Társadalombiztosítást érintő változások szeptember 27. Menedzser Praxis Kft

Társadalombiztosítást érintő változások 2016. szeptember 27. Menedzser Praxis Kft

Előadó: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász egészségügyi menedzser www.medikalauz.hu 1

Előadás felépítése  

 

 

Módosuló szabályok a Tbj-ben Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés esetei (kitérve a külföldi munkavállalásra is) Változások a szociális hozzájárulási adóban 2016 első félévben módosult ellátási szabályok (a megváltozott munkaképességű személyekre, valamint az egészségbiztosításra vonatkozó változások és új szabályok) Ellátások melletti keresőtevékenységek korlátai Gyakorlati problémák a tb jogviszonyokban

2

Tb törvények módosítása  





Nevelőszülő, mint teljes munkaidős jogviszonyban álló A módosítás alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezt a módosítást tartalmazza mind a Tbj, mind a Szocho törvény. Teljes munkaidős foglalkoztatás szerepe  többes jogviszonynál,  szociális hozzájárulási adókedvezmény szempontjából

Hatályba lépés: 2016. június 16. 3

Tb törvények módosítása Vállalkozók (egyéni és társas vállalkozók) járulékfizetése  Minimum két gyermeket nevelő család jogosult lehet egyidejűleg csecsemőgondozási díjra (csed) vagy gyermekgondozási díjra (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) is. A korábbi szabály nem rendelkezett erre az esetre vonatkozóan.  Ezt a hiányt pótolta a módosítás, amely mind a Tbj-be mind a Szocho törvénybe bekerült.  Tevékenységét személyesen végző egyéni-, illetve társas vállalkozó ezen ellátásokban egyidejűleg részesül, akkor a minimum járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. 4 Hatályba lépés: 2016. június 16. 

Tb törvények módosítása   





Nem terjed ki a biztosítás Átszerkesztés 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn. Kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet.” Hatályba lépés: 2017. január 1. 5

Tb törvények módosítása 2016. június 16-ától a kiküldött személy abban az esetben is mentesülhet a magyarországi biztosítási- és járulékfizetési és szociális hozzájárulási adófizetés alól,  ha olyan állam állampolgárságával rendelkezik, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van, és a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja;  ha olyan harmadik államból kiküldött személy, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is  alkalmazható 6 Hatályba lépés: 2016. június 16.

Tb törvények módosítása 



 

Hallgatói munkaszerződés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint: ha a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végez munkát, akkor nem válik biztosítottá. Hatályba lépés: 2017. január 1. (b) pont: a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben) 7

Tb törvények módosítása  





Biztosított az állami projektértékelői jogviszonyban álló. Biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonynak minősül az állami projektértékelői jogviszony, amely után valamennyi járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. Ilyen jogviszony kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként dolgozóval köthető. Hatályba lépés: 2016. június 16. 8

1997. évi LXXX. törvény módosítása

9

1997. évi LXXX. törvény módosítása 





Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. A korábbi szabály alapján - az adóév egészére vonatkozóan - január 31-éig nyilatkozott. A módosítás lehetővé tette, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató évközben nyilatkozhasson az egészségügyi szolgáltatási járulékválasztásáról Hatályba lépés: 2016. június 16.

10

1997. évi LXXX. törvény módosítása Mezőgazdasági őstermelő  A mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összeg után fizeti meg a tb közterheket. A korábbi szabály alapján április 12-ig nyilatkozott az állami adóhatóságnak.  A módosítás alapján a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. Hatályba lépés: 2016. június 16.

11

1997. évi LXXX. törvény módosítása Mezőgazdasági őstermelő A mezőgazdasági őstermelő biztosított, ha megszerzett szolgálati idő  együttesen legalább 20 év, és nem kiskorú és nem saját jogú nyugdíjas egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj 5. § (1) bekezdés g) pontját és a (2) bekezdését – nem biztosított. A fenti körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével,  illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni kellett a mezőgazdasági igazgatási szervnek ÉS biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül be kellett jelenteni az állami adóhatóságnak. A módosítás hatályon kívül helyezte ezeket a bejelentési kötelezettségeket.  (alapja: T1041-es nyomtatvány) Hatályba lépés: 2016. június 16. 12

1997. évi LXXX. törvény módosítása Kisadózás  A főállású kisadózóként bejelentett személy bekerült a Tbj. 5. §ában szabályozott biztosítotti körbe.  A biztosítotti bejelentésre továbbra is a ’T101’ jelű adatlapon (nem pedig a T1041-es adatlapon) kerül sor. Hatályba lépés: 2016. június 16.

