Okleveles könyvvizsgáló

VIZSGAFELADATOK

Okleveles könyvvizsgáló Adózási ismeretek, „A” feladatsor Vizsgafeladatok megoldása

Az okleveles könyvvizsgálói képzés átalakított tantárgyi struktúrájában önálló tárgyként megjelent adózási ismeretek 2009. szeptember 7-i írásbeli vizsgafeladatokat az idei 10. lapszámban közöltük. Most ezen példasor megoldását adjuk közre, ami reményeink szerint nemcsak a hallgatók, de olvasóink, a gyakorló szakemberek munkáját is elõsegíti.

1. példa

a) Munkavállalók és tulajdonosok

(25 pont, javasolt kidolgozási idõ 25–30 perc)

2%-os járulék alapja: 2x143 000 +3x143 000 =

1. A nyugdíj-biztosítási járulék alapjának meghatározása: a) Munkavállalók és tulajdonosok 2x1 000 000 Ft/fõ +3x520 000 Ft/fõ =

715 000 Ft

5%-os járulék alapja: 2x857 000 +3x377 000 =

3 560 000 Ft

b) Megbízási jogviszony

2 845 000 Ft

Két nagytulajdonos esetén a személyes közremûködésre te-

2%-os járulék alapja:

kintettel járó bruttó javadalmazás (kvázi „bér”), három fõállá-

3x150 000x 90% =

sú munkavállaló esetén a bruttó munkabér.

5%-os járulék alapja: nincs, mivel a járulékalap 150 000x0,9 =105 000 Ft,

b) Megbízási jogviszony 3x150 000x90% =

405 000 Ft

405 000 Ft

Mindhárom megbízott 10%-os költséglevonásról nyilatkozott. Mi-

amely kisebb, mint a minimálbér kétszerese. c) Telefonszámla

vel a juttatás esetükben eléri a minimálbér 30%-át, így biztosítá-

120 000x20%x1,54 =

si jogviszony keletkezik, jövedelmük tb-járulékalapot képez.

A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. Amennyiben a telefonszámla bizonyíthatóan magánszemélyhez nem

c) Telefonszámla 120 000x20%x1,54 =

36 960 Ft

A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem a tagi jövedelem-

köthetõ, ebben az esetben a járulék mértéke a minimálbér kétszereséig 2%, az ezt meghaladó összegre 5%. A feladat nem tért ki a telefonszámla részleteire, ezért mindkét megoldás elfogadható. (A kidolgozás az 5%-os járulékfizetést mu-

mel rendelkezõ tulajdonosnál 600 000x(10+5)%x200/365 =

36 960 Ft

49 315 Ft

A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem

tatja be.) d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem

összevonandónak minõsül, így járulékalapot képez. A kamat-

600 000x(10+5)%x200/365 =

kedvezménybõl származó jövedelem meghatározásához fi-

A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem

49 315 Ft

gyelembe vett kamat: jegybanki alapkamat+5%, azaz

összevonandónak minõsül, így egészségbiztosítási járulékala-

10+5=15%. A folyósítás napjától eltelt napok száma 200, így

pot is képez, mert a kölcsönt tagi jövedelemmel rendelkezõ

a keletkezett jövedelem a kölcsön összegére vetített 15%-os

tulajdonosnak folyósították.

kamatból az idõarányos rész. A 2%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen: A nyugdíj-biztosítási járulék alapja összesen

4 051 275 Ft

A nyugdíj-biztosítási járulék összege összesen: 4 051 275x0,24 =

1 120 000 Ft A 2%-os egészségbiztosítási járulék összege:

972 306 Ft

1 120 000x0,02 =

22 400 Ft

Az 5%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen 2. Az egészségbiztosítási járulék alapjának meghatározása:

A 2009. júliusi törvénymódosítás következtében a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után az egészségbiztosítási járulék mértéke 2%, az ezt meghaladó járulékalapra 5%. Szerzõk: Bary László – Dr. Gyenge Magdolna – Joó Ágnes – Lakatos László Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai

456

SZÁMVITEL•ADÓ•KÖNYVVIZSGÁLAT 2009/12 december

2 931 275 Ft Az 5%-os egészségbiztosítási járulék összege: 2 931 275x0,05 = Egészségbiztosítási járulék összesen:

146 564 Ft 168 964 Ft

3. A szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása:

A szakképzési hozzájárulás alapja az egészségbiztosítási járu-

VIZSGAFELADATOK lék, így minden, a feladatban szereplõ járulékalap a szakkép-

7. Munkavállalói járulék

zési hozzájárulásnak is alapját képezi.

