Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Nagyváthy János Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2015

Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Nagyváthy János Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

2015.

1

TARTALOM JEGYZÉK Bevezetés: .............................................................................................................. 4. oldal. I. Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere: ................................. 6. oldal. Az iskola küldetésnyilatkozata: ............................................................................. 9. oldal. Az intézmény nevelési programja: ...................................................................... 12. oldal. 1.1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ............................................................................. 12. oldal. 1.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................... 15. oldal. 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................... 17. oldal. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................... 21. oldal. 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai............................ 25. oldal. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................................................................................... 27. oldal. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............. 33. oldal. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................... 34. oldal. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................ 36. oldal. 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................... 41. oldal. 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................... 41. oldal. 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................ 43. oldal. 2.1. A választott kerettantervek megnevezése ..................................................... 43. oldal. 2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................... 50. oldal. 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.............................................................................................. 51. oldal. 2.4. Mindennapos testnevelés .............................................................................. 59. oldal. 2.5. Középszintű érettségi vizsga témakörei, választható érettségi vizsgatárgyak ....................................................................................................... 60. oldal. 2.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................... 60. oldal. 2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................... 62. oldal. 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................................................................................... 64. oldal. 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................... 62. oldal. 2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek………………………………………………………………………..66. oldal. 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei…………………..66. oldal. 2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................................................................................................. …75. oldal. 3. Szakmai program /helyi szakmai tantervek/: ................................................... 78. oldal. - Mezőgazdasági gépésztechnikus: ...................................................................... 79. oldal. - Informatikai rendszergazda: .............................................................................. 86. oldal. - Autószerelő: ...................................................................................................... 92. oldal. - Pedagógiai-és családsegítő munkatárs .............................................................. 98. oldal. - Gyógypedagógiai segítő munkatárs ................................................................ 104. oldal. - Ipari gépész ..................................................................................................... 111. oldal. - Hegesztő .......................................................................................................... 112. oldal. - Mezőgazdasági gépész .................................................................................... 113. oldal. - Női szabó ......................................................................................................... 114. oldal. 2

- Asztalos ........................................................................................................... 116. oldal. - Gazda ............................................................................................................... 117. oldal. - Szociális gondozó-és ápoló ............................................................................. 119. oldal. - Pedagógiai és családsegítő munkatárs............................................................. 121. oldal. - Informatikai rendszergazda ............................................................................. 122. oldal. - Mezőgazdasági gépésztechnikus ..................................................................... 123. oldal. - Gyógypedagógiai segítő munkatárs ................................................................ 125. oldal. - Autószerelő...................................................................................................... 131. oldal. Záradék: ............................................................................................................. 132. oldal. Pedagógiai Program melléklete: - Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja: ............. 133. oldal. 1. A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó pedagógiai tevékenységek .... 135. oldal. 2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok .............................. 138. oldal.

3

BEVEZETÉS

A KOLPING Nagyváthy János Középiskola 2013. szeptember 1-től működik a jelenlegi szervezeti keretek között, a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyváthy János Szakképzője, Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Nagyváthy János Középiskola, Nagyváthy János Katolikus Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Nagyváthy János Katolikus Középiskola, a Földművelésügyi Minisztérium által 1953-ban alapított csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, valamint a Somogy Megye Önkormányzatának Gimnáziuma és Szakközépiskola (alapítója 1792-ben gróf Festetics György) jogutódjaként. Képzési struktúrája nagyon széles, a gimnáziumtól a felnőttképzésig minden tagozat megtalálható. Iskolánk Csurgó város északi részén, egy 13 ha-os területen található, amely egyre inkább parknak tekinthető. E területen kapnak helyet az elméleti és gyakorlati képzés épületei, műhelyei, a kollégium, valamint a tanulók és a felnőttek étkezését, sportolását szolgáló létesítmények. Az intézmény beiskolázási területe elsősorban Csurgó és vonzáskörzete, de sok tanuló érkezik – elsősorban szakmai tanulmányok folytatására – Zala megyéből, és Somogy megye más régióiból is. Az iskola valamennyi dolgozója igyekszik megfelelni e sokszínű tanulóközösség és szüleik elvárásainak az elméleti és gyakorlati ismeretek magas szintű átadásával, a kulturált környezet kialakításával, és megőrzésével, a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosításával és fejlesztésével. A Pedagógia Program a következő jogszabályok, dokumentumok alapján készült:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet  A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet magyarázata  150/2012. (VII:6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának rendjéről  14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről  Az 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  A 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról  A 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 4

 A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  A 40/2002. (VI:24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről  A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  A II. Vatikáni zsinat GRAVISSIMUM EDUCATIONIS kezdetű deklarációja a keresztény nevelésről. Róma 1965.  A katolikus iskola. A Katolikus Nevelés Kongregációja. Róma 1977.  A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén. A Katolikus Nevelés Kongregációja. Róma 1997.  ETIKAI KÓDEX a magyarországi katolikus egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára. Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet. Budapest 1998.

2007. június 25-én az Országgyűlés elfogadta a 2007. évi CII. törvényt, amely módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX., a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI., a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényeket, összhangban az egyházi törvénnyel. E módosítások tartalmazzák a szak- és felnőttképzés átalakításának jogszabályi kereteit, melyek elsődleges célja a szakképzés hatékonyabb megszervezése, szakmai és módszertani megújítása. A gazdaság szereplőinek szakképzésbe történő intenzívebb bevonása, mellyel megvalósíthatóvá válik a piacképes szakmák képzése. Az iskolában folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat, el kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény, az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:      

konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, a kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikációs képességet, kezdeményező és vállalkozói képességet.

Az iskoláknak és a fenntartóknak alkalmazkodni kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó, munkaadók) igényeit és elvárásait. Az intézmények értékes hagyományaikra építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszenek a kor kihívásainak megfelelni. Ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése kezdődik meg 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat keretében a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola négy intézményegységében. A pályázat alapvető célja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a pedagógusok 5

módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Mindezek értelmében 2008. szeptember 1-től alapjaiban változik meg a szakképzés rendszere hazánkban. A 2008/2009-es tanévben a fejlesztési hozzájárulásokhoz, pályázati forrásokhoz csak azon szakképző intézmények fenntartói juthatnak hozzá, akik Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül működtetik intézményeiket. Az új térségi integrált szakképző központok szervezeti kereteinek létrehozására az önkormányzati fenntartók számára több lehetőséget is biztosított a közoktatási és a szakképzési törvény, de a TISZK-ek létrehozását támogató TÁMOP 2.2.3. Európai Uniós pályázat is irányadó volt a legmegfelelőbb forma kiválasztásához.

I.

Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere 1./ Tárgyi feltételek  Tanulóink oktatását, képzését 23 tanterem, 8 csoportbontásra alkalmas kisterem, 7 szaktanterem (biológia, ének, fizika, kémia, informatika, rajz) biztosítja.  A gyakorlati képzéshez 21 műhely, illetve a tangazdaság áll rendelkezésre, így valamennyi oktatott szakma gyakorlati képzését helyben tudjuk megoldani.  A mezőgazdasági szakmák oktatását segíti a megfelelő géppark, az állattartótelep, a kertészet, és az iskola által használt 262 ha szántóföld.  Valamennyi tanulónk sportolását, egészségének megőrzését szolgálja a tornacsarnok, a szabadtéri sportpályák és az uszoda. Az étkezési igényeket a Városi Önkormányzat konyhája maximálisan képes kielégíteni.  Az elmélyült egyéni ismeretszerzést a folyamatosan fejlesztett könyvtár biztosítja. Vidéki tanulóink a kollégiumban nyernek elhelyezést, ahova minden igénylőt fel tudunk venni.  A közismereti és szakmai tárgyak oktatása jó színvonalon oldható meg a rendelkezésre álló szemléltető, képességfejlesztő és kísérleti eszközök segítségével. Szertáraink jól felszereltek, de természetesen folyamatos fejlesztésre szorulnak az elhasználódás és a korszerűbb taneszközök megjelenése miatt. A szakmai gyakorlati képzések kialakításához egyre korszerűbb gépek és berendezések állnak a diákok rendelkezésére, melyeket pályázatok segítségével bővítettünk és bővítünk a jövőben is.  Az igényekhez igazodva sikerült fejleszteni az informatika oktatást. A szaktantermi géppark korszerűsítése mellett újabb felhasználói munkahelyeket alakítottunk ki és tervezzük további szaktanterem kialakítását is.

2./ Személyi feltételek

 Intézményünk 490 diákjának neveléséről, oktatásáról, ellátásáról, kiszolgálásáról 66 felnőtt dolgozó gondoskodik. 6

 Az elméletet (közismeret, szakmai elmélet) tanító kollégák száma 29 fő. Közülük 18 fő egyetemet végeztek. Főiskolai végzettséggel rendelkezik 11 fő. A pedagógusok közül 12 főnek kettő vagy több diplomája van. 3 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A gyakorlati képzést 11 fő szakoktató végzi, munkájukat 1 kolléga irányítja. Az iskolában működő munkaközösségek – humán, reál, osztályfőnöki, szakmai – tevékenysége átfogja az iskolai pedagógiai munka egészét.  Az iskola képzési formáinak megfelelően pedagógusaink rendelkeznek a szakmai, érettségi felkészítéshez és vizsgáztatáshoz előírt végzettséggel és felkészültséggel. Diákjainkat valamennyi közismereti tárgyból fel tudjuk készíteni a középfokú és az emelt szintű érettségire, a középfokú érettségit intézményünkben tehetik le. A szakmai vizsgák mindegyikét ugyancsak helyben tudják tanulóink letenni.  A körzetünkben is jelentkező idegen nyelv tanulási igény személyi feltételeit fokozatosan sikerült megteremteni. Jelenleg valamennyi tanulónk csoportbontásban és kiscsoportban tanulja az idegen nyelvet 4 nyelvtanár közreműködésével. Ugyancsak megoldottuk az informatikaoktatás személyi feltételeit, így valamennyi tanulónk legalább két évig tanul informatikát, de van négy évig, hat évig tartó képzési lehetőség is. Az iskola működtetését, ellátását 4 fős adminisztratív állomány, 22 technikai személyzet látja el. A nevelőmunkát segíti még a könyvtáros tanár, az oktatástechnológus, az iskolaorvos és a védőnő. 3./ Gazdasági feltételek Az intézmény működtetéséhez három formából biztosítható anyagi fedezet: - a fenntartói támogatásból - a saját bevételekből - pályázatokból Az első két forrás ugyan egyre növekvő, azonban csak a takarékos működéshez elegendő, felújításokra, fejlesztésekre nem tud kellő fedezetet biztosítani. Ehhez a pályázati rendszer ad lehetőséget, melyet eddig is sikeresen kapcsoltunk be fejlesztéseinkbe és ezt kívánjuk tenni a jövőben is.

4./ Az iskola külső környezete  A KOLPING Nagyváthy János Katolikus Középiskola Dél-Somogy egyik legnagyobb középfokú intézménye. Fenntartója Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet. Az iskola székhelye és szűkebb környezete iparilag fejletlen. A munkahelyek száma nagyon lecsökkent, kevés új munkahely teremtődött. A fő tevékenységi formák a mezőgazdasághoz kötődnek. A meglévő munkahelyek többsége nem szakképzett dolgozót igényel, ezért végzett tanulóink elhelyezkedése nem könnyű. Kitörési lehetőség a továbbtanulás, újabb szakképzettségek, illetve magasabb szintű végzettségek megszerzése.  A jelenlegi és leendő tanulóink szociokulturális háttere nem ad elég motivációt, hogy a tanulás kellő támogatottságot kapjon. A szülők iskolai végzettsége főleg 7

szakmunkásképző, kisebb részben érettségi, és nagyon kevés a diplomás. A tanulók anyagi háttere is gyengébb az átlagosnál. Sokan nevelkednek csonka családban, számottevő a munkanélküli és a rokkantnyugdíjas szülők száma.  Ugyanakkor mind a szülői, mind a tanulói elvárások növekedtek az iskolával szemben, miközben a támogató attitűdök csökkenőben vannak. Ebben a környezetben kell megfelelni a mindennapok kihívásainak. 5./ Az iskola kapcsolatai Iskolánk kapcsolattartása az irányító hatóságokkal hatékony és megfelelő. A szülőkkel rendszeres, a helyi közösségekkel alkalomszerű. Intézményünket több vállalkozás anyagilag támogatja szakmai és pedagógiai feladatának megvalósításában. Egy külföldi iskolával van testvériskolai kapcsolatunk. A németországi iskolai kapcsolat segíti a nyelvgyakorlást, a szakoktatók szakmai felkészítését, a tanulók cserelátogatásait.

8

AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZAT „... mindenkor és mindenütt az emberszeretetről kell tanúskodnunk, vajúdó korunk szenvedő világát egyedül a hiteles szeretettel hódíthatjuk meg, minden más erő tehetetlen..." /Adolph Kolping/ „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak" (Sz. István intelme fiához)

A csurgói Nagyváthy János Katolikus Középiskola létrehozói köszöntik az intézmény Pedagógiai Programjának Olvasóit. Reméljük, hogy megismerve szándékainkat, elképzeléseinket és a szakmai munkáról kialakított terveinket, mind többen válnak támogatóinkká, segítő szándékú bíráinkká céljaink megvalósítása során. Jézus Krisztus, egyházunk alapítója és feje tanítványait, a benne hívőket azzal a feladattal bízta meg, midőn visszatért Atyjához: „Menjetek hát, és tegyetek tanítványommá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek!" (Mt 28, 19-20) Ebből a jézusi parancsból kiindulva az egyház mindig fontosnak érezte a missziót, a hit tanítását, terjesztését, az emberekért és a közösségért végzett kétkezi és oktató munkát. Amikor az egyház a történelem során iskolákat alapított, a korszerű ismeretek átadása mellett fontosnak érezte a tanúságtételt is alapítója mellett. Jézus követői a történelemben felismerték és megértették mesterük akaratát. Így Adolph Kolping is, aki 1813-ban született Köln mellett, szegény sorsú, nagycsaládos környezetben. A 24 éves iparoslegény ösztöndíjjal kezdett gimnáziumi tanulmányokat, 28 évesen pedig teológiai tanulmányokat folytatott. Miután egyházának felszentelt szolgálattevője lett, a nagytehetségű, karizmatikus pap, író, szervező és vezető látta az iparoslegények kiszolgáltatott és reménytelen helyzetét, ezért életét az ő felkarolásukra szentelte. Küldetésének érezte, hogy a kallódó ifjúságot szakma elsajátításához, és az emberi életet tekintve újabb fogódzóhoz: hithez segítse. A szeretet társadalomformáló erejébe vetett hitéből ösztökélve összegyűjtötte a társadalom peremére szorult iparoslegényeket, és képezte, nevelte Őket, szállásukról gondoskodott. Az első katolikus legényegylet 1846-ban alakult Németországban. Hazánkban 1856-ban személyesen Kolping alapította a pesti belvárosi plébánián az első katolikus legényegyletet. Magyarországon 500 egylet működött. A katolikus legényegylet a náci üldözés miatt kényszerűségből családi egyletté vált, és neve névadójáról Kolpingra változott. Innét veszi kezdetét, Adolph Kolping írásaira, pedagógiai hitvallására támaszkodik az oktatási rendszer, amely egyszerre vállal fel állami feladatot, és vesz részt az egyház küldetésében. 9

