FAKT CSR Projekt Tananyaga 1. A pénz Alapvető fogalmak Mi a pénz? (Tipikus „kinek van ötlete?” kérdés) Bevezetés, pénztörténet: Őskor: önellátó emberek, közösségek, megtermelik maguknak, amire szükségük van NINCS szükségük pénzre Ókor eleje: szakosodás, árupénz, példán keresztül: van, aki csak gabonát termel, van, aki meg csak zöldséget, a gabonatermelőnek nagyon sok gabonája van, nem is tudja mind megenni, de zöldsége meg egyáltalán nincs, az meg kell neki Probléma: Mit csináljon a fölösleges gabonával? gabonája, de van zöldsége
Eladja annak, akinek nincs
ELCSERÉLIK, kialakul a piac, ahol lehet a javakat
cserélgetni Probléma 2: Mit csinál a gabonatermelő, ha a gabonáját eladná valakinek, de az csak fát tud neki adni cserébe, arra meg nincs szüksége, mert azt már kapott a bátyjától, aki fatermelő? A gabonatermelő azt mondja, hogy bronzért tudna adni gabonát, mert csinálni akar fegyvert Kialakul egy áru, amit könnyű cserélni, mert mindenkinek szüksége van rá, pl. bronz, mert abból lehet csinálni fegyvert, az meg mindenkinek kell
ÁRUPÉNZ
…a fatermelő eladja a fáját bronzért, majd azért a bronzért kap gabonát. Manapság használnak-e árupénzt? Igen, pl. börtönökben a cigaretta Fémpénz korszaka: beindult a kereskedelem, az árupénzek közül a fémpénzek váltak elfogadottá, mert: értékállóak, oszthatók és szállíthatók voltak.
PÉNZÉRMÉK
(pl. arany) Pénzérmék helyett pénzhelyettesítők: Nem volt elég arany a cserék lebonyolításához, az áruért egy papírdarabot adtak, mely ígéret volt arra, hogy azért majd kapsz aranyat, példa: a gabonatermelő eladná a gabonáját, de a vevője nem tud neki fizetni aranyat, csak a jövő hónapban, addig ad egy papírt (váltót), amivel megígéri, hogy később fizet
arannyal, a gabonatermelő kénytelen elfogadni, mert különben megromlik a gabonája (fontos a bizalom) Manapság: Modern pénz, arany fedezet nélküli pénz, fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság előállít. Fizikailag nem bír értékkel, hiszen egy darab fém vagy papír, szimbolikus értékkel bír, az értéke „rá van írva” de fontos, hogy az emberek ezt el is fogadják, tehát bizalmon is alapul. Miért hamis a hamis pénz? Mert törvényileg is szabályozva van, hogy mi lehet pénz
Magyarországon
a törvényes pénzt a Magyar Nemzeti Bank bocsájthatja ki, senki más. Így nem jelent gondot eldönteni, hogy melyik pénzt fogadod el, melyiket nem, sőt a MNB által kibocsájtott pénzt mindenki köteles elfogadni. A pénz fogalma: Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni. (Pénz funkcióit is el kell mondani, ha kérdezik)
A Pénz formái Készpénz: A bankjegyek („papírpénzek”) és érmék, amiket kizárólag a Magyar Nemzeti Bank bocsájthat ki. Mit tehetünk ha úgy érezzük, hogy nem túl biztonságos annyi készpénzt tartani magunknál vagy kényelmetlen a használata? Bankszámla: Bevisszük a pénzünket a bankba, kötünk egy szerződést és rárakják a pénzt egy számlára, egy számítógépes adatbázisban nyilvántartják, mennyi pénzünk van és egy szolgáltatás, a bankkártya segítségével bármikor hozzáférhetünk.