A munkavállalói járulék alapja az alkalmazottak járulékalapja, így a levonandó összeg a fõfoglalkozásúak után

A szakképzési hozzájárulás alapja összesen:

4 051 275 Ft

3x520 000x1,5% =

23 400 Ft

A szakképzési járulék összege összesen: 4 051 275x0,015 =

60 769 Ft

8. %-os eho

Nagytulajdonosok eho „kosara”: 450 000 Ft „telítettség” vizsgá4. Munkaadói járulék

lata. A kistulajdonosok nyilatkoztak a 450 e Ft-os plafon eléré-

A munkaadói járulék alapja a munkaviszonyban álló alkalmazot-

sérõl, így csak a nagytulajdonosokkal kell számolnunk.

tak társadalombiztosítási járulék alapja, amely 2009. július 1-jé-

A nagytulajdonosok teljes mostani osztalékra jutó eho összege

tõl – az egészségbiztosítási járulékhoz hasonlóan – sávos rendsze-

(ha nem lenne a 450 e Ft-os felsõ korlát) 2 500 000x45%x14% =

rûvé vált. A minimálbér kétszeresét meg nem haladó rész esetén

157 500 Ft lenne, de a felsõ korlát „közelsége miatt” ennél keve-

a járulék mértéke 1%, az ezt meghaladó járulékalapra 3%.

sebb is lehet a tényleges fizetési kötelezettség. A kosarat „tölti” többek között a kifizetõt terhelõ 2%-os, illet-

a) Munkavállalók 1%-os bér díj miatt = 3x143 000 =

429 000 Ft

ve 5%-os egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgálta-

4290 Ft

tási járulék, az egyéni eho, illetve az ekho. A példában a nagy-

1%-os munkaadói járulék = 429 000x1% = 3%-os bér miatt = 3x377 000 =

1 131 000 Ft

tulajdonosok után egészségbiztosítási járulékot fizetett a társaság, illetve az osztalékká vált osztalékelõleg miatt már történt

b) Telefonszámla

(A kidolgozás során 3%-os járulékkal számoltunk, de a részle-

egyéni eho-levonás május hónapban.

tek ismerete hiányában az 1% alkalmazási is elfogadható.)

Bér utáni eb-járulék elsõ félévre =

120 000x20%x1,54 =

6x1 000 000x5% = 300 000 Ft/fõ

36 960 Ft

7–8. havi bér utáni eb-járulék =

3%-os munkaadói járulék = (1 131 000+36 960)x3% = 1 167 960x3% =

35 039 Ft

2x143 000x2%+2x857 000x5% =

Összes munkaadói járulék = 4290+35 039 =

39 329 Ft

5 720+85 700 =

91 420 Ft/fõ

5. Vállalkozói járulék

A nagytulajdonosok 45–45%-os részesedéssel bírnak. A májusi

a) Tagi jövedelem után

elfogadással osztalékká vált a korábban kifizetett elõleg, így an-

2x143 000x2,5%+2x857 000x4% = 7 150+68 560 = 75 710 Ft

nak eho-ját ekkor el kell számolni. Osztalékból levont eb-járulék 05. hóban =

b) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem után: 49 315x4% =

1 973 Ft

500 000x45%x14% =

31 500 Ft/fõ

(Mert a kölcsön is az egyik tulajdonoshoz köthetõ.) Vállalkozói járulék összesen: 75 710+1973 =

77 683 Ft

Az egyik ügyvezetõ (2.) tulajdonos által felvett kölcsön egészségbiztosítási járuléka:

