INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS

TANULÓI TANTÁRGYI SEGÉDLET

KÖVETELMÉNYMODUL 10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok

Gázvezeték rendszerek tantárgy

Készítette: Fülöp Attila

Nyíregyháza, 2013. szeptember 15.

1. Egy épület utólagos gázellátásához a gázelosztó vezeték bővítésére kapott megbízást az Ön vállalkozása. A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a gázelosztó vezetékkel és a leágazás kiépítésével kapcsolatos ismereteket! Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Információtartalom vázlata - Gázelosztó vezeték engedélyezése (készítő, engedélyezők) Vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodásában is alapítható. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését ebben az esetben az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli. A gázellátás műszaki-biztonsági felügyelete a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban a bányafelügyelet (Magyar Bányászati Hivatal és Bányakapitányságai) hatáskörébe tartozik. A felügyelet kiterjed: – a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezésére, építésfelügyeletére és munkavédelmi hatósági felügyeletére, továbbá – a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére, valamint – a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálatára. A Műszaki Biztonsági Felügyelet (Területi Műszaki Biztonsági Felügyeletek) hatáskörébe tartozik: – műszaki-biztonsági szempontból a fogyasztói berendezések, továbbá – a gáz palackban vagy tartályban történő biztonságos forgalmazásának felügyelete. (Megjegyzés: a csatlakozó vezeték hatósági felügyeletére nincsen kijelölt hatóság.) A természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet a Magyar Energia Hivatal látja el, melynek irányítása a kormány, felügyelete a gazdasági miniszter hatásköre. Gázelosztó vezeték létesítése Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszerek az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthetők. A gázelosztó vezetékek tervezésénél, létesítésénél, átalakításánál, felújításánál, üzemeltetésénél, az üzemeltetés megszüntetésénél a fogyasztói és gázszolgáltatói érdekek és a településfejlesztési tervek, továbbá a környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével a legkisebb költségű tervezést, üzemeltetésnél a leggazdaságosabb biztonságos megoldást kell alkalmazni. Gázelosztó vezetékek kiviteli tervét tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. A kiviteli tervre a gázszolgáltató szolgáltatói nyilatkozatot ad, melyben nyilatkozik a kivitelezésre való alkalmasságról. A gázelosztó vezeték létesítésére a területileg illetékes bányakapitányság által kiadott jogerős létesítési engedély alapján (jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén szolgáltatói szakvélemény birtokában is), előzetes bejelentési kötelezettség teljesítése mellett kerülhet sor. A megépült gázelosztó vezetéket a létesítési engedélyben előírtak teljesülése esetén, a közművek és a szakhatóságok üzembe helyezéshez történő hozzájáruló nyilatkozatai alapján a gázszolgáltató jogosult használatba venni saját jogon, a bányafelügyelet által jóváhagyott minőségügyi rendszerében meghatározott feltételek megléte esetén. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti. A területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően gázellátó rendszer nem létesíthető. A csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetékkel, a gázmérőnek mind a csatlakozó, mind a fogyasztói berendezéssel, illetve gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezetéknek a fogyasztói berendezéssel való összekapcsolását, valamint a nyomásszabályozó felszerelését csak a gázszolgáltató vagy az általa megbízott és arra jogosult gázszerelő végezheti. - A gázelosztó vezeték fogalma:

Az a csővezeték, amely a gázt a gázátadó állomástól – általában közterületen – a fogyasztói körzetbe juttatja el. A gázelosztó vezeték szerelvényei: − gázfogadó állomás − nyomásszabályozó − körzeti nyomásszabályozó − stb. - Gázelosztó vezeték kiépítésére használható anyagok: A gázellátásban használatos csövek ismertetése 11.1 Acél csövek 11.1.1 Anyagminőségek Minőség: Jel: Szakító szilárdság: kereskedelmi A 00 500 (N/mm2) szavatolt A 35 350 – 450 (N/mm2) fokozott A 35 K 350 – 450 (N/mm2) 11.1.2 Megnevezések Névleges átmérő (MSz 2872) A csővezeték egymáshoz illeszkedő elemeit jellemző érték függetlenül attól, hogy azok metrikus (mm), vagy hüvelyk rendszerben vannak méretezve. 11.2 Varratnélküli acélcsövek Megnevezés: Pl. Acélcső NA 100 108 x 3,6 A 35 ← anyagminőség külső átmérő↑ ↑falvastagság 11.3 Spirálhegesztésű acélcsövek ∅159 mm – ∅1016 mm külső átmérőig készül. 11.4 Kemény polietilén csövek (KPE) A KPE csöveket a névleges üzemi nyomás alapján az alábbiak szerint csoportosítjuk. (20 °C-os víz szállítására megengedett nyomás.) P – 2,5 P – 3,2 P – 4,0 nyomás értékek bar-ban P – 6,0 P – 10,0 Ha az így csoportosított KPE csövet nem 20 °C-os víz vezetésére használják a megengedett nyomás értékeket a közeg minősége és a hőmérséklet függvényében csökkenteni kell. Pl. KPE-re közömbös, veszélyes közegnél (gyúlékony, mérgező anyagok – pl. földgáz) Jel: A gáznál megengedett nyomás: (bar) P – 2,5 1,0 P – 3,2 1,6 P – 4,0 1,6 P – 6,0 3,0 P – 10,0 6,0 b) Réz cső és csőidom anyagok: az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg a szabvány előírásainak, a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény” (R 290) vagy „félkemény”(R 250), rejtett szerelésnél „lágy” (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0 [mm], 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm], 54 [mm] csőátmérőtől 2 [mm], 89 [mm] csőátmérő felett 2,5 [mm] legyen. a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány előírásainak feleljenek meg, 18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos valamint prés idomos csőkötés alkalmazható. c) Rozsdamentes cső és csőidom: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. d) Polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szabvány sorozat).

- A gázelosztó vezeték nyomásértékei Nyomásszintek: ~ Tervezési nyomás (pt), (DP: design pressure): A gázelosztó-vezeték szilárdsági számításai a csővezeték tervezési nyomásán alapuljanak. A belső túlnyomáson túl az egyéb hatásokat is figyelembe kell venni (pl. hőmérséklet, külső statikus és dinamikus terhelés) Gázelosztóvezeték tervezési nyomása legfeljebb 64 bar lehet. Tervezési nyomást a Zrt. érvényes tanulmánytervében szereplő fogyasztási adatok, valamint forrásoldali nyilatkozat alapján kell meghatározni. ~ Üzemi nyomás (pü), (OP: operating pressure): normál üzemeltetés során a gázelosztóvezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás. ~ Megengedett üzemi nyomás (MOP: maximum operating pressure): gázelosztó-vezetékben fenntartott üzemi nyomás maximuma, amellyel normál feltételek mellett a rendszer folyamatosan üzemeltethető. ~ Maximális veszélyes nyomás (MIP: maximum incidental pressure): nyomáshatárolóval korlátozott, legnagyobb üzemzavari nyomás, amelyet a rendszer rövid ideig elvisel. ~ Bemenő nyomás (pb): a nyomásszabályozó bemenetén mérhető nyomásérték. ~ Kimenő nyomás (pk): nyomásszabályozó beszabályozással megválasztott, kimenetén mérhető nyomásérték.

Tervezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztóvezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás (OP) a rendszer egyetlen pontján se haladja meg a legnagyobb üzemi nyomást (MOP). 2.3. A középnyomású gázhálózat Budapesten 0,5 – 1,0 bar nyomáshatárok között üzemel. A nyári időszak alatt az indító nyomás 0,7 bar, a minimális nyomás azonban ekkor sem csökken 0,5 bar alá. A középnyomású hálózatról közvetlenül ellátott felhasználóknál a készülék csatlakozási nyomása az alkalmazott nyomásszabályozótól függ. A fővároson kívüli elosztási területen 3 bar indító nyomású középnyomású rendszer üzemel, itt a minimális elosztó hálózati nyomás 1 bar. A felhasználóknál felszerelt nyomásszabályozók 26-28 mbar-ra vannak beállítva. 2.4. A kisnyomású gázelosztó hálózat maximális nyomása 33 mbar, minimális nyomása 25 mbar. A növelt kisnyomású gázelosztó hálózat maximális nyomása 100 mbar, minimális nyomása 50 mbar. A növelt kisnyomású gázelosztó hálózaton az ún. nyári üzemeltetési mód alatt az indító nyomás 100 mbar helyett 50 mbar. A növelt kisnyomású hálózaton közvetlenül a gázmérő elé nyomásszabályozó került felszerelésre, amely gázhiány biztosítóval és kettős membránnal van ellátva. A mérőszabályozó 26-28 mbar kilépő nyomásra van beállítva. Megengedett épület nyomásszabályozók alkalmazása is. Ezek szekunder nyomását a szabályozó utáni csővezeték rendszer kiterjedése határozza meg, de a maximális szekunder nyomás – a gázelvétel nélküli időszakok kivételével - nem lehet nagyobb a kisnyomású gázelosztó hálózat megengedett maximális hálózati nyomásánál (33 mbar-nál). - Szabadkézi vázlattal mutassa be a gáz alatti vezeték PE csőre történő rákötés biztonságos és korszerű módját (PE idom)

PE csővezeték ideiglenes lezárása Műveletsor lépései: - haszoncső átmérőjéhez tartozó idomok felhegesztése, - záró-szerelvény felszerelése, - fúrógép felszerelése a záró-szerelvényre, - az összeszerelt rendszer nyomáspróbája, - nyomócső kifúrása, - fúrógép levétele, forgácselszívó készülék felhelyezése, forgács eltávolítása, - vezetékzáró-berendezés felszerelése a záró-szerelvényre, - haszoncső belső keresztmetszetének lezárása, - leválasztott csőszakasz gázmentesítése, - munka elvégzése a leválasztott csőszakaszon, - zárás megszüntetése a lezárófejek kiemelésével, - záródugó behelyezése a lezáró idomba, - tömörségellenőrzés, - záró-szerelvény eltávolítása, - védősapka idomra csavarozása. Minden berendezéscsere alkalmával a felépítmény tömörségét ellenőrizni kell. Az idomok felhegesztésének és a felépítménynek minden esetben központosnak kell lennie.

PE csőelszorító alkalmazása Cső elszorítására sajátos gyári célszerszám alkalmazható, amelynél a szorítópofák a kétszeres falvastagság dn≤2 méretéig 80 %-ára, e fölött 90 %-ára közelítik meg egymást. Elszorítás helye és a legközelebbi idom közözött legkevesebb 10xD távolságot kell tartani. Ha ismételt elszorítás szükséges, úgy a két hely között legalább 10-szeres csőátmérőnyi távolságot kell hagyni.

Csőelszorításhoz a cső anyagának 10 < t C°-os hőmérsékletét folyamatosan biztosítani kell. Ennél alacsonyabb levegőhőmérsékleten a munkaárok felett elhelyezett védősátor fűtésével, vagy a cső 1 m hosszban melegvízzel, vagy hőlégfúvóval történő melegítésével biztosítható a szorítási alkalmasság. A csőfelület hőmérsékletét tapintóhőmérővel ellenőrizni kell. Javítási munkák idején a polietilén csövet a javítás mindkét oldalán le kell földelni a sztatikus feltöltődés veszélyének elkerülésére.

Szorítószerszám leszerelését követően az ellapult csövet vissza kell kerekíteni, majd dn ≤ 63 méretű csőre a szorítás helyét 0,5 méter hosszon sárga szigetelőfóliával meg kell jelölni. 63 < dn vezeték esetén a szorítási helyre javító elektrofittinget kell felhegeszteni. Acél elosztóvezetékre történő csatlakozás PE leágazó-vezetékkel PE leágazó-vezeték végponti kiépítése, értelemszerűen a Polietilén gázelosztó rendszerek végponti kialakítása c. fejezetben foglaltaknak megfelelően készüljön. PE-acél átmeneti idom beillesztése a lehető legrövidebb acél leágázócsonkra (maximum 0,5 m) készüljön. Legmegfelelőbb változat a gyárilag megfúróidommal egybeépített PE átmenetes szerelvény, amely rendelkezésre áll DN50-dn32 és DN65-dn63 csatlakozó méretben.

Fali csatlakozás PE vezetékre: Szerelési tudnivalók: A bordáscső föld alatt lévő végének vízszintesen legalább a faltól védőtávolságra kell beérnie a homokágyba, a másik végét fali felállás esetén 0,30 m hosszan a védőcső végére kell felhúzni úgy, hogy a bordáscső 0,05 m-re nyúljon a talajszint fölé. Előkertes felállásoknál a házi gáznyomás-szabályozó állomás védőcsöveire kell feltolni a talajszint fölé. A védőcső varratnélküli acélcsőből készülhet. Mindkét végén, belül legyen lerézselve, lesorjázva, kívül-belül korrózió védelemmel ellátva, az összekötő részére fészek kialakítással készüljön. D20-as PE csőnél az 1"-os védőcső végére egy PE védőkarmantyút kell elhelyezni.

