeinek összetétele és az ezekhez tartozó forrásállománya. Az üzleti terv ezen része világossá kell tegye, hogy a vállalkozás hogyan kívánja biztosítani likviditását. Különösen lényeges a pénzügyi terv kidolgozása abban az esetben, ha egy vállalkozás újonnan kíván a piacra lépni, mert ez megalapozhatja a finanszírozási források megszerzését. Az üzleti tervben a pénzügyi terv hosszabb időszakra, jellemzően három évre előre tartalmazza a tervezett pénzügyi adatokat, ezzel is bizonyítva, hogy az elképzelések szerint a vállalkozás hosszabb távon is életképes. Jövedelemterv A pénzügyi terv fejezetben mindenekelőtt átfogó értékelést kell adni a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségéről. A kidolgozott pénzügyi információknak ki kell terjedniük a bevételi forrásokra, az értékesítéssel összefüggő költségekre, illetve valamennyi más működési költség és ráfordítás előrejelzésére. Mérlegterv A tervezett mérlegnek tartalmaznia kell az induló vagyoni állapotot (nyitómérleg), a várható állapotot a tervkészítés időszakának végére és az üzleti terv időhorizontjába eső további évek végére vonatkozóan. Likviditási terv Az értékesítés nem feltétlenül jár együtt – legalábbis nem azonnal – pénzmozgással, hiszen a pénzügyi rendezésre jóval később is sor kerülhet. A bevételek és kiadások előrejelzésénél ki kell térni a kezdő pénzkészletre, a jövedelemterv alapján havi bontásban a bevételekre a készpénz befolyás várható idejének figyelembevételével, illetve valamennyi kifizetésre, a felmerülés várható időpontja szerint.




7.4.4.10. Függelék A terv összeállítása során előfordul az, hogy az egyes tervfejezetekben csak hivatkoznak különböző alapadatokra, információkra, felhasznált vagy alkalmazott elemzésekre, dokumentumokra. Ezeket, a terv úgynevezett háttér- vagy forrásanyagait érdemes csatolni az üzleti tervhez. A függelékben az üzleti tervhez mellékelni kell többek között • a különböző piackutatási adatok, információk dokumentációját, • a fontosabb szállítók árajánlatait, • vásárlóktól, forgalmazóktól, alvállalkozóktól kapott lényeges visszajelzéseket, • a tervidőszakra vonatkozó előszerződéseket, szándéknyilatkozatokat, • ha a terv értékelése szempontjából lényeges, a termékek részletes leírását, műszaki specifikációkat, • a vezetők szakmai életrajzát, • a felhasznált publikált elemzések, statisztikai kiadványok stb. vonatkozó részeit vagy az azokra történő pontos hivatkozást.

