A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1086/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által … törvényes képviseletében … (lakhelye: …, továbbiakban: Ügyfél) 2011. október 12-én érkeztetett kérelme alapján a CIB Bank Zrt.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Medve utca 4-14., a továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 200.000 forint, azaz kettőszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
A Felügyelet a Banknak — a panaszkezeléssel kapcsolatos írásbeli válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben a panaszkezeléssel kapcsolatos írásbeli válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 50.000 forint, azaz ötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. október 12-én érkeztetett – és a Felügyelet hiánypótlási felhívására 2011. november 17-én kiegészített -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
I. Ügyfél 2010. szeptember 6-án a Bank 1032 Budapest, Bécsi út 154. szám alatti bankfiókjában … Megtakarítási számlát és … Magánszámlát nyitott kiskorú gyermeke, … – született …-án – számára, amely magánszámlához dombornyomott bankkártyát is igényelt. A megtakarítási számlán Ügyfél … eurót helyezett el. Tekintettel arra, hogy a bankkártya érvényességi ideje 2011 szeptemberében lejárt, a Bank által postázott cserekártyát Ügyfél aktiválni kívánta a bankfiókban, valamint a megtakarítás meghosszabbítását kérte. A Bank munkatársa ekkor tájékoztatta Ügyfelet, hogy a Bank szabályzata szerint … éven aluli személy nem rendelkezhet devizaszámlával. Ügyfél a Bank munkatársának tájékoztatása miatt kérte a számla megszüntetését, és a megtakarítás összegének készpénzben való kifizetését, amelyet azonban a Bank megtagadott, mivel ahhoz gyámhatósági engedély szükséges. A Bank munkatársa azt javasolta Ügyfélnek, hogy - tekintettel arra, hogy … éven aluli személy számlájáról naponta legfeljebb … forint utalható át – az összeget négy részletben átutalja az Ügyfél … Zrt.-nél (székhelye: …) vezetett devizaszámlájára. A Bank az Ügyfél által megadott forint számlára utalt … eurót, amelyet így átváltott forintra. Ügyfél később az internetbankon észlelte, hogy nem a deviza, hanem a forint számlájának számát adta meg az átutaláshoz, amelyet ezt követően jelzett a bankfiókban. A Bank a második és harmadik részletet az Ügyfél helyesbítése alapján a devizaszámlára utalta, a negyedik részletet pedig készpénzben fizette ki. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank munkatársa nem hívta fel a figyelmét arra, hogy a teljes megtakarítási összeget felveheti készpénzben - a … forintos napi limit miatt négy egymást követő napon -, ennek lehetősége, csak utólag, a negyedik részlet kifizetésekor jutott tudomására. Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Bank munkatársa a megtakarítási számlát 2010. szeptember 6-án annak ellenére megnyitotta, hogy a Bank szabályzata szerint … éven aluli személy részére sem devizaszámla nem nyitható, sem dombornyomott bankkártya nem állítható ki.
