Éves zárás Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása

Éves zárás 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása

2015.04.26

Tartalom: Számviteli teendők mérlegkészítéskor: Beszámolók lehetséges formái, annak értékhatárai, Számviteli törvény változás miatti év végi zárás-változás, Beszámolók részei: - mérleg - alátámasztó leltár, - 2016. évi nyitó tételek szerinti átfordítások, - eredménykimutatás - rendkívüli tételek változása, - bevételek és ráfordítások változásai, - kiegészítő melléklet – kötelező tartalmi elemek és jelentősége, - üzleti jelentés – kinek kell elkészíteni és mi a jelentősége, Eszközök, források értékelése a beszámolóban, Tárgyi eszközök, eszköz változás tábla összeállítása, maradványérték meghatározása, Devizás tételek év végi értékelése, Könyvvizsgálati kötelezettség, kinek kötelező, ki kérheti, Közzétételi kötelezettség és határidő

Tartalom: Mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságai: - ki készítheti - meddig alkalmazható EVA kettős könyvvitelt vezetők év végi zárásának feladatairól és az osztalék fizetés szabályairól IFRS beszámoló-készítésre áttérők számviteli feladatai

Tartalom: Adózási teendők évzáráskor: Társasági adó bevalláshoz kapcsolódó zárlati feladatok Értékcsökkenés elszámolása, terv szerinti, terven felüli, mi a szerepe adózás szempontjából a maradványérték képzésnek, kötelező-e? Értékvesztés képzése, kötelező-e?, visszaírása mikor és hogyan történhet, egyszerűsített szabályok alkalmazása, Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, kapcsolt vállalkozások jelentősége, Fejlesztési tartalék képzése, elszámolása, szankció fel nem használatkor, Hogyan értelmezzük az elengedett követelést (van e adókötelezettség), Mi minősül behajthatatlan követelésnek, mi a teendő számviteli rendezésénél, Adóalap módosító tételek jelentősége, Behajtási költségátalány elszámolása, adózása NAV és NGM állásfoglalások,

Tartalom: Adózási teendők évzáráskor: Behajtási költségátalány elszámolása, adózása NAV és NGM állásfoglalások, Helyi iparűzési adó bevallás szabályai: - bevételek meghatározása, - helyi iparűzési adóalap csökkentő tételek, adócsökkentő tételek, sávos elszámolás, - iparűzési adómegosztás számítása, IFRS-re áttérő adózók feladatai, 2016 évi nyitáshoz kapcsolódó zárási feladatok, Konzultáció, valamint kérdések és válaszok az adott témában

Beszámoló értékhatárok: Új értékhatárok 2016: „ Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 (500) millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 (1000) millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.” A beszámoló értékhatárainak változása {Sztv. 9.§ ( 2), 117.§ (1) } A változások 2016. január 1-én léptek hatályba, tehát az ez évi nyilvántartásokra van hatással. Beszámolóval kapcsolatos szabályok közül kiemelkedik, hogy a társaság szélesebb köre választhatja az Egyszerűsített Éves Beszámolót, mint formát, mert a beszámoló értékhatárai megváltoztak. A választás alapjául szolgáló mutatók növekedtek, így a mérleg főösszegének 500 millió Ftról 1200 millió Forintra való emelése, az éves nettó árbevétel 1000 millió Ft-ról 2400 millió Forintra való növelése az átlagos létszám változatlan hagyása mellett jelentős teret nyit a vállalkozások számára, hogy az Egyszerűsített Éves Beszámolót válasszák 2016. évtől. A választásukat a vállalkozás tulajdonosainak a vállalkozás számviteli politikájában kell rögzíteni, a választást követő 90 napon belül.

Beszámoló értékhatárok:

A három meghatározott érték közül két egymást követő évben két mutatót kell meghaladnia, ahhoz hogy ne választhassa az Egyszerűsített Éves Beszámolót a vállalkozás. A vállalkozások továbbra is választhatják az Éves Beszámoló elkészítését annak ellenére, hogy egyébként adataik az Egyszerűsített Éves beszámoló elkészítését tennék indokolttá. Nem változott továbbra sem, hogy az Egyszerűsített Éves Beszámoló Mérlegből, Eredménykimutatásból és Kiegészítő mellékletből áll. Az egyszerűsített Éves Beszámolót készítő vállalkozásoknak továbbra sem kell Üzleti jelentést, és Cash- Flow kimutatást készíteniük.

Beszámoló értékhatárok: Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (bővülő kör) 2016-tól – 2015-ben még igen: a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás, b) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás

Beszámoló értékhatárok: Mikrogazdálkodói beszámoló Értékhatárok nem változtak „….három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.” Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolót készíthet választása szerint az a vállalkozás, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és két egymást követő üzleti évben nem haladja meg az következő három érték közül kettőben a számviteli törvényben meghatározott értékeket. A mérlegfőösszeg 100 millió forint alatt marad, éves nettó árbevétele nem éri le a 200 millió forintot, és 10 alatti átlagos létszámmal rendelkezik. A mikrogazdálkodói beszámoló a 389/2012(XII.20) kormányrendelet alapján készített beszámolóból és eredmény-kimutatásból áll. Továbbra sem készíteni a vállalkozásnak kiegészítő mellékletet és nem kell rendelkeznie a társaságnak számviteli politikával.{Szt.9.§ (6a)}

Beszámoló értékhatárok: Konszolidált beszámoló – 2016, 2015-re még a régi Értékhatárok jelentős emelkedése: „Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 (5400) millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 (8000) millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. A Konszolidált Éves Beszámoló értékhatárai is változtak 2016. január 1-től. A konszolidált beszámolót az anyavállaltnak kell elkészítenie a Számviteli Törvény szerint . A mérlegfőösszeg 6 milliárd Ft-ot kell, hogy meghaladja, a nettő árbevétel a 12 milliárd Ft-nál kell nagyobb legyen, illetve 250 főt meghaladó létszámmal kell rendelkeznie. {Szt.117§ (1)}

Beszámoló értékhatárok:

2015. évi beszámolót még a régi szabályok szerint kell zárni és elkészíteni, • Megelőző üzleti évek adatát (2016-tól) az új szabályok szerint kell bemutatni, • A fentiek megvalósításához célszerű megoldás: 2015. évi zárással egyidejűleg az új besorolás is elkészítendő (excel tábla, analitikus nyilvántartás) az átfordítás

Változások 2016 A Számviteli Törvény 2016 évre vonatkozó módosítások jelentős mértékben átrendezik a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat. A változások az 2013/34/EU irányelv átültetéséből eredő kötelezettség tagállami teljesítéséből, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Rendszerben ( IFRS ) már alkalmazott szabályok magyar számvitelben történő alkalmazásával van kapcsolatba. 2016. január 1-től a lehetőség van arra, hogy a vállalkozások az IFRS szerinti egyedi beszámolót készítsenek saját választásuk szerint . A IFRS egyedi beszámolók készítésének választási lehetősége fennáll az MNB által felügyelt intézmények kivételével azon vállalkozások számára , amelyek értékpapírjaikat az Európai Gazdasági Térség ( EGT ) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, vagy anyavállalati döntés alapján azok leányvállatok , amelyek anyavállalata konszolidált beszámolóját IFRS szerint készíti el. Egyes ágazatokban kötelező az IFRS szerinti beszámolók alkalmazása 2017 -től. Azon vállalkozásoknak kell elkészíteniük a beszámolójukat IFRS szerint, amelyek egyrészt értékpapírjaikat az EGT bármely tagállam szabályozott piacán forgalmazzák, valamint másrészt hitelintézetek és hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára.

Változások 2016 Az előzőekből látható, hogy a társas vállalkozások számviteli nyilvántartásaik szerint egyrészt a számviteli törvény szerint vezethetik könyveiket és e szerint készíthetik beszámolóikat, másrészt mikrogazdálkodói beszámolót készíthetnek, harmadrészt pedig a nemzetközi pénzügyi beszámolási rendszer szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint tehetnek eleget kötelezettségüknek. 2016. január 1-től kezdődő üzleti évről szóló beszámoló keretében dönthetnek a tulajdonosok az adott évi osztalékról. 2016. évben előállított adózott eredményről szóló döntést 2017. évben hozhatják meg a társaság tulajdonosai. A tulajdonosok döntése szerint a társaság fizethet osztalékot a tulajdonosoknak, de ennek számviteli elszámolására a döntés évében kell, hogy sor kerüljön. A tulajdonosok döntésének megfelelően 2017.-ben kerül majd sor az osztalékról szóló döntések számviteli megjelenítésére a beszámolóban is, úgy hogy a társaság 2016. évi eredmény megállapítása után az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi és az eredménytartalékból történő osztalékfizetést rögzíti a 2017.évi nyilvántartások keretében.{ Szt.39.§ (3),(3a); Szt.84.§ (1)} Ennek megfelelően – figyelembe véve az osztalékfizetési korlátokat- az osztalék fizetés forrása a korábbi évek felhalmozott eredménye és a tárgyévi eredmény lehet. { Szt.39.§ (3)}

Változások 2016 A kifizethetőségre vonatkozóan a figyelemmel kell lenni arra, hogy a maximálisan kifizethető osztalék mértékét jelentősen befolyásolhatja az a tény , hogy ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a forduló napon. Ebben az esetben ugyanis nem kerülhet sor osztalék fizetésre. 2015. év után a fizetendő osztalék megállapításához még a korábbi szabályokat kell alkalmazni. 2015- ről készült beszámoló az utolsó év, amelynek beszámolója során lehet dönteni osztalék fizetésről , akkor is, ha az eredménytartalék negatív, de az osztalék fizetés egyéb feltételei adottak.