7.5. Gyakorlatok




MELLÉKLET: ESETTANULMÁNYOK Esettanulmány 1 Összeállította: Dr Ping Zheng Életstílus technológiák: Az otthonok technikai felszerelése franchise segítségével Lifestyle Technologies: Equipping Homes for Technology through Franchising4 (www.lifetech.com) (a 2. fejezethez) Képzeld el ezt: építesz egy új otthont. Mielőtt felteszed a gipszkartont, biztosra akarsz menni, hogy technológiai szempontból mindennel fel legyen szerelve a házad. Jó biztonsági rendszert tervezel, természetes világítást, dolby stereot a szórakozáshoz, Internet hozzáférést és belső telefonvonalat. Legalább három számítógépet szeretnél csatlakoztatni ugyanahhoz a lézer-nyomtatóhoz. Az első számítógép az irodádban, a második a nappaliban, és a harmadik a lányod hálószobájában lesz. Ekkor megkéred az építési vállalkozódat, hogy készítse el a vezetékezést - Ő erre vállat von, és azt mondja, hogy neki ehhez különálló al-csatlakozókat kell bekötnie, majd mindegyik rendszert összeegyeztetni. Persze tudod, hogy ezt sürgősen meg kell oldanod és kiválasztanod, hogy mit hova szeretnél beköttetni, mielőtt befejezik a házat, de ugyanakkor rettegsz tőle, hogy rohangássz a városban és számolgasd a különböző rendszerek árait. Ha azt gondolod, hogy ez az egész nagyon strapás, a LifeStyle Technologies volna az első, ami egyet is ért ezzel. A LifeStyle, a franchise üzletein és vállalati tulajdonban levő boltjain keresztül azért fáradozik az ingatlanfejlesztőkkel és hazai építési vállalkozókkal, hogy az új otthonokban csúcstechnológiával kapcsolatos vezetékezést megtervezze, beszerelje az újonnan épült házakba, ezzel biztosítva egy könnyebb, egy lépéses megoldást a tulajdonosoknak, hogy ne kelljen ezen se aggódniuk. A 2000-ben alapított vállalat, amelynek központja az Észak-Karolinai Charlotte-ban van, egy olyan menedzsmentcsapattal rendelkezik, amely már 40 éves tapasztalattal foglalkozik az alacsonyfeszültségű elektromos rendszerekkel, biztonsági rendszerekkel és műholdas szolgáltatásokkal. A LifeStyle Technologies ötlete azon alapul, hogy egyre több ember szeretné, ha otthonában minden technológiai kényelem meg lenne, de amikor megpróbálja beszerelni a rendszereket, általában szembetalálja magát egy sor problémával. Az új lakóknak, még egy újonnan épített házban sem építik be automatikusan ezeket a technológiákat, mint például a számítógép-hálózatokat, kifinomult biztonsági rendszereket, a surround rendszert, és házi telefonrendszereket, így amikor kész vannak az építkezéssel , szembesülnek azzal, hogy le kell bontani a vakolatot, hogy ezeket is beszereljék a falakba. Ilyenkor a legtöbb háztulajdonos inkább lemond róla. Ráadásul vannak olyanok is, akik 4

Barringer, B. R. and Ireland, R. D. (2006), Entrepreneurship: successfully launching new ventures, New Jersey: Person Education. (chapter 15, p381)




egyszerűen nem tudják, hogy mit kell venni. Még sok helyen nincsen „egy helyen mindent megvehet” központ és sokszor az a probléma, hogy a különböző technikák rendszerei nem egyeztethetők össze egymással. A lakásfejlesztők és építési vállalkozók ugyancsak ugyanezzel a problémával kell, hogy szembenézzenek: nem lehet egységes rendszert kiépíteni. Általában a fejlesztők és építési vállalkozók szeretnének több opciót felajánlani a vevőiknek, de nehéz integrált rendszereket tervezni, és még további alvállalkozókat kell bevonni. A LifeStyle Technologies-t pont emiatt hozták létre, hogy megoldja ezeket a problémákat. A vállalatnál megvan a szaktudás, a kellő üzleti módszerek, és saját szoftverek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háztulajdonosok fel tudják szerelni az otthonaikat a sokféle termékkel egy integrált rendszerben. A vállalat minden mintaboltja egy 2,000 négyzetláb területű bemutatótermet tartalmaz, és egy különálló részt, amelyben az ügyfelek tanácsadóikkal konzultálhatnak. Egy tipikus franchise 3 főbb vevőtípust céloz meg: • Új szerkezetek vevői: Építési vállalkozók és fejlesztők • Átépített otthonok vevői: Építészek, újra tervező- építési vállalkozók, tervezők és tulajdonosok • Kereskedelmi operációkhoz: Ingatlanügynökök, tervezők, építészek, és üzlettulajdonosok. A franchise vállalkozók segítsége érdekében a vállalat több jól ismert építkezési vállalkozóval vette fel a kapcsolatot. Az építési vállalkozók a LifeStyle csomagok részeként elektromos szolgáltatásokat és termékeket ajánlanak fel cserébe, csökkentve a költségeiket, amit azzal érnek el, hogy egy szállítóval dolgoztak. Olyan példákat sorolhatunk fel itt, mint a Toll Brothers, McDonald York, és Parker Lancaster Homes. A vállalatnak egyre több franchise üzlete van. Elsőként főleg technológiai beállítottságú városokban indították el, mint pl. Atlantában. Dallasban, és Raleigh-ban, Észak-Karolinában, ahol most tesztelik a LifeStyle rendszerét. Egy LifeStlye Technologies franchise üzlet beindítása 154,000 és 195,500 dollár közötti költséget jelent, ami tartalmazza a 40,000 dolláros kezdő franchise díjat. A vállalat reméli, hogy a demográfiai jelzőknek megfelelően mozog a piaci kereslet és az az általános fogalom, amit az emberek többsége „okos háztartásnak” hív, végre általánossá válik. Raleigh-t vonzó piacnak találják, mert folyamatosan növekszik, és az Észak-Karolinai Kutató Háromszögön belül helyezkedik el. A vállalat reméli, hogy franchise üzletei többségét, amelyek száma 2004-től 15-re nőtt, a gyorsan növekvő, nagy metropolisokra alapozhatja. A LifeStyle a franchise folyamatos támogatást és tréningeket biztosít tagjainak az üzleti tevékenységekben, értékesítési és árazási technikákban, technikai területeken. A franchise jog vevői használhatják a cég neveit s márkajelzéseit, amelyek gyorsan felismerhetővé válnak az otthon-tervező iparban, mind minőségben mind pedig a vevőszolgálatban.