II. Ügyfél a Felügyelet hiánypótlásra való felhívására azt nyilatkozta a 2011. november 17-én kelt levelében, hogy a Bank nem adott választ a 2011. október 3-án kelt panaszára, melyben a Bank fenti eljárását kifogásolta, és kérte az árfolyamveszteség jóváírását. III. Ügyfélnek a Bank téves tájékoztatása és a konverzió következtében árfolyamvesztesége, valamint az ügyintézéssel járó többletköltsége keletkezett, melynek kapcsán kártérítési igénnyel kíván élni. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁRA, A SZAKMAI GONDOSSÁG KÖVETELMÉNYÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉS MEGSÉRTÉSE
I. A
I.1. Tényállás A Felügyelet a 152237/5/2011. iktatószámon nyilvántartott végzésben nyilatkozattételre és irat bemutatására hívta fel a Bankot, miszerint nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy 2010. szeptember 6-án, és az Ügyfél 2011. szeptemberi személyes megkeresésekor pontosan milyen tájékoztatást adott, különösen a számlán elhelyezett összeg felvételével kapcsolatos lehetőségekről. A Felügyelet továbbá felhívta a Bankot, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogyan és mikor válaszolt az Ügyfél 2011. október 3-ai panaszára, és küldje meg a válaszlevél másolatát, valamint a postázást igazoló tértivevény, illetve postakönyv másolatát, továbbá az Ügyfél által képviselt … számára kötött bankszámlaszerződés másolatát. A Bank a 2012. január 13-án érkeztetett levelében tett nyilatkozatot, és csatolta a vonatkozó dokumentumokat. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy …, mint üzletfél 2010. szeptember 6-án „CIB Lakossági Termékek és Szolgáltatások Igénylőlap Devizabelföldi természetes személyek részére” elnevezésű dokumentumban euróban vezetett … számú CIB deviza számlát, forintban vezetett … számú … Magánszámlát és … számú … Megtakarítási
számlát, valamint a … Magánszámlához egy … Standard típusú dombornyomott főkártyát is igényelt utazási védelmi szolgáltatással. A Bank az eljárás során azt nyilatkozta, hogy a dombornyomott főkártya igénylésére ügyintézői mulasztás következtében került sor, mivel … Számlacsomag tekintetében 18 év alatti személy részére dombornyomott főkártya nem igényelhető. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a „… Számlacsomag Magánszemélyek részére Kondíciós Lista” az alábbi feltételeket rögzíti a … számlára vonatkozóan: „Amennyiben … számlát kíván nyitni, és a … életévét nem töltötte be a következő feltételeket kell figyelembe venni: • 14 év feletti ügyfélnek nyitható, • legalább az egyik törvényes képviselő megjelenése szükséges, (ebben az esetben a másik törvényes képviselőtől a Bank által készített írásbeli meghatalmazást kell hozni). • amennyiben rendelkezik … Megtakarítási Számlával, azt meg kell szüntetnie, mert …, és … számlája egyidejűleg nem lehet • … … év alatti ügyfél esetén társkártya, illetve dombornyomott kártya nem igényelhető, illetve elhalálozási kedvezményezett nem adható meg a számlához • … …év alatti ügyfél esetében nem kapcsolható sem rendelkező, sem társtulajdonos a számlához • … Ft feletti tranzakciós igény csak eredeti gyámhatósági engedély bemutatásával fogadható be.” A Bank továbbá azt nyilatkozta, hogy munkatársa 2011 szeptemberében az Ügyfél személyes megjelenésekor nem megfelelően adott tájékoztatást a devizaszámlával és az arról való készpénzfelvétellel és átutalással kapcsolatban, mivel a hatályos Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek szerint devizában vezetett bankszámlát az üzletfél 14. életévének betöltésétől igényelhet. A Bank a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a számla megnyitásakor – 2010. szeptember 6án – hatályos Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek vonatkozó pontjainak kivonatát, amely az alábbiakat rögzíti: „4.2.1.3. … Számlacsomag … éves Üzletfél részére 4.2.1.3.1. A Bank a …életévét betöltött, de a … életévét be nem töltött Üzletfél részére a jelen lévő Törvényes Képviselő hozzájárulása valamint távollévő Törvényes Képviselő meghatalmazása és hozzájárulása alapján kötött Szerződés alapján … Magánszámlát nyit. ...” A Kondíciós Lista a Jogi kiegészítések között rögzíti: „4. A … életévét be nem töltött ügyfél Törvényes Képviselője a … Számla felett a … Számla pozitív egyenlege erejéig, maximum a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX./10) Kormányrendelet 25.§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott összeg erejéig rendelkezhet. …” „5. Eltérések … …év alatti ügyfél esetén: A … év alatti ügyfél … számláján a …Ft alatti tranzakciók teljesülnek. A … Ft feletti tételek viszont nem teljesülnek automatikusan (a tranzakció devizanemétől függetlenül), az ilyen tétel tranzakciós igénye csak eredeti gyámhatósági engedély bemutatásával fogadható be.