Csurgó az Árpád-kor óta fontos szerepet játszik a térség életében. Közel ezeréves története során az egyházi és a gazdasági élet központjává vált. A II. Géza által Magyarországra hívott johanniták egyik birtokközpontja a XIV. századtól Csurgó lett. Emléküket és hatásukat őrzi a Johnniták terén álló Szentlélek templom, melynek nyolcszögletű tornya a Rend keresztjének jelentésével a nyolc evangéliumi boldogságot jelképezi. A Csurgói Római Katolikus Egyházközség plébánosa évek óta igyekszik az általános iskolából kikerülő fiatalokat katolikus iskolák felé irányítani. A városban azonban nem volt olyan katolikus középfokú oktatási intézmény, amely lehetőséget ad gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai végzettség megszerzésére. A csurgói iskola célja, hogy egy olyan keresztény szellemiségül, bensőséges légkört teremtő iskola jöjjön létre, amely korszerű és emberi válaszokat adhat korunk kihívásaira és a gyermekeinket érintő problémákra. Ahová a gyerekek szívesem járnak, mert megértő, motiváló és szeretetteljes légkör veszi őket körül. Ahol széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek sokoldalúan fejlődhetnek, tanulásuk alapja a hit, és a motivációs sikerélmény. Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket. Az iskola jelenlegi és leendő pedagógusai hivatásuknak tekintik, hogy a színvonalas, teljesíthető elvárásokat támasztó képzés után olyan fiatal felnőtteket bocsássanak útra, akik képesek lesznek a társadalom hasznos tagjává válni azáltal, hogy meg tudják teremteni saját és leendő családjuk boldogulásának feltételeit. Tudjuk, hogy tanulóink nem glóriával a fejük felett lépik át az intézmény kapuját. Egyelőre rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik Jézus Krisztus, az egyház, a vallás iránti elkötelezettségből, tiszteletből választják az iskolát. Felismertük, hogy sokan, sok szülő, nevelőszülő, gyám, gondviselő helyezi belénk a bizalmát azzal a szándékkal, hogy a rájuk bízott, meglehetősen motiválatlan, sok esetben beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekből szakmunkást neveljünk. Őket nem elsősorban az intézmény egyházi jellege, hanem sokkal inkább az a pedagógiai munka vonzotta, amelyet az itt dolgozó kollégák teljesítettek. Azonban valljuk, hogy a vallásos nevelés is iskolánk elsőrendű feladatai közé tartozik, és ezen a térem is nagy türelemmel és elfogadó szeretettel kell munkálkodnunk. A nálunk tanuló fiatalok lelke rendkívül sebzett, és nehezen befogadó az új, és esetleg eddigi életszemléletüktől és „hitvallásuktól" gyökeresen különböző eszmék, információk, ingerek, életszemlélet és útmutatás iránt. A továbbiakban tehát a szakképesítések megszerzésén túl elsődleges feladatunkként kell meghatározni a fiatalok hitbéli, vallásos nevelésének erősítését. A társadalmi elvárás iskolánkban: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak” (Sz. István intelme fiához)

10

Tanulóink elvárása iskolánktól: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától: „Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)

11

1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 AZ

ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

1.1.1 Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapja és középpontja a krisztusi tanítás legfőbb alapelve az igazság, a hűség és a szeretet. Munkánkat a demokrácia értékei, az európai keresztényhumanista értékrend és a nemzeti értékek hatják át. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és tolerancia jellemzi. Biztosítja a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. 1.1.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja az, hogy  a tanítás váljék a hit üzenetévé: az intézmény céljainak megvalósulása nem pusztán a kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem főként az intézményben munkálkodó személyektől, a műveltség és a hit szintézise a nevelő személyiségében rejlő szintézis által születhet meg: a hit és az élet összhangjából  befogadó és nevelő személyiségformáló közösséggé váljon a gazdasági értelemben szegény, de gyerekeikről lelki értelemben is gondoskodni akaró családokból érkező diákok számára éppúgy, mint azoknak, akik tényleges családi háttér nélkül csonka családokból, vagy nevelőotthonokból érkeznek az intézménybe  közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit,  kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, hitét  kialakítsa az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, a kitartó és fegyelmezett munka képességét,  erősítse a tanulók önállóságát, öntevékenységét, kreativitását,  fejlessze a diákokban az önmagukért és környezetükért érzett felelősséget,  neveljen mások elfogadására, az újra való nyitottságra, rugalmasságra,  készítse fel a tanulót a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, segítse őket egy értékeket és javakat teremtő élethez,  fejlessze a NAT által deklarált kulcskompetenciákat. 1.1.3. ÁLTALÁNOS FELADATOK Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy 

elősegítse a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján 12







     

 

segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységben olyan légkört alakítson ki, amely segíti a tanulót abban, hogy mind érettebben élje a hitét, amely keresztény felelősségvállalásra indítja – „miközben kiműveli az értelmi képességeket, kifejleszti a helyes ítéletalkotást; bevezet az előző nemzedékek által megteremtett kulturális örökségbe: erősíti az értékek iránti fogékonyságot; előkészít az életpályára; növeli a kölcsönös megértéshez szükséges érzéket azzal, hogy a különböző természetű és származású növendékek között baráti közösséget alakít ki”1 az iskola munkájában a nevelés-oktatás eszközei között kiemelkedő hangsúlyt kap a hittan tanítása: „…ez az oktatás alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.”2 kialakítsa a műveltség megszerzésének kívánalmát, az élethosszig tartó tanulás igényét, neveljen az élet tiszteletére, a természeti környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, neveljen az anyanyelv igényes használatára, tegye képessé a tanulókat az információk közti eligazodásra, ösztönözze a tanulókat a megszerzett ismeretekre épülő véleményalkotásra és az ezeken alapuló döntésekre, fejlessze a konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyeket (önismeret, önbizalom, alkalmazkodó képesség, a siker és a kudarc tűrése, a kulturált vitakészség), fejlessze a logikus gondolkodás és problémamegoldás képességét, olyan légkört, környezetet alakítson ki, amely egymás kölcsönös tiszteletére nevel.

1.1.4. AZ

ÁLTALÁNOS CÉLOK MELLETT A

KNJKKI-N

BELÜLI ISKOLATÍPUSOK CÉLJAI,

FELADATAI

A gimnáziumi nevelő-oktató munka célja   

a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése, az összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelés, felkészítés az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulásra, értelmiségi pályára.

A gimnáziumi nevelő-oktató munka feladata   

a mai kor kihívásainak megfelelő általános műveltség elsajátítása, jól hasznosítható nyelvtudás és korszerű informatikus ismeretek átadása, tehetséggondozás.

A szakközépiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy  

a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, felkészítse a tanulókat a sikeres érettségi vizsgára, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, felsőfokú továbbtanulásra, 13





a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására; váljanak alkalmassá önálló, felelős döntéseken alapuló munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, készüljenek fel a folyamatos szakmai megújulásra, az egész életen át tartó tanulásra, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.

A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy 

a szakmai orientációs és szakmai alapozó tantárgyak segítségével felkeltse az érdeklődést a választott szakterület iránt,  tegye képessé a tanulókat a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására,  fejlessze a diákok kezdeményező, vállalkozó készségét, A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő intézményegységekben az érintett tanulócsoportokban:  a tanulás tanítása,  a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése, A szakiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy     

a tanulókat a választott szakma elsajátításához szükséges műveltségi alapokhoz juttassa, a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítanak el, és képessé válnak ezek alkalmazására, készítse fel a tanulókat a szakmai vizsgára, a munkába állásra, az egész életen át tartó tanulásra, kialakítsa a munkatársakkal való együttműködés képességét.

A szakiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy  

a tanulók adottságainak figyelembevételével határozza meg a követelményeket, hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával növelje a diákok tanulási aktivitását, segítse sikerélményhez jutásukat,  egyénre szabott gyakorlati feladatokkal biztosítsa a szakma megszerettetéséhez szükséges munkasikert, A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő intézményegységekben az érintett tanulócsoportokban:  a tanulás tanítása,  a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése, 1.1.5. ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanuló centrikus oktatás), és melyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz (differenciált oktatás). A módszertani megújulás érdekében pedagógusaink folyamatosan részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken a korszerű, inkluzív 14

pedagógiát, a differenciált módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatást megismerhetik, illetve továbbfejleszthetik. Az alábbiakban felsorolt módszerek aktivizáló hatása és hatékonysága a felsorolás sorrendjében növekszik, az alkalmazott módszer megválasztásában ezt a tényt pedagógusaink figyelembe veszik, alkalmazásuk a mindenkori szakmai autonómia részét képezi. 1.1.5.1. Alapmódszerek  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve kifejtés, előadás, előadás demonstrációval, illusztrációval  munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás): feladatmegoldás, variációs módszer, házi feladat (azonos)  individualizálás (egyéni és önálló tanulás): egyénre szabott feladatok, feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás, ugyanarról a témáról különböző nehézségű és bonyolultságú feladatok megfogalmazása a különböző képességű egyének vagy csoportok számára  együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás páros munka. 1.1.5.2. Motiváló módszerek    

csoportmunka (a csoportokat különböző témájú és nehézségű feladatok elé állítjuk) játék (szerepjáték, szimuláció, verseny) vita kutató-felfedező módszer (főként a természettudományokban) projekt módszer (a tanulók érdeklődésének megfelelő tanulási célok és tartalmak megfogalmazása)

1.1.5.3. Stratégiák (komplex módszerek)    

programozott oktatás számítógéppel segített tanítás-tanulás oktatócsomag mesterfokú tanítás-tanulás

. 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés alapja a szeretet parancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul, a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Modern pedagógiai felfogás szerint a személyiségfejlesztés értékközvetítés, amelynek eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belső hajtóerővé, szükségletté válik. 15

Célunk: a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése a különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével. A NAT fejlesztési területei - nevelési célok  erkölcsi nevelés  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  állampolgárságra, demokráciára nevelés  az önismereti és társas kultúra fejlesztése  a családi életre nevelés  a testi és lelki egészségre nevelés  felelősségvállalás másokért, önkéntesség  fenntarthatóság, környezettudatosság  pályaorientáció  gazdasági és pénzügyi nevelés  médiatudatosságra nevelés  tanulás tanítása

Feladataink:       

    

az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a közösségre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása a tanulókban, a helyi tantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás, a színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, szabadidős elfoglaltságok biztosítása, megfelelő szociális minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, családi életre nevelés, párkapcsolatok érzelmi hátterének fontossága, élményszerű, pozitív minták bemutatása szentek életének, történelmi személyiségek, irodalmi hősök magatartási mintáin keresztül, az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; az ismeretelsajátítási folyamatban bátrabban építünk tanítványaink aktivitására (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, keresés a könyvtárban és az Interneten), versenyszellem kialakítása és fokozása, az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, gyakoroltatása, kommunikációs készségek fejlesztése, olyan iskolai légkör kialakítása, amely az egyének és csoportok kölcsönös megértését, együttérzését segíti elő, olyan magatartási szabályok kialakítása és működtetése, amelyek átláthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók, olyan érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, 16



      

olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, mely során a tanulók önismerete fejlődik, felismerhetik adottságaikat, hajlamukat, rátermettségüket, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása, a munka fontosságának tudatosítása, tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felkutatása a diákok alkotó tevékenységének elősegítése érdekében, a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, sportolási lehetőségek optimális kihasználása, tudatosítani a diákokban, hogy a szenvedélybetegségek kialakulása megelőzhető; felismerhetőségi jegyek tanítása; hangsúlyozni, hogy gyógyítási mód is létezik, környezettudatos életmód szokássá válásának kezdő lépéseit segíteni a megfelelő ismeretek átadásával, személyes példamutatással.

Kialakítandó személyiségjegyek:  a helyes önértékelés  az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük  józan, megfontolt ítélő- és döntési képesség  mások felé való nyitottság, befogadóképesség  szelídség, alázat, türelem  alaposság, mértékletesség  a bűnbánatra való készség  felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink diákjainktól:  részvétel az iskola felekezetének és saját vallásuknak megfelelő egyházi programokban  tiszteletteljes, szép beszéd, szolgálatkész viselkedés tanárral, társakkal egyaránt  mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása  alapos, rendszeres legjobb tudásuk és képességeik szerint végzett pontos munka  törekvés önmaguk megismerésére, ami segíti a későbbi hivatás iránti elkötelezettség kialakulását  a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése  a házirend felelős betartása  épített környezetünk megóvása és további gazdagítása 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

17

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. 1.3.1 Az egészségfejlesztés intézményi feladatai A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az intézményben:                      

Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. 18

                  

Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):           

a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó-készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése.

A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében.

19

3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Lehetőség van elsősegély tanfolyam kívül az egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának főbb célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt vagy tűzoltót hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 20

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –

az 9-12.évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az 912.évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” XX

21

„A katolikus iskola magát kevésnek ismeri saját nevelői feladatának megvalósítására, ezért tudatában van annak, hogy az őt alkotó közösségnek folytonosan táplálkoznia kell azokból a forrásokból, amelyekből létezésének jogcíme ered.”XX A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük gimnáziumi éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:  jóakarat, bizalom, őszinteség,  a különbözőség tisztelete,  azonosulási képesség, rugalmasság,   a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,  a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,  az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,  az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,  a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),  a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.

1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése  A tanulók életkori figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak 22







megfelelni akaró) átalakulásától az autonóm (önmagát értékelni és irányítani képes) személyiséggé válásáig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak a közösségek tevékenységét tudatosan tervezni és folyamatosan szervezni kell, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.4.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyet a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladatok megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ajánlását, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

23

1.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. Hagyományőrző tevékenységek:    

Megemlékezések (október 6., a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a Holocaust emléknapja) Iskolai ünnepségek (október 23., március 15., szalagavató, ballagás) Egyéb rendezvények (pl. szecskaavató, diáknapok, stb.) Lelki gyakorlatok, zarándoklatok

A Kolping-szellemiség erősítése és jelentőségének megértetése magyarországi és külföldi Kolping-iskolákkal való kapcsolattartás Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolajelvényünk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. (1. számú melléklet tartalmazza.) 1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok munkáját megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai, működési alapelvei:  Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  A meglévő közösségi munkák közösségfejlesztő és közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése. 1.4.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. zarándoklatok, túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a költségvetéséből erre a célra fordítható keret erejéig támogatást nyújt.

24

1.4.6 Közösségi szolgálat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése (2016. január 1-e után megkezdett vizsga esetén). Ennek igazolása mellőzhető felnőttoktatás esetében, illetve ha a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői javaslatában ezt a bizottság javasolja. A közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. A gimnázium és a szakközépiskola 9-11. évfolyamon szervezzük meg a közösségi szolgálatot, mely 9. évfolyamon 5 óra felkészítő foglalkozással kezdünk, majd a 11. évfolyamon 5 óra feldolgozó foglalkozással zárjuk a program teljesítését. A tanulók és a szülők az iskola által felkínált lehetőségekből választhatnak; illetve javaslatot is tehetnek az intézményegység vezetőjének arra vonatkozóan, hogy milyen további szervezetekkel kössön az iskola együttműködési megállapodást a közösségi szolgálat elvégzése érdekében. Amennyiben egy tanuló – pl. hiányzásai miatt – nem tudja teljesíteni az 50 órát a 11. évfolyam végére, akkor a hiányzó órákat a 12. évfolyam során pótolhatja. Az együttműködési megállapodások megkötéséért az intézményegység vezetője, az elvégzett feladatok dokumentálásáért az osztályfőnök felelős. A dokumentálás során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott Módszertani segédletet tekintjük irányadónak.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Feladataik továbbá:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 25

       

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Az osztályban és a szülői közösségben előkészíti a sajátos nevelési igényű tanulók befogadását.  Szükség szerint – a szaktanárokkal is egyeztetve – a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében jelzi a titkárságon, hogy értesíteni kell a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Harminc igazolatlan óra után ismételten értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óra után pedig a tanuló tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyámhatóságot.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. 26



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Formái:  Iskolai sportkör: Az adott iskolai sportkör tagja az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj ellenében igénybe vehető.  Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (hittan, szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Ők az országos, regionális illetve a megyei versenyeken tagintézményenként vehetnek részt és adhatnak számot tudásukról. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Támogatjuk a szakmai kiállításon való részvételt is.

