Copyright Menedzser Praxis Kft. 2010. Minden jog fenntartva.
Lekötött tartalék szerepe a saját tőke keretein belül
Lekötött tartalék fogalma • A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértéket szabadon a gazdálkodó döntése szerint nem használhatók fel, ezeket csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybe venni.
A Sztv 38. § (1) A lekötött tartalék - a tőketartalékból, illetve - az eredménytartalékból lekötött összegeket és a - kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. 3
• A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: • a) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, • b) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot, • c) a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban,szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni. 4
• Ha a tőketartalék nem nyújt fedezetet, a fennmaradó részt az eredménytartalékból kell lekötni. • Az eredménytartalék a lekötés miatt negatívvá is válhat. • A tőketartalékból való lekötés mellett a lekötéseket az eredménytartalék terhére végezzük el. 5
•
A Szt. felsorolja, hogy milyen jogcímek szerint kell az eredménytartalékot a lekötött tartalékba átvezetni, így csökkenteni kell: – a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek névértékének, illetve visszavásárlási értékének összegével (ha ez utóbbi a több) – átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeggel, – az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeggel azonos összeggel, – a beruházáshoz, vagyoni értékű jog vásárlásához kapcsolódó deviza hitel, deviza kötvénytartozás elhatárolt árfolyamvesztesége és az ezzel összefüggésben az eredmény terhére kötelezően képzett céltartalék különbözetének összegével, – gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét, – a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalék összegével,
6
A pótbefizetésről • Fogalma szerint: a pótbefizetés a korlátolt felelősségű társaság tagjai által a társasági szerződésben vállalható kötelezettség alapján a társaság legfőbb szerve által elrendelhető, a társaság részére teljesítendő szolgáltatás, amelynek célja fedezet nyújtása a társaság veszteségeire. 7
• Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetés elrendelésére vonatkozó feljogosítást, és mégis szükségessé válna pótbefizetés, akkor az a megfelelő eljárás, hogy először a társasági szerződést kell úgy módosítani, hogy abba bekerüljön a pótbefizetés lehetősége, majd ennek alapján lehet meghozni a taggyűlési határozatot. 8
• A veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a lekötött tartalékok között kell kimutatni. Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik, és mindaddig a lekötött tartalékban kell tartani, amíg vissza nem fizetik [Számviteli törvény 38. § (4) bek.] • T 412 Tőketartalék K 414 Lekötött tartalék 9
• Amennyiben a pótbefizetés annak visszafizetése között tulajdonosváltás történik, és a pótbefizetésről az üzletrészadásvételi szerződésben külön nem rendelkeztek, akkor a pótbefizetés összegét a visszafizetéskori tagnak, tulajdonosnak kell átutalnia, azaz a pótbefizetést teljesítő tulajdonos helyett a jelenlegi tulajdonos kapja vissza a pótbefizetés összegét. 10
• Az euróban teljesített pótbefizetésnek a lekötött tartalékba könyvelendő forintértékét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni, a devizaszámlára kerülő devizabekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított értékben. A lekötött tartalékba könyvelt pótbefizetés így meghatározott forintértéke a visszafizetésig nem változik. 11
• Visszafizetni azonban csak annyit lehet, amennyi ilyen jogcímen forintban a lekötött tartalékban van. Ha a tagok részére a pótbefizetést euróban kell visszafizetni, a lekötött tartalékban lévő pótbefizetésből csak annyit lehet visszafizetni, amennyi eurót a visszafizetéskor a lekötött tartalékban lévő forintösszeg ellenében a piacon vásárolni lehet. Ha ez az euró mennyiség kevesebb lenne, mint amennyit a tagok befizettek, és a tagok ragaszkodnak az általuk euróban befizetett összeghez, akkor a különbözetet végleges pénzeszközátadásként kell elszámolni.