Változások 2016 Üzleti, vagy cégérték változása 2016-tól megváltozik az üzleti vagy cégérték számviteli nyilvántartásokban történő megjelenítése. A negatív vagy pozitív üzleti és cégérték csak akkor lesz kimutatható a társaság könyveiben, ha a vásárolt üzlethálózatért , üzletágért, társaságért , telephelyért magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket fizettek , mint a tételesen átvett egyes eszközök piaci értéke, amelyet csökkenteni kell az átvállalt kötelezettségek összegével. Ennek alapján nem vezethet üzleti , cégérték állományba vételhez az , ha a társaság minősített többséget biztosító befolyást szerez. A tulajdonos könyveiben a fizetett ellenértéket részesedésként kell nyilvántartani és a beszámolóban bemutatni. {Szt. 3.§ (5) 1- 2.}

2016. évet követően kötelező lesz 5-10 év alatt tervszerinti értékcsökkenéssel elszámolni az üzleti vagy cégértéket. Azon társaságokban, amelyek olyan cégértéket mutattak be beszámolójukban, amelyeket nem ismernek el a 2016 – től élő szabályok , át kell vezetni a részesedés értékére . {Szt. 52.§ (4) Szt. 53.§ ( 3)

Változások 2016 Mérleg és eredménykimutatás formájának változása A beszámoló részét képező mérleg és eredménykimutatás formája is megváltozik 2016. – tól. A ”mértékadó befolyás” hazai megfelelőjeként került meghatározásra a számviteli törvényben a ”jelentős tulajdoni részesedés” {Szt 3.§ (2) 9}. Ehhez kapcsolódóan külön be kell mutatni az ehhez kapcsolódó mérlegsorokat a beszámolóban, illetve az eredménykimutatásban. Ez érinti a részesedéseket, kölcsönöket, követeléseket. Új mérlegsorok a beszámolóban A befektetett pénzügyi eszközök között a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos sorok után kell kimutatni a ”Tartós jelentős tulajdoni részesedés”-t és „”Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban”.{Szt. 27.§ (3a) (3b)} A forgóeszközök között a követelések kiegészítésre is sor került ”Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben”{Szt 29.§ (3a) } és az értékpapírok mérleg tétel is bővült ”Jelentős tulajdoni részesedés „ sorokkal. {Szt.30.§ (2a)} Az eredménykimutatás legfontosabb változása, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény, az adózott eredmény kategóriánál véget ér a kimutatás. Ebből következik, hogy a nyereségfelosztás rendszere is megváltozik, és az adózott eredmény kerül a saját tőkébe. {Szt.70.§ (1),(2) 2,4,5 Mellékletek}?

Változások 2016 RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK , RÁFORDÍTÁSOK MEGSZŰNÉSE Az eredménykimutatás fontos változása, hogy megszűnnek a rendkívüli bevételek és ráfordítások 2016 évtől. Eddigi rendkívüli bevételek egyéb bevételek közé kerülnek. A rendkívüli bevételek között kerültek elszámolásra: - a társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban foglalt érték szerint, - a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke azt meghaladja, - átalakulás esetén, egyesüléskor, szétváláskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege, - tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetén a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke, - a harmadik személy által tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összege, - a hitelező által elengedett a beszerzett eszközhöz nem kapcsolódó kötelezettség összege, elévült kötelezettség beszerzett eszközhöz nem kapcsolódó összege, - nem fejlesztési célú, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzeszköz összege, - térítés nélkül igénybe vett , illetve térítés nélkül kapott szolgáltatások értéke,

Változások 2016 A rendkívüli ráfordítások között kellett elszámolni az alábbi eseményeket: - a társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartási értékét, - a megszűnt részesedés ellenében kapott eszköz és az átvett kötelezettség értékének különbözete , ha a kapott eszközök értéke a kevesebb, - megszűnt részesedés nyilvántartási értéke átalakuláskor, egyesüléskor és szétváláskor - a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke beolvadáskor, - tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés szerinti érték, - térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értéke, - térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke, - behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értéke, - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összege tartozás átvállalás esetén, - visszafizetési kötelezettség nélkül, nem költségek ellentételezésére adott támogatás összege, - véglegesen átadott pénzeszköz értéke, - visszafizetett , de visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatás

Változások 2016 Rendkívüli bevételek között kellett elszámolni, de időbelileg el kellett határolni azokat a rendkívüli bevételeket, amelyek - beszerzett eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettségek, - fejlesztési célra kapott támogatások, és véglegesen átvett pénzeszközök, - térítés nélkül átvett eszközök , - ajándékként és hagyatékként átvett eszközök, - fellelt többlet eszközök , - harmadik személytől átvállalt beszerzett eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek voltak. A fenti gazdasági eseményeket 2016. évtől kezdődően az eredménykimutatásban már nem rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként kell bemutatni, hanem egyrészt egyéb bevételek , illetve egyéb ráfordításként kerülnek a nyilvántartásokba, másrészt jellegüknek megfelelően részesedésekből származó egyéb bevételek, illetve részesedésekből származó egyéb ráfordítások lesznek. Ezek mellett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, és befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások is megjelennek a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai eredménykimutatási sorokon kívül. Fontos megjegyezni , hogy 2016-tól az azonos gazdasági eseményeknél nem a bruttó elszámolás elve érvényesül, hanem a nettó elv lesz az alkalmazandó. Az adott gazdasági eseménynél az összevont egyenleget kell nyilvántartani a könyvekben, ami azt jelenti, ha az adott gazdasági esemény veszteséget okozott, akkor a ráfordítások között, ha gazdasági esemény nyereséget okozott, akkor a bevételek között kell elszámolni.

Változások 2016 A társaságba bevitt vagyon elszámolásával kapcsolatos tételek 2015-ben egységesen kell elszámolni a társaságba bevitt vagyont, annak megjelenési formájára való tekintet nélkül. A társasági szerződés szerinti értéken számoltuk e könyvekben rendkívüli bevételként , a bekerülési értéket pedig rendkívüli ráfordításként vezettük ki a nyilvántartásokból. Az új számviteli előírások szerint a nem járhatunk el egységesen: - ha az apport immateriális jószág, tárgyi eszköz , készlet, vagy követelés , akkor egyéb bevételként , vagy egyéb ráfordításként számoljuk el , - ha az apport befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott részesedés, akkor pénzügyi műveleteken belüli részesedésből származó árfolyamnyereségként , vagy pénzügyi műveleteken belüli részesedésből származó ráfordításként , árfolyamveszteségként mutatjuk ki, - Amennyiben az apport a befektetett pénzügyi eszközök között szereplő értékpapír, kölcsön , akkor befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként , árfolyam nyereségként, vagy pénzügyi műveleteken belüli részesedésből származó árfolyamveszteségként kell elszámolni, - ha forgóeszközök között kimutatott értékpapír, részesedés az apport, akkor a pénzügyi műveleteken belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként szükséges bemutatni a gazdasági eseményt.

Változások 2016 Nettó módon kell eljárni , azaz a nyilvántartási érték és a létesítő okiratban szereplő , meghatározott érték különbözetét kell elszámolni árfolyam nyereségként, ha a létesítő okiratban szereplő érték nagyobb, és árfolyam veszteségként kell nyilvántartásba venni , ha kisebb az érték. NEM ÉRTÉKPAPÍRNAK MINŐSÜLŐ VAGYON A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaságba bevitt , értékpapírnak , illetve részesedésnek nem minősülő vagyontárgy nyilvántartási értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete EGYÉB BEVÉTEL , amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a nagyobb. {Szt. 77.§ (2) k. pont)} A gazdasági társaságba bevitt részesedésnek, illetve értékpapírnak nem minősülő vagyontárgy nyilvántartási értékének és a létesítő okiratban szereplő értéknek a különbsége, mint EGYÉB RÁFORDÍTÁS kerül elszámolásra, amennyiben a nyilvántartási érték a több.{Szt. 81.§ ( 2 ). k. pont}

Változások 2016 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT RÉSZESEDÉS A gazdasági társaságok tulajdonosánál RÉSZESEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL a társaságba bevitt , befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartási ( könyv szerinti ) értékének és a társasági szerződésben meghatározott értéknek a különbözete, amennyiben a társasági szerződésben foglalt érték a több.{Szt.84.§ (2) b. pont} Amennyiben viszont a társaságba bevitt , befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartási ( könyv szerinti ) értéke nagyobb , mint a társasági szerződésben foglalt érték , akkor RÉSZESEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ RÁFORDÍTÁS kerül bemutatásra. {Szt.85.§ (1) b. pont} BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT ÉRTÉKPAPÍROK Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként kell elszámolni a gazdasági társaságba bevitt , befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír és kölcsön nyilvántartási értékét és a társasági szerződésben rögzített értékének különbözetét , amennyiben a társasági szerződésben foglalt érték a nagyobb. Ezzel szemben a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaságba bevitt , befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott érték papírok és kölcsönök nyilvántartási értéke és az alapító okiratban rögzített értéknek a különbözete, abban esetben , ha a nyilvántartásokba rögzített érték a több.

Változások 2016 FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT RÉSZESEDÉSEK ÉS ÉRTÉKPAPÍROK Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kerül kimutatásra a gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaságba bevitt forgóeszközök között kimutatott részesedések , értékpapírok nyilvántartási értéke és a létesítő okiratban feltüntetett érték különbözete, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a nagyobb. A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaságba bevitt forgóeszközök között kimutatott részesedések , érték papírok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban szereplő értéknek a különbözete , amennyiben a nyilvántartási érték a több , akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

Változások 2016 Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök számviteli elszámolása

Amennyiben a gazdasági társaság felszámolásra, végelszámolásra , kényszertörlésre kerül vagyis jogutód nélkül megszűnik - akkor miután jogerőre emelkedett a határozat , a megszűnt részesedés ellenében a gazdasági társaság tagjánál a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott eszközök értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözete a rendkívüli bevételek közé került, amennyiben a kapott eszközök értéke volt a magasabb érték. Ha a kapott eszközök értéke volt a kisebb , akkor a különbözet rendkívüli ráfordítások között került elszámolásra. 2016. januári változást követően a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközöket a részesedés mérlegminősítése szerint kell kezelni. Ha a részesedés tartós minősítésű volt , akkor résesedésből származó bevételek, illetve részesedésből származó ráfordítások között kell nettó módon elszámolni. Ha a megszűnt részesdés a forgóeszközök között volt a társaság könyveiben, akkor pénzügyi egyéb bevételek, vagy pénzügyi egyéb ráfordítások között kell kimutatni nettó módon. Ez azt jelenti, hogy a részesedés nyilvántartási értéke és a kapott eszköz vagyonfelosztási javaslatban foglalt értéke közötti különbséget kell nettó módon nyilvántartásba venni.