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a valamely területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező, ezen belül a kiemelkedően tehetséges tanulók felismerése, képességeiknek kibontakoztatása, fejlesztése. Tevékenységek:    

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a csoportbontásos oktatás; a nem kötelező / választható / tanórán tanulható tantárgyak tanulása; a tehetséggondozó foglalkozások; 27

      

az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók / Kolping tanulmányi versenyek, OKTV, OSZTV, SZKT, szaktárgyi, sport, kulturális stb./; a szabadidős foglalkozások / pl. színház- és múzeumlátogatások /; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, kapcsolat a különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása, „központi” szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe stb

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program SNI . Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban az iskola fontos feladata, hogy feltárjuk azokat az okokat, melyek a tanulók tanulási kudarcaihoz vezettek. Biztosítjuk a tanulók számára a felzárkóztatás lehetőségét. Segítséget kell nyújtani abban, hogy a családi háttérből adódó hátrányos helyzet enyhüljön. Nem megfelelő családi háttér esetén támogatásban való részesítés:      

tankönyvtámogatás differenciált biztosítása, tartós tankönyvek biztosítása, kollégiumi elhelyezésben segítségadás, felterjesztés önkormányzati támogatásra, segélyezésre, a diákétkeztetés biztosítása, igény esetén a tanulószoba megszervezése.

Az oktató-nevelő munkában szükséges, hogy:     

ösztönözzünk a korrepetálásra, szükség esetén a fejlesztő foglalkozásokon való részvételre, a pályaorientációs oktatással a tanulási kedv fokozása, változatos módszerekkel motiválás, sikerélmény biztosítása – segítsünk megfelelő tanulási stratégiák kialakításában, a szakma tanulásához szükséges az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagtartalom összeállítása, egyénre szabott tanítási – tanulási folyamat kialakítása

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az intézmény összetett feladatként kezeli. 28

A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében az intézmény vállalta, hogy az érintett tanulócsoportokban az összes óra 40%-ban IPR-módszerrel támogatottan oktatnak.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Az egyház elsősorban azoknak ajánlja fel nevelő szolgálat, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, nélkülözik a család segítségét és érzelmi melegét, vagy távol vannak a hit ajándékától.”XX Intézményünk csatlakozva e deklarációhoz és a Kolping szellemiséget követve befogadó közössége a család nélkül vagy hátrányos családi helyzetben felnövekvő gyermekeknek. Tudva, hogy az iskolai problémák jelentős része a család életében gyökerezik, számolnunk kell azzal, hogy számos olyan gyermek, (illetve nevelőik) választják intézményünket, akiknek kisiskolás kora óta magatartási, illetve beilleszkedési nehézségeik vannak. Sarkalatos pontja az iskola működésének ezeknek a tanulóknak a nevelése. Ha ők kiegyensúlyozott személyiséggé válnak, elkerülhetik, hogy későbbi életük során, családapává, családanyává válva szembesüljenek korábbi problémáikkal, és saját gyermekeik számára se tudjanak megoldási alternatívákat felmutatni. A problematikus diák saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Célunk, hogy tanulóinkat úgy neveljük, hogy a magatartást szabályozó normákat elfogadják, képesek legyenek az osztályközösségbe, az iskola közösségébe beilleszkedni. Találják meg az összhangot az egyéni és közösségi érdekek között. Legyenek képesek tetteik szociális konzekvenciáinak, más személyek problémáinak és érdekeinek figyelembe vételére. Értsék meg a magatartást szabályozó normák érvekkel történő alátámasztását.

Tevékenységek:  az osztályfőnökök és a szaktanárok egyéni beszélgetések során próbálják meg a diákokkal együtt megkeresni a problémát előidéző okokat,  minden nehézségekkel küzdő diák esetében egyénre szabott korrekció alkalmazása az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével,  speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszerek, személyiségfejlesztő programok alkalmazása; amennyiben szükséges, illetékes szakemberek segítségének igénybe vétele,  súlyos zavarokkal, problémákkal küzdő diákjainknál orvosok, pszichológusok pszichoterápiás segítségének igénybe vétele,  állandó kapcsolat tartása a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások tartása,  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, szükség esetén családlátogatások.

29

1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási és figyelemzavarral) küzdő tanulók ellátását. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszereket preferálnak. Adaptációs tevékenység pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén:  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat-ban rögzítettekkel,  speciális tanulásszervezési eljárások, értékelés, eszközhasználat,  a szakértői vélemény javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskolának meg kell küzdenie ezzel a helyzettel, de szembe kell nézni azzal, hogy egyedül képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Az egyházi iskolák általában, intézményünk pedig nevelési elvei és célkitűzései szerint megkülönböztetett figyelmet szentel a gyengébbeknek, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek intézményeinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket. A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely:   

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányul.

A gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató és az összes pedagógus feladata és kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek e munkákat koordinálnia kell. 30

Feladata:   

a tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak; a veszélyeztető okok megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek – értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.

A fentiek alapján az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki. A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják:      

az intézménynek rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal (szülői értekezlet, fogadóórák, levél), segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok (DÖK) létrejöttét és működését, a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység, minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet, a képességeinek, tehetségének kibontakozását, a tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt, az intézménynek együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, Vöröskereszt) és személyekkel (védőnő, orvos).

A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük: 

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az osztályfőnökökkel),  meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések gyerekkel, szülővel, igazolatlan hiányzások ellenőrzése),  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy megelőzzük a súlyosabbá válásukat. Az iskolán belüli segítségnyújtás tevékenységi formái:       

differenciált oktatás és képesség-fejlesztés személyes és egyéni tanácsadás a tanulóknak, szülőknek (korrepetálás, fogadóóra, egyéni beszélgetés, szülői értekezlet) kedvezményes étkeztetés a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálat tanórán kívüli szabadidős programok szervezése szabadidő szervező alkalmazása a tanulók szociális helyzetének javítása, segélyekre való felterjesztés 31

 a szülőkkel való együttműködés – szülő értekezlet, szülői munkaközösség, iskolaszék A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége:     

 

segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét, az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulókat, rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján), megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken, tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, ennek érdekében az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a fontosabb intézmények címét, telefonszámát, félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak, az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a tanköteles korú tanulók esetében értesíti az illetékes jegyzőt.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A feladatot az ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban kezeljük. Kiemelt fontosságú az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tanév kezdetén különféle felmérések szolgálják az információgyűjtést tanulóinkról. A feltáró munkában minden tanulóról elegendő információ kell, hogy rendelkezésre álljon. A tevékenység célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek:  

a családi környezetükből adódóan (csonka családban élő gyermekek, állami gondozott gyerekek, munkanélküli szülők gyermeke, átmenetileg hátrányos helyzetűek) iskolai körülményeiket tekintve.

Fontos a megelőzés szerepe, ezért osztályfőnöki órákon kiemelt hangsúlyt kapjanak a megelőzést elősegítő témakörök (a törvény által magadott óraszámban). Ilyen témakörök például:  káros szenvedélyek elleni fellépés,  a család szerepe,  egészséges életmód. A fenti témákból tartott osztályfőnöki órák fontos feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A nevelés nyújtson támogatást – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzésében. Az egészséges, 32

harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Megkerülhetetlen feladat, hogy a nevelés foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, valamint a szexuális úton terjedő betegségekkel. Az iskola fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskola, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása nem nélkülözheti a szülőkkel való kapcsolattartást (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, iskolaszék). A diákbizottságokat is bevonjuk döntéseink előkészítésébe. Fontos feladat a felzárkóztatás és a hátrányos helyzet csökkentése. Például:    

1.6.6

rendszeres korrepetálás, tanulószobai foglalkozások tartása, kedvezményes étkeztetés, javaslat önkormányzati segélyezésre, folyamatos kapcsolattartás az ifjúságvédelmi szervekkel gyámhatóság, családsegítők, rendőrség).

(önkormányzatok,

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása

Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási és figyelemzavarral) küzdő tanulók ellátását. Iskolánkban 1 fő gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján dolgozik minden SNI tanulóval. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszereket preferálnak. Adaptációs tevékenység pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén:  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat-ban rögzítettekkel,  speciális tanulásszervezési eljárások, értékelés, eszközhasználat,  a szakértői vélemény javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Iskolánkban a tanulók a döntési folyamatokban való részvételi jogokat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat munkáját az általa javasolt tanár (DMS) segíti. A diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnökök és minden szaktanár feladata a tanulók felkészítése a konstruktív társadalmi szereplésre. 33

A DÖK döntési jogkörébe tartozó kérdéseket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (1) bekezdése szabályozza. A DÖK véleményezési jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 48.§ (4) bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdése szabályozza.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink  kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén;  ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat);  értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;  fejlődjön önismeretük;  saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,  olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;  kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. A pedagógus  rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel;  készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag;  ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;  legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat;  értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket;  rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel;  nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülő  ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;  mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz;  kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;  együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.

34

1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képvelőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Az osztályközösségek és a tanulócsoportok közösségei választott képviselőiket, a diákönkormányzat tagjaiként megbízzák érdekeik képviseletével. Elsődleges segítőjük az osztályfőnök, majd a DÖK segítő pedagógus (DMS). A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden dolgozónak kötelessége. Általában elmondható, hogy a tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megvalósuló témahetek és projektek során a minél szélesebb körű bevonás hatására erősödik a szülők és az iskola közötti kapcsolat. Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők tájékoztatást kaphatnak:    

a Szülői Szervezetek ülésén, az iskolában elhelyezett hirdető táblákon, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályszülői értekezleten.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  a szülői értekezletek,  fogadó órák, 35

    

nyílt napok, írásbeli tájékoztatók, plébániával közös programok, Kolping Családon belüli együttműködés, rendezvényein való részvétel, Nyilvános iskolai rendezvények

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők részéről elvárhatjuk:  Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  Ötletnyújtást az előadások témáihoz,  Őszinte véleménynyilvánítást, elégedettségmérésekben való aktív részvételt,  Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,  Érdeklődő, segítő hozzáállást,  Lehetőség szerint szponzori segítségnyújtást. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tantervi követelmények teljesítése több okból is történhet vizsgák letétele útján. A tanulók a tantárgyi követelményeket a helyi tantervben meghatározott ütemezéstől eltérően is teljesíthetik. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje az első félév esetében: december 1-22 között, a második félév esetében: augusztus 21-31 között. A végzős évfolyamon tanulók számára a záróvizsgák előtti hónapban. A fenti szabályoktól szülői kérvény esetében, megfelelő indokok alapján, az igazgató és az érintett szaktanárok egyetértésével el lehet térni. A vizsgákra kiskorú tanuló esetén a szülők, nagykorú tanuló estén a növendék adhat be írásbeli jelentkezési lapot az iskola igazgatójához. Más iskolából érkező tanuló esetében szükség esetén különbözeti vizsga letételére lehet szükség. Ezért egyértelműen rögzíteni kell a vizsgák menetét, követelményét és értékelésének módját. A tanuló és szülője ennek ismeretében dönthet a vizsga letételéről. 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  pótló vizsgákra vonatkozik. 36

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Félévi és év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak - akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) -akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Különbözeti vizsgák  .Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Bizottság előtti vizsga.  Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki alapóraszámú csoportból emeltóraszámú csoportban kívánja folytatni tanulmányait. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha  tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból,  az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt,  az osztályozó vizsgát nem fejezte be,  az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 20. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. A sikertelen javítóvizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 1.9.2 Az értékelés rendje Az osztályozó, és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. A tantárgyak értékelési rendszere részletesen tartalmazza (tantárgyak kerettantervének melléklete) a követelményeket. Az írásbeli munkát külön kell értékelni osztályzattal. A szóbeli felelettel együtt alakul a végső osztályzat, mely legjobb esetben közepes lehet.

37

1.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei Minden tárgyból az adott évfolyam követelményeinek tematikáját, a felkészülést segítő eszközök listáját megkapja a vizsgázó. A vizsga időtartamát a magasabb jogszabályban megfogalmazottak szerint kell megállapítani. A vizsgákat a 20/2012. EMMI rendelet A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című fejezetében (24.fejezet) szabályozottak szerint kell megszervezni A vizsgák követelménye az egyes tantárgyak kerettantervében megfogalmazott továbbhaladáshoz szükséges minimum. Gimnáziumi tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli Vizsga szóbeli szóbeli szóbeli(1)

Gyakorlati

Gyakorlati

írásbeli írásbeli írásbeli

Szóbeli Vizsga szóbeli szóbeli szóbeli(1)

írásbeli

szóbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

Magyar nyelv és irodalom írásbeli Idegen nyelv írásbeli Matematika(1) írásbeli Történelem, társ. és államp. írásbeli szóbeli ismeretek Fizika írásbeli szóbeli Kémia írásbeli szóbeli Biológia-egészségtan írásbeli szóbeli Földrajz írásbeli szóbeli Ének-zene írásbeli szóbeli Vizuális kultúra írásbeli gyakorlati Dráma és tánc/Mozgókép és méd. írásbeli gyakorlati Művészetek írásbeli szóbeli Informatika szóbeli gyakorlati Életvitel és gyakorlat szóbeli gyakorlati Testnevelés gyakorlati Hittan szóbeli (1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges érdemjegyet.

Szakközépiskolai tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika(1) Történelem, társ. és államp. ismeretek Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (2) Informatika

Írásbeli

gyakorlati 38

Testnevelés gyakorlati Hittan szóbeli Szakmai tantárgyak (3) írásbeli szóbeli gyakorlati (1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges érdemjegyet (2) A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete (3) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a szakmai munkaközösség határozza meg.

Szakiskolai tantárgyak

Írásbeli

Szóbeli Vizsga szóbeli szóbeli szóbeli(1) szóbeli szóbeli

Gyakorlati

Kommunikáció-Magyar ny. és irod. írásbeli Idegen nyelv írásbeli Matematika írásbeli Társadalomismeret írásbeli Természetismeret írásbeli Testnevelés gyakorlati Hittan szóbeli Szakmai elmélet és gyakorlat (2) írásbeli szóbeli gyakorlati (1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az elégséges szintet. (2) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a szakmai munkaközösség határozza meg. 1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák intézményi eljárásrendje 1.9.4.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők

39

 A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. 1.9.4.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. . Évközi beszámoltatás a szakképzés 13. évfolyamán Célja: Összefüggő minősítés. Formája: Írásbeli témazáró dolgozat tesztjellegű feladatsor formájában (egy-egy fogalom definiálása, értelmezése; összefüggések feltárása; többvariációs kérdéssor stb). Rendje: Negyedévenként (2. és 4. ), 40

2. negyedévben komplex írásbeli dolgozat (időtartama: 90 perc), a 4. negyedévben tantárgyankénti írásbeli dolgozat (időtartama: tantárgyanként 45 perc) Értékelés: Szummatív jellegű, súlya kétszerese egy-egy érdemjegynek. Tantárgyak: Valamennyi szakmai tantárgy.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, és azok eredményeit. Azokból a tantárgyakból köteles a tanuló különbözeti vizsgát tenni, amelyeknek a tanulmányi követelményeit még nem teljesítette az előző oktatási intézményben. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását. A szakmai tantárgyak esetében külön gondot kell fordítani a szakképzési törvény speciális előírásainak betartására. Egy vagy több különbözeti vizsga letételéhez halasztott vizsgalehetőséget biztosíthat az intézmény igazgatója, egyéni elbírálás alapján.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába az a tanuló vehető fel nappali tagozatra, aki:  a köznevelési törvényben előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre vonatkozó előképzettségi feltételeknek megfelel;  az általános egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek, ezen felül a választott szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek megfelel;  a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorlóhely az iskolában vagy a gyakorlati oktatás megszervezésében résztvevő gazdálkodó szervezetnél a teljes képzési időre rendelkezésre áll.  A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.  A tanuló és a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy az iskola működésének egyházi jellegét tudomásul veszi, és a felekezete szerinti hit- és erkölcstan tantárgyat választja.

Felvétel a szakképző évfolyamra Szakképzésre (1/13., 2/14. évfolyamok), a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. A felvétel a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel:  érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint)  vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga  orvosi alkalmassági vizsga 41

 jogszabályban meghatározott életkor Az iskola igazgatója a felvételről a fentiek alapján dönt. A felvétel elutasításáról határozatot kell hozni.

42

2.Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettantervek megnevezése Az intézmény helyi tanterve az 51/2012. EMMI kerettantervi rendelet mellékletei alapján készültek 2.1.1 A gimnázium helyi tanterve 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 3. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv (A, illetve B-változata) alapján készült Intézményünkben a belépő évfolyamokon a következő kerettantervek alapján tanítjuk az adott tantárgyakat: 2013/2014 tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I.Idegen nyelv 110/2012. (VI. 4.) Korm. r.; 51/2012. (XII. 21.) EMMI r.; 3.

II.Idegen nyelv

110/2012. (VI. 4.) Korm. r.; 51/2012. (XII. 21.) EMMI r.;

4. 6.

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképk. és m. Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Hittan

alapváltozat alapváltozat

7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

változat változat változat alapváltozat változat alapváltozat alapváltozat változat alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható (A változat, ill. B változat) kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelölünk A vagy B változatot, ott csak az alapváltozatot lehet tanítani. A kimenő évfolyamokon a párhuzamosan érvényben lévő korábbi helyi tanterv szerint folyik a képzés. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák

43

Óraterv a kerettantervekhez-9-12. évfolyam, 4 évfolyamos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I.Idegen nyelv II.Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és média* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

9.évf. 4 3 3 3

10.évf. 4 3 3 3

11.évf. 4 3 3 3

12.évf. 4 3 3 3

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2 1 1

2 2 1 1

2

2

2

2

1 1

1

5 1 4 35

5 1 4 36

5 1 6 35

1 5 1 8 35

2

2

2

2

39

40

39

39

57

57

58

58

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 2.1.1.1 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. 44

Óraterv a kerettantervekhez-9-12. évfolyam, 4 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom I.Idegen nyelv II.Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképk. és m. Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

4

4

4

4

3 3 3

3 3 3

3 3 3

3 3 3

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2 1 1

2 2 1 1

2

2

2

2

1 1

1

5 1 4 35

5 1 4 36

5 1 6 35

1 5 1 8 35

1

1

1

1

39

40

39

39

57

57

58

58

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Az iskola nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikus egységek között osztja el. (gyakorlás, elmélyítés, képességfejlesztés) 2.1.1.2 Kimenő gimnáziumi osztályok óraterve 2.1.2 A szakközépiskola helyi tanterve 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv, javítva a 23/2013. (III.29) EMMI rendelet 7. mellékletével. 45

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

2

2

2

2

39

40

39

39

57

57

58

58

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgó képkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

46

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

1

1

1

1

39

40

39

39

57

57

58

58

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Az iskola nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikus egységek között osztja el. (gyakorlás, elmélyítés, képességfejlesztés) 2.1.2.1 A Kimenő szakközépiskolai osztályok óraterve

47

2.1.3 A szakiskola helyi tanterve a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról az 1. sz. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] alapján

A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében egyházi iskolákban kötelezően biztosított időkeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

2

2

2

39

40

39

57

57

58

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen: Hittan

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra 1

11 óra 1

1,5 óra 9,5 óra 1 48

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) 2.1.3.1 A választott kerettanterv feletti óraszám Közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam Magyar 2 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra Matematika 2 óra Társadalomismeret 2 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra Osztályközösség1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra Összesen: 18 óra Hittan 1

10. évfolyam

11. évfolyam

1 óra

-

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

11 óra 1

1,5 óra 9,5 óra 1

Szakmai órák óraterve 2.1.3.2 A kimenő szakiskolai évfolyamok óraterve

49

2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktató munka során alkalmazott nyomtatott taneszközök kiválasztására a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek jogosultak. Csak olyan tankönyvek és munkafüzetek használhatók, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. Az ettől eltérő, egyedi eseteket a székhely vagy az érintett intézményegység helyi tanterve tartalmazza. Alapvető követelmény a helyi tanterv és a taneszköz összhangja. A taneszközök kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai, mind formai kritériumokat figyelembe kell venni. Előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre:  taneszköz családokat,  munkáltató, tevékenykedtető jellegű,  feladatokban gazdag,  egyéni haladást jól szolgáló,  differenciált tanulást-tanítást támogató,  önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító,  tanultakat rendszerező és jól strukturált,  tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések),  didaktikailag jól felépített. Az igazgató minden év január 10-éig felméri, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra; valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezményre). A normatív kedvezményre az igényeket a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 5 sz. mellékletében lévő igénylőlapon lehet benyújtani. Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel, valamint arra, hogy az benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásának határidejét is ismertetni kell a szülővel. A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek eredményéről január 20-áig tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell leadniuk. A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá. Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja a tankönyveket:  lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket,  kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak tankönyveire illetve az atlaszokra. 50

2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középfokú iskola feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak Középfokon:9-10. évfolyam: általános műveltséget megszilárdító, 11-12. évfolyam: elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. A helyi tantervünkben tantárgyanként és műveltségterületenként megjelenítjük a Nemzeti alaptanterv kilenc kulcskompetenciáját:         

kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, esztétikai és művészeti tudatosság és kulturális kifejezőkészség hatékony, önálló tanulás

Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat. A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai 51

gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. 2.3.2 Általános fejlesztési alapelveink  Gyermekközpontúság Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb).  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia  A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk.  Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.  Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.  Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék (földrajzi-környezeti) ismereteiket.  Fokozatosság és folyamatosság 52

Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.  Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. 2.3.3 A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: pl. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. 53

A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel felhívjuk a figyelmet a nyelv állandó változására, a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. 54

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére használt tananyagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, /táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezésimódszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatába. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

55

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris, integrált, vagy komplex tantárgyakban szerveződik. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az informatika mára nemcsak „betolakszik” a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt. Lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és 56

technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. A tanulás tanulása természetesen az oktatás egész folyamatának kiemelkedő feladata. A cél az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit, ha nincs közvetlen pedagógusirányítás, vagyis hogyan alkalmazhatják a kooperatív munkaformákat házi feladatok megoldásánál, tanórán kívüli tanulás során, vagy ha csak egyszerűen az életben úgy adódik, hogy valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. 57

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre! Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. 58

Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén. A média segítségével is megismerve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. A művészeti tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei és esztétikai értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett művészeti készségek, képességek, ismeretek összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az esztétikai-művészeti nevelésnek hozzá kell járulnia az esztétikus művészeti világkép kialakításához. Érvényesülnie kell az érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos az esztétikai ízlés formálása, a helyes ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják.

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. ……….. 59

2.5 Középszintű érettségi vizsga témakörei, választható érettségi vizsgatárgyak 2.5 .1 Középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit, témaköreit a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 2. számú melléklet második része tartalmazza. Terjedelme miatt szövegét nem illesztettük a pedagógiai programba, hanem külön a mellékletét képezi. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza és a szakközépiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit. Az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. 2.5.2 Választható érettségi vizsgatárgyak A választható érettségi tantárgyakból közép- és emelt szinten felkészítő évfolyamszintű csoportokat úgy szervezünk, (időkeret, csoportlétszám,…) Középszinten: földrajz, fizika, biológia, kémia második idegen nyelv, informatika, testnevelés, rajz- és vizuális kultúra Szakközépiskolában 2017-ig: szakmai alapozó tantárgyak felsorolása,………………… Emelt szinten: magyar, történelem, biológia, kémia vizsgatárgyakból szervezünk felkészítést.

2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során:  a beiratkozásnál, felvételinél,  tanításban, ismeretközvetítésben,  a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében,  a tehetséggondozásban,  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,  a továbbtanulásban, pályaorientációban,  a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben,  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Feladatok:  kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására,  hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál, 60



az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében, a kompetenciamérések eredményeinek javítása, a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe, a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés, integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása, IPR fokozatos bevezetése a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz, iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – pl. Útravaló program – ösztönzése. a tanulók mobilitásának támogatása pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása

         

A jogelőd intézmény az Esélyegyenlőségi programok végrehajtása, a TÁMOP 3.3.2/08/2-20080058 számú pályázatba bekapcsolódott. A projekt két éves feladatainak megvalósításai (20102012) nagymértékben segítették az esélyegyenlőség megteremtését. A intézmény vállalta, hogy a zárást követően, 2012. június 30-től öt éves időtartamra biztosítják a hosszú távú célok megvalósulását: -

-

integrációt és képesség kibontakoztatást támogató módszerek adaptációit kompetencia alapú oktatást integrációt támogató módszertani fejlesztés implementálását programok által érintett tanulók teljesítmény javulását a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentését a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hozzáférését a minőségi oktatáshoz az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben, illetve a minőségi szakképzést biztosító szakiskolákban történő továbbtanulási utak megerősítését, pályaorientációs tevékenység megvalósítását

Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának feladatai: - a beiskolázás növelése a halmozottan hátrányos és a roma gyermekek körében, - a beiskolázott gyermekek körében a lemorzsolódás csökkentése, - tanulóbarát környezet kialakítása, - a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek számára mentorálási programok biztosítása (tanórai, tanórán kívüli keretekben) felzárkoztatási és szakköri óraszámokban, - a helyi tantervekben megfelelő tartalmak, a szükséges korrekciók megjelenítése, - szociális, életviteli programok a hátrányok leküzdésére, - az iskola típusok közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása: - együttműködés az általános iskolákkal - kapcsolat a szülőkkel, a pedagógusokkal - a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének és oktatásának tervei a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének, a tanuló állapotát, a fejlesztendő területet figyelembe véve készülnek el, melyet a mentor vezetésével évente a nevelőtestület áttekint és a szükséges korrekciókat rögzítik az egyéni fejlesztési tervekben, 61

-

SNI-s és BTM-es tanulókkal való foglalkozás, egyéni tanrend szerint, gyógypedagógus szakellátással működik pályaorientációs tevékenységek, programok szervezése, a továbbtanulási utak megerősítése.

2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás idejét tekintve lehet folyamatos (témán belüli) és szummatív (témazáró, osztályozó, érettségi illetve képesítő vizsga). Az értékelés folyamatosságát, rendszerességét, a tantervi előírások figyelembe vételét, az osztályzatok tárgyilagosságát fontosnak tartjuk a tanulók értékelésében. 2.7.1 Tantárgyi teljesítmények értékelése Tantárgyi teljesítmények értékelése ötfokozatú skálán történik. A jeles és elégséges osztályzat követelményeit a munkaközösségek közösen dolgozzák ki és határozzák meg a tantervi követelményeket figyelembe véve. Ennek betartása a munkaközösség minden tagjára nézve kötelező. A jó, a közepes osztályzatok követelményeit a pedagógusok önállóan állapítják meg, figyelembe véve a tanulóközösség összetételét. Minden esetben cél az, hogy az értékelés kellőképpen motiváljon, és ösztönzőleg hasson a tanulóra, fejlődését elősegítse. A tanulók értékelésének módját tanév közben a szaktanár választja meg, de félévenként legalább három érdemjegyet kell adnia a tanulónak. Az érdemjegyet indokolni és közölni kell a tanulóval. Az érdemjegy megállapításánál a szaktanár a munkaközösség által meghatározott egységes követelményeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Osztályzattal értékelhető továbbá:  szorgalmi feladat,  órai munka,  házi feladat. Azon tantárgyaknál, ahol szóbeli vizsgát kötelező tenni, legalább egy szóbeli feleletre kerüljön sor félévente. Nagyobb témakörök végeztével szóbeli feleletre, vagy témazáró dolgozatra kerül sor, amelynek érdemjegye a többi jegytől megkülönböztetett színnel kerül a naplóba. A félévi, év végi osztályozásnál a témazáró érdemjegyének súlya kétszerese a szóbeli felelet és a röpdolgozat érdemjegyének. Ha a tanuló kétesre áll, a témazáró dolgozatok eredményei döntik el a jegyét. Tanév végén a tanár a tanuló osztályzatát önállóan állapítja meg a tanév két félévében adott érdemjegyek alapján. Azokon a területeken, ahol komplex ismeretek oktatása folyik, és egy-egy témakört más-más tanár oktat, az érdemjegyet a tantárgyi blokkot tanító tanárok közösen állapítják meg. A szaktanár a tanuló félévi vagy egész évi kimagasló teljesítményét tantárgyi dicsérettel ismerheti el. Az a tanuló, aki egész évben kimagaslóan teljesített valamennyi, illetve majdnem valamennyi tantárgyból, tantestületi dicséretet kaphat. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az intézményegység vezetője mentesíti az adott tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól. A tanuló ebben az esetben is köteles az adott tantárgyat tanulni, amelyhez módszertani, technikai segítséget kap.

62

A tanulók értékelése, az értékelés alapelvei       

személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát félelemmentes légkörben történjék

.

2.7.2 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli számonkérés lehet  felelet értékű röpdolgozat,  témazáró dolgozat. A tantárgyakra vonatkozó értékelési táblázat teljesítmény 0% – 39 % 40% - 54% 55% - 69% 70% - 84% 85% - 100%

Érdemjegy

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Órai írásbeli felelet (röpdolgozat) A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania:  Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot.  A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. 2.7.3

Az elmaradt dolgozatok pótlása

Amennyiben a diák betegség illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett:  A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. 63

 

Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül (legalább egy hétig) hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor pótoltatható.

2.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanórai tevékenységet a tanulók otthoni felkészülésével egészítjük ki. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. Célja:      Elvei:  

gyakoroltatás, képességfejlesztés, az önálló ismeretszerzés, az önálló tájékozódás, a magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztése.

Figyelembe vesszük az egyéni terhelhetőséget. A személyes fejlesztés érdekében a házi feladatok kiadásakor differenciálunk (pl: hátránykompenzáció vagy az esélyegyenlőség biztosítása alapján). Korlátok A harmonikus mentális fejlődése, a családi és kortárskapcsolatok ápolása érdekében az otthoni felkészülés időtartama a tanuló képességeihez és az iskolai elvárásokhoz igazodjon. A házi feladatok feladásának célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat, illetve annyi és olyan házi feladat adható, amely általában az egyik óráról a másikra adható. Alapelvnek tekintjük, hogy a házi feladat mennyisége ne haladja meg a napi 25 perc/tantárgy mértéket.

2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.9.1 Csoportbontás A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése érdekében valamennyi évfolyamon és képzési formában biztosítjuk a csoportbontásban való oktatást idegen nyelvekből, a gondolkodás képességének fejlesztése érdekében informatikából. A hatékonyság érdekében arra törekszünk, hogy az egy-egy csoportokban tanulók létszáma ne haladja meg a 18 főt. 2.9.2. Egyéb foglalkozások Szabadon választott foglalkozások: A tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk. Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: emelt szintű érettségire felkészítő, második idegen nyelv, fakultáció. Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga előkészítő, érdeklődési kör (szakkör), mindennapos testnevelés stb. 64

Tanulmányi és sportversenyek: Az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken, iskolai szintű megmérettetéseket rendezünk változatos témákban. Meghívott előadók: Elsősorban osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók segítségével felvilágosító illetve megelőző előadásokat szervezünk az egészséges életmódra, valamint a lelki egészségre való nevelés érdekében. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben pályázatban érintett intézményegységek esetében további tanulásszervezési eljárások: Tantárgytömbösítés: Lényege, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett epochális szakaszokra elosztva teljesítik a tanulók, egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. Tantárgytömbösítés esetén a tanítási ciklusoknak két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projektoktatás-projekthét: Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes 65

projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

2.9.3 Szabadidős foglalkozások

Előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az iskolán kívüli ismeretszerzést. A közösségfejlesztés érdekében segítjük diákjainkat saját rendezvényeik megszervezésében (pl. lelki gyakorlatok, osztálykirándulások, klubdélutánok, elsősavatók, farsang stb.) és támogatjuk őket az egyéb közös együttlétet és élményeket biztosító rendezvények (pl. sportrendezvények) szervezett látogatásában

2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A belépő (9. évfolyamos) tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító tanárok végzik a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal, szeptember és május hónapban. Ezt követően a felmérést minden évben meg kell ismételni. A felmérés a HUNGAROFIT teszt alapján kerül összeállításra. A felmérés eredményeit a tanulókkal közölni kell, a pozitív változások jeles (5) és jó (4) érdemjegyekkel értékelhetők. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.11.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Ezért fontos, hogy az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek az adott helyzethez leginkább igazodó szempontok alapján lássák el feladataikat. A testi-lelki egészség megteremtésének és megőrzésének szintjei:  az egyén szintje,  a családi élet szintje,  az oktatás és a nevelés régiója (iskola), 66

 

nemzeti – országos – társadalmi – állami szint (Alaptörvény), országok, népek feletti nemzetközi szervezetek (pl. WHO).

A testi-lelki-szellemi egészség megőrzésének fő feltétele: saját belső természetünk megismerése. Az egészség megteremtésének és fejlesztésének folyamata az egyéntől indul és az iskola az az intézmény, amely tudatosítja ezt a folyamatot. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Így az egészség megteremtése, fejlesztése és őrzése a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését, ezen kívül figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását valamint a társadalmi környezeti tényezők változását. Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között, és mint másodlagos szocializációs közeg - „nagy hatású mentálhigiénés intézményként”- tartják számon a szakirodalomban. Az iskola az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere:  minden korosztály hosszú éveken át látogatja az intézményeket,  a tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, hogy érdemi hatást lehet elérni az életideálok, preferenciák kialakításában,  az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere az iskola,  az iskola, mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és szervezetekkel állandó kölcsönhatásban létezik,  így pl. egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. 2.11.1.1 Az egészségnevelés általános célja, feladatai     



a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése, az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése - úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása, elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők, intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe.

2.11.1.2 Általános fejlesztési követelmények  A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről.

67

  



2.11.1.3

Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük. Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük, illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. (empátia, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, személyiség tisztelet stb.) Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi normák, értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét. A testi és lelki egészség a helyi tantervekben (és a kerettantervekben)

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző tantárgyakban: Magyar nyelv- és irodalom:        

együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, kommunikáció etikájának alapelvei, képesség a saját vélemény megvédésére illetve változtatására, eltérő vélemény tisztelete, önkontroll és szövegjavítás, fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre, önismeret és kritikai érzék folyamatos fejlesztése, a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése, megértése.

Élő idegen nyelv:   

az idegen nyelven való önkifejezés öröme által, a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban, miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák szerint élő emberek elfogadása.

Matematika, fizika:   

állítások megítélése, szabályszerűségek megfogalmazása, összefüggések leírása, 68

      

lényeg kiemelése, megoldási menet tervezése, leírása, vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás), az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése, a tudás megbecsülése vele együtt a segítőkészség kialakítása, s a segítség elfogadására való törekvés, a különböző energiafajták, az erőművek és azok környezetre gyakorolt előnyeinek és hátrányainak ismerete, a megújuló energiafajták és az alternatív energia-kiegészítők ismerete.

Történelem és társadalomismeret:  családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése,  a rend és a szabadság összefüggéseinek értése,  tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi, természeti, szellemi),  mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása,  jelenségek változásainak megítélése,  többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi vélemény figyelembevétele. Biológia, kémia:  értékelje és óvja a természet szépségeit,  ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit,  értékelje az egészséget, mint értéket,  igényelje az egészséges életkörülményeket,  képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére,  felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért,  ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását,  ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot. Földünk és környezetünk:  felelős környezeti magatartás tanúsítása,  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat,  a legfontosabb információforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni,  ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat, természeti értékeinket,  ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait,  tudják, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére. Ének-zene:  az élményből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése. Tánc és dráma:  a kifejezőképesség fejlesztése,  improvizáció, megfigyelési készség és a hagyományőrzés fejlesztése. Vizuális kultúra:  a vizuális kommunikáció megértése, saját gondoltok közérthető megjelenítése,  a hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása, 69

 

empátiakészség fejlesztése közben a kritikai érzék fejlesztése a valóság és a „mese” szétválasztásával, erőszak helyett az emberi, érzelmi kapcsolatok létjogosultságának elfogadtatása.

Testnevelés és sport:  sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak,  erkölcsi, fizikai tulajdonságok (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem stb.) erősítése, jellemformálás,  legyenek képesek önképzésre, önellenőrzésre,  ismerjék motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,  igényeljék a mozgásos játék, versengés örömét,  becsüljék meg társaik teljesítményét,  ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás váljék életmódjuk részévé,  speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat. Osztályfőnöki munka: A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. Gondosan felépített nevelési tartalmakkal ismeretek, készségek, képességek kialakítása. Osztályfőnöki órákon feldolgozandó témakörök:  énképünk, milyen a harmonikus személyiség,  egészségünk védelme,  a családi élet harmóniája,  helyünk a társadalomban,  gyarapítsuk műveltségünket,  a szabadidő helyes eltöltése,  munkakultúra,  környezetkultúra. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról,  hazánk és nagyvilág,  jövőképünk. Informatika:  sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait, Pályaorientáció:  ismerje meg az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőit. 2.11.1.4

Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés  az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői,  az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak stb.), a társadalomhoz, intézményekhez,  emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség,  egyén és közösség: az iskolai életbe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel,  kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, tanárokkal és a diáktársakkal minden élethelyzetben,  normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, barátság, kooperáció), 70

  

a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok, szokások, normák, jog, divat, vallási előírások, a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa, saját és mások testi épségének óvása.

A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés  kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet védelme,  a közvetlen környezet, az iskola különböző létesítményeinek, gyakorlati munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása,  környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság stb.). Betegségek elkerülése, az egészség megóvása  a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya,  baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése,  közlekedési kultúra,  helyes magatartás betegség esetén,  elsősegély-nyújtási ismeretek,  egészség, korszerű rendszeres táplálkozás,  rendszeres testmozgás, sport,  megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés stb.).  helyes napirend, életrend /pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő stb./ kialakítása  egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak. Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása  önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése  pozitív életszemlélet elsajátítása,  szorongás és stresszoldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények feldolgozása,  emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság,  önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése,  döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése,  egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja,  devianciák. Függőséghez vezető motívumok feltárása ill. szokások megelőzése  egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás),  serkentők, nyugtatók, drogok,  szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia),  függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása,  a függőség egészségkárosító követelményei,  a konfliktus- és válságkezelés más, lehetséges megoldásai. Családi életre, társsá, szülővé nevelés  nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra,  érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában,  a család funkciója, jelentősége a szocializációban,  családtípusok,  szülői felelősség, 71

 

kapcsolatok családtagok között, a családi élet feladatmegosztás), konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek.

szervezése

(szerepek,

Szabadidő- kultúra fejlesztése  elhasznált energiák pótlása,  szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése,  társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése,  önmegvalósítás, önfejlesztés,  optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása. Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása     2.11.1.5

a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, ill. hasznos formái, a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában, igényes és igénytelen szórakozás, szabadidő tervezés. A tevékenység keretei, eszközök és módszerek

Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése; a családi körülmények és a tanulók főbb személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása. Eszközök, módszerek:  kérdőíves felmérés, megfigyelés,  önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt,  szociometriai elemzés /minden 9. osztályban és 11. évfolyamon/. A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése különös tekintettel az egészséges életmódra, rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre. Eszközök, módszerek:  megfigyelés,  időmérleg vizsgálat. Fel kell tárni, milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket. Eszközök, módszerek:  értékorientációs vizsgálat kérdőívvel,  megbeszélés,  vita,  egyéni beszélgetés. Fontos tudnunk, van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.) Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések. Egyéb eszközök, lehetőségek:  szakkönyvek,  videofilmek,  országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás,  helyi orvosi előadók meghívása  védőnői tanácsadás,  ÁNTSZ preventív csoportja  rendőrség ifjúságvédelmi csoportja 72

  2.11.1.6              2.11.1.7

mentálhigiénés szakember pszichológus Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei táplálkozás minősége, mennyisége, a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása, fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna lehetőségével, szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat, tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.), szabadidő hasznos eltöltése, személyközi viszonyok karbantartása és ápolása, prevenciós programok, kortárscsoportok segítése a megelőző munkában, esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros szenvedélyek visszautasítására, segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak, mentálhigiéné alkalmazása a diákság és a pedagógusok körében, pszichológus segítség, média. Mentálhigiéné

Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott és az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció. Elvárások a pedagógusoktól:  a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki- szociális egészségnevelés,  oktató, ismeretátadó funkció,  a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció,  prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika,  a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó, családterapeuta funkciót,  a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója. . 2. 11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Célunk a teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakítása. Az Ember a természet része, ugyanakkor társadalmi lény is. Meg kell tanulni a természeti, az épített és társadalmi környezettel való harmonikus együttműködést. Fontos az embert tisztelő szokásrendszer kialakítása, annak érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. 2.11.2.1

A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés:  tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, 73

   

2.11.2.2

kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti- és egészség- tudatosság erősödését, a pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiéné nevelésre is, iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. Környezeti nevelés tanítási órákon

A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. („Minden ugyanarról, tágabb értelemben a környezetről szól”). A probléma az élet minden területét átszövi, ezért szükséges az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés. Az egészségnevelési programrészben találhatók a tantárgyakon belül megvalósítandó környezetnevelési témakörök. A tanóra lehetőséget ad arra, hogy a különböző korosztályokban a diákok életkorának, ismereteinek megfelelő szinten foglalkozzon a tanár egy témával. A szennyezések, környezeti ártalmak megismertetése mellett hangsúlyozni kell a megelőzés lehetőségeit, az egyén és közösség felelősségét, annak társadalmi és gazdasági vonatkozásait. A szaktanár jó ismerője „tudományterületének”, így az adott tananyag tanítása során megbeszéli a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök  szaktárgyi hovatartozása a környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó, általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítását,  nemcsak tiltással, büntetéssel biztosítja osztálya rendjét, tisztaságát, hanem arra törekszik következetes neveléssel, hogy a szép környezet tanulóink belső igényévé váljon,  a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti (pl. táplálkozási szokások, iskolai büfé kínálata, szükségtelen túlcsomagolás, szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában). 2.11.2.3 Környezeti nevelés tanítási órán kívül Házirend: az iskolák épületének, valamint annak közvetlen környezetének (udvar) tisztaságával, rendjével kapcsolatos szabályozás, a szándékos rongálással kapcsolatos anyagi felelősség szabályozása. Tanulmányi és szakmai és természetjáró kirándulások: Lehetőség nyílik hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerésére, társadalomgazdasági és környezeti hatások összefüggéseinek vizsgálatára.

a

Jeles napok: Lehetőség szerint bekapcsolódunk az országos illetve a helyi programokba.

74

2.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.12.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, rossz. A magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök javaslatát az osztályértekezlet elé terjeszti. Javaslatához be kell szereznie az osztályközösség véleményét, kollégista tanuló esetén a kollégiumi csoportvezető véleményét is. Az osztályértekezlet segíti az osztályfőnök tárgyilagos döntését. A magatartás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni:  példás lehet a magatartása annak a tanulónak, akinek nincs igazolatlan mulasztása, legfeljebb egy szaktanári fegyelmező intézkedése van; és legalább egy írásbeli dicséretben részesült  jó minősítést az kaphat, akinek nincs igazolatlan hiányzása és nincs osztályfőnöki vagy magasabb fokozatú fegyelmező intézkedése,  az kaphat változó minősítést, akinek osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmező intézkedése van,  rossz a minősítése annak, akinek hatályos fegyelmi büntetése van. 2.12.2 A szorgalom értékelésének elvei A szorgalom minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, hanyag. A szorgalom értékelésekor a következőket kell figyelembe venni:  példás lehet a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan teljesíti, akinek tanulmányi eredményei összhangban vannak a képességeivel,  jó a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit néha nem teljesíti, és egy-két tantárgyból gyengébb az eredménye, mint az képességei alapján elvárható lenne,  változó lehet a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelességeit rendszertelenül teljesíti, és eredményei több tantárgyból elmaradnak a képességei alapján elvárhatótól,  hanyag a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja 2.12.3. A jutalmazás elvei:  Az elérendő és kiváltságos cselekvési és magatartási formák szaporítása érdekében /közösségi és egyéni / a kiemelkedő és jó eredményeket /közösségi összefogás, szorgalom, tanulás, kulturális, sport, stb. /jutalmazni kell.  A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni.  Jutalmazni lehet a saját szintjéhez /magatartás, tanulás / képest nagyobb mérvű javulást felmutató tanuló teljesítményét.

75

Jutalmazási formák Közösségek /osztály, szakkörök, énekkar, stb. / részére: igazgatói dicséret Egyének részére; Osztályfőnöki dicséret /év közben többször is adható -szóbeli dicséret -írásbeli dicséret /Az osztályfőnök saját vagy nevelőtársa javaslatára a tanulót példaként állítja tanulótársai elé és a dicséretet - a haladási naplóban történő rögzítéssel egyidejűleg - írásban a szülőknek is tudomására hozza  A tanulóév közben tanulmányi eredményét, szorgalmát, és magatartását az osztályfőnök havonként értékeli és tájékoztató füzetben, írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát végzett, illetőleg szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül.  Szaktanári, illetőleg osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló is, aki az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, tanulmányi eredménye, illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon megváltozott. Igazgatói dicséret  Az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót a tanév bármely szakában dicséretben részesítheti és erről a szülőket írásban értesíti.  Legalább kettő szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján igazgatói írásbeli dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával és szorgalmával. 

Igazgatói írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyeken első-hatodik helyezést ért el.



Igazgatói dicséretben, oklevélben és könyv-, ill. tárgyjutalomban kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el. Megyei és országos verseny esetén ez az elismerés szaktanári javaslat alapján történhet.



Igazgatói elismerő oklevéllel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon kiemelkedő eredményt ért el.

Nevelőtestületi dicséret A huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény és a segítőkészség - az osztályban tanító nevelőtestület határozatára félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén pedig a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható a tanuló. Nevelőtestületi dicséret és jutalom: 

Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül volt az iskola tanulója és ezalatt az időszak alatt 76

tanulmányi eredménye év végén jeles átlagnál nem volt rosszabb. 

Elismerő oklevél jár annak a tanulónak is, aki az országos tanulmányi versenyen, illetőleg országos művészeti, kulturális vagy sportversenyen elsőhatodik helyezést ért el.



