A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8092/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Kft.-nél (székhelye: 1074 Budapest, Rákóczi u. 52., továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg.
II.
A Felügyelet az Alkusszal szemben —a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A. A Felügyelet az Alkusszal szemben a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék" megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
Ügyfél 2010. február 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Alkusz eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél 2009 novemberében (…) forgalmi rendszámú gépjárművére casco biztosítást kötött az Alkusz közvetítésével az (…)-vel (székhelye: (…), továbbiakban: (…) Biztosító Zrt.). 2009 decemberében az Ügyfél megbízottja érdeklődött az Alkusznál, tekintettel arra, hogy az Ügyfél a kötvényt még nem kapta meg. Az Ügyfél megbízottja az ügyfélszolgálaton azt a tájékoztatást kapta, hogy az Alkusz teljes körűen végzi az ügyintézést. Az Ügyfél kifogásolta, hogy az Alkusz az előzmény biztosítótól a casco bonus igazolást nem szerezte be, azt az Ügyfélnek kellett megtennie. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során azt vizsgálta, hogy az Ügyfél a biztosítási szerződés megkötésekor kapott-e tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a bonus igazolás beszerzése az Alkusz vagy az Ügyfél feladata, valamint, hogy az Alkusz megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért
jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Alkusz 2011. július 1-jén kelt levele mellékleteként megküldte az Ügyfél által 2009. november 16-án aláírt Alkuszi Megbízás és Meghatalmazás című dokumentum másolatát. Ebben az Ügyfél az alábbi nyilatkozatot teszi: „Jelen megbízással egyidejűleg és arra tekintettel meghatalmazom az Alkuszt, hogy a Portálon az általam kezdeményezett valamennyi biztosítási ajánlatomnak megfelelően, helyettem és nevemben eljárjon, és ennek következtében a biztosítási szerződés megkötésére, a Kártörténeti és egyéb igazolások beszerzésére, … jognyilatkozatokat a Portálon tett nyilatkozatommal egyező tartalommal megtegye.” Az Alkusz 2010. április 16-án kelt nyilatkozata szerint, az Ügyfél ajánlata 2009. november 8án érkezett be internetes portálján keresztül. Az ajánlatot visszaigazoló e-mailben az Alkusz tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a biztosítás megkötéséhez 30 napnál nem régebbi, eredeti Casco igazolás beküldése szükséges: „Egyéb dokumentumok visszaküldése A biztosítás megkötéséhez a következő dokumentumokra van szükségünk: 30 napnál nem régebbi CASCO bónusz igazolás /CASCO bónusz igazolás nélkül szerződését csak az alapdíjjal tudjuk megkötni!/; A szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat visszaküldheti postán /Netrisk Kft., 1441 Bp., Pf.:102/ vagy faxon a (…)-es számra. Kivételt képez a (z) Casco bónusz igazolás, mely dokumentumo(ka)t EREDETIBEN kérjük POSTACÍMÜNKRE, másolatot a biztosító nem fogad el.!” A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz a legelső kapcsolatfelvétel alkalmával, a 2009. november 8-án érkezett ajánlat visszaigazolása során felhívta az Ügyfél figyelmét a bonus igazolással kapcsolatban arra, hogy annak beszerzése az Ügyfél feladata, valamint arra is, hogy annak csak eredeti példányát fogadja el a Biztosító, ezért azt postai úton szükséges megküldeni. Annak ellenére tehát, hogy az Ügyfél az alkuszi megbízás aláírásával általános meghatalmazást adott az Alkusz részére a biztosítási szerződés megkötésére és az igazolások beszerzésére, azonban az Alkusz igazolások beszerzésére vonatkozó kötelezettséget nem vállalt. Továbbá az Alkusz ezt megelőzően, az Ügyfél ajánlatának beérkezésekor, az Ügyfél figyelmét felhívta arra, hogy a bonus igazolás beszerzése az Ügyfél feladata. Az Alkusz ügyfélszolgálatán - az Alkusz teljeskörű ügyintézésére vonatkozóan - a szóbeli tájékoztatás során kifejtett magatartásával kapcsolatos tényállás pontos és egyértelmű megállapítására nincs mód, az Ügyfél által a szerződés megkötésével kapcsolatosan
sérelmezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítására a Felügyelet nem látott lehetőséget. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz egyértelmű tájékoztatást adott az Ügyfélnek a bonus igazolás beszerzésére vonatkozóan, ezért az Fttv. 3.§ (1) bekezdésében foglaltak miatt nem marasztalható el. II. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során vizsgálta továbbá, hogy az Alkusz eljárása megfelelt-e a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 42. § (1) bekezdésében foglalt, a biztosítási szakmai szabályokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Az Alkusz 2010. április 16-án kelt, Felügyeletnek címzett nyilatkozata szerint, az Ügyfél 2009. november 8-án - az Alkusz internetes portálján keresztül – kezdeményezte a casco biztosítási szerződés megkötését. A szerződés megkötéséhez szükséges, Ügyfél által adott alkuszi megbízást az Alkusz 2009. november 19-én érkeztette. Az Alkusz fent hivatkozott nyilatkozatához csatolt dokumentumok szerint, a casco szerződés ajánlatát 2010. január 20-án továbbította az (…) Biztosító Zrt.-hez. A Bit. 42. § (1) bekezdése a biztosítási szakmai szabályokról az alábbiak szerint rendelkezik: „A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.” A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz az Ügyfél ajánlatát késedelmesen, az alkuszi megbízás beérkezését követő két hónap elteltével továbbította az (…) Biztosító Zrt.-hez. Ez az Ügyfélnél jelentős érdeksérelmet eredményezett, tekintettel arra, hogy az Ügyfélnek nem volt tudomása arról, hogy ajánlatát az (…) Biztosító Zrt. elfogadta-e. Amennyiben ugyanis a szerződés az (…) Biztosító Zrt.-nél nem jött volna létre, úgy az Ügyfélnek további lépéseket kellett volna tennie, hogy szerződéskötési ajánlatával más biztosítótársaságokat is megkeressen annak érdekében, hogy gépjárműve ne maradjon biztosítási védelem nélkül. A Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz azzal, hogy az Ügyfél ajánlatát az alkuszi megbízás kézhezvételét követő két hónap múlva továbbította az (…) Biztosító Zrt.-hez, megsértette a Bit. 42. § (1) bekezdésében foglalt, a biztosítási szakmai szabályokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontja szerint az Alkusszal szemben megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során legyen tekintettel a biztosításszakmai szabályok megtartására. Emellett a Felügyelet a jogsértés körülményeire tekintettel vele szemben 100.000 Ft bírság kiszabásáról döntött. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. A biztosítási szakmai szabályok követelményére vonatkozó jogszabályi rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy az Alkusznak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal kellő időben rendelkezzen. Jelen esetben az ajánlat késedelmes továbbítása miatt, az Ügyfél bizonytalanságban volt a szerződés létrejötte tekintetében. Az Alkusz az ajánlat késedelmes továbbításával a fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 16. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