A franchise bérbevevőknek, reklám/marketing-programokat, nagybani beszerzési árat biztosítanak, segítséget a helyszín kiválasztásában és berendezésében, és időről időre franchise találkozókat szerveznek. Ráadásul, a LifeStyle Technology-hoz csatlakozó franchise tulajdonos csatlakozni tud a nemzeti kapcsolatok hálózatához, amit a vállalat az eladási célszámok és egyéb célok érdekében indított. A LifeStyle Technology a franchise-t használja az üzleti terjeszkedés eszközeként. Technikaigényes vállalat, amely megoldásaiban az otthontulajdonosoknak segít valós szükségleteik kielégítésében. Más vállalatok is követhetik példáját, és a hagyományos utat elhagyva, a franchise formát választhatják; pl. az autójavító üzletek, éttermek, vegyeskereskedések, akik vonzónak találhatják a franchise-t. Kérdések: • Mit gondol: a LifeStyle Technology-nak olyan üzleti koncepciója van, amely alkalmassá teszi a franchise-ra, vagy a franchise nem alkalmas ehhez a vállalathoz? Támassza alá válaszát. • Ha ön egy potenciális franchise bérbevevő lenne, mi tenné az Ön számára vonzóvá a LifeStyle Technology-t? Volnának fenntartásai? Melyek ezek? • Ha a LifeStyle Technology vállalat modellje népszerű lesz, gondolja, hogy a versenytársak hamar reagálnak, és hasonló termékeket kínálnak? Ha így van, melyek a LifeStyle Technology versenyelőnyei? Magyarázza meg válaszát! • Az otthonok kábelezése és technikai berendezése területén kívül mely technikaigényes területek csatlakozhatnak a franchise rendszerekhez?




