A számvitel és az adózás kapcsolata, valamint a 2016-tól hatályos változások Menedzser Praxis Kft. Kneitner Lea

A számvitel és az adózás kapcsolata, valamint a 2016-tól hatályos változások Menedzser Praxis Kft. Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása

2015.09.22.

Tartalom - 15% személyi jövedelemadó változás összefüggései – különböző jövedelmek adózása a személyi jövedelemadó rendszerében – cafeteria, üzletrészek értékesítése, tőzsdei ügyletek stb., kihatásai a számviteli elszámolásra - Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye és a személyi jövedelemadó változások összefüggései - Magánnyugdíjpénztári befizetésekkel rendelkezők a személyi jövedelemadó rendszerében - Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, számviteli kérdései - Növekedési adóhitel kedvezmény és a számviteli szabályai - Az adóévben visszatérített bírság, illetve egyéb az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezmények kapcsán elszámolt bevétel adózási jogkövetkezményei, számviteli teendői

Tartalom - A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel kapcsolatos adózási kérdések, számviteli szempontok – progresszív mentesítés - Elismert tőzsdével kapcsolatos fogalomváltozás kérdései - Pénzügyi szervezetek különadójának változása és kihatásai, fogalmi változások következményei - Ágazati különadók változásai és számviteli kihatásai – pénzügyi szervezetek különadói, forgalmazó és a befektetési alap különadója, közművezeték adója, hírközlési hálózatfejlesztés kedvezménye - Általános forgalmi adóváltozások és számviteli kihatásai – 5% adókulcs, időszaki elszámolás változásai - Helyi adókkal összefüggő változások és számviteli kihatásai (orvosok, közművezeték, települési adókedvezmények, adómentességek stb.) - Szerencsejáték adó változásai - Szociális hozzájárulási adó kedvezmény - Környezetvédelmi termékdíj változások - Stabilitási Megtakarítási Számlák szabályai

Tartalom - Reklámadó változásai - EKAER rendszerrel kapcsolatos változások (mentesség, EKAER szám kérése, végrehajtás) - Családok otthon teremtésével kapcsolatos szabályok - Minimálbér változásai, kihatásai, garantált bérminimum, kapcsolódó kedvezmények - Dohányipari különadó törvény kihatásai - Szakmai képzést és gyakorlatot érintő változások: Felügyelet felállítása, központi személyi jövedelemadó bevallás - Konzultáció, kérdések és válaszok

Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye és a személyi jövedelemadó változások összefüggései • Az adókulcs csökkentésével 2016-ban ezer forintonként tíz forinttal kevesebb lesz az adó. • Csökken a vállalkozások és a magánszemélyek költségei! • a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. • Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg. • az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértéke, így az jogosultsági hónaponként továbbra is 5000 forint adóban kifejezett kedvezményt jelent majd.

Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye és a személyi jövedelemadó változások összefüggései • Az adókulcs-csökkentés érinti a kifizető adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a tárgynyeremény, a kamatkedvezmény után fizetendő közteher mértékét is. • Ezeknél az adóalapszorzó 1,19-ről 1,18-ra csökken, ami az egyedi, a 200 ezer forint, illetve 450 ezer forint kereteken belüli béren kívüli juttatás esetében az eddigi 1,19x(0,16+0,14=35,7 százalék helyett 1,18x(0,15+0,14)=34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatás esetében 1,19x(0,16+0,27)=51,17 százalék helyett 1,18x(0,15+0,27)=49,56 százalék fizetnivalót jelent a juttatónak. • A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben a szja tv. 84/G. §-a átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell majd megállapítani.

Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye és a személyi jövedelemadó változások összefüggései

• A 2016-ban véglegesen osztalékká váló rész tekintetében a 2015-ben kifizetett osztalékelőlegből levont 16 százalék adó sorsáról egyenlőre nincs átmeneti szabály. Az osztalékfizetés elszámolásával kapcsolatban jelentős változás, hogy az osztalék abban az időszakban kerül be a könyveinkbe, amikor azt jóváhagyták, ezzel egyidejűleg pedig megszűnik a mérleg szerinti eredmény sor, így az eredménykimutatás csupán az adózott eredmény kimutatását fogja tartalmazni. Fontos lesz tudni azt is, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A számviteli törvényben új fogalomként kerül bevezetésre a jelentős tulajdoni részesedés, amely más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jogot jelent, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés abban az esetben tekinthető jelentős tulajdoni részesedésnek, ha a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot. A jelentős tulajdoni részesedéseket új soron kell majd megjeleníteni a befektetett pénzügyi eszközök között. A jövőben az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést meghozták, és így az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Bár a kifizethetőségre vonatkozó korlátok érdemben nem változnak, a maximálisan kifizethető osztalék mértéke változik a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest abban az esetben, ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon. A pozitív tőketartalékot ugyanis nem lehet már csak a számításnál figyelembe venni, hanem még az üzleti év zárása előtt át kellene vezetni a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak.

Házassági adókedvezmény

Időtartama: a házasságkötés hónapját követő hónaptól (1. jogosultsági hónap!) 24 hónapon keresztül (szükséges, hogy a házassági életközösség fennálljon végig!), de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig (magzatra vagy saját gyermekre tekintettel). Mértéke: együttesen havi 5000 Ft (adóalap: 31.250 Ft) adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját 2015. évben. Szja tv. 29/C. § Hatályba lépés: 2015. január 1. A Mód. tv. – tekintettel az SZJA kulcs változásra – valorizálja az első házasok kedvezménye címén házastársak által együttesen érvényesíthető, adóalapból levonható kedvezmény mértékét úgy, hogy a kedvezmény továbbra is 5000 Ft lesz jogosultsági hónaponként, mely adóalap szinten 33.335 Ft-ot jelent majd!

SZJA kulcs csökkenése kapcsán 2016. 01.01-jétől hatályosuló egyéb változások:

A Mód. tv. 6. §-a alapján a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával kapcsolatban átmeneti rendelkezésként kerül a jogszabályba, hogy a 15%-os SZJA kulcs a 2016. 01.01-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. Szja tv. 84/G. § (5a) bekezdés Hatályba lépés: 2016. január 1. 2016. 01.01-jétől tartós befektetési szerződés 3 éves lekötési időszak alatti „feltörése” esetén a fizetendő SZJA mértéke 16%-ról szintén 15%-ra csökken. (a többi „feltörési” esetre maradt a 10%-os SZJA kulcs!)

Ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, kamatkedvezményből származó jövedelem, nyereményből származó jövedelem 1,19-szerese helyett 1,18-szorosa Tárgynyeremény esetén 1,19-szerese helyett 1,18-szorosa, valamint ha a kamatjövedelmet EHO is terheli, akkor 1,28-szorosa helyett 1,27%-szerese

Az SZJA kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkenése miatti jogtechnikai jellegű módosítások átvezetésre kerültek a Tbj. családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályozásában is. A magánszemélyt megillető, de egyébként SZJA-ból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi járulékkedvezmény 15%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén Az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben havi 6.930 Ft-ról 7.050 Ft-ra emelkedik (napi 235 Ft). Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés. A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet.

15% személyi jövedelemadó változás összefüggései – különböző jövedelmek adózása a személyi jövedelemadó rendszerében – cafeteria, üzletrészek értékesítése, tőzsdei ügyletek stb., kihatásai a számviteli elszámolásra • Érdemes új számlát nyitni – alszámlák, önellenőrzés • 08-as bevallás – családi adókedvezmény és járulékkedvezmény • Kamatkedvezményből származó jövedelem esetén, telefonhasználat, cafeteria – új számla nyitása • Személy jellegű kifizetés, illetve a magánszemélytől levont szja miatti számviteli analitika kialakítása

Időszakos elszámolású ügyletek - ÁFA A vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban minden időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja az alábbiak szerint változik: Főszabály: amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Eltérő szabály: Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.

Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik. Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.12.31-ét követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!)

Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések már 2015. július 1jétől alkalmazandóak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében. Először olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja és a fizetés esedékessége is 2015.06.30-át követő időpont. (EGYÜTTES FELTÉTEL!) TAPASZTALAT: Bérszámfejtési szolgáltatás kimaradt, fő-és mellékszolgáltatás! A módosítás következtében az élő-, valamint egész-és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes 5%-os adómérték alá sorolja a törvény.

Ennek megfelelően az Áfa tv. 3. sz. melléklet I. része tartalmazza (a 49. ponttal egészült ki): Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva Átmeneti szabály alapján az 5%-os adómértéket azokban az esetekben alkalmazzuk először, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2016.01.01-jére, vagy azt követő időpontra esik

Számviteli teendők: -

Számlázási szoftver átállítása Szerződések módosítása Elhatárolások átgondolása – pl: havi riport esetén Fő-és mellékszolgáltatás értelmezése Számlázási szoftver bekötése a NAV-hoz?

Közcélú adomány: 2016-tól módosul a közcélú adomány fogalma, mely alapján az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz a törvényben korábban megfogalmazott – egyébként változatlan – feltételek mellett! A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, a tulajdonosi részesedések kapcsán bevezetett új fogalmak és a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása. A rendkívüli tételek természetesen nem szűnnek meg, csupán az új számviteli irányelv alapján nem ott számoljuk majd el az érintett gazdasági eseményeket, hanem tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között. Ennek eredményeképpen az eredménykimutatás adózás előtti eredmény sora meg fog egyezni a szokásos vállalkozási eredménnyel.

Közcélú adomány: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegével, • a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, • az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével • a juttatónak – fő szabály szerint – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége, kivéve, ha a Tao. tv. 29/I. § (2) bekezdése szerinti átmeneti szabály alkalmazására kerül sor. Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha – a Tao. tv. 3. számú mellékletének „A” fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján – a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye – a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

Közcélú adomány: Az eredmény a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét jelenti, s az, hogy a kedvezményezett eredménye a kapott támogatás bevételként elszámolt összege nélkül nem lesz negatív – a juttatás időpontjában, de legkésőbb a beszámoló elkészítéséig átadott nyilatkozat mellett – az adóév elteltével, a beszámolója (annak eredménykimutatása) másolatának megküldésével igazolható. Amennyiben a beszámoló nem igazolja a nyilatkozatban foglaltakat, úgy a juttatónak meg kell növelnie adózás előtti eredményét, illetve ha már benyújtotta a bevallását, akkor önellenőrzéssel helyesbítheti azt. Az előírt tartalmú nyilatkozat birtokában a juttatónak nincs növelő tétel alkalmazási kötelezettsége. Nyilatkozni az adóévre, a juttatás adóévének eredményére vonatkozóan kell, akkor is, ha – passzív időbeli elhatárolás esetén – a támogatás összege több adóév alatt kerül bevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel elszámolásának hiányában is, ha a támogatás teljes összege elhatárolásra kerül. Bármely esetben tehát arról kell nyilatkozni, hogy a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – függetlenül a bevétel (akár nulla) összegétől – nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti eredmény; a nyilatkozat ezen helyzet fennállásáról szól, abban összeg sosem kerül megjelölésre.

Közcélú adomány: Nyilatkozatra – a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye tekintetében – akkor is szükség van, ha a támogatott (például alapítvány) kétféle eredmény, az alap/közhasznú és a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítására kötelezett, függetlenül attól, hogy mely tevékenységéhez kapja a támogatást. Az ilyen szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy a vállalkozási tevékenységének az eredménye a támogatás nélkül nem lesz negatív, amelynek természetesen megfelel az is, ha vállalkozási tevékenységet (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet) nem folytat, így a juttatás kizárólag az alap/közhasznú tevékenysége támogatásaként merülhet fel. Vállalkozási tevékenység hiányában a nyilatkozatban indokolt kitérni arra is, hogy a szervezet a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végez. Nincs annak akadálya, hogy az a szervezet, amely a kapott támogatásról a Tao. tv. 7. § (7) bekezdése szerinti igazolás kiadására jogosult, ezen – az adóalap megállapítása céljából kiállított – igazolásán (amelynek alapján a támogató csökkentheti adózás előtti eredményét) tegye meg a tárgybani nyilatkozatát is (amelynek alapján a támogatónak nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét), ha annak feltételei fennállnak.

Közcélú adomány: A közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, miután a vállalkozási tevékenysége eredményét külön nem mutatja ki a beszámolójában (az adóévi együttes tevékenysége adóköteles, függetlenül attól, hogy végső soron fizete társasági adót) nyilatkozatot is az együttes tevékenységének az eredménye alapján tehet. A leírtak szerinti nyilatkozat hiányában a juttatónak a juttatással kapcsolatban elszámolt ráfordítással – a nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás címén – meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, kivéve, ha nyilatkozat-adásnak – a törvényi előírások figyelembevételével – nincs helye. Ilyen eset áll elő, azaz a juttató nyilatkozat nélkül mentesül a növelő korrekciós tétel alkalmazása alól, ha olyan személy részére nyújt támogatást, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (ilyen például a költségvetési szerv, a magánszemély), vagy ha – a szervező személyétől függetlenül – közérdekű kötelezettségvállalás céljára ad bármely formában támogatást (ez utóbbi az elkülönített nyilvántartása folytán szintén nincs hatással a szervező eredményére), vagy ha az ingyenes juttatás értékét nem bevételként kell elszámolni (ilyen például az egyszeres könyvvitelt vezető szervezetnél a nem pénzbeli támogatás).

Közcélú adomány: A külföldi személynél sem értelmezhető a beszámolóban kimutatott eredmény (mivel a Tao. tv. 4. § 9/a. pontja szerinti beszámolót a külföldi személy nem készít), de a részére adott támogatásra más előírás vonatkozik. E szerint a Tao. tv. 3. számú melléklete „A” fejezetének 13. pontja első fordulatának a szabálya (2010. május 14éig az ellenőrzött külföldi társaság, vagy a nem egyezményes állambeli külföldi személy részére, 2010. május 15-étől a külföldi személy részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabály) alapján a támogatás összege – feltétel nélkül – növeli az adózás előtti eredményt. Először vizsgáljuk meg a kérdés adójogi kihatásait az adományozók oldaláról! A társasági adóról szól (Tao.) törvény 4. § 1/a. pontja határozza meg az adomány fogalmát. Adománynak minősül a visszafizetési kötelezettség nélkül – a közhasznú szervezet számára – közhasznú tevékenység támogatására, – az egyház számára – alaptevékenysége támogatására, – valamint közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,

Közcélú adomány:

azzal, hogy az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának. (E tekintetben nem jelent vagyoni előnyt az adományozó nevére, tevékenységére való utalás.)

Tao és osztalékadó módosítások A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény: A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött. Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban. Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

Tao és osztalékadó módosítások Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni. Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 százalékát az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Tao és osztalékadó módosítások

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.


A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70 százaléka. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.


A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is. Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.


visszatérített bírságok. 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot. Progresszív mentesítés. A módosítás értelmében – amennyiben a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény erre lehetőséget biztosít –, a külföldön adóztatható jövedelmet progresszió fenntartásával kell mentesíteni. Ez a jelenlegi abszolút mentesítéshez képest az érintett társaságok számára a ténylegesen fizetendő adó növekedését jelentheti.

Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában. A módosítás 2016-tól hatályos kedvező szabálya alapján az olyan hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a fizetendő különadó összegét csökkenti, feltéve, hogy a hitelállomány növekményére vonatkozó adatokat tartalmazó bevallását az adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton határidőben benyújtotta. A bevallások alapján az állami adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék A különadó csökkentés összege 3 milliárd forint, szorozva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között az adózónál bekövetkezett növekedése összegével, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között a csökkentés érvényesítésére jogosult összes adózónál bekövetkezett növekedésének az állami adóhatóság által közzé tett együttes összegével. A csökkentés összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

Iparűzési adó A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

Az adómentességnek, kedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie! Számviteli szempontból: költségcsökkenés!

Számviteli általános változások Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2,4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelkedett. Az átlagosan foglalkoztatottak száma tekintetében maradt az 50 fő. (Természetesen továbbra is a fenti három kritérium közül kettő átlépése kötelezi csak a vállalkozást a váltásra.) Azon vállalkozásnak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számviteli törvény által szabályozottüzleti vagy cégértéket (goodwill) mutat ki, annak könyv szerinti értékével a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.

Számviteli általános változások Teljesen megváltozik az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése. 2016-tól pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (például cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket részesedésként kell kimutatni. Megszűnik az üzleti vagy cégértékre eddig lehetséges korlátlan hasznos élettartam. A jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség. Azon vállalkozásoknak, amelyek az új törvény által nem elfogadott módon keletkeztetett goodwillt mutatnak ki könyveikben, a 2016. évi beszámoló nyitó adataiban a részesedések értékére szükséges átvezetniük a goodwill értékét. Egyes speciális esetekben (például múltbeli beolvadás során ki nem vezetett goodwill) azonban számolniuk kell a goodwill eredmény terhére történő megszüntetésével.

Számviteli általános változások

A számviteli törvény módosítása számos változást hoz a kiegészítő mellékletben is. Ezek közé tartozik, hogy ezentúl be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét. A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak. A munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni, az egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni.


Számviteli általános változások A változások csak a 2016. január 1-jétől kezdődő beszámolókra érvényesek, azonban fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni! Tehát a 2015. évi beszámolót is szükséges lesz „átforgatni” az új szabályok szerint. A változások értelmezésével kapcsolatban várhatóan még számos kérdés fog felmerülni, különösen a 2016. évi áttérés és a nyitó adatok kezelésének speciális eseteire vonatkozóan.







Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosításával a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik, tehát nem csak egy egyszeri a 2015-ös évet érintő fizetési kötelezettségről beszélhetünk. Szerencsejáték adó

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3 százalékát játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

Közművezetékek adója A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

Közművezetékek adója A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

EKAER Készlet érték esetében szükségünk van az év végi készlet értékére, amit év végi záráskor határozunk meg, és a leltározási tevékenységgel támasztunk alá. De ahhoz, hogy a mérleget leltárral lehessen alátámasztani, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. Az egyeztetés nem jelent mást, minthogy a főkönyvben és az analitikában megjelenő számok egyezőségét biztosítani kell. A leltárt az egyeztetés és az ellenőrzés alapján a könyvelés adataiból kell összeállítani. A leltárazandó eszközök döntő többsége a tárgyi eszközök és a készletek közül kerülnek ki. Ezek az eszközök mennyiségben is mérhetőek, így a mérleg alátámasztásához a tényleges leltározást is el kell végezni. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról analitikus egyeztetéssel köteles meggyőződni. Ezt legalább háromévente kötelezően mennyiségi felvétellel alá kell támasztani. A mennyiségi felvétel célja a fordulónapon ténylegesen meglévő készletállomány számbavétele. A leltározási időpontnak a fordulónaphoz közel kell esnie. A leltározást akkor kell elvégezni, amikor a készletek mennyisége már nem változik, vagy még nem változott a fordulónaphoz képest.

EKAER A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Fontos azonban, hogy a fenti szabály csak a kereskedelmi forgalom folyamatosságát szolgáló árukészletekre alkalmazható. A saját termelésű készletek és az anyagok esetében fordulónapi leltározás (mennyiségi felvétel) szükséges. Készlet záróérték: Ha a gazdálkodó nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást az adott készletfajtáról, akkor hiányról, illetve többletről, az összehasonlítási alap hiányában nem beszélhetünk. Ekkor a leltárban szereplő mennyiség lesz a készlet záróértéke. A záróérték mérlegbe állítása a nyitóállományhoz képest történt állományváltozás elszámolásával történik. Az állományváltozást az évközi könyvelés során használt számlával, vagyis az anyagköltséggel vagy ELÁBÉ-val, illetve saját termelésű készletek esetében – összköltség eljárás esetén – a STKÁV-val szemben kell lekönyvelni.

EKAER Záróérték és készletértékelések FIFO vagy LIFO módszerrel A készletérték záróértéke fontos paraméter nemcsak méregkészítéskor, de cégértékeléskor is. A készletérték befolyással bír az állományváltozáson keresztül az üzemi eredményre és ezáltal a 2 leggyakrabban használt cégértékelési módszertanra, az összehasonlító (multiple-based) tranzakciós és DCF alapú értékelésre: mind a DCF és mind az összehasonlító értékelés alappillére az EBITDA érték, amit természetesen minden befektető árgus szemekkel elemez. Ugyanakkor az adott évben jelentkező, a készletértékelésből adódó esetleges egyszeri korrekciós tételek magyarázhatóak a befektetők előtt, de tulajdonosi szemszögből érdemes nagy körültekintéssel figyelni a készletekre, mert nap végén kevesebb adózott eredményt jelenthet a nem megfelelő ellenőrzés és kontroll. Készlet zárértékre hatással van, hogy FIFO, LIFO vagy más készletértékelési módszertant választunk. LIFO készletértékeléseket általában magas inflációjú környezetben használják a társaságok, amivel nagyobb adóelőnyt érhetnek el (vagyis az adóalap a nagyobb költségtétel – az ELÁBÉ érték magasabb – miatt alacsonyabb lehet). LIFO értékelés során a Társaságoknak külön említést kell erről tenniük, és ki kell mutatniuk LIFO és FIFO közötti különbséget (LIFO tartalék).

EKAER - ÉRDEMES A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁSOKBA LENYOMTATA LEGYEN - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE - ADMINISZTRÁCIÓ NÖVELÉSE - ANALITIKA - ÉV VÉGI KÉSZLET ÉRTÉKELÉSE

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ Könyvelés  Külön analitika készítése  Külön főkönyvi számok lebontása  Áfa adóalapját képezi – áfa könyvelésnél ennek a megoldása  Számla – analitika- további adónyilvántartások egyeztethetőségének biztosítása a könyvelésben  Bevallás- analitika egyeztethetősége  Önellenőrzési, javító főkönyvi számlák nyitása  Korábbi évek önellenőrzési, javító számláinak nyitása  Elmulasztott, pótló bevallásokhoz főkönyvi számlák nyitása

A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba/VÁMRAKTÁRBA való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése, továbbá a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíjköteles termék belföldi értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak. •Adóoptimalizálási lehetőség!

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ            

Nyilvántartások kialakítása, áttekintése Kockázat felmérése Állásfoglalások bekérése- NAV-NGM Jogszabályi változások átvezetése, áttekintése – nagyon sok volt Adófolyószámla leellenőrzése Számlák vizsgálata (bejövő, kimenő) Szállítólevelek vizsgálata Súlyok egyeztetése csomagolás típusonként Adóoptimalizálási kérdések újbóli áttekintése Többlet teljesítések megállapítatása a jegyzőkönyvben, ezek feltérképezése Csak az ellenőrzéshez szükséges iratok összekészítése Jogok, kötelezettségek áttekintése

CSOK Új vagy legalább komfortos használt lakás vásárlásához, a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül (legkorábban 2015. április 6-a után kötött adásvételi szerződések esetén). Így ha gyermekkel lakásvásárlást terveznek, érdemes 2015. április 6-áig várni az adásvételi szerződés megkötésével! Új lakás építéséhez, a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásul vételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása előtt (de legkorábban 2015. július 1-ét követően). Meglévő lakás bővítéséhez, a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását (legkorábban 2015. július 1-jét) követően megkezdett bővítési munkálatokra igényelhető, feltéve, hogy az ingatlan hasznos alapterülete legalább egy helyiséggel bővül. A határidő miatt a felújítást is jobb nyárig elhalasztani, ha van lehetőségük a kedvezmény igénylésére!

CSOK a szülő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott, 16 évesnél – oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, gyermek esetén 25 évesnél – nem idősebb, vagy legalább egy éve megváltozott munkaképességű vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, illetve legalább 24 hetes magzata után, a gyám a gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, a 40. életévét be nem töltött házaspár – meglévő gyermekei létszámától függetlenül – a kedvezmény megelőlegezett folyósítása fejében négy éven belül vállalt egy, illetve nyolc éven belül vállalt két gyermeke után.

CSOK Mitől függ a kedvezmény mértéke? A családok otthonteremtési kedvezményének összege függ a meglévő, illetve előzetesen vállalt gyermekek együttes számától. a lakás hasznos alapterületétől. a lakás energetikai minősítésétől a következők szerint:

CSOK A kérelem benyújtása A családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmet a hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani. Csak egyes hitelintézetek lesznek szerződött partnerei a Magyar Államkincstárnak, ezért érdemes előre érdeklődni, hogy melyek lesznek ezek.

REKLÁMADÓ A módosítás értelmében a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után az adó mértéke valamennyi adóalany esetén nulla százalék lesz (jelenleg 500 millió forint adóalap után nem kell fizetni). Az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után, valamennyi ezen adóalapot elérő adóalany esetében egységesen 5,3 százalékos adómérték alkalmazandó. Jelenleg sávos a reklámadó, az adóalaptól függően 50 százalék is lehet. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adómérték 5 százalékra csökken.

STABILITÁSI MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLÁK A Stabilitási Megtakarítási Számla (a továbbiakban: SMSZ) lényegi eleme, hogy a számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett, belföldről származó jövedelemnek minősül. Az adókötelezettséget – ha felmerül – a kifizető a számláról történő kifizetéskor teljesíti, mindezt magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallva be az állami adóhatóságnak. A számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forint befizetést kell teljesíteni, viszont a későbbiekben ugyanarra a számlára már több befizetést nem lehet végrehajtani. Ugyanakkor a törvény nem tartalmaz korlátozást abban a tekintetben, hogy egy magánszemély hány SMSZ-t nyithat. Az SMSZ stabilitási megtakarítási értékpapír- és pénzszámlából állhat

STABILITÁSI MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLÁK Adókötelezettség az SMSZ-ről történő kifizetés esetén keletkezhet. Az adóalapot a befizetés és a kifizetés között eltelt idő alapján állapítják meg. Amennyiben a befizetés és a számláról történő kifizetés között nem telt el 3 év, úgy az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka, 3 és 4 év között az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka, 4 és 5 év között a kifizetett összeg 50 százaléka, illetve 5 év után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az állampapír hozama, vagy az állampapírral végzett ügylet nyeresége után 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség is terheli a befizetőt, amely akkor keletkezhet, ha az SMSZ-ről kifizetés történik. 2016-TÓL 15%!

Kérdések? www.tilea.hu 06-30-635-5022 [email protected] KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

A számvitel és az adózás kapcsolata, valamint a 2016-tól hatályos változások Menedzser Praxis Kft. Kneitner Lea

Recommend Documents