A … Magánszámlával rendelkező … év alatti Ügyfél esetén devizás tranzakcióknál, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszerese feletti tranzakciós igény csak gyámhatósági engedély bemutatásával fogadható be. Amennyiben az Ügyfél a gyámhatósági engedélyt bemutatta, a tranzakciót több tételben tudjuk elvégezni.” I.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. § h) pontja, valamint a 3. § (1)-(2) bekezdései az alábbiakat rögzítik: „2. § E törvény alkalmazásában: … h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,…” „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint: 6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2011. szeptember 6. napján euró alapú devizaszámlát, … Magánszámlát és … Megtakarítási számlát nyitott a Banknál. A Felügyelet megállapította, hogy a … Magánszámlához kapcsolódóan … típusú dombornyomott főkártya is igénylésre került Ügyfél részére, mely az Ügyfél részére megküldésre is került. A Felügyelet egyúttal megállapította, hogy a Bank Üzletszabályzata alapján a számlacsomaghoz kapcsolódóan … éven aluli személy részére dombornyomott főkártya nem igényelhető.
A Felügyelet megállapította, hogy – az Ügyfél és Bank nyilatkozata szerint is – a banki munkatárs 2011. szeptember 6. napján nem megfelelően nyújtott Ügyfél számára tájékoztatást akkor, amikor nem hívta fel Ügyfél figyelmét arra, hogy a Bank szerződési feltételei szerint nem jogosult a kártya igénylésére. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból és a Bank nyilatkozatából tehát megállapította, hogy a Bank munkatársa 2010. szeptember 6-án a … Magánszámla megnyitása kapcsán az ahhoz kapcsolódó …típusú dombornyomott főkártya és utazási védelmi szolgáltatás igénylésekor nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal járt el, mivel a dombornyomott főkártya igénylésekor nem A Felügyelet megállapítása szerint a Bank kártyaigényléskori magatartása alkalmas volt arra, hogy Ügyfél ügyleti döntését befolyásolja az alábbiak szerint. A Bank munkatársának eljárása nyilvánvalóan befolyással bírt Ügyfél azon döntésére, hogy a bankszámlához kapcsolódóan dombornyomott főkártyát és utazási védelmi szolgáltatást igényeljen. Ügyfél ugyanis abban az esetben, ha a banki tájékoztatás megfelelősége esetében tisztában lett volna azzal, hogy … éven aluli személy a kártya igénylésére nem jogosult, a kártyaszolgáltatást nem vette volna igénybe, így elkerülhette volna azt, hogy a kártyaszolgáltatással kapcsolatos jutalékokat és díjakat megfizesse. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Bank a fentiek szerinti magatartásával megvalósította az Fttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, így megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Bank munkatársa 2011 szeptemberében, a lejárt dombornyomott kártya helyett kapott új kártya aktiválásakor arról adott Ügyfél számára tájékoztatást, hogy 2010. szeptember 6-án a devizaszámla megnyitására nem lett volna lehetőség … éven aluli személy részére. A Felügyelet a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a banki munkatárs fentiek szerinti információközlése nem tekinthető a valóságnak megfeleltethetőnek, figyelemmel arra, hogy a Bank vonatkozó, Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek vonatkozó pontja szerint devizában vezetett bankszámlát az üzletfél …életéve betöltésétől kezdve igényelhet. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank nem a valóságnak megfelelően adott Ügyfél számára tájékoztatást akkor, amikor arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy a devizaszámla megnyitására nem lett volna lehetőség … éven aluli személy részére 2010. szeptember 6-án. A Felügyelet megállapítása szerint a Bank munkatársának 2011 szeptemberében nyújtott fenti tájékoztatása befolyásolta, valamint alkalmas volt arra, hogy befolyásolja Ügyfélnek a számla megszüntetésére és a megtakarítási számlán lévő összeg felvételére, annak átutalására vonatkozó ügyleti döntését, figyelemmel arra, hogy Ügyfél e tájékoztatás hatására kérte a devizaszámla megszüntetését. A Felügyelet álláspontja szerint amennyiben a Bank munkatársa nem tájékoztatta volna tévesen Ügyfelet, Ügyfél nem döntött volna úgy, hogy a számlát megszünteti, és az azon elhelyezett összeg kifizetéséről, átutalásáról rendelkezik, figyelemmel arra, hogy Ügyfél eredeti szándéka az volt, hogy a megtakarítási összeg lekötését meghosszabbítsa, és a Bank által küldött cserekártyát aktiválja.