Esettanulmány 2 Összeállította: SÁNDORNÉ Dr. KRISZT Éva Korlátolt felelősségű társaság alapítása egyszerűsített eljárásban (a 3. fejezethez) Korlátolt felelősségű társaság alapítása egyszerűsített eljárásban A 2006 júliusa óta hatályos 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Cégtörvény) jelentősen leegyszerűsítette a társaságok alapítását. Miután a korlátolt felelősségű társaság tőkeminimumát a szintén 2006 júliusában hatályba lépett 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Társasági törvény) 500 000 forintban határozza meg, anyagilag is könnyebb Kft.-t alapítani, így a betéti és közkereseti társaságok létjogosultsági köre jelentősen szűkült. A cégeljárások során a jogi képviselet kötelező, gyakorlati okok miatt legegyszerűbb ügyvéd igénybe vétele. Ha az alapítók a társaság működési feltételeiben megegyeztek — amiben az ügyvéd is segítséget nyújthat — az ügyvédnek kell a dokumentumokat megszerkesztenie. Ehhez szüksége van legalább az alábbi információkra: - Kik a társaság tagjai? (Természetes személyek esetén azonosításukat személyazonosító okmányaik, szervezetek esetén a regisztrációjukat végző hatóság igazolása szükséges.) Az üzletrészek milyen korlátozásokkal lesznek átruházhatóak? A társaság nyeresége a tagok között milyen módon oszlik meg? - Ki / kik lesznek a társaság ügyvezetői, mennyi időre, több ügyvezető esetén aláírási jogosultságuk önálló vagy együttes? Jogosultak-e a társaság tevékenységi körét módosítani? Cégvezető kinevezhető-e, illetve kik a cégvezetők? - Mi lesz a társaság elnevezése? - Milyen helyszíneken kíván a társaság működni? Mi lesz a központi ügyintézés helyszíne? - Mennyi a társaság alaptőkéje, abból mennyi a készpénz és a természetbeli hozzájárulás, illetve az milyen arányban oszlik meg a tagok között és milyen ütemezésben bocsátják a társaság rendelkezésére? - A tagok kötelezhetőek pótbefizetésre, és ha igen, mik annak a feltételei? - A társaság mivel kíván foglalkozni? - Van-e, ha igen, mi a társaság e-mailcíme? - A társaság milyen időtartamra (határozott vagy határozatlan) jön létre? - A társaságnál működik-e felügyelő bizottság, ha igen, milyen feltételekkel? - A társaság alkalmaz-e könyvvizsgálót, ha igen, milyen feltételekkel? - A társaság közzétételi kötelezettségét milyen módon teljesíti (hivatalos weboldalán vagy a Cégközlönyben)? Ezen adatok ismeretében a társaság bejegyzési iratai elkészíthetőek, de természetesen további feltételeket is rögzíteni lehet. A társaság bejegyzésének leggyorsabb módja az egyszerűsített cégeljárás, ami a cégbíróságra egy munkaórás bejegyzési határidőt ró. Ehhez az szükséges, hogy a társasági szerződés 87 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