Bankkártya Betéti kártya
Hitelkártya
Betét, számlapénz
Betéti kártya: A bank bocsájtja ki, egy kisméretű műanyag lap, ami a készpénzt helyettesíti, rajta vannak a számla információi és fizetni is lehet vele, valamint ATM (bankautomata) segítségével készpénzt tudunk vele felvenni a bankszámlánkról, az interneten is vásárolhatunk vele valamint átutalásokat is végezhetünk (pénzt rakunk a mi számlánkról máséra). Hitelkártya: Hasonló a bankkártyához, annyi a különbség, hogy nem a saját pénzedet költöd, hanem a bank által rendelkezésedre bocsájtott kölcsönt (a hitelről később részletesen), amit később vissza kell fizetned a banknak. Összefoglalva:
Forrás: penziranytu.mnb.hu A kettő kombinációja is lehetséges, olyan konstrukciók vannak, melyek betéti kártya jellegűek, tehát először a saját pénzedet költöd, ha viszont a kiadásaid meghaladják a számlán lévő fedezetet, a bank ezt meghitelezi
negatív lesz a számlaegyenleged, tehát
tartozásod lesz a bank felé. Miért jó számlán tartani a pénzünk? A pénz biztonságos helyen van és még kamatot is kapunk érte, vagyis a bank fizet egy összeget azért, hogy „használhatja” bizonyos ideig a pénzünket (erről még lesz szó). Ha van esetleg kis megtakarított pénzünk, azt „leköthetjük” egy időre,
vagyis garantáljuk a banknak, hogy pl. 1 évig biztosan nem akarjuk levenni a számláról, erre a bank több kamatot fizet. Ki nyithat bankszámlát? Gyakorlatilag bárki. 18 év alattiak szülői hozzájárulással nyithatnak. Árfolyamok A világon nagyon sok országnak van saját pénze, fizetőeszköze. A különböző országok készpénz formájú fizetőeszközét, azaz érme- és papírpénzét valutának nevezzük. („Ki tud mondani valutákat?” kérdés) Deviza: Számlán lévő külföldi fizető eszköz. Valuta vs. deviza: Valuta a készpénz, kézbe tudod venni, a deviza pedig a számlán nyilvántartott pénz. Néha, sőt elég sokszor szükségünk van más országok valutájára, ha pl. megyünk nyaralni Horvátországba vagy akarunk rendelni egy autót Németországból. A különböző országok valutái átválthatók és az árfolyam azt mutatja meg, hogy hány egység hazai valutáért kapok egy egység külföldit. Pl.: Ha az árfolyam 300 Ft/Euro, ez azt jelenti, hogy 300 Ft-ért kapok egy Eurót. Ha az árfolyam nő, a Ft gyengül, leértékelődik az Euróval szemben, mert 1 Ft-ért kevesebb Eurót kapok vagy 1 Euróért több Ft-ot kapok. Pl. 100 Euro kell nekem a külföldi utamhoz. A Ft/Euro árfolyam hirtelen 300-ról 310-re ugrott, az nekem rossz, mert a 300Ft-os árfolyam mellett 300x100=30000Ft-ért kapnám meg a 100 Eurómat, míg az új árfolyam mellett 310x100=31000Ft-ért kapom meg ugyanezt.
Mi az infláció? Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely általános áremelkedésre utal (azaz sok termék ára is megemelkedik), így tehát az embereknél lévő pénzkészletek értéke csökken, hiszen ugyanabból a pénzből kevesebb terméket tudnak vásárolni. Infláció „kiküszöbölése”: bankszámla, betét. Önmagában egy-egy termék árának az emelkedése nem jelent inflációt.
Mennyi? Pl. 1 kg kenyér ára 1990: 20 Ft, 2000: 100 Ft, 2010: 200-250 Ft
2. Bankok Egy ország bankjainak és azok tevékenységének összességét bankrendszernek nevezzük, melynek irányítója és központi szereplője a jegybank. A bankrendszerek felépítése azonban többek közt történelmi és politikai okokból nem egyforma, a két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a kereskedelmi bankokon
keresztül
áll
kapcsolatban.
A bankrendszer második
szintjén
álló bankok
foglalkoznak közvetlenül a gazdaság szereplőinek kiszolgálásával, ezért nevezzük őket kereskedelmi (üzleti) bankoknak. Míg a kereskedelmi bankok profitorientált pénzügyi intézmények, addig a jegybank nem nyereség orientált (non-profit) működését más szempontok vezérlik.