49 315x5% = 2466 Ft

6. Magánszemélyek különadója

Eddigi „kosártelítettség” bér és osztalék miatt =

A két tulajdonos esetén a társaság kifizetõként az egész éves

300 000+91 420+31 500 =

jövedelem figyelembevételével az elsõ forint bér, illetve tagi jö-

Hiányzó összeg/1. tulajdonos =

vedelem után vonja a különadót, lévén, hogy a havi díjazás is-

450 000–422 920 =

meretében az egész év tekintetében a jövedelem meghaladja a

Hiányzó összeg/2. tulajdonos =

7 446 000 Ft-ot. A megbízási díjjal foglalkoztatottak esetén azért kell vonni

422 920 Ft 27 080 Ft

450 000–422 920–2466 =

24 614 Ft

Összesen = 27 080+24 614 =

51 694 Ft

a különadót, mert arról nyilatkoztak, hogy jövedelmük eléri a nyugdíjjárulék-fizetés felsõ határát. Ez a nyilatkozat az adó-

Ajándék utáni 11% eho

zás rendjérõl szóló törvény értelmében arra kötelezi a társa-

Százalékos eho alapja =

ságot, hogy a különadó levonásáról ennek alapján gondos-

9500x1,25x8 = 11 875x8 =

kodjon.

11% eho: 95 000x11% =

a) Tagi jövedelembõl levont: 1 000 000x12–7 446 000= 4 554 000/12x4% = 15 180x2 fõ =

Összes %-os eho = 51 694+10 450 = Összefoglalás

16 200 Ft

Számla megnevezése

c) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem miatt az ügyvezetõtõl levont: 49 315x4% = Összesen: 30 360+16 200+1973 =

62 144 Ft

30 360 Ft

b) Megbízási díjastól levont: 150 000x90%x4%x3fõ =

95 000 10 450 Ft

1973 Ft 48 533 Ft

5. Nyugdíjbiztosítási járulék* 5. Egészségbiztosítási járulék* 4. Szakképzési hozzájárulás 4. Munkaadói járulék

számított 972 306 168 964 60 769 47 909

összeg (Ft) megadott 972 306 168 964 60 769 47 909


457

VIZSGAFELADATOK Számla megnevezése számított 4. Vállalkozói járulékbefiz. köt. 77 683 4. Magánszemélyek különadóbefizetési kötelezettsége 48 533 4. Munkavállalói járulékköt. 23 400 4. Százalékos eho-kötelezettség 44 544

összeg (Ft) megadott 77 683 48 533 23 400 44 544

épület értékcsökkenése pedig 2% a tao-törvény szerint. Ezek alapján az aktuális nyilvántartási érték a kétéves értékcsökkenéssel aktualizált bruttó érték (ez a feladatban szerepelt): 120 000 eFtx2%x2 év = 4800 eFt. Nyilvántartási érték: 120 000–4800 = 115 200 eFt, plusz a telekérték (14 000) együttese (129 200 eFt). (2): Ez a negatív adóalap továbbvihetõ a jogutódba az általános (veszteség elhatárolásához kapcsolódó) feltételek mellett.

2. példa (40 pont, javasolt kidolgozási idõ 40–45 perc) Angyalok „A különítmény” Ez a feladat a társasági adó ismeretét teszteli. A feladatban négy, részben azonos érdekeltséghez tartozó vállalkozás adóalapját kell meghatározni, illetve be kell mutatni, hogy miként érinti az adóalapot egy átalakulás (beolvadás). A feladat kidolgozását érdemes a megadott sorrendben elvégezni, mert az egyes cégek összefüggenek. Bosley Bosley Adózás elõtti eredmény Kamat K+F-kedvezmény Adóalap

(e Ft) –6 000 1 000 0 –5 000

Megjegyzés (1) (2)

(1): Mivel a társaság átlagos saját tõkéje negatív a vizsgált idõszakban, a teljes kamat adóalapot növelõ adóalap-korrekció.

Charlie Charlie Adózás elõtti eredmény (elõzetes) Tõkekivonás eredménye Adózás elõtti eredmény (végleges) Tõkekivonás miatti korrekció Natalie továbbhozott vesztesége Goodwill amortizációja ÉCS számviteli törvény szerint ÉCS tao-törvény szerint Mágneses cipõ terven felüli écs Segédanyag értékvesztése Támogatás miatti növelés Támogatás miatti csökkentés Osztalék Adóalap

(e Ft) 129 500 90 000 219 500 –90 000 –19 200 1 000 X 250 0 1 500 –1 800 –30 000 81 250

Megjegyzés (1) (1) (2) (2/a) (3) (4) (5) (6) (6) (7)

(1): Charlie eredményét (az adóbevallás kiindulópontját) módosítani kellett a Dylan-nal kapcsolatos tõkekivonás eredményhatá-

(2): A kutatáshoz kapcsolódó (K+F) adóalap-csökkentõ tétel

sával. Elsõként a tõkekivonás arányát kell meghatározni. Ez a „ki-

most nem vehetõ igénybe. Ennek oka az, hogy a teljes aktivált

vont” és az eredeti jegyzett tõke aránya: 4500/5000 = 90%. A tõ-

kísérleti fejlesztés mögött magyar vállalkozásoktól igénybe vett

kekivonás eredménye pozitív, hiszen Dylan nyereséget halmozott

szolgáltatás áll.

föl. A tõkekivonás eredménye Dylan kivont (arányos) tõkéjének

Az igénybe vehetõ adókedvezmény értéke a beruházás összegének és a kedvezmény intenzitásának szorzata, azaz 143 000x0,5 = 71 500 eFt.

és a megszûnõ befektetés könyv szerinti értékének a különbözete: 105 000x90%–4500 = 90 000 eFt. Ennek következtében a végleges eredmény az e nyereséggel megemelt összeg lesz.

Az igénybevétel részleteit (például halasztás) a feladatban

Ez a nyereség egyben adóalap-korrekció is, mivel azt már

nem kellett bemutatni.

Dylan korábban leadózta.

Natalie

Natalie Kft-nél).

(2): A beolvadó cégbõl továbbhozott veszteség (lásd feljebb, Natalie 2009. január 1-jén beolvad az anyavállalatba; ennek kö-

(2/a): Charlie Natalie megszerzésekor goodwillt mutatott ki.

vetkeztében a kft (jogutóddal) megszûnik. A társaság 2009-ben

Mivel a beolvadáskor nem értékelték át Natalie eszközeit, a go-

már nem végzett tartalmi tevékenységet, így csak a beolvadás-

odwillt adózási szempontból az eredmény terhére már elszá-

hoz kapcsolódó teendõk várnak az adóbevallás készítõjére. Eb-

moltnak kell tekinteni. Ezért a Charlie könyveiben szereplõ, go-

bõl egyet találunk Natalie Kft. kapcsán: a tárgyi eszközök miatt

odwillre elszámolt amortizáció növelni fogja az adóalapot.

elõálló könyv szerinti érték és nyilvántartási érték különbségét

(3): A feladatból csak annyi derült ki, hogy az adótörvény szerinti leírás és a számviteli szabályok szerinti leírás megegyezik.

kell rendezni (növelõ-csökkentõ tételek).

Számszerûsíteni az éves értékcsökkenés összegét nem lehetett. Natalie Adózás elõtti eredmény Könyv szerinti érték Nyilvántartási érték Adóalap

(e Ft) 0 110 000 –129 200 –19 200

Megjegyzés

Ez az ismeretlen összeg azonban azonos összegû adóalap-korrekciókhoz vezet, így nettó hatása biztosan nulla. (Ezekért a korrekciókért extrapontot lehetett a vizsgán kapni.)

(1) (2)

(4): Mivel a terven felüli leírás „forrása” avulás, az adótörvény nem ismeri el a leírást. (5): A készletérték-vesztést elfogadja a jogszabály adóalap-

(1): A telekre értékcsökkenést nem szabad elszámolni, a kõ-

458


csökkentõként, adóalap-korrekció nincs.

VIZSGAFELADATOK (6): A támogatások „páros” korrekciók. Elsõként meg kell

általános kulcsot kellett alkalmazni. A példában szerepelt, hogy

emelni az adóalapot az adott támogatás összegével. Mivel az

más országokban nem kellett adószámot kérniük, azaz most

alapítvány megfelel a feltételeknek levonható a támogatás ösz-

nem kellett vizsgálni, hogy az adott tagországban elérte-e az ot-

szege az adóalapból. Emellett a támogatás tartós adományozás-

tani magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások értéke a helyi

nak minõsül, és ez már a folyósítás második éve, a csökkentés

adókötelezettség szintjét.

mértéke 120% lehet. (1500x1,2 = 1800 eFt)

A Japánba nyújtott szolgáltatás harmadik országba irányuló

(7): A kapott osztalék az adóalapot csökkenti (mert a másik vállalkozás leadózta).

export, ami adólevonásra jogosító adómentes bevétel, ezért nem számolhatunk most vele. Ebben az idõszakban (még) 20%os adókulcs volt hatályban.

Alexx Alex Adózás elõtti eredmény Igazgatási költség Arányos igazgatási költség Adóalap

(e Ft) 20 000 30 000 –22 500 27 500

Megjegyzés

2 pont

Ebben az idõszakban érkezett be az elõleg, ami ugyancsak tartalmaz fizetendõ áfát. A teljes befolyt összeg 24 000 eFt volt,

(1) (1)

ennek áfatartalma 0,2x(24 000/1,2) = 4000 eFt.

1 pont A fizetendõ adó összegébe a beérkezett fordított adó is bele-

(1): A fióktelepre vonatkozó szabályok szerint nem a felmerült,

számít (ezt a másik, a „beszerzést terhelõ áfaösszegek” táblázat

hanem a „tulajdonossal egyben számolt” és bevételarányos igaz-

összegzõ sora, tárgyév 1–9. havi adatait tartalmazó rovatából ol-

gatási költségeket lehet érvényesíteni. Ezért egyrészt a tényleges

vashatjuk ki (12 500 eFt). Ebben a táblázatban az adómentes

igazgatási költségekkel megemeljük, az arányosítással számított

beszerzésbõl származó sor nem tartalmaz adatot. Erre viszont

értékkel pedig lecsökkentjük az adóalapot.

nincs is szükség, hiszen az adómentes beszerzés adótartalma nulla. (A x-gal jelzett lábjegyzet alapján az adómentes beszerzésre fordított összeg ugyan meghatározható lenne, de mivel

3. példa

most csak annak adótartalmára (ami 0!) „van szükségünk”, így

(35 pont, javasolt kidolgozási idõ 40–45 perc) ÜT áfa

1 pont

ez a számítás értelmetlen!)

A fizetendõ adó a fentiek összegzésébõl:

1. III. negyedévi áfa meghatározása (8 pont)

22 296+4 000+12 500 = 38 796 eFt.

A III. negyedévi áfa összegét közvetlenül nem lehet meghatározni, miután az elsõ három negyedév forgalmi adatai egyben sze-

Az elõzetesen levonható adó összegét a már hivatkozott „be-

repelnek. Emiatt a teljes 9 hónapra kell kiszámolni az áfa össze-

szerzést terhelõ áfaösszegek” táblázat tárgyév 1–9 havi adatai-

gét, s abból le kell vonni az elsõ két negyedév végeredményét.

nak összesítését tartalmazó rovatból kiolvashatjuk: 38 500 eFt.

Miután az elsõ két negyedévben a megadott adatok szerint az

(A fordított adó összege természetesen ebben is benne van!) Mi-

elõzetes és a fizetendõ adó összege éppen megegyezett, így a

után eddig a társaságnak csak adóköteles bevételei voltak, így

teljes 9 hónapra számítható érték egyben a III. negyedévi összeg-

a beszerzést terhelõ áfa teljes egészében levonható!

2 pont

gel egyezik meg! A III. negyedévi áfa összege a fizetendõ és a levonható adók

A fizetendõ áfa meghatározása

különbsége:

A táblázatban szereplõ forgalmi adatok közül a tárgyév 1–9. hónapokra vonatkozó oszlopból a következõket lehet figyelembe venni:

38 796–38 500 = 296 eFt azaz 296 eFt befizetendõ áfa, amit október 20-ig kellett a cégnek bevallania és befizetnie. A harmadik negyedévi áfa összege nem

Megnevezés Belföldi társalgás Német társalgás német magánszemélyeknek Francia társalgás francia magánszemélyeknek Egyéb adóköteles tevékenység Összesen: Áfa (20%)

Összeg 88 560 eFt 8 450 eFt 9 470 eFt 5 000 eFt 111 480 eFt 22 296 eFt

éri el az egymillió forintot, így a negyedéves gyakoriság sem változik (ámbár ennek megint nincs jelentõsége ebben a példában).

2 pont

2. Az elõleget felhasználó végszámla tartalma (2 pont) A végszámla kiállítása azért tér el a szokásostól, mert az elõleg beérkezésének idején érvényes adókulcs a korábbi 20%-ról a negyedik negyedévre 25%-ra változott. Ebben az esetben viszont

A külföldi, de EU-adószámmal rendelkezõk felé az áfatörvény

az elõleg adótartalma utólag sem változhat meg [a 84. § (2) be-

46. és 140. §-a alapján olyan számlát kellett kibocsátani, amely-

kezdése alapján]. A végleges teljesítéskori adómérték csak a

ben áfa nem szerepelhetett, helyette a fordított adózásra kellett

még hátralévõ összegre vonatkozhat, emiatt többféle formátu-

utalni. A magánszemélyek viszont – miután nincsen EU-adószá-

mú, de természetesen ugyanarra a végeredményre vezetõ meg-

muk – fordított adózás alá nem vonhatók, így esetükben a hazai

oldás fogadható el.


459

VIZSGAFELADATOK Egyik megoldás lehet, ha két végszámlát állítanak ki. Az elsõ

dolatmenet alkalmazható, azaz meg kell határozni az egész

megegyezik az elõleggel, ennek adókulcsa a korábbi 20%, vele

éves áfaösszegeket. Ezen belül az elõzetes áfából a levonható

szemben szerepel benne az azonos összegû elõleg, így a fize-

részt a levonási hányados alapján kellett kiszámolni.

tendõ összeg 0. Ez a számla 20 000 eFt+20% áfa = 20 000 eFt+4000 eFt = 24 000 eFt tartalmaz „teljesítésként” és „levonandó elõlegként” egyaránt.

Miután meg kellett osztani az elõzetes áfát, így a bázisévben beruházott ingatlan akkor teljes mértékben visszaigényelt adóösszegét is felül kell vizsgálni.

A másik számla már csak a „hátralékról” szól. A teljes nettó

Az eladott autót korábban magánszemélytõl vettük, azaz a be-

összeg a példa szerint 32 000 eFt volt. Ebbõl levonva az elõle-

szerzéskor nem kapcsolódhatott ahhoz a beérkezõ számlában

get 32 000–20 000 = 12 000 eFt adódik. Ehhez már a 25%-os

kimutatott és le nem vonható áfa, emiatt a törvény 87.§-a sze-

adómérték tartozik, így a második számla tartalma a következõ:

rinti adómentesség nem alkalmazható. A fizetendõ áfa kiszámí-

12 000+25% áfa = 12 000+3000 = 15 000 eFt. Ez lesz egyben a fizetendõ összeg is!

tásánál így a beérkezett összegbõl a 25%-os adómértékkel számított adót is figyelembe kell venni, miután a táblázat nem tartalmazza ezt az értéket.

Másik megoldás szerint egyetlen végszámla készül, így ebben

A szabadalomvásárlás teljes mértékben lezajlott. Az ellenér-

többféle adómérték is szerepel. Az elõleg a teljes ár 62,5%-át

téket kifizettük, a táblázat tartalmazza annak adóját is, így nem

tette ki (20 000/32 000 = 0,625). A végszámlában tehát a tel-

kell külön számolnunk vele.

jes összeg 62,5%-ára még a 20%-os-, míg a fennmaradó részre

A mûszaki gép (társalgást segítõ berendezés) vásárlása is az

az új, 25%-os mérték lesz érvényes. Ha ezt egy sorban szerepel-

utolsó negyedévre esett. Ennek adatai is szerepelnek a táblázat-

tetik, akkor a hozzá kapcsolódó adómérték egy „átlagos

ban, viszont az ellenértéket csak január végén, a bevallási ha-

áfakulcs” lesz, ami esetünkben

táridõ után fizettük ki, tehát az esetleges visszaigénylésnél ez az

(0,625x20%)+(0,375x25%) = 21,875%. Ez vonatkozik a „teljes bevételre”. 32 000+21,875% áfa = 32 000+7000 = 39 000 eFt.

áfatartalom még nem kérhetõ el, azt „át kell vinni” a következõ idõszakra. Az ingatlanátalakítás is a negyedik negyedévben történt.