- A PE csőhegesztés személyi feltételei: Elektromos üzemű PE hegesztő-berendezést csak az használhat, aki érvényes munkavédelmi oktatással és a PE hegesztéshez szükséges minősítő vizsgával rendelkezik. A berendezés kezelője felelős a kezelési utasításban és a karbantartási utasításban előírt követelmények megtartásáért. Felelős hiba esetén a készülék üzemen kívül helyezéséért, a feszültség alatti készülék felügyeletéért és annak illetéktelen személyektől való megóvásáért. Hegesztési felelős A hegesztési tevékenység irányítására felelős hegesztési szakembert (hegesztési felelős) kell megbízni. Képzettsége: a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerint. MII.-1.1.2 Minősített műanyaghegesztő Képzettsége: műanyaghegesztő szakképesítés (OKJ száma: 31 5244 09) és a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerinti minősítés. A minősítő vizsgát a Magyar Hegesztőminősítő Testület felügyeli. Sikeres vizsga esetén a minősítési bizonyítványt kiállítja. A megszerzett minősítés 2 évig érvényes, ha a hegesztési felelős 6 havonta aláírásával érvényesíti. Az érvényesítéshez az alábbi feltételek teljesülése szükséges: - a hegesztő az adott minősítés hatályán belüli hegesztési tevékenységet végez, legfeljebb hat havi hegesztési szüneteltetés megengedett, - a hegesztő üzemszerűen általában olyan műszaki körülmények között végzi a hegesztést, mint amilyen feltételek között a minősítő vizsgát végrehajtotta, - nincs indok a hegesztő szaktudásának és szakmai ismereteinek kétségbe vonására. A minősítést az eredeti érvényességi tartományon túl, annak kiállítója (egy alkalommal) további 2 év időtartamra meghosszabbítja, ha az első minősítésre vonatkozó összes feltétel fennáll, valamint: - a hegesztő által üzemszerű feltételek között készített hegesztett kötések megfelelő minőségűek, - a független vizsgálólaboratórium által kiállított anyagvizsgálati jegyzőkönyvek és egyéb dokumentációk gyűjteménye a hegesztő minősítési bizonyítványával együtt bemutatásra kerül. A minősítési bizonyítvány 4.-ik évet követő érvényesítését a minősítő testület végzi el. Gázelosztó-vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére minősített és érvényes minősítő bizonyítvánnyal rendelkező olyan hegesztő végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel:

- a hegesztő folyamatosan (hat hónapnál hosszabb időtartamú megszakítás nélkül) végzi a technológiai vizsgának megfelelő hegesztési munkát, - nem merült fel indok a hegesztő képességének és gyakorlati készségének kétségbe vonására, - a munkáltató (hegesztési felelős) évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége összhangban van a minősítő bizonyítvánnyal. Munkavégzés személyi feltételei Gázelosztó vezeték kötéseinek kialakítására csak 18 éven felüli egészségileg alkalmas, munka és tűzvédelmi ismeretekből érvényes oktatással rendelkező, az adott részfeladat elvégzéséhez szakképesítéssel bíró férfi munkavállaló alkalmazható. A munkát csak józan, kipihent, egészséges állapotban szabad megkezdeni és folytatni. Ha több gazdasági szervezet képviselői dolgoznak együtt a munkaterületen, munkájukat össze kell hangolni. Az irányításért az építési fővállalkozó megbízottja a felelős. Az irányításért felelős személynek ügyelnie kell a technológiai előírások kielégítésére és gondoskodnia kell az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséről. Gépi berendezések kezelője (árokásó gépkezelő, kompresszorkezelő, darus, stb.) felelős a kezelési, karbantartási és biztonsági előírások betartásáért. Áramfejlesztő alkalmazása esetén a gép kezelésére kioktatott személy köteles a gép közelében tartózkodni, annak működésére felügyelni. A hideg időjárás elleni védelemről és a technológiai paraméterek betartása érdekében az építés irányítója védősátorról köteles gondoskodni. A munkát irányító köteles megkövetelni a védőfelszerelések használatát. Ha bármely munkavállaló az építési munkahelyen megállapítja, hogy a használt munkaeszköz, berendezés vagy segédszerkezet, az alkalmazott technológia, vagy a felhasznált anyag veszélyforrást jelent, ezt azonnal jelenteni köteles a munka irányítójának és intézkedést kell kérnie. Valamennyi építés-kivitelezési munkát úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalóra, illetve a környezetben tartózkodókra a veszélyforrások hatásukat ne tudják kifejteni. Járművet, munkagépet vagy egyéb segédeszközt csak az a személy vezethet, illetve kezelhet, aki megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek. - Gázelosztó vezeték acélcső hegesztésének személyi feltételei: Hegesztési felelős A hegesztési tevékenység irányítására felelős hegesztési szakembert (hegesztési felelős) kell megbízni, aki teljes körű szakismerettel rendelkezik a hegesztési gyártás tervezésében, kivitelezésében, felülvizsgálatában és vizsgálatában végzendő összes feladat és felelősség tekintetében. - független legyen a tevékenységéért felelős szervezeti egységtől, - legalább kétéves szakmai gyakorlata legyen. - rendelkezzen megfelelő szakirányú felsőfokú, vagy középfokú képesítéssel. A gyártás módjától és bonyolultságától függően a hegesztési felelős lehet teljes körű szakismerettel, vagy részleges szakismerettel rendelkező a hegesztési feladatok és felelősségek tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és vizsgálatára. Hegesztési felelős feladatai - hegesztési munkarend (hegesztés-technológia) meghatározása, - követelmények átvizsgálása és a műszaki átvizsgálás, - alvállalkozók alkalmasságának elbírálása (auditálása), ellenőrzése, - hegesztési utasítások minősíttetése, jóváhagyási jegyzőkönyvek (WPQR) nyilvántartása, érvényességének ellenőrzése, irattározása, - hegesztési utasítások (WPS) készítése, irattározása, - hegesztők minősítésének ütemezése, munkapróbák hegesztésének lefolytatása, eredmények értékelése, minősítések érvényesítése 2 éves hosszabbíttatása, - minősített hegesztők, hegesztő minősítések nyilvántartása, - hegesztő-berendezések (üzemleírásban szerepelnek) kalibrálásának ellenőrzése. A hegesztési felelős vagy helyettese ellenőrzi a hegesztés előtt: - az alapanyag, a hegesztési hozaganyagok minőségét, - a varrat-előkészítést (a varratalakot és másolatokat), - hegesztési utasítás esetleges különleges követelményeit pl. az illesztést és a fűzést, -az üzemi feltételek alkalmasságát hegesztéshez, beleértve a környezeti feltételeket.

A hegesztés során ellenőrzi: - a lényeges hegesztési paramétereket, - a hegesztési varratsorok és rétegek tisztítását és alakját, - a hegesztési sorrendet (ha szükséges) - a hozaganyagok megfelelő alkalmazását és kezelését, - bármely közbenső vizsgálatot, pl. méretek ellenőrzését. A hegesztés után ellenőrzi a mértékadó átvételi feltételeknek való megfelelőséget: - szemrevételezéses ellenőrzéssel, - a roncsolásmentes és roncsolásos (ha szükséges) vizsgálat elvégzését - a hegesztett szerkezet alakját, felépítését és méreteit, a terveknek megfelelően, - a hegesztés utáni műveletek elvégzését, pl. köszörülés, tisztítás. Nem megfelelőség esetén intézkedik. Az ellenőrzést a hegesztési naplóban dokumentálja. Az ellenőrzött és vizsgált állapot feltüntetéséért az ellenőrzést végző személy felelős. Hegesztő Acél gázelosztó vezetékek és tartozékaik építése (gyártása), karbantartása, átalakítása és javítása során végzendő hegesztési munka elvégzésére a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet értelmében az MSZ EN 287-1:2007 szabvány szerint minősített ív, vagy lánghegesztő jogosult. Gázelosztó-vezetéken hegesztést csak az adott tevékenység végzésére minősített és érvényes minősítő bizonyítvánnyal rendelkező olyan hegesztő végezhet, aki az alábbi feltételeknek is megfelel: - a hegesztő folyamatosan - hat hónapnál hosszabb időtartamú megszakítás nélkül - végzi a technológiai vizsgának megfelelő hegesztési munkát, - nem merült fel indok a hegesztő képességének és gyakorlati készségének kétségbe vonására, - a munkáltató évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége összhangban van a minősítő bizonyítvánnyal. A munka elkezdésével az a dolgozó bízható meg, aki alábbi feltételek mindegyikének megfelel: - a munkáltató évenként megállapította, és írásban rögzítette, hogy a hegesztő munkájának minősége összhangban van a minősítő bizonyítvánnyal. - a biztonságos munkavégzésre egészségi szempontból alkalmas, - munka és tűzvédelmi oktatásban részesült és az ismétlődő munkavédelmi oktatásokon rendszeresen részt vesz, - hegesztés-technológia anyagát és a munkavégzéshez szükséges eszközök kezelését bizonyítottan elsajátította, - adott munkához megfelelő, érvényes hegesztő minősítéssel rendelkezik, - tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, - munka végzésére alkalmas állapotban van. Hegesztő kiemelt ellenőrzési feladatai: - cső alátámasztás módja, stabilitása, - egytengelyűség biztosítása, - csőfelületek fémtisztasága, - lángvágott részek kellő mértékű lemunkálása, - leélezés mértéke, egyenletessége, - élszalag megléte, egyenletessége, - gyökhézag előírt beállítása, - fűzővarratok hossza, darabszáma, - varratsorok lerakása utáni köszörülés, varratjelölés. - munkakezdéskor ellenőrizze a készülékeket, szerszámokat, eszközöket, hogy alkalmasak-e a munkavégzésre. Hibás eszközzel tilos a munkavégzés.

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be az acélcső födémen történő átmenetét, a védőcső alkalmazási előírásait Abban az esetben kell fal- és födémáttöréseket készíteni, ha a vezetékeknek azokon kell keresztülmenniük. Törekedni kell arra, hogy az áttörés a szükségesnél ne legyen nagyobb, hiszen a helyreállítás sok időt vehet el. Akár fal, akár födémáttörésről beszélünk, gondoskodni kell arról, hogya másik helyiségben más személy ne tartózkodjon az áttörés zónájában. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy: - Egy megbízott személy felügyel a szomszédos helyiségben a művelet elvégzéséig. - Elkerítik az a részt, ahol a faláttörés zajlik. A födémáttörést követően gondoskodni kell arról, hogy a keletkezett nyíláson nehogy leessen valami, valaki, ezért azt a szerelés szünetében gondosan le kell fedni. Az épületben a csőhálózat, a hőmérséklet okozta hosszváltozás miatt, tengely irányban elmozdul. A falszerkezet és a vezetékhálózat egymástól független. A vezetékhálózat tengely irányú elmozdulásait biztosítani kell. Ezt az úgynevezett csőhüvelyekkel valósítják meg. A csőhüvelyeket then behelyezik a falba, födémbe, ezekkel a csőhüvelyekkel biztosítják a vezetékhálózat hosszanti elmozdulásait. A csőhüvely belső átmérőjének nagyobbnak kell lennie, mint a falszerkezeten áthaladó csővezeték külső átmérője. Csak így lehet biztositani, hogy a csővezeték a hőtágulásból eredő hosszváltozásokat felvegye. Ha ezt nem biztosítanánk, a falszerkezetünk a csővezeték közvetlen környezetében megsérülhet ne. Éppen ebből kifolyólag, a csővezeték, es a csőhüvely között általában két méretbeli eltérés van. A csőhüvely anyaga lehetőleg egyezzen meg a haszoncső anyagával. A csővezeték, és a csőhüvely között két méretbeli eltérésnek kell lennie,

Védőcsővégek gáztömör lezárása mellett 10 m-ig egyik végén, 10 m felett mindkét végén szaglócsövet kell csatlakoztatni. 25 m-nél hosszabb egybefüggő védőcső beépítése alapesetben nem megengedett. Ettől eltérni különös indokkal, a tervzsűri jegyzőkönyvében elfogadottan lehet. - Védőcsőben, acél haszoncsövet 2 m-enkénti csúszógyűrűk, PE csövet központosító betétek alkalmazásával kell elhelyezni. Központosító, támasztó gyűrűkkel, különösen a védőcső végeinél, meg kell akadályozni, hogy a haszoncső és a védőcső egymással érintkezzen. - Védőcső, iránytöréstől mentes legyen.