Magyarországon kétszintű bankrendszer működik, ami azt jelenti, hogy van a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve az alatta álló kereskedelmi bankok. Az MNB fő feladatai közé tartozik az infláció féken tartása, az árstabilitás megőrzése, a bankjegykibocsátás, stb. A kereskedelmi bankok bankszámlát vezetnek az MNB-nél, többek között ezzel biztosítják a fizetőképességüket. A kereskedelmi bankok feladata a lakossági ügyek intézése, mint a lakossági hitelezés, magánszemélyek, vállalatok betéteinek kezelése, stb. Bővebben az MNB-ről A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB működteti a pénzforgalmi rendszert, támogatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi. Bővebben a kereskedelmi bankokról A kereskedelmi, vagy másként üzleti bank a bankrendszer azon intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatából következik, valamint kifejezi, hogy a bank is üzleti vállalkozás. A bankári tevékenység kockázattal jár, mivel a betét formában összegyűjtött idegen tőkét helyezi ki hitelbe. A biztonságos működést törvények és felügyeleti intézmények, hivatalok (MNB, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) biztosítják. A kereskedelmi bankok tevékenységével kapcsolatban általában megfogalmazható hármas követelmény: a biztonság, a likviditás és a jövedelmezőség. Európai Központi Bank Az Európai Unió létrejöttével szükségessé vált egy központi bank. Ez a bank úgy viselkedik, mint egy-egy állam jegybankja. A Központi Bankok Európai Rendszerének elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az EKB alapvető feladati közé tartozik az EU monetáris (pénzügyi) politikájának meghatározása, fizetési rendszerek zavartalan működése, bankjegyek kibocsátása, a pénzügy stabilizálása és felügyelete, valamint megfelelő intézményekkel, testületekkel és fórumokkal munkakapcsolatot tart fenn, mint EU-n belül, és nemzetközi szinten.
Az alapkamatot a jegybank határozza meg. Ez az a kamat érték, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteiért fizet. Az alapkamat változása azonnali hatást gyakorol a kötvények/ részvények hozamára valamint a valutaárfolyamra.
3. Hitelezés Ha több pénzünk van, mint amennyit egy adott idő alatt el tudunk, vagy el akarunk költeni, akkor megtakarítunk, vagyis a „felesleget” berakjuk a bankba (amiért kamatot kapunk). A bank ezt a pénzt nem csak a széfben őrzi, hanem használja is, kölcsönadja olyanoknak, akiknek épp pénzre van szükségük és várhatóan vissza is tudják majd azt fizetni.
Megtakarítók
Hitel felvevők
Bank
Betét
Hitel
Hitelt akkor vesznek fel emberek, ha egyszerre sok pénzre van szükségük a jelenben, pl. házat, autót szeretnénk venni
a hitel egy pénzkölcsön, amit az adós a kamatokkal és
egyéb költségekkel együtt általában részletekben fizet vissza, tehát hitelfelvételkor egyúttal jövőbeni bevételed egy részéről is lemondasz, hiszen azt a törlesztések kifizetésére kell majd fordítanod. A hitel tehát sok esetben előnyös dolog, hiszen nagy értékű vagyontárgyakra tehetsz szert a segítségével, de nagyon körültekintően kell felvenni! Kamat: A hitel nincs ingyen. Vagyis többet kell visszafizetned, mint amennyi hitelt kaptál. Miért? Ahogy kamatot kapsz, amikor beteszel pénzt a bankba, a nyújtott hitelért a bank is kamatot kér, ez az ára, költsége ugyanis annak, hogy azonnal pénzt bocsát rendelkezésedre, amit te használhatsz, elkölthetsz. Csak a kamat a hitel költsége? Nem. Hogy ne vessz el az apró betűs részekben… Teljes hiteldíj mutató (THM): Sok bank hirdetésén látni, hogy THM: pl. 15%, mit jelent ez? A THM azt mutatja meg, hogy a felvett hitelen kívül pluszban mennyit kell még visszafizetned, vagyis, hogy mennyibe kerül neked összesen a hitel. Pl. ha felveszel 500 000 Ft hitelt, és a THM: 15 % akkor azon kívül, hogy az 500 000-et visszafizeted, még 500 000x0,15=75 000-et kell a banknak befizetned.