13

1997. évi LXXX. törvény módosítása Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek  köthetik meg, akik a Tbj. szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak. A megállapodás első 6 hónapjában az érintett személy csak sürgősségi ellátásokra jogosult, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 6 hónapra megtörtént.  6 hónap 24 hónapra emelkedett, így a megállapodás alapján az első 24 hónapra csak sürgősségi ellátás jár. Ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot 24 hónapra visszamenőleg – amely 1 332 000 forint – akkor jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra. Megjegyzés: Sárga lámpa bevezetése 2016. júliusában  14 2016. augusztus 1-jén lépett hatályba. 

1997. évi LXXX. törvény módosítása  



Hatályon kívül került: A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Hatályba lépés: 2016. június 16. 15

1997. évi LXXX. törvény módosítása  





Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 7 050 forint (napi összege 235 forint). A módosítás alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mértéke ismét növekszik havi 60 forinttal, azaz havi összege 7 110 forint (napi összege 237 forint) lesz. Hatályba lépés 2017. január 1. 16

Biztosítottak

Eü. szolgáltatásra jogosultak

Biztosítottak

17

Biztosítási jogviszony ellenőrzése Hogyan történik a jogviszony-ellenőrzés? A szolgáltató – (az orvos) - a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a beteg TAJ számának megadásával az OEP nyilvántartási rendszerén keresztül (on-line) végzi el az ellenőrzést. „Zöld” (igen válasz) vagy „piros” (nem válasz) lámpa. „Kék, „barna” és „sárga” lámpa.

18

Egészségügyi szolgáltatási járulék Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy fizeti  járulék havi összege 7 050 forint  belföldi, magyar lakóhely egy éve  eü-i szolgáltatásra egyéb jogon nem jogosult  ügyintézés: adóhivatal  T1011 nyomtatvány  A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. 19

Egészségügyi szolgáltatási járulék 





Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által átadott magánszemély adatai a nyilvántartásban nem szerepelnek, felszólítja a magányszemélyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül kell hitelt érdemlő módon bizonyítani az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot Tbj. 16. §-a alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja. 20

Egészségügyi szolgáltatási járulék Az egészségügyi szolgáltatás jogosultsági feltételnek a megszűnését követően  45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,  amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,  45 napig marad fenn, az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. 21

Egészségügyi szolgáltatási járulék Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy  az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy  a magánszemély elhalálozott, illetőleg  külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

22

Egészségbiztosítás TAJ számmal rendelkező személy, aki  valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított  köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.  Nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés  TAJ-száma nyilvántartásában érvénytelenítésre kerül  E. Alapot terhelő költségek megtérítése 23

Munkavállalás az EU-ban 







"Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosított személy" című nyomtatvány, illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztárához kell benyújtani. A belföldi, aki az EGT-ben biztosítással rendelkezik, mentesül a 7 050 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, mert biztosított. Ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe Magyarországon. 24

Magyar biztosítási jogviszony alapján az EU-ban /EGT/ járó egészségbiztosítási ellátások 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az átmeneti jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít.



S1-es igazolás

25

Visszamenőleges törlés Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy  huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és  tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

26


 

 


27

Pontosító rendelkezések Munkaviszonyos foglalkoztatások köre bővült a Független Rendészeti Panasztestület tagjának jogviszonyával. Hatályba lépés: 2016. június 16.



28

Kedvezmények érvényesítése A kedvezményekre vonatkozó általános szabályok köre két szabállyal is kibővült.  Adott kedvezmény egy adott hónapban egyszeresen vehető igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az adott kedvezmény igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony alapozza meg.  A másik új szabály rögzíti, hogy ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében a kedvezmény egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehető igénybe. Ez esetben a kedvezmény igénybevételét a kifizető döntése alapozza meg. 29 Hatályba lépés: 2016. június 16. 

Pontosító rendelkezések „Az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató:  az a személy, aki nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,  nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy  a fenti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.” 30 Hatályba lépés: 2016. június 16.

Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

31

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény 

Előzmény: A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt.



Munkaviszonyban foglalkoztató szerv veheti igénybe a kedvezményt, de ebbe a körbe nem tartozhatnak bele a költségvetési szervek.

