A MODUL TANANYAGA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁI

Erasmus Multilateral Projects – Virtual campuses

134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu


A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-12007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu (‘SMEdigcamp’) Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

A MODUL TANANYAGA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁI

Modulvezetı: Prof. Dr. Michael SCHLEICHER (DE) További modultagok: Dr. Manuela NOCKER (GB) Mr. Ákos BURJÁN (HU) Mr. Safwan MCHAWRAB (FR) Mr. André ABITOL (FR)

1 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ.................................................................................................... 4 B) INDIKATÍV TARTALOM................................................................................................. 13 1. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE:...................................................... 13 A BEVÉTELI OLDAL ............................................................................................................ 13 1.1. Bevezetés....................................................................................................................... 13 1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban ....................................................... 13 1.3. Az EU saját forrásai ...................................................................................................... 13 1.4. A “nettó hozzájárulás“ problémája ............................................................................... 14 1.5. Egy EU adó ötlete ......................................................................................................... 14 1.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 14 2. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL .................. 17 2.1. Bevezetés....................................................................................................................... 17 2.2. Az EU kiadási szerkezete.............................................................................................. 17 2.3. A CAP érdekében történő kiadások .............................................................................. 17 2.4. A strukturális politikákra való kiadás............................................................................ 17 2.5. További kiadások .......................................................................................................... 18 2.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 18 3. FEJEZET: ADÓZÁSI ELVEK ............................................................................................ 22 3.1. Bevezetés....................................................................................................................... 22 3.2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre............................................................... 22 3.3. Adózás egy globalizált gazdaságban............................................................................. 23 3.4. Az illetékesség megosztása az EU és tagállamai között ............................................... 23 3.5. Egyes országok adórendszerei: a jelenlegi helyzet példákkal....................................... 24 3.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 24 4. FEJEZET: KÖZVETETT ADÓK........................................................................................ 26 4.1. Bevezetés....................................................................................................................... 26 4.2. Adózás és nemzetközi kereskedelem: áruk ................................................................... 26 4.3. Adózás és nemzetközi kereskedelem: szolgáltatások ................................................... 26 4.4. Az ÁFA szerepe ............................................................................................................ 27 4.5. Diszkriminatív adózás ................................................................................................... 27 4.6. Gyakorlatok ................................................................................................................... 27 5. FEJEZET: KÖZVETLEN ADÓK ....................................................................................... 30 5.1. Bevezetés....................................................................................................................... 30 5.2. Jövedelemadók és a munkaerő adózása ........................................................................ 30 5.3. Jövedelemadók és tőkejövedelem adózása ................................................................... 31 5.4. A mobil tényezőkért folytatott verseny: „verseny a legkisebb kulcsig”? ..................... 31 5.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 32 6. FEJEZET: ADÓHARMONIZÁCIÓ.................................................................................... 35 6.1. Bevezetés....................................................................................................................... 35 6.2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció........................................................ 35 6.3. Az adóharmonizáció elvei ............................................................................................. 36 6.4. Adóharmonizáció: tapasztalat és a jelenlegi helyzet..................................................... 36 2 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



6.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 37 7. FEJEZET: ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA.......................................................................... 39 7.1. Bevezetés....................................................................................................................... 39 7.2. EU adóverseny .............................................................................................................. 39 7.3. Az üzleti etika fogalma különös tekintettel az adózásra ............................................... 39 7.4. Az adóelkerülés és az EU.............................................................................................. 39 7.5. Gyakorlatok ................................................................................................................... 40 8. FEJEZET: ESETTANULMÁNYOK................................................................................... 43 C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK ........................................................................................... 44 1. FRANCIAORSZÁG ............................................................................................................ 44 1.1. Hiány és adósság ........................................................................................................... 44 1.2. Társadalombiztosítás..................................................................................................... 45 1.3. Adó ................................................................................................................................ 46 1.3.1. Közvetlen adók....................................................................................................... 46 1.3.2. Közvetett adók........................................................................................................ 46 1.3.3. Helyi adók .............................................................................................................. 47 2. NÉMETORSZÁG ................................................................................................................ 48 2.1. Költségvetési Egyensúly ............................................................................................... 48 2.1.1. A teljes helyzet ....................................................................................................... 48 2.1.2. Társadalombiztosítás.............................................................................................. 48 2.1.3. Szövetségi alatti szint ............................................................................................. 49 2.2. Adózás........................................................................................................................... 50 2.2.1. Jövedelem............................................................................................................... 50 2.2.2. ÁFA........................................................................................................................ 51 2.2.3. További adók.......................................................................................................... 51 3. MAGYARORSZÁG ............................................................................................................ 52 3.1. Költségvetési egyensúly................................................................................................ 52 3.1.1. A teljes állami költségvetés.................................................................................... 52 3.1.2. Társadalombiztosítás.............................................................................................. 53 3.1.3. A szövetségi alatti szint.......................................................................................... 53 3.2. Adózás........................................................................................................................... 54 3.2.1. Jövedelem............................................................................................................... 54 3.2.2. ÁFA........................................................................................................................ 56 3.2.3. További adók.......................................................................................................... 57 4. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ................................................................................................. 58 4.1. Költségvetési egyensúly................................................................................................ 58 4.1.1. Teljes állami költségvetés ...................................................................................... 58 4.1.2. Társadalombiztosítás.............................................................................................. 59 4.2. Adózás........................................................................................................................... 60 4.2.1. Jövedelem............................................................................................................... 60 4.2.2. ÁFA........................................................................................................................ 63 4.2.3. További adók.......................................................................................................... 63




A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása A Virtuális Campus tananyagának készítésekor fő célunk az volt, hogy hallgatóink ténylegesen megtanulják, hogy kell egy multikulturális környezetben egy kis- vagy középvállalkozást vezetni. Azonban, míg e fő célhoz kapcsolódó tartalom és elv nagyrészt általános érvényű, minden esetben szükséges egy, a vállalkozás környezetét meghatározó adott politikai kerethez igazodni. E keret egyrészt egyes jogosultságokat biztosít, másrészt viszont jogi és / vagy gazdasági korlátokat is megszab. Az Európai Unió által átfogóan és tagállamai által nemzeti szinten is meghatározott kereteket e tananyag is tárgyalja. Pl. az EU Szociális törvényben is szó esik róluk, de a jelen modulnak is részét képezik. Valójában az „EU költségvetési politika” című modul nagyrészt azokból a programegységekből áll, melyek a KKV-k által Európában tapasztalt jogi és intézményi kerettel foglalkoznak. A modul biztos alapokat kíván nyújtani a hallgatóknak ahhoz, hogy az alábbi kérdésekkel foglalkozzanak: • Mi a célja a kormányzat költségvetési munkájának? • Hogy indokolható ez a tevékenység gazdaságilag? • Milyen eszközök állnak egy kormányzat rendelkezésére céljai megvalósításához? • Hogy hatnak ezek az eszközök az én vállalkozásomra? A hagyományos államháztartás általában három feladatot határoz meg az állam számára. A források elosztásával a kormány beavatkozhat a piacok működésébe, ha azokban működési zavar jelentkezik. Az externáliák esetében a piaci szereplő nem tükrözi teljesen a termelés vagy a fogyasztás költségeit és előnyeit, így akár az előnyei – pozitív externáliák esetén – fizetési kötelezettség nélkül – és negatív esetben – ellentételezés nélkül. Mivel a piaci erők önmagukban nem képesek a problémát megoldani, egyensúly kialakulása esetén az eredmény nem lesz elég hatékony, és átfogó, jóléti szinten okoz deficitet. A kormányzat olyan rendeletekkel avatkozhat be, melyek az egyensúlyt a hatékonyság irányába lendítik át. Ebben az összefüggésben különféle eszközök alkalmazhatók a (Pigou) adóktól a piacképes környezetszennyezési igazolásokon át a tiltásokig. A piaci működés zavarainak egyéb okai indokolhatnak hasonló, megoszlás javító beavatkozásokat. A leghangsúlyosabb esetek az egyenlőtlen verseny, az egyenlőtlen információ megosztás miatt bekövetkező forráselosztási aránytalanságok (és az erkölcsi kockázat problémája), illetve olyan áruk, melyek nem-rivális és nem kizárható előnyöket hoznak létre (közjavak) és emiatt a magánszektor nem tudja hatékonyan előállítani őket. A kormányzat másik fontos szerepe az elosztás. Az esetek többségében a hatékonyság és a méltányosság érdekei ellentétesek. A piacgazdaság számottevő különbségeket eredményez a polgárok vagyoni és jövedelmi helyzetében, és még a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem sincs garantálva egyetlen polgárnak sem. Egy társadalom meghatározza a méltányossággal, igazságossággal, és szolidaritással kapcsolatos normáit, és ennek alapján kialakítja a piaci jövedelem egyenlőtlen elosztására vonatkozó – a társadalom számára még elfogadható mérvű – szabályait. Elosztói szerepében a kormány ezután megpróbálja minimálisra csökkenteni az eltérést a) a vagyon, illetve a jövedelem primer (azaz piaci) 4 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



elosztása, és b) a társadalom által megkívánt elosztás között. Ennek legelterjedtebb eszköze a progresszív jövedelemadó, amit kiegészíthet az ingatlan adó (estate duty) és a vagyonadó. Ezen felül a társadalom sok esetben dönt úgy, hogy biztonsági hálót működtet tagjainak az élet legalapvetőbb kockázataival szemben, és társadalombiztosítási rendszereket hoz létre (egészség biztosítás, munkanélküliségi biztosítás, nyugdíjbiztosítás). E rendszerek, szerkezetüktől függően eltérő mérvű burkolt interperszonális újraelosztást is jelentenek. Végül a kormány akkor is elosztói szerepben léphet fel, mikor a primer elosztást nem olyan irányban változtatja meg, ami a társadalom egésze számára kívánatosnak tűnik, hanem olyan irányban, amit a társadalom egy adott csoportja előnyben részesít. Speciális érdekekkel bíró csoportok olykor sikerrel lobbiznak a kormánynál olyan újraelosztás érdekében, mely számukra előnyös, de a társadalom egésze számára előnytelen. Ilyen érdekcsoportok lehetnek speciális ágazatok (pl. mezőgazdasági vállalkozók), vagy társadalmi rétegek: idősek, köztisztviselők, gépjárművezetők, stb. A kormányzat harmadik hagyományos szerepe a gazdaság stabilizálása monetáris és fiskális eszközökkel. A jóhiszemű kormányzat szerepe ez, mely minden tőle telhetőt megtesz, hogy egyidejűleg több makrogazdasági célt is megvalósítson: a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási rátát, az árstabilitást és a fizetési mérleg egyensúlyát. Az elv erősen ellentmondásos nem pusztán politikai gyakorlatban, hanem már elméleti alapjaiban is. Mivel Európában az árstabilitás és vele együtt a monetáris politika felelősségét a független Központi Bank hatáskörébe helyezték át, így csak a fiskális politika maradt lehetséges szakpolitikai eszközként, és a kormányok még ezzel kapcsolatban is bizonyos korlátozásokat léptettek érvénybe a Stabilitási és Növekedési Paktumban. Mégis, a kormány szerepének fentiekben felvázolt hagyományos megközelítése igazolást ad az állam piaci beavatkozásához. E beavatkozás megjelenhet törvény formájában vagy pénzbeszedés és -kiadás formájában. Természetesen mindkét forma közvetlenül is érinti a kkv-kat az egységes európai piacon. A kérdést nehezíti, hogy az Európai Unió nem egy nemzetállam. Önálló tagállamokból áll, melyek még mindig nagymértékben függetlenek. Emiatt mindegyiknek megvan a saját jogrendje és – ami szempontunkból fontosabb – saját nemzeti költségvetése és adórendszere. Mindegyik a fent leírt módon – eltérő mértékekben – teljesíti a kormány feladatát. E különbségek nagyjából levezethetők olyan összefüggésekből, mint pl. a kormányzati összkiadások vagy a teljes, GDP arányos adóbevétel. Az utóbbi szám átlaga EU szinten megközelítőleg 38%, de a szórás 30% alatti értéktől csaknem 50%-ig terjed a tagállamok között. Ezen nemzeti költségvetési tevékenységeken felül, melyet ismét csak különálló állami szervezetek is végezhetnek különféle szövetségi szinteken, az EU-nak is megvannak a saját feladatai és hatáskörei. Ha összehasonlítjuk az EU éves költségvetését a tagállamokéival, nyilvánvalóvá válik, hogy az Unió GDP-jének csak igen kis része folyik át intézményeinek kezein. Mivel az EU a GDP-nek csak mintegy 1%-ával gazdálkodhat, sem a kereslet átfogó befolyásolása a stabilizációs politika értelmében, sem az elosztás számottevő megváltoztatása nem tűnik számára lehetségesnek. Az elosztási hatásokkal kapcsolatban a modul megmutatja, hogy korlátozott költségvetés dacára komoly hatást sikerül gyakorolni a speciális érdekcsoportokra a költségvetési kiadásokkal végrehajtott szakpolitikák nem megfelelő irányítottsága miatt. Következésképpen az EU költségvetési politikáival foglalkozva nem szabad vizsgálódásunkat csak az EU egészének költségvetési tevékenységére korlátozni, hanem a tagországok nemzeti szintjét is figyelembe kell vennünk. Mint fent már leírtuk, a jelenleg 27 tagország mindegyikének megvan a saját költségvetési rendszere. Ezek puszta alapelveinek leírása is messze túlmenne jelenlegi kereteinken. Emiatt a modul csupán a tagországokban 5 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



legelterjedtebb rendszerek általános közgazdasági elemeinek felvázolására vállalkozik, és ezen alapelveket az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Magyarország példáival illusztráljuk.

A modul céljai A hallgatók… • …ismerjék az államháztartásban alkalmazott megszokott gazdasági modelleket; • … tudják használni ezen eszközöket a különféle adózási formák hatásainak elemzésekor; • … értsék meg az EU költségvetésének finanszírozását és azt, hogy különítenek el pénzügyi forrásokat a tagországok; • … tanulják meg, mely szakpolitikai területekre költi pénzét az EU, és tudják felmérni e szakpolitikák fontosságát a tagországok gazdaságának szempontjából; • … tudják kritikus céllal értékelni egy adott tagállamnak az EU vonatkozásában fennálló ńettó pozíciójának´ meghatározására elfogadott elveit; • … értsék meg a kompetenciák felosztását az EU és tagállamai között; • … értsék meg a nemzeti adórendszerek fontosságát a Közös Piac szempontjából és legyenek képesek megalapozott véleményt alkotni velük kapcsolatban; • … legyenek képesek elemezni az adóharmonizációval kapcsolatos kezdeményezéseket a közös piac szabadságaira vonatkozó kihatások tükrében.

A modul szerkezete Az „EU Költségvetési politikája” című modul 5 ECTS kreditet ér. A hallgatóknak ez mintegy 125-150 órányi munkaidőt jelent. A modul nyolc fejezetből áll, és a hallgatók órában kifejezett munkaideje az alábbi módon oszlik meg e fejezetek között: A tartalom áttekintése és a munkateher megoszlása: 1. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL A fejezet súlya: 7½ % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 9-11 óra

2. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL A fejezet súlya: 7½ % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 9-11 óra

3. Fejezet

ADÓZÁSI ELVEK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra

4. Fejezet

KÖZVETETT ADÓK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra 6

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



5. Fejezet

KÖZVETLEN ADÓK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra

6. Fejezet

ADÓ HARMONIZÁCIÓ A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra

7. Fejezet

ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA A fejezet súlya: 10 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 12-15 óra

8. Fejezet

ESETTANULMÁNYOK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra

A fejezetek bekezdésekre vannak felosztva, melyek az előadó által tárgyalandó főbb témaköröket jelzik: 1. Fejezet: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL A modul két nagyobb részből áll, melyek közül az elsővel az első két fejezet foglalkozik: Az EU saját költségvetése. Az első fejezetben a hallgatók megértik, hogyan fogadja el az EU költségvetését, mely intézmények vesznek részt a folyamatban, és milyen befolyása van a tagországoknak. Ezen felül a ´pénzügyi perspektívák´ fogalmára is fény derül. A hallgatók továbbá hasznos ismereteket szerezhetnek, arról, hogyan tervezi meg költségvetését az EU, és megtanulják felbecsülni, mekkora pénzügyi terhet viselnek az egyes országok az EU tagsággal. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban 3. Az EU saját forrásai 4. A “nettó hozzájárulás” problémája 5. Az EU adó gondolata 6. Gyakorlatok

2. Fejezet: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL A második fejezet az EU költségvetésének másik oldalára vet egy pillantást. Rövid áttekintést ad az EU kiadásairól, visszatekint annak kialakulására, szerkezetére és az általa bemutatott szakpolitikai prioritások változásaira. Részletesebben elemezzük a legfontosabb kiadási kategóriákat, azaz a közös mezőgazdasági politikát és a strukturális politikát. A hallgatók hasznos ismereteket szerezhetnek ahhoz, hogy felmérjék az EU hatását a nemzeti gazdaságpolitikai döntésekre e főbb szakpolitikai területeken.




Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az EU kiadásainak szerkezete 3. A CAP (közös mezőgazdasági politika) kiadásai 4. A strukturális politika kiadásai 5. További kiadások 6. Gyakorlatok

3. Fejezet: ADÓZÁSI ELVEK E harmadik fejezettől kezdve a modul második részével foglalkozunk: nemzeti adózás az EU keretein belül. A szóban forgó fejezet általános bevezetést ad az adózás gazdaságtanába. Kritikus céllal tárgyaljuk a nemzeti adózás határait, melyek a folyamatos globalizáció következtében jelentek meg. Ezen túlmenően a fejezet rövid áttekintést enged az EU tagállamokban jelenleg alkalmazott adórendszerekről. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre 3. Adózás egy globális gazdaságban 4. A hatáskörök megosztása az EU és tagállamai között 5. Egyes kiválasztott tagállamok adórendszerei: a jelenlegi helyzet / példák 6. Gyakorlatok

4. Fejezet: KÖZVETETT ADÓK A negyedik fejezet az EU-ban megvalósuló közvetett adózásról szól. A legfontosabb kérdés az ÁFA, melynek számottevő hatása lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben az árukat és a szolgáltatásokat külön tárgyaljuk, mivel kereskedelmi státuszuk eltérő. Ezen kívül más közvetett adókat is elemzünk, különösen azokat, amelyek az áruforgalmat hátráltató tényezőként jelennek meg. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az adózás és a nemzetközi kereskedelem: áruk 3. Az ÁFA szerepe (származási ország – célország, a forráselosztásra kiható következmények) 4. Diszkriminatív adózás 5. Gyakorlatok

5. Fejezet: KÖZVETLEN ADÓK Az ötödik fejezetben az adók második nagy típusát tárgyaljuk: a közvetlen adókat. A munkát terhelő adók általános hatását és a tőkejövedelmet elemezzük, különös tekintettel az adóalap 8 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



nemzetközi mobilitására, mint az adóelkerülés egyik módjára. Egy élénk vitákat és érzelmeket is kiváltó kérdést is megvitatunk: reális esélye van-e egy, az adókulcsok minimuma felé tartó versenynek, és ezzel összefüggésben, hogy fest az EU tagállamai által nyújtott közjavak és közszolgáltatások minősége és mennyisége? Szerkezet: 1. Bevezetés 2. A jövedelemadók és azok személyek mozgására gyakorolt hatása: a munka adóterhei (az adóztatás jogának kezelése határon átnyúló műveletekben: forrás alapú, illetve lakóhely alapú adó; a jogi keretek (bilaterális szerződések, EU irányelvek) 3. Jövedelemadó és a tőkemozgásra gyakorolt hatása: a tőkejövedelem adózása 4. A mobil tényezőkért folyó verseny: ´verseny a legkisebb kulcsig?´ 5. Gyakorlatok

6. Fejezet: ADÓ HARMONIZÁCIÓ A fejezet az adóharmonizációval kapcsolatos korábbi próbálkozásokat és aktuális kezdeményezéseket tárgyal. Először általános gazdasági felmérést adunk az ádó harmonizáció´ és az ádóverseny´ egymással versengő elveiről. Mindkét elvet a jólétre gyakorolt hatásuk fényében vizsgáljuk. Ezután rövid leírást adunk az EU-nak a harmonizáció felé tett lépéseiről, az Uniónak e tekintetben alkalmazott elveiről, illetve a legfrissebb és legvalószínűbb jövőbeni kezdeményezésekről. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció 3. Az adóharmonizáció elvei 4. Adóharmonizáció: tapasztalat és jelenlegi szituáció 5. Gyakorlatok

7. Fejezet: ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA Európa heterogén adórendszere többféle módot, eszközt kínál magánszemélyeknek és vállatoknak egyaránt adójuk elkerülésére vagy csökkentésére. Például Németországban egy friss botrány parázs vitát szított az országok közötti ígazságtalan´ versenyről és arról az etikátlan magatartásról, hogy e versenyből egyesek előnyt akartak kovácsolni. A jelen fejezet megpróbálja az egymással versenyző nemzeti adórendszerek mellett és ellen szóló érveket ebből a szemszögből elemezni, és ezáltal az előző, a hatodik fejezet témáját kiegészíteni. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Adóverseny az EU-ban 3. Az üzleti etika fogalma különös tekintettel az adózásra 4. Adóelkerülés az EU-ban 9 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



5. Gyakorlatok

8. Fejezet: ESETTANULMÁNYOK Bár az eddigi fejezetekben a könyvben tárgyalt különféle témák megértését és a hozzájuk kapcsolódó tudás rögzülését segítő gyakorlatok szerepeltek, ezen utolsó fejezetben alternatív megoldásokat elemzünk, megjelenítve a teljes modul különböző szempontjait. Valós és lehetőleg friss esetek alapján a hallgatók elmélyíthetik tudásukat az EU és tagállamainak költségvetési politikával kapcsolatban és megtanulhatják, milyen kihatása van ennek az egyes vállalkozásokra, különösen is a kis- és középvállalkozásokra. Szerkezet: 1. Esettanulmány (különösen az ½ fejezet vonatkozásában): egy tagállam részletes nettó pozíciója az EU-val szemben 2. Esettanulmány (különösen a 3/4/5 fejezet vonatkozásában): az EU közelmúltbeli, adóval kapcsolatos törvényei 3. Esettanulmány (különösen a 3/4/5 fejezet vonatkozásában): az Európai Bíróság közelmúltbeli, adóval kapcsolatos határozatai 4. Esettanulmány (különösen a 4. fejezet vonatkozásában): az ÁFA csalás problémája nemzetközi háromszög műveletek (triangle deals) esetében 5. Esettanulmány (különösen a 7. fejezet vonatkozásában): a liechtensteini eset 6. (…)

Értékelési módszerek A modul értékelése egy esettanulmány formájában történik. Az eset tartalmazza a téma több aspektusát. Az értékelés kis, 3-4 fős csoportokban történik. A hallgatók számára lehetőség nyílik az al-feladatok meghatározására, a munkamegosztásra és az eset egyes aspektusaira való egyéni összpontosításra. Az eredményt az egész csoport együtt mutatja be, lehetőleg személyesen, és csak akkor video konferencia útján, ha máshogy nem lehetséges. Az előadónak leadott írásbeli feladat a legutolsó megoldás legyen.

Ajánlott irodalom Bevezetés: Az egész modul szempontjából alapvető fontosságúnak tűnik, hogy a hallgatók ismerjék a Nizzai szerződés tartalmát annak jelenlegi, egységesített formájában. 1. és 2. Fejezet: El-Agraa, Ali M. (Ed.): Az Európai Unió. Gazdaságtan és szakpolitikák, 8. kiadás., 3. Fejezet “EU Intézmények”, 4. Fejezet “Az EU integráció jogi dimenziója”, 19 Fejezet “Az általános költségvetés”




3. Fejezet: Szakirodalom az államháztartásról, pl. Hyman, David N.: Államháztartás Rosen, Harvey S. / Ted Gayer: Államháztartás 4. Fejezet: Feldt, M./ Ellenberg, D./ Brutscheidt, E./ Plikat, M.R. (2008) ÁFA jog az európai országokban – 23 ország rendszerének áttekintése, Nwb Verlag Burns, L./ Millar, R. (2008) Fejlődő országok ÁFA rendszerének tervezése 5. Fejezet: Lenaerts, K. (2007) A közvetlen adózás az EU-ban Lang, M./ Pistone, P./ Schuch, J. (2008) Bevezetés az Európai közvetlen adózást elrendelő adótörvénybe 6. Fejezet: McGee, R.W. (2008) Taxation and Public Finance in Transition and Developing Economies (Adózás és államháztartás az átmenet országaiban és a fejlődő országokban) Franta, P. (2008) Die europäische Steuerharmonisierungs-Problematik, (Az európai adóharmonizáció problematikája) Vdm Verlag Dr. Müller 7. Fejezet: Bradburn, R. (2001) Understanding Business Ethics, (Üzleti etika érthetően) London: Continuum (Chapters 1 and 7). Crane, A. and Matten, D. (2007) Business Ethics: Managing Corporate Citizenship and Sustainability in the Age of Globalization, (Üzleti etika: a vállalatok polgári mivoltának kezelése és a fenntarthatóság a globalizáció korában) Oxford: Oxford University Press (1. fejezet - Introducing business ethics, (Bevezetés az üzleti etikába) 6. Fejezet –Shareholders and business ethics, (Részvényesek és üzleti etika) 11. Fejezet – Government, regulation and business ethics (Kormányzat, szabályok és üzleti etika) és 12. Fejezet - Conclusions and future perspectives (Konklúziók és perspektívák)). El-Agraa, Ali M. (2007): Az Európai Unió. Economics and Policies, (Gazdaságtan és szakpolitikák) 8. kiadás, Cambridge: Cambridge University Press (4. rész: 15. Fejezet – Tax harmonisation (Adóharmonizáció)) Houlder, V. (2008) Germany in tax haven deal (Németország az adóparadicsom-alkuban), The Financial Times, 05/07/2008. Weismann, G. (2008) Germans outraged at scale of tax scandal, The Financial Times, (Németország fel van háborodva az adóbotrány méretein) 19/02/2008. Weismann, G. (2008) Tax scandal probe focuses on Swiss bank, (A botrány kivizsgálása egy svájci bankra irányítja a figyelmet) The Financial Times, 27/02/2008.




Magyar nyelvű irodalom Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, 2008 Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 Burján – Szebellédi – Sztanóné – Tóth: Adók és támogatások alapjai, Saldo, 2007 Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás (Adózás az Európai Unióban), Penta Unió, 2006 Erdős G. – Földes B. – Őry T. – Véghelyi M.: Az Európai Unió adójoga, Osiris Bp. 2003




B) INDIKATÍV TARTALOM 1. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL 1.1. Bevezetés A Bevezetés célja, hogy rövid áttekintést adjon az Európai Unió költségvetéséről. Az EU-nak sem adó kivetésére, sem deficitbe való átfordulásra nincs joga. Emiatt a költségvetést e célra rendelkezésre álló forrásokból kell finanszírozni, és mindig egyensúlyban kell lennie. A különböző adóknak a nemzeti költségvetések bevételi oldalán megjelenő, de az EU-éról hiányzó kiosztó és újraelosztó hatásainak első megnyilvánulása várhatóan némi kíváncsiságot ébreszt a hallgatókban azzal kapcsolatban, hogy ezen hatások Uniós szinten megjelennek-e, és ha igen, hogy. Egy ilyen összehasonlítás a nemzeti költségvetésekkel megmutatja, hogy az EU költségvetése igen korlátozott nagyságú.

1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban Az EU költségvetésének tervezésének megértéséhez szükség van a folyamatban érintett intézmények szerepének és feladatainak (Európai Parlament, Tanács, illetve Bizottság) ismeretére. Ezért szükség esetén javasoljuk átismételni az intézményi keretek alapjait a Nizzai szerződés annotált változata, illetve szekundér irodalom segítségével. E fejezetből megérthetjük a költségvetés készítését, mint a Parlament és a Tanács közötti interaktív folyamatot. A hallgatók megtudhatják, hogyan alakult ki a jelenlegi folyamat a 80-as évek költségvetési válságai nyomán, illetve hogyan tett szert a Parlament számottevő befolyásra ezen a területen. Ezen túlmenően fény derül az éves költségvetés és a ´pénzügyi perspektívák´ közötti különbségekre, és megismerhetjük az utóbbi jelentőségét.

1.3. Az EU saját forrásai A hallgatók megértik, hogyan fogadja el az EU saját költségvetését. Először egy rövid történeti áttekintést kaphatunk a – többször is módosított – a saját forrásokon alapuló, önerős rendszer kialakulásáról. Ezt követően felidézzük az önerő további felosztását (hagyományos saját források, ÁFA alapú források és bruttó nemzeti jövedelem alapú források). E típusok mindegyikét részleteiben elemezzük, különös tekintettel kiszámításukra és az egyes tagországok közötti különböző újraelosztási hatásokra. A hagyományos önerő legnagyobb kapuinak szerepe (vám) és a GDP szerkezete az ÁFA - önerő vonatkozásában kerül elmagyarázásra ebben az összefüggésben.




1.4. A “nettó hozzájárulás“ problémája Meghatározzuk a “nettó befizető“ és “nettó kedvezményezett“ kifejezéseket. Kikristályosodik az ellentmondás a költségvetési helyzet körül, miközben az EU tagság nem költségvetési előnyeiről nem esik szó. Megismerhetjük az Egyesült Királyság pozícióját, annak magyarázatát, és annak kiszámolását, hogy az extra teher hogyan oszlik meg a többi tagország között. Ebben az összefüggésben értékeljük az általános korrekciós mechanizmust. Végül a hallgatók felmérhetik az egyes tagországok egyéni nettó költségvetési pozícióját a költségvetés alapvető szerepének összefüggésében, ahogy ezt a jelen Képzési anyag első részében felvázoljuk.

1.5. Egy EU adó ötlete A hallgatók felvethetik a kérdést, miért és hogyan lehetne megreformálni az EU finanszírozását. Ebben a részben kihangsúlyozzuk ezen reform leggyakrabban idézett okait, és elemezzük az adó-alapú finanszírozás alternatíváját. Továbbá röviden összefoglaljuk az EUnak a CCCTB-vel kapcsolatos kezdeményezését. A hallgatók megértik a különböző adóforrások előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a gazdasági hatékonyságra. Továbbá megvizsgáljuk a (politikai) megvalósíthatóságot, mivel egy ilyen reformnak egyhangú támogatottságot kell kapnia a Tanácsban. Ebben az összefüggésben elemezzük a reform újraelosztó hatását, illetve megpróbálhatunk szimulálni különféle döntéshozatali szabályokat (eltérő szavazati súlyok, eltérő többségi követelmények) a Tanácson belül az Unió intézményi szerkezetének és ezen intézményi konstrukciók fontosságának rövid átismétlése céljával (rövid bevezetés a „közakarat” fogalmába).

1.6. Gyakorlatok A gyakorlatok szólhatnak pl. az EU költségvetésének készítéséről, az egyes országok nettó költségvetési helyzetének kiszámolásáról, vagy egy konkrét EU adó finanszírozásának értékeléséről. Ezen felül a hallgatóknak aktuális információt kell keresniük az Interneten vagy a sajtóban az EU költségvetéséről. A feladat részét képezi ezen információk elemzése és összefoglalása is. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Az Európai Unió melyik intézménye készíti a jogalkotási javaslatokat? a) Európai Parlament b) Európai Tanács c) Európai Bizottság d) Európai Bíróság e) Valamennyi a fentiek közül Megoldás: c) 14 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



2. Mik azok a pénzügyi perspektívák? a) Az EU többéves költségvetési kereteit határozza meg. b) Az EU következő évre vonatkozó költségvetésének alapja. c) Az EU soros elnökének költségvetési javaslatai. d) Az EU bevételeinek és költségeinek tervezése. e) Valamennyi a fentiek közül. Megoldás: a) és b) 3. Az alábbiak közül melyeket soroljuk a tradicionális saját források közé? a) Import utáni vámból származó bevételek b) Környezetszennyezési bírságokból származó bevételek c) Hozzáadottérték-adó (áfa)-alap után egy bizonyos %. d) Önkéntes hozzájárulások Megoldás: a) 4. Mekkora mértékű a hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás? a) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 1,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 5%-a. b) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 1,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 10%-a. c) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 0,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 5%-a. d) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 0,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 10%-a. Megoldás: c) 5. Hogyan számoljuk ki a nettó költségvetési helyzetet? a) Az országnak kifizetett támogatások az összes kifizetett támogatás arányában számított adott évi helyzete. b) Az országnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe általa ténylegesen befizetendő hozzájárulás adott évi egyenlege. c) Az ország által befizetendő hozzájárulás az előző évben befizetett hozzájárulás arányában számított helyzete. d) Az ország befizetőként elért pozíciója a többi ország befizetőként elért pozíciójához képest. Megoldás: b)

Esszékérdések: Esszékérdés I.: A közös összevont társasági adóalap (CCCTB) bevezetésének előnyei és hátrányai! Esszékérdés II.: Röviden vázolja fel azt a folyamatot, hogyan születik meg az EU költségvetése?




Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Iván

Gábor:

Bevezetés

az

Európai

Unió

költségvetésébe,

Osiris

Kiadó,

2008

Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 http://www.euvonal.hu/ http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_tema_lista&category_id=018 http://europa.eu/abc/budget/index_hu.htm http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20081217IPR45133+0+DOC+XML+V0//HU http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt 1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban http://web.ceu.hu/cens/assets/files/Ivan_Hetenyi http://ec.europa.eu/budget/library/publications/financial_pub/budget_glance_hu.pdf 1.3. Az EU saját forrásai http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1014 http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?id=46&pageRank=6&lang uage=HU http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20070329IPR04856+0+DOC+XML+V0//HU 1.4. A “nettó hozzájárulás“ problémája http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20080605FCS31027+0+DOC+XML+V0//HU http://www.icegec.hu/hun/_docs/munkafuzetek/munkafuzet_20.pdf 1.5. Egy EU adó ötlete http://www.jogiforum.hu/hirek/13785 http://www.mta.hu/fileadmin/2008/11/19-otletek.pdf




2. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL 2.1. Bevezetés A bevezetés rövid áttekintést nyújt az EU kiadásairól. Kihangsúlyozásra kerül, hogy a kiadások a bevételek mértékében vannak korlátozva. Az első fejezethez hasonló módon lehetőség nyílhat egy összehasonlításra egy tagállam költségvetésével és az EU költségvetés korlátozott funkcióinak megértésére.

2.2. Az EU kiadási szerkezete Az EU kiadásai elemzésünk irányultsága szerint különböző módon strukturálhatók. A kötelező és nem kötelező kiadások szerinti osztályozást – ahogy ezt már az első fejezetben is megtárgyaltuk – most különböző költségvetési helyzetek segítségével érthetjük meg. Még fontosabb lehet megismerni a kormányzat alapvető szerepe szerinti osztályozást (kiosztás, elosztás, stabilizáció) és az EU politikai feladatai szerinti csoportosítást. A hallgatók megértik a kiadási szerkezetet és annak változásait történeti áttekintésben pl. a bővítés következtében vagy a politikai prioritások eltolódása miatt. Kritikus szemlélettel elemzésre kerül a költségvetési programok és fő elvek gyakori változását, illetve azt, hogy az aktuális kiadási ígéretek megvalósulnak-e.

2.3. A CAP érdekében történő kiadások A Közös Agrárpolitika a legfontosabb kiadási tétel. A hallgatók áttekintést kapnak a mezőgazdasági politika történeti kialakulásáról, annak indoklásáról, hatásairól, válságairól és a közelmúlt reformjairól. Ez segítheti a hallgatókat annak megértésében, miért olyan fontos a mezőgazdasági politika, illetve miért teszi ki az EU kiadásainak legnagyobb részét. Meg kell érteni a támogatás és garancia célú kiadások klasszikus felosztását, és a hallgatóknak meg kell ismerkedniük a mezőgazdasági piacokba való beavatkozási szinteket. Még részletesebben foglalkozunk a jóléti deficitből eredő gazdasági költségekkel, melyek költségvetési kiadások méretét öltik. A költségvetésnek ezen részét bíráló szemszögből is elemezzük a CAP állapotának három alapvető szerepe tekintetében. Így érthetővé válik a mezőgazdasági politika fontossága és az, hogy miért képviseli a kiadások legnagyobb részét.

2.4. A strukturális politikákra való kiadás A mezőgazdasági politika után a strukturális politika a második legnagyobb EU kiadási tétel. Bár eleinte nem tartozott a Közösség politikáihoz, fokozatosan fejlődött a 70-es évek óta, és fokozatosan vált egyre fontosabbá az Unió bővülésével. Az előző bekezdéshez hasonlóan a hallgatók megismerhetik e politika szerepét és céljait. Ezen felül bemutatásra kerülnek a legfontosabb eszközök, a strukturális alapok (pl. az Európai Regionális fejlesztési alap, az 17 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Európai Szociális alap, stb.). A hallgatók megtanulják, milyen gazdasági érvek szólnak egy ilyen politika mellett, és hogyan mérhető a sikeressége. Mivel kifejezetten újraelosztási alapon működik, (bár nem interperszonális, hanem interregionális) a költségvetésnek ezt a részét a kormányzat alapvető szerepeinek fényében is vizsgáljuk.

2.5. További kiadások A CAP és a strukturális politika kiadásain túl, mely a költségvetésnek mintegy 80%-át teszi ki, vannak további jelentékeny kiadási tételek is: belső politikák, különösen is a K+F, az ún. külső intézkedések (External Action), illetve az adminisztratív kiadások. A hallgatók megismerik ezeket a kategóriákat és bepillantást nyerhetnek az egyes kiválasztott politikák szerepébe és céljába, mint pl.: Környezetvédelmi politika A klímaváltozás miatt a környezetvédelmi politikák egyre fontosabbakká válnak. Ebben a részben a hallgatók megismerhetik ezen politikai kiadások felelősségét és céljait, illetve megtudhatják, hogy ezek milyen szerepet játszanak majd, ha más politikai területekkel összekapcsolódnak. Oktatáspolitika Az oktatási kiadások nemcsak a lisszaboni folyamat következtében képviselnek fontos szakpolitikai területet. A hallgatók megismerhetik az EU által létrehozott programokat (pl. Socrates, Leonardo da Vinci) és azon eszközöket, amelyek ezek igazolására és sikerességük mérésére szolgálnak. Az oktatáspolitika fontossága a strukturális politika vonatkozásában másik érdekes téma lehet. Igazságügy és belügy A hallgatók megismerhetik ezen szakpolitika eredetét (Maastrichti szerződés) és azt, miért olyan fontos az Európai Uniónak, hogy szabad, biztonságos és igazságos területet hozzon létre. Ezen felül megérthetjük olyan további feladatokat és célokat, mint pl. milyen gyakorlati és jogi lépéseket tesz az EU olyan problémák kezelésére mint pl. az illegális bevándorlás, a polgárjogok megsértése vagy a terrorizmus napirenden levő problémája.

2.6. Gyakorlatok Tudásuk elmélyítése érdekében a hallgatók végezhetnek kutatást az EU mezőgazdasági vagy strukturális kiadásainak jelentőségéről saját országuk vonatkozásában. Saját tapasztalatukból kell hozniuk példákat konkrét szakpolitikai intézkedések hatására, és meg kell próbálniuk felmérni ezen intézkedések gazdasági hatását és sikerét. További feladat lehet azzal kapcsolatban érvelni, miért van, hogy egyes politikákat az Unió kezel, míg másokat nem, illetve mely szövetségi szint lehet a legalkalmasabb különféle szakpolitikák megvalósításra. A hallgatóknak ki kell dolgozniuk általános kritériumokat a feladatkörök megosztására.




Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Melyik a 4 Strukturális Alap? a) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) b) Kohéziós Alap c) Európai Szociális Alap (ESF) d) Schengen Alap e) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) f) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) g) PHARE h) SAPARD Megoldás: a), c), e) és f) 2. Melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) mechanizmusai? a) Kormányzati beavatkozás támogatása, az élelmiszer árak alacsonyan tartása, azonos támogatások minden tagállamnak. b) Import árukra kivetett vám, belső intervenciós árak, termelési támogatások. c) Mezőgazdasági lobbi, a termelés korlátozása, fejlesztési támogatások. d) Exportárukra kivetett vám, belső intervenciós árak, fejlesztési támogatások. Megoldás: b) 3. A Római Szerződés szerint a Közös Agrárpolitika (CAP) alapelve például? a) A mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása. b) Az élelmiszer árak garantálása. c) A mezőgazdasági termelés növelése műszaki fejlesztéssel. d) A munkaerő optimális hasznosítása. e) Valamennyi állítás igaz. Megoldás: a), c) és d) 4. Mi tartozik a Közös Agrárpolitika (CAP) hatálya alá? a) Oktatás b) Földtulajdon c) Termelés d) Adózás Megoldás: c) 5. Melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) eszközei? a) Közvetlen termelői kifizetések b) Termelési kvóták kiszabása c) Kvótához kötött támogatások d) Belső intervenciós árak e) Import árukra kivetett vám f) Mindegyik válasz helyes. Megoldás: f) 19 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Esszékérdések: Esszékérdés I.: Mutasson be a Strukturális Alapokat általánosságban! (célkitűzései, területei, kedvezményezettek, végrehajtás módja…) Esszékérdés II.: Ismertesse a nemzeti mezőgazdasági piacokba való beavatkozás szintjeit és azok jellemzőit!

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Iván

Gábor:

Bevezetés

az

Európai

Unió

költségvetésébe,

Osiris

Kiadó,

2008

Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 http://www.euvonal.hu/ http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_tema_lista&category_id=018 http://europa.eu/abc/budget/index_hu.htm http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20081217IPR45133+0+DOC+XML+V0//HU 2.2. Az EU kiadási szerkezete http://www.mta.hu/fileadmin/2008/11/19-otletek.pdf http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt http://ec.europa.eu/budget/reform/issues/article_5957_hu.htm 2.3. A CAP érdekében történő kiadások http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Közös_agrárpolitika http://numen.extra.hu/procjegyzet.php?file=EU11 http://www.vki.hu/kh/kh-165.pdf 2.4. A strukturális politikákra való kiadás http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 http://www.eu4journalists.eu/index.php/dossiers/hungarian/C46/200/ http://www.policy.hu/flora/astruk.htm 2.5. További kiadások http://europa.eu/pol/env/index_hu.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=97 http://www.municipium.hu/text/doc/text21010181051/f_zetek/az_oktatas_es_a_kepzes.pdf http://oktataspolitika.lap.hu/ http://szocped.freeweb.hu/04_05/nevszoc_unio.htm http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=861 20 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



http://www.politologia.btk.pte.hu/docs/tuka13.doc http://www.mimi.hu/eu/belugyi_egyuttmukodes.html http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=1784




3. FEJEZET: ADÓZÁSI ELVEK 3.1. Bevezetés E fejezet bevezetésében meghatározásra kerül az „adó” kifejezés és általános bevezetést adunk az adózási elvekbe. Röviden megvitatásra kerülnek a különféle alapvető elvek, melyek mentén az adórendszer megtervezhető, pl. a fizetőképesség és az előny elve, illetve ezek kihatása a méltányosságra és a hatékonyságra. További általános követelmények, mint pl. a megbízhatóság, átláthatóság vagy az egyszerűség szintén itt kap helyet. A tagországok adórendszerei számos példát szolgáltatnak ezen elvek illusztrálására és arra, mennyire egységesek (illetve eltérőek) a nemzeti rendszerek. Ebből a részből a hallgatók megismerhetik az adók és az adózás különböző elemzési szintjeit. A makrogazdasági megközelítés az adózásnak és a költségvetési hiánynak a keresletre és kínálatra gyakorolt átfogó hatásokra összpontosít, így alapvetően az egyensúlyra és a gazdaság növekedésére. A mikrogazdasági szempont egy konkrét adónak egy adott piacra gyakorolt hatását vizsgálja, azaz akár egyetlen háztartás vagy vállalkozás gazdasági viselkedését. Mivel egy kkv szemszögéből fontosabb, milyen közvetlen hatása van az adózásnak az ő működésére (nem pedig közvetetten az összgazdasági kereslet változásán keresztül), ezen fejezet elsősorban a mikrogazdasági megközelítés alapján vizsgálódik.

3.2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre Mindegyik tagállamban többféle adó létezik. A hallgatók áttekintést kapnak ezekről (közvetett és közvetlen adók, jövedelemadók, vagyonadók, stb.) és megismerhetik az egyes adók lehetséges célját és azt, hogy a bevételek megteremtése nem okvetlenül az elsődleges, hanem adott esetben csak a másodlagos cél. A fejezet első bekezdése az adózás alapvető közgazdasági hátterét írja le. A közvetett adókkal kezdődik a versenypiac szokványos modellje alapján. A hallgatók megtanulják, hogy egy konkrét fogyasztási adó, akár az eladott egységeken, akár az adóztatott áruk értékén alapuljon, befolyásolja az árakat és a mennyiségeket. Elmagyarázásra kerül, hogyan függenek az abból fakadó hatások az elaszticitástól, és bepillantást kaphatunk az olyan piacok modelljeire is, ahol a verseny nem teljesen szabad. A hallgatóknak meg kell ismerniük az adózáshoz kötődő jóléti veszteséget is. Ugyanitt foglalkozunk a környezetvédelmi adózás fogalmával (Pigou adók), mivel a témának igen erős politikai relevanciája van. Az európai gazdaságok többsége esetében a munkát terhelő adók az általános forgalmi adóval együtt a kormányzati kiadások legfontosabb forrásai közé tartoznak. Indokolt lehet mélyebben bepillantani a munkaerő kínálat ilyetén megadóztatásának hatásaiba. Ezt egy munka-szabadidő modell segítheti, mely tükrözi a magánszemély számára megjelenő, egymással ellentmondásban álló alternatívákat. Megérthetjük a nettó bevétel (és annak az adózás miatti változásai) és az egyéni preferenciák szerepét abban a döntésben, hogy egy magánszemély munkaerejének bizonyos részét a piacon értékesíti. Továbbá ebben a részben bevezetésre kerül az átalányadó fogalma, szerepe az ösztönzőkre, és kihatásai az általános adózási elvekre szintén. 22 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



3.3. Adózás egy globalizált gazdaságban E bekezdés eleje az adóalap határokat is átszelő mobilitásáról szól. Az Európai Unióban megvalósuló liberalizáció, különösen az egységes piac megvalósítására tett még mindig folyamatban levő erőfeszítések már vállalatok és munkavállalók számára is nagymértékű szabadságot eredményezett lakóhelyük megválasztásában. Ezzel a folyamattal függ össze az a nyilvánvaló korlátozás, mely szerint a tagállamok csak meghatározott mértékben adóztathatják vállalataikat és polgáraikat. Az Unióban a magánszemélyek viszonylag könnyen elkerülhetik az adót, ha kormányuk túl mélyen akar a zsebükbe nyúlni. Sajnos az adóalapok nem egyformán mobilisek, ami burkoltan a viszonylag immobil országok magasabb adózását jelenti. A hallgatók megérthetik, hogy reagálhatnak az egyes országok, és milyen következményei lehetnek a korábban bemutatott általános adózási elvek, nevezetesen a méltányosság tekintetében. Ilyen módon a bekezdés a nemzeti adórendszereknek a nemzetközileg mobil adóalapért folytatott verseny következményeit elemzi. E bekezdés keretei között a hallgatók megismerik a különbséget a Közösségi törvény által szabályozott nemzeti adórendszer és a közös adórendszer között. Az ÁFA vagy a Vám Irányelv példa lehet a közösen szabályozott nemzeti adórendszerre és a közös adórendszer CCCTB-jére (közös összevont társasági adóalap) bár ez nem közös társasági adó, hanem közös társasági adóalap.

3.4. Az illetékesség megosztása az EU és tagállamai között A negyedik bekezdés a jelenleg hatályos intézményi konstrukciót elemzi az EU-ban, ami az adózással kapcsolatos hatásköröket illeti. A hallgatók megtanulják, milyen módokon határozhatja meg az EU az adótörvényt jelenleg, milyen befolyásolási lehetőségei vannak az EU-nak, és mennyire maradnak a hatáskörök a tagállamok kezében. Ismét felidézzük az EU intézményeinek harcát az illetékességért és megválasztott tagállami képviselők egyrészről és más tagállamok másrészről; hangsúlyt helyezünk az érintett felek implicit motivációira és a szuverenitással kapcsolatos fogalmakra. Az ÁFA hasznos példát kínál annak illusztrálására, milyen nehéz a mai napig a felelősség delegálása az Unióban, de más példák is hasznosak lehetnek az EU adópolitikájának funkcióira és céljaira. Az adóval kapcsolatos, közelmúltbeli vitát is lehet elemezni, pl. a CCCTB-t. A hallgatók megértik, mi a különbség a primer és szekundér jogforrások között, azaz a Római szerződés mely rendelkezései lényegesek adózási szempontból (a diszkrimináció-ellenesség elve, adó-visszatérítés, export-import szabályok, a közvetett adók harmonizációja), hogy hat a négy alapszabadság (áruk, személyek (beleértve a cégalapítást), szolgáltatások és tőke szabad mozgása) a nemzeti kormányok által bevezetett adókra. A hallgatók megtanulják a szekundér jogforrásokra vonatkozó rendelkezéseket, illetve azt, hogy mi a különbség a rendelet (decree), az irányelv, a határozat (decision) kötelező érvény tekintetében. Végül bemutatásra kerül az Európai Bíróság és annak legfontosabb adóügyi döntései (resolution) és megvitatjuk az Európai Bizottság szerepét is pl. szabálysértési eljárásokban. Mivel ennek a modulnak egy másik fejezete is az adóharmonizáció kérdéséről szól majd, ezért a téma a politikai folyamatokra és történelmi fejleményekre korlátozódik, és egyelőre nem foglalkozik az adóharmonizáció formáinak és helyzetének részletes elemzésével.




3.5. Egyes országok adórendszerei: a jelenlegi helyzet példákkal A harmadik fejezetnek ezen részében adórendszerek e célra kiválasztott nemzeti példáit elemezzük. Foglalkozunk az adókkal, az adózással, az adókulcsokkal, az adók diverzifikációjával, adóztatható forrásokkal és törvényekkel. A hallgatók elemzik és felmérik az egyes nemzeti adórendszerek közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ez a rész összpontosít az ERASMUS Virtuális Campus projektben a résztvevő országok nemzeti sajátosságaira, de figyelembe vehet más országokból származó egyéb példákat is. Az országos jellegzetességeket külön fejezetben jelezzük ezen képzési anyag végén.

3.6. Gyakorlatok A Gyakorlatok során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy számot adjanak az adózási elvekkel, azok gazdasági elemzésével, a nemzetközi adóversennyel és az EU intézményi keretével kapcsolatos tudásukról. A gyakorlatok tartalmazzák a modul során már megbeszélt anyag ismétlését. A hallgatóknak el kell tudniuk magyarázni az adózás jóléti költségeit és az egyes adótípusokat, vagy méltatniuk kell, hogyan illeszkedik egy konkrét adó az adórendszer általános elveibe. Ezen túlmenően a hallgatók – annak érdekében, hogy frissen szerzett tudásukat gyakorlati összefüggésbe is helyezzék – kaphatnak olyan feladatokat is, melyek megoldása bizonyos adatok felkutatását igényli. Például a hallgatóknak meg kell nevezniük egy konkrét adót, melyet a közelmúltban vezettek be (lehetőleg egy közvetett fogyasztási adó) és meg kell találniuk az adatokat az érintett piaci szegmens ár- vagy mennyiségváltozásaira és az adóbevételre. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. NEM tartozik az adóztatás hatásai közé: a) Közvetlen jövedelem-elvonás b) Az adózók magatartásának megváltozása. c) Az állami és az önkormányzati költségvetés egyensúlyának megváltozása. d) Kutatás-fejlesztés ösztönzése. e) A fentiek közül mind az adóztatás hatásai közé tartozik. Megoldás: e) 2. Az adózás eljárási alapelvei közé tartozik: a) a mérlegelés elve. b) a arányosság elve. c) az általánosság elve. d) az egyenlőség elve. Megoldás: a) 3. Az adózás alkotmányos alapelvei: a) a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. b) az általánosság elve. 24 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



c) a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv. d) a törvényesség elve. Megoldás: b) 4. Melyik alábbi állítás igaz a környezetvédelmi adózásra (Pigou adó)? a) Az ökológiai adó egy tevékenység negatív társadalmi hatásainak ellenértéke. b) Ökológiai adó például a cigaretta árába beépített adó. c) Az ökológiai adó azt hivatott ellensúlyozni, hogy a társaság környezetszennyezésért maga a társaság fizessen. d) Mindegyik válasz helyes. Megoldás: d) 5. Az EU adópolitikájának NEM célja? a) Határon átnyúló tranzakciók adó akadályainak a megszüntetése. b) A káros adóverseny elleni harc. c) A nemzeti adójogszabályok teljes körű harmonizációja. d) A tagállamok EU-jog ellenes szabályozásainak megszüntetése. Megoldás: c)

Esszékérdések: Esszékérdés I.: Mutassa be, milyen közvetlen hatással van az adózás a kkv-k működésére? Esszékérdés II.: Mi az átalányadó fogalma, szerepe az ösztönzőkre és hatásai az adózási alapelvekre?

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: http://europa.eu/pol/tax/index_hu.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=1588 http://tarstud.hu/sympa/d_read/vm2004/eu gazdpol prezentáció.ppt http://kgk.bmf.hu/system/files/Handa.pdf http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/segedanyagok/KTI/HM_Koltsvi_puk_gyak_ 3.ppt http://www.haszon.hu/images/stories/dokumentumok/adozas_az_europai_unioban.ppt




4. FEJEZET: KÖZVETETT ADÓK 4.1. Bevezetés A közvetett adókkal kapcsolatos fő jogforrás az EU-ban a 77/388/EK Irányelv, az ún. ÁFA irányelv, illetve az EK Szerződés 93. (99.) része. A hallgatók először rövid áttekintést kapnak a közvetett adók történetéről, arról, hogyan váltotta fel az (ÁFA) a többszintű forgalmi adók rendszerét. Ezen felül, az EU közös piacának létrejötte után az EU tagországok határain megszűnt a határellenőrzés, és új fogalom jelent meg a „Közösségen belüli műveletek” formájában. A hallgatók a 3. fejezet anyagánál jóval részletesebb ismereteket szerezhetnek arról, hogy a Római Szerződés mely fejezetei fontosak közvetett adók céljára, illetve a négy alapszabadság hogyan érinti a közvetett adókat. A hallgatók megtanulják a szekundér jogforrások közvetett adókkal kapcsolatos rendelkezéseit a (rendelet, irányelv, határozat) és alapos betekintést kapnak az ÁFA Irányelvbe (teljesítés helye, adókötelezettség felmérésének napja, adóalap, adókulcs, adómentesség). Továbbá e fejezetben bemutatásra kerül az EU adó harmonizáció jelenlegi állása az ÁFA kapcsán, és röviden áttekintésre kerülnek a legfőbb fejlesztések és trendek.

4.2. Adózás és nemzetközi kereskedelem: áruk Az áruszállítás a fizikai tulajdonnal tulajdonosként való rendelkezési jog átruházását jelenti. A hallgatók megismerik, hogyan határozza meg az ÁFA Irányelv a teljesítés helyét, mivel ez a legfőbb jelzője az adókötelezettség felmérésének az áruszállítás viszonylatában. A teljesítés helyének megjelölése annak meghatározását is jelenti, hogy az adóztatás joga melyik országé és milyen kulccsal. Az általános szabályokon felül (azaz: a teljesítés helye 1) ahonnan az árut elindítják vagy 2) ahova az áru kerül a szállítás végére) a hallgatók megtanulják a kivételeket is, pl. láncműveletek, háromszögműveletek, bérmunka struktúrák, apport, stb. esetében. Mivel a Hatodik irányelv felismeri a kkv-k sajátos helyzetét, ebben a részben kihangsúlyozásra kerülnek a hozzájuk kapcsolódó konkrét rendelkezések, mint pl. a visszteher mechanizmusa, az átalány jövedelemadó, az adómentesség az adólevonás lehetősége nélkül vagy az egyszerűsített adminisztráció. Ebben a bekezdésben a hallgatók megismerik a 2008/9/EK Irányelvet (amely felváltotta a 79/1072/EGK Irányelvet) és a 86/560/EGK Irányelvet, amely az adott ország területén nem bejegyzett adófizetésre kötelezett személyek ÁFA visszatérítéséről szól.

4.3. Adózás és nemzetközi kereskedelem: szolgáltatások A szolgáltatások nyújtása minden olyan műveletre vonatkozik, mely nem minősül áruszállításnak. A hallgatók megtanulják, hogyan határozza meg a Hatodik Irányelv a teljesítés helyét, mivel ez egyben a fő tényező az adókötelezettség felmérésének a szolgáltatások nyújtása vonatkozásában is. 26 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az általános szabályon túlmenően (azaz: a teljesítés helye, ahol a szállító vállalkozása vagy egyéb állandó hely szolgál a szolgáltatás nyújtásának (kiindulási) helyéül, vagy ilyen hely hiányában az a hely, ahol állandó lakcíme található, illetve ahol lakhelye van); a hallgatók megtanulják a kivételeket is pl. a közvetített szolgáltatások, immateriális javak formájában történő természetbeni hozzájárulás, szállítás, fuvarozás, esetében, stb. Az áruszállítás esetében ezen felül kiemelésre kerülnek a kkv-kra vonatkozó speciális rendelkezések, mint pl. a visszteher mechanizmusa, az átalány jövedelemadó, az adómentesség az adólevonás lehetősége nélkül vagy az egyszerűsített adminisztráció.

4.4. Az ÁFA szerepe A közös piac létrejötte előtt az export adómentességét és az import adókötelezettségét meghatározó ÁFA rendelkezések teljesen elfogadhatóak voltak. Azonban, a Közösségen belüli tranzakciók megjelenésével új rendelkezésekre volt szükség. Ebben a részben bemutatásra kerülnek az export/import és a közösségen belüli szállítás különbségei. A hallgatók itt találkoznak a származási ország és a célország fogalmával és azzal, hogy ezek milyen tranzakcióra vonatkoznak. A hallgatók a végére képesek lesznek minősíteni, hogy egy művelet hazai, Közösségen belüli vagy export / import és fel tudják majd ismerni, mi a teljesítés helye egy tranzakcióban, és hogy adózik. Továbbá a hallgatók áttekintést kapnak a jelenlegi trendekről 1) a hazai ÁFA szabályok harmonizációja beleértve az adókulcsokat is, 2) a rendelkezések egyszerűsítése, illetve 3) a származási ország fogalma mindegyik esetben. Ezen utolsó gyakorlat esetében a hallgatók megérthetik, melyek az előnyei és hátrányai a származási ország elvének, azaz: a fogyasztás az egyik országban történik, de a bevétel egy másikban realizálódik; illetve hogy tervezi az EU megoldani a jövedelem-megosztást egy elszámoló rendszerrel.

4.5. Diszkriminatív adózás A diszkrimináció több esetben előfordulhat, mivel a hatodik irányelv bizonyos szabadságot ad az országoknak egyes területeken. Ezek a területek bemutatásra kerülnek annak érdekében, hogy a hallgatók a végére lássák az egyes országok hazai rendelkezései közötti különbségeket. Az egyik példa az adókulcsok, mivel a hatodik irányelv szerint az általános adókulcsnak legalább 15%-nak kellene lennie, és a kedvezményes kulcs pedig legalább 5%, bár az országoknak nem kötelező egynél több adókulcsot alkalmazni. A hallgatók példát kapnak a diszkriminatív adózásra is, mint pl. az e-szolgáltatások (internet rádió vagy televízió sugárzás) ha az adófizető nem-EU országból sugározza az adást, akkor előnyben van az EU valamelyik tagországából sugárzó szolgáltatókkal szemben.

4.6. Gyakorlatok A gyakorlatok keretében a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy az ÁFA-nak a határon átnyúló ügyletekre való kihatásait, a származási ország és célország elveit és a hatodik 27 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



irányelv által az országoknak biztosított lehetőségeket gyakorolhassák. A gyakorlatok ennek a modulnak az összes részét lefedik. Tudásuk elmélyítése érdekében hallgatók csoportokba lesznek beosztva, és minden csoport feladatokat vagy témákat kap. Pl. találjanak meg adott, a kkv-kkal kapcsolatos rendelkezéseket, nézzenek utána, ha az adott adólevonást vagy mentességről szóló rendelkezést hogyan illesztették az egyes hazai jogalkotási rendszerekbe. Ezután készíteniük kell rövid szóbeli vagy írott összefoglalást arról, hogy ilyen módon más csoportok is részesüljenek az általuk talált adatokból. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Melyik megállapítás helyes? a) A közvetlen adók forgalomhoz, fogyasztáshoz kötődnek. b) A közvetett (indirekt adók) forgalomhoz, fogyasztáshoz kötődnek. c) A közvetett adók esetében az adóalany és az adóterhet viselő személye azonos. d) Mindegyik állítás igaz. Megoldás: b) 2. Hogyan határozza meg az Áfa-irányelv az ügylet teljesítési helyét? a) Termékértékesítés esetén főszabály a termék fellelhetősége. b) Szolgáltatásnyújtásnál főszabály, hogy a teljesítés helye az, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdaságilag letelepedett. c) Szolgáltatásnyújtásnál a főszabály a szolgáltatás megvalósulásának földrajzi helye. d) Termékértékesítés esetén főszabály a termék szállításának célországa. e) Csak az a) és a c) igaz. f) Csak a b) és a d) igaz. Megoldás: e) 3. Hány kedvezményes áfa kulcs lehet egy tagállamban hatályban? a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 Megoldás: c) 4. Melyik a legfrissebb Áfa-irányelv? a) 79/1072/EGK b) 77/388/EK c) 2008/9/EK d) 86/560/EGK Megoldás: c) 5. Mikor kell alkalmazni a levonási hányadot? a) Amikor a Társaságnak az áfa törvény hatályán kívüli és belüli ügyletei is vannak. b) Amikor a Társaságnak adólevonásra jogosító és nem jogosító ügyletei is vannak. 28 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



c) Amikor a Társaságnak Közösségen kívüli és belüli ügyletei is vannak. d) Amikor a Társaság áfa-alanyokkal és nem áfa-alanyokkal is vannak ügyletei. Megoldás: b) Esszékérdések: Esszékérdés I.: Milyen egyszerűsített adózási lehetőségeket biztosít az Áfa irányelv a kisvállalkozások számára? Mutassa be őket röviden! Esszékérdés II.: Mutassa be röviden az adott tagállamban nem nyilvántartott adóalanyok számára a másik tagállamban elérhető adó-visszatérítés közösségi szabályait?

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Burján – Szebellédi – Sztanóné – Tóth: Adók és támogatások alapjai, Saldo, 2007 Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás (Adózás az Európai Unióban), Penta Unió, 2006 Erdős G. – Földes B. – Őry T. – Véghelyi M.: Az Európai Unió adójoga, Osiris Bp. 2003 http://www.kislexikon.hu/kozvetett_ado_a.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Adó http://www.csik.sapientia.ro/ghkar/files/Letoltes/VargaJozsef/Adougyi_ismeretek2007.pdf http://hvg.hu/gazdasag/20091015_ado-adokulcs_adokulcscsokkentes.aspx http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=35 4.2. Adózás és nemzetközi kereskedelem: áruk http://www.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/F29B1D7071B53466C12574E2003FE E9C/$File/2008_9_hu.pdf?OpenElement http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31986L0560:HU:HTML 4.3. Adózás és nemzetközi kereskedelem: szolgáltatások http://www.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/F29B1D7071B53466C12574E2003FE E9C/$File/2008_9_hu.pdf?OpenElement http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31986L0560:HU:HTML 4.4. Az ÁFA szerepe http://hungary.openeu.eu/2008/06/16/egyre-inkabb-n-az-afa-szerepe/ http://elib.kkf.hu/edip/D_13338.pdf http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6127 4.5. Diszkriminatív adózás http://www.nfgm.gov.hu/print/feladataink/kulgazd/kerpol/ker_akadalyok/kereskedelmiak.htm l http://kgk.bmf.hu/system/files/Handa.pdf




5. FEJEZET: KÖZVETLEN ADÓK 5.1. Bevezetés A Bevezetés mindenekelőtt meghatározza a “közvetlen adók” fogalmát, a hallgatók megismerkedhetnek a jövedelem alapú, bevétel alapú, és tőkealapú adókkal. Ez a rész vázlatos áttekintést ad az EU adóharmonizációjának jelenlegi helyzetéről a vállalkozási jövedelemadó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában, és egy rövid kitekintést a főbb fejlemények és trendekről, mint pl. a közös összevont társasági adóalap (CCCTB) vagy a kkvk bejegyzés országa szerinti (home state) adózása. Az 5. Fejezetben a hallgatók a 3. Fejezet anyagánál részletesebb ismereteket szereznek arról, hogy a Római Szerződés mely fejezetei fontosak közvetett adók céljára, illetve a négy alapszabadság hogyan érinti a közvetett adókat. A hallgatók megtanulják a szekundér jogforrások közvetett adókkal kapcsolatos rendelkezéseit a (rendelet, irányelv, határozat). A hallgatók megismerik a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos (EU adójog) EU rendelkezések és a kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos szerződések (Szerződés jog) közötti kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan a hallgatók megtudják, hogy az esetjog nem fog beépülni a Közösségi jogba, bár komoly hatása van a harmonizációra és az EU jogszabályok egységesítésére.

5.2. Jövedelemadók és a munkaerő adózása A második bekezdés a határon átnyúló ügyletek adóztatását elemzi a hatályos jogszabályi keretek fényében. A Bevezetésben leírt primer és szekundér jogforrások mellett a kettős adóztatásról szóló szerződéseknek átfogó hatásuk van a nemzetközi adóügyekre. A hallgatók megtanulják, mi lehet az előnye e szerződéseknek, mi ezek hatálya, mi pl. az OECD Modell szerződés általános szerkezete és hogy osztják meg az adóztatás jogát az egyes nemzeti kormányok között. Továbbá bemutatásra kerül a forrás elv és illetőség elv szerinti adóztatás közötti különbség. Konkrét példák segítségével a hallgatók megértik a különbséget a kettős adózás elkerülésének módjai között a belföldi és külföldi illetőségű személyek esetében. Egy vita során megvitatásra kerül, hogy mi lehet az előnye a kkv-k számára az egyiknek, illetve a másiknak, és melyik jobb export-orientált cégeknek és melyik import orientált cégeknek. Ebben a bekezdésben a hallgatók elsajátítják a különbséget egy másik EU tagállamban alkalmazottként dolgozó személyek és a külföldre települt személyek között, illetve fontos ismereteket szereznek az adóilletőség feltételeiről és a kettős adózás elkerülésének különféle módjairól belföldi és külföldi illetőségű személyek esetében. A hallgatók az alábbi eseteken keresztül szerzik meg ezen ismereteket: a Biehl-eset (C-175/88), Werner-eset (C-112/91), Schumacker-eset (C-279/93), Asscher-eset (C-107/94) or the Gilly-eset (C-336/96). Végül, de nem utolsó sorban a jövedelemadó mellett említésre kerül a társadalombiztosítás témája is. A hallgatóknak a következő két vonatkozó Irányelvvel kell tisztában lenniük: a 1407/71/EGK és az 574/72/EGK. Két elv fontos ezen esetekben: az egyenlő bánásmód elve és az egyetlen szuverén jogrend hatálya alá tartozás. Ebben a részben sor kerül a bevételi oldal (társadalombiztosítási hozzájárulás) és a kiadási oldal (nyugdíj, egészségügyi szolgáltatások, 30 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



stb.) vázlatos áttekintésére. A hallgatók az alábbi esetek alapján sajátíthatják el ezt az anyagrészt: Bachmann-eset (C-204/90) vagy a Wielockx-eset (C-80/94).

5.3. Jövedelemadók és tőkejövedelem adózása Ebben a részben sor kerül a tőkejövedelem, az osztalék, a kamat, a jogdíj vagy a tőkenyereség, stb. fogalmának meghatározására. E harmadik bekezdés elmagyarázza, hogyan befolyásolják az Anyavállalat-leányvállalat Irányelv (90/435/EGK), az Összeolvadás Irányelv (90/434/EGK), a Kamat-jogdíj Irányelv (03/49/EK) és a Megtakarítások Irányelv (03/48/EK) a tőkejövedelem adóztatásának nemzeti szabályozását. Ami a kkv-kat illeti, a hallgatók a végére megismerik - a határon átnyúló osztalékadó főbb kérdéseit, ha azt a leányvállalat fizeti az anyavállalatnak (Anyavállalat-leányvállalat Irányelv); - azon átstrukturálási lehetőségeket, melyek kapcsán lehetőség van az adófizetés időbeni eltolására (Átalakulási Irányelv); - a kapcsolt vállalkozások határon átnyúló finanszírozási megállapodásainak adóhatásait (Kamat - Jogdíj Irányelv), a határon átnyúló forrásadó hatásait olyan kamat fizetések esetében, ahol a fizetést egy tagállamból egy magánszemély – kedvezményezett tulajdonos felé teljesítik egy másik tagállamba (Megtakarítási Irányelv). Ezen bekezdés keretében kihangsúlyozásra kerül a kettős adóztatás megelőzőséről szóló szerződések fontossága e területen. Mivel minden tagállam aláírt adószerződéseket, alapvető fontosságú bemutatni a szerződés jog és az EU adójog kapcsolatát. A hallgatók az alábbi esetekből tanulják meg a szükséges ismereteket: Baars-eset (C-251/98), Verkooijen-eset (C-35/98), Denkavit-Vitic-Voormeer-eset (C/238/94, C-291/94), AMID-eset (C-141/99) vagy a Cadbury-Schweppes-eset (C-194/04).

5.4. A mobil tényezőkért folytatott verseny: „verseny a legkisebb kulcsig”? A negyedik fejezet a nemzeti kormányok versenyével foglalkozik, mivel az elmúlt 4-5 évben a vállalkozási adó kulcsa drámaian csökkent. Az adófizetőknek lehetőségük van megválasztani, melyik országban kívánnak tevékenykedni, ami komoly versenyt támaszt az országok között annak érdekében, hogy egyre több vállalatot vonzzanak területükre. Mivel az EU-ban működő vállalatok 99%-a kkv, igen fontos ezzel a kérdéssel a kurzus során foglalkozni. Az EU egyik reakciója a CCCTB kezdeményezése és a kkv-k bejegyzés országa szerinti (home state) adózása. A CCCTB-kre korlátozott számú szabály vonatkozik arról, hogyan határozzák meg az adóalapjukat (közös adóalap). A jelen kezdeményezések célja a manipuláció elkerülése és a könnyű számolhatóság. A hallgatóknak az alábbi fő jellegzetességeket kell megérteniük: • •

A CCCTB összhangban állna a nemzetközi számviteli szabványokkal (IAS) és a nemzetközi beszámoló-készítési szabványokkal (IFRS) még magasabb fokú harmonizálás érdekében, Csak egyetlen konszolidált adóbevallásra lenne szükség egyetlen tagállamban; 31

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



•

• • •

A csoporton belüli konszolidáció és az összevont adóalap arányos felosztása feleslegessé tenné a transzferár szabályokat és a korrekciókat az EU-n belül (a transzferár szabályok iránti igény megmaradna a harmadik országokkal bonyolított ügyletek és az EU nem konszolidált vállalatainak esetében); A lehetséges nemzeti levonás, az adójóváírás és bizonyos adózási ösztönzők továbbra is megmaradnának; A CCCTB használata választható lenne (ezáltal azok a vállalatok, pl. kkv-k, melyeknél a CCCTB adminisztratív terhe túlzott lenne, elkerülhetik kötelező használatát), Lehetségessé válna az automatikus szembeállítás a csoporton belül.

A kkv-k bejegyzési ország szerinti adója csupán kísérleti program, melyet az Európai Bizottság önkéntes rendszerként tett lehetővé mind a tagállamok, mind a vállalatok számára. Azt jelenti, hogy az egynél több országban működő kkv-k számára lehetséges lesz hazájuk adózási szabályait alkalmazni (a kkv-k esetében a CCCTB használata nem lenne szükségképpen hatékony, mivel ezen vállalatok méretéhez képest igen komoly adminisztratív terhet jelent.) Ebben a részben a hallgatók elsajátíthatják a bevételek mobilitás szempontjából történő csoportosítását az adórendszerben: 1) bevétel alacsony mobilitás mellett (pl. ingatlanból származó bevétel); 2) bevétel átlagos mobilitás mellett (pl. egy kkv-ból származó bevétel, mely egy kedvezőbb adózási feltételeket kínáló ország határa közelében működik és 3) nagy mobilitás melletti bevétel (pl. osztalék, kamat, stb.). A nemzeti kormányok versenye főként a harmadik csoportra összpontosít azzal a céllal, hogy nekik az adózás jogát megadja. Éppen ezért a kurzus keretében egy vitára kerül sor azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti kormányoknak milyen eszközök vannak a kezében pozíciójuk bebiztosítására (adókulcsok, adózási ösztönzők, engedmények, stb.) E bekezdés végén a hallgatók rövid áttekintést kapnak az adóparadicsom országok és az ezekben működő off-shore cégek káros hatásáról, ami a nemzeti és nemzetközi adózást, az országok versenyét, és a kkv-k tevékenységére gyakorolt hatást illeti. Továbbá e rész végére a hallgatók tisztában lesznek az OECD ún. Adópolitikai és Adóigazgatási Központjának (Centre of Tax Policy and Administration) munkájával, amely 35 olyan jogrendszer társulása, melyek elkötelezték magukat az átláthatóság és az eredményes információcsere mellett (pl. Kajmán Szigetek, Jersey, Bahrain vagy Ciprus) szemben az együttműködést elutasító adóparadicsomokkal (Andorra, Liechtenstein és Monaco).

5.5. Gyakorlatok A gyakorlatok során a hallgatók lehetőséget kapnak a határon átnyúló ügyletek adókihatásainak, a kettős adózás elkerülése módszereinek és az illetőség meghatározásának behatóbb tanulmányozására. A gyakorlatok ezen modul rész mindegyik területét lefedik. A hallgatók tudásának elmélyítése érdekében csoportokba lesznek beosztva, és feladatokat, illetve témákat kapnak. Pl. keresniük kell az EU hivatalos weblapjain olyan esetet, mely a kurzus során tanultak alapján a kkv-k egyik problémáját tükrözi. Ezután pedig készíteniük kell rövid szóbeli vagy írásos összefoglalást, mely a többi csoportnak is hasznára lehet. 32 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Melyik megállapítás helyes a közvetlen (direkt, egyenes) adókra? a) Forgalomhoz kapcsolódnak. b) Jövedelemhez, vagyonhoz kötődő adók. c) Szándékolt adóáthárítás valósul meg az adóztatás során. d) Az adóalany és az adóterhet viselő főszabály szerint elválik egymástól. Megoldás: b) 2. Az alábbiak közül melyik NEM az Átalakulási Irányelvben kedvezményezett akvizíciós művelet? a) Beolvadás / összeolvadás b) Szétválás / kiválás c) Eszközök és kötelezettségek részleges apportálása d) Részvénycsere e) Mindegyik kedvezményezett akvizíciós művelet Megoldás: e) 3. Nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a forrás-országban azt a külföldi illetőségű személyt, aki jövedelmének nagy részét a forrás-országban szerezte. Melyik döntés mondta ezt ki? a) Denkavit b) Schumacker c) Gilly d) Baars Megoldás: b) 4. Az alábbiak közül melyik NEM a „Közös Összevont Társasági Adóalap” (CCCTB) létrehozásának célja? a) A nemzeti adórendszerek különbségének megszüntetése. b) Ügyintézés egyszerűsítése. c) Kettős adóztatás elkerülése. d) Kis- és középvállalatok támogatása. e) Különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok azonos kezelése. f) Mindegyik cél. Megoldás: d) 5. Válassza ki a helyes megállapítást! a) Az OECD Modellkommentár a viszonosság elvére épül. b) Az OECD modellegyezményt az uniós országok osztalékadóztatására kell alkalmazni. c) Az OECD Modellkommentár az OECD Modellegyezmény magyarázata. d) Az OECD Modellegyezmény lényegében egy nemzetközi bírósági döntvénytár. Megoldás: c)




Esszékérdések: Esszékérdés I.: Mutassa be a „Kkv-k bejegyzési ország szerinti adózása” program tartalmát! Esszékérdés II.: Hogyan szabályozza az Anya-leányvállalat Irányelv az osztalék adóztatását?

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Burján – Szebellédi – Sztanóné – Tóth: Adók és támogatások alapjai, Saldo, 2007 Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás (Adózás az Európai Unióban), Penta Unió, 2006 Erdős G. – Földes B. – Őry T. – Véghelyi M.: Az Európai Unió adójoga, Osiris Bp. 2003 http://www.kislexikon.hu/kozvetett_ado_a.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Adó http://www.csik.sapientia.ro/ghkar/files/Letoltes/VargaJozsef/Adougyi_ismeretek2007.pdf http://www.euvonal.hu/index.php?op=gazdasag&id=35 5.2. Jövedelemadók és a munkaerő adózása http://www.mimi.hu/gazdasag/szemelyi_jovedelemado.html http://rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/totht.doc 5.3. Jövedelemadók és tőkejövedelem adózása http://rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/totht.doc http://www.ado.hu/hirek.php?idx=1288&kat=3&s=a&p=1




6. FEJEZET: ADÓHARMONIZÁCIÓ 6.1. Bevezetés A Bevezetés egy áttekintést ad az adóharmonizáció fontosságáról és céljáról, illetve arról, hogy mindez hogyan befolyásolhatja egy kkv hétköznapjait. A hallgatók történelmi áttekintést kapnak és megtudhatják, miért váltak egyre fontosabbá a határon átnyúló ügyletek a termékek és szolgáltatások, jövedelmek vagy tőke vonatkozásában, hogyan jöttek rá az országok, hogy a nemzeti szabályozás önállóan nem biztosíthatja a közös piac működését, és mi történt eddig a nemzeti szabályozások eltéréseinek feloldására. Ebben a részben a hallgatók megtanulják, hogy az adóharmonizálás legfontosabb eszköze az irányelv. Az irányelv célja minden tagállam számára kötelező hatályú, de a tényleges értelmezés és a harmonizáció mikéntje az adott tagállam hatáskörébe tartozik. Kihangsúlyozásra kerülnek a rendelet, a határozat és az irányelv közötti különbségek. A bevezetés végén a hallgatók vázlatos áttekintést kapnak azokról a különböző területekről, ahol adóharmonizáció bekövetkezik, pl. adóirányítás (pl. adó tartozás behajtása), közvetlen adók, közvetett adók (pl. ÁFA vagy fogyasztási adók), helyi adók vagy a társadalombiztosítás koordinálása és a jóléti szolgáltatások. Ugyanakkor kihangsúlyozásra kerül az a tény is, hogy a fenti területek harmonizálásának mértékei igen eltérőek, ezért csak egy becsült kép adható ezen területek harmonizáltsági fokáról.

6.2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció Az adózás minden területének harmonizálása egyre érzékenyebb téma, mivel az adóztatás joga a nemzeti kormányok egyik szuverén joga. A nemzeti kormányok egyike sem akarja önkéntesen feladni ezt a jogát. Ez azt is megmagyarázza, miért vannak az egyes adófajták eltérő mértékben harmonizálva. A hallgatók megértik, miért fontos, hogy nincs egy “Európai Adóhatóság“ vagy egy “európai vállalkozási adó“ és miért nem minősül pl. a tagállam hozzájárulása az EU költségvetéséhez vagy a közös vámok az EU-n kívüli országoknak vagy akár a nemzeti ÁFA bevételek bizonyos arányának az EU költségvetésbe történő befizetése adónak. Fontos a nemzeti kormányok szerepéről tanulni a globalizált világban. Ahogy a határon átnyúló ügyletek vagy multinacionális vállalatok egyre nagyobb számban jelentkeznek, a nemzeti kormányok is szeretnének kapni egy szeletet azok bevételéből és gyarapodásából. Ezt elsősorban adózáson keresztül tudják megtenni. Emiatt valószínű, hogy teljes adóharmonizáció sosem következik be. A gyakorlatban az adóharmonizáció általában azt jelenti, hogy alacsony adókulcsú helyeken növelik az adót, nem pedig magas adókulcsot alkalmazó helyeket csökkentik, illetve olykor a kettőt együtt. Ebben a részben ismertetésre kerül a “verseny a legkisebb kulcsig“ fogalma általánosabban és több terület vonatkozásában is. Felvetődik a kérdés, milyen mértékben csökkentik a tagállamok adókulcsaikat a mobil tényezők tekintetében vállalkozások odavonzása érdekében, illetve mi lenne az az adószint, mely már gátolná az országokat abban, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak. Fontos azt is hangsúlyozni, mely régiók számára fontosabb az adóverseny a többiekhez képest; nincs-e valamilyen hasonlatosság e régiók között? Mivel a fejlődő országok szeretnék 35 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



megakadályozni a bevételek kiáramlását, valószínűleg inkább versenybe szállnak, mintsem hogy elfogadják a harmonizációt. Ezen rész végén a hallgatók megismerhetik az adóversenynek vagy az adóharmonizációnak a kkv-kra gyakorolt hatását, mivel ez a vállalkozói kör igen érzékeny az adózási szabályokra.

6.3. Az adóharmonizáció elvei A hallgatók megtanulják, hogy kétféle adóharmonizáció létezik: (1) pozitív és (2) negatív. A pozitív változat azt jelenti, hogy az adóharmonizáció a másodlagos jogforrás szintjén következik be, főleg irányelvek szintjén. A legnagyobb teljesítmény – ahogy ezt a kurzuson ismertetett példák is mutatják majd – a pozitív adóharmonizáció tekintetében a közvetett adók területén tapasztalható, mivel ezek gyakorolják a legnagyobb hatást a határon átnyúló kereskedelemre. A káros adóverseny elleni intézkedések a közvetlen adók vagy az adóösztönzés területén pozitív adóharmonizációnak is felfoghatók. Ezzel szemben negatív harmonizáció következik be tiltó hatályú rendelkezések esetén. Például a nemzeti kormányok különbséget tesznek hazai és külföldi forrású jövedelmek, illetve hazai és külföldi illetőségű személyek között. A Római szerződésben azonban rögzítve van a diszkrimináció tilalma. A hallgatóknak meg kell érteniük, hogyan befolyásolják ezek az intézkedések a kkv-k üzleti tevékenységét, illetve hogyan tudják a kkv-k megvédeni magukat az adóversennyel és az extrém adóharmonizációval szemben, illetve tehetnek-e bármit, ha akarnának annak érdekében, hogy elkerüljék, vagy tompítsák a határon átnyúló kereskedelem kockázatát. Az adó harmonizáció alapja a nemzeti szabályozás és az EU törvények közötti kapcsolat. Éppen ezért ebben a részben bemutatásra kerülnek az EU szabályozás hatásai és a hazai jogszabályokról szóló bírósági határozatok. Ebben a részben a hallgatóknak meg kell tanulniuk, hogy az adófizető közvetlenül hivatkozhat-e EU szerződésekre vagy bírósági esetekre, illetve mely jogforrásra lehet közvetlenül hivatkozni és hogy vonatkozhat az EU joganyag közvetlenül a kkv-k adózására.

6.4. Adóharmonizáció: tapasztalat és a jelenlegi helyzet A hallgatók történeti áttekintést kapnak a harmonizáció érdekében és ellen tett intézkedésekről. Az első lépés sokkal a Római szerződés előtt történt. 1951-ben az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) aláírásakor a nemzeti kormányok már tudatára ébredtek a harmonizáció fontosságának. Ezen felül az 1960-as, 70-es és 80-as évek eseményeinek felgyorsulásával az adóharmonizáció folyamata is rendkívül felgyorsult. A hallgatók megtanulják a fordulópontokat, a csúcsokat és a mélypontokat. Fontos tudni a Római szerződés adóról szóló legfontosabb cikkeiről: a megkülönböztetés tilalmának elve, az adó-visszatérítés elve, a kimenő és bejövő ügyletekkel kapcsolatos speciális rendelkezések és a közvetett adók harmonizációjára való hivatkozás, illetve ahogy ezek a rendelkezések a kkv-kra kihatnak. A hallgatók bepillantást kapnak abba, hogy áll a harmonizáció ma pl. a társasági adó területén (Átalakulási Irányelv, Anyavállalat-leányvállalat irányelv, Kamat - Jogdíj Irányelv), az adóhatóságok együttműködése (Együttműködési Irányelv, az új ÁFA Hatósági 36 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Együttműködés Szabálya, Fiskális Program EMCS, Arbitrációs szerződés…) közvetett adók (Jövedéki Adó Rendelet, ÁFA Irányelv …). Ebben a részben a hallgatók szélesíthetik ismereteiket a harmonizáció új kezdeményezéseiről és trendjeiről, pl. a Közös Összevont Társasági Adóalapról (Common Consolidated Corporate Tax Base, CCCTB), a „bejegyzés országa szerinti adózás” című kísérleti projektről kkv-k esetében, a Forrásadó kezdeményezés, az ÁFA irányelv módosítására tett javaslat, illetve egy Európai Transzfer-árpolitika iránti kezdeményezésről.

6.5. Gyakorlatok A hallgatókat ismereteik elmélyítése érdekében csoportokba lesznek beosztva és feladatokat vagy témákat kapnak, pl. végezzenek kutatást egyes országok vonatkozásában a harmonizáció helyzetéről, hasonlítsák össze Nyugat-Európa és Kelet-Európa országait vagy az EU-t Amerikával vagy bármely más régióval, és vizsgálják meg, hogyan befolyásolják az EU-n belüli harmonizációt. Ezt követően rövid szóbeli vagy írott összefoglalást kell készíteniük, mely a többi csoportnak is hasznára lehet. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Az alábbiak közül melyik jogi kötőerővel rendelkező másodlagos jogforrás? a) Új tagállamok csatlakozási okmányai b) Rendelet c) Európai Bíróság döntései d) Ajánlás Megoldás: b) 2. Melyik az adóharmonizáció legfontosabb eszköze? a) Rendelet b) Irányelv c) Határozat d) Római Szerződés Megoldás: b) 3. Mely adók tekintetében a legnagyobb a harmonizáció? a) Jövedelemadók b) Vagyonadók c) Forgalmi adók d) Társadalombiztosítás Megoldás: c) 4. Az alábbiak közül melyik a Római Szerződés adózásra is vonatkozó egyik legfontosabb cikke? a) A tőke szabad áramlása b) A megkülönböztetés tilalma 37 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



c) A fordított adózás kiemelése d) Az állami támogatások Megoldás: b) 5. Mit tartalmaz az Arbitrációs Irányelv? a) Egyenlő elbánás b) Kölcsönös egyeztetési eljárás c) Hátrányos megkülönböztetés kezelése d) Kettős adózás elkerülése Megoldás: b)

Esszékérdések: Esszékérdés I.: Foglalja össze röviden mit jelent a „Verseny a legkisebb adókulcsig” fogalom? Esszékérdés II.: Mutassa be milyen hatással van az adóharmonizáció a kkv-k működésére?

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Burján – Szebellédi – Sztanóné – Tóth: Adók és támogatások alapjai, Saldo, 2007 Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás (Adózás az Európai Unióban), Penta Unió, 2006 Erdős G. – Földes B. – Őry T. – Véghelyi M.: Az Európai Unió adójoga, Osiris Bp. 2003 http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/Adoharmonizacio az EUban.pdf http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=298 http://www.eutanfolyam.hu/?m=12&l=1 6.2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/Adoharmonizacio az EUban.pdf 6.3. Az adóharmonizáció elvei http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=298 http://www.innocenter.hu/innovacio_az_eu_csatl_utan/eloadasok/Dr_Paroczai_Peterne.doc 6.4. Adóharmonizáció: tapasztalat és a jelenlegi helyzet http://economics.about.com/cs/studentresources/a/moffatt_prize.htm




7. FEJEZET: ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA 7.1. Bevezetés Európa változatos adórendszerei különféle lehetőségeket és eszközöket kínálnak magánszemélyeknek és cégeknek adóterhük kiküszöbölésére vagy csökkentésére. Egy közelmúltban kirobbant botrány pl. fűtött és heves érzelmeket kiváltó vitát eredményezett az országok közötti ígazságtalan´ versenyről és az e versenyből előnyt kovácsolni igyekvő étikátlan´ magatartásról. Ez a fejezet röviden foglalkozik az EU adóverseny kérdésével és megpróbálja elemezni az egymással versenyző nemzeti adórendszerek mellett és ellen szóló érveket. Ezáltal a korábbi 6. fejezetet egészíti ki, miközben a fő hangsúly az üzleti etika és az adóelkerülés kérdésein van.

7.2. EU adóverseny Az előző fejezetben tanultak alapján (Adóharmonizáció az EU-ban) a hallgatóknak meg kell jól érteniük, miért szükséges a kibővült EU-ban folyó adóverseny kérdésével foglalkozni. Érvelhetnénk azzal, hogy az EU-ban folyó adóverseny azért fontos, mert bátorítja az EU költségvetéseinek és adóinak több ponton nyugvó ellenőrzési rendszerét, miközben az EU-n belüli átfogó adóharmonizáció az alacsony adót alkalmazó rendszereket a nagyobb gazdaságok érdekei felé hajtja. A hallgatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adóverseny ösztönzi-e a vállalatokat jövedelmük eltitkolására és vajon a megfelelő adópolitikát kellene-e követniük az intézményi infrastruktúra erősítésére irányuló szabályoknak.

7.3. Az üzleti etika fogalma különös tekintettel az adózásra Ebben a részben az üzleti etika fogalmának meghatározása után megvizsgáljuk miért fontos jól értenünk az üzleti etikát. Több okot is figyelembe vehetünk: a vállalkozások hatalma és befolyása a társadalomban; a vállalkozások részéről tapasztalt helytelen gyakorlat hatása a magánszemélyekre és a közösségekre; az etika kezelésének képessége egy szervezeten belül, stb. Másodsorban bemutatásra kerül a kormányzat szerepe az üzleti gyakorlat szabályozásában (a kormány, mint a polgári érdekek választott képviselője és egy önálló érdekkel bíró szereplő). Végül a hallgatók áttekintést kapnak a vállalkozások és magánszemélyek adózásával kapcsolatos jellemző etikai kérdésekről és problémákról.

7.4. Az adóelkerülés és az EU A hallgatók bepillantást kapnak a vállalkozások és magánszemélyek által elkövetett adóelkerülés idevonatkozó kérdéseibe az EU fokozottabb átláthatóságra való törekvésének fényében. ”… Európa legnagyobb gazdaságát megrázta a hír …” a német kancellár bátorította




Liechtenstein miniszterelnökét, hogy kezdeményezzen „további változtatásokat” a terület pénzügyi szabályaiban az átláthatóság javítása érdekében’ (The Financial Times, 19/02/2008). Többek szerint az EU arra kényszerítheti az adóparadicsomokat, hogy a jövőben a náluk mozgó pénzösszegeket átláthatóvá tegyék és alkalmazzanak szigorúbb nemzeti szankciókat az adóelkerüléssel szemben. A folyamatos adóelkerülés kérdésével kapcsolatban az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) normákat vezetett be az adóügyi átláthatóság és az eredményes információcsere érdekében. Az OECD erőfeszítéseinek támogatása és az adóelkerülés elleni küzdelem folyatása érdekében a hét legnagyobb ipari országból három a közelmúltban aláírta első adóügyi adatcsere egyezményét off-shore központokkal. Több ország, köztük az Egyesült Királyság adóamnesztiát vezetett be, hogy így az adóelkerülőket a törvényes útra visszaterelje (The Financial Times, 05/07/2008). A hallgatóknak meg kell vizsgálniuk az egyéni magatartásokat és a vállalkozásvezetők viszonyulását az adóhoz, illetve ezek hatását a piaci bizalomra. Például a közelmúltban tudódott ki, hogy Klaus Zumwinkel, a Deutsche Post egykori vezérigazgatója és a Deutsche Telekom elnöke részese volt Németország legnagyobb – be nem vallott bankszámlákkal elkövetett – adócsalási botrányának. Az eset az egész európai üzleti közvéleményt megrázta.

7.5. Gyakorlatok A gyakorlatok célja, hogy a hallgatók jobban értsék meg az EU adóversenyéhez kapcsolódó kérdéseket. A fejezet végére meg kell érteniük és méltányolniuk az üzleti etika és az adóelkerülés fogalmát mind vállalati, mind pedig egyéni szemszögből. A hallgatóknak meg kell vizsgálniuk és ütköztetniük aktuális üzleti forgatókönyveket és eseményeket (pl. a 2008 tavaszán Németországban kirobbant események) és ezek hatását az EU üzleti közösségére. Ezen felül a hallgatók feladatokat kapnak, melyek teljesítéséhez üzleti adatokat kell kutatniuk, ezáltal frissen szerzett tudásukat gyakorlati ismeretre kell átváltaniuk. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Mi az adóelkerülés? a) A tranzakció egyedüli célja az adófizetés csökkentése. b) A társaság a gazdasági érdekei mellett optimalizálja az adófizetési kötelezettségét is. c) A társaság helytelen adatokat szolgáltat az adóhatóság felé, mely következtében csökken az adófizetési kötelezettség. d) A fentiek közül mindegyik adóelkerülés. Megoldás: b) 2. Az alábbiak közül melyik NEM az adóparadicsomok egyik legfontosabb jellemzője? a) Politikai stabilitás b) Fejletlen infrastruktúra c) Nincs vagy minimális a jövedelemadó d) Nincs könyvelési kötelezettség e) Bank titok 40 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Megoldás:

b)

3. Mi az üzleti etika? a) Társadalmi szerepvállalás b) Erkölcstelen elvek támogatása c) Fair play d) Környezettudatosság Megoldás: c) 4. Mi NEM ronthatja az adófizetők adómorálja? a) A teljesíthetetlen, átláthatatlan adózás. b) Az adóbeszedését felelős apparátus szakszerűség és következetessége. c) Nyilvánosság hiánya. d) Nem kellő tájékoztatás. e) Joghézagok. Megoldás: b) 5. Mit jelent az off-shore vállalat? a) Adóparadicsomban alapított vállalat automatikusan offshore. b) A bejegyzés szerinti országban nem végez gazdasági tevékenységet. c) Az alapításhoz nem szükséges minimális alaptőke. d) Mindegyik állítás igaz. Megoldás: b)

Esszékérdések: Esszékérdés I.: Foglaljon állás abban a kérdésben, hogy az adóverseny ösztönzi-e a vállalatokat jövedelmük eltitkolására? Indokolja álláspontját! Esszékérdés II.: Mutassa be az adóparadicsomokat (csoportosítása, jellemzői, előnyei és káros hatásai)! Nevezzen meg 3 adóparadicsomot!

Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: http://www.gibraltaroffshore.hu/offshore_news_Nincs_%C3%BCzleti_etika:_megrend%C3%BClt_a_bizalom_a_ gazdas%C3%A1gi_vezet%C5%91kben__id_1122.php 7.2. EU adóverseny http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/55galan.pdf http://adozona.hu/eu/20090223_adohatrany_adoverseny_magyar_adoterhek.aspx http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20071019BRI11923+ITEM-015-HU+DOC+XML+V0//HU&language=HU 7.4. Az adóelkerülés és az EU 41 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2008/04/11/adoelkerules_magyarorszagon/ http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0023/d23/ado/ado.html




8. FEJEZET: ESETTANULMÁNYOK (javaslatok a minden modultag számára bemutatandó esettanulmányokra: modulvezető) (1) A német “Alkopop” adóztatás esete Néhány éve elterjedt a német fiatalok között az úgy nevezett Alko-Pops használata. Az italt limonádéval és rövid itallal, pl vodkával vagy rummal keverik, így sok alkohol lesz benne, a domináns íz mégis a limonádé. Édes íze miatt ezt az italt különösen veszélyesnek és károsnak tartják, különösen gyerekekre és fiatalokra, ezért a német kormány a rohamosan növekvő fogyasztásra válaszul csak erre az italra külön adót vetett ki. Próbáljuk elemezni ennek az adónak a teljes folyamatát (gazdasági hatásának minden aspektusát, indokát, a törvényt) a modul keretében. (2) Az Európai Unió bővítésének költségvetési hatásai 2007. január 1-jén Bulgária és Románia is csatlakozott az EU-hoz. Próbálják meg elemezni ezt a változást a modul tartalma kapcsán. Hogy hatott csatlakozásuk az Unió költségvetésére? Milyen jellegű és milyen mérvű kiadások kedvezményezettjei? Mi a helyzet e kiadások eredményességével és hatékonyságával, illetve mi ezen országok hozzájárulása az Unióhoz, és milyen nettó pozíció származik ebből? (3) A pénzügyi piac válsága 2008 pénzügyi válsága és gazdaságának gyengélkedése ellen küzdve Nagy Britannia 17,5%ról 15%-ra csökkentette az ÁFÁ-t. A jövedéki adót 13 hónapnyi időtartamra lecsökkentették egy 2008. decemberi gazdaságélénkítő csomag részeként. Próbálják meg elemezni az intézkedés indokoltságát és reagáljanak egy ilyen adócsökkentés következményeire. Hogy értékeli Nagy Britannia ezen gazdaságélénkítő módszerét? Emellett próbáljanak meg más lehetséges megoldást találni.




C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK 1. FRANCIAORSZÁG 1.1. Hiány és adósság Más fejlett országokhoz hasonlóan a francia államháztartás alakulását is nagyban sújtotta/sújtja a 2009. és 2010. évi pénzügyi világválság. Franciaországnak korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania, mielőtt egy sor szociális és strukturális gazdasági reform végrehajtásába belefoghatott volna. Mikor a deficit a GDP-hez képest 5 százalékpontot csökkent két év alatt, a kormány azonnal gazdasági élénkítő csomagot valósított meg, melynek segítségével Franciaország 2009 2. negyedévében elkezdhetett kilábalni a válságból. 2009 1. negyedévében -1,4%-os hanyatlást követően a 2. félévre a GDP 0,3%-os növekedés jelentkezett. Az államháztartási adatok elemzését a válságkezelés fényében kell értelmezni. A költségvetés-tervezet 2010-re a hiány 8,5%-os GDP arányos növekedését helyezi kilátásba a 2009. év 8,2%-os értékét követően az államháztartási hiány dacára [despite a deficit of the state?]. E deficit szerkezete és a nagyobb költségvetési irányszámok fejlődést: 2008 2009 -Nettó kormányzati hitelezés -3,4 -8,2 - Állam -2,8 -6,5 - Központi kormányzati ügynökségek -0,1 0,1 - Helyi -0,4 -0,4 - Társadalombiztosítás 0,0 -1,4

(GDP) jól mutatják ezt a 2010 -8,5 -5,8 0,2 -0,5 -2,3

Általános államadósság 67,4 77,1 84,0 Adókulcs 42,8 40,7 40,7 Állami kiadások aránya 52,7 55,6 55,9 (A különbség a kerekítés miatt nem mindig azonos a rész adatok egyenkénti eltéréseitől) A kormányzat az alábbi kulcsfontosságú döntéseket hozta a költségvetéssel kapcsolatban: - Haladéktalan intézkedések a gazdaság finanszírozása érdekében; - Minden eddiginél alacsonyabb bevételek elfogadása, majd az ’automatikus stabilizáló mechanizmusokat működésének’ engedése - Új erőfeszítés további beruházások bátorítására, ezzel a gazdaság ismételt felfuttatása, a vásárlóerő megerősítése egy gyors és célirányos kilábalási terv keretében. A ’kilábalási terven túli’ állami kiadások szoros ellenőrzés alatt állnak; ezt igazolja, hogy ezek csak az inflációval azonos mértékben növekedtek. 44 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Az adóbevételek is áldozatul estek a válságnak: csökkenésük elérte a 20%-ot, míg az általános társadalombiztosítás 12 milliárd Euróval esett vissza. Az állami bevételeknek a kilábalási intézkedések megvalósítása nyomán szükségessé váló korrekciója szinte teljes egészében megmagyarázza a 2009. évi államháztartási deficit csökkenését. A kormányzati deficit 138 milliárd Euróra rúgott, az általános társadalombiztosítás hiánya pedig több mint 23 milliárd Euróra. A teljes állami szféra összesített hiánya elérte a GDP 8,2%-át. A kormányzat mindenek előtt elkötelezett az adónövelés helyett a bevételek ismételt növekedési pályára állítása, illetve az aktuális kiadások kézben tartása iránt. Egy 2,5%-os GDP növekedési ráta 2011-től és a kormányzati kiadások 1%-os növekedése GDP-arányosan mintegy 1 százalékkal csökkentené az éves deficitet. A hiány a GDP-nek kb. 5 százalékpontjáig növekedne 2013-ig és az államadósság a GDP 91%-át is elérné. A hiány és az államadósság alakulása a GDP arányában (%pont) 2008 2009 2010 2011 Államigazgatási kapacitások finanszírozása -3,4 -8,2 -8,5 -7 Államháztartási hiány 67,4 77,1 84,0 88

2012 2013 -6 -5 90 91

1.2. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítási deficit nem mentesülhet a romló gazdasági körülmények hatása alól. A jóléti rendszeren csapódott le a válság nagyja, ám a 2010-re várt 30,6 milliárd Eurós hiány 2009-hez képest 7 milliárddal nőtt. Ez közvetlenül a válság hatása volt, mivel az a társadalombiztosítás két fő bevételi forrását sújtotta: - Elsőként munka eredetű bevételeket, mivel 2009-ben a bérkiáramlás 2%-kal csökkenne, ami abszolút értelemben 12 milliárd Eurót jelent. - A tőkejövedelmeket, melyekre a válság szintén kedvezőtlen hatással volt; az ingatlan ügyletek száma is csökkent. Ezek 2008-ban 15,6 milliárd Euróról 2009-re 12,2 milliárdra csökkentek, mely több mint 20%-os csökkenésnek felel meg. A bevételek csökkenése 2010-ben folytatódik. A bérlista várhatóan 0,4%-kal csökken következő évre; a csökkenés abszolút értékben valószínűleg eléri a 9 milliárd Eurót. Az általános rendszer ágak szerinti egyenlege (milliárd €) CNAM (Állami Betegségi Segély Pénztár) CNAM (munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések) CNAV (Állami Öregségi Segély Pénztár) CNAF (Állami Családi Póték Pénztár) Általános rendszer

2008 2009 2010 -4,4 -11 -11,5 0,2 -0,6 -0,6 -5,6 -8,1 -8,2 -0,3 -3 -3,1 -10,2 -22,7 -23,5 (Forrás : LFSS 2010)




1.3. Adó 1.3.1. Közvetlen adók A személyi jövedelemadó (SzJA) A jövedelemadó fizetésére minden, Franciaországban lakhellyel bíró, ott dolgozó vagy onnan bevételre szert tevő személy köteles. 33 millió adófizető fizet adót a francia költségvetésbe, és ennek csak a fele fizet jövedelemadót. A 2010. évi Pénzügyi törvényben az adóbevétel 54,7 milliárd Euró, mely az állam összes nettó adóbevételének 21,6%-a. Ez vonatkozik a munkaeredetű jövedelmekre (kereskedők, diplomás szakemberek, fizikai dolgozók és mezőgazdasági gazdálkodók bére, haszna) Ezen adó kulcsa progresszív. Mértéke a jövedelem arányában (nevezhetjük: ’ marginálisnak ’) van kifejezve (0%-tól 40%-ig). 2010-ben a 2009. évi jövedelmek az alábbi kulcsok alapján adóztak: Jövedelmi sávok 5.875 Euróig 5.876 -11.720 Euró 11.721 – 26.030 Euró 26.031 – 69.783 Euró 69.783 Euró fölött

sáv 0 5,5 % 14 % 30 % 40 %

Egy adott adófizetőre vonatkozó átlagos adó meghatározása az illető bevételi szintjétől és számos más paramétertől függ, mint pl. az illető háztartási adója, vagy adókedvezményei, melyek mérsékelhetik azt. Ezen felül több más tényezőt is számba vesznek, például az ’adókiadásokat’ (melyet gyakran ’adózási kiskapunak’ is neveznek), ezek egyes adófizetők esetében szintén csökkenthetik az adókötelezettséget. Erre példa még a jótékonysági szervezeteknek fizetett összegek, melyek 75%-a levonható az adóalapból. A társasági adó (IS) Ez a francia cégek harmadára vonatkozik. Alapja a cégek által realizált profit, mint teljesítmény. Egy cég forgalma szerint vagy alapkulcson (33,33%) vagy csökkentett kulcson (15%) adózik, mely utóbbi különösen kis és középvállalkozásoknak jelent kisebb terheket. A társasági adó összege a becslések szerint 2009-ben bruttó 63 milliárd Euró volt, mely az állam teljes bruttó adóbevételének 17,8%-át tette ki. További közvetlen adók pl. a vagyon alapján fizetendő szolidaritási adó. Egyes tevékenységek (bankok, kórházak, ipari szövetségek) után fizetendő munkaadói járulék áfa mentes. A bevallások szerint ebből 2008-ben 19,6 milliárd adóbevétel keletkezett, mely az állam bruttó adóbevételének 5,6%-át tette ki. 1.3.2. Közvetett adók Ezeket az adókat minden francia állampolgár fizeti, mivel be vannak építve az áruk és szolgáltatások áraiba. A vállalatok ezt minden hónapban vissza kell, hogy fizessék az államnak a termékek után. 46 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A közvetett adók (59,8%) az alábbiakat tartalmazzák: • • •

Általános forgalmi adó (ÁFA) (50,6%); Jövedéki adó olajtermékeken (4,5%); Egyéb: pl. örökösödési adó (4,7%).

Az ÁFA közvetett adótípus, mely a fogyasztókat terheli, de a vállalkozások fizetik be az államnak, és összege csökkenthető a cégek által saját termelésükhöz igénybe vett áruk vagy nyersanyagok ÁFÁ-jával. A teljes nettó ÁFA bevétel 2009-ben a bruttó adóbevétel 50,6%-át (187,1 milliárd Euró) tette ki. Az ÁFA alapkulcsa 2000 áprilisa óta 19,6%, vannak azonban csökkentett kulcsok: • 5,5% (egyes élelmiszerfajták, szállítás, könyvek, előfizetések, elektromosság és gáz, lakásfelújítás, és 2009. július 1. óta az anyaországban végzett helyreállítási szolgáltatások; • 2,1% a térítéses gyógyszerekre és sajtótermékekre. Az olajtermékekre (olaj, benzin, stb.) fizetendő jövedéki adót az adott termék köbtartalma vagy tömege alapján arányosan vetik ki eladáskor. Összege becslések szerint bruttó 15,6 milliárd Euró 2009-ben, mely a bevétel 4,5%-át tette ki. Egyéb közvetett adók közé tartozik elsősorban a pénzváltás adója, az illetékbélyeg és a bejegyzési/regisztrációs díj (különösen örökösödési jog után, mint az ajándékozási és átruházási illetékek). A teljes adó a bruttó befizetések 4,7%-a. 1.3.3. Helyi adók A helyi költségvetési forrásokat közvetlen és közvetett adók formájában szedik be. A közvetlen adók a helyi önkormányzatok adóbevételeinek háromnegyedét teszik ki (71 milliárd Euró). Négy alapvető közvetlen adó és járulék tartozik ide. A négy közvetlen adó az alábbi: • Házadó, melyet magánszemélyek és vállalkozások fizetnek; • Épített ingatlanra kivetett adó, melyet az ingatlan tulajdonosa fizet; • Fejlesztetlen földterületre fizetendő adó; • Vállalkozási adó, melye vállalatok fizetnek (31 milliárd Euró (2010-ben eltörölték) Ezen négy adófajtához sorolandó a szemétszállítási díj és néhány további speciális adónem. A közvetlen helyi adók teljes összege a teljes település számára 76 milliárd Eurót tesz ki. A közvetett adózás településeknek jelent bizonyos korlátozott bevételi forrásokat (24 milliárd Eurót). Itt elsősorban az ellentételezési céllal átadott jogokról, a járművek regisztrációs adójáról, az elektromosság adójáról, különbözeti adóról és céges autók adójáról van szó.

Források: - Burlaud, A. (2008), Droit fiscal, Ed. Foucher - http://www.budget.gouv.fr/themes/finances_etat/chiffres/index.htm - http://www.securite-sociale.fr/chiffres/lfss/lfss2010/plfss2010_chiffres_cles.pdf




2. NÉMETORSZÁG 2.1. Költségvetési Egyensúly 2.1.1. A teljes helyzet Deficit Egy növekvő adóbevételeket eredményező gazdasági fellendülés miatt Németországnak sikerült komoly deficitjét az elmúlt három év alatt egyensúlyba hoznia. 2002-ben a teljes deficit meghaladta a GDP 3%-át jelentő küszöböt. Ennek eredményeként az EU Bizottság 2003 januárjában deficit eljárást kezdett Németország ellen. A deficit ennek dacára továbbnőtt, és 4%-on tetőzött 2003-ban, majd ezután fokozatosan csökkenni kezdett. 2005-ben 3,2%-on állt, még mindig a küszöbérték fölött. Meglepően erős gazdasági növekedést az adóbevételek visszaerősödése követte, melyet részben az emelkedő adókulcsot okoztak (ld. lent). Ezután a deficit zsugorodott fél százalékkal 1,6%-ra 2006-ban, majd továbbcsökkent 0,1%-kal 2007-ben. 2008-ra a kormány ismét kis többletre számít, míg a német központi bank kis deficitet vár. 2007 júniusában a Bizottság megszüntette a deficit eljárást Németországgal szemben.

Adósság A teljes államadósság az elmúlt években nőtt, bár üteme a közelmúltban lassult. 2007-ben a felgyülemlett államadósság mintegy 1.575 md Euróra rúgott, mely kb. 280 md Euró (azaz 20%-ot is meghaladó) növekedést jelent 2002-höz képest. Szintén 2002-ben nem csak a deficit küszöböt lépték túl, hanem a GDP-hez viszonyított államadósság 60%-os küszöbét is (60,3%). Növekvő deficittel és lassú gazdasági növekedéssel az arány 68% közelében érte el a csúcsot 2005-ben. Azóta 65%-ra csökkent 2007-ben, mely továbbra is jócskán a Stabilitási és Növekedési Paktum által meghatározott szint fölött van. De mivel a gazdasági növekedés viszonylag erős maradt 2008-ban, így józan várakozások szerint az arányszám további csökkenésére lehet számítani. A központi bank 2009-re 61%-ra számít. Az EU-val kapcsolatos álláspont Németország számottevő részt vállal az EU mezőgazdasági és strukturális politikára szánt összkiadásaiból (hogy ezzel a keleti, az volt NDK-hoz tartozó területek felzárkózását segítse). Másfelől viszont, mivel lakossága a teljes EU lakosság olyan nagy részét képviseli, és hazai összterméke még mindig viszonylag magas, nagymértékben hozzájárul az Unió átfogó költségvetéséhez. Németország mindig nettó befizetője volt a költségvetésnek (2005-ben mintegy 6 md Euró). 2.1.2. Társadalombiztosítás Deficit Részleteit tekintve a 2007. évi költségvetési egyensúlyt egyrészt a 16 német szövetségi állam (a “Länder”, + a GDP 0,2%-a), a közösségek (+ 0,3%) és a társadalombiztosítási rendszerek (+ 0,4%-a) többletéből másrészt a szövetségi költségvetés hiányából (- 0,8%) tevődik össze. 48 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



A német társadalombiztosítási rendszer munkanélküliség elleni, nyugdíjbiztosításból és egészségbiztosításból áll. A munkaerő-állomány túlnyomó többsége számára ez kötelező. Az egyéni járulék mértékét a bruttó fizetések százalékából számolják ki. 5.300 Euró havi fizetésig a nyugdíjbiztosítási járulék jelenleg 19,9%, a munkanélküliségi biztosítási 3,3% (6,5%-ról csökkent pár évvel ezelőtt), és (3.600 Euró havi fizetésig) az egészségbiztosítási kb. 13 és 15,5% között áll (2009-től a járulékkulcs egyöntetűen 15% lesz). Ezeket a járulékokat a munkaadók és munkavállalók általában egyenlő arányban fizetik (néhány kivétellel, ahol a munkavállalók fizetnek valamennyivel többet). A társadalombiztosítás minden ága részesült a 2006-ban kezdődő gazdasági fellendülés előnyeiből, és sikerült többlettel zárni azt az évet (nyugdíj + 7,5 md Euró, munkanélküliségi biztosítás + 11 md Euró, egészségbiztosítás + 1,6 md Euró). Adósság A társadalombiztosítási rendszer felosztó-kirovó elven működik. A rendszer egyik ága sem épít tőkét a felhalmozott járulékokból, de számottevő tartós adósságokat sem halmoz fel. Ha a költségvetésük egyensúlya megbomlik, gyorsan korrigálják a bevételi és/vagy kiadási oldalt. 2.1.3. Szövetségi alatti szint Deficit Németország 16 államból áll, melyek mindegyikének saját, független költségvetése van. Ezek ismét közösségekből (community) állnak, melyeknek korlátozott jogaik vannak kisebb adók vagy járulékok kivetésére. Ezen szövetségi alatti szinten az államok és a közösségek hiánya 2003-ban tetőzött, és a helyzet azóta folyamatosan javul. A közösségek már a 2006-os évet pozitív egyenleggel zárták. Azonban az egyes államok között számottevő különbségek vannak. Többüknek sikerült csökkenteniük deficitjüket számottevően csökkenteni az elmúlt évek során. A szegényebbek, különösen a keleti államok, a volt NDK területén kompenzációs programban vesznek részt, mely ún. transzferfizetéseket is lehetővé tesz számukra a gazdagabb államoktól, illetve a szövetségi államoktól. Adósság Az államok felgyülemlett adóssága 493 md Euró volt 2007-ben, ami az állami összadósságnak mintegy 31%-a. Nagyfokú különbségek mutatkoznak az egyes államok között. Több keleti állam, bár nominálisan zéró adóssággal indult 1990-ben a német egyesítés útján, az egy főre jutó adósság tekintetében meghaladták a nyugati államok nagy részét, ami azt jelenti, hogy 17 év alatt több adósságot halmoztak fel, mint egyes nyugati társaik csaknem 60 év alatt. A közösségek további 120 md Euróval növelték a teljes államadósságot 2007-ben, mely 8%os arányt jelent. A helyzet ismét nagyban különbözik az egyes közösségek esetében (némelyikben nagy, sikeresen gazdálkodó cégek működnek, melyek nagyban hozzájárulnak a helyi adóbevételhez, míg másokban alulfejlett a vállalkozói szféra). Interregionális transzfer rendszerek, kötelező ´mentőövek´ A szövetségi kormánynak egy EU felé fennálló egyik kötelezettsége a Stabilitási és Növekedési Paktum kötelezettségeinek betartása. Folyamatos vita folyik arról, hogy ezt hogyan osszák fel a szövetségi köztársaságon belül. Az ország egy ún. nemzeti stabilitási paktum létrehozásán dolgozik, mely a tervek szerint korlátozná a szövetségi államok jogát 49 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



arra, hogy aláássák a szövetségi kormány stabilizálási erőfeszítéseit saját állami deficitjük és adósságuk növelésével. Egyelőre ilyen szabályok nem alakultak ki. Kialakult azonban egy adóbevétel újraelosztási program egyrészt az államok és a szövetségi kormány, illetve az államok egymás között. Ez a program azt hivatott megoldani, hogy a regionális kormányok az összes államban legalább egy egy főre jutó minimális, a szövetségi átlag minimumösszege alatti összeget elkölthessenek. Ezentúl Berlin és Saar, melyek súlyosan eladósodtak és megnyerték a német alkotmánybíróságnál a szövetségi állam ellen pénzügyi segélyért indított pert, végül azt is bebizonyították, hogy a segélynyújtási kötelezettség egész (a szövetségi kormány által képviselt) Németország vonatkozásában fennáll az őt alkotó minden rész szervezet felé.

2.2. Adózás 2007-ben Németország csaknem 540 md Euró adót szedett be, ami GDP-jénél majdnem 22%kal több (2006-ban Magyarország: 25%, Franciaország 28%, Egyesült Királyság 31%). Ezen adóbevételek legfőbb része jövedelemadókból (38%) és forgalmi adókból származott (31%). Ezeken az adóbevételeken osztozik a szövetségi kormány, az állam és a közösségek. 2.2.1. Jövedelem 2.2.1.1 Személyi jövedelem A jövedelemadó alapja munkavállalók és a legtöbb kisvállalkozás esetében (melyek az összes vállalkozás 83%-át teszik ki) hét forrásból eredő jövedelmek összege pl. tőkejövedelem, bérlet és – a legfontosabb – alkalmazottak munkája. A német jövedelemadó-rendszert az adóalap csökkentésének számos lehetősége teszi nehézzé és bonyolulttá. Nemcsak családi állapot, hanem még a lakhely és a munkahely távolsága, az adófizető által eltartott hozzátartozók száma, az önkéntesen végzett szociális munka, a szociális célra adományozott összegek és még több más egyéni körülmény veendő számításba az adóköteles jövedelem megállapítása során. Az így meghatározott adóalapból egy évi 7.700 Euró megélhetési minimum adómentes marad. Ennek a küszöbnek az átlépésével az adó alacsony, 15%-os kulcson indul, amely eleinte nagy arányban növekszik, majd ismét kisebb mértékben egész a 42%-os kulcsig, ami 50.000 Euró fölötti jövedelem után fizetendő. Tavaly további lépést vezettek be a 250.000 Euró éves adóköteles jövedelmekre. Ennél a szintnél csekély az adónövekedés (+3%, 45%-ra). A 90-es évek közepe óta 5,5%-os díjtöbblet (az ún. szolidaritási díjtöbblet) terheli a jövedelmeket, mely a két Németország egyesítésével járó kiadásokat hivatott ellentételezni. Ez azt jelenti, hogy minden, korábban említett adókulcsot 1,055-tel megszorozva kapjuk meg a tényleges adóterhet. A német adózás nem ismer automatikus korrekciót a nominális jövedelmek inflációs növekedése szerint. Jelenleg vita folyik az adókulcsok csökkentéséről, mert míg a magas infláció miatt a nominálbérek növekedése nem növeli a reáljövedelmet, a nominális adóteherhez azonban a progresszív adótábla miatt hozzájárul (úgynevezett „hideg progresszivitás”). A vitát tovább élezik a növekvő adóbevételek.




2.2.1.2. Cégjövedelem A nagyobb cégek társasági nyereségadót fizetnek. Az adókulcsot 2008-ban 15%-ra csökkentették. A közösségi szintű adózással, melynek átlagos szintje 14%, illetve azt 1,055tel szorozva a szolidaritási adó figyelembevétele céljából, az átlagos tényleges adóteher 30%nál kicsit kevesebb, mely a 2007. évi csaknem 39%-ról csökkent mai értékére. 2008-ban a részvényeseknek osztalékként kifizetett haszon 50%-a vállalkozási szinten adómentes volt, azonban a részvényesek szintjén személyi jövedelemadóként adóköteles volt. 2009-től minden osztalék végül 25% erejéig adóköteles lesz a részvényesek szintjén (lásd lejjebb). A vállalatnál maradó és visszaforgatott hasznot az adórendszer preferálja a kifizetésekkel szemben. 2.2.1.3. Konkrét bevételi források adózása Bár a német adórendszer eredendően egyenlően akar kezelni minden bevételi forrást, 2009-től a tőkejövedelem végső adózása 25%-os kulccsal (x 1,055) adózik. Éves szinten 801 Euró tőkejövedelem továbbra is adómentes marad. 2.2.2. ÁFA 2007 eleje óta az általános ÁFA kulcs 19% Németországban (16%-ról emelkedett eddig). A kedvezményes kulcs 7% maradt. A legfontosabb, kedvezményesen adózó áruféleségek az élelmiszer, a könyvek, újságok, folyóiratok, virág és még néhány egyéb. Ezen konkrét árufajták kedvezményes státuszának megszüntetése ellen eleddig sikeres lobbizást folytattak az alacsony adókulcs kedvezményezettjei, még akkor is, ha ezt ma már nehéz indokolni. Egyes ágazatok teljes ÁFA mentességet élveznek, ezek közül a legfontosabbak az orvosi kezelésből, bankszolgáltatásból (pl. hitelnyújtás) vagy bérletből származó forgalom. 2.2.3. További adók 2007-ben az összes adóbevétel fennmaradó részét többségében a közösségi adó (13%), energiaadó (8%) és a dohányadó (2%) tette ki. Létezik néhány további adónem (pl. sörre, habzóborra, égetett szeszre, biztosításra, ingatlanforgalomra, stb.) Ezen kisebb adók legalább egy részének eltörlésére irányuló kísérletek eleddig sikertelennek bizonyultak. Bár számottevő allokatív hatásuk van a konkrét piacra, a jelen keretek között részletesebb méltatásuk nem lehetséges.




3. MAGYARORSZÁG 3.1. Költségvetési egyensúly 3.1.1. A teljes állami költségvetés 3.1.1.1. Deficit Az 1990-es évek rendszerváltása óta az állam költségvetési hiánya sosem volt tartósan a 3%os maastricht-i kritérium alatt (ld. a grafikont). Csak 2000-ben sikerült a kormánynak időlegesen 2,9%-ra levinni a hiányt. Ennek következtében Magyarország folyamatosan ki van téve az Európai bizottság hiánytúllépési eljárásának.

2009*

2008*

2007*

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

Per cent 14 12 10 8 6 4 2 0

General government ESA'95 deficit (before 1996 GFS) General government SNA deficit Maastrict deficit criterion

Forrás: www.mnb.hu

Az államháztartás múltbeli teljesítménye azt sugallta, hogy a maastrichti kritériumok tartós teljesítése érdekében strukturális reformokra volt szükség. A 2006-os választások után a kormány reformintézkedéseket foganatosított, melyek csökkentették az államháztartás kiadásait és növelték a bevételeket. Ennek eredményeként 2006-tól csökkenő trend figyelhető meg. Ha a szigorú költségvetési politikát sikerül hosszútávon is tartani, úgy 2010-re a 3%-os cél teljesíthető a kormány előrejelzése beigazolódik a Konvergencia Programmal összhangban. Azonban a gazdaság ciklikus biztonsági sávját tekintve hosszú távú célként legalább a 1,4 – 2.0%-os referencia szintet (benchmark) el kell érni annak érdekében, hogy a maastrichti kritériumok biztonsággal teljesüljenek. 3.1.1.2. Adósság 1995 és 2001 között az adósság/GDP arány csökkenő trendet mutat, mely 2001-ben 52,1%-ot eredményezett. Bár e trend 2002-ben megváltozott, az adósság/GDP arány 2000-2004-ig a 60%-os küszöb alatt maradt. Bár 2007-ben a teljes államadósság 16.736 md forintra rúgott (a GDP kb. 66%-a), mégis, mivel az adósság/GDP arány a küszöbérték fölött állt és lefelé tartott, teljesítve a maastrichti kritériumokat, és mivel 2006 után költségvetési megszorításokat léptettek életbe, a kilátások kedvezőek. A kormány konvergencia programja a 2008, 2009 és 2011 évekre rendre 65,8, 64,4 és 61,8%.




3.1.1.3. Az EU-val kapcsolatos álláspont Magyarország nettó kedvezményezettje az Európai Uniónak. 2006-ban az EU felé teljesített fizetések 782,5 m Euró összeget tettek ki, míg a befolyt pénzek összege mintegy 1600 m Euró volt. A befolyó összegek nagy része strukturális és mezőgazdasági támogatásokból származik, beleértve a vidékfejlesztést is. A teljes befizetésből a teljes nemzeti hozzájárulás, mint pl. az ÁFA és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulások elérték a 678,3 m Euró összeget. A maradék 104,2 m Euró cukoradóból, vámból és mezőgazdasági fogyasztási adóból származik, melyet az EU nevében szedünk be. 3.1.2. Társadalombiztosítás 3.1.2.1. Nyugdíj Az idősödő társadalom problémájának kezelése érdekében új hárompilléres nyugdíjrendszert vezettek be 1997-ben. A reform nyugdíjrendszer első pillére a társadalombiztosítási nyugdíj, mely felosztó-kirovó alapon működik és svájci indexálást alkalmaz. A második pillér a kötelező magánnyugdíj, mely meghatározott hozzájárulási rendszer. A harmadik az önkéntes nyugdíj, mely adókedvezményre is jogosít. Azok számára, akik 1997 után álltak munkába, kötelező volt a magánynyugdíj-pénztárakhoz és így a hárompilléres rendszerhez csatlakozni.1 Akik már 1997-ben dolgoztak, választhattak, hogy a korábban működő, de megreformált társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben maradnak vagy a hárompilléres rendszerhez csatlakoznak. Mind az új hárompilléres rendszerben mind a megreformált társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a nyugdíjbamenetel szabályai, mint pl. az indexálási képlet és a nyugdíjkorhatár azonosak, de a hárompilléres rendszerben a társadalombiztosítási nyugdíjtól kapott járadék alacsonyabb. Ez az alacsonyabb járadék kiegészül a második pillérben felhalmozott összegből vásárolt életjáradékkal. Az implicit adósság a nyugdíjrendszerhez képest jelentős. A nyugdíjak kifizetéséhez a társadalombiztosítási járulékon kívül további költségvetési forrásokra van szükség. Ezen járulékos költségvetési források évente a GDP-nek mintegy 2%-át teszik ki. A teljes implicit adósság valamennyivel meghaladja a GDP 200%-át. 3.1.3. A szövetségi alatti szint Magyarországon csak helyi önkormányzatok vannak, regionális kormányzat nincs. A helyi önkormányzat különböző forrásból szedi be bevételeit: 40% kormányzati segélyből, 30% saját bevételek, pl. adók, működési és egyéb bevételek, 17% központi adók, pl. személyi jövedelemadó decentralizált része, 10% társadalombiztosítás és 3% hitelfelvétel. A magyarországi önkormányzatok nagy részének adósságai vannak, mivel a több feladatot rónak rájuk, mint amennyit méretüknél fogva teljesíteni tudnak. Az önkormányzat által felvehető maximális hitel összegére csak normatív határ van, de a központi kormányzat nem kezeskedik a csődbe jutott önkormányzatokért. Magyarország az egyetlen EU tagország, ahol hatályos önkormányzati csődtörvény van.

1 Érdemes itt megemlíteni, hogy egy ideig 2002-ben a hatályos törvény nem kötelezte az újonnan belépıket a magánnyugdíjalapokhoz való csatlakozást. E belépıket késıbb sem kötelezték a magánnyugdíjpénztárakhoz való csatlakozásra.




3.2. Adózás 3.2.1. Jövedelem 3.2.1.1. Személyi jövedelem A magyar személyi jövedelemadó az alábbi módon értékelhető: 1. Hazai forrású jövedelem 2. Külföldi forrású jövedelem, ha az adóalany belföldi illetőségű Bármely, Magyarországon folytatott tevékenységből szerzett jövedelem hazai forrású jövedelemnek minősül, akkor is, ha külföldről fizetik. A külföldről fizetett jövedelem adóköteles attól függetlenül, hogy a jövedelmet átutalták-e vagy behozták-e az országba. Egy személy belföldi illetőségűnek minősül, ha: • Magyar állampolgár • Ha az európai gazdasági terület állampolgára, és oda vonatkozó tartózkodási engedéllyel is rendelkezik • Ha az európai gazdasági terület állampolgára, és Magyarországon kibocsátott tartózkodási engedéllyel is rendelkezik, és naptári évenként több mint 183 napot tölt Magyarországon • Harmadik ország polgára, aki tartósan Magyarországra telepedett le A személyi jövedelemadó progresszív kulcsokkal működik. 1.700.000 forintig (kb. 6.800 Euró) a kulcs 18%, az e fölötti rész 36%-kon adózik. Az adóalap a munkavállaló bruttó jövedelme, mely tartalmaz minden készpénzben kapott javadalmazást és a munkaadó által fizetett személyi kiadások többségét (külföldi napidíj, biztosítás, nyugdíj, adó-visszatérítés, adókiegyenlítő fizetség, stb.) A fenti általános rendelkezésektől eltérően, meghatározott feltételek esetén csökkentett kulcs és más adóalap is alkalmazható. • Ingatlanátírás: 25% • osztalék: 10% / 25% / 35% • kamat: 20% • tőkejövedelem: 25% • tőzsdei műveletekből származó jövedelem: 20% • természetbeni juttatás: 54% - max. Forint 400.000 (kb. 1.600 Euró) évente munkavállalónként Költségvetési okokból további 4% különadó (ún. „speciális jövedelemadó”) fizetendő 2007. január 1 óta, ha az éves fizetés meghaladja a munkavállalói nyugdíjjárulék éves felső határát. Ez a határ 2008-ban 7.137.000 (kb. 28.550 Euró). A személyi jövedelemadó mellett fontos megemlíteni a társadalombiztosítási hozzájárulást. A társadalombiztosítási járulékot a munkavállaló és a munkaadó is fizeti. 2008-ban a munkaadó által fizetendő rész az alábbiak szerint alakul: • 24% nyugdíj • 5% egészségügy • 3% munkanélküliség • 1.5% képzés • Fix összegű havi egészségügyi hozzájárulás 1.950 Forint (kb. 8 Euró) 2008-ban a munkavállaló által fizetendő rész az alábbiak szerint alakul: • 9,5% nyugdíj (éves határ 7.137.000 Forint kb. 28.550 Euró) 54 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



• 6% egészségügy • 1,5% munkanélküliség Mind munkaadók, mind munkavállalók fizetnek egy minimális társadalombiztosítási járulékot. A járulék a minimálbér nem kevesebb, mint kétszerese után fizetendő (138.000 Forint, kb. 550 Euró 2008. január 1-től) vagy a vállalat bevallást készít. 3.2.1.2. Társasági jövedelem Magyarországon a vállalatok társasági nyereségadót, különadót, helyi iparűzési adót és innovációs hozzájárulást fizetnek a vállalat jövedelme után. A társasági jövedelemadó esetében az adóalap az eredmény-kimutatásban feltüntetett adózás előtti jövedelem, levonva belőle az adóalapot csökkentő tételeket és megnövelve az adóalapnövelő tételekkel a Társasági és Osztalékadó Törvény szerint. Az adókulcs 16%. A minimális társasági adóalap 2007. július 1-től hatályos. Ez azt jelenti, hogy ha a cég társasági adóalapja vagy adózás előtti jövedelme – a kettő közül a magasabb – nem éri el az elvárt minimális adót, úgy a vállalat vagy társasági jövedelemadót fizet az elvárt minimális adóalap után vagy bevallást készíthet az adóhivatalnak adóalapja után. Az elvárható társasági jövedelemadót az összes értékesített áru, az összes közvetített szolgáltatás költségével és külföldi fióktelep bevételeivel csökkentett összbevétel 2%-val egyenlő. A különadó alap is – néhány módosítást leszámítva – egyenlő a különadó törvényben felsorolt különféle adóalap növelő és csökkentő tételekkel módosított adózás előtti eredménnyel. Az adókulcs itt 4% (a különadó pénzügyi szervezetek esetében különbözik.) Társasági jövedelemadó Adóalap növelő tételek Veszteségelhatárolás; Árfolyamnyereség adó mentessége: legalább két egymást követő évig birtokolt, bejegyzett részvényeken realizált tőkejövedelem (2008. január 1. után egy év birtoklási idő kötelező); Kapott osztalék adómentessége (kivétel ellenőrzött külföldi társaságtól kapott); Kapott jogdíj 50%-a bizonyos feltételek teljesülése esetén; Kapcsolt vállalkozásoktól kapott és azoknak fizetett kamat különbségének 50%-a; Helyi iparűzési adó; Adó értékcsökkenés; Jövőbeli költségekre és várt kötelezettségre képzett tartalék felszabadítása; Vevők értékvesztésének visszaírása; Ingyenesen kapott eszközök (TAO esetén bizonyos feltételekkel); A társaság által kapott nem visszatérítendő támogatások (TAO esetén bizonyos feltételekkel); Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott készpénz és ingyenesen kapott eszközök/szolgáltatások (TAO esetén bizonyos feltételekkel);

Különadó

X X

X

X

X

X X X X X X X

X

X

X

X

X




Adóalap növelő tételek Alultőkésítés. Az adózás előtti eredményt meg kell növelni a a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönre eső kamat összegével Kapcsolt vállalkozásoktól kapott és azoknak fizetett kamat különbségének 50%-a; Értékcsökkenési leírás Jövőbeli költségekre és várt kötelezettségre képzett tartalék Vevők értékcsökkenésének; A társaság üzleti tevékenységével nem összhangban álló költségek és kiadások; Behajthatatlan kintlévőségek; Külföldön fizetett jövedelemadó; A társaság által nyújtott vissza nem térítendő támogatások; Ingyenesen átadott készpénz és eszközök; Ingyenesen nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkezett költségek; Bejegyzett részvények értékvesztése;

X

X X X X X X X X X X

X X X X

X

X

A helyi iparűzési adó és az innovációs hozzájárulás a társaságok jövedelme után is fizetendő. Az adóalap azonos, azaz az anyagköltséggel, az eladott áruk költségével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó forgalom. Más adóalap vonatkozik a pénzintézetekre. Ezek adóalapját a következőképpen kell kiszámolni: a fizetett kamat és kamatjellegű díjakkal csökkentett kapott kamatok és kamatjellegű jövedelmek, megnövelve a más pénzügyi és befektetési szolgáltatásokból és nem pénzügyi, illetve nem befektetési szolgáltatásokból eredő bevétellel, az alapvető ügyletekből (fedezett ügyletek) származó nyereségek és veszteségek pozitív különbségével és az ezekhez kapcsolódó fedezeti ügyletek nyereségével és veszteségével és a származékos ügyletek összesített eredményével, ha pozitív. A helyi iparűzési adó kulcsa az adott önkormányzat döntése szerint legfeljebb 2%, az innovációs járulék pedig 0,3%. Széleskörű vita zajlik arról, hogy a helyi iparűzési adó és az innovációs adó a Magyarország által ratifikált adószerződések céljára ne minősüljön-e jövedelemadónak. Mivel a legtöbb szerződés nem említi kifejezetten ezeket az adókat, mint hatókörükbe tartozó adófajtákat (csupán két kivétel van: Albánia és Lengyelország), a hatóságok jelenlegi értelmezése szerint a szerződésből fakadó előnyökre nem jogosultak. Az Európai Bíróság határozatai már korábban megerősítették, hogy a helyi iparűzési adó nem értéktöbblet adó. 3.2.1.3. Különleges jövedelemforrások adója Magyarországon az osztalék, a kamat, a tőkejövedelem és a jogdíjak nem képeznek forrásadóalapot, ha azokat belföldi illetőségű adóalany fizette jogi személynek. 3.2.2. ÁFA Magyarországon 2008. január 1-én lépett hatályba az új ÁFA törvény, mely immár teljes összhangban van az ÁFA irányelvvel, nem csak tartalomban, hanem szerkezetét tekintve is.




Az ÁFA irányelv bizonyos szabadságot ad az általános szabályoktól való eltérésre pl. az adókulcsok terén. Az általános ÁFA kulcs 20%, bár egyes termékekre és szolgáltatásokra csak 5%-os kulcs vonatkozik (pl. gyógyszerek, élelmiszerek, könyvek, hírlapok, stb.) 3.2.3. További adók Egyéb adók: fogyasztási adó, energiaadó, vám, illeték, egészségügyi adó, regisztrációs adó, közösségi adó, idegenforgalmi adó, környezetvédelmi termékdíj, kulturális hozzájárulás, környezetterhelési díj, stb.

Referenciák Magyar Nemzeti Bank – Elemzés a konvergencia folyamatokról, 2008. http://www.onyf.hu/ http://www.akk.hu/ http://www.ksh.hu/ http://www.mnb.hu/ http://www.pm-gov.hu/




4. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 4.1. Költségvetési egyensúly 4.1.1. Teljes állami költségvetés Az Egyesült Királyság gazdasága 2007-ben folytatta a jelentős bővülést: 3%-kal növekedett az előző évhez képes. Ezzel a G7 országok legerőteljesebb ütemű növekedését teljesítette. A 2007. évi elő-költségvetési jelentésben a 2008. évre vonatkozó növekedési előrejelzést fél bázisponttal csökkentették a 2007. évi költségvetési előrejelzéshez képest. A költségvetési előrejelzéseket korrigálták, hogy tükrözzék a pénzügyi szektorból származó bevételek hatását. Az Egyesült Királyság kormányzati kiadásai és bevételei, 2008-09-ben Kiadások

milliárd GBP 31 33 23 22

Bevételek

Milliárd GBP

Fizetett kamat Council tax 25 Közrend és közbiztonság Business rates 24 Lakhatás és környezet ÁFA 84 Ipar, mezőgazdaság, foglalkoztatás és Társasági 52 képzés nyereségadó Védelem 33 Fogyasztási adó 42 Oktatás 82 Nemzeti biztosítás 105 Közlekedés 21 Jövedelem adó 160 Egészségügy 111 Egyéb 84 Személyi szociális szolgáltatások 27 Összes bevétel 576 Szociális védelem 169 Egyéb 67 Összes kezelt kiadás 619 Forrás: államkincstár 2008-09 likvid eszközök előrejelzése A költségvetési politika teljesítménye két szigorú költségvetési szabály alapján ítélhető meg: a kormány a gazdasági ciklusokon átívelő hiteleket is felvesz befektetési céllal, nem pedig azért, hogy folyó kiadásokat finanszírozzon. Az állami szektor GDP arányos nettó adóssága fennmarad a gazdasági cikluson keresztül stabil és konzervatív szinten. Minden egyéb tényező változatlansága mellett az adósságot a gazdasági ciklusban a GDP 40%-a alatt kell tartani. A jelenlegi költségvetés átlagban GDP arányos többletet mutat az 1997-98-ban kezdődött gazdasági cikluson belül, ami az jelzi, hogy a kormány betartja az aranyszabályt. A jelenlegi költségvetés 2010-11-től egyértelműen többletbe megy majd át; az állami szektor nettó adóssága az előrejelzések szerint tartósan alacsony marad az előre jelzett időszaka alatt, és a 40%-os csúcsérték alatt marad a fenntartható befektetés szabályai szerint. Deficit Az állami szektor költségvetésének becsült eredménye 7,9 md GBP deficit, ami összhangban áll a 2007-es Előzetes költségvetési jelentésben közölt 8,3 md GBP deficit előrejelzéssel. Ez 58 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



magasabb mint a 4,3 md GBP-s 2007-es költségvetési előrejelzés, mely a pénzügyi piac 2007 júliusában bekövetkezett válsága előtt készült; Nettó adósság A 2007-08-as nettó adósság 37,1%-on a GDP fél százalékával alacsonyabb a 2007-es várakozásoknál. A nettó adósság a GDP 40%-a alatt marad és várhatóan csak az előrejelzett időszak végén csökken majd 39,3%-ra 2012-13-ban. Európai elkötelezettségek A kormány támogatja a Stabilitási és Növekedési Paktum óvatos értelmezését, amint az a Paktum 2005. márciusban kiadott reformjában is tükröződik. Ez számításba veszi a ciklust, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát és az állami beruházások fontos szerepét. Az államháztartási előrejelzéseket az UK Budget 2008 (az Egyesült Királyság 2008. évi költségvetése) dokumentum tartalmazza, mely azt tükrözi, hogy a kormány teljesíti költségvetési céljait a ciklus során, miközben alacsony adósságot és fenntartható államháztartást teljesít növekvő állami beruházások közben, ami teljesen összhangban áll a Paktum konzervatív értelmezésével. 4.1.2. Társadalombiztosítás Nyugdíj 1997 óta a kormány növelte nyugdíjasainak nyújtott támogatását a progresszív univerzalizmus elvével összhangban (támogatás mindenkinek de több támogatás a jobban rászorulóknak). A nyugdíjasok érdekét szem előtt tartva a kormány szavatolta, hogy az alapvető állami nyugdíj növekedése összhangban lesz a Kiskereskedelmi Árindexszel vagy 2,5% lesz (amelyik magasabb) és bevezette a téli fűtőanyag-támogatást és vállalta, hogy ezeket aktuális inflációs ráta szerint fizeti (200 GBP olyan háztartásokban, ahol 60 évnél idősebb személy is lakik és 300 GBP, ahol a háztartásban 80 évnél idősebb személy is lakik) a mostani Parlament fennállásáig. A nyugdíjas hitelt 2003-ban vezették be azért, hogy minimális garantált jövedelemmel (124 GBP hetente 2008-2008-ben) biztonságot nyújtson a nyugdíjas évekre, miközben anyagilag méltányolja, ha egy háztartás tagjai tartalékot képeztek nyugdíjas éveikre. 2007 decemberében intézkedési csomagot vezettek be a nyugdíjasok jövedelemfüggő járadékának folyósítását egyszerűsítendő. Ez tartalmazza a lakhatási támogatás és a helyi adó (council tax) kedvezmény kérelmek nagyobb fokú automatizálását a nyugdíj hitelre jogosultak számára. Az intézkedés mintegy 50.000 nyugdíjast érint 2010-re. Munkanélküliségi biztosítás 1997 óta az Egyesült Királyság alkalmazásban álló lakossága csaknem 3 millióval nőtt, ma meghaladja a 29 milliót, míg a munkanélküliek száma mintegy 400.000-rel csökkent. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája ma 74,7%, míg a munkanélküliség 5,2%. 2008 januárjában az álláskereső támogatást (JSA) igénylők száma 800.000 alá csökkent, mely 1975 óta a legalacsonyabb szám, és fele az 1997-es szintnek. Az Egyesült Királyságban ma nagyobb a foglalkoztatási ráta mint Amerikában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban vagy az EU-ban átlagosan.




4.2. Adózás 4.2.1. Jövedelem 4.2.1.1. Személyi jövedelem Jövedelemadó Az Egyesült Királyságban a személyi adóknak két fő forrása van: a jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás. Mintegy 29,5 millió magánszemély fizet jövedelemadót az Egyesült Királyságban, de nem minden jövedelem adóköteles. Az adóköteles jövedelem elsődleges formája a munkaviszonyból eredő kereset, az önfoglalkoztatásból és jogi személyiség nélküli társaságoktól eredő jövedelem, álláskeresők juttatása, időskori nyugdíj, ingatlanból eredő jövedelem, bankoktól és építési társulatoktól kapott kamat és részvények osztaléka. Az Egyesült Királyságban a jövedelemadó juttatások és sávok rendszerén keresztül működik. Minden magánszemély kap személyi juttatást, melyet levonnak az összes adózatlan jövedelméből, így kapják meg az adóköteles jövedelmet. A 65 év alatti adófizetők 5.435 GBP személyi juttatást kapnak, míg az idősebbek magasabb összegű személyi juttatásra jogosultak. Jövedelemadó: adósávok 2007-08 GBP / év 0 – 2.230 GBP Kezdő kulcs: 10% Alapkulcs: 22% 2.231 – 4.600 GBP Emelt kulcs: 40% 34.600 GBP fölött

2008-09

GBP / év

Alap kulcs: 20%* Emelt kulcs: 40%*

0 – 36.000 GBP 36.000 GBP fölött

Új 10%-os kezdő kulcsot vezetnek be, ami csak a megtakarításokból eredő jövedelemre vonatkozik majd, és amelynek határa 2.320 GBP lesz. Ha egy magánszemély adóköteles, nem megtakarításból származó jövedelme e határ fölött van, akkor a 10%-os, megtakarításokra vonatkozó kulcs már nem lesz érvényes. Az osztalékra vonatkozó 10%-os alapú kulcs és a 32,5%-os emelt kulcs nem változik. Forrás: Királyi jövedelem- és vámügyi hivatal, www.hmrc.gov.uk/rates/it.htm. A megtakarítások és az osztalékjövedelmek némileg más adókulcsokon adóznak. A megtakarítások kamatának alapadókulcsa 10%, emelt adója 40%, csakúgy, mint más jövedelmek esetében; eközben a megtakarításból származó jövedelem alapkulcsa a szokványos 22%-os alapkulcsnál alacsonyabban, 20%-on adózik. Az osztalék jövedelem adója 10% az alapkulcs határáig, afölött 32,5%. Ezt azonban ellentételezi egy osztalékadókedvezmény, mely a tényleges kulcsokat rendre 0%-ra és 25%-ra csökkenti. Nemzeti biztosítás járulék A nemzeti biztosítási járulékok (NICs) jövedelemadóként működnek, de fizetésük fizetőjüket bizonyos („hozzájárulói”) társadalombiztosítási juttatásra jogosítja. A gyakorlatban azonban a fizetett járulékok és a kapott juttatások egy adott járulékfizető esetében kevés közzel bírnak egymáshoz, és a kapcsolat idővel még továbbgyengült. A befizetések a Nemzeti Biztosítási Alapba történnek; ezeknek egy kis, adott összegű részét a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat felé utalják tovább, míg a maradékot a járulékfizetők juttatására használják.




6. táblázat: Nemzeti biztosítás – kulcsok és juttatások, GBP/hét 2007-08 2008-09 Alacsonyabb kereseti határ, elsődleges, 1. osztály GBP87 GBP90 Magasabb kereseti határ, elsődleges, 1. osztály GBP670 GBP770 Elsődleges küszöb GBP100 GBP105 Másodlagos küszöb GBP100 GBP105 Forrás: http://www.hmrc.gov.uk/rates/nic.htm A munkavállalók kötelesek 11%-os Nemzeti biztosítási járulékot (NICs) fizetni, ha jövedelmük az elsődleges küszöb és a felső jövedelem között van. A munkaadók kötelesek minden olyan munkavállaló után 12,8% NICs-t fizetni, aki a másodlagos küszöb fölött keres. E kulcs a küszöb fölötti rész egészére érvényes. Az önfoglalkoztatók két kategória, a 2. osztály és 4. osztály szerint fizetnek NI járulékot. A 2. osztályú járulékok fix összeget (jelenleg 4.825 GBP) jelentenek azok számára, akik keresete (azaz üzleti eredménye, mivel e személyek önfoglalkoztatók) meghaladja a kiskeresetűek – egyébként mentesség alá eső – jövedelemhatárát. A 4. osztályú hozzájárulást 8%-os kulccsal azok fizetik, akik eredménye az alsó és a felső jövedelemhatár között van, míg 1%-os kulcsot azok, akik eredménye meghaladja a felső határt. 4.2.1.2. Vállalkozások adói Társasági nyereségadó A társasági nyereségadó az Egyesült Királyságban bejegyzett belföldi illetőségű vállalatok, nyilvánosan jegyezhető részvénytársaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások globális eredménye után fizetendő. A nem az Egyesült Királyságban bejegyzett belföldi illetőségű vállalatok csak az ott elért eredményük után fizetnek adót. A társasági nyereségadó szokásos mértéke 30%, csökkentett mértéke 19%, ami a 300.000 GBP alatti eredmények esetében alkalmazandó. Ha egy vállalkozás eredménye 300.000 és 1.500.000 GBP között van, ún. marginális adókulcson adózik a 300.000 GBP-n felüli rész után. A mindenkori K+F kiadások csak úgy mint a kiadások általában levonhatók az adózatlan jövedelemből. A K+F kiadások esetében azonban további kedvezmény nem vehető igénybe. 7. táblázat: társasági nyereségadó Kulcsok, határok, az április 1-ével kezdődő pénzügyi 2007 2008 évek törtrészei A társasági nyereségadó fő kulcsa 30% 28% Kisvállalkozások kedvezményes kulcsa (SCR)* 20% 21% Az SCR-t csak olyan cégek igényelhetik, melyek éves 300.000 GBP 300.000 GBP eredménye nem haladja meg a … Marginális kis vállalatok kedvezményes kulcsa (MSCR), 300.000 GBP 300.000 GBP alsó határ MSCR felső határ 1.500.000 GBP 1.500.000 GBP MSCR törtrész 1/40 7/400 20% Meghatalmazott befektetési alapok különkulcsa – ún. unit 20% trust-ok és nyílt végű befektetési vállalatok 61 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



* A leányvállalati kockázat kizárással elért eredmény (ring fence profits) kisvállalkozási kedvezménnyel adózó kulcsa 19%, amihez hozzájön egy 11/400 arányú MSCR törtrész a 2007. április 1-én és 2008. április 1-én kezdődő pénzügyi év esetében. A leányvállalati kockázat kizárással elért eredmény az olajkitermelésből származó bevételt és nyereséget jelenti az Egyesült Királyságra és az azt magába foglaló kontinentális pajzson. A társasági nyereségadó kulcsa akkor alkalmazandó, mikor az eredmény (beleértve a leányvállalati kockázat kizárással) ha az eredmény meghaladja az 1.500.000 GBP-t, vagy ha a cég nem kéri másik kulcs alkalmazását, illetve másik kulcs nincs érvényben.. Forrás: http://www.hmrc.gov.uk/rates/corp.htm Üzleti adókulcsok Nemzeti nem-hazai adó avagy üzleti adó olyan adó, melyet nem lakáscélú ingatlanra vetnek ki, beleértve a boltokat, irodákat, raktárakat és gyárakat. Az ingatlanokat 5 évenként újraértékelik. A vállalkozások az általuk használt ingatlan hivatalosan megállapított piaci helyiségbér meghatározott részét fizetik (`kivethető érték`). Egyes ingatlan típusok, így pl. lakatlan épületekre, kis vidéki üzlethelyiségekre, illetve mezőgazdasági művelésre alkalmas földre (a csatlakozó épületekkel) adómérséklés kérhető. Északi tengeri olajtermelés adózása Az Északi Tenger jelenlegi adórendje három részből áll: ásványolaj utáni jövedelemadó, társasági nyereségadó és egy többletadó. Mindezen adókat a nyereség arányában vetik ki, de az engedmények és a megengedhető levonások tekintetében bizonyos eltérések mutatkoznak. 4.2.1.3. További jövedelemforrásokra kivetett adók: tőkeadó típusok Tőkenyereség adó A tőkenyereség adó magánszemélyek és kurátorok által elidegenített eszközökből eredő nyereség adóköteles. A cégek által realizált tőkenyereség után társasági nyereségadó fizetendő. A teljes tőkenyereség mértékének kiszámolásakor az adott eszköz eladáskor vagy elajándékozáskor érvényes árából ki kell vonni a vásárlási (vagy beszerzési, etc.) árat. A jövedelemadóhoz hasonlóan itt is van egy küszöbérték, mely alatt tőkenyereség adó nem fizetendő. 2006-7-ben ez a “mentességi határ“ magánszemélyek esetében 8.800 GBP, alapítványok esetében 4.400 GBP volt. Ha ezt kivonjuk az összes tőkenyereségből, megkapjuk a tőkenyereség-adó alapját. Az adóköteles tőkenyereség valójában jövedelemadó köteles csakúgy, mintha jövedelem vagy megtakarítás lenne. Úgy kezelik, mint a jövedelem legfelső sávját: 10%-on adózik a kezdő kulcs határa alatt, 20%-on a kezdő és alapkulcsok között, és 40%-on az alapkulcs fölött. A gyakorlatban a tőkenyereség legnagyobb része 40%on adózik. Örökösödési adó Az örökösödési adó a halálkor vagy röviddel azelőtt átruházott vagyon után fizetendő, ha annak értéke meghalad egy küszöböt (2008-9-ben 312.000 GBP). A kormány bejelentette, hogy ez a küszöb 2009-10-ben 325.000 GBP-re, azaz nagyobb mértékben emelkedik, mint az infláció várható mértéke a következő években. Az örökösödési adó az átruházásoknak ezen küszöböt meghaladó része után fizetendő 40%-os egységes kulcson halálkor vagy az azt megelőző három évben, és általában ingatlanalapokból fizetendő.




Stamp duty („pecsét adó”) A Stamp duty legnagyobb része értékpapír (részvény és kötvény) műveletekre és föld és egyéb ingatlan átadásra vagy átruházásra fizetendő. Azért hívják így, mert régen teljesítését az adott okmányra ragasztott pecséttel igazolta a Pecséthivatal. Lakótelek és ingatlan ügyletekre 125.000 GBP értékhatár alatt nem kell illetéket, azaz pecsétadót fizetni. Egy másik értékhatár (150.000 GBP) vonatkozik a nem lakáscélú ingatlanra és bizonyos, gazdaságilag előnytelen területeken fekvő lakóingatlanokra. Az ezen értékhatár fölötti földre és épületre több adósáv vonatkozik a vételártól függően (120.000 fölött, de max. 250.000 GBP-ig 1%, 250.000 fölött de 500.000-ig 3%, illetve 500.000 fölött 4%). 4.2.2. ÁFA Az ÁFA szokványos mértéke 17,5%. 1994-95-ben a hazai fűtőanyagokra és energiára csökkentett kulcsot vezettek be, mely eredetileg 8% volt, most pedig 5%. A csökkentett kulcs hatályát időközben kiterjesztették, így ma ide tartoznak a női egészségügyi termékek, az autóba szerelhető gyerekülések, a fogamzásgátló, bizonyos lakásfelújítások/átalakítások, illetve egyes energiatakarékos anyagok. Azok a cégek, melyek nem adómentes cikkeken és szolgáltatásokon realizált forgalma meghaladja az ÁFA regisztráció küszöbértékét (61.000 GBP 2006-7-ben) kötelesek ÁFA-t fizetni. 2002 áprilisa óta a kis cégek (a meghatározás szerint azok, melyek összforgalma nem éri el a 187.500 GBP-t, nem-mentes ÁFA nélküli forgalmuk pedig 150.000 GBP alatt van) választhatnak egy egyszerűsített, fix összegű ÁFA konstrukciót. Az átalányadót választó cégek egyetlen kulccsal fizetnek ÁFÁ-t teljes forgalmuk után, és egyben feladják beszerzéseik alapján számított ÁFA visszakövetelési jogukat. Az átalány kulcs, mely az iparágtól függően 2% és 13,5% között mozog, az egyes ágazatok átlagos ÁFA kulcsát hivatott tükrözni, figyelembe véve a beszerzések ÁFÁ-jának visszatérítését. További közvetett vámok/adók/terhek közé tartoznak az üzemanyagra, dohányra, alkoholra, fogadásra és szerencsejátékra, járművekre, légi utazásra kivetett vámok; biztosítási díjra, szemétlerakókra érvényes adók; és klímaváltozással kapcsolatos termékekre és vámra kivetett terhek. 4.2.3. További adók Council tax (Helyi adó) 1993. április 1-én a helyi adók közösségi rendszerét (azaz fejadó, melyet magánszemélyekre vetnek ki) felváltotta a council tax, mely nagyrészt vagyoni alapon működik. A hazai lakások/házakat becsült piaci értékük szerint sávokba osztják; ennek alapján az egyes helyi önkormányzatok meghatározzák a council tax átfogó szintjét, míg az egyes sávokra vonatkozó kulcsok közötti különbségek arányát a központi kormányzat határozza meg (ez pedig nem változott mióta a council tax bevezették). A council tax alól egy sor kivétel és kedvezmény van, pl. 25% mérséklés olyan ingatlan esetében, amiben egyetlen felnőtt él, illetve 50% kedvezmény, ha az ingatlan üres vagy második lakhelynek használják. Hivatkozások Adam, S. and Browne, J. (2006) A Survey of UK Tax System, the Institute for Fiscal Studies, Briefing Note No. 9. (Az Egyesült Királyság adórendszerének áttekintése; Költségvetési tanulmányok intézete, 9. sz. tájékoztató feljegyzés.) 63 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.



Leicester, A. (2006) The UK Tax System and the Environment, the Institute for Fiscal Studies, (Az Egyesült Királyság adórendszere és a környezet; Költségvetési tanulmányok intézete) Tunbridge Wells: Patersons. http://www.hm-treasury.gov.uk/budget/budget_08/bud_bud08_index.cfm http://www.hmrc.gov.uk/individuals/


A MODUL TANANYAGA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁI

Recommend Documents