A Felügyelet megállapította, hogy a Bank munkatársának 2011 szeptemberében nyújtott megtévesztő tájékoztatása ahhoz vezetett, hogy az Ügyfél 2011 szeptemberében úgy döntött, hogy a devizaszámlát megszünteti és a megtakarítás összegét átutalja, valamint készpénzben felveszi, mellyel kapcsolatosan Ügyfélnek többletköltségei keletkeztek. Mindezek alapján a Felügyelet a Bank fenti magatartását az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát valósítja meg.
PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ÍRÁSBELI VÁLASZADÁSI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉS MEGSÉRTÉSE
II. A
II.1. Tényállás A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2011. október 3-án nyújtott be a Bank felé panaszt, melyet a Bank még aznap átvett. A Bank az eljárás során azt nyilatkozta, hogy az Ügyfél 2011. október 3-án kelt panaszával kapcsolatban a … szám alatti bankfiók vezetője 2011. október 5-én személyesen egyeztetett Ügyféllel, azonban a szóban elhangzottak írásbeli megerősítésére nem került sor. A Bank továbbá azt nyilatkozta, hogy az Ügyfél panasza kapcsán a …bankkártya és az utazási védelmi szolgáltatás 2011 szeptemberében terhelt jutalékát, valamint a készpénzfelvételhez és a devizaátutalásokhoz kapcsolódó díjakat … forint összegben jóváírta … számláján. A Bank továbbá 2011. október 5-én felajánlotta Ügyfél részére az árfolyamveszteség … %-ának megtérítését, amelyet Ügyfél nem fogadott el. A Bank nyilatkozata szerint 2012. január 10-én felajánlotta Ügyfél részére a …bankkártya és az utazási védelmi szolgáltatás 2010-ben terhelt díjának, és az általa jelzett … forint összegű veszteség megtérítését. Ennek alapján a Bank … forintot átutalt az Ügyfél által megadott bankszámla számra. II.2. Jogszabályi környezet A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. § (7) bekezdése rögzíti: „(7) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” II.3. A tényállás minősítése Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank megsértette a Hpt. 215/B. § (7) bekezdésében foglalt, a panaszkezelésre vonatkozó írásbeli válaszadási kötelezettséget, mivel az Ügyfél 2011. október 3-án kelt panaszára nem adott írásbeli választ. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” III.1. A jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, így a szakmai gondosság követelményére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a Felügyelet a rendelkező rész II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a panaszkezeléssel kapcsolatos írásbeli válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. III.1. Fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Bankkal szemben 200.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában — a panaszkezeléssel kapcsolatos írásbeli válaszadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a Bankkal szemben 50.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan
érvényesülésének kikényszerítése szükségesnek tartotta.
érdekében
fogyasztóvédelmi
bírság
kiszabását
is
A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírásokat, amelyek az ügyfeleknek az ügyleti döntésükkel kapcsolatos választási szabadságát védelmezi. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a dombornyomott bankkártya igénylésének lehetőségéről, valamint a … számlacsomag igénybevételével kapcsolatban annak kizártságáról tájékoztatta, az Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Bank az Ügyfél kompenzációja kapcsán együttműködő volt, és a 2010-ben és 2011ben terhelt jutalékokat és díjakat, valamint az Ügyfél árfolyamveszteségének összegét –… forintot, majd … forintot – jóváírta Ügyfél számláján. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Bank magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhetnek az ügyfelek mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényükkel kapcsolatosan a Bank álláspontját megismerjék, illetőleg döntsenek arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánják igénybe venni. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Bank a panasszal kapcsolatban szóban egyeztetést folytatott Ügyféllel, valamint a kifogása kapcsán fentiek szerint kompenzálta. IV. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-I-486/2012. számú végzéssel az Ügyfél 2011. október 12-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Bank téves tájékoztatása és a konverzió következtében keletkezett árfolyamveszteségből, az ügyintézéssel járó többletköltség felszámításából, valamint az Ügyfél kártérítési igényéből eredő jogvita tekintetében – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a
Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. §-72. §-aiban, valamint az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. április 13. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója