SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL JEGYZŐKÖNYV A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2009. március 13-án tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Rónavölgyi Endréné elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a 18 polgármesterből 13 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Ismerteti, hogy Prügy és Taktaharkány települések polgármesterei jelezték, hogy az ülésen elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni. A napirendek ismertetése előtt megadja a szót Perge István Újcsanálos település polgármesterének, az ülés házigazdájának. Perge István köszönti a megjelenteket és köszöni azt, hogy erre az ülésre a településén került sor. Rónavölgyi Endréné örömét fejezi ki, hogy a kezdeményezésnek megfelelően a településeken tartják meg az üléseket. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Galambosi Imre Mád polgármestere legyen, amelyet a tanács 13 igen szavazattal elfogad. Ismerteti, hogy a legutóbbi tanácsülés óta a költségvetés összeállítása érdekében komoly munkát végeztek el. A költségvetéssel kapcsolatban abban állapotnak meg, hogy akinek a költségvetéssel kapcsolatban van módosító javaslata, az február 20-ig írásban juttassa el a a társulás székhelyére. Ezen időpontokig 4 módosító javaslat érkezett, amelyet megnézték, és ennek megfelelően vizsgálták meg az egyes szakterületeket. Megfogalmazódott, hogy a költségvetést ennél is tovább lehet bontani, és készítsenek egy részletesebb költségvetést. Úgy gondolja, hogy a részletes költségvetésnek eleget tettek, és nem javasolja ezt tovább bontani. Ismerteti, hogy a szakfeladatokra adott normatíva csak ott használható fel, és nem vihető át más feladatra kivéve a ami a munkaszervezetre jut. Felvetődött a Helyi Vidékfejlesztési Iroda kérdése, így azzal kapcsolatban mondja el, hogy azt, mint egy pályázatot kell tekinteni, amelyben meghatározott feladatok vannak, és bizonyos időközönként el kell vele számolni. Meghatározták benne, hogy mennyi fordítható a támogatásból bérre és dologi kiadásra. A Vidékfejlesztési Irodánál a maximális bérköltséget nem használták fel, hanem az iroda vezetőjének a minimális bérköltséget állapították meg, és ezt a költséget használják fel a pénzügyi munkatárs bérének a fizetésére. Elmondja, hogy egy levelet találtak az asztalon, amelyet Varga László Taktaharkány polgármestere juttatott el a kistérségnek. Ismerteti, hogy polgármester úr is részt vett a költségvetési egyeztető tárgyaláson, amelyen sok mindent sikerült tisztázni. Személyes konzultációt is folytattak és úgy gondolja, mindent meg kell tárgyalni. Javasolja, hogy menjenek végig az egyes szakfeladatokon, és vizsgálják meg alaposan ezeket. Úgy gondolja, hogy a költségvetés bármikor módosítható, és visszatérhetnek arra bármikor. A munka elkezdése előtt javaslatot tesz a napirendre, amelyet a tanács 13 igen szavazattal elfogad. Napirend:
1. Javaslat a 2008. évi költségvetés módosítására 2. Javaslat a társulás 2009. évi költségvetésének megtárgyalására 3. Javaslat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Bizottság Ügyrendjének elfogadására 4. Felhatalmazás az LHH-s projekttel kapcsolatos tárgyalásra 5. Tájékoztató a Közfoglalkoztatás szervezők foglalkoztatásának támogatásáról című pályázatról
1. Rónavölgyi Endréné az első napirendi ponttal kapcsolatban megadja a szót Kertész Gabriellának. Kertész Gabriella a 2008. évi költségvetés módosítással kapcsolatban elmondja, hogy a 2009. évi költségvetés elfogadását megelőzően lehet a tanácsnak a 2008. évi költségvetés módosítását megtennie. Áttekintette a bevételeket és kiadásokat és ennek alapján kerül sor a módosításra. 2008-ban kereset kiegészítésre került sor, illetve Monok település a fennálló tartozásait rendezte, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Irodára kaptak támogatást. A Senior Sport Program keretében az önrészt rendezték a települések. A Megyei Közoktatásért Közalapítvány pályázatának második része érkezett meg 2008-ban, illetve az ÁROP pályázat és a Közmunkaprogramra érkezett előleg. Ismerteti, hogy ezen összegek miatt szükséges a módosítás, illetve szakfeladatokon belül néhány átcsoportosítás miatt. Rónavölgyi Endréné kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja a költségvetés módosítást. A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 10/2009 (III.13) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi költségvetés módosítás A SzTcKT 2008. évi költségvetéséről szóló 3/2008. (II.15.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
A költségvetés bevételei és kiadásai 1.
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2008. évi módosított költségvetésének a.) bevételi főösszegét
342.983 eFt-ban
b.) kiadási főösszegét
342.983 eFt-ban
állapítja meg. 2. Az 1. a.) pontban megállapított módosított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b. 2/c., számú mellékletei tartalmazzák. 3. Az 1. b.) pontban megállapított módosított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a., 3/b. számú mellékletei tartalmazzák 4. A beruházási előirányzatot célonként, a 4. számú melléklet tartalmazza Jelen határozat 2009. március 13.-án lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. december 1.-jétől kell alkalmazni.
2. Kertész Gabriella a 2009. évi költségvetéssel kapcsolatban javasolja, hogy azt szakfeladatonként tekintsék át. A munkaszervezet általános feladatainak ellátására kaptak 18.129.000 Ft-ot. A pedagógiai szakszolgálati feladat ellátását szükséges kiegészíteni, hiszen az oda kerülő normatíva nem elég, így azt szükséges kiegészíteni a munkaszervezetből. A belső ellenőrzésre kapott támogatás 11.000.000 Ft, és a munkaszervezetre kapott támogatás 5.526.000 Ft. Az önkormányzatok által befizetett tagdíj 4.000.000 Ft, valamint az Utazás Kiállítás és annak hirdetési díja 700.000 Ft, illetve az előző évből fennmaradt pénzmaradvány 3 millió Ft volt. A munkaszervezet személyi kiadásainál 2 belső ellenőr bére és járulékai, étkezési hozzájárulás és ruházati hozzájárulás szerepel, valamint a munkaszervezetnél dolgozik 3 fő, illetve júliustól a munkaszervezet vezető bérét is betervezték. A pénztári munkák segítésére egy fő pénztárellenőr megbízási díja szerepel, hogy az előírásoknak megfeleljenek. A jogi referens decemberi bérének a kifizetése megtörtént, de a könyvelése csak a január hónapban fog jelentkezni. Egyszeri megbízási díjak decemberben kerültek kifizetésre, amelyek januárban jelentkeztek. Dologi kiadásként irodaszer beszerzését, üzemanyagot, kisértékű tárgyi eszközök, illetve telefon és internetköltség került betervezésre. Vásárolt élelmiszerként konferenciákon, utazás kiállításon és a tanácsülésen lévő költsége került betervezésre. Bérleti díj az utazás kiállítás standjánál merül fel, illetve közműköltség megállapodás alapján kerül számfejtésre. Karbantartás, kisjavításként az eszközök, autók javítására került betervezésre, illetve egyéb költségek a postaköltség, parkolójegy költsége, az egyéb díjak a munkaszervezet autójának biztosítását fedezi. Beruházásként 600.000 Ft-ot terveztek, amennyiben a munkaszervezet elkülönül, akkor ezzel az eszközbeszerzés is megoldható. Pénzeszköz átadása az Államkincstár felé forgóeszköz tőke címen 600.000 Ft, illetve területfejlesztési tagdíjat fizetnek a területfejlesztési tanács felé 895.000 Ft összegben. Céltartalék az előző évben fennmaradt pénzmaradvány, illetve az ezévi tagdíjbefizetés összege. Vajtó János összevetette az előzőleg beterjesztett létszámkeretet, amelyben 6 fő szerepelt, most pedig 7 fő. Úgy gondolja, hogy az alapja ennek az, hogy a létszámkeretet kell tisztába tenni. Egy hónap után nem lehet ilyen változás, és lehetséges, hogy elírás történt, de a tanács hozzájárulása nélkül bővíteni nem lehet. A pedagógiai szolgálatnál lévőknél keletkezett a változás. Lényeges változások történtek, mert a létszámkeretnél 51,5 főről 52,5 főre nőtt a létszám.
Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy egyezzenek meg abban, hogy szakfeladatonként menjenek végig a költségvetésen. Szakfeladatonként látják majd a létszámot, és ennek ismertetésére is sor kerül. Osika József Sivák Lajos műszaki referensként szerepel a munkaszervezetnél. Ismerteti, hogy nekik Abaújszántói Társulással van megállapodásuk. Kérdése, hogy Sivák Lajos kijár-e a településekre és hány településre jár ő ki? Javasolja az álláshelyének megpályáztatását. Kéri, hogy vegyék vissza a társulásba a településüket, mert azért nem voltak eddig benne, mert a személlyel nem voltak megelégedve, így amennyiben kijár településekre, akkor Építésügyi Hatósági Társulás tagja, amennyiben nem, akkor a munkaszervezeté. (Nyikes Tibor Tiszalúc alpolgármestere a terembe érkezik). Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy az Építésügyi Társulás úgy jött létre, hogy ne keljen a településeknek egyenként szakembert foglalkoztatni, azért jött létre a társulás és a települések fizették a szakember díját. Amikor az építésügyi társulás bekerült a többcélú társulásba, és volt lehetőség arra, hogy őt a munkaszervezetben foglalkoztassák, és az önkormányzatoknak ne kelljen ezen összeget továbbra is fizetniük, a társulás költségvetéséből fizetik a bérét. Nincsen akadálya annak, hogy több település részt vegyen benne. Ismerteti, hogy bizonyos szakfeladatok ellátására nem mindenki társult, így példaként említi a mozgókönyvtári ellátást. Osika József elmondja, hogy megvan az oka annak, hogy miért nem akarnak vele dolgozni. Javasolja, hogy az építési osztályról akkor velük más lássa el a feladatot. Rónavölgyi Endréné amennyiben önálló munkaszervezetet akar, akkor munkaszervezeti pénzből fizetik a szakembert, és vele lehet csak a feladatot ellátni.
a
társulási
Hlívják László ismerteti, hogy Sivák Lajos kijár a településekre, és munkáját nagyon jónak tartja. Galambosi Imre a dologi kiadásoknál több tételt magasnak tart, így a telefon és internetköltséget, valamint az irodaszert is. Szintén magasnak tartja az egyéb üzemeltetési díjakat is. Hlívják László az egyszeri megbízási díjat magasnak tartja, és nem tudja, hogy ez pontosan mit takar? Kertész Gabriella ismerteti, hogy december hónapban egyszeri megbízási díjak kerültek kifizetésre. Rónavölgyi Endréné kiegészítésként mondja el, hogy ilyen egyszeri díjban részesítették például Hajdú Zsuzsannát vagy Vámosné Czili Adriennt, akik kistérségi munkát is végeznek a hivatali munka mellett, valamint a jelzőkészülékeket felügyelő gondozónők is kaptak jutalmat. Osika József javasolja, hogy legközelebb a társulás döntsön arról, hogy kit részesít jutalomban, és véleménye szerint ez tisztább megoldás lenne.
Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy ez a munkaszervezet vezetőjének a jogköre. Oleár Zoltán arra kíváncsi, hogy ez miért a 2009-es költségvetést terheli? Kertész Gabriella ismerteti, hogy 2008-ban került kifizetésre. Oleár Zoltán szerint akkor a módosításban kellett volna szerepeltetni. Kertész Gabriella elmondja, hogy minden hónapban kifizetik a bért, és a bértabló a következő hónapban érkezik meg az Államkincstártól, és a könyvelésben emiatt mindig egy hónap csúszás van. Átfutó kiadások között szerepel, és amikor a bértabló megérkezik, akkor a személyi kiadásokba át tudják könyvelni. Osika József arra kíváncsi, hogy 2009-ben van-e olyan rész, hogy 2.900.000 Ft jut ilyen kiadásokra? Amennyiben ez ki van fizetve, akkor 2009-ben mit fognak kiosztani. Dr. Gadóczi Bertalan ismerteti, hogy ez az elszámolás rendje, és így működik az önkormányzatoknál is. Vajtó János arra kíváncsi, hogy a munkaszervezetben dolgozók közalkalmazottak vagy köztisztviselő státuszban vannak-e? Fontos a ruhapénz szempontjából. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a munkaszervezetben dolgozók közalkalmazottak, és amennyiben a költségvetés lehetőséget biztosít rá, akkor adnak ruhapénzt, amennyiben nem jut, akkor nem. Az állam célja, hogy a kistérséget jobban támogassa. Kertész Gabriella elmondja, hogy a dologi kiadásnál az internet és telefonköltségnél megállapodás van. Bűdi Károly azt szeretné kérni, hogy amennyiben a munkaszervezettől lehet átcsoportosítani, akkor a befizetésektől tekintsenek el, és ne kerüljön plusz pénzbe a szolgáltatás Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy nincsen más befizetése, csak a tagdíj. (Csáki Barnabás megérkezik) Vajtó János magasnak tartja a telefonköltséget. Aggályosnak tartja, hogy a munkaszervezet köti meg a megállapodást. Az előzőleg kapott költségvetésben nem szerepelt az sem, hogy ezt megállapodás alapján fizetik. Magasnak tartja a fenntartást, és hogy az irodára ilyen összegeket költenek. Ismerteti, hogy amikor tőlük vesznek bérbe helységet, akkor annak költségeit pontosan állapítják meg. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy ezek a megállapodások a zárszámadáskor megtekinthetők, az önállóan elhelyezett munkaszervezetnél ezek pontosan megállapíthatóak. Hlívják László ismerteti, hogy az egyéb üzemeltetés nagyobb, mint ami szükséges, javasolja, hogy 300-400.000 Ft legyen, és jöjjenek ki abból. Töredéke kellene, hogy legyen az összeg.
Rónavölgyi Endréné arra kíváncsi, hogy akkor az ott szereplő összeg helyett mennyit javasolnak. Hlívják László ismerteti, hogy a rendezvénytermét ingyen rendelkezésre bocsátja, és a borházat üzemeltetésre átadja, mert a borházat most is működteti üresen. Bíró Ferenc magasnak találja a munkaszervezetnél az üzemanyag költséget. Végzett egy számítást, és amennyiben csak a munkanapokat számolja, akkor is napi 180 km tesz az autó. Vajtó János ismerteti, hogy kistérségi autóval külföldön találkoztak. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy munkaszervezethez tartozó autóval biztosan nem találkoznak külföldön. Zárszámadáshoz vegyék elő a menetleveleket. Kertész Gabriella ismerteti, hogy a közmunkaprogram 2008. december 1-én indult újra és 2009 január 1-ig tartott, amelynek 46 millió Ft a támogatás összege. Előlegként megkaptak 27 millió Ft decemberben, amelyből decemberben már volt felhasználásra. A fennmaradó része előző évi pénzmaradvány között szerepel, és a teljes támogatási összeg januárban egészült ki 19 millió Fttal. Az önrészt a programban részt vevő önkormányzatok befizetései fogják fedezni. Kiadások között 160 fő bére, járulékai szerepeltek, illetve dologi kiadásként munkaruha és kisértékű eszközök, amelyek a településekre kerülnek vissza. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy ezzel kapcsolatban is több kérdést fel lehetne tenni, így ki csinálja, hogyan történik, stb. ÁROP-os pályázat. Dr. Gadóczi Bertalan ismerteti, hogy az LHH programhoz kapcsolódóan lehetett pályázni ÁROP-on belül a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek. A Szerencsi Kistérség 15.347.000 Ft összeget pályázott. A felhasználás kötött, és csak oda lehet felhasználni, amire azt adták. Az LHH-t nélküle nem tudják megcsinálni. Rónavölgyi Endréné a Helyi Vidékfejlesztési Irodával kapcsolatban mondja el, hogy ugyanúgy kell kezelni, mint egy pályázatot. Külön kapják a feladatot, és a pénzzel sem feléjük kell elszámolni. Sok feladatot látnak el, de az eszközbeszerzések ÁFÁ-ját nem fizetik, amely éves szinten 500.000 Ft-ba kerül. Osika József jelzi, hogy ezzel kapcsolatban írásban nyújtottak be javaslatot. Úgy ültek le pár nappal ezelőtt, hogy találjanak plusz forrásokat, és segítsék a kistérséget. Javasolja, hogy Czabányi Attila maradjon és a pénztáros egy csekély megbízási díjért lássa el a feladatot, mert ellen kell neki jegyezni, és a fennmaradó részt kihelyezett irodaként lehetne használni, és eszközt lehetne oda kihelyezni. Amennyiben leülnek tárgyalni, akkor annak mindenkinek jónak kell lennie. Keressék azt a pontot, ahol ez megtalálható Dr. Gadóczi Bertalan elmondja, hogy itt is pontosan meghatározzák, hogy mire hogyan lehet a pénzt felhasználni. Nem tartja valószínűleg, hogy az MVH-val 7 irodát el lehet majd fogadtatni. Szakmailag meg kell majd mindent védeni. Megérti azt, hogy jó lenne, ha minden település érezne ebből valamit, de a szabályokat be kell tartani.
Osika József úgy gondolja, hogy ha leülnek beszélni mint partnerek, és a vélelmezem, talán szavakat kapják válaszul, akkor nincs értelme leülniük beszélni, mert nem keresik azt a pontot, ami előrébb viszi a kistérséget. Az a baj, hogy ha mindig a nem lehetet halják, akkor nem jutnak előre. Kérdése, hogy azért ültek le, hogy pénzt találjanak, vagy azért, hogy a költségvetést megszavazzák? Dr. Gadóczi Bertalan ismerteti, hogy az volt a kérés, hogy még jobban mutassák be a kistérségi pénzeknek a felhasználását. Azt keresi, hogy hogyan lehet jobban, gazdaságosabban megoldani a feladatokat. Azon összegek, amelyek benne szerepelnek nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi kerül ebből felhasználásra. A zárszámadáskor lehet megállapítani, hogy mennyi maradt fenn, és azokat hogyan lehet valamilyen jogcímen a településeken felhasználni. Lehet ez egy túltervezett költségvetés, és nehéz új pénzeket bevonni, mint a maradékot elosztani. Fontos egy kistérség működésének biztosítása, mint a településekről pénzt kérni a feladatok ellátására. Osika József elmondja, hogy személyről is döntenek, és amennyiben ezeket a pénzeket most megspórolják, és esetleg az év végén majd széjjel osztják, akkor most kell dönteni. Dr. Gadóczi Bertalan elmondja, hogy Varasdy Klaudiát az állam pénzén foglalkoztatják ezen a feladaton. Vannak pénzügyi szabályok, amelyeket be kell tartani. Nem lehet utalványozó, pénztáros és ellenőr egy személy. Ez fontos a szabályos működéshez. Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy nézzék meg, hogy a vidékfejlesztési hivatalnak lehetnek-e alirodái, illetve a következő ülésen adjanak rá választ. Az iroda működése egy pályázat alapján jött létre, és ez alapján kell elszámolni. A gazdálkodás szabályok alapján működik. Vajtó János kérdése, hogy mivel pénzről van szó, akkor a felelősségi viszonyok hogyan alakulnak? Dr. Gadóczi Bertalan elmondja, hogy a kistérség nyerte el a pályázatot, és a kistérség alkalmazottja a Varasdy Klaudia, akinél a munkáltatói jogokat a kistérség gyakorolja. Bíró Ferenc ismerteti, hogy az internetköltségnél elírás történt, és a működési közműköltséget itt tartja reálisnak. Dr. Gadóczi Bertalan elmondja, hogy pontosan meghatározzák, hogy mire és hogyan lehet a pénzt felhasználni. Hlívják László javasolja, hogy a postaköltséget vegyék a felére. A vásárolt élelmiszer havi 35.000 Ft. Felajánlja, hogy a pénzügyesével is át tudja nézetni a költségvetést, és van egy könyvvizsgálója, aki a költségvetést át tudná nézni. Osika József: túlzottnak tartja a kiküldetésre elkülönített pénzt, így javasolja annak levételét. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy minden egyes számlát nem ők ellenőrzik le, hanem ezt be kell nyújtania az ellenőrző szerv felé. Czabányi Attila ismerteti, hogy előírásként szerepel, hogy minden vidékfejlesztési konferencián