Változások 2016 Tartós részesedés megszűnése

A társaság tulajdonosánál részesedésből származó bevételként kell elszámolni a gazdasági társaság megszűnésének jogerőre emelkedése után a megszűnt tartós részesedés értékének, és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszköz értéke a magasabb.{Szt.84.§ (2) c} A részesedésből származó ráfordításként kerül elszámolásra a gazdasági társaság tagjánál a gazdasági társaság megszűnésekor a tartós részesedés nyilvántartási értékének és a megszűnt részesedés ellenértékeként kapott eszköz vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének különbözete, amennyiben a kapott eszköz értéke a kisebb. {Szt.85.§ (1) c.} Pénzügyi műveletek egyéb bevétele lesz a gazdasági társaság tagjánál a társaság jogutódnélküli megszűnésekor a forgóeszközök között nyilvántartott részesedések nyilvántartási értéke és az érte kapott eszközök vagyon felosztási javaslatban foglalt eszközértékének különbsége, amennyiben a kapott eszközérték a nagyobb. {Szt.84.§ (7) v.}

Változások 2016 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása lesz a gazdasági társaság tulajdonosánáljogutódnélküli megszűnés estén- a forgóeszközök között kimutatott részesedések könyvszerinti értéke és forgóeszközök kimutatott tartós részesedés ellenértékeként kapott vagyonfelosztási javaslatban szereplő eszközérték különbsége abban az esetben, ha a kapott eszközök értéke kisebb. {Szt. 85.§ (3) v.} TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVETT, TÖBBLETKÉNT FELLELT ESZKÖZÖK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA A 2015. évi elszámolási szabályok szerint rendkívüli bevételként elszámolni, de időbelileg el kell határolni az ajándékként kapott, hagyatékként, térítés nélkül átvett, illetve többletként fellelt eszközök piaci értékét. 2016.-tól ezen eszközök elszámolása attól függ, milyen eszközről van szó. Egyéb bevételként kell elszámolni a térítés nélkül átvett, ajándékként, vagy hagyatékként kapott és többletként fellelt olyan eszközt, amely nem minősül részesedésnek, és értékpapírnak. Az értéket el is kell határolni halasztott bevételként. {Szt.77.§ ( 4 ) c.}

Változások 2016 Részesedésekből származó bevételként kell bemutatni és halasztott bevételként el kell számolni az olyan eszközt, amely részesedésnek, értékpapírnak minősül, és térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként került a társasághoz, vagy fellelték. {Szt.84.§ (2a)} Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek között kell kimutatni és halasztott bevételként időbeli elhatárolásokba kell szerepeltetni azoknak a térítés nélkül átvett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapíroknak, kölcsönnek minősülő, továbbá ajándékként kapott, hagyatékként kezelt, többletként fellelt értékpapíroknak, kölcsönöknek a piaci értékét. {Szt.84.§ (3a)} Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként és halasztott bevételként időbeli elhatárolások között kell bemutatni a térítés nélkül átvett forgóeszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak minősülő, ajándékként kapott, hagyatékként kezelt, többletként fellelt forgóeszközként kimutatott részesedésnek és értékpapírnak minősülő eszközök piaci értékét.{Szt. 84. § ( 8)}

Változások 2016 TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADOTT ESZKÖZÖK, BEHAJTHATATLANNAK NEM MINŐSÜLŐ ELENGEDETT KÖVETELÉSEK A térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke , az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelten , valamint az olyan elengedett követelés értéke , amely nem minősül behajthatatlannak, rendkívüli ráfordításként került elszámolásra 2015.-ig Az új számviteli előírások szerint 2016.-tól megváltozott szabályok szerint kell eljárni: A térítés nélkül átadott, részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartási értéke, valamint a nyújtott szolgáltatások értéke, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt értéken egyéb ráfordítás. Egyéb ráfordítás a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értéke is. {Szt.81.§ (2) p,l } Részesedésből származó ráfordításnak minősül a térítés nélkül átadott, befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartott értéke. {Szt. 85.§ (1) g.}

Változások 2016 Befektetett eszközök pénzügyi ráfordításaként kell elszámolni a térítés nélkül adott, befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét. {Szt.85.§ (1a) b.} Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell szerepelnie a térítés nélkül átadott, forgóeszközök között nyilvántartott részesedések és értékpapírok, valamint kölcsönök nyilvántartási értékének. {Szt.85.§ (3) v} KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET VÁLTOZÁSA A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogy azok a tételek a mérlegben és eredménykimutatásban szerepelnek. {Szt. 88.§ (10)} Megváltozik az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás is . Az adattartalom csökken, illetve a törvény konkrétan rögzíti, hogy milyen tartalommal kell az információkat megjeleníteni. megváltozott és ennek keretében növekedett az éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő mellékletének , és üzleti jelentésének adattartalma .

Változások 2016 A kiegészítő mellékletben sort kell keríteni a kivételes nagyságú , vagy előfordulású bevételek és ráfordítások bemutatására, de azt meg kell határozni, hogy mit is tekint a társaság kivételes nagyságrendűnek {Szt. 14.§ (4)}. Ezt rögzíteni kell a társaság számviteli politikájába. Kötelező lesz bemutatni a bérjárulékok összegét állomány csoportonként { Szt.91.§ ( a) }, az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit jogcímenként, az opciós jogokat, részletezni kell a befektetett pénzügyi eszközök megtérülésének számításait. A változások csak 2016.január 1-től kezdődő üzleti évre vonatkoznak, de lényeges megjegyezni, hogy a társaságoknak biztosítani kell az összehasonlíthatóságot, ezért az előző üzleti évről szóló beszámolóban szereplő adatokat is közzé kell tenni, az új rendszernek megfelelően mint bázis adatot. {Szt.177.§ (45)} Ezt a fő elvet kell követni a 2015. évi beszámoló jelentős átdolgozást igényelhet, különösen a rendkívüli tételek megszűnése miatt, illetve a mérleg és eredménykimutatás bővüléséhez kapcsolódóan.

Változások 2016

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak társasági adóra gyakorolt hatását. Azon tételeket , amelyek tőkeműveletekhez illetve átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódnak értékhatár nélkül kell bemutatni. {Szt.82.§ (3) c} A befektetett pénzügyi eszközök könyvszerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén be kell mutatni a kiegészítő mellékletbe azok könyvszerinti értékét és valós értékét , valamint annak indoklását, miért nem számoltak el értékvesztést. A kiegészítő mellékbe részletezni kell azokat a bizonyítékokat is, amelyek alátámasztják a feltételezést, hogy a könyvszerinti érték meg fog térülni. {Szt.90.§ ( 4 )}

Változások 2016

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS MÓDOSULÁSA A könyvvizsgálónak a jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e az éves beszámolóval, illetve megfelele a beszámoló a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabályban foglaltak előírásainak. {Szt.156.§ (5) h} A könyvvizsgálóinak jelentési kötelezettsége lesz, arra vonatkozóan is, hogy tudomására jutott – e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben, ha igen akkor a hibás közlés milyen jellegű. {Szt.156.§ (5)} A könyvvizsgálónak meg kell fogalmaznia véleményét könyvvizsgálói jelentésben a tőzsdei kibocsátók vezetőségének üzleti jelentése részeként készített vállalatirányításai nyilatkozattal kapcsolatosan, különös tekintettel a belső ellenőrzés és kockázatkezelés beszámolót alátámasztó rendszeréről. A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az az érintett társaság rendelkezésre bocsátotta-e jelentős részesedéssel rendelkező befektetők, különleges irányítási jogokat birtokló tulajdonosok adatait, valamint azokat az információkat, amelyek a szavazati jogok bármilyen korlátozására, a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, és hatáskörük gyakorlásával kapcsolatosak. {Szt.156.§ (5) j}

LELTÁR 2015, KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015, ÜZLETI JELENTÉS 2015, ESZKÖZÖK, FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 2015, DEVIZÁS TÉTELEK 2015

LELTÁR 2015 A leltározás olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a meglévő eszközöket mennyiségben, tételesen, egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. A leltár készítésének célja a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása, a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a Számviteli törvény 2012-től egyértelműen rögzíti a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetési kötelezettséget. A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.

LELTÁR 2015

A leltárkészítés olyan tevékenység, amelynek elvégzésével a vállalkozó eleget tesz a Számviteli törvényben rögzített leltárkészítési kötelezettségének, és amely tevékenység eredménye a leltár. A leltárkészítés módszerei annak meghatározását jelentik, hogy azt hogyan, milyen módon hajtja végre a vállalkozó. A leltár elkészítését a Számviteli törvény alapján alapvetően kétféle módon lehet elvégezni: mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel (nyilvántartások alapján). A mennyiségi felvétel az eszközök és a források tényleges megmérését, megszámlálását, míg az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla-kivonatok, egyeztető levelek, analitikus nyilvántartások, számítások stb.) való egybevetését, összehasonlítását jelenti.

A leltárkészítés módjainak alkalmazása az adott vállalkozónál alapvetően attól függ, hogy a vállalkozó az eszközeiről, illetve azok forrásairól év közben milyen nyilvántartást vezet, melynek módjai lehetnek:

LELTÁR 2015

a vállalkozó év közben nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást, vagy e nyilvántartásokat nem folyamatosan vezeti, a vállalkozó év közben folyamatosan vezet értéknyilvántartást, de mennyiségi nyilvántartást nem, vagy azt nem folyamatosan vezeti, a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi nyilvántartást, de értéknyilvántartást nem, vagy azt nem folyamatosan vezeti, a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi és értéknyilvántartást is. Leltározás, ha a vállalkozó év közben folyamatosan vezet mennyiségi nyilvántartást Minden üzleti év fordulónapjára egyeztetéssel készítheti a leltárt: a csak értékben kimutatott (mert természetes mértékegységük nem értelmezhető) eszközöknél (pl. követelések) és kötelezettségeknél, az idegen helyen tárolt eszközöknél, a letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, a dematerializált értékpapíroknál.

LELTÁR 2015

Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott (természetes mértékegységben is értelmezhető) eszközöknél.

A mennyiségi felvétellel nem érintett mérlegfordulónap(ok)ra a leltározás egyeztetéssel történhet a nemcsak értékben kimutatott eszközöknél is. Leltározás, ha a vállalkozás év közben nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást. Minden üzleti év fordulónapjára egyeztetéssel készítheti a leltárt: a csak értékben kimutatott (mert természetes mértékegységük nem értelmezhető) eszközöknél (pl. követelések) és kötelezettségeknél, az idegen helyen tárolt eszközöknél, a letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, a dematerializált értékpapíroknál.

LELTÁR 2015

Minden üzleti év fordulónapjára mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott eszközöknél. E vállalkozónál tehát a nem csak értékben kimutatott eszközöknél nem lehetséges egyeztetéssel elkészíteni a leltárt a folyamatos mennyiségi nyilvántartás hiánya miatt.

A Számviteli törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módjait írja le, de nem szól a leltárkészítés részletes szabályairól. A leltárkészítés részletes szabályait a vállalkozónak kell meghatároznia. Ezt a szabályozást a vállalkozónak a számviteli politikájába illeszkedően kell elkészíteni, hiszen a Számviteli törvény előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. A Számviteli törvény szerint olvasható formában 8 évig kell megőrizni a beszámolót alátámasztó leltárakat, értékeléseket. Bár a Számviteli törvény tételesen nem említi, de ugyancsak 8 évig kell megőrizni az adott leltár elkészítését megalapozó bizonylatokat (pl. leltárfelvételi íveket) is.

LELTÁR 2015

Az immateriális javakról – miután nem anyagi eszközök – csak értékbeni nyilvántartást kell vezetni analitikusan és szintetikusan. A leltár készítésekor az immateriális javakat az analitikus nyilvántartásokból kell a leltárba felvenni, mégpedig a mérlegfordulónapi értéken. Az immateriális javak leltározása az analitikus nyilvántartásokban lévő adatok azonosítását és egyeztetését, a dokumentációkkal való alátámasztottság ellenőrzését jelenti. Ha a vállalkozó a tárgyi eszközökről a számviteli alapelveknek megfelelő egyedi nyilvántartást vezet mennyiségben is és értékben is, továbbá ha ezen a nyilvántartáson rögzíti a terv szerinti értékcsökkenési leírás, a terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírásának adatait, akkor a leltár készítésekor a tárgyi eszközök az analitikus nyilvántartásokból felvehetők a leltárba a mérlegfordulónapi értéken (nettó érték). A megfelelő nyilvántartások folyamatos vezetése esetén tehát nincs a tárgyi eszközöknél évenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározási kötelezettség. A leltározás gyakoriságának szabályait a vállalkozó maga határozza meg, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a tárgyi eszközök leltárát.

LELTÁR 2015

A befektetett pénzügyi eszközöket, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat a nyilvántartással való egyeztetéssel kell a leltárba felvenni, ha a vállalkozó megfelelő mennyiségi nyilvántartást vezet. A leltárkészítés szempontjából a készletek a legösszetettebb, legsokszínűbb eszközféleségek. A nyilvántartásuk a már korábban felvázolt változatok bármelyikével elképzelhető, így a leltárkészítési módjuk is különböző lehet. Az általános előírás itt is az, hogy a készletekre vonatkozóan olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozó készleteit mennyiségben és értékben. A leltárban a készleteket készletféleségenként kell csoportosítani, és a leltárban a mérlegfordulónapon meglévő készleteket kell szerepeltetni. Ha a vállalkozó év közben a készleteinél, vagy a készletei meghatározott részeinél folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a leltárfelvétel elvégezhető egyeztetéssel, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt.

LELTÁR 2015

A követeléseket és a kötelezettségeket általánosan az analitikus nyilvántartásban szereplő értékadatok alapján kell felvenni úgy, hogy a leltári nyilvántartásba felvett adatok valódiságát folyószámla-egyeztetéssel kell igazolni, amelynek módszere egy, a felek közötti egyeztető levél. A ki nem egyenlített követeléseket és tartozásokat is teljeskörűen fel kell mérni. A pénzeszközök közül a készpénzállomány leltárba vételének lényege, hogy a mérlegfordulónapi készpénzállományt minden esetben mennyiségi felvétellel, megszámlálás alapján kell a leltárba felvenni. A valutapénztárban lévő külföldi fizetési eszközöket valutanemenkénti bontásban külön-külön kell a leltárban kimutatni.

LELTÁR 2015

A csekkekről könyvviteli számlához kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, ebben a csekkeket fajtánként, devizanemenként csoportosítva tételesen kell kimutatni. A leltározás során az analitikus nyilvántartás adatait a főkönyvi könyveléssel egyeztetni kell. A leltározás szempontjából csekknek kell tekinteni a csekk-kártyát, a hitellevelet, az utazási csekket, a kereskedelmi hitellevelet. A bankszámlákat hitelintézetenként kell megnyitni és vezetni. A bankszámlák leltározása egyeztetéssel történhet. A forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értéken kell a leltárba felvenni. A devizaszámlán elhelyezett devizabetétek forintértékét a Számviteli törvény szerint meghatározott, ellenőrzött könyv szerinti értéken kell a leltárba beállítani.

Eszközök, források értékelése 2015 A Kft. nem kíván élni az immateriális javak, tárgyi eszközök, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök - Szt. 57.§ (3), bekezdésében biztosított - piaci értékre történő átértékelésének lehetőségével. A Szt. előírása alapján bekerülési (beszerzési, előállítási) érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada, a garanciavállalási díj után fizetett kamat.

Eszközök, források értékelése 2015 A vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, a felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, továbbá a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterhet (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában.

Eszközök, források értékelése 2015 A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzési illeték, az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó (csak tételes!), a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), a vásárolt vételi opció díja, az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat.

Eszközök, források értékelése 2015 A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. Amennyiben az üzembe helyezés megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.

Eszközök, források értékelése 2015 A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszközöknek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. A befektetett pénzügyi eszközöket a bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba (nyilvántartásba) venni. A beszerzési érték a megszerzés módjától függően lehet a vételár, a csereszerződés szerinti érték, a kiváltott követelés könyv szerinti értéke, a felszámolási javaslat szerinti érték.

Eszközök, források értékelése 2015 A mérleg fordulónapján késedelemben lévő követelések (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) után elszámolandó értékvesztés összegét a következő értékelési elvek szerint kell megállapítani:  90-180 napos késedelem esetén a követelés 20 %-a,  181-360 napos késedelem esetén a követelés 30 %-a,  360 napon túli késedelem esetén a követelés 50 %-a. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: július 15, január 05.

Eszközök, források értékelése 2015 Értékvesztés visszaírása Amennyiben a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értéke jelentősen, 20 %-kal és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket,

a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értéke jelentősen, 20 %-kal és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a készletek piaci értéke jelentősen, 20 %-kal és tartósan meghaladja a könyvszerinti értéket, a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege meghaladja a követelés könyvszerinti értékét, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

Eszközök, források értékelése 2015 A könyvviteli mérlegben negatív előjelű saját tőke nem mutatható ki. Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket kell a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben a könyvviteli mérlegben kimutatni. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülő összeg bizonylata a hitelt folyósító pénzintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlő levele. A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövidlejáratú kötelezettségek tagolásban kell a mérlegben kimutatni.

Tárgyi eszköz változás tábla 2015 "Tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését." Kötelező egyezőségek vizsgálata: Főkönyv – analitika egyeztetése Analitika felépítésének ellenőrzése • Minden releváns adat szerepel-e, • Ráaktíválások kezelése, • Értékcsökkenés adatai (Számviteli, Adótv, egyéb...), Tárgyi eszköz mozgástábla egyeztetése • Mozgástábla egyezőségeinek ellenőrzése ‒ Nettó érték, ÉCS növekmény, Kivezetések, stb.

Tárgyi eszköz változás tábla 2015

Tárgyi eszköz változás tábla 2015

Tárgyi eszköz változás tábla 2015 Értékcsökkenés vizsgálata A. Minden egyes ellenőrzött növekedési tételnél az éves ÉCS újrakalkulálása B. Átfogó (Globális) értékcsökkenés becslés • Eszközcsoportonként átlagos leírási kulcs és átlagos bruttó érték alapján becslés az éves ÉCS tömegre A. Kisösszegű eszközök elszámolásának ellenőrzése

Értékvesztés vizsgálata Terven felüli értékcsökkenés • Megrongálódás, káreset • Piaci értéke tartósan alacsonyabb Beruházás korosítása • Rég nem aktivált, beragadt tételek vizsgálata • Megvalósulás vizsgálata Értékhelyesbítés vizsgálata: • Csak hivatalos értékbecslő által, • Évente ismételten felmért, • Értékelési tartalékkal együtt Egyéb vizsgálatok • Időszakonként fizikai „létezés” véletlenszerű ellenőrzése, • Tárgyi eszköz leltár, • Szemle

Devizás tételek értékelése 2015 – dr. Róth József

Devizás tételek értékelése 2015 – dr. Róth József Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy Az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.

Devizás tételek értékelése 2015 – dr. Róth József

Egyeztetések (havi): A kiegyenlítetlen bevételek és kiadások, továbbá az azonosítatlan tételek egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal. ● Az időszak utolsó pénztárjelentésének, illetve banki kivonatának / kivonatainak egyenlegét egyeztessük a pénztárszámla egyenlegével, illetve a bankszámla / bankszámlák egyenlegével. ● A havi bér és járulék és egyéb analitikákat, összesítőket és bevallásokat egyeztessük a munkabérek, egyéb személyi juttatások, társadalombiztosítási ellátások, a munkaadókat terhelő járulék címén kifizetett összegekkel. ● Az adó- és járulékbevallások valamint a tagdíjbefizetések adatait vessük össze a kapcsolódó analitikákkal. ● A hó végi főkönyvi kivonat alapján a kötelező egyezőség biztosítása és ellenőrzése. ● A különféle pénzforgalmi számlákon elszámolt kiadások és bevételek egyeztetése a számlákhoz tartozó átvezetési számlák egyenlegével. ● Az előlegszámlák forgalmának egyeztetése név szerint az analitikus nyilvántartásokkal. ● Ha a vállalkozás havonta köteles az áfa bevallására, az előzetesen felszámított levonható, illetve le nem vonható adó és a fizetendő áfa adatainak egyeztetése a befizetésekkel, valamint az analitikákkal.

Egyeztetések (negyedéves): A havi feladatokon túlmenően el kell végezni az alábbi egyeztetéseket is: ● Az előzetesen felszámított levonható, illetve le nem vonható adó és a fizetendő áfa adatainak egyeztetése a befizetésekkel, valamint az analitikákkal, továbbá, ha az áfa bevallására negyedévente kötelezett a vállalkozás, akkor a bevallás adataival is egyeztetni kell. ● A tárgyi eszközök, immateriális javak főkönyvi és analitikus adatainak egyeztetése. ● A beruházási és felújítási számlák egyeztetése a kapcsolódó nyilvántartásokkal. ● Az új kis értékű tárgyi eszközök és immateriális javak mennyiségi adatainak összevetése a nyilvántartásokkal. ● A munkavállalók lakásépítésére, vásárlására adott kölcsönök állományának egyeztetése a bankszámlával és a személyenkénti kölcsön nyilvántartással. ● A követelések és kötelezettségek egyeztetése. Az eltérések egyeztetése

Egyeztetések (féléves, éves): Tegyük meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az időszaki (havi, negyedéves) zárások által kiszűrt hiányosságok ismétlődjenek. ● Az állami költségvetéssel szembeni elszámolási, befizetési kötelezettségek és egyéb elszámolások összevetése. ● A december havi bérek és hóközi kifizetések egyeztetése. ● A szállítói és egyéb kötelezettségek, vevői és egyéb követelések összevetése a tételes nyilvántartásokkal. ● A függő, átfutó tételek, kiadások és bevételek tételeinek egyeztetése. Az 1. számlaosztály csapdái Tapasztalataim szerint a befektetett eszközök - ezen belül a tárgyi eszközök - könyvelésével kapcsolatban két fontos dologról szoktak megfeledkezni (tisztelet a kivételnek), jelesül - ● nincs üzembe helyezési okmány, - ● nem állapítanak meg maradványértéket. Arról az extrém esetről, amikor az eszköz analitikus nyilvántartásba vételéről is elfeledkeznek, most ne beszéljünk, az azért tényleg ritka. Az üzembe helyezési okmány kapcsán fontos tudni, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - ezt a dokumentumot az érintett vállalkozás készíti el, annak vezetője írhatja alá és az ezzel kapcsolatos döntéseket is neki kell meghoznia!

