A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1008/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhely: ..., a továbbiakban: Ügyfél; meghatalmazottja: (…), lakcíme: ...) 2011. július 20-án érkeztetett kérelme alapján az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.; a továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Banknak ‒ a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt ‒ a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben 150.000 forint, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Ügyfél 2011. július 20-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta. AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél előadta, hogy kérte a Bank (…) fiók (a továbbiakban: bankfiók) igazgatóhelyettesét, (…) (a továbbiakban: Tanácsadó), hogy javasoljon számára egy biztonságos, fix hozammal rendelkező befektetési formát. Az Ügyfél a kapott tájékoztatás alapján egy hosszú futamidejű életbiztosítási szerződést kötött az (…)-nél (székhelye: ..., a továbbiakban: Biztosító). Ügyfél állítása szerint a bankfiókban nem kapott szóban tájékoztatást arról, hogy az ajánlott megtakarítási forma életbiztosítás, csupán a kedvező mértékű hozamról informálták. Ügyfél 14 hónappal az életbiztosítási szerződés megkötése után, a pénzfelvételkor szembesült azzal, hogy vesztesége keletkezett. A beadvány szerint az Ügyfél 2011. június 9-én írásban panaszbeadványt nyújtott be a Bankhoz, melyre a 2011. július 6-án kelt levélben kapott választ, ennek tartalmával azonban több ponton nem ért egyet. Ügyfél nyilatkozata szerint a beadványához csatolt (…) elnevezésű Kondíciós Lista (a továbbiakban: Kondíciós Lista) másolati példányára a Tanácsadó kézzel ráírta, hogy kamatadó- és örökösödési illetékmentes, ezzel szemben a Bank az életbiztosítási szerződés visszaváltása során kamatadót vont le. Ügyfél előadta továbbá, hogy a Bank nem megfelelő tájékoztatása miatt veszteség érte, valamint a (…) forint összegű befizetésről nem kapott bizonylatot, és az a kimutatásokban sem szerepelt. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I.
I.1. Tényállás
A Felügyelet a 109182/3/2011. iktatószámú, 2011. augusztus 4–én kelt végzésében nyilatkozat megtételére hívta fel a Bankot egyrészt arra vonatkozóan, hogy az (…) életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően milyen tájékoztatást nyújtott az Ügyfélnek az adott termékkel kapcsolatban, másrészt, hogy az Ügyfél által becsatolt (…) csomagra vonatkozó Kondíciós Listára írt tájékoztató kézírásos szöveg kitől származik. A Bank 2011. szeptember 12-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél férje, (…) számlamegszüntetéssel kapcsolatosan kereste fel a bankfiókot 2010. április 6-án, amikor említette, hogy ajánlatot kapott a megtakarításaira vonatkozóan. A Bank nyilatkozata szerint a Tanácsadó adta (…) – majd később, az életbiztosítási szerződés aláírását megelőzően az Ügyfélnek – az (…) termékkel kapcsolatosan az előzetes tájékoztatást, valamint ő adta át a kiválasztott termék Kondíciós Listáját és írta rá a kézírásos szöveget. A Bank nyilatkozata szerint a Tanácsadó tájékoztatta (…) az egyszeri díjas biztosítással kapcsolatosan általánosságban (örökösödési illetékmentesség, kamatadó mentesség, költségek), melyek a Kondíciós Listán feltüntetésre és megjelölésre kerültek. A Bank nyilatkozata szerint a Tanácsadó a befektetésre vonatkozóan tájékoztatást adott azzal kapcsolatban, hogy milyen alapok közül lehet választani, valamint arról, hogy a hozamok múltbéli és nem jövőbeni hozamok. Az alapok közül az ingatlan alap múltbeli teljesítménye keltette fel (…) érdeklődését. A Bank fenti nyilatkozata szerint a Tanácsadó a Kondíciós Listát tételesen végignézte (…), aki azzal távozott a bankfiókból, hogy az Ügyféllel átbeszélik az elhangzottakat, és majd jelentkeznek. Ezt követően (…) és az Ügyfél felkeresték a bankfiókot azzal, hogy szeretnének szerződést kötni. A Bank nyilatkozata szerint a Tanácsadó tájékoztatta az Ügyfelet a kiválasztott termékkel kapcsolatosan, a Kondíciós Lista alapján kiszámolta a kezdeti költségeket, felhívva az Ügyfél figyelmét minden költségre. A Bank fenti nyilatkozata szerint a Tanácsadó tájékoztató jelleggel feltüntette a Kondíciós Listán az alap indulása óta elért hozam mértékét (8,1%), azonban a jövőbeli hozamra nem tett ígéretet. Ezt követően az Ügyfél és a Biztosító között egy egyszeri díjas (…) életbiztosítási szerződés jött létre, 2010. május 1-jei technikai kezdettel, élethosszig tartó biztosításra. A Bank a Biztosító