2.. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték kiépítésére kaptak felkérést. A vezeték PE csőből készül. Az Ön feladata a PE hegesztőeljárások személyi, tárgyi és eszközigényeinek összeállítása, a helyes technológiai sorrend alkalmazása. A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a PE csőhegesztéssel kapcsolatos ismereteit! Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Információtartalom vázlata - A polifúziós hegesztés fogalma: A polifúziós hegesztési varrat úgy keletkezik, hogy egyidejűleg képlékeny állapotba melegítjük fel az idom csatlakozó tokját és a csővéget, majd ebben a plasztikus állapotban a csövet betoljuk az idomba, rögzítjük és hagyjuk lehűlni, aminek révén nagy szilárdságú homogén kötés jön létre. A polifúziós hegesztés előnyei:  egy életre szoló biztonság  rövid megmunkálási idő, pl. 20 mm csőkötési idő 8 mp  nincs várakozási idő, néhány perc után üzembe helyezhető

- A kézi tokos hegesztés technológiája, műveletei A tokos hegesztésnél az egyazon műanyagból készült cső külső felületén és a tok belső felületén lévő molekulák hőbevitel hatására megolvadnak, tehát a felületek között olvadékréteg jön létre és a hőmozgás következtében kölcsönösen egymásba diffundálnak a molekulák. Lehűlés után az olvadék megdermed, és szilárd kötést hoz létre a felületek között. A hegesztéshez szükséges hőmennyiséget fűtőelem segítségével kell előállítani, a hegesztéshez szükséges erőt pedig a csővég és az idom palástfelületeinek kúpos kialakítása, az ömledék térfogatváltozása és az axiális erő biztosítja. A hegesztés előkészítése  A tokoshegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpárok) össze kell szerelni. A szükséges profilpárok fűtőelem felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy, hogy az ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak.  A hőmérséklet-szabályzó automatikán be kell állítani a tokos hegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni azt. A fűtőelem felfűtés befejezésének kijelzését követően 15 perc elteltével ellenőrizni kell a profilpárok felszíni hőmérsékletét, majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni, hogy a felszíni hőmérséklet üzem közben 250 és 260 C között legyen.  A csövet merőlegesen kell elvágni a fűrésszel vagy csővágó szerszámmal, majd sorjátlanítani kell. A csővéget le kell tisztítani, szükség szerint lemosni és szárazra törölni.  A csővégmaróval meg kell munkálni a csővéget úgy, hogy az a szerszám késeinek végével egy síkba kerüljön. Ha a csővégmaró - a cső ovalitása vagy mérethibája miatt - nem forgácsol a teljes felületen, úgy a csővéget le kell vágni és a megmunkálást újra el kell végezni.  A tokos idomot elő kell készíteni a hegesztésre. Az idom belső felületét meg kell tisztítani, melyhez denaturált szeszt vagy ehhez hasonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyorsan szárad. A hegesztés folyamata Kézi hegesztés

 

Az üzemi állapotra felmelegített fűtőelemet meg kell támasztani vagy satuban kell rögzíteni. Az idomot egyenletes, tengelyirányú nyomással fel kell tolni a dugós melegítő profilra. Miután az idom homlokfelülete elérte a szerszám vállrészét, a csövet egy határozott mozdulattal kell a melegítő hüvelybe tolni. Sem a csövet, sem az idomot nem szabad csavarni, melegítés közben ügyelni kell azok egytengelyűségére.



A hőntartás után a csövet és a tokos idomot egyszerre le kell venni a szerszámról, majd az egytengelyűségre ügyelve a csővéget a tokos idomba toljuk. A betolást olyan mélységig kell végezni, hogy a cső lemunkált válla a tok szájrészéig érjen. A hűlési idő befejeztéig mozdulatlanul kell tartani a kötési helyet. Az idom másik oldali hegesztését csak a hűlési idő letelte után szabad megkezdeni. A hegesztés technológiai paramétereit a. táblázat tartalmazza, értelmezése pedig a. sz. ábrán látható.

  

Kézi tokos hegesztés A DN/OD< 63 mm csövek és idomok kézzel tartva is összehegeszthetők, csupán a kellő hőmérsékletre felhevített megfelelő méretű profillal felszerelt hevítőelemre van szükség. Tisztítás: A csővéget kb. 0,5 m hosszban tisztítsa meg a durva szennyeződéstől, majd kb. kétszeres tokhossznyi darabon vegyszerrel is tisztítsa meg. A vegyszeres tisztítást az idom hegesztendő belső tokos felületén is hajtsa végre! A vegyszerrel szemben támasztott követelmény a zsíroldóság, illetve a tisztítást követően nem maradhat a felületen (elillan). Erre a célra a legmegfelelőbb a denaturált szesz és szálmentes törlőkendő alkalmazása. Jelölés: A tisztítást követően jelölje be a csőpaláston a csőátmérőhöz tartozó tokmélységet! (ld. 4. táblázat) Hegesztés: Tolja fel a tokos idomot a dugós profilra tengelyirányú erővel úgy, hogy az idom homlokfelülete a profil tövéig felfeküdjön! Ez követően tolja be a csővéget a jelölésig a hüvelybe! hogy pontosan tartsa be ezt az időt, mert a vékony csőfal túlhevítéssel könnyen elvesztheti szilárdságát és berogyhat! lpárról! Ne feszítse, ne tekerje közben! Minél rövidebb átállási idő alatt központosan tolja a csővéget az a kihűlésig jobbra-balra, vagy kifele feszíteni, illetve csavarni a csövet és az idomot tilos, mert az az összeolvadás helyett a megolvadt hegesztési felület szétnyíródását okozza! Hűlés: Tartsa a csövet és az idomot összetolt nyugalmi állapotban az előírt hűlési ideig! A hűlést külső behatással (pl. hideg közeggel) gyorsítani tilos! A hűlési idő lejártával a kötés üzembe helyezhető. - A gépi tokos hegesztés fogalma, műveletei Gépi hegesztés

A hegesztés előkészítése és a technológiai folyamat megegyezik a kézi hegesztéssel, a táblázatban megadott értékek betartásával. A hegesztés után csak akkor szerelhető ki a kötés a gépből, ha a hűlési idő letelt. A hegesztett kötést 1 óráig nem lehet nyomáspróba alá vetni.

A kézi hegesztésben leírtak szerint tisztítsa meg a hegesztendő csővéget és idomot! A csővéget szükség esetén vágja le merőlegesre, továbbá csővégmaróval kialakíthatja a megfelelő profilt. Helyezze a csövet a gép csőoldali központosító szorítópofáiba, anélkül, hogy szorosan rögzítené és annyira hagyja túlnyúlni, hogy majd az előremozgatásnál érintse a tokos idomot! Helyezze a hegesztendő tokos idomot a gép másik oldalán található szorítópofákba! Összeérintéssel ellenőrizze a cső és idom egytengelyűségét! A cső- és a tok-palást teljes kerületén egyformán illeszkedjen egymáshoz. Az idom pontos helyzete döntő a jó hegesztéshez. A sugár irányba szorító befogópofák a cső illetve az idom átmérőjének függvényében megfordíthatók a különböző méretű munkadarabok befogásához. Szimmetrikus befogójú gépeknél ez az eljárás az idom és a cső

befogási oldalán azonos. Ügyelni kell a befogópofák megfelelő szorító erejére! A túl erős szorítás a munkadarabok deformálódását eredményezi. Az így keletkezett ovalitás hibás illeszkedést okozhat. Ismét ellenőrizze, hogy a létrehozott cső-befogó és idom-befogó közötti távolság változatlan maradt-e! A betolási hosszt (tokmélységet) jelölje fel a csövön - ezt azonos átmérőjű hegesztéseknél csak az elsőnél kell elvégezni. A továbbiakban az ütköző beállítása biztosítja azonos átmérőknél a megfelelő betolási hosszt.

Helyezze be a profilos hevítőelemet a cső és az idom közé. A szánokat közelítsük egymás felé. Az előtoló mozgás csőre és az idomra gyakorolt nyomása és sebessége legyen fokozatos és folyamatos, az anyag olva-

dása szerint. Az előtoló mozgást folytassa a megfelelő betolási hossz eléréséig: Első hegesztéskor ez a csövön jelölt méret. Állítsa be az ütközőt, ha a következő hegesztése is ezen az átmérőn történik! Többszöri azonos átmérőjű hegesztéseknél ezután az ütköző határozza meg az első hegesztéskor feljelölt betolási hossznak megfelelő szán mozgást. csak lehet. A táblázatban előírt átállási időt az összetolás befejezéséig ne lépje túl! gép eléri a végütközőt, biztosítja a helyes betolási mélységet a cső és az idom között. Mielőtt a hegesztést mechanikai erőhatásoknak, igénybevételeknek tesszük ki, tartsuk be a táblázatban szereplő hűlési időt, mely a két darab lehűléséhez szükséges. Ezután oldjuk a szorítópofákból a csövet és az idomot. Ebben az esetben sem szabad a hűlést gyorsítani (hideg-levegővel, hidegvízzel, stb). - Kézi nyeregidom-hegesztés fogalma, műveletei

A leágazó idomok hegesztésének műveleti sorrendje a tokos elektrofitting hegesztésével azonos az alábbi kiegészítésekkel: 1. Kössük össze a leágazóidom leágazását a csatlakozó vezetékkel (lehetőség szerint elektrofittinges hegesztéssel). 2. Fúrjuk meg a csővezetéket a nyeregidomban lévő fúró segítségével, (gázalatti rácsatlakozásnál a leágazó vezeték sikeres nyomáspróbáját követően) és tegyük szabaddá a gáz útját a fúró visszacsavarásával. Helyezzük vissza a védősapkát, majd annak tömörségét ellenőrizzük habzószeres oldattal. Kézi szerszámmal hegesztés DN 20; 32 Nyeregidom hegesztés előkészítése 1. A nyereghegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpár) össze kell szerelni. A szükséges profilpár fűtőelem felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy, hogy az ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak. 2. A hőmérsékletszabályozó automatikán be kell állítani a nyereghegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni. A fűtőelem-felfűtés befejezésének kijelzését követően ellenőrizni kell a profilpárok felszíni hőmérsékletét, majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni, hogy a felszíni hőmérséklet üzem közben 250 - 260 C° között legyen. 3. A csőpaláston a hegesztés helyét kaparókéssel kell megtisztítani a felületi oxidrétegtől. Erősen szennyezett felület esetén a mechanikus tisztításon kívül oldószeres tisztítást is kell végezni. 4. A nyeregidomot elő kell készíteni a hegesztésre. Fóliás, egyedi csomagolás esetén a hegesztendő felületet elegendő oldószerrel lemosni. Gyűjtőcsomagolás vagy csomagolás nélküli tárolás esetén a folyadékos tisztítás előtt kaparókéssel mechanikus tisztítást is kell végezni. A tisztításhoz denaturált szeszt vagy ehhez hasonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyorsan szárad. A nyeregidom hegesztendő felületének elvékonyodó részét késsel le kell faragni.

Nyeregidom kézi hegesztés elvégzése 1. A nyereghegesztő fűtőelemet távtartó szerszámmal neki kell nyomni a megtisztított csőpalástnak, ügyelve arra, hogy teljes felületen illeszkedjen. Amikor a csőpaláston a körkörös olvadékgyűrű megjelenik, akkor a nyeregidomot is rá kell illeszteni a domború félre, az olvadékgyűrű megjelenése után ki kell várni a hőntartási időt. Ez alatt az idomot enyhén a profilra kell nyomni. 2. A hőntartási idő eltelte után az idomot egy gyors, hirtelen mozdulattal le kell választani a profilról, a fűtőelemet ki kell emelni, majd az idomot a melegítési helyre illesztve folyamatosan növekvő erővel a cső tengelyére merőlegesen rá kell nyomni. 3. A nyomóerőt legalább 5 percig fenn kell tartani, majd meg kell várni, míg a hegesztés környezete (varrat) kézmelegre lehűl. 4. A hűlési idő eltelte után szerelhető fel a palástfúró szerszám és végezhető el a csőpalást megfúrása. A fúrószerkezetet fel kell szerelni a nyeregidom nyaktoldatára és a fúrás elvégezhető. A palást megfúrása után a szerszámot leszereljük és a koronamaróból a csőpalást darabját eltávolítjuk.

- Gépi nyeregidom-hegesztés fogalma műveletei Nyeregidom hegesztés előkészítése 1. A nyereghegesztő fűtőelemet (fűtőelem+profilpár) össze kell szerelni. A szükséges profilpár fűtőelem felőli oldalát hővezető pasztával vékonyan be kell kenni, majd a fűtőelemre kell csavarozni úgy, hogy az ívelt felületek egymással párhuzamosan álljanak. 2. A hőmérsékletszabályozó automatikán be kell állítani a nyereghegesztés hőmérsékletét és fel kell fűteni. A fűtőelem-felfűtés befejezésének kijelzését követően ellenőrizni kell a profilpárok felszíni hőmérsékletét, majd a hőmérséklet-szabályzó automatikán az utánállítást úgy kell elvégezni, hogy a felszíni hőmérséklet üzem közben 250 - 260 C° között legyen. 3. A csőpaláston a hegesztés helyét kaparókéssel kell megtisztítani a felületi oxidrétegtől. Erősen szennyezett felület esetén a mechanikus tisztításon kívül oldószeres tisztítást is kell végezni. 4. A nyeregidomot elő kell készíteni a hegesztésre. Fóliás, egyedi csomagolás esetén a hegesztendő felületet elegendő oldószerrel lemosni. Gyűjtőcsomagolás vagy csomagolás nélküli tárolás esetén a folyadékos tisztítás előtt kaparókéssel mechanikus tisztítást is kell végezni. A tisztításhoz denaturált szeszt vagy ehhez hasonló zsíroldó szert lehet alkalmazni, amely párolgási maradék nélkül gyorsan szárad. A nyeregidom hegesztendő felületének elvékonyodó részét késsel le kell faragni. Nyeregidom gépi hegesztés elvégzése 1. A csövet a hegesztés környezetében meg kell tisztítani, szükség szerint le kell mosni és szárazra törölni. 2. Fel kell szerelni a nyereghegesztő szerszámot a csőre. 3. A végleges rögzítés előtt pozícionáljuk a berendezést úgy, hogy a nyeregidom a kívánt helyzetben legyen hegeszthető. 4. A rögzítőbilincs, vagy rögzítő heveder segítségével elmozdulás-mentesen rögzítsük a hegesztő berendezést. 5. A nyeregidomot helyezzük a befogószerkezetbe és a mozgató mechanizmus segítségével szorítsuk azt a csőhöz akkora erővel, hogy a palástfelületek elmozdulás-mentesen összesimuljanak. 6. Rögzítsük a nyeregidomot a befogó szerkezetbe elmozdulás-mentesen. 7. A nyeregidomot távolítsuk el a csőtől szélső állásba. 8. Kézi palásthántolóval forgácsoljuk le a csőpalást teljes felületdarabját úgy, hogy az a nyereghegesztő fűtőelem által lefedett területnél körkörösen legalább 10 mm-rel legyen nagyobb kiterjedésű. 9. A tisztítás után helyezzük be nyereghegesztő fűtőelemet. Mivel a nyeregidom és a csőpalást hőelvonó képessége különbözik, az idom és a nyereghegesztő fűtőelem közé olyan távtartót kell helyezni, amely a felületeket nem sérti fel és nem szennyezi. Amint a csőpaláston a körkörös olvadékgyűrű megjelenik, a távtartót ki kell emelni és a nyeregidomot is a fűtőelemre kell nyomni. Az összenyomó erő csak a nyeregidom fejátmérőjétől függ. 10. A hőntartási idő letelte után a nyeregidomot hátra kell húzni, a fűtőelemet egy határozott mozdulattal, csavarás nélkül le kell választani, majd a nyeregidomot a csőpalástra kell nyomni. Az összenyomó erőt folyamatosan kell növelni az előírt értékre úgy, hogy az olvadékgyűrűk egymással érintkező - összeolvadt - része ne szakadjon szét, ívelt átmenet alakuljon ki. 11. A hegesztőerőt alábbi táblázatban megadott hűlési idő alatt kell fenntartani.