részt kell vennie, és amennyiben nem vesz ezeken a konferenciákon részt, akkor az előírtakat nem teljesíti 100%-ra, így kevesebb pénzt kapnak. Havonta négyszer kell elmennie Budapestre. Hlívják László javasolja, hogy ne utazzon sehová, hiszen már sok mindent el lehet telefonon intézni. Úgy gondolja, hogy objektív módon szokta közölni a dolgokat. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a feladatokat nem ők határozzák meg, és nem is az irodavezető. Osika József úgy látja, hogy négyszer megy Budapestre, amely költsége magas és irreális. Magas a kilométer költsége. Czabányi Attila ismerteti, hogy egy út 460 km-es távolság. Tájékoztatja a tanács tagjait, hogy minden egyes eseményről jelentést kell tennie. Osika József véleménye szerint mindenhová kell mennie az irodavezetőnek, csak a településen nem látják. Rónavölgyi Endréné Megyaszói iskolafenntartó társulással kapcsolatban megadja a szót kertész Gabriellának. Kertész Gabriella ismerteti, hogy a bejáró tanulók alapján kapják a normatív támogatást. Ennek a felhasználásáról a települések döntenek, amely összeget a társulásnak átadnak. Kísérőként egy pedagógus félbére és a gépkocsivezető bére van tervezve, illetve a dologi kiadást a társulás intézi. Oleár Zoltán szeretné azt kérdezi, hogy Rátkán nincs társulás, de van 31 bejárójuk. Ezzel kapcsolatban a kistérségi társulás Rátka településnek segítene, mert golopi gyerekek járnak a településére is, de társulás csak Golop és Tállya között van. Osika József elmondja, hogy a társulásban 18 település van, és a társulási lehetőség mindenki előtt fennáll. Nem érti, hogy Rátka település miért hozakodik elő ezzel a kéréssel, hiszen a társulási lehetőség előtte is fennáll. Amennyiben társul a település, akkor van lehetősége buszra így pályázni. Oleár Zoltán elmondja, hogy keresik a lehetőséget, de a két iskola nem ugyanaz, hiszen az övék nemzetiségi iskola. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy a társulás ezzel kapcsolatban segítségre lehet, hiszen a társulás is bizonyos feladatok ellátása miatt jött létre. Amennyiben valaki nem tudja ellátni ezen feladatokat, akkor társulási formában való ellátásra van lehetőség. Erre minden önkormányzatnak megvan a lehetősége. Mindenkinek lehetősége volt pályázni, de az is igaz, hogy ezen pályázatokat rövid időre írják ki. Véleménye szerint Rátkának az az érdeke, hogy a tanulólétszáma megmaradjon. Oleár Zoltán csak arra kíváncsi, hogy van-e lehetősége ilyen segítségre? Szükségesnek tartaná, hogy ezen pénzösszegekből visszakapjon. Elmondja, hogy Rátkának van busza, és nem buszt, csak segítséget kér.
Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy egymást ne csipegessék, amely nem vezet jóra. Kiss Lajos ismerteti, hogy a kistérség igényli a normatívát, és a település dönt a felhasználásról. A településén az iskolát be kellett zárni, és ezért döntöttek a társulási forma mellett. Bíró Ferenc elmondja, hogy a busznál nagyon magas a kilométerszám, amelyet fut. Csáki Barnabás elmondja, hogy a társulásához 3 település tartozik. Nem csak az iskolába szállítanak, hanem a szakértői vizsgálatra is ezzel hordják a gyerekeket. További feladat a tanulmányi versenyekre, és a nyári táborokba való szállítás, amelyet szintén ezzel a busszal oldanak meg. Vannak székek asztalok, amelyek a tagtelepülésen vannak elhelyezve. Bűdi Károly jónak tartja, hogy a településeknek nem kell befizetni. Véleménye szerint nem jutottak el addig, hogy a nagy irodaszer költségből a települések is kapjanak. Úgy gondolja, hogy a költségvetés nem változott, csak jobban ki lett bontva. Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy vizsgálják meg a Tállyai Társulást. Vajtó János elmondja, hogy két busz található a társulásban, de nem látja a sofőr bérét beállítva, egy kísérő pedagógus van, amelyet zavarónak tart. Úgy gondolja, hogy attól, hogy nem vesznek részt benne, még a kistérség költségvetése. Oleár Zoltán arra kíváncsi, hogy miért van csak 1 pedagógus bére betervezve? Bíró Ferenc úgy gondolja, hogy az ország nincsen abban a helyzetben, hogy két buszt tartsanak fenn. A két település távolsága sem nagy egymástól, és magas az üzemanyag költség. Osika József szerint a 18 település mindegyikének volt lehetősége arra, hogy társuljon, és ebbe a társulásba normatívát igényeljen. Megyaszó és Tállya iskolafenntartó társulást hozott létre. A társulása egy volt golopi kolléganőt alkalmaz arra, hogy az iskolabuszban kísérő legyen. Bárki aki igényli, annak szívesen odaadja a buszt, mert van a busznak szabad kapacitása. A 11 gyereknek egy része napközis, és amikor Golop ér rá, akkor ő, máskor Tállya szállít. Ki van váltva neki és a golopi polgármesternek is az engedély erre. Monoknak a társulás plusz 20 millió Ft normatívát jelentett volna pluszban. Szeretne egy másik első osztályt indítani angol és számítástechnikai tagozatot. Azon szülők, akik ezt igénybe szeretnék venni, arra szeretnék felépíteni a buszszállítást. A sofőr bére azért nem szerepel, mert ők ezen is spórolnak. Véleménye szerint a társulás lehet mindenkinek. Kiss Lajos szerint amennyiben nem társultak volna, akkor a normatíva is kisebb lenne. Oleár Zoltán elmondja, hogy mindenkinek szíve joga az, hogy társuljon. Tudják, hogy Golopnak nem volt választása, de nekik még van. Galambosi Imre úgy látja, hogy elindultak egy olyan irányba, hogy senki senkivel ne értsen egyet. Nem érti, hogy ha bizonyos dolgokhoz senkinek semmi köze, akkor van-e értelme tovább beszélni. Úgy gondolja, hogy igenis mindent meg kell beszélni, és mindent alaposan kell
megvizsgálni. Ki lehet mindent vesézni, és döntsenek arról, hogy mivel mi legyen, hiszen azért alkottak kistérséget, hogy ezt megtárgyalják. Véleménye szerint ha nem értenek egyet a költségvetéssel, akkor azt ne fogadják el, de ebben több komolyságot kér. Vannak bizonyos kiadások, amelyet le lehet faragni. Amennyiben kistérségbe szervezkedtek, akkor abban is kellene gondolkodni. Rónavölgyi Endréné osztja ezt a gondolatot. Jó megoldásnak tartja, hogy részletesen veszik át a feladatokat, és azt is el kell határozni, hogy mennyi önállóságot is el kell adni az egyes szakfeladatoknál. Amennyiben a szakszolgálat mostani és a korábbi tervezetét nézi, akkor kiderül, hogy volt egy olyan programhiba, amely számukra kedvezőtlenebb helyzetet teremt. Központilag kiderült, hogy egy 10 millió Ft-os lyuk van a szakszolgálat működésében. A létszámba és az óraszámba és minden egyébre vonatkoztatna ezt az összeget úgy próbálták betömni, hogy a kötelező béreket adják, és a működési költségeket is csökkentették. A munkaszervezet forrásából 3 millió Ft kerül át, és minden feladat el lesz látva, és jövőre növekszik a normatíva és ennek megfelelően terveznek majd. Dorgainé Botos Hedvig arra a kérdésre szeretne válaszolni, hogy a 6 főből hogyan lett 7 fő. Azon ügyintézőre, aki a munkájukat segíti is tudnak szakalkalmazotti normatívát igényelni. Ő az, aki az adminisztratív feladatokat látja el, illetve a szakvélemény kiállításában segít. 12 fő látja el a feladatot a kistérségben, és táblázatban mutatták ki, hogy mennyi órát vannak a településen. A következő táblázat a személyi kiadásokat tartalmazza, illetve egy táblázat a 2009. évre igényelt normatívát mutatja úgy, hogy hány gyereket látnak el. Több gyereket látnak el, de a vizsgálatra nem kapnak normatívát, csak ha 6-szor van a gyerek náluk, és úgy van ellátva. Logopédiánál egész héten kell a gyereknek járnia ehhez. Béki József szerint a dologi kiadásoknál a bérleti díjakból és a közműköltségnél a személyi juttatásokhoz lehetne pénzt tenni a minőségi feladatellátáshoz. Hlívják László arra kíváncsi, hogy a bérleti díj hogyan lett kiszámítva, mert nagyon magasnak tartja, valamint a költségtérítés is magas? Arra kíváncsi, hogy hogyan lett plusz fő? Kíváncsi rá, hogy van-e közöttük nyugdíjas? Vajtó János: a jelenlegi egy fő nem szerepelt a korábbi tervezetben, és nem tudja, hogy miért került be most? Hlívják László szakmai munkát segítő ügyintéző mit jelent? Bíró Ferenc ismerteti, hogy szakfeladatokat össze lettek vonva. A bérleti díj magasnak tartja, és véleménye szerint ebből 10 összkomfortos lakást lehet bérelni. Dorgainé Botos Hedvig elmondja, hogy 12 fő szakalkalmazott van a szakszolgálatnál, és 13 főre lehet normatívát igényelni. 12 fő jár ki a településekre és az ügyintéző után is lehet normatívát igényelni, mert a szakmai munkát segítő alkalmazott. Túlórára azért volt szükség, mert ennyi órában lehetett ellátni a tanulókat, és nem szeretné, hogy ellátatlan gyerekek legyenek. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a feladatokat csak megfelelő helységben lehet ellátni, és a feladat kizárólag megfelelő létszámban látható el. Az épület is pályázati pénzből van, és lehet
kisebb helyen is ellátni, de arányosítással ez a bérleti díj alakult ki. Úgy gondolja, hogy elértek egy szintet, és nem várható el, hogy ezekben a dolgokban visszalépjen. Bűdi Károly arra kíváncsi, hogy mit takar a települések befizetése? Vajtó János ismerteti, hogy ami normatívát kapnak a gyerekek után, azt adják át. Dorgainé Botos Hedvig: ezt Újcsanálos után járnak át. A 2 millió Ft a szakmai szolgáltatás ellátására megy. Ismerteti a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás és a Szerencsi Társulás közötti megállapodást az Újcsanálosi tagintézményben ellátott szakszolgálati feladatok ellátása után kapnak normatívát, amelyet Miskolc hív le. Dr. Hajdú Zsuzsanna a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatban merült fel, hogy a 3-as számú mellékletben szereplő normatívára ki jogosult és ki nem? Ismerteti, hogy a 3-as számú mellékletben szereplő normatíva szerinti igénylésre minden település jogosult, akinél jelzőkészülék van kihelyezve, így Tiszalúc, Taktaharkány és Prügy is. A kiegészítő normatívát viszont ezen települések után nem lehet lehívni. A mutatószámokat egy programba kell beírni, amelyet el kell küldeni, és amennyiben ez a program rosszul van kódolva, akkor hiába írják be a jó számot, de nem tudják érvényesíteni. Június hónapban a készülékek számának arányában nyújtják be igényüket. A kiadási oldalon a házi segítségnyújtásnál a megbízási díjakat külön szerepeltetik, és az eddigi bruttó 9000 Ft összeget a készülékek számának emelkedése miatt bruttó 15.000 Ft összegre emelik. Informatikus személyét pályáztatás alapján a közbeszerzési bizottság választotta ki, akinek a munkájával kapcsolatban nem merült fel panasz, így a munkaszervezet vezetője nem tartotta fontosnak, hogy új pályázatot legyen. A feladatot 2009 februárjától vállalkozói díjjal látja el a feladatot, és 100 alkalommal volt kint a településeken, mert az ellátottak személye is változik. A szerelést sem a hozzátartozó, sem a gondozó nem teheti meg. Kiadások az ügyeleti telefonok alapdíjcsomaggal a gondozónőknél vannak, és egymás között telefonálhatnak díjmentesen. Az egyéb kiadások tartalékban vannak. A jelzőkészülékeket majd át kell hangolni az átjátszó állomások frekvenciaváltozásai miatt. A kiadásokat be kell tervezni, és azon tárgyalnak, hogy ez a kiadás a legkevesebb legyen. Ez a miskolci áthangolás miatt főleg a harangodi településeket érinti. Az irodaszer költségét nem részletezték, és rendelkezésre bocsátják a nyomtatványokat, amelyek kötelezőek, illetve egyéb szakmai szabályoknak megfelelő nyomtatványok, amelyek szintén kötelezőek. Vajtó János ismerteti, hogy 29 gondozónő szerepelt a táblázatban, és most 35 fő a létszám. Véleménye szerint felül kellene vizsgálni, mert van, ahol magasnak tűnik a gondozónők száma, és a készülékekhez kellene igazítani a gondozónők számát. Úgy gondolja, hogy becsülettel kell megfizetni azt, aki ezt a feladatot 24 órában ellátja. Önmérsékletet mindenkinek tanúsítania kell ebben. Oleár Zoltán javasolja módosítani azt, hogy Rátka településen 44 készülék van, amelyből 30-at pályázott meg. 14 és 5 készülék után kéri átadni a normatívát, amelyről határozatuk is van. A számításai szerint plusz 649.000 Ft normatíva járna még. Javasolja, hogy ezt az összeget a tartalék terhére adják át. Rátka a feladatot 3 gondozónővel látja el, amelyből a 1 gondozónő bérét a település fizet. Vajtó János magasnak tartja az informatikus díját, és véleménye szerint ezt meg lehetne
pályáztatni. Dr. Hajdú Zsuzsanna ismerteti, hogy gondozónői létszámban 35 fő szerepel. Amikor a létszámot megállapították, akkor 2 fő szerepelt településenként. A gondozónő Szerencsen összeszedte a riasztási napló adatait, és a módszertani központ felé jelentett. 1/2000 SZM rendelet előírásai. Úgy gondolja, hogy nem várható el egy gondozónőtől, hogy folyamatosan lássa el a feladatot. Vajtó János ismerteti, hogy van, ahol közcélú munkásokkal láttatják el a feladatot, de nem tudja, hogy ez hogyan lehetséges. Dr. Hajdú Zsuzsanna elmondja, hogy ez egy tervezet, és minden településre 2 fővel számoltak. Amikor a fizetésre kerül sor, annak a személynek kerül kifizetésre megbízási díj alapján, aki a feladatot ténylegesen ellátja. Szerencs település is behozta az ellátást a kistérségbe, és a reá eső személyeket is szerepeltetni kell. A feladatellátás februártól történik. Rátka normatívájával kapcsolatban mondja el, hogy abból indultak ki, ami a határozatban és az előterjesztésben szerepelt. Az előterjesztésben ki van emelve, hogy a 26.000 Ft-os normatíva visszaosztását kell teljesíteni. Ahhoz, hogy a 3-as normatíva szerinti összeget megkapja, társulási döntés szükséges, és utána lehet ezzel a költséggel számolni. Társulási tanács felhatalmazása szükséges hozzá. Oleár Zoltán elmondja, hogy megilleti a települést, csak nincsen felhatalmazás róla. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a 3-as melléklet szerinti normatíva minden települést megillet, és amennyiben a társulásba belép, akkor plusz normatívához lehet hozzájutni. Dr. Hajdú Zsuzsanna ismerteti, hogy Rátkának van 30 készüléke, amelyet saját maga szerzett meg. A 30 készülékre nem kap normatíva önállóan, ezért döntött a társulási tanács úgy, hogy segít Rátkának abban, hogy beveszi a 30 készüléket, és normatívát igényel rá. A feladat bizonyos költségekkel jár, ezért bizonyos készülék után Osika József arra kíváncsi, hogy lehet-e a jelen normatívát megosztani? Dr. Hajdú Zsuzsanna elmondja, hogy amikor a döntés megszületett, akkor az volt a cél, hogy mindenki jól járjon. A kistérségi társulásnak van lehetősége normatíva igénylésére. Oleár Zoltán elmondja, hogy csak az alapot kapja, és kéri, hogy a kiegészítő normatívából származó összeget Rátka településnek átutalni. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a 3-as normatíva szerint mindenki jogosult rá. Dr. Hajdú Zsuzsanna ismerteti, hogy a költségvetési törvény szerint jogosult rá, és erre lehetne felhasználni, arról a tanács dönt. Osika József javasolja, hogy a költségvetésben találjanak pénzt, és pályáztassák meg a 2.500.000 Ft-ot, és a talált pénzt használják fel erre. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy a jelzőrendszernél van egy bizonyos készülék, és a
kistérség a normatívát megigényli. Nem adják vissza, hanem a működéshez szükséges költségeket jelöljék meg. Rátka és Szerencs után is lehívják a normatívát és arányosan működtetik a hálózatot. Egyetért azzal, hogy az informatikus posztját újból pályáztassák meg. Oleárné Dr. Kádas Marianna szerint Rátka sajátossága az, hogy a készülék a sajátja, és a készülékszám után még plusz gondozónőt is foglalkoztat. Dr. Hajdú Zsuzsanna javasolja, hogy ezt kezeljék a költségvetéstől külön, és vitassák meg, hogy hogyan legyen. Ez igényel egy külön határozatot, így a költségvetéstől külön döntés szülessen, hogy Rátkának a 3 melléklet szerinti összeget is odaadják. (Bíró Ferenc elhagyja a termet.) Oleár Zoltán ismerteti, hogy nem mindegyik készülék után kérik a normatívát. (Csáki Barnabás elhagyja a termet). Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy fogadják el a költségvetést, és térjenek vissza ezekre a következő tanácsüléseken egy-egy témával, és amennyiben úgy gondolják, akkor módosíthatnak is rajta. Osika József javasolja, hogy ebben a hónapban hívjanak össze még egy ülést, és azokat a költségkímélő javaslatokat, amelyeket az egyes szolgálatoknál lehet, tárgyalják meg. Csináljanak majd egy módosítást ezzel kapcsolatban. Rónavölgyi Endréné a javaslatot szavazásra bocsátja. A Társulási Tanács 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 11/2009 (III.13) HATÁROZAT Tárgy: Szakfeladatok költségvetésének áttekintése A Társulási Tanács úgy dönt, hogy a költségvetéssel kapcsolatos kiadások csökkentése érdekében az egyes szakfeladatokat a következő társulási üléseken folyamatosan áttekinti. Határidő: folyamatos Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Dr. Hajdú Zsuzsanna javasolja, hogy a házi segítségnyújtással kapcsolatban ha van kérdés, akkor térjenek ki rá. Osika József elmondja, hogy Tállya esetében 10.300.000 Ft-ot a település le tud hívni, és 3.300.000 Ft-ot a 8-as melléklet szerint, és 4 fő szerepel a szolgálatban, aminek a bére 3.700.000 illetve 1.200.000 Ft, és ez 5 millió Ft. Úgy gondolja, és a törvény is lehetőséget ad rá, hogy Út a munkához program esetében új ember foglalkoztathatnak. Kevesli a 20 millió Ft-ot a visszaosztásra a településeknek. A 28 gondozónőre jut egy vezető gondozónő és vezető díja. Természetesnek tartja az utazási költségtérítést és az étkezési hozzájárulást, de úgy gondolja, hogy ha nem tudják meggyőzni, akkor a szolgálatból kilép. (Csáki Barnabás és Bíró Ferenc a
terembe érkezik.) Javasolja, hogy Visóczkiné Farkas Beáta ezt a feladatot elláthatná, amely takarékossággal járna, és így elé kell dönteni, hogy Sipos Attila kell-e vagy sem. Ennek megfelelően több pénzt oszthatnának szét a települések. Ismerteti, hogy amennyiben nem tudnak megegyezni, akkor kilép a szolgálatból. Amennyiben a 6 millió Ft megmarad, akkor 26 millió Ftot oszthatnak szét, de nem látja az ebből való visszaosztásnál, hogy a települése jól jár. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy amikor Szerencs is belépett, akkor ez 3 millió Ft plusz pénzt jelentett a településnek, amely az 5 milliárd Ft-os költségvetéshez viszonyítva nem sok. Úgy gondolja, hogy a házi segítségnyújtás felvállalásával a szakmát vállalja fel Szerencs. Elmondja, hogy a feladatellátás elég heterogén a településeken, és amennyiben kistérségi szinten látják el a feladatot, akkor azt csak úgy tudja felvállalni, ha a végzettségnek és a gondozási naplónak megfelelően látják el. Elmondja, hogy amennyiben Szerencs nem lép be, akkor nincsen ilyen társulás. Úgy gondolja, hogy egy ember nyakába „varni” nem lehet ezt a feladatot. Amennyiben bármilyen kötelezettség van, akkor az önkormányzatokért a kistérségnek kell jótállással lennie. Amennyiben valaki hibázik, akkor ezt a pénzt majd az önkormányzaton be lehet hajtani, de a fizetés azonnal jelentkezik. A tartalék felosztásáról a tanács dönt majd, és így látja biztosítottnak azt, hogy megfelelően legyen ellátva. Osika József elfogadja a vezető gondozónőt, de a felette lévő vezetőt nem ismeri el, így nem érti, hogy hol fognak itt takarékoskodni. Rónavölgyi Endréné nem vállalhatja be a szakmai felelősség miatt azt, hogy ezt ne így lássák el. Dr. Hajdú Zsuzsanna elmondja, hogy amennyiben Tállya kilép, akkor a 8 melléklet szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra és családsegítésre sem igényelhető normatíva. Ez azt jelenti, hogy 16 jelzőkészülékre 30.000 Ft, és 234 lakos után 300 Ft az, amely nem igényelhető. Osika József azt szeretné, hogy akkor keressenek egy kis pénzt, és akkor bent maradnak. Oleárné Kádas Marianna elmondja, hogy a házi segítségnyújtás ilyen formában való ellátása senkinek sem hiányzik. Azért kellett ezt vállalni, mert a támogató szolgálat kikerült a 3 szociális feladatellátás közül, és ez kényszer szülte helyzet, és a feladatellátásra szükség van. Osika József megérti, hogy kell egy vezető, de nem érti, hogy miért kell még egy vezető, és találjanak egy olyan garanciát, hogy a 6 millió Ft megmarad és a kiadási oldalt csökkentsék, és akkor megéri a szolgálatban benne maradnia. Amennyiben mereven azt mondják hogy nem, akkor bármilyen kért okoznak a kistérségnek, de nem fog belőle kérni. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy amennyiben mindenki kilép, akkor lehet, hogy itt nem kapja meg a plusz pénzt, de a másik két helyen sem kapja meg a normatívát. (Bíró Ferenc és Csáki Barnabás a terembe érkezik) Béki József elmondja, hogy ha mindeni kilép, akkor a társulás szűnik meg. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy Szerencsnek sem hoz ez 3 millió Ft-nál többet, de amennyiben nem vesz benne részt, akkor a másik két helyen sincs meg a normatíva. Amennyiben
ezt a feladatot ellátják, akkor annak úgy kell történnie, hogy szakmailag jó legyen. Osika József javasolja, hogy a kiadási oldalon gondolják át a személyeket, hogy hol lehet csökkenteni, és hol a tartalék arra, hogy a települések az esetleges károkozás esetén visszafizessék a kárt. Bűdi Károly szeretne a feladatellátásba belépni. Dr. Hajdú Zsuzsanna lemondás normatíváról április hónapban, és pótigény esetén júniusban lehet igényelni. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy amennyiben lemond az önkormányzat, akkor a másik két helyről is csökken a normatíva. Oleár Zoltán arra kíváncsi, hogy a vezető gondozónő csak a vezetéssel foglalkozik, vagy gondozásban is részt vesz. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy átesett egy ilyen ellenőrzésen, és nem kívánja senkinek egy ilyen ellenőrzést. Osika József javasolja, hogy Sipos Attila fizetését függesszék fel, mert az elvek nem erről szóltak, hanem arról, hogy osztanak. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy ha törvényesen nem tudja ellátni, akkor nem vállalja a feladatot. Úgy gondolja, hogy szakemberek legyenek ott. Családsegítés. Dr. Hajdú Zsuzsanna a családsegítéssel kapcsolatban mondja el, hogy intézményfenntartó társaulások működnek. A normatívát a gesztor település igényli le. Oleárné dr. Kádas Marianna ismerteti, hogy amikor a feladatellátás elindult, akkor nem kaptak meg minden összeget, mert a támogató szolgálati feladatellátást kellett kiegészíteni. A változások miatt most ezt az összeget teljes egészében megkapják. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy a támogató szolgálatnál már nem normatíva van, hanem pályázatból történik a finanszírozás. Bíró Ferenc elmondja, hogy a családsegítő székhelyének megállapításánál Monok és Tállya között ment a vita, hogy hol legyen a székhelye. Úgy gondolja, hogy nem reális a bérleti díj ezzel kapcsolatban. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy amennyiben ezt a feladatot bárhol látnák is el, azt csak olyan helyen lehet ellátni, ahol a feltételek biztosítottak. Tállya a bérleti díjat eszközök beszerzésére, és a helységek felújítására használta fel. Vajtó János jogosnak tartja a bérleti díj számolását, de elmondja, hogy a településén egy szolgálati lakásbérleti díja éves szinten 240.000 Ft. Mérsékletre int mindenkit. Az hogy a helységnek megfelelőnek kell lennie, az a település feladata, hogy megfeleljen a feladatnak.
Osika József fontosnak tartja, hogy a támogató szolgálatot fejlesszék. Nem tartja jónak, ha egymás zsebében turkálnak. Oleárné Dr. Kádas Marianna úgy gondolja, hogy mindig annak fáj, akinek a zsebében turkálnak. Rónavölgyi Endréné úgy gondolja, hogy a játékszabályokat ki kell alakítani, és azokat tiszteletben kell tartani. Úgy gondolja, hogy a kapott pénzzel törvényesen el kell számolnia. Amennyiben elszámolnak, akkor a legfőbb feladatot teljesítették. Vannak szakfeladatok, amelyekkel el kell számolni, és nem lehet az asztal mindkét oldalán ülni, és véleményt mondani. Galambosi Imre véleménye szerint a költségvetés megtakarításokról szól és azon belül a dologi kiadásokról. Többletköltségek jelentkeztek, és mindenki megpróbálja megvédeni a magáét, és mindenki szeretne pénzt visszakapni.. Úgy gondolja, hogy a kistérségben is próbáljanak meg megtakarítani. Bízni kell egymásban, és közösen próbálják meg jól csinálni és együtt gondolkodni. Véleménye szerint a dologi kiadásoknál lévő költségeket lehet csökkenteni, és akár a tűzoltóautó önrészébe is lehetne beletenni. Mindenki tudja, hogy milyen költségek vannak, és majdnem mindegyiken lehetne megtakarítani. Rónavölgyi Endréné azt javasolja, hogy fogadják el a költségvetést azzal, hogy minden egyes megtakarítási lehetőséget szakfeladatonként vizsgáljanak meg, és hogy a kistérség működjön, azt javasolja, hogy melyek azok a pontok, hogy a dologi költségek közül hogyan lehet tovább csökkenteni, és az ott megmaradó forrásokat vagy a kistérség egészében vagy a településekre hogyan lehet visszaosztani. A Társulási Tanács a 2009. évi költségvetés elfogadásáról szóló előterjesztését megtárgyalta, és 13 igen és 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 12/2009 (III.13) HATÁROZAT Tárgy: 2009. évi költségvetés A SzTcKT Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2009. évi költségvetéséről az alábbi határozatot alkotja: A határozat hatálya 1. § A határozat hatálya a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra, annak szerveire, intézményeire, bizottságaira, munkaszervezetére terjed ki. A költségvetés bevételei és kiadásai 2. § A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás 2009. évi költségvetésének a.) bevételi főösszegét
308.943eFt-ban
b.) kiadási főösszegét
308.943eFt-ban
állapítja meg. 3. § Az 1. a.) pontban megállapított költségvetési bevételi főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 2., 2/a., 2/b., 2/c., 2/d., 2/e/1., 2/e/2., számú mellékletei tartalmazzák. 4. § Az 1. b) pontban megállapított költségvetési kiadási főösszeg jogcímenkénti részletezését e határozat 1., valamint a 3., 3/a/1, 3/a/2, 3/b. számú mellékletei tartalmazzák. 5. § A beruházási előirányzatot célonként a 4. számú melléklet tartalmazza. 6. § A Társulás költségvetésében szereplő létszámkeretet az 5. számú melléklet tartalmazza. 7. § A Társulás 2009. évi előirányzat felhasználási ütemtervét, (amely az előre látható állami és pályázati támogatások, illetve többletfeladatok figyelembe vételével készült) a 7. számú melléklet tartalmazza. A költségvetés címrendje 8. § (1) Az Államháztartásról szóló törvény 67. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Többcélú Kistérségi Társulás költségvetésének címrendjét a (2) bekezdés szerint állapítja meg. (2) A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, mivel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, így egy címet alkot. A költségvetés végrehajtásának szabályai 9. § A Többcélú Kistérési Társulás tanácsa a jóváhagyott előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát minden esetben fenntartja magának. 10. § A jogszabályokon, központi intézkedéseken alapuló előirányzat változások miatt szükségessé váló költségvetési határozat módosításáról a Társulási Tanács negyedévente, de legkésőbb az Államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírt határidőig –december 31-i hatállyal dönt. 11. § A többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. Törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást a Társulás vagy hitelezői nem kezdeményezték – a határozatában szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki a Társuláshoz, ha annak 30 napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti előirányzatának 10%-át és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. 12. § Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai alapján a Társulási Tanács a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait éves bontásban (amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg) e határozat 6. számú melléklete szerint
hagyja jóvá. 13. § A tartalék, azon belül céltartalék előirányzatokat az 1. és 3. számú mellékletek tartalmazzák, melyek év közbeni felhasználásáról a Társulási Tanács dönt. 14. § A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás saját működési bevételének eredeti, illetve módosított előirányzatát meghaladó többletbevételének felhasználásáról a Társulási Tanács dönt. 15. § Jelen határozat a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2009. január 1-től kell alkalmazni. 3. Rónavölgyi Endréné a következő napirendi ponttal kapcsolatban megadja a szót Dr. Árvay Lászlónak. . (Csáki Barnabás, Bíró Ferenc, Béki József elhagyja a teremt) Dr. Árvay László ismerteti, hogy a bizottság az SzMSz alapján működött, de a pályázati elszámolás ügyrend becsatolását kéri, így ez került elkészítésreRónavölgyi Endréné kérdés, észrevétel hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Fejlesztési Bizottság ügyrendjével kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 11 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
13/2009(III.13) HATÁROZAT Tárgy: A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Bizottság ügyrendjének elfogadása A Társulási Tanács a Fejlesztési Bizottság ügyrendjének elfogadására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és azt elfogadta. Az ügyrend a határozat mellékletét képezi. Határidő: azonnal Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök 4. Rónavölgyi Endréné a következő napirendi ponttal kapcsolatban megadja a szót Dr. Árvay Lászlónak. Dr. Árvay László az LHH-s programcsomaggal kapcsolatban ismerteti, hogy a programcsomag értékelés alatt van, és áprilisban történik a Nemzeti fejlesztési Ügynökség előtt annak védése. A keretekre beérkezett igények jóval magasabbak az ÉMOP-on belül, így egy egyeztető tárgyalásra hívja az Észak-Magyarországi 12 leghátrányosabb helyzetű kistérséget Ózd polgármestere, hogy egy kompromisszumot sikerüljön kialakítani ezzel kapcsolatban. Bűdi Károly javasolja, hogy ezt ne vállalják be, és egy település kérdésében sem döntsenek, de az ülésen vegyenek részt. Rónavölgyi Endréné ismerteti, hogy 2 hónap alatt végeztek egy nagyon fontos munkát, és egy kialakult kompromisszum alapján jött létre. Nem hajlandó ezt felborítani, hiszen a programot
nagy nehézségek árán jött létre, és véleménye szerint ehhez kell ragaszkodni, és ehhez is tartja magát a felhatalmazás alapján. A Társulási Tanács az LHH Projektcsomaggal kapcsolatos felhatalmazás című előterjesztést megtárgyalta, és 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 14/2009 (III.13) HATÁROZAT Tárgy: LHH-s projektcsomaggal kapcsolatos felhatalmazás A Társulási Tanács az elnök előterjesztését megtárgyalta, és azzal kapcsolatban az alábbi határozatot hozza: A Társulási Tanács úgy dönt, hogy az LHH-s Projektcsomaggal kapcsolatos egyeztetésen a novemberben elfogadott Programcsomagon nem változtat. A Társulási Tanács felhatalmazza az elnököt, hogy a 12 Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségnek az LHH-s Projektcsomaggal kapcsolatos egyeztető tárgyalásán részt vegyen, és a kistérséget teljes jogkörrel képviselje. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök Határidő: az egyeztetés napja
5. Dr. Árvay László ismerteti, hogy a közfoglalkoztatás szervező foglalkoztatására kiírt pályázat megjelenéséről Dr. Pulinka Mihály Tiszalúc jegyzője tájékoztatta a kistérséget. A pályázattal kapcsolatban mindent leírtak az előterjesztésben. (Csáki Barnabás, Béki József a terembe érkezik) Rónavölgyi Endréné javasolja, hogy azon települések, amelyeknél nem éri el a szám az 1 főt, ott közösen lehetne pályázni, és közösen lehetne foglalkoztatni. Hlívják László arra kíváncsi, hogy a településének 0,9 van meghatározva, és ez lehet-e egy fő? Dr. Árvay László ismerteti, hogy 1 főnek kell lennie, hogy 8 órában lehessen foglalkoztatni. Rónavölgyi Endréné felsorolja a településekre eső számokat. Bíró Ferenc szerint a munkaügyi központ tájékoztatása szerint amennyiben nincs meg az egy fő, akkor lehet arányosítani. Hlívják László ismerteti, hogy részmunkaidőben foglalkoztat majd. Rónavölgyi Endréné elmondja, hogy mely települések azok, amelyeknél gondot jelent a töredékszám miatt a foglalkoztatás. Javasolja, hogy beszéljék meg azok, akik nem tudnak önállóan foglalkoztatni, hogy hogyan tudnak foglalkoztatni. Oleárné Dr. Kádas Marianna elmondja, hogy közfoglalkoztatási tervelfogadását követően lehet benyújtani, így azt el kell fogadni, és utána lehet ezt a pályázatot benyújtani.
A Társulási Tanács a közfoglalkoztatás szervező foglalkoztatásával kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. Bíró Ferenc ismerteti, hogy az Út a munkához program keretében állami vállalatoknál lehetne foglalkoztatni személyeket, így a közútnál és a vízügynél. Gond az, hogy a költségvetésük le lett csökkentve, így a munkaruhát és az eszközt nem tudják biztosítani. Rónavölgyi Endréné további napirendi pontok hiányában az ülést berekeszti.
Kmf
Galambosi Imre jkv hitelesítő
Rónavölgyi Endréné elnök
Dr. Árvay László jkv vezető