A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzbeli jutalmat adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatoknak, amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Ilyen elismerésben részesíthető az az osztályközösség, amelyik a tanítási év végén az iskolai tanulmányi versenyen első harmadik helyezést ért el, illetőleg amelyik az iskolai- illetve városszépítő mozgalomban első-harmadik helyezést ért el. A pénzbeli támogatás összege tízezer forint lehet, melyet a tanulók csoportos programokra, tanulmányi kirándulásra, szakköri felszerelések beszerzésére használnak fel.

A 2013/2014-es tanévtől kezdődően az iskola hírnevét öregbítő tanulók képét és eredményét tablón, és az iskola évkönyvében kell megörökíteni. .

77

3.Szakmai program:

HELYI SZAKMAI TANTERV / Szakmai elmélet és gyakorlat / SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS OKJ 5 4 5 2 1 0 2 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján

A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

78

SZAKKÉPZÉSIKERETTANTERV a(z) 54 521 05 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a(z) XXXI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZET ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra,kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a(z) mezőgazdasági ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószám megnevezés 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) OKJ 54 521 05Mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 14/2013. (IV. 5.)NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 521 05 A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépésztechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 20 Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI Mezőgazdasági gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az arányoknak a teljes képzési időre ( 5/13 ) is kell teljesülni ! Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképző évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

79

Megjegyzés: A 11499-12 ; 11467-12; 11498-12; 10975-12 /részben/ ; 11049-12 /részben/; 11050-12 /részben/; számú modulok az 5 / 13. évfolyamon kerülnek oktatásra !

80

1. számú táblázat MEZŐGSZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

10925-12 Agrárműszaki alapok

10975-12 Agrárműszaki erőforrások

11049-12 Mezőgazdasági termelés gépei

11050-12 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban

11051-12 Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági ismeretek Vállalkozási ismeretek

9. heti óraszám e gy

Mindösszesen óra:

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1

1

1,5

2

1 2,5

3 1

3 1

1,5

2

1,5 1

1

2 2

2

1

0,5 +1!

Összes óra: 3,5 2,5

Összes óra:

ögy

10. heti óraszám e gy

70 4

3

105 5+1!

+1,5 ! 3

140 8+1,5 !

3

6

7

8+1!

11+1,5 !

216 216

252 252

288+36 ! 324

352+32 ! 384

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

81

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

10925-12 Agrárműszaki alapok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

e Munkavédelmi alapismeretek

10.

gy

ögy

e

11.

gy ögy

e

gy

12.

ögy

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

18

18

témakör 1

4

4

témakör 2

4

4

témakör 3

5

5

témakör 4

5

5

Géprajz, gépelemek, mechanika

36

Műszaki dokumentációk

24

24

Műszaki alapmérések Gépelemek igénybevételének módjai

12

12

54

36

32

158

10

10

Kötőgépelemek Tengelyek, tengelykötések, csapágyak, csapágyazások

22

22

18

18

Rugók

4

4

Tengelykapcsolók, fékek Vezetékelemek és kötéseik

14

14

8

8

Hajtások Statikai alapfogalmak Tartók statikája Szilárdságtan

14

14 10 14 8

10 14 8

Anyagismeret

36

36

Metallográfiai ismeretek

6

6

Fémek és ötvözeteik

14

14

Nemfémes anyagok

5

5

Tüzelő és kenőanyagok

5

5

Fémek alakítása Agrárműszaki alapok gyakorlat Műhely megismerése, előrajzolás

6

6 90 10

70

108

35

108 70

306 + 70+35+70 10

82

Fémipari alapműveletek

50

50

Kötések

20

20

Mérések

10

10

Korrózió elleni védelem Melegüzemitechnológiák alkalmazása

21

21

25

25

Lánghegesztés

31

31

Ívhegesztés Hajtóművek szerelése, javítása Gépi forgácsolás alapfogalmai

31

31 24

24

12

12

Köszörülés

20

20

Esztergályozás

40

40

Marás, gyalulás Agrárműszaki erőgépek Belsőégésű motorok szerkezeti felépítése Belsőégésű motorok működése Belsőégésű motorok tüzelőanyag-ellátása Belsőégésű motorok szabályozása Belsőégésű motorok kenése és hűtése

12

12

36

54

6

6

8

8

13

13

4

4

5

5

10975-12 Agrárműszaki erőforrások

Közlekedési ismeretek Agrárműszaki erőforrások mechanikus teljesítmény-átvitele Agrárműszaki erőforrások hidraulikus teljesítmény-átvitele Agrárműszaki erőforrások járószerkezete és kormányzása

36

36

12

12

6

Alváz és felépítmény Vonó- és függesztőszerkezetek Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés Motorok szerkezeti felépítése Tüzelőanyag ellátó rendszerek kialakítása Kenési és hűtési rendszerek

122

32

35

54

35

12

18

13

13

3

3

4

4 64

136 + 35+35

15

15

12

12

12

12

6

6

83

Agrárműszaki erőforrások mechanikus teljesítmény-átviteli rendszerei Agrárműszaki erőforrások hidraulikus teljesítmény-átviteli rendszerei Vonó- és függesztőszerkezetek Járó- és kormányszerkezetek

9

Alváz és felépítmény Mezőgazdasági munkagépek

35

36

35

18

24

24

6

6

16

16

6

6

136 + 35+35

64

Tápanyag visszapótlás gépei

12

12

Talajművelés gépei

14

14

Vetés, ültetés, palántázás gépei

10

Növényvédelem gépei Öntözés gépei

11049-12 Mezőgazdasági termelés gépei

36

12

Szálastakarmányok betakarításának gépei Gabona betakarítás gépei Kukorica betakarítás gépei Szemes termények utókezelésének gépei Burgonya betakarításának gépei Cukorrépa betakarítás gépei Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Tápanyag-visszapótlás gépei

8

18

12

12

6

6

10

12

22

20

20

10

10

10

10

6

6

6

6 96

96

7

Talajművelés gépei Vető, ültető és palántázás gépei

11

Növényápolás gépei Szálastakarmány betakarítás gépei

11

Gabonabetakarítás gépei

17

Kukorica betakarítás gépei Szemestermények utókezelésének gépei

7

11

11

7

84

11050-12 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban

Burgonya betakarító gépek Cukorrépa betakarító gépek Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Tápanyag visszapótlás gépeinek üzemeltetése Talajművelés gépeinek üzemeltetése Vetés, ültetés, palántázás gépeinek üzemeltetése Növényápolás gépeinek üzemeltetése Szálastakarmányok betakarítása, gépeinek üzemeltetése Gabona-betakarítás gépeinek üzemeltetése

7 7

11051-12 Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek

Szemes termények utókezelése, gépeinek üzemeltetése Mezőgazdasági ismeretek Növények életműködése, környezete Talajtan, talajművelés, trágyázás Vetés, ültetés, növényápolás Betakarítás, termesztési módok Állattartási alapismeretek Fontosabb haszonállatok jellemzői

Összesen

36

Gyakorlati óraszámok/aránya

64

6

6

9

9

8

8

7

7

11

11

17

17

6

6

54 + 21

18

4

4

10

10

8

8

14

14

126

Összesen Elméleti óraszámok/aránya

21

64

90 216

10

10

8

8

144 108 70

252

180 108 105

288

256 96 140

352

1108 1108 + 315

1423

49,70 % 717 / 50,30 % 706 /

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

85

HELYI SZAKMAI TANTERV / Szakmai elmélet és gyakorlat / SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 5 4 4 8 1 0 4 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján

A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

SZAKKÉPZÉSIKERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XIII. INFORMATIKA ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a(z) Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

86

azonosítószám 54 481 01 54 481 02 54 481 05 54 481 04 54 213 05 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv

megnevezés CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Műszaki informatikus Informatikai rendszergazda Szoftverfejlesztő

– – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján készült. III. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az arányoknak a teljes képzési időre ( 5/13 ) is kell teljesülni ! Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyam: 70 óra 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek Megjegyzés: A 11499-12 ; 11467-12; 11468-12; 11469-12 számú modulok az 5 / 13. évfolyamon kerülnek oktatásra !

87

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

9. 10. 11. 12. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 Információtechnológiai 10815-12 1 alapok Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat 10826-12 Munkaszervezési Szakmai életpályaismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezésgyakorlat munkahelyi kommunikáció (1,5) Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2 1

2 (2) 1

1 1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat összes óra összes óra

(3) (3) 2 3 (6) 5

2

2

Hálózati ismeretek I.

70

(2) 1

2 (2) 1

2 (3) (4) (4) 2 4 105 3 (7) 6 (8)

2 2

2 2 (4) (5) (6) 4 140 4 6 7 (11) 10

Megjegyzés I. A 11499-12 ; 11498-12; 10827-12; 10828-12 számú modulok az 5 / 13. évfolyamon kerülnek oktatásra ! Megjegyzések II. A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

88

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10815-12 Információtechnológiai alapok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság

gy

10. ög y

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Ágazati szakközépisko lai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

18

18

témakör 1

5

5

témakör 2

5

5

témakör 3

4

4

témakör 4

4

4

Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése

36

36

18

18

12

12

6

6 72

70

72 + 70

24

35

24+35

Telepítés és konfigurálás

36

35

36+35

Megelőző karbantartás

12

12

Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

89

32

32

4

4

4

4

4

4

8

8

6

6

2

2

2

2

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben

2

Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adattípusok Programozás elemei

54

72

72

64

8

8

12

12

8

8

16

16

12

12

2

2

4

4

2

2

262

64

20

16

40

56

18

4

22

28

Adatstruktúrák Programtervezés

26

48

30

30

16

Adatbázisok

36

72

50

72

70

24

Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A”

64

20

Programozási tételek

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek

2

12

16

32

46

46

64

244 + 120 24

36

36

36

14

Állománykezelés

90

36 + 36 36

26

84 + 40

8

10

8 + 10

Web-programozás alapjai

28

34

Adatbázisfejlesztés

Hálózati ismeretek I.

36

72

Otthoni és kisvállalati hálózatok

36

36

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) 55

72

70

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

72

55

36

35

36

35

Összesen

108 216

70

108

144

252

105

144 288

36

172

64

72

108

36

72

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Összesen

56 + 34

64

36

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

28

144

140

100

64

208 + 125 108 + 90

64

160

100 + 35

192

352

1108 + 315

1423 Elméleti óraszámok/aránya

520

Gyakorlati óraszámok/aránya

903

36,60% 63,40 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Az arányszámok a 9-12.+5/13 illetve 1/13.+2/14. évfolyamokra vonatkoznak A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

91

HELYI SZAKMAI TANTERV / Szakmai elmélet és gyakorlat / SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon AUTÓSZERELŐ OKJ 5 4 4 8 1 0 4 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján

A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

SZAKKÉPZÉSIKERETTANTERV a(z) 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XXII. Közlekedésgépész ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamraazaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra,kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a(z)Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

92

azonosítószám megnevezés 54523 03 Közlekedésautomatikai műszerész 54525 01 Autóelektronikai műszerész 54525 02 Autószerelő 54525 03 Avionikus 54525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője 54525 05 Repülőgépész 54525 06 Repülőgépsárkány-szerelő 54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője 54525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője 54841 01 Hajózási technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z)OKJ5452502Autószerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 14/2013. (IV. 5.)NFM rendeletalapján készült. IV. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 52502 A szakképesítés megnevezése: Autószerelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:2 Elméleti képzési idő aránya:50% Gyakorlati képzési idő aránya:50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák:Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények:vannak, a hatályos jogszabálynak megfelelő melléklet szerint Pályaalkalmassági követelmények:Megjegyzés: A 11499-12 ; 11498-12; 10418-12; 10421-12; 10422-12 számú modulokaz 5 / 13. évfolyamon kerülnek oktatásra !

93

SZAKKÖZÉPISKOLA

1. számú táblázat AUTÓSZERELŐ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek

9. heti óraszám e gy

ögy

0,5

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2,5

10. heti óraszám e gy

11. ögy

12.

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

+1,5 !

+1,5 !

2

2

2

2

2

2

1

10416-12 Közlekedéstechnikai Mechanika alapok Gépelemek-géptan

2

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

1

3

2

10417-12 Közlekedéstechnikai Mérési gyakorlatok gyakorlatok

2

2 3

Összes óra:

6

7

8+1,5 !

6+1,5 5 ! 11+1,5 !

Összes óra:

216

252

342

400

Összes óra:

4

2

70

2,5

4,5

105

6+1,5 !

2

140

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes

képzési idő során kell teljesülnie.

94

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai

gy

10. ögy

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

gy

18

18 6 6 6

6 6 6

36

36

8

8

20

20

8

8

90

Műszaki rajz

54

36

Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás

18

18

Metszeti ábrázolás

18

18

Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések

18

18

Jelképes ábrázolás

36

36

Mechanika

72

72

18

18

18

18

24

24

12

12

Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematikakinetika Gépelemekgéptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások

72

20

95

64

136 20

Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények

6

6

10

10

Tengelyek

8

8

Csapágyazások

12

12

Tengelykapcsolók

10

10

Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek

6

6

Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések

36

72

64

64

64

172

12

12

12

12

12

12 36

36

Kötések

24

24

Forgács nélküli hidegalakítások

12

12

Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnikaelektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök

72

Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök

96

12

12

10

10

22

22

20

20

64

136

22

22

16

16

12

12

14

14

8

8 22

22

6

6

36

36

Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás

70

48

20

5

5

48 + 30

60

50

30

20

60 + 100

70

35

108 + 105

Megmunkálás I.

108

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Kötések

108

105

72

140

64

352 + 315

108

Megmunkálás II.

48

55

48 + + 55

Anyagvizsgálatok

24

25

24 + 25

Szerelés

64

64

Mérési gyakorlatok

96

96

Villamos méréstechnikai alapismeretek

20

20

28

28

32

32

16

16

160

1108 + 315

Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II.

Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya: Gyakorlati óraszámok/aránya:

144

72

216

70

162

90 252

105

216

72

288

140

192

352

1423

714 50,20 % 709 49,80 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

97

HELYI SZAKMAI TANTERV / Szakmai elmélet és gyakorlat / SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 2 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján

A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

98

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 54 140 02 SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a IV.Pedagógia ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a Pedagógia ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 140 01 54 140 02 I.

Gyógypedagógiai- segítő munkatárs Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) OKJ 54 140 02 Pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 14/2013. (IV. 5.)NGM rendelet alapján készült. V.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 A szakképesítés megnevezése: Pedagógiai és családsegítő munkatárs

99

A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: IV. Pedagógia Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 4 + 1 Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az arányoknak a teljes képzési időre ( 5/13 ) is kell teljesülni ! Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évf. 70 óra + 10. évf. 105 óra + 11. évf. 140 óra = 315 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Szakközépiskola 8. általános5. évfolyamérettségi bizonyítvány vagy iskolai Bemeneti kompetenciák: nincs Szakmai előképzettség: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nincs 1. számú táblázat

PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11499-12 Foglalkoztatás

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek

Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5 4

2,5 1

70

2,5

1 2

Foglalkoztatás

100

3 105

4 2

3

140

3,5 3,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata

11467-12 Oktatási tevékenység

Családtan

11468-12 Kapcsolat a családokkal

Kommunikáció, kapcsolatépítés

11469-12 Családpedagógiai gondozás

Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata

Összes óra:

Összes óra:

Mindösszesen óra:

5

1

6

70

216

1

6

7

252

105

6

2

8

140

7,5 3,5

11

256

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Megjegyzés:A

11499-12 ; 11467-12; 11468-12; 11469-12 számú modulok az 5 / 13. évfolyamon kerülnek oktatásra!