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be a tompahegesztés műveleteit (p-t diagram) Tompahegesztés előkészítése 1. A hegesztő-berendezésre szükség esetén a megfelelő méretű befogó betéteket fel kell szerelni. A hegesztő-berendezést sima, vízszintes helyre kell telepíteni. Tőle 2-3 m-re legalább 1-1 görgős csőtámaszt kell elhelyezni.

2. A hegesztendő csővégeket kívül, legalább 0,5 m hosszan, belül lehetőség szerinti mélységben a szennyeződéstől meg kell tisztítani. A csővégek épségét szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A csővégen nem lehet mechanikai sérülés, felszíni hullámosság, színeltérés, szemmel észlelhető ovalitás. 3. A befogópofákat az összezárás-végponttól 30-40 mm-re kell beállítani, s a csőtámasszal alátámasztott csővégeket a pofákba kell helyezni. Szükség esetén úgy kell a csőtámasz magasságát és helyét változtatni, hogy a csővégek belesimuljanak az alsó pofába. 4. A felső pofaíveket összezárva ellenőrizni kell a palásteltolódást. Az előírtnál nagyobb eltolódás esetén a pofákat fellazítva a csövek forgatásával kell az optimális helyzetet beállítani. Szükség esetén a csővég levágásával kell ismételten beállítani a megfelelő helyzetbe. Ha ez nem vezet eredményre, úgy a csőszálat nem lehet beépíteni. 5. Amennyiben a végleges rögzített csővégek porosak vagy egyéb, szárazon el nem távolítható szennyeződés van rajtuk, úgy nedvesített, szálmentes ronggyal le kell törölni. 6. Megszáradás után be kell helyezni a csővégmarót a berendezésbe (ha olyan a szerkezeti kialakítás, akkor rögzíteni kell), majd meg kell kezdeni a csővégek lemunkálását. Az összenyomó erőt úgy kell megválasztani, hogy a marótárcsák még könnyedén forogjanak. Mindaddig kell forgácsolni, míg a csővégek mindkét homlokfelületéről a teljes falvastagságnak megfelelő folyó forgács nem válik le. Ekkor az összenyomó erőt - a pofák széthúzása nélkül - fokozatosan 0-ra kell csökkenteni. 7. A forgács leszakadása után a csöveket szét kell húzni, a csővégmarót ki kell venni és a csővégeket össze kell érinteni. A hegesztőerővel azonos értékű erővel kell azokat összenyomni és ellenőrizni kell a rést és a palásteltolódást. Amennyiben a palásteltolódás és a rés a maximális értéket nem lépték túl, úgy a munkafolyamat folytatható. 8. A fűtőelemet meg kell tisztítani nem műszálas, szálmentes ronggyal. Naponta legalább egyszer, a munka kezdetekor ellenőrizni kell a fűtőelem hőmérséklettartását, a felületi hőegyenletességét. A fűtőelem felszíni hőmérséklete 200-225 oC, vagy a csövet gyártó cég által megadott hőmérsékletű legyen. Lehetőség szerint nagyobb falvastagságok esetén (20mm <s) az alacsonyabb hőmérsékleti érték használandó. Tompahegesztés végrehajtása A tompahegesztés elméleti nyomás/idő diagramja az MII-2-3 sz. ábrán látható. A csővégeket szét kell húzni olyan mértékig, hogy a fűtőelem behelyezhető legyen, majd igen lassú összenyomással meg kell mérni, hogy a csövek vonszolásához mekkora erő ill. nyomás (pv) kell. 1. Olvasztás a csővégek közé behelyezett, felfűtött fűtőelemre nyomásával, előírt erővel történik, amíg körkörös olvadékgyűrű keletkezik. Az olvadékgyűrű mérete (h) a táblázat szerinti legyen. 2. Hőntartás a megfelelő méretű olvadékgyűrű kialakulása után következik. A táblázatban megadott (csőátmérőtől, falvastagságtól, anyagtól, környezeti hőmérséklettől függő) ideig melegíteni kell a csővégeket, majd az összenyomó erőt folyamatosan kell csökkenteni a megadott értékre. 3. Átállás. A hőntartási idő befejeztével a csővégeket 20-40 mm-re szét kell hirtelen húzni, majd a fűtőelemet egy határozott mozdulattal le kell választani a csővégről (kézi leválasztás nem szükséges a letépő mechanizmussal ellátott hegesztő-berendezéseknél), ki kell onnan emelni úgy, hogy a lágyult felületekhez ne érjen. A csővégek széthúzása, majd összeérintése közti ''átállási'' idő nem lehet több a táblázatban meghatározottnál. 4. Nyomásfelépítés. Az összeérintett csővégekre ható erőt folytonosan kell növelni a vontatáshoz szükséges, valamint a táblázatban megadott hegesztőerő összegére. Közben figyelni kell a kettős olvadékgyűrű geometriai változását. A hegesztőerőt úgy kell növelni az előírt értékre, hogy ívelt átmenetű, összeolvadt kettős gyűrű alakuljon ki. A hegesztőerőt a táblázatban megadott ideig kell fenntartani. 5. Hűlés. A hűlési idő letelte után úgy kell a gépből kiemelni az összehegesztett csöveket, hogy sem emelés közben, sem utána a tároláskor hajlító igénybevétel ne lépjen fel. A varrat hűlését nem szabad siettetni sem levegőráfúvással, sem vízzel való hűtéssel. Szélben, csapadékos időben, ködben, ill. -5 °C környezeti hőmérséklet alatt csak fűthető védősátorban végezhető hegesztés. Figyelem! Az alkalmazott hegesztő gépeken az egyes hegesztési fázisokhoz szükséges nyomást a hegesztőgép gépkönyvében leírtaknak megfelelően kell beállítani (ez általában a gép hidraulikájától függő nyomást jelent).

A hegesztő berendezés hevítő elemét csak a fogantyújánál szabad megfogni és a lehető legrövidebb időn belül a helyére tenni.

- A PE hegesztés alkalmazásának feltételei (időjárás, személyi feltételek, berendezésekre, eszközökre vonatkozó előírások) Tompahegesztő gép 1. Csővégek befogása előtt ellenőrizni kell: - hidraulikus tápegység olajszintje, - hidraulikai tömlők csatlakoztatása, tömlők épsége, - mozgó - csúszó elemek tisztasága. 2. Csővégek befogása és párhuzamosítása utáni ellenőrző műveletek: - maximális nyomóerő kifejtésre alkalmas-e, - nyomástartás, - legnagyobb nyomóerőnél a kibillenés mértéke {v}, - hegesztendő csővégek biztonságos, csúszásmentes befogása, - palásteltolódás mértéke (ovalitás esetén forgatás) { e}. 3. Ellenőrizni kell a hidraulikus rendszer nyomástartó képességét. A berendezésbe két csővéget kell befogni, a csővégeket a párhuzamosítás után hegesztőerőnek megfelelő értékkel egymásnak kell szorítani, majd magára hagyva figyelni kell a nyomásesést. A nyomásesés értéke nem haladhatja meg az 5 bar/min értéket. 4. A befogópofáknak egytengelyűnek kell lenni. A legnagyobb hegeszthető csőátmérőhöz tartozó hegesztőerő hatására sem billenhetnek ki az előírtnál jobban

(1. sz. ábra)

5. Ellenőrizni kell a vezetőpályák simaságát, párhuzamosságát, a hidraulikus rendszer légmentességét. A berendezés mozgópofáját előre-hátra kell mozgatni. A pofának a teljes pályán könnyedén, ugrásmentesen kell haladni mindkét irányban. A rendszerben csak tiszta olaj lehet. 6. Palásteltolódás {e} ellenőrzése: a gépbe a hegeszthető legkisebb azonos átmérőjű SDR 17.6 PE csőmintát kell befogni; a befogott minták palásteltolódása legfeljebb a falvastagság 10 %-a lehet. Az ellenőrzéshez hézagmérőt kell használni. 7. Résméret {v} ellenőrzése: a gépbe befogható legnagyobb átmérőjű SDR 11 PE csőmintát kell befogni, majd a befogott mintákra az ahhoz tartozó hegesztőerővel kell hatni; a keletkező résméret a falvastagság 5 %-át nem haladhatja meg. Az ellenőrzéshez szintén hézagmérőt kell használni. 8. A befogópofáknak csúszásmentesen kell megfogni a csöveket. Csúszásmentesség ellenőrzése: a gépbe befogható legnagyobb névleges átmérőjű SDR 11 PE csövet kell befogni és hegesztőerő nagyságú nyomást kell létrehozni; a csövek nem csúszhatnak meg. Csővégmaró 1. A csővégmaró max. 0.25 mm vastag forgácsot választhat le. Ellenőrzés: a berendezésbe befogott csővéget forgácsolni kell; a leváló forgács vastagsága 0.1-0.25 mm kell legyen, a megmunkált felület nem lehet hullámos. Az ellenőrzéshez tolómérőt kell használni. 2. A csővégmarónak a homlokfelületeket párhuzamosítani kell. Ellenőrzés: berendezésbe fogott csővégeket meg kell munkálni; a megmunkált csővégek között (azokat öszszeérintve) 0.5 mm-nél nagyobb rés nem lehet. Az ellenőrzéshez hézagmérőt kell használni. Tompahegesztő fűtőelem (hegesztő tükör) 1. A fűtőelem hőmérséklet szabályzó automatikájának stabilan kell tartania a beállított hőmérsékletet. Ellenőrzése 2 oC pontosságú, hitelesített tapintó hőmérővel történjen, a fűtőfelület mindkét oldalán 4-4 pont hőmérsékletének mérésével. A mért érték a beállított értéktől + 5 oC- al térhet el. 2. A fűtőelem felszínén levő teflonbevonat ép, szennyeződésmentes legyen. Ellenőrzése szemrevételezéssel történjen. 3. A fűtőelem munkafelülete sík legyen, a munkafelületek pedig legyenek párhuzamosak. Az ellenőrzéshez tolómérőt kell használni. Csővégtámasz 1. A csőtámasz támasztóelemének egyenes tengelyűnek kell lenni, a gördülő-testnek könnyen kell forogni. Szélben, csapadékos időben, ködben, ill. -5 °C környezeti hőmérséklet alatt csak fűthető védősátorban végezhető hegesztés.