Futamidő: A hitel futamideje az az időszak, amely alatt részletekben visszafizetjük a hitelt a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt, a hitel felvétele és lejárata között eltelt idő. Rövid lejáratú az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 éven túli hitel. Minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a havi törlesztő részlet, azonban hosszú távon annál több kamatot fizetünk. Biankó hitel: Ha a bank úgy ítéli meg, hogy a hitelkérelmező ügyfél jó pénzügyi helyzetben van (pl. magas fizetés, nagy összegű betét) és az ügyfél nagy valószínűséggel visszafizeti majd a hitelt, nem köt ki egyéb biztosítékot a számára. Mi van, ha a bank nem jónak ítéli az ügyfél pénzügyi helyzetét? Milyen biztosítékot köthet ki? Jelzáloghitel: A jelzáloghitel egy olyan hitel, amikor a bank egy ingatlan vagy ingóság fedezete, biztosítéka mellett nyújt hitelt az adósnak. Fedezet: A hitel fedezete egy ingó vagy ingatlan vagyontárgy lehet, mely biztosíték a bank számára, amire vissza nem fizetés esetén igényt tarthat. Tulajdonképpen a hitel alapja, a felajánlott fedezet, többnyire ingatlanfedezet értéke határozza meg a felvehető hitel összegét. Lehet: lakás, ház, telek, üzlethelyiség. Tehát ha nem tudod visszafizetni a hitelt, a banknak joga van „elvenni” pl. a házadat és értékesíteni, hiszen ilyen formán tudod csak törleszteni az adósságod, ezért nagyon megfontoltan kell hitelt felvenni (!), biztosnak kell lenni abban, hogy a hitelt vissza tudod majd fizetni. Pl. Ha felveszel 1 millió Ft jelzáloghitelt és a kamatokkal, egyéb költséggel együtt 1,1 milliót kell visszafizetned 20 hónap alatt, tehát minden hónapban 55 000-et, akkor biztosnak kell lenned abban, hogy 20 hónapig a havi fizetésedből tudsz „nélkülözni” minden hónapban 55 000-et, amit visszafizetsz a banknak. Hogyan juthatsz hitelhez? A hitelfelvétel folyamata: Hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz Hitelkérelem elbírálása A hitelszerződés megkötése vagy a kérelem elutasítása A hitel folyósítása A hitel törlesztése
Diákhitel, egy nem tipikus hitel: A Diákhitel főiskolai, egyetemi hallgatók számára elérhető kölcsön, melynek célja továbbtanulással járó anyagi terhek enyhítése (pl. tandíj, kollégium) A Diákhitelt az együttműködő pénzintézeteken keresztül az állami tulajdonú Diákhitel Központ nyújtja. Összege: 40000 – 60000 Ft, kamat 8,5 % Miért jó? nem igényel fedezetet szabad felhasználású csak a tanulmányok után kell elkezdeni törleszteni a jövőbeli kereseted arányában Devizahitel (helyesebben deviza alapú hitel, amit általában értünk alatta): Olyan hitel, ahol a hitel folyósítása és törlesztése forintban történik, azonban a fennálló tartozás és törlesztő részlet nyilvántartása devizában van. Mit jelent ez? A törlesztő részlet nagyságát befolyásolja az árfolyam változása
Nagy a kockázata!
Pl. Svájci frank alapú hitel Sokan vettek fel ilyen hitelt, mert jóval alacsonyabb volt a kamata, mint a forinthitelnek (kb. 10 százalékponttal). A frank/forint árfolyam: 2008: kb. 150 Ft/CHF 2011: kb. 250 Ft/CHF Tehát ha valaki 2008-ban felvett pl. 5000 CHF = 750 000 Ft-ot, arra számított, hogy majd kb. ennyit + a kamatokat kell visszafizetnie. Az árfolyam azonban 2011 több mint a másfélszeresére nőtt, így már 5000 x 250 = 1 250 000 Ft-ot kell törlesztenie ráadásul a kamat is jóval több lett.
4. Biztosítások A biztosítás története az Ókorig nyúlik vissza, a tengeri kereskedelemben alkalmazták először kezdetleges formában, a később kialakult, hagyományos értelemben vett biztosítás során egy
közösség tagját ért kárt felosztották a tagok között, tehát a "biztosítási díj" megfizetése gyakorlatilag utólag történt, például a magyar társadalombiztosítás részben ez alapján működik. Magyarországon az első biztosító a 19. század közepén jelent meg, jégverés ellen nyújtott biztosítást a mezőgazdaságban. Maga a biztosítás az egyfajta gondoskodás a jövőben előforduló váratlan káresemények pénzügyi ellensúlyozására. Aki egy adott cégnek rendszeresen (évente vagy havonta) ugyanakkora összeget fizet azért, hogy esetleges szükségleteit fedezze, biztosítást hoz létre önmaga számára. Azonban minden szerződéskötőnek van egy úgynevezett kockázata, amely a károk bekövetkezésének az esélye, magát a kockázatot a veszély hozza létre. Például nyaraláskor a biztosításért a búvárkodóknak többet kell fizetni, mint az egyszerű turistának, mert a baleset bekövetkezésének nagyobb a kockázata. Az ékszerbolt tulajdonosa mindenképpen köt vagyonbiztosítást az ékszerekre, hiszen az ékszerüzlet kirablásának nagy az esélye. A biztosítás elve a közös kockázatvállalás, melynek nagyságát statisztikákkal mérik fel: a biztosító felhasználja a kár bekövetkeztének gyakoriságát több éves felmérések alapján. Minél többen tagjai az azonos kockázatúak csoportjának, annál kevesebbet kell egyénenként fizetni. Fajtái: Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátórendszer, melynek lényege, hogy amíg valaki képes saját magáról gondoskodni és dolgozni, addig az állam kötelezi, hogy biztosítási tartalékot képezzen. Baleset, munkaképtelenség és más kockázat fennállása esetén jogosultak lesznek a rendszer által biztosított ellátásokat igénybe venni. A társadalombiztosítás a szociális gondoskodási elven alapul, a komoly biztosítási matematikai számítások nem annyira lényegesek, ezek után kikövetkeztethető, hogy az államnak ebből nem célja meggazdagodni. A költségvetés bevételének jelentős részét képzi a társadalombiztosítás, ez a dolgozó béréből kerül levonásra. Nyugdíj A nyugdíjat egy adott ország polgárai alanyi jogon, azaz nem rászorultsági jogon kapják, ennek az összege függ a munkával eltöltött évek számától és a korábbi jövedelemtől.
Magyarországon korábban felosztó-kirovó rendszer működött, ami azt jelentette, hogy a fiatalabb generáció béréből levont nyugdíjjárulékot kapták meg az idősek. Azonban ezzel az volt a probléma, hogy hazánk demográfiailag megváltozott (tovább élnek az emberek, kevesebb a gyerek), sokkal több lett a nyugdíjas, mint korábban, nem tudták fenntartani ezt a rendszert.
Magyarországon
ezért
kétpillérű
rendszert
vezettek
be:
állami-
és
magánnyugdíjpénztárt, az utóbbi jelentőségét vesztette, nagy mértékben csökkent a súlya az államival szemben. A nyugdíj egy öngondoskodás, a munkáltató és a dolgozó is utal a bérből egy meghatározott százalékot valamelyik pénztárba; ellenben aki például feketén dolgozik évtizedeken keresztül, kicsi a valószínűsége, hogy megtakarítással, nyugdíjjal rendelkezik majd időskorára.
Életbiztosítás Az életbiztosítás megkötése nem kötelező jelleggel történik, ezt általában olyanok választják, akiknek a foglalkozása veszélyes, a családjának akar anyagi biztonságot nyújtani balesethalálozás esetén vagy ezzel befektetési célja van az illetőnek (kamatozás). Az életbiztosítás a biztosított halálával kapcsolatos: -
egyik része akkor fizet a kedvezményezettnek, amikor az elhalálozik (amerikai krimik: feleség elteszi láb alól a férjet, mert a nő a kedvezményezett, ebből szeretne meggazdagodni), ha a biztosítási idő leteltével még mindig életben van, akkor nem kap semmit
-
másik csak akkor fizet, ha életben marad a biztosított a lejáratkor, biztosítási időtartam alatt bekövetkezett halálért nem fizet (ilyenkor nagyon óvja a feleség a férjet)
-
természetesen létezik ezeknek a kombinációja, de az mindenképpen keveset fizet, mint az előző kettő, azoknak van egy orosz rulettes kockázata…
A baleset- és a betegbiztosítás hasonló elven működik, mint az életbiztosítás, mindhárom nagy előnye, hogy negatív történés esetén anyagi segítséget biztosít az érintetteknek. Felelősségbiztosítás: -
szakmai felelősségbiztosítás: ezt általában olyanok választják, akiknek a foglalkozása magában hordozza a hibázási lehetőséget (ügyvéd, orvos,
könyvvizsgáló), s ennek szenvedői az ügyfelük, és kárpótlást kell fizetni téves döntések után (műhibaper) -
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás: a gépjármű csak akkor vehet részt közúti forgalomban, ha rendelkezik ezzel, mások autójában keletkezett kárt fedezi a biztosítás, azaz nem nekünk kell kompenzálni a másik autóst. A biztosítás díját sok minden befolyásolja: autó teljesítménye, foglalkozás, forgalomban eltöltött évek száma stb.
-
Lakásbiztosítás A lakásbiztosítás során az ingatlanban keletkezett kárt finanszírozza a biztosító. Az ilyen fajta biztosítási móddal egyre több és speciális veszélynemek ellen védhetjük magunkat, mint például: tűz, elemi károk, katasztrófa kockázatok, betörés ellen, üveg- és vízkár (csőtörés). Természetesen minél több a kategóriában biztosítjuk be a házat, annál drágább a havonta/évente fizetendő biztosítási díj, azonban garantált a biztonságérzet. Magyarország viszonylag biztonságosnak mondható természeti katasztrófák terén, egyedül az árvizek okoznak súlyosabb károkat, azonban sajnos évről évre hallani olyanokról, akik árterülethez közel élnek, de nincs az ingatlanjuk bebiztosítva. Ez a biztosítás havonta pár ezer forintba kerülne, míg az árvíz utáni újjáépítés milliós kiadás is lehet. Kinek mi éri meg…
Utasbiztosítás Az utasbiztosítás olyan speciális biztosítási forma, mely kifejezetten utazások, kirándulások, nyaralások során nyújt biztosítási védelmet. Az utasbiztosítás könnyen, gyorsan és olcsón, gyakran online köthető biztosítási forma, mely azokra az esetekre nyújt védelmet, amikor a biztosított idegen helyen, többnyire külföldön kerül váratlan helyzetbe. A leggyakoribb biztosítási esemény utasbiztosítás esetén a csomagok elvesztése, a biztosított balesete, az autós segítségnyújtás vagy éppen a biztosított halála. Az utasbiztosítás összege nagyon eltérő lehet, függ az utazási céltól (nyilvánvalóan Afganisztánba utazók biztosítása drágább), tevékenységtől (városnézés, síelés, ejtőernyőzés). Egy hagyományos egyhetes európai utazás biztosítása körülbelül 5000 forintba kerül, ez eltörpül a mentőhelikopteres szállítás milliós
összegéhez képest. Sajnos minden évben hallani olyan kirándulókról, utazókról, akik biztosítás nélkül vesznek részt külföldi nyaraláson, majd a legváratlanabb pillanatban balesetet szenvednek, és nagyon sokba kerül nekik a kórházi kezelés, hazaszállítás.
5. Megtakarítások Ha úgy döntesz, hogy bevételeid egy részét megtakarítod, az azt jelenti, hogy lemondasz jövedelmed egy részének azonnali elköltéséről. Az ilyen döntés hátterében az áll, hogy jövedelmed egy részének felhasználását értékesebbnek ítéled a jövőben, mint a jelenben. Ha megtakarított pénzedet nem készpénzben tartod, hanem okosan befekteted, annak értéke az idő előrehaladtával várhatóan nőni fog. Ez anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) csökkenne a rendelkezésedre álló jövedelmed. Ezért a megtakarításaidat felfoghatod úgy is, hogy gondoskodsz a jövőbeni önmagadról. Sok mindentől függhet, hogy milyen megtakarítási formát választunk. Például el kell döntenünk, hogy mennyi pénzt tudunk félretenni, ezt a pénzt mennyi időre tudjuk nélkülözni, mekkora növekedést (hozamot) várunk el, illetve mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni.
Megtakarítási formák Bankbetét A bankbetét a legegyszerűbb befektetési forma arra, hogy a megtakarított – vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzedet – ideiglenesen elhelyezd. Előnye, hogy az egyik legbiztonságosabb megtakarítási forma, de ennek megfelelően alacsony hozamot kínál. Rövid távon érdemes ezt választani (1 évnél rövidebb). Választhatod a látraszóló betétet, ahol a pénzed felett korlátozások nélkül rendelkezhetsz, de 0% közeli kamatot fizet, vagy a lekötött betétet, amely előre meghatározott kamatot garantál, de a lekötés időtartamának lejárta előtt nem nyúlhatsz hozzá, különben a teljes kamatot elveszítheted.
Államkötvény Az államkötvények, az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett pénz és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Ennek következtében ugyanúgy alacsony a hozama, mint a lekötött bankbetétnek, azonban rövid és közép távú befektetések eszközölésére is alkalmas (3 hónap-10 év) Persze értelemszerűen az államcsőd közelében lévő országtól nem biztos, hogy nagyon biztonságos állampapírt vennünk!
Kötvény A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állam vagy vállalatok bocsátják ki, ha úgy mérlegelik, hogy működésükhöz sajátjukon kívül több pénzre van szükségük. Meghatározott időszakonként meghatározott hozamot fizet, lejáratkor pedig visszakapod a vásárlási árát a kötvényednek.
Részvény A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válsz. Jellemzően magas kockázatú megtakarítási forma, de a hozama is igen magas lehet. Bármilyen távú befektetésre alkalmas. Több részvénytársaság fizet részvényeseinek osztalékot, ha a vezetőség úgy dönt, hogy az elért nyereség elegendő ehhez.
6. Adó Mit csinál az állam pénzügyi-gazdasági szempontból? Szabályoz, tulajdonos, újraeloszt. Újraelosztás a legjelentősebb funkció, ezzel fogunk foglalkozni. Beszed pénzt az állampolgárok egy csoportjától adó és járulék formájában, majd ezt a pénzt kifizeti, elkölti különböző célokra. Járulék fizetése esetén az államnak kötelezettsége keletkezik, pl nyugdíj fizetésre, egészségügyi ellátás nyújtására. Adó esetén nem. A bevételek szűk egyharmada cégek befizetéseiből származik (pl társasági adó), másik szűk egyharmada forgalmi adókból (pl ÁFA, jövedéki adó), 22%-a pedig a lakosság befizetéseiből (pl. szja).Bruttó bér: adók levonása előtti (magasabb érték), nettó bér: amit készhez, zsebbe kap a munkavállaló. Esettleg: többkulcsos-egykulcsos szja... 2012-ben a magyar költségvetés összbevétele 13 175 854 millió Ft lesz. És ezt mire költi az állam? Egyharmadát szociális védelemre (nyugdíj, családtámogatás, munkanélküli járulék), 22%-át általános közszolgáltatásokra (állami döntéshozó szerv fenntartása, adósságkezelés). Az állam kiadásainak kevesebb, mint 10%-át költi oktatásra, és körülbelül ugyanennyit egészségügyre. Gazdaságfejlesztésre alig 4%-ot, A közrend fenntartására 3.5-öt, kultúrára pedig 3%-ot. A kiadások összege 13 917 888 millió Ft lesz.
Az állami újraelosztás szintje nem lehet akármilyen magas, hiszen túl magas adókulcsok esetén mindenki csalna vagy csődbe menne. Ez ugye több, mint a bevételek összege. Mit csinál ilyenkor az állam? Hitelt vesz fel.Pl államkötvényt bocsát ki különböző időtávokra, amit kamatostul kell majd visszafizetnie az államnak a kötvény lejáratakor. Államháztartási hiánynak nevezzük, amikor az állam egy adott évben többet költ a bevételeinél, és általában a GDP százalékában fejezzük ki. (ide kell egy jó oszlopdiagram). Az EU elvárása 3%-os nál kisebb hiány, ami közel egyensúlyi költségvetési politikát jelent. Magyarország 2001-es belépése óta még egyszer sem teljesítette ezt a feltételt. Mi történik olyankor, amikor évről évre többet költ egy állam a bevételeinél? Eladósodik. (diagram: idősor magyar + keresztmetszeti néhány európai). Ebben az esetben a jövő generációk fizetik meg a jelen jólétét. Államcsőd, IMF: Magyarország és minden más eladósodott állam hétről hétre értékesít újabb államkötvényeket, hogy abból visszafizesse a lejáró hiteleit. Ha a romló makrogazdasági helyzet vagy a gazdaságpolitika hiteltelensége miatt csak magasabb kamatért hajlandók megvenni a kötvényeket (vagy egyáltalán nem) (nyíl) negatív spirál alakul ki, szélsőséges esetben államcsőd is lehet. Államcsőd: fizetésképtelen az állam (káosz, anarchia veszélye), plusz hosszú ideig senki nem ad majd kölcsön egy ilyen államnak: 0%-os költségvetési hiányra van csak lehetőség (megszorítás, recesszió).
7. Vállalkozások A vállalkozás legegyszerűbb formája az egyéni vállalkozás: ha egy magánszemély engedélyezetten üzletszerű tevékenységet folytat. Valamilyen terméket állít elő vagy szolgáltatást nyújt és ezt értékesíti. Munkájának célja a haszonszerzés, profit kovácsolása a feladatvégzésből (pl. Zöldséges, fodrász). Ehhez egy vállalkozói igazolvány szükséges, amit az okmányirodákban lehet igényelni és ennek megszerzése után már legálisan végezhetünk vállalkozói tevékenységet. „Pénzt csak pénzből lehet csinálni.” A vállalkozási ötlet megvalósításához pénz, más néven tőke kell. Pl. Ha kitalálod, hogy abc-t akarsz nyitni, sok minden kell hozzá, hogy a bolt beinduljon. Kell venni (vagy bérelni) például egy üzlethelyiséget, egy teherautót a szállításhoz és be kell szerezned az árut magát, amit aztán el akarsz adni.
Honnan szerezzünk tőkét? Saját forrásból: pl. korábbi megtakarításainkból vagy idegen forrásból: pl. haver, családtag kölcsönad, hitelt veszünk fel a bankból Vállalkozás egyéb formái, társas vállalkozások Mit jelentenek a cégnevek utáni bt.,kft.,zrt. rövidítések? Betéti társaság (Bt.): Ennek az alapításához legalább 2 ember szükséges. Az egyik a beltag, aki teljes magán vagyonával felel a Bt tartozásaiért, tehát ha pl. Az ABC tulajdonosa nem tudja kifizetni a szállítókat a cég pénzéből, akkor köteles a saját vagyonához nyúlnia. (A kültag(ok) csak korlátozottan felelős(ek)). Nincsen kötelezően rendelkezésre bocsátandó tőke. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): A kft. tagjai a társaság tartozásaiért nem felelnek saját vagyonukkal, viszont kötelező a vállalkozás rendelkezésére min. 500 000 Ft összegű alaptőkét bocsátani. Zárt részvénytársaság (Zrt.): A tagok a társaság tartozásaiért szintén nem felelnek saját vagyonukkal, csak a min. Rendelkezésre bocsátandó tőke 5 millió Ft – ezt nem fontos taglalni, de ha kérdeznek, akkor el kell tudni mondani Néhány adat: magyar vállalkozások 90%-a Bt. vagy Kft, az egyéni vállalkozások száma közel 1 millió. Vállalkozni nagyon jó, mert – ha jól csinálod – sok pénzt lehet vele keresni, ugyanakkor kockázatos és nagyot is bukhatsz vele, ezért fontos, hogy pontosan megtervezd, mielőtt belekezdesz. Szintén jó, hogy munkát adsz sok embernek. (pl. ha nyitsz egy ABC-t, fel kell venned 2-3 embert, akiknek így te leszel a munkáltatója, te adsz nekik fizetést.) Bérek, bruttó, nettó A munkabér a munkavégzés díjazása, alapja a személyi alapbér, amely nagysága függ a munkával töltött időtől, teljesítménytől. A szerződésben ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, a minimálbér, amely Magyarországon 78000 forint. A bér egyéb elemei közé tartoznak a különböző pótlékok: veszélyességi (tűzoltó, rendőr, ipari alpinista, röntgenes akinek a szakmája különböző veszélyeket rejt magában), éjszakai (éjszaka dolgozik), túlórapótlék, és munkaszüneti napokon dolgozók is kapnak pótlékot.
A dolgozó a munkáltatóval megegyezve kaphat egyéb kiegészítéseket, mint például a prémium, jutalék, kompenzáció. Ezek az elemek számítanak bele a bruttó munkabérbe, amiből levonásra kerülnek az adók és a járulékok, ezek után a dolgozó a nettó bérét lapja kézhez. Magyarországon a bruttó átlagkereset 200 ezer forint (két gyermek esetén fogom ezt szemléltetni), ám a foglalkoztatott csak 122 ezer forintot kap kézhez ebből, de a cégnek havonta közel 270 ezer forintjába kerül alkalmazni a munkást. Ebből a 270 ezer forintból levonásra kerül a társadalombiztosítás (60 ezer), munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás, így jön ki a bruttó 200 ezer forint. Ebből a bruttó összegből kell átutalni különböző adókat és járulékokat: személyi jövedelemadó - 43000, nyugdíjjárulék - 19000, egészségbiztosítási járulék – 12000, munkavállalói járulék – 3000. (nagyon jó szemléltető ábrát kell csinálni a prezentációhoz) Az állam ezeket a befizetett adókat újra felosztja, legnagyobb részét szociális védelemre, általános közszolgálatra, egészségügyre, oktatásra, szállításra és gazdaságfejlesztésre költi. Ez az összeg kevésnek tűnhet, és túl soknak a levont elemek, azonban évekkel később azok kapnak megfelelő nyugdíjat, egészségügyi ellátást, akik ezeket az adókat, járulékokat fizették. A legjobban fizetettek a gépészmérnökök, villamosmérnökök, programozók, pénzügyi tanácsadók, könyvelők, könyvvizsgálók, értékesítők, piackutatók, nyelvtanárok, orvosok, gyógyszerészek, asztalos, autószerelő, esztergályos. Ez egy hozzávetőleges rangsor, nagyban függ a végzettségtől, lakhelytől, beosztástól stb.