101

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

E Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Pedagógia Általános pedagógia és neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiséglélektani ismeretek

10.

gy

ögy

e

gy

11. ögy

e

12.

gy

ögy

e

gy

18

18 5 5 4 4

5 5 4 4

90

-

-

144

-

-

108

-

-

128

-

470

36

70

56

64

226

30 24

37 37

26 26

32 32

125 119

-

36 22

14

70

-

36

105

72

140

112

256+ 315

50

22

65

44

80

72

160 + 195

20

14

28

60

40

96 +120

72

72

18

18

40

108 36

102

112

364

20

100

Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai

18

18

36

20

88

18

18

18

36

88

18

18

18

36

88

Összesen

(180)144 (36)36

Összesen

(216)180

(216)180 (36)36 70

Elméleti óraszámok/aránya

60,14%

Gyakorlati óraszámok/aránya

39,86%

105 (252)216

852 571

(216)216 (72)36

(240)224 (112)96 140

(288)252

(352)320

( 1108 )

(1108) + (315) (1423) 1283

59,90 % 40,10 %

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

103

HELYI SZAKMAI TANTERV / Szakmai elmélet és gyakorlat / SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 9. – 12. évfolyamon GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 1 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján

A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 2. 49. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS 104

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a IV. PEDAGÓGIA ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a Pedagógia ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 140 01 54 140 02 I.

Gyógypedagógiai segítő munkatárs Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. VI. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01 A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai segítő munkatárs A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: IV. Pedagógia Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 105

5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra VII.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: 1. számú táblázat OKJ 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÖZÉPISKOLA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti óraszám

elm. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás I.

gyak.

ö.gyak.

heti óraszám elm.

gyak.

ö.gyak.

heti óraszám elm.

gyak.

ö.gyak.

heti óraszám elm.

0,5

*1

106

*1

*1

*1

gyak.

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok

11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok összes óra összes óra

Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Gyógypedagógiai alapismeretek Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák

1,5

3 1

70

2

3 1

105

2

4+*1 1 5+*1

70

5+*1 1 6+*1

4 1

140

3

105

6+*1 1 7+*1

3 3

140

7+*1 3 10+*1

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

107

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan 9. gy ögy

e

gy ögy

11. e

gy

12. ögy

e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I.

11498-12 Foglalko ztatás I. (érettségi re épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

10.

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

*18

*18

*18

*16

*70

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8 108

Nyelvi készségfejlesztés

2

11466-12 Speciális gyógypedagógia i feladatok

11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

Munkavállalói szókincs Pedagógia Általános pedagógia és neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiség-lélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai

54 20 18 16

9

9

7

27

9

9

9

27

108 56 26 26

108 56 26 26

128 64 32 32

36 22

70 50

36 22

105 65

14

20

14 40

36 22

140 80

96 64

398 196 102 100 519 325

14

60

32

194

72

72

108

96

348

18

18

36

16

88

18 18

18 18

36 18

16 32

88 86

18

18

18

32

86

Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülés-specifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszicho-diagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan

109

Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskola-egészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái

Összesen

144+*18 36

Összesen

180+*18

180+*18 36 70

216+*18

216+*18 105

36

252+*18

224+*16 140

96

320+*16

1283 +*70 = 1 353

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat: A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

110

IPARI GÉPÉS Z OKJ 3 4 5 2 1 0 4 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10166-12 Gépészetei kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

0,5 (1)

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapozó feladatok

2 (3)

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem

4 (6)

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

Gépészeti kötések alapjai

140

140 3

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

2

(2)

3

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

Gépelemek beállítása

10178-12

Fémmegmunkálások

Mérések és beállítások gyakorlata

Gyakorlati heti óraszám

3

1 (2)

3 (2)

5

3

9 (8)

7 (12) 2,5

111

Ipari gépészműveletek

Üzembehelyezés gyakorlata

8 4,5 (7)

Összes óra Összes óra

10 (12)

14,5 (19)

9 (8) 140

14 (13) 23 (21)

8 (8) 140

15 (20) 23 (28)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

HEGESZ TŐ OKJ 3 4 5 2 1 0 6 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5.) NGM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam

ögy

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem

140

1 Elsősegélynyújtás gyakorlata

140

(0,5)

1

2 (2,5)

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Hegesztő 10180-12 alapismeretek Hegesztés előkészítő és befejező műveletei Hegesztő alapgyakorlatok

Gyakorlati heti óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

Gépészeti alapozó feladatok

elméleti heti óraszám

4 (5)

1

(3,5)

2 (1)

2 (3)

112

3

1,5

10181-12 Hegesztési eljárások

Hegesztési ismeretek

(2)

7

Hegesztési gyakorlatok

Összes óra

3 4,5 (7)

Összes óra

5

11 (10)

10 (12)

9 (8)

14,5 (19)

140

14 (15)

14 (13)

23 (21)

7,5 (8) 140

15,5 (20)

23 (28)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

MEZŐG AZDASÁGI GÉPÉSZ OKJ 3 4 5 2 1 0 8 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam ögy

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Mezőgazdasági munkagépek

ögy

0,5

Foglalkoztatási alapismeretek

Munka-, tűz és környezetvédelem

3/11. évfolyam

2

0,5

(1)

3

(2,5)

Szakmai számítások 11045-12 Mezőgazdasági gépek Gépüzemeltetés üzemeltetése gyakorlat

3

(5) 6

6 (7)

(5) 6

6 (7)

1

113

Mezőgazdasági erőgépek 11046-12 Erőgépek

1

2,5

1,5

Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 3,5

11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek 11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok

Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek

3

1 (2)

Szakmai alapozó ismeretek

3

1,5

1

2

Szakmai alapozó gyakorlatok

6

Összes óra

5 (7)

Összes óra

(3)

9,5(12) 14,5 (19)

8 (8) 140

15 (13) 23 (21)

8 (8) 160

15 (20) 23 (28)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

NŐI SZABÓ OKJ 3 4 5 4 2 0 6 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

2/10. évfolyam

gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam

gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

114

Gyakorlati heti óraszám

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari anyagés áruismeret

(2) 1

1

1

Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaiparigyártáselőkészítés

(2) 1 (1,5) 1 (2)) 1

Szakrajz

2

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek 10115-12 Textil- készítése termékek Textiltermékek összeállítása készítése gyakorlat 10118-12 Lakástextíliák készítése

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra

Lakástextíliák készítése

1 2 (9) 7

91

(3) 2

49

1

Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése

(5) 4

(2,5) 3,5

Női ruhák készítése gyakorlat (7) 5,5

(12) 9

140

(19) 14,5

140

(8) 6

(12) 16

140

(13) 17

140

(21) 23

140

(18) 13 (8) 9

(20) 14 (28) 23

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

115

A S Z T A L O S OKJ 3 4 5 4 3 0 2 Három évfolyamos képzés közismereti oktatással 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 3/11. 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam Szakmai évfolyam követelményTantárgyak elméle elméle elméle gyakorla modulok ög ti heti gyakorla ög ti heti Gyakorl ti heti ti heti ti heti ati heti óraszá óraszá óraszá óraszám y óraszám y óraszám m

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

Munkahelyi egészség és biztonság

m

m

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5 2

Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia

1

1 2 7 (9)

2 (2,5)

1

2

(2,5)

2 (1) 4 (3,5)

4 9 (8)

Asztalosipari 116

2 (4)

8,5

10228-12 Gépkezelés

(9,5)

szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat

1

1 4

1

Faipari szakrajz 10229-12 Gyártáselőkészít Gyártáselőkészít ési-feladatok ési ismeretek

2 4,5 (7)

Összes óra

4

Összes óra

10 (12)

8,5 (8)

9 (8) 15 (13) 14 0

14,5 (19)

1

23 (21)

14 0

14,5 (20)

23 (28)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

GAZDA OKJ 3 4 6 2 1 0 1 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján Három évfolyamos képzés közismereti oktatással A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

0,5

0,5

117

Gyakorlati heti óraszám

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Állattartás 10997-12 Állattartás

1 4 (3)

1 (2)

1

3

4 (3)

1

1

2 (3) 1 (1,5)

Összes óra:

4 (3)

4 (5)

3 (2)

(3)

1 2 (3)

1 (2)

2 (1)

11001-12 Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel Gazdálkodási ismeretek gyakorlata

Összes óra:

4 (5)

1

Gazdálkodási ismeretek

11002-12 Gazda kiegészítő tevékenységei

4 (5)

1 (2)

Kertészeti gyakorlatok

Műszaki ismeretek 11000-12 Mezőgazdasági géptan Műszaki ismeretek gyakorlat

2 (1)

3

Növénytermesztési gyakorlatok Kertészet

10999-12 Kertészeti alapok

1(2)

Állattartási gyakorlatok Növénytermesztés

10998-12 Növénytermesztés

2

2

Kiegészítő tevékenységek

1 (2)

1 4,5 (7)

10 (12)

14,5 (19)

6 (8) 140

1,5 17 (13) 23 (21)

10 (8) 140

13 (20) 23 (28)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

118

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ OKJ 3 4 7 6 2 0 1 14/2013. ( IV. 5. ) oktatással

NGM

rendelet alapján Három évfolyamos képzés közismereti A tantárgyak értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

10569-12 Gondozásiápolási alapfeladatok

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5 (1)

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 1,5 (2) Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

1,5 (1)

2,5 (3)

1,5 (1) 1,5 (2)

70

1 1

1 (0,5)

2,5 (3)

2

2 (3)

2,5

2 (3)

1

(1)

1,5

70 2

2 (1,5)

119

(1)

10570-12 A szükségletek felmérése

Társadalomismeret 1,5 Klinikai ismeretek

5

Ápolási gyakorlat

2

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

70

2

1

Szociális munka elmélete

3,5 Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás

1,5 (3) 4.5

Szociális gondozás gyakorlata

70

3 (4)

Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció Összes óra

1,5

1,5 (2)

A szociális adminisztráció

1,5 9,5 (13)

5

Összes óra

14,5 (19)

Mindösszesen:

522 (684)

(6)

7,5 (6)

15,5 (15) 140

23 (21) 828 (756)

16 140

(16)

7

(12)

23 (28) 736 (896)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányána a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

120

PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 2 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10,5

Pedagógia gyakorlat Pszichológia

11499-12 Foglalkoztatás

10 (10,5)

-

-

10 (10,5)

160

-

-

Foglalkoztatás 0,5 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 2 Oktatási intézmények működése

11467-12 Oktatási tevékenység

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e Gy

Munkavédelemi alapismeretek Pedagógia

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

3,5

Szabadidő szervezés

3

A pedagógiai segítés gyakorlata

6 (6,5)

Családtan 11468-12 Kapcsolat a családokkal

Kommunikáció, kapcsolatépítés

11469-12

Családpedagógia

2 1 (1,5)

Kommunikáció a gyakorlatban

3 4

121

Családpedagógiai gondozás

Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata

3

összes óra

21 (21,5)

10 (10,5)

19 (19,5)

3 12(12,5)

160 összes óra

31 (32)

31 (32)

774 + 378

624 + 400

1152

1024 2176 + 160 = 2336

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 5 4 4 8 1 0 4 14/2013. ( IV. 5.) NGM rendelet alapján 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

1/13 heti óraszám e gy

0,5 1,5 (2) 2 (2,5) 1

Munkaszervezés gyakorlat 2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Adatbázis- és Hálózatok, programozás és szoftverfejlesztés gyakorlat adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.

122

4 8 4

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 11499-12

8

Foglalkoztatás Foglalkoztatás. II.

11498-12 Foglalkoztatás I. 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

5,5 (6) 7

Hálózati ismeretek II.

6

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 gyakorlat Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete IT hálózat biztonság

6 2

IT hálózat biztonság gyakorlat 11 20 (11,5) (20,5) 31 (32)

összes óra összes óra

2 (2,5) 16 15 (16,5) (15,5) 31 (32)

160

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS OKJ 5 4 5 2 1 0 5 14/2013. ( IV. 5. ) NGM rendelet alapján 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

közismeret nélkül

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5(1)

0,5 ( 1)

Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

123

2

Géprajz, gépelemek, mechanika 10925-12 Agrárműszaki alapok

(1,5) 1

3 (1,5) 1

Anyagismeret

Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek 10975-12 Agrárműszaki erőforrások Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek 11049-12 Mezőgazdasági termelés Mezőgazdasági gépei munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11050-12 Gépek üzemeltetése a Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági 11051-12 ismeretek Mezőgazdasági és vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek

6,5 3

3 5

3

4

4

4

3

4

6,5

2 15,5 15,5 (16,5) (15,5) 31 (32)

összes óra összes óra

4

160

2 16,5 14,5 (17,5) (14,5) 31 (32)

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

124

GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 5 4 1 4 0 0 1 I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, –

az 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

VIII. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01 A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai segítő munkatárs A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: IV. Pedagógia Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya:

60 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint 125

– – –

IX.

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01 A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai segítő munkatárs A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: IV. Pedagógia Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya:

60 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 40 %

1. számú táblázat OKJ 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

1/13 heti óraszám elmélet gyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság

ÖGY.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám elmélet gyakorlat

1

Foglalkoztatás II.

1 2

Foglalkoztatás I.

11464-12 Pedagógiai, Pedagógia

10,5 126

pszichológiai feladatok

Pedagógia gyakorlat 10

Pszichológia 11465-12 Általános gyógypedagógiai feladatok 11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok

12

160

-

-

Gyógypedagógiai alapismeretek

5,5 12

Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák

összes óra összes óra

4 4 5 21,5

12 33,5

160

21,5

12 33,5

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

elm. gyak. ÖGY. Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása

SzakképesítésA specifikus szakképzés szakképzés összes óraszáma óraszáma 5/13. és 2/14. elm.

gyak.

36

36

8

8

8

8

127

4

4

4

4

4

8

8

Foglalkoztatás II.

32

32

Munkajogi alapismeretek

8

8

Munkaviszony létesítése

8

8

Álláskeresés

8

8

Munkanélküliség

8

8

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Pedagógia Általános pedagógia és neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Pedagógia gyakorlat Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek

378

378

180

180

100 98 432 216

160 80

100 98 592 296

216

80

296

360

360

90

90

90

90

90

90

90

90

11465 -12 Által ános gyóg yped agógi ai felad atok

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11499-12 Foglalkoztatás II.

4

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

176 128

176

11466-12 Speciális gyógypedagógiai feladatok

A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszicho-diagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskolaegészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya 60 % Gyakorlati óraszámok/aránya 40 %

176

774 432 1206

160

176 384

384

200

200

184

184

128

128

58

58

40

40

30

30

128

128

128

128

160

160

160

160

688

384 1072

2438 2438

1462 = 976 =

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

129

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

130

AUTÓSZERELŐ OKJ 5 4 5 2 5 0 2 13. és 14. valamint az 5 / 13. évfolyamon megszervezett képzés 14/2013. ( IV. 5. ) NFM rendelet alapján A tantárgyak értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek

1/13 heti óraszám e gy

1

Műszaki rajz

2,5

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Közlekedési ismeretek

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2 3 4 4 (10,5) 10 (4,5) 4

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás II.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

Járműkarbantartás

1

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

0,5

0,5 4 6 4

131

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra

5

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 (15) 14 (32) 31

17

160

(15) 14 (32) 31

17

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

ZÁRADÉK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az egyetértési és véleményezési jogot gyakorló tanintézeti érdekképviseleti szervek megtárgyalták és elfogadták.

Csurgó, 2015. október 15. Pintérné Bretus Éva igazgató

A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó 2015.09.22.–én megtartott Oktatási bizottsági ülésén megtárgyalta és a 103/2015. (09.22.) számú határozatával jóváhagyta a csurgói Kolping Nagyváthy János Középiskola pedagógiai programját.

Budapest, 2015. 09. 22.

PH

……………………….. Juhász Imre Igazgató

132

KOLPING Nagyváthy János Középiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Melléklet

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

133

Tartalom: 1. A sajátos nevelési tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenységek 1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei 1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai 2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok 2.1 Beszédfogyatékos tanuló 2.2 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.3 Diszlexia 2.4 Diszortográfia 2.5 Diszkalkulia 2.6 Hiperaktivitás és figyelemzavarok 2.7 Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló

134

1. A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó pedagógiai tevékenységek 1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más tanulóknál. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességek alakuljanak ki. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen, állandóan fejlesztve a szülők, tanulók, illetve a fenntartó igényeit, elvárásait. Igények: - konstruktív életvezetésre való igény - folyamatos tanulás igénye - önfejlesztés igénye - tolerancia képességének igénye - kommunikációs képességek igénye A nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek, így az iskola alaptevékenységének szerves része. Iskolánk tanulói összetétele szükségessé teszi a fokozott törődést, az együtt haladást. A gyerekek nem egyformák. Meg kell adni a lehetőséget, hogy egyéni tulajdonságaiknak, képességeiknek megfelelően érhessék el az ismeretszerzési és nevelési szintet. Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációsrehabilitációs célú ellátását. -

-

az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartósé és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását. az integráltan oktatható, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását.

135

Az ellátás közös elvei: -

-

-

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális együttműködésen alapuló szervezett, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek, módszerek, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált oktatása 9-14. évfolyamon. (beszédfogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavaros tanulók) Számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális foglalkozáshoz való jogot, mely az intézményünk számára kötelezettséget jelent. A tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a tanulási esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez. Biztosítjuk – az egyéni adottságok, képességek szerinti – tanulás lehetőségét. Fejlesztjük az önálló tanulás képességét az egyéni adottságok figyelembevételével. A kommunikációs kultúra elsajátításával kialakítjuk a világban való eligazodás képességét. Fontos az érzelmi, akarati életük formálása. Segíteni kell a tanulókat az egyéni képességeik kibontakoztatásában A kudarc, a másság elviselését, feldolgozását is meg kell tanulniuk. A szülőkkel történő kapcsolattartás, szükség szerint a terápiába való partnerként történő bevonásuk. Kapcsolattartás volt tanítványainkkal, életútjuk példaként való állítása társaik számára

1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai: -

A hiányzó és sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása Ép funkciók bevonása Egyensúly megteremtése Eszközök használata Egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

136

A különleges tevékenységet meghatározó tényezők: -

-

a fogyatékosság típusa, súlyossága a tanuló képességei, a kognitív funkció meglévő ismeretei a társadalmi integráció kívánalmainak figyelembe vétele a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülése a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, súlyosságához nyitott tanítási-tanulási folyamat a tanítás-tanulási programba való beépülés egyéni fejlesztési tervek állandó, folyamatos konzultáció osztályfőnökökkel és szaktanárokkal megfelelő kompetenciák a pedagógusok részéről (elfogadás, empátia, tolerancia stb.) megújulás képességével rendelkező pedagógusok: „minden gyerek más” – egyénre szabott fejlesztési programok alkalmazása a tanuláshoz szükséges alap, illetve részképességek feltérképezése, fejlesztése, a megfelelő eljárások alkalmazása a tanulásszervezés egyik fő elve a tanulókhoz legoptimálisabban alkalmazkodó differenciálás, a feladatok kijelölése, ellenőrzése, értékelése. A bonyolult személyiségjegyek megismerése, a pozitívak megerősítése (pl.: érdeklődés, akarat, figyelem, teljesítmény, szorongás, kudarctűrés, siker, küzdeni akarás) befogadó szemlélet a tanulók tanulási stratégiáinak megismerése, újak kidolgozása az eredményesebb tanulás érdekében a negatív és másodlagos magatartási tünetek enyhítése

A speciális tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő tanulók, tanulási és egyéb problémákkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Cél: a megszerzett tudás mellé tanulóink sajátítsák el azokat a kommunikációs képességeket, melynek segítségével tudásukat hasznosítani tudják a mindennapi életük során. - a tanulókban alakuljon ki (illetve segítsük kialakulását) a reális önértékelés képessége, egészséges önbizalom, illetve teljesítményorientált beállítódás - a nonverbális készségek fejlesztése által fejlődjön a szociális kommunikáció, ill. az érzelmek kifejezésének képessége. - Segítsük elő a közösségi együttélés magatartás normáinak elsajátítását - Segítsük elő az önuralom, tolerancia kialakulását másokkal és önmagukkal szemben - Alakítsuk ki az olvasás iránti kedvet - Alakuljon ki tanulóinkban számukra vonzó jövőkép, pozitív érzelmek környezetük iránt.

137

Kiemelt feladataink: - ki kell szűrni, kik azok a tanulók, akik tanulási kudarcban szenvednek (évismétlés, alulteljesítés) - fel kell tárni a kudarc okait - szükség szerint élni kell a lassítás eszközeivel, hogy kialakuljanak azok a képességek, amelyek birtokában a többi évfolyamot évismétlés nélkül el tudja végezni a tanuló - törekedni kell a megértést, illetve bevésést segítő szemléltető eszközök alkalmazására - szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok figyelembevétele - szakértői véleményben foglaltak igazgatói határozatban való betartása (mentességek, részleges mentességek, magántanulói státusz) - tantárgyi felmentések, javaslatok méltányos elbírálása - szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó Intézettel - szoros együttműködés a Szakértői Szolgálattal - a szülőkkel való kapcsolat fontossága: elfogadás, reális helyzetértékelés az együttműködés elveinek figyelembe vételével - tanulási kötelesség, a tanulás igényesség fogalmainak kialakítása - a szép helyes magyar beszédigényének kialakítása, a trágár beszéd kerülése - írásbeli munkájuk olvasható, igényes legyen. Füzeteik tükrözzék az igényesség elvét.

2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral küzd). Kiemelt pedagógiai tennivalók: - fejlesztő eljárások alkalmazása az egyéni bánásmód elveinek figyelembe vételével - kompenzáló nevelés - differenciálás - fejlesztés - prevenció - felzárkóztatás - speciális gyógypedagógiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása - a tanulók alapos megismerése - okok feltárása - egyéni fejlesztési tervek, egyénre szabott haladási ütem megtervezése - a részképességek hiányának figyelembevétele, a meglevők erősítése, a kompenzálás elveinek alkalmazása

138

-

szociális kompetencia állandó fejlesztése a másság elfogadtatása, empátia, önismeret, reális énkép kialakítása interperszonális kapcsolatok fejlesztése másodlagos magatartászavarok megelőzése, meglévők enyhítése figyelem fejlesztés nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincs, grammatikai ismeretek, olvasási készség fejlesztés anyanyelvi kompetenciák fejlesztése az adott gyermeknél a tőle elvárható legnagyobb szint elérése érdekében matematikai ismeretek fejlesztése, az alapműveletek készség szintű ismerete a kulturális hiányok enyhítése, leküzdése

Eljárások: - egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés - látás- hallás- mozgás információ csatorna hatékony alkalmazása a tananyag elsajátítás érdekében - a segédanyag sokszínűségének, változatos alkalmazásának elvei - apró, egymásra épülő lépések elvének alkalmazása - a nagyobb számú ismétlés elvének alkalmazása - a differenciálás elvének figyelembe vétele a számonkérésnél - a felmentések pozitív elbírálása - a segédeszközök alkalmazásának lehetőség szerinti biztosítása - a digitális kompetencia fejlesztése, illetve az eszközök alkalmazásának lehetőségei - új fejlesztő eljárások megismerése, alkalmazása a tanagyag elsajátítása során - a szülőkkel való együttmunkálkodás a siker érdekében - kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, illetve a szakszolgálattal 2.1 Beszédfogyatékos tanuló Átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, a kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottsága megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros, vizuomotoros koordináció fejletlenségében és az ezekkel együtt járó részképesség kiesésében (szerialitás, figyelem, emlékezet). A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az értelmetlen beszédig minden előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető halláskárosodás következményének, együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel, valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A kommunikációs nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések, magatartászavarok is kialakulhatnak.

139

Az iskolai oktatás, a fejlesztés, a különleges bánásmód függ a beszédbeli akadályok jellegétől, súlyosságától. Az akadályozottság a tanulók életkori sajátosságainak módosulásával, a tanuláshoz való képességek kiesését, átalakulását is okozhatja. A fejlesztést, a pedagógiai munkát egységes komplex feladatként kell kezelni. Cél, hogy a szükséges kompetenciákat alkalmazva megfelelő műveltséget biztosítva, a bennük rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatása, a tehetség kibontakoztatása a társadalomba való teljesebb beilleszkedés érdekében (pl.: zene, ének, hangszer, sport terén). A fejlesztés tudatos tervszerű, komplex A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát. A beszédfogyatékosság típusai: - nyelvfejlődési zavar - orrhangzós beszéd - a folyamatos beszéd zavara - logofóbia (mutizmus típusai) - centrális eredetű beszédzavarok - verbális beszédzavarok - vagy ezek halmozott előfordulásai A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, illetve egyéni keretek között is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben, az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés - a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések egymást erősítve fejlődnek. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is. Fejlesztési területek, nevelési célok: - önbizalom fejlesztése - reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása - kifejezőkészség fejlesztése - beszédgátlás feloldása - kommunikáció iránti igény kiépítése - egyénre szabott motivációk kialakítása - egyéni tanulási stratégiák feltárása - alapvető erkölcsi normák megismertetése - önkéntes feladatvállalás - önállóság fejlesztése - szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése - alapfogalmak megismertetése - IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés - interperszonális készségek fejlesztése

140

-

szociális kompetenciák fejlesztése kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése reális továbbtanulás reális pályaválasztás segítése

Feladatok: - differenciált tanulászservezési formák alkalmazása - egyes tanulási tartalmak módosítása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres tanulás, illetve tudás megszerzése érdekében - a frontális tanítási forma helyett csoportos, illetve pár, vagy egyéni módszerek alkalmazása - a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása - a tanulók eseti, átmeneti, illetve tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a Szakértői Vélemény alapján 2.2 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos fejlesztés keretében, valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás, vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg.

Specifikus tanulási zavarok: -

diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, diszortográfia, a fentiek együttes megjelenése hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar

141

Gyakran élnek a kudarchelyzet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei pl: - a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, - az átlagnál nehezebben tűrnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint - a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítményének megerősítését, a dicséretet. A fejlesztés alapelvei: A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztályban résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel az osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat, indokolt esetben a TKVSZRB javaslatai alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok: - a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása - a pozitív énkép és önértékelés kialakítása - a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése - a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés

2.3 Diszlexia: az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, mely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői: - a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége - hiányos fonológiai tudatosság, nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége - értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége - gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása - írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre - vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

142

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló értő olvasási készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a betűbiztonság és az összeolvasási készség fejlesztése - a fonológiai tudatosság kialakítása - a rövid távú emlékezet fejlesztése - az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése - téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten - vizuomotoros koordináció fejlesztése - auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése - az írás, olvasástechnika fejlesztése (lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel) - szövegértés folyamatos fejlesztése - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasás képtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépírással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával - az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése

2.4. Diszortográfia - a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával. Egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. Jellemzői: - a centrális auditív feldolgozás zavara, - a fonéma feldolgozás zavara - beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők szintjén (pl.: időtartam, zöngésség mentén) - helyesírási hibák halmozódása - a tollbamondás utáni írás hibái A fejlesztés célja: - megfelelő helyesírási készség kialakítása - anyanyelvi kompetencia kialakítása - az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása A fejlesztés feladata: - a fonológiai tudatosság kialakítása - beszédészlelési képesség fejlesztése - a rövidtávú emlékezet fejlesztése - a spontán és tollbamondás utáni írás javítása - a figyelem fejlesztése - önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése - szerialitás fejlesztése 143

2.5. Diszgráfia: az írás képességének specifikus zavara Jellemzői: - csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép - szaggatott betűalakítás és betűkötések - rossz csukló-, kéz-, ujjtartás - az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség - egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák - kialakulatlan kézdominancia - lassú tempójú írás - központozás hiánya - nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé - fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás)

A fejlesztés célja: - a mozgáskoordináció fejlesztése - a testséma biztonságának kialakítása - a vizuomotoros koordináció fejlesztése - az írásmozgás alapformáinak gyakorlása - különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés) - írás alkalmával a ritmus, a nyomás és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése

2.6 Diszkalkulia: a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: - a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei - a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai - a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara - a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai - helyi érték megértésének nehézségei - a műveleti jelek értelmezésének nehézségei - halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei - szerialitási zavar - számlálási és becslési képesség hiánya - számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei - mennyiség és a számértékek összehasonlításának nehézsége - komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái 144

-

gyenge verbális emlékezet (a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége) figyelemzavar szövegértési nehézség a matematika nyelvének lefordítási nehézségei

A fejlesztés célja: A tanuló mindenkori osztályfokának megfelelően matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat szinterein. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszerével, ezért a számolási zavarok specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A fejlesztés feladatai: - téri, idői relációk fejlesztése - számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése - matematikai törvények és szabályok készség szintű ismerete és alkalmazása - az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése - a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése - a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés - fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása - a diszkalkulia redukáció speciális terápiás programjainak felhasználása - az önértékelés fejlesztése - sikerélmény biztosítása - az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása 2.8 Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: - szóródó, terelhető figyelem - hosszabb ideig nem képes összpontosítani a feladatra - komplex feladatokra nem képes választ adni - az elterelő ingereket gátolni, kizárni - az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, esetenként düh, hangreakciók 145

-

motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása stb.) megkezdett tevékenység befejezetlensége, kapkodó magatartás ingersorozatok hibás kivitelezése tantárgyi alulteljesítés (főként nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban) én-bizonytalanság másodlagos pszichés tünetek

A fejlesztés célja: - a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése - a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása - a szélsőséges megnyilvánulások leépítése - az önkontroll - az érzelmi egyensúly megteremtése A fejlesztés feladatai: - figyelem fejlesztés - a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény környezet - fokozott egyéni bánásmód - önkontroll fejlesztése - önértékelési képesség fejlesztése - feladatok idői megtervezése és kivitelezése - motiválás fokozása - sikerélmény biztosítása - pozitív megerősítés, visszajelzések - együttműködés a családdal, szakemberekkel 2.9 Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási helyzetekben jellemzőik: - téri tájékozódás fejletlensége - finommotorika kialakulatlansága - figyelemkoncentráció hiánya - bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése - a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései

146

Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg és akadályozzák az iskolai tanulást, illetve annak eredményességét. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani. Például: - közvetlen érzéki tapasztalatok - tárgyi cselekvéses megismertetés - célirányos tevékenységek - szemléltetés a kép gondolkozás elősegítése A fejlesztési területek megegyeznek a részképesség zavaros gyermekek fejlesztésével, de azok mélysége, időigénye mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve módosul. Fejlesztés feladatai: - a reális énkép, megfelelő önismeret kialakítása - belső kontrol kialakítása - a másságok elfogadtatása - a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása - egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása - a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése - konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés kialakítása - matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein - digitális kompetencia fejlesztése - az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátítása - az értékteremtő munka, a saját felelősség felismertetése A fejlesztés fő célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében. Az egyéni különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények, kiemelt feladatok egyéb területei - tanulás-igényesség, önállóság, kötelesség elvtudatos alkalmazása - szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba - trágár beszéd kerülése – trágárságtól mentes beszéd elérése - gondolataik összefüggő kifejezése – összefüggő beszédre törekvés - írásbeli munkák olvashatóak legyenek - füzeteik külalakját igényesség jellemezze - egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt - udvariasság felnőttekkel, társaikkal - felnőttek iránt tiszteletadás

147

148

149