32






Korábban: 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állították ki a hatósági bizonyítványt. 2016. augusztus 1-jétől hatályos szabály: 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítják ki a hatósági bizonyítványt. Hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv, és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére.

33

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény  



Alapja: hatósági bizonyítvány Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő 12-dik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon feltüntetnek.

34




A részkedvezmény: adó-megállapítási időszakra vonatkozó, (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százaléka. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

35

Tartósan álláskereső természetes személy után érvényesíthető adókedvezmény

36

Tartósan álláskereső természetes személy után érvényesíthető adókedvezmény Tartósan álláskereső: az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül 183 napig álláskeresőként nyilvántartott.  A korábbi szabály alapján tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott azzal, hogy 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kellett hagyni.  A módosítás alapján azonban a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is figyelembe vételre kerül. 37 Hatályba lépés: 2016. június 16. 

25 év alatti pályakezdők adókedvezménye

38

25 év alatti pályakezdők adókedvezmény Legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személy (munkavállaló) bruttó munkabérének, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával a foglalkoztatás első két évében.  25 év alatti pályakezdő munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében is lehetővé vált, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésének a lehetőségét. Az átvevő munkáltató ez esetben tovább érvényesítheti a kedvezményt az érintett időszak fennmaradó részére. 39 Hatályba lépés: 2016. június 16. 

Kutatásfejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény Bővült az adókedvezmények köre: Az új kedvezmény a törvény 462/H. §-ában kerül szabályozásra.

Hatályba lépés: 2016. június 16.  



Ha a kifizető saját tevékenységi körében kutatásfejlesztést végez, és ezen tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel negatív társasági adóalap keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre a kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. 40

Kutatásfejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény 







Adókedvezmény a negatív adólap 50 százalékának 19 %-os adókulccsal számított összege, amely havonta maximum a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az e fejezet alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, bruttó munkabér után keletkező szociális hozzájárulási adó összege. Azaz ennek a kedvezménynek az érvényesítése nem zárja ki, hogy a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen is kedvezmény érvényesíthető legyen. Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe. 41

Kutatásfejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény Az adókedvezmény továbi feltételei:  a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatásfejlesztési tevékenységből származik;  a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább 1 fő, nagyvállalkozás legalább 5 fő – hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő 3 hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;  a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutatófejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 %-os mértékben csökken. 42

Kutatásfejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény 



 

Kedvező szabály, hogy amennyiben e feltételek a kifizető esetén nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni. A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet igénybe venni 12 hónapon keresztül. Az adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény igénybevételét követő 3. év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

43


 

 


44

Rehabilitációs ellátás 

 

A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell, a keresőtevékenység vagy közfoglalkoztatás időtartamára, amennyiben az érintett heti munkaideje a 20 órát eléri. 2016. május 1-étől a fenti szabály hatályon kívül került. 2016. május 1-étől meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér150 százalékát.

45

Keresőtevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt 



2016. január 1-jétől gyermekgondozási díj mellet már nem csak a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni, hanem a gyermek születését követő 169. naptól, azaz a teljes gyermekgondozási díj alatt lehet keresőtevékenységet folytatni. 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

Nem jár a gyermekgondozási díj 



nem járt a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. 60 napos várakozási idő 2016. január 1-jétől megszűnt, azaz idéntől az igénybejelentést követően azonnal jár a jogosultnak a gyermekgondozási díj.

Gyermekgondozási díj időtartama 





Tavaly a gyermek 2 éves koráig csak abban az esetben járt a gyermekgondozási díj, ha a biztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam elérte minimum a másfél évet. 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj – kivéve az ikergyermekeket – a gyermek 2 éves koráig jár. Megjegyzés: Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj továbbra is a gyermekek harmadik életévéig kerül folyósításra.

Külföldi keresőtevékenység megszűnésének bejelentése TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles külföldön vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A fenti szabály pontosításra került. 2016. január 1-jétől a jogszabály előírja, hogy a fenti személy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor  a külföldi biztosító vagy  a nemzetközi szervezet által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt vagy  egyéb igazolást köteles csatolni a biztosítási időszakról.

TAJ igénylés 



Akik a TAJ igénylés előtt – ide nem értve a Tbj. 5. §-a szerint biztosított személyeket –, EGT tagállamban, Svájcban, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban rendelkeztek biztosítási jogviszonnyal, kötelesek a TAJ igénylést közvetlenül megelőző biztosítás helye szerinti tagállam biztosítója által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt vagy hatósági igazolást csatolni a biztosítási időszakról. Ha az igazolás becsatolására nem kerül sor, a TAJ nem állítható ki addig, amíg azt a magyar egészségbiztosítási szerv az igénylő által megadott másik tagállami illetékes hatóságtól be nem szerzi. 50

Visszafizetési kötelezettség 





2016. január 1-jétől új szabállyal egészült ki a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére vonatkozó szabály. Az új szabály alapján, ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – járó pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha azonban a szülők nem járulnak hozzá a fenti levonáshoz, akkor a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az adott ellátást jogalap nélkül felvette.

Egészségbiztosító feladata 



Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén erről értesíti az állami adóhatóságot. 52

Biztosítási jogviszony 



A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.

53

Biztosítási jogviszony 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi balesetnek számít az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka közben elszenvedett baleset.

54


 

 


55



Keresőtevékenység az ellátások folyósítása mellett

56

Gyermekgondozási díj 



A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár. Időtartama: a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévéig.

57

Gyermekgondozási díjra jogosult felsőoktatási hallgató  



  

szülő nő, aki 42/A. § alapjan gyermekgondozasi dijra nem jogosult, a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább 260 naptári napi aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, gyermeket saját háztartásában neveli, magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és 58 szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Gyermekgondozási díjra jogosult felsőoktatási hallgató 



  

Ez gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. 2016. január 1-jétől a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Eljáró szerv lakóhely szerinti kormányhivatal eb. szakig. szerv Formanyomtatvány Születés napjától gyed jár 59

Egészségbiztosítási törvény 

Munkavégzés GYED  Időkorlát nincs (Féléves kor után)  Munkavállalás/kedvezmény  Egyéni, társas vállalkozás

60

Munkajogi vonatkozás A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

GYED Ellátás/keresőtevékenység

Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának?

Gyed melletti munkaviszony

csak a hallgatói (diplomás) gyed esetén

Gyed melletti egyéni-, társas vállalkozás

csak a hallgatói (diplomás) gyed esetén

A dolgozónak a Van szociális Van 18,5 % mértékű hozzájárulási szakképzési járulékot meg kell adókedvez- hozzájárulási fizetni? mény? kedvezmény? igen igen igen

igen

nem

nem

62

Gyermekgondozást segítő ellátás 



Gyermekgondozási segély helyett gyermekgondozást segítő ellátás lett az új elnevezés. (gyes) Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt aki saját háztartásában neveli a gyermeket.

A gyermekgondozást segítő ellátás  a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve  ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének 63 betöltéséig jár.

Gyes A nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha  a gyermek az első életévét betöltötte,  a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,  a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak a nagyszülő részéről történő igénylésével, és  a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

64

GYES 

A szülő a gyermek féléves korát követően a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat.  Munkavállalás/kedvezmény  Egyéni, társas vállalkozás



Nagyszülő munkaviszonyban a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat. Nincs időkorláthoz kötve a munkavégzése, ha a munkavégzés az otthonában történik. 65

Munkajogi vonatkozás A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel  családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy  gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Gyes 



Keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység. 2015-ben a keresőtevékenységbe beletartozott a szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is.

GYES Ellátás/kereső -tevékenység

Van-e korlátja a Dolgozónak a 18,5 Van szociális keresőtevékenység % mértékű hozzájárulási folytatásának? járulékot meg kell adókedvezfizetni? mény?

Van szakképzési hozzájárulási kedvezmény?

Gyes melletti munkaviszony

- igen, a gyermek féléves kora (a nagyszülő heti 30 órában, a gyermek 3 éves kora után dolgozhat)

igen

igen

igen

Gyes melletti egyéni-, társas vállalkozás

nincs

igen, méghozzá az ún. minimális járulékalapok után

nem

nem

68

Gyermeknevelési támogatás 



 

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatás alatt az ellátásra jogosult dolgozhat munkaviszonyban, de csak heti 30 órában, kivéve az otthoni munkavégzést, amelynél ez az időkorlát nem érvényesül. Munkaviszony/kedvezmény Egyéni-, társas vállalkozás 69

GYET Ellátás/kereső -tevékenység


A dolgozónak a Van szociális Van 18,5 % mértékű hozzájárulási szakképzési járulékot meg kell adókedvez- hozzájárulási fizetni? mény? kedvezmény?