Ebbõl kell levonni az elõleg címén korábban beérkezett tételeket:

A példa szövegében szerepel, hogy a kivitelezõnek mekkora

20 000+20% áfa = 20 000+4000 = 24 000 eFt.

összeget fizettünk. Az is kiolvasható, hogy a tevékenység ható-

A fentiek különbségébõl fizetendõ összegként ismét a korábbi eredményre jutunk: 12 000 eFt+25% áfa = 12 000+3000 = 15 000 eFt.

sági engedélyköteles volt, tehát erre a fordított adózás érvényes. Mivel az ezzel kapcsolatos tételeket a táblázat nem tartalmazza, azzal külön kell számolni!

A fentiektõl eltérõ formájú, de azonos végeredményre vezetõ más megoldásokat is el kell fogadni!

A tárgyévi levonási hányados meghatározása Elsõként az összes adóköteles bevételt kell meghatározni. Eb-

IV. negyedévi áfa meghatározása (23 pont)

ben valamennyi társalgás szerepel, hiszen az EU-ba nyújtott szol-

A negyedik negyedévi áfa meghatározásánál – a már említett

gáltatás és a harmadik országi export egyaránt adólevonási jog-

áfakulcsváltozás mellett – egy új tevékenység, az ingatlan-bérbe-

gal együtt járó tevékenységek.

adás miatti „adólevonásra nem jogosító adómentes bevétel” következményeivel is számolni kellett. Ez az ingatlan-bérbeadás nem tartalmaz széfszolgáltatást, par-

Az autóeladás – mivel korábban a cégnél használt tárgyieszköz-értékesítésrõl van szó – a levonási hányados kiszámításában nem számít.

kolóhely-kiadást és kereskedelmi szálláshely nyújtását sem (ezek a jogszabály szerint mindenképp adókötelesek lennének), így vizsgálni kellett az ebbõl származó bevétel adókötelezettségét. Az áfatörvény az ingatlan-bérbeadást általánosan az adólevonásra nem jogosító adómentes bevételek közé sorolja. Ettõl

Összes társalgás (az árbevétel táblázatból) éves összeg: Egyéb adóköteles bevétel: Autóeladás (nincs benne a táblázatban) Összes éves adóköteles bevétel:

286 000 eFt 51 000 eFt Nem számít bele! 337 000 eFt

3 pont

abban az esetben lehet eltérni, ha a bérbe adó külön bejelentkezik a bérbeadás vonatkozásában az adókötelezettség alá. Miután a példa szerint ez nem történt meg (ehhez semmilyen további bejelentéssel nem éltek), így a tárgyév végére lett a társaságnak adólevonási joggal nem járó adómentes bevétele is. Emiatt viszont – mivel tételes elkülönítést a beérkezõ tételek-

Adómentes bevételként csak az ingatlan-bérbeadás ellenértéke vehetõ figyelembe, ez 45 000 eFt. következõ: LH = 337 000/(337 000+45 000) = 0,8822

re nem tudnak alkalmazni – az egész éves levonható áfa válto-

1 pont

zott a negyedik negyedévtõl, hiszen csak az arányosítás mód-

Az LH-t „két tizedes jegyre felfelé” kell kerekíteni (5. sz. mel-

szerét alkalmazhatják, az viszont már nemcsak az utolsó negyedévre, hanem egész évre szól.

léklet 5. pont), így: LH = 0,89

1 pont

Fentiek alapján az utolsó negyedéves áfa összegének meghatározására megint a III. negyedévi számításoknál használt gon-

460

1 pont

A levonási hányados (LH) „nyers”, kerekítés nélküli értéke a


A tárgyévi egész éves elõzetes áfa meghatározása

4 pont

VIZSGAFELADATOK Az éves levonható áfa a levonási hányados és az éves elõzetes

IV. negyedévi áfa meghatározása

áfa szorzata:

Az éves fizetendõ áfa összegébõl le kell vonni az éves levonha0,89x97 100 = 86 419 eFt

tó áfa összegét, majd az elõzõ negyedéves befizetésekkel (visz-

1 pont

szaigénylésekkel) kell azt korrigálni. 72 776–86 215,5 = –13 439,5 eFt.