A tárgyi eszközökkel kapcsolatban ellenőrizni kell azt is, hogy a vállalkozás számviteli politikájában foglalt előírásokat betartja-e a cég a gyakorlatban. Ellenőrizni kell, hogy a tárgyi eszközök analitikájában szereplő adatok teljes körűek, pontosak-e, illetve a gazdasági események mögött valós tranzakciók állnak-e, vannak-e csalásra, hamisításra utaló jelek és dokumentumok (jobb, ha ezeket a könyvelő veszi észre, mintha az adóellenőr!). Érdemes azt is megvizsgálni, hogy ● a beruházásra adott előlegeket levonható, előzetesen felszámított áfa nélküli összegben szerepeltették-e, ● a számviteli politikában meghatározott szabályok szerint történt-e a műszaki berendezések, gépek, járművek és egyéb berendezések, felszerelések, járművek besorolása, ● ha történt értékhelyesbítés a tárgyi eszközöknél, azt könyvvizsgáló ellenőrizte-e. ● a tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásában szereplő adatokat megfelelő szerződések és egyéb dokumentumok támasztják-e alá (például tenyészállatok esetében az átminősítési jegyzőkönyv, tárgyi eszközök esetében a fentebb már tárgyalt üzembe helyezési jegyzőkönyv rendelkezésre áll-e, illetve az adatok egyeznek-e ezzel és a nyilvántartásokkal, ● egyeztetni kell azt is, hogy a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása összesített adatai számszakilag megegyeznek-e a tárgyi eszközök mérlegcsoport adataival.

Célszerű - legalább szúrópróbaszerűen - ellenőrizni a vállalkozás karbantartási számláit, belső bizonylatait, annak érdekében, hogy kiszűrjük ezek közül azokat a gazdasági eseményeket, amelyek beruházásnak minősülnek. Ugyancsak okos ellenőrizni a beruházási, felújítási számlákat, belső bizonylatokat is, hogy ezek nem minősülnek-e karbantartásnak, javításnak nézzünk körül a befejezetlen beruházások közt is: nem szerepelnek-e itt olyan eszközök, amelyeknek a rendeltetésszerű használatbavétele – sőt amortizációjának elszámolása – már megtörtént. Az is fontos kérdés, hogy a be nem fejezett beruházásokra esetleg tévedésből nem számoltak-e el amortizációt. A maradványérték kapcsán fontos, hogy ● ha az eszköz hasznos élettartama várhatóan megegyezik a szóban forgó eszköz műszakilag indokolt (az erkölcsi avulást is figyelembe vevő) élettartamával, akkor a maradványérték az adott eszköz hulladék-, illetve haszonanyag értékével lesz azonos. Ha ez az érték valószínűsíthetően a bekerülési értékhez képest nem jelentős, akkor a maradványérték akár nulla is lehet, ● ha a hasznos élettartam – az üzembe helyezésének időpontjában rendelkezésre álló adatok szerintvárhatóan nem azonos az adott eszköz műszakilag indokolt (az erkölcsi avulást is figyelembe vevő) élettartamával, akkor az eszköznek a hasznos élettartam végén van maradványértéke. (Például a vállalkozás úgy dönt, hogy a számítógépet csak két évig használja és utána értékesíti, akkor az érintett vállalkozásnál ennek a számítógépnek a hasznos élettartama 2 év, a maradványérték a használt számítógép - a rendeltetésszerű

használatbavételekor rendelkezésre álló információknak megfelelően megállapított – várható eladási ára. Azaz a dolog lényege – többek közt - az, hogy a maradványérték kérdése nem szabad elhatározás - „legyen nulla, az egyszerűbb”függvénye, hanem a fenti szempontok mérlegelésével hozott döntés. Ehhez is szükségesek műszaki ismeretek, így számviteli szakember nem határozhat erről maga.

Készletek és alvállalkozók - rejtett aknák A készletekkel kapcsolatban is követhetünk el olyan hibákat, amelyek nagy mértékben befolyásolhatják az érintett cég eszközeinek értékét, valamint az adóalap számításában is eltérést okozhatnak. E problémakörbe tartozik – például - , ha a befektetett eszközök közül a készletek közé átsorolt (Szt. 23.§.(5) bek.) eszközöket nem vesszük figyelembe: a befektetett eszközök közt már nem, hiszen átsoroltuk, de a készletek értékében is elfelejtjük számításba venni. A fentieknél sokkal komolyabb 'fejfájást” okozhatunk magunknak és a cégnek, az alvállalkozói teljesítmények készletre vétele kapcsán. Azok a vállalkozások, amelyek a készletekről év közben nem vezetnek értékbeni nyilvántartást, nehezen tudják követni, mikor és melyik kibocsátott számlájukban számlázták tovább az alvállalkozó munkájának értékét. Természetesen szükség van az alvállalkozói nyilvántartás vezetésére is, de ez és a készletek adatai már megfelelő alapot jelentenek az esetleges eltérések kiszűrésére. Legalább mérlegkészítéskor készletre kell venni az alvállalkozói teljesítményeket is!

Nagyon fontos, hogy az alvállalkozói számla teljesítésének időpontja nem lehet későbbi, mint az a teljesítési időpont, amellyel azt továbbszámlázta a megbízó (fővállalkozó). Ez az adóhatóság egyik kedvenc „gumicsontja” is, mivel az alvállalkozói teljesítmények kérdése a vállalkozás valós eszközértékén túl - erről is lesz kicsit később szó- adózási szempontból is nagyon fontos. Egyrészt az iparűzési adó alapjának meghatározásakor játszik szerepet, továbbá - a közvetített szolgáltatás kontra igénybe vett szolgáltatás függvényében- az adózás előtti eredményt is befolyásolja – a ráfordításként könyvelt iparűzési adó összege függvényében - az elszámolás módja. A helyi iparűzési adó alapját tehát továbbra sem lehet minden input-szolgáltatás ellenértékével csökkenteni, arra csak a szolgáltatások egy kitüntetett csoportja, a közvetített szolgáltatások esetén van lehetőség. A „változatlan formában történő továbbszámlázás” fogalom feltételezi, hogy az adózó közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges igénybevevője és a szolgáltatás tényleges nyújtója között, tehát a megrendelt szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, mert azt saját nevében más javára rendeli meg. A szolgáltatás fizikai teljesítését a szolgáltatás tényleges nyújtója legtöbbször az adózó megrendelője felé teljesíti, azonban a teljesítést az adózó ismeri el, így a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózónak számláz.

Cél, hogy a nyilvántartás alapján, megrendelőnként egyértelműen egymáshoz rendelhetőek legyenek: ● az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; ● a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának sorszáma, ● a megrendelő megnevezése, ● a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá ● a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási száma. A készletek értékének kérdésére visszatérve, fontos az alábbiakat is ellenőrizni még az év zárása előtt: . ● a készletekre adott előlegeket a levonható előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összegben könyveltük-e (a készletekre adott előlegek esetében sem szabad a levonható, előzetesen felszámított áfát a készletek értékében kimutatni a mérlegben), ● azon eszközöket, amelyeknek használata, rendeltetése megváltozott, átsorolták-e a befektetett eszközök közé, illetve fordítva - a befektetett eszközök közül a készletek közé ● a vállalkozás számviteli politikájában előírtak megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, illetve a vállalkozás sajátosságainak, továbbá ezeket az előírásokat a gyakorlatban betartják-e vásárolt és a saját termelésű készletekkel kapcsolatban (ezt az ellenőrzést valamennyi vagyoneleme setében okos elvégezni),

fontos annak ellenőrzés is, hogy a vásárolt és saját termelésű készletek számláinak előző évi záró egyenlegei megegyeznek-e a tárgyévi nyitó egyenlegekkel. Az analitikus nyilvántartásokat is ellenőrizni kel: adataik teljes körűek-e, pontosak-e és a gazdasági események mögött valós tranzakciók állnak-e (hitelt érdemlően bizonyítható-e valódiságuk), vannak-e esetleg csalásra, hamisításra utaló jelek, dokumentumok (inkább végezzünk önellenőrzést - még a mérlegbeszámoló elkészítése előtt - , mintsem egy adóellenőrzés szűrje ki a gyanús tételeket), ● vizsgálni kell, hogy a befejezetlen, félkész termékek megfelelő költségtartalommal, a tényleges készültségi foknak megfelelően szerepelnek-e a nyilvántartásban, ● ellenőrizni kell, hogy a készletszint nagysága megfelel-e a becsült készletszintnek, a felhasználások, beszerzések teljes körűen szerepelnek-e a főkönyvben és az analitikákban, ● vizsgálni kell, hogy a selejtezett készletek elszámolása megtörténte, alátámasztja-e ezt jegyzőkönyv, az elszámolás a jegyzőkönyvben rögzítettekkel összhangban történt-e.

Annak, hogy a készletek értékét a valóságnak megfelelően állapította-e meg a vállalkozás, a cég egésze értékének szempontjából is fontos szerepe van gondoljunk csak egy hiteligénylésre vagy valamely speciális okból készített közbenső mérlegre (például cégforma-váltás, kilépő taggal való elszámolás, stb. Rögtön átérezzük ennek fontosságát, amint a „másik oldalon” állunk. Képzeljük el, hogy egy, a vállalkozásunknak tartozó cég rosszul határozza meg az értékesíthető – és így tartozása fedezetéül szolgáló – eszközei értékét, és ezek nem elégségesek a tartozásai kifizetésére. Biztos, hogy - más hitelezőkkel együtt- pert indítanánk a szóban forgó vállalkozás ellen.

Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés 2015

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalma A. Általános jellegű kiegészítések B. Specifikus jellegű kiegészítések mérleghez kapcsolódó kiegészítések eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések C. Tájékoztató jellegű kiegészítések D. Cash-flow kimutatás. Általános jellegű kiegészítések tartalma: A gazdálkodó tevékenységének, tevékenységi körének rövid bemutatása, kitérve az üzleti év során bekövetkezett főbb változásokra, tekintettel arra, hogy ezek ismerete egyértelműen befolyásolja a gazdálkodó megítélését. A számviteli politika általános előírásainak bemutatása: a beszámoló formája, mérleg fordulónapja, mérlegkészítés időpontja, értékelésre vonatkozó előírások, céltartalék képzés alkalmazott területei, módszerei, eljárásai, számviteli alapelvek sajátos érvényesülései.


A beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások bemutatása: egyes eszköz és forráscsoportok értékelésére alkalmazott eljárások, bekerülési érték tartalmának a meghatározása, egyedi értékelés elvének sajátos érvényesülése, értékvesztések elszámolása. Amortizációs politika: terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja, várható hasznos élettartam, maradványérték meghatározásának alapja, értékcsökkenés elszámolásának módszerei, értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága, kis értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, szellemi termék értékcsökkenésének egyösszegű elszámolása (100 000 Ft-os határ), tervezett leírás megváltoztatásának alapvető kritériumai, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltételei, meghatározott módszerei, visszaírás feltételei.


Az értékelési eljárások változásából adódó eltérések összegei, a változásból eredő hatások a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi helyzetére és az eredményre, változtatás indoklása. Az üzleti év mérleg fordulónapjának megváltoztatása esetén az összehasonlítható bázisadatok bemutatása. A gazdálkodó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök és források összetételének, a saját tőke és kötelezettség tételei alakulásának, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának értékelése. Mérleghez kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma: Az immateriális javak és tárgyi eszközök: nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások, halmozott értékcsökkenés nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései és az átsorolások. A tárgyévi értékcsökkenési leírás összege mérlegtételek szerinti bontásban: lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás, degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás, teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás, egyéb módszerű terv szerinti értékcsökkenési leírás.


A terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegei, valamint a jelentős tételek értékelése. A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök: nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások, halmozott értékcsökkenés nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései és az átsorolások. Meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének változása esetén az eredményre gyakorolt számszerűsített hatás. Az üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása. A negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés: nyitó értéke, annak növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztés összege, értékvesztés záróértéke legalább mérlegtételek szerinti bontásban, Az értékhelyesbítések nyitó értéke, növekedései, csökkenései, záró értéke legalább: vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,


ingatlanok és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések bontásban. Az értékhelyesbítések esetén be kell mutatni a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. A készletek esetében legalább a mérleg szerinti bontásban az elszámolt értékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke. Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok veszélyességi osztályok szerint részletezve.


A követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értéke, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összege, legalább mérlegtételek szerinti bontásban. A tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve leányvállalattal szembeni követelés. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke legalább a mérlegtételek szerinti részletezésben. Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása. Rt-nél a kibocsátott részvények száma és névértéke részvénytípusonként. A saját tőke üzleti éven belüli változása, annak okai. A lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva. A képzett céltartalék, illetve felhasználásának összege jogcímek szerinti részletezésben. Kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke.


A hosszú lejáratú kötelezettségek következő üzleti évben esedékes törlesztő részletei. A kötelezettség visszafizetendő összege, ha nagyobb a kapott összegnél. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásai évenkénti bontásban. A mérlegben szereplő, az előző évvel össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása. Az új mérlegtételek tartalma, az elkülönítés indokaival. Mérlegen kívüli függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összege fajtánkénti részletezésben. Hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerint.


Mérlegen kívüli egyéb tételek. Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összkép a mérlegben történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk). A mérleg korábban alkalmazott formája változtatásának indoka.


Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma: Az értékesítés nettó árbevétele a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti bontásban. Az export értékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban. Az értékesítés nettó árbevételei, az egyéb bevételek és rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt összegek. A forgalmi költség eljárás szerinti eredmény-kimutatást készítő vállalkozónál az aktivált saját teljesítmények értékének részletezése. Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei. Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása. Rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások összegei jogcímenként, ha azok eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ellenőrzés során feltárt, jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása évenkénti bontásban.


Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek az eredménykimutatásban történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk). Az eredménykimutatás korábban alkalmazott formája változtatásának indoka. Az össze nem hasonlítható adatok tételei részletesen és a megjelenésük indoklás Üzleti jelentés

Az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatnia a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, gazdasági tevékenységét, üzletmenetét, hogy azokról - a múltbeli tény és várható jövőbeni adatok alapján, a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Ki kell térni: Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges gazdasági eseményekre A várható fejlődésre A kutatás és a kísérlet fejlesztés területeire A telephelyek bemutatására A vállalkozás foglalkozáspolitikájára. A környezetvédelem területén történt és várható fejlesztésekre, az ezekkel összefüggő támogatásokra


A környezetvédelem területén történt és várható fejlesztésekre, az ezekkel összefüggő támogatásokra A környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepére, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségére A környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikára A környezetvédelmi intézkedések bevezetésére, a munkák állására A pénzügyi instrumentumok bemutatására, hasznosítására Kockázatkezelési politika bemutatására Ár, hitel, kamat, likviditás, és cash-flow kockázat bemutatására. 2003/51/EK. Irányelv: Erősíteni kell az üzleti jelentés elemző jellegét. Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges hivatkoznia kell, és további magyarázatokat kell adni, az éves beszámolóban szereplő adatokra. Ennek keretében sor kerülhet: mérlegelemzésre a jövedelmezőség átfogó elemzésére


KORLÁTOZZOTTAN NYILVÁNOS Cégbíróságnál nem kell letétbe helyezni Biztosítani kell, hogy a vállalkozó székhelyén minden érdekelt számára hozzáférhető legyen, arról másolat legyen készíthető

Magyar nyelven kell elkészíteni, a hely, és a keltezés feltüntetésével. A vállalkozás képviseletére jogosult személy írja alá

Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség változásai (Szt. 117. § (1) A konszolidált beszámoló készítés kötelezettség szabályai is változtak a Számviteli tv. 117. § (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő - sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól. Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) A Számviteli tv. módosított 155.§ 5/a azonban kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013-as üzleti év mérleg fordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014-től kötelező a könyvvizsgálat. Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) A módosítás következménye kihathat a mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőkre is, mert előírás, hogy akinek jogszabályi előíráson alapuló könyvvizsgálati kötelezettsége van pl. a Számviteli tv. 155.§ 5/a bekezdéséből fakadóan, az nem készíthet mikro gazdálkodói beszámolót.

Osztalék nem pénzbeli teljesítése A Számviteli tv. 39. §-a egy (2a) bekezdéssel egészül ki. Ennek értelmében, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! Köztartozással rendelkező cégek könyvvizsgálata Új előírás, hogy a tárgyévet követő üzleti évben a könyvvizsgálat alóli értékhatár alapján való mentesülést nem alkalmazhatja az a vállalkozó, amelynek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) A 2015-ös évről készíthető beszámolók bemutatatása, Mérleg és eredménykimutatás összeállítása kritikus pontok a zárási folyamat során.

Közzétételre és letétbe helyezésre benyújtható beszámoló típusok: a.) éves beszámoló b.) egyszerűsített éves beszámoló c.) mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (elsőként a 2013-as üzleti évre vonatkozóan nyújtható be) – kormányrendelet szerint d.) összevont (konszolidált) éves beszámoló Üzleti jelentés!

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló elektronikus példányát kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható, valós képet kell mutatnia.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) A honlapon a cég mérlege, eredménykimutatása, a kiegészítő melléklete, könyvvizsgálói jelentése, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat ismerhető meg. Éves, (sajátos, mikrogazdálkodói) egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követőötödik hónap utolsó napjáig. Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, a következők szerint jár el: • ha a mulasztás esedékessége 2012. január 1-jét megelőző napra esik, akkor a NAV mulasztási bírság kiszabása nélkül, az Art. 174/A §-ra tekintettel – az abban foglalt határidők tűzésével – kétszeri felszólítást követően törli a mulasztó adózó adószámát és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A határidő az első felszólítást követő 30. napra, a második felszólítást követő 60. napra módosult. • ha a mulasztás esedékessége 2012. január 1-je, vagy azt követő napra esik, akkor a NAV mulasztási bírság kiszabása mellett – mulasztási bírság határozatban – szólítja fel az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. A mulasztási bírságot az Art. 174/A §-a alapján határozza meg. A határidők ebben az esetben is az első felszólítást követően 30. nap, a második felszólítást követően pedig 60. nap. Amennyiben a megadott határidőn belül a beszámoló nem kerül közzétételre a NAV törli az adózó adószámát és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása)

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) Az együttes rendelet 3. § (7) bekezdése alapján amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a Céginformációs Szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi, amely a honlapon továbbra is megismerhető marad. A változásról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan elektronikus úton értesítésre kerül. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a Céginformációs Szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a beszámoló passziválását követő ismételt benyújtás a közzétételi határidő letelte után történik, maga után vonhatja – az Art. 174/A §-ra tekintettel – mulasztási bírság kiszabását.

Könyvvezetési kötelezettség megszegése Mivel a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára a döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre, alapvető társadalmi érdek fűződik a számviteli fegyelem akár büntetőjogi úton is történő kikényszerítéséhez. A bűncselekmény tárgya a számviteli előírások törvényes rendje, a gazdasági tevékenységet érintő korrekt és pontos információhoz fűződő érdek.

Beszámoló készítési kötelezettség megszegése A bűncselekmény eredménye a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése vagy a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsítása. Az áttekintés rendszerint a gazdálkodó szervezet általános helyzetére (pl. hitelképességére, likviditására, forgalmára) vonatkozó informálódás, és szükségessége általában valamely gazdasági partner részéről merül fel. Ezzel szemben az ellenőrzés gyakran – bár nem szükségszerűen – hatósági eljárás keretében jelentkezik, amikor az ellenőrzésre jogosult szervek jogszabályi kötelezettségeik keretében informálódnak a gazdálkodó szerv számviteli helyzetéről. (Olykor persze az „áttekintés” az „ellenőrzés”' feltétele, de lehet az egyik a másik mellőzhetetlen része is.)

TÁRSASÁGI ADÓ

Társasági adó Jövedelem-nyereség minimum – 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelemnyereség minimum meghatározásakor – hátrányosabb helyzetben a termékértékesítő vállalatok, közvetített szolgáltatás „direkt” számlázással történő megoldása. – 2014-ben még igen Látványcsapatsport 2015. január 1-jei hatállyal pontosításra kerül a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményéről rendelkező 22/C. §-ban is, hogy a hivatásos sportszervezet részére a képzéssel összefüggő feladatokra a 651/2014/EU rendelet 5. szakaszával összhangban képzési támogatásként nyújtható juttatás.

Társasági adó Jövedelem nyereség minimum változása - hatása

Társasági adó Veszteségelhatárolás Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a következő adóévekben – meghatározott feltételekre figyelemmel – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli nyilvántartásokban sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni; a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni. Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett veszteség a jogutódnál, továbbá akkor is, ha a folyamatos működés során a többségi tulajdonos személye (nem átalakulás következtében) megváltozik.

Társasági adó Céltartalék képzése, felhasználása Meg kell növelni az adózás előtti eredményt – a kettős könyvvitelt vezető adózóknak – az adóévben az Szt. 41. § (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségekre és az Szt. 41. § (2) bekezdése alapján a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként elszámolt összegével, míg az említett céltartalékok felhasználása következtében elszámolt adóévi bevétel csökkenti15 az adózás előtti eredményt. Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás Növeli az adózás előtti eredményt az adóévben az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolt: • terv szerinti értékcsökkenés, ide értve az egy összegben elszámolt értékcsökkenést is, • terven felüli értékcsökkenés, könyv szerinti érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor.

Társasági adó

Csökkenti az adózás előtti eredményt: • a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapított értékcsökkenési leírás összege, ide értve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is, • a terven felüli értékcsökkenés Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóalapnál érvényesíthető összege • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értéke

Társasági adó

Nem számolható el értékcsökkenési leírás (nincs csökkentő tétel) azon eszközökre vonatkozóan, amelyekre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni azt (nincs növelő tétel). Ez alól kivételt képez (van csökkentő tétel) a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköz, valamint ha az adózó az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesíti az adóalapnál, továbbá az épületnél, építménynél (lehet növelő tétel). A kis értékű eszközökre is vonatkozik az a szabály, hogy amely eszközökre nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, azokra nem számolható el az adóalapnál sem értékcsökkenési leírás. Így például egy festmény, szobor (képzőművészeti alkotás) 100 000 Ft alatti egyedi bekerülési értéke nem képez sem növelő, sem csökkentő korrekciós tételt.

Társasági adó Kapott (járó) osztalék, részesedés csökkenti az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalékot, vagy ha az osztalékot megállapító az osztalékot ráfordításként számolja el. (Ilyen juttató csak külföldi személy lehet, mivel a magyar Szt. alapján a jóváhagyott osztalék nem számolható el ráfordításként.) A Tao. tv. lehetőséget ad arra is, hogy az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot az adózó levonja az adózás előtti eredményből, ha a fel nem osztott nyereséggel korábban növelte az adóalapot.

Társasági adó

Fejlesztési tartalék Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (fejlesztési tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni azzal, hogy az adóévben megvalósított, a fejlesztési tartalékból feloldott részt meghaladó értékű beruházás esetén az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot – figyelemmel a kivételként27 rögzítettekre – kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie.

Társasági adó

Szakképzésben közreműködő adózó Gazdasági társaság – külön törvény előírása alapján – gyakorlati képzést szakképző iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján végezhet. Szakképző iskolának minősül: a szakközépiskola, a szakiskola és a szakiskola. Csökkentheti az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az adózás előtti eredményét a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 százalékával, vagy az elméleti képzést végző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 12 százalékával.

Társasági adó Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása Csökkenti az adózás előtti eredményt a sikeres szakmai vizsgát tett, előző pontban említett szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); folyamatos továbbfoglalkoztatásnak az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai vizsga letétele esetén – kerül sor; valaminta korábban munkanélküli személy után, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék (szociális hozzájárulási adó) összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül. A korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

Társasági adó Bírságok, jogkövetkezmények Növeli az adózás előtti eredményt a jogerős határozatban megállapított bírság, amelyet a jogszabályi előírások megsértése miatt kell fizetni, ilyen például a környezetvédelmi bírság. Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat, az Art. szerinti jogkövetkezmények (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, adóbírság) ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével, a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó (bírság, késedelmi pótlék stb.) kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve – szintén – ha önellenőrzéshez kapcsolódik. Csökkentő tétel a bírságnak, az egyéb jogkövetkezményeknek az utólagos mérséklése, elengedése következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha azt az adózó a korábbi adóév(ek)ben adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vette.

Társasági adó Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés Csökkenthető az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében – saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás alapján – végzett, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti fogalmi meghatározásnak megfelelő alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének a kapott támogatással, Valamint a belföldi illetőségű társasági adóalanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja (az immateriális javak között használatba veszi) vagy sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető. A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.

Társasági adó A kedvezmény alapját nem kell csökkenteni a – közvetlen költség részeként elismert – szolgáltatásként igénybe vett K+F értékével, ha azt olyan személy nyújtja, amely/aki nem másik társasági adóalany, nem egyéni vállalkozó (hanem például költségvetési szerv), és nyilatkozik, hogy a szolgáltatáshoz ő sem vette igénybe a felsoroltak szolgáltatását. A közvetített szolgáltatás értéke akkor csökkenti az adóalapot, ha az az Szt. 51. § szerint része a közvetlen költségnek.

Nem minősül a K+F közvetlen költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek (növelő tétel), ha nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez. A Tao. tv. a 7. § (17) bekezdés szerint előírt írásbeli szerződés alapján közösen végzett K+F tevékenység esetén biztosítja, hogy az adózó a 7. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott összeg 3-szorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet igénybe csökkentő tételként (kivéve, ha az adózó – az utóbb említettek szerint – kapcsolt vállalkozásától átvett kedvezményt érvényesít)

Társasági adó Adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások Az Szt. előírása szerint az adóhatósági ellenőrzés, illetve az önellenőrzés során ugyanazon évet érintően feltárt „eltérőségeket”, azaz – a bevételeket, a költségeket, a ráfordításokat, az eredményt, a saját tőkét érintő – hibákat, hibahatásokat meg kell különböztetni aszerint, hogy azok jelentős, vagy nem jelentős összegűnek minősülnek-e. Ha a megállapított hiba jelentős az adóalap-korrekciót nem érint. Jelentős összegű a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően megállapított hiba és hibahatás eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege (előjeltől függetlenül) meghaladja – a hiba feltárásának éve szerinti mérlegfőösszeg 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot, vagy az adózó számviteli politikájában rögzítettek szerint jelentős összegűnek minősített, előzőektől alacsonyabb értéket.

Társasági adó Ha a megállapított hiba nem jelentős összegű (nem haladja meg a jelentős összegű hiba határát), az a tárgyévi, a hiba feltárásának éve szerinti eredményt módosítja; ehhez kapcsolódik korrekciós tétel a következők szerint. Csökkenti az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) elszámolt összeg. Növeli az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, vagy ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.

Társasági adó

Ez utóbbi, növelő tételt előíró rendelkezés önellenőrzésre vonatkozó szabályát az adózó – a 2014. évtől – választása szerint nem köteles alkalmazni, azaz – a feltételek fennállása esetén – nem kell önellenőriznie a hibával érintett (pl. 2012.) adóévi adóbevallását, ha a nem jelentős összegű hibát (pl. 100 egység) a feltárás napját magában foglaló (pl. 2014.) adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Ennek feltétele, hogy a nem jelentős összegű (100 egység) hibával érintett (2012.) adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét (legyen legalább 101 egység).

Társasági adó Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér, összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Társasági adó Adomány kedvezménye Csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására – bármely formában: pénz, eszköz, szolgáltatás – nyújtott adomány összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási szerződés esetén az adomány összegének 40 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni54 az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

Társasági adó

KKV beruházási kedvezmény Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti az adózás előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén: – a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is), – a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet, – kedvezményre jogosít:

Társasági adó

a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant , a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke, az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke, a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke, – a csökkentő tétel támogatástartalma [a Tao. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke] az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az irányadó közösségi rendelet szerinti támogatásnak minősül.

Társasági adó azaz az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kisés középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendelet szerinti támogatásként vehető igénybe, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál; minden más esetben az adózó választása szerint: a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) szerinti támogatásnak tekintendő.

Társasági adó Ugyanis az adózó által érvényesített csökkentő tétel összegének kétszeresével rendeli megnövelni annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a törvényben említett valamely esemény bekövetkezik. Ilyen például, ha a beruházást, a szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, apportálja, eladja, térítés nélkül átadja stb. Szintén a „kétszeres összegű” növelő tétel alkalmazása vonatkozik arra az esetre, ha az adózó – az adóévet követő négy adóéven belül – jogutód nélkül megszűnik.

Társasági adó Jövedelem-(nyereség-)minimum Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét. Ha igen, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a veszteségét). Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem(nyereség-)minimum összegét, akkor választása szerint a) adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul, vagy b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja).

Társasági adó Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a kivételként megfogalmazott esetekben (például az előtársasági és az azt követő adóévben).

A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka. Az adó mértéke

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója.

Társasági adó

Adókedvezmények: A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. (Nincs tehát 100 százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.)

Társasági adó

A „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési adókedvezmény – többek között – a következő beruházások üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén vehető igénybe: • jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás, • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás, • munkahelyteremtést szolgáló beruházás, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,

Társasági adó

jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás.

Az adókedvezményt az adózó maga állapítja meg, figyelemmel az egyes jogcímekhez kapcsolódó további kritériumokra is, továbbá az igénybevételnek feltétele az is, hogy a) a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy b) a beruházás megkezdése előtt az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez, ha az adókedvezmény a Kormány engedélye alapján vehető igénybe (mert jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházást kíván megvalósítani), és a beruházás üzembe helyezését követően 90 napon belül az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a beruházás befejezésének a napját.

Társasági adó Az adózó a 10 adóéven át érvényesíthető adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 9 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 14. adóévben veheti igénybe. A „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények Az adózót a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás formájában a törvényben meghatározott jogcímeken. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei – a korábbiakhoz képest – jelentősen megváltoztak, amely változásokat először a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. Ezek a szabályok a következők.

Társasági adó Alaptámogatás Az adózó a részére – a támogatásra jogosult szervezet kérelmére – kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe [alaptámogatás], függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor; az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása. Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület számára átutalja, valamint b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére bejelentse a támogatás (mindkét támogatás) pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány szolgál.

Társasági adó Kiegészítő sportfejlesztési támogatás: Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10/19 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében a jogosultnak megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a támogató döntése szerint. a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő (ugyanazon) szervezet, vagy az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág – érdekében működő (másik) szervezet. A sportköztestület részére nyújtott támogatás esetén az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást e sportköztestület részére köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni. Az adózó továbbá a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül – az előzőekben leírt módon – kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.

Társasági adó

Nem minősül elismert költségnek, azaz meg kell növelni az adózás előtti eredményt az adózó által az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés keretében nyújtott – előzőek szerinti – kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi költségként elszámolt összegével. Az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. A támogatás fogadására szolgáló fizetési számla számát meg kell határozni alaptámogatás esetében a támogatási igazolásban, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződésben. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, akkor a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére

Társasági adó Filmgyártás támogatása

Az adózó a részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásban83 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli84 adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének – a 2014. évtől – feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal, a jogosultja pedig – 2014.01.22- étől – kizárólag a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. Előadó-művészeti szervezet támogatása

Társasági adó

Előadó-művészeti szervezet támogatása Az adózó a részére az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban86 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.88 Az adókedvezmény igénybevételének – a 2014. évtől – feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal, a jogosultja pedig – az adózó döntése szerint – vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (EMMI), vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó- művészeti szervezet.