3. Egy üzem területén lévő gáz alatti csatlakozóvezetékről leágazást kell készíteni a hőkezelő kemencéhez. A vezeték PE csőből készül. Az Ön feladata a gáz alatti vezeték leágazásának elkészítése biztonságos és korszerű eljárással. A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a PE csőhegesztéssel kapcsolatos ismereteit! Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Információtartalom vázlata - Az elektrofúziós hegesztés fogalma Az elektrofúziós hegesztés PE csövek és PE-ből készült fűtőszálas idomok oldhatatlan kötését biztosítja. Az elektrofúziós hegesztési eljárás a fűtőelemes tokos (polifúziós) és nyeregidom hegesztésektől alapvetően abban különbözik, hogy a kötési felületek megolvasztása nem külső melegítőszerszám érintkeztetésével, hanem a kötőidomba (elektrofittingbe) gyárilag, a kötési felület mentén elhelyezett ellenálláshuzal által biztosított. Az elektrofitting elektromos csatlakozási pontjaira kapcsolt feszültség hatására a fittingben lévő huzalban, az ellenállásának megfelelő nagyságú elektromos áram indul, melynek hőhatása biztosítja a felületek megolvadásához szükséges hőmennyiséget. A fűtőszál melegedni kezd, növelve a fúziós szakaszon belüli polietilén anyag hőmérsékletét mindaddig, amíg az olvadni nem kezd. A megolvadt polietilén térfogata megnő, eléri a cső falát, és a cső külső felületét is megolvasztja. A nyomás megnő a fúziós szakaszon belül, amint a hézag kitöltődik a megolvadt anyaggal. A növekvő nyomás az olvadékot a toldat szélei felé tolja, míg az eléri a "hideg zónát", ahol a további hőátvitel hiányában az anyag lehűl és megdermed. A hideg zónában lévő, megszilárdult anyag teljesen lezárja a fúziós szakaszt, és így az olvadék nyomása eléri az összeolvadáshoz szükséges optimális nagyságot. Ha a kívánt fűtési idő eltelt, a hegesztő automatika megszakítja az áramkört, a fúziós szakasz lehűl, és homogén kötés képződik. A hegesztés ill. az ömledékképződés ellenőrzését szolgálják az idomban, a fűtött zóna szélén elhelyezkedő furatok (ömledékképződést jelző csatornák). Az ömledékképződéssel járó túlnyomás hatására ezekben a csatornában megjelenik az ömledék és jelzi, hogy a hegesztési felületen a megolvadás megtörtént. Az elektrofúziós hegesztés a legszélesebb körben alkalmazható hegesztési eljárás: minden olyan cső és idomméretre alkalmazható, amely a gázipari gyakorlatban használatos. Alkalmazás tartomány: - dn20-dn400 Az elektrofúziós hegesztés két kötési formában használatos: - elektrofúziós tokos hegesztés, - elektrofúziós nyereghegesztés. - Az elektrofúziós tokos hegesztés fogalma, műveletei Elektrofúziós hegesztés előkészítése 1. Csőtengelyre merőlegesen vágjuk le a csővégeket, és a sorját távolítsuk el. Tisztítsuk le és szárítsuk meg a csővégeket, azaz a port és a szennyeződéseket kb. 0,5 m-es szakaszon párolgási maradék nélküli zsíroldószerrel tisztítsuk le. 2. A hegesztési hossznál nagyobb szakaszon hántoljuk le a cső teljes felületét. Győződjünk meg arról, hogy a hántolás után nem maradt lemunkálatlan rész, törmelék a cső felületén, és ügyeljünk arra, hogy a továbbiakban ne nyúljunk a tisztított felülethez, arra szennyeződés ne kerülhessen.

1. Az idomot becsomagolva hagyva, illesszük a cső mellé és jelöljük be a csővégeken az illesztési mélységet. Vegyük ki az idomot a csomagolásból anélkül, hogy hozzáérnénk a belső felülethez, és helyezzük a csőre az illesztési mélységig (olyan tokos idomoknál, ahol a tokban ütköző elem, pl. perem van, az megakadályozza a túlcsúszást). Ugyanezt a műveletet ismételjük meg a másik csővég elektrofittingbe történő behelyezésével. 2. Rögzítsük a csővégeket az erre rendszeresített eszközzel, úgy, hogy az idom és a cső pontosan illeszkedjen. Ez elmarad az ún. önrögzítő idomoknál, melyeknél külön rögzítő eszköz nem szükséges. Önrögzítő egyenes összekötő elektrofittingen a karmantyú anyagából kialakított, vele egységet képező bilincs végzi el a csővégek rögzítését és központosítását. 3. Az áramforráshoz csatlakoztassuk és kapcsoljuk be a hegesztőautomatikát a vonatkozó gépkönyv, illetve kezelési utasítás alapján. 4. Csatlakoztassuk a hegesztőautomatika vezetékét (munkakábeleit) az idomhoz. Kézi vezérlés használata esetén olvassuk le az idomon feltüntetett paramétereket, és ezeket az értékeket tápláljuk be a vezérlőegységbe. Automatikus készülék használata esetén a használati utasítás szerint járjunk el. 5. A hegesztés folyamán ellenőrizzük a fúzió létrejöttét az olvadást jelző furatoknál (vagy egyes idomoknál mutatók segítségével). Ha a mutatók nem emelkednek, illetve az ömledék a furatnál nem jelenik meg, az idomot ki kell vágni a vezetékből, és újat kell a helyére tenni. Ezt az eljárást kell követni akkor is, ha a hegesztés befejezése előtt megszakad az áramkör. 6. Ha a fűtési (fúziós) ciklus befejeződött, az idomon jelzett hűlési idő végéig hagyjuk a szorítóbilincset a szerelvényen. Mint az egyéb PE hegesztések esetében, az elektrofúziós hegesztésnél is követelmény, hogy amíg a kötési hely kézmelegre le nem hűl. a hegesztés környezetét mechanikailag terhelni tilos. - Az elektrofúziós nyeregidom-hegesztés fogalma, műveletei A leágazó (megfúró) idom hegesztésének műveleti sorrendje az elektrofúziós tokos hegesztésével azonos az alábbi kiegészítésekkel: 1. Kössük össze a megfúróidom leágazását a csatlakozó vezetékkel. 2. Fúrjuk meg a csővezetéket a nyeregidomban lévő fúró segítségével, (gázalatti rácsatlakozásnál a leágazó vezeték sikeres nyomáspróbáját követően) és tegyük szabaddá a gáz útját a fúró visszacsavarásával. Helyezzük vissza a védősapkát, majd annak tömörségét ellenőrizzük habzószeres oldattal.

- Az elektrofúziós megfúrós nyeregidom szerepe, felhasználási területe Ivóvíz hálózatok, valamint gázvezetékek esetén akár gerincvezetékről, akár házi bekötésekről legyen szó, megbízható kötés létesítése – különösen eltérő alapanyagok esetén – rendkívül fontos különösen elágazások készítése esetén. Elektrofúziós megfúró idom beépítése - leágazóvezeték kiépítése, - megfúróidom felhegesztése és összekötése a leágazóvezetékkel, - leágazóvezeték nyomáspróbája, - gázvezeték megfúrása az idomban lévő fúróval, gáz alá helyezés, - habzószeres tömörségellenőrzés, - leágazó-vezeték légtelenítése. - Az eletrofúziós hegesztőgép felépítése, részei, polaritás megválasztása Hegesztő automatika     

A 220 V-os tápfeszültség ingadozása legalább ± 10 %-os tartományban ne befolyásolja a hegesztőfeszültség értékét, és az a hegesztés folyamán ellenőrizhető legyen. A szabályozási képességen kívül eső primer feszültség esetén a hegesztési folyamat ne legyen elindítható, illetve ha ez hegesztés közben következik be, szakítsa meg a hegesztést. A hegesztési paraméterek (hegesztő feszültség, fűtési idő) lehetőleg manuálisan is választhatók legyenek az esetlegesen meglévő automatikus módszerek mellett (vonalkód, mágneskártya, stb.),és rendelkezzen környezeti hőmérséklet korrekcióval. Az alkalmazott elektrofittinghez megadott hegesztőfeszültség beállítható legyen, lehetőség szerint a készülék legyen alkalmas 14-42 V között 1 V-os lépésekben feszültség beállításra. A hegesztőautomatika egyéb szolgáltatásokkal is rendelkezhet (pl.: ellenőrző és azonosító (idomfelismerő) program; hegesztő személyének azonosítása; elektronikus adattároló vagy printer csatlakoztatásával a végrehajtott hegesztésekről jegyzőkönyv készíthető, stb).

- Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be az elektrofúziós tokos hegesztést (teljes metszet, karmantyú és a csődarab)

- A vonalkód, valamint a hegesztőgép helyszínen mért paraméterei A hegesztő automatika kezelési utasítását szigorúan követve kell csatlakoztatni a munkakábeleket, a vezérlő automatikán be kell állítani az adott idomhoz szükséges hegesztési paramétereket. Ez általában vonalkód beolvasással történik, de vannak olyan automata típusok, melyeknél a hegesztési feszültség és a fűtési idő manuálisan beállítható. A vezérlő automatikák legtöbbje ellenőrzi az áramkör meglétét, leméri annak ellenállását és az alapján választja ki adatbankjából a megfelelő paramétereket. Amennyiben a csatlakozók érintkezése nem megfelelő (nagy az átmeneti ellenállás), úgy hamis adatok alapján lesznek meghatározva a hegesztési paraméterek. Ellenőrizze, hogy az idom adatai és a vezérlő által kijelzett ellenállás megegyezik-e. A hegesztési folyamatot el kell indítani. Közben ellenőrizze, hogy az idomra megadott fűtési idő és a tényleges idő megegyezik-e (az automatika a környezeti hőmérséklet függvényében korrigálhatja a fűtési időt, így ezt figyelembe kell venni). Ugyancsak folyamatosan ellenőrizni kell a tápfeszültség stabilitását, különösen áramfejlesztőről történő táplálás esetén. A vezérlő automatikák gépkönyve megadja a tápfeszültség és a váltóáram frekvenciájának tűrését, ezt biztosítani kell a megfelelő hegesztés érdekében. Amennyiben a fűtési folyamat szabályszerű befejeződése előtt valamilyen hiba miatt megszakad a fűtés, úgy az idomgyártó előírásától függően még később megismételhető a folyamat. Ennek feltétele azonban az, hogy az idom teljes kihűléséig mozdulatlanul maradjon a cső/idom beállítás. Csak az idomhoz előírt hűlési időtartam letelte után lehet a rögzítő szerszámot eltávolítani. Mivel fűtőszálas hegesztés során a bevitt összes hőmennyiség jelentősen nagyobb, mint más, hevítőelemes hegesztésnél, így a hűlési idő is – mérettől függően - többszörös is lehet. A hűlést siettetni tilos!

4. Egy iskola területén talajszint alatt 2,5 m mélységben gázvezeték kiépítésére kaptak felkérést. Az Ön feladata a talajszint alatti vezeték kiválasztása és a kiépítés feltételeinek biztosítása. - Talajszint alatti acél gázvezeték építésénél alkalmazott korrózióvédelmi módok Acélból készült gázelosztó-vezetéket és a polietiléncsőből épített gázelosztó-vezeték korróziónak nem ellenálló fémből készült részeit el kell látni korrózió elleni védelemmel. A gázelosztó-vezeték passzív korrózióvédelmét (tervezését és kivitelezését) úgy kell megoldani, hogy később az aktív korrózióvédelem a gázelosztó-vezeték üzemeltetésének megszakítása nélkül telepíthető legyen. Hegesztési varratok, szerelvények, tartozékok szigetelése a csőével egyenértékű minőséggel készüljön. II.-3.3.1 Passzív korrózióvédelem A Zrt. illetékes szervezeti egysége által elfogadott típusú szigetelőanyagok alkalmazhatóak. Tervezési előírások A korrózió elleni védelmet - kivéve a festéssel felújítható felület védelmét - a gázelosztó-vezeték tervezett élettartamára kell kialakítani. Tervezés során meg kell adni: - elemi csőszálak passzív korrózióvédelemét biztosító külső védőbevonat típusát; - hegesztési varratok, hibahelyek, szigetelési sérülések szigetelésére használt védőbevonat típusát; - védőbevonatok ellenőrzésének módját. Burkolati szigetelő héjazat követelményei: Zrt. szolgáltatási területén DN25 csőátmérő felett, földbe fektetett vezeték céljára kizárólag sárga, vagy fekete színű szigeteléssel és sárga hosszanti színjelöléssel gyártott acélcső alkalmazható. A színjelölő csíkok mérete egyezzen meg az MSZ EN 1555-2 szabvány szerint gyártott polietilén cső méreteiével! - elemi csőszálak szigetelése feleljen meg a DIN 30670 szabvány feltételrendszerének, - hegesztési varratok, hibahelyek, szigetelési sérülések szigetelésére használt védőbevonat műszaki paraméterei (felületi tartóssága, korrózió elleni védőképessége) azonos vagy jobb legyen a gyári szigetelés paramétereinél, - villamos szigetelőképessége és átütési szilárdsága megfelelő, legalább 10 kV legyen. Alkalmazható szigetelőanyagok A gyári szigetelés folytonosságának megszakításait hőre zsugorodó szigetelőfóliával kell kiegészíteni (pl.: Canusa Wrap). Ezek a szigetelő anyagok védőcső-végek, T-idomok, leágazások, hegesztési varratok, könyökök szigetelésére alkalmasak. Elágazások, idomok, hegesztési varratok szigetelését epoxy alapozóval elő kell készíteni, ezt követően alkalmazható a zsugorkarmantyú. Szerelési utasítás csőívek és hegesztési varratok utóbevonására 1. A csövet előkészítjük, gondosan megtisztítjuk rozsdától, zsírtól, szennyeződéstől. 2. A beburkolandó területet kb. 60C°-ra előmelegítjük. 3. A teljes csőívet szorosan szigetelőfóliával körültekercseljük. Az anyagnak az ív külső oldalán legalább 50%-ban átlapoltnak kell lennie önmagával. 4. A szalag végét zárószalaggal rögzítjük. 5. A csőívet a tekercselési iránnyal szemben sugárirányban és egyenletesen felmelegítjük, hogy a levegő és a nedvesség az oldalakon kipréselődjön. 6. A szalagot kesztyűvel vagy görgővel le kell tömöríteni! A zsugorodási folyamat akkor fejeződik be, ha a teljes szalag simán és légzárványoktól mentesen. Sárga szalag optimális zsugorodási hőfokon narancsszínt vesz fel. Figyelem: PE anyagnál különösen óvatosan járjunk el a lánggal, az égőt mindig tartsuk mozgásban. Acél védőcső ne legyen fémes kapcsolatban a védett csőpalásttal, a védőcső és a szerkezet közé ne kerülhessen víz, a védőcső kívül és belül is szigetelt legyen. Térszint feletti gázelosztó-vezeték korrózióvédelmi bevonatának utolsóként felvitt rétege sárga színű legyen! Szigetelésvizsgálat Acél gázvezeték passzív védelmét biztosító bevonat megfelelősségét, eltakarása előtt műszeres szigetelésvizsgálattal ellenőrizni és minősíteni kell. A szigetelés folytonossági hibáit a gázelosztó-vezeték betakarása előtt ki kell javítani.

A szigetelés vizsgálatát arra jogosultsággal rendelkező szakvállalkozó, üzemelő vezetéken a szakterületi tanfolyamot végzett üzemeltető folytathatja le. Vizsgálat lefolytatása: - szigetelésvizsgálathoz a vezetéket úgy kell előkészíteni, hogy a csőpalást teljes felületén a mérés elvégezhető legyen, - hegesztések szigetelésének elkészítését követően a teljes csőszakaszon el kell végezni annak szemrevételezéses ellenőrzését, átütési szilárdsági vizsgálatát, valamint a haszoncső és védőcsövek közötti szigeteltség ellenőrzését, - felvitt szigetelőanyag megfolyása, benyomódása, leválása vagy egyéb folytonossági hiánya, elégetése nem megengedett, - szükséges javításokat a kivitelezővel el kell végeztetni. Eredményeket és értékelésüket szigetelésvizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Megvalósulási dokumentációhoz tartozik: - szigetelési vizsgálatról készített jegyzőkönyv; - műszer alkalmasságát igazoló jegyzőkönyv; - szigetelés átütési szilárdság mérési jegyzőkönyve; II.-3.3.2 Aktív korrózióvédelem Aktív korrózióvédelmet kell alkalmazni, ha az acél gázelosztó-vezeték tervezett élettartama alatt - a talaj és a talajvíz elektrokémiai tulajdonságai vagy a kóboráram miatt - meghibásodást okozó korróziós hatással kell számolni. Aktív védelemmel tervezett csővezeték burkolati szigetelő-bevonattal rendelkezzen. A Zrt. gázelosztó-vezeték hálózatán alkalmazható aktív korrózióvédelem rendszerei: - jellemzően, külső áramforrásról táplált, katódos védelem, külterületi vezetékeken kötelezően, - eseti mérlegeléssel, szigetszerűen létesített belterületi vezetéken lokális galvánanódos védelem. Aktív védelem kialakítását jogosult tervezőnek kell meghatároznia, amelynek létesítését, arra minősítéssel rendelkező vállalkozás bonyolíthatja le. Védőáram-igény tapasztalati értékei a szigetelés minőségétől függően: - rossz szigetelésű acélcső: 2 mA/m2 - jó szigetelésű acélcső: 0,2 mA/m2 - epoxigyanta szigetelésű acélcső: 0,01 mA/m2 Aktív védelem tervezése mérésekkel megállapított paramétereken alapuljon, legalább az alábbi paraméterek megállapításával: - talaj fajlagos ellenállása, kémiai tulajdonságai, - idegen védelmi rendszerek erőterei, - kóboráram hatások, Védendő felületnek és a védelemhez tartozó anódnak ugyanazon kiterjedt elektrolittal kell érintkeznie, e nélkül az elektrokémiai védelem védőhatása nem alakulhat ki. Védelem kialakítása során gondoskodni kell a védelem hatékonyságának és a környezetére való hatásának üzemi ellenőrzési lehetőségéről. Egyéb közművek keresztezési és megközelítési távolsága tegye lehetővé a védelmi polarizációt létrehozó tér kialakítását. Nyomásszabályozó állomás területén aktív katódos védelmet alkalmazni nem szabad Külső áramforrásról táplált, katódos (elektrokémiai) védelem - A gázelosztó-vezetékek villamos berendezéseinek létesítésére (kiválasztására és telepítésére), felújítására és bővítésére villamos tervet kell készíteni. - A villamos tervben fel kell tüntetni a tűzveszélyességi osztály jelét, a veszélyességi övezetek kiterjedését, valamint a gázelosztó-vezeték minősített tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését. - A villamos tervnek tartalmaznia kell az érintés elleni védelem, az érintésvédelem, a tűz és a robbanás elleni védelem, a villámvédelem és (szükség esetén) a sztatikus feltöltődés elleni védelem megoldásait. - A villamos terv alapján el kell készíteni és üzemi utasításként ki kell adni a villamos berendezések szerelési és első üzembe helyezési utasítását. - Csak olyan villamos berendezést és villamos szerkezetet szabad használatba venni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket, és megfelelőségének előírt igazolása rendelkezésre áll.

Tervezési előírások: Katódos védelem az érintett közmű-üzemeltetőkkel előzetesen egyezetve tervezhető. A katódállomás, potenciál-mérőhely az elosztóvezeték szerelvénye, ezért a vezetékjog alapján a biztonsági övezetben elhelyezhető és üzemeltethető. Biztonsági övezeten kívüli telepítés esetén (általában az anód) használati jogra kötött megállapodás szükséges. Közvetlenül földelt üzemi 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamos vezetékrendszerek földelői, talajjal érintkező fém tartószerkezetei csak egyedi érintésvédelmi számítás alapján közelíthetőek meg 50 méternél kisebb távolságra. Az előkészítési fázisban a tervezőnek meg kell határoznia: - védelmi potenciálszint értékét, - kóboráram korróziós hatására jellemző potenciál értéket, - katódállomás műszaki követelményeit, terhelhetőségét, - A feladatban megfogalmazott mélység esetén betartandó biztonsági előírások

Dúcolás A partfal állékonyságáról gondoskodni kell. A kiviteli tervdokumentációban a tervezőnek, helyi jellegzetességekre tekintettel meg kell határoznia, hogy a munkaárok oldalfala rézsűs kiképzéssel vagy függőleges fallal és dúcolattal biztosítva készítendő-e. Amennyiben függőleges falu munkaárkot létesítenek, dúcolást kell készíteni: - a II.-2.1 táblázat alapján a talaj szerkezetétől függően, - nem homogén / feltöltéses / vagy laza és nagyméretű kő és törmelékdarabokat tartalmazó talajban, - közlekedési útvonalon és annak 2,5 méteres övezetében belül, a talajadottságoktól függetlenül. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni. Nem kell talajmechanikai vizsgálatot végezni abban az esetben, ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történő dúcolást, illetve rézsűhajlásokat alkalmazzák. Dúcokon átjárni, azokat munkaállásként és anyagtárolásra használni nem szabad. Dúcolás olyan legyen, hogy a kidúcolt földtömeg vagy építmény állékonyságát és a munkahelyeken dolgozók testi épségét védje, valamint a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, és a kidúcolt munkatér-

ben a munka elvégezhető legyen. Dúcolást a talaj állékonysága és a munkaszint mélysége, továbbá a fellépő igénybevételnek megfelelően kell kialakítani. A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthetők össze. Dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban legalább 0,5 méterenként a dúcolással követni kell. Kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ettől eltérni abban az esetben szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik és a tervező az alkalmazott technológia és csőátmérő figyelembevételével a tervekben írja elő a biztonságos munkavégzés feltételeit. Dúcolás mögött képződött üregeket vagy kagylósodást kitöltéssel meg kell szüntetni.

- A talajszint alatti gázvezeték-építés technológiái Munkaárok, munkagödör készítése Előkészítő műveletek belterületen - munkaterületre való felvonulás, a felvonulási terület kialakítása, - föld alatti műtárgyak és vezetékek helyének pontosítása, - forgalmi terv megvalósítása, - anyagkitermeléshez vezető, illetve az abból kivezető, biztonságos utak kijelölése. - útburkolat bontása. Előkészítő műveletek külterületen Nyílt terepi viszonyok között az előkészületi munkálatokhoz tartozik még a fentieken túlmenően: - nyomvonal megtisztítása erdőtől, bozóttól, nagyméretű kövektől; - meredek kereszt és hosszanti rézsűk levágása; - ideiglenes utak és vízelvezető árok építése; A vezetéképítéshez szükséges munkaárkot a kitűzött nyomvonalon lehetőleg a csőfektetés előtt közvetlenül kell kiásni és csőfektetésre előkészíteni. Termőterületen, az árok kiásása során a felső humuszréteget gondosan el kell különíteni annak érdekében, hogy a vezeték visszatemetése után lehetőség legyen annak visszatöltésére. Humuszréteg nem keverhető össze az árokból kiemelt altalajjal. A feltárt munkaárokban helyszínrajzon nem jelölt közművezeték észleléséről az illetékes munkavezető értesíti az érintett közmű üzemeltetőjét. Ha a közmű üzemeltetője igényli, szakfelügyeletet kell megrendelni. Földmunkavégzés Közterületen végzett alépítményi munka során biztosítani kell a munkaterület megfelelő elkerítését és kivilágítását: - munkagödör körül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, - munkaárok mellett, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, - munkaárok mellett, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell alkalmazni A védőkorlátot úgy kell méretezni és kialakítani, hogy megakadályozza a ráeső tárgyak és személyek lezuhanását. A gázhálózat építés számára szükséges földmunka kézi, vagy gépi erővel végezhető. A kitermelt földet úgy kell elhelyezni, hogy a csapadékvíz elfolyása biztosítva legyen. Csapadékvíz, felszíni víz munkaárokba való lefolyását földgáttal kell megakadályozni. Lejtős terepen a magaslat felöli részen (vízfolyás iránya) a csapadékvíz elvezetésére betongátat, csatornát kell készíteni.

A munka során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. Kutatóakna legalább 1,80 x 0,80 m-es legyen. A kutatóárkot, vagy aknát kézi erővel, lépcsősen haladva kell kiemelni. Ha az építési területen ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetéket, nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert stb.) tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak beazonosítását, veszélytelenségét - szükség esetén szakértő bevonásával – biztosítják. Munkaároknál legalább 200 méterenként, illetve az épületek és egyéb ingatlanok bejáratai előtt építési átjárókat kell létesíteni. Az átjárók szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 m, kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,00 m. Ha az átjáró szintje alatt 1 méternél nagyobb mélység van, akkor az átjárót korláttal kell kialakítani. Járműközlekedés céljára ideiglenesen épített hidakon és átjárókon a terhelhetőséget fel kell tüntetni. Csőárok alját úgy kell kialakítani, hogy a csővezeték egyenletes felfekvése és mechanikai sérülés elleni védelme biztosított legyen. Közművezeték környezetében, a közmű-üzemeltető nyilatkozata alapján a gázvezeték munkaárkát a közmű jelzett keresztezési helye előtt és után 2 m-en belül csak kézi földmunkával szabad kiemelni.

Víztelenítés Víztelenítést kell végezni minden olyan gázvezeték munkaárok létesítése esetén, ahol a létesítendő munkaárok alapszintje alacsonyabb az árok nyomvonalában jelenlévő talajvíz szintjénél. Munkaárokból az oldalfelületen és a fenék felöl beszivárgó, valamint a felülről befolyó vizet kell eltávolítani. Ez általában nyíltvíz tartással megoldható. A munkaárok víztelenítését csak olyan helyen lehet alkalmazni, ahol a talaj szerkezete ezt lehetővé teszi.