Gyet melletti munkaviszony

igen, heti 30 óra, kivéve az otthoni munkavégzést

igen

igen

igen

Gyet mellett egyéni-, illetve társas vállalkozás

nincs

igen

nem

nem

70

Munkajogi vonatkozás A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel  családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy  gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.



Megváltozott munkaképességű személyek

72

Rehabilitációs ellátás 



 

A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Munkaviszony/kedvezmény Egyéni-, társas vállalkozás/kedvezmény

73

Rehabilitációs ellátás 2016. május 1-étől hatályos: Meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér150 százalékát. 

74

Rehabilitációs ellátás Ellátás/keresőVan-e korlátja a tevékenység keresőtevékenység folytatásának?

Rehabilitációs ellátás melletti munkaviszony

igen, keresetkorlát érvényesül

Rehabilitációs igen, keresetkorlát ellátás melletti érvényesül egyéni-, illetve társas vállalkozás folytatása

A dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni?

Van szociális hozzájárulási adókedvezmény?


igen

igen

nem

igen, méghozzá a minimális alapok után

igen

nem

75

Rokkantsági ellátás A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. Továbbá rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,  akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy  aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel  és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

76

Rokkantsági ellátás 



 

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző 6. hónap első napjától állapítható meg. Rokkantsági ellátásban részesülő jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.(nem átlagot számítunk!) Ellenkező esetben a rokkantsági ellátás megszüntetésre kerül. Munkaviszony/kedvezmény Egyéni-, társas vállalkozás/kedvezmény

77

Rokkantsági ellátás Ellátás/kereső- Van-e korlátja a A dolgozónak a Van szociális tevékenység keresőtevékenység 18,5 % mértékű hozzájárulási folytatásának? járulékot meg kell adókedvezfizetni? mény?


Rokkantsági igen, keresetkorlát ellátás melletti érvényesül munkaviszony

igen

igen

nem

Rokkantsági igen, keresetkorlát ellátás egyéniérvényesül , illetve társas vállalkozás mellett

igen, méghozzá a minimális alapok után

igen

nem

78

Nyugdíj melletti munkavégzés

79

Öregségi nyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki  a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és  legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint  azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

80

Öregségi nyugdíj A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár:  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,  1953-ban született, a betöltött 63. életév,  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,  1955-ben született, a betöltött 64. életév, 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.  Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki  legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és  azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, az 81 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Nyugdíj melletti munkavégzés 



 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén meg kell fizetni a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. 1,5 % munkaerő-piaci járulék nincs 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők (2016-ban 111.000. forint x 18 = 1.998.000 forint) 82

Nyugdíj melletti munkavégzés  

 



Közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, az állami vezetői szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony vagy ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony és a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma.

83

Kiegészítő tevékenység 

 



 

Az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Nincs biztosítási jogviszony A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, havi összege 7 050 forint. Kisadózó 84 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő, ha kisadózó

Nyugdíj Ellátás/keresőtevékenység


A dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni?

Van szociális hozzájárulási adókedvezmény?


Saját jogú öregségi nyugdíj melletti munkaviszony

csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén

nem

igen

nem

Saját jogú öregségi nyugdíj melletti egyéni-, illetve társas vállalkozás

csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén, kivéve ha kisadózó

nem

nem

nem

85


 

 


86

Gyakorlati problémák a tb jogviszonyokban. 

 

Egyszemélyes Kft, Bt beltag ügyvezetője munkaviszonyban Az ügyvezető, mint társas vállalkozó Vállalkozási tevékenység minimum heti 36 foglalkoztatással járó munkaviszony esetén

87

Társas vállalkozó: 



1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. 88

36 órás foglalkoztatás  4. az egyéni cég egyéni heti 36tagja, órás Jogviszony A : 7 % egészségbiztosítási járulék, vállalkozó vagy foglalkoztatással 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális társas vállalkozó járó hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a  5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt munkaviszony tényleges jövedelem, átalány jövedelem, illetve felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a az eva törvényben meghatározott adóalap 4 (egyidejűleg társaság ügyvezetését nemszázaléka. munkaviszony alapján látja el, kivéve, fennálló

ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül, munkaviszonyokn ál munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a 89 minimálbért, garantált bért.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Az előadás szerzői jogi védelme az előadót illeti meg.

90

Társadalombiztosítást érintő változások szeptember 27. Menedzser Praxis Kft

Recommend Documents