megbízásából járt el az életbiztosítási szerződés megkötésekor. Az Ügyfél az életbiztosítási szerződés aláírásával tudomásul vette, hogy annak tartalmát, valamint annak elválaszthatatlan részét képező Általános Életbiztosítási Szabályzatot, az (…) Életbiztosítás Különös Feltételeit megismerte és magára nézve kötelezőnek fogadta el. A Felügyelet a 109182/6/2011. iktatószámú, 2011. szeptember 19-én kelt végzésében nyilatkozat megtételére hívta fel a Bankot arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél által kezdeményezett, az (…) életbiztosítási szerződésre befizetett összeg visszavásárlása során miért számított fel 16% kamatadót, holott a Tanácsadó az Ügyfél részére átadott kondíciós Listára feljegyezte, hogy a termék kamatadó-mentes. A Biztosító Általános Életbiztosítási Szabályzatának 76. és 77. pontja szerint: „76. A biztosítási szerződéshez tartozó visszavásárlási összeg (16.1 pont) meghatározása a biztosítási szerződés különös feltételei szerint történik. A visszavásárlási összeg meghatározásánál a biztosító jogosult az esetleges tartozások (18. pont) iránti igényét beszámítással érvényesíteni. A visszavásárlási összeg nem áll közvetlen kapcsolatban a befizetett díjakkal; a biztosító már fennállott kockázatviselése, a felmerült költségek és a
visszavásárlás miatti közvetett terhek miatt a díjtartaléknál (12. pont) alacsonyabb értékben kerül megállapításra. 77. A szerződés visszavásárlással (16.1 pont) történő megszűnése esetén a biztosító a visszavásárlási összeget (76. pont) a szerződés megszűnésétől (27.3 és 27.4) számított 30 napon belül utalja át.” A Biztosító (…) Életbiztosítás Különös Feltételeinek 66-68. pontja szerint: „66. A teljes visszavásárláskor, a részvisszavásárláskor, illetve az eseti pénzkivonáskor kifizetésre kerülő összeg meghatározása: a. Teljes visszavásárlás: a szerződés aktuális tőkeösszegének (16. pont) és a teljes visszavásárlás esetére a hatályos kondíciós listában megadott költségnek a különbsége. b. Részvisszavásárlás: az alszerződés aktuális tőkeösszegének és a részvisszavásárlás esetére a hatályos kondíciós listában megadott költségnek a különbsége. c. Eseti pénzkivonás: a pénzkivét összege a felvenni kívánt összegnek és a hatályos kondíciós listában megadott költségnek az összege. A tartamhosszabbítási periódus alatt sem a teljes visszavásárlást, sem a részvisszavásárlást, sem pedig az eseti pénzkivonást nem terheli költség. 67. A visszavásárlásra, mivel azt megelőzően a visszavásárlási összeg nulla, az alább meghatározott időszaktól kerülhet sor legkorábban: a. rendszeres díjfizetésű szerződéseknél - legfeljebb 9 éves tartam esetén a 13. hónaptól, - legalább 10, de legfeljebb 19 éves tartam esetén a 25. hónaptól, míg - míg legalább 20 éves tartam esetén a 37. hónaptól, feltéve, hogy az első 12, 24 illetve 36 hónapra esedékes összes biztosítási díj a biztosítónál jóváírásra és befektetésre került. b. egyszeri díjas bázisszerződéseknél. illetve alszerződés(ek) esetében a technikai kezdettől számított 1 eltelt teljes hónapot követően. 68. Eseti pénzkivonásra a kezdeti költséglevonás időszakának letelte után, a biztosító hozzájárulásával van lehetőség.” A Bank 2011. október 5-én érkeztetett nyilatkozata szerint a Tanácsadó írta rá az Ügyfélnek átadott Kondíciós Listára a kamatadó- és örökösödési illetékmentességre vonatkozó feljegyzéseket, mivel az Ügyfél olyan hosszú távú befektetési lehetőséget keresett, mely a leszármazók számára biztosítja a kamatadó- és örökösödési illetékmentességet. Az Ügyfél az életbiztosítási szerződés aláírását követő egy éven belül kérte az életbiztosítási szerződés visszavásárlását, így 16 % kamatadó érvényesítésére került sor a visszavásárlás végrehajtása során. I.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelem kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1)-(3) bekezdésének, valamint a 6. § (1) bekezdése d) pontja rendelkezései szerint: „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” „6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: (…) d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny, (…)” „9. § (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, kivéve, ha a jogsértés az (1) bekezdés szerinti vállalkozás utasításának végrehajtásából ered. Az ilyen jogsértő kereskedelmi gyakorlattal okozott kárért e személyek az (1) bekezdés szerinti vállalkozással egyetemlegesen felelnek.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint: „2. § E törvény alkalmazásában: h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,” I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet megállapította, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását kezdeményező Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint a banki Tanácsadó az életbiztosítási szerződés Ügyfél általi aláírását megelőzően írásban arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy az általa választott szerződési konstrukció kamatadó- és örökösödési illetékmentes. Ezt támasztja alá egyrészt az Ügyfél beadványához csatoltan megküldött Kondíciós Lista, melyre a Tanácsadó feljegyezte a kamatadó- és örökösödési illetékmenetességet, másrészt a Bank 2011. október 5-én érkeztetett nyilatkozata,
melyben megerősítette, hogy a Kondíciós Listán lévő kézírásos feljegyzések a Tanácsadótól származnak. Ennek alapján megállapítható, hogy a banki Tanácsadó azáltal, hogy kizárólag a kamatadó- és örökösödési illetékmentesség tényét jegyezte fel a Kondíciós Listára, és nem hívta fel külön az Ügyfél figyelmét arra, hogy pontosan mikor érvényesítheti a feltüntetett kedvezményeket, tévesen tájékoztatta az Ügyfelet a szolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezmények tekintetében, mely eljárása alkalmas volt az Ügyfél megtévesztésére. A pontatlan és ezáltal valótlan tartalmú tájékoztatás miatt ugyanis az Ügyfél azt feltételezte, hogy az életbiztosítási szerződés megkötésével egy olyan befektetési formát választ, amely kamatadó- és örökösödési illetékmentes minden további feltétel teljesítése nélkül. A Felügyelet megállapította, hogy az életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó kedvezményekkel (kamatadó- és örökösödési illetékmentesség) kapcsolatos banki tájékoztatás a Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy a Bank által megvalósított magatartás, vagyis a megtévesztő tájékoztatás adása nem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként, ugyanis a pontatlan tájékoztatás alkalmas volt az Ügyfél szerződéskötésre irányuló igényének befolyásolására. A Felügyelet áttekintette az Ügyfél és a Biztosító között létrejött életbiztosítási szerződést, valamint az annak elválaszthatatlan részét képező Általános Életbiztosítási Szabályzatot, valamint az (…) Életbiztosítás Különös Feltételeit, és megállapította, hogy a dokumentumok alapján az Ügyfél nem szerezhetett egyértelmű információt arra nézve, hogy az általa kiválasztott termék esetében mikor érvényesíthető a kamatadó- és örökösödési illetékmentesség. A szerződéses dokumentáció csak annyi információt tartalmaz, hogy a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozik a szerződésre. Az Ügyfél életbiztosítási szerződés megkötésére irányuló ügyleti döntését tehát jelentősen befolyásolta, hogy a Tanácsadó arról tájékoztatta, hogy ez a befektetési forma kamatadó- és örökösödési illetékmentes, azonban a Tanácsadó nem hívta fel az Ügyfél figyelmét, és a szerződés sem tartalmazott kifejezett tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott adómentességek mikor, milyen feltételek teljesítése esetén vehetőek igénybe. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank a megtévesztő tájékoztatásával megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat, amely az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Tekintettel arra, hogy a Bank az életbiztosítási szerződés létrehozásában való közreműködéséért a Biztosítótól jutalékban részesül, a Bank felelőssége jelen esetben megállapítható. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank tevékenysége során a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabálynak megfelelően járjon el a továbbiakban. A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint a Bankkal szemben — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembevételével — 150.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott ügyleti döntést hozhassanak egy olyan ügylet létrehozása során, amely számára jelentős kötelezettséget ró. A Bank azzal, hogy az életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó adómentességgel (kamatadó- és örökösödési illetékmentesség) kapcsolatosan félreérthetően tájékoztatta Ügyfelet, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, amely a Bank számára azt jelenti, hogy az eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.
A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) a)-r) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 64. §-ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. március 14. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