Társasági adó

Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult adókedvezmény igénybevételére. Szövetkezeti közösségi alap-képzés A szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül. KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

Társasági adó

Az adókedvezmény mértéke a) a 2000. december 31. - 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka, de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál. Az igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az irányadó közösségi rendelet szerinti támogatásnak minősül. Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. Bármely feltétel nem teljesülése esetén az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelemi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie.

Társasági adó

Külön rendelkezés vonatkozik a társasági adóelőleg-kötelezettség teljesítésére azon esetekben, amikor megszűnik az adózó • egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága (eva-alanyisága), vagy • kisvállalati adóalanyisága (kiva-alanyisága), vagy • kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága (kata-alanyisága) és visszatér a Tao. tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is keletkezik – az említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését követő 60 napon belül teljesítendő – adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségük, valamint negyedéves gyakorisággal – a törvényben meghatározott módon – adóelőleg fizetési kötelezettségük.

Társasági adó

Bejelentett részesedés •2014-t ől legalább 10%-os részesedés is bejelenthet ő az adóhatósághoz. •a bejelentésre nyitva álló határid ő meghosszabbodott 75 napra Bejelentett immateriális jószág • A bejelentett immateriális jószág értékesítése, vagy nem vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével az adózó akkor csökkentheti az AEE-t, az egyéb feltételek teljesülése mellett ( 1 éves tartási idő) ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összegére tekintettel nem csökkentette az AEE-t.

Társasági adó Telephely fogalma

Külföldi személynél belföldi telephelyet keletkeztet: • Ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása • Ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása • Ingatlan értékesítése

Társasági adó Követelés

A behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege abban az esetben növeli az adózás előtti eredményt, ha az adózó a követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pont]. A Tao. tv. 18. § (1) bekezdése szerint, ha kapcsolt vállalkozások egymás közti szerződésükben a független felek által összehasonlítható körülmények esetén alkalmazandó ellenértéktől eltérnek, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adózó az adózás előtti eredményét módosítani köteles. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (5) bekezdésben felsorolt adózók akkor rögzítik, ha kapcsolt vállalkozásukkal kötött hatályos szerződésük alapján az adóévben teljesítés történt [Rendelet 1. § (2) bekezdés].

Társasági adó Követelés

Követelés-elengedésnél egy korábban megvalósult – és a szerződő fél által már elismert, de pénzügyileg nem rendezett – ügylet kapcsán keletkezett követelésről van szó, amelynél az eredeti ügylet teljesítésekor (termékértékesítéskor, szolgáltatásnyújtáskor, stb.) merül fel a Tao. tv. 18. § szerinti adóalap-korrekció alkalmazásának megítélése. A követelés elengedésekor a szokásos piaci árat ismételten megállapítani, illetve újabb transzferár-nyilvántartást készíteni nem kell; csupán a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti növelő tétel alkalmazására kerülhet sor [ide nem értve a Tao. tv. 29/Q. § (3) bekezdésében rögzített esetkört, azaz az osztalék elengedését]. Követelések értékesítésekor, illetve tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amelyet független felek – összehasonlítható körülmények esetén – alkalmaznának a követelés értékesítése, tartozás átvállalása esetén, azaz a Tao. tv. 18. §-ának alkalmazása felmerülhet, adott esetben az adózó szokásos piaci ár-megállapításra kötelezett.

Helyi iparűzési adó 2015 Székhely: Belföldi szervezet esetében a társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) által vezetett – nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, magánszemély esetében a lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a székhelyen a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephely: a) „Hagyományos” telephelye azon vállalkozásnak lehet, amely a Htv. alkalmazásában nem tekinthető távközlési tevékenységet, illetve villamos-energia/földgáz szolgáltatást nyújtónak vagy építőipari tevékenységet végzőnek.

Helyi iparűzési adó 2015 amennyiben az adóalap a tárgyévet megelőző évben 100 millió forint alatt volt, vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos (1. módszer) vagy az eszközérték arányos megosztási módszer (2. módszer) közül kell választani; amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta a két előbb említett módszer kombinációját kell alkalmazni. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetén a székhely és a telephelyek szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a számvitelről szóló törvény szerint azok a minősített költségek tekinthetőek, amelyek a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülnek. Előírás hogy az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát a székhely szerinti településhez kell kimutatni. A székhellyel kapcsolatosan felmerül egy fontos további szabály, amennyiben a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletre feljogosított magánszemély ügyvezető után, amennyiben az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.

Helyi iparűzési adó 2015 A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetében a számítás: az összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát; az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest. Az eszközérték arányos megosztás módszere során a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összegének arányában kell az adóalapot megosztani a települések között. Tárgyi eszköz mindaz a társaság tulajdonát képző bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozás e törvény rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. A tárgyi eszközök közül a költségek között nem szerepelő termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, telek esetében a beszerzési érték 2 százalékát kell továbbá eszközértéknek tekinteni. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket csak az aktiválás évében kell figyelembe venni.

Helyi iparűzési adó 2015 A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik. A járműveknél általában ott, ahol azt jellemzően tárolják. Az eszközérték arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. Az eszközérték arányos megosztás módszere esetében a számítás: az összes eszközértékének összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát; az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest. Az a vállalkozás, aminek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a személyi jellegű ráfordítással arányos módszer vagy az eszközérték arányos megosztási módszer kombinációját alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

Helyi iparűzési adó 2015 A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik. A járműveknél általában ott, ahol azt jellemzően tárolják. Az eszközérték arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. Az eszközérték arányos megosztás módszere esetében a számítás: az összes eszközértékének összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát; az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest. Az a vállalkozás, aminek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a személyi jellegű ráfordítással arányos módszer vagy az eszközérték arányos megosztási módszer kombinációját alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

Helyi iparűzési adó 2015

Speciális előírások: • A villamosenergiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatókra, villamosenergia-kereskedőkre, villamosenergia elosztó hálózati engedélyesekre. • A földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatókra, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyesekre, a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végzőkre ésa vezetékes távközlési tevékenységet végzőkre vonatkoznak. • Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó esetében döntés alapján szintén egy speciális adóalap számítást lehet alkalmazni.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY

A törvény meghatározása szerint kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (behajtási költségátalány) tarthat igényt.

E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A törvény alapján a behajtási költségátalány jellemzője, hogy • vállalkozások és szerződő hatóságok által kötött kereskedelmi ügyletekben - fizetés ellenében történő áru adásvétele vagy szolgáltatás nyújtása esetén - bekövetkezett késedelem esetén jár; • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető; • a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet; • abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; • 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; • annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozása áll fenn; • késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

• az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti, önkéntes teljesítésre egy éven túl is lehetőség van; • a költségátalány önkéntes teljesítése esetén a követelés esedékességének időpontja ezen teljesítés időpontja (nem a szerződés teljesítésének időpontja); • önkéntes teljesítés hiányában a követelés esedékességének időpontja a teljesítésre való első felszólítás időpontja; • kárfelelősségi jellegű jogintézmény, amelynél így a fizetés alól kimentésnek van helye.

behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el a jelenleg is hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [ Szt.] 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult (változatlanul) a behajtási költségátalány összegét a könyveiben csak akkor tüntetni fel, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] szerinti adóalapot is csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon Számviteli szempontból a behajtási költségátalány a kötelezett oldalán tartozásnak minősülhet, azt kötelezettségként lehetséges a kötelezett könyveiben kimutatni. Az Szt. jelenleg is hatályos 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni többek között a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányok összegét. Az új szabályozás alapján a behajtási költségátalány azonban nem a késedelembe esés időpontjával válik esedékessé (fizetendővé), hanem ez attól függően következik be, hogy a késedelembe eső önként teljesíti-e azt vagy sem. Önkéntes teljesítés esetén, a megfizetés időpontja lesz a költségátalány esedékességének időpontja, a könyvviteli nyilvántartásaiban ekkor kell rögzítenie azt a kötelezettnek.

Önkéntes teljesítés hiányában abban az esetben kerülhet kimutatásra a kötelezettség, ha a jogosult a teljesítésre a kötelezettet felszólítja, ilyenkor az esedékesség időpontja az első felszólítás időpontja. Az első felszólítást a késedelem beálltának időpontját követő egy éven belül kell megtenni, ellenkező esetben a felszólítás a jogvesztő határidő miatt nem jár joghatással. Amennyiben az első felszólítást a jogosult az egy éves jogvesztő határidőn belül megtette, a kötelezettség esedékessé válik, de abban az esetben, ha a jogosultnak ez a felszólítás ellenére nem kerül megfizetésre, az általános elévülési időn – 5 éven belül – kérheti az őt megillető összeget a kötelezettől. A jogvesztő határidő tehát csak az igényérvényesítés kezdő időpontjára vonatkozik, a határidőn belül érvényesített költségátalány már az általános szabályok szerint követelhető a kötelezettől, ha ő az első felszólításra nem fizeti meg ennek összegét. A hatályos szabályozás a kötelezetti késedelem kimentésének lehetőségét a jogosult igénye érvényesítésének során biztosítja; eredményes kimentés esetén a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles.

Amennyiben a kötelezettnek a behajtási költségátalány összegét megfizetnie nem kell, azt szintén nem köteles könyveiben szerepeltetni. lemondás a behajtási költségátalány összegéről Az igény érvényesítésének lehetőségéről a jogosult a jogvesztő határidő bekövetkezése előtt lemondhat. Abban az esetben, ha a jogosult még esedékessé nem vált kötelezettség esetén tesz kifejezett lemondó nyilatkozatot, a feleknek számviteli kötelezettsége ezzel kapcsolatban nincs, hiszen a jogosult csak a pénzügyileg rendezett költségátalányt mutatja ki könyveiben, a kötelezett pedig a még esedékessé nem vált költségátalányt nem kell, hogy kimutassa. Fentiekből következően a társasági adó rendszerében a jogosultnak nem kell a követelés elengedéséhez kapcsolódó adóalap-módosító tétel alkalmazásával számolnia, illetve kötelezetti oldalon sem történik meg bevétel kimutatása, ami társasági adóalapot eredményezne. Az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege az új szabályozás alapján így sem a jogosult, sem a kötelezett társasági adóalapját nem befolyásolja.

A törvény a kihirdetését követő napon, tehát 2016. március 24. napján lépett hatályba. Átmeneti rendelkezés szerint a törvény előírásait a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell.

Kérdések? KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

Éves zárás Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása

Recommend Documents