(alapszabály) a Cégtörvény mellékletét képező iratminta felhasználásával és pontos betartásával készüljön, illetve a beadvány és annak minden melléklete hiánypótlás nélkül alkalmas legyen a bejegyzésre. Ez a gyakorlatban legalább az alábbi iratok meglétét teszi szükségessé: - Társasági szerződés (Alapító okirat) - Tagjegyzék - A vezető tisztségviselők (cégvezetők, felügyelő bizottsági tagok, könyvelő és kézbesítési megbízottjaik) elfogadó nyilatkozata - A törzstőke rendelkezésre bocsátásának igazolása, amiről ügyvezető is nyilatkozhat - a képviselők aláírásmintája - A bejegyzett ingatlanok használatára feljogosító engedélyek - A jogi képviselő meghatalmazása - A bejegyzési kérelem formanyomtatványa az adózásra vonatkozó adatokkal (Bizonyos esetekben, különösen, ha külföldiek is érintettek a cégalapításban, további iratok csatolása is szükséges.) Rendezni kell továbbá a bejegyzés adminisztratív költségeit, amik az egyszerűsített eljárásban a rendes eljárás költségeinek töredékét képezik, jelenleg 15 000 forint illetékből és 5000 forint közzétételi díjból állnak. Ezeket a költségeket a Magyar Államkincstár számlájára kell átutalni, jóváírásukról a jogi képviselő e-mailben értesül és az e-mail mellékletét képező igazolást a bejegyzési kérelemhez kell csatolni. Maga az utalási-visszaigazolási folyamat kéthárom munkanapot vesz igénybe. Az eljárás során a jogi képviselő meggyőződik a felek személyazonosságáról, illetve a közölt adatok hitelességéről. Ennek megtörténtéért ő felel, a felhasznált iratokat köteles megőrizni. A jogi képviselő elkészíti az aláírandó okiratokat, ide értve a képviselők aláírásmintáját, ami ellentétben a közjegyzői aláírási címpéldánnyal kizárólag a cégeljárásban használható fel. A felek az iratokat az ügyvéd előtt aláírják, azokat ő ellenjegyzi, majd azokról szkennelés útján a jogszabályban meghatározott formátumú digitális másolatot készít, amit ügyvédi minősített elektronikus aláírásával hitelesít felül. Az így elkészített dokumentumokat — kiegészítve a kincstári befizetési igazolásokkal — küldi el e-mailben a cégbíróságnak. Egy technikai ellenőrző szolgálat egy órán belül — általában pár perc múlva — visszaigazolja, hogy a küldemény informatikai szempontból megfelelő-e, azaz érdemben el lehet-e bírálni. Ha az iratok mind informatikai, mind tartalmi szempontból megfelelőek, akkor a cégbíróság a céget egy munkaórán belül bejegyzi, a miről a jogi képviselőnek elektronikus aláírással biztosított e-mail küld.

Esettanulmány 3 Összeállította: Anatoli BEIFERT Üzleti vállalkozások felállításának támogatási programja Németországban Külföldi vállalkozás bejegyzése Németországban és speciális engedélyek Az adókról (a 3. fejezethez)




A német szövetségi kormány és az EU rendelkeznek programmal az üzleti vállalkozások segítésére. Ez főként a kelet-német régióban érvényes. Ez az eset főként kölcsönökben nyilvánul meg, de vannak vissza nem térítendő juttatások is. A kormánykölcsönök kamatlába alacsony, hosszú a lejárati idő, és a türelmi idő is. Szövetségi kormánytámogatás az új üzletembereknek A Szövetségi Kormány a következő támogatási kölcsönöket nyújtja: (Ezeket a KfW Mittelstandsbank kezeli és saját bankon keresztül lehet igényelni) • Kezdő tőke („Startgeld”) • Mikrohitel (“Mikrodarlehen”) • Tanácsadás (“Beratungsförderung”) • Üzleti tőke kezdeti vállalkozásnak (“ERP-Kapital für Gründung”) • Üzleti kölcsön (“Unternehmerkredit”) Munkaügyi Központ által nyújtott támogatás (“Agentur für Arbeit”) a munkanélkülieknek hogy saját vállalkozásba foghassanak: • Áthidaló segély („Überbrückungsgeld”) • Start hitel ("Ich-AG - me-inc. micro-enterprise") • Kezdő segély Hamar adjuk be az igényt Amíg nem vagyunk tisztában, mivel jár a segélyprogram, ne adjunk be igényt. Viszont, mielőtt a programot elindítanánk, be kell nyújtani a kérelmet, mert utólag nem adják meg. Támogatás előfeltétele Igazolni kell, megfelelő szakmai és számviteli ismereti vannak. Kezdő vállalkozások tanácsadói szolgáltatásához járó támogatás A Szövetségi Gazdasági és Export Felügyelet (“Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle, BAFA”) támogatja a vállalkozóknak ill. új vállalkozásoknak adott tanácsadói szolgáltatásokat. További információ: BMWA info-telephone kkv-knak és kezdőknek