A víztelenítési mód megválasztása minden esetben a készülő létesítmény tervezőjének a feladata. A kiviteli tervben minden esetben szerepelnie kell a víztelenítési mód meghatározásának. Ennek mindenképpen tartalmaznia kell a talajvízszint magasságát és várható agresszivitását. A tervben meghatározott víztelenítési módtól eltérő eljárás alkalmazása csak a tervező előzetes hozzájárulásával lehetséges. Azokon a területeken, ahol a kiviteli terv a magas talajvízszint miatt nyíltvíz tartásos víztelenítést ír elő, a szivattyúegységeket a beáramló víz mennyisége és a szivattyú szállítókapacitása figyelembe vételével kell telepíteni. Talajvíz megjelenése után el kell készíteni a víztelenítő gödröt. Víztelenítő gödröt a munkaárok nyomvonalán, esetleg a nyomvonalon kívül kell mélyíteni. Mélysége legalább 0,5 m-rel mélyebb legyen a munkaároknál. A szivattyút típustól függően a szívógödör szélén, vagy a gödörben kell elhelyezni. Gödörben történő elhelyezés esetén a szivattyú alá betonlapot kell elhelyezni. A szivattyú szívóvezetékébe szűrőkosarat kell felszerelni. A szivattyúk nyomóvezetékeit (gumicsöveket) úttesten való átvezetés estén biztosítani kell belapulás ellen. A kiszivattyúzott vizet a kiépített csatornahálózatba, vagy nyílt vízlevezető árokba kell vezetni és megakadályozni a munkaárokba való visszaáramlást. Ha a munkaárok mélyítésével elérik a szivattyúk által tartott vízszintet, a szivattyúk fejgödreit egyenként, míg a többi működik, ki kell mélyíteni. A mélyítést a munkaárok teljes mélységének eléréséig kell folytatni. Kitermelt föld rakodása, elszállítása. Kitermelt, vissza nem tölthető földet és burkolati törmeléket a kitermelés során el kell szállítani. Városi körülmények között, szűk utcákban történő építésnél sok esetben nincs hely a kitermelt föld árok melletti tárolására. Gondoskodni kell a gyalogos forgalom akadálytalanságának biztosításáról, akár a kitermelt föld ideiglenes elszállításával. Ezt a körülményt fel kell tüntetni a kiviteli tervdokumentációban, és ki kell jelölni azt a területet, ahová az építési munka befejezéséig a föld ideiglenesen tárolható. Amennyiben a körülmények a föld gépi rakodásának megvalósítását nem teszik lehetővé, úgy kézi karolással kell a föld rakodását megoldani. A karolási munkákhoz szükséges létszám és védőeszközöket, a munka irányítását végző felelős munkahelyi vezetőnek kell meghatározni. Munkaárok visszatöltése II.-2.1.6.1 Talajcsere Homoktalajok kivételével a polietilén gázvezetéket az egyenletes felfekvés biztosítása érdekében 10 cm vtg. homokágyazatra kell helyezni, mindkét oldalán és felette a 10-10 cm-es homoktakarást kell készíteni. Nem fektethető PE gázvezeték közvetlenül: - iszapra, agyagra, - köves, sziklás talajra. - durva kavicsra, görgetegre, - szerves talajra, - feltöltésre, amelynek anyaga valamely fentebb felsorolt szervetlen talajféle, salak, építési törmelék, szemét, ipari hulladék stb., - bármely fagyott talajra. Közvetlen felfektetésre nem alkalmas talajok akár természetes fekvésben, akár feltöltésként fordulnak elő, vagy a feltöltés anyaga salak, szerves anyagmentes építési törmelék, akkor talajcsere szükséges a munkaárok teljes szélességében. III.-IV. osztályba sorolt talajok esetében talajcserét a műszaki ellenőr rendeli el építési naplóbejegyzéssel! V.-VII. osztályú talajok esetében mindig talajcserét kell alkalmazni. Szerves anyaggal kevert talajt, kőtörmeléket visszatölteni tilos! Visszatölthető az I-II. osztályú föld. Visszatöltés Ha a nyíltárkos műszaki felülvizsgálat sikeres, részleges leterhelést kell elvégezni, hogy a nyomáspróba indítható legyen. A munkaárok betemetését csak akkor szabad megkezdeni, ha a geodéziai nyíltárkos bemérést elvégezték, a műszaki ellenőr az építési naplóban bejegyzéssel engedélyt adott és a nyomáspróba sikeres. A cső tömör körültakarását 10-15 cm vastagságú rétegenként kell létrehozni, a cső feletti 30 cm-es tartományig. Különös gonddal kell a betemetést és tömörítést végezni műtárgyak és keresztező közművek között. A műtárgyat minden esetben homokággyal kell körülvenni. Összefagyott, nagyobb darabokból álló földet vagy folyósan nedves földanyagot a műtárgyak betemetésénél használni nem szabad. Tömörítésnél ügyelni kell arra, hogy a műtárgyak és keresztező közművek ütést ne kapjanak, ne sérüljenek meg, esetleg a helytelen tömörítés miatt feszültségek ne keletkezzenek. Amennyiben a terepviszonyok és körülmények lehetővé te-

szik, úgy a betemetés tológéppel is elvégezhető. Ebben az esetben is ügyelni kell réteges tömörítéssel az előírt talajtömörség betartására. A szükséges tömörséget az úttest, illetve a forgalom szabja meg, melytől függően az út kezelője előírja a talaj szükséges tömörségi értékét. Saját vagy idegen közműkeresztezések, elágazások, párhuzamos vezetékek környezetében a visszatöltés tömörségére különös gondossággal kell ügyelni. Keresztezések, tartozékok, szerelvények, védőcső beépítése esetén a vonatkozó jegyzőkönyvek kívánalmai szerint kell eljárni. Meglévő, eltérő tömörségű földművekhez való csatlakozáskor a megfelelő átmenetet biztosítani kell.

Tömörítés Az útpályaszerkezetek alatt megfelelő tömörséget kell biztosítani a helyreállítás során. A tömörség megfelelőségét méréssel kell igazolni, a mérési eredményeket dokumentálni kell. Főútvonalaknál és jelentős terhelésű útpályaszakaszoknál a tömörítés legalább 95%-os, egyéb helyeken az alábbi táblázat szerinti legyen.

Acél anyagú gázelosztó-vezeték építéstechnológiája A gázelosztó vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy járulékos terhelés (lengés, rázkódás, hajlítás, megfeszülés vagy felmelegedés) miatt ne lépjen fel benne a megengedettnél nagyobb feszültség. Acél anyagú gázelosztó-vezeték nem létesíthető: - építmény és létesítmény alatt, kivéve a nyomvonalas létesítmény keresztezését, - közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban, - alagútban, - lapos, ingoványos területen, - árterületen, - rétegmozgásos területen, - repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén, - az országos ásványvagyon-nyilvántartásban lévő ipari nyersanyagkészletet tartalmazó területen, - idegen építmény és létesítmény védett területén vagy védőövezetében, - tómeder alatt, halastó, víztározó partjától 5 m-en belül, - folyami árterületen, - tornyok, ipari kémények, 5 m-nél magasabb tartályok 20 m-es körzetében.

Csővezeték hídszerkezet alsó szerkezetére függesztve, a karbantartáshoz történő hozzáférési lehetőség biztosításával elhelyezhető. Gázvezetéket a szigetelés védelme érdekében homokágyazatra kell helyezni. A munkaárokban a vezetéket úgy kell lefektetni, hogy az árok oldalfalát 100 mm-nél jobban ne közelíthesse meg.

3.3. sz. ábra Kapualjban elhelyezett középnyomású házi nyomásszabályozó Előkertben telepíthető házi gáznyomás-szabályozó (és mérő) állomás Előkertben elhelyezendő állomást megfelelő szilárdságú tartóoszlopra kell telepíteni, mely egyúttal biztosítja a gázvezeték stabil rögzítését is. Az előkerti felállás a telekhatártól számított 1 m távolságon belül helyezendő el, amennyiben a kerítés és az épület falsík közötti távolság min. 2 m.

Előkertben elhelyezett nyomásszabályozó állomás

11-A. sz. ábra

5. Egy elkészített gázfelhasználó rendszer ellenőrzésére, nyomáspróbájára kapott megbízást. Beszéljen az ellenőrzés módszereiről! A vázlatpontok felhasználásával foglalja össze a nyomáspróbára vonatkozó ismereteit! Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Információ tartalom vázlata - A szilárdsági nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam) 5.2.1. Nyomáspróba Módszere A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték minőségének és szerelésének megfelelőségét készre szerelt állapotban szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. A csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés tömörsége, a nyomáspróba terv szerinti elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és felelőssége. A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó képviselője, vagy megbízottja jogosult ellenőrizni. A nyomáspróba megkezdésének feltétele legalább: a) a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték készre szerelt állapota, b) az összes kötés legyen hozzáférhető és festéstől, takarástól mentes, c) valamennyi beépített tartozék és kötés feleljen meg a kivitelezésre alkalmasnak minősített tervben előírt feltételeknek, d) a nyomáspróba időpontjában elvárható tartalmú megvalósulási dokumentáció (ld. 7.3. szakasz) kivitelező által a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó részére történő átadása, e) a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó tervtől történt eltérés esetén az eltérés jogosságának, műszaki biztonsági szempontból megfelelőségének, és a kivitelezett állapothoz történt hozzájárulások dokumentált igazolása. A szilárdsági és a tömörségi nyomáspróba értékét, időtartamát és a szükséges műszerezettséget a tervező által a műszaki leírásban meghatározott módon kell biztosítani. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba levegővel, vagy semleges gázzal végezhető el. A szilárdsági vizsgálat előzze meg a tömörségi vizsgálatot. A nyomáspróba során kerülni kell minden hirtelen nyomásnövekedést a vizsgált létesítményben. Meglévő vezeték rendszer bővítéseként épült csővezetékeket is szilárdsági és tömörségi nyomáspróbának kell alávetni. A meglévő és annak bővítéseként megépült vezetékek összekötő hegesztési varratát, vagy más összekötő elemét, szerelvényét (haszon gázzal) csak tömörségi próbának kell alávetni. A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a nyomáspróba helyét és időpontját, - a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját, - a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, - a műszerezettségre vonatkozó adatokat, - a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és indokoltak, - a nyomáspróba minősítését. 5.2.1.1. Szilárdsági nyomáspróba Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizsgálat időtartamára ki kell szerelni, vagy ki kell szakaszolni. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az MSZ EN 12007-1 [Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek - 1. Rész: Általános műszaki előírások.] szabványban, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásban meghatározottak szerint (ld. 5.2. sz. táblázat). A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 min. 5.2. sz- táblázat Legnagyobb üzemi nyomás (MOP) [bar]

Szilárdsági próbanyomás (STP) [bar]

4,0 < MOP < 16

legalább 1,3xMOP

2 < MOP < 4

legalább 1,4xMOP

0,1 < MOP < 2

legalább 1,75xMOP, de legalább 1

MOP < 0,1

legalább 1

5.2.1.2. Tömörségi nyomáspróba 0,1 bar-t meg nem haladó üzemi nyomás esetén a tömörségi próbanyomás értéke 150 mbar, 0,1 bar-t meghaladó üzemi nyomás esetén legyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja meg annak (MOP) 150 %-át. Nagyközép nyomású pébégáz vezeték tömörségi nyomáspróbája egyensúlyi gőznyomáson is elvégezhető, ha annak értéke legalább 3 bar. A tömörségvizsgálat időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 min. Megfelelőség értékelése és igazolása A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakváltozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli nyomásváltozás nem következett be. A tömörségi nyomáspróbához egycsövű vagy "U" csöves manométer, vagy olyan mérőeszköz használható, amelyekkel 200 [cm3] -enként legalább 3 [cm3/h] tömörtelenség kimutatható. Az egycsövű manométer használatánál az előírt méretek betartását ellenőrizni kell. - A tömörségi nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam) - Az egyesített nyomáspróba fogalma, végrehajtása (nyomásérték, közeg, időtartam) Egyesített regiszteres nyomáspróba. A nagy térfogatú gázvezeték esetén a szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát regisztráltan kell elvégezni. Rögzíteni kell a kiinduló nyomás értékét, időtartamát és a nyomáspróba közbeni hőmérséklet és nyomás változását. Az induláskor, befejezéskor rögzített nyomáseltérést értékelni kell a tervező által megadottak szerint A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a nyomáspróba helyét és időpontját, - a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját, - a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, - a műszerezettségre vonatkozó adatokat, - a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és indokoltak, - a nyomáspróba minősítését. Megfelelőség értékelése és igazolása A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakváltozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli nyomásváltozás nem következett be. Amennyiben a regisztrált nyomásesés kisebb vagy egyenlő a fenti megengedettnél, a vezeték tömörnek minősíthető. Amennyiben a nyomáspróba valamilyen oknál fogva eredménytelen,

a hibák kijavítása után a nyomáspróbát meg kell ismételni. Az 1. sz. ábrán a nyomáspróba elvégzését lehet nyomon követni adott típusú nyomásmérő műszerrel.

1. ábra. Nyomáspróba A testo 312-4 nyomáspróba műszer belső érzékelőjével a tömörségi, külső 16-bar-os nagynyomás érzékelőjével a szilárdsági nyomáspróba végezhető. A külső nyomás érzékelő lehetőséget biztosít a hálózatok nyomáspróbálására is. A készülék alkalmas mérési programok meghatározására, amely segítségével a tényleges mérés a kiegyenlítődési időt követően kezdődik. A mérés hossza szabadon definiálható. A mérési eredmények a helyszínen kinyomtathatók a készlethez tartozó jegyzőkönyvnyomtatóval, valamint a műszer belső memóriája révén az eredmények számítógépre áttölthetőek és a felhasználói szoftver segítségével is készíthető jegyzőkönyv, amely elektronikus úton is továbbítható A 2. ábrán a tömörség vizsgálathoz szükséges nyomáspróba mérőműszer

2. ábra. U csöves manométer - A hőmérséklet változása és a nyomásváltozás összefüggése zárt rendszerben, légnemű közeg alkalmazása esetén

- Az ellenőrzés dokumentálása, kiértékelése Megfelelőség értékelése és igazolása A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakváltozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli nyomásváltozás nem következett be.