Az ingatlan miatti éves korrekció

1 pont

A beszerzéskor – miután akkor csak adóköteles bevétele volt a cégnek – a teljes (20%-os mértékû!) áfaösszeg levonásra került.

Mivel az elsõ két negyedévben megegyezett a fizetendõ és a le-

Értéke

vonható adó, így azok egyenlege nulla. 185 000x0,2 = 37 000 eFt.

A harmadik negyedévben 296 eFt-ot fizettek be, holott egész évre visszaigénylõ pozícióban van a társaság, így ezzel az ösz-

Megnevezés Összeg A beszerzéseket terhelõ áfatáblázat „tárgyévi összesen” oszlopának összesen rovata: 94 100 eFt Szabadalomvásárlás Benne a táblában! Társalgó berendezés (NINCSEN KIFIZETVE!) Benne a táblában! Ingatlanátalakítás fordított adója 3 000 eFt Elõzetes áfa összesen: 97 100 eFt

szeggel még növelni kell a visszaigényelhetõ adót. IV. negyedéves áfa = –13 735,5 eFt (VISSZAIGÉNYLÉS).

2 pont A most vásárolt mûszaki berendezés ellenértékét viszont még nem fizettük ki, így az arra jutó áfa (még) nem igényelhetõ vissza. A gép nettó értéke 15 000 eFt volt. Ennek áfaartalma

1 pont

15 000x0,25% = 3750 eFt. A kiutaltatható IV. negyedévi áfa értéke = 13 735,5–3750 = 9985,5 eFt.

Ennek egy huszada a törvény 135. §-a alapján: 37 000/20 = 1850 eFt

“Eltéve a következõ idõszakra”: 3750 eFt

2 pont

Ebbõl az áfaösszegbõl az adólevonásra nem jogosító bevétel miatt 89% igényelhetõ vissza, azaz 11% nem.

4. Ha magánszemélytõl vásárolták volna a szabadalmat

1850x0,11 = 203,5 eFt. Ez meghaladja a jogszabály szerinti 10 eFt-ot, azaz az utóla-

(2 pont)

gos módosítás hatását az éves adóelszámolásban szerepeltetni

Ebben az esetben – miután a magánszemélynek ez volt az egyet-

kell! Emiatt ezzel az értékkel csökkentjük a fenti kiszámolt

len ilyen ügylete – nem beszélhetünk „rendszeres üzleti tevé-

86 419 eFt-os összeget.

kenységrõl”, így az eladó nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Ennél fogva a beszedett tízmilliós ellenértékben áfa nem szere-

Tárgyévi levonható áf = 86 419–203,5 = 86 215,5 eFt

3 pont

pelhet. Akkor viszont ennek korábbi áfatartalmával, azaz 2000 eFt-tal kevesebb lett volna az éves elõzetes áfa, aminek 89%-át vonhattuk le, így a kiutaltatható összeg

Tárgyévi fizetendõ áfa meghatározása

2000x0,89 = 1780 eFt-tal

Az elõleg felhasználása, a „végteljesítés” ugyan benne van a bevételadatokban, így azzal külön nem kellene számolni, azonban az elõleg része nem ebben az idõszakban lett áfás, azt már a III.

kevesebb lenne. 9985,5–1780 = 8205,5 eFt.

2 pont

negyedévben elszámoltuk. Emiatt az elõleg nettó értékét a bevétel adatokból le kell majd vonni. IV. negyedévi áfaköteles bevételek a táblázatból Belföldi társalgás Német társalgás német magánszemélyeknek Francia társalgás francia magánszemélyeknek Egyéb adóköteles tevékenység Autó eladás nettó értéke Ingatlanátalakítás nettó értéke (fordított adó) Levonandó a III. n. évi elõleg nettó összege IV. negyedévi fizetendõ áfaalap összesen: Áfa (25%) Beszerzésekhez kapcsolódó IV. negyedévi fordított adó 1–9. havi fizetendõ adó (az elsõ részbõl) Éves fizetendõ áfa:

33 440 eFt 2 550 eFt 2 530 eFt 46 000 eFt 5 000 eFt 12 000 eFt –20 000 eFt 81 520 eFt 20 380 eFt 13 600 eFt 38 796 eFt 72 776 eFt

3 pont


461

Okleveles könyvvizsgáló

Recommend Documents