Tanács: Kitől mely fázisban? Orientáció

Koncepciófejlesztés

Finanszírozás

Kereskedelmi és Iparkamara


KfW kkv bank

Kézműves Kamara

Kézműves Kamara


Helyi kezdeményezések

Senior expert service

Kézműves Kamara

Vállalkozások támogatási hivatala Helyi kezdeményezések

Bankok 89




Pályázatok

Pályázatok

Országos támogató központok

Kereskedelmi vásárok

Adótanácsadók

Pályázatok

Konferenciák új vállalkozásoknak Jogászok Vállalati tanácsadók Vállalati tanácsadók

Adótanácsadók

Indítás Külföldi vállalkozás bejegyzése Németországban 1. Konzultánsok, adótanácsadók, jogtanácsosok kinevezése 2. A szükséges társasági szerződések, hivatali formaságok előkészítése 3. A vállalat nevének hitelesítése (jegyző, helyi kamara: Industrie- und Handelskammer) 4. Jegyzői hitelesítés 5. Az alapító tőke befizetése a bankszámlára 6. Az illetékes területi bíróság hatáskörében működő cégbíróságnál bejegyeztetni a vállalatot 7. Értesíteni a helyi vállalkozási hivatalt, hogy az üzleti tevékenység elindul, engedélyek beszerzése, pl. gyógyszer, élelmiszer, pénzügy és szállítás területén 8. Adóhatósági bejegyzés 9. A székhely szerinti kereskedelmi kamara értesítése Speciális engedélyek Bizonyos területeken speciális dokumentáció szükséges a munka engedélyezésére. Ezek a dokumentumok szakmák szerint változnak. 1. Személyes megbízhatóság • Erkölcsi bizonyítvány • Központi cégjegyzék kivonata (Gewerbezentralregister) 2. Anyagi feltételek: • Kereskedelmi tevékenység jogossága • Üzleti eszközök/javak megfelelő állapota 3. Szakmai követelmények: • Végzettség igazolása, pl. diploma, bizonyítvány, stb.

Különleges engedélyek Foglalkozás

Személyes felelősség

Anyagi Szakmai követelmények követelmények

Személyszállítás (Taxi, busz)

Igen

Nem3

Aukció

Igen

Nem

Speciális készségek ellenőrzése Nincs 90




• • •

1 Biztonsági őröknek nyilvános területen 2 Átfogó helyi és anyagi követelmények 3 A taxik számának helyi kontrollja

Tipp: A helyi kereskedelmi kamara tudja, milyen dokumentumok szükségesek és azok hol szerezhetők be Megjegyzés: Az előírt végzettségek fedik a minimum követelményeket, pl a gyógyszerészek, orvosok külön vizsga vagy tanfolyam nélkül ajánlhatnak gyógyszereket, a szakácsok pedig üzemeltethetnek éttermet

Foglalkozás


Anyagi Szakmai követelmények követelmények Szövetségi Bűnügyi Rendőrség általi erkölcsi bizonyítvány Kereskedelmi kamarai Tanfolyam, vizsga*1 Könyvelésben, adótanács adásban, üzleti tanácsadásban való jártasság, 3 év gyakorlat

Étel-, ital és játékautomata installáló

Igen

Igen

Őrző-védő szolgálat

Igen

Igen

Számviteli asszisztens

Nem

Nem

Pénzügyi szolgáltatások

Igen

Igen

Étterem/ hotel

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Járművezetői tanfolyam

Igen

Nem

Gyógyszerforgalmazás

Nem

Nem

Papagájok és gerincesek forgalmazása

Igen

Igen

Fegyver, és lőszer, robbanó Anyag és méregkereskedelem

Igen

Nem

Fegyvergyártás

Igen

Nem

Gyógyszergyártás Gyermeknapközi Ingatlanügynök, -fejlesztő, alvállalkozó Orvosi lábbeli

Igen Igen

Nem Igen

Speciális készségek Vizsgálata Képzés, tanulmányok Nem

Igen

Igen

Nincs

Igen

Igen

Speciális készségekből

Fegyver- és lőszer kereskedelem Speciális engedélyekhez Kötött áruszállítás

Kereskedelmi kamarai tanfolyam Speciális készségek vizsgálata Speciális készségek vizsgálata Vizsga a TÜV-nél, Min. 25 év, Két év szakmai gyak. Speciális készségek vizsgálata Speciális készségek Vizsgálata Min. 21 év Speciális készségek Vizsgálata




Foglalkozás


Anyagi Szakmai követelmények követelmények

Dolgozók támogatása Állásba helyezés Zálogház Hosszú távú ápolás Magán egészségügy

Igen Igen Igen Igen Igen

Igen Igen Igen Nem Igen

Utazási üzlet

Igen

Nem

államvizsga Nincs Nincs Nincs Államvizsga Nincs Utazási kártyáért kell folyamodni

Az adókról Milyen adókat kell fizetni? Üzleti vállalkozóknak fizetni kell forgalmi adót és jövedelemadót. Tevékenységtől függően, kereskedelmi adót és társasági adót is. Az adózási rend betartása érdekében: • Meg kell őrizni minden üzleti dokumentumot, beleértve az alapításról szóló iratokat is. • Az üzletmenetről szóló nyilvántartásokat, mint pl. kis vállalkozás esetében pénztárkönyv, nyugták, kivét bizonylatai, nagyobb esetében kettős könyvvitel és éves beszámoló, kereskedőesetében bejövő és kimenő áruk • Adóbevallást kell benyújtani évente • Adóelőleget kell fizetni, fel kell tölteni az adófolyószámlát kalkulált adó szerint • Ügyelni kell, hogy legyen elegendő tartalék az adókötelezettségre. Konzultálni kell adótanácsadóval. A szövetségi adóhatóság segít ebben. A hat leggyakoribb hiba, amit a kezdő vállalkozók elkövetnek az adózásban:

1. Rossz vállalatforma Kezdetben a vállalatok nagy része Kftként kezdi működését.

Hátránya: A vállalkozásnak szja-t kell fizetni az igazgató fizetése után, noha esetleg a cég nem tesz szert jövedelemre

2. Túl kevés adóelőlegfizetés Az adóhatóság általában csak az első két év után ellenőrzi a befizetett adót, Ha a vállalat túl kevés adót fizetett be, a különbözet megfizetése súlyos helyzetbe hozhatja a vállalatot. Ezért tanácsos inkább felfelé kerekíteni a fizetendő adóelőleget

3. Szerződés hiány Gyakran az egész család keményen dolgozik, hogy a vállalkozás menjen. Ha családtagok a munka és fizetés szerződés alapján nem veszik igénybe az adókedvezményeket, nagymennyiségű adót vesztegetnek el. Ugyancsak, a családtagok saját forrásból finanszírozzák a vállalkozást; pénzzel vagy helyszínnel.




Bérbeadási és kölcsönszerződéssel védhetik magukat a családtagok.

4. Forgalmi adó rossz időzítése Kezdetben sok új vállalkozó kérelmezi a forgalmi adó határidejének hosszabbítását. A visszaigénylés ezért ugyancsak egy hónappal később esedékes.

5. A forgalmi adó hibái

6. Könyvelési hibák

Az előre befizetett forgalmi adó levonását nem fogadja el az adóhatóság az előírt dokumentáció hiányában. Pl. az Áfa nincs feltüntetve külön az anyagbeszerzési számlán, ezért az úgy tűnik, mintha csak kiment volna a készpénz.

Könyvelési hibák adódnak abból, ha nem jó helyre vezetik be a számlát, Áfa nélküli számlát könyvelnek le rosszul, határidő be nem tartásából, stb. Nem megfelelő összegű vagy elkésett adóelőleg befizetésből, ill. abból, ha nem tudja a vállalkozás dokumentálni, miért kéri az adóelőleg mérséklését.


A MODUL TANANYAGA VÁLLALKOZÁSALAPÍTÁS

Recommend Documents