A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a nyomáspróba helyét és időpontját, - a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját, - a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, - a műszerezettségre vonatkozó adatokat, - a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és indokoltak, - a nyomáspróba minősítését. - Szabadkézi vázlat segítségével mutassa be a tömörségi nyomáspróbánál használt U csöves nyomásmérőt (közeg, nyomásérték, időtartam vezetékre, készülékre) Az U-csöves nyomásmérő A nyomásmérő műszer egy állandó keresztmetszetű U alakúra hajlított üvegcső, amelynek szárai között hosszmérésre alkalmas, általában mm beosztású skálát helyeznek el. Az U csőben mérőfolyadék van, amely lehet víz vagy higany (esetleg más folyadék). Ha a nyomás a két ágban azonos nagyságú (p1 = p2), az U cső mindkét ágában azonos szinten áll a folyadék. Abban az esetben viszont, ha a p1 nyomás nagyobb, mint a p2 nyomás, a folyadékszint kitér alaphelyzetéből. A nyomások különbségével az U csőben lévő mérőfolyadék hidrosztatikai nyomása tart egyensúlyt

Az U-csöves nyomásmérővel mért nyomáskülönbség nagysága:

ahol p1 a cső egyik szárához kapcsolt tér nyomása (jelen esetben a nagyobb nyomás), a p2 az üvegcső másik szárához kapcsolt tér nyomása (a kisebb nyomás), p a nyomáskülönbség, h a mérőfolyadék szintkülönbsége a két ágban,  (rhó) a mérőfolyadék sűrűsége, g a nehézségi gyorsulás értéke. Ha az értékeket SI alapegységekben helyettesítjük be, a nyomás mértékegysége Pa. A fenti összefüggés abban az esetben ad helyes eredményt, ha a mérőfolyadék felett lévő közeg hidrosztatikai nyomása elhanyagolható. A közeg hidrosztatikai nyomása elhanyagolható, ha a mért közeg és a mérőfolyadék sűrűségének különbsége nagy. Ilyen eset pl. ha a mért közeg levegő és a mérőfolyadék víz vagy higany. Nem hanyagolható el a két közeg sűrűségkülönbsége abban az esetben, ha víz nyomáskülönbségét mérjük higany mérőfolyadékkal. Ebben az esetben a higany fölött lévő víz hidrosztatikai nyomását is figyelembe kell venni. - Nyomáspróbához használt műszerek, eszközök, szerszámok (hitelesítésük) A gázelosztó vezetékek – mint veszélyes közeget szállító, nyomvonalas létesítmények – létesítésének, üzemeltetésének szakterülete igen részletes jogi, műszaki előírásokkal szabályozott. Ezek a vezetékek ugyan az összes gázvezetékeknek csak egy részét teszik ki, de mivel legnagyobb részük lakott területen (de épületeken kívül) helyezkedik el, élet- és vagyonvédelmi szempontból ez indokolt is. Ma már történelem, hogy az e csőrendszerekkel kapcsolatos műszaki tevékenységet egy tröszt (az OKGT) összefogta szakmailag, egységesítette a technológiáit, de a felügyeleti szerv – a Magyar Bányászati Hivatal – ma is részletes szabályozásokban határozza meg a követelményeket. A csőrendszerek létesítése elviekben két szakaszra tagolható: tervezési és létesítési szakaszra. A tervező feladata mindazon igények, feltételek összegyűjtése, melyek alapján engedélyezési, megvalósítási részletezéssel rögzíti azokat az elvárásokat, melyek a megvalósítandó létesítmény biztonságos, tartós üzemelését biztosítják. A kivitelező feladata, hogy megvalósítsa mindazt, amit a tervező megfogalmazott, biztosítsa a létesítés anyagi, személyi és jogi feltételeit. A ´80-as évekig még az volt a jellemző, hogy e vezetékek kivitelezői maguk a gázszolgáltató vállalatok voltak, és mindez állami finanszírozással történt. A gazdasági élet változásai profiltisztítást eredményeztek (ez egyben a pénzügyi feltételek megteremtésében is változást hozott), egyre több – kivitelezésre szakosodott – cég kezdett foglalkozni gázelosztó vezetékek létesítésével. Ehhez párosult még több külső tényező is. Új csőanyag hódított teret, a polietilén, amelynek számtalan előnyös tulajdonsága közé tartozott a termelékeny vezetéképítés, ez a pénzügyi lehetőségek bővülésével párosulva a korábbi acélvezeték-építés fajlagos mennyiségét többszörösére növelte. Az első üzemszerű gázelosztó vezeték 1973 közepén lett üzembe helyezve, de 5 év múlva a gázszolgáltatói hatáskörben megépült vezetékeknek már a 85%-a polietilénből létesült, ilyen rövid idő alatt történt meg a technológia váltása. Természetesen az új csőanyag nem minden cső-szakmai területen honosodott meg, viszont épp a gázipar – veszélyessége miatt – preferálta ezt a korrózióálló, könnyen szerelhető– hegeszthető technológiai rendszert. Látható, hogy különvált az építő és az üzemeltető, így a használatra átvételre kerülő vezetékkel szembeni elvárások megkövetelésére is egyre nagyobb hangsúly került. Egy elemekből összeszerelt (hegesztett) csőrendszerrel szemben az egyik legfontosabb elvárás, hogy szivárgásmentesen szállítsa a vezetett közeget, ellenállva annak nyomásának, vagyis megfelelően tömör és szilárd legyen. Éppen ezeknek a feltételeknek való megfelelést vizsgálják a nyomáspróbák, melyek az építő/üzemeltető közti átadás–átvételi eljárás egyik legfontosabb műszaki szakasza. Napjainkban már szabványban is rögzített az az irányelv, hogy az elvégzett tevékenység, illetve az ahhoz felhasznált, alkalmazott anyagok, eszközök sorsa nyomon követhető legyen dokumentált módon. Ezt összefoglalóan minőségbiztosítási rendszernek nevezzük, de mivel ennek gondolatisága nem más, mint a józanész követelménye, mindig is működött. Így magától értetődő volt, hogy a létesítés e befejező, a megfelelő minőséget méréssel megállapító folyamata – a nyomáspróba – műszaki paraméterei regisztrálásra kerüljenek. A cél tehát az volt, hogy egy jól meghatározható nyomás- és térfogattartományban rögzítésre kerüljenek a megépített csőrendszer nyomásállóságát biztosító vizsgálat paraméterei. Természetes, hogy mint minden műszaki tevékenységre, erre is hatott a folyamatos műszaki fejlődés. Eleinte a legfontosabb fizikai paramétereket, mint a vizsgáló közeg (amely leginkább levegő volt) nyomását és hőmérsékletét lefutó szalagos regisztrálókkal rögzítették. (Aki még emlékszik a jó öreg NDK gyártmányú műszerekre, regényt tudna írni tapasztalatairól.) Az egyre korszerűbb, elérhető technikai megoldások felkínálták, hogy a mechanikus működésű műszereket megbízhatóbb, egyszerűbben kezelhető, egyben pontosabb elektronikus berendezésekkel

cseréljük le. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy egy-egy ilyen vizsgáló műszercsoportot országosan aránylag kisszámú vállalkozás igényel, így hiába volt meg a fejlődés iránti igény, mint minden sorozatgyártásnál, a kis darabszám kielégítésére nehéz fejlesztőt, gyártót találni. Az első ilyen célműszer kialakítása és kissorozatú gyártása éppen egy gázszolgáltató – a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat – műszaki fejlesztési tevékenységén keresztül valósult meg. Az első típusok, melyek közül nem egy még ma is használatban van, a PTT nevet kapták, ami utalt a mérésre és regisztrálásra kerülő vizsgált fizikai mennyiségekre, nevezetesen a nyomáspróba-közeg nyomására, hőmérsékletére, továbbá a csőre ható környezeti hőmérsékletre. E berendezésnek több változata került piacra, a felhasználók megelégedettségével, hiszen az elektronikus adatrögzítés kiküszöbölte a korábban használt regisztrálók papír-tinta rémségeit. A műszaki fejlesztővel szemben – sok más szemponton kívül – elvárás, hogy az általa megvalósult berendezés ne csak az elvárt műszaki paramétereknek feleljen meg, hanem a felhasználó igényeit is kielégítse. Ez általában a megbízhatóságot, a könnyű kezelhetőséget, a strapabírást jelenti. Az elektromos árammal működő berendezéseknek még ma is az egyik leggyengébb pontja a tápfeszültség biztosítása – a szükséges teljesítményigény mellett. A régi, lefutószalagos regisztrálók óraműves kialakításuk miatt ilyen problémát nem jelentettek. Az újabb, elektronikus regisztráló a hozzá kapcsolt akkumulátorral biztosította mind a működéshez, mind a helyszínen történő adatnyomtatáshoz a szükséges áramot. Ez nem csak a már említett műszerre igaz, hanem a vele hasonló módon működő, eredetileg telepített kivitelre tervezett regisztrálókra is. A közel táskarádió méretű műszerek akkumulátorral kiegészítve állványon kerültek elhelyezésre. Mivel a nyomáspróba általában közterületen folyik, időtartama 24 órában volt meghatározva, így annak elhelyezéséről, vagyonvédelméről is gondoskodnia kellett használójának, ami nem kis problémákat okozott. Mivel a vizsgált közeg nyomása flexibilis tömlőn keresztül kerül kapcsolatba a regisztrálóval, meglehetősen korlátozottak a műszer és a vezeték közti távolságok, biztonságos elhe-lyezésére bizony nem mindig lehetett könnyen megfelelő helyet találni. Ezt a problémát az tudja igazán bizonyítani, akinek a nyomáspróba ideje közben a közterületre állított regisztrálóját éjszaka ellopták, pedig le volt lakatolva a műszerdoboz. Ennyi mindenre kell tehát a fejlesztőnek gondolnia, ha a felhasználói igényeket ki akarja elégíteni. Napjainkra sok változást éltünk meg. Ezeket a műszaki fejlődés tapasztalatait alkalmazó előírások módosulása is tükrözi. 2005. október 11-én jelent meg a 80/2005. (X. 11.) GKM Rendelet, melynek melléklete a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata (GVBSZ). Ebben részletes és merőben új előírások jelentek meg, többek között a gázelosztó vezetékek nyomáspróbájára. Mivel a változások igen lényegesek, nem hiábavaló ezek rövid, kivonatos áttekintése (csak a műszaki, a kivitelezésre vonatkozó részei, kiegészítve néhány megjegyzéssel). Még nem lett visszavonva az MSZ 11413/5:1981 Gáztömörség és vizsgálata. Gázelosztó vezetékek című szabvány! „VI. fejezet 1.3.3. Létesítményenként roncsolásmentes (röntgen- vagy ultrahang-) vizsgálattal kell ellenőrizni a DN>160, az SDR 17,6 névleges méretű gázelosztó vezeték minden tompahegesztéssel készült varratát, kivéve, ha a varrat a hegesztési paramétereket automatikusan rögzítő és a hegesztés megfelelőségéről bizonyítványt kiadó géppel készült. „2.1.4. A nyomáspróbát végrehajtó köteles gondoskodni arról, hogy a nyomáspróba időtartama alatt a gázelosztó vezeték biztonsági övezetén belül az oda beosztottakon kívül más személyek ne léphessenek be.” A korábbi szabályozás szerint tárgyi közterületi gázelosztó vezeték nyomáspróbájának időtartama általában 24 óra volt, ez idő alatt a kívülállók távoltartása meglehetősen körülményes. Mint később látható, a vizsgálat időtartama jelentősen csökkent, amivel ez a probléma feloldható. „2.1.6. A nyomáspróba során használt mérőműszerek kalibráltak legyenek.” A korábbi előírások hitelesített nyomás- és hőmérsékletregisztrálót követeltek meg. A megújult Mérésügyi Törvény jelentősen lecsökkentette a kötelezően hitelesített mérőeszközök körét, így többek közt az ilyen célra alkalmazott regisztrálók is átkerültek a kalibrált kategóriába. Mivel hitelesítést Magyarországon csak az OMH végezhet, kalibrálást viszont akkreditálhat más cég is, a mérési feltételek könnyebben elérhetővé váltak. „2.1.7. …A nyomáspróba során a barometrikus nyomást is mérni kell.” Egy előírt képességű és minőségű műszer üzemben tartása nem kis figyelmet (sőt költséget) követel tulajdonosától, jelen esetben a kivitelezőtől. Ma már akár internetről is igénybe vehető az Országos Meteorológiai Szolgálat, mely kellő pontosságú műszereivel az e pontban megkövetelt mérési adatokat egyszerűen tudja szolgáltatni. „2.2.1. A szilárdsági nyomáspróba értéke legalább: Pp=1,25× DP [bar], időtartama: Tp= 6 óra legyen.”

Látható, hogy a korszerű, nagy pontosságú műszerek lehetővé tették, hogy a vizsgált vezetéket feleslegesen ne terheljük a tervezési nyomás 1,5-szeresével, 24 órán keresztül, csak azért, mert a korábbi műszerek az esetleges hibát csak ilyen paraméterek mellett voltak képesek kimutatni. A nyomáspróba időtartamának 24-ről 6 órára való csökkentése a már előbb felvetett problémára is ad megoldást (l. vagyonvédelem).

Felhasznált irodalom:

1. EDD-MK-19-01-v01Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése Készítette: Nagy József, Üzemeltetéstechnológia Szakterület vezető elérés: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CC8QFjAB&url=http%3A%2F%2Feiroda.eon-gazdeldunantul.com%2Fdownload.php%3Furl%3Ddownload%2FEDD_MK_19_01_v01.pdf&ei=oFHrUrGNF4zQsgaGi 4GYDw&usg=AFQjCNGBMduEPp7ZwLbOoFXdZbimJYKjvw&bvm=bv.60444564,d.Yms

2. GMBSZ- http://gmbsz.hu/?q=node/108 elérés: http://gmbsz.hu/sites/default/files/u18/gmbsz/GMBSZ_11-2013_ngm_rendelet.pdf

3. http://projects.aft.hist.no/files/5/2/HU-FUTOSZALAS_HEGESZTES_JEGYZET.pdf

4. http://vorsas.hu/files/dokumentumok/tokos_hegesztes.pdf

5. http://www.fgf.hu/storage/file/FGF_Polietilen_csovek_hegesztese.pdf

6. http://epgepjegyzet.hu/Abra_PDF/2.pdf

7. http://www.vizgep.bme.hu/letoltesek/targyak/BMEGEVGAM01/H8_nyomas.pdf

8. http://www.bgk.uni-obuda.hu/ggyt/targyak/seged/bagme16knk/2_ea.pdf