12
A visszavásárolt saját részvény, üzletrész • A visszavásárolt saját részvény, üzletrész állományba vétele a visszavásárláskor fizetett ellenérték összegének megfelelõ értéken történik: T 373. Saját részvények, saját üzletrészek K 38. Pénzeszközök • A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek visszavásárlási értékét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetéssel le kell kötni. A lekötés célja az, hogy a saját részvények, saját üzletrészek értékesítési veszteségének, illetve bevonás esetén a tõkemegtartási kötelezettség teljesítésének a sajáttõke-fedezete meglegyen. T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék 13
Alapítás-átszervezés …. • Az alapítás-átszervezés aktivált értékének az üzleti év végéig, azaz a mérlegforduló napig, értékcsökkenéssel le nem írt összegét ( a nettó értéket) kell átvezetni a lekötött tartalékba. T 413 Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék
14
Kutatás-fejlesztés aktivált értéke… • Lekötött tartalékot kell képezni a kisérleti fejlesztés aktivált értékének a még le nem irt értékének megfelelően. • Minden évben korrigálni kell az értéket. (Sztv. 38. §. /3/ bek.) T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék
15
• A társasági adószabályok 2011. év végéig kétféle jogcímen adtak lehetőséget az adózóknak arra, hogy úgy csökkentsék adóalapjukat, hogy ahhoz lekötött tartalékot kell képezniük a számviteli beszámolóban. • Ennek egyik módja a fejlesztési tartalék, a másik pedig a sávos adókulcs alkalmazásából származó kedvezmény. • Ez a kör 2012-ben kibővült egy további elemmel, mégpedig a jogdíjbevételre jogosító immateriális javak értékesítéséhez kapcsolódó kedvezmény lehetőségével. 16
• A fejlesztési tartalék az adózó döntésétől függően igénybe vehető adóalap csökkentési lehetőség, mellyel lehetőség van az adózás előtti eredmény 50%-ának (2007-ig 25%-ának), maximum 500 millió Ft mértékéig az adóalap csökkentésére
17
• A fejlesztési tartalék gyakorlatilag egy előrehozott (megelőlegezett) amortizáció, amivel az adózó még azelőtt „leírhatja" az eszközt, még mielőtt azt beszerezte volna - így különlegesen előnyös pl. ingatlanok esetén, hiszen így az egyébként használatos 50 év helyett már előre - néhány év alatt lehetőség nyílik az épület bekerülési értékének költségként való elszámolására. A fejlesztési tartalék miatt érvényesített adómegtakarítás ugyanakkor egy lehetséges eszköz arra is, hogy a vállalkozások „előtakarékoskodjanak" egy jövőben tervezett beruházásra.
18
• A sávos adókulcs alkalmazásának 2010. június 30-ig különböző előfeltételei voltak az egyes években, illetve az így kimutatott összeget „de minimis" támogatásnak kell tekinteni. Így csak akkor élhettek az adózók ezzel az adó csökkentési lehetőséggel, • ha legalább egy - a minimálbér kétszeresén bejelentett foglalkoztatottjuk volt, • ha nem vettek igénybe adókedvezményt, • ha rendezett munkaügyi jogviszonnyal rendelkeztek illetve • ha az adóévet megelőző évben legalább az elvárt adó összege alapján fizetett adót. 19
• 2012. január 1-től került be a társasági adótörvénybe a jogdíjbevételre jogosító immateriális javak értékesítésére való tekintettel igénybe vehető adóalap kedvezmény. • Ha egy vállalkozás olyan jogdíjbevételre jogosító - de bejelentett immateriális jószágnak nem minősülő immateriális jószágot értékesít, amelynek bevétele meghaladja a kapcsolódó ráfordítások összegét, akkor a nyereséget gyakorlatilag nem kell leadóznia, ha él ezzel a lehetőséggel. • Az adómentességet úgy biztosítja a szabály, hogy a nyereség mértékével egyező összegű fejlesztési tartalékot kell képezni, amelyhez ugyanakkor hasonlóan a másik két jogcímhez - egy később beváltandó kötelezettség kapcsolódik. 20
• Mindhárom adóalap kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy az igénybevett összeget az adózók a számviteli beszámolójukban az eredménytartalék összegéből a lekötött tartalék sorba átvezessék. • A kedvezményekért cserébe mindegyik esetben vállalni kell, valamilyen kötelezettséget 21
• Fejlesztési tartalék: Négy (a 2005-2008-ban képzett állomány tekintetében hat) éven belül olyan tárgyi eszköz beruházást kell megvalósítani, amely után amortizáció számolható el.
22
• Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény: Három éven belül másik olyan immateriális jószágot kell beszerezni, ami szintén jogdíjbevételre jogosít
23
Sávos adókulcs alkalmazása • Beruházást kell megvalósítani (nem lehet figyelembe venni azt a beruházást, amelyet a fejlesztési tartalék terhére számoltak el), • és/vagy Korábban munkanélküli vagy legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót vagy pályakezdőt foglalkoztat és/vagy • Pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló tartozás csökkentésére fordítja. 24
• Mindhárom esetben ugyanazzal a következménnyel kell számolniuk az adózóknak, ha nem tesznek eleget a kedvezmény alkalmazásához kapcsolódó kötelezettségnek. • Ebben az esetben késedelmi kamattal növelt összegben kell a lekötés évében hatályos adómértékkel számított adót megfizetni. • Ugyanez a szankció kapcsolódik a jogutódlás nélküli megszűnésekhez is, azaz a végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző nappal záródó adóév fordulónapján kimutatott fel nem használt fejlesztési tartalékhoz is. 25
• Nem szabad megfeledkezni arról. hogy ha a lekötés jogcíme megszűnik, akkor a lekötött tartalékból vissza kell vezetni a lekötött tételeket annak a mérlegsornak a javára, amellyel szemben megképezték. T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék vagy 412 